Összetartozunk - a székelyföld-szórvány partnerségi program eredményei

A székelyFÖlD–szórvány pArtnerséGI proGrAM

ereDMényeI

Szolidárisnak kell lennünk egymással, oda kell figyel-nünk egymás gondjaira, és segítenünk kell azok meg-oldásában. Természetesen más kihívások előtt állnak a tömbben élők, és mások előtt a szórványban élő magyar emberek, de a cél közös: hogy mi magunk dönthessünk a bennünket érintő kérdésekben.

A székely–szórvány kApcsolAt

Kedves Olvasó!A Romániai Magyar Demokrata Szövetség számára a „Minden magyar számít” nem egy – különböző alkalmakkor használt – szlogen, hanem nap mint nap megélt valóság. Számunkra ugyanolyan fontos minden szórványban élő magyar ember, mint a Székelyföldön vagy a Partiumban élők.

Az idén közzétett népszámlálási adatok megerősítették bennünk azt a meggyőződést, hogy – közösen – tennünk kell azért, hogy a szórványban élő magyar emberek megőrizhessék identitásukat, kultúrájukat, érezzék azt, hogy összetartozunk. Együtt, egymásra támaszkodva, egymásban bízva vagyunk és maradhatunk erősek.

Szolidárisnak kell lennünk egymással, oda kell figyelnünk egymás gondjaira, és segítenünk kell azok megoldásában. Természetesen más kihívások előtt állnak a tömbben élők, és mások előtt a szórványban élő magyar emberek, de a cél közös: hogy mi magunk dönthessünk a bennünket érintő kérdésekben.

Ezért a célért áldozatot kell vállalnunk, ezért a célért dol-goznunk kell, mind annyiunknak. Mert jobb lesz akkor, ha nem mások döntenek helyettünk, mi határozzuk meg, mit akarunk fejleszteni, mire van szükségünk az oktatás, a kultúra terén, azaz: miként akarunk élni, itt, az otthonunkban. Természtesen a tömbben élő magyar emberek és a szórványban élők érdekeit is érvényesítenünk kell. Ezért van szükség a szolidaritásra, és az RMDSZ feladata megteremteni és megőrizni ezt az egyen-súlyt. Megértetni, elfogadtatni azt, hogy ez megmaradásunk záloga, s egy erős Székelyföld, egy erős Partium a szórványban élők kiszolgáltatottságát tudja megfékezni, mert így nagyobb erővel, több energiával tudunk egymásra odafigyelni.

Összetartozunk: így nevezték el, most már több mint négy éve, a székely–szórvány partnerséget is. A következő oldalakon bemutatjuk a program eredményeit, és arról is olvashatnak, miként vélekednek erről a partnerségről azok, akik nap mint nap részt vesznek benne. Úgy érzik, nincsenek egyedül, úgy érzik, hogy egy közösség vagyunk, amely saját sorsát önmaga akarja alakítani. Így legyen!

Kelemen Hunorszövetségi elnök

4

Eltelt több mint négy esztendő, és Összetartozunk Székelyföld‒Szórvány Partnerségi Programunk-hoz Hunyad, Fehér, Szeben és legújabban Brassó

megye is csatlakozott. Amikor elindítottuk a progra-mot, voltak elképzeléseink, de úgy éreztük, hogy telje-sen ingoványos talajon járunk, nem tudtuk határozot-tan, hogy mi lesz belőle. Aztán teltek a hetek, hónapok, esztendők, és az Összetartozunk program egyre terebé-lyesedett, egyre több barátság született, egyre több kö-zösség között alakult ki rendszeres kapcsolat. Sikerült beléjük bátorságot lehelni és erősíteni a szórványban élő magyar közösségeket. Magyarságuk vállalására sarkalltuk őket, ugyanakkor mi is sokat tanultunk, tapasztaltunk az ottaniaktól. Vannak olyan magyar közösségek, melyektől mi, székelyföldiek is erőt, hi-tet, bátorságot tanulhatunk. Betekinthettünk példá-ul az abrudbányai magyar közösség életébe, amely a város lakosságának mindössze egy százalékát jelenti. Csodáljuk, ahogy városuk főterén megszervezik – a helybeli román lakosság nagyszámú részvételével – az Abrudbányai Magyar Közösség Napját, illetve minden eszközzel törekednek arra, hogy a vidék épített örök-ségét megmentsék, és a magyar közösség identitását erősítsék. Megtapasztalhattuk az identitásában meg-gyengült türi magyarok küzdelmét, arra való törek-vését, hogy erősödjön, és igyekezzen megteremteni a fennmaradásához legszükségesebb intézményeket. Déván, Vajdahunyadon láthattuk, hogy erős egyénisé-gek szervezik a közösség életét, és ezáltal a románok csodálatát is kivívták. A sort hosszan folytathatnánk, hisz az évek során sok pozitív tapasztalatot szereztünk mind a négy megyében.

Úgy véljük, hogy az össznemzeti szolidaritás a szór-vány pusztulását is megállíthatja, visszafordíthatja. Ehhez fontos a pozitív szemlélet, a hit abban, hogy van magyar jövő Erdély minden sarkában, ahol magyarok élnek.

Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke,az RMDSZ Háromszéki Területi Szervezetének elnöke

Vannak olyan magyar közössé-gek, melyektől mi, székelyföldiek is erőt, hitet, bátor-ságot tanulha-tunk.

5

kovásznA MeGye áltAl MŰkÖDtetett proGrAMok

A kezdetek (2009–2010)

2009-ben Tamás Sándor Kovászna megyei tanácsel-nök, Antal Árpád András, Sepsiszentgyörgy polgár-mestere és Winkler Gyula európai parlamenti képvi-selő kezdeményezésére létrejött Hunyad és Kovászna megye között a szórvány–székely partnerségi kapcso-lat. A konkrét kapcsolatfelvételre 2009 őszén került sor, amikor Demeter László megyei tanácsos és Ne-mes Előd, Kovászna Megye Tanácsának munkatársa ellátogattak Dévára, Vajdahunyadra, Petrozsénybe és Lupényba. E négy városban találkoztak az ott élő magyar közösségek vezetőivel, tanárokkal, lelkészek-

kel, politikusokkal, civil-szervezetek vezetőivel, és áttekintették a későbbi együttműködésben rejlő le-hetőségeket. Az Összetarto-zunk Székelyföld‒Szórvány Partnerségi Program 2010-ben teljesedett ki, amikor is számos közös program került megszervezésre Hu-nyad megyében és Három-széken egyaránt. Ezek az alkalmak arra adtak lehe-tőséget, hogy a két megye közreműködői sokat ta-nuljanak egymástól. Szá-

6

KOVÁSZNA MEGYE ÁLTAL MŰKÖDTETETT PROGRAMOK

mos felejthetetlen eseménynek lehettek szemtanúi a projekt szervezői. Megdöbbentő volt például, mikor a bölöni néptánccsoport előadása után a Hunyad me-gyei Bácsi község egyik tagja kijelentette: a települé-sen utoljára 28 évvel ezelőtt láthattak magyar nyel-vű előadást. Az az eset is szívbemarkoló volt, amikor Haróban a Budapesti Utcaszínház egyik tagjának azt mondták a helyiek, hogy utoljára 1948-ban volt ma-gyar színielőadás a faluban.

Ezek az alkalmak arra adtak lehe-tőséget, hogy a két megye közreműködői sokat tanuljanak egymástól.

7

2011 ‒ újabb kapcsolatok kiépítésének éve

Kovászna Megye Tanácsának vezetősége és szórvány-felelősei a Hunyad megyével kiépített kapcsolat és az egyéves aktív munka során belátták, hogy óriási hi-ánypótló tevékenységbe kezdtek, de a térség sokkal szélesebb, így sokkal nagyobb területen kellene prog-ramokat szervezni. A Háromszéket Hunyad megyével összekötő útvonal adta talán az ötletet, hogy Fehér és Szeben megyéken ne csak átutazzunk, hanem ismerjük meg az ott élő magyarságot, térképezzük fel az elszige-teltség okozta hiányokat, próbáljunk segíteni nekik a mindennapok gondjaiban.

Hunyad megyében első évben a kulturális progra-mokra, a közvetlen emberek közötti kapcsolatokra volt nagy igény: kisiskolások, ifjak, nyugdíjasok, egyházi közösségek találkoztak, is-merkedtek egymással, közö-sen kirándultak, táboroztak. A háromszéki előadócso-portok, művészek egy-egy hétvége alatt több települést érintve igyekeztek enyhíteni a szórványsors miatt kiala-kult kulturális éhséget.

Hasonló igényekkel találkoztak a programszervezők Fehér és Szeben megyékben is. Itt sikerült szélesíteni a palettát: pedagógusok találkoztak tapasztalat- és esz-mecserére, szakmai konferenciát szerveztek falugon-dok kezelésére, kézműves tevékenységeket tanulhattak egy hét alatt az érdeklődő pedagógusok, magyarorszá-gi testvértelepüléseiket igyekeztek érzékennyé tenni a szórványsors nehézségeinek orvoslására, civilszerve-

8


zetekkel vették fel a kapcsolatot. A hagyományossá vált tevékenységek, azaz a kulturális programok és az em-beri találkozások természtesen nem maradtak el, egyre szélesebb kört érintettek. Táborokat, közös kirándulá-sokat szerveztek, települések ünnepein aktívan részt vállaltak a kulturális műsorok megszer-vezésében, egyházi, történelmi és hagyományos ünnepeinken lehetőség szerint igyekeztek együtt lenni a háromszékiek és a szórványbeliek. Magyarországi utcaszínházak, harci bemutatók is eljutottak a szórványmegyék különböző településeire, olya-nokra is, ahol már emberöltő óta nem volt semmilyen magyar nyelvű rendezvény.

2011 elején Demeter László, Kovászna Megye Taná-csának szórványprogram-felelőse, megyei tanácsos kezdeményezte, hogy minden év november 15-e le-gyen a Magyar Szórvány Napja. A háromszéki és Hu-nyad megyei elöljárók ezt felkarolták, majd ezt a kez-deményezést elfogadta az RMDSZ kongresszusa, majd Winkler Gyula előterjesztésére a Kárpát-Medencei Magyar Képviselők Fóruma is. Ennek a napnak a cél-ja az, hogy minél szélesebb körben ismertté váljanak a Kárpát-medencei szórványmagyarság nehézségei, örömei, bánatai, hogy ezen a napon hangsúlyosan fi-gyeljünk elszigeteltségben élő magyar közösségeinkre. Az év végén a programfelelősök megelégedéssel nyug-tázhatták, hogy a két év során nagy kapcsolathálót ala-kítottak ki, majd a következő év legfontosabb feladatá-nak a kezdeti lelkesedés életben tartását, a lüktetéshez szükséges szellemi és anyagi javak további biztosítását nevezték meg.

…hangsúlyosan figyeljünk elszi-geteltségben élő magyar közössé-geinkre.

9

2012, a kapcsolatok megerősítésének éve

2011-ben újabb két megyével bővült Kovászna me-gye szórványprogramja. E kapcsolatok újabb ki-hívásokat jelentettek, több lett a munka, több ta-lálkozás, barátság született. Ekkor már bő két esztendő tapasztalata állt a program szervezői mö-gött. Időközben egyre jobban bebizonyosodott, hogy Háromszéket a dél-erdélyi partnermegyéi-vel mind a múlt, mind a jelen ezer szállal köti össze. A múlt, mert ott voltak a jelentős tanodák: a nagyenye-di Bethlen Gábor Kollégium, a szászvárosi református Kun gimnázium, a gyulafehérvári Római Katolikus

Teológiai Líceum, aho-vá háromszéki diákok ezrei jártak iskolába. Számos háromszéki születésű lelkész, tanár, katona, hivatalnok szol-gált Dél-Erdély terüle-tén az elmúlt évszáza-dokban, köztük nagyon sok igen jeles tudós is, akiket itthon is méltán tart számon a közösség. A jelenben is több száz, több ezer olyan csa-lád van Dél-Erdélyben, akik iparosítási vagy

más okokból kifolyólag e megyékbe kerültek, és akik számontartják háromszéki, székelyföldi gyökereiket. Mindez tehát az alapja tud lenni az Összetarto-zunk szórványprogramnak, és erre építeni is lehet. A 2012-es év talán legjelentősebb programja a Bod Péter-emlékév. E jeles tudós is erős köteléket jelent Háromszék és Fehér megye között, hisz Háromszék ről indult, és élete, munkássága nagy része Fehér megyéhez kötötte. Közös erőfeszítéssel sor került mellszobrának felállítá-

Háromszéket a dél-erdélyi

partnermegyéi-vel mind a múlt,

mind a jelen ezer szállal köti össze.

10


sára Magyarigenben, és az emlékév kapcsán konferen-ciákat, rendezvényeket szerveztek mindkét megyében. 2012-ben ezenkívül is számos közös program került megszervezésre, amely eseményeknek fontos hozadéka volt, hogy Hunyad, Fehér és Szeben megyék közössége-inek vezetői is jobban odafigyelnek egymásra.

2013, a nagy horderejű rendezvények éve

Hároméves gyakorlati tapasztalattal, a Hunyad és Sze-ben Megyei Magyar Napok, a Nagyszebeni Hungarikum Napok, az Abrudbányai Magyar Napok sikereinek és látogatottságának köszönhetően, illetve a 2012-ben megszervezett Bod Péter-emlékév népszerűségén fel-buzdulva Kovászna Megye Tanácsa 2013-ra több em-lékrendezvényt is betervezett, illetve újabb szórvány-térségben lakó magyar embereket karolt fel, a Brassó megyei magyar közösséget. Elsőként Székely Mózes, az egyetlen székely szár-mazású erdélyi fejedelem születésének 460. és halá-lának 410. évfordulójára szerveztek emlékünnep-séget a brassói unitárius templomban, majd együtt-működési szerződést írtak alá a két megye magyar-ságának képviselői. Je-lentős eseményre készült a Balázsfalva melletti Tür is, háromnapos rendezvény keretében emléke-zett a település 700. évfordulójára, míg Nagyenyeden és Gyulafehérváron Bethlen Gábor erdélyi fejedelem megválasztásának 400. évfordulóját ünnepelték meg. Az éves terveket figyelembe véve elmondható, hogy néhány rendezvény már hagyományosnak tekinthe-

11

tő. A Szent György Napokon csakúgy, mint az Erdővidé-ki Közművelődési Napokon minden évben részt vesznek a szórványmegyék küldöttei. A Hunyad Megyei Magyar Napokon pedig a székelyföldi helyi termelők mutatkozhat-tak be idén, de jelen voltak a háromszéki néptánccsopor-tok, kézművesek is. A Szeben Megyei Magyar Napok prog-ramjában a színházak kaptak nagyobb hangsúlyt, jelen volt a sepsiszentgyörgyi Osonó, a Cimbora bábszínház és a kéz-

divásárhelyi színház társulata is. Idén a Bethlen Gábor Kollégium néhány diákjának régizene-repertoárt ta-nított be egy sepsiszentgyörgyi zenepedagógus, hogy tánccsoportjuk élőzene-kísérettel léphessen fel az elő-adásokon.

Az emberek közötti kapcsolatépítésnek nagyon ak-tív példái is vannak, így a lupényi és sepsiszent-györgyi unitárius közösségek kapcsolatát lehet kiemelni, de az oktatás, a foci és a néptánc érdek-lődési terület mentén is szövődtek barátságok a szórványbeliek és a székelyföldi magyarok között. A szórványprogram lényege abban rejlik, hogy ne arról beszéljünk, hogy honnan mikor fogy el a magyarság, hanem hogy merjünk és akarjunk hinni abban, hogy igenis van magyar élet és magyar jövendő a dél-erdélyi szórványtelepüléseken is, és igenis van esély arra, hogy a szórványközösségek is fennmaradjanak, és létszá-mukban, erejükben, tudásban, értékben gyarapodjanak. Ehhez összefogásra van szükség, és a magyar közösség minden tagjának e közös célba vetett hitére, tenni aka-rásra, öntudatra. Ha ez megvan, akkor sikerülni fog.

Ehhez összefogás-ra van szükség, és

a magyar közös-ség minden tagjá-nak e közös célba

vetett hitére…

12


Nagy reményeket fűztünk a háromszéki és a Hu-nyad megyei magyar közösségek együttműkö-déséhez, és most, a partnerség ötödik évében

örömmel tölt el, hogy elvárásaink, reményeink teljesül-nek. Nincs fontosabb feladata, küldetése a Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek, mint a közösségépí-tés, ezért tehát az öröm is akkor a legnagyobb, amikor sikeresen tudunk hozzájárulni közösségünk megerősí-téséhez. Márpedig az Összetartozunk együttműködés újból és újból bizonyítja, hogy növeli közösségeink ere-jét és önbizalmát, erősíti úgy a szórványban élők identi-tástudatát, mint a székely embereknek a másfél milliós romániai magyar nemzeti közösséghez való tartozását.

Az Összetartozunk székely–szórvány partnerség ma már egy olyan közösségi hálózat, amely nemcsak ezer-nyi szállal köti össze székelyeket a szórványban élők-kel, hanem a szórványban élő közösségek egymással való kapcsolatába is lendületet hoz, sőt, egyre több si-kerrel vonja be harmadik partnerként az anyaországi testvértelepüléseket is. Az RMDSZ szórvány cselekvési terve a 21. században épp a közösségi hálózatok kiépí-téséről szól, így kívánunk válaszolni a szórványközös-ségeinket érő új kihívásokra. Elégtétellel tapasztaljuk, hogy ennek a hálózatépítésnek az egyik legsikeresebb összetevője éppen a székely–szórvány partnerség.

Együttműködésünk gyümölcse az a javaslat is, hogy november 15., Bethlen Gábor erdélyi fejedelmünk szü-letésének napja legyen a Magyar Szórvány Napja, amely kezdeményezést felkarolta az RMDSZ, erdélyi szintű rendezvényeket szervezve. Idéntől pedig a Magyar Ál-landó Értekezlet szórványbizottságának döntése értel-mében az egész Kárpát-medencében együtt ünnepeljük a Magyar Szórvány Napját.

Örömmel tölt el, hogy ezernyi szállal fűződnek egymás-hoz nemcsak ünnepkor, de a hétköznapokon is a három-

Winkler Gyula EP-képviselő, az RMDSZ Hunyad megyei elnöke

13

széki és a Hunyad megyében élő magyarok. Ez ma már több, mint egy intézményes kapcsolat, több, mint egy sikeres program, az együttműködés ötödik évében bát-ran mondhatjuk, hogy magyar emberek, magyar csalá-dok közötti kapcsolattá mélyül a székely–szórvány part-nerség. Barátságok szövődnek, amelyek túlmutatnak a programon. Ez is volt a célja a kezdeményezésnek!

Az eddigi eredmények arra ösztönöznek, hogy amit kö-zösen felépítettünk, azt őrizzük meg, hogy energiánkat, kreativitásunkat arra fordítsuk, hogy újabb és újabb tar-talmakat rendeljünk ehhez a programhoz. Új hagyományt teremtettünk, amelynek van jövője, éppen ezért közös fe-lelősségünk ezt a jövőt biztosítani. Nagyon fontos, hogy a fiatalok, az ifjúsági szervezetek és oktatási intézmények egyre nagyobb szerepet kapjanak jövőépítő terveinkben.

Szövetségünk politikai képviseleti tevékenysége akkor eredményes, ha az RMDSZ a közösségépítő feladatát sikerrel látja el. A székely–szórvány együttműködés erősíti a közösségi alapokat, és minden bizonnyal ez jótékony hatással lesz a Szövetségi Képviselők Tanácsá-nak (SZKT) keretén belül működő szórvány frakcióra is. Frakciónk egyedül nem tud döntéseket hozni az SZKT-ban, hiszen túl kevesen vagyunk ehhez, javaslatainkat viszont továbbra is megfogalmazzuk, bízva a szövetségi képviselők támogatásában minden olyan projekt és kez-deményezés esetén, amely a szórványközösségek meg-erősítését, a szórvány politikai képviseletének biztosítá-sát tűzi ki célul.

Elismeréssel és hálával gondolunk mindazokra, akik sze-repet vállalnak a közösségeink közeledését szolgáló prog-ramban, köszönettel tartozunk mindazoknak, akik ener-giát és időt nem sajnálva támogatják a székely–szórvány partnerség megerősödését. Az elmúlt öt esztendőben újra és újra beigazolódott: több az, ami összeköt bennün-ket, ezért is sikeres a székely–szórvány együttműködés.

Nagyon fontos, hogy a fiatalok, az ifjúsági szer-vezetek és okta-

tási intézmények egyre nagyobb

szerepet kapja-nak jövőépítő terveinkben.

14


AZ ÖSSZETARTOZUNK PROGRAM EREDMÉNYEI HUNYAD MEGYÉBEN

A szórvány–székely partnerség második kiadványá-hoz értünk. Kissé megrémültem, mikor először leül-tem megírni gondolataimat, hiszen semmi nem jutott eszembe. Le is tettem az írószert szinte egy hétre.

Elgondolkodtam azon, hogy lehet, hogy egy többéves kapcsolatról, egy több ezer embert megmozgató ba-rátságról, egy egész megyét vagy akár régiót közössé-gileg és kulturálisan is felpezsdítő jelenségről hirtelen semmit sem tudok írni. Arra jöttem rá, hogy az, ami ebben a partnerségben zajlik, annyira magasztos, min-den mozzanata mögött annyi lélek és érzelem, hit és hivatás, remény és olykor bátorság rejlik, hogy leírni szavakkal nem elég. Úgy éreztem, nehéz írnom, mert lehet, hogy nem tudom eléggé kifejezni azt, ami a szór-vány–székely partnerség igazi lényege.

Ez a partnerség Háromszék és Hunyad megye között nem a statisztikákról, nem a munkaidőben kipipált fel-adatok elvégzéséről, nem a számonkérés és sikertelen-ség félelméről szól, és nem is az elvárásoknak való meg-felelésről, hanem az EMBEREKRŐL. Olyan emberekről ‒ legyenek azok magas döntő pozíciókban levő politiku-sok, vagy éppen tanárok, civilszervezeti vezetők, újság-árusok, diákok, lelkészek, munkanélküliek szórványban vagy Székelyföldön ‒, akik tudják, hogy a kevés néha nagyon sok; hogy a mosoly és az örömkönny néha több, mint életérzés; hogy a magyar néptánc néha több, mint hagyomány és szórakozás; hogy a kirándulás több, mint

Takács Aranka, az RMDSZ vajdahunyadi szervezetének elnöke, önkormányzati képvise-lő, az Összetartozunk Székelyföld‒Szórvány Partnerségi Program Hunyad megyei felelőse

15

a megismerés élménye; akik tudják, hogy új barátságo-kat a kilométerek nem tudnak elválasztani egymástól.

Olyan értékes EMBEREKről szól a kapcsolat, akik önzet-lenül tudják a jót megosztani, és olyanokról, akik minden-nek, ami magyar, tudnak örvendeni. Az első szórvány–székely partnerségről szóló könyv előszavában említésre került a Székelyföld mint nagy testvér és a szórvány mint kistestvér szerepe, hangsúlyozva azt, hogy ez nem kisebb- és alacsonyabbrendűséget jelent, hanem egy családon be-lül a jól meghatározott és értékes helyet. Valóban, én is így érzem közel négy év után, hogy egy nagy családdá alakul-tunk. És mára már ezreket számol családunk.

Talán azért is volt nehéz a Háromszék–Hunyad partner-ség elmúlt két évéről írni, mert minden ment magától. Kialakultak a kapcsolatok, a szórványközösségekben elő aktív emberek hite erősödött, mert reális támaszt kaptak a magyar rendezvények és közösségek összetar-tásának ápolásához. Számos fontos mozzanat volt az elmúlt években, viszont azt a kettőt emelném ki, amely magyar emberek ezreit szólította meg. Az első az immár negyedik alkalommal megszervezett Hunyad Megyei Magyar Napok rendezvénysorozat, mely programkíná-latban és tartalomban Háromszék támogatása nélkül nem lehetne ilyen színes és sokakat vonzó esemény, a második pedig a Hunyad megye épített öröksége – múlt és jelen című könyv kiadása, mely által több ezer Hunyad megyei magyar családhoz juthatott el mindaz a törté-nelmi érték, ami nap mint nap körülvesz bennünket, de nem volt alkalmunk eddig tudomást szerezni róla.

Lehet, hogy ha olyan valaki olvassa ezeket a sorokat, aki ritkán vagy egyáltalán nem találkozott a szórvány–székely partnerséggel, túlzásnak véli ezt az írást. Pedig nem az! Ezt akkor lehet igazán megérteni, ha átéljük. És akkor lehet igazán átélni, amikor látjuk a nyugdíjas néni szemében a könnyet, mert több évtized után ennek a

…ami ebben a partnerségben

zajlik, annyira magasztos, min-

den mozzanata mögött annyi

lélek és érzelem, hit és hivatás,

remény és olykor bátorság rejlik, hogy leírni sza-

vakkal nem elég.

16


partnerségnek köszönhetően ismét magyar néptáncot lát falujában. Vagy akkor lehet érezni, amikor a Hunyad megyei vegyes családból származó kisiskolás hazatérve élete első székelyföldi kirándulásáról arról az élmény-ről számol be édesanyjának, hogy ott minden egyes gyerek magyarul beszél! Sok élményt sorolhatnék, de a számomra legkedvesebb történettel zárom. Iskolai sze-replésre készültünk. Az egyik tizedik osztályos fiú nem akarta felvenni a népviseletet, mert azt hitte, kineve-tik. Végül sikerült kölcsönkérnem annyi népviseletet, hogy mindenkit beöltöztettem, így ez a fiú is kényte-len volt magyar legénnyé változni. Két évig állandó résztvevője volt a szór-vány–székely partnerség nyújtotta identitáserősítő magyar kulturális, törté-nelmi programoknak, szó-rakoztató koncerteknek és eseményeknek. Tizen-kettedik osztály végen ez a fiú szüleitől ballagására Bocskai-viseletet kért. Ez a fiú hazatalált, a szó szo-ros értelmében.

És még sok száz és ezer ember hazatalált az el-múlt években. A szórványban élő magyarság nem egy ágról szakadt roskadó árva, hanem egy, a történelem által kissé megviselt, de annál értékesebb és bátrabb közösség, akit a szórvány–székely partnerség még erő-sebbé és hitében még szilárdabbá tesz. Nem létezhet erdélyi magyarság egyik vagy másik nélkül. Minden ember értékes, és mindenkitől van mit tanulni, csak elég értelmesnek kell lennünk ahhoz, hogy meglássuk és befogadjuk a körülöttünk lévő sok jót.

17

Összetartozunk. Egy szó, mely lehet(ne) jelszó, lehet(ne) cím, de lehet összegzés, zászló és érzés is. Mindenkinek mást jelent. Mást jelent a székelységben, Zágonban vagy Székelykeresztúron, Kovászna, Har-gita, Maros megye falvaiban, városaiban, embereinek a lelkében, és mást a szórványban, Dél-Erdélyben, a Bánságban. És főleg ahogy ez a szó, ez az érzés fejlő-dött: az elején tartalmatlan, egy kissé idegen, egy kissé fennkölt, amelynek mélyén azért ott volt a „hát persze, hogy”, aztán szép lassan, ahogy telt-múlt az idő, ahogy sokasodtak a tevékenységek, a barátságok, az emlékek, úgy színesedett, változott a tartalma. Mert mit is je-lenthet itt, Déván, Hunyad megyében az összetartozás? Itt, ahol az utcán csak elvétve, de sajnos a családokban is egyre kevésbé hallatszik Kölcsey nyelve. Ahol 2007-ben, amikor néhány fiatalt megkérdeztem, hogy miért beszélnek egymás közt románul, azt a választ kaptam, hogy „mert könnyebb”.

Biztonságot jelent! Kézfogást, hátteret. Dél-Erdély-ben, mint annyi más településen a szórványban, azért harcolunk, hogy egyre könnyebb legyen magyarul szólni most és néhány év múlva is. Az itteni helyzet szinte elképzelhetetlen Málnáson, ott, ahol olyan sze-retettel fogadták középiskolás diákjaink előadását a tavasszal. Ami náluk természetes, az nálunk rendha-gyó. Sokan fiataljaink közül most, a Székelyföld–Szór-vány Partnerségi Program tevékenységei során szem-besülnek először azzal a ténnyel, hogy Romániában is vannak vidékek, ahol természetes, hogy két ember ha találkozik, magyarul szólítja meg egymást. A szép az, hogy nyáron az egyhetes benedekmezei táborból ha-zaérkező diákjaink ajkán édes anyanyelvünk ékeseb-ben szól. Ez ad nekünk erőt a munkánkhoz és hitet a jövőben.

Kocsis Attila Levente, a dévai Téglás Gábor

Elméleti Líceum igazgatója

Összetartozunk. Egy szó, mely

lehet(ne) jelszó, lehet(ne) cím, de lehet összegzés,

zászló és érzés is.

18


Sajnos a statisztika hideg valóságát nem lehet figyel-men kívül hagyni. Tény, hogy a legerősebb fogyás épp a szórványban figyelhető meg. Igaz, hogy csak tízévente számláltatunk meg, az országos népszámlálások alkal-mával, de meggyőződésem, hogy a következő adatokon már érződni fog az a sok erőfeszítés, amit az egyházak, az érdekvédelmi szervezetünk – az RMDSZ, az iskolák (élükön a Téglás Gábor Elméleti Líceummal), a civil-szervezetek háromszéki barátainkkal együtt tesznek megmaradásunk érdekében. Ennek nagyon fontos ele-me a Székelyföld–Szórvány Partnerségi Program.

Koltay Gábor csodálatos filmjének, a Honfoglalásnak egyik megkapó jelenete, amint a székelyek küldöttsége elébe megy a Kárpátok koszorújába érkező magyarok-nak, vezetőjük pedig Árpádhoz e szavakat intézi: „Rég-óta várunk titeket!”, majd átnyújtják az ajándékot: az aranyat és sót.

Túlzás nélkül állítható, hogy mi, Hunyad megye szór-vány magyarjai a 2009 óta működő Összetartozunk program során évente többször éltük meg és éreztük át ugyanezt: székely testvéreink mintha régóta csak ránk vártak volna kitárt karral, őszinte szeretettel. És átad-ták azt, amijük van. Immár nem aranyat és sót, hanem szívük melegével átitatott minden nemzeti, kulturális értéküket. Ténylegesen és tettlegesen is úgy viszonyul-nak hozzánk, mint belső anyaország. Ha a helyzet úgy kívánja, azzal segítenek, hogy ők maguk jönnek el Hu-nyad megyébe, vagy bennünket fogadnak hazájukban. Érezzük, nem vagyunk magunkra hagyatva, gondolnak ránk, törődnek velünk.

Kun-Gazda Kinga- Viola magyar szakos tanár, az RMDSZ Hunyad Megyei Nőszervezetének elnöke

Kun-Gazda Gergely nevelő

…gondolnak ránk, törődnek velünk…

19

Ennek a felelős magatartásnak, az ebben gyökerező vá-rakozó ölelésnek köszönhető, hogy Déva, Vajdahunyad, a Zsil-völgye magyar diákjai rácsodálkozhatnak a Szé-kely Nemzeti Múzeum, az Erdővidéki Múzeum kincse-ire, színházi előadásokat tekinthetnek meg Sepsiszent-györgyön vagy az Osonó Színházműhely jóvoltából épp városukban. Ellátogathatnak Kisbaconba Elek apóra emlékezni. Vargyason bejárhatják a Daniel-kastélyt,

láthatják a Makovecz Imre által tervezett gyönyörű templomot, beszélgethet-nek a bútorfestés hagyo-mányát ápoló Sütő család tagjaival. Alsócsernátonban a Haszmann Pál Múzeum bizonyul rendkívül érdekes-nek, Kovásznán a „Pokolsár”. Megfordulhatnak az Óriás-pince-tetőn, Eresztevényben néma főhajtással adózhat-nak Gábor Áron emléke előtt, Csomakőrösön meg-idézhetik a nagy Ázsia-ku-tató, nyelvész szellemét.

És közben élvezhetik a jó a szállást Árkoson, a finom ebédet Komollón, Málnáson és az ízes székely beszédet Demeter László programfelelős és Balla Barna reformá-tus lelkész tolmácsolásában.

A felsorolásból biztosan több minden is kimaradt – el-nézést érte. De ami semmiképpen ki nem maradhat, az a hála mindezért a gondoskodó törődésért.

Kovászna megye, Székelyföld, köszönjük a várakozó ölelés melegét!

20


Diákvélemények

A Málnásra tett látogatásunk új gondolatokat ébresz-tett bennünk, hisz számunkra teljesen új környezetbe kerültünk, ahol ismeretséget köthettünk, és meglát-hattuk, hogyan élnek Székelyföldön a magyar emberek. Kellemes érzés töltött el, hogy akárhányszor járunk azon a vidéken, mindig otthon érezzük magunkat. Ez sokat számít nekünk, szórványban élő diákoknak.

Tetszett ez a kirándulás, hiszen olyan gyönyörű vidék-re jutottam el, ahol még nem volt lehetőségem járni. Felemelő érzés volt számomra, hogy Benedek Elek, a nagy mesemondó szülőházában is járhattam, és ked-ves, szeretetreméltó emberekkel ismerkedhettem meg. Jó volt együtt lenni.

Nekem a színházban és a Székely Nemzeti Múzeumban tett látogatás tetszett. Déván nincsen magyar nyelvű színház. Csak olyankor van magyar nyelvű előadás, ha vendégtársulatok jönnek hozzánk. Ez különleges él-mény volt. A múzeumban jó volt látni azt, hogy milyen gazdag, színes a magyar néphagyomány.

Jó volt találkozni a valóságban azokkal a diákokkal, akikkel levelezünk. Azóta is jó barátságban vagyunk.

János Bianka, 11. osztály, Téglás Gábor Elméleti Líceum

Balogh Magdolna, 11. osztály, Téglás Gábor Elméleti Líceum

Horvát Noémi, 11. osztály, Téglás Gábor Elméleti Líceum

János Zsolt, 9. osztály, Téglás Gábor Elméleti Líceum

21

A Zsil-völgyi magyar közösségek egyik sajátos vonása a sokszínűség. A bányavidék gazdasági fejlődése magával hozta a betelepítést. Az aranykorát élő Zsil-völgyébe nagyon sok székely költözött. A más vidékekről is ide települt magyarokkal együtt egy erős, számban nagy magyar közösséget alakítottak ki, amelynek megvolt a saját kultúrája. Mindenki ápolta azokat a hagyomá-nyait, amelyeket magával hozott. A forradalom utáni időszak, valamint a bányákból való tömeges elbocsátás egyik következménye a családok visszatelepedése volt. Számos székely család is visszaköltözött szülőhelyére, így a Zsil-völgyi magyar közösség is rövid időn belül megfogyatkozott.

A Zsil-völgyi közösségi élet úgy alakult ki, hogy első perctől erős szálak kötötték a Székelyföldhöz, így ter-

mészetes volt ezt a szór-vány–székely kapcsolatot hivatalos keretekbe fog-lalni. Az itt élő magyarok erőt, bizalmat meríte-nek ebből a kapcsolatból. A tudat, hogy figyelnek ránk, támogatnak, érték-teremtő és értékmegőrző közösséggé alakított min-ket. A beolvadás veszélye lényegesen csökkent, sőt ennek a kapcsolatnak és a Székelyföldről gyakran idelátogató színészek, ha-

gyományőrző csoportok fellépéseinek köszönhetően a román közösség is megismerte hagyományainkat, kul-túránkat.

Antal Amália, a lupényi RMDSZ

alelnöke, az Összetarto-zunk Székelyföld‒

Szórvány Partnerségi Program Zsil-völgyi

felelőse

22


Ézsaiás 48:17 versével köszöntelek titeket, amely így szól: ,,Így szól az Úr, Megváltód, Izráelnek Szentje: Én vagyok az Úr, Istened, ki tanítlak hasznosra, és vezet-lek olyan úton, amelyen járnod kell”.

Kedves olvasóim, szeretettel köszöntelek titeket, és veletek együtt tekintek vissza az elmúlt évek ese-ményeire, amikor a szé-kely–szórvány kapcsolat hasznosságát és áldásait emelem ki. E kapcsolat egy-házi téren is áldásos, hi-szen kovásznai református testvéreink meglátogattak minket, és a közös isten-tiszteleten egymás hitéből épültünk. Jó testvéreknek nevezni egymást, noha vi-szonylag távoli vidékeken élünk, de hitünk, kultú-ránk, nemzeti egymáshoz tartozásunk összeköt ben-nünket. Erdélyben sok a hegy és az erdő. A hegyek na-gyon szépek, megmaradva természeti vadságukban, de veszélyesek is. Aki hegyet jár, annak két alaptör-vényt be kell tartania, ha vissza akar térni épségben. Az egyik: ne menjen egyedül, mindig többen legyenek, hogy segítsék egymást szükség esetén. A másik: vala-ki ismerje az utat, vagyis legyen vezető. Nem elég a bátorság, az ügyesség, ismerni kell az ösvényeket.

Amikor visszatekintünk ezen évek elejére, elmondhat-juk: valahogy úgy indultunk, hogy nehéz, ismeretlen az előttünk álló út, és tele van veszélyes részekkel. De igyekeztünk nem elfelejteni a két alaptörvényt: legyen társ, és legyen vezető. Társakat találtunk székely test-véreinkben, akik mellénk álltak ezen az útszakaszon, segítettek, ahol csak lehetett. Sok-sok közös beszélge-

Zsargó János Hunyad megyei református esperes

Társakat talál-tunk székely testvéreinkben, akik mellénk álltak…

23

tés alkalmával próbáltunk előre nézni a jövő ködében. Így tekintettünk együtt a vezetőre. Mert hittük és hisz-szük, hogy van nekünk vezetőnk ebben a veszélyes vi-lágban, aki a mi Urunk Jézus Krisztus. Ő vezessen az úton, adjon nektek továbbra is hitet, erőt és szeretetet, hogy testvéreitek mellett maradva, Jézussal járjátok ezt az utat. Ő erősítse meg vezetőiteket, lelkipásztor testvéreimet, áldjon meg családjaitokban, vigyázzon gyermekeitekre, szüleitekre, szeretteitekre.

A mi Urunkkal együtt a jövőben is, az örökkévalóság felé. Ámen.

Az Összetartozunk Székelyföld‒Szórvány Part-nerségi Program új kihívások előtt áll. A meglé-vő, kialakult jó személyes kapcsolatokat tovább

kell bővíteni, levetítve azt az intézmények szintjére. A szórvány megyék számára nagyon nagy segítség az, amit a partnerség nyújthat, főleg amiatt, hogy a fonto-sabb, legtöbb magyart megmozgató rendezvényeket a Romániai Magyar Demokrata Szövetség szervezi, nem pedig a kisebb, sokszor a Szövetségtől távol álló vagy sokszor éppen ellenségesen fellépő szervezetek.

A partnerség elsősorban RMDSZ-szinten, a Szövetség közvetítésével kell folyjon, nem pedig megkerülve azt. A Fehér megyei szervezet úgy, mint eddig is, a jövő év folyamán sok olyan, már hagyományossá vált rendez-vényt szervez, ahol a partnerség keretén belül lehető-ség nyílik a megyei kapcsolatok szorosabbá tételére, a helyi szokások, kultúrák megismerésére. Köszönet Klárik László szenátornak az ebben az évben nyújtott segítségéért, támogatásáért!

Kováts Krisztián,az RMDSZ Fehér

megyei elnöke

24


A Kovászna és Szeben megye közötti partnersé-gi szerződés megkötésére 2011. május 27-én került sor, megyénk lévén a második szórvány

megye, amelyet Kovászna felkarolt a partnerségi prog-ram által. Az elmúlt két évben számos közös rendez-vényt és találkozót sikerült megszervezni az Összetar-tozunk program keretén belül. Minden egyes esemény fontos volt a Szeben megyei magyarok számára, nem-csak azért, mert színesítette rendezvényeinket, hanem az elmúlt két év alatt közösségeink jobban megismer-hették egymás szokásait, hagyományait, életmódját, nagyobb belátást nyertek abba, hogy milyen is Székely-földön magyarnak lenni, és milyen magyarként élni a szórványban. Legfontosabb közös rendezvényeink közé sorolhatjuk a Szent György Napokat, a Vándor-csizma Néptáncfesztivált, a Szeben Megyei Magyar Na-pokat, az úszótábort. Emellett számos kisebb méretű eseményt, találkozót is számon tartunk.

Meggyőződésünk, hogy nem kis erőfeszítést igényel ez a kapcsolatfenntartás székelyföldi barátaink részéről, ám az elmúlt két év eredményei önmagukért beszél-nek, és azt tanúsítják, hogy ezt a programot minden-képpen folytatni kell! Az elmúlt két esztendőben a Szeben megyei szórványközösség támaszpontot talált a Kovászna megyei emberekben, lelkes kollégákban. Mindez példázza abbéli hitünket, hogy nem szabad feladni a harcot, mert van még amiben bízni és amiért küzdeni, van remény a szórványmagyarság megmenté-sére és megmaradására!

Köszönjük Kovászna megye eddigi segítségét, és remél-jük, hogy a jövőben tovább erősíthetjük a kapcsolatot az Összetartozunk programon keresztül.

Balázs Béla,az RMDSZ Szeben megyei elnöke

…nem szabad feladni a harcot, mert van még amiben bízni és amiért küzdeni, van remény a szórványmagyar-ság megmentésé-re és megmaradá-sára!

25

Az Összetartozunk Székelyföld‒Szórvány Partner-ségi Program felelősei a nyári négynapos szór-ványkörút alkalmával Brassóban találkoztak a

megyei RMDSZ elöljáróival és a helyi kultúrszervezőkkel 2013. június 2-án. A Brassó megyei szórványsors nehéz-ségei, a kulturális élet hiányosságai, valamint a Brassó és Kovászna megye közti partnerségi kapcsolat kialakítása témájú beszélgetésen Székelyföld képviseletében Markó Attila parlamenti képviselő, a program megbízott koor-dinátora, Demeter László Kovászna megyei tanácsos, programvezető és Kis Csilla Emese szórványprogram-felelős vettek részt.

,,A brassói élettapasztalatomból kiindulva fontosnak tartom, hogy ez a partnerség létrejöjjön, kötelességem-nek tekintem ezt a programot itt is beindítani. Rendkí-vül pozitív dolog, hogy ilyen keretek közt lehetőségünk lesz a Brassó megyei magyar kulturális élet felkarolásá-ra” – mondta akkor a mérföldkőnek számító beszélge-tés során Markó Attila parlamenti képviselő.

Ez volt a partnerség irányába tett első konkrét lépés, amelyet rögtön egy második követett: így július 21-én Székely Mózes, az egyetlen székely származású erdélyi fejedelem születésének 460. és halálának 410. évfordulóján sor került az Összetartozunk Székely-föld‒Szórvány Partnerségi Program együttműködé-si megállapodásának aláírására. A szerződő felek ‒ a Brassói Apáczai Csere János Közművelődési Egyesület, Kovászna Megye Tanácsa és Sepsiszentgyörgy Polgár-mesteri Hivatala ‒ célja a magyarságot erősítő, fejlődé-sét szolgáló közös programok kialakítása, a baráti kap-csolatok megerősítése.

Ami a partnerség eredményeit illeti, a szeptember 25‒október 6. között az RMDSZ Brassó megyei szervezete által megszervezett Brassó Megyei Magyar Napok tá-mogatása konkrét hozadéka volt az Összetartozásnak,

Kovács Attila,az RMDSZ Brassó

megyei elnöke

A brassói életta-pasztalatomból

kiindulva fontos-nak tartom, hogy

ez a partnerség létrejöjjön, kö-telességemnek

tekintem ezt a programot

itt is beindítani.

26


amely során a Brassó megyei magyar közösség színvona-las kulturális eseményeknek lehetett szem- és fültanúja.

Fontos megemlíteni, hogy az I. Brassó Megyei Magyar Napok keretén belül sor került a magyar iskolaigazga-tók, aligazgatók fórumára, amelyen részt vettek a me-gye különböző településeinek tanügyi képviselői, és ezáltal lehetőség nyílt a közös problémák megvitatásá-ra: a tankönyvek, anyagi javak és fizetések hiánya; az ingáztatás és iskolabuszok finanszírozásának kérdése; a tanfelügyelők, igazgatók és aligazgatók újravizsgázta-tásának témája és a mindezeket átfogó jelenlegi oktatá-si törvény hiányosságai.

Köszönetet kell mondanunk a Kovászna Megyei Ta-nácsnak, illetve Sepsiszentgyörgy Polgármesteri Hiva-talának a Brassó Megyei Magyar Napok irányába kifej-tett támogatásukért, amely híven példázza a két megye közti jól működő partnerséget.

…a Brassó me-gyei magyar közösség színvo-nalas kulturális eseményeknek lehetett szem- és fültanúja.

28

A tömb és szórvány nem minősítést, hanem létál-lapotot jelöl. Annyit jelent csupán, hogy szám-arányunkban miként viszonyulunk a többségi

nemzethez. És jelöli a létállapotból fakadó előnyöket és hátrányokat.

Hargita megye – önkormányzata, intézményei, civil-szervezetei révén – régóta tartalmas és gyümölcsöző kapcsolatokat ápol a mezőségi, szilágysági, bánsági számbeli kisebbségben élő magyarsággal, annak intéz-ményeivel. Ez a kapcsolat csak a kölcsönösség jegyében működhet zavartalanul, telítődhet tartalommal, s vál-hat gyümölcsözővé.

Gyakran beszélnek a Székelyföldről úgy, mint belső anyaországról. Azaz egy olyan közösségről, amely tör-ténelmi múltja révén abban a különlegesen szerencsés helyzetben van, hogy számbeli többségben élhet, válasz-tott tisztségviselői gyakorolhatják a hatalmat a helyi és a megyei önkormányzatokban, így döntéshozó pozícióban vannak, politikai hatalommal bírnak, és az önazonosság megtartására, kultúrára, oktatásra, egyházak támoga-tására fordítható pénzösszegek fölött rendelkeznek. Eb-ben a szerencsés helyzetben van Hargita Megye Tanácsa, s e helyzetből adódó kellemes kötelezettsége osztozni e relatív többségből adódó anyagiakon a szórványban élő közösségekkel, e közösségek tagjaival.

Összetartozunk! – hirdeti a Hargita és Kovászna megye önkormányzata által 2009 szeptemberében útjára indí-tott közösségépítő program. S nemcsak hirdeti, hanem tesz is azért, hogy az összetartozás érzését mindany-nyian megéljük. Az a cél vezérelt bennünket, hogy a székelyföldi tömbmagyarság felelősséget vállaljon a szórványban élő magyarság iránt. A felelősségvállalás sem öncélú: szórványban élő testvéreinknek kívánunk segítségére lenni identitástudatuk megőrzésében és erősítésében.

Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke, az RMDSZ Csík Területi Szervezetének elnöke

29

Mindannyian tudjuk, hogy nem a sírás, kesergés, ön-sajnálat a bajból kivezető út, hanem a tudatos cselek-vés. Apró, kis dolgokból állnak össze a nagyobbak: egy-egy kiállítás, előadás, koncert mind-mind egy nagyobb, célravezető cselekvéssorozat része – mindez megerősít. Közös programunk – amely révén kölcsönösen támo-gatjuk egymást – azt bizonyítja, hogy már elindultunk egy úton, és jó úton járunk.

Mint már említettem, együttműködésünk csak kölcsö-nösségre épülhet, ugyanis nemcsak mi tudunk segíteni szórványban élő testvéreinken, hanem ők is segítenek rajtunk: megtanítanak arra, hogy miként kell megma-radni magyarnak. Ugyanis Aranyosszék magyarsága, akárcsak a Mezőség mintegy háromszáz falujának magyarsága vagy a bánsági magyarok, más népek ten-gerében élnek évszázadok óta. Így hosszú, történelmi léptékű tapasztalatuk van az együttélés, a saját kultú-ra és nyelv megőrzése, a kölcsönös tisztelet kivívása, a másság megtapasztalása terén.

Mi „csupán” 90 éve kerültünk ebbe a helyzetbe, tapasz-talatlanok vagyunk még e téren.

A mi korábban említett szerencsés helyzetünk, no meg a szórvány együttélési tapasztalata együtt jelentheti az erdélyi magyarság erejét.

Többször elhangzott már nemzeti közösségünk ki-emelkedő személyiségei szájából az – a közösség tagjai által megfogalmazott – igény, hogy mi Erdély földjén magyarul kívánunk szólni egymáshoz, itt akarunk ma-gyarként élni, boldogulni. Nos, míg mindannyian ezt akarjuk, addig büszkén mondhatjuk: összetartozunk!

Célunk, hogy az egymásra figyelés ne korlátozódjon egy-egy – többnyire ünnepi – alkalomra, hanem váljék a mindennapok gyakorlatává.

…együttmű-ködésünk csak kölcsönösségre

épülhet…

30

HArGItA MeGye áltAl MŰkÖDtetett proGrAMok

Hargita Megye Tanácsának Összetartozunk elnevezésű közösségerősítő programja a székelyföldi tömbmagyar-ság és a szórványban élő magyarság együttműködését hivatott elősegíteni, támogatni.

A program létrejöttét az a felismerés szülte, hogy mi, a Székelyföldön élő magyarság felelősséggel tartozunk szórványban élő honfitársaink iránt.

Ezen elvek mentén sokoldalú együttműködési kapcsola-tot alakítottunk ki: az együttműködés lehetőségeit ösz-szefoglaló megállapodást 2009 szeptemberében írtuk alá Beszterce-Naszód és Temes megyékkel, majd 2010-ben programunkat kiterjesztettük Aranyosszékre is.

A kapcsolatok skálája igen tág, megnyilvánulási formái a kulturális együttműködéstől, székelyföldi tanulmá-nyi kirándulások, szakmai konferenciák, továbbkép-zések szervezésétől egészen a gyerektáborok, csere-vakációk lebonyolításáig terjed. A testvértelepülési kapcsolatok kiépítése révén pedig megvalósulni látszik azon célunk is, hogy ne csak intézményi, hanem a kö-zösségek szintjén is együttműködjünk az említett me-gyék magyarságával.

A szórványprogram égisze alatt zajló jelentősebb ese-mények, rendezvények:

Hagyaték népzene és néptánctalálkozó – Vice: A Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes minden év-ben megszervezi programsorozatát a mezőségi Vicén.

…mi, a Székely-földön élő ma-gyarság felelős-séggel tartozunk szórványban élő honfitársaink iránt.

31

Néptáncoktatás: A Hargita együttes két mezőségi turnéján kívül sikerült megvalósítani azt is, hogy időn-ként több mezőségi településre is eljárjanak táncot ok-tatni.

Fiatal Pedagógusok Fóruma: Első ízben 2010-ben Besztercén szerveztük meg a fórumot, majd ezt követte 2011-ben a tordai, 2012-ben a temesvári kiadás.

Temes és Hargita megyei oktatási intézmények kapcsolata: A szórványprogram keretében szorgal-mazzuk a Temes és Hargita megyei oktatási intézmé-nyek közti kapcsolatok kialakítását. Ennek jegyében 2011. május 21-én ünnepélyes keretek között került

32

HARGITA MEGYE ÁLTAL MŰKÖDTETETT PROGRAMOK

sor az említett két megye magyar tannyelvű oktatási intézményei közötti együttműködési megállapodás megkötésére. Jelenleg hét testvérkapcsolat kialakulá-sát köszönhetjük ennek a paktumnak.

Cseretáborok: Nyaranta két színtéren, Besztercén és Szárhegyen 25 gyergyói és 25 Beszterce környéki diák részvételével A jövőnk tőlünk függ besztercei gyerektábort és A jelen, múlt, jövő szárhegyi történelmi tábort azzal a céllal szervezzük, hogy a tizenéves diákokban tudatosít-suk azt a tényt, hogy nemzeti megmaradásunk érdeké-ben cselekvő, felelősségvállaló emberekre van szükség.

Zarándoklatok a szórványvidéken: 2010-től a prog-ram keretében Hargita Megye Tanácsa bekapcsolódott a Lármafa-találkozó és a Mikes-zarándoklat szervezé-sébe.

…nemzeti meg-maradásunk ér-dekében cselekvő, felelősségvállaló emberekre van szükség.

33

Ezer Székely Leány Találkozó: Hargita Megye Taná-csa néhány éve társszervezői minőségben kapcsolódott be e találkozó szervezésébe és lebonyolításába, 2011-ben pedig a szórványprogram égisze alatt meghívta Aranyosszéket is, hogy együtt vigadjanak a népzene, néptánc és népviselet ünnepén.

Képzőművészeti kiállítás és hagyományos termékek kiállítása Zsombolyán: A Gyergyószárhegyi Alko-tóközpont 2009. november 7-én nyitotta meg bemutat-kozó kiállítását a Temes megyei Zsombolyán, ugyanitt 2010. március 28–31. között hagyományos termékek kiállítására került sor dánfalvi mesterek részvételével.

A Bánságban lépett fel a Szentegyházi Gyermekfilharmónia.A temesvári Magyar Nőszövetség felkérésére 2010. áp-rilis 17-én a Bánsági Magyar Napok rendezvénysorozat részeként az aradi belvárosi katolikus templomban tar-

…együtt vigad-janak a népzene,

néptánc és népvi-selet ünnepén.

34


tott felejthetetlen koncertet a 140 tagú Szentegyházi Gyermekfilharmónia Haáz Sándor karnagy vezényleté-vel, másnap pedig a temesvári Millenniumi templom-ban koncerteztek.

XV. Bánsági Magyar Napok: A XV. Bánsági Magyar Napok részeként számon tartott II. Hagyománykereső Folklórgála részeként 2010. május 8-án a Hargita Me-gyei Művészeti Népiskola és a Fiatal Művészek Egyesü-lete turnéra indult, amely során Temesváron és Igaz-falván néptáncoktatásra és népdaltanításra került sor.

A Székelyföldi Grafikai Biennálé anyaga Temesváron: 2010. november 4-én a Temesvári Nyugati Egye-tem Művészeti és Formatervezői Szak Galériájában nyílt meg a székelyföldi megyei tanácsok, a Kovászna Megyei Művelődési Központ és a Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ által megrendezett I. Székelyföldi Grafikai Biennálé anyagából összeállí-

35

tott kiállítás, melyen 11 ország művészeinek 240 alko-tása volt megtekinthető.

Képzőművészeti Egyetemek Kollokviuma: Hargita Megye Tanácsa és a gyergyószárhegyi alkotóközpont harmadik alkalommal szervezte meg 2011. július 17–31. között a Képzőművészeti Egyetemek Kollokviumát, majd 2012-ben újra lehetőség nyílt egy kollokvium meg-valósítására.

Besztercei Magyar Ház X. évfordulója: Egész napos rendezvénysorozattal ünnepelte fennállásának X. év-fordulóját a besztercei Magyar Ház 2012. május 12-én. Az összetartozás jegyében megszületett rendezvényt nemcsak támogatta, de a helyszínen is együtt ünnepelt a jelenlévőkkel Hargita Megye Tanácsa.

Zsindelykészítő tábor Székelyvarságon: A székely-varsági iskolák és az önkormányzat 2012. július 30‒augusztus 3. között zsindelykészítő tábort szervezett,

Az összetarto-zás jegyében megszületett rendezvény…

36


melyre 17 óteleki gyereket hívtak meg, akik a zsindelykészítés mellett bete-kintést nyerhettek a tanyai világ hét-köznapjaiba, a helyi népi mesterségek rejtelmeibe, valamint a helyi kulináris szokásokkal is megismerkedhettek.

Temes megyei szórványturnén a Hargita együttes: Hargita Megye Tanácsának Összetartozunk közösség-építő programjának keretében 2012 novemberében szórványturnéra indult a Hargita Nemzeti Székely Népi Együt-tes. A társulat a János vitéz, avagy a hős gyönyörűséges utazása és csodálatos meg-érkezése című táncjátékát mutatta be a bánsági szórványtelepüléseken.

Más közösen bonyolított programok, események, rendezvények:

• A Hargita Megyei Kulturális Központ által szervezett Régizene Nyári Egyetemre ösztöndíjjal és teljes ellá-tással évente öt diákot fogadunk a szórványvidékről.

• Mesemaraton: a felolvasó maratonhoz Beszterce-Naszód és Szeben megye, Aranyosszék és a mezősé-gi Szamosújvár is bekapcsolódott.

• Székelyföldi Népdalvetélkedő Székelyudvarhelyen, amelyen Csík, Gyergyó, Udvarhelyszék, Háromszék, Marosszék mellett Aranyosszék területi versenyeinek a nyertesei is képviseltették magukat.

37

• Tordán Jósika Miklós Iskolanapok a Hargita Megyei hagyományőrző Forrásközpont munkatársainak részvételével.

• A Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes mezőségi turnéja Bálványosváralján, Besztercén, Almásálomban, Désen és Bethlenben a Virágom-világom című műsorral.

• A IV. Kulturális Háromszög-táborban Zentán Besz-terce, Hargita, Temes és Arad, Magyarországról Csongrád megyéből és a Vajdaságból vettek részt.

• A VII. Mikes-zarándoklat keretében székely kapu ál-lítása Isztambulban.

• A Temes megyei zsombolyai művésztelep fiatal kép-zőművészeinek munkáiból kiállítás nyílt a megyehá-za galériájában.

• A Temesvári Bartók Béla Elméleti Líceum 45 fős di-ákcsoportja látogatott Székelyföldre tanáraik kísére-tében.

A VII. Mikes- zarándoklat

keretében székely kapu állítása

Isztambulban

38


Idei programok:

A Téka Alapítvány születésnapja: Januárban gazdag programsorozattal együtt ünnepeltük a szamosújvári Téka Alapítvány huszadik születésnapját. A kezdetek-ben csak táncházszervezéssel foglalkozó civilszerve-zetből Nemzeti Jelentőségű Intézmény lett. Iskolát, otthont és egy erős közösséget teremtettek.

Felolvasó maraton Székelyföldön, a szórványban és a nagyvilágban: A szórványprogram jóvoltából a tavalyi évhez hasonlóan idén is tucatnyi település csat-lakozott a 2013. február 19-én megrendezett felol-vasó maratonhoz. A Har-gita Megye Tanácsa kul-turális intézményeként működő Hargita Megyei Hagyományőrzési For-rásközpont és a Cimbora Gyermekek Klubja szer-vezésében Gárdonyi Géza műveiből olvastak fel, ösz-szesen huszonkétezren, 128 településen. A tavalyi évekhez hasonlóan Hargi-ta Megye Tanácsa Össze-tartozunk szórványprog-ramjának köszönhetően a Beszterce-Naszód megyei, temesi és az aranyosszéki magyarok is bekapcsolódtak a felolvasó maratonba, több mint ezerhatszázan.

Székelyföldi Népdalvetélkedők III. döntője: 2013. április 5-én a Hargita Megyei Hagyományőrzési For-rásközpont megszervezte a Székelyföldi Népdalvetél-kedők III. döntőjét, amelyen Csík és Gyergyó vidéke, Udvarhelyszék, Háromszék, Marosszék és Aranyosszék területi versenyeinek nyertesei vettek részt.

39

A Magyar Nyelv Napjai Csíkszeredában: Az Anya-nyelvápolók Erdélyi Szövetsége, a Hargita Megyei Tan-felügyelőség és a Segítő Mária Római Katolikus Gim-názium 2013. április 18–21. között Csíkszeredában szervezte meg a Magyar Nyelv Napjai című rendez-vénysorozatot. Hargita Megye Tanácsa Összetartozunk szórványprogramjának köszönhetően a rendezvényre Temesvárról és Besztercéről is érkezett egy-egy közép-iskolás csapat.

Hálaadás, összetartozás Somkeréken: 2013. júni-us 1‒2-án a somkeréki református templom 680 éves fennállására rendezett ünnepségen bemutatták Fel-szegi Imre lelkipásztor A somkeréki református templom története című négynyelvű kiadványát, amely Hargita Megye Tanácsa és a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont támogatásával készült.

Régizenei Nyári Egyetem: A Csíkszeredai Régizene Fesztivál keretében ebben az évben hatodik alka-lommal került sor a Régizenei Nyári Egyetem meg-

szervezésére, melyen a zenei oktatásban részt vevők, kezdők és gyakorlott zenészek egyaránt tovább fej-leszthették tudásukat nemzetközi szinten elismert zenészek ve-zetésével, különböző mesterkurzusok alatt.

A Hargita Megyei Kul-turális Központ a Har-gita Megye Tanácsa által kezdeményezett Összetartozunk prog-

Hálaadás, összetartozás

Somkeréken

40


ram keretében lehetőséget biztosított ösztöndíjas rész-vételre szórványban élő zenészek, tanulók számára.

Partnerkapcsolat kialakítása Bencéd és Mészkő között: A projekt két részből állt: a bencédi gyerme-kek Mészkő és környékét, míg a mészkői gyermekek Bencéd és környékét látogatták meg. A Fogjuk meg egymás kezét, egy nyelvet beszélünk projektet Hargi-ta Megye Tanácsa, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt., Siménfalva Község Polgármesteri Hivatala, a Bencédi Unitárius Egyházközség és a Mészkői Unitárius Egy-házközség támogatta.

Hagyományőrző gyerektábor Várkudun: A Besz-terce-Naszód megyei településen, Várkudun immár nyolcadik éve szervez gyerekhetet a helyi gyülekezet. Idén augusztus 19–24. között az egyre növekedő igény miatt a gyerekhetet egy megyei szintű hagyományőrző táborrá bővítették.

Szeretnénk, ha a 2013-as esztendő a szórványközössé-gek támogatása terén is egy újabb fejezetet nyitna. Ilyen értelemben az idéntől szándékunkban áll képviseleti irodákat létrehozni a szórványban: Temes és Beszterce-Naszód megyékben, valamint Aranyosszéken, ugyanis meggyőződésünk, hogy sokkal hatékonyabban tudjuk az ott élő magyar közös-ségek életét segíteni egy helyben működő, egy sze-mélyt foglalkoztató iroda révén, mint „távirányí-tással” a Székelyföldről.

Annak érdekében, hogy minél több középiskolai diák tudja a tanulmánya-it anyanyelvén, megfele-lő körülmények között

Szeretnénk, ha a 2013-as esztendő a szórványközös-ségek támogatása terén is egy újabb fejezetet nyitna.

41

folytatni, Hargita Megye Tanácsa és a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont létrehozta a Szórvány tanulmányi, valamint a Szórvány közösségi tevékeny-ségért elnevezésű ösztöndíjakat, amelyekre V–VIII., illetve IX–XII. osztályos diákok és egyetemisták pá-lyázhatnak.

Ezek értelmében november 15-én esedékes a Krassó-Szörény megyével történő szerződés aláírása és az ösz-töndíjak kiosztása.

42


Már-már közhelyként hangzik, hogy a végek védik meg a tömböt, a központot az asszimi-láció vas- és méregfogától. Ugyanakkor az is

teljesen nyilvánvaló, hogy a végek, a szórvány elvesz-nek a tömb tápláló és reményt adó odafigyelése nélkül. Ebben a szellemben éljük meg mi, temesi magyarok, az Összetartozunk-programot, amelyet Hargita Megye Ta-nácsa indított el közösségünk támogatására.

Az elmúlt fél évtized azt igazolja, hogy jó kezdemé-nyezés volt, a program keretében elindított együtt-működések ma már „önjáróak”, tőlünk függetlenekké váltak, legyenek azok magyar képzőművészek, magyar pedagógusok, néptáncegyüttesek vagy önkormányzati képviselők közös programjai. Mi sem bizonyítja jobban azt, hogy a felülről indított kapcsolatteremtés létjogo-sultságot kapott, mint az, hogy ezek tőlünk, vezetőktől elvonatkoztatva működnek, az érdekelt felek szükség-leteivel és terveivel összhangban.

Vannak még olyan területek, amelyekre az összefogás elvét ki szeretnénk terjeszteni, például a gazdák, vala-mint a vállalkozók szférájára. Értelemszerű, hogy eze-ket a területeket a gazdasági élet törvényei irányítják, ám a bánsági magyar gazdának vagy vállalkozónak bizonyára többletértéket tud nyújtani egy megbízható, komoly kapcsolat bármely székelyföldi partnerrel.

A már beharangozott szórványösztöndíj program beindí-tását is érdeklődéssel várjuk, hiszen e téren is elkel min-den segítség, mert nagy erőfeszítéseket teszünk, hogy a szórványban élő magyar szülőket meggyőzzük, járassák csemetéiket magyar iskolába. Ebből a szempontból az ösztöndíj valóban ösztönző szerepet tölthetne be.

Másik tervünk a szünidős diákcsere, melynek során a szórvány diákjai Székelyföldön megtapasztalhatnák a teljes körű magyar közösségi élményt, a tömbből

Halász Ferenc, az RMDSZ Temes megyei elnöke

Sütő-Udvari Magda, a Temes megyei Össze-tartozunk Székelyföld‒Szórvány Partnerségi Program felelőse

43

hozzánk érkező diákok pedig megismerkedhetnek az asszimilációs nyomással, sőt, román nyelvtudásukat élesben gyakorolhatják a mindennapi életben.

Az ifjúság a jövőnk, megmaradásunk egyetlen letéte-ményese. Ezért nyitottak vagyunk minden olyan kez-deményezésre, amely őket célozza, hiszen ezek straté-giai fontosságúak számunkra.

De bármilyen más terület is szóba jöhet, mert csak együtt, egymással összefogva tudnak közösségeink iga-zán optimista, hosszú távú jövőképet megfogalmazni.

Az ifjúság a jövőnk,

megmaradásunk egyetlen letéte-

ményese.

44


A Beszterce-Naszód megyei szórványmagyar-ság mindig kitartott azon elv mellett, misze-rint csak közösen tudunk előre lépni és tenni

az érdekeink érvényesítése terén, és ezt bizonyította minden választási kampány alkalmával is. Megyénk-ben a magyarság 90 százaléka támogatja érdekvédelmi szervezetünket. Ezt a bizalmat szeretnénk meghálálni azáltal, hogy minden szinten: kulturális, szociális, jogi téren a besztercei magyarság gondjainak megoldására törekszünk. A Hargita megyével 2009-ben aláírt part-nerségi szerződés szórványközösségünk igényeire ad választ, hiszen nagyon találóan az Összetartozunk ne-vet kapta.

A Beszterce-Naszód megyei RMDSZ szervezete kima-gasló figyelemmel kezeli a magyar fiatalok jövőjét, és minden olyan lehetőséget megragad, amely a magyar-ságunk alapkövének tekinthető oktatás terén kínál-kozik. Különböző megoldásokat keresünk arra, hogy megszólítsunk minden magyar vagy vegyes házasság-ban elő szülőt, hogy ösztönözzük őket arra, gyereküket óvodától a felsőfokú tanulmányok befejezéséig ma-gyar nyelvű oktatásban részesítsék. Az Összetartozunk program keretén belül iskolai eszközök, könyvek ado-mányozására, a diákokat megszólító megmozdulások, kirándulások, közös felolvasóestek megszervezésére került sor Hargita megyei partnereink hathatós segít-ségével.

E közösségépítő projekt fő feladata az, hogy a magyar-ság tudatosítására indított, helyi szinten lebonyolított programjainkba bekapcsolódjon, és ezáltal hangsú-lyozza az itteni közösségnek azt, miért jó magyarnak lenni, miért kell büszkék lennünk nyelvünkre, kul-túránkra. Hathatós és tartalmas együttműködésnek lehettünk szereplői az elmúlt négy évben, s ezeket az eseményeket érdemesnek tartjuk megemlíteni név szerint is: az évente megszervezésre kerülő Vicei

Décsei Attila, az RMDSZ Beszterce-Naszód megyei elnöke

45

Az összefogás az, ami igazán fon-

tos, erre kell össz-pontosítanunk, erre kell a jövőt felépítenünk…

Mezőségi Néptáncfesztivál, amely keretében a Hargi-ta Nemzeti Székely Népi Együttes szórványturnéval emelte a rendezvény színvonalát, a besztercei Majális, a magyardécsei Cseresznyemajális, valamint a két éve megrendezésre kerülő Magyar Ház Napja. Nem sza-bad kifelejtenünk a megyei karácsonyi ünnepségünk megszervezéséhez kapott támogatást sem, amelynek köszönhetően minden évben erősödött a székely–szór-vány együvé tartozás.

Az összefogás az, ami igazán fontos, erre kell összpon-tosítanunk, erre kell a jövőt felépítenünk, székely test-véreinkkel együtt.

Kiadja a Romániai Magyar Demokrata Szövetség Főtitkársága400489 Kolozsvár, Republicii/Majális u. 60. sz. Tel./fax: 0264 590 758, e-mail: [email protected]

www.rmdsz.ro

Felelős kiadó: Kovács PéterSzerkesztette: Hegedüs Csilla, Románszki Zsuzsa, Tamás ÁgnesKorrektúra: Szabó BeátaGrafikai és műszaki szerkesztés: IDEA PLUS

Nyomdai munkálatok: IDEA nyomda, KolozsvárFelelős vezető: Nagy Péter

A kiadvány megjelenését támogatta:

www.rmdsz.ro

Összetartozunk - a székelyföld-szórvány partnerségi program eredményei

Documents