orszÁggy ŐlÉsi kÖnyvtÁr kÉpvisel İi kutatÓszolgÁlat · 2008-11-20 · sajtószemle a...

ORSZÁGGYŐLÉSI KÖNYVTÁR - KÉPV ISELİ I KU TATÓSZOLGÁLAT

A SZÍNESFÉMGYŐJTÉSRİL ÉS KERESKEDELEMRİL SAJTÓSZEMLE

KÉSZÍTETTE:

BÉKÉSI ATTILA

ELEKHÁZY NÓRA

2008. NOVEMBER

Sajtószemle a színesfémgyőjtésrıl Országgyőlési Könyvtár – Képviselıi Kutatószolgálat

2

A Képviselıi Kutatószolgálat információs szolgáltatásai (2004 – 2008)

TÉMACSOPORTOK ADATVÉDELEM AGRÁRPOLITIKA BIZTONSÁGPOLITIKA CIVIL TÁRSADALOM EGÉSZSÉGÜGY ENERGIAPOLITIKA ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉS ESÉLYEGYENLİSÉG EURÓPAI UNIÓ FOGLALKOZTATÁSPOLITIKA HIRKÖZLÉS IFJÚSÁGPOLITIKA IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM INGATLANKEZELÉS KÁBITÓSZEREK ELLENI KÜZDELEM KERESKEDELEM A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról (elemzés, 2008)

Színesfém-begyőjtés és kereskedelem (elemzés, 2008)

A franchise szabályozásai Európában (elemzés, 2008)

A kiotói jegyzıkönyvvel kapcsolatos keretrendszer felállításáról (elemzés, 2007)

A Választókerületi Adattárról (ismertetés, keresési segédlet, 2007)

A bormarketingrıl (elemzés, 2007)

A fogyasztóvédelemrıl (elemzés, 2007)

Lejárt szavatosságú élelmiszerek: szankciók Európában (elemzés, 2007)

Parlamenti ajándékboltok (elemzés, 2007)

A gazdasági reklámtevékenységrıl (sajtószemle, 2005)

A kereskedelemrıl (elemzés, 2005)

Az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelme (elemzés, 2004 és sajtószemle, 2005)

A versenytörvényrıl (elemzés, 2005)

KÖRNYEZETVÉDELEM KÖZIGAZGATÁS KÖZLEKEDÉSPOLITIKA KUTATÁS-FEJLESZTÉS OKTATÁSPOLITIKA ÖNKORMÁNYZATI FELADATOK PÉNZÜGYI POLITIKA RENDÉSZET A bírósági tárgyalótermek biztonságáról (elemzés, 2008)

A magyar-magyar kapcsolattartás Schengen után (médiaszemle, 2008)

Színesfém-begyőjtés és kereskedelem (elemzés, 2008)

Az elektronikus hírközlésrıl: adatmegırzési kötelezettség (elemzés, 2007)

A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól (elemzés, 2005)

A graffitirıl (elemzés, 2004)

A lıfegyverekrıl és a lıszerekrıl (elemzés és sajtószemle, 2004)

SPORT TÁRSADALOMBIZTOSITÁS VÁLASZTÁSOK, PARLAMENTEK

LEGFRISSEBB ANYAGAINK • Környezetvédelmi bizottságok tevékenysége (elemzés)

• Nemzetközi pénzügyi válság (forrásszemle) • Képviselıi blogok (elemzés) • Mezıgazdasági idénymunkások foglalkoztatása (elemzés)


3

Elıszó

A Képviselıi Kutatószolgálat a törvényhozást nemzetközi kitekintést is nyújtó

elemzésekkel, a kormányzati ellenırzési tevékenységet bizottsági meghallgatási

háttéranyagokkal, a képviselıi munkát a választókerületekre vonatkozó statisztikai

adatokkal, sajtószemlékkel és elemzésekkel támogatja.

Ez a sajtószemle a 2008 januárjában kérésre, egy képviselıi önálló indítvány

benyújtásakor készített, „A színesfémgyőjtésrıl és kereskedelemrıl” szóló elemzést1

egészíti ki a 2008 február óta megjelent sajtóból válogatott cikkekkel.

A Képviselıi Kutatószolgálat ([email protected], központi telefon: 1-441-

4592) és különösen a sajtószemle készítıi készséggel állnak további információkkal a

téma iránt érdeklıdık rendelkezésére (Békési Attila, telefon: 1-441-4431, e-mail:

[email protected] és Elekházy Nóra, telefon: 1-441-4427, e-mail:

[email protected])

1 http://konyvtar.ogyk.hu/feltoltes/2_szinesfem_BA_HK_PK.pdf


4

Tartalom

A színesfémgyőjtés helyzetérıl...................................................................5

Kábellopások Magyarországon 2008-ban – Kronológia – MTI, 2008. szeptember 9. 5 A színesfémbiznisz vége? – FigyelıNet, 2008. szeptember 30................................... 6 Kondorosi Ferenc: megszületett a „fémkereskedelem tízparancsolata” – MTI, 2008. október 30. ................................................................................................................... 8

Ellenırzés .................................................................................................................... 10 Büntet a Zöld Kommandó – „Reszketnek” az illegális színesfém-hulladékkereskedık – Világgazdaság Online, 2008. június 13. ................................................................. 10 Bevetésen a bádogkommandó: zéró tolerancia az illegális színesfém-kereskedelem ellen – Világgazdaság Online, 2008. június 14. ........................................................ 12

Országos fémrazzia – MNO, 2008. augusztus 29...................................................... 13 Illegális fémtelepekre csaptak le – Magyar Nemzet Online, 2008. szeptember 13... 14 Több mint 6000 tonna hulladék miatt bírságolt a Zöld Kommandó – Világgazdaság Online, 2008. október 31. .......................................................................................... 14 Intenzíven osztogatta a bírságot a Zöld Kommandó – Magyar Nemzet Online, 2008. október 31. ................................................................................................................. 15

Vélemények ................................................................................................16

Interjúk ....................................................................................................................... 16 Vizitdíj és fémlopás - interjú Gémesi Györggyel, a MOSZ elnökével – hvg.hu, 2008. március 11.................................................................................................................. 16 Interjú Kondorosi Ferenc kormánybiztossal - Nap-kelte MTV1, 2008. április 10.... 17 Egyenes beszéd – interjú Szabó Imre környezetvédelmi miniszterrel – ATV, 2008. június 12..................................................................................................................... 21 RTL Klub híradó – 2008. július 5.............................................................................. 23

MÁV ............................................................................................................................ 24 Ki a rézzel a kábelekbıl! – 168 Óra, 2008. április 23. .............................................. 24

Íme a MÁV feketelistája – Hadüzenet a bőnözıknek – Világgazdaság Online, 2008. május 21..................................................................................................................... 25

Nap vendége. I. rész. Földházi György, a MÁV vasútbiztonsági osztályának vezetıje - Gazdasági rádió, 2008. június 09. ........................................................................... 28

Rendırség.................................................................................................................... 30 Kilopják a falból a kábelt – Népszabadság, 2008. augusztus 16. .............................. 30 "Csak a hamut nem lopják el a kemencébıl" - így dolgozik a színesfém-maffia – stop.hu, 2008. augusztus 30. ...................................................................................... 32

Kereskedık ................................................................................................................. 33 Kételkednek a kereskedık a színesfémrendelet sikerében – MR1 Kossuth Rádió, 2008. október 10. ....................................................................................................... 33


5

A színesfémgyőjtés helyzetérıl

Kábellopások Magyarországon 2008-ban – Kronológia – MTI, 2008. szeptember 9.

Több vasúti kábelt is elloptak és elvágtak az éjszaka folyamán Tatabánya és Szárliget között, ezért a Budapest-Hegyeshalom vonalon 10-30 perc késéssel közlekednek a vonatok. 2007-ben 812 esetben történt kábellopás a MÁV hálózatán, s a BKV vonalain is több tízmillió forintos kárt okoznak évente a kábel-tolvajok. Egy rendırségi tanulmány az illegális színesfém-felvásárlókat teszi felelıssé a rohamosan terjedı szobor-, kábel- és sínlopásokért, a színesfém-tolvajok évente 10-15 milliárd forintos kárt okoznak. Az Országgyőlés várhatóan ısszel elfogadja a színesfém-kereskedelemrıl szóló törvényt, amely felszámolná az illegális kereskedelmet. Összeállítás az idei magyarországi kábellopásokról: február 5. - Zala megyében letartóztattak négy férfit, akiket azzal gyanúsítottak, hogy fél év alatt több kilométer kábel eltulajdonításával mintegy két és fél millió forintos kárt okoztak. február 18. - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a rendırök elfogtak egy besenyıdi férfit, akit azzal gyanúsítottak, hogy 23 telefonoszlopot vágott ki 2007 végén, Ófehértón, a vasúti sínek mellıl, majd eltulajdonította róluk a fémtartozékokat, valamint a vezetékeket. A lopással okozott kár értéke megközelítette a félmillió forintot. február 25. - Kispesten az éjszaka folyamán elkövetett lopás miatt megrongálódott 36 távközlési törzskábel, az érintett terület 90 százalékán megszőnt a telefon- és az internet-szolgáltatás. A kárösszeg a helyreállítások költségével és a kiesett forgalom értékével együtt elérte az 50 millió forintot. március 11. - Kábeltolvajok törtek be az Abaligeti-barlangba, s ezzel több százezer forintos kárt okoztak. A kábellopást az akadályozta meg, hogy a betörık olyan kábelt is elvágtak, amiben feszültség volt. március 18. - Két színesfémtolvaj 1,3 millió forint kárt okozott a MÁV Zrt. dombóvári telephelyén, ahol elektromos berendezések mőködtetéséhez használatos rézkábelt vágtak le egy kábeldobról. március 20. - Budapesten az 56-os villamos vonalán elloptak 240 méternyi kábelt. március 28. - Kábellopás miatt nem mőködött a sorompó a Cinkotai útnál, a Budapest-Hatvan-Miskolc vasútvonal Rákos és Pécel közötti szakaszán. A fény- illetve félsorompóból ismeretlenek mintegy hat méter kábelt loptak el.


6

április 20. - Az M7-es autópálya mellett, egy kapcsolószekrénybıl a tolvajok mintegy 150 méternyi optikai- és rézkábelt vittek el, ami miatt Nagykanizsa palini városrészében, továbbá Magyarszentmiklós és Gelse térségében mintegy kétezer elıfizetınél szőnt meg a távközlési cég szolgáltatása. Április 27-én a tolvajok ugyanerrıl a helyrıl újból elvitték a kábeleket. június 2. - A rendırség lakossági bejelentésre elfogta azt az elkövetıt, aki hajnalban akart BKV-kábelt lopni a IV. kerületi Pozsonyi úton. 30-án a BKV 500 ezer forintos jutalomban részesítette a bejelentıt, egyúttal közölte: a vállalat kábellopás miatti ez évi vesztesége júniusig elérte a 210 millió forintot. A BKV a tolvajlások megelızésére május eleje óta éjszaka úgynevezett kém-villamosokat közlekedtet. június 25. - Kábellopás miatt pótló-buszoknak kellett járniuk a csömöri HÉV vonalán. A kár egymillió forintra rúgott. július 26. - Négy férfit értek tetten, akik a Gödöllı-Mogyoród közötti HÉV-szakaszon 150 méter hosszúságú vörösréz felsı vezetéket vágtak le. Az okozott kár meghaladta a két és félmillió forintot. augusztus 13. - Kábeltolvajokat fogtak el a rendırök Nyíregyházán. A négy helyi lakos kétmillió forint értékben vitt el vezetékeket egy cég telephelyérıl. augusztus 16. - Lapinformáció szerint a Dráva menti olajkutatóknak sorra tőnnek el kihelyezett kábeleik, mőszereik. Az olajkutatókat eddig három alkalommal lopták meg, amelyek következtében már egymillió forintot meghaladó a káruk. szeptember 5. - Budapest XIX. kerületében lopás miatt megrongálódott huszonegy távközlési törzskábel, emiatt Kispesten több mint tízezer elıfizetı átmenetileg elérhetetlenné vált.

A színesfémbiznisz vége? – FigyelıNet, 2008. szeptember 30.

Bekeményítene a rendészeti tárca az illegális forrásból dolgozó színesfém-kereskedıknek és autóbontóknak. A napi nyilvántartások bevezetését drágának és feleslegesnek tartják a gépjármő-kereskedık. Eközben országosan folytatódik a kábellopás és a szobordöntés, a razziák alig hoznak eredményt. A következı hónapokban szigorúbban ellenırzi majd a vám- és pénzügyırség (VPOP), valamint az adóhatóság a színesfémtelepek és az autóbontók forgalmát. Folyamatosan bukkannak ugyanis lopott jármővekre és kétes eredető fémhulladékra, többnyire olyan telepeken, amelyek még mőködési engedéllyel sem rendelkeznek. A legfrissebb razzia során például 9 lopott autót találtak 34 telephely átvizsgálása után (nem kevesebb, mint 20 000 rendszámot kellett ellenırizni). A január elejéig tartó fokozott ellenırzések mellé nem kapnak nagyobb forrást a hatóságok, viszont a sajtóban megjelent hírek szerint bevezetnének egy teljes körő nyilvántartási rendszert,


7

amelyben a telephelyeknek napi szinten kellene vezetniük a beérkezett autók eredetét a különbözı mőszaki adatok megadásával. Sajtóinformációk szerint a következı hetekben terjesztik majd a parlament elé a szükséges törvénymódosításokat. Az autóbontók szerint sokba kerülne „Két éve már fontolgattak egy hasonló rendszert, amikor a forgalomból kivont autóknál is eredetiségvizsgálatot követeltek volna, de abból se lett semmi” – mondta el az FN-nek Nagy Ferenc, a siófoki Nagy Autóbontó tulajdonos-ügyvezetıje és hozzátette, hogy akkor két munkatársukat képezte ki a VPOP, a rendszer bevezetése a cégnél egymillió forintba került volna, és autónként 3-4000 forintos pluszköltséget jelentett volna. Magyarország egyik legnagyobb autóbontója (évente 5000 darab jármő) egyébként több mint 70 százalékban maga szállítja be a telephelyre a kiszolgált gépkocsikat, és általában magától az autó tulajdonosától vásárolnak: többnyire 10-15 ezer forintnál kezdıdik a tarifa, amely a fém- és egyéb tartalomtól függıen ennél jóval magasabb is lehet. Törzskönyv nélkül nem vesznek át autót. „Ma 150-180 legális vállalkozás mőködik, viszont becsléseink szerint több mint 400 olyan szélhámos telephely van, amelyek nem rendelkeznek engedéllyel” – vélekedett Nagy. A bontósok szerint megoldás lehetne, ha a biztosítótársaságok a mőszaki totálkáros autókat olyan jelöléssel látnák el a nyilvántartásban, amely azok késıbbi újbóli forgalomba helyezését lehetetlenné tenné. Ezzel a lépéssel egy jelentıs feketegazdasági elem tőnne el a rendszerbıl. Többet kínálnak az orgazdák Az új szisztéma bevezetésének kritikusai szerint az illegális piac az elıbontóknál virágzik, a váltók, motorok, katalizátorok, de néha az akkumulátorok is ide tartoznak, és csak ezek után kerülnek a bontókhoz a csonkok, tehát ezekre a szétszerelıkre kellene a hatóságoknak koncentrálniuk. Az illegális szétpakolók elleni harcot azonban nehezíti, hogy jogilag alig lehet meghatározni az illegális autóbontó fogalmát, hasonlóan az illegális autójavítókhoz és szervizekhez. A törvénytelen helyeknek kedvez az is, hogy a környezetvédelmi szabályozás és az adóelkerülés miatt gyakran kétszer-háromszor annyit kínálnak a fekete felvásárlók, mint a legális szereplık. „Az újabb regisztrációs terhek helyett tovább kellene szigorítani az ellenırzést” – mondta el az újautósok álláspontját Fojt Attila, a Magyar Gépjármő-kereskedık Országos Egyesületének elnöke, és hozzátette, hogy az illetékes szaktárcák egyelıre nem kérték ki a véleményüket egy újfajta rendszer bevezetéséhez, és nem tudják, hogy ez csak a bontóknak jelentene-e pluszköltségeket, vagy az egész gépjármőszektort sújtaná. A külföldrıl jövı autók egyébként már most is három szőrın mennek át, Fojt szerint az autónként 20 ezer forintba kerülı eredetiségvizsgálat Nyugat-Európa szerte ismeretlen, mégis jóval alacsonyabb a lopott autók részaránya. Az évente 7000 darab magyarországi lopott autó 90 százaléka a VPOP adatai alapján egyébként szétbontásra kerül. A színesfém-telepeken burjánzik a bőn Az autóbontóknál is jobban virágzik Magyarországon az illegális színesfém-kereskedelem, nem véletlenül, hiszen ez az ágazat legértékesebb része. Tavaly 1,2 millió tonna vas-, 150 ezer tonna nemes- vagy színesfémet, valamint 22 ezer tonna akkumulátort győjtöttek be.


8

A fémhulladékok árai két éve ugrásszerően megnıttek. A fejlıdı világ féméhsége miatt gyakran megéri hulladékkal helyettesíteni a fémércet, a Hulladékhasznosítók Országos Egyesülete szerint az illegális fémhulladék-kereskedelemre már országhatárokon átnyúló maffiahálózatok épültek ki. Nem hozott igazi eredményt az idei zöld kommandós akciósorozat, amely során a hatóságok két hónap alatt csaknem 300 helyszíni ellenırzést végeztek az ország különbözı telephelyein. A hatóságok mindössze 2,7 millió forint bírságot tudtak kiszabni az év elsı felében 47 tonna hulladék szabálytalan lerakása miatt, igaz több nagyobb gyanús ügyben még tart az eljárás. Magyarországon évente három-négyezer nyomozás indul fémlopások miatt. Az önkormányzatoknak, egyházaknak okozott károk (szobrok, szakrális tárgyak) éves szinten százmilliókra rúgnak. A közszolgáltatást végzı közüzemeknek évente tízmilliárdos károkat okoznak a tolvajok. A közüzemek elleni támadások kiesést okoznak a szolgáltatásokban, és sok esetben közvetlen életveszélyt is okoznak. A Fidesz és az MDF is többször felhívta a figyelmet a jelenség orvoslására, így több mint valószínő, hogy a parlament elfogadja majd a rendészeti tárca és a Pénzügyminisztérium terveit. Teljes felügyelet Az új törvénytervezetben egyébként speciális engedélyeztetési rendszert vezetnének be a fém- és érckereskedıknek, a jövedéki engedélyezéshez hasonlóan a tevékenység megkezdése elıtt ingatlan- vagy pénzügyi biztosítékot kellene adniuk, és naprakész nyilvántartást kellene vezetniük az átvett fémek mennyiségérıl és forrásáról. Üzletenként készülne egy naponta frissülı vevınyilvántartás is. A korábbi tervek között szerepel egyébként még az is, hogy az ellenırizhetıség kedvéért az üzletekben kiépítenének egy biztonsági kamerarendszert is.

Homonnai Gábor

Kondorosi Ferenc: megszületett a „fémkereskedelem tízparancsolata” – MTI, 2008. október 30.

Megszületett a „fémkereskedelem tízparancsolata”, miután a kormány szerdán elfogadta a szigorítással kapcsolatos törvénytervezetet – mondta Kondorosi Ferenc, az Új rend és szabadság programért felelıs kormánybiztos csütörtökön a kormányszóvivıi tájékoztatón, Budapesten. A kormány önálló, komplex javaslatcsomagot dolgozott ki a fémkereskedelem visszásságainak visszaszorítása érdekében, nem a kereskedelmi törvényt módosítják – közölte Kondorosi Ferenc, hozzátéve, céljuk, hogy a legszélesebb körre kiterjesszék a védelmet. A biztosítékok között szerepel, hogy a fémkereskedelem engedélyköteles tevékenység lesz, a telephelyek vonatkozásában feltételeket állítanak, nyilvántartást kell vezetni a vevıkrıl, az eladókról és a termékekrıl, 15 napos tárolási idıt írnak elı, az árut kísérıokmánnyal kell ellátni, a fémkereskedıknek online kapcsolatban kell állniuk a felügyeletüket ellátó hatósággal,


9

a Vám- és Pénzügyırség végzi az engedélyezést és az ellenırzést, valamint a büntetıjogi tényállási elemek is módosulnak: a vétségi alakzat 2 évig, a büntetı 8 évig terjedı szabadságvesztéssel fenyegeti a törvényszegıket. A kormánybiztos elmondta, hogy a tervezet szerint a fémkereskedı akkor végezhetné a tevékenységét, ha nem lenne köztartozása, s rendelkezne hitelesített mérleggel. Kondorosi Ferenc közölte: tervezik, hogy olyan honlapot is létrehoznak, amelyen közzétennék az ellopott fémtárgyak fényképeit. Kitért arra is, hogy a november 20-án induló fogyasztóvédelmi ellenırzéssorozatban kitüntetett szerepet kap a fémkereskedelem ellenırzése. Újságírói kérdésre válaszolva Kondorosi Ferenc megjegyezte: szakmai becslések szerint mintegy húszezer vállalkozás végez Magyarországon fémkereskedelemmel kapcsolatos tevékenységet. Mint hozzátette, évente 3-4 milliárd forint kárt okozhatnak a színesfém-tolvajok. Az elhangzottakra reagálva Molnár Béla, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) országgyőlési képviselıje az MTI-nek azt mondta, jó lenne, ha a kormánytagok beszélnének egymással, és egységes törvénymódosítást nyújtanának be. Miközben az Országgyőlésben már folyik a vita a polgári törvénykönyv és a büntetı törvénykönyv módosításáról, csütörtökön egy újabb módosításról, a színesfémlopások büntetésnek szigorításról tesz bejelentést Kondorosi Ferenc. Ezt a parlament elıtt lévı módosítás még nem tartalmazza – szögezte le Molnár Béla. Hozzátette ugyanakkor, hogy támogatják a tervezetben szereplı passzust, miszerint legfeljebb 8 év börtönbüntetést kapjon, akit színesfémlopáson kapnak. Az ellenzéki képviselı kitért a Kondorosi Ferenc által bejelentett fogyasztóvédelmi ellenırzésre, ami szerinte látszat tevékenység, hiszen a színesfém kereskedelem nem a fogyasztóvédelem körébe tartozik. Mint mondta, kívánatos lenne, hogy a kormányzat jövedéki termékként kezelje a színesfémeket, hiszen akkor bőncselekmény esetén a rendırség és a vámhatóság hatáskörébe tartozna a felderítés. A kereszténydemokrata politikus szerint ugyanis a valódi ellenırzést – megfelelı jogosítványok birtokában – csak e két szerv tudja elvégezni.


10

Ellenırzés

Büntet a Zöld Kommandó – „Reszketnek” az illegális színesfém-hulladékkereskedık – Világgazdaság Online, 2008. június 13.

Az illegális színesfém-hulladék kereskedelem áll a célkeresztjében annak a Zöld Kommandós akciósorozatnak, mely során a zöldhatóságok két hónap alatt csaknem 300 helyszíni ellenırzést hajtottak végre. Az ellenırzések több mint fele vont maga után hatósági intézkedést vagy büntetı eljárást, összesen 2,68 millió Ft bírságot szabtak ki 47 tonna hulladék szabálytalan lerakása miatt. Az akciósorozat célja, hogy feltárja a szabálytalan és környezetkárosító színesfém-hulladék begyőjtést, és gátat vessen a színesfém-lopásoknak és az illegális autóbontásoknak is – jelentette ki Szabó Imre környezetvédelmi és vízügyi miniszter, aki Budai Bernadett kormányszóvivı társaságában maga is részt vett egy pénteki budapesti akción. Az akciósorozat a nyáron tovább folytatódik. Lopott csatornafedı, kábellopásra és égetésre utaló jelek, valamint illegális autóbontás – ilyesmire is rábukkantak a Zöld Kommandó munkatársai az április óta tartó intenzív ellenırzések során. Miután a zöldtárca vezetıje „zéró toleranciát” hirdetett a zöldbőnözéssel szemben, az akciósorozattal ezúttal a fémhulladék kezelı és kereskedı telephelyeket és az autóbontókat ellenırizték. Az ellenırzések során a szakemberek számos engedély nélküli fémhulladék-begyőjtıhelyre bukkantak, amelyekhez gyakran kapcsolódott illegális autóbontás is. Két hónap alatt csaknem 300 helyszíni ellenırzést hajtott végre a zöldhatóság. Az ellenırzött színesfém-hulladék átvevık mintegy harmada nem rendelkezett megfelelı engedéllyel, és több esetben a hulladék is illegális eredetőnek bizonyult. Az engedély nélkül kezelt hulladék mennyisége 20 esetben meghaladta a 100 tonnát, csaknem 30 esetben pedig a 10 tonnát. Az ellenırzések során számos esetben szabálytalanul kezelt veszélyes hulladékra is rábukkantak a kommandósok. Az ellenırzések több mint fele vont maga után hatósági intézkedést vagy büntetıeljárást, összesen 2,68 millió Ft bírságot szabtak ki 47 tonna hulladék szabálytalan lerakása miatt. Budapesten az Inter-Metal csoport budafoki úti telephelyén végzett ellenırzést a Zöld Kommandó. A cég 2007-ben mintegy 7000 tonna színesfém hulladékot győjtött be, havi 150 tonna kábelhulladékot vesznek át és dolgoznak fel. Emellett a zöldhatóság kiemelten ellenırizte a szervizektıl és mőhelyektıl begyőjtött – veszélyes hulladéknak minısülı - autókatalizátorokat, valamint az elektronikai hulladékok bontásából származó alkatrészek és fémhulladékok feldolgozását. A Zöld Kommandó munkatársai méréseket végeztek, átvizsgálták a cég dokumentációját, majd jegyzıkönyvet vettek fel. A mai budapesti akcióval egy idıben mind a tíz területi zöldhatóság is hasonló akciót hajt végre. „A zöldbőnözéssel szemben meghirdetett zéró tolerancia jegyében idén 300 fıvel erısítettük meg a zöldhatóságot és a természetvédelmi ırszolgálatot, 2010-ig pedig 450 fıvel bıvül a létszámuk, hogy gátat vessenek az illegális hulladéklerakásnak és szabálytalan színesfém-hulladékkezelésnek” – hangsúlyozta Szabó Imre miniszter.


11

A hulladékkezelı ágazat éves forgalma meghaladja a kétszázmilliárd forintot. Az ágazat legértékesebb szegmense a színesfém-kereskedelem. Az ágazatban dolgozó cégek tavaly mintegy 1,2 millió tonna vas-, 480 ezer tonna papír-, 150 ezer tonna nemes fém vagy színesfém-, 40 ezer tonna mőanyag-, valamint 22 ezer tonna akkumulátort győjtöttek be és készítettek elı hasznosításra. Néhány jellemzı „fogás” Miskolcon egy engedéllyel nem rendelkezı telephelyen több, mint ezer tonna fémhulladékot fedeztek fel. Aggteleknél Szlovákia felıl érkezı rendszeres illegális hulladék importra derült fény, a hulladékot behozók semmiféle okmányt, iratot nem tudtak felmutatni. A behozatal egy részét ráadásul veszélyes hulladéknak minısülı használt akkumulátorok tették ki. Budapesten a Mocsáros dőlın engedély nélkül nagy mennyiségő lomhulladékot és veszélyes hulladékot halmoztak fel az ott élık, a Zöld Kommandó a szemlén illegális autóbontásra, elektronikai hulladékbontásra és hulladékégetésre utaló nyomokat is talált. A fóti Honvéd utca környékén lakók sem rendelkeztek a fémhulladék begyőjtéséhez és elıkezeléséhez szükséges engedélyekkel, itt ez a tevékenység ráadásul talajszennyezéssel is párosult. Kecskeméten két helyszínen is illegális autóbontásra bukkant a hatóság, Hódmezıvásárhelyen pedig nagy mennyiségben kiselejtezett, engedély nélkül bontott katonai gépjármőveket találtak. Egy szegedi MÉH- telepen egyértelmően lopásból származó csatornafedlapot talált a kiérkezı zöldhatóság. A kommandósok sok esetben bukkantak kábellopásra és kábelégetésre utaló nyomokat is. 2007-ben az illegális hulladéklerakókra csapott le a Zöld Kommandó A tavalyi Zöld Kommandó akciósorozat célkeresztjében az illegális hulladéklerakók álltak. Ennek során a zöldhatóságok több mint 1500 helyszíni és közúti ellenırzést hajtottak végre. Az ellenırzések alapján 802 intézkedést adtak ki, tehát az esetek több mint felében szükség volt a hatóság fellépésére. A kivetett bírságok összege 2007-ben meghaladta a 217 millió forintot. A bírságokból befolyt összegek harminc százaléka a helyi önkormányzatokhoz került, a fennmaradó rész a központi költségvetést gyarapította. Az akciók 268 esetben indultak közérdekő bejelentésre, 151 esetben önkormányzati és 183 esetben társhatósági kezdeményezésre. Összesen 16 esetben volt szükség büntetıeljárás kezdeményezésére. Az akciósorozat során külterületen 394 esetben, természetvédelmi területen 21, vízvédelmi szempontból érzékeny területen pedig 81 esetben tártak fel elhagyott hulladékot. A tavalyi adatok alapján 185 esetben fordult elı 100 tonna feletti „elhagyás”, 202 esetben 0-2 tonna közötti „elhagyás”, ez összességében mintegy 50 ezer tonna „elhagyott” hulladékot jelentett. Ez emlékeztetıül tízszerese a német illegális hulladékimportnak. A feltárt hulladék jellegét tekintve döntıen kevert települési hulladék, illetve építési és bontási törmelék volt. Veszélyes hulladék feltárására 44 esetben került sor.


12

Bevetésen a bádogkommandó: zéró tolerancia az illegális színesfém-kereskedelem ellen – Világgazdaság Online, 2008. június 14.

Évente 10 milliárd forintos kárt okoznak a színesfém-tolvajok. A környezetvédelmi minisztérium zéró toleranciát hirdetett, a Zöld Kommandó pedig két hónap alatt 2,68 millió forint bírságot szabott ki, 47 tonna hulladék szabálytalan lerakása miatt. „Egyre kevesebben jelentkeznek a MÉH-telepeken lopott fémekkel” – mondta a Reggel.hu kérdésére Kaszács Róbert. A csepeli fémhulladék átvevı hozzátette, ha látják, hogy lopott az „áru”, a legtöbb telep már át sem veszi. Tehát a tolvajoknak nem éri meg „dolgozni” a begyőjtéssel. Ennek ellenére mégis láttunk feldarabolt vasúti síneket a helyi győjtıkonténerben. Ez bontásból származik, nem lopott holmi, szabadkozott a telep alkalmazottja. Évente mintegy 10 milliárdos kárt okoznak a fémtolvajok – ezt már a csepeli fémfeldolgozó üzembe kihelyezett pénteki „öltönyös” kormányszóvivıi tájékoztatón mondta Budai Bernadett szóvivı. A paletta széles. A vasúti síneken kívül KRESZ-táblák, felsıvezetékek, csatornafedelek stb. mind áldozatául eshetnek a tolvajoknak. A valódi érték töredékét adják a fémért Vashulladék: 74-77 forint/kg Lemez (0-4 mm): 53 forint/kg Karosszéria: 42 forint/kg Nagymérető háztartási gépek: 32 forint/kg Alumínium nyúzott kábel: 420 forint/kg Réz nyúzott kábel: 1100 forint/kg Rézhulladék: 980 forint/kg Kábel ólom: 200 forint/kg Akkumulátor: 60 Forint/kg A hatóságoknak ebbıl lett elegük, és végre „zéró toleranciát” hirdetve létrehozták a Zöld Kommandót, amely az illegális színesfém-kereskedelem ellen veszi fel a harcot. Szabó Imre környezetvédelmi miniszter a telepen, kiszolgált hőtık és használt sörösdoboz kupacok között elmondta, az akciósorozat során a zöldhatóságok két hónap alatt csaknem háromszáz helyszíni ellenırzést hajtottak végre. „Az ellenırzések több mint fele járt hatósági intézkedéssel vagy büntetı eljárással” – tette hozzá. Májustól összesen 2,68 millió forint bírságot szabtak ki, 47 tonna hulladék szabálytalan lerakása miatt. Az engedély nélkül kezelt hulladék mennyisége 20 esetben meghaladta a száz tonnát, csaknem 30 esetben pedig a tíz tonnát – mondta a miniszter. Szónok Enikı, a Környezetvédelmi Fıfelügyelıség Zöld Kommandó akciócsoportjának vezetıje hozzátette, az akciósorozat célja, hogy feltárja a szabálytalan és környezetkárosító színesfém-hulladék begyőjtést, és gátat vessen a színesfém-lopásoknak is.


13

„Az elsı ellenırzés-sorozatban a hulladékkezelı-feldolgozó telepeket vizsgáltuk, hiszen minden illegálisan beszerzett fémhulladék hozzájuk jut el” – mondta. Az ellenırök egy-egy helyszíni szemle alkalmával megvizsgálják a zajszintet és a föld szennyezettségét is, valamint a hulladék eredetét is. „Így bukhatnak le a legkönnyebben a tolvajok” – tette hozzá. A lakossági átvétel során a fémet leadóknak igazolniuk kell magukat, felírják a személyi igazolvány számukat is, a neveket tartalmazó listákat pedig a feldolgozóknak meg kell ırizniük. „Ezeket a listákat a hatóság bekérte, a visszatérı „begyőjtı vállalkozókat” pedig a második, szeptemberi ellenırzési szakaszban meg fogja vizsgálni” – hangsúlyozta az akciócsoport vezetıje. (…)

Országos fémrazzia – MNO, 2008. augusztus 29.

Budapesten két illegális telepet zárattak be a rendırök Két illegális színesfém-felvásárló telepet lepleztek le és zártak be tegnap a fıvárosban a Budapesti Rendır-fıkapitányság munkatársai. A rendırség országos razziasorozattal próbálja felszámolni az engedély nélküli fémkereskedelmet, amely évente tízmilliárd forintos kárt okoz az országnak. Országos ellenırzés-sorozatot tartanak a rendırök az illegális színesfém-kereskedelem felszámolására. Budapesten tegnap délelıtt kilenc helyszínen jártak, s két engedély nélkül mőködı telephelyet találtak a X. és a XIV. kerületben – ismertette az akció eredményeit Tóth Béla, a Budapesti Rendır-fıkapitányság (BRFK) bevetési fıosztályvezetıje. Elmondta, mindkét esetben külvárosban, félreesı és eldugott helyen, családi házas övezetben üzemelt a telep. A rajtaütés utáni alapos készletellenırzéskor fıként elektromos rézvezetékekre, csatornafedılapokra és alumínium rendszámokra bukkantak, ez utóbbiak eredetét már vizsgálják. Céljuk, hogy országos szinten megállítsák a rohamosan emelkedı, évente átlagosan tízmilliárd forint kárt okozó, színesfémekkel kereskedı bőnözıi ágazatot. A telephelyek felderítésén túl szeretnék megszüntetni az illegális öntödéket, és leleplezni a kétes eredető színesfémet szállítókat is. A fıosztályvezetı elmondta azt is, hogy 80 rendır járta végig az elızetes adatok alapján gyanúsnak bizonyuló fıvárosi színesfém-felvásárló telephelyeket. Lapunk munkatársa az egyik helyszínen, a X. kerület, Kada utca 136. szám alatt tanúja volt az ellenırzésnek, de a rendırök ott mindent rendben találtak. Úgy tudjuk, számos fıvárosi átvevıtelep – elızetesen tudomást szerezve a razziáról – ki sem nyitott tegnap. A hatóságok reményei szerint a jövıben hasonló rajtaütésekkel és a törvényi szabályozás szigorításával állami ellenırzés alá vonható a jelenleg adómentes színesfém-kereskedelem. Az Országgyőlés ısszel kezdi tárgyalni az erre vonatkozó javaslatot.

Zentay Zsuzsa


14

Illegális fémtelepekre csaptak le – Magyar Nemzet Online, 2008. szeptember 13.

Közel háromszáz illegális színesfém-felvásárló telepet záratott be a rendırség a napokban tartott országos akciójában, amelyben tizenegy körözött bőnözıt is elfogtak. A vizsgálatban 556 átvevıhelyet ellenıriztek, a munkában részt vettek az APEH, a közlekedési, a környezet- és természetvédelmi felügyelıségek, valamint a vám- és pénzügyırség munkatársai is. Az Országos Rendır-fıkapitányság sajtóügyeletén lapunknak elmondták, hogy az összefogás eredményeképp 295 olyan telephelyet találtak, amelyeknek semmilyen engedélyük nem volt ilyen tevékenységre, huszonhat esetben büntetıeljárást indított a rendırség. Ezek többségét lopás és orgazdaság megalapozott gyanúja miatt kezdeményezték, de találkoztak ittas vezetıvel, s ezeken a helyeken fogták el a körözött bőnözıket is. A hatóságok huszonegymillió forint helyszíni bírságot szabtak ki az illegális telepek mőködtetıinek, s hat tonna fémet foglaltak le a felvásárlóktól. Az akció közben Gyomaendrıd mellett tetten értek két férfit, akik épp a Hármas-Körös gátjából próbáltak meg kiszedni egy nyolcméteres sínvasat. Mátészalkánál egy autóból három zsák vasúti csavar került elı, egy érdi telepen pedig egy korábban ellopott, már szétdarabolt teherkocsit találtak. Ajkán két színesfém-tolvajt értek tetten, akik mintegy hétmillió forint értékben ipari transzformátorokat és szakaszolókat bontottak szét éppen, hogy el tudják vinni. A Nógrád megyei Rétság közelében egy engedély nélkül mőködı telepen 12 ezer vécéillatosítót találtak a rendırök, amelyrıl kiderült, hogy még júniusban lopták el Ausztriából.

Csibra Tibor

Több mint 6000 tonna hulladék miatt bírságolt a Zöld Kommandó – Világgazdaság Online, 2008. október 31.

A zöldhatóságok április elejétıl szeptember végéig 706 helyszíni ellenırzést hajtottak végre, és összesen 54,6 millió Ft bírságot szabtak ki 6844 tonna hulladék szabálytalan lerakása miatt. A Zöld Kommandó akciósorozat célja a zöldbőnözés visszaszorítása, ennek érdekében az akciósorozat elsı félévében, 2008. április elejétıl szeptember végéig közel 706 helyszínt ellenıriztek a zöldhatóságok. Az ellenırzött színesfém-hulladék átvevık mintegy fele nem rendelkezett megfelelı engedéllyel, és több esetben a hulladék is illegális eredetőnek bizonyult. A feltárt engedély nélkül kezelt hulladék mennyisége 71 esetben haladta meg a 10 tonnát, és 34 esetben pedig a 100 tonnát. A feltárt hulladék 195 esetben volt alapvetıen vasfém, és 37 esetben jellemzıen veszélyes hulladék.


15

A Zöld Kommandó az ellenırzések elsı szakaszában a színesfémhulladék átvevıhelyeket vizsgálta, majd az itt szerzett információkra is alapozva az átadói kör ellenırzésére került sor. Az ellenırzés során megállapították, hogy a hulladékátadóként megjelenı magánszemélyek, vállalkozók gyakran hulladék-átvételi tevékenységet is folytatnak – jellemzıen engedély nélkül. Gyakori eset volt az is, hogy az átvevık által bediktált személyi adatok nem felelnek meg a valóságnak, a felügyelıségek több olyan átadót is ellenıriztek volna, ahol kiderült, hogy az átvevıi nyilvántartásból származó adatok hamisak (nem létezı személyek és lakcímek). Az ellenırzések közel fele vont maga után hatósági intézkedést vagy büntetıeljárást, a zöldhatóságok összesen 54,6 millió Ft bírságot szabtak ki 6844 tonna hulladék szabálytalan kezelése miatt. Az ellenırzések 570 esetben belterületet, 166 esetben vízvédelmi szempontból érzékeny területet érintettek. A vizsgálatok 29 esetben tártak fel környezetkárosítással járó kábelégetést, talajszennyezést. 2008 júliusától a Zöld Kommandó vizsgálatait kiterjesztette a környezetkárosító festékek és lakkok kezelésére, forgalmazására is az autófesték-forgalmazóknál és importıröknél.

Intenzíven osztogatta a bírságot a Zöld Kommandó – Magyar Nemzet Online, 2008. október 31.

Hétezer tonna hulladék, 55 milliós bírság A Zöld Kommandó akció során a hatóságok összesen 54,6 millió forint bírságot szabtak ki 6.844 tonna hulladék szabálytalan lerakásáért 2008 áprilisa és szeptembere között – közölte a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KVM). Az akció során veszélyes hulladékot is találtak. A 706 helyszín átvizsgálása során a színesfémhulladék-átvevık mintegy fele nem rendelkezett megfelelı engedéllyel, több esetben a hulladék is illegális eredetőnek bizonyult. Az engedély nélkül kezelt hulladék mennyisége 34 esetben meghaladta a 100 tonnát, míg 37 esetben tartalmazott jellemzıen veszélyes hulladékot – tájékoztatott a KVM. A közlemény ismerteti: a hatóság emberei megállapították, hogy a hulladékátadóként megjelenı magánszemélyek, vállalkozók gyakran engedély nélküli hulladék-átvételi tevékenységet is folytatnak. A zöldtárca által indított akció elsıdleges célja a színesfém lopásának, illetve a színesfém-hulladék szabálytalan begyőjtésének visszaszorítása. A Zöld Kommandó az ellenırzések elsı szakaszában a színesfémhulladék átvevıhelyeket vizsgálta, majd az itt szerzett információkra is alapozva az átadói kört is ellenırizte – olvasható a közleményében. A vizsgálatok 29 esetben tártak fel környezetkárosítással járó kábelégetést, talajszennyezést – főzte hozzá a zöldtárca.


16

Vélemények

Interjúk

Vizitdíj és fémlopás - interjú Gémesi Györggyel, a MOSZ elnökével – hvg.hu, 2008. március 11.

Gémesi: nem a fémtolvajok, hanem az orgazdák a fıbőnösök (…) hvg.hu: Az önkormányzatoknak komoly veszteségeket okoznak a fémtolvajok, akik ellen a rendırség képtelen hatékonyan fellépni. Ön, mint a MÖSZ elnöke új jogszabályok megalkotására tett javaslatot. Ismertetné a tervezetüket? Gémesi György (G. Gy.): Mindenképpen lépnünk kell, mert a magyar városokat és falvakat évrıl évre komoly veszteségek érik a lopások miatt, nemcsak anyagi értelemben. A tolvajok a kegyeleti szempontokra sincsenek tekintettel. Megjegyzendı azonban, hogy azok, akik ellopják a fém tárgyakat, bagót kapnak értük a megrendelıktıl. 2007 augusztusában lopták el Gödöllırıl Teleki Pál szobrát, ez volt nálunk az utolsó csepp a pohárban. Ismeretes, hogy máshonnan Antall József szobrát vitték el, de megrongálták az Aranycsapat emlékmővét vagy Hofi Géza síremlékét is. Sajnos, az illetékesek, bár a fémlopások hosszú ideje folynak, eddig nem tettek semmit ellenük. Ezért dolgoztuk ki a javaslatunkat, melyet még októberben jutattunk el a Miniszterelnöki Hivatalnak, s kezdeményeztük a jogszabályok szigorítását. Meg kívánjuk változtatni a színesfémátvétel körülményeit, a kereskedıket pedig regisztrálni kell. Ki kell küszöbölni a kereskedésbıl a készpénzforgalmat, és minden gramm színesfém eredetét dokumentálni kell. De nem elégedtünk meg a javaslattal. Kezdeményezésünkre létrejött a jogszabály létrehozását koordináló konzultatív tanács, amelyben az öt parlamenti párt frakcióinak jelöltjei vannak jelen, továbbá az érintett tárcák, az igazságügyi, a gazdasági, környezetvédelmi minisztérium képviselıi. A tanács tagjai decemberben aláírtak egy nyilatkozatot, melyben egyöntetően kijelentették, hogy érdekeltek a színesfémlopások felszámolásában. A Miniszterelnöki Hivatal képviselıje megígérte, hogy kidolgozzák a vonatkozó kormányrendeletet, de még nem készültek el. Március 20-ára összehívtuk a konzultatív tanácsot, és bízunk abban, hogy akkor már tájékoztatást kaphatunk az elvégzett munkáról. hvg. hu: Miért ennyire lassú a jogszabályalkotás? G. Gy.: Abból kell kiindulnunk, hogy a tolvajok nem magányos amatırök, hanem szervezett hálózat tagjaként dolgoznak. Az, ami nemrég Kispesten történt, amikor a színesfémkábelek lefőrészelésével és ellopásával napokra megbénították Budapest XIX. kerületének telefonhálózatát, benne a közintézményeket és a bankokat, egyértelmően azt mutatta, hogy profi bőnözıkkel állunk szemben. Bízom benne, hogy ez a példátlan bőncselekmény „felpörgeti” az eseményeket, mert most már bankokat és pénzintézeteket is érintenek a fémtolvajlások. Most már a politika felsı körei is beláthatják: a színesfémlopás a szervezett bőnözés része.


17

Nem a legális kereskedıkre kell lesújtani, hanem az illegálisokra, nem a legális kohókra, hanem azokra, melyek illegálisan mőködnek. Tudnivaló azonban, hogy a szervezett bőnözés szálai messzire nyúlnak, olykor érintkeznek a politikai szférával is. A színesfémlopás nem hozható közvetlen összefüggésbe a kisebbségi kérdéssel, de a „megélhetési bőnözéssel” sem. Bár az eddig elfogott tolvajok többnyire nyomorgó emberek voltak, akik között természetesen voltak kisebbségiek is. De nem ık a fı bőnösök, hanem a zsákmány megrendelıi és átvevıi. hvg.hu: Két párhuzam is kínálkozik. Azt egyik a kilencvenes évek „olajszıkítési ügyei”, a másik az erdık illegális kivágása. Utóbbi is gyakori, gondolom, errefelé, Gödöllı környékén. G. Gy.: Annyiban igaza van, hogy a megrendelıkig, az igazi haszonélvezıkig egyik esetben sem sikerült eljutnia a rendırségnek. A színesfémlopások azért olyan gyakoriak, mert felment a színesfémek világpiaci ára. Most már ott tartunk, hogy bárhonnan ellophatják az utcai jelzıtáblák és a vasút vezetékeit és elektromos kábeleit is. Fosztogatják a transzformátorokat, óriási károkat okozva ezzel az elektromos mőveknek. Ez állandó életveszélyt jelent mindannyiunk számára. hvg. hu: A tolvajokat a meglévı jogszabályok alapján is ártalmatlanná lehetne tenni, ráadásul a közvélemény egyértelmően támogatná ezt az akciót. Mégsem történt semmi, legalábbis mostanáig. Ön bízik abban, hogy ezentúl másképp lesz? G.Gy: A MÖSZ azért terjesztette be a javaslatát, mert úgy látta, hogy a hatóságok nem állnak a helyzet magaslatán a színesfémlopások megakadályozása terén. Az állam kétségtelenül felelıs azért, hogy ez a helyzet kialakult. Neki kell rendbe tennie, mert neki van rá jogosítványa. Remélem, 2008 nyarára készen lesz a tervezet, amelyet a parlamenti tárgyalás elıtt a MÖSZ véleményezni szeretne.

Pelle János

Interjú Kondorosi Ferenc kormánybiztossal - Nap-kelte MTV1, 2008. április 10.

Mősorvezetı (Mv.): - Vendégünk Kondorosi Ferenc, az Új Rend és Szabadság kormánybiztosa. Jó reggelt kívánok! (…) Kondorosi Ferenc kormánybiztos: - A színesfém-kereskedelem felszámolása, illegalitásának a felszámolása érdekében jogalkotás és jogalkalmazási lépéseket kell tenni. Mv.: - Milyeneket? Kondorosi Ferenc kormánybiztos: - Módosulnak a jogszabályok ebben a tekintetben. Mindenkit joggal felháborító bőncselekmény-sorozatot le kell zárni és határozott küzdelmet kell indítani az ilyen jelenségek ellen.


18

Engedélyhez kötött tevékenységgé alakítja az új jogszabály a színesfém- és hulladékkereskedelmet. Üzletben lehet majd csak folytatni. A Vám- és Pénzügyırség lesz az engedélyezı hatóság. On-line kapcsolatrendszert kell kialakítani a VPOP-val, ügyfélnyilvántartást kell vezetni, készletnyilvántartást. Tehát egy komoly, fegyelmezett jogszabályi környezet várja majd azokat, akik színesfémmel akarnak üzletelni. Mv.: - Egyébként ez azt jelenti, ami szerintem egyébként lehet, hogy Európában egyedülálló jelenség, hogy a belváros kellıs közepén MÉH-telepek mőködnek, a VI. kerületben is lehet ilyennel találkozni bérházak pincéjében, ott győjtik. Kondorosi Ferenc kormánybiztos: - Vége lesz ennek a sufnirendszernek néhány héten belül. Mv.: - Hogyan próbálják azt megakadályozni, hogy az elmúlt években nagyon sok olyan eset volt, hogy köztéri szobrokat, emlékmőveket loptak el? Erre kitalálnak-e valamilyen biztonsági, biztonságosabb rendszert? Kondorosi Ferenc kormánybiztos: - Igen. Az ilyen értékes mőemlékeket, szobrokat, kegytárgyakat egyedi azonosítóval kell majd ellátni, amelyek hasonlóak lesznek a gépjármővek hologrammos, vagy UV-lámpával felismerhetı védelméhez. Mv.: - Mikortól lépnek életbe ezek a szigorítások, vagy léphetnek? Kondorosi Ferenc kormánybiztos: - Azt gondolom, hogy néhány hónapon belül hatályba lépnek ezek a jogszabályok, az utolsó egyeztetések vannak hátra. Mv.: - Tegnap vonták meg a március végével befejezıdı Kikelet-hadmővelet mérlegét, és a számokból az derül ki, hogy most valamivel kevesebb ellenırzést hajtottak végre, mint télen, de több és magasabb összegő bírságot szabtak ki. Az embernek ezeket látva az az érzése, hogy hiába a sok akció, egyre több és több szabálytalanság derül ki. Kondorosi Ferenc kormánybiztos: - A koncentrált, összehangolt és kockázatelemzésen alapuló ellenırzés-sorozat valóban rengeteg szabálytalanságot tárt fel. A munka világát tekintve például minden ötödik foglalkoztatott feketén foglalkoztatott személy volt, mintegy 14,5 ezer ember ilyen foglalkoztatási, nem jogviszonyban végezte a tevékenységét. Valóban aggasztóak bizonyos jogsértések, aggasztóak az élelmiszer-, a gyógyszerhamisítások. Nagyon sok aggasztó cselekményre derült fény, és ezek a nagyrészben erıszakos, agresszív elkövetési módokkal társulnak. Mv.: - Dehát azt látjuk ezekbıl a számokból, hogy hiába ellenıriznek, és már korábban is volt arról szó, hogy jobban odafigyelnek, és nemhogy kevesebb visszaélés van, hanem több. Kondorosi Ferenc kormánybiztos: - Kevesebb a visszaélés bizonyos területeken. Ilyennek számít a számla-, nyugtaadási kötelezettség, ilyennek számítanak bizonyos nyilvántartási kötelezettségek. Tehát vannak olyan helyszínek, olyan kereskedelmi tevékenységek, ahol a helyzet javult. Az ellenırök is egyre többet tudnak. Idézıjelben mondom a szót, „rámentek” olyan jelenségekre, amelyeket eddig nem igazán ellenıriztek. Például különbözı utazási szolgáltatásokat is vizsgálnak, az autóbontókat,


19

az autófesték, az autó kenıanyag kereskedelmét, felhasználását. Olyan tevékenységeket, mint a foglalkoztatás világában a mezıgazdaság, az élelmiszeripar. Sikerült feltárni azt, hogy a munka világában az úgynevezett spórolás vezet oda, hogy nagyon rosszak a munkahelyi körülmények. Mv.: - Nem tartanak egyébként attól, hogyha ilyen meghirdetett akciókat tartanak, akkor, hogyha lezárul egy akció, akkor utána a kereskedık hátra dılnek és már nem figyelnek annyira arra, hogy minden szabályosan történjen, hanem úgy vannak vele, hogy hát akkor megvárjuk a következı akciót, és majd akkor koncentráltabban figyelünk a szabályokra. De, hogy a kettı a közötti idıszakban, ha már nincs olyan erıs ellenırzés, akkor nem is figyelnek annyira oda. Kondorosi Ferenc kormánybiztos: - Az ellenırzések folytatódnak, legfeljebb nem ilyen nyolc hatóságot egyszerre megmozgató ellenırzés-sorozatok lesznek a közeli hetekben, hónapokban. Másrészt, ami rendkívül fontos, az ellenırzés nem a bírságra koncentrál, hanem cél a fogyasztói jogok tudatosítása, egy optimális piacgazdaság kialakítása, ahol a fogyasztók, a vásárlók tisztában vannak a jogaikkal, tudatosabbak. Ezt kívánja elindítani, erısíteni az a kampánysorozat, amelyet az ellenırzı hatóságok többsége végzett. Mv.: - Jó is, hogy mondta, hogy nem a bírságoláson van a fı hangsúly, merthogy az Országos Kereskedelmi Szövetség azt mondja, hogy a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság ellenırei gátlástalanul, a korábbi sokszorosára emelték föl a fogyasztóvédelmi bírságot, és a pénzbehajtáson kívül más elvárás nem érvényesül, és úgy érzik, hogy az intézkedések hátterében politikai nyomás áll. Kondorosi Ferenc kormánybiztos: - Azt gondolom, hogy ez egy folklorisztikus megállapítás. Én a közeli napokban, ma is egyébként kamarákkal, érdekképviseleti szervezetekkel fogok találkozni. Nekik hivatásuk és törvényi kötelezettségük az érdekvédelem. Ha így lépnek fel, azt is megértem, de sokkal helyesebbnek tartanám, ha az általuk képviseltek felkészítésére törekednének. Arra, hogy tudatosabban éljenek ık az értékesítı, az eladó, az árusító jogaival. Ezt a jogszabályi környezetet tovább kell finomítani, a piacokra, vásárokra vonatkozó jogszabályok felülvizsgálata is elérkezett. Mv.: - İk azt is kifogásolták egyébként, hogy a bírságot az árbevételhez igazítanák. Kondorosi Ferenc kormánybiztos: - Van egy ilyen törekvés. Nem biztos, hogy ez lesz a megoldás. Az tény, hogy a jelenlegi bírságfilozófián sok tekintetben változtatni kell. Meg kell határozni azt, hogy mire költhetı a bírság. Vajon egy szervezet mőködését kell-e finanszírozni – álláspontom szerint nem – vagy bizonyos költségvetési prioritásokat kell meghatározni. Azon is változtatni kell, hogy a pénzbírság az egyetlen üdvözítı megoldás a bírságfilozófiában. Sokkal célszerőbbnek, nevelı hatásúnak tartanék olyan megoldásokat, hogy mondjuk 30 ezer forint pénzbírság helyett valakit egy köztéri park rendbetételére köteleznének. M.: - A feketegazdaság kifehérítését is célul tőzték ki. Adatok szerint a magyar gazdaságnak több ezermilliárd forint kára van a feketegazdaságból. Kondorosi Ferenc kormánybiztos: - 3700.


20

Mv.: - Igen, most ehhez képest, amit itt a Kikelet-akció során bírságot kiszabtak, az 1,6 milliárd. Kondorosi Ferenc kormánybiztos: - Igen. Mv.: - Tehát iszonyatosan nagy a kettı közötti különbség. Arról nem is beszélve, hogy ebbıl az 1,6 milliárdból jó esetben is csak pár százmilliárd, pár száz milliót tudnak behajtani. Kondorosi Ferenc kormánybiztos: - A kormány tegnap, amikor elemezte ezeket a tapasztalatokat, úgy döntött, hogy visszatér majd arra, hogy a másodfokú, illetve a jogerıs eljárások lezárulását követıen mennyi, milyen nagyságrendő bírságok érkeztek be. Nyilván elemezni kell ennek az egész bírságfilozófiának a hatékonyságát is. Nem a bírságbevételek növelése a cél. Mv.: - Hát világos, de akkor is itt van ez az ellentét, hogy 3700 milliárd a feketegazdaságból eredı kár, és ehhez képest 1,6 milliárd forintot szabnak ki. Tehát lehet, hogy nem feltétlenül, amit Ön is mond, hogy itt a bírság az egyetlen megoldás. Kondorosi Ferenc kormánybiztos: - Pontosan. Mv.: - De nem is biztos, hogy egyedüli megoldást jelenthet a kıkemény ellenırzés. Hiszen azért van nagyon sok visszaélés, mert részben rendkívül bonyolult az adminisztrációs rendszer, nagyon magasak a bérterhek. Tehát ennek azért sokkal mélyebb okai vannak. Kondorosi Ferenc kormánybiztos: - Elemeztük ezeket az okokat, valóban ezek között az is szerepel, amit Ön mond. Nyilvánvalóan cél egy jogkövetı társadalmi magatartás, egy közgondolkodás kialakítása. A feketegazdaság elleni küzdelemnek a bírság az csupán egyetlen eszköze, emellett nagyon sok más is van. Tényleg az a cél valóban, hogy tudatosabban éljen mindenki a jogaival. Mv.: - De a jogkövetéshez betartható szabályok is kellenek. Kondorosi Ferenc kormánybiztos: - Betartható, követhetı, kevés adminisztrációval járó, jól értelmezhetı, világos szabályok kellenek. Mv.: - De ez nincs. Kondorosi Ferenc kormánybiztos: - Nem állítom, hogy minden tekintetben rosszak a jogszabályok. A piacgazdaság Magyarországon azzal járt, hogy a jogszabályok egy hatalmas dzsungelt kezdtek alkotni. Mi egyszerre építettük ki a piacgazdaságot, a jogállamot és az európai uniós jogharmonizáció kényszerét is azt hiszem, hogy nagyon jól megoldottuk. Ez azt jelentette, hogy nagyon sok jogszabályt, több százezer oldal jogszabályt kellett valamilyen módon megismerni vagy követni. Mv.: - De nem gondolja, hogy fordítva ülnek a lovon? Tehát, hogy most megpróbálják a következményt lefaragni, vagy kicsit tompítani ahelyett, hogy igazából az okokat próbálnák megszüntetni vagy tompítani.


21

Tehát, hogy azon kellene változtatni, hogy valóban olyan szabályok legyenek, amelyek betarthatók, és valóban például olyan adórendszer legyen, ami nem arra sarkallja a kereskedıket, hogy visszaéléseket hajtsanak végre, hanem arra, hogy betartsák a szabályokat. Kondorosi Ferenc kormánybiztos: - Azt gondolom, hogy jó irányban ülünk a lovon, és a ló is jó irányba halad. Ez egy nagyon érdekes folyamat. Nyilvánvalóan egy folyamatos versenyrıl van szó. Az élet hatalmas tempóban zajlik, a jogalkotó pedig megpróbálja követni ezeket a folyamatokat. A jog csak a tankönyvben prognózis értékő, a hétköznapokban nagyon nehezen tudja ezt a feladatát teljesíteni. Hát egy rohanó vonatra kellett fölszállnunk akkor, amikor az Unióhoz csatlakoztunk. Mv.: - De ez nagyon gyorsan el fog rohanni mellettünk, hogyha a valódi okokat nem változtatjuk meg. Kondorosi Ferenc kormánybiztos: - Velünk megy, rajta vagyunk a vonaton. Nagyon sokat változott a magyar jogalkotási környezet is, és a magyar jogszabályok tartalma is. Mi egyszerre alkottunk – még egyszer mondom – jogállamot és piacgazdaságot, tehát az uniós versenyjog, az uniós fogyasztóvédelem itt van nálunk, uniós közbeszerzési jog, most újraalkotjuk a gazdasági jogszabályokat, tökéletesítjük a büntetıjogi rendszerünket. Nem érzek különösebben nagy problémát a jogalkotásban. Mv.: - És tegyük hozzá, mert az Unió az egyik legnagyobb adóterheléssel bíró országa Magyarország, az európai uniós államok közül. Kondorosi Ferenc kormánybiztos: - Nyilván ahogy alakul a helyzet, és kedvezıbb lesz a feketegazdaság elleni küzdelem, sok-sok eredménnyel, ezen is lehet változtatni. (…)

Egyenes beszéd – interjú Szabó Imre környezetvédelmi miniszterrel – ATV, 2008. június 12.

Mit tud elérni a zöld kommandó élén a színesfém hulladék-kereskedıkkel szemben a környezetvédelmi miniszter? Vendégünk Szabó Imre környezetvédelmi miniszter. (..) Mősorvezetı (Mv.): - Hogy néz ki egy ilyen zöld kommandó egyébként? Szabó Imre (Sz.I.): - Több hatóság szakemberei együttesen vizsgálódnak. A rendırség, a munkaügyi felügyelet, a környezetvédelmi szakhatóságnak az emberei, és az ÁNTSZ-nek a kollégái is szintén együttesen. Általában a vizsgálat arra vonatkozik, hogy szakszerően, zárt rendszerben érkezett, tárolásra alkalmas helyen, és színesfémben, mik azok az anyagok, eszközök, amelyeknek az eredetét ismerjük, és aminek a tárolását szakszerőnek találjuk-e, vagy pedig a tárolás okozta veszélyeket el kell háríttatni.


22

Mv.: - Most legális, vagy illegális színesfém kereskedıknél tesznek majd látogatást? Sz.I.: - Hát ez csak akkor derül majd ki, amikor a vizsgálati látogatás. Mv.: - Tehát bemennek egy legális kereskedésbe, amirıl esetleg kiderül, hogy illegális, vagy egy illegálisba mennek be, amirıl kiderül, hogy legális? Sz.I.: - Alapvetıen, ha nincs bejelentés elıre, akkor alapvetıen legális kereskedéseket tudunk megvizsgáltatni. Ezeken a kereskedéseken olyan elhelyezéseket kell mőködtetni, ami a szabályoknak megfelel, és eközben persze mindennek az eredetét kell tudni, tanúsítani. Mv.: - Tehát amikor mondjuk, ott találnak egy útjelzı táblát, vagy egy nagyobb mennyiségő rézhuzalt, akkor meg kell kérdezni, hogy honnan jött ez az egyébként a MÁV vonalairól jól ismert vezeték rész például, nem? Sz.I.: - Nem csak megkérdezik, hanem a telepvezetınek dokumentálnia kell, tehát a befogadás elıtti beérkezési helyen is dokumentálni kell, hogy honnan van, magyarul honnan szállították, és kik szállították számára ezt. Mv.: - Azon kívül, hogy mennek színesfém kereskedıkhöz, ahogy olvasom, mennek illegális autóbontókba is. Ott mit keresnek? Sz.I.: - Több szempontból nagyon veszélyes üzem az autóbontás. Az autóbontásnál mindenkinek elsısorban az akkumulátorok, az akkumulátor szennyezése jut az eszébe, ritkábban beszélünk arról, hogy több olyan alkatrész van, amely kifejezetten veszélyes, ha nem szakszerően tárolják. A katalizátorok is egyébként ebbe a körbe tartoznak, és az autóban is nagyon sok olyan fémhuzal van, amelyik, hogy ha nedvességet kap, hogy ha egyébként nem szakszerő a tárolása, akkor bizony terheli, mérgezi a talajt. Mv.: - Meddig tart egy ilyen kommandós akció egy nap? Sz.I.: - Hát ez területétıl, és a nagyságrendjétıl függ. Egy-két órától eltelik ez bizony majdnem egy teljes napon keresztül is, és nyilván egészen más a helyzet akkor, hogy ha az ellenırzés mindent rendben talál, és egészen más akkor, amikor hogy úgy mondjam, tettenérés van, ez újabb kutakodásokat von maga után, és bizony ilyenkor elıfordulnak meglepetések is. (…)


23

RTL Klub híradó – 2008. július 5.

Csúcstechnológia a színesfém-tolvajok ellen. A szerkezet olyan kicsi, hogy elfér egy táskában. Bármilyen szobrot, fémet vagy autót meg tudnak vele jelölni úgy, hogy az még égetéssel sem tüntethetı el. Így ha teljesen megszüntetni nem is tudják a színesfém-tolvajlást, de talán jelentısen vissza tudják szorítani a sokszor milliós károkat okozó tolvajokat. (…) Mősorvezetı (Mv.): - Csúcstechnológia a színesfém-tolvajok ellen. A szerkezet olyan kicsi, hogy elfér egy táskában. Bármilyen szobrot, fémet vagy autót meg tudnak vele jelölni úgy, hogy az még égetéssel sem tüntethetı el. Így ha teljesen megszüntetni nem is tudják a színesfém-tolvajlást, de talán jelentısen vissza tudják szorítani a sokszor milliós károkat okozó tolvajokat. ...Azt tudja, azonosítani, hogy a kérdéses kábelt, vezetéket melyik cégtıl lopták el. Riporter (R.): - Ehhez most már csak annyi kell, hogy egy speciális spray-vel egy láthatatlan azonosító jelet fújjanak a fémfelületre. Ezután egy hordozható szkennerrel bármikor azonosítható a lopott színesfém. Hiába törik szét, vagy égetik el, a jel megmarad. Név nélkül: - Csináltunk olyan kísérletet, hogy a papírt megjelöltem, begyújtottam, és a hamuból kimutatta a molekulát. R.: - Magyarországon eddig még nem használják ezt a módszert. A szabolcsi rendırök most azt várják, hogy így visszaszorulhat a hetente több milliós kárt okozó színesfémlopások száma. Fülöp Gergely sajtóreferens, Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendır-fıkapitányság: - Ez a technológia egyrészt a megelızésre alkalmas, tehát az így megjelölt tárgyakat remélhetıleg kevésbé fogják ellopni, illetve az utólagos felderítésben van nagy szerepe, akár egy feldarabolt szobrot, vezetéket, de még akár a trafóolajat is utólag be lehet azonosítani, és így akár az elkövetıket, akár az orgazdákat rendırkézre juttatni. R.: - A szigorú büntetés is visszaszoríthatja a fémtolvajokat. Két hete összesen több mint nyolc év börtönbüntetést kapott az a három férfi, akik elloptak egy Rákóczi- és egy Vécsey-szobrot Szabolcsban. A bronzszobrok értéke több mint 5 millió forint volt, amit 50 ezerért adtak el. A feldarabolt szobrokból csak néhány darab került elı.


24

MÁV

Ki a rézzel a kábelekbıl! – 168 Óra, 2008. április 23.

Lopnak mindent, de fıleg kábelt. A réz miatt. Fémmentesre kellene cserélni a teljes hálózatot, például a MÁV-nál. De van, amit nem lehet. Például felsıvezetéket. Az üveg ugyanis nem vezeti az áramot. Magyarország vasúti és optikai kábeleit folyamatosan tizedelik a fém-tolvajok, hogy aztán értékesítsék a különbözı színesfém-győjtı telepeken az így szerzett árut. Egy-egy ilyen tétel értéke önmagában néhány százezer forint, ami a járulékos kár olykor milliókban mérhetı. Tavaly 812 esetben loptak kábeleket a vasúthálózatból. A kár összértéke 45 millió forintra rúgott. Idén eddig 177 lopás fordult elı, mintegy 10 millió Ft értékbe - tudtuk meg A MÁV Zrt. kommunikációs igazgatóságán. A megrongált, ellopott kábelek pótlása, valamint a biztonsági berendezések mőködésének helyreállítása jelentıs többlet költséget, további 100 millió forintot emésztett fel. A lopások nem csupán anyagi kárt okoznak, az utasok is szenvedı alanyokká válnak. A helyreállítás hosszú órákba telhet, késésekkel, járatkimaradásokkal. A MÁV számára ráadásul mindez komoly presztízsveszteséget is jelent. A fémnek nincs határa A megoldást nemcsak itthon, hanem Európa-szerte keresik. A fém-tolvajok mindenütt fıfájást okoznak a liberalizált fémfelvásárlási- és exportjogszabályok miatt. A lopások nem csak a kábelekre összpontosulnak, hanem minden fém-alkatrészre, illetve az optikai kábelekre is. A MÁV Zrt. Európában elıször 1998-2000-ben kezdte el építeni az akkoriban legnagyobb optikai hálózatot, mely több ezer km nem fémtartalmú, optikai kábel megépítését jelentette az egész ország területén. A különbözı távközlési szolgáltatók csak ezt követıen kezdték alkalmazni. Az induló és folyamatban lévı EU-tenderek esetében - a fémkábel-szükséglet csökkentése érdekében - már most is új technológiák alkalmazását írta elı a Pályavasúti Üzletág TEB Fıosztálya. A MÁV elkezdte az un. technológiai optikai kábelhálózat létrehozását. Elterjedésével csökkenthetı a rézkábelek felhasználása. A meglévı technikai eszközök és a rendelkezésre álló források miatt az áttérés csak több év alatt hozhatna eredményt. Az optikán nem megy az áram Részleges megoldást jelenthet viszont, hogy a MÁV átmenetileg módosítja a kábelek elhelyezését szabályzó utasításokat. Sok helyen inkább technikai védelmet építettek ki, ami riaszt az egyes szolgálati helyek felé. Technológiai okok miatt valamennyi fémkábel optikai kábellel történı kiváltása nem lehetséges. Ilyen például a felsı-vezetéki 25 kV-os vontatási áramvisszatérı vezetékeknél. A teljes átállás a MÁV hálózatán jelenleg üzemelı különbözı korú és mőszaki paraméterekkel rendelkezı berendezések miatt nem lehetséges. Ráadásul egyes berendezések üzemeltetése hatósági engedélyköteles. Az új technológia a közlekedés biztonságát érintı kérdésekben jelenleg nem engedélyezett. Az átállás költsége a több százmilliárd forintot is elérhetné. A nem fémtartalmú optikai kábelhálózat országos kiterjedéső, de elsısorban a vasúti fıvonalak mentén húzódik.


25

A nem fémtartalmú kábelek használata alapvetıen más technológia, más berendezések szükségesek hozzá. A MÁV-nál használt optikai kábeleknek a nagy elınye, hogy fémmentes, azaz a villamos vontatásból eredı zavarokkal szemben védett. Tolvaj-statisztika A hosszú távú megoldást mindenképpen a színesfém tartalmú kábelek kiváltása jelentené. Ám több ezer kilométer vasúti kábelrıl van szó, így a teljes átállás hosszú idıt vesz igénybe. A MÁV Zrt. Biztonsági Igazgatósága ezért egyelıre nem mondhat le az ırzésrıl, és a megelızést, felderítést szolgáló biztonságtechnikai eszközök (térfigyelı rendszerek, hurokfigyelés, reflexió- és ellenállásmérés) alkalmazásáról. Az intézkedések eredményeként 2007-ben 45 esetben 80 fıt, 2008. elsı negyedévben 5 esetben 10 fıt sikerült tetten érniük. A kábellopások megelızése érdekében az érintett hatóságok (ORFK, APEH, VPOP, Fogyasztóvédelmi Fıfelügyelıség) rendszeresen ellenırzik a színesfém felvásárló helyeket, amihez a MÁV megfelelı szakmai segítséget ad.

Szabó Franciska

Íme a MÁV feketelistája – Hadüzenet a bőnözıknek – Világgazdaság Online, 2008. május 21.

Kábel- és sínlopások, raktár betörések, rongálások – többek között ilyen esetekkel kell szembenézniük a MÁV Biztonsági Igazgatóság munkatársainak, akik kiemelt feladatuknak tekintik ezek visszaszorítását. A fenti példák nemcsak anyagi és erkölcsi károkat okoznak, de a biztonságos vasúti közlekedést is veszélyeztethetik. Ezért a MÁV Csoport átfogó programot indít a vagyonvédelmi események megelızése, és a vagyonvédelem javítása érdekében. A vagyonbiztonság 2006-tól romló tendenciát mutat, amely különösen a vasúti infrastruktúra, vasúti jelzı- és biztosító berendezések elleni támadások számának, az ezzel okozott kár nagyságának növekedésében fejezıdik ki. A színesfémlopások súlyosan veszélyeztetik az üzembiztonságot is. Ugyancsak jelentıs mértékő az utasok személy- és vagyonbiztonságának veszélyeztetettsége. Az új vasúti kocsik és vontató jármővek forgalomba állítását követıen a jármőparkban okozott kár nagyságrendekkel növekedett. A szolgáltatási terület leggyakoribb rongálási típusai: a grafiti, a vonat-dobálás, az alkatrészek, berendezések, tőzoltó készülékek eltulajdonítása, a vonatok belsı berendezésének megrongálása. A vagyonbiztonságot elsısorban az alábbi területeken kell erısíteni: • a vasúti infrastruktúra védelme, a pályaudvarok, állomások rendje, • a személyszállító jármővek megóvása, az utasok sérelmére elkövetett jogsértések megelızése, az utasok bizalmának javítása, • a vontatási célú üzemanyaggal kapcsolatos visszaélések megakadályozása.


26

Kárösszegek megoszlása: • Közel négyszeresére nıtt az árukár (121.900 eFt), • Majdnem megduplázódott a betöréskár (18.624 eFt), • A jármőkár a csökkenés ellenére is magas (46.500 eFt), • A kábel és egyéb berendezés lopások továbbra is veszélyeztetik a szolgáltatás zavartalanságát és biztonságát (15.580 eFt). Árulopás: • Kiemelten veszélyeztetett szállítási irány: Sopron – Budapest – Kelebia, • Kritikus állomás: Székesfehérvár • Új elkövetési irány: Sopron - BILK, esetenként Hegyeshalomnál és Szobnál belépı vonatok. Pálya, építmény, távközlı, biztosító berendezés elleni lopás, rongálás: • 812 db kábellopás, • 45 esetben, 80 személy elfogása, • Fémfelvásárló helyek hatóságokkal közös ellenırzése (36 helyszínen, 2 tulajdonos eljárás alá vonása, 1 felvásárló hely azonnali bezárása. Betörés és anyaglopás adatok: • Csökkenı betörések, emelkedı kárértékkel (10,09 mFt/18,62 mFt) • 1538 liter gázolaj • 60 liter egyéb olaj • Eredményes nagyobb mennyiségő tettenérés: Rákos – 400 liter, Algyı – 200 liter, Balatonfüred – 400 liter • Fokozottan védendı pályavasúti raktárak: Budapest (Istvántelek, Teleki Blanka u., Szolnok, Ferencváros, Aszód); Füzesabony; Nyékládháza; Eperjeske; Fényeslitke; Debrecen; Nyíregyháza; Kiskunhalas; Kunszentmiklós; Pécs; Bátaszék; Siófok; Szakály-Hıgyész; Szombathely; Tapolca; Zalaegerszeg. Személyszállítás biztonsága: • Növekvı kocsirongálás /Különösen veszélyeztetett vonal: Bp-Lajosmizse, Bp-Sülysáp/ • Vonatok dobálása több mint 50%-kal nıtt. Veszélyeztetett helyszínek: Ferihegy, Soroksár, Székesfehérvár, Hosszúpályi, Örkény, Lajosmizse, Ózd, Putnok. (6 alkalommal 7 fı sérült könnyebben.) • Akadálylétesítés • A grafiti által okozott károk száma több mint 10%-kal emelkedtek. Veszélyeztetett vonal: Székesfehérvár – Bp. Déli Pu., Hatvan – Bp. Keleti Pu., Esztergom – Bp. Nyugati Pu. Veszélyeztetett helyszín: fejpályaudvari tárolók. 2008 decemberétıl plusz ırszolgálati megrendelés. • Tőzoltó készülékek sorozatos lopása. Az események 45%-a Budapest, 27%-a Szeged, 15%-a Pécs területén történik. (évente mintegy 20 mFt kárt okoz) • Minimálisan csökkenı utas lopás (431/336), az elkövetési helyszínek átrendezıdése mellett 25,8 %-os növekedés a nemzetközi vonatokon. (nemzetközi észrevételek – osztrák, román, szerb - rendırségi és saját erıs intézkedések) (…)


27

Elfogási eredmények a MÁV Zrt. területén: • Összesen 561 fı elfogására került sor. Ebbıl 514 fı – „civil”, 45 fı – vasúti dolgozó, 2 fı – vasútır • A tetten ért vasúti dolgozók – mozdonyvezetı, mozdonyfelvigyázó, kocsirendezı, kocsijavító, váltókezelı, tolatásvezetı, raktárkezelı, tisztítási átvevı, olajkút kezelı, árufelvevı munkakörben dolgoztak. A hatékonyabb vagyonvédelem érdekében szükséges intézkedések: • Fizikai védelem (kábelek hozzáférésének megakadályozása, elektronikus kerítés) • İrszolgálat (felállított, mobil és kísérı szolgálat) • Térfigyelı rendszer (jelenleg 41 helyszínen van, közbeszerzési eljárás keretében elıkészítés alatt 7 helyszínen – Székesfehérvár, Bp.-Déli pu., Cegléd, Debrecen, Eperjeske – magasfogadó és Záhony, Kelebia, Nyíregyháza) • Riasztó - távfelügyeleti rendszer kiépítése (szabad érpáron) • Reagáló egység szervezése (helyszíni kivonulás, elfogás) • Javítás-karbantartás, valamint a biztonságtechnika egységes elveken történı mőködtetésének megoldása. • Területi vagyonvédelmi akciók szervezése • Üzemanyag az ún. „Marker” anyaggal történı színezés Mellékvonalak ırzése A MÁV vezérigazgatója elrendelte a vasútvonalak ırzését és ellenırzését. Az ırzéssel a MÁV Vasútır Kft.-t bízta meg a MÁV, tavaly ennek költsége 65-70 millió forintba került. A MÁV Vasútır Kft. folyamatos járırözéssel – gyalogosan és gépkocsival – sikeresen ellenırzi a vonalakat kiemelten azokat, ahol a tehervonati közlekedés nem szőnt meg. Az ırzés éves szinten mintegy 212 ezer órában, naponta 40-50 járır igénybevételével valósul meg. Bizonyos kiemelt objektumokat speciális technikai eszközökkel védenek: ilyen az értéke és mőemlék jellege miatt Kalocsa állomás, melyet speciális kerítésrendszer telepítésével biztosítanak. A járırözı-ellenırzı tevékenység indokolt és eredményességét mutatja, hogy például a vasútır jelenlétnek köszönhetıen Kál-Kápolna, Hejıkeresztúr, illetve Kazincbarcika térségében sikerült az elkövetıket elfogni és a rendırségnek átadni. A járır szolgálat mellett a MÁV Pályavasút is rendszeres pálya-felügyeleti ellenırzést tart. A MÁV Biztonsági Igazgatósága a területi biztonsági vezetık segítségével bevonta a települések polgárırségeit, rendırségi egységeit is. Komoly és hatékony együttmőködést alakított ki a MÁV az országos rendıri és polgárıri szövetségekkel. A lopások, rongálások a MÁV közlemény szerint a megélhetési bőnözéssel hozhatók összefüggésbe, a színesfém-győjtés országosan tapasztalható, nemcsak a vasúton. Ennek hatékonyabb megakadályozására nemcsak törvényi szabályozás, hanem társadalmi összefogás is szükséges. A különféle ingatlanok, állomásépületek, raktárak, stb. hasznosítási felmérése jelenleg is zajlik. Az ingatlanlisták az Önkormányzatok rendelkezésére állnak immár egy éve. A MÁV Ingatlan Igazgatóság területi képviselıi folyamatos kapcsolatban vannak az önkormányzatokkal, hogy felmérjék melyik ingatlan hasznosítására van jelentkezı. A MÁV célja ezzel az, hogy ilyen formában is megóvja az épületek állagát. A vasúttársaság továbbra is várja azoknak az önkormányzatoknak, civil szervezeteknek, magánszemélyeknek a jelentkezését, akik egy-egy vasúti ingatlan további hasznosításában lehetıséget látnak.


28

Nap vendége. I. rész. Földházi György, a MÁV vasútbiztonsági osztályának vezetıje - Gazdasági rádió, 2008. június 09.

Köszöntöm a hallgatókat. A mikrofonnál Lakatos László, a nap vendége ma itt a Gazdasági Rádióban Földházi György, a MÁV Vasútbiztonsági osztályának vezetıje. Jó estét kívánok! (…) Riporter (Rip):- Kezdjük azzal, ami most a legaktuálisabb néhány napja, vagy talán egy hete jelentették be a MÁV új biztonsági és vagyonvédelmi programját. Mi ennek a programnak a lényege? Tehát, miért kellett egy külön programot indítani vasútbiztonság szempontjából? Nem elég biztonságos a vasút? Földházi György: - Két nagyon fontos oka van ennek a programnak. Az egyik az az, hogy a Magyar Államvasutak biztonsági politikája, az mindig az utasok és az áruk biztonságát tartja a legfontosabbnak. Tehát ez mindenekfelett. A másik pedig, a reformfolyamat egy picit felgyorsult a Magyar Államvasutaknál és több részre oszlott a Magyar Államvasutak, tehát egy ilyen osztódással szaporodunk folyamat zajlik napjainkban és hát szeretnénk azt, hogy ebbe a folyamatba, amely szigorúan gazdasági érdekek mentén folyik, ebben a biztonság megmaradjon az elsı számú és legfontosabb feladatként, tehát ennyi. (…) Rip.: - Itt néhány perccel ezelıtt mondta,hogy a balesetek, illetve az események –nevezzük ıket így – nagyon kicsi százaléka az, ami a vasutasok hibájára vezethetı vissza, és én úgy látom, hogy még ezeknek is egy része valószínő, hogy valami módon a lopásokkal függ össze, tehát például, ha esetleg fém tolvajok, vagy akkumulátor tolvajok kilopnak egy biztonsági berendezésbıl vezetéket, vagy akkumulátort, akkor ott nem lehet tudni, hogy kinek a felelıssége, de úgyis annak a felelıssége lesz, akinek a munkahelyén történik, nevezetesen a vasutas. Kicsit nyakatekerten oda kívánok eljutni, hogy beszéljünk egy kicsit errıl is, mert azt hiszem, hogy a Magyar Államvasutaknak az egyik legnagyobb problémája pont ezzel van, hogy – néhány évvel ezelıtt olvastam egy hírben – amit nappal felraktak villamosvezetéket, azt éjszaka visszabontották a színesfém tolvajok és aztán abból lett az igazán nagy botrány, hogy valaki ezt megunta és áram alá helyezte a felépített vezetéket és akkor szerencsétlen tolvajjal, mi történt, amikor már negyedszer próbálta lebontani a vezetéket. Szóval a kérdés az, hogy mennyit költenek évente a színesfém-tolvajokra? Földházi György: - A legnagyobb probléma az, amikor a lopások, és itt elsısorban a színesfém napjaink divatos tevékenysége, ez a színesfémlopás, veszélyezteti a közlekedésbiztonságot. Tehát ezt is ketté kell választani, mert az, hogy mondjuk egy vasúti személykocsiban ellopják a kabát felakasztásának céljából odatett fogast, hát az is csúnya dolog, de az még nem veszélyezteti a biztonságot.


29

De amit említett, hogy mondjuk egy sorompó-berendezésbıl ellopnak egy kábelt és emiatt, és ebben sajnos a legtragikusabb és a leglátványosabb a 15 évvel ezelıtti Pörböji baleset, amely egy egyszerő akkumulátor ellopásával kezdıdött, és ide torkollt, hogy 11 gyermek lelte halálát, tehát ezek a szélsıségek, de azért azt is el kell mondani, hogy például múlt héten is történt egy olyan esemény Lébénynél, amely esemény egy egyszerő kábellopás, tehát látszólag, ha mint bőnügyi kérdést vizsgálom, akkor ez egy 250.000 forint értékő kábelnek az eltulajdonítása, amelyet egyébként majdnem 2.5 millió forintba kerül visszapótolni, ennyi munka meg ennyi, és ez 230 vonatnak a késését jelentette, amelynél rövid idın belül remélem, hogy a társaságunk eljut oda, hogy ki tudja mutatni azt, hogy egy vonat, akár teherszállító, akár személyszállító vonatnak annak egy perc késése mennyibe kerül. Ezt csak én, mint egy ilyen öreg vasutas, én ezeket több millió forintra becsülöm, nem beszélve arról az utasbosszankodásról, el kell képzelni, hogy kérem szépen az ország nyugati részébıl, Sopronból, Hegyeshalomból, azért több százezren utaznak naponta és ezeknek az embereknek, milyen bosszúságot okozott, hogy ezen a napon, amikor ez az esemény történt, aznap gyakorlatilag egyetlen egy vonat nem tudott pontos lenni. És ez egy olyan minıségi mutatója a vasúttársaságnak, amelyet, hogyha figyelmen kívül hagy, akkor nem jól végzi a munkáját. És kérdezte, hogy mennyit kötünk mi erre? Nagyon sokat költünk, de nagyon nehéz ma kimutatni azt, hogy a biztonságra mennyit, mert azt, hogy a biztosító berendezésnek a kábele meg legyen védve, azt egy külön szolgálat végzi, azt, hogy amikor egy fertızött területre én ıröket vezénylek ki, most ez a biztonsági szervezet ıröket vezet ki, annak is van egy költsége, mi csak ırzés-védelemre több mint kétmilliárd forintot költünk évente, ebbe nemcsak a kábelek, hanem a vasútnak a mi, úgy hívjuk, hogy élıerıs ırzése, ezen kívül azért rengeteg technikai dolgot is kifejezetten csak ırzés-védelemre, amit nem erre kellene, tehát én legboldogabb úgy lennék, mint ahogy Svájcban nem foglalkoznak ezzel a kérdéssel, mert hogy valahogy nem lopják el, ott nyugodtan, szabadon mehet a kábel, nálunk muszáj földbe ásni. Ha azt nézem, kérem szépen, ahhoz, hogy szabadon megy a kábel, meg a földbeásás, a kettı között is évente legalább 400-500 millió forint különbség van. (…)


30

Rendırség

Kilopják a falból a kábelt – Népszabadság, 2008. augusztus 16.

Exportra megy a lebontott szobor, a felszedett sín Egy rendırségi tanulmány az illegális színesfém-felvásárlókat teszi felelıssé a rohamosan terjedı szobor, kábel és sínlopásokért. Jól szervezett bőnözıi hálózatok évente több ezer tonna „fémhulladékot” értékesítenek Szlovákiába, Ausztriába és Németországba. Becslések szerint az áru legkevesebb tíz-tizenöt százaléka a színesfém-tolvajoktól származik. Minden harmadik fémhulladék-felvásárló illegálisan mőködik Magyarországon – derült ki egy rendırségi felmérésbıl. Az ORFK áprilisban mérte fel a fémhulladék-győjtéssel, tárolással és kereskedelemmel foglalkozó vállalkozásokat és telephelyeiket. Bencze József országos rendırfıkapitány érdeklıdésünkre azt mondta, ezt a munkát nem utolsósorban azért végezték el, hogy mire elkészül az alumínium- és színesfémhulladékok győjtését, nyilvántartását rendezı jogi szabályozás, pontos képük legyen a valós helyzetrıl. - Néhány uniós tagállam rendırsége a terrorizmussal és a kábítószer-kereskedelemmel azonos súlyú problémaként említi ma már a fémhulladék-győjtést és feldolgozást; szeretnénk megelızni, hogy nálunk is hasonló állapotok alakuljanak ki - mondta a tábornok, cáfolva, hogy a színesfémhulladék-begyőjtés és kereskedelem máris a szervezett bőnözés ellenırzése alatt állna. Bencze nem erısítette meg, de nem is cáfolta értesülésünket, miszerint a rendırség még az ısszel átfogó akciósorozatot indít az illegális fémgyőjtık és fémfeldolgozók felszámolására. Az alumínium- és a színesfémlopás, s a fémhulladékok illegális kereskedelme húsz éve létezı probléma. Kétévente készültek akciótervek a rendırségen a fémlopások visszaszorítására. Húsz év alatt számos konferenciát tartottak – csak 2008-ban hármat – az önkormányzatok, a legális fémfelvásárlók és feldolgozók és az érintett hatóságok arról, mit lehetne és mit kellene tenni a színesfémlopások visszaszorításáért. Közben a színesfémlopás és a fémhulladékok illegális kereskedelme önálló iparággá fejlıdött. A rendırség az év elsı hat hónapjában 1256 nyomozást rendelt el alumínium- és színesfémlopás miatt; valamivel többet, mint az elmúlt év azonos idıszakában. A lopáskár meghaladta a 250 millió forintot. Ez az összeg azonban nem tartalmazza a vasúti biztosítóberendezés megrongálása vagy a sínlopás miatt a vasúttársaságot és megbízóit ért üzleti veszteséget, az áram-, telefon-, internet- és gázszolgáltatók ügyfeleinek kárát. A rendırségnek csupán az ismertté vált esetek negyedében sikerül elfogni a tetteseket. Többnyire akkor, ha egy területen rendszeresen feltőnnek a fémtolvajok, s a helyi rendırkapitányság figyelıszolgálatot szervez, fokozott közlekedési ellenırzéseket tart.


31

A tolvajok – ha már felszedtek néhány szál sínt, levágtak pár tízméternyi kábelt, feltörtek egy raktárt, ahol gépeket, fém alkatrészeket, csöveket, szögvasakat és hasonlókat tároltak – a lehetı legrövidebb idın belül elviszik a lopott holmit egy távolabbi település közelében mőködı illegális telepre, ahol feldarabolják (azonosíthatatlanná teszik) a zsákmányt, mielıtt átadnák a felvásárlónak. Újabban fiktív számlákkal és szállítólevelekkel is felszerelkeznek, így ha a rendır megállítja ıket, „papírjuk van arról”, hogy aznap vásárolták a hulladékfémet egy győjtıtıl. A közterületekrıl ellopott szobrok – a tolvajok szempontjából másfél tonna gyorsan pénzzé tehetı fémet (jellemzıen bronzot) jelentenek – az esetek többségében illegális öntödékben végzik. Késıbb, tömbbe öntve újra eladják ıket szobrászoknak. Így még az is megtörténhet, hogy az új szobor az ellopott mőalkotás anyagából készül. A színesfémek magas ára miatt nagy a kereslet a fémhulladékok iránt. A hulladékok összegyőjtése, feldolgozása és újrahasznosítása az Európai Unióban százmilliárd eurós üzlet, ami mintegy másfél millió munkahelyet teremtett az elmúlt években. Kína és India mellett Németország, Ausztria és Szlovákia is nagy felvásárló. Az elmúlt néhány évben évi 5000 tonna rezet és rézötvözetet exportáltak magyar cégek Szlovákiába. Az exportırök többsége az adóhatóság elıtt ismeretlen, azaz a milliárdos üzletekbıl gyakran egy fillér adóbevételt sem lát a költségvetés. A mesés haszon gátlástalanná teszi a felvásárlókat – a rendırség egyértelmően ıket teszi felelıssé a már-már ipari méreteket öltı alumínium- és színesfémlopásokért. A jó áron eladható fémért egyesek még az életüket is kockára teszik. Áram alatt lévı vezetékeket vágnak le, nagyfeszültségő transzformátorokat rongálnak meg értékes fém alkatrészeikért. Tılünk nyugatra még rosszabb a helyzet. Angliában a fémdrágulás miatt teherautókat rabolnak el (színesfém-szállítmányukkal együtt), az Egyesült Államokban kilopták a parkoló autókból a katalizátort, és a rézkábeleket, Svédországban, Hollandiában épülı házak falából tépték ki az elektromos vezetékeket. Nemrég feltartóztattak Ausztriában egy Magyarországra tartó teherautót, amelynek rakterében 2600 kiló lopott rézkábel volt. A fémkereskedık keze messze elér. Egy önkormányzat szerzıdést kötött egy legálisan mőködı autóbontóval a területén elhagyott autóroncsok elszállítására. A városháza idırıl idıre értesítette a céget, hol találhatók elszállítandó roncsok, ám azok többsége eltőnt, mire a szállítók odaértek. Kiderült, hogy valaki a városházáról a feketén dolgozó konkurenciának is kiadta a roncslistát. A törvényesen mőködı fémfelvásárlók és feldolgozók évek óta sürgetik a győjtés, a felvásárlás és a kereskedelem szabályozását. Kondorosi Ferenc, az Új rend és szabadság program kormánybiztosának irányításával elkészült egy a szükséges intézkedéseket és jogszabály módosításokat összegzı elıterjesztés, amelyet információink szerint augusztus 19-én tárgyal a kormánykabinet. Azt azonban még nem tudni, hogy mikor lesz a tervezetbıl alkalmazható és betartatható jogszabály.


32

A szakma és a hatóságok is azt szeretnék elérni, hogy a felvásárlókat jogszabály kötelezze a fémhulladékot leadók személyazonosságának ellenırzésére, s hogy kiskorúak egyáltalán ne végezhessék ezt a tevékenységet. Naprakész nyilvántartás vezetésére köteleznék a felvásárlókat, s zöldszámon lehetıvé tennék, hogy bárki bejelentést tehessen, ha illegális hulladék lerakatra bukkan.

Fekete Gy. Attila

"Csak a hamut nem lopják el a kemencébıl" - így dolgozik a színesfém-maffia – stop.hu, 2008. augusztus 30.

Meghökkentı eredménnyel zárult az ORFK fémtolvajok elleni razziája. Az országos fıkapitány, Bencze József a STOP-nak nyilatkozva elmondta, az akció eredménye még ıket is meglepte, hiszen 48 ember ellen szabálysértési, 49 ellen büntetıeljárás indult természetkárosítás, lopás, valamint orgazdaság elkövetésének gyanúja miatt. Elfogtak továbbá 12 körözés alatt álló embert. „A fémlopásra specializálódott bőnözık csak a hamut nem lopják el a kemencébıl” - kezdte beszélgetésünket a rendırség elsı embere, humorosan utalva az egyre elharapódzó bőncselekményekre, melyekben csatornafedelek tucatjait, kábeleket, de még templomi harangokat is meglovasítanak az elkövetık. „Több olyan gépkocsit találtunk bezúzva, feldolgozva, melyeket korábban elloptak. Egy átvevıhelyen templomi kegytárgyakra is bukkantunk, azokat is eltulajdonították” - lapozott bele az aktákba Bencze József, aki – felbuzdulva az akció sikerén – további razziákat helyezett kilátásba. Azt, hogy milyen veszélyekkel jár a fémtolvajok tevékenysége, már többször megláthattuk. Legutóbb akkor, amikor a Nyugati pályaudvaron egy kisebb tőz keletkezett egy kábellopás miatt. De nem egyszer koccanást is okozott egy-egy nyitott csatorna, melybe miután belehajtott a gépkocsi, szinte kitépte a futómővét. A probléma elsısorban az, hogy az orgazdák mindent átvesznek. Az utcatábláktól a vasúti síneken át egészen a renoválás alatt lévı Szabadság híd kovácsoltvas díszkorlátjaiig. „Ha nem veszem át a kábeleket, elviszik máshová. Lehetsz becsületes, de akkor rövid úton bezárhatod a boltot” – mondta el az egyik VI. kerületi fémhulladék-átvevıhely üzemeltetıje, aki beavatta a STOP riportereit a lopott fémhulladékok adás-vételébe. Mint megtudtuk, egy nagyobb szállítmány elıtt telefonon egyeztetnek az átvevıhely üzemeltetıjével. A holmik néhány óra alatt feldolgozásra kerülnek, így azok már nem bizonyítanak semmit. „Ismerek olyat, aki havonta 2-2, 5 millió forintot csinál a vasazásból. Sokszor nincs annyi készpénze az embernek, amennyi alumíniumot meg rezet behoz” – mesélte a férfi, és hozzátette, több olyan elhagyott gyárterület van Budapesten, ahonnan éjszakánként teherautóval járnak a fém-tolvajok.


33

Akad, amelyiket még biztonsági cég is ıriz, de az éjszakai portások csak örülnek, ha valaki ad nekik 10-20 ezer forintot.” Az ORFK országos akciójának részletes értékelésérıl hamarosan beszámolunk, hiszen mint azt a fıkapitánytól megtudtuk, akad még benne jó néhány megdöbbentı adat.

Kapus Panna

Kereskedık

Kételkednek a kereskedık a színesfémrendelet sikerében – MR1 Kossuth Rádió, 2008. október 10.

Magyarországon a becslések szerint körülbelül 20 ezer vállalkozás kereskedik színesfémmel, a tolvajok pedig 3-4 milliárd forint kárt okoznak egy évben. Kondorosi Ferenc kormánybiztos tegnap bejelentette a fémkereskedelem tízparancsolatát, vagyis azt a tíz szigorítást, ami a kormány által már elfogadott törvénytervezetben szerepel. Maguk a kereskedık szkeptikusan fogadják az elképzelést.

A törvénytervezet szerint a kereskedıknek naprakész nyilvántartást kellene vezetniük a vevıkrıl, az eladókról és a termékekrıl. Emellett pénzügyi biztosítékot kellene letenniük, az átvett árut 15 napig kellene tárolniuk, és online kapcsolatot kellene tartaniuk a felügyelı hatósággal. A szigorítás többek között külön eljárásban megszerezhetı engedélyt ír elı a kereskedéshez, és a telephelyek kialakítását is speciális feltételekhez kötné. Módosulnának a büntetési tételek is: a törvényszegıket kettıtıl nyolc évig terjedı szabadságvesztés fenyegetné. Varga Ákos, aki Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében foglalkozik vas- és színesfém hulladék átvétellel, elmondta, hogy már most is nyilvántartja a vevıit és a termékeket. „Viszont mivel nem vagyunk hatóság, nincs jogunk elkérni a személyi igazolványt és az adókártyát. Ezért ha magánszemélytıl veszünk át, akkor azt kell beírnunk a vételi jegyre, amit ı bediktál. De én mindig személyi igazolvánnyal veszek át, ha nem mutatja fel, akkor nem veszem át. A telephelyvezetıtıl függ, hogy kéri-e a személyi igazolványt.” Varga Ákos egyetért azzal a szabálytervezettel, hogy 15 napig legyen kötelezı tárolni az átvett fémhulladékot, a 25 millió forintos kauciót viszont sokallja. „Nekem nyolc bejelentett emberem van. Ekkora összeget nem tudunk lerakni. Gondolom, a nagyobb hulladékfeldolgozók jobban megtehetik, de vidéken a kisebb átvevıknek ez horribilis összeg.” İ legfeljebb egy-kétmillió forintot tudna letenni. Szerinte úgy lehetne csökkenteni a színesfém tolvajok számát, ha lenne olyan formai nyomtatvány vagy számítógépes program, amelyen fel kellene tüntetni az eladó címét, nevét, személyi igazolványát, adószámát, és azt, hogy mit adott el. Kapás Julianna már húsz éve foglalkozik vas- és színesfémhulladék-kereskedelemmel


34

Heves megyében. İ is azt mondja, hogy a kisebb átvevık nem tudják letenni a 25 millió forintos kauciót, tehát tönkre fognak menni. Egyébként ı is vezet nyilvántartást, sıt, most már elvileg internetes kapcsolata is lenne, de mint mondja, nem lehet így sem kiszőrni, hogy ki hoz lopott árut. „Én nem egyszer, nem kétszer szóltam, hogy nem veszem át az anyagot, és beszóltunk a rendırségre, mert KRESZ-táblát hoztak be. Mindegyik kereskedınek így kellene kapcsolatot tartania a rendırséggel.” Vagyis: aki nem akart átvenni lopott árut, az eddig se vette át. Vincze Gábor, a Magyar Fémszövetség elnöke maga is fémkereskedı. Szerinte az új rendelet-tervezetnek az egyik legnagyobb hibája az, hogy nem választja külön a kiskereskedıket és a nagykereskedıket. A nagykereskedelemmel foglalkozó cégek valamennyien rendelkeznek internet kapcsolattal, a 25 milliós kauciót is le tudják tenni, a szükséges könyvelés, könyvvizsgálat sem okoz különös gondot nekik, a tisztességesen dolgozó kiskereskedıkkel szemben viszont mindez teljesíthetetlen elvárás. Ahogy a 15 napos kötelezı tárolást is teljesíthetetlen feltételnek tartja. „Egy cég, amelyik több mint ezer tonna hulladékot forgalmaz havonta, képtelen arra mind fizikailag, mind financiálisan, hogy 15 napig külön tárolja az anyagot, hogy felismerhetı, beazonosítható legyen.” A fémszövetség elnöke mindezek ellenére úgy gondolja, hogy a tervezett szabályok néhány részlet tisztázása után betarthatók, csak éppen nem nehezítik meg a színesfém tolvajok dolgát. „Az viszont biztató, hogy a tervezet szerint a Vám- és Pénzügyırség alá tartozik az ellenırzés és az új engedélyek kiadása. Ez hozhat olyan változást, ami átláthatóbbá teszi ezt a kereskedelmet. Az biztos, ha nem ellenıriznek megfelelıen, szakszerően és szigorúan, akkor csak növekszik a rendeletek száma, de hatása nem lesz.”

Diós Judit

orszÁggy ŐlÉsi kÖnyvtÁr kÉpvisel İi kutatÓszolgÁlat · 2008-11-20 · sajtószemle a...

Documents