országos lelkipásztor konferencia, bp. 2008. ápr. 11. herjeczki kornél
DESCRIPTION
Országos Lelkipásztor Konferencia, Bp. 2008. ápr. 11. Herjeczki Kornél. Paradigmaváltások a misszió teológiájában * Milyen segítséget nyújthatott a szemléletváltásban az evangéliumi könyvkiadás és terjesztés Meyertől napjainkig?. Paradigma a természettudományban: - PowerPoint PPT PresentationTRANSCRIPT
Paradigmaváltások a misszió teológiájában
*
Milyen segítséget nyújthatott a szemléletváltásban
az evangéliumi könyvkiadás és terjesztés
Meyertől napjainkig?
Országos Lelkipásztor Konferencia, Bp. 2008. ápr. 11.Herjeczki Kornél
Paradigma a természettudományban:„A vélekedések, értékek, módszerek egy közösség minden tagja által elfogadott
összességét jelenti.” (Thomas Kuhn)
Paradigmaváltás elmélete: A tudomány nem úgy fejlődik, hogy egyre többet tudunk, hanem egyszercsak egy alapvetően új módon kezdjük el látni a
világot, s ez az új világkép lecseréli a régit.
Paradigma a teológiában: Hitrendszer: Hogyan gondolkodunk Istenről
és a világról.
Paradigmaváltás a teológiában: Bosch: Könyvem tézise, hogy a
paradigmaváltás folytonosságot és ugyanakkor változást jelent,
hűséget a múlthoz, s egyszersmind a jövő bátor vállalását,
állandóságot és eshetőséget, hagyományt és változtatást…
A régi és az új teremtő feszültségét.
Hans Küng szerint a kereszténység egész történetét hat nagy „paradigmára” lehet
tagolni a következőképpen:
1. Az korai kereszténység apokaliptikus paradigmája.
Zsidók és pogány keresztyénekMindenütt alakuló gyülekezetek
Erő a gyengeségbenJézus visszajövetelének nagyon korai
várása
2. Az egyházatyák korának hellenisztikus paradigmája (Kr.u. 200-600)
„Zsidónak először, meg görögnek”
„A keresztényeket sem területi, sem nyelvi szempontból, még faji szempontból sem lehet
megkülönböztetni a többi embertől. …Görög és barbár városokban egyformán laknak …
étkezés és öltözködés tekintetében alkalmazkodnak azon vidék szokásaihoz…
Testben vannak ugyan, de nem a test szerint élnek… Engedelmeskednek a törvényeknek, de életükkel
felülmúlják a törvényeket … A zsidók küzdenek ellenük, mint tőlük idegenek ellen,
a görögök üldözik őket; de akik gyűlölik őket, nem tudják megmondani a gyűlöletük okát.”
(Diognétoszhoz írt levél, Kr. u. 200 táján)
3. A középkori római katolikus paradigma.(Kr.u. 600-1500)görögből latinra
Kicsiny üldözött kisebbségből, hatalmas befolyásos szervezet „világegyház” lett.
A trón és az oltár frigyre lépett egymással. Keresztény civilizáció, törekvés a bibliai tanítással összhangban lévő törvények
megalkotására.
4. A protestáns (reformációs) paradigma.
Luther Márton, mint Ágoston rendi szerzetes, a kolostorban „véletlen” talált rá
Szent Ágoston írásaira. „Egyedül hit által”
„A reformáció első két évszázadában vajmi kevés missziói kezdeményezés történt… A protestánsok maguk is belső harcokban szakadoztak, örökös vitákban fecsérelték
erejüket, s nem sok energiájuk maradt arra, hogy a keresztény nyájon kívül lévőkkel
foglalkozzanak.” (Bosch: 225)
„Noha az anabaptisták helyzete mindezekben hasonló volt, ők mégis számottevő missziós tevékenységet
folytattak.”
„Később a reformátorok a missziói parancsot már nem tekintették
kötelező érvényűnek, az anabaptisták ajkán – hitvallásaik és a
periratok bizonysága szerint – a bibliai igék közül éppen a missziói parancs forgott
leggyakrabban.” (Bosch: 225.)
5. A felvilágosodás modern paradigmája.(Az elmúlt 300 év)
A keresztyén hit egyre inkább magánügy, mivel az egyházak fokozatosan
elvesztették befolyásukat.A modern tudomány gőgje.
Megújulási, ébredési mozgalmak.
„A modern missziók megteremtőjeként szokták emlegetni William Carey
northamptonshire-i baptista prédikátort.”
6. Az alakulóban levő posztmodern paradigma jellemzői
Az emberi értelem korlátainak felismeréseA föld meghódítása már nem sikertörténet.
A „más vallások” köszönik, jól vannak.A gazdagok gazdagodása és a szegények
további elszegényedésének feszültsége.A világháborúk előtti optimizmus eltűnése.Ezen a földön egymásra vagyunk utalva.
A hívők összefogása a világméretű misszióban. Európa térvesztése.
Bonhoeffer 1944. májusában a börtönben így ír saját egyházáról:
„Egyházunk az utóbbi időben mintha csak önmagáért léteznék, képtelen arra, hogy az
emberek és a világ számára az engesztelő és megváltó igék hordozója legyen. Ezért kell a
korábbi szavaknak elerőtlenedni és elnémulni, s keresztyén mivoltunk ma csak két dologból állhat:
imádságból és az emberek között végzett igaz cselekedetekből.”
„A jól végzett misszió megtisztítja az egyházat. A kereszt alá állítja – az egyedüli helyre, ahol
biztonságban lehet.” (Bosch: 473.o.)
Szemléletváltás a missziónkban Meyertől napjainkig.
Fogalmak tisztázása:Paradigmaváltás és szemléletváltás
Lehet, hogy valaki szerint: „Nem paradigma/szemléletváltás kell, hanem
megtérés!”Mi a megtérés és a szemléletváltás
kapcsolata egymással?
Meyer Henrik, a nagy
paradigmaváltó
Gyökeres szemléletváltást hozott számos
területena korabeli
misszióban.
Ha hűek akarunk maradni baptista identitásukhoz és hagyományainkhoz,
akkor minden gyülekezet minden generációjának komolyan kell vennie
ezt a kérdést, és a válaszokat világosan kell megfogalmaznia
és közzé tennie.
Egyházalapítás és szemléletváltások
1. Bibliaterjesztés
• A jó terjesztő jól ismeri a „termékét” és ugyanolyan jól ismeri az embereket.Meyer egyaránt meg tudott szólítani gyerekeket, pékinasokat és politikusokat.
• Emberismeret, mint szemléletváltás• Mi van ha ez nincs?• Kommunikációs készség• Konfliktuskezelés
Hogyan segíthetnek a könyvek?
• Az elmúlt évtizedek ezen a területen számottevő új ismereteket hoztak.
• Önképzés• Önképzőkör/Csoportos megbeszélés• Példaadás az olvasásban• Kiajánlása, figyelemfelhívás• Hosszabb lelkigondozói „kar”• Honnan van minderre idő?
Biblia-terjesztés
• Hagyomány és újítás egyidejűleg• Gyülekezetben fiatalok olvassák fel• Svédország: Színész elmondja• Pantomin• Bibliodráma• „réteg-Bibliakiadás” (Pl. diákoknak
MEKDSZ – János evangéliuma)
János evangéliumaSzemélyes átadással, nem osztogatva
Külön internetes honlap készült hozzá
2. Fenyőfa a gyerekeknek
• Az „aha” élmény• Az unalmas alkalom bűn• Gyermek-percek• Vasárnapi iskolai oktatás pedagógiája
• Könyvek• Gyerekkönyvek gyerekeknek• Gyerekkönyvek felnőtteknek
3. Kulturális igényesség - mindenben
• Épület, kiadványok, zene• Az énekek betanítása felettébb keserves
dolog volt, mert egészen kezdő, gyakorlatlan énekesekkel gyötrődtünk, akik azelőtt soha nem hallottak még négy szólamra énekelni, s még kevésbé énekeltek énekkarban. (Meyer naplóból)
• Igényesség a „nem-négyszólamú” énekeknél is. Hol tanulják ezt a fiataljaink?
• Lövészárok módszer, vagy szakmai segítség?
4. Szociális érzékenység
• Az egész gyülekezet hozzáállása• Garzon lakások a tetőtérben• Idősek otthona• Bérleménybe kiadott helyiségekben
húsbolt, antikvárium• Ételosztás, Róbert bácsi• Az esetlegesség helyett idő és
pénzkeretek meghatározása
5. Élvonalban a médiában
Szórólapok, újságok, könyvek
Könyvkiadás ma
Elektronikus média
Internet, web
Tartalom-szolgáltatás
6. Világos célkitűzések és Istenre hagyatkozás
• Céltudatos gyülekezet – kicsit másképpen• A jövőről való imádságos gondolkodás• Ha egy szervezet (missziós társaság/
gyülekezet/egyház/szövetség/alapítvány) működtetése annyi energiát emészt fel, hogy nincs idő azon elcsendesedni, hogy „Hogyan tovább?” akkor előbb utóbb nem lesz merre tovább.
7. Életszentség, család
• Ezen a téren Meyer „ellenségei” sem tudtak életébe belekötni
• Fogadott gyermekei
• Családos gyülekezeti vezető férfiak életpéldái nőtlen evangélizátorok vagy egyedülálló misszionáriusok ?!
• Ha a család nem kap kellő prioritást, csodálkozunk, hogy sok a törés, és a gyermekek számára nem vonzó a hit?
8. Laikus (munkatárs) képzés
• Csapatmunka• Csoportos alkalmak• Vezetőképzés• Népszerű teológia• Lelkigondozás megszervezéseKönyvek bő kínálatban állnak rendelkezésre• Evangéliumi Vezetőképző Fórum
(European Leadership Forum, Egerben, 2008 május 24-29)
9. Életkor: Nem erény, állapot
• Meyer Henrik 31 éves korában érkezett Budapestre
• A 30+ korosztály bevonása a gyülekezeti döntésekbe, vezetésbe
• Előre fel kell készülni, hogy ez nehéz de a fiatal értelmiség kívül rekedése elsősorban a most bent levők felelőssége.
10. Összefogás a misszióban
Miért nem ment ez eleinknek?Meyer alig talált hívőt amikor Budapestre
érkezett.Valóban nem voltak más felekezetből való
hívők sem?
Egy kis kitérő: Mások hogy látták a századforduló nagyegyházait (főleg Ref. Egyház), és minket baptistákat.
Vélemények a másik oldalról.
„A 19. század vége volt a magyar református egyház addigi történetének mélypontja.
Bár az egyház politikai súlya megszilárdult, ugyanakkor az embereket igazán
foglalkoztató kérdésekre nem tudott választ adni. A templomok kiürültek, s a lelkileg
igényes emberek olyan vallásos csoportokhoz fordultak, melyek az egyház körein kívül
tevékenykedtek. Ilyenek voltak a nazarénusok, adventisták, baptisták és
metodisták. A református egyház vezetői ezt a jelenséget „szekta-kérdésként” kezelték.
Mivel a „szekták” népszerűségének igazi okát nem ismerték fel, a kérdést rendőri hatalommal akartak megoldani.” (Bíró és Szilágyi: A Magyar Református Egyház)
A korszak meghatározó református teológusai a divatos liberális teológia képviselői voltak, akik az egyháztól
elidegenedett művelt emberek visszatérítését a korszellemhez igazított
teológiájukkal próbálták ja. A teológiai liberalizmus fő képviselője
Ballagi Mór (1815–1891) professzor volt, aki cikket írt Jézus feltámadásának
lehetetlenségéről. Ő volt a Protestáns Egyházi és Iskolai Lap
főszerkesztője is.
„A 19. század végére azonban egyre többen hangoztatták, hogy a Református Egyház lelki
válságából kivezető út a belmisszió… Azt hangsúlyozták, hogy az embereket először a bűnismeretre kell elvezetni, majd abban segíteni,
hogy élő és személyes Krisztus-hit által újjászülessenek…
Ezt a célt ébresztő igehirdetésekkel, evangélizációkkal, vasárnapi iskolai munkával,
keresztyén egyesületek létrehozásával, szociális intézetek alapításával és az evangéliumi
irodalom terjesztésével igyekeztek elérni… A belmissziós tagok Bibliák ezreit osztották szét.
A misszió első és legfontosabb célcsoportja maga az egyház volt, beleértve annak
tisztségviselőit is…” (Sipos Ete Álmos: „Kérjétek az aratásnak Urát! Forgács Gyula, a magyar ref. Belmisszió úttörője.)
Evangéliumi irodalom mindenüttEnnek jelentőségét minden missziózó felekezet
vagy missziós csoport felismerte. A Baptista Nyomda fénykora.
A Református Egyházban 1868-tól 1919-ig 190 különböző sajtókiadvány jelent meg.
Szinte minden csoportnak volt saját újságja: lelkészeknek, gyermekeknek, nőknek.
Nagy mennyiségben jelentek meg olyan szórólapok és kisebb füzetek, melyek egy-egy bibliai tanítást
közöltek népszerű formában. A belmisszió és a külmisszió népszerűsítése is ilyen
füzeteken keresztül történt. Számtalan magyarra fordított füzet, könyv,
igehirdetés, teológiai szakkönyv került kiadásra.
A Református belmissziós mozgalom is egy új korszakot nyitó írásában terjedt el.
Szabó Aladár: Új Óramutató (1896) című irása nemcsak diagnózis és terápia volt, hanem egyben kemény egyházkritika is.
A belmissziói munkához az egyház vezetői (püspökök, teológiai professzorok és tekintélyes zsinati tagok) kifejezetten ellenségesen viszonyultak. Elutasító magatartásukat azzal indokolták, hogy a belmisszió munkája német és angol import termék, mely a magyar emberektől idegen, az egyházra nézve pedig káros.
Szilády Áron azt mondta: Két dolgot gyűlöl, a túrós palacsintát, és a belmissziót.(Ravasz: Emlékezéseim, 183. o.)
De a megújulás kezdett kibontakozni a lelkészképzésben is. 1914-ben Kiss Ferenc
református lelkész ezt írja:
„Lelkészképzési rendszerünk avult, dekadens és tarthatatlan. Még keresztyéneket sem
nevel a theologia, nemhogy lelkipásztorokat, akik magukon kívül az egész nyájról gondot
tudnának viselni.”
A Lelkészképző Intézet vezetőjeként székfoglalójában ezt mondja:
„Minden theologusnak kell a theologiai összes tudományágakban egy bizonyos általános
tájékozottsággal rendelkezni, valamely tárgykörrel pedig részletekbe menően
foglalkozni, a rokon tudományok közül a lélektan és neveléstan főbb problémái felől
tájékozottnak lenni, s végül egy modern nyelvet az olvasási készségig elsajátítani.
Ki kell emelnem, hogy a Biblia helyes ismerete s magyarázhatása szempontjából mai
theologiai irodalmunk elmaradottsága miatt valamelyik modern nyelv tudása nélkül senkit lelkésszé nem képesítenék, ami különben a
színvonal emelése szempontjából is felettébb kívánatos.”
„PÉCZELI KÖR”„Alulírottak, a magyar református egyháznak Péczelen 1920. aug. 20-ik napjain együtt volt
lelkipásztorai, alázatos hálaadással bizonyságot tesznek arról, hogy a maguk életében
megismerték Istennek a Jézus Krisztusban megjelent megváltó szeretetét…
Megkeseredett szomorúsággal szemlélik egyházunknak lelki erőben, tagjai erkölcseiben
és anyagi életképességében való megrokkanását annak következtében, hogy
benne az élő bizonyságtétel - mely megteremtette és évszázados veszedelmeken át
is megtartotta - elhalványodott...”
„Szorongó lélekkel ... úgy látják, hogy rövidesen el kell dőlnie, vájjon képes-e az egyház múltjához és eszményeihez méltó életre
megújhodni, vagy pedig elítéltetik a halálra és csúfságos elgyengülésre...
Hirdetik azt a meggyőződésüket, amelyet a Szentírás és az egyház történelme
csalhatatlanul tanít, hogy a megújhodására egyetlen út vezet, az t.i., ha tagjai és vezetői visszatérnek a Jézus Krisztusban kijelentett
kegyelemnek megtapasztalására...Áthatva a fent vallott közös meggyőződésektől,
alulírottak Isten és egymás színe előtt ünnepélyesen fogadják, hogy minden erejüket egyházuk ily értelmű megújítására szentelik...”
Közel 40 református lelkész aláírása
A Péceli kör vezetője, a péceli lelkész,Forgács Gyula, a református belmisszió
kiemelkedő alakja volt. 20 éven át irt, közel 800 oldalas könyve A
Belmisszió és Cura Pastoralis Kézikönyve lett a belmissziós megújulás alapkötete,
melynek alapján a Református Zsinat 1933-ban megalkotta az egyház
első missziói törvényét. Ebben olvashatjuk, hogy
„minden lelkész misszionárius”.De olvashatunk hosszabb fejtegetést a szektákról is, a baptistákat is beleértve.
„A baptisták általános típusa … mindig önmagával dicsekszik. A reformátusokat kíméletlenül
becsmérelik, szerintük a lelkész a Sátán szolgája, a templom a latrok barlangja, az orgona az ördög
muzsikája…” Teológiai ellenvetése azzal a baptista tannal volt,
miszerint: „vízbemerítkezés nélkül nincs igazi megtérés.”
Ellentmondásos módon pozitív példaként említi az angolszász területen élő baptistákat, miközben a
magyarországi helyzetet úgy értékeli, hogy „nálunk a zavarosban halászva, magukat tartják annak, amit mi
a láthatatlan egyháznak tartunk… és mindenképp szakadni és távolodni akarnak régi egyházuktól.”
(Forgács Gyula: A Belmisszió és Cura Pastoralis)
Dobos Károly életrajzából:
„Manapság -1920- azt mondják, hogy kisebb felekezetekben jobban lehet a keresztyén életet élni, mint itt minálunk a református egyházban.Az ördög így csapja be őket, hiszen kiveszi a
kovászt a lisztből, itt maradnak a külsőleg vallásosak, de belsőleg nem igazi hívő
reformátusok. Mi azt mondtuk a Soli Deo Gloriában, ha rugdosnak, ha akármit csinálnak, akkor sem megyünk ki ebből az egyházból, mert
mi képviseljük a hívő, református vonalat. Bennmaradunk, és kovász akarunk lenni. Őseink
3 évszázadon át sokat szenvedtek azért, hogy nekünk megmaradjon ez az egyház... Akármilyen kilátástalan is most a helyzet, bizakodni kell, hogy
Isten kegyelmes és egyszer majd meg fog elevenedni ez a beteg test. Végezzük hűségesen
a szolgálatunkat, a többi az Isten dolga.”
Szemléletváltás az összefogás területén
A B.B. levetkezése
„Genetikai” hajlam a külön utakra és párhuzamosságokra
Ha Isten nem vetette el népét a megfáradt nagyegyházakban, adott nekik is
megújulási lehetőséget,akkor nekünk is talán több türelemmel kellene egymás felé
lenni a gyülekezeten/egyházon belül is és a többi felekezetben élő hívők felé is.
Óvakodjunk Isten láthatatlan egyházában a kiskirályságok építésétől (legyen az akár felekezet, vagy azon belüli kisebb egység)
mert a kiskirályság alattvalókat és vetélytársakat termel és előbb utóbb
osztódik vagy elbukik.
Az a közösség lesz erős, amelyik integrálni tudja Krisztus uralma alatt az emberi
különbözőségeket és meg tudja különböztetni a lényegest a lényegtelentől.Posztmodern és multikulturális korunkban
ez a szemléletváltás elodázhatatlan.
Ebben kíván a Harmat Kiadói is segíteni. www.harmat.hu