Oroszország jelenlegi és jövőbeni szerepe az EU energiaellátásában

Energetikai Szakkollégium, BME2012. április 12. 18.00

Deák András, orosz energiapolitikai szakértő

Az előadás témái

(1) Az orosz gáz- és olajtermelés földrajzi és klimatikus adottságai.

(2) Tartalékok, történeti előzmények és fejlesztési ciklusok.

(3) Az elmúlt 20 év energiapolitikai trendjei, az olaj- és gázipari „tranzit”. Kilátások, fejlesztési elképzelések.

(4) Az európai reláció főbb jellemző, szerződéses rezsimek és árpolitika.

1. Földrajzi és klimatikus adottságok

Nyugat-Szibéria, mint termelésirégió kihívásai

(1) Extrém klíma, permafrost

(2) „Arktikus mocsár”

(3) Távol a piacoktól, „land-locked”

(4) Civilizálatlan, lakatlan vidék

Következmények az orosz külpiaci környezetre:

(1) Magas tőkeköltség, relatíve magas operációs költségekkel.

Magas önköltségű termelő.

(2) Piacok (Európa) „locked-in” a fejlesztési fázis elején a vezetékes szállításmiatt.

Magas keresleti érzékenység, „keresletbiztonság” fontos hívószó.

1. Baku, 1870-1950

2. Volga-Ural medence, 1950-60-asévek, kb. az olajtermelés 20%-a

3. Nyugat-Szibéria, 1970-es évek eleje óta, az olajtermelés kb. 60%-a

4. Gáztermelés, az 1970-es évektől,gáz 85%-a

2. Fejlesztési ciklusok

Olajkészlet-korlát van, gáztartalék-korlát nincs.

1966 – XXIII. SZKP-Kongresszus dönt Ny-Szibéria feltárásáról (olaj).

1970-es évek elejétől indul a gáztermelés.

Fő cél a belső igények kiszolgálása, exporteleinte csak másodlagos szempont.

3. A gáz- és olajipari „tranzit”

A SZU/FÁK gáztermelési dinamika (milliárd m3, 1985-2005)

400,0

450,0

500,0

550,0

600,0

650,0

700,0

750,0

800,0

1985 1987 1989 1991 1993 1995 1997 1999 2001 2003 2005

SZU/FÁK gáztermelés

SZU/FÁK gázfogyasztás

SZU/FÁK olajtermelési dinamika (millió tonna, 1985-2005)

0,0

100,0

200,0

300,0

400,0

500,0

600,0

700,0

1985 1987 1989 1991 1993 1995 1997 1999 2001 2003 2005

SZU/volt-SZU termelés

SZU/volt-SZU fogyasztás

1991 utáni kényszerek:

(1) Amortizált infrastruktúra, a vertikum szétesése – Alacsony beruházás.

(2) Belső fogyasztás összeomlik, de nincs exportinfrastruktúra – Gáz- ésolajtermelési „puffer”.

(3) Olajipar privatizált (oligarchák), liberalizált árazás, Gazprom megmaradtszociális feladatok, alacsony belső árszint.

Olaj- és gézipari tranzit – cél az exportvolumen növelése (1. rész):

(1) Termelési bázis rekonstrukciója (Olaj 2000-es évek első fele, gáz jelenleg)

A. A nyugat-szibériai termelési technológia modernizációja.

B. Új mezők feltárása (Priobszkoje, Vankor, Szahalin).

C. Gáz esetében „kivárás”, „kis mező stratégia”, 2008-tól Jamal-fejlesztés.

(2) Tranzitdiverzifikáció – posztszovjet (ukrán, belarusz) tranzit kiiktatása ésúj exportkapacitások létrehozása

A. Primorszki olajterminál (72 millió tonna új kapacitás), BTSZ-2, Novorosszijszk.

B. Gáz esetében Belarusz vezeték, Északi és Déli Áramlat (55 és 63 mrd m3)

Olajvezetékek Gázvezeték-tervek

Olaj- és gézipari tranzit – cél az exportvolumen növelése (2. rész):

(3) Exportdiverzifikáció – Távol-Kelet, Kína, gáz esetében LNG

A. Kelet-szibériai olajvezeték megépítése (80 milliót tonna 2014-ig), regionális termelő bázis fejlesztése (2020-ig)

B. Gáz esetében csak kisebb LNG-projektek tervezés alatt, kínai szerződésrevárunk (Kovikta mező)

(4) Belső hatékonyság javítása, kereslet-menedzsment

A. Finomítói feldolgozás javítása, olajtermékvezetékek építése, fűtőolaj–feldolgozás növelése (kezdődik, mértéke kérdéses)

B. Belső árrendszer reformja, árszubvenciók csökkentése (lassú folyamat,kimenetele kétséges)

Russian energy exports revenue (2000-2010, billion USD)

0

20

40

60

80

100

120

140

160

180

2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010

Crude oil

Oil product

Natural gas

Crude oil export price and volume growth, 2000=100%

0

50

100

150

200

250

300

350

400

2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010

Oil product export price and volume growth, 2000=100%

0

50

100

150

200

250

300

350

400

450

2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010

Gas export price and volume growth, 2000=100%

0

50

100

150

200

250

300

350

400

450

2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010

Exportnövekedés volumen- és árhatás fényében

Az orosz energiaszektor részesedése a nemzeti össztermékből, exportból, adóbevételekből, 2008.

Oroszország – nem igazán „olajállam”.

Kilátások - olaj

(1) Fő cél a termelés szinten tartása.

2020-ig Kelet-Szibéria a fő helyettesítő régió (fejlesztése kezdődik)

2020 arktikus off-shore – technológiailag rendkívüli kihívás(Exxon-Rosznyeft MeU)

„Kis mező” menedzsment (más termelési filozófia)

(2) Európai exportpotenciál csökken, struktúrája változik.

Helyettesítés nem Nyugat-Szibériában, exportdiverzifikáció.

Belső fogyasztás nő, finomítói fejlesztések miatt több termékexport.

Nem probléma Európa számára, Druzsba-vezeték jövője kérdéses.

Kilátások - gáz

(1) Fő cél az export növelése, korábbi szűk keresztmetszetek feloldása.

Jamal-félszigeten új termelési régió nyílik, jelentős fejlesztésimozgástér, termelési szűkösség nincs.

2020-ig Déli Áramlat kész, tranzitszűkösség nincs.

(2) Export, de hova? Milyen feltételek mellett?

Atlanti (európai) növekedés bizonytalan, kompetitív, szabályozóiés keresleti kockázatok.

Kínai piac felsőszintű döntés eredménye, ázsiai LNG perspektívikus, de relatíve kicsi és más fejlesztési logika.

„Reform-kockázatok” a Gazprom számára a gázipari szegmensben.

4. Az európai reláció

Orosz gázszerződések jellemzői:

(1) Hosszú távú, 15-25 éves, kötött volumenű (jellemzően +/-15% swing),„take-or-pay” és „delivery-or-pay” klauzulák.

Keresletbiztonsági garancia a Gazprom számára.

(2) Olajárformulák, 2008 után kis mértékű, arányos spot-árazás.

Kérdések:

(1) Európai szabályozás rugalmasabb gázpiaci modellre szeretne áttérni(konfliktus: 3. feles hozzáférés; 3. energiacsomag).

(2) 2008 után orosz gáz „kiárazódott” – mennyire tartós folyamat, miként kezelje azt a Gazprom.

(3) Fejlesztéseik szinte kivétel nélkül Európa felé – kell-e majd Európánakmég orosz gáz? Mikor és milyen feltételek mellett?

1. Ábra: Gázárak Észak-Nyugat-Európában (2001-2010, USD/Btu)

0.00

2.00

4.00

6.00

8.00

10.00

12.00

14.00

2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010

NBP (UK)

Norvég gáz (átlagosexportár)

Orosz gáz (némethatárár)

Orosz gáz az egyik legdrágább gázforrásá vált a 2000-es években.

Gazprom-stratégia vagy kényszer?

Energiafüggőség és gázfüggőség nem ugyanaz.

A gázfüggőség statisztikai mértéke és annak politikai reprezentációja közt nincs közvetlen és egyértelmű összefüggés.

Gázfüggés inkább kelet-európai probléma, a nyugat-európai szakpolitikák számára inkább perspektívikus ügy.

A Gazprom piaci fölénnyel rendelkezik. Erősebb tárgyalási pozíciókkal bír leginkább az ár-, kisebb részben a szállítási feltételek kapcsán.

Köszönöm a figyelmet!