1

Növényvédelmi állattan gyakorlatok

3. gyakorlat

COLEOPTERA II.

Összeállította: Nagy Antal, DE-MTK Növényvédelmi Tanszék, 2007

Familia: Byturidae – málnabogarak

jell: 3,9 – 4,2 mm, szürkés-sárga, a szárnyfedők sűrűn pontozottak és sárgásbarna szőrrel borítottak, a csápok és a láb sárga. A csáp bunkós, a csápbunkó 3 ízű.

életm.: többnyire kifejletten a bábkamrában telel a talajon, univoltin

elt.: Európatápn: oligofág: rózsafélék, szeder!, málna!. A

bimbók megjelenéséig leveleket is fogyaszt.

kár: Imágó: a bimbók megjelenéséig leveleket is fogyaszt, később bimbókat fúr, a termés is károsodhat. Lárva: a termés alapjában rág. A termés összezsugorodik és lehull.

■ Byturus tomentosus – kis málnabogár

Az imágó pollenevő, a lárva a virág részeit fogyasztja. Talajon bábozódnak,általában kifejletten telelnek (a bábkamrában).

2

Familia: Cucujudae – lapbogarak

jell: 1-2,2 mm, vörösbarna, lapos testű. Hosszú (11 íz) fonalas csáp, a nyakpajzs fényes gyengén pontozott, a szárnyfedők hosszában barázdáltak.

életm.: multivoltin, főleg az imágó telel szabadban v. raktárakban, 12-14 °C felett aktivizálódik.

elt.: kozmopolita (nálunk a 2. leggyakoribb raktári kártevő).

tápn: gabona, kukorica, rizs (és ezek őrleményei), mogyoró és olajtartalmú magvak.

kár: rágásképe nem jellegzetes, leginkább a sérült szemeket rágja, döntően minőségi kártétel, szennyezi, dohosítja a raktározott anyagokat.

■ Laemophloeus ferrugineus –vörösbarna lapos-gabonabogár

Eredetileg kéreg és korhadéklakó ragadozók, meleg égöviek. Nálunk készletraktárak lakói. Hasznosak és károsak is.

Forrás: www.agroporadenstvo.sk

Familia: Dermestidae – porva / szalonnabogarak (porvalárvások)

jell: 2-3 mm, a fej és a nyakpajzs fekete, gyakran fényes. A szárnyfedő vörösbarna, sötétbarna. A lábak világosbarnák. A hártyás szárny megvan, de röpképtelen.

életm.: nálunk univoltin (délen multivoltin), a lárva telel.

elt.: őshazája India → Európa 1908 (Anglia) tápn: polifág: minden raktározott áru

(gabonafélék, halliszt, tészta, gyógyszertári alapanyagok stb. ~200 féletápanyag)

kár: Lárva: trópusi raktárak fő kártevője, rágásképe nem jellegzetes, a levedlett lárvabőr könnyen azonosítható. Mennyiségi és minőségi kártétel. Imágó: kártétele jelentéktelen.

■ Trogoderma granarium – kaprabogár

Testfelületüket, pikkelyek, szőrök borítják. A csáp bunkós. A lábfej 5 ízű. A lárvák szőrösek. ~ 40 hazai faj.

3

(díszbogár lárvások) Familia: Buprestidae – díszbogarak

Az elő- és középtor mereven csatlakozik. A testvég elhegyesedő. Többnyire élénk fémfényűek. Lárvájuk fehér pondró. ~ 150 hazai faj. Fás növényekhez köthetők. Fákra petéznek a lárva a törzsben, vagy gyökérben készíti járatát.

Buprestinae – széles díszbogarak: Az imágó érési táplálkozása során hajtásokat rág. A bábkamra egy nyílású. Nálunk 2 éves fejlődésűek. 1. télen a lárva 2. télen az imágó telel.

Agrilinae – karcsú díszbogarak: Az imágó érési táplálkozása során leveleket karéjoz. A bábkamra két nyílású.

jell: 4,5-8 mm, olajzöld, fémes sötétzöld.

életm.: univoltin. Lárvaként telel (a vesszőben képzett bábkamrában). Kirajzás: V-VI.

elt.: Európa (Keleten a Volga vonaláig)tápn: málna, szeder, rózsakár: Lárva: spirális járatot rág a vessző

kérge alatt, ami a bélrészben folytatódik. A behatolás helyén álgubacs képződik, melynek felülete sima. (Lásd még: málna gubacsszúnyog, ahol ripacsos)

■ Agrilus aurichalceus – málna karcsúdíszbogár

4

(pondrólárvások) Familia: Cerambicidae – cincérek

jell: 8-16 mm, a szárnyfedők vége egyenként lekerekített, a test és a szárnyfedők feketék rajtuk sárga szőrökből álló harántcsíkokkal. Az előtor szintén feketén sárgán csíkozott.

életm.: Univoltin. Talajba petézik, a lárva befúrja magát a lucerna gyökerébe. Itt táplálkozik telel és bábozódik.

elt.: Palearktikus, nálunk alföldön és dombvidékeken elterjedt.

tápn: genusz monofág: a lárva tápnövénye lucerna.kár: Imágó: ernyősök és fészkesek virágzatán

rágcsál. Lárva: lucerna fajok gyökerét rágja.

■ Plagionotus floralis – lucernacincér

A fajok többsége fás szárúakhoz kötődik. Az imágók kártétele elhanyagolható. A lárvák fás és lágyszárúak szárában, vagy lágyszárúak gyökerében fejlődnek. 1-5 éves fejlődésűek. Főleg erdészeti kártevők.

(kukaclárvások) Familia: Bruchidae – zsizsikek

jell: 2-3 mm, szürkés színű. A hátoldalt finom szőrzet fedi

életm.: kizárólag érett száraz magban fejlődik. A nemzedékek száma hőmérsékletfüggő. Általában az utolsó nemzedék imágói telelnek.

elt.: őshazája: trópusi Amerika. Kozmopolita. Nálunk 1947 óta.

tápn: oligofág: bab és más hüvelyesek (lóbab, szója lencse stb.).

kár: a gazdanövény magját fúrja meg. Itt fejlődik és bábozódik. Többnyire csak a kárképpel szembesülünk. Egy magban több egyed is fejlődhet. (Lásd még: borsózsizsik, ahol szemenként egy egyed károsít.).

■ Acanthoscelides obtectus – babzsizsik

5

Familia: Scolytidae – szúbogarak

jell: 1,8-2,1 mm, a hím előtora lapos a nőstényé kifejezetten boltozatos és elöl sertékkel borított. Röpképtelen. A test fekete, a szárnyfedők barnák.

életm.: univoltin. A megtermékenyített nőstény telel át a fatestben.

elt.: palearktikus. Innen került Észak-Amerikába.

tápn: erdei, gyümölcs és díszfákkár: A faanyagot támadja. A

megtámadott (élő / vágott) fán bemeneti nyílás látható ami egyenesen a fatestbe hatol (anyajárat). Ebből ágaznak el a másodlagos járatok le és fel.

■ Xyleborus dispar – púposszú

Familia: Curculionidae – ormányosbogarak

(Barkók ökológiai csoportja)

A fej megnyúlt (ormány). A rágó szájszerv az ormány végén helyezkedik el. A csáp térdes, a csápostor 5-7 ízű, az utolsó 3 íz bunkót képez. A tőízhosszabb, mint a 3. íz. A csápot nyugalmi helyzetben az ormányon lévővájatba húzzák be.

Rövid ormányúak

6

■ Otiorrhynchus ligustici – (hamvas) vincellérbogár

jell: 9-14 mm. Teste fekete, hamvas. Az ormány széles és lapos. Repülőszárnya nincs. A Csápárok gödörszerű. Első lábszár vége kiszélesedett.

életm.: 2 éves fejlődés, általában szűznemzéssel. Kirajzás: III. Érési táplálkozás után peterakás a talajba, a gazdanövény mellé. Az 1. évben a lárva telel (L7). Tavasszal már nem táplálkozik hanem bábozódik és az imágó a talajban marad táplálkozás nélkül.

elt.: Európatápn: sűrű vetésű évelő pillangósok (lucerna, baltacim,

vörös-here stb.). Az imágó alkalmi tápnövényei: hüvelyesek, szilva, alma, őszibarack, fűz stb.)

kár: Lárva: gyökérnyakon rág, majd hosszú csavarodójáratokat készít felfelé. Imágó: a fiatal gazdanövény levelén rág, rágásképe nem jellegzetes. A vándorló imágók „frontálisan”támadják a gazdanövény tábláit.

■ Otiorrhynchus ovatus – kis szamócavincellér

jell: 4-5 mm, fekete, sárgás-szürke szőrökkel. A csápok és lábak vörösbarnák. A hátsó pár szárny hiányzik.

életm.: univoltin. A fejlettebb lárvák telelnek át (L3-4). Bábozódás tavasszal . Kirajzás: VI.

elt.: Európa, Észak-Amerika, Kis-Ázsia.tápn: szamóca, bogyós gyümölcsű bokrok, málna,

szőlő, dísznövények stb. kár: Lárva: a vékony gyökereket rágja a

vastagabbakat hámozza, a gyökértörzset kiodvasítja.

7

■ Peritelus familiaris – kendermagbogár

jell: 3-6 mm, barnásszürke, szürke, a pikkelyszőrök foltokat képeznek rajta. Rövid ormánya vége kiszélesedik. Röpképtelen. Szárnyfedői összenőttek.

életm.: univoltin. Az imágó telel. Kirajzás: III-IV. Talajba petézik.

elt.: a genus tagjai csaknem kivétel nélkül mediterrán elterjedésűek. Nálunk homokvidékeken fordul elő.

tápn: gyümölcsfacsemeték, de elsősorban szőlő. Rozson.

kár: a kirajzó imágók a fiatal rügyeket fogyasztják gyakran tömegesen. Alkonyatkor, éjjel aktív. Lárva: lágyszárúak gyökerét rágja.

Forrás: www.zin.ru

■ Sitona puncticollis – nagy csipkézőbarkó

jell: 5-7,5 mm. életm.: univoltin, imágóként, vagy fejlett lárvaként telel. Az imágók kirajzása:

VI-VII.elt.: a palearktikus régió nyugati felében, nálunk közönséges.tápn: herefélék, lucerna.kár: Lárva: főleg a lucerna gyökerét rágja. Imágó: a leveleket rágja.

8

■ Tanymecus palliatus – hegyesfarkú barkó

jell: 8-12 mm, hamu- vagy barnásszürke, testét a szárnyfedők és a test oldalát kivéve szürke pikkelyek borítják. A szárnyfedőket barna pikkelyek fedik. Röpképtelen.

életm.: 2 éves fejlődés. Először a lárva majd az imágó telel a talajban. Kirajzás: III-IV. Peterakás: V-VI. a talajba.

elt.: euroszibériai, nálunk alföldön és dombvidékeken elterjedt.

tápn: polifág: lucerna, vörös here, cukorrépa, napraforgó, borsó, bab stb.

kár: Lárva: hajszálgyökereket, vagy a gyökértörzs bőrszövetét rágja (nem jelentős kártétel). Imágó: csírázónövények szikleveleit, fiatal leveleket, hajtásokat rág (időszakos kártétel, főleg rosszul kelő állományokban).

■ Tanymecus dilaticollis – kukoricabarkó

jell: 6-8 mm, fekete testét hamu- vagy barnásszürke serte fedi. A szárnyfedők hosszanti csíkokkal díszítettek.

életm.: univoltin. Az imágó telel a talajban. Kirajzás: III-IV.elt.: kelet-mediterrán (első hazai kártétel 1944.).tápn: polifág: elsődlegesen kukorica (+búza, vöröshere, bab, lucerna stb.).kár: Lárva: gyökeret rág (nem jelentős). Imágó: a kukorica levelét

szabálytalanul rágja, néha keresztbe is rághatja. Tarrágás is előfordulhat. Főleg éjjel aktív.

9

■ Cleonus punctriventis – lisztes répabarkó

jell: 10-16 mm, fekete a test nagy részét szürke pikkelyek fedik (lisztes). A fiatal bogár szárnyfedőjén V-alakú pikkely nélküli sáv található.

életm.: univoltin (esetleg két éves fejlődésű). Az imágó (két éves fejlődés esetén a lárva) telel a talajban. Rajzás: III. Peterakás: V-VI. a talajba, a tápnövény mellé.

elt.: Délkelet-Európától Ázsia sztyepp és erdőssztyepp területeiig.

tápn: cukorrépa, takarmányrépa és céklarépa (+ több gyom: fehér libatop, szőrös disznóparéj, porcsin keserűfű stb.)

kár: Lárva: a répa gyökerén sekély hosszanti berágást végez. Imágó: a levelek karéjozása, a levélnyél berágása, kidöntés, esetenként tarrágás.

(Hosszúormányúak ökológiai csoportja)

■ Phytonomus (Hypera) variabilis – lucenaormányos

jell: 4-5 mm, szürkétől a barnáig. A szárnyfedőkön fordított V-alakúpikkelyforma jellemző.

életm.: bivoltin (esetleg három-nemzedékes), egy áttelelő, illetve egy, vagy két nyári nemzedékkel. Az imágó telel az avarban (lucernatáblán, vagy annak szegélyén).

elt.: Európa, Közép-Ázsia, Észak-Afrika, Észak-Amerika keleti része.tápn: lucerna, bükköny, somkóró, lóhere.kár: Lárva: először a szártetőző leveleket hámozgatja, majd az érközökben rág

hosszanti vonal mentén. Főleg az első növedéket és sarjút károsítja.

Forrás: www.insectariumvirtual.com

10

■ Sitophilus granarius – gabonazsizsik

jell: 3-5 mm, fekete vagy sötétbarna, fényes felületű. Kitinpáncélja erősen pontozott, a szárnyfedők vége közösen lekerekített.

életm.: évi 2-3 nemzedék. A raktárakban főleg az imágó telel, szabadban képtelen áttelelni a mi klímánkon.

elt.: kozmopolita. Őshazája Kelet-Ázsia.tápn: búza, árpa ritkábban kukorica és zab.kár: a fő kártevő a lárva: gabonamag belsejét rágja. Imágó: mélyedéseket

lyukakat rág a gabonába. Magtáraink egyik legjelentősebb kártevője.

Forrás: www.megades.nl

■ Ceutorhynchus assimilis – repcebecő-ormányos

jell: 2-3 mm, sötét ólomszürke. Az előtorszélessége kicsivel nagyobb, mint a hossza. A szárnyfedők közterecskéi keskenyek, 2-3 hosszanti sorban állópikkelyekkel.

életm.: univoltin. Imágóként telel az erdőszélek, árokpartok avarjában.

elt.: Európa, Közel-Kelet, Észak-Afrika.tápn: elsősorban őszi és tavaszi repce,

magnak termesztett káposzta, retek és repcsényretek.

kár: fő kártevő a lárva: a becőben él és a magvakat rágja meg kívülről (egy becőben átlagosan 3 lárva). Imágó: tavasszal a gazdanövény szárát, levelét, kocsányát és a bimbókat furkálja.

11

■ Ceutorhynchus pleurostigma – repcegubacs-ormányos

jell: 2,5-3 mm, fekete, enyhén fehéres szőrökkel.életm.: univoltin. Két törzs különíthető el: 1.) Tavaszi törzs- imágó alakban telel.

Rajzás: III-V., peterakás: V., új nemzedék: VI-VII.; 2.) Őszi törzs- az imágók nyugalmi állapotban töltik a nyarat. Ébredés, petézés: IX. A lárva az őszi repcében telel és fejlődik, tavasszal a talajban bábozódik. Rajzás: V. Táplálkozás után nyári nyugalomba vonul .

elt.: Európa, Szibéria, Észak-Afrika.tápn: fejes káposzta, kelkáposzta, bimbóskel, karalábé, repce, tarlórépa.kár: Lárva: a gyökérnyakon, vagy gyökértesten képzett gubacsban fejlődik.

Káposztán jelentősebb a kártétele mint repcén.

Forrás: www.dkimages.com

■ Baris chlorizans – káposztaszár ormányos

jell: 3,5-6 mm, fényeszöld v. kék alapszínű. A szárnyfedők barázdái keskenyek finoman pontozottak

életm.: Univoltin. Imágó alakban telel, peterakás: V-VI. Az imágók táplálkozás nélkül telelnek át az elhullott torzsarészekben.

elt.: Közép- és Dél-Európatápn: elsősorban fejeskáposztakár: lárva: káposztatorzsa felső részében fejlődik, 5-8 cm hosszú járatokat -

„lárvaüregeket” készít

12

■ Anthonomus pomorum – alma-bimbólukasztó ormányos

jell: 3,5-6 mm, az ormány 1-1,5 mm. Szürkésbarnától a vörösbarnáig, a szárnyfedőkön szürke és halványbarna foltokkal, csíkokkal és a hátsóharmadban V-alakú feketével szegett világosabb szürkésfehér keresztsávval. Jól repül.

életm.: imágó telel a fakéreg és kövek alatt. Kirajzás: III-IV. petéit a bimbóba helyezi (1 pete/bimbó). Az új nemzedék kirajzása: V-VI.

elt.: Palearktikus. Észak-Amerikába behurcolták.tápn: termesztett és vadalma, ritkábban nemes- és vadkörte.kár: Lárva (jelentősebb kártevő): a virág részeit fogyasztja. Imágó: kora

tavasszal az érési táplálkozás során rágja a fakadó rügyeket. Az új nemzedék a leveleket hámozgatja.