olytatÁs kunsziget kÖzsÉg ÖnkomÁnyzatÁnak ...2. oldal - a ktuÁlis k unszigeti h ÍrmondÓ -...

4
8. OLDAL - HÍREK KÉPEKBEN KUNSZIGETI HÍRMONDÓ - 2011. 2. SZÁM KUNSZIGETI HÍRMONDÓ Kunsziget Község Önkormányzatának lapja. Ingyenes kiadvány. E-mail: [email protected] Web: http://www.kunsziget.hu Kiadja a Kunszigeti Polgármesteri Hivatal 9184 Kunsziget, József A. u. 2. Felelős kiadó: Lendvai Ivánné, Tel.: 96/485-388, 30/226-97-30 e-mail: [email protected] Felelős szerkesztő: Szalai Sándor Tel.: 96/485-736 Tördelés és képek: Bábics Norbert és Tilai Zoltán Készült a BHM ’98 Stúdió nyomdájában 450 példányban. Farsangi kavalkád Fotók: Farkas Ferencné, Nagy Alex. KUNSZIGETI HÍRMONDÓ KUNSZIGET KÖZSÉG ÖNKOMÁNYZATÁNAK LAPJA XXIII. évfolyam 2. szám 2011. március 9. 1848 óta lobog a trikolór - BÁBICS NORBERT - - BÁBICS NORBERT - A piros-fehér-zöld zászlót 1848-nak kö- szönhetjük. Jelképe lett a magyarságunknak, a nemzet összetartásának és jelképe lett az 1848- 49-es forradalomnak és szabadságharcnak is. Tisztelettel meghívjuk Önöket 2011. március 15-én, kedden 16 órára a Kossuth téri emlékparkban tartandó ünnepi megemlékezésre, amelyet az 1848-49-es forradalom és szabadságharc emlékére tartunk az iskola tanulóinak és a nyugdíjas klub énekkarának szereplésével. Kunsziget Község Önkormányzata Vers, bor, teremfoci Immár tizennyolcadik alkalommal rendezi a Kunszigeti Faluszépítő Egyesület hagyományos borversenyét március 20- án. Mivel még néhány hónapot várni kell a kultúrházba zajló munkák befejezéséig, ezért idén a Sportbüfé ad otthont a borversenynek, amely - szintén hagyomány - pogácsasütő versennyel is kiegészül. Április 2-án rendezi az önkormányzat, az iskola, a Kunszigeti Iúsági Sportalapítvány és a Kunsziget SE a Tilai Lajos emléktornát a sportcsarnokban. Már három éves hagyománya lesz idén a vers- és prózamondó versenynek is, amelyen az elmúlt két évben iskolások és nyugdíjasok is részt vettek. Idén a versenyt épp a költészet napján, április 11-én rendezik. A helyszín ezúttal az iskola lesz. A programokról részletesen a 4. és 5. oldalon olvashatnak. Indul a fociszezon - BÁBICS NORBERT - - BÁBICS NORBERT - Március 19-én a serdülők, 20-án az első szá- mú csapatunk és a tartalékok számára is meg- kezdődik a tavaszi szezon. A magyar nemzeti színek a 15. század második feléig a piros és a fehér voltak. A zöld színnel a függőpecsé- tek selyemsodratában talál- kozunk először a piros és a fehér mellett, aztán Mária Terézia idején már annyira elterjedt, hogy ebből a há- rom színből állították össze a törzszászlókat. 1794-ben Martinovics Ignác fejtette ki vallomásában először, hogy a nemzet színeiül hármas színösszeállítást, a zöld-vörös-fehéret kívánták bevezetni. Erre még 54 évet várni kellett. A mai értelemben vett trikolórt a francia forradalom hatására a ra- dikális magyar értelmiség alkotta meg. Idézet az 1848-as áprilisi törvények XXI. törvény- cikkéből: „A’ nemzeti szín és ország czímere ősi jogaiba visszaállíttatik. 2. Ennélfogva a’ háromszínű rózsa polgári jel képen ujra fel- vétetvén, egyszersmind megállapíttatik, hogy minden nyilvános ünnepek alkalmával és min- den magyar hajókon a’ nemzeti lobogó és or- szág czímere használtassék.” Érdekesség, hogy a nemzeti színeket ekkor kellett megismertetni a nép nagy részével, mivel korábban nem is hallottak nemzeti zászlóról és azok színeiről. 19. századi romantikus értelmezés szerint a pi- ros sáv az „erőt”, a fehér a „hűséget” és a zöld a „re- ményt” szimbolizálta. A trikolór (három szín sze- rinti tagolás) ugyanakkor a francia forradalomban született francia nemzeti zászló nyomán a forrada- lomra is utalt. A szabadságharc leve- rése után tiltott jelképnek számított. 1867 után hivatalos zászló lett, és 1989 óta újra a piros-fehér zöld, címer nélküli zászló Magyarország hivatalos zászlaja. Forrás: wikipedia A felkészülés már hetek óta zajlik, mindhárom csapat több edzőmérkőzést is játszott - több-kevesebb sikerrel. Megyei III. osztályú csapatunk számára minden mérkőzésen a győzelem a cél, ez elengedhetet- len ahhoz, hogy a csapat megnyerje a bajnokságot és jövőre újra a másodosztályban játszhasson. Csapatunk hátránya 4 pont a listavezető Várbaloggal szemben, velük majd májusban játszunk rangadót. FOLYTATÁS A 7. OLDALON >>

Upload: others

Post on 01-Nov-2020

0 views

Category:

Documents


0 download

TRANSCRIPT

Page 1: OLYTATÁS KUNSZIGET KÖZSÉG ÖNKOMÁNYZATÁNAK ...2. OLDAL - A KTUÁLIS K UNSZIGETI H ÍRMONDÓ - 2011. 2. SZÁM Kunsziget Község Önkormány- zatának Képviselő-testülete február

8.

OL

DA

L -

HÍR

EK

PE

KB

EN

KU

NS

ZIG

ET

I H

ÍRM

ON

- 2

011

. 2

. S

M

KU

NS

ZIG

ET

I H

ÍRM

ON

Ku

nszi

get K

özsé

g Ö

nkor

mán

yzat

ának

lapj

a. In

gyen

es k

iadv

ány.

E-m

ail:

kuns

zige

titele

haz@

yaho

o.co

m W

eb: h

ttp://

www.

kuns

zige

t.hu

Kiad

ja a

Kuns

zige

ti Po

lgár

mes

teri

Hiv

atal

91

84 K

unsz

iget

, Józ

sef A

. u. 2

. Fe

lelős

kiad

ó: L

endv

ai Iv

ánné

, Tel.

: 96/

485-

388,

30

/226

-97-

30 e-

mai

l: po

lgar

mes

ter@

kuns

zige

t.hu

Felel

ős sz

erke

sztő

: Sza

lai S

ándo

r Tel.

: 96/

485-

736

Törd

elés é

s kép

ek: B

ábic

s Nor

bert

és T

ilai Z

oltá

n

Kész

ült a

BH

M ’9

8 St

údió

nyo

mdá

jába

n 45

0 pé

ldán

yban

.

Fars

angi

kav

alká

d

Fotó

k: F

arka

s Fer

encn

é, Na

gy A

lex.

KU

NS

ZIG

ET

IH

ÍRM

ON

KU

NS

ZIG

ET

ZS

ÉG

ÖN

KO

NY

ZA

NA

K L

AP

JA

XXIII

. évf

olya

m 2

. szá

m

2011

. már

cius

9.

1848

óta l

obog

a tr

ikol

ór- B

ÁBI

CS N

ORB

ERT -

- BÁ

BICS

NO

RBER

T -A

piro

s-feh

ér-z

öld

zász

lót

1848

-nak

kö-

szön

hetjü

k. Je

lkép

e let

t a m

agya

rság

unkn

ak, a

ne

mze

t öss

zeta

rtás

ának

és je

lkép

e let

t az 1

848-

49-e

s for

rada

lom

nak é

s sza

bads

ágha

rcna

k is. T

iszt

elet

tel m

eghí

vjuk

Önö

ket

2011.

már

cius

15-é

n,

kedd

en 16

órá

ra a

Kos

suth

tér

i em

lékp

arkb

an ta

rtan

ünne

pi m

egem

léke

zésr

e,

amel

yet

az 18

48-4

9-es

forr

adal

om é

s sz

abad

ságh

arc

emlé

kére

tart

unk

az

isko

la ta

nuló

inak

és

a ny

ugdí

jas

klub

én

ekka

rána

k sz

erep

lésé

vel.

Kuns

zige

t Kö

zség

Önk

orm

ányz

ata

Vers

, bor

, ter

emfo

ciIm

már

tiz

enny

olca

dik

alka

lom

mal

re

ndez

i a

Kuns

zige

ti Fa

lusz

építő

Egy

esül

et

hagy

omán

yos

borv

erse

nyét

m

árci

us

20-

án. M

ivel

még

néh

ány

hóna

pot

várn

i kell

a

kultú

rház

ba z

ajló

mun

kák

befe

jezé

séig

, ezé

rt

idén

a S

port

büfé

ad

otth

ont a

bor

vers

enyn

ek,

amely

- s

zint

én h

agyo

mán

y -

pogá

csas

ütő

vers

enny

el is

kieg

észü

l.Áp

rilis

2-án

ren

dezi

az

önko

rmán

yzat

, az

iskol

a, a

Kuns

zige

ti Ifj

úság

i Sp

orta

lapí

tván

y és

a K

unsz

iget

SE

a Ti

lai L

ajos

em

lékt

orná

t a

spor

tcsa

rnok

ban.

Már

hár

om é

ves

hagy

omán

ya le

sz id

én a

ve

rs- é

s pró

zam

ondó

ver

seny

nek

is, a

mely

en

az e

lmúl

t két

évb

en is

kolá

sok

és n

yugd

íjaso

k is

rész

t vet

tek.

Idén

a v

erse

nyt é

pp a

köl

tész

et

napj

án,

ápril

is 11

-én

rend

ezik

. A

hely

szín

ez

útta

l az i

skol

a les

z.A

prog

ram

okró

l rés

zlete

sen

a 4.

és 5

. old

alon

ol

vash

atna

k.

Indu

l a fo

cisze

zon

- BÁ

BICS

NO

RBER

T -- B

ÁBI

CS N

ORB

ERT -

Már

cius 1

9-én

a se

rdül

ők, 2

0-án

az el

ső sz

á-m

ú cs

apat

unk

és a

tart

alék

ok sz

ámár

a is

meg

-ke

zdőd

ik a

tava

szi s

zezo

n.

A m

agya

r nem

zeti

szín

ek

a 15

. szá

zad

más

odik

felé

ig

a pi

ros

és a

fehé

r vo

ltak.

A

zöld

szí

nnel

a f

üggő

pecs

é-te

k se

lyem

sodr

atáb

an t

alál

-ko

zunk

elő

ször

a p

iros

és a

fe

hér

mel

lett,

azt

án M

ária

Te

rézi

a id

ején

már

ann

yira

elt

erje

dt, h

ogy

ebbő

l a

há-

rom

szí

nből

állí

tottá

k ös

sze

a tö

rzsz

ászló

kat.

1794

-ben

M

artin

ovic

s Ig

nác

fejte

tte

ki

vallo

más

ában

el

őszö

r, ho

gy

a ne

mze

t sz

ínei

ül

hárm

as s

zínö

ssze

állít

ást,

a zö

ld-v

örös

-fehé

ret

kívá

nták

be

veze

tni.

Erre

még

54

évet

rni k

ellet

t.A

mai

ért

elem

ben

vett

trik

olór

t a fr

anci

a fo

rrad

alom

hat

ásár

a a

ra-

diká

lis m

agya

r ért

elmisé

g al

kotta

meg

. Idé

zet

az 1

848-

as á

prili

si tö

rvén

yek

XXI

. tör

vény

-ci

kkéb

ől: „

A’ n

emze

ti sz

ín é

s or

szág

czím

ere

ősi

joga

iba

vissz

aállí

ttatik

. 2.

Enn

élfog

va a

’ há

rom

szín

ű ró

zsa

polgá

ri jel

kép

en u

jra f

el-vé

tetv

én,

egys

zers

min

d m

egál

lapí

ttatik

, ho

gy

min

den

nyilv

ános

ünn

epek

alk

alm

ával

és m

in-

den

mag

yar

hajó

kon

a’ ne

mze

ti lo

bogó

és o

r-sz

ág cz

ímer

e has

znál

tassé

k.” É

rdek

essé

g, h

ogy

a ne

mze

ti sz

ínek

et e

kkor

ke

llett

meg

ismer

tetn

i a

nép

nagy

rés

zéve

l, m

ivel

korá

bban

nem

is h

allo

ttak

nem

zeti

zász

lóró

l és

azok

sz

ínei

ről.

19.

száz

adi

rom

antik

us

érte

lmez

és

szer

int

a pi

-ro

s sá

v az

„er

őt”,

a fe

hér

a „h

űség

et”

és a

zöl

d a

„re-

mén

yt”

szim

boliz

álta

. A

tr

ikol

ór (

háro

m s

zín

sze-

rinti

tago

lás)

ugy

anak

kor

a fr

anci

a fo

rrad

alom

ban

szül

etet

t fr

anci

a ne

mze

ti zá

szló

nyo

mán

a fo

rrad

a-lo

mra

is u

talt.

A s

zaba

dság

harc

lev

e-ré

se u

tán

tilto

tt je

lkép

nek

szám

ított.

186

7 ut

án h

ivat

alos

zás

zló le

tt, é

s 19

89 ó

ta ú

jra a

piro

s-fe

hér z

öld,

cím

er n

élkü

li zá

szló

Mag

yaro

rszá

g hi

vata

los z

ászla

ja.

Forr

ás: w

ikip

edia

A

felk

észü

lés

már

he

tek

óta

zajli

k,

min

dhár

om c

sapa

t tö

bb e

dzőm

érkő

zést

is já

tszot

t -

több

-kev

eseb

b sik

erre

l. M

egye

i II

I. os

ztál

csap

atun

k sz

ámár

a m

inde

n m

érkő

zése

n a g

yőze

lem

a cé

l, ez e

leng

edhe

tet-

len

ahho

z, ho

gy

a cs

apat

m

egny

erje

a

bajn

oksá

got é

s jöv

őre ú

jra a

más

odos

ztál

yban

tszha

sson

. Cs

apat

unk

hátr

ánya

4 p

ont

a lis

tave

zető

Vár

balo

ggal

sze

mbe

n, v

elük

maj

d m

ájusb

an já

tszun

k ra

ngad

ót.

FOLY

TATÁ

S A 7

. OLD

ALO

N >

>

Page 2: OLYTATÁS KUNSZIGET KÖZSÉG ÖNKOMÁNYZATÁNAK ...2. OLDAL - A KTUÁLIS K UNSZIGETI H ÍRMONDÓ - 2011. 2. SZÁM Kunsziget Község Önkormány- zatának Képviselő-testülete február

2.

OL

DA

L -

AK

TU

ÁL

IS

KU

NS

ZIG

ET

I H

ÍRM

ON

- 2

011

. 2

. S

M

Kuns

zige

t Kö

zség

Önk

orm

ány-

zatá

nak

Képv

iselő

-testü

lete

feb

ruár

3-

án el

foga

dta a

z önk

orm

ányz

at id

ei

költs

égve

tésé

ről

szól

ó re

ndel

etét

, m

elybe

n m

ind

a ki

adás

ok,

min

d a

bevé

tele

k ös

szeg

e 25

4,66

6 m

illió

fo

rint.

Az

egye

s fe

lada

tonk

énti

kiad

ások

at és

a ki

adás

okho

z tar

tozó

al

kalm

azot

ti lét

szám

ot a c

ikk m

elle

tti

felső

táb

láza

t m

utat

ja.

A k

özép

tábl

ázat

a b

evét

elek

fel

adat

onké

nti

alak

ulás

át ta

rtal

maz

za. A

bev

étel

ek

közü

l az

önk

orm

ányz

ati

fela

datr

a ne

m t

erve

zhet

ő els

zám

olás

(he

lyi

adó,

áten

gede

tt kö

zpon

ti ad

ó, ál

lam

i

Kuns

zige

t Köz

ség

Önk

orm

ányz

a-tá

nak

Képv

iselő

-testü

lete

a tá

rsad

al-

mi

szer

veze

tek,

alap

ítván

yok

2011

. év

i tá

mog

atás

a cé

ljábó

l pá

lyáz

atot

ír

ki k

unsz

iget

i szé

khel

lyel

vag

y ta

g-sz

erve

zette

l re

ndel

kező

no

npro

fi t

szer

veze

tek,

alap

ítván

yok

szám

ára.

A p

ályá

zat e

lső fo

rdul

ójáb

an m

ár-

cius

16-

ig v

árju

k a

pály

ázat

okat

, a

más

odik

ford

uló

bead

ási h

atár

idej

e au

gusz

tus 1

5.A

z el

ső fo

rdul

óban

a k

özbi

zton

-sá

gi é

s ka

tasz

trófa

véde

lmi

alap

ban

810

ezer

forin

t, a

falu

szép

ítési

alap

-ba

n 20

0 ez

er f

orin

t, a

műv

előd

ési

alap

ban

1 m

illió

50

ezer

for

int,

a sp

orta

lapba

n 4,

3 m

illió

for

int

pá-

lyáz

ható

. A

más

odik

for

duló

ban

az e

lső

ford

ulób

an fe

l nem

has

znál

t öss

ze-

gig

lehe

t pál

yázn

i.

tám

ogat

ások

stb.

) ala

kulá

sát a

z alsó

bláz

aton

lát

ható

. Kö

zműv

előd

ési

inté

zmén

y és

sp

ortlé

tesít

mén

yek

fela

date

llátá

sáná

l a m

agas

öss

zeg

a pá

lyáz

atai

nkon

nye

rt tá

mog

atás

t is

tart

alm

azza

. U

gyan

ezen

ül

ésen

ntöt

t a

testü

let

arró

l, ho

gy a

kun

szig

eti

társ

adal

mi

szer

veze

tek

2010

. év

i te

véke

nysé

gérő

l és a

z önk

orm

ányz

ati

tám

ogat

ások

felh

aszn

álás

áról

szó

besz

ámol

óját

el

foga

dta,

vala

min

t ha

táro

zat

szül

etet

t a

hely

i ci

vil

szer

veze

tek

2011

. év

i tá

mog

atás

i pá

lyáz

atán

ak

kiírá

sáró

l is.

A

lyáz

ható

kere

tek n

agys

ága a

2010

. év

ivel

meg

egye

ző n

agys

ágú.

255 m

illió

ból g

azdá

lkod

unk

- VA

RGA

JÓZS

EF -

- VA

RGA

JÓZS

EF -

A je

lzőr

ends

zeri

hoz

zájá

rulá

sról

is d

öntö

ttek

A k

épvi

selő

k 20

11.

febr

uár

18-á

n dö

ntöt

tek

a je

lzőre

ndsz

eres

ház

i se

gíts

égny

újtá

s műk

ödés

éről

és tá

mog

atás

áról

. Kö

zség

ünkb

en az

idős

, bet

eg em

bere

k ellá

tásá

ra, fo

kozo

tt od

afi g

yelé

sükr

e az

19

96

óta

műk

ödő

házi

se

gíts

égny

újtá

son

túl

a je

lzőre

ndsz

eres

se

gíts

égny

újtá

s is

lehe

tősé

get a

d. 2

006

óta

kezd

etbe

n 92

db

kész

ülék

kel,

napj

aink

ban

67 d

b ké

szül

ékke

l. A

jelző

rend

szer

es h

ázi s

egíts

égny

újtá

st 20

09. d

ecem

ber 3

1-ig

a M

agya

r Kö

ztár

sasá

g kö

ltség

veté

si tö

rvén

yébe

n fo

glal

t no

rmat

íváv

al t

ámog

atta

, 20

10. j

anuá

r 1-tő

l a tá

mog

atás

meg

szűn

t, a s

zolg

álta

tó ré

szbe

n m

űköd

tette

sa

ját k

ölts

égén

a re

ndsz

ert.

Győ

r M

egye

i Jog

ú Vá

ros

2010

-ben

pál

yáza

tot a

dott

be a

jelző

rend

szer

m

űköd

teté

sére

, mely

hez

a G

YTKT

tag

tele

pülé

sei i

s cs

atla

kozh

atta

k, íg

y kö

zség

ünk

is. K

unsz

iget

60

db k

észü

léke

t kér

t és

kapo

tt. M

űköd

teté

sére

sz

erző

dést

kötö

ttünk

Győ

r Vá

ros

Önk

orm

ányz

atáv

al 2

012.

12.3

1-ig

. A

szül

ék m

űköd

teté

s kö

ltség

ei: 4

.725

Ft/d

b/hó

, ebb

ől p

ályá

zato

n el

nyer

t tá

mog

atás

össz

ege:

3.50

0 Ft/d

b/hó

. A ké

pvise

lő-te

stüle

t dön

tése

érte

lméb

en

a 1.

225

Ft/d

b/hó

mér

tékű

önr

észt

az

önko

rmán

yzat

201

1-be

n át

válla

lja,

tehá

t az e

lláto

ttak

rész

ére a

szol

gálta

tás t

ováb

bra i

s ing

yene

s mar

ad.

A p

ályá

zath

oz c

sato

lni k

ell a

pá-

lyáz

ó ny

ilván

tart

ásba

véte

lérő

l szó

ló,

3 hó

napn

ál n

em ré

gebb

i cég

kivo

na-

tot,

bíró

sági

végz

ést.

A p

ályá

zato

n az

al

apító

oki

ratb

an m

egha

táro

zott

cél

tám

ogat

ható

, s e

nnek

öss

zhan

gban

ke

ll le

nnie

az

önko

rmán

yzat

álta

l m

egha

táro

zott

célo

kkal

. A

pál

yáza

t kiz

áról

ag az

előí

rt „P

Á-LY

ÁZA

TI A

DAT

LAP

civi

l sze

rvez

e-te

k tá

mog

atás

ára

2011

” ad

atlap

on

nyúj

that

ó be

, am

ely a

telje

s kiír

ássa

l eg

yütt

letö

lthet

ő a

ww

w.ku

nszi

get.

hu o

ldal

ról (

letö

ltés

– ön

korm

ány-

zati

anya

gok)

, va

lam

int

a po

lgár

-m

este

ri hi

vata

lban

sze

mély

esen

be-

szer

ezhe

tő.

A p

ályá

zato

t po

stai

úto

n va

gy

szem

élyes

en K

unsz

iget

Köz

ség

Ön-

korm

ányz

at K

épvi

selő

-testü

leté

nek

cím

ezve

a K

unsz

iget

i Pol

gárm

este

ri hi

vata

lba

kell

eljut

tatn

i (91

84 K

un-

szig

et, J

ózse

f Atti

la u

. 2.)

Önko

rmán

yzat

i civ

il pá

lyáz

at- L

END

VAI I

VÁN

NÉ -

- LEN

DVA

I IVÁ

NN

É -

20

11.

2.

SZ

ÁM

- K

UN

SZ

IGE

TI

HÍR

MO

ND

Ó

SP

OR

T -

7.

OL

DA

L

A 7.

hét

nél t

arta

nak a

küzd

elmek

a VI

. Szi

get k

upa t

ekeb

ajno

kság

ban.

A ké

pen

láth

ató H

ázi S

árká

nyok

cs

apat

a jól

kezd

et a

bajn

oksá

got,

a tav

alyi

évhe

z has

onló

an is

mét

le tu

dták

győz

ni a

rutin

os ta

gokb

ól ál

Öreg

goly

ókat

. A h

eted

ik h

éten

sem

talá

lt le

győz

őre a

Tóth

Tran

s csa

pata

, így

vere

tlenü

l vez

etik

a ba

jnok

sá-

got.

Nyom

ukba

n a g

yőze

lmek

mel

lett e

gy d

önte

tlenn

el ál

ló X

XX, m

ajd

az eg

y ver

ségg

el ál

ló F

akó k

övet

-ke

zik.

A ko

rább

i éve

ktől

elté

rően

jó ra

jtot v

ett a

Múú

úúú

is (é

s a K

is Du

na is

), ta

lán

kösz

önhe

tő ez

anna

k is

hogy

viss

zaté

rt ru

tinos

játé

kosu

k Tán

czos

Zol

tán.

A L

okom

otív

HDi

talá

n ke

zdi m

egta

láln

i kor

ábbi

ön-

mag

át, a

ross

z kez

dés u

tán

utol

só h

árom

mec

csük

ön ké

t győ

zelem

és eg

y dön

tetle

n a m

érle

gük.

Az ú

jonc

, fi a

talo

kból

álló

TKT

K cs

apat

ának

még

szo

kni k

ell a

mec

csek

ritm

usát

, hog

y meg

legy

en el

ső gy

őzelm

ük.

Fot

ó:Ti

lai Z

oltá

n

Meg

yei I

. osz

tály

Kár

olyh

áza –

Kun

szig

et 5

:3 /

2452

-238

6St

robl

Ger

gely

409

, Fi

ncic

ki Z

oltá

n 37

6,

Ném

eth

Istv

án 4

19, S

zala

i Bal

ázs 4

05, F

arka

s At

tila 3

81, G

acs G

ábor

396

.Sz

ép f

át d

obot

t a

csap

at,

de a

z el

lenf

él

kiha

szná

lta a

haza

i pál

ya el

őnyé

t.Ku

nszi

get –

Á. T

aliz

mán

3:5

/ 23

45-2

400

Fark

as A

ttila

404

, Fi

ncic

ki Z

oltá

n 40

1,

Ném

eth

Istv

án 3

81, S

zala

i Bal

ázs

380,

Stro

bl

Ger

gely

410

, Gac

s Gáb

or 3

69.

Sajn

álat

os m

ódon

két

ros

szab

b fo

rmáb

an

lévő

játé

kost

nem

bírt

el a

csa

pat,

főle

g ne

m

egy

ilyen

elle

nfél

elle

n.

Mos

onsz

olno

k –

Kuns

zige

t 6:2

/ 24

41-2

262

Fark

as A

ttila

40

7, F

inci

cki

Zoltá

n 35

8,

Gut

lébe

r Zo

ltán

341,

Ném

eth

Istv

án 3

83,

Szal

ai B

aláz

s 390

, Gac

s Gáb

or 3

83.

A s

zere

ncse

meg

int

az e

llenf

él o

ldal

ára

állt,

nem

a c

sapa

tunk

on m

últ

a ve

resé

g.

(Gra

tulá

lok

az el

lenf

él n

ői já

téko

sána

k!)

A te

kecs

apat

bele

kerü

lt eg

y m

ély g

ödör

be

és n

em tu

d be

lőle

kim

ászn

i. Re

mél

em si

kerü

l le

küzd

eni i

dőve

l ezt

az ak

adál

yt is

! (G

ratu

lálo

k az

elle

nfél

jó já

téká

hoz!

)

A b

ajno

kság

állá

sa1.

Tek

ecen

ter

16

15 0

1 9

1 : 3

7 30

2. Jo

bb D

áma

16

12 0

4 7

9 : 4

9 24

3. K

árol

yház

a 1

6 10

0 6

72

: 56

204.

Kun

szig

et

16

9 0

7 7

3 : 5

5 18

Meg

yei I

I. os

ztál

yKu

nszi

get/B

– G

y. Ko

msz

ol/B

1:5

/ 14

01-

1566

Tauf

er P

éter

377,

Far

kas T

amás

331,

Bör

zsei

A

rnol

d 16

2* (

cser

e), G

acs

Gáb

or 3

88, S

zala

i Im

re 1

43*.

Kuns

zige

t/B –

Báb

olna

/B 4

:2 /

1504

-159

8 Re

bene

k Ba

lázs

392

, N

agy

Fere

nc 3

67,

Fark

as T

amás

164

* (c

sere

), Ta

ufer

Pét

er 3

90,

Börz

sei A

rnol

d 19

1*.

Lajta

-Han

ság

SE „

B” –

Kun

szig

et „

B” 6

:0 /

1707

-140

2 N

agy

Fere

nc 3

49, S

zala

i Im

re 3

29, B

örzs

ei

Arn

old

352,

Reb

enek

Bal

ázs

373.

A K

unsz

iget

/B a

bajn

oksá

g 9.

hely

én ál

l.

Köve

tkez

ő ha

zai

meg

yei

I. os

ztál

y m

érkő

zés

már

cius

12-

én 1

6 ór

akor

les

z a

kuns

zige

ti te

kéző

ben,

Már

iaká

lnok

csa

patá

t lát

juk

vend

égül

. Már

cius

25-

én 1

8 ór

akor

a

Kuns

zige

t/B az

Á.T

aliz

mán

/B cs

apat

át fo

gadj

a a

meg

yei I

I. os

ztál

yban

. Rés

zlete

s pro

gram

az

5. o

ldal

on a

Pro

gram

aján

lóba

n.M

inde

n Ke

dves

Szu

rkol

ót s

ok s

zere

tette

l vá

runk

!Teke

: Göd

ör-

ben

a csa

pat

- FA

RKA

S ATT

ILA

-- F

ARK

AS A

TTIL

A -

Foci:

Köz

eleg a

baj

noki

rajt

A

serd

ülő

csap

at

első

m

eccs

én

a H

egye

shal

om c

sapa

tát

foga

dja.

Csap

atun

k a

bajn

oksá

gban

az u

tolsó

hely

en ál

l pon

t nél

kül.

A té

len

az U

16-o

s csa

path

oz is

érke

zett

néhá

ny

játé

kos,

emel

lett

a já

téko

sok

már

het

ek ó

ta

foly

amat

osan

kés

züln

ek a

rajtr

a.A

m

egye

i II

I. os

ztál

csap

atun

k D

arnó

zseli

n ke

zd (

az e

lső t

avas

zi f

ordu

lót

júni

usra

hal

aszt

ottá

k, e

kkor

fog

adju

k m

ajd

Hal

ászi

t). A

Kun

szig

et a

más

odik

hely

ről v

árja

a ta

vasz

i fol

ytat

ást,

négy

pon

t a h

átrá

nyun

k a

Várb

alog

gal s

zem

ben.

Fe

lpéc

el

len

2-1-

re

nyer

t a

csap

atun

k ed

zőm

érkő

zése

n, G

yőrb

en a

DAC

-tól

2-1-

re

kika

ptun

k,

Győ

rzám

olyt

ól

is ve

resé

get

szen

vedt

ünk

(4-2

), m

ajd

legu

tóbb

ha

zai

pály

án

1-1-

et

játsz

ottu

nk

Győ

rsöv

ényh

áz

elle

n. A

tart

alék

ok ta

rtal

ékos

csa

pata

Abd

án

játsz

ott e

dzőm

eccs

et, 4

-2-r

e kap

tunk

ki.

A fo

cimec

csek

időp

ontja

it is

meg

talá

lják

az

5. o

ldal

on a

Pro

gram

aján

lóba

n.

Szal

ai Á

dám

(bal

ra) a

tart

alék

ok A

bda e

lleni

edző

mec

csén

. Fo

tó: B

ábics

Nor

bert

>>

FO

LYTA

TÁS

AZ

1. O

LDA

LRÓ

L.>

> F

OLY

TATÁ

S A

Z 1.

OLD

ALR

ÓL.

Page 3: OLYTATÁS KUNSZIGET KÖZSÉG ÖNKOMÁNYZATÁNAK ...2. OLDAL - A KTUÁLIS K UNSZIGETI H ÍRMONDÓ - 2011. 2. SZÁM Kunsziget Község Önkormány- zatának Képviselő-testülete február

6.

OL

DA

L -

IS

KO

LA

I H

ÍRE

K

K

UN

SZ

IGE

TI

HÍR

MO

ND

Ó -

20

11.

2.

SZ

ÁM

Autó

busz

jára

tok

Kuns

ziget

ről G

yőrb

e - h

étfő

től p

énte

kig

4.50

; 5.5

0; 6

.42;

7.0

7; 8

.02;

9.

56; 1

2.45

; 13.

25; 1

4.27

; 15.

02; 1

5.32

; 16.

37;

18.5

1; 2

0.51

.-

szom

bato

n 4.

51;

6.01

; 7.

07;

9.56

; 12

.51;

14

.36;

16.

41; 1

7.51

; 19.

52; 2

0.47

- va

sárn

ap 4

.51;

7.4

6; 1

0.16

; 12

.51;

16.

41;

17.5

1; 2

0.47

Győr

ből K

unsz

iget

re- h

étfő

től p

énte

kig

5.20

; 6.0

5; 6

.35;

7.2

0; 8

.30;

11

.00;

12.

55; 1

3.55

; 14.

30; 1

5.00

; 16.

05; 1

7.20

; 18

.40;

20.

15; 2

2.45

- sz

omba

ton

6.35

; 8.3

0; 1

1.40

; 13.

25; 1

4.55

; 16

.40;

18.

40; 2

0.15

; 22.

45-

vasá

rnap

6.3

5; 9

.05;

11.

00;

14.5

5; 1

6.40

; 18

.40;

20.

15; 2

2.45

Orv

osi r

ende

Pető

fi té

r 14.

Tele

fon:

(96)

495

-029

Re

ndelé

si id

ő: p

árat

lan

hét:

hétfő

13-

15, k

edd

8-11

, sze

rda

13-1

5, cs

ütör

tök

8-11

órái

g; pá

ros

hét:

hétfő

8-1

1, k

edd

13-1

5, sz

erda

8-1

1, p

én-

tek 8

-11

órái

g. Sz

ünna

poko

n a

körz

eti á

poló

13-tó

l 16

órái

g tar

tózk

odik

a re

ndelő

ben.

Orv

osi ü

gyel

et

Hét

közn

apok

on 1

6 ór

ától

más

nap

7 ór

áig

és

mun

kasz

ünet

i nap

okon

reg

gel 7

órá

tól m

ás-

nap

regg

el 7

órá

ig G

yőrb

en a

Dem

bins

zki

utca

29.

sz. a

latt.

Tele

fon:

(96)

542

-043

Gyó

gysz

ertá

rPe

tőfi

tér 1

4.Te

lefo

n: (9

6) 5

82-0

28Ny

itva

tart

ása:

pár

atla

n hé

t: hé

tfő 1

3-14

, ked

d 9-

11, s

zerd

a 13

-14,

csüt

örtö

k 9-

11, p

éntek

14-

15 ó

ráig

; pá

ros

hét:

hétfő

9-1

1, k

edd

13-1

4,

szer

da 9

-11,

pén

tek

10-1

1 ór

áig.

Szen

t Lőr

inc r

k. te

mpl

omPe

tőfi

tér

Szen

tmisé

k hé

tfőnk

ént

és p

éntek

enké

nt n

yári

idős

zám

ítás i

dején

18

órak

or, t

éli id

őszá

mítá

s-ko

r 17

órak

or, v

asár

nap

9.30

-kor

.

Polg

árm

este

ri H

ivat

al

Józs

ef A

ttila

utc

a 2.

Tele

fon:

(96)

485

-040

; fax

: (96

) 552

-056

Nyitv

a: h

étfő

-csü

tört

ök 7

.30-

16.0

0 pé

ntek

: 7.3

0–13

.00

Tele

ház

Pető

fi té

r 12.

Is

kola

, föl

dszi

nt 2

-es t

erem

Nyitv

a hé

tköz

nap

10:0

0-12

:00

és 1

6:00

-21:

00

Tünd

érvá

r Óvo

da

Pető

fi té

r 12.

Tele

fon.

: (96

) 495

-143

Voca

tiona

l A. K

unsz

iget

i Tag

iskol

ája

Pető

fi té

r 12.

Tele

fon.

: (96

) 495

-142

Kuns

zige

ti Ki

soko

s

A V.

A. K

unsz

igeti

Iskol

ája N

yílt

napo

kat t

art

már

cius 2

3-án

és 24

-én,

mely

re sz

eret

ette

l vár

unk m

inde

n ér

dekl

ődőt

, aki

szer

etné

isko

lánk

at és

a be

nne f

olyó

okta

tó-

neve

lő m

unká

t még

jobb

an m

egism

erni

.

• A

z isk

oláb

an a

200

7/20

08. t

anév

től

felm

enő

rend

szer

ben

beve

zeté

sre

kerü

lt a

kétta

nnye

lvű

(ang

ol-m

agya

r) o

ktat

ás, í

gy

jele

nleg

az 1

-4. o

sztá

lyok

ban

foly

ik a

nyelv

i ké

pzés

. Az

5-8.

évf

olya

mon

hag

yom

ányo

s ál

talá

nos i

skol

ai o

sztá

lyok

műk

ödne

k, ah

ol

a ta

nuló

k an

gol é

s ném

et n

yelv

et is

tanu

l-na

k. • Is

kolá

nk e

gész

nap

os re

ndbe

n m

ű-kö

dik

(8.0

0-16

.00)

, mely

nek

kere

tébe

n ta

-nu

lóin

k isk

olao

tthon

os f

orm

ában

, ill

etve

lutá

ni ta

nuló

szob

ai fo

glal

kozá

soko

n ké

-

szül

nek

fel a

köv

etke

ző ta

nítá

si na

pra.

• Ki

emelt

sze

repe

t ka

p isk

olán

kban

a

testn

evelé

s. A

min

denn

apos

testm

ozgá

s m

elle

tt ús

záso

ktat

áson

, nép

tánc

on ve

szne

k ré

szt t

anul

óink

.•

Szak

köri

fogl

alko

zása

inka

t ig

ény

szer

int

alak

ítjuk

ki

(pl.

mag

yar

felv

étel

i el

őkés

zítő

, fu

ruly

a-sz

akkö

r, m

atem

atik

a fe

lvét

eli e

lőké

szítő

, spo

rtsz

akkö

rök)

.•

A n

em k

unsz

iget

i tan

ulók

at is

ko-

labu

sz h

ozza

és

visz

i otth

ona

és is

kolá

nk

közö

tt.

Isko

lánk

fő te

véke

nysé

gei:

Az

előz

ő év

ek s

iker

eine

k kö

szön

hető

en

ismét

felk

érté

k isk

olán

kat

a H

étm

érfö

ldes

m

esev

etél

kedő

kör

zeti

dönt

őjén

ek m

egre

n-de

zésé

re. M

oson

mag

yaró

várr

ól, K

apuv

árró

l, M

oson

szol

nokr

ól,

Ötte

vény

ről,

Rajk

áról

ér-

kezt

ek h

ozzá

nk v

endé

gek

a m

egm

éret

teté

sre.

Játé

kos,

fejtö

rő, s

zóra

kozt

ató

fela

dato

k bi

zto-

sítot

ták

az iz

galm

as v

etélk

edés

t. 11

csap

at k

ö-zü

l 5 ju

that

ott t

ováb

b. A

kun

szig

eti g

yere

kek

ismét

bec

süle

ttel h

elytá

lltak

, hisz

en m

indh

á-

rom

csa

patu

nk to

vább

juto

tt a

terü

leti

dönt

ő-be

: Olv

asó

bagl

yok

(Ben

csic

s Ev

elin

, Hor

váth

Za

lán,

Kun

Zsu

zsan

na, T

érin

ger B

álin

t)Lo

csi-f

ecsik

(C

sapó

Te

kla,

Fint

a D

óra,

Loso

nczi

Pál

ma L

eila

, Vik

idár

Mát

é)O

kos

bocs

ok (

Jaga

dics

Adr

ián,

Mez

ei M

i-lá

n, N

agy

Bálin

t Tib

or, P

inté

r Kris

ztiá

n)Iz

gato

ttan

várju

k a

köve

tkez

ő fo

rdul

ót,

ahol

már

16

mes

éből

kell

biz

onyí

tanu

nk fe

l-ké

szül

tség

ünke

t.

- HIM

A A

ND

REA

-- H

IMA

AN

DRE

A -

Hétm

érfö

ldes

dön

tő -

ismét

Kun

szig

eten

20

11.

2.

SZ

ÁM

- K

UN

SZ

IGE

TI

HÍR

MO

ND

Ó

AK

TU

ÁL

IS -

3.

OL

DA

L

Nap

i m

unká

nkba

n ki

emel

kedő

sze

repe

t ka

p a

1410

1 sz

ámú

álla

mi

közú

t re

ndkí

vül

ross

z ál

lapot

a, a

meg

oldá

sok

kere

sése

. Az

út

felú

jítás

a a

Regi

onál

is O

pera

tív P

rogr

amba

n el

ső h

elyen

szer

epel

az

azon

nal i

ndíth

ató

be-

ruhá

záso

k kö

zött

2011

-ben

.M

int Ö

nök

is ta

pasz

taltá

k a

Mag

yar K

özút

N

Zrt.

álta

l vég

zett

gyak

ori k

átyú

zás

ma

már

cs

ak rö

vid

idei

g ve

zet e

redm

ényr

e. A

z út s

zét-

eset

t, tö

rede

zett,

alap

nél

küli.

A

felú

jítás

hoz

a te

rvek

et, é

s az

öss

zes

do-

kum

entá

ciót

a M

agya

r Kö

zútk

ezel

ő N

Zrt.,

el

kész

ített,

teh

át e

z se

m a

kadá

lya

a fe

lújít

ás

azon

nali

meg

kezd

ésén

ek.

Nap

onta

egye

ztet

ek, k

érek

segí

tség

et a

Nyu

-ga

t-dun

ántú

li Re

gion

ális

Főm

érnö

kség

től

a M

agya

r Köz

út N

Zrt.

illet

ékes

szak

embe

rétő

l. M

egol

dásk

ént

levé

lben

for

dulta

m a

Nem

ze-

ti Fe

jlesz

tési

Min

iszté

rium

álla

mtit

kárá

hoz,

hogy

a fe

lújít

ás a

zonn

ali m

egke

zdés

ében

le-

gyen

segí

tség

ünkr

e.

A be

kötő

út fe

lújít

ásár

ól

- LEN

DVA

I IVÁ

NN

É -- L

END

VAI I

VÁN

NÉ -

A S

zige

tköz

i Te

rmés

zetv

édel

mi

Egye

sü-

let é

s N

agym

egye

r vá

ros

önko

rmán

yzat

ának

zös

proj

ektje

első

har

mad

ához

érk

ezet

t. A

z el

múl

t né

gy h

ónap

egy

ik l

egje

lent

őseb

b es

emén

ye v

olt

a pr

ogra

m á

ltal

kivá

lasz

tott

tele

pülé

sek

hulla

dék

lera

kóhe

lyei

nek

felm

é-ré

se. A

mi o

ldal

unko

n a

felm

érő

mun

ka a

z A

lsó-s

zige

tköz

i tele

pülé

sek

(Abd

a, D

unas

zeg

(Gyu

lam

ajor

), D

unas

zent

pál,

Győ

r-Bá

csa,

Győ

rlada

mér

, G

yőr-

Révf

alu,

G

yőrú

jfalu

, G

yőr¬

zám

oly,

Kisb

ajcs

(Sz

őgye

), Ku

nszi

get,

Nag

ybaj

cs,

Ötte

vény

Vám

ossz

abad

i, Vé

nek)

ziga

zgat

ási t

erül

etén

az

elsz

órt s

zem

ét, e

l-ha

gyot

t hul

ladé

kler

akás

ok h

elyén

ek, a

hul

la-

dék

men

nyisé

géne

k és

öss

zeté

telé

nek

felté

r-ké

pezé

sét j

elen

tette

. A ti

zenn

égy

tele

pülé

sen

illet

ve te

lepü

lésr

észe

n a

meg

köze

lítől

eg h

úsz-

ezer

ha-

os te

rüle

ten

köze

l neg

yven

ezr

en é

l-ne

k. Ö

ssze

sen

69 h

ulla

dék

lera

kóhe

ly és

köz

el

13 00

0 m3 h

ulla

dék

kerü

lt fe

lmér

ésre

. Kun

szi-

gete

n ha

t hul

ladé

k le

rakó

hely

ker

ült a

zono

sí-tá

sra.

Öss

zese

n 29

26 m

3 hu

lladé

k el

szál

lítás

a vá

rhat

ó. E

lindu

lt a

közb

esze

rzés

i elj

árás

és

rem

élhe

tőle

g áp

rilis

elej

én el

kezd

ődhe

t a h

ul-

ladé

k le

rakó

hely

ek f

elszá

mol

ása,

a hu

lladé

k el

szál

lítás

a, ár

talm

atla

nítá

sa.

Az A

lsó-S

zige

tköz

i tele

pülés

ek és

Na

gym

egye

r köz

ös h

ulla

dékm

ente

sítés

e- D

R. TÓ

ÁSÓ

NÉ G

ÁSP

ÁR E

MM

A ,

PRG

. KO

ORD

INÁ

TOR-

- DR.

TÓÁ

SÓN

É GÁ

SPÁ

R EM

MA

, PR

G. K

OO

RDIN

ÁTO

R-

FELH

ÍVÁ

SKu

nszi

get

Közs

ég Ö

nkor

mán

yzat

a ké

ri a

közs

ég la

koss

ágát

, hog

y ne

szap

oríts

ák a

z ill

egál

is sz

emét

lera

kók

szám

át, m

ert

újab

b hu

lladé

k-m

ente

sítés

re n

em l

esz

lehe

tősé

g.

Becs

üljü

k m

eg a

már

meg

tiszt

ított

körn

ye-

zetü

nket

, óvj

uk jö

vőnk

et!

Út, h

iba

- BÁ

BICS

NO

RBER

T -- B

ÁBI

CS N

ORB

ERT -

„Kun

szig

et m

ár n

em e

gy z

árt

telep

ülés

, zs

ákfa

lu, a

mely

hús

z éve

vol

t. Az

ipar

i üze

mek

be

telep

ülés

ével

meg

növe

kede

tt a

forg

alom

a

1410

1-es

út

on,

teher

autó

k,

kam

iono

k já

rnak

a f

alub

a, r

áadá

sul

a Bo

lgány

i-híd

on

kere

sztü

l ös

szek

ötte

tést

bizt

osítu

nk a

Han

ság

és a

Szi

getk

öz k

özöt

t. Ku

nszi

getre

több

száz

an

járn

ak d

olgo

zni.

Már

nem

jó a

z, am

i hús

z év

e ép

p, h

ogy j

ó vo

lt.”20

06 jú

nius

ában

írta

m a

fent

i mon

dato

kat,

miu

tán

a tél

elm

últa

utá

n hó

napo

kig

kelle

tt vá

rnun

k ar

ra,

hogy

gre

a ká

tyúz

ásba

n Ku

nszi

get i

s sor

ra k

erül

jön.

Négy

és

fél é

v tel

t el

azót

a. 2

009

őszé

n a

Regi

onál

is Fe

jlesz

tési

Taná

cs

Győr

-Mos

on-

Sopr

on

meg

yébe

n a

harm

adik

he

lyen

rang

soro

lta a

z Ö

ttevé

ny-K

unsz

iget

út

más

fél

kilo

mét

eres

sza

kasz

á-na

k fel

újítá

sát.

Akko

r m

ég ú

gy v

olt,

hogy

a

felúj

ítás m

ég 2

009-

ben

meg

kezd

ődhe

t. Ne

m íg

y tör

tént

.Az

óta

anny

i tö

rtén

t, ho

gy m

ár a

z els

ő he

lyre

ker

ültü

nk

a pr

ogra

mba

n és

az

útfel

újítá

s stá

tusz

a „a

zonn

al in

díth

ató”

-vá

vált.

A fe

lújít

ásra

szán

t pé

nzrő

l tav

aly

tava

sszal

úgy

táj

ékoz

tattá

k az

ön

korm

ányz

atun

kat,

hogy

meg

van,

már

csa

k az

alá

írás h

iány

zik.

.. No

s, az

az a

láírá

s azó

ta is

hiá

nyzi

k. T

eljes

en

jogo

san

mer

ül f

el be

nnün

k a

kérd

és,

hogy

m

iért.

És a

zt h

iszem

, nem

csa

k en

gem

zav

ar,

hogy

nem

kap

unk

vála

szt a

z ille

tékes

ektő

l.M

arad

nak

hát

az ú

thib

ák,

amely

ek e

gyre

te

rebé

lyese

dnek

. Ha

a tű

zoltá

s jell

egű

káty

úzás

ne

m t

örté

nik

meg

röv

id i

dőn

belü

l, az

út

ham

aros

an m

ég ro

sszab

b ál

lapo

tban

lesz

, min

t vo

lt nég

y és f

él év

e, am

ikor

sebe

sségk

orlá

tozá

ssal

„gyó

gyíto

tták”

a k

atas

ztro

fális

hely

zete

t. D

e ha

meg

is tö

rtén

ik, e

z nem

hos

szú

távú

meg

oldá

s.Pe

dig

mag

a a

káty

úzás

sem

olcs

ó do

log.

Több

olya

n ta

nulm

ányt

is

olva

stam

, am

ely

állít

ja,

hogy

táv

lato

kban

néz

ve a

z ál

land

ó (a

kár

éven

te

több

al

kalo

mm

al

tört

énő)

tyúz

ás n

agys

ágre

ndek

kel t

öbbe

ker

ül, m

int

a ká

tyús

szak

asz

időt

álló

felú

jítás

a. M

eg le

het

nézn

i péld

ául a

141

01-e

s úth

ibák

kal k

oráb

ban

legin

kább

jtott

szak

aszá

t, az

öt

tevé

nyi

focip

álya

elő

tti

rész

t, ho

gy

a fel

újítá

snak

la so

kkal

jobb

álla

potb

an v

an, m

int a

csa

k ká

tyúz

ássa

l ja

víto

tt sz

akas

zok.

Rem

élhet

őleg

ar

ra a

szak

aszr

a m

ég év

ekig

nem

kell

kát

yúzá

s m

iatt

súlyo

s pén

zeke

t köl

teni

e az á

llam

nak.

Amit

tehet

ünk,

az

az,

hogy

vár

unk

az

azon

nal i

ndíth

ató

proj

ekt a

zonn

ali i

ndítá

sára

. Ad

dig p

edig

közle

kedj

ünk ó

vato

san,

vigy

ázva

a

mag

unk

és a

több

i köz

leked

ő ép

ségé

re.

Az a

zonn

al

indí

that

ó pr

o-jek

t azo

nnal

i in

dítá

sáig

köz

-lek

edjü

nk ó

va-

tosa

n, v

igyá

zva

a m

agun

k és

a

több

i köz

leked

ő ép

ségé

re.

2011

. ja

nuár

1-

től

dr.

Szűc

s Ro

zália

he

lyet

tes

orvo

s bi

ztos

ítja

közs

égün

kben

a

házi

orvo

si el

látás

t. A

ren

delé

sek

időp

ontja

it a

hird

etőt

áblá

kon,

és

a ku

nszi

get.h

u-n

is m

egte

kint

hetik

.A

z or

vosi

ellát

ás

foly

amat

os.

Azo

n sz

emély

ekne

k, a

kikn

ek 2

010.

dec

embe

r 31

-én

a k

árty

ája

a he

lyi o

rvos

i ren

delő

ben

volt

lead

va,

vagy

az

óta

adtá

k le

Ku

nszi

getre

, to

vább

ra is

hely

ben,

a h

ázio

rvos

i ren

delő

ben

(a

Pető

fi té

r 14

.) ve

hetik

ig

ényb

e az

el

látás

okat

(gy

ógyí

tás

- vi

zsgá

lat,

beut

aló,

gy

ógys

zerfe

lírás

; ke

reső

képt

elen

ség

eset

én

tápp

énze

s állo

mán

yba v

étel

).19

99-b

en

az

önál

házi

orvo

si kö

rzet

ki

alak

ítása

a l

akos

ság

egés

zség

ügyi

ellá

tása

ér

deké

ben

tört

ént.

Közö

s célu

nk, h

ogy

a hely

i or

vosi

rend

előb

en gy

ógyí

tsák

Önö

ket.

Kérjü

k,

hogy

tová

bbra

is ti

szte

ljék m

eg bi

zalm

ukka

l dr.

Szűc

s Roz

ália

hely

ette

s ház

iorv

ost.

Kuns

zige

t Kö

zség

Kép

vise

lő-te

stüle

te a

z ál

lás

végl

eges

be

tölté

sére

a pá

lyáz

atot

köz

zé te

tte.

Orvo

si ell

átás

Kun

szig

eten

- LEN

DVA

I IVÁ

NN

É -- L

END

VAI I

VÁN

NÉ -

Term

észe

tese

n ad

dig

is ké

rjük

a M

agya

r Kö

zút N

Zrt.

gazd

aság

tala

n, r

övid

idei

g ta

rtó

káty

úzás

át, é

s az ú

ton

közle

kedő

k tü

relm

ét.

Page 4: OLYTATÁS KUNSZIGET KÖZSÉG ÖNKOMÁNYZATÁNAK ...2. OLDAL - A KTUÁLIS K UNSZIGETI H ÍRMONDÓ - 2011. 2. SZÁM Kunsziget Község Önkormány- zatának Képviselő-testülete február

4.

OL

DA

L -

AK

TU

ÁL

IS

KU

NS

ZIG

ET

I H

ÍRM

ON

- 2

011

. 2

. S

M

Örö

mm

el

érte

sítjü

k a

falu

la

koss

ágát

, ho

gy

gyer

mek

eink

eg

észs

éges

fe

jlődé

sét

elős

egíte

ndő

Szül

ők

Klu

bját

in

dítu

nk.

Célu

nk,

hogy

m

inél

sz

éles

ebb

körn

ek

adju

nk á

t meg

fele

lő is

mer

etek

et a

fi at

alok

és

gyer

ekek

egés

zség

ének

meg

őrzé

se ér

deké

ben.

M

inda

nnyi

unk

célja

és fe

lada

ta ez

ért m

inde

nt

meg

tenn

i. Klu

bunk

pro

gram

jai

(hel

yszí

n a k

önyv

tár)

: Fo

gam

zásg

átlá

s fi a

talo

knál

, ne

mi

úton

te

rjedő

bete

gség

ek, A

IDS -

201

1. 03

.11.

17 ór

a, el

őadó

Ram

mné

Dom

ján

Kata

lin v

édőn

ő.Ká

ros

szen

vedé

lyek

gye

rmek

eink

kör

ében

A K

ossu

th t

éri

egés

zség

házb

an t

alál

ható

ta

nács

adói

he

lyisé

gben

a

köve

tkez

ő ta

nács

adás

okka

l vár

juk

Önö

ket.

Védő

női t

anác

sadá

s: hé

tfő 8

-10

órái

g

Csec

sem

ő ta

nács

adás

: ked

d 8-

11 ó

ráig

Terh

esta

nács

adás

: sz

erda

és p

énte

k 8-

9 ór

áig.

Min

den

hóna

p uto

lsó h

étfő

jén

Baba

- Mam

a K

lub

10 ó

rátó

l. Sz

ülők

klu

bja

a m

eghi

rdet

ett

időp

onto

kban

.

Elér

hető

ség:

Ra

mm

Dom

ján

Kata

lin

védő

nő, t

el. :

06-2

0-44

1-13

53.

Idén

az

eg

yház

közs

égi

hozz

ájár

ulás

gy

űjté

séne

k id

őpon

tja: 2

011.

már

cius

13.

Aki

a

fent

jelze

tt id

őpon

tban

nem

tudj

a be

fi zet

ni,

mer

t ne

m l

esz

otth

on,

vagy

elő

re r

ende

zni

szer

etné

, meg

tehe

ti ez

t Jur

sicsn

é A

ndi V

irág-

Aján

dék

üzle

tébe

n is.

A

Nag

yböj

tben

te

mpl

omun

kban

rom

napo

s le

lkig

yako

rlat

lesz

áp

rilis

7-8-

9-én

. M

inde

gyik

na

pon

lesz

m

ód

elvég

ezni

a s

zent

gyón

ást

délu

tán

öt ó

rátó

l. A

lel

kigy

akor

latok

18

órak

or k

ezdő

dnek

és

Zdia

rszk

y Lá

szló

kar

mel

ita s

zerz

etes

fog

ja

tart

ani a

z elm

élke

dése

ket.

Febr

uár

elej

én v

idám

, sz

ínes

sza

lago

kkal

szíte

ttük

fel

óvod

ánka

t, ké

szül

ődtü

nk

a ha

gyom

ányo

s fa

rsan

gi j

elm

ezbá

lra.

Febr

uár

18-á

n m

inde

n óv

odás

gy

erm

ek

jelm

ezbe

jva

jó h

angu

latba

n ve

tt ré

szt a

mul

atsá

gon.

A

je

lmez

esek

be

mut

atko

zásá

val,

tánc

cal,

vidá

m v

etél

kedő

kkel

telt

a dé

lelő

tt. A

szü

lők

sok-

sok

édes

ségg

el,

üdítő

vel

tám

ogat

ták

rend

ezvé

nyün

ket.

Kösz

önjü

k,

hogy

ez

zel

még

em

léke

zete

sebb

é te

tték

ezt a

nap

ot. A

8.

olda

lon

tová

bbi f

otók

at lá

that

nak.

A n

agy-

közé

pső

csop

ortb

an n

yílt

napo

kat

tart

ottu

nk

az

érde

klőd

ő sz

ülők

nek,

m

ajd

látog

atás

t te

hettü

nk

az

első

os

ztál

yban

. M

ásna

p ped

ig a

szül

eikk

el eg

yütt

látog

atha

ttak

a le

endő

első

osz

tály

osok

az

iskol

ába.

A

tank

ötel

es

korú

gy

erm

ekek

sz

ülei

t sz

ülői

ér

teke

zletre

hív

tuk ,

meg

hívo

tt ve

ndég

ünk v

olt

a kun

szig

eti i

skol

a iga

zgat

ója é

s a le

endő

első

s ta

nító

nén

i, H

ajni

nén

i. A

z id

ei ta

névb

en 1

9

kisg

yerm

ek le

sz el

ső o

sztá

lyos

szep

tem

bert

ől.

A

term

észe

t éb

redé

séne

k ke

zdet

én

az

egyi

k le

gsze

bb ta

vasz

i ünn

epün

kre,

az 1

848-

as

fo

rrad

alom

és

sz

abad

ságh

arc

emlé

ke

előt

t tis

ztel

günk

az

óvod

ás g

yerm

ekek

kel.

2011

. m

árci

us

11-é

n,

pént

eken

ün

nepi

m

egem

léke

zésr

e ké

szül

ünk,

ah

ol

a ki

s-kö

zéps

ő cs

opor

toso

k le

szne

k a v

endé

gein

k.G

ál C

sabá

né Jo

lika n

éni n

yugd

íjba v

onul

ása

után

, a

meg

hird

etet

t da

jkai

ál

lásp

ályá

zat

érté

kelé

se u

tán

Mez

einé

Sip

os S

zilv

ia l

ett

dajk

a nén

ije a

nagy

-köz

épső

csop

ortn

ak.

Febr

uár

elej

én

pály

ázat

ot

írtam

ki

a

meg

üres

edet

t ko

nyha

i ki

segí

állá

sra,

mely

nek

lezá

rása

ut

án

Rebe

nek

Árp

ádné

M

arik

a né

ni k

észí

ti a

tízór

ai é

s az

uzso

nnát

a

gyer

mek

ekne

k tá

lalja

a k

iszál

lítot

t ebé

det a

z óv

oda k

onyh

ájáb

an.

Min

dkét

rég

i-új k

ollé

ganő

nek

kívá

nok,

mun

kát

és r

emél

em s

ok-s

ok ö

röm

teli

napo

t tö

ltene

k az

óvo

dás

gyer

mek

ek g

ondo

zása

, el

látás

a köz

ben

inté

zmén

yünk

ben.

- FA

RKA

S FER

ENCN

É -- F

ARK

AS F

EREN

CNÉ -

Fars

ango

ltak a

z óvo

dáso

k

Szül

ők K

lubj

a Kun

szig

eten

- RA

MM

NÉ D

OM

JÁN

KA

TALI

N -

- RA

MM

NÉ D

OM

JÁN

KA

TALI

N -

- 20

11.

03.

25.

17 ó

ra,

Ram

mné

Dom

ján

Kata

lin.

Egés

zség

es tá

plál

kozá

s- N

utrik

id p

rogr

am

bem

utat

ása

- 20

11. 0

4. 1

5. 1

7. ó

ra, R

amm

Dom

ján

Kata

lin.

Szer

etve

nev

eld, n

evelv

e sze

resd

- 2

011.

05.

20

. 17.

óra

, Leh

otzk

y Jó

zsef

csal

ádgo

ndoz

ó.A

ny

ári

szün

et

után

sz

epte

mbe

rben

fo

lyta

tódn

ak a

Szül

ők K

lubj

a pro

gram

jai.

Várju

k té

ma

java

slata

ikat

, és

zrev

étel

eike

t ho

gy

fi ata

ljain

knak

se

gíte

ni

tudj

unk.

M

egje

lené

sükr

e felt

étle

nül s

zám

ítunk

.Ke

dves

fi at

al k

oros

ztál

y! B

ár a

meg

neve

zés

Szül

ők K

lubj

a, a

tém

ák f

onto

sság

ára

való

te

kint

ette

l vár

unk

benn

etek

et is

. Jö

jjünk

öss

ze m

inél

több

en!

Taná

csad

ások

rend

je

Egyh

ázkö

zség

i híre

k

A

Kuns

zige

ti Fa

lusz

építő

Eg

yesü

let

és

Kuns

zige

t Kö

zség

Önk

orm

ányz

ata

idén

is

meg

rend

ezi

hagy

omán

yos

borv

erse

nyét

. A

ha

gyom

ányo

khoz

hív

en a

ver

seny

hez

ezút

tal

is ka

pcso

lódi

k po

gács

asüt

ő ve

rsen

y.

A bo

rver

seny

t 201

1. m

árciu

s 20-

án,

vasá

rnap

délu

tán

rend

ezik

a sp

ort-

büféb

en.

A b

orok

átv

étele

13

és 1

4 ór

a kö

zött

lesz

. N

evez

ni k

ét, e

gyfo

rma

pala

ck (

7 dl

) bo

rral

le

het,

mely

et p

araf

a du

góva

l zá

rjana

k le.

A

rend

ezők

kér

ik, h

ogy a

pal

acko

kon

sem

mifé

le

jelzé

s, cí

mke

ne l

egye

n!A

bor

okat

14

órát

ól b

írálja

el a

biz

otts

ág,

15

órát

ól

várjá

k a

külö

nfél

e po

gács

ákat

, m

ajd

fél

négy

kor

kezd

ődik

az

ünne

pély

es

ered

mén

yhird

etés

, és

a

díja

k,

okle

vele

k át

adás

a. A

z im

már

tiz

enny

olca

dik

alka

lom

mal

m

egre

ndez

endő

ku

nszi

geti

borv

erse

nyre

sz

eret

ette

l vár

nak

min

denk

it a s

zerv

ezők

.

Borv

erse

ny 20

11

- SZA

LAI M

ÁRK

-- S

ZALA

I MÁ

RK -

20

11.

2.

SZ

ÁM

- K

UN

SZ

IGE

TI

HÍR

MO

ND

Ó

AK

TU

ÁL

IS -

5.

OL

DA

L

már

cius

15.

, ked

d16

:00

Már

cius

15-

i ünn

epély

a M

illen

nium

i Ke

resz

tnél

már

cius

21.

, hét

fő15

:00

Kaca

gd k

i a b

ánat

od -

iroda

lmi d

élutá

n H

ámor

Vilm

ossa

l, Kö

nyvt

árm

árci

us 1

9., s

zom

bat

Nép

i gy

erm

ekjá

ték

és

népt

ánc

talá

lkoz

ó D

unas

zent

pálo

n10

:00

Teke

cent

er -

Kuns

zige

t tek

e10

:00

Kuns

zige

t - H

egye

shal

om u

16m

árci

us 2

0., v

asár

nap

13:0

0 Bo

rver

seny

a sp

ortb

üféb

en13

:00

Ásv

ányr

áró

- Kun

szig

et ta

rt.

15:0

0 Á

sván

yrár

ó - K

unsz

iget

m. I

II. o

.m

árci

us 2

3-24

, sze

rda-

csüt

örtö

kIs

kola

i nyí

lt na

pok

már

cius

26.

, szo

mba

t10

:00

Győ

rlada

mér

- Ku

nszi

get u

1616

:00

Kuns

zige

t - Jo

bb D

áma t

eke

már

cius

27.

, vas

árna

p14

:00

Kuns

zige

t - K

imle

tart

.16

:00

Kuns

zige

t - K

imle

m. I

II. o

.áp

rilis

2.,

szom

bat

Tila

i Laj

os E

mlé

ktor

na a

spor

tcsa

rnok

ban

10:0

0 Ku

nszi

get -

Hal

ászi

u16

17:0

0 Pé

r - K

unsz

iget

teke

ápri

lis 3

., va

sárn

ap14

:00

Dar

nózs

eli -

Kuns

zige

t tar

t.16

:00

Dar

nózs

eli -

Kuns

zige

t m. I

II. o

.

Prog

ram

aján

lóA

költé

szet

nap

ját v

erse

kkel

kösz

öntjü

k

Már

har

mad

ik a

lkal

omm

al re

ndez

ver

s- é

s pr

ózam

ondó

vers

enyt

a VA

kuns

zige

ti isk

oláj

a és

Ku

nszi

get

Közs

ég

Önk

orm

ányz

ata.

Az

elm

últ k

ét év

ben

az is

kolá

soko

n tú

l nyu

gdíja

s ko

rú v

erse

nyző

k is

rész

t vet

tek

a ve

rsen

yen:

juk

az

idei

ve

rsen

yen

is sz

ámíta

nak

a re

ndez

ők. 15

éve h

alt m

eg T

ilai L

ajos

Feke

te z

ászló

és

mély

gyá

sz fo

gadt

a 19

96.

már

cius

29-

én a

Nyu

szi-k

upár

a Ku

nszi

getre

ér

kező

álta

láno

s isk

olák

tanu

lóit

és az

őke

t el-

kísé

rő p

edag

ógus

okat

: azn

ap h

ajna

lban

meg

-ha

lt Ti

lai L

ajos

, Kun

szig

et p

olgá

rmes

tere

. Ti

lai L

ajos

hiv

atás

át, e

mbe

rtár

sait,

falu

ját é

s cs

alád

ját s

zere

tő em

ber v

olt.

Hiv

atás

os tű

zoltó

vo

lt, m

ajd

Kuns

zige

t első

szab

adon

vál

aszt

ott

polg

árm

este

re le

tt, é

s a

Győ

r-M

oson

-Sop

ron

meg

yei k

özgy

űlés

nek

is ta

gja v

olt.

A N

yusz

i-Kup

át T

ilai

Lajo

s ke

zdem

énye

-zé

sére

elő

ször

199

4-be

n re

ndez

ték

meg

a v

a-do

natú

j kun

szig

eti s

port

csar

nokb

an. 1

997

óta

Tila

i Laj

os E

mlé

ktor

naké

nt re

ndez

i meg

a ve

r-se

nyt,

amely

idén

ápril

is 2-

án le

sz a

kuns

zige

ti sp

ortc

sarn

okba

n. A

z isk

ola

Abda

, Ötte

vény

, G

yőrz

ámol

y, G

yőrla

dam

ér,

Győ

rsze

mer

e és

- BÁ

BICS

NO

RBER

T -- B

ÁBI

CS N

ORB

ERT -

Anya

köny

vi h

írek

Szül

etés

:

Fülö

p La

ra 2

011.

02.1

7.

an.:

Benn

árik

Nic

olet

te M

árta

Hal

áloz

ás:

id. G

ál N

ándo

rné 2

011.

01.3

0.

Csán

yi G

yula

201

1.02

.08.

A v

erse

nyt

2011

-ben

a m

agya

r kö

ltész

et

neve

zete

s nap

ján,

ápril

is 11

-én,

hét

főn

délu

tán

rend

ezik

, a k

ultú

rház

felú

jítás

a m

iatt

ezút

tal

az is

kolá

ban.

A

köl

tész

et n

api v

erse

nyre

ezút

tal i

s vár

ják

a re

ndez

ők a

z ál

talá

nos

iskol

ások

on t

úl a

z id

őseb

b ko

rosz

tály

t is.

ápri

lis 4

. hét

15:0

0 N

yugd

íjas

klub

fog

lalk

ozás

: Fr

issítő

gy

ógyt

orna

a sp

ortc

sarn

okba

náp

rilis

9. s

zom

bat

10:0

0 Ra

jka -

Kun

szig

et u

16áp

rilis

10.

vasá

rnap

15

:00

Kuns

zige

t - M

ecsé

r tar

t.17

:00

Kuns

zige

t - M

ecsé

r m. I

II. o

.áp

rilis

11.

hét

fő13

:00

A n

yugd

íjas k

lub

és a

z ál

talá

nos i

skol

a kö

zös s

zava

lóve

rsen

ye az

isko

lába

n áp

rilis

16.

szom

bat

10:0

0 Ku

nszi

get -

Mos

onsz

entm

ikló

s u16

16:0

0 Ku

nszi

get -

Győ

rújfa

lu te

ke17

:00

Mos

onsz

entm

ikló

s II -

Kun

szig

et m

. III

ápri

lis 1

7. va

sárn

ap09

:30

Virá

gvas

árna

pi p

assió

ápri

lis 1

8. h

étfő

Nyu

gdíja

s kl

ub fo

glal

kozá

s: „

Kere

sztfa

titk

a tü

ndök

öl”

Szal

ai Il

dikó

2010

-ben

, Vik

idár

Már

k 200

9-be

n m

utat

ott b

e em

lékez

etes

pro

dukc

iót.

Mos

onsz

entm

ikló

s lá

ny-

és fi

úcsa

pata

it sz

e-re

tné v

endé

gül l

átni

a to

rnán

.

Gra

tulá

lunk

szin

te ré

szvé

tünk

!