2015. október

Október – egy hónap,

két megemlékezés

Fut az egész iskola…

Játsszunk!

Tűz, vas, ólomkatona

„Kik érted haltak”

(Vértanúkra emlékezünk)

Az októberi hónap két magyar nemzeti emléknap jegyében zajlott. 6-

án az aradi vértanúk 1849-es mártírhalálára, 23-án pedig az 1956-os

forradalom áldozataira emlékeztünk.

A két esemény között több mint 100 év telt el, a forradalmárok

különböző rendszerekben különböző követelésekkel álltak elő, mégis

annyi közös vonást lehet felfedezni bennük. Két forradalomról van szó,

melyben a bátrak kiálltak az igazukért, nem hódoltak be a többség illetve

a hatalom előtt, hanem vállalva a következményeket – a

megaláztatásokat, kínzásokat, börtönbüntetést, halált – szembeszálltak az

elnyomóikkal. Ha ezek a hősök a megalkuvást választották volna, akkor

ma ezt az újságot lehet, hogy nem magyarul, hanem más nyelven

olvasnátok… De mindannyiunk szerencséjére ez nem így van.

Mind az 1848/49-es, mind az 1956-os forradalom áldozathozatala arra

emlékezteti az utókort, hogy a szabadságért és igazságért folytatott harc

mindig rögös, és általában nem vezet rögtön eredményhez. Ez évekbe,

évtizedekbe telhet. De megéri küzdeni, mert ez elindít valamit, ami előbb

vagy utóbb célba ér, és meghozza gyümölcsét.

A 13 aradi vértanú arcképe Az 1956-os lyukas zászló

2

Iskolánk életéből Októberi események címszavakban:

1.Kicsi hang fellépése 9.Ringató

2.Szivárvány játszóház 10.Országos Citeratalálkozó Nagykaposon 3.Bíborpiros Szép Rózsa kerületi fordulója

11.Tanulmányi kirándulás két kiállításra: – „Rejtélyek, sorsok, múmiák”

4.Citerások fellépése Litkán – Történelmi térképek Kassáról

5.Emlékezés az aradi vértanúkra 12.Kelepelők fellépése Sárospatakon 6.Tanulmányi kirándulás a péderi kovácsműhelyben

13.Nyílt nap a Márai gimiben 14.Emlékezés az 1956-os forradalomra

7.Fut az egész iskola, fut az egész család 15.Beneveztünk az Ízletes rajzok versenybe

8.Malom- és babakiállítás-látogatás 16.Kilencedikesek a Magyar Nap a Steel Parkban nevű rendezvényen

Októberben sem pihentettük a citeráinkat Két egymást követő szombati napon, október 3-án és 10-én újabb élményekkel és sikerekkel gazdagodtunk: a szádalmási megmérettetésen továbbjutottunk a Bíborpiros Szép Rózsa kerületi fordulóján. Szorítsatok nekünk november 20-21-én, amikor a legjobbakkal mérettetünk meg Dunaszerdahelyen, az országos fordulón! Egy héttel később országos citeratalálkozón vettünk részt Nagykaposon, amelyen nagyon jól szórakoztunk. Ok: a zene öröme és Laura születésnapja, melyet szintén ott ünnepeltünk. A sok versenyző között mi voltunk a legfiatalabbak. Nem számított, hogy nem nyertünk, mert a sok-sok új tapasztalat, kellemes élmény többet jelentenek egy vándorserlegnél.

Tóth Kika, Földes Detti

Tűz, vas, ólomkatona… Osztályunkkal, a hetedikesekkel egy izgalmas tanulmányi kiránduláson vettünk részt, Bálinték kovácsműhelyébe látogattunk el. Először nem nagyon érdekelt minket, de aztán egyre érdekesebb dolgokat láttunk. Mindenféle értékes gépek között vezetett végig bennünket a kovácsmester, amelyekhez természetesen mi nem érhettünk, de láthattuk őket működés közben. Ólomkatonákat készítettünk. Vasat, cint és ólmot olvasztottunk. Láttuk, hogyan ég el a vas, és válik használhatatlanná. Bálint összeöntötte a cint és az ólmot, ami kis híján felrobbant. Kipróbáltuk, hogyan kell szétszedni és összerakni az ördöglakatot. Ebben Albert volt a legügyesebb, neki sikerült először szétszedni. A végére mindenki nagyon élvezte a tartalmas kirándulást, és sokat nevettünk.

Földes Detti, Tóth Kika

Véleményem szerint… Ebben a hónapban zajlott a Fut az egész iskola, fut az egész család nevű rendezvényünk, amely hosszú évek hagyományára tekint vissza, egyre nagyobb népszerűségnek örvendve. Lássuk csak, ti hogyan vélekedtek erről:

–Nem szomorkodtál, hogy hajszál híján maradtatok le a dobogóról? –Nagyon idegesített, hogy csak a másodperc töredékén múlott, hogy benne legyünk a legjobb első három csapatban. –Szerinted meg tudtátok volna nyerni a versenyt?

–Igen, ha mindenki jobban odatette volna magát, nyerhettünk volna. –Hogy érezted magad a csapaton belül? –Jó volt a csapatom, legalábbis nekem tetszett, mert nem csak jó futók voltak a csapattársaim, hanem nagyon jól kijöttünk egymással. –Mikor Ucekaj Márk ellen futottál, hittél benne, hogy sikerül megelőznöd? –Minden erőmet latba vetettem, és hittem, hogy sikerülni fog, viszont arra nem számítottam, hogy ilyen gyorsan fog majd futni.

Tóth Kika interjúja Kmecko Lillával,VII.

–Milyen érzés volt nyerni? –Nagyon jó érzés töltött el, mikor megnyertük az idei futamot, büszke vagyok a teljesítményünkre. –Szeretsz futni? –Igen, nagyon szeretek futni, és úgy érzem, sokat tettem, hogy

nyerjen a csapatunk. –Milyen volt a pálya? –Jó volt, bár volt egy éles kanyar, de azon kívül semmi akadály nem volt. –Mit éreztél, amikor átvetted a stafétabotot? –Izgultam, de bíztam benne, hogy jól fogok futni. Örülök, hogy együtt futhattunk a csapatunkért és az egészségünkért.

Földes Detti interjúja Horváth Alberttal, VII.

Nagy élmény volt, mikor elkezdődött a verseny. Szeretek futni, ezért nem volt nagy kihívás számomra. A csapatunkkal megnyertük az első helyet. Azért is szeretek futni, mivel a testvéremmel sokat sportolunk. De azért is, mert sportolás alatt és után mindig jól érzem magam. A futás az egyik legjobb módja annak, hogy formában

tartsuk az alakunkat, hiszen a futás legtöbb izmunkat megmozgatja. Segít az egészségünk megőrzésében, és ha a természetben futunk, még annak szépségeit is érkezünk megcsodálni. Röviden, ezért szeretem ezt a sportot.

Hrico Cynthia, VI.

„Szólj, s ki vagy, elmondom”

Októberi számunkban az „-e” kérdőszó helyes használatával foglalkozunk.

Helyes: nem lesz-e sok meg tudjátok-e oldani megkérdezem,

játszani akar-e vagy olvasni

Helytelen: nem-e lesz sok meg-e tudjátok oldani megkérdezem,

játszani-e akar vagy olvasni

A nagyobb tanulók már tudják, mi az állítmány, nekik könnyebb megérteni

azt, hogy az „-e” kérdőszócska mindig az állítmány után áll. A kisebbek

jegyezzék meg úgy, hogy az „-e” kérdőszó nem állhat közvetlenül a tagadó

„nem” után, illetve nem állhat közvetlenül az igekötő után.

Az alábbi feladatban leellenőrizheted, hogy megértetted-e. Két mondat

helytelen, melyek azok?

a) Hogy meglátogatnak-e minket vasárnap, nem tudom.

b) Megkérdeztem, kér-e ő is ebből a finom süteményből.

c) Hosszan szaglászott, nem-e fedez fel valamilyen nyomot.

d) Vajon ő érez-e most honvágyat?

e) Hogy a vízből ivott-e vagy a teából, már nem emlékszem.

f.) Sokáig tanakodott, nem kellene-e szólni a tanároknak is.

g.) Ki mondja meg, helyes-e a feladat?

h.) Felhívtam, hogy megtudjam, el-e jön hozzánk.

Mi fán terem E havi rovatunkban újabb szólásokkal, közmondásokkal ismerkedhettek. Ne feledjétek, több évszázados népi bölcsességek rejlenek bennük. Használjátok őket bátran, általuk szemléletesebb, kifejezőbb lesz a megnyilvánulásotok. Nem enged a negyvennyolcból. – Ez egy szólás, melyet akkor használunk, ha

valaki nem tágít az elhatározásától, ragaszkodik elveihez, követeléseihez, nem

hagyja a maga igazát. 1848 után használták azokra a politikusokra, akik a 48-as

törvényekben leírt módon akarták megvalósítani a magyar függetlenséget.

Minden csomónak megvan a maga oldója. – Ezzel a közmondással az Egri

csillagokban is találkozunk. Arra biztat minket, hogy nincsenek megoldhatatlan

feladatok, gondok. Minden bajra van valami orvosság.

Bárányok közt béget, farkasok közt vonyít. – Azokra az emberekre értjük, akik

mindig olyan véleményt fognak hangoztatni, amit a többség örömmel hall. Mást

mondanak ebben a társaságban, mást mondanak abban a társaságban, csak

hogy ne veszítsenek a népszerűségükből. Egyszóval a képmutató,

köpönyegforgató, gerinctelen emberekre vonatkozik ez a szólás. Még szerencse,

hogy nem mindenki ilyen, különben nem lennének „48-as”, „56-os” hőseink, de

egyáltalán példaképeink sem lennének, akikre felnézhetünk.

Bolond lyukból bolond szél fúj. – A komolytalan embernek a mondanivalója is

komolytalan.

Több is veszett Mohácsnál. – A közmondás egy keserédes vigasztalás arra nézve,

hogy nagyobb bajok is érhetnek, mint az, ami miatt most épp keseregsz. Az

1526. augusztus 29-ei mohácsi csata a magyar történelem legtöbbet emlegetett

ütközete. Ez a törökök ellen vívott csata a magyarok súlyos vereségével

végződött.

A mohácsi csata történelmi emlékhelye Mohácson (Dél-

Magyarországon)

1. Egy rossz jegy miatt nem érdemes sírni, Petike!

a.) Nem enged a negyvennyolc- ból.

2. Elismerésre méltó, ahogy Zoltán derekasan kiáll az ügyünkért.

b.) Bolond lyukból bolond szél fúj.

3. Már megint zöldeket beszél.

c.) Több is veszett Mohácsnál.

4. Mindig azt mondja, amit a jelenlévők hallani szeretnének.

d.) Minden csomónak megvan a maga oldója.

5. Feri ügyesen kilábalt a megoldha- tatlannak tűnő problémából.

e.) Bárányok közt béget, farkasok közt vonyít.

Az alábbiakban leellenőrizheted magad, megértetted-e a szólások,

közmondások jelentését, illetve fel tudod-e őket használni konkrét

helyzetekben.

Párosítsd az alábbi helyzeteket a hozzájuk illő szólásokkal,

közmondásokkal!

Játsszunk!

Ha szeretsz játszani és egyúttal tanulni is, akkor az alábbi kérdések neked valók.

1. Ki nem tartozott az aradi vértanúk közé?

a) Aulich Lajos

b) Vécsey Károly

c) Poeltenberg Ernő

d) Kossuth Lajos

1. Egy rossz jegy miatt nem érdemes sírni, Petike!

a.) Nem enged a negyvennyolc- ból.

2. Elismerésre méltó, ahogy Zoltán derekasan kiáll az ügyünkért.

b.) Bolond lyukból bolond szél fúj.

3. Már megint zöldeket beszél.

c.) Több is veszett Mohácsnál.

4. Mindig azt mondja, amit a jelenlévők hallani szeretnének.

d.) Minden csomónak megvan a maga oldója.

5. Feri ügyesen kilábalt a megoldha- tatlannak tűnő problémából.

e.) Bárányok közt béget, farkasok közt vonyít.

1. Egy rossz jegy miatt nem érdemes sírni, Petike!

a.) Nem enged a negyvennyolc- ból.

2. Elismerésre méltó, ahogy Zoltán derekasan kiáll az ügyünkért.

b.) Bolond lyukból bolond szél fúj.

3. Már megint zöldeket beszél.

c.) Több is veszett Mohácsnál.

4. Mindig azt mondja, amit a jelenlévők hallani szeretnének.

d.) Minden csomónak megvan a maga oldója.

5. Feri ügyesen kilábalt a megoldha- tatlannak tűnő problémából.

e.) Bárányok közt béget, farkasok közt vonyít.

2. Miről híres Szent-Györgyi Albert?

a) feltalálta a C-vitamint

b) áttörést ért el a magyar űrkutatásban

c) olimpiai úszóbajnok volt

d) egy középkori legenda hőse

3. Miért harangoznak minden délben?

a) hogy tudjuk, mennyi az idő

b) hogy elverjék a közeledő vihart

c) a nándorfehérvári diadal emlékére

d) az ebédért való hálaadásra

4. Ki az első ember, aki a Holdra lépett?

a) Farkas Bertalan

b) Jurij Gagarin

c) Neil Armstrong

d) Michael Collins

5. Pisti este 8-kor aludt el. Reggel 9-ig akart aludni, így beállította a vekkert 9-re.

Hány órát aludt? a) egy órát

b) tizenhárom órát

6. Csak egy megoldás helyes nyelvtanilag.

a) Fel kellesz olvasni a verset.

b) Kellesz nekünk a harcmezőre!

c) Mikor kellesz leadni a munkát?

d) A pénzt csekken kellesz kifizetni.

7. Melyik állítás mond ellent az illemszabályoknak?

a) Az ételt kritizálás nélkül fogyaszd!

b) A rágógumit ragaszd a tányér aljára!

c) A kenyeret csak a kosárral együtt nyújtsd!

d) A kést nem illik szájhoz emelni, megnyalni.

8. Honnan ered a maratoni futás története?

a) Görögországból

b) Amerikából

c) Angliából

d) Franciaországból

9. Ha olyan teremben állsz, amelynek falai, mennyezete és padlója tükörrel van beborítva, akkor hányszor láthatod magad? a) hatszor

b) egyáltalán nem látod magad

c) megszámlálhatatlanul sokszor

10. Kösd össze a gyűjtőnevet a megfelelő állattal! konda falka csorda ménes nyáj raj boly

11. Tornáztasd meg egy kicsit a szürkeállományodat a sudokuval! Játékszabály: egy számjegy egy sorban csak egyszer szerepelhet mind vízszintesen, mind függőlegesen!

Így írtok ti

Pillanatkép egy égiháborúról

Éjjel nagy vihar támadt. Puskalövés hangú mennydörgésre ébredtem. Egy villám egy röpke pillanatra az egész szobát megvilágította. Viharos szél tombol odakint. Egy faág hangos csattanással ér földet. Újabb és újabb dörrenés zavarja meg az éjszaka csendjét. A hangágyúk és a tüzes nyilak után megszólalnak a hangtalan puskák, amelyek dió nagyságú jegeket lőnek.

Bodnár Ferenc, VII.

Újságkihordó voltam a Nyugatnál

1908.1.1. Kedves naplóm! Ez életem legjobb napja. Elmentem egy állásinterjúra a Nyugathoz. Ignotus úr meg volt velem elégedve, ezért én lettem a Nyugat újságkihordó inasa. 1908.1.2. Ma kezdtem el a műszakot. Nagyon izgalmas volt. Elsősorban a gazdagok kapták meg ezt a csodás lapot, ezután a szegényebbek is kaptak egy-egy példányt belőle. (évek múlva) 1920.2.3. Már 12 éve dolgozom a Nyugatnál, és szebbnél szebb költeményekkel ismerkedtem meg. Bevallom, nekem József Attila a kedvencem. Állandóan olvasom a folyóiratot, és ezek az alkotások arra sarkalltak engem, hogy én is írjak egy verset. Viszont borzalmas lett, úgyhogy inkább hagyjuk. 1933.5.6. Az új főnököm, Babits Mihály megtiltotta nekem, hogy beleolvassak az eladandó példányokba, kivéve persze, ha megveszem. 1943.3.4. Babits Mihály elhunyt, ezért ismét új főnököt kaptunk, Illyés Gyula személyében. A Nyugatot átkeresztelte Magyar Csillagra. No, ez már tetszik nekem. Zupkó Tímea, VIII.

Újságkihordó voltam a Nyugatnál (részlet)

Mivel több évtizedig ezzel a munkával kerestem a kenyeremet, napló formájában szeretném bemutatni e kétségkívül érdekes, néha meghökkentő, olykor megbotránkoztató korszakot, amit a Nyugat hozott magával. Ekkor még nem is gondoltuk volna, milyen jelentős változásokat fog hozni egész Magyarországon. 1907.11.21. Fázom. Munka nélkül várom a hideg telet. Egész nap kéregetek, hogy a családomat el tudjam tartani valamennyire. Egész nap tűröm, hogy a hideg a csontomig hatoljon, és könyörgök az Istenhez, hogy hazaérjek valamilyen kis kenyérrel. A szegénység martalékává váltunk.

Mióta reménykedem, hogy lesz munkám, meleg házba érkezek haza, és a családdal majd megvacsorázom, és nem egy kis száraz kenyéren kell majd osztozkodnunk. 1908.1.1. Miközben kéregetek, mindenkinek egy új folyóiratot látok a kezében, a Nyugatot. Eszembe ötlik, vajon nem egy új álláslehetőség kínálkozik-e elém. A szegény ember már csak ilyen, lesi az alkalmat, majd kapva kap egy kis remény után, és szalad a jobb jövőt látva maga előtt. Úgyhogy holnap elmegyek a szerkesztőségbe, hátha akad egy kis fölösleges munka, amire egy magamfajta embert is felvesznek. 1908.1.2. Hurrá! Újságkihordó lettem a Nyugatnál! Most már látom magam előtt a fényes jövőt. 1929.10.28. Az egész szerkesztőség gyászol. Ma halt meg Osvát Ernő. Elkeseredettségében, hogy lánya tüdőbajban életét vesztette, saját kezével vetett véget életének. Nyugodjon békében. 1929.11.12. Immár Babits Mihály és Móricz Zsigmond a lap szerkesztői. Már egy jópár évtizede ez a munkám, és még mindig lenyűgöz, ahogy az emberek összedolgoznak. 1939.12.10. Javában dúl a II.világháború. A Nyugat ezalatt sem szűnt meg működni. Tovább publikálnak az írók, költők. 1941.8.4. A Nyugat újabb főszerkesztőjét veszítette el, mégpedig Babits Mihályt. 57 éves volt. Nem tudom, hogy ezek után ki fogja vezetni a Nyugatot, bár eddig mindig akadt valaki. 1944.4.1. Ma foglalta el Illyés Gyula a főszerkesztői széket, de már Magyar Csillag név alatt fut a folyóirat. A Nyugattal való hosszú évtizedes munkaviszonyom után elmondhatom, hogy öröm volt a Nyugat csapatának tagja lenni. Mindvégig lenyűgözött, hogy egyeseket mennyire érdekelnek az új hírek, a kultúra, a társadalom megújításának a lehetősége. Persze nem mindenki nézte jó szemmel ezt a rengeteg publikáló, társadalombíráló és fejlődni vágyó embert. Véleményem szerint a Nyugat korszaka óriási változást és nem kis fejlődést hozott magával Magyarországon, és szerintem ez nyomást fog gyakorolni a későbbi években, évtizedekben, évszázadokban az ország jövőjére, és a történelemkönyvek megemlékeznek majd erről a korszakról, és utódaink büszkék lesznek majd arra, hogy véleményünket bátran hangoztattuk, az igazságot kerestük, fejlődni akartunk, és büszkén fogják mondani, hogy magyar vagyok!

Ucekaj Vivien, VIII.

__________________________________________________________________________

Szerkesztők: Mgr. Szaszák Éva, Tóth Krisztina, Földes Bernadett, Hrico Cynthia