1

P Á L Y Á Z A T

A

PRO KULTÚRA SOPRON

Nonprofit Korlátolt Felel ősségű Társaság

ÜGYVEZETŐI

munkakörének betöltésére

PÁLYÁZÓ:

NYERGES FERENC

2

T A R T A L O M

Oldalszám I. „Sopron a legjobbat érdemli!” ……………………………………… 5. II. Vezetői programom tíz pontja …………………………………….... 7. III. Az Arizona Színháztól napjainkig ……………………………......10. IV. „Célunk a tetszés” (W. Shakespeare) ………………………….. 20. V. Agora …………………………………………………………………..…… 25. VI. Gazdasági-pénzügyi tevékenység ……………………………..... 30. VII. Szervezeti kérdések, közhasznúság ……………………...…….. 33. VIII. Összefoglalás ……………………………………………………………. 35. IX. Mellékletek: ………………………………………………………….……. 36.

bemutatók a Soproni Pet őfi Színházban, operák a Barlangszínházban, iratok , fényképek

Személyes okmányok: önéletrajz, okiratok, nyilatkoz at ………. 79.

3

Tisztelt Képvisel ő Testület!

2010-ben pályázatot nyújtottam be a Pro Kultúra Sopron Nonprofit Kft. 2011-2015

közötti időszaka ügyvezető igazgatói álláshelyére. A pályázatot a Képviselő Testület

egyhangúlag támogatta. 2011 tavaszán elkezdődött a Petőfi Színház napjainkig tartó

„mélyrepülése”, és nem adhattam a nevemet az akkori színházi konstrukcióhoz, ezért

2012 februárjában lemondtam az ügyvezetőségről.

A 2010-es, meg nem valósított pályázatomat ismét előterjesztem azzal, hogy az akkori

pályázat megtartott szövegét dőlt betűkkel, a kiegészítéseket álló betűkkel

készítettem.

Nyílt szó

Kiváló adottságai miatt Sopron legjobban forgalmazható „terméke” maga SOPRON.

Ez nem kevés! Sopron a hűség, a szabadság, a műemlékek, a turisztika, a kultúra

városa. Van a beutaztató turizmus elősegítésére szakosodott nonprofit kft., minden

kategóriában vannak szálláshelyek, éttermek. Évtizedek óta folyik a parttalan polémia

a hogyanról, a kritikusok ontják az ötleteket, csak a megvalósítás hiányzik, miközben

romlanak a mutatószámok.

Sopron kulturális intézményrendszere országosan is különleges. A Liszt Ferenc

Konferencia és Kulturális Központ, a Petőfi Színház, a Barlangszínház, a Novomatic

Musical Aréna, a Festőterem, valamint a Fő tér, a Páneurópai Piknik helyszíne, stb.

Az alapkérdés, hogy miért nem lehet ezeket a helyszíneket a kultúra szempontjából

egységesen, egymást kiegészítően működtetni?

A Soproni Petőfi Színház, mint önkormányzati intézmény 1991. október 15-én jött létre,

1997. január 1-jétől társasággá alakultunk. Ma még kiemelt minősítésű előadó-

művészeti szervezet. Mindenkori ügyvezetője az egyszemélyi felelős vezető. 2006-ig

pályázat alapján, cégvezetőként korlátozott, művészeti vezetői jogkörrel

színházigazgató is bekerült a cégvezetésbe. Ezen kívül, cégvezetőként a kulturális

igazgató és a gazdasági igazgató is tagja volt a menedzsmentnek. Utóbbiakat az

ügyvezető javaslatára a képviselő-testület jelölte ki. A cégvezetői rendszer 2006 végén

megszűnt.

4

2007-től 2012-ig a színház akkori vezetője elzárkózott a valódi felelősség vállalásától.

Tudomásul vette – bár nem szívesen –, hogy szerződéskötési és anyagi korlátai

vannak, szakmai lépéseiről is egyeztetnie kellett az ügyvezetővel. A nagypolitikán

keresztül akkor lendült támadásba, amikor anyagilag és szakmailag veszélybe került

privát színháza és a saját soproni pozíciója, döntési kompetenciái.

2012-ben pályázat nélkül, a Polgármester úr személyes kijelölésével színházigazgató-

főrendező elnevezést kapott a színházvezető. Az ügyvezetés késve, vagy a médiából

értesült sajtótájékoztatókról, partnerszerződésekről, iskolai osztályalapításról – és

anyagi kötelezettségvállalásokról. Folyamatosan hiányzik az SZMSZ-ben előírt

szabályok betartása. Képbe került egyfajta kidolgozatlan leválási kísérlet a Pro

Kultúráról, amely a színházban kihirdetésre is került. Közben senki nem gondolta át,

hogy mi lenne a szakmai, anyagi, személyzeti következménye a Petőfi Színház

leválásának a kiemelt színházi szervezet Pro Kultúráról, magyarul magáról a

színházról… A „koncepció létrejötte esetén” a Barlangszínház a Pro Kultúránál

maradna, így a kiválás esetén a színházi szerepet a Barlangszínház venné át és a

Petőfi Színháznak meg kellene küzdenie az új színházi besorolásért. Ez a szakmai

hozzá nem értés és a felelőtlenség magasiskolája!

Az előadó-művészeti szervezetekről szóló törvény és módosításai szerint, az előadó-

művészeti szervezeteknek (színházaknak) egyszemélyi felelős vezetője, igazgatója

van. A jelenlegi soproni konstrukcióban a „címzetes színházigazgató” a de facto , de

nem de jure színházvezet ő. Felelőssége lényegében nincsen.

Tulajdonosi-fenntartói szinten el lehet, és el kell gondolkozni, hogy elsősorban

Sopronnak – különös tekintettel a Barlangszínház megnyitására, az azzal kapcsolatos

városi érdekekre és az EU-s támogatáshoz kapcsolódó kötelezettségekre – mi a jó?

Az ügyvezető legyen-e egy felsőfokú szakmai végzettségű művész (rendező, színész),

akihez a törvényi előírások alapján mellé- vagy alárendelten közgazdász/jogász

menedzser-igazgató kapcsolódik. Lehetőség az is, hogy kettős ügyvezetés jöjjön létre,

a szakirányú felsőfokú végzettségű ügyvezető pályáztatásával és a másik, a

gazdasági, pénzügyi tevékenységet bonyolító, közgazdász/jogász végzettségű másik

ügyvezető tulajdonosi kinevezésével, vagy szintén pályáztatásával.

5

A Soproni Petőfi Színház önálló, társulatos, egytagozatú prózai színház, ami nem zárja

ki pl. zenés előadások tartását sem. Alapfeladata a felnőtteknek bérletes és szabad

előadások formájában színházi produkciók színrevitele, emellett a Közhasznú- majd a

Közszolgáltatási-, jelenleg a Fenntartói Szerződés előírásai szerint gyermek- és

ifjúsági előadások tartása. Jelenleg a színházi divízió fő feladatának korlátozottan tesz

eleget, ugyanakkor más területeken a szükségest meghaladóan és értelmetlenül

„túlterjeszkedik”, az ifjúsági nevelést helyezi előtérbe. A Petőfi téri épület a Soproni

Petőfi Színház, és nem Petőfi Sándor Nevelési Központ nevet viseli. Városi

színházként kell(ene!) működtetni. A Sopron Balett nem regisztrált „együttes”.

Mondjuk ki: a Színház elvesztette felnőtt nézőinek jelentős részét, a nézőszámot a

csoportosan behozott óvodások, kisiskolások, felsősök, középiskolások hozzák. A

felsőoktatásban tanulók (egyetemisták, főiskolások) nem jönnek színházba.

Az ingyenjegyes vattázás tömeges méreteket öltött. A 2015/2016-os évad premier

bérletéhez alkalmanként 200-250 fő néző ingyen jött be. Ha bármikor kevés a néző,

de a jó ház látszatát fenn kell tartani, jön a vattázás. Ez a színház részéről egyrészt

hanyag kezelése a közpénzeknek, másrészt az ingyenes természetbeni juttatás okán

adóköteles. Az érvényes ügyvezetői utasítás szerint minden szakmai és a vendégjegy

után fizetni kell. Boldog-boldogtalan kap belépőt, és nem a rászorulók, hanem az

értelmiségiek, a „jómódúak”, akik meg is vehetnék a jegyeket. Ma Sopronban „elit

körökben” az járja, hogy „minek jegyet venni, szólunk, és ingyen kapunk”. A színház

felnőtt közönségszervezése ingyenjegyek osztásában merül ki.

I. „SOPRON A LEGJOBBAT ÉRDEMLI”

1991 októberében a Soproni Petőfi Színház egyik alapítója voltam. 1993-tól – a

művészeti ügyeket kivéve – de facto, 2000-től 2012-ig ügyvezetőként de jure is

irányítottam a Pro Kultúra Sopron Színházi és Kulturális Közhasznú Társaságot, illetve

a Pro Kultúra Sopron Nonprofit Kft-t. 2012-2016 között menedzser-igazgatóként, a

gazdasági divízió vezetőjeként dolgoztam.

6

Tevékenységem alapvet ő célja volt, hogy Sopront tartósan, min őségében az

egyik legjobb, a közönség és a szakma által elismer t színházi városok közé

segítsem. Ez csak részben sikerült, de nem mondtam le róla. Velem vagy nélkülem.

Szeretem a munkámat, sok az ötletem. Ennek érdekében a megvalósításhoz

szívósan, néha kissé erélyesen keresem a lehetőségeket és a partnereket. Nem

szeretem a helyben járást.

A hasonló pályázati dolgozatok lapjain gyakorta találkozhatunk az álmok és a vágyak

felsorolásával – a megvalósulás minden realitása nélkül. A magam részéről a

gyakorlatba is átvihető, megvalósítható programokban gondolkozom. Pályázatom az

eddig elvégzett munka folytatását irányozza el ő, de a megőrzés mellett a

gyökeres megújítás szándékával.

Schwajda György volt színházigazgató anno úgy fogalmazott, hogy „az igazgatás nem

tíz, száz vagy akár ezer frappáns mondat leírásából áll, az jóval összetettebb munka

a világ legügyesebben megírt pályázatánál.” Schwajda György kaposvári igazgatói

felkérésekor Szita Károly polgármester úgy fogalmazott, hogy „Kaposvár a legjobbat

érdemli.” Sopron is a legjobbat érdemli! Voltak időszakok, amikor a Petőfi Színház

elindult ezen az úton, de mindig elakadt. A soproni közönségnek nincsen több ideje

várni! Elég volt a csúsztatásokból.

A történelem folyamán emberek csoportjai önmaguk és eszmerendszerük

meghatározására teremtették meg a kultúrát és az azonos kultúrát hordozó

közösségekből lettek a nemzetek.

A kultúra iránti igény, a polgári értékek iránti elkötelezettség, a hazaszeretet és a hit:

ezek a polgári kultúra építőkövei. A „békebeli” polgári kultúra nem mese vagy

nosztalgia. Mindez a gyakorlatba is visszahozható lehetőség és kötelesség.

A FIDESZ kulturális munkacsoportja kb. tíz évvel ezelőtt a „Minőség a kultúrában” című

dolgozatában alkotta meg a kulturális stratégiája alapelveit.

Alapvető célja, hogy „ne a politika hassa át a kultúrát, hanem a kultúra hassa át

és tegye nemesebbé a politikát. A politika köteless ége az intézményfenntartás

és a támogatás, hiszen ezek nélkül a kultúra nem tu d értéket közvetíteni.” Sajnos

ez a stratégia nem valósult meg.

7

Hoffmann Tamás, Újbuda jelenlegi polgármestere szerint: „…egy vezetőnek nem kell

mindenhez értenie, ám fel kell ismernie hiányosságait, és olyan szakembereket kell

maga mellé vennie, akik képesek pótolni azokat. …én hiszek a Csapat egységében,

ezért úgy gondolom, egy felelős vezető számára fontos, hogy hasonló értékek mentén

haladó szakemberekkel vegye körbe magát. A lényegi különbség a színházi és a

városvezetés között, hogy míg az elsőnél a hangos ováció és a teltház a siker jele,

addig a másodiknál inkább a csend.”

A Pro Kultúrának és Sopron MJV Önkormányzatának aktív szerepet kell vállalnia a

kultúra három pillérének: a hagyománynak, a közösségnek és az értékelvűségnek a

megvalósításában. Sem a piacgazdasági folyamatokra, sem az önszerveződésekre

nem bízható Sopron kultúrája. A soproni kulturális politika a sokszínű, strukturált, a

helyi kisközösségi erőket is figyelembe vevő kulturális intézményrendszerben lenne

érdekelt. Mindezek mellett Sopronnak, mint a kultúra és a turizmus városának meg

kell(ene) jelennie város határain kívül is.

II. VEZETŐI PROGRAMOM TÍZ PONTJA

1. Valós egyszemélyi vezetést hoznék vissza. A divízióvezetők az ügyvezető

felé tartoznának felelősséggel. Tűzzel-vassal irtanám a feljelentgetéseket, a

csúsztatásokat, a hazugságokat. Tiszta helyzetet teremtenék a Tulajdonos és

a közvélemény felé, valamint viszont is ezt kérném. A „győzelmi jelentések”

akkor indokoltak, amikor van miért örülni, csak a pozitív propaganda kedvéért

indokolatlan a csúsztatás. A Tulajdonos képviselői mindenről folyamatos

tájékoztatást kapnának, de kiiktatnám a sutyorgási gyakorlatot. Az ügyvezető

háta mögött nem lehetne keverni, pletykálni, kérni, kínálni.

Megszüntetném a Pet őfi Színház szabálytalan kvázi különállását, mert a

Pro Kultúra maga a színház, nem egy „gonosz mostoha ”. Többen

kihasználták a szembenállás generálását, a Pro Kultúra iránti utálat sanda

szándékú erősítését. Ennek határozottan véget vetnék.

8

2. Megállítanám a Pet őfi Színház, mint feln őtt színház ötéves mélyrepülését.

A Tulajdonossal egyeztetve, a Petőfi Színház és a Barlangszínház élére külön-

külön művészeti vezetőt kérnék fel. Előbbi Sopronhoz közelálló, utóbbi

országosan is jegyzett rendező lenne.

3. A meglévő alaptársulathoz a nem jogellenesen, de a színház költségvetéséből

fölöslegesen kifolyó havi 6-8 millió forintból olyan „érvényes” színművészeket

szerződtetnék, akik mind a színházi évad, mind a Barlangszínház saját

előadásaiban közönségvonzóan részt tudnak venni. (A színművész megjelölést

azok viselhetnék, akik szakirányú diplomával rendelkeznek, míg a színészt

azok, akik színész I., II. vizsgával rendelkeznek, vagy a színházi munka iránt

elkötelezett félprofik.)

Figyelemmel a törvényi előírásokra rendezném a meglévő társulati tagok (és a

művészeti ügykezelés, a műszaki munkatársak) fizetését, szolgálatszámát. A

konkrét jogokat és a kötelezettségeket a felállítandó Művészeti Tanáccsal

(tagjai: művészeti vezetők, színművészek és műszaki munkatársak egy-egy

képviselője, a SZIDOSZ helyi titkára) egyeztetném, kollektív szerződést

készítenénk.

4. Eleget tennék a 2008. évi „El őadó-művészeti szervezetekr ől…” szóló

törvény és módosításai érvényes el őírásainak, köztük 2018/2019-es évadtól

a Társulatban kötelezőn előírt minimum 60 %-ban szakirányú, fels őfokú

végzettség ű színművész foglalkoztatásának, a minimálisan 75 %-os sajá t

vagy valódi koprodukciós el őadásszám kötelezettségének. Eleget tennénk

az érvényes „Fenntartói szerződés”-ben előírtaknak, de módosításokat is

kezdeményeznék. Elvárnám a „Fenntartói szerződés” évenkénti nyilvános

tulajdonosi számonkérését.

5. A Petőfi Színház vonatkozásában megállítanám az egykor 5.000 főt

meghaladó felnőtt bérletesek számának folyamatos, kb. 50 %-os

csökkenését, a megszüntetett felnőtt bérletes sorozatok számát

visszaállítanám a korábbi 15 bérletsorozatra. Normális jegyár politikát

folytatnék, a Barlangszínházhoz hasonlóan értékarányos jegyárakat állítanék

9

be. Megszüntetném a tömeges „vattázást”, mert aki egyszer ingyen vagy

kedvezményesen kap belépőt, legközelebb is elvárja. Amíg a felnőtt bérletesek

száma a 4.500 főt nem érné el, az alapbéremet a szakmai minimálbérre kérném

beállítani.

6. A Soproni Petőfi Színház koprodukciós partnereinek – az első 15 évhez

hasonlóan – rangos színházakat kérnék fel: Radnóti Színház, Vígszínház,

Madách Színház, Orlai Produkció, ExperiDance Production, Játékszín stb. A

koprodukciók nemcsak „papíron” vagy nyilatkozatokka l jönnének létre,

hanem konkrét, kölcsönös előnyökön alapuló együttműködési szerződésekkel.

A koprodukciókban a Társulatunknak és alkotóinknak is részt kellene venniük,

a lejátszás után a rekvizitekkel stb. el kellene számolni, meg kellene osztani.

7. A Barlangszínház akkor kaphat jelent ős és folyamatos állami támogatást,

ha az előírások szerint ott is legalább 75 %-ban saját produ kciók kerülnek

színpadra. Kezdetben évi legalább három saját bemutatót tartanánk, amelyek

siker esetén a következő nyári évad(ok)ra is átkerülnének. Itt is szerepe lenne

a tényleges koprodukcióknak. Évente egy színházi bérletes produkció a

Barlangszínházban kerülne bemutatásra. A Barlangszínházban – az

eredményes marketing és jegyeladás érdekében – évadonként maximum

hatféle zenés bemutató, nyolc-tíz előadással lenne műsoron.

8. A „Sopron Balett” együttest megszüntetném , mert azon kívül, hogy évi kb.

60 millió forint „fedezetlen” kiadást jelent, szakmai és nézői értelemben a

hozadéka minimális, mind Sopron, mind az állandóan változó ott

foglalkoztatottak részére. A megyében működik egy európai hírű balett

együttes, a Győri Balett. Velük működnénk együtt. A színházi táncos igények

kiválthatóak a soproni együttesek bevonásával, ugyanakkor jelentős forrás

„szabadulna fel” pl. a 180 éves múlttal rendelkező Soproni Liszt Ferenc

Szimfonikus Zenekarnak, amelyet saját m űvészeti vezet ővel, félállású

munkavállalókkal „félprofivá” szerveznék. Eljárnék annak érdekében, hogy

a Zeneiskola profi hangszeres tanárai munkaidőként vagy juttatásért kötelezően

vegyenek részt az értékteremtő munkában. A Zenekar önálló szereplései

10

mellett el tudná látni a Színházban és a Barlangszínházban az operák,

operettek és musicalek zenei kíséretét.

9. Visszaállítanám a 2012-ben megsz űnt díjakat, elismeréseket. (Ezekről a III.

fejezetben külön írok.) A premiereket újra ünneppé, valóban teltházas

közösségi eseménnyé tennénk. Évenként ismét „Színházi bált” szerveznénk,

hogy az alapítást követő tíz évhez hasonlóan a színházba járók ilyen

szórakozási és találkozási lehetőséget is kapjanak. Az „agora jegyében”, a

Soproni Ünnepi Hetek keretében, „Színház az egész v áros” címen,

kétévente ismétlődő színházi-színész kavalkádot szerveznénk .

(Részletesebben az V. fejezetben fejtem ki.) Az ifjúságnak szóló színitanodát új

konstrukcióban fenntartanánk, míg a „belterjes” színházi klubot

megszüntetném.

10. Fentiekben nem tértem ki a Társaság kulturális, közművelődési, közösségi

feladataira. A divízió vezet ője, majd ügyvezet ő Horváth Zoltánné az elmúlt

25 évben (és el őtte a Liszt Ferenc M űvelődési Házban 15 évig)

felelősséggel, példaadóan látta el feladatát. Társigazgat ói szinten

együttm űködésre kérném fel.

A Tulajdonos felé kezdeményezném, hogy a városi szórakoztató

nagyrendezvények szervezése, a Soproni Téma hetilap kiadása, a sopron.hu

internet lap szerkesztése támogatásaival és kötelezettségeivel együtt kerüljön

át a 2015-ben alapított „Médiaközpont Kft.”-hez. Javasolnám, hogy a

költségcsökkentés érdekében a Soproni Téma fő- és félállású munkavállalókkal

végezze munkáját, mert a kifizetett vállalkozási díjak nincsenek arányban a

feladatokkal.

III. AZ ARIZONA SZÍNHÁZTÓL NAPJAINKIG

Huszonöt esztendő telt el Sopron közgyűlésének 1991. október 15-i döntése, a

színház megalapítása óta. A viszonylag rövid idő ellenére rengeteg, a Színházat és a

Pro Kultúrát érintő eseményt tudhatunk magunk mögött. A kezdőcsapatból és a

11

később csatlakozók közül sokan nincsenek köztünk, velünk. Több kollégát és

kolléganőt, köztük nagyszerű művészeket, alkotókat elveszítettünk.

Az 1991-es döntéshozók közül is kevesen emlékeznek arra, hogy az akkor

megalapított intézmény neve „Arizona Színház a Soproni Pet őfi Színházban” volt.

Évtizedek múlva talán pár oldal lesz ez az elmúlt huszonöt év Sopron gazdag

kultúrtörténetében. Ahhoz, hogy mindez ne merüljön el a feledésben, megpróbálom a

történteket röviden összefoglalni.

1991 nyarán Sopron színház alapítási lázban égett. Az érvek pro és kontra szólaltak

meg. Június 21-én az Arizona Színház néhány művésze, a Soproni Ünnepi Hetek

egyik rendezvényeként egy szórakoztató műsorral lépett fel a Petőfi Színházban. Kiss

Csaba, a színházalapítást előkészítő Reneszánsz Társulat egyik tagja ekkor keresett

meg bennünket azzal az elképzelésével, hogy a majdani önálló Petőfi Színházban az

Arizona is tartson vendégjátékokat.

Egy hónappal később az előbbi együttes soproni születésű zongorakísérője mutatta a

Magyar Hírlapot a tudósítással, hogy a színházalapítás nem sikerült. Rögtön

javasoltam Mikó Istvánnak, az Arizona Színház igazgatójának, hogy egy közös

budapesti és soproni színház létrehozásának az ötletével keressük meg a soproni

városvezetést. A két színház önálló jogi személyként, közös vezetéssel, társulattal és

műsortervvel, együtt megtervezett munkarendben működhetett volna. Mikó szkeptikus

volt, de ez nem akadályozott meg abban, hogy Hirschler Rezső polgármester urat

telefonon felhívjam, és találkozót kérjek. (1991-ben még olyan időket éltünk, hogy a

polgármestert fel lehetett hívni telefonon, és bekapcsolták hozzá a hívót…) A találkozó

július végén meg is történt azzal az egyezséggel, hogy augusztus végéig egy

koncepciót készítünk a közös működtetésre.

Sopronnak, a Petőfi Színház felújításához szükséges 100 milliós állami támogatás

elnyeréséhez alapfeltétel volt a színház, mint intézmény megalapítása.

Ez is siettette, hogy 1991. október 15-én – Mikó István igazgatói megválasztásá val

együtt – megalakult az önálló színház . Nem ment könnyen, mert az első fordulóban

egyik aspiráns sem kapta meg a minősített többséget, és Dr. Czike Albert

alpolgármester határozottságának volt köszönhető a választás sikere. Összehívta a

12

frakcióvezetőket azzal, hogy „addig nem megyünk haza, amíg nem lesz

színházigazgató”. A következő fordulóban lett.

1992 tavaszán az Arizona Színház bemutatkozott Sopronban. Májusban

megkezdődött az épület több mint féléves felújítása. Ősszel a Sportcentrumban

Kander-Ebb: A görkorcsolyapálya című musicalje már közös soproni-budapesti

produkcióként került színre. Közben 2012 decemberében az Arizona igazgatói

pályázata kapcsán világossá vált, hogy a Demszky-Marschall-féle budapesti

városvezetés még egy bizonyító saját évadot sem engedélyez Mikónak, az 1992/93-

as évad végén igazgatóváltásra készül. Mikó neve és népszerűsége csak egy rövid

hitelesítésre kellett a fővárosi vezetésnek, és a kultúrában is megkezdődött a politikai

buli szemlélet.

A Petőfi Színház 1992. decemberi ünnepélyes megnyitójára már annak ismeretében

került sor, hogy a közös színház ötlete nem valósulhat meg. A színházat dr. Katona

Tamás államtitkár úr nyitotta meg, dr. Antall József miniszterelnök úr köszöntő levelet

küldött. (Ld. a mellékletben.)

Itt kell megjegyeznem, hogy a közös színház ötlete országos szinten is minta és példa

lehetett volna a későbbi évek általános finanszírozási-gazdasági problémáinak

orvoslására, a hazai színházi struktúra modernizálására, gazdaságosabbá tételére.

Napjainkban egyes színházak anyagi gondjaikat „közös produkciókkal” próbálják

orvosolni, a közös színházi modell külföldön már létező gyakorlatot honosíthatott volna

meg, mert kis országként, 100 km-en belül fölösleges teljes színházi rendszereket

fenntartani, sokszor akár azonos darabok színrevitelével. Egy „körforgás” olcsóbbá

tenné a működtetést, jobb anyagi feltételek közé helyezve az ilyen rendszerben

működő színházakat, nagyobb előadásszámot és kedvezőbb jövedelmet biztosítva a

színészeknek.

Az 1993/94-es évad már az önálló soproni színház jegyében indult el. A Petőfi Színház

a nyilvánvaló nehézségek ellenére sikerrel vette az akadályokat.

Egy általam kidolgozott, országosan eddig ismeretlen gyakorlat jött létre. A Színház

1993 őszétől budapesti bérelt próbahelyén kb. 4-5 hetes próbafolyamattal készítette

elő a bemutatóit, amit a premier hetében, az elkészült díszletekben és jelmezekben,

13

egyhetes soproni főpróbahét követett. A premier után általában 2-3 előadásos

blokkokban, repertoár színházként játszottuk a darabokat. Ezáltal nem kellett

Sopronban „letelepíteni” a Társulatot. A konstrukció előnye volt, a budapesti próbák

lehetővé tették, hogy a soproni társulat tagjai ne maradjanak ki a „főváros centrikus”

munkákból, és a kedvező feltételek miatt szinte bárki „megkínálható” volt a soproni

színházi feladatokkal. Közben a törvényi szabályozások megváltoztatták ezt a

lehetőséget, illetve a soproniak napközben is látni szerették volna a színészeiket. Ez

belső konfliktusokhoz vezetett.

Az alapítást követő években kialakult a Petőfi Színház törzsközönsége, a bérletesek

és a fizető nézők száma folyamatosan növekedett. A bérletesek száma hamar elérte,

és meghaladta a tízezret.

1992-től 2012 nyaráig összesen 200 színházi bemutatót tart ottunk , ezek közül 110

önálló nagyszínházi, 35 saját kisszínházi bemutatót. 40 nagyszínházi és 15 kisszínházi

bemutatót közös produkcióban, különféle együttműködési formákban az egykori

Arizona Színházzal, valamint a dunaújvárosi Bartók Kamaraszínházzal, a

székesfehérvári Vörösmarty Színházzal, a Radnóti Színházzal, a Madách Színházzal,

a Magyar Színházzal, a Budapesti Kamaraszínházzal, a Turay Ida Színházzal vittünk

színpadra. Úgy gondolom „jó ránézni” a mellékletben felsorolt, az első 20 év alatt

bemutatott előadásokra és a rendezők neveire.

Mikó István 10 évig vezette a Pet őfi Színházat . Alapítókként rengeteg közös sikert

és eredményt értünk el. 2001 végén mondott le, mert a színház térvesztését látta

abban, hogy a Pro Kultúra „terjeszkedett”. Művészként, rendezőként,

színházalapítóként és vezetőként is maradandót alkotott, személye és tehetsége

nélkül nem jöhetett volna létre egy népszerű színház Sopronban.

2007-től „visszatért” Sopronba, mint a Petőfi Színház Örökös Tagja, Pro Kultúra

Sopron Aranygyűrűvel, Selmeczy Roland Emlékgyűrűvel, és „Sopronyi Thurner Mihály

Színházi Nagydíjjal” elismert színész-rendezője. 2006 őszén történt egy kísérlet

színházvezetői „vissza hozatalára”, de egy önkormányzati választási „malőr” – amikor

az egyik független polgármester jelöltet, a színház korábbi kiemelkedő támogatóját

jóhiszeműen támogatta – ezt a lehetőséget kizárta.

14

Valló Péter az egyik legjobb hazai színházi rendező, vezetőként idejét és energiáit

meghaladta a soproni színházvezetés. Hiánya rendezőként ma is nagy veszteség,

neve és munkái az anyaszínházával, a Radnóti Színházzal készült közös produkciók

hitelesítették a Pet őfi Színház els ő tíz évét . Köszönet illeti. Itt emelem ki Bálint

András, a Radnóti Színház volt igazgatója és Csóti József volt gazdasági igazgatója

nevét is, akik támogatták és segítették a közös produkciót létrejöttét, ezzel rangos

színészeink budapesti, rangos színészeik soproni színházi megjelenését. Pl: Gogol:

Háztűznéző című darabja koprodukciójában részünkről Hacser Józsa (†), Gáti Oszkár,

Mikó István, Szombathy Gyula játszottak az előadásban.

Szilágyi Tibor 2003 tavaszán egy nyertes cégvezet ői pályázat után vette át a

Petőfi Színház m űvészeti irányítását . Kezdeményezésére sok új arc, rangos

színészek, rendezők, köztük a „Nemzet Színészei” jöttek Sopronba. Emlékezetes

előadásokkal írta be nevét a Színház történetébe. Szakmailag az ő évei jelentik a

minőségi mércét.

Sajnos abban már sem ő, sem a művészek nagy része nem voltak partnerek, hogy a

2006 tavaszán rendelkezésre bocsátott 22 db Lővér körúti apartmanban letelepítsük a

Társulatot. Érdekes adalék megválasztásához Walter Dezső polgármester úr és a

FIDESZ szerepe. 2002. december elején, a pályázati kiírást követően, de a beadást

megelőzően Szilágyi Tibor megtekintette a Petőfi Színház egyik darabját, majd egy

vacsora keretében találkozott Sopron akkori városvezetésével. Részletes és

meggyőző tájékoztatást adott terveiről, és kérte a politikai támogatást. A helyi SZDSZ

Valló Péter élő szerződése miatt nem támogatta kinevezését, ezért a többség

érdekében Hegyi Ferenc MSZP frakcióvezető úr a FIDESZ-től kért két szavazatot. Ezt

a FIDESZ frakció „sorshúzása” után meg is kapta. Korábban Walter Dezső irodájában

voltam, amikor a kultusztárca államtitkára felhívta és kérte, hogy „Valló Péter maradjon

a színházigazgató”. (Egyébként Valló Péter ténylegesen művészeti vezető-főrendezői

szerződéssel rendelkezett.) Walter Dezső azzal a megjegyzéssel tette le a telefont,

hogy „Te a minisztériumban azt döntesz, amit akarsz, de itt Sopronban mi mondjuk

meg ki lesz a színházigazgató…”. Szilágyi Tibort 2003 januárjában a szükséges

többséggel megválasztották.

2007-től Darvasi Ilona a Pro Kultúra munkavállalójaként ve zette a Petőfi

Színházat. Elmondható: menedzseri vénája, lelkesedése egy időre új lendületet hozott

15

színházi életünkbe. Igazi, változatos polgári népszínházat csinált, jó darabokkal, kiváló

művészekkel, rangos rendezőkkel.

Tevékenysége kapcsán a Színház körül kialakult egy soproni fiatalokból álló kb. 30-40

fős „mag” is, akik egy ifjúsági klub kereteiben megismerték a színházi munkát,

szakmákat, a színészek beszélgettek velük a színjátszásról, az egymás közötti

kommunikációról. Két emlékezetes el őadássorozat, a „Muzsika hangja” és a „Nem

tudok élni nélküled” musical-ek „búcsúztatására” az MKB Arénában került sor

„táblás házakkal” és vastapssal.

Darvasi Ilona és a Társulat bekapcsolódásával a kiemelt ünnepek is új, emlékezetes,

markáns, sikeres arculatot kaptak. A feszültség akkor erősödött meg, amikor a törvény

alapján már kevés volt magánszínháza, a Turay Ida Színház jelentős részvétele a

színházi előadásokban. Az állami színházi támogatáshoz saját előadásokra és soproni

jelenlétre lett volna szükség. Ennek a helyzetnek a „feloldására” kellett 2012. február

2-án lemondanom, mert Darvasi egy nappal későbbi békülési sms megkeresése későn

érkezett. Nem voltam elég erős ahhoz, hogy együtt tisztázzuk a jövőt. 2011 végén

kezdődött a városvezetéshez és a budapesti politikai elithez szaladgálása, a képviselő

testületnek a levélírogatás, a színészek között az ellehetetlenítésem. Nem láttam más

lehetőséget, mint lemondani. Darvasi március közepén keresett meg lemondási

döntésével – öleléssel és csókkal búcsúztunk… Ezt követően személyeskedéseket is

tartalmazó írásos felmondását a Városvezetőknek is címezve küldte el, magyarul még

belém akart „rúgni”. Máig sajnálom, hogy a történtek okait nem tudtam a

Városvezetéssel megbeszélni, nem kaptam rá lehetőséget.

A tényekhez az is hozzátartozik, hogy 2011 nyarán Nemcsák Károly, Darvasi volt férje

sikeresen pályázta meg a József Attila Színház igazgatását. Mivel jó kapcsolatban

voltunk, mintának átadtam az 2010-es Pro Kultúrás pályázatomat, és az igazgatói

indulását néhány soproni darab átadásával, és az átvételt gazdasági, műszaki

szakértők ajánlásával segítettem. Cserébe sanda szándékkal, budapesti ambíciókkal

rágalmaztak. Nemcsáktól segítségemért pénzt, pozíciót soha nem kértem, nem

kaptam.

16

Ide kívánkozik a véleményem. Az jöjjön Sopronba színigazgatónak, aki nemcsak a

színigazgatói stallumért, vezetői ambícióiért és pénzért teszi mindezt, hanem szereti

és becsüli azt a Várost, amely erre lehetőséget, „kenyeret” ad, hajlandó közéletében

is részt vállalni. Ha elfárad, elmúlik a „szerelem”, máshol keresse a boldogulását.

Nekem Sopron gyerekkoromtól az „álomváros” volt, Sopronnak köszönhetem életem

legaktívabb éveit. Egy újságíró szerint húsz évig a „nagy túlélő” voltam. Ez tévedés,

én megdolgoztam a vezetői lehetőségért, a változó politikai vezetéseket csak

partnernek és eszköznek tekintettem a közös célok elérése érdekében, egyik

kurzusnál sem tagadtam meg a másik oldal korábbi segítségét.

2011 tavaszán volt egy fontos színházi próbálkozásunk is, hogy Darvasi Ilona és a

Turay Színház helyett, az „agora jegyében” egy – a Barlangszínházi előadásokra is

előkészülő – két ügyvezetős, új színházi konstrukció jöjjön létre Sopronban. Az ajánlat

ma azt jelentené, hogy Sopron markánsan és sikeresen benne lehetne az országos

színházi vérkeringésben, a legjobbak dolgoznának Sopronban és Sopronnak. 2011.

április elsején – fogalmazásomban Sopron színházi gyásznapján – ez az elképzelt

konstrukció elbukott, mert a Polgármester úr egy ideig a részének javasolta Darvasi

Ilonát, ami kizárta a tényleges változás lehetőségét. Ezután még egy évig tartott ki a

Turay-s rendszer.

Darvasi Ilonát 2012 májusában Pataki András színházigazgató-f őrendezőként

követte. Ami színháztörténeti: helyben élő Társulatot hozott létre. Magánszínházát, a

Forrás Színházat áthozta Sopronba (www.forrasszinhaz.hu). A Polgármester úr a

Társulatnak tíz felújított önkormányzati lakást biztosított, más kérdés, hogy ezek a

lakások hogyan hasznosultak. Az óvodásokat, a kisiskolásokat, a felsősöket és a

középiskolásokat Pataki úr eredménnyel szólította meg, csoportos bérletsorozataik és

a fiatal látogatók száma jelentősen megnövekedett. Ez hozta a tízezres összes

bérletes számot, a már említett felnőtt bérletek, a nézőszám és a jegybevétel

drasztikus csökkenése mellett. Ami nem tetszett, hogy az elmaradt felnőtt nézők

helyett a vattázás tömeges méreteket öltött, illetve a tényleges Társulat kb. 8-8 fő

színészből és táncosból állt.

A magam részéről Márton András színművész-rendezőt, a széles kapcsolatokkal

rendelkező Phd. színházi szakembert ajánlottam, aki ismereteim szerint a bizottsági

17

vezetők informális meghallgatásán reális terveivel és vállalásaival elnyerte a

támogatást, de végül más polgármesteri döntés született. Márton Andrást felkérésem

miatt sok méltatlanság érte, amikor Sopronon kívülről megkérdőjelezték

alkalmasságát, az egykori pécsi, egyéni önkormányzati FIDESZ-MDNP-s képviselőt

„SZDSZ-közelinek” titulálták.

Sem korábban Darvasi Ilona, sem Pataki András nem tett kísérletet arra, hogy

művészeti vezetőként/tanácsadóként a színház művészeti munkáját friss, „érvényes”,

segítővel erősítse. Darvasi egy rangos, tekintélyes, de a pályája végén járó művészeti

tanácsadót hívott meg, Pataki sem a fiatalabb vagy a középkorosztályból emelt be

szakembert. Ezzel elmulasztották az új felnőtt közönségrétegek és a felsőoktatásban

tanulók megszólítását.

1991-98 között eredményesen működött a Soproni Színházért Alapítvány . Az évek

folyamán több millió forintot gyűjtött a Petőfi Színház támogatására. A megszüntetése

akkor vált indokolttá, amikor a Kht. 1998 májusában kiemelten közhasznú minősítést

kapott, és így az adókedvezmény biztosításával az Alapítványnál kedvezőbb

adománygyűjtési lehetőségeink nyíltak.

1992-ben a Soproni Ünnepi Hetek és a Soproni Tavasz i Napok programsorozata,

1994 elején a Fest őterem is a Pet őfi Színházhoz került.

1994/95-ben tőlünk indult el a kezdeményezés Kabos Gyula , az Egyesült Államokban

1941-ben elhunyt nagy színművész földi maradványainak hazahozatalá ra. Kabos

Gyula Társaság néven társaságot hoztunk létre az újratemetés elősegítésére. Tagja

lett Kabos Gyula akkor még élő nevelt lánya is.

1996. november végén a földi maradványok hazakerültek és a Farkasréti temetőben

a művész végső nyugalomra lelt. A következő év márciusában sírkövet is állítottunk.

Az ügy különlegessége, hogy mindez egy magáncég (exhumálás), a Lufthansa

(hazaszállítás), és a Fővárosi Temetkezési Rt. (Ladányi Jenő vezérigazgató és Grósz

József temetővezető: sírhely, temetés, sírkő) segítségével valósult meg. A Főváros

sem hivatalosan, sem más módon a temetés „létrehozásában” nem vett részt, nem

képviseltette magát. Előterjesztésünk alapján 1997 márciusában Kabos Gyula Göncz

Árpádtól posztumusz Köztársasági Elnöki Arany Emlékérmet kapott.

18

Az évek során több kitüntető elismerést alapítottunk: 1995-ben a közönségszavazatok

alapján elnyerhető Soproni Színházért Aranygy űrűt, amely 2008-tól a „Selmeczy

Roland Emlékgy űrű” nevet viselte. 1997-től került kiadásra a Társulat szavazatai

alapján elnyerhető Kabos Gyula-díj és támogatóinknak a Pro Kultúra Sopron

díszérem.

1998-ban hoztuk létre a legjobb epizód- vagy karakterszínésznek járó Arany Maszk-

díjat , 1999-ben a Kónya Sándor-emlékdíjat (néhai első művészeti titkárunk

emlékére) és 2004-ben Szilágyi Tiborral alapítottuk meg a legjelentősebbet, a

Sopronyi Thurner Mihály Színházi Nagydíjat , Sopron „Kossuth díját”.

Thurner-díjasok lettek: Selmeczy Roland (†), Mikó István, Makai Sándor. 2010-től

törzsgárdatagként ismerjük el a legalább 15 éve nálunk dolgozókat, és színész

örökös tagot választanak a nézők, illetve nevez meg dolgozót a cégvezetés. Örökös

tagok lettek: Mikó István és Győri Péter színművészek, valamint Horváth Zoltánné,

Varga Margit, Gecse Éva, Némethné Horváth Marianna, Bruckner Ildikó, Kozák

Katalin, Kaszab Zsuzsanna és Horváth Péter munkatársak. Az előbbi népszerű és

soproni viszonylatban rangos elismerések 2012-től megszűntek…

1996/97-ben a Képviselő Testület két fontos döntést hozott. Többhónapos előkészítés

után 1997 januárjától közhasznú társasággá alakultunk . 1997 októberét ől Magyar

Művelődés Háza néven a Liszt Ferenc Művelődési Ház is a Társasághoz került.

2002. október 25-én nyitottuk meg a felújított és jelentősen bővített Magyar

Művelődés Házát, Liszt Ferenc Konferencia és Kulturális Központ néven. A

megnyitása is példaadó volt, amikor a frissen megválasztott Walter Dezső

polgármester ragaszkodott ahhoz, hogy az intézményt a leköszönt Dr. Gimesi

Szabolcs polgármesterrel együtt nyissa meg, illetve Prof. Kubinszky Mihály és a

kormány részéről Pál Béla államtitkár mellett, Dr. Szájer József akkori országgyűlési

képviselő is mondjon megnyitó beszédet.

2007-ben beolvadt a Pro Kultúrába a Gyermek és Ifjúsági Központ, 2008-ban a

Balfi József Attila M űvelődési Ház.

19

2009-ben a törvényi előírások alapján Nonprofit Korlátolt Felel ősségű Társasággá

alakultunk.

Később a GYIK volt az „első szög” a Pro Kultúra koporsójában. A korábbi évek a GYIK-

nak juttatott nyolcvanmillió forint körüli támogatásai 2008-tól elolvadtak, és egyrészt

nem tudtuk az intézményt fenntartani, másrészt a tevékenységei behozhatók voltak a

Liszt Központba. Tulajdonosi engedéllyel bérletre hirdettük meg a GYIK-ot, amely

2011-től az Universitas Kft-nek 1 Ft/m²/hó bérleti áron lett bérbe adva.

A Petőfi Színház, a Liszt Ferenc Konferencia és Kulturális Központ, a Festőterem, és

a Fertőrákosi Barlangszínház mind a működtetőknek, mind Sopronnak is nagy

lehetőségeket teremt. Magyarországon több ilyen komplexum – kiegészítve Sopron

kedvező földrajzi, városképi adottságaival – a kulturális szolgáltatásokhoz, a

rendezvényturizmushoz és az idegenforgalomhoz nincsen.

A pályázati dolgozat szokatlan témája, a kulturális és a politikai életben ritka a

„köszönet”, mint kategória. Az első szűk húsz évünket a fenntartó/tulajdonos és az

intézmény/társaság közös gondolkodása és együttműködése jellemezte. Az

egyetértést általában mindig sikerült megteremteni. Tartósan személyes és politikai

indulatok nem akadályozták munkánkat. Tisztelettel említem meg Hirschler Rezső, Dr.

Czike Albert színházalapítók, néhai Fejes Zoltán, néhai dr. Gimesi Szabolcs, Walter

Dezső polgármesterek, néhai Ágota Gábor, dr Fülöp József, Tengerdi Antal, Kalmár

István, Hruby József, néhai Havas András és dr. Simon István alpolgármesterek, mint

sokat segítő városvezetők nevét. A névsort folytathatnám képviselők, frakcióvezetők,

bizottsági és FB elnökök, tagok, önkormányzati munkatársak neveivel. A

színházalapító városvezetőket és Dr. Fülöp Józsefet Pro Urbe kitüntetésre tartom

méltónak! Ők voltak, akik szolgáltak, és nem uralkodtak felettünk, elfogadták, és

mérlegelték a javaslatainkat, ambícióinkat.

20

IV. „CÉLUNK A TETSZÉS” (W. Shakespeare)

1. A Pro Kultúra Sopron Nonprofit Kft-ben, egy közhasznú szervezeten belül

jelenleg több „intézmény” m űködik együtt .

A Soproni Petőfi Színház a Barlangszínházzal, a Liszt Központ a

Festőteremmel, a Balfi József Attila Művelődési Ház és a fesztiválok. Közös

vezetéssel és személyzettel, egységes gazdasági-, műszaki-, pénzügyi

rendszerben végezzük munkánkat. Tevékenységünket az Alapító Okirat, az

SZMSZ, és az alapfeladatainkat meghatározó Közszolgáltatási Szerződés és a

Fenntartói Szerződés szabályozza.

2. A Színház iránti szeretet, a polgári értékek iránti elkötelezettség, a hazaszeretet

és a hit. Ezek a polgári színház építőkövei. Egykori nemzeti színjátszásunk

jelenleg sem mese vagy nosztalgia.

Mindez a gyakorlatba visszahozható történelmi kötelesség. A nemzeti

színjátszás közös dicsőség és emlék a múltból, közös szándék, akarat, terv a

jövőre!

A színházművészet közszolgálati és komoly világnézeti véleményformáló erő.

Szolgálni, alakítani tudja közönségét, a polgárokat. Mi a polgári színház?

Közérthetően egy „népszínház”, melynek repertoárján hazai színpadi

irodalmunk és a világirodalom reprezentánsai szerepelnek műveikkel.

Elkötelezett, jó rendezők és remek színészek közreműködésével, szép

beszéddel, igényes díszletekben, jelmezekben, „jószagúan”. A pénz, a tőke

helyett a művészi, a színészi alázat, a minőség és a színpadtisztelet dominál.

Voltak ilyenek szép számmal, egyszer megérdemlik, hogy neveik

megörökítésre kerüljenek, mert pár év múlva már minden elmerül a feledés

homályában! Csak a tény marad: volt egyszer egy SOPRONI SZÍNHÁZ – nagy

művészekkel és alkotókkal…

21

A történelem folyamán az emberek csoportjai önmaguk meghatározására

teremtették meg a kultúrát, és az azonos kultúrát hordozó közösségekből lettek

a nemzetek.

Ma Sopronban a nemzet napszámosainak, a színjátszásban hasonlóan

gondolkodók csoportjának kell(ene) közvetítenie a nemzeti kultúrát.

A Soproni Pet őfi Színház alapításakor megjelölt céljai ma is hangsúlyosan

és kiemelten érvényesek: egy m űvész-színházi igényességgel,

alapossággal megvalósított polgári színház. Sopronnak egy a „közönségre

figyelő” népszínház kell!

Fontos elv, hogy a legszélesebb közönségréteghez jussunk el. Nemcsak a régi

nézőinket akarjuk „kiszolgálni”, hanem új kapukat nyitunk a jövő közönsége

előtt. A lehető legszélesebb skálájú darabválasztékot kell kínálni a

közönségnek, beleértve a klasszikusokat, a moderneket, a színműveket. a

vígjátékokat, a komédiákat, a musicaleket, az operetteket.

A működés három alapfeltétele:

1. a magas művészi színvonal,

2. a jó látogatottság,

3. a biztonságos gazdálkodás.

Véleményem szerint ennek a három alapfeltételnek a Petőfi Színház sokáig

eleget tett. Az ügyvezető és a művészeti vezetők jövőbeni feladata a művészi

színvonal állandó fejlesztése, egy „érvényes” társulatú, érdeklődést keltő

repertoár színház, valamint a Barlangszínház működtetése, figyelemmel az

igényekre és a gazdasági lehetőségekre.

A következő ciklusban két alap játszóhelyre, a Petőfi Színházra és Fertőrákosi

Barlangszínházra építhetünk, de játszóhelynek tekintjük a Liszt Központ

kamaraszínházát, a történelmi Fő teret, a Páneurópai Piknik helyszínét,

valamint a Novomatic Musical Arénát is.

22

2016 októberében huszonöt éves a rendszerváltás után elsőként alapított

Soproni Petőfi Színház, a Pro Kultúra Sopron Nonprofit Kft. Hosszú idő telt el

az Arizona Színház 1991-es vendégelőadásai és az első Színházi bál óta.

A Soproni Pet őfi Színház színházi adatai a terv és a tényadatok alapján:

Megnevezés 2010. év 2013. év 2014. év 2015. év

M. egység

Előírt min.

Tény Előírt min.

Tény Előírt min.

Tény Előírt min.

Tény

Előadások száma összesen (Fertőrákosi Barlangsz. nélkül)

db 173 254 150 182 165 194 180 223

Ebből Saját és közösen létrehozott előadások száma

db - 191 120 157 132 178 144 144

Saját játszóhelyen és külső helyszínen tartott ea. szám

db 173 153

156

175

136

Soproni Petőfi Színház és LFKKK (nagyszínház)

db 128 92

133

131

95

Soproni Petőfi Színház és LFKKK (kisszínház)

db 45 61

23

44

41

Tájelőadások száma (székhelyen kívüli játszóhelyen)

db

38

25

3

5

Ebből külföldi előadások száma

db

0

6

0

0

Fogadott előadások száma (Petőfi Színház és LFKKK)

db

63

25

16

79

Az összesből gyermek- és ifjúsági előadások száma (kisszínházi és tantermivel együtt)

db 38 37

71

91

129

Előadó-művészeti tv. szerinti fizető nézőszám (Fertőrákosi Barlangsz. nélkül)

fő - 76.784 40.000 38.528 44.000 43.762 48.000 52.231

Ebből Saját és közösen létrehozott előadásokon fő

51.086 34.836 41.513 32.078

Székhelyi előadásokon fő 39.100 33.207 41.304 31.585 Tájelőadásokon fő 11.986 1.629 209 493 Ebből külföldi előadásokon fő 0 1.629 0 0 Fogadott előadásokon fő 25.698 3.692 2.249 20.153 Az összes előadásból a gyermek- és ifjúsági előadások fizető nézőszáma (kisszínházi és tantermivel együtt)

fő 11.811 16.625 18.143 29.146

3. A soproni fesztiválok története 1932-t ől, a Soproni Ünnepi Heteké 1958-

tól, a Soproni Tavaszi Napoké 1983-tól íródik. Fesztiváljaink tervezhető

anyagi bázisait a Társaság keretein belül teremtjük meg.

A Soproni Ünnepi Hetek vonatkozásában az elmúlt években egy folyamatosan,

úgy programkínálatában, mint bonyolításában évente fejlődő

23

rendezvénysorozatot hoztunk létre. A Soproni Ünnepi Hetek „központja” a

Fertőrákosi Barlangszínház .

A barlangszínházi programok egészülnek ki a különböző soproni helyszíneken

(Petőfi Színház, Liszt Központ, Festőterem, templomok, terek, utcák, stb.) tartott

rendezvényekkel.

A tényleges kulturális és idegenforgalmi értékén történő működtetéséhez a

Kőfejtőt és környezetét 2015-re felújították, bővítették. Sajnos nem hibák nélkül,

a tervezésben hiányosságok voltak, a magas technikai színvonal és fejlesztés

javarészt Harka Zoltán technikai igazgató érdeme. A Kőfejtő és Barlangszínház

felújításakor – rossz döntés miatt – megmaradt a „Kőfejtő vendéglő”, a maga

mélyen színvonalon aluliságával. Az oda (is) belátogatók – mivel nem

elkülöníthető, nem jelezhető, hogy magánvállalkozás – gyakran teszik szóvá és

„varrják a nyakunkba” a minőséget és a környezetet. Valami olyasmi történt,

mintha a Lővérekbe valaki építene egy villát, de igénytelenségből, spórolásból

wc-t, fürdőszobát nem terveztetne, hanem a villa melletti budira járna és a fúrt

kútnál tisztálkodna.

Sopron pályázata alapján, az Európai Unió és a Kormány támogatásával

megtörtént a Fertőrákosi Barlangszínház felújítása, amely a Színházban is

struktúraváltást igényel. A Barlangszínház folyamatos játszóhellyé vált, a

felújítás érdekében az oda pályázott bemutató és előadásszám az egymásba

épülést követeli meg. A Barlangszínháznak a Petőfi Színház rendszeres

játszóhelyévé kell válnia, azaz a Petőfi Színháznak és a Barlangszínháznak

közösen kell(ene) működnie.

A nyári időszakban a Barlangba vásárolt előadások mellé évente visszatérő

saját és koprodukciós musical és operett repertoárt is ki kell alakítani, a Társulat

és soproni statiszták, kórus, tánckar, zenekar részvételével. A mennyiségi

munkának a minőségivel kell párosulnia. A várospropagandában fokozottan

gondoskodni kell a Barlangszínház széleskörű marketingjéről (is).

24

Megújult Sopron „ékszerdoboza”, a Fő tér is, ahol pár év alatt a hazai szabadtéri

játszóhelyekkel versenyző helyszínt lehetne kialakítani, kb. 16x18 m-es

színpaddal és bő 1.000 fős nézőtérrel – kamaraoperák, a helyszínhez illeszkedő

darabok bemutatásával.

A történelmi események okán világhírű helyszín a Páneurópai Piknik területe is.

A régió hazai és a nemzetközi figyelem felkeltéséhez érdemes lenne

elgondolkodni egy nagy nyári játszóhely kialakításán. A Budapesti

Operettszínház korábban a piknik helyszínre készített egy működtetési

elképzelést. (Lásd mellékletben.)

A 2011. év „nagy kísérlete” volt az országos bemutatóként, a Budapesti

Operettszínházzal együttműködésben, széles összefogással augusztus 19-23.

között a Városi Stadionban a „Miss Saigon” című musical nagyszabású

színrevitele. Ezt a vonalat is folytatni kellene, nem akadályozni a Musical Aréna

előadásait. A „Jó hozzánk eljönni” szlogen keretében a színházi munkában a

Petőfi Színháznak, a Barlangszínháznak és az Arénának közösen tervezett és

szervezett programokkal kellene együttműködnie. Az előbbiek együttes

befogadóképessége meghaladja a 4.000 főt, így nem lenne akadálya országos

és nemzetközi színházi fesztiváloknak.

Sopronnak széles országos és határainkon túli kulturális és turisztikai

propagandára van szüksége.

A magam részér ől a jöv ő, a turizmus figyelemfelkeltése, vonzása útjának

egy július elejét ől augusztus 20-ig tartó, nagyvonalú, színes, kultur ális

Soproni Ünnepi Hetek programsorozatot tartok, kieme lt eseményként a

Barlangszínház saját bemutatóival. Országos, tömegérdeklődésre is számot

tartó, mindenképpen színvonalas produkciókkal. Mintának tekintem a Salzburgi

Ünnepi Játékokat, ahol a szolgáltatók (is) mindent megtesznek a siker

érdekében, különböző fokozatú támogatóként és megemelt árréssel, amit be is

fizetnek a Játékok támogatására. Más fesztiválok is a vállalkozói-szervezői

együttműködés alapján működnek.

25

Az előbbiekhez meg kell teremteni a szükséges művészeti-, finanszírozási-,

propaganda-, stb. feltételeket. Figyelemmel a jelenlegi költségvetési támogatási

és jegyár korlátokra, ez a program csak további állami szerepvállalással

realizálható.

A saját ráfordításokat a Társaság támogatásából és egyéb bevételekből

fedezzük. A saját alkalmazottak munkabérét, a közüzemi, költségeket, az őrzés,

a takarítás díját és más rezsiköltségeket is mi fedezzük.

A „kultúra” az idegenforgalomba történő bekapcsolása nem a Társaság

feladata. Mi megszervezzük és bonyolítjuk a rendezvényeket, az

utazásszervezők dolga – lenne – a széleskörű beutaztatás. A gyakorlat alapján

jelenleg csak kevés beutaztató veszi a fáradtságot a jegyértékesítéshez.

A Soproni Tavaszi Napok elsősorban a soproni közönséget célozza meg,

színházi vendégjátékokkal és más művészeti (koncertek, táncszínház,

komolyzene, kiállítások, stb.) eseményekkel.

4. A Festőterem Sopron egyik kiállítóterme. Évente kb. 2-3 kiállítást

szervezünk, főleg helyi jelentőségű képzőművészeti anyagokból. A Festőterem

mellett a Játékkaszinó helyén 2012-ben Munkácsy Miklós festményeinek

bemutatójával megnyílt a Munkácsy-terem , a város reprezentatív kiállítóterme.

V. AGORA

Az Agora az antik görög városok népgyűléseinek a színhelye, a XXI. században a

televízió, a sajtó és a „pláza-hangulat” ellenpontja. A kultúra, főleg a színház, nem

csupán az előadások helyszíne, hanem az együttlété is. Az „élettel” teli találkozásoké.

Hangsúlyos szerepet kell adni a helyszíneknek, mint találkozóhelyeknek. Nyitottabb

intézményekre van szükség. Sajnos a Rusz-villa milliárdos támogatási lehetősége

elbukott, elveszett az esztétikai és a szakmai megújulásának lehetősége.

26

Most mindezt több lépésben, saját erőből kell megoldani. A „Jó hozzánk eljönni!”

szlogennek nemcsak kifelé, hanem helyben is érvényesülnie kell.

Az „agorában” gondolkodva egyrészt lehetővé válik a kulturális-közművelődési

intézmények racionalizálása, másrészt a Liszt Központban kialakul a „piactér”, amely

változatos kínálatával minden társadalmi réteget invitál, míg a Petőfi Színház egyfajta

„szentélyként” a színház, a kultúra háza. A Festőterem, a Munkácsy-terem a kiállítások

és a kapcsolódó rendezvények otthona lehet.

Az „agora” a városi imázs teremtés, a közösségépítés, az identitásképzés, a

turizmusgenerálás, a hagyományőrzés és megjelenítése, a kultúra

hozzáférhetőségének növelése helyszínévé válhat.

Vannak épületek, amelyek fontosak, értékes történetük van. A Liszt Ferenc

Konferencia és Kulturális Központ Sopronban ilyen épület. Ebben a közel 150 éves

épületben benne van a Város történelmének, kultúrájának, közművelődésének egy

jelentős része. Ezért nem tekinthető egy üzleti vállalkozás esetleges „apportjának”!

Az épület 1997 őszi átvételét követően rögtön kezdeményeztük az épület mielőbbi

felújítását, amely találkozott a döntéshozók szándékaival is. A 2001-ben indult

felújítást követően lelakottság, alumínium homlokzata, elszürkült falai a múlté lettek.

Egy hatéves, az önkormányzati ciklusokon is átívelő, közös munka és összefogás

meghozta az eredményét.

A Liszt Központ a régió kiemelkedő kulturális, közművelődési és közösségi

létesítménye.

Az építéskori „konferencia központ” elképzeléseket jelentősen túllépte az idő, az ilyen

jellegű rendezvényeket ma már elsősorban szállodákban rendezik. Az élővé tételt

funkcióbővítéssel, új közösségi programokkal lehet megteremteni.

A kulturális programok mellett az intézménybe lehet telepíteni a felnőtt és ifjúsági

közművelődési és közösségi rendezvényeket, a tánciskolákat, beleértve – megfelelő

épületbiztonsági garanciákkal – a koszorúcska bálokat is.

27

A Liszt Ferenc Konferencia és Kulturális Központ funkciói:

1. Kulturális, közművelődési és közösségi helyszín (kulturális tevékenységek

befogadásával, kisszínházzal, kiállítóterekkel)

2. Konferencia és városi rendezvényhelyszín

A Játékkaszinó hosszú távú szerződéssel bérelte az épület földszinti kb. 1.000 m2-es

részét. A kölcsönös előnyök megkeresésével és kihasználásával a bérbeadó-bérlő

viszonynál tartalmasabb együttműködés állt fenn. Ma itt működik a Munkácsy-terem.

A Liszt Ferenc Konferencia és Kulturális Központ megnyitását követően többször

felmerült a kérdés, hogy a Központ elsősorban kulturális vagy „pénztermelő”

tevékenységre használható-e? Már a kivitelezés időszakában azzal terveztünk, hogy

a kulturális és az üzleti rendezvények aránya kb 2/3-1/3 lesz, azaz a konferencia

központként üzemeltetés a működtetés hangsúlyos, de nem domináns részévé válik.

Az eltelt években sikeres és nagy létszámú konferenciáknak adtunk helyt: Nemzetközi

PHARE-CBC konferencia (300 fő), HOVENTA Regional Vendéglátóipari Szakkiállítás

(400 fő), Országos Műemléki Konferencia (230 fő, saját szervezésben), Magyar

Laboratóriumi és Diagnosztikai Társaság Nagygyűlése (700 fő), Magyar Fogorvosok

Társasága Kongresszusa (800 fő), Centenáriumi Vegyészkonferencia (800 fő), IAGA

Nemzetközi Tudományos Konferencia (900 fő), Nemzetközi Bélyegkiállítás (600 fő,

társszervezőként), Magyar Tüdőgyógyász Társaság Kongresszusa (800 fő), Cartoon

Forum (600 fő), Magyar Pszichiátria Társaság Vándorgyűlése (1.000 fő, több

alkalommal), Nemzetközi Konferenciák és kiállítás a Páneurópai Piknik 25.

évfordulóján.

A rendezvényturizmus városi beindításához és működtetéséhez összefogásra lenne

szükség, amit minden erőfeszítésünk ellenére eddig csak korlátozott mértékben

sikerült megvalósítani.

A konferenciateremmel rendelkező szállodák érdeke, hogy a teljes

„programcsomagot” az érdeklődők náluk vegyék igénybe. Így sem a szállás

biztosításában, sem az étkezésben és más szolgáltatásokban „nem kell osztozniuk”.

28

A Liszt Központ az elmúlt években a soproni polgárok kulturális központja lett. A 600

fős Széchenyi-terem, a 400 fős Liszt-hangversenyterem, a 200 fős Petőfi-

kamaraterem mindennapjait és ünnepeit is további érdeklődésre számot tartó

programokkal, rendezvényekkel kell kitöltenünk. Ennek a feladatnak eleget akarunk

tenni, ezt a rendezvényszámok is bizonyítják.

Az új épület megnyitása együtt járt az érdeklődés és az elvárások megnövekedésével.

A Központban fellendült a kulturális-, a koncert-, és a társasági élet.

A hagyományos rendezvényeinket megtartottuk, és több új kezdeményezéssel is

folyamatosan bővítjük a kínálatot.

A Széchenyi-teremben olyan rendezvényekre is sor kerül, amelyeket addig Sopronban

a megfelelő befogadóképesség és a rentábilis bevételi lehetőségek hiányában vissza

kellett utasítani.

A Központban az Önkormányzat ünnepi programjai is helyet kapnak – létszámtól

függően – a Széchenyi-, a Liszt-, vagy a Petőfi-teremben. A közművelődési

feladatokat tekintve olyan eseményeket, civil programokat fogadunk be, amelyek

illeszkednek a kulturális központi funkciókhoz.

A Liszt Ferenc Konferencia és Kulturális Központban évente mintegy 150 napon

tartunk kulturális, színházi, közművelődési, és kb. 50 napon különféle üzleti

rendezvényeket.

Természetesen önelégültségre nincsen okunk, de szégyenkeznünk sem kell!

Sopron a hazai és a külföldi turizmust is vonzó rendezvényei a Soproni Ünnepi Hetek,

valamint a közösségi tömegrendezvények. (Páneurópai Piknik, Borünnep, Szüreti

Napok, Szent Mihály Nap, Márton napi újbor ünnep, advent és szilveszter, stb.). Ezeket

a programokat együttműködésben a szállodákkal és az idegenforgalmi

vállalkozásokkal – kínálatukban szélesíteni, „színesíteni” kell.

Meg kell keresni egy olyan kiemelt „terméket” is, amely itthonról és külföldről is

tömegeket vonzana. Ez lehet pl. a Fertőrákosi Barlangszínház, a Fő tér vagy éppen

egy megújuló Soproni Ünnepi Hetek.

29

A kiemelt saját „termékek” egyike lehetne:

„SZÍNHÁZ AZ EGÉSZ VÁROS” címmel országos szín-játékos kavalkád Sopronban.

A Soproni Ünnepi Hetek keretében hagyományteremtő, nagyszabású, szórakoztató

rendezvénysorozat, nagyszínházi és kamara előadásokkal, utcaszínházzal, sport,

gasztronómiai, zenei és más közösségi programokkal, „Add elő magad” amatőr

bemutatkozással.

Szabadtéri helyszínek: Sopron belvárosa kb. nyolc-tíz színpaddal, sátorral: Fő tér,

Orsolya tér, Széchenyi tér, Petőfi tér, Deák tér, Várfal sétány, Templom utca, Kolostor

utca, valamint a Bányászati Múzeum, az Erdészeti Múzeum és az Eggenberg Ház

udvara.

További helyszínek: a Petőfi Színház, a Liszt Központ, a Fertőrákosi Kőfejtő és

Barlangszínház, a Festőterem, a Musical Aréna, az Egyetem Erzsébet utcai termei.

A helyszíneken vásári kínálat, helyi és neves hazai, osztrák borospincék

bemutatkozása, büfé várná a vendégeket. Szállodák, éttermek, kávéházak és más

szolgáltatók széleskörű bevonása.

Időtartam: június végén, három nap, péntek délutántól vasárnap estig. El lehetne

gondolkodni azon, hogy a „Tündérfesztivál” is ebben az időszakban kerülhetne

megrendezésre.

Rendezvényszám: kb. 80-100 esemény: magyarországi, határon túli és testvérvárosi

színházi együttesek, színészek, komédiások bemutatkozása. Különlegessége: a késő

délutáni óráktól folyamatosság, minden játszóhelyen egy-egy színházi előadás a

kijelölt színpadon két-három alkalommal kerül lejátszásra kb. 18.00, 21.00 és 00.00

órás kezdéssel, hogy a nézők egyrészt válogathassanak a programok közül, másrészt

„ne maradjanak ki” jelentős nagyszínpadi előadásokból.

További rendezvények napközben, éjjel: utcaszínház, felvonulások (gólyalábasok,

óriásbábok, mazsorettek, színész-katona zenekar, fúvósok), gyermek- és családi

programok (bábszínház), Add elő magad, színész-sportesemények (úszás,

asztalitenisz, atlétika, kosárlabda, Színészválogatott-Sopron focimeccs, színészek-

soproniak teniszparádé, stb.), gasztronómiai rendezvények (színészek főznek,

Színész Szakácskirály választás stb.). Kávézókban, hotelekben pódiumok felállítása,

közönségtalálkozók (dedikálás), stb. Színművészek képző- és iparművészeti

kiállítása. Színiiskolások és pályakezdők színpada! Éjszakai utcabál pénteken és

szombaton színész-zenekarok, színészek fellépésével.

30

„Polgármesterek a színpadon”. Gödöllőn olyan színházat hoztak létre, melyben a

városvezető is nagy sikerrel szerepel. Országjáró bemutatójuk Rostand: Cyrano című

darabja volt, Gémesi György polgármester úrral a címszerepben. A soproni fesztivál

keretében létre lehetne hozni olyan darabot, amelyben akár országos szinten

válogatva, színpadra alkalmas városvezetők is fellépnének. Egy ilyen esemény a

vezetői imázs-teremtés fontos eszköze is lenne.

Guiness-világrekord kísérlet lenne a Fő téri színpadon 50 óra folyamatos színház!

VI. GAZDASÁGI-PÉNZÜGYI TEVÉKENYSÉG

„Ahhoz, hogy jó színház, változatos kultúra szülessen, pénz kell, a kiválóhoz még több

pénz!” Pénz kevés jut a kultúrára, pedig különösen Sopronban középtávon

megtérülhet. Természetesen a meglévő lehetőségekkel is értelmesen kell

gazdálkodni, de szükség van a fenntartó és az állam kiemelt támogatására. A kaotikus

és jutalékkal elérhető TAO-támogatási rendszert a kormánynak fel kellene számolnia,

és az ilyen jellegű összegeket központilag elosztania.

Az üzleti terveink és az elfogadott mérlegadataink minősítik az elmúlt évek gazdasági-

pénzügyi munkáját, amelynek a Társaság egyik vezetőjeként én is részese voltam.

A pályázati kiírás gazdasági stratégiát is elvár a pályázótól. Jómagam 24 év és 8

hónapig dolgoztam ügyvezetői és menedzser igazgatói beosztásokban a Pro

Kultúránál és jogelődeinél. Ebben az időszakban évente üzleti tervet és beszámolót

kellett készítenünk, melyeknek tevékeny részese, 12 évig aláírója voltam. A magam

részéről 2017-re és az azt követő évekre akkor tudok (tudunk) gazdasági stratégiát

készíteni, ha ismertek lesznek a Tulajdonos szándékai és elvárásai a Társaság felé,

és ez összhangba kerül a lehetőségekkel. A pályázatomban rengeteg felvetést tettem,

amihez új szakmai, gazdasági modell is tartozik. A Társaságnak saját, színházi és

közművelődési feladataival kell foglalkoznia. Például a bérbeadásokat (GYIK, Liszt

Központ területei, stb.) a piaci viszonyoknak megfelelően felül kell vizsgálni, illetve meg

kell tisztítani a Pro Kultúrát az „idegen részektől”. A Tulajdonos által kiadott plusz

31

feladatokat át kell tekinteni, és az abból fakadó veszteségeket nem a Társaságnak kell

saját forrásból fedeznie (pl. 2015-ben a 17 millió forintos veszteséget a teljes

összegében meg nem finanszírozott városi nagyrendezvények okozták). Ezt világosan

tartalmazza az évenként megújításra kerülő Közszolgáltatási szerződés. A Fenntartói

megállapodásban előírtak szerint, a színházi divízióban a források gazdaságos

felhasználásáról, a folyamatosan csökkenő bevételek és látogatószámok növeléséről

kell gondoskodni. A Barlangszínház – és csakis a Barlangszínház! – bevételeinek

köszönhetően 2015-től folyamatosan növekszik a TAO támogatás összege. Ez a

2016-os barlangszínházi jegybevételek alapján 2017-ben már százmilliós összeg

lehet. Ez az összeg nem arra van, hogy amatőr színházvezetői döntésekkel bárki –

akár törvényesen – elszórja, hanem arra, hogy azt a magas szintű („érvényes”) és a

közönség által igényelt, de nem „gagyi” művészeti tevékenységre fordítsuk. A

Fertőrákosi Kőfejtő és Barlangszínház vonatkozásában maga a Kőfejtő, mint turisztikai

látogatóhely lényegében hozza a kiadásokat, de a Barlangszínház, mint színházi

játszóhely nagyobb önkormányzati és tényleges állami támogatásra szorul. Mivel a

kormányzat által az éves költségvetésben az összes hazai nemzeti és kiemelt

színházra jutó, és kiosztható támogatási keret lényegében nem bővül, utóbbit csak

minőségi saját és közös produkciókkal, valamint politikai döntésekkel lehet

„ösztökélni”. A Petőfi Színház rossz szakmai megítélése jelenleg nem segíti ennek a

problémának a feloldását.

A Pro Kultúra Sopron Nonprofit Kft. ma is „irigyelt társaság” a színház és a kultúra

világában, mivel több hasonló intézmény folyamatosan veszteségesen, gondokkal

küszködve működik, míg mi eredményeket és fejlődést tudunk felmutatni.

Ez a soproni „mikroklíma” mellett köszönhető annak is, hogy az újabb és újabb terveink

mellett folyamatosan próbálunk alkalmazkodni a gazdasági-pénzügyi kihívásokhoz.

A finanszírozás és a pénzügyi-szakmai eredményesség tekintetében áttekintve az

egyes tevékenységi köreinket, a színházi és a közművelődési finanszírozás

lényegében értékarányos, ugyanakkor a Barlangszínház, a Soproni Ünnepi Hetek és

a kulturális „tömegrendezvények” tekintetében a jelenleginél jóval nagyobb a

támogatási igény.

32

A jelenlegi gazdasági környezetben az érdeklődés a tömegrendezvények felé fordult,

alkalmanként több ezren vesznek részt a Soproni Ünnepi Hetek fő téri programjain és

a városi nagyrendezvényeken. Az országos tapasztalatokból is tudjuk, hogy az ilyen

jellegű rendezvények tekintetében alkalmazkodnunk kell az igényekhez. Ezeknek a

finanszírozási oldala – összehasonlítva más városokkal – nagyon hiányzik!

Hozzá kell tennünk, hogy 2009-ben az EU által 2009-ben jogellenesnek és

visszafizetendőnek ítélt „ÁFA-arányosítási összeg, 2010-ben az „Előadóművészeti

szervezetekről” szóló törvény alapján, a nettó jegybevétel után kapható cégtámogatás

segítette ki finanszírozásunkat. 2012-től ilyen lehetőségek nincsenek, 2015-től, a

Fertőrákosi Kőfejtő és Barlangszínház megnyitása óta komoly finanszírozási

problémákkal kell megküzdenünk.

Mérleg szerinti éves eredmények alakulása:

Év Éves eredmény (Ft)

1997 -10.775.100,00

1998 24.757.675,00

1999 23.907.946,00

2000 480.169,00

2001 57.478.952,00

2002 -21.212.547,22

2003 11.733.857,97

2004 4.410.437,04

2005 4.433.220,00

2006 17.126.749,43

2007 254.679.239,00

2008 -33.900.989,96

2009 147.959.973,00

2010 -21.573.029,00

2011 43.434.324,00

2012 10.464.296,04

2013 32.835.859,00

33

Szót kell ejteni az egyes intézmények építészeti és műszaki állagáról is. Építészetileg

és technikailag a legleromlottabb állapotban a Petőfi Színház van. 24 év telt el az 1992-

es részleges felújítás óta. Akkor gépészeti felújítás nem történt. A Színház belső állaga

leromlott, a folyamatos cserék ellenére egyes berendezései elavultak. A külső

felújítása 2011-ben megtörtént.

A készíttetett szakértői vélemény alapján baleset- és életveszély is fennáll.

Megkerülhetetlen egy sürgős, több ütemben történő technikai felújítás.

A Liszt Központ 2002-ben készült el – jó minőségben. A szükséges és szintén

költséges karbantartásokon, állagmegóvásokon kívül nem kellett komolyabb felújítási

kiadásokra számítani. 2017 után már indokolt lesz egy nagyobb felújítás és eszköz

megújítás.

VII. SZERVEZETI KÉRDÉSEK, KÖZHASZNÚSÁG

A Pro Kultúra Sopron Nonprofit Kft-t „papíron” egyszemélyi felelős vezető irányítja.

Erről 2007 óta mindkét színházvezető elfeledkezett, és 2012-től kaotikussá vált a

munka. 2017-től Horváth Zoltánnét újra társigazgatóként foglalkoztatnám, a Petőfi

Színházban és a Barlangszínházban külön művészeti vezetők felkérésével

biztosítanám a megfelelő minőségű szakmai munkát.

Horváth Zoltánné 40 éve vesz részt Sopron kulturális és közművelődési életében,

1992-től a Színház- és Fesztiváliroda vezetőjeként, majd különféle szakigazgatói

posztokon, 2006-tól társigazgatóként is, 2012-től ügyvezető igazgató. Nem csak

Sopronban, de országosan elismert, államilag kitüntetett közművelődési szakember.

A Pro Kultúra személyi állománya a székhely, a tele phelyek és a fióktelephely

vonatkozásában közös. Egységes gazdasági-, kulturális-, szervezési-, műszaki-,

gondnoki csoport látja el a feladatokat.

A Pro Kultúra kiemelt színházi, kiemelten közhasznú szervezet. A vállalkozói nyereség

nem osztható fel, azt a közhasznú célok mind teljesebb elérésére kell fordítani.

34

A tevékenységünk alapjaiban közhasznú. Színházi premierjeink teljes egészében

az önkormányzati és az állami támogatásokból jönnek létre.

A további előadásokon mintegy 50-80 % a támogatás aránya. A jelenlegi jegyárakhoz

nézőnként további több ezer (!) forint „kiegészítést” teszünk hozzá az önkormányzati

és az állami támogatásból. Ez vonatkozik a Soproni Ünnepi Hetek jegyáraira is, itt a

magasabb jegyárakra az egy-egy előadásra jutó magasabb költségek miatt van

szükség.

A kis befogadóképesség miatt még a jelenlegi belépőáraink sem teszik nullszaldóssá

a Barlangszínház előadásait. Itt is szükségünk van a támogatások felhasználásra.

A jelenlegi piaci viszonyok között, amikor a termékek, az energia, a szolgáltatások, stb.

állami dotációja megszűnt, (minket nem érintett a „rezsicsökkentés”) a színház, a

kultúra világa azon kevés területek egyike, ahol továbbra is meghatározó az

önkormányzati és az állami költségvetési szerepvállalás.

A jöv ő kultúra befogadó közönsége a mai iskoláskorúak kör e. Megnyerésük

érdekében vonzóvá kell tennünk számukra a kultúrát, a színházat, ezért növekvő

számú gyermek-, és ifjúsági, kedvezményes bérletes előadássorozatokat és kulturális

műsorokat szervezünk az általános és a középiskolások részére, de más módon is

igyekszünk a kultúra felé terelni őket. Ez is a közhasznúságot erősíti. Ez a folyamat

2012-ben megindult, a jövőben részleges korrigálása mellett kell továbbvinni és

erősíteni.

A Soproni színjátszás kezdeteiről már 1412-től vannak adatok, 1769-ben pedig az

ország második kőszínháza állt a városban.

1991-ben az egykori „Liszt-integráció” szétbontása teremtette meg annak a feltételeit,

hogy Sopronban önálló színház jöjjön létre. Tény, hogy a következő években a színház

fejlődésével párhuzamosan egy újabb integráció formálódott. Ehhez a hátteret az új

törvényi szabályozások és a gazdasági ésszerűség adták. 1991-ben a „Liszt-

integráció” mögött még nem állt a jelenlegi támogatási rendszer és a törvények.

Ha a „birodalom”-nak nevezzük, az Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata

„birodalma”, 100 %-os tulajdona. Tevékenysége, minden megtakarított forintja, minden

beruházása Sopron szellemi és tárgyi vagyonát gazdagítja.

35

Az integráció indokoltsága közgazdaságilag alátámasztott, pénzügyi és gazdasági

adatokkal bizonyítható. Pl. a pénzügyi számokból és az adatokból kiszámítható az a

mintegy évi 80-100 millió forintos megtakarítás, amely a közös üzemeltetésből és

személyzetből adódik.

VIII. ÖSSZEFOGLALÁS

A folyamatosság, a megőrzés és a határozott, szükséges megújulás – ezek lehetnek

2017-től a Pro Kultúra alapfeladatai. A Pro Kultúra és a Soproni Petőfi Színház elmúlt

25 évére építhetünk, különös tekintettel a kultúra és a közművelődés folyamatos, a

színház 1992-1997 és 2003-2006 közötti aranykorára.

Sopron számára a XXI. század ipara: a szolgáltatások – a turizmus, a kultúra. Ezért

és ennek érdekében – Örkény István szavaival – továbbra is „Nézzünk bizakodva a

jövőbe.”.

Sem választott, sem kinevezett vezetőként soha nem váltam frusztrálttá, önteltté,

rosszindulatúvá, nem szenvedtem rangkórságban, nem hangoskodással próbáltam

célt érni.

Megtapasztaltam a politika „erejét és kontraszelekciós képességét”. Nincsenek

illúzióim, hogy a 2010-es egyhangú megválasztásom nem ismételhető meg.

Pályázatommal komolyan és nyomatékosan fel szerettem volna hívni a döntéshozók

figyelmét, hogy színházként is „Sopron a legjobbat érdemli”!

Kérem a T. Döntéshozókat, hogy az új vezető kinevezésénél tartsák szem előtt Sopron

és a színházlátogatók érdekeit, a siker reményében nyissanak egy új, csúsztatások és

hazugságok nélküli, szigorúan ellenőrzött fejezetet a Soproni Petőfi Színház

történetében!

Tisztelettel:

Nyerges Ferenc

Sopron, 2016. október 15.

36

IX. Mellékletek:

bemutatók a Soproni Pet őfi Színházban,

operák a Barlangszínházban,

iratok , fényképek

37

PRO KULTÚRA SOPRON NONPROFIT KFT.

SZERVEZETI FELÉPÍTÉS T E R V E Z E T

Rendezvény csoport Marketing csoport

Jegyiroda József A. Műv. Ház

Nézőtéri felügyelő és Nézőtéri személyzet

Gondnokság Logisztika Takarítás

Biztonsági és portaszolgálat

Színművészek és

Művészeti munkatársak: Dramaturgia

Asszisztensek Súgók, ügyelők

Színpadmester Hangosítók Világosítók

Öltöztetők Fodrász Díszítők

és Technikai-informatikai csoport

Műszaki, berendező csoport

Gazdasági ügyintézők

Fertőrákosi Kőfejtő:

Asszisztencia Jegypénztár

Kiállítási munkatársak

ÜGYVEZETŐ IGAZGATÓ

Technikai igazgató

Kulturális igazgató

Petőfi Színház műszaki vezető

Liszt Központ műszaki vezető

Petőfi Színház művészeti

vezető

Főkönyvelő

Titkárság

Menedzserigazgató

Művészeti titkárság

Barlang-színház

művészeti vezető

Barlangszínház műszaki vezető

Fertőrákosi Kőfejtő

csoportvezető

Üzemeltetési vezető

38

A Soproni Pet őfi Színházban színre vitt darabok 1992-2012.

1992/1993 Kander- Ebb The Rink (A Görkorcsolya pálya) R. Mikó István Dürrenmat Meteor R. Valló Péter Giambattista Della Porta A szolgálólány R. Pintér Gábor Jean Anouilh Romeo és Jeanette R. Szikora János Tennessee Williams Amíg összeszoknak R. Valló Péter Piero Chiara Jöjjön el egy kávéra hozzánk R. Kővári Katalin Eörsi István Az áldozat R. Valló Péter Nagy Tibor-Pozsgai Zsolt-Bradányi Iván: A kölyök R. Ferkai Tamás 1993/1994 Ari Chen Megint hazudtál R. Várkonyi Gábor Neil Simon Pletykák R. Halasi Imre Arthur Schnitzler Körtánc (Kisszínház) R. Mikó István Hunyady Sándor Lovagias ügy R. Valló Péter Raymund Fritz Simons Edmund Kean (Kisszínház) R. Mészáros Károly f.h. Moliere A fösvény R. Valló Péter Jean-Paul Sartre Piszkos Kezek R. Ferkai Tamás Jaroslav Hasek-Josef Jaroslav Marek: Svejk vagyok..!? (Kisszínház) R. Pálfai Péter Harold Pinter A születésnap (Kisszínház) R. Valló Péter Kálmán Imre Zsuzsi kisasszony R. Mikó István Beatles álom R. László Péter 1994/1995 Daniel Keyes Virágot Algernonnak R. Méhes László Lestyán Sándor-Vaszary János Potyautas R. Szombathy Gyula Shakespeare A makrancos hölgy R. Ferkai Tamás Gogol Háztűznéző R. Valló Péter Simon Gray Kicsengetés R. Valló Péter Ödön von Horváth Pollinger kisasszony és a férfiak

(Kisszínház) R. Bodolay Géza Claude Magnier Oscar R. Ferkai Tamás Agatha Christie Az egérfogó R. Szikora János Madách -Papp Gyula-Marno János Az első sírásó R. Mikó István 1995/1996 Alan Ayckbourn Keresztül - kasul R. Székhelyi József Carlo Goldoni-Mikó István Mirandolina, te drága R. Ferkai Tamás Barta Lajos Szerelem R. Valló Péter Luigi Pirandello IV. Henrik R. Szikora János Synge A szentek kútja (Kisszínház) R. Valló Péter Max Frisch Andorra R. Ferkai Tamás Hervé Nebáncsvirág R. Mikó István Murray Schisgal Szerelem, Ó! R. Halasi Imre

39

1996/1997 Örkény István Kulcskeres ők R. Szőke István Eduardo de Filippo Szombat, vasárnap, hétf ő R. Koltai Róbert Arthur Miller A salemi boszorkányok R. Ferkai Tamás Csáth Géza A Janika (Kisszínház) R. Valló Péter Eisemann-De Fries-Márkus Hippolyt, a lakáj R. Valló Péter Aldo Nicolai Hamlet pikáns szószban R. Székhelyi József Breffort- Monnot-Legrand Irma, te édes R. Ferkai Tamás Peter Ustinov Beethoven X. R. Mikó István 1997/1998 Lope de Vega A kertész kutyája R. Ferkai Tamás Michel de Ghelderode Vörös Mágia R. Szőke István Mándy Iván-Valló Péter Régi id ők mozija R. Valló Péter Heltai Jenő Naftalin R. Szombathy Gyula Jorge Amado- Pozsgai-Gerendás Péter-Fekete Gy: A tenger szerelmesei R. Mikó István Arthur Schnitzler Beláthatatlan táj R. Ferkai Tamás Joe Masteroff-John Kander-Fredd Ebb: Kabaré R. László Péter Michael Frayn Ugyanaz hátulról R. Valló Péter Mrožek Kedvező fordulat (Kisszínház) R. Szatmári György 1998/1999 Shakespeare Sok hűhó semmiért R. Ferkai Tamás Vadnai László-Harmath Imre-Márkus Alfréd: A csúnya lány R. Mikó István Dosztojevszkij A Karamazov testvérek R. Puskás Tamás Georges Feydeau Bolha a fülbe R. Szombathy Gyula Tennessee Williams Üvegfigurák R. Székhelyi József Petőfi Sándor-Blum József Az apostol R. László Péter Brian Friel Vészfék R. Valló Péter D.L. Coburn Kopogós römi (Kisszínház) R. Székhelyi József Dario Fo Nyitott házasság (Kisszínház) R. Berényi Gábor Bohumil Hrabal Sörgyári capriccio (Kisszínház) R. Szatmári György 1999/2000 Kander-Ebb-Fosse-G. Dénes Chicago R. Mikó István Molnár Ferenc Játék a kastélyban R. Berényi Gábor Ben Jonson Volpone R. Szőke István Maugham-Nádas-Szenes Imádok férjhez menni R. Szatmári György Jaques Deval Tovaris R. Szombathy Gyula Jean Cocteau Szent szörnyetegek R. Valló Péter August Strindberg Hitelezők (Kisszínház) R. Székhelyi József Stephen Poliakoff …És Te szépségem, igen-igen, Te… R. Szalma Dorothy

(Kisszínház) Görgey Gábor Mikszáth különös házasságai

(Kisszínház) R. Görgey Gábor Paul Portner Hajmereszt ő (Kisszínház) R. Halasi Imre

40

2000/2001 Tamási Áron-PozsgaiZsolt Ábel R. Szőke István Kálmán Imre Marica grófn ő R. Félix László Füst Milán A zongora Szomory Dezső Incidens az Ingeborg-hangversenyen R. Valló Péter Örkény István Tóték R. Árkosi Árpád Szigligeti Ede Liliomfi R. Réthly Attila Spiró György Az imposztor R. Mikó István Noél Coward Vidám kísértet (Kisszínház) R. Székhelyi József Murray Schisgal New-York, New-York (Kisszínház) R. Haumann Péter Karl Wittlinger Ismeri a tejutat? (Kisszínház) R. Konrád Antal 2001/2002 Ken Ludwig Vegyes-páros R. Kalmár Tibor Csehov Cseresznyéskert R. Ferkai Tamás Szirmai Albert Mágnás Miska R. Mikó István Dan Goggin Apácák R. Mikó István Steinbeck Egerek és emberek R. Halasi Imre Schiller Ármány és szerelem R. Szőke István Gaál József A peleskei nótárius R. Valló Péter Caragiale Zűrzavaros éjszaka R. Árkosi Árpád Suha Kálmán-Rejtő Jenő-Mikó István: REJTŐsköd ők R. Mikó István 2002/2003 Huszka –Martos-Darvas-Gádor Béla: Lili bárón ő R. Almási-Tóth András Neil Simon Mezitláb a parkban R. Tasnádi Csaba Ifj. Alexander Dumas A kaméliás hölgy R. Almási-Tóth András Eisemann Mihály-Baróti Géza-Dalos László: Bástyasétány 77. R. Valló Péter Bernard Shaw Az ördög cimborája R. Huszti Péter Kosztolányi Dezső-Forgách András Aranysárkány R. Forgách András Békés Pál- Rozgonyi Ádám Szegény Lázár (Kisszínház) R. Valló Péter Brian Friel Pogánytánc (Kisszínház) R. Valló Péter David Mamet „Sale”/Floridai öröklakás eladó (Kisszínház), R. Rusznyák Gábor 2003/2004 Ödön v. Horváth A végítélet napja R. Csiszár Imre Barillet-Grédy A kaktusz virága R. Ács János Arthur Miller Az ügynök halála R. Erdőss Pál Lehár Ferenc A Víg Özvegy R. Félix László T. Williams A vágy villamosa R. Rudolf Péter Molnár Ferenc A Hattyú R. Korcsmáros György P. Hamilton Gázláng (Kisszínház) R. Molnár György Zalán Tibor Amese marad (Kisszínház) R. Ács János Jerome Kilty Kedves hazug (Kisszínház) R. Szilágyi Tibor

41

2004/2005 Offenbach Orfeusz az alvilágban R. Iglódi István T. Williams Macska a forró bádogtet őn R. Szilágyi Tibor Neil Simon A különterem R. Málnay Levente Thomas-Aldobolyi-Szenes Charley nénje R. Szilágyi Tibor J. Anouilh Becket avagy Isten becsülete R. Csiszár Imre Ibsen Nóra R. Galambos Péter Shakespeare És Rómeó és Júlia… (Kisszínház) R. Horgas Ádám Szép Ernő Kávécsarnok – Május (Kisszínház) R. Szilágyi Tibor Aldo Nicolai Hárman a padon (Kisszínház) R. Ács János 2005/2006 Kálmán-Brammer-Grünwald Montmartrei ibolya R. Szinetár Miklós Arthur Miller Pillantás a hídról R. Guelmino Sándor Thuróczy Katalin Kerített város R. Szilágyi Tibor Tennessee Williams Az ifjúság édes madara R. Tordy Géza Kemény Gábor-Galambos Attila-Thuróczy Katalin: Casting R. Molnár György Molnár Ferenc A test őr R. Iglódi István Sarkadi Imre Oszlopos Simeon (Kisszínház) R. Szilágyi Tibor Márai Sándor Kaland (Kisszínház) R. Málnay Levente Romain Rolland Szerelem és halál játéka (Kisszínház) R. Szilágyi Tibor 2006/2007 Reginald Rose Tizenkét dühös ember R. Csiszár Imre Ray Cooney Páratlan páros R. Szilágyi Tibor W. Somerset Maugham Szerelmi körutazás R. Meczner János Gyurkovics Tibor Nagyvizit R. Málnay Levente Lajtai – Békeffi A régi nyár R. Szilágyi Tibor Csehov Három n ővér R. Tordy Géza Arthur Miller Lefelé a hegyr ől (Kisszínház) R. Szántó Erika Egressy Zoltán Sóska, sültkrumpli (Kisszínház) R. Sas Tamás 2007/2008 Móricz-Miklós Kocsák Légy jó mindhalálig R. Pinczés István Békeffi-Stella Janika R. Cseke Péter Eugene Scribe Egy pohár víz R. Kerényi Imre Tamási Áron Vitéz lélek R. Eperjes Károly Csurka István Döglött aknák R. Cseke Péter Móricz Zsigmond Nem élhetek muzsikaszó nélkül R. Bor József Leonard Gershe A pillangók szabadok (Kisszínház) R. Szerednyei Béla Müller P .- Seress R. Szomorú vasárnap (Kisszínház) R. Huszti Péter John Osborne Dühöng ő ifjúság (Kisszínház) R. Koncz Gábor Kiss József Az angyalok nem sírnak (Ifjúsági bérletben), R. Kiss József Csiky-Félix-Bradányi A nagymama (Ifjúsági bérletben) R. Bor József Kiss J. – Hetényi Milán A királykisasszony cip ője (Gyermekbérletben), R. Simonyi Krisztina Presser-Sztevanovity-Horváth A padlás (Gyermekbérletben) R. Mikó István Nemes Nagy-Novák Bors néni (Gyermekbérletben) R. Novák János

42

2008/2009 Kellér-Szenes-Horváth A szabin n ők elrablása R. Huszti Péter Dale Wasserman Kakukkfészek R. Bujtor István W.Shakespeare Hamlet R. Kerényi Imre Rideg Sándor Indul a bakterház R. Cseke Péter Richard Rodgers A muzsika hangja R. Pinczés István Herczeg Ferenc Kék róka (Kisszínház) R. Márton András Márai Sándor A gyertyák csonkig égnek (Kisszínház) R. Csiszár Imre Pam Gems Marlene (Kisszínház) R. Kerényi Imre Tamási Áron Énekes madár (ifj.bérlet) R. Mikó István Karinthy Ferenc Vidám szellemidézés (Kisszínház) R. Huszti Péter Fazekas-Schwajda Ludas Matyi (Gyermekbérletben) R. Mikó István Bozsó József Mátyás és a bolondkirály (Gyermekbérletben), R. Bozsó József Grimm meséje nyomán írta Pozsgai Zsolt: Holle anyó (Gyermekbérletben) R. Nyírő Bea 2009/2010 Huszka-Bakonyi-Martos Bob herceg R. Pinczés István Görgey Gábor Komámasszony, hol a stukker? R. Huszti Péter Arthur Miller Édes fiaim R. Kerényi Imre G.Feydeau-Szentirmai-Bradányi Osztrigás Mici R. Bor József Edward Knoblauch A faun R. Márton András Jókai-Hevesi-Kardos A kőszívű ember fiai R. Huszti Péter Friedrich Dürrenmatt Play strindberg (Kisszínház) R. Csiszár Imre Örkény István Macskajáték (Kisszínház) R. Őze Áron Edward Albee Nem félünk a farkastól (Kisszínház) R. Merő Béla Jakob és Wilhelm Grimm A suszter manói (Gyermekbérletben) R. Nyírő Bea Betlehem csillaga (Gyermekbérletben) R. Nyírő Bea Orosz népmese A négy évszak (Gyermekbérletben) R. Nyírő Bea 2010/2011 Vajda Anikó Nem tudok élni nélküled R. Böhm György N. Richard Nash Az esőcsináló R. Csiszár Imre Arbuzov Kései találkozás R. Kerényi Imre Mitch Leigh-Joe Darion-Dale Wassermann: La Mancha lovagja R. Huszti Péter Robert Thomas Nyolc n ő R. Böhm György Katona József Bánk bán R. Kerényi Imre Nino Manfredi-Nino Marino Könny ű erkölcsök (Kisszínház) R. Koncz Gábor Spiró György Kvartett (Kisszínház) R. Márton András Camus Félreértés (Kisszínház) R. Csiszár Imre Szergej Szergejevics Prokofjev Péter és a farkas (Gyermekbérletben) R. Nyírő Bea Charles Perrault Csipkerózsika (Gyermekbérletben) R. Nyírő Bea L. Frank Baum Óz, a nagy varázsló (Gyermekbérletben) 2011/2012 Willy Russell Vértestvérek R. Böhm György Móricz Zsigmond Sári bíró R. Mikó István Molnár Ferenc A doktor úr R. Huszti Péter Kálmán Imre Cigányprímás R. Böhm György Hubay-Ránky-Vas Egy szerelem három éjszakája R. Huszti Péter Spiró György Prah (Ifjúsági előadás) Sopron Orfeum (Liszt Központ) R. Böhm György Jakob és Wilhelm Grimm Hófehérke és a hét törpe (Gyermekbérletben) Mark Twain Tom Sawyer kalandjai (Gyermekbérletben) Rudyard Kipling A dzsungel könyve (Gyermekbérletben)

43

Operaelőadások a Fert őrákosi Barlangszínházban 1992-2016. 1992. Puccini Tosca Győri Nemzeti Színház Beethoven Fidelio Magyar Állami Operaház 1993. Verdi A Trubadúr Szegedi Nemzeti Színház Mozart A varázsfuvola Magyar Állami Operaház Verdi Simone Boccanegra Kolozsvári Opera 1994. Verdi Rigoletto Állami Operaház Mascagni Parasztbecsület Leoncavallo Bajazzók Szegedi Nemzeti Színház 1995. Bizet Carmen Szegedi Nemzeti Színház 1996. Monteverdi Poppea megkoronázása Budapesti Kamaraopera

Mozart A varázsfuvola Magyar Állami Operaház

1997. Rossini A sevillai borbély Pozsonyi Állami Opera 1998. Verdi Rigoletto Győri Nemzeti Színház Puccini Turandot Szegedi Nemzeti Színház 1999. Verdi Nabucco Kassai Állami Opera 2000. Verdi Aida Győri Nemzeti Színház Verdi Traviata Kassai Állami Opera 2001. Verdi Otello Győri Nemzeti Színház

Puccini Bohémélet Kassai Állami Opera 2002. Puccini Tosca Szegedi Nemzeti Színház Verdi A Trubadúr Kassai Állami Opera 2003. Verdi Rigoletto Szegedi Nemzeti Színház 2004. Verdi Traviata Szegedi Nemzeti Színház Verdi Nabucco Kassai Állami Opera 2005. Bizet Carmen Kassai Állami Opera Rossini A sevillai borbély Kassai Állami Opera 2006. Puccini Tosca Kassai Állami Opera Mozart Don Giovanni Kassai Állami Opera 2007. Mozart A varázsfuvola Kassai Állami Opera 2008. Verdi Álarcosbál Kassai Állami Opera 2009. Puccini Pillangókisasszon y Kassai Állami Opera Bizet Carmen Kassai Állami Opera 2010. Rossini A sevillai borbély Kassai Állami Opera

Verdi Traviata Kassai Állami Opera 2011. Mozart Figaro házassága Kassai Állami Opera Mozart A varázsfuvola Kassai Állami Opera 2015. Mascagni Parasztbecsület Leoncavallo Bajazzók Kassai Állami Opera 2016. Mozart A varázsfuvola

44

PROGRAM 2015.

06. 19.

ÜNNEPI MEGNYITÓ hangverseny Nemzeti Filharmonikus Zenekar Vezényel: Kocsis Zoltán

06. 26-27.

Kálmán Imre: A BAJADÉR operett

Budapesti Operettszínház

07. 10-11.

Mascagni: PARASZTBECSÜLET Leoncavallo: BAJAZZÓK operák olasz nyelven

Kassai Állami Opera

07. 17.

„Benkó 75” A Benkó Dixieland Band jubileumi koncertje

07. 18.

„Temperamento” Szentpéteri Csilla & Band koncertshow Vendég: Vásáry André

07. 24-25.

Eisemann M.-Szilágyi L.: ÉN ÉS A KISÖCSÉM operett

Budapesti Operettszínház

07. 31. 08. 01.

SZENVEDÉLYEM VELENCE látvány és táncszínház

ExperiDance Production

08. 7-8.

Kálmán Imre: Csárdáskirályn ő operett

Soproni Petőfi Színház

08. 14.-15.

G. Macdermot-G. Ragni-J. Rado: HAIR musical

Orlai Produkció

08. 19.

Demcsák O.-Mikó F. László: VÉGTELEN EURÓPA táncmű

Sopron Balett Rendező-koreográfus: Demcsák Ottó

08. 21.

DEMJÉN FERENC élő koncert

09. 12. BOBAN & MARKO MARKOVI Ć ORCHESTRA

45

PROGRAM 2016.

06. 17.-18.

Mozart: A VARÁZSFUVOLA opera német nyelven

06. 19.

SZEKERES ADRIEN és a Gy őri Filharmonikus Zenekar koncertje

06. 24.-26. és 08. 05-07.

Dés L.-Geszti P.: A DZSUNGEL KÖNYVE musical

Soproni Petőfi Színház

07. 02.

„Magyar rapszódia” MAGYAR ÁLLAMI NÉPI EGYÜTTES

07. 08-10.

ÉN, LEONARDO – A fény születése látványszínház, táncshow

ExperiDance Production

07. 15-16.

T.S. Eliot-A.L. Webber: MACSKÁK musical

Madách Színház

07. 17.

RETRO KLASSZIKUSOK: Karthago, Apostol, Express koncert

07. 22-23.

Johann Strauss: A DENEVÉR nagyoperett

Budapesti Operettszínház

07. 29-30.

SZÉP NYÁRI NAP Neoton musical

Budapesti Operettszínház

08. 12-13. Lehár Ferenc: LUXEMBURG GRÓFJA operett

Budapesti Operettszínház Kaposvári Csiky Gergely Színház

08. 14. Paul Blake: RÓMAI VAKÁCIÓ zenés játék

Orlai Produkció

08. 19.

ÜNNEPI MŰSOR a Páneurópai Piknik évfordulóján

Soproni Szimfonikus Zenekar Vezényel: Somodari Péter

08. 21.

HUNGARIKUMOK KAVALKÁDJA operett est

Zsadon Andrea, Teremi Trixi, Szolnoki Tibor, Mikó István és a 100 Tagú Cigányzenekar szólistái

08. 26-27. Somogyi-Eisemann-Zágon: FEKETE PÉTER operett

Madách Színház

08. 28. Szemenyei-Győrei-Schlachtovszky: VUK musical gyerekeknek

Madách Színház

09. 09.

DEMJÉN ’70 Demjén Ferenc jubileumi élő koncert Sztárvendég: Charlie

46

PROGRAM 2017.

06.15-18. és 06.30.-07.01.

Elton John-Tim Rice: AIDA musical

Soproni Petőfi Színház

06. 23-25.

Rodgers-Hammerstein-Lindsay-Crouse: A MUZSIKA HANGJA musical

Pesti Magyar Színház

07. 07-08.

Verdi: NABUCCO opera olasz nyelven

Kassai Állami Opera

07. 09.

BUDAPEST JAZZ ORCHESTRA és vendégei: QUEEN-SHOW

Budapest Jazz Orchestra

07. 14.

HERNÁDI PONT Hernádi Judit zenés showja

Orlai Produkció

07. 15.

R. Bean: EGY FENÉKKEL KÉT LOVAT zenés játék

Orlai Produkció

07. 16.

UDVAROS DOROTTYA lemezbemutató koncertje

Udvaros Dorottya és zenekara

07. 21-22.

Kálmán Imre: CIGÁNYPRÍMÁS operett magyar és német nyelven

Soproni Petőfi Színház és Operettvilág Együttes

07. 23.

Rejtő Jenő-Szente Vajk: A SZŐKE CIKLON zenés vígjáték

Játékszín (Budapest)

07. 28-30.

GYÖNGYHAJÚ LÁNY BALLADÁJA Omega musical

ExperiDance Production

08. 04-05.

Kocsák M.-Somogyi Sz.-Miklós T.: ABIGÉL musical

Budapesti Operettszínház

08. 11-12.

Szirmai Albert: MÁGNÁS MISKA operett

Budapesti Operettszínház

08. 18./19.

ÜNNEPI MŰSOR a Páneurópai Piknik évfordulóján

08. 20.

FERGETEGES A királyné, a gróf és a cigánylány

ExperiDance Production és a 100 Tagú Cigányzenekar szólistái

08. 25-26.

T.S. Eliot-A.L. Webber: MACSKÁK musical

Madách Színház

08. 27.

Szente V.-Galambos A.-Bolba T.: CSOPORTTERÁPIA musical

Madách Színház

09. 02. DEMJÉN ÚJRA! Demjén Ferenc élő koncert

09. 08-09.

Stone-Styne-Merryll: Sugar │ VAN, AKI FORRÓN SZERETI musical

Pesti Magyar Színház

47

48

49

50

51

52

53

54

55

56

57

58

59

Sopron, 2005.

Kalmár István alpolgármester átadja Sopron díszérmét

60

61

62

2006. október 14.

Az elismerő oklevelek Horváth Zoltánné és részemre történő átadására nem került sor, máig

ismeretlen okokból. Az ünnepségre már átküldött okleveleket és érméket visszavitték.

63

64

65

Pro Kultúra Sopron-díj Sopronyi Thurner Mihály Színházi Nagydíj

Kabos Gyula-díj

66

A 2016-ban általam alapított „Szent Mihály civil díj” és „István Bíró civil díj” gipszlenyomatai

67

Sopron, 2001.

Horváth Zoltánné kulturális igazgató, Varga Margit gazdasági igazgató, Ny. F.,

Dr. Gimesi Szabolcs polgármester

68

2002. október 25.

A felújított Liszt Ferenc Konferencia és Kulturális Központ ünnepélyes megnyitóján

Dr. Gimesi Szabolcs volt polgármester, Ny. F., Walter Dezső polgármester

Walter Dezső polgármester átadja a Ház kulcsát

69

Sopron, 2001. augusztus:

A Petőfi Színház évadnyitója alkalmából

Tengerdi Antal alpolgármester a Városházán köszöntötte a Társulatot

Budapest, 2001. május: Valló Péter Társulatának budapesti sajtótájékoztatóján

Bács Ferenc Kossuth- és Jászai-díjas, Érdemes és kiváló művész

Mágel Gusztáv a Kulturális Bizottság elnöke köszöntőt mond

70

71

Sopron, 2003. augusztus: Évadnyitó társulati ülés

Sopron, 2003. szeptember: Évadnyitó premier előadás

A Petőfi Színház társulata

72

Sopron, 2008. Évadnyitó társulati ülésen

Sopron, 2009. március 15. Darvasi Ilona, Laklóth Aladár

73

20 éves évforduló /2011./

Hirschler Rezső színház alapító polgármester

Dr. Czike Albert és Tengerdi Antal volt alpolgármesterek

Mikó István színház alapító igazgató

74

Sopron, 1998. Orbán Viktor Fidesz elnök látogatása

2000. Orbán Viktor miniszterelnök látogatása Sopronban

2006. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök látogatása a Liszt Központban

75

76

77

78

79

Ö N É L E T R A J Z NYERGES FERENC 1953. március 15-én születtem Budapesten. A középiskolát a Veres Pálné Gimnáziumban végeztem el. 1976-ban kaptam közgazdász diplomát a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem Kereskedelmi Karán. 1976-1985 között szellemi szabadfoglalkozású voltam. 1985-től 1991-ig szervezőtitkárként dolgoztam a Radnóti Színházban. 1991 februárjától 1993 januárjáig a budapesti Thália/Arizóna Színház ügyvezető igazgatóhelyettesként foglalkoztatott. 1993 februárjától a Soproni Petőfi Színházban ügyvezető igazgatóhelyettesi beosztást kaptam, 1993 decemberétől 1996 decemberéig ügyvezető igazgató voltam. 1997-1999 között a Pro Kultúra Sopron Színházi és Kulturális Közhasznú Társaság menedzser igazgatója voltam, 2000. január 1-jétől a Kht. 2009. január 1-jétől a Pro Kultúra Sopron Nonprofit Kft. (ügyvezető) igazgatója voltam, 2012. szeptember 1-jétől 2016. június 30-ig menedzser igazgatója voltam. 1994-1997 között a Nemzeti Kulturális Alapprogram Színházi Kollégiumának, 1994-2002 között SMJV Önkormányzata Kulturális Albizottságának voltam tagja. Elismeréseim: 1989. Szocialista kultúráért 1997. Magyar Köztársasági Érdemrend 2006. Egressy Gábor díj – Kassa 2006. Győr-Moson-Sopron Megye emlékérme Szakmai eredményeim: 1991-1993 a Soproni Petőfi Színház megalapítása, működési modelljének kidolgozása. 1997. a Pro Kultúra Sopron Színházi és Kulturális Közhasznú Társaság létrehozása. 2001-2002. a Liszt Ferenc Konferencia és Kulturális Központ felújításának és bővítésének projekt menedzseri feladatainak ellátása.