Nigel C. Bensőn

Pszichológia

Edge 2000 KftBudapest, 2003

© 1998 N ige l C. B ensőn

© 2003 K ovács K ris tó f - H u n g á riá n tran s la tio n

Az e rede ti so ro za t sze rke sz tő je : R ichard A p p ig n a n e s i

A mű e rede ti cím e:

N ige l C. B ensőn : In t ro d u c in g P sycho logy

Icon B ooks UK - Totem B ooks USA

F ord íto tta :

K ovács K ris tó f

S zakm a ilag e llenő riz te :

K le in S á n d o r

A so roza t m eg je le n é sé t az SHL H unga ry Kft. támogatja .

Kiadja: Edge 2000 Kft.

Felelős kiadó: Klein Dávid

Sorozatszerkesztő: Klein Sándor

Felelős szerkesztő: Halm os Ádám

Borítóterv: Tóth N o rbe rt T ip o g rá fia : M átraházi Z o ltán

N yom dai m unkák: A grop rin t N yom da Kft.

Felelős vezető: Aba Béla

ISBN 963 86421 1 4

Mi a pszichológia?

A pszichológia két szó, a „psziché” és a „logosz” összetételeként jött létre. A psziché szó a görög v|/oxr| kifejezésből származik, amelynek je­lentése „az élet lehelete”, azaz „lélek” vagy „szellem”, hozzávetőleges fordításban „elme”.

A görög *P betű (ejtsd: „pszi”) ma a pszichológia nemzetközi szimbóluma.

így hát a pszichológia eredetileg az elme tanulmányozása volt.

A legtöbb pszichológus azonban ma már nem így határozza meg a pszi­chológiát.

3

A helyes meghatározás

A legtöbb pszichológus nagyon igyekszik, hogy világosan elkülönítse a valódi pszichológiát attól, ami nem az.

Hogyan határozzák meg a pszichológusok a pszichológiát? Nos, igen nehéz általánosan elfogadott meghatározást találni. Bár a legtöbb pszi­chológus egyetért abban, hogy fontos tudományosnak lenni, és elkerülni a puszta spekulációt, nem világos, hogy pontosan mit is jelent ez.

Egy másik - gyakorlati - gond, hogy nehéz (egyesek szerint lehetetlen) az „elmét” közvetlenül vizsgálni. Valójában még azt is nagyon nehéz meghatározni, hogy mi az. „elme”. Néhány pszichológus inkább nem is foglalkozott ilyesmivel, különösen a behavioristák, mint B. F. Skinner és J. B. Watson.

Ezért a gyakorlatban a legtöbb pszichológus arra összpontosít, hogy mi az, ami megfigyelhető és mérhető az ember viselkedésében, biológiai folyamataiban. Ugyanakkor - a behavioristák szélsőséges álláspontja el­lenére - általában ma is az „elmét” tekintjük a vizsgálódás központi tár­gyának.

Kissé leegyszerűsítve, tehát

Ez a meghatározás nem érvényes a szociológiára is?

A szociológia, bár hasonló, mégis az emberek nagy csoportjainak, például társadalmaknak vaqy szubkultúráknak a vizsgálata.

a pszichológia az emberek és állatok elméjének és viselkedésének tudományos vizsgálata.

A pszichológia viszont nagyrészt egyénekről, vagy - mint a szociálpszi­chológia esetében - emberek kis csoportjairól szól.

Az alkalmazott módszereket tekintve is találunk különbségeket. A pszi­chológiában a kísérletekre helyezik a hangsúlyt, a szociológiában viszont ennek a módszernek a használata - gyakorlati és etikai okokból - több­nyire nem lehetséges. így általában megfigyelést és megkérdezéses e\- járásokat használnak.

5

Mi tartozik a pszichológia köréhe?A természettudományokkal szemben a pszichológiában nincs egységes elmélet vagy átfogó megközelítés.

A moleku- ' Iák közti kötés

ta r t össze *_minket.,^'

egyesíte tt mező elmele- r^-^_ten doIqozun jc^--'

Nekünk o t t a kö­zös leszármazás.

Nincsátfogó megközelítésünk,

Különböző néző­pontokból tekintünk a

je le n s é g e k re ^ -

A pszichológia hat legfőbb megközelítése vagy nézőpontja:

a PSZiCHODINAMIKUS, a BEHAVIORISTA, a KOGNITÍV (ideértve az alaklélektant is), a HUMANISZTIKUS, a BIOPSZICHOLÓGIA és a SZOCIOKULTURÁLIS.

6

A pszichológia témáiAz eltérő nézőpontokon kívül aszerint is feloszthatjuk a pszichológiát, hogy mely témákkal foglalkoznak az egyetemi tanszékek.Egy jellemző felosztás így nézne ki:

(suttogva:)Elnézést kérek! Merre ta lálom a Pszichodinamikai

\Tanszéket?

PSZICHOLQGIAPORTA (1) Fejlődéslélektan

(2) Szociálpszichológia(3) Összehasonlító lélektan(4) Egyéni különbségek(5) Kognitív pszichológia(6) Biológiai pszichológia(7) Egészségpszichológia(8) Szervezetpszichológia

Lent az alagsorban. Hasz­nálja a hátsó bejáratot!

Ahhoz, hogy valaki pszichológus legyen, diplomát kell szereznie valame­lyik egyetem államilag akkreditált pszichológusképzésén. Ha pedig pszi- choterapeuta szeretne lenni, akkor ezen kívül klinikai szakpszichológusi vizsgával, valamint pszichoterapeuta szakvizsgával is rendelkeznie kell. Ez utóbbi előfeltételezi egy terápiás módszer elsajátítását (az úgyneve­zett módszerspecifikus képzést) is.

Pszichológia vagy pszichiátria?

f pszichológus minden s fajta emberi viselkedést

tanulmányoz: a normálisátV és a patológiást is. A

pszichiáter ORVOS, aki a beteg viselkedéshez,

vagyis a „mentális zavarokhoz” ért.

A kettőt rendszeresen összekeverik. Egyszerűen megfogalmazva a kü­lönbség a következő:

: .

í p» i f '■ r

1' f t

r ü . i 1 ; j f

A pszichiáterek orvosi egyetemet végeznek, majd pszichiáteri szakvizs­gát tesznek, és orvosi társaságoknak lesznek a tagjai. (És csak ők írhat­nak fel gyógyszert.) Vannak pszichológusok, akik olyan szakképzésen vesznek részt, ahol megtanulják, hogyan segíthetnek a mentális zava­rokkal küszködő embereken. Ők a klinikai pszichológusok.

Néhány klinikai pszichológus - a hagyományos pszichiáterekhez hason­lóan - pszichoanalitikusan orientált terápiát folytat (például az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet Tündérhegyi Pszichoterápiás Osztá­lyán), míg mások viselkedésterápiát alkalmaznak (mint például a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetében). (Ezeknek a terápiáknak a leírását lásd később!)

8

Tudomány-e a pszichológia?Mivel a meghatározásban szerepelt az, hogy „tudományos vizsgálat”, rögtön felmerül a kérdés: „mi a Tudomány”? A legtöbb emberben a „tu­domány” szó laboratóriumok képét idézi fel, kémcsövekkel, bonyolult mérőműszerekkel stb. Ez nem is helytelen kép, hiszen a KÍSÉRLETEK fontosságára utal, amelyeket csak ellenőrzött körülmények között lehet megfelelően kivitelezni.

A különböző tudományterületek képviselői azért végeznek kísérleteket, hogy azonosítani tudják az OKOKAT és az OKOZATOKAT.

így hát a pszichológusoknak a kísérleten kívül számos egyéb MÓDSZERT is használniuk kell.

A pszichológusok is szeretnek kísérletezni. De ez néha etikai és gyakorlati okokból nem megy.

Általánosságban véve a pszichológusok nem tud ják úgy vizsgálni az emberi lényeket, ahogy például egy vegyész vizsgálja a különböző vegyüieteket.

MódszertanA kutatási módszerek vizsgálatát „módszertannak” nevezzük, amely két részből áll:

(a) egy GYAKORLATIASABB kérdéskörből arról, hogy milyen kutatási módszereket kell használni és(b) egy FILOZÓFIKUSABB kérdésből, amely magának a TUDOMÁNY­NAK a természetére vonatkozik. Kezdjük a gyakorlati módszertannal:

gyakorlatban a pszichológus ötféle kutatási módszer közül \ választhat. ^

utolsó sokkal inkább tűnik mérési, semmint kutatási

módszernek.

1' K'sérlet

2- Me8%Velés 3‘ Me8kérde7^

eljárás eses

^Esettanulmány

Minden egyes módszeren belül különböző TECHNIKÁK használatára nyílik lehetőség: például hang- és képfelvételek készítésére, kérdőívek használatára, interjúra, tesztekre, méréses módszerekre és így tovább.

10

Kutatási módszerek: 1. KísérletAz első szociálpszichológiai kísérletet Triplett végezte 1898-ban, amikor ellenőrizte azt a hipotézist (feltételezést), hogy „a fiúk gyorsabban felte­kerik a horgászorsót, ha kettesével, mint ha egyedül kell dolgozniuk”.

A horgászorsók feltekeréséhez szükséges idők átlaga:

sO -o9 oo > 0=0 < a> _i o> H- O■< u-

(A valós idők nincsenek ábrázolva)

EGYEDÜL PAROSAVAL Független változó: 2 különböző kísérleti feltétel

M intvárható volt, az á t ­

lagos idő kevesebb volt párok, m int egyének eseté­

ben, vagyis az előbbiek gyorsabbak voltak.

J•*r

m

^ ígyelfogadták a hipotézist, megerősítve az el­

méletet, amely szerint az emberek jobban dolgoznak párokban - legalábbis egyszerű, ismétlődő felada­

tok esetén.

Triplett munkája már egy kísérlet összes jellemzőjével rendelkezett. Az „oki” (független) változót megváltoztatta, és mérte az „okozati” (függő) változó változását, miközben az összes többi változót kontrollálta, hogy azok a kísérlet során állandók maradjanak. A kísérletek két lehetséges hátránya az, hogy triviálisak, illetve mesterkéltek lehetnek. 11

2. MegfigyelésA viselkedés megfigyelése révén temérdek információhoz juthatunk, kü­lönösen akkor, ha a megfigyelést „természetes” környezetben végezzük: otthon, iskolai játszótereken, bölcsődékben. Mclntyre (1972) kettő és négy éves kor közötti gyerekeket figyelt meg, és az agressziójukat mérte, előre meghatározott értékelési rendszer alapján. Az eredmények néme­lyike így fest:

Az agresszió különbségét ábrázoló grafikon

Az egyik lehetséges következtetés szerint kisgyerek­ként a fiúk agresszíva bbak, mint a lányok.

Mivel azonban ez nem kísérlet volt (hiszen nem volt független vagy „oki” változó), nem állíthatjuk bizonyosan, hogy a gyerekek neme „okozta” az agressziót. Továbbá egy sor változót a kutató nem is tudott kontrollálni, mint például a szülői fegyelmezést, vagy azt, hogy a gyerekek milyen könyveket olvasnak, milyen TV-műsorokat és filmeket néznek.

szerint a férfiak agresszíva bbak, mint a nők (Macoby és Jacklin, 1974).

12

3. Meg kérdezéses eljárásokEz rendszerint sok ember vizsgálatát jelenti, többnyire kérdőívek és/vagy interjúk segítségével, olyan kérdésekről, mint például az attitűd. Wellings és munkatársai végeztek egy „Nemzeti Felmérést a Szexuális Attitűdűkről és Életmódokról” , amely „A britek szexuális viselkedése” címmel jelent meg.

A vizsgált személyeknek olyan állításokat kellett megítélniük, mint példá­ul: „A társaság és az érzelmek fontosabbak egy házasságban vagy pár- kapcsolatban, mint a szex.”

Eredmények: egyetért semleges az álláspontja

nem ért egyet a megkérdezett minta nagysága

férfiak 67,2 % 22,0 % 10,8 % 2079nők 68,4 % 2 1 ,7 % 9,9 % 2563

Következtetés:

„A leginkább említésre méltó következtetés - tudva, hogy a média egyes részei milyen nagy hangsúlyt helyeznek a szexu­alitásra (E3runt, 1962) - talán az, hogy a válaszadók nagy többsége nem a szexet ta rtja egy házasság vagy egy párkap-

\ c s o la t legfontosabb részének.”

Két probléma merül fel a megkérdezéses, illetve valójában MINDEN ku­tatással kapcsolatban: vajon MEGBÍZHATÓK, vagyis következetesek, il­letve ÉRVÉNYESEK, vagyis pontosak-e?

13

4. EsettanulmányEz egy adott személy (vagy kiscsoport, például egy család) alapos vizs­gálatát jelenti. Olivér Sacks (1970) írta meg „Dr. P” esetét, egy művelt és közkedvelt zenészét, aki egy tragikus felnőttkori agykárosodás miatt el­veszítette az emberek és tárgyak felismerésének a képességét.

Az ilyen neurológiai esettanulmányok sok mindent feltárhatnak az agyról. Ebben az esetben azt, hogy bizonyos részei hogyan irányítják a látást, a felismerést és az emlékezetet. így a („klinikai”) esettanulmányok nagyon hasznosak a kognitív pszichológiában. Ezek jelentik a pszichoanalízis alapját is.

14

5. Korreláció

Ez két (vagy több) változó kapcsolatának a mérését jelenti. Három fajta korreláció lehetséges: pozitív, nulla (nincs korreláció) és negatív. A kor­reláció pontdiagramon is szemléltethető:

A pozitív korreláció azt je­lenti: ha az egyik változó értéke nő, nő a másiké is. Például amikor egypetéjű ikrek intelligenciáját mérik:

Ha nincs korreláció, azazt jelenti, hogy sem pozi­tív, sem negatív kapcsolat nincs a változók között, mint például a szeplősség és az intelligencia között.

Az 1. iker IQ-ja

</>!Bo>

O>.co<0o(0

A lacsony------ ► MagasSzeplők száma

A negatív korreláció pe­dig azt jelenti: ha az egyik változó értéke nő, a mási­ké csökken. Például, ahogy egyre öregebb lesz egy férfi, egyre kevesebb haja lesz.

Életkor

15

Korrelációs skála és szignifikanciaA korrelációt egy skálán elhelyezkedő számként is ábrázolhatjuk,

-1,0 -0,9 -0,8 -0,7 -0,6 -0,5 -0,4 -0,3 -0,2 -0,1 0 0,1 0,2 0,3 0,4 0,5 0,6 0,7 0,8 0,9 1,0—I--------------— ------------------------- — I------------------------------------- ----Nagyjából igaz, hogy a 0,6 vagy 0,7 körüli (vagy magasabb) pozitív és negatív korrelációk általában szignifikánsak, (Valódi kapcsolatra utalnak) (Az egyes minták mérete alapján, táblázatok segítségével kiszámítható a pontos érték.)

A legfontosabb dolog, amit fejben kell tartanunk az, hogy a korreláció nem jelent oksági viszonyt. Olaszországban az 1980-as évek elején megfigyelték, hogy a megmagyarázhatatlan halálesetek száma korrelált az elfogyasztott olívaolaj mennyiségével. A kormányzat azt a következte­tést vonta le, hogy az olaj mérgező volt. A későbbi kutatások fényt derí­tettek rá, hogy valójában a rovarirtóval szennyezett paradicsomok okoz­ták a haláleseteket.

A téves következtetés Az étel valódi

A felhasznált olaj mennyisége

CB

E‘CBN(fím+-»a>tn©'TOCB

A halálesetek valódi oka

Elfogyasztott mérgezett paradicsomok száma -►

Furcsa korrelációkat okozhatnak a véletlenek (például az alkoholfogyasz­tás mértéke és a papok által vásárolt biciklik száma korrelál).

16

Egyéb módszertani kérdésekAzon kívül, hogy eldöntik, mely módszereket használják, a pszichológu­soknak azt is ellenőrizniük kell, hogy a kiválasztott minta megfelelő-e, mind mennyiségi, mind minőségi szempontból. Továbbá meg kell győ­ződniük arról, hogy a gyűjtött adatok megbízhatósága (reliabilitása) és érvényessége (validitása) megfelelő-e.

A mintavétel azt a folyamatot jelenti, amelynek során emberek egy csoportját - a résztvevőket, vagy régi kifejezéssel az „alanyokat” - ki­választják a kutatáshoz. Mivel ritkán tudjuk a vizsgált „populáció” egé­szét felmérni, ezért reprezentatív „mintát" használunk. A kiválasztásnak három módja lehetséges:

A véletlen mintavétel a z t jelenti, hogy a ^ § „célpopuláció” minden tagjának ugyanakkora esé­lye van arra, hogy bekerüljön a mintába. Így elérhe­tő , hogy a populációra jellemző emberek vegyenek

rész t a vizsgálatban.

Például tegyük a ne­veket a kalapba, rázzuk

meg, ás húzzunk ki 30 -a t!

A kvóta szerinti (rétegezett) mintavétel kiválasztott csoportokból bizo­nyos számú ember vizsgálatát jelenti, például ha három különböző kor­csoporttal és korcsoportonként 20 főből álló mintával dolgozunk. (Ezt a technikát előszeretettel használják a „közvélemény-kutatók”, például ami­kor adott városokban a szavazók irányultságát kívánják felmérni.)

Az egyszerűen elérhető alanyokra hagyatkozó mintavételnél megkér­dezzük mindazokat, „akik az adott időpontban éppen elérhetők”, ami persze könnyen vezethet torzított eredményekhez. (Például a legtöbb pszichológiai kutatás egyetemi hallgatókra épül.) -\j

A megbízhatóság (reliabilitás) „megismételhetőséget”, illetve „követke­zetességet (konzisztencia)” jelent. Ha megbízható tesztet használunk, akkor hasonló körülmények között hasonló eredményeket kell kapnunk. (Ezt ellenőrizhetjük korrelációs módszerrel, kiszámítva az egyik és a má­sik vizsgálat eredményei közötti együttjárást. Számos tesztet szten- derdizálnak ezen a módon.)

Ugyanakkor önmagában az, hogy egy teszt megbízható, még egyáltalán nem jelenti azt, hogy érvényes.

Az érvényesség (validitás) azt jelenti, hogy a használt teszt vagy egyéb mérőeszköz valóban azt méri, amit mérni akarunk vele, például az IQ- tesztek az intelligenciát (ezt egyesek vitatják).

Az enyém hosszabb, mint a tied!

f Egy olcsó műanyagvonalzó jó példa arra, hogyan lehet egy vizsgálat megbízható, és még-

l sem érvényes.Következetesen mér egy bizo­nyos hosszúságot, de nem feltétlenül pontosan.

Lehet, hogy a vonalzód megbízható, de nem V'ALID!

18

Filozófiai módszertan

A módszertannak van egy filozófiai vetülete is, amely alapvető kérdések­re keresi a választ. „Honnan tudjuk, hogy valami igaz-e?” „Helyes-e ez az elmélet?” „Be tudunk-e bizonyítani bármit is?” „Mi a Tudomány?”

A legtöbb ember számára a „tudomány” ma a MÉRÉSRŐL és a dolgok magyarázatára kialakított ELMÉLETEKRŐL szól, ez a kettő pedig együtt jár. Ez a megközelítés kézenfekvőnek tűnik, ám nem volt ez mindig így.

A 20. század közepére számtalan MÉRÉS, de nagyon kevés ELMÉLET megalkotása után nyil­vánvalóvá vált, hogy sok tudós egyszerűen bizo­nyítékokat gyűjt, hogy ALÁTÁMASSZA (igazol­ja) az ELMÉLETÉT, anélkül, hogy valóban ellenőrizné azt.

A 19. században sokan szinte megszállottként mértek - néha csak önmagában a mérés kedvéért

De a legtöbbször kevés kapcsolat volt a MÉRÉSEK és az ELMÉLETEK között.

így ki kellett találni egy módot, amely révén az ELMÉLETEK ELLEN­ŐRIZHETŐK. És egyáltalán, mi a különbség egy TUDOMÁNYOS és egy NEM TUDOMÁNYOS ELMÉLET között? Valaki javasolt egy módszert, amellyel mindez eldönthető...

19

Kari PopperKari Popper (1902-1994) feltétele a következő: az ELMÉLETEK feloszt­hatok két csoportra, azokra, amelyek TUDOMÁNYOSAK (cáfolhatók) és azokra, amelyek NEM TUDOMÁNYOSAK (cáfolhatatlanok). A NEM TU­DOMÁNYOS elméletek közé tartozik a legtöbb vallási eszmerendszer (pl. Isten létezése), számos politikai ideológia (a marxizmus vagy a kapi­talizmus), Freud elképzelései (pl. arról, hogy mi van az elme tudattalan részében), valamint az újságokban található napi horoszkópok.

Azön problémáját az

ösztönénje és az énje közti konfliktus okozza.

Egytudományos elmélet MEGPÖNTHETŐ,

vagyis MEG LEHET CÁFOLNI^

„Aburzsoázia és a p

tu s ellenséges szemvezethető vissza

A nem-tudományos elméleteknek megvan az a varázsuk, hogy MINDENT meg tudnak magyarázni - DE ez a gyengeségük is. Lehetet­len - és ezért nincs is értelme - tudományosan ellenőrizni ezeket.

20

Hogyan működik a tudomány?Popper feltételét az elméletek megalkotásának INDUKTÍV (egy speciális esettől egy általános érvényű magyarázat felé haladó) módjával ötvözve létrejön az a - vitatható - módszer, amellyel a tudomány működik.

Ha IGEN, akkor MEGERŐSÍ- Ha NEM, akkor az elm életTETTÜK az elméletet. rossz, és le kell cserélnünk.

Ennek az egész folyamatnak az egyik legfontosabb eleme az, hogy egy elméletet csak CÁFOLNI lehet, de soha nem lehet BIZONYÍTANI...

21

Miért nem lehet semmit bebizonyítani?

A hétköznapi életben gyakran használjuk a „bizonyítás” szót, szigorú érte­lemben véve azonban valójában SEMMIT SEM LEHET BEBIZONYÍTANI. Egyszerűen azért nem, mert NEM LÉTEZIK elégséges mennyiségű bizo­nyíték, hiszen mindig fennáll a lehetősége annak, hogy új, a korábbiaknak ellentmondó bizonyíték kerül elő.

Voltegyszer egy elmélet,

amely szerint minden hattyú fehér...

Azután felfedezték a fekete

ha ttyúka t.

De még senki sem ta lá lt pö ttyös h a ttyú t.

így hát korlátozott haszna van annak, ha pusztán összegyűjtünk egy csomó adatot az elmélet MEGERŐSÍTÉSE érdekében. A jó tudós olyan bizonyítékot keres, amely MEGCÁFOL egy elméletet.

A tudomány egy kicsit olyan, mint az igazságszolgáltatás: még a bírósá­gon sem lehet BEBIZONYÍTANI, hogy valaki bűnös, csak megmutatni, hogy „minden kétséget kizáróan” az. Számos olyan ítélet született, ame­lyet a később felmerült bizonyítékok fényében érvényteleníteni kellett.

A tudományban sem lehetünk biztosak abban, hogy egy elmélet „helyes” vagy „igaz”. Egy elmélet „HASZNOS”, egészen addig, ameddig nem szü­letik egy jobb elmélet. Newtonnak a tárgyak vonzásáról kialakított gravi­tációs elméletét Einstein gravitációs elmélete váltotta fel, amely ugyanazt a jelenséget a tér torzulásával magyarázta.

22

Semmi sem biztos...Mélyebb, filozófiai szempontból azt is mondhatjuk, hogy a jövőben úgy­sem lehetünk soha biztosak. Csak azért, mert valami mindig előfordult a múltban, nem biztos, hogy a jövőben is megtörténik.

Míg a vegyületek viselkedését viszonylag könnyű bejósolni - a valószí­nűségi mutatók rendszerint nagyon magasak - , addig az emberek sokkal inkább hajlamosak a kiszámíthatatlanságra.

23

Valószínűség a pszichológiában„Házi szabályként” elfogadhatjuk, hogy a pszichológusoknak a 95%-os bizonyosság már elfogadható, vagyis a tévedésnek 5%-nyi esélyt hagy­nak. Ha lehetséges, akkor szeretnek 99%-ban biztosak lenni, vagyis csak 1%-nyi esélyt hagyni a tévedésre. Ezért van az, hogy a pszichológi­ai kutatások eredményét statisztikai adatokkal fejezik ki...

A Különbség

o,05-ös szinten

szignifikáns

0,0b ugyanazt jelenti, mint az ^ 5%. .

Amiazt jelenti: 95%-ig biz­

tosak vagyunk abban, hogy megtaláltuk a várt különbsé' V get. >

Ahhoz, hogy elvégezzék az ilyen statisztikai számításokat, a pszicholó­gusok a helyzettől függően különféle statisztikai próbákat használnak, mint például a t-próbát, a Wilcoxon-próbát, a Mann-Whitney próbát, a khi-négyzet próbát és így tovább.

Akik először ismerkednek a pszichológiával, azok gyakran meglepődnek vagy meg is rémülnek az ilyenfajta statisztikától. Ezek azonban nélkülöz­hetetlenek a tudományos kutatáshoz. Különben is, nem fontos tudni, hogy MIÉRT működnek ezek a próbák, elég az, hogy működnek: a sta­tisztika csak ESZKÖZ a kutatási céljaink elérése érdekében.

24

A PSZICHOLÓGIA SZÜLETÉSEA pszichológia hivatalosan 1879-ben született, amikor Wilhelm Wundt (1832-1920) a németországi Lipcsében megalapította az első laboratóri­umot az emberi viselkedés tanulmányozására. Wundt használta elsőként a „kísérleti pszichológia” kifejezést.

első lépes egy ado tt dolog vizsgálatában nem lehet más, mint az egyedi elemek tanulmányozása,

amelyekből összeáll.”

Előadások az em ber és az állat elm éjéről (1863)

Wundt az INTROSPEKCIÓ módszerét használta, amely az ember saját mentális állapotainak a tanulmányozását jelenti. Az erre kiképzett embe­reknek a következő szigorú szabályokat kellett betartaniuk:

1 ____________________________________________________________

(1) a megfigyelőnek meg kell tudnia határozni a folyamat kezdetét,(2) a készenlét vagy a feszült figyelem állapotában kell lennie, és(3) többször is meg kell tudnia ismételni a megfigyelést. Továbbá(4) a kísérleti körülményeknek alkalmasnak kell lenniük arra, hogy

nyomon követhető legyen, hogy az ingeranyag ellenőrzött megváltozása milyen más változást idéz elő.

,........ „Aza célom, hogy megalkossak

.. egy új tudom ányterü le te t.”

A bírálók amiatt aggódtak, hogy az intenzív önmegfigyelés az őrületbe kergeti majd a diákokat.

25

Wundt értékeléseWundt végezte el az első kísérleteket és alapította meg a szociálpszicho­lógiát („néplélektant”), amely a nyelvet, a művészetet, a társas szokáso­kat, a mítoszokat, törvényeket és erkölcsöket tanulmányozza.

Wundt híre gyorsan terjedt. Hazatérő diákjai pedig szülőföldjükön is labo­ratóriumokat alapítottak: az Egyesült Államokban, Olaszországban, Oroszországban és Japánban.

Wundt által fe lvetett témákat ma is tanulmányozzák - az érzékelést,

az időbecslést, a reakcióidőt, a figyelem terjedelmét, az érzelmeket

V és a verbális asszociációkat.

} Ugyanakkor Wundt eredeti eredmé- nyeit és elméleteit ma már nemigen veszik f i­

gyelembe, mivel az újabbak meghaladták őket. Az v introspekciót pedig a szubjektivitása m ia tt v

vetették el.

Wundt érdeme, hogy megalapította a pszichológiát, és elvetette a koráb­bi tudománytalan gondolkodást.

26

A PSZICHOLÓGIA ELŐZMÉNYEIWundt jelentősége elsősorban az új tudományos megközelítésben érhe­tő tetten. Korábban filozófusok feszegették ugyanezeket a kérdéseket, akik Szókratész (470-399) óta töprengtek az emlékezetről, a tanulásról, a motivációról, az észlelésről, az álmokról és a rendellenes viselkedésről.

A görögök azonban nem szerették MÉRNI a dolgokat. Platón és Ariszto­telész is úgy gondolta, az igazság könnyebben feltárható gondolkodás, mint cselekvés útján.

Úgy hittem , hogy a te s t és a lélek füg­getlenek egymástól.

Én pedig bíráltam ezt a dualizmust ... és megalkottam a tudás teljes rendszerét ... Leírtam olyan tapasztalatokat, mint az ébredés, az alvás, a nemek, az emlékezet, az érzelmek, az önkontroll és az emberi kapcsolatok...______ .

&

Platón (k.e. 428-347) ■ Arisztotelész (k.e. 384-322)

Arisztotelész tanításai a középkori keresztény teológia idején az egész nyugati filozófiát meghatározták. A kereszténység „pszichológiája” pedig a bűn, a vétek, a bűnbánat és a tekintély mibenlétével foglalkozott.

27

Descartes test-léiek problémájaRené Descartes (1596-1650) volt az a filozófus, aki a legközvetlenebbül hatott a pszichológiára. Descartes az Értekezés a módszerről (1637) és az Elmélkedések az első filozófiáról (1641) című munkáiban fogalmazta meg a test-lélek problémát. Descartes előtt többnyire azt gondolták, hogy a test és a lélek különállóan léteznek (ezt nevezzük platóni dualizmusnak), és a lélek hatással van ugyan a testre, a test azonban NINCS HATÁS­SAL a lélekre.

Descartes szerint a léleknek egyetlen funkciója van, a gondolkodás. (Descartes-nak az értelem hangsúlyozására épülő nézetét nevezik „racionalizmusnak”.) Az elme pedig kétfajta ideát képez:

Ez vezetett el az úgynevezett örökiés-környezet vitához: vajon bizo­nyos viselkedések veleszületettek vagy tanultak? Akik az öröklésre vagy „természetre” hivatkozó magyarázatokat részesítik előnyben, azokat „nativistáknak” (örökléselvűeknek) nevezzük, bár ezt a kifejezést manap­ság nemigen használják. Mások viszont a tanulás vagy a „környezet” szerepét hangsúlyozzák.

29

Az asszociácionizmusJohn Locke (1932-1704) az Értekezés az emberi értelemről című 1690- es munkájában elvetette Descartes-nak a veleszületettségről alkotott el­képzeléseit, és Arisztotelész nézeteivel egyetértésben úgy vélte, hogy születéskor az emberi elme tabula rasa („tiszta lap”).

/ „Tegyük fel te- \ hát, hogy az elme, ahogy mi mondjuk, fehér lap, amelyre semmi sincs írva, ideák nélkül való.”

. (Dienes Valériafo rd ítása ) J i

/ „Honnan veszi \ mindehhez az esznek és

a tudásnak anyagát? Erre egyetlen szóval felelek:t a p a s z t a l á s b ó l : ’

V (Dienes Valéria fo rd ítása ) /

Hivatalosan Locke alapította meg a brit empirizmust és alkotta meg az asszociáció-elméletet. Az asszociácionizmust a 18. században Berkeley püspök (1685-1753) és Dávid Hume (1711-1776) vitték tovább.

Hume szerint „ok-okozati” asszociációt feltételezünk, ha együtt előforduló eseményekkel találkozunk (pl. az egyik biliárdgolyó eltalálja a másikat).

30

TranszcendentalizmusImmánuel Kant (1724-1804) a fejére állította a Hume-féle asszociá­cionizmust, és azt állította, hogy objektív tapasztalatra csak az okságról már eleve létező („a priori’) fogalmaink segítségével tehetünk szert. Kant- a kartéziánus (descartes-i) racionalizmusnak ellentmondva - amellett is érvelt, hogy a veleszületett ész önmagában nem képes megmagyaráz­ni, mi létezik, és mi nem. Ebből következően Kant A tiszta ész kritikája című könyvében a meglévő ideák és az új tapasztalatok összekapcsolá­sának lehetőségét veti fel, a „szintetikus a priori kijelentések” formájában.

„A rész csak az egészen keresztül lehetséges, ám ez sosem igaz az önmagukban való dolgok

esetében.”

Kant három mentális tevékenységet különböztetett meg: a tudást, az ér­zést és az akarást. A pszichológusok ma gyakran különbséget tesznek a tudásalapú („kognitív”) és az érzelmi („affektív”) gondolatok között, példá­ul akkor, amikor az attitűdöket elemzik.

Kant nézetei transzcendentálisak, vagyis az egyedi tapasztalaton túli magyarázatot adnak. Rokon irányzatnak tekinthetjük az „idealizmust” (pl. Hegel munkáit) és a „romantikát” (pl. Schopenhauert és Kierkegaardot), amelyek szintén Németországban jöttek létre, és elsősorban a termé­szethez való megértő, misztikus hozzáállás volt jellemző rájuk - szembe­helyezkedve más nézőpontok mechanisztikus világképével.

31

Utilitarianizmus

Jam es M ill és J. S. M ill

John Stuart Mill (1806 - 1873), liberális filozófus az utilitarista James Mill (1776-1836) fia volt. Egy utilitarista szerint a társadalomnak töreked­nie kell, hogy „a legtöbbek számára” elérje „a legnagyobb boldogságot” .

James Miil Az emberi elme jelenségeinek elemzése című 1829-es köny­vében az elmét passzívnak írta le, ám J. S. Mill 1873-ban megjelentÖnéletrajzában és 1859-es A szabadságról című munkájában ellent­mond ennek:

J. S. Mill a „mentális kémiában” hitt, és különösen a „kreatív szintézis­ben”: abban, hogy az érzékelési összetevők új vegyületekké állnak ösz- sze, amelyek esetében az egész több, mint az alkotórészek összessége. (Ezt a nézetet, és az aktív elme hangsúlyozását vették át később az alaklélektanosok is). J. S. Mill szerint a pszichológia alkalmas arra, hogy igazi tudománnyá váljék.

32

Comte pozitivizmusa

Auguste Comte (1798-1857) J. S. Mill barátja és támogatója volt, és bár nem értett egyet vele az elme tudományát illetően, hitt abban, hogy meg lehet alkotni a társadalom tudományát. így ma őt tekintjük „a szociológia atyjának”.

Comte a POZITIVIZMUSSAL járult hozzá a pszichológia fejlődéséhez.

A megfigyelhető tények közötti kapcso­la t tanulmányozására egyetlen pozitív (biztos)

módszer létezik. A tapasztalaton túli világ lényegtelen.

A pozitivizmus az állításokat egyszerű tényekre próbálja meg visszave­zetni, vagyis redukcionista. Ez a hozzáállás később a behavioristákat és számos biológiai pszichológust is befolyásolt.

Comte pozitivizmusa végül elvezetett az 1920-as évek logikai pozitiviz­musáig (amelyet A. J. Ayer és mások neve fémjelez). Ez utóbbi irányzat arra törekedett, hogy megszabaduljon a tudományban az összes olyan állítástól, amelyet nem lehet biztosan igazolni vagy empirikusan ellen­őrizni. Ma számos pszichológus osztja ezt a nézetet.

33

Az agykutatás korai módszereiAz 1830-as években az élettan kísérleti tudománnyá vált, elsősorban Johannes Müller berlini, Marshall Hall londoni és Pierre Flourens párizsi tudós munkásságának eredményeként. Ők az agyat tanulmányozták, és megpróbálták elkülöníteni a különböző funkciókért felelős területeket. Olyan új kutatási módszereket fejlesztettek ki, amelyek közül néhányat ma is használnak.

1. Irtásos kísérletekHall és Flourens:

Később két újabb

E ltávo líto ttuk vagy k iirto ttu k az á lla t agyának egyes részeit, hogy megfigyeljük ezeknek a viselkedésre gyakorolt h a tá sá t

technikát is kifejlesztettünk, J

2. A klinikai módszer

Paul Broca (1861) fejlesztette ki a „klinikai módszert”, amely egy agysé­rülés következtében viselkedési problémáktól szenvedő beteg agyának boncolását jelentette.

C A bal féltekében talál- J ható Öroca-terület

felelős a beszédért.

3. Elektromos ingerlés

Figyeld a lábam mozgását!

Ezek a kutatási módszerek nagyon hasznosnak bizonyultak, az igazán fontos Nagy Elméletet azonban egyetlen ember alkotta meg.

Gustav Fritsch és Eduard Hitzig 1870-ben gyenge elektromos áramot ve­zettek az agy bizonyos részeibe, és megfigyelték a hatást.

34

Darwin elmélete az evolúciórólNemcsak értelmiségi körökben, hanem a nyilvánosság egészét tekintve is nagy vihart kavart, amikor Charles Darwin (1809-1892) megjelentette A fajok eredete (1859) című munkáját. A könyv által kiváltott reakciók nagy része egyszerűen abból adódott, hogy félreértették, vagy el sem ol­vasták a szerző gondolatait. (És ez ma is sokszor így van!) Valójában nincs is egyetlen evolúciós elmélet, hanem négy kisebb „rész-elméletről” beszélhetünk.

A harmadik a közös leszármazás. Az élőlényeket vissza

lehet vezetni az ősökig, mint egy hatalmas családfán,

Most pedig tekintsük meg a negyedik és legfontosabb rész-elméletet, a természetes szelekciót.

35

Természetes szelekcióA természetes szelekció két lépésben megy végbe. Először is a követke­ző nemzedék különbözhet az előzőtől. Ezt a gének véletlenszerű „mutá­ciója” okozza, például a természetes sugárzás következtében. (Darwin nem tudta, miért jönnek létre a változások, csak azt tudta, hogy létrejönnek.)

A második lépés a „szelekció” jelentésével függ össze:

Az előnyös változások növelik, a hátrányosak pedig rontják az új egyed túlélési esélyeit.

Vegyük például a csendes-óceáni pintyőkét. A szomszédos szigetek tel­jesen eltértek az elérhető táplálék szempontjából: néhány szigeten sok volt a termés és kevés a rovar, másokon pedig épp fordítva, A mutáció következtében létrejött nagycsőrű madarak fennmaradtak a „termés­szigeteken”, míg ott a keskenycsőrűek kihaltak. A keskenycsőrűek vi­szont a „rovar-szigeteken” maradtak meg, ahol a nagycsőrűek haltak ki. Amikor az állatok alkalmazkodnak a környezetükhöz, azt a legrátermet­tebb túlélésének nevezzük.

36

Az evolúció jelentőségeA „legrátermettebb túlélésére” épülő elképzelés segít megmagyarázni a fajok sokféleségét és elterjedtségét, tekintsük akár az élő, akár a már ki­halt fajokat. (Fontos észben tartanunk, hogy a „rátermett” nem azt jelenti, hogy „erős és egészséges”. Számos kicsi, gyenge teremtmény túlél, míg nagy, erős dinoszauruszok az utolsó egyedig kipusztultak.)

Darwin óta az evolúció működését számos esetben „élőben” is megfi­gyelhettük, például egy lepkefaj esetében, amelynek kétfajta mutációja jött létre: a „sötétszárnyú” és a „világos szárnyú”.

Zuzmóval borított fa, a légszennyezés előtt.

v ->

Eredetileg a „sötét” egye- dek túlélési esélye rosz- szabb volt, mivel kevésbé tudták álcázni magukat a világos zuzmóval borított fákon. Ezért a „világos” vál­tozat elterjedtebb volt.

r ' ...... —---NZuzmóval borított fa, a

légszennyezés után.

Miután azonban a lég- szennyezés következtében a zuzmó elpusztult, felfed­ve a sötét fakérget, a „vilá­gos” egyedek kiszolgálta­tottabbá váltak, míg a „sö­tétek” álcázni tudták magu­kat.

37

Az evolúció ma

Az utóbbi években megtapasztalhattuk, ahogy a baktériumok és vírusok újabb mutációi váltak ellenállóvá különböző gyógyszerekkel és antibioti­kumokkal szemben. Néhány vírusnak, mint például az AIDS-et okozó HÍV vírusnak pedig egyáltalán nincs ellenszere. » j M

Az evolúció nem csak a biológia gerincét adja, megmagyarázván az élő­lények felépítését és funkcióit, de a pszichológusok számára is hasznos lehet, amikor olyan viselkedéseket igyekeznek megérteni, mint az udvar- lási rituálék vagy a terület védelme. Richard Dawkins (fontos kiegészíté­sekkel) arra használta az evolúció elméletét, hogy megmagyarázza az altruizmust, vagyis azt, amikor valaki anélkül segít másokat, hogy saját maga látható előnyre tenne szert. Dawkins ezt a gének túlélésével ma­gyarázza (lásd 1976-ban megjelent, Az önző gén című könyvét). Persze Dawkinst is gyakran félreértik.

38

Gallon munkásságaFrancis Galtont (1822-1911), Darwin unokaöccsét rendkívüli módon ér­dekelte az evolúció és az örökletesség. Ő fedezte fel az „egyéni különb­ségeket” és az ujjlenyomatokat (1892). Galton megszállott méricskélő volt, és imádott számolni. Még az ásításokat és köhögéseket is megszá­molta a tudományos előadásokon és a színházban - ily módon próbálva megalkotni az „unalom mércéjét”.

Galton 1884-ben, a Nemzetközi Egészségügyi Világkiállításon felállított egy laboratóriumot, amely a kiállítást követően további nyolc évig műkö­dött a Dél-Kensingtoni Múzeumban.

Galton három új statisztikai eszközt fejlesztett ki, illetve használt a vizs­gálatai során: a valószínűséget, a normális eloszlást és a korrelációt. Számos esettanulmányt készített olyan híres bírókkal, orvosokkal és tu­dósokkal, akik maguk is tehetségekkel telezsúfolt családokba születtek. Ezeket az Örökletes zsenialitás (1869) és az Angol tudósok (1874) című könyveiben publikálta, és megállapította, hogy a kiváló férfiak utódai VALÓSZÍNŰLEG maguk is kiválóak lesznek.

39

A normális eloszlás

Galton felhasználta a NORMÁLIS ELOSZLÁS GÖRBÉJÉT, amelyet a belga Adolphe Queteiet (1796-1874) írt le. Ez az eloszlás érvényesül például az emberek testmagasságánál.

TESTAMAGASSÁG: Alacsony Közepes Magas

INTELLIGENCIA: Alacsony Közepes Magas

40

A korreláció

Galton, amikor a korrelációkat 1888-ban először leírta, grafikusan ábrá­zolta az olyan együttjárásokat, mint hogy a magas férfiak nem olyan magasak, mint az apáik, az alacsony férfiak pedig még alacsonyabb apák fiai.

átlagos férfi

Galton képleteit tanítványa, Kari Pearson fejlesztette tovább, és írta le a korrelációt egy -1,0 és +1,0 közötti skálán. A Pearson-féle korrelációs együtthatót ma is széles körben használják.

A statisztika segítségével Galton arra a megállapításra jutott, hogy az öröklés-környezet vitában az örökléselvű tábornak van igaza. Sok szem­pontból Galton hatása még Wundtét is meghaladta.

41

Strukturalizmus és funkcionalizmusNoha 1870-ig nem egyesítették, Németország tekinthető a pszichológia szülőföldjének. Itt volt meg az alapításhoz szükséges empirista és poziti­vista korszellem, intellektuális és gazdasági környezet és nem utolsósor­ban számos egyetem, 1879-ig Wundtot három fiziológus is támogatta: Helmholtz, Weber és Fechner. Később - bár Wundt elsődleges jelentő­sége fennmaradt - más kutatók is elértek hasonló eredményeket. Külö­nösen Ebbinghaus, Müller, Brentano, Stumpf és Külpe nevét érde­mes megemlíteni. De Wundt leghíresebb tanítványa az lett, aki elvitte Amerikába a pszichológiát.

Az angol Edward Titchener (1867 - 1927) Wundt tanítványa és fordítója is volt, majd - miután Oxfordban elutasították - 1893-ban az Egyesült Ál­lamokba ment, ahol a Cornell Egyetemen megalapította a saját laborató­riumát. (Oxfordban pedig 1936-ig nem is volt pszichológia.) Wundt lelkes és elkötelezett követőjének vallotta magát, ám hamar kialakította saját, önálló megközelítését.

A struktura lizm us a tu d a t elemzése,

Ez azonban még mindig túl introspektív és túl mechanisztikus volt. Elemi részeikre bontották az olyan élményeket, amelyek - mint arra később az alaklélektanosok rámutattak - csak egészként értelmesek. A strukturaliz­mus virágkora 25 évig tartott, és Titchener halálával ért véget - bár való­színűleg amúgy is eltűnt volna.

hogy meghatá­rozhassuk a tu ­dat szerkezetét.

alkotórészeire, vagyis élményekre bontása,

42

A strukturalizmussal szemben azonnal megjelent a funkcionalizmus. Mint a neve is mutatja, ez az irányzat arra helyezte a hangsúlyt, hogy ho­gyan MŰKÖDIK az elme. Az elméleti alapokat részben Darwin és Galton munkássága, részben pedig egy másik angol, Herbert Spencer (1820- 1903), a szociáldarwinizmus megalkotója adta. (Spencer fülvédőt viselt, nehogy valami megzavarja az elmélkedését.)

43

Az első funkcionalisták1875-ben William James (1842-1910) tartotta Amerikában az első pszi­chológia tárgyú egyetemi kurzust. Jamest azonban nemigen érdekelte a kísérletezés. Arra volt kíváncsi, hogy az agy működése hogyan hozza létre a tudatot, és a „tudatáramlás” fogalmát használta arra, hogy rávilá­gítson: szakadatlan, állandóan változó folyamatról van szó, nem pedig elemi részekről.

„A pszichológia a mentális élet tudománya: a jelenségekkel, és az azokat befolyásoló körülményekkel foglalkozik.”

Jamest azonban tudománytalannak és a hagyományt semmibe vevőnek tartották, mivel olyan dolgokkal is foglalkozott, mint a telepátia, a látnoki képességek, a spiritualizmus és így tovább. A legtöbb tudós pedig igye­kezett távol tartani magát az ilyesféle szemfényvesztéstől.

James széles körű érdeklődése ugyanakkor elismerésre méltó: olyan té­mákkal is foglalkozott, mint a „vallásos élmények” pszichológiája, és ő alapította meg az oktatáspszichológiát is 1899-ben, egy tanárok számára írt könyvvel.

44

Az oktatás érdekelte John Dewey-t (1859-1952)* is, aki 1886-ban megje­lentette az első amerikai pszichológia tankönyvet, amelyet rövidesen el­homályosított James ugyanilyen tárgyú munkája. Dewey nem szerette a test és az elme, az eszközök és a célok, a tények és az értékek, a gon­dolkodás és a cselekvés, az egyén és a társadalom szembeállítását. James-hez hasonlóan pragmatikus volt: az érdekelte, hogy az adott do­log működik-e a gyakorlatban.

Dewey-t mélyen érdekelte az evolúció, és az, hogy az emberek hogyan küzdenek a túlélésért. Mindezt az oktatásban igyekezett alkalmazni (1904).

Ennek megfelelően szerinte az iskoláknak lehetőséget kel! biztosítani ar­ra, hogy a gyerekek kísérletezzenek és együttműködjenek. Dewey ezzel megalapította a „progresszív oktatást”, amely kielégíti az egyéni igénye­ket és az „intelligens kíváncsiságot” .

* Nem összetévesztendő a könyvtáros Melville Dewey-val (1851-1931), aki feltalálta a könyvtári rend­szerezés Dewey-féle decimális rendszerét (amelyben a pszichológia a 150-es kódszámot kapta).

45

A funkcionalizmust az eszmei iskola rangjára James Angell (1869 - 1949), John Dewey tanítványa és William James munkatársa emelte, megalapítván az úgynevezett „chicagói iskolát”. Angell Pszichológia (1904) című könyve rendkívül sikeres volt.

vés alkalmazkodásnak tekintünk, amely éppúgy tá rsa s , m in t te s t i.”

Angell (1906) a funkcionalizmust úgy határozta meg, mint

(1) a mentális műveletek, nem pedig elemi részek, valamint(2) a tudatosság, beleértve az akarat és az ítélőképesség

tanulmányozását,(3) az elme és a test megkülönböztetése nélkül.

Harvey Carr (1873-1954) 1919 körül lépett Angell örökébe, amikor a funkcionalizmus már kezdett eltávolodni az elme és tudat (szubjektív) tanulmányozásától a viselkedés (objektív) vizsgálata felé. A funkciona­lizmus korszaka akkor ért véget, amikor már nem volt miért küzdenie: bizonyos értelemben mindenki „funkcionalistává” vált - noha ma már kevesen nevezik magukat annak.

Történeti szempontból tekintve a funkcionalizmus fontos hidat képezett a strukturalizmus és a behaviorizmus, valamint más jelenlegi nézőpontok között.

46

A KÜLÖNBÖZŐ NÉZŐPONTOKA strukturalizmust és a funkcionalizmust a ma létező hat nézőpont váltot­ta fel (bár a valódi kognitív és humanisztikus „iskolák” csak az 1950-es és 1960-as években jelentek meg).

A történeti fejlődést a következő ábra mutatja:

IDŐREND

Strukturalizmus 1890-esévek (1920-as évek)

Funkcionalizmus 1906

Nézőpontok(„iskolák”):

Pszichodinamikus 1896

Behaviorista 1913

Alaklélektan / Kognitív 1912 1960

(Nem „iskolák”)

Humanisztikus 1950

Biológiai 1880-as évek

Szociokulturális 1880-as évek

Az első három nézőpontot gyakran nevezik "iskoláknak”, mivel mind­egyikbe meglehetősen azonos elképzelésű emberek tartoztak.

Az utolsó hármat azonban nem nevezhetjük „iskolának”, mivel „tagjaik” sok mindenben nem értenek egyet egymással. Ugyanakkor ezek is fon­tos gondolkodásmódokat tükröznek.

47

t . A PSZICHODINAMIKUS NÉZŐPONT

A „pszichodinamikus” azt jelenti: „aktív elme”. Az elmében, különösen a rejtett, tudattalan részében folyamatos küzdelem zajlik. A gyakorlatban azonban pszichodinamikus nézőpont alatt a pszichoanalitikus elmélet alkalmazását értik, elsősorban Freudét, de kisebb vagy nagyobb mér­tékben olyan követőkét vagy pártütőkét is, mint Jung, Adler, Erikson, Klein vagy Lacan - ki-ki válasszon ízlése szerint!

Ezt a nézőpontot Sigmund Freud (1856-1939) indította útjára, amikor „pszichoanalízisnek” (1896) nevezte azoknak az elméleteknek és mód­szereknek az összességét, amelyeket a betegei mentális problémáinak diagnosztizálása és gyógyítása érdekében talált ki. jÉ

Freudot azonban nem csak az elme rendellenességei érdekelték: a teljes munkásságával egy olyan koherens elméletrendszert próbált létrehozni, amely megmagyaráz MINDEN emberi viselkedést. Mivel soha nem sike­rült elérnie a célját, és kialakítani a Nagy Elméletet, ezért egyszerűbb, ha különálló, de egymással összefüggő elméletekről beszélünk. Következ­zék az öt legfontosabb:

48

I . A tudatos, a tudatelottes és a tudattalanFreud az elmét a jéghegy-hasonlattal írta le, ami nem különösebben talá­ló (tekintve, hogy egy tömör, és nem egy folyékony dologra emlékeztet), de kezdetnek megteszi...

A tudatos (a felső egyheted): az éberség, amelyet ébrenlét­kor tapasztalunk.

A tudatelottes (a határvonal): ál mok emlékeiből, „nyelvbotlások­ból” stb. áll. Az itt megjelenő gon dolatokon és cselekedeteken keresztül képet kaphatunk a tu­dattalanról. Ha emlékszel egy álmodra, akkor nem közvetle­nül a tudattalanból hívsz elő gondolatokat: az emlékek nagy mértékben „kódoltak”.Ez a fajta szimbolizmus meg­véd bennünket attól, hogy szembesüljünk azokkal a dol­gokkal, amelyekre a tudatta­lanunk VALÓJÁBAN gondol.

A tudattalan (az alsó hathe­ted): titkos vágyakból és fé­lelmekből, a múlt traumatikus emlékeiből stb. áll. Ezek a gon­dolatok rejtve maradnak előt­tünk, és egyáltalán nem férünk hozzájuk. Ez elengedhetetlen az életben maradás szempontjából: elfe­lejtjük a múlt traumáit, hogy az életünkre tudjunk figyelni.

Szigorú freudi értelemben nem helyes, ha a tudattalant „tudatalattinak” hívjuk. Freud ugyanis szentül hitte, hogy az teljesen láthatatlan és isme­retlen.

49

2. A libidóA „libidó” ma a legtöbb ember számár „szexuális vágyat” jelent, ám ez félreértése, vagy legalábbis leegyszerűsítése a freudi elméletnek. A libi­dó valójában VELESZÜLETETT ENERGIA, amely motivál bennünket, és lehetővé teszi, hogy életben maradjunk. A szexuális aktivitás ennek csak az egyik megjelenési formája.

x Szelep a „gőz kiengedésére’

és a felrobbanás elkerülésére

Freud mindezt az úgynevezett hidraulikus (a gőzgép analógiájára épülő) modellel írta le:

jzeam-'

A kerekek megóvnak a kisiklástól”, hogy a vonat

a „vágányon maradjon”.

Az, hogy milyen mértékű libidóval („gőzzel”) születünk, a személyiségünk központi eleme. Egyeseknek már a születésük pillanatában is több van, mint másoknak. De az már a személyiségünkön (a vágyainkon és igé­nyeinken) és a cselekedeteinken (a munkánkon, a hobbijainkon és az ér­deklődési körünkön) múlik, hogy hogyan használjuk ezt az energiát.

50

Az ösztönén, az én és a felettes énAz elme három részből áll, amelyek mindegyike saját motivációval és fej­lődési pályával rendelkezik, mégis együttesen teszik lehetővé, hogy életben maradjunk.

Az ösztönén fejlődik ki elsőként: veleszületett, és néhány évig egyedül uralja az elmét. Az örömelv vezérli: a csecsemő örömöt (pl. táplálékot, meleget, kényelmet) keres, és elkerüli a kellemetlen élményeket (pl. az éhséget, a megázást vagy a hideget). Az ösztönén önző és jellemzően azonnali vágyteljesítésre törekszik.

Az én kétéves kor körül fejlődik ki, és a valőságelv vezérli. Ahhoz, hogy életben maradjunk, néha szembe kell néznünk a valósággal és eltervez­nünk a jövőnket. így hát nem adhatunk mindig szabad kezet az ösztönénnek: az énnek gyakran küzdenie kell vele.

/ Az én rosszul teszi, ha mindig visszafogja az ösztönént. Az embereknek

néha „ki kell engedniük a gőzt”, és élvezni a dol­gokat. Máskülönben az ösztönén tú l fru s z trá lt

lesz, és ta lán épp a rossz helyen és időben önállósítja magát.

én azonban lényegében éppúgy önző, hiszen az ártal

máktól véd.

Freud úgy gondolta, hogy mindez elsősorban a szigorú Európában fel­nőtt emberek számára jelent gondot, ahol az élvezeteket - és különösen a szexet - általában tiltották.

51

A felettes én három éves kor körül kezd fejlődni a szülők hatására, majd a gyermekkor egésze alatt fokozatosan fejlődik, hogy végül a kamaszkor végére váljon teljesen éretté.

A „felettes” én felülről tekint le és figyeli az ösztönén és az én küzdelmét.

A felettes én a „lelkiismeret" vagy épp az „erkölcscsősz”, amely meggátol abban, hogy rosszat tegyünk, különösen pedig abban, hogy vétkezzünk a társadalmi szabályok ellen. Míg tehát az én és az ösztönén önzőek, a felettes én mások szempontjait is figyelembe veszi.

52

4. A pszichoszexuális fejlődés állomásaiFreud szerint fejlődésünk során mindannyian öt szakaszon megyünk ke­resztül:

Orális (0-2 év)Anális (2-3 év)Faliikus (3-6 év)Látencia (6-11 év)Genitális (11 év felett)

A személyiségfejlődés szempontjából az első három szakasz különösen fontos.

Az orális szakasz (0-2 év)

A száj az első számú örömforrás: a csecsemő számára az ösztönös szo­pás a túlélést jelenti. Az orális vágyak kielégítésén keresztül a csecsemő megtanulja, mi a bizalom, és optimista személyiséggé válik.

Ha valaki „megragad” ezen a ponton, azt orális fixációnak nevezik.

Ha hiányzik az orális ingerlés - ha tú l korai a leválasztás - akkor pesszimista, bizalmatlan, cinikus vagy agresszív személyiség alakulhat ki.

Az anális szakasz (2-3 év)

Az öröm forrása a végbélnyílásra helyeződik át: a gyermek megtanul fi­gyelni a bélműködésére, és azt is, hogyan kontrollálja azt. Kialakul a „szobatisztaság”: a gyerek megtanulja, hogy „amikor kell” kimenjen a WC-re. Azzal, hogy erről egyedül dönthet, a gyerek fontos lépést tesz az önállóság felé, kifejlődik az önbizalma, és megtanulja, „mikor adja fel” a dolgokat. A szülők ösztönözhetik a gyereket arra, hogy rendszeresen „menjen ki” , de személyiségfejlődési problémákat okozhat, ha túl szigo­rúak a tisztaságot és a rendszerességet illetően.

Példák az anális fixációra

Ha erőltetik, hogy a gyerek „kimenjen”, az azt eredményezheti, hogy vé­gül vonakodva fog BÁRMITŐL is megválni. így a személy fösvény lesz és zsugori - ami klasszikus anális beállítódás.

Hasonlóképp, a túlzott aggodalmaskodás azért, hogy a gyerek „rendsze­resen kimenjen” kényszeres pontosságot, vagy épp állandó késést ered­ményezhet.

A tisztaság túlhangsúlyozása pedig kényszeres személyiséghez vezet­het, aki állandóan azzal van elfoglalva, hogy tiszta és pedáns legyen, vagy - lázadásképp - állandóan rendetlen.

54

A fallikus szakasz (3-6 év)

A gyermekek felfedezik a nemi szerveiket („játszani kezdenek maguk­kal”), és azt, hogy azok eltérőek a két nem esetében, tehát a lányok és a fiúk fejlődése különbözik.

Az Ödipusz-kompiexus

Minden egyes fiú - tudattalanul - a következő alszakaszokat éli át:

(a) Erős vágyat érez az anyja iránt.(b) Felfedezi a szülei közti szoros kapcsolatot (pl. azt, hogy együtt alsza­nak).(c) Féltékeny lesz az apjára és gyűlölni kezdi.(d) Félni kezd attól, hogy az apja felfedezi a valódi érzéseit: a vágyat, a féltékenységet és a gyűlöletet.(e) Retteg a számára legborzalmasabb büntetéstől: a KASZTRÁCIÓTÓL.

Szeretlek, mama! Bárcsak ne lenne i t t a J

papa!

Ekkor a fiú kétségbeesik, és reménytelenül vágyik valami megoldásra.

55

Az Ödipusz-komplexus megoldása elvezet a „normalitáshoz”. A fiúnak azonosulnia kell az apjával, azaz olyanná kell válnia, amilyen ő. Ez megoldja a problémát, mivel ha hasonlít az apjára, akkor (a) az apa ked­velni fogja, és nem bünteti meg, (b) az anya is szeretni fogja.

Az azonosulás azt jelenti, hogy a fiú felveszi az apja véleményét és er­kölcsi nézeteit (ez utóbbi vezet a felettes én kialakulásához), valamint megtanulja a nemi szerepeket.

Mivel az anyjuk azonos nemű, így végül a lányok is „azonosulnak” velük, és átveszik az erkölcsi nézeteiket, valamint megtanulják a nemi szerepe­ket. (Ez a folyamat mindig is rejtélyes volt.)

‘ Jung 1906-tól 1913-ig Freud közeli munkatársa volt, de azután úgy vélte, Freud túl nagy hangsúlyt he­lyez a szexualitásra. Ezért szakított Freuddal, és kialakította a saját „jungiánus" fogalomrendszerét: az introverziót, az extraverziót, a komplexusokat, az archetípusokat és a kollektív tudattalant.

56

5. Az elhárító mechanizmusokAz elhárító mechanizmusok lehetővé teszik, hogy megvédjük magunkat a kellemetlen gondolatoktól. Ha megfelelő mértékben jutnak szerephez, akkor segítik a mindennapi túlélést. Ugyanakkor a túlzott elhárító mecha­nizmusok problémákat okozhatnak. Kettőről már szó volt: a fixációról és az azonosulásról.

Ezen és a következő oldalakon továbbiakat is megismerhetsz:

Elfojtás: a nemkívánatos gondolatok tudattalanba szorítása és ott-tartá- sa. Ez megszabadít a rettenetes emlékektől, vagy azoktól a dolgoktól, amelyektől félünk, amelyekre vágyunk, vagy amelyek miatt bűntudatunk van. A túl sok elfojtás azonban kimerítő: sok energiába (libidóba) kerül, hogy a gondolatainkat a tudattalanba szorítsuk.

Néhajobb a kellemetlen t

tudatosítani, hogy szerr ^ kezeljük ő

X pszichoanalitikusnak az a dolga, hogy feltárja ezeket a rettenetes traumákat, és segít-V sen tudatosítani őket, hogy a beteg szembe

tudjon nézni velük.

57

Index

valami frusztrál, vágy valaki bosszant, akkor „másra váltunk’

A regresszió azt jelenti, hogy valaki visszatér a fejlő­dés egy korábbi szakaszába. Természetes, hogy a kényelmes helyzeteket keressük, különösen stressz alatt. Ha valaki szopja az ujját, szopogat egy ceruzát vagy valami édességet, esetleg dohányzik vagy iszik, azt orális regressziónak nevezzük.

Az áttoiás azt jelenti, hogy az energiádat (a libidódat) átirá­nyítod egy másik tevékeny­ségre, leggyakrabban azért, mert nem tudsz vagy nem akarsz megtenni valamit.

Szublimációnak nevezzük az „egészséges” áttolást: ilyenkor sportolással, kertészkedéssel vagy hasonló tevékenységekkel szabadulunk meg a fe­szültségtől vagy haragtól.

Az elhárító mechanizmusok közé tartozik még többek között a tagadás és a projekció.

Freud bizonyítékaiHonnan szerzett bizonyítékot Freud az elképzelései alátámasztására? Legtöbbször a betegeivel (Anna O-val, a kis Hans-szal, a Patkányember­rel) folytatott „beszédkúrákból”, amelyeket esettanulmányok formájában örökített meg. Ezek azonban inkább hasonlítanak az anekdotikus törté­netmeséléshez, mint az empirikus kutatáshoz.

Freud módszereit átvették a későbbi analitikusok, terapeuták és pszichi­áterek.

Freud értékelése

A posztfreudiánus iskolák tagjai voltak: Alfréd Adler (1870-1937), Carl Jung (1875-1961), Karén Horney (1885-1952), Erich Fromm (1900-1980) és Erik Erikson (1902-1994).

Freud egy csomó beteget meggyógyított, vagy legalábbis segített nekik abban, hogy megértsék a problémáikat és meg tudjanak küzdeni velük, az általa kitalált módszereket pedig a kortárs pszichiátria is alkalmazza.

Freudnak a modern társadalmakra gyakorolt hatása felmérhetetlen: alap­vetően megváltoztatta azt, ahogy önmagunkról és másokról gondolko­dunk.

A pszichológián belül azonban Freud munkássága ma is nagyon vitatott. Számos pszichológus elveti az elméleteit, mivel azok „tudománytalanok” vagy „cáfolhatatlanok”, ahogy Popper mondaná. Ennek következtében sok egyetemi képzésen egyáltalán nem, vagy csak nagyon kis mértékben oktatják a freudi nézeteket. A pszichológusok egy része inkább a könnyen megfigyelhető és mérhető viselkedés tanulmányozásához ragaszkodik.

59

2. A BEHAVIORISTA NÉZŐPONTA behaviorizmus gyökerei az asszociácionizmus filozófiájából erednek. Az asszociácionizmus annak a tanulmányozását jelenti, hogy az ideák hogyan kapcsolódnak egymáshoz, és milyen „törvények” segítségével lehet leírni, és megmagyarázni a viselkedést. (Soha nem volt „iskola”, csupán alapelv.) Az asszociácionizmus a brit empirista mozgalom (mint láthattuk Locke, Berkeley és Hume) hatására jött létre, bár az alapjai egészen Arisztotelészig nyúlnak vissza.

Néhány jelentős pszichológus a asszociácionizmus révén magyarázta a tanulást, a pszichológia egyik központi témáját.

A tanulás a tapasztalatok hatására bekövetkező' viszonylag tartós viselkedésváltozás.

(A „viszonylag tartós változásra” való hivatkozás kizárja az olyan időle­ges változásokat, amelyek például betegség, fáradtság, részegség vagy hasonlók miatt jönnek létre. A „tapasztalat” fogalma pedig a genetikus öröklődést, az érést, a maradandó károsodást és hasonlókat zárja ki.)

60

Tanuláselmélet - Klasszikus kondicionálásIván Pavlov (1849-1936) orosz fiziológus 1890-ben megalapította a Kí­sérleti Orvostudományi Intézetet, ahol az emésztést kutatta. Vizsgálatait a Tanulmányok az emésztőmirigyek működéséről című könyvében adta közre, 1897-ben.

1901-től azt vizsgáltam, hogy a kísérleti kutyák hogyan tanulják meg

(„kondicionálódnak” arra), hogy étel nélkül is nyáladzzanak. ,

Lássuk, miről is szólt a híres kísérlet!

61

Pavlov híres kísérleteA kutyát befogták egy szag- és hangszigetelt fülkébe, így nem láthatta, hallhatta vagy szagolhatta ki az asszisztenst. (!) A kutya egy hangot hal­lott, mielőtt megkapta az ételét, és közben mérték a nyáladzása mérté­két. Számos ilyen hang-étel párosítást (próbát) követően a kutya csak hangot hallott, de ÉTEL nélkül. Ám ILYENKOR IS nyáladzott. (!)

ÉTEL - egy feltétlen A NYÁLADZÁS MÉRTÉKE - azinger ételre adott feltétlen válasz,

amely a hangra adott feltételes válasszá alakul.

HANG - egy semleges inger feltételes ingerré válik.

KONTROLLÁLT KÖRNYEZET

Az egész folyamatot a következőképp szemléltethetjük:

ELŐTTE KÖZBEN UTANA

hang ---------------(semleges inger)

étel — --------(feltétlen inger) (feltétlen válasz)

-nincs válasz

nyáladzás

hang >.(semleges inger)

hang(feltételes inger)

étel -nyáladzás(feltétlen inger) (feltétlen válasz)

nyáladzás (feltételes válasz)

Pavlov így elérte, hogy a kutya nyáladzzon, ahányszor csak hangot hall.

62

Pavlov további kísérleteiPavlov felfedezte, hogy ha a feltételes ingert (a hangot) rendszeresen is­métli anélkül, hogy azt a feltétlen inger (az étel) követné, akkor a feltéte­les válasz (a nyáladzás) fokozatosan KIOLTÓDIK. A KIOLTÁS folyamata során a kutya gyakran álmos lett és néha el is aludt.

Egy-két nap elteltével, ha a kutyának újra bemutatták a feltételes ingert (a hangot), a feltételes válasz (a nyáladzás) újra beindult, még akkor is, ha nem volt jelen a feltétlen inger (az étel). Ezt nevezzük spontán hely­reállásnak.

Pavlov azt is észrevette, hogy a kutya hasonló hangokra ugyanúgy reagál.

JJ

63

ELLIPSZIS

„Ezután elkezdtük meg­különböztetni a kört az ellipszistől. A kör megje lenesét minden esetben étel követte, míg az

\d lip s z is é t nem.”

/^ ,H a egy ado tt hangra kondicionál ták, akkor sok hasonló hang ugyanazta kondicionált reakciót vá ltotta ki. Ezt nevezzük

Xaeneralizációnak.”

„így a kutya meg­tanulta megkülön­böztetni a kettőt, kialakult a

^diszkrimináció".

A viselkedésterápiaMi haszna annak, ha egy kutya nyáladzik? Bár Pavlov korai kísérletei nem feltétlenül tűnnek elegánsnak, sőt, akár triviálisnak is tetszhetnek, két okból mégis kiemelkedő a jelentőségük:

(1) A klasszikus kondicionálás lényegében az összes olyan tanulást megmagyarázza, amely reflexekhez kapcsolódik, mint például a szívve­réshez, a légzéshez, az izmok feszüléséhez és így tovább.

(2) Mivel a fenti reflexek az izgatottság - például a FÉLELEM vagy a SZEXUÁLIS IZGALOM - jelei, ezért megmagyarázhatják az olyan szo­katlan és nemkívánatos viselkedéseket, mint amilyenek a FÓBIÁK és a SZEXUÁLIS DEVIANCIÁK. Ezért a klasszikus kondicionálás a viselke­désterápia alapját képezi.

A kettővel ezelőtti oldalon látható táblázat segítségével például meg tud­juk magyarázni, hogyan alakulnak ki az olyan fóbiák, mint például az arachnofóbia (a pókoktól való félelem):

ELŐ TTE KÖ ZBEN U TÁN A

pók --------------- ► nincs válasz(semleges inger)

mese --------------- ► félelem(feltétlen inger) (feltétlen válasz)

pók x (semleges inger)

mese --------------- ► félelem(feltétlen inger) (feltétlen válasz)

pók(feltételes inger)

félelem (feltételes válasz)

(Ha a válasz elég erős, akkor az embereket és az állatokat akár EGYETLEN PRÓBA SEGÍTSÉGÉVEL is kondicionálhatjuk!)

Erre az elméleti alapra számos terápiás gyakorlatot építettek:

64__________________________ i

(1) Oeszenzitizációs terápia(J. Wolpe fejlesztette ki 1958-ban).

Ez a kezelés az INGER (pl. a pók) és a VÁLASZ (pl. a félelem) közti kap­csolat fokozatos leépítését célozza úgy, hogy lassan bemutatják az INGERT a fóbiás személynek, aki eközben ellazult állapotban van.

(2) Ellenkondicionálásra épülő terápia

A terápiát építhetjük az S-R (inger és válasz közti) kapcsolat kicserélésé­re is. Például a „pók - félelem” kapcsolat helyett a „pók - öröm” asszociációt kondicionálják úgy, hogy a pókkal egy kellemes ingert (pl. ételt) társítanak.

Az étellel pedig ,e\i&n-kondícioná\hatunk'

relaxáció „deszenzítizálja” a személyt, aki így később meg tud

küzdeni az ilyen problémákkal.

A különböző terápiákat együttesen is alkalmazhatjuk - ezt nevezik eklektikus megközelítésnek.

65

(3) Averzív terápia

Itt is az inger-válasz kapcsolatba avatkozunk be, ám itt a kellemest cse­réljük kellemetlenre,

így például egy hánytatószer segítségével megpróbálhatunk megfékezni olyan káros szokásokat, mint a dohányzás, vagy az alkoholizmus:

ELŐ TTE KÖZBEN UTÁNA

dohányzás -------- kellemes

hánytató -------- ► hányás

dohányzás

hánytató -------- ► hányás

dohányzás

rosszullét

Ezzel a technikával bármely olyan nemkívánatos viselkedéssel szembe tudunk szállni, amely reflexekhez kötődik - a gyorséttermi étkezéstől az olyan szexuális devianciákig, mint például a pedofília.

66

SZEXUÁLIS DEVIANCIAA klasszikus kondicionálással a szokatlan szexuális viselkedést is meg­magyarázhatjuk. Tegyük fel például, hogy valaki latex csizmát visel. Hogy lesz ebből fetísizmus?

ELŐ TTE KÖZBEN U TÁN A

csizma —------------- ► nincs válasz

szexuális----- --------- szexuálisizgalom válasz

csizma' ' ' ■ K

szexuális --------------- ► szexuálisizgalom válasz

csizma

^ ’̂ z e x u á lisválasz

í !

Az ilyen kondicionálásnál a részletek is fontosak: ha például sárosak a csizmák, akkor később a sár is kiválthat szexuális izgalmat. így szexuáli­san kondicionálunk egy TÁRGYAT, amely fétissé válik. Valójában BÁRMILYEN tárgyat lehet ily módon kondicionálni: a ruhához hasonlóan igen gyakori fétis a fűző, illetve számos más anyag, mint például a se­lyem, a latex, a bőr és így tovább. Mint az összes kondicionálás esetében, itt is érvényes, hogy minél erősebb a szexuális élmény, amely ezekkel a tárgyakkal párosul, annál inkább megerősítődik a fétis.

67

Voyeurizmus

A klasszikus kondicionálás segítségével tehát az összes fajta szexuális eltévelyedést meg tudjuk magyarázni: a kialakulásukat és a fennmaradá­sukat is. Egy jellegzetes példa a voyeurizmus: ha valakit az izgat fel, hogy másokat nézhet szex közben.

A pornográfia nézése - akár szexlapok, akár filmek formájában - szintén a voyeurizmus egy fajtája.

Mentálhigiénés figyelmeztetés:MINDEN szexuális tevékenység erős függőséget okozhat, különösen férfiaknál, mivel ők gyorsab­ban izgulnak fel, és elégülnek ki.

________________________ _ _ _ _ _ _

68

Szadizmus és mazochizmus

A mazochista pedig a z t élvezi, ha fá jda lm at vagy meg . a lá z ta tá s t szenved el.

A szadisták és a mazochis­tá k - nem tú l meglepő módon

remek párokat alkotnak.

Szadizmusról akkor beszélünk, ha valaki azáltal nyer szexuális élvezetet, hogy másokat fizikailag vagy lelkileg bántalmaz. A tünetet Sade márkiról (1740-1814) nevezték el, aki csak úgy tudott kielégülni, ha fájdalmat okozhatott.

A különböző devianciák együttesen is előfordulhatnak. A bondage (meg­kötözés) és más fetisizmusok gyakori kísérő tünetei a szadizmusnak és a mazochizmusnak.

Pedofília

A pedofília azt jelenti, hogy valaki gyerekek jelenlétében él át szexuális izgalmat: ez a fajta deviancia a legtöbb országban törvénybe ütközik. (Bár a meghatározások eltérőek lehetnek: a kölcsönös beleegyezésen alapuló szexuális kapcsolat legális korhatára Spanyolországban és Hol­landiában 12 év.)

A pedofilokat különböző terápiák kombinációjával érdemes kezelni, bele­értve az ellen-kondicionálást és az averzív terápiát is.

Homoszexualitás

Egykor (például az 1950-es évek Amerikájában) ezt is olyan „devianciá­nak” tekintették, amilyen például a pedofília, és ennek megfelelően is igyekeztek „gyógyítani”. Az ilyen „terápiák” mára eltűntek.

69

Thorndike és a konnekcionizmusKözvetlenül Pavlov oroszországi munkásságát megelőzően Edward Thorndike (1874-1949) tőle függetlenül kidolgozta a „konnekcionoiz- must” , az asszociácionizmus egyik fajtáját.

A problémadoboz ^ egy olyan ketrec, amely­

nek az a jta ja belülről, egy ki \ oldókötel segítségével /

nyílik.

Az állati értelem: az állatok asszociatív folya­matainak kísérleti vizsgálata (1898).

Amikor a macska először jut ki, az a véletlen próbálkozás (próba-szeren­cse) eredménye: addig próbálkozik, amíg véletlenül meg nem nyomja az emelőkart. Számos próbálkozást követően az állat ÖSSZETÁRSÍTJA az emelőkar megnyomását a kijutással. Thorndike eredményei szerint a macskáknak eleinte elég sok idejébe kerül a kijutás, a gyakorlat révén azonban hamar megtanulják, hogyan jöjjenek ki.

70

Tanulási görbék és a tanulás törvényeiThorndike a kijutáshoz szükséges időt egy grafikonon ábrázolta, amelyet „tanulási görbének” nevezett.

400rcTa> 300 CL "ö O <0E

T3

200

100

f f l m m

Próbálkozás

Emberek esetében is rajzolhatunk ilyen görbéket.

A ZSONGLŐRKÖDÉS MEGTANULÁSA

oi—CD

>.C-0)EU)<D

(A „meredek tanulási görbe” azt jelenti, hogy az illető gyorsan tanult.)

Thorndike két tanulási „törvényt” fogalmazott meg:

(1) A gyakorlás törvénye. A gyakorlás erősíti a tanulást („ismétlés a tu­dás anyja”, avagy „gyakorlat teszi a mestert”). A versek, játékszabályok, matematikai táblázatok mechanikus gyakorlását ismétléses tanulásnak vagy „magolásnak” nevezzük.

(2) Az effektus törvénye. Ajutalom hatása szintén erősíti a tanulást („a jó dolgokat gyakran csináljuk”). Thorndike eredményei szerint a jutalom hatékonyabb, mint a puszta ismétlés.

Az asszociácionizmus köpönyegéből egy egészen új iskola bújt elő.

71

Watson behaviorizmusa

A kortársak elképzeléseit John, B. Watson (1875-1958) öntötte egysé­ges formába, amikor a Hogyan látja a behaviorista a pszichológiát? című 1913-as dolgozatával megalapította a behaviorizmust, Watsont elsősor­ban az á lla ti viselkedés tanulmányozása érdekelte.

„A pszichológia ... a természettudomány egyik tisztán objektív, kísérleti ága, Elméleti célkitűzése a viselkedés bejóslása és ellenőrzése, Az íntrospekció nem tartozik az eszköztárába.”

Nem mindenki üdvözölte az új megközelítést: a bírálók között megtalál­juk Titchenert és McDougallt is. Általában véve azonban Watson rend­kívül népszerű volt. Szélsőségesen „környezetelvű” álláspontja, amely tagadja BÁRMELY emberi jellegzetesség örökletes voltát, jól illeszke­dett az amerikai korszellembe, amely szerint az emberek azzá válhat­nak, amivé csak akarnak.

72

Watson kísérleteWatson és az általa képviselt új megközelítés elutasította a tudatosságot. Szerinte az érzelmek egyszerűen környezeti INGEREKBŐL és az azokra adott belső, mérhető VÁLASZOKBÓL állnak, mint például a pulzus, alégzés vagy az arcpír.

Watson szerint az újszülöttek három alapérzelmet mutatnak: félelmet, amelyet hangos zajok, vagy a támogató közeg hirtelen elveszítése,haragot, amelyet a szabad mozgásuk korlátozása, illetve szeretetet, amelyet a törődés és a dajkálás vált ki.Az összes többi érzelem ebből a háromból áll össze.

Watson 1920-ban a 11 hónapos Alberttel végezte elhíresült vizsgálatát az érzelmekről. Albertnek egy fehér patkányt mutattak, amelytől egyálta­lán nem félt. Eközben azonban Watson egy vaskorlátot ütött egy kala­páccsal, és így hangos zajt idézett elő.

Watson szerint a felnőttek legtöbb félelme és szorongása hasonló gyer­mekkori élményekre vezethető vissza.

73

Meggyógyította-e Watton Albertet?Nem. Watson állítása szerint később már nem tudta megtalálni Albertet. Ráadásul nem sokkal ezután Watsonnak - az asszisztensével folytatott botrányos, házasságtörő viszonya miatt - véglegesen vissza kellett vo­nulnia a tudományos életből. 1921-től fogva a reklámszakmában helyez­kedett el.

\z életem hátralévő ré s z é t ' ' ' azzal tö ltö ttem , hogy a behavioriz- must a fogyasztói magatartás be-

jóslására és ellenőrzésére használjam. Pszichológusokat azóta

is foglalkoztatnak a reklám v szakmában. >

Érdel, hogy elégedetlenek le­

gyenek azzal, amijük van, és vágyjanak az új termékre!

Hiegluzkaiá mid mmja az mmA Ford autók m egbízhatósága m a m ár szinte ha­gyom ányosnak m ond ható - csakúgy m int az au­tó t oly rendszeresen használó háziorvosoké.E z iránt az autó iránt ösztönös bizalm at fog érez­ni, olyat, am elyet aligha erezne bárm ely másik, m égoly n agy m éretű vagy te ljesítm én y ű autó

A Fordokba ve te tt általános hit az autók hosszú évek tapasztalatával bizonyított m egbízhatóságá­n ak köszönhető. Az e lte lt évek során az autók m inősége folyam atosan javult, m íg az áruk folya­m atosan csökkent.

R u nab ou t 2 6 0 $ , T o u rin g 2 9 0 $ , C oupe 5 2 0 $ , T ud or sedan 5 8 0 $ , Fordor sedan 6 6 0 $

0 I; T R O I t , M * C H t G A. N

az egyetemes autó

Etikai vonatkozások

Nem tudjuk, mi történt Alberttel. Viszont az ő esete - sok hasonlóval együtt - nagyban hozzájárult ahhoz, hogy ma már szigorú etikai előírá­sok léteznek, amelyek nem teszik lehetővé az ilyen kutatást. Érdekes módon azonban az etikai kódexek 1950-es évekbeli megjelenése előtt sem sikerült senkinek megismételni Watson eredményeit.

Péter és a nyúlJó dolgok is kisültek mindebből. Mary Cover Jones (1896-1987), érte­sülvén Albert esetéről, úgy döntött, hogy „kikondícionálja” egy Péter nevű fiúnak a nyulaktól való félelmét (Jones, 1924).

Minden alkalommal, amikor Péter evett, fokozatosan egyre közelebb

helyeztem hozzá egy nyulat, amíg végül ké Vv pes volt az á lla tot félelem nélkül

megérinteni.

El kell ismernem, hogy már nem félek annyira a fiútól, mint

régen.

„Péter” volt az első dokumentált viselkedésterápiás páciens, akinél má az eljárás népszerűvé válása előtt sok évvel végeztek deszenzitizációt.

Watson úgy hitte, hogy egy jobb társadalomban élhetünk majd, ha meg­tanuljuk kondicionálni a reflexeket (vagyis ellenőrizni az érzelmeket), és alakítani a viselkedést (Watson, 1930).

„A világegyetem meg fog változni, ha a gyermekeitek a viselkedés sza­badságában nőhetnek fel. Mert ezek a gyermekek jobban fognak élni és gondolkodni, és így a miénket felváltó, általuk létrehozott társadalomban az ő gyermekeiket még tudományosabb módon nevelik majd, míg végül a világ megfelelő lakhellyé válik az ember számára.”

A Watson-féle behaviorizmust az 1930-as és 1940-es években számos jelentős pszichológus vitte tovább: Tolman, Guthrie, Hull és - a leghíre­sebb mind közül - Skinner.

75

Skinner behaviorizmusa

Burrhus Frederick Skinner (1904-1990) csekély visszhangot váltott kielső, 1938-ban megjelent Az élőlények viselkedése címet viselő könyvé­vel. Későbbi, Tudomány és emberi viselkedés című munkája azonban valódi áttörést hozott.

hasonlóan az emberi lények is természeti törvényeknek engedel­meskedve és így bejósolhatóan viselkednek, és reagálnak azokra

Pavlovval szemben, aki a reflexek klasszikus kondicionálását tanulmá­nyozta, Skinnert elsősorban a nem-reflexes, vagyis a szándékos visel­kedés érdekelte.

Pavlov és Skinner összehasonlítása

Pavlovi vagy klasszikus kondicionálás

Megfigyelhető in g e r ----------- válasz(reflex)

Az állat válaszol, de nem tudja befolyásol­ni a környezetet: reaktív viselkedés.

Skinneri vagy operáns kondicionálás

Nincs m egfigye lhető--------------►válaszinger (nem reflex)

Az állat befolyásolja a környezetet: operáns viselkedés.

76

Operáns kondicionálásSkinner találta fel az „operáns kondicionálási készüléket”, amelyet Hull 1933-ban Skinner-doboznak nevezett el. A kísérlet a következőképpen néz ki: egy dobozba éhes patkányt helyeznek, amely előbb-utóbb vélet­lenül megnyomja a pedált.

1. Először a készülék nem bocsát ki élelmet, hogy meg tudják figyelni az állatot kontrollhelyzetben.2. Ezután bekapcsolják az ételadagolót.

Ennek eredményeképp a pedálnyomás gyakorisága i ^ megnő. __

Ha megnyomom a pedált, kapok egy fa la t élelmet.

Vagyis pozitív megerősítést nyer.

3. Ezután ismét kikapcsolják az ételadagolót, a pedálnyomás azonban még egy ideig fennmarad. Vagyis a patkány operáns kondicionáláson esett át.

4. A pedálnyomás valójában a végtelenségig fennmaradhat, ha az állat néha kap egy-egy falat ételt, vagyis részleges megerősítést. Skinner többféle részleges megerősítést vizsgált, hogy kiderítse, melyik a leg­hatékonyabb.

Részleges megerősítési tervek

rö g z íte tt arányterv gyorsabb válaszokat eredményez, m int a rögzí

t e t t időbeli terv. ^ '

nem meglepő: a „darabbér is erre épül.

emberek gyakran keményebben dolgoznak, ha minden egyes darabért

megfizetik őket.

Skinner négyféle helyzetet vizsgált.

1. Rögzített időbeli terv (Rl) esetén az állat pl. percenként kap ételt.

2. Változó időbeli terv (VI) esetén az állat változó időközönként, ám átlagosan pl. percenként kap ételt.

3. Rögzített arányterv (RA) esetén az állat pl. minden huszadik pedálnyomásra kap ételt.

4. Változó arányterv (VA) esetén az állat változó számú- de átlagosan pl. húsz - pedálnyomás után kap ételt.

A változó arányterv a leghatékonyabb: a válaszok itt oltódnak ki a legké­sőbb, Néhány galamb például több ezer választ adott - megerősítés nélkül.

78

A válasz és a megerősítés között eltelt idő

Skinner eredményei szerint a válasz és a megerősítés közötti optimális időkülönbség fél másodperc, vagyis a jó megerősítés szinte azonnali.Ez nagyon fontos. Ha például egy szülő jutalmazni vagy büntetni akarja a gyerekét, akkor ezt rögtön kell megtennie, hogy hatékony legyen.

Ez arra is magyarázatot ad, hogy sokszor miért nem működik rendesen a büntetőjogi rendszer. Tegyük fel például, hogy egy betörő kirabol egy há­zat. A rendőrség három hónappal később letartóztatja, és a bíróság egy évre rá elítéli. Ez így túl lassú! Skinner szerint azonban nem ez az egyet­len ok, amiért a büntetés nem mindig hatékony.

79

Mféri nem hatékony sokszor a büntetés?1. Általánosságban véve a büntetés azért nem működik, mert LASSABB és KEVÉSBÉ JÓL megtanult válaszokat eredményez. Ezért érdemes a jutalmazásnak (a pozitív megerősítésnek) és a jutalom megvonásának (a megerősítés hiányának) a kombinációját használni.

Ahogya patkány elkerüli a bünte tést, úgy ússza meg az ember, hogy elkapják.

2. A büntetés sokszor azt váltja ki, hogy a személy IGYEKSZIK ELKE­RÜLNI A BÜNTETÉST, ahelyett, hogy felhagyna a nemkívánatos visel­kedéssel.

80

3. A büntetés azt eredményezheti, hogy a személy a büntetést a BÜN­TETŐ SZEMÉLYÉVEL és nem a saját VISELKEDÉSÉVEL köti össze.

4. A büntetés megtaníthat arra, hogy mit Nh tegyél, de arra nem hoav mit IGEN.

Skinner szerint sokan (szülők, tanárok, bírók) tévesen ítélik meg, hogy mi számít jutalomnak vagy büntetésnek.

81

Mi számít jutalomnak vagy büntetésnek?Skinner kimutatta, hogy az úgynevezett „jutalmak” sokszor ellentétes ha­tást válthatnak ki.

stréber! / '

A „büntetés” is ellentétes hatást válthat ki.

Skinner szerint mindenkinek saját igényei vannak. Ezért minden állat­ra vagy emberre külön meg kell találni, hogy milyen megerősítés „műkö­dik” nála, és milyen nem.

82

lássuk a gyakorlatot!

Mielőtt így tennénk, meg kell ismerkednünk a pozitív és negatív megerő­sítés és a büntetés meghatározásával. Mivel sokan felületesen használ­ták a „jutalom” és „büntetés” kifejezéseket, Skinner megalkotta a pontos definíciókat:

Pozitív megerősítés: ha a viselkedés gyakorisága egy kellemes dolog hatására nő (például az éhes patkány ételt kap).

Negatív megerősítés: ha a viselkedés gyakorisága egy kelle­metlen dolog elkerülésének a hatására nő (például a patkány megnyom egy pedált, hogy elkerülje az enyhe áramütést).

Büntetés: ha a viselkedés gyakorisága egy kellemetlen dolog hatására nő.

Szóvaláramütéssel el tudná érni

hogy a gyerekek ne . verekedjenek?

Nos, m iért ne? Az enyhe áram ütés nem okoz lelki károsodást - szemben a veréssel, amelyet

nem lehet kontrollálni, és sérüléseket okozhat. Ezért hasz­nálunk állatok esetében gyenge áram ütést. Ha pedig műkő'

dik, m iért ne használnánk gyerekeken - vagy akár ^ -----felnőtteken?

83

A „problémás gyerek"Skinner felfedezte, hogy egy csomó „rossz” vagy „problémás” gyerek va­lójában teljesen normális, egészséges és aktív, akiket szándékukon kívül „félreneveltek” a szüleik vagy a tanáraik. Például olyankor figyeltek rá (adtak pozitív megerősítést), amikor a gyerek rossz volt, és nem figyeltek rá akkor, amikor jól viselkedett.

Még ha egy gyerek mindig „jó” (ami sokszor azt jelenti, hogy csendben van, és nem csinál semmit, ami korántsem feltétlenül egészséges), akkor is lehet, hogy felnőve neurotikus lesz, és fél majd bármibe is belekezdeni.

84

A három szakaszos nevelési módszerSkinner szerint el kellene érni, hogy minden gyereket helyesen nevelje­nek. (A sikeres szülők épp ezt teszik, függetlenül attól, hogy ennek tudatában vannak-e.) Skinner egyszerű technikát fejlesztett ki: a három szakaszos módszert, amely mind állatok, mind pedig emberek eseté­ben hatásos.

1. A cél („a végső' viselkedés”) meghatározása

Ezt a módszert használják például őrkutyák, valamint rendőrségi és vakvezető kutyák esetében. Ennek az egyszerű és hatékony megköze­lítésnek a segítségével Skinner kidolgozott egy módszert a viselkedésmegváltoztatására.

85

3. Pozitívan meg kell erősíteni a kívánt irány felé történő minden egyes közbülső lépést (a „gyarapodást”), és figyelmen kí­vül kell hagyni a többi viselkedést.

ViselkedésmódosításSkinner szerint bizonyos gyerekek és felnőttek viselkedését módosítani kell ahhoz, hogy be tudjanak illeszkedni a társadalomba és boldogabb, teljesebb életet élhessenek. Problémás gyerekek esetében a szülők vi­selkedése általában legalább annyira alakításra szorul, mint az övék. A pszichológus először általában azt segít eldönteni a szülőknek, hogy (1) milyen fajta viselkedést tartanak kívánatosnak, és (2) milyet nem.

KÍVÁNATOSAz evőeszközök használata. Udvarias kérés.A káromkodás kerülése.A széken ülés.Séta a folyosón.

NEMKÍVÁNATOSAz étellel való dobálózás. Üvöltve követelés. Káromkodás.A széken állás. Rohangálás a folyosón.

■CferY

B ünte tés lehet az egy­perces néma vigyázzállás az

előszobában. Hé, le já rt az idő!

Aharmadik szakaszban

pedig el kell dönteni, hogy milyen pozitív m egerősítőket használjunk, milyeneket kerüljünk, és ha szüksé- ,x ges, milyen b ü n te té s t

alkalmazzunk.r

II! W&.

Pozitív megerősítés lehet a d icséret, az odafigyelés vagy az

édesség.

A legfontosabb a konzisztencia (következetesség), vagyis az, hogy egy adott viselkedést mindig ugyanúgy erősítsünk meg, illetve az állhatatos­ság, vagyis a terv határozott végigvitele.

A viselkedés-módosítást kórházakban, mentális betegségekben szenve­dőknél is használják. (Ide tartozik az úgynevezett „zsetongazdaság” is, ami azt jelenti, hogy a résztvevők zsetonokat kapnak, amelyeket jutal­makra vagy privilégiumokra válthatnak.)

Skinner hozzájárulása az oktatáshozSkinner „három szakaszos módszerét” a nevelés mellett az oktatásban is felhasználták. A tanárok eldöntik, hogy mit várnak az egyes gyerekektől, majd papírra vetik a viselkedéses céiokat.

Például: „M ire elolvasod ezt a könyvet, képes leszel arra, hogy:- meghatározd, hogy mi a pszichológia,- b e m u ta ss három olyan területet, ahol pszichológusok dolgoznak,- m e g á lla p ítsd , hogy mi a különbség a pszichológ ia és a pszichiátria, illetve a szocio lógia között, és végül- fe ls o ro lj legalább hét híres pszicho lógust” .

Megjegyzés: Figyeld meg, hogy a k iem elt igék mind m érhető tevé ­kenységre vonatkoznak, és nem szerepel köztük olyasm i, m int „m eg­értsd” , „tudd” , „átlásd” vagy „fe lfogd” .

A „célok” meghatározása azoknak is hasznos, akik önmaguk megismeré­sére törekszenek. Valójában BÁRMILYEN életcél elérését elősegíti.

F E LA D A T: Egy üres lapra írd fel, hogy m it akarsz elérni aü^övetkezö” öt "év- ' ben. De ne ködösíts! Ne azt írd, hogy „gazdag” vagy „s ikeres” szeretnél lenni, hanem hogy „ennyi és ennyi pénzt akarsz keresni” , illetve „ebben és ebben akarsz s ikereket e lérn i” .

V_____________________ ____________________________ __________ J

A társadalom képes jobb irányba változni, ahogy azt Skinner a Walden Tivocímű, 1948-ban megjelent utópisztikus regényében felvázolta. Csak rajtunk múlik, hogy (William James-re rímelve) jó SZOKÁSOKAT alakít­sunk ki, és a kondicionálás révén fejlesszük a társadalmat.

Nem Skinneré volt azonban az utolsó a szó a behaviorizmus történetében. Idővel egy olyan, „puhább” nézőpont kezdett megerősödni, amely szerint nyilvánvaló megerősítés nélkül is kialakulhatnak különböző viselkedések.

87

Szociális tanuláselméletNem mindenki értett egyet Watson és Skinner radikális behaviorizmusá- val - azzal a nézettel, hogy minden viselkedés megmagyarázható az in­ger, a válasz és a megerősítés fogalmainak a segítségével. Szerintük fontos, hogy figyelembe vegyük a mentális (kognitív) folyamatokat is.

Julián Rotter (1916- ) találta ki a szociális tanuláselmélet kifejezést 1947-ben, amikor laboratóriumi körülmények között tanulmányozta a társas érintkezést. Szerinte az emberek ELVÁRÁSOKAT (expektancia) alakítanak ki a saját viselkedésük hatékonyságával, az arra kapott meg­erősítés jellegével és hasonlókkal kapcsolatban. Ezen kívül az emberek saját egyéni ÉRTÉKEKKEL rendelkeznek, amelyeket rávetítenek a vi­selkedésükre és az arra kapott megerősítésre. Rotter számára a köz­ponti kérdés a következő: hol van a kontroll helye?

1. A belső kontrolihelyes emberek úgy hiszik, hogy a megerősítés a sa­ját erőfeszítéseik következménye: szerintük ők felelősek az életükért és ennek megfelelően is cselekszenek. Testileg és lelkileg egészségeseb­bek és jobbak a társas készségeik. A szüleik támogató és egyáltalán nem a tekintélyre épülő környezetet biztosítottak a számukra, bőkezűen bántak a dicsérettel és következetesen a fegyelmezéssel.

2. A külső kontrollhelyes emberek szerint a megerősítés külső ténye­zőkön múlik, ezért kevésbé igyekeznek jobbá tenni az életüket.

88

A „játékbaba-kísérletek"Albert Bandura (1925- ) az 1960-as években a behaviorizmus egy változatát fejlesztette ki, amelyet kezdetben „szociálbehaviorizmusnak”, később pedig szociális kognitív elméletnek nevezett el. E szerint a vi­selkedést nem kell minden esetben közvetlenül megerősíteni ahhoz, hogy fennmaradjon. Úgy is tanulhatunk, ha egyszerűen megfigyelünk másokat, és látjuk a tetteik következményeit. Ezt a fajta „másodkézből” való tanulást behelyettesítő (vikariáló) vagy más néven megfigyeléses tanulásnak nevezzük.

Bandura híres 1963-as kísérlete nagyon egyszerű volt. A kísérletben részt vevő gyerekeket két csoportra osztotta:

A kísérleti csoportba ta rto zó gyerekek lá tták , am int egy fe ln ő tt egy já té ­

kokkal te li szobában „bántalm az” egy fe lfú jható já tékbabát.

kontrollcsoport pedig egy szelí­den játszó fe lnőttet lá to tt.

Ezután a gyerekeket egyedül hagyták a játékokkal teli szobában, és film­re vették, amit csináltak.

89

Bandára eredményeiA kísérleti csoport - bármiféle külön bátorítás nélkül -- szignifikánsan több agresszív cselekedetet hajtott végre, mint a kontrollcsoport.

Következtetés: a gyerekek spontánul, bármiféle látható megerősítés nélkül is UTÁNOZZAK a MODELL viselkedését.

Ez volt az egyik első bizonyíték amellett, hogy a gyerekek különösen haj­lamosak utánozni az erőszakos viselkedést. Bandura későbbi, hasonló kísérletei - amelyekben filmen mutatott be emberek, illetve rajzfilmfigu­rák közti agressziót - arra az egyértelmű eredményre vezettek, hogy a gyerekeket jelentősen befolyásolja a TV-ben és moziban látott erőszak. (Bár ezekben a kísérletekben nem mérték a hosszú távú hatásokat.)

Az UTÁNZÁS, illetve MODELLKÖVETÉS folyamata a terápiában is fon­tossá vált.

90

„Modellkövetés"Skinnerhez hasonlóan Bandurát is érdekelte, hogyan lehetne az eredmé­nyeit gyakorlati problémákra - például a patológiás vagy nemkívánatos viselkedések módosítására - alkalmazni. A terapeuta modellként szere­pel: megmutatja a betegnek, hogyan kell viselkednie. Például egy arachnofóbiásnak:

így

f Utá- / lom a nagy, A l szőrős embe- J \ reket!

A rnodellkövetés használható fóbiák, kényszerbetegségek, szexuális problémák, szorongások és hasonlók kezelésére. Az oktatás és a neve­lés is sokat hasznosíthat ebből a módszerből: itt a tanár vagy a nevelő jelenhet meg „modellként” a diákok szemében.

A behaviorizmus végül kevésbé mechanikussá vált, mint amilyen kezdet­ben volt, és több teret hagyott a kognitív elképzeléseknek. Ezt az újabb megközelítést szokás „neobehaviorizmusnak” nevezni. Az új irányzat azonban túl későn jött ahhoz, hogy megállítsa a korai behaviorizmussal szemben létrejött mozgalmakat.

91

S. A KOGNITÍV NÉZŐPONTA „kognitív” alapvetően gondolkodást jelent: észlelést, emlékezetet, nyel­vet, problémamegoldást és hasonlókat. A kognitív nézőpontot gyakran a radikális behaviorizmus ellentétének tekintik.

Szigorú történeti szempontból nem beszélhetünk „valódi” kognitív moz­galomról egészen az 1950-es évek végéig. A mentális folyamatok és a tudat fontosságát hangsúlyozó nézetek azonban már sokkal korábban léteztek: a strukturalista, a funkcionalista és mindenekelőtt az alaklélek­tani iskolában. Ezért a „kognitív nézőpont” keretében ismertetjük a gestalt-pszichológiát (alaklélektan) is - bár ez utóbbit általában külön szokás tárgyalni.

„ELME” nem létezik, vagy leg­alábbis időpazarlás beszélni róla, mivel (1) az elme láthatatlan, és (2) a viselkedéses

válaszokból amúgy is épp eleget megtudhatunk.

Hát, neki lehet, hogy nincs elméje, de

nekem vanl

92

Hz alaklélektanA pszichológia Németországban született, de az USA-ban teljesedett ki a strukturalizmuson, a funkcionalizmuson és a behaviorizmuson keresztül. A behaviorizmus legnagyobb korabeli riválisa azonban még Németor­szágban jött létre: a Wertheimer, Koffka és Köhler nevével fémjelzett alaklélektan. (Bár a sors - és a '30-as évek nácizmusa - végül őket is Amerikába vetette.) Az alaklélektan elsősorban a wundti megközelítés „elementarizmusát” támadta.

Egy ̂ ^ téglalapot, fekete betűket, két szemet, pillangót és egy nagy

^ szimbólumot látok. .

^ Egy 7 " -:önyv borítóját látom

egész több, mint a részek összege.

Wundtiánus

Mit is jelent a „gestalt”?

Nincs pontos fordítása ennek a fogalomnak, ezért is őrzik meg sokan az eredeti német gestatt-pszichológia elnevezést. Megközelítőleg a gestalt „formát”, „alakot” , „mintázatot” jelent, „az egész jelleget” hangsúlyozva.

Gestalt-pszichológus

93

Az aktív elmeAz alaklélektanosok szerint az elme AKTÍV, és állandóan JELENTEST keres. Elsősorban a vizuális észlelést vizsgálták (olyan jelenségeket, mint például az arcfelismerés).

Egy idegen helyen ismerős a rcokat keresve egy pillanatra össze

téveszthetünk egy idegent egy ismerőssel.

gestalt-irányzat gyökerei - különösen az észlelés egésszerűségé

nek hangsúlyozása - Kantig vezethetők vissza.

„Amikor észlelünk, érzéki összetevőkkel ^ találkozunk, amelyek a prior: módon szerveződnek értelmessé. így az elme egységes tapaszta la to t

teremt.” _

A gestalt-pszicholőgusokAz alaklélektant Max Wertheimer (1880-1943) alapította meg A mozgás­észlelés kísérleti vizsgálata (1912) című munkájával. A cikk központi té­mája a gyors egymásutánban bemutatott állóképek által kiváltott illuzóri­kus mozgás volt. Ez a jelenség - másodpercenként 28 képpel - képezi a filmek és a mozi alapját. Wertheimer központi kísérlete a következő volt:

A phi-jelenség

Az egyszerű kísérleti elrendezésben két fényforrás sütött át egy-egy ha­sítékon.

95

Wertheimer egyszerű kísérlete két szempontból fontos:

1. Ellentmondott Wundt nézeteinek.

Wertheimer megmutatta, hogy a látszatmozgás valójában az észlelés so­rán jön létre, tehát NEM LEHET további elemekre bontani.

2. A kísérlet elegáns bizonyítéka annak, hogy az egész több, mint a ré­szek összege.

A phi-jelenséget persze ma is széles körben használják - a neonreklá­mokban.

Ezt a kutatást Wertheimer két doktorandusszal végezte...

96

Koffka és KőhierKurt Koffka (1886-1941) dolgozta ki az alaklélektan alapvető téziseit Az észlelés: bevezetés a gestalt-elméletbe című 1922-es munkájában. A cím azonban félrevezető, hiszen a gestaltizmus sokkal többet jelent, mint az észlelés kutatását: a tanulás és általában a gondolkodás is ide tarto­zik. Koffka 1935-ös Az alaklélektan alapjai című könyvének címe sokkal találóbb.

Wolfgang Köhler (1887-1967) volt az alaklélektani iskola legfőbb szóvi­vője. Egy ideig együtt dolgozott Max Planck-kal, a modern kvantumfizika megalapítójával, és ez nagyban befolyásolta a tudományhoz való hozzá­állását Köhler leghíresebb kutatását csimpánzokkal végezte 1913-ban, a Kanári-szigetekhez tartozó Tenerifén, ahol az I. Világháború kitörése mi­att kénytelen volt a tervezettnél lényegesen tovább maradni...

évig dolgoztam

x A munka eredményét A z ^ s em berezabáeúak elméje (1927) v című könyv tarta lm azza.

Németországba visszatérve Köhler két újabb könyvet írt: a klasszikus Statikus és szilárd fizikai gestaltok (1920) és az átfogó Alaklélektan (1929) című munkákat.

Köhler kísérletei nyomán jött létre a negyedik jelentős tanuláselmélet (Pavlov klasszikus és Skinner operáns kondicionálása, valamint Bandura szociális tanuláselmélete mellett)...

97

Belátásos (vagy „kognitív") tanulásKöhler egyszerű probléma-megoldási feladatokat adott csimpánzoknak. Például különböző hosszúságú és vastagságú, üreges bambusz rudakat helyezett a csimpánzok ketrece elé, valamint egy gyümölcsöt, amely kar­nyújtásnyi távolságon kívül volt.

/ E^y' idő után Szultán, a csim- ^

pánz végül bedugta a vékonyabb ruda t a vastagabb végébe, és az így

nyert hosszabb rúddal behúzta a V banánt. sk

A helyzet spontán megértését és a hirtelen megoldást Köhler belátás­nak (Einsicht) nevezte el, de gyakran nevezik „aha!” jelenségnek is. Tanuláselméletként különösen fontos, mivel a korábbi hárommal ellen­tétben az egyén gondolkodási folyamatait is figyelembe veszi. Az ember és az állatok GONDOLKODÁS révén is képesek tanulni, nem csak „értelmetlen” kondicionálás vagy utánzás útján.

98

Az észlelési szerveződés gestalt elveiAz alaklélektanosok - és mindenekelőtt Wertheimer - gondosan vizsgál­ták a vizuális és egyéb fajta észlelést. Az észleléshez mind az érzékszer­vekre (pl. látás), mind az agyra (gondolkodás) szükség van.

Wertheimer úgy hitte, hogy amikor észlelünk egy tárgyat, egy EGÉSZET vagy MINTÁZATOT tapasztalunk, nem pedig különálló érzékietek ösz- szességét. íme néhány példa:

1, Közelség o o o o o o o

Mivel a pontok közel vannak egymáshoz, ezért sorként észleljük azokat. Ez a „közelség törvénye”.

2. Jó folytatás

Két egymást metsző vonalat látunk, nem pedig két különálló V-alakot.

3. Hasonlóság o x o x o x oo X O X O X o 0 X O X O X 0O X 0 X O X o

Oszlopokat látunk, és nem sorokat.

4. Zártság

A hiányzó részek úgy tűnnek, mintha rejtve volnának, vagy véletlenül maradtak volna le.

5. Pregnancía („jóság”, „egyszerűség”)

A szimmetrikus, egyszerű vagy stabil tárgyak, alakzatok a „jóság” vagy „helyesség” érzését keltik.

Ln

Jó pregnancía Rossz pregnancía

99

6. Figura-háttér illúziók

Bizonyos tárgyakat az előtérben, míg másokat a háttérben lévőnek ész­lelünk. Ha a vizuális jelek kétértelműek (nem egyértelmű, hogy mi van az előtérben és mi a háttérben), akkor az egyik látványról a másikra „kap­csolunk át” . ____________________ _

A Rubin-serleget általában ugyanakkora eséllyel látjuk vázának mint kétarcnak.

Más kétértelmű ábráknál a néző személyiségétől vagy elvárásaitól (mentális beállítottságától) függően dől el, hogy hogyan is észleljükezeket.

fiatalok először a fiatal nőt szokták észrevenni.

melyiket látod először?

Az illúziók egyszerű bizonyítékai annak, hogy „az eime aktív”.

A többi fajta érzékelés ugyanígy működik. Az auditív észlelést (a hal­lást) tekintve például a dallam egy „egész”, nem pusztán különálló han­gok sorozata. Még egyszerű hangoknak is lehet határozott jelentése.

A gondolkodás MINDEN aspektusára jellemzőek lehetnek ezek a gestalt-jegyek: az érzelmekre (pl. amikor egy „egészleges esemény” ha­tása alá kerülünk), a személyközi (pl. egy másik ember „teljes személyi­sége”) és társas viszonyokra (pl. egy „csoport egésze”) és így tovább.

100

Az alaklélektan alkalmazásaiTerápia

Egy gestalt-terapeuta az „egész személyt” nézi, nem bizonyos jegyeket, tüneteket vagy problémákat. Egy ember teljes életmódja problémás le­het: a munkahelyi és családi élete, az étkezési szokásai, a szabadidős tevékenységei, a hobbijai stb. Ez a megközelítés a „holisztikus orvoslás­hoz” hasonlít.

Oktatás

Az alaklélektan szerint a tanuló a tanulási helyzetet egységes egészként éli át (lásd Wertheimer Termékeny gondolkodás című 1945-ös könyvét).

r-"' A tanárnak a tanulási helyze­te t egészként kell bemutatnia: a jó ta ­

nár áttekinti és összefoglalja a tanultakat, vagyis hangsúlyt helyez az „összképre”.

MezoelméleiKurt Lewin (1890-1947) az alaklélektan elveit az emberi szükségletekre, a személyiségre, a társas interakciókra és elsősorban a motivációra ter­jesztette ki. Kohlért, valamint a kvantumfizika úttörőjét, Max Planckot (1858-1947) követve a fizikai mezőelméiet analógiáját használta az em­beri viszonyok leírására.

A 19. századot követően a fizikusok már nem annyira az anyag egyedi részeivel (pl. atomokkal) foglalkoztak, hanem sokkal inkább „erőterek­kel”, vagyis olyan terekkel vagy mezőkkel, amelyekre mágneses, elektro­mos vagy más erők hatnak.

Lewin diagrammokon ábrázolta az egyes életek vagy élethelyzetek múltját, jelenét és jövőjét, beleértve a mozgást, a korlátokat, a külső ha­tásokat, a társas kapcsolatokat, a személyes ambíciókat és így tovább. Ezáltal elsősorban azt igyekezett megértetni, hogyan törekszenek az emberek egyensúlyra a környezetükkel.

102

Egy fiú élettere, „aki orvos akar lenni” (Lewin, 1936)

Sz = a fiú mint személy fv = egyetemi felvételi vizsga e = egyetem o = orvosi képzés gy = gyakornoki állás pr = önálló praktizálás

kezdete C = cél, vagyis orvossá válni

Az egyének viselkedésén kívül Lewin ezt a megközelítést a csoportok vi­selkedésére is kiterjesztette. így a társas mező részét képezik az alcsoportok, a kommunikációs hálók, a korlátok, célok és így tovább.

Lewin a „vezetői stílusokat” is vizsgálta. Klasszikus kísérletében fiúcso­portokon vizsgált három stílust: az autoriter (tekintélyelvű), a demokratikus és a laissez-faire vezetést (Lewin, Lippitt és White, 1939).

A demokratikus ^ csoportban levő gyerekek aktívabbak és önállóbbak

voltak.

Lewin hatása ma az oktatásban, a terápiában (pl. a csoportterápiákban) és a vezetésben is érvényesül.

103

A kognitív mozgalomA mai értemben vett kognitív pszichológia csak akkor jelent meg, amikor Bruner és Miller 1960-ban a Harvard Egyetemen megalapították a „Kog­nitív Kutatóközpontot” , majd Neisser 1967-ben megjelentette a Kognitív pszichológia című könyvét.

A kognitív pszichológia előzményei közé tartozik az alaklélektan mellett Guthrie és Tolman (és még sok más, a behavioristáktól elpártolt tudós) valamint Piaget munkássága (Id. később).

George Miller (1920- ) antibehaviorista.

Z ' ' ' Vissza akartam térn i a „józanászhez”, amely szerin t mind az elme, mind a

viselkedés tanulmányozható. A gyakorlatban ez az észlelés, a fogalomalkotás, az emlékezet, a

v nyelv és hasonlók ku ta tá s á t je len te tte ,

/ Sokan úgy v é l té k , \ 'hogy semmilyen pszicho-^

lógiai jelenséget nem te ­kinthetünk valódinak, amíg v nem tudjuk dem onstrá l-/ É k ni egy patkányon. /

Ulric Neisser (1928- ) szintén támadta a radikális behaviorista megkö­zelítést.

1967-es könyvének megjelenése óta Neissert tekintik a „kognitív pszi­chológia atyjának”. „A KOGNÍCIŐ (a MEGISMERÉS) olyan folyamat - mondta - amely az érzékleti bemenetet átalakítja, feldolgozza, tárolja, felidézi és használja. A megismerés minden tevékenységben jelen van, amelyet egy emberi lény végezni képes.”

104

A számítástechnika fejlődése két fontos szempontból is hatott a kognitív pszichológiára:

(a) A „számítógép-modell”Az agy itt egyfajta számítógépként jelenik meg...

HARDVER = AGY SZOFTVER = GONDOLATOK (NYELVEK)

KilVIENET(MOZGÁS)

BEMENET

Ez a fajta metafora hosszú múltra tekint vissza, és ezért nem meglepő. Ami most a számítógép, az például a 17. században az óra volt: láthat­juk, hogy mindig a legmodernebb technika válik az elme metaforájává. A legtöbb metaforához hasonlóan erre is igaz, hogy hasznos, de nem sza­bad szó szerint vennünk. A helyzet ugyanis az, hogy még a világ legna­gyobb számítógépe is nagyon korlátozott az emberi agyhoz viszonyítva.

105

(b) A számítógép használata a kutatásban

A számítógépek használata az adatok gyűjtésében, összehasonlításá­ban és elemzésében a pszichológia egésze számára hasznos. Egyesek szerint azonban a kognitív pszichológusok hajlamosak túlzott jelentősé­get tulajdonítani a számítógépnek mint kutatási eszköznek. A laboratóriu­mokban az embereket gyakran számítógépes programok segítségével vizsgálják.

M eqism eres e s va\óeáq (1976) című könyvemben' kifejeztem ezzel kapcsolatos aggálya im at és sür­gettem , hogy többe t foglalkozzunk a valóság kuta-

Ezektől a problémáktól függetlenül a kognitív szempontokat figyelembe veszik az oktatás-, a klinikai, a szociál- és a szervezetpszichológiában.

Ám az emberek egyéniségét és egyediségét hangsúlyozó nézet egy má­sik megközelítésben teljesedik ki.

106

4. A HUMANISZTIKUS NÉZŐPONTA humanisztikus pszichológia a kognitív mozgalomhoz hasonlóan az 1960-as években alakult ki, mint a pszichoanalízis és a behaviorizmus melletti „harmadik erő”.

A legfőbb humanisztikus elképzelések

1. Az EGYÉNRE, és különösen a személyes választásra, a szabad aka­ratra, a kreativitásra és a spontaneitásra kell helyezni a hangsúlyt.

2. A TUDATOS tapasztalatra kell figyelni.

3. Az EMBERI TERMÉSZETET egészében kell tekinteni.

A humanisztikus mozgalom gyökereit megtalálhatjuk William Jamesnél és az alaklélektanosoknái éppúgy, mint egyes posztfreudiánus elméletal­kotóknál: Adlernél, Jungnál, Horney-nál, Eriksonnál és Allportnál.

A humanisztikus pszichológia előzménye a FENOMENOLÓGIA, az azonnali élmények eredeti formájában való vizsgálata is, amelyet Müller, Stumpf és Husserl munkássága fémjelez, és amely az alaklélektanra is nagy hatással volt.

Amszámos ember. nehezen ismeri

humanisztikus nézőpont ér­telmezhető egy tágabban ve tt

fenomenológiai nézőpontrészeként is. ^

A történelmi előzményektől függetlenül az 1960-as évek korszelleme meg­felelő táptalajt szolgáltatott a humanisztikus pszichológia kiteljesedéséhez.

107

A humanista pszichológia filozófiájaA humanisztikus pszichológusok mindenki másnál szűkebbnek érezték a behaviorizmust, amely szerintük irányítható gépekké alacsonyítja az em­beri lényeket.

Azt is bírálták, hogy Freud a mentális betegségekre, valamint az emberi természet negatív vonatkozásaira helyezte a hangsúlyt: a nyomorúságra, a féltékenységre, a gyűlöletre, a félelemre és az önzésre.

A humanisták ezzel szemben a mentális egészséget hangsúlyozták, és az olyan pozitív dolgokat, mint a boldogság, a megelégedettség, az elra- gadtatottság, a kedvesség, a törődés, a nagylelkűség és így tovább.

Két pszichológus járt a mozgalom élén: Maslow és Rogers.

108

MaslowAbraham Masiowt (1908-1970) tekinthetjük a humanisztikus pszicholó­gia „szellemi atyjának”. Maslow lelkes behavioristaként kezdte a pályáját, ám hamarosan elégedetlenné vált az irányzat korlátaival, és különösen azzal, hogy nem veszi figyelembe, milyenek az „igazi emberek”.

Maslowra elsősorban két tanára volt nagy hatással: az antropológus Ruth Benedict és az alaklélektanos Max Wertheimer.

Fieyd

t | | | l§

m - §F£W Í' 'M

!

Megpróbáltam rájönni, hogy az ilyen „egészséges emberek” miért képesek

megtestesíteni a „maradéktalan emberséget” . Más híres személyeket is vizsgáltam, és igyekez

tem felfedezni a közös jegyeket és szabályszerűségeket.

Ennek a kutatásnak (amelyet Maslow a Motiváció és személyiség című 1970-es és Az emberi természet távoli határai című 1971-es könyvében publikált) az eredménye lett az ÖNMEGVALÓSÍTÁS elmélete. Az ön­megvalósítás Maslow szerint egy veleszületett emberi motiváció, amely azt célozza, hogy a tehetségünk és képességeink révén BETELJESÍT­SÜK A LEHETŐSÉGEINKET. Ha ilyen beteljesültséget érzünk, azt CSÚCSÉLMÉNYNEK nevezzük.

Ahhoz azonban, hogy elérjük az önmegvalósítást, előbb alacsonyabb szintű „szükségleteinket” kell kielégítenünk.

109

A szükségletek hierarchiája

Minden alacsonyabb szinten lévő szükségletet ki kell elégítenünk, mielőtt a következő szintre lépnénk.

ff**** ' .1' -

A

Ön­megvalósítás '

A bennünk rejlő lehetőségek kihasz­

nálása, „mindazzá vál-\ /ni, amivé csak válhatunk”'

Esztétikai szükségletek' Szépség (a művészetben és a '

természetben), szimmetria, egyensúly, rendezettség stb.

Kognitív szükségletekTudás és megértés, kíváncsiság,

felfedezés, az értelem és a bejósol- hatóság iránti vágy.

A megbecsülés szükségleteiMások megbecsülésének és elismerésének ki­

vívása, valamint önbecsülés és önmagunk tisztelete. Kompetencia-érzés.

A szeretet és a valahová tartozás szükségleteiSzeretetet kapni és adni. Érzelmek, bizalom, elfogadás. Csoporthoz (család, barátunk, munkahely) való kötődés.

A biztonságérzés és a fizikai biztonság szükségleteiVédelem a lehetséges fenyegető tárgyaktól vagy helyzetektől, pl. té r-' mészeti csapásoktól vagy betegségektől. A fenyegetés lehet akár tes­ti, akár lelki (pl. „félelem az ismeretlentől”). A megszokás és ismerős- _____ ség fontossága.

Fiziológiai szükségletekÉtel, ital, levegő, hőszabályozás, kiválasztás, nyugalom, aktivitás, szex.

Olyan ez, mint egy létra, amelyen felmászunk: alulról indulunk, és min­den egyes szükségletet ki kell elégítenünk, mielőtt a következő motivál­hatna bennünket. Mindannyian naponta többször „szaladunk” fel és le a hierarchián, és különböző magasságokig jutunk, mielőtt újra visszamen­nénk a legaljára.

110

A hierarchia alkalmazásaOktatás: a tanárokat arra kell képezni, hogy motiválják a diákokat, a tanulókat pedig segíteni kell abban, hogy megtervezzék a saját tanulmá­nyaikat: célokat tűzzenek ki maguknak, és rendszeresen tartsanak szünetet.

Terápia: a betegeket segíteni kell, hogy megértsék a saját és mások szükségleteit, különösen a szeretetre való igényt és az önbecsülés fon­tosságát.

Vezetés: a vezetőket arra kell kiképezni, hogy megértsék a kollégák és beosztottak szükségleteit, és képesek legyenek motiválni őket. így meg kell érteniük, hogy igényes mellékhelyiségre és étkezési lehetőségre éppúgy szükségük van, mint dicséretre és bátorításra.

Szóval milyen jegye két is azonosított

Maslow?

A lelkileg „egészséges” emberekre jellemző, hogy:1. ob jektíven észle lik a valóságot,2. elfogadják a saját term észetüket,3. e lköte lezettek és e lh ivatottak egy fog la lkozás iránt,4. a vise lkedésük term észetes, egyszerű és spontán,5. függetlenek, igénylik az önállóságot és a m agán­

életet,6. in tenzív m isztikus vagy csúcsélm ényeket é lnek át,7. em pátiá t és szeretet éreznek az egész em beriség

iránt, ezért nagyon erősen társas érdeklődésűek,8. e llenállnak a konform itásnak,9. dem okratikus hozzáállásúak,

10. kreatívak.

Maslow véletlenül azt is felfedezte, hogy az emberek csak 1%-a önmeg­valósító: ők többnyire középkorúak vagy idősebbek, és nem szenvednek neurózisoktól.

BÁRKINEK lehetnek azonban csúcsélményei, ha igyekszik. Rogers pe­dig éppen ebben segített az embereknek.

Rogers

Carl Rogers (1902-1987) az önmegvalósítás Maslowéhoz nagyon ha­sonló elméletét alkotta meg: ő is határozottan úgy gondolta, hogy létezik egy, a lehetőségeink beteljesítésére irányuló veleszületett késztetés. Ugyanakkor finom különbségeket is felfedezhetünk: Rogers jobban sze­reti véget nem érő folyamatként láttatni az önmegvalósítást, ezért szíve­sebben beszél önmegvalósító személyről, mint önmegvalósításról.

Rogers továbbá úgy gondolta, hogy a gyerekkori nevelés, és különösen az anyai hatások központi szerepet játszanak a felnőtt személyiség kiala­kulásában.

Azegészséges személyiség az >

anya fe lté tlen szeretetéből („feltétlen pozitív értékeléséből”) táplálkozik, míg a „feltételes pozitív értékelés” korlátoz­

v a za az énfejlődést. ^

Rogers (1961) szerint a pszichológiailag egészséges személy:1. Nyitott m indenfajta tapasztalatra.2. Képes teljesen átélni m inden pillanatot.3. Követi a saját ösztöneit, nem pedig m ások akaratának engedel­meskedik.4. Szabadon, spontánul, rugalm asan gondolkodik és cselekszik.5. Nagyon kreatív.

112

A rogersi pszichoterápiaRogers egy önálló pszichoterápiás irányzatot hozott létre, amelyet sze­mélyközpontú (vagy kliensközpontú) terápiának nevezünk.

A személyközpontú terápia lényege, hogy a kliens (és nem a „beteg”!) felelős az élete alakításáért. Ez szándékos eltérés volt mind a pszicho­analitikus mind a behaviorista megközelítéstől, és általában az orvosi modelltől, amely szerint az orvos (vagy más „szakértő”) „diagnosztizál­ja” a „pácienst”, és ÍRJA FEL a szükséges „kezelést”. A rogersi terápiá­ban a terapeuta nem felelős a kliens változásáért.

113

Az énfogalom

Rogers nagy hangsúlyt helyezett az énfogalomra, amely három részből áll: az ideális énképből, az aktuális énképből és az önbecsülésből.

távolságtól

Ezárt \z' az önbecsülés növelésé- \

hez vagy az aktuális énképen kell javítani, vagy az ideális énké'

pen enyhíteni, vagy mindkét \ . változást elő kell s

segíteni.

ideális énkép

Aktuális énkép

Ideális énkép

Aktuális énkép

NAGY TÁVOLSÁG = alacsony önbecsülés

Rogers megközelítése nagy hatással volt a pszichoterápiára, és a külön­böző „önfejlesztő” módszerek formájában a nagyközönség számára is el­érhetővé vált. Sajnos az elmúlt években sok sarlatán próbált meg előnyt kovácsolni az „emberi potenciál” divatjából, több kárt okozva, mint hasz­not. A humanisztikus mozgalom pedig még mindig nem vált önálló „isko­lává”, mivel nincs olyan erős tudományos elmélet vagy kutatás, amely hagyományteremtő lehetne.

KIS TÁVOLSÁG = magas önbecsülés

Igaz, a következő két nézőpontot sem nevezhetjük iskolának.

114

5. A BIOLÓGIAI PSZICHOLÓGIA N iZ Ö TO N TJAA biológiai pszichológia (amelyet biopszichológiának, fiziológiai pszicho­lógiának, vagy neuropszichológiának is szokás nevezni) a testben, és el­sősorban az agyban található idegek és kémiai anyagok segítségével igyekszik leírni és megmagyarázni a viselkedést.

A biológiai nézőpont, amely az élettanból fejlődött ki, a pszichológia megszületésétől fogva létezik.

A biológiai pszichológia fejlődése nagyban függ ' a te s t megfigyelésére és mérésére alkalmas technikák fejlődésétől. így sokat változott az első mikroszkópok megjelenésétől a mai agytér-

\képező eljárásokig.______________________

Bár nem tekinthető iskolának, a biológiai pszichológia nagyon hajlamos a redukcionista megközelítésre: idegi és biokémiai elemekre próbálja meg visszavezetni a viselkedést. A legtöbb biológiai pszichológus egy­szerűen az agy tevékenységének tulajdonít olyan jelenségeket, mint az „elme” vagy a „tudat” . Egyesek (mint például Hebb vagy Pribram) szerint a pszichológia valójában a biológiai tudományok része.

A biológiai pszichológusok elsősorban azt igyekeznek feltárni, hogy az agy egyes részei miiyen lélektani működésekért vagy funkciókért felelő­sek: ezt lokalizációnak nevezzük,

115

Az agy térképe

Leegyszerűsítve az agy felosztható felszínre (kéregre), interior (belső) részre és két féltekére. Tekintsük ezeket sorban, és nézzük meg, mi­lyen „lokális funkciókat” találunk!

1. A felszín vagy cortex (amely latinul kérget jelent és a tekervényes külseje miatt kapta a nevét) az agynak nagyjából 80%-át teszi ki. Ezt a részt „feltérképezték”, már amennyire helyénvaló ez a kifejezés.

A bal féltekei agykéreg

anterior(elülső)

Broca-terület (beszédprodukció)

Motoros kéreg (a testrészek, pl. a száj mozgatása)

agyalapi

nyúltvelő (automatikus testi funkciók, mint például szívverés, lég­

zés, emésztés)

híd(a kisagyat és a központi idegrendszert köti össze)

gerincvelő

bemutatja az

limbikus rendszer (érzelmek)

hipotalamusz (érzelmek,

séklet stb.) kisagy (mozgáskoordináció)

Wernicke-terület (nyelvi megértés)

látókéreg

2. Az agy belső részeinek keresztmetszeti ábrája, amely alapvető funkcionális szerkezetet:

talamusz (az idegek kapcsolódási pontja, emlékezet, stb.

Továbbá a legtöbb ember esetében úgy tűnik, a bal félteke felelős a nyelvi képességekért (pl. a beszédért és a beszéd megértéséért), míg a jobb félteke ad otthont a téri-vizuális képességeknek (mint amilyen a raj­zolás, mintázatok észlelése, a térképek használata).

3. Az agy két féltekéből áll, amelyeket egy szövetdarab, a kérgestest köt össze. Az embereknél többnyire mindkét féltekében találunk bizo­nyos fokú specializációt. Általában a bal félteke irányítja a test jobb ré­szét, a jobb félteke pedig a bal részét.

kérgestest (amely összeköti a

féltekéket)

jobb félteke bal félteke

jobb félteke (téri észlelés, mintázatok)

bal félteke (nyelv, számolás)

Néhány kutató szerint nem használjuk eléggé a jobb féltekét. A nemi kü­lönbségek meglétére is van bizonyíték: a nyelvi képességek a férfiaknál bal féltekei dominanciájúak, míg a nők funkcionális mintázata inkább két féltekei, tehát szimmetrikus.

117

A „hasított agy1' kísérletek

Roger Sperry (1964) vizsgálatai szerint, ha a kérgestestet elvágjuk, a két félteke függetlenül kezd működni. Sperry állatkísérleteit később epilep­sziás betegekkel végzett vizsgálatok követték. Az ő esetükben azért vág­ták át a kérgestestet, hogy a hirtelen „agyi viharok” ne tudjanak átterjedni az egyik féltekéről a másikra. Úgy tűnt, a „hasított agyú” betegek eseté­ben enyhült az epilepsziás rohamok pusztító hatása. Néha azonban fur­csán viselkedtek: mintha két külön elméjük lenne.

a másik kezével viszont megpró■ bálta megvédeni.

"-___03azzan iga , 197 0 ) ___—-

(Ennek semmi köze a „skizofréniához”, amelyet sokszor tévesen „szemé­lyiséghasadásnak” vagy „hasadt személyiségnek” fordítanak, pedig a „széttöredezett személyiség” helyesebb lenne. A tényleg több személyi­séget hordozó betegek kórképének valódi neve pedig „többszörös sze­mélyiség”, ennek az előfordulása azonban rendkívül ritka.)

118

AgykutatásÚgy tűnik, a funkcionális lokalizáció bizonyos esetekben működik (pl. az érzékelésnél és a motoros funkcióknál), nem szabad azonban szélsősé­gesen komolyan venni ezt az elképzelést. Az agyi tevékenységek jelen­tős részében sok terület működik egyszerre. A klinikai esettanulmányok arra is rámutattak, hogy bár nagy kiterjedésű agyi területek sérülhetnek, más területek átvehetik ezek funkcióit.

Ma az agyat számos olyan módszerrel tudjuk vizsgálni, amelyekhez nem szükséges a műtéti beavatkozás. Az agyi tevékenység mérésének egyik bevett módja az EEG vagy „elektroenkefalogram”, amelyet H. Berger ta­lált fel 1929-ben. Ezt éber, tudatánál lévő betegen is lehet alkalmazni, anélkül, hogy bármiféle kellemetlenséggel járna.

A közvetlenül a koponyacsont alatt található kéregterület elektromos akti­vitása a bőrfelszínre ragasztott elektródák segítségével felvehető, felerő­síthető, és láthatóvá tehető egy kijelzőn, vagy kirajzoltatható plotteren. (A plotter egy ma már nem használt számítógépes rajzolóeszköz.) Ez be­vett eljárás az epilepszia diagnosztikájában: az epilepsziás betegek ugyanis nagy amplitúdójú tüskéket mutatnak.

A nyilvánvaló jeleket (pl. amelyek epilepszia vagy halál esetében látha­tók) leszámítva azonban az EEG-t nehéz „olvasni". Léteznek viszont más nem műtéti eljárások is.

119

Egyéb agykutatási módszerek

(b) A CAT vagy komputertomográf-felvétel, amelyet az 1970-es években találtak fel, nem más, mint egy kidolgozottabb röntgenfelvétel, amely úgy jön létre, hogy összegzik azokat a képeket, amelyeket egy henger alakú gyűrűben a fej körül minden szögből készítenek.

(a) Az angiogram lényegében nem más, mint a vérbe fecskendezett fes­tékről készült röntgenfelvétel. így lényegében csak a véredényeket és azok tevékenységét mutatja.

Miért van ilyen migré .nem, Veeaiius doktor?

120

(c) A PÉT vagy pozitron-emissziós tomográf felvételhez (amelyet a 1980-as évektől kezdve használnak) enyhén radioaktív glükózt fecsken­deznek a testbe, és így MŰKÖDÉS KÖZBEN készítenek képet az agyról. Vagyis láthatjuk, hogyan működik az agy, miközben valaki aktív: beszél, zenét hallgat, rajzol stb.

(d) Az MRI vagy mágneses rezonanciás képalkotás (amelyet Schulman talált fel 1983-ban) nem sugárzást, hanem rádióhullámokat használ egy erős mágneses mezőben. A készülék - amely apró (és han­gos) lépésekben mozog, miközben a személy egy csőben fekszik - a szervezetben lévő molekuláknak a mezőre gyakorolt hatását méri.

Ezek a vizsgálatok időigényesek, drágák és kórházi felszerelést igényelnek.

121

Az idegrendszerAz idegrendszer idegsejtekből (vagy neuronokből) és az azokat össze­kötő szinapszisokból áll.

A neuronok

Az agy körülbelül 15 milliárd neuronból áll, amelyek mindegyike több száz másikhoz kapcsolódhat.

Három fajta neuron létezik:szenzoros (érzékelő): in form ációt vesz fel m otoros (m ozgató): in form ációt visz (pl. az izmokba) intem euron: összekapcsolja a fenti kettőt

Egy tipikus idegsejt felépítése:

sejttest: 5 és 100 mikrométer közötti nagyságú (a mikrométer a milliméter ezredrésze)

Donald Hebb (1949) alkotta meg a sejtegyüttesek elméletét, amely sze­rint bizonyos cselekvéseket vagy gondolatokat egymással összekapcsolt idegi sejtek együttesei okoznak. Ha az egyik neuron aktív, akkor az axonon keresztül üzenetet küld a következő idegsejtnek.

A szinapszis

Minden egyes axon végénél egy szűk rés, úgynevezett szinapszis talál­ható, amelyen keresztül kémiai anyagok (neurotranszmitterek) jutnak át a következő idegsejtre.

dendritje

Az idegsejtek aktivitása „minden vagy semmi” jellegű: amikor egy neuron „tüzel”, vagyis aktiválja a következő idegsejtet, az olyan, mintha elfordíta­nánk egy kapcsolót. Az idegsejtek „tüzelése” a sorban eldőlő dominókra hasonlít. A neuronok „serkentése” mellett néha arra is szükség van, hogy „gátlás” alá kerüljenek, vagyis NE váljanak aktívvá. Ezért több fajta neu- rotranszmitter létezik.122

axonvéaződés

neurotranszmitterszinapszis a következő sejt

A neurotranszmitterek

1. Az acetilkolin (ACh) serkentő hatású, és feltehetően az emlékezetértfelelős.

Az Alzheimer-kór m ia tt emlékezeti zavaban szenvedőknek aia csonyabb az ACh szintje, vagy blokkolt az ACh-termelásük.

2. A dopamin szintén serkentő, és a mozgásban, a figyelemben és a ta­nulásban játszik szerepet.

A Parkinson-kórban szenvedők kevesebb vagy hibás dopaminnal rendelkeznek, ami remegést, egyensúlyi zavarokat és hasonlókat okozhat. Az „L-dopa” nevű gyógyszer bevételével növelhető a dopamin-szint.

Másoknak viszont túl magas a dopaminszintje: a skizofrének olyan gyógyszert (pl. chlorpromazine-t) kapnak, amely blokkolja a felesleget.

3. A szerotonin (vagy 5-HT) általában gátló hatású, az arousal (háttér izgalmi szint) és az alvás szabályozásában játszik szerepet (pl. gátolja az álmodást), valamint befolyásolja a hangulatot (pl. gátolja a depresszi­ót), az étvágyat és az érzékenységet.

/A k ikkó ros depresszióban szenvednek, azoknak feltehe­tően túl kevés aktív szerotonin található a szinapszisa ikban. Ezért segíthet rajtuk, ha szelektív szerotonin újrafelvétel-gátlót (pl. Prozacot) kapnak, amely

^k ite rje sz ti a szerotonin hatását.

A többi elsődleges neurotranszmitter közé tartozik a glutamát (vagy glu- taminsav), az aszpartát és a glicin.

Az idegrendszeren kívül - mint látni fogjuk - a szervezet egy további nagy kommunikációs rendszerrel is rendelkezik.

123

Az endokrin („belső elválasztása") rendszerAz idegrendszer működése gyors (századmásodpercekben kifejezhető), így azonnaí tudunk válaszolni a környezetre. Az endokrin rendszer mű­ködése általában lassabb (másodpercekig vagy percekig tart), és hosz- szabb távú hatást gyakorol a viselkedésre.

Azért van ez így, mert az endokrin rendszer a belső elválasztású miri­gyek révén működik, amelyek speciális vegyi anyagokat, úgynevezett hormonokat választanak ki, és juttatnak a véráramba, így gyakorolván hatást más mirigyekre és általában a szervezet működésére.

A pszichológusokat mindenekelőtt az agyalapi mirigy, a mellékvese és az ivarmirigyek (here, petefészek) érdeklik. A pajzsmirigy és a hasnyál­mirigy elsősorban az emésztésben játszik szerepet (bár ezek rendelle­nes működése is okozhat hangulatváltozásokat).

124

A mirigyek

Az agyalapi m irigyet „vezérlőmirigynek” is nevezik, mivel a többi mirigy működését ellenőrzi.

Stresszes helyzetben például üzenetet kap a hipotalamuszból (az agy­nak abból a részéből, amely az idegrendszert és a hormonális rendszert kapcsolja össze). Erre az agyalapi mirigy ACTH-t („adrenokortikotróp hormont”) választ ki, amely a véráramon keresztül jut el a mellékvesék­hez és más mirigyekhez.

A mellékvesék fontos mirigyek, amelyek a stresszel való megküzdés­ben, a hangulat és az energiaszint szabályozásában játszanak szerepet. Például amikor ACTH-t kapnak (mondjuk stressz alatt, lásd fent), a belső részük (a velő) adrenalint választ ki, amely felkészíti a szervezetet a vészhelyzetre, ezáltal pedig megnő a pulzus, a légzés szaporábbá válik és így tovább.

A nemi m irigyek szintén fontos szerepet játszanak.

125

A nemi mirigyek

A herék termelik a „tesztoszteront”, amely egy „anabolikus szteroid”. Az anabolikus azt jelenti, hogy „építő”: növeli az izom- és csökkenti a zsírtö­meget. A tesztoszterontermelés viszonylag állandó, és az agresszív vi­selkedés egyik oka (Hutt, 1972).

A hímek - minden életkorban megmutatkozó - agressziója a legtöbb ál­lat és az ember esetében is megfigyelhető. (Kivételt jelentenek a terhes nőstények, az anyák és bizonyos rovarok mint például az imádkozó sás­ka vagy a fekete özvegy nevű pók.)

Ezért a tesztoszteront a nemi különbségek veleszületett okának tartották. Például a legtöbb erőszakos bűncselekményt férfiak követik el. Ugyanak­kor néhány pszichológus szerint a tesztoszteronra épülő magyarázat túl spekulatív, mivel a tesztoszteron és az agresszió közti kapcsolat mellett szóló bizonyítékok a legtöbb esetben korrelációs vizsgálatokból szár­maznak (Maccoby és Jacklin, 1974).

A petefészkek termelik az „ösztrogéneket” és a „progeszteront”.

Az öszfrogének „katabolikus szteroídok”. A katabolikus azt jelenti, hogy „leépítő”: ezek növelik a zsír- és csökkentik az izomtömeget (továbbá a folyadék visszatartását is okozzák, ezért nőhet meg a testsúly a hónap adott időszakaiban).

A progeszteron a terhességre készíti fel a nőstényt: a méhfelszín borítá­sáért, a tejelválasztásért és a peteérés megállításáért felelős.

•""" A fogamzásgátló tabletta a progeszteron- ..szintet növeli, így „becsapja” a szervezetet, amely úgy

kezd viselkedni, mintha már létrejött volna a terhesség:ijs^ a nő pedig ettől terméketlenné __

----- válik. __

ös/trogének és a progeszteron termelése ciklikusan változik.

£ l \

„biztonságos időszak”

ovuláció (termékeny idó'szak) „biztonságos időszak”

-]— i— r— i— i— i— i i i i i r i i i i i i i ' r 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 1

NAPOK

Összefoglalás:A férfi nemi horm onok m űködése ÁLLANDÓ és EGYSZERŰ (m int egy kupica pálinka). A női nemi horm onok m űködése CIKLIKUS és BO NYO LULT (m int egy koktél).

Genetika

Az emberi test minden sejtje tartalmaz DNS-t („dezoxiribonukleinsavat”), amelyben az egész test felépítéséhez szükséges információ megtalálható.

női: XX férfi: XY

Kx rMinden kromoszóma gének (az egyes jellegzetességeket meghatározó biológiai egységek) százait tartalmazza, amelyek a szexuális szaporodás útján örökítődnek át a szülőktől az utódokra.

Minden ember DNS-e >30.000 - 40.000 gént tartalmaz.

Újabban a „genom projekt” keretében összegyűjtik a nemzetközi biológiai eredményeket, hogy minden emberi gént feltérképezzenek. Ennek orvosi alkalmazásai is vannak, mivel azonosítani lehet olyan géneket, amelyek egyes betegségeket okoznak, pl. a Duchenne-féle izomsorvadást vagy a Huntington-kórt.

128

A genetika a pszichológiában

Néhány egyedi génnek speciális funkciója van (ilyen például a kék vagy barna szem génje), általában azonban a gének együttesen alakítják ki az egyes jellegzetességeket.

Úgy tűnik, hogy az egyes gének közvetlenül nem felelősek az emberek viselkedéséért.

A jelenlegi nézetekkel szemben nem valószínű, hogy létezne a „bűnözés”, a „homo­

szexualitás” vagy az „intelligencia” génje.

fT U I

Mások viszont amellett érvelnek, hogy gének csoportjai

együttesen hajlamossá tehetnek bi­zonyos viselkedésekre. A bíróság

még nem döntött.

Az állatvizsgálatok mindenesetre egyértelműen bebizonyították, hogy ki tudunk tenyészteni bizonyos viselkedéses jegyeket: intelligenciát, érzel­meket, agressziót és így tovább. Elméletben tehát ugyanez érvényes le­het az emberre is. De még ha így is van: mi a teendő? Vannak ugyanis etikai megfontolások is.

A „nagy vita” továbbra is „az öröklés és a környezet” problémája körül fo­rog. Milyen mértékben határozzák meg a genetikai adottságok a viselke­dést, és hogyan alakítja azt a környezet? Manapság az „interakcionista” nézőpont arra az álláspontra helyezkedik, hogy mindkettő elengedhetet­len, a hatásukat pedig nem lehet szétválasztani.

A pszichológiában a genetikai megközelítés kedvelt vizsgálati tárgyát az azonos génekkel rendelkező emberek, vagyis az ikrek jelentették.

129

Ikervizsgálatok

Külön nevelt egypetéjű ikreket hasonlítottak össze korrelációs módszer­rel, hogy kiderítsék a gének fontosságát számos tényező (pl. az intelli­gencia, a skizofréniára való hajlam stb.) szempontjából.

Az amerikai és brit kutatók a külön nevelt egypetéjű ikrek IQ-teszttel mért intelligenciája között szignifikáns és magas (0,6 feletti) korrelációt találtak (Newman és munkatársai, 1928; Shields, 1962).

Néhány pszichológus ezeknek az eredményeknek az alapján amellett érvelt, hogy az intelligencia egyéni különbségeit nagyrészt a gének ala­kítják. Hans Eysenck szerint például a változatosság 80 százaléka vele­született.

Mások szerint viszont az ikervizsgálatok nem megbízhatók és nem is érvényesek, például a kis méretű minták miatt, vagy azért, mert néhány külön nevelkedett ikerpár tagjai igen hasonló környezetben nőttek fel. Kamin (1974) például kimutatta, hogy Newman „külön nevelkedett ikrei” közül az egyik pár tagjai ugyanabban a városban éltek, egy másik iker­pár pedig ugyanabba az iskolába járt.Az újabb és pontosabb vizsgálatok alapján az intelligencia egyéni különb­ségeinek genetikai meghatározottságát 50 százalék körül becsülik.

Hasonló kritikával lehet illetni a skizof­réniával kapcsolatos ikervizsgálatokat is

Néhány pszichológus nincs lenyűgözve.

Na és? A veleszületett tulajdon­ságokon is lehet változtatni. Ezért a

környezet fejlesztésére kell koncentrálnunk.

A környezetet hangsúlyozza az utolsóként bemutatandó nézőpont is...

130

6. A SZ0CI0KULTURALIS NÉZŐPONT

A környezet a viselkedést sokféleképpen befolyásolja: a családon, a társadalmi osztályon, a kaszton, a törzsön, a valláson, az iskolán, a szülőhazán és a kultúrán keresztül. Az emberek számára a saját gye­rekkori környezetük és későbbi életmódjuk olyannyira természetessé válhat, hogy el is felejtik, mennyire másmilyen is lehet, és nem is csak egy másik országban, hanem akár az ajtószomszédjuknál.

A pszichológiának ez a nézőpontja sokat merít a szociológiából és az antropológiából. Például a „szocializáció” fogalmán keresztül, amely a társadalmi szabályok vagy „normák” elsajátítását jelenti.

Az összehasonlító nézőpont a következők miatt is hasznos lehet:

A szociokulturális nézőpont ráéb­reszt arra, hogy milyen társas folyamatok hatnak ránk...

és a csoportviselkedásben

Ezáltal pedig ráébredünk a köztünk és mások között lévő HASONLÓSÁGOKRA és KÜLÖNBSÉGEKRE...

131

Mi a kultúra?Az a gond, hogy meg kellene határoznunk, mit értünk kultúrán. Nevez­hetjük így a „környezet ember által alkotott részét”, és tovább bonthatjuk két részre: objektívra (szállítóeszközök, konyhafelszerelés, technológia) és szubjektívre (hitek, értékek, szerepek).

Óvakodj a ttó l, hogy a modcrnt jobbnak ta rtsd , csak mert „haladó” ! Mert mi felé is halad?

„Kultúra” alatt sokszor országok csoportjait értik: a „nyugati” kultúra pél­dául a legtöbbször az Egyesült Államokat és az európai nemzetek többségét jelenti. így azonban jelentős országok is elkerülhetik a figyel­münket (mint például Ausztrália, Hong Kong, Japán), nem is beszélve az egyes csoportokon belüli különbségekről.

így vannak „hagyományos” (lassabban változó) és „modem” (gyorsabban változó) kultúrák.

132

Kulturális elemzésHofstede és Triandis a kultúrközi különbségeket vizsgálták.

Hofstede (1980) négy kulturális dimenziót különített el:

1. Hatalmi távolság: a rang iránti tisztelet és hódolat.2. A bizonytalanság kerülése: a tervezésre és stabilitásra helyezett hangsúly.3. individualizmus vagy kollektivizmus: az egyén identitása önmagá­ból vagy a csoporttagságból származik? (A nyugat inkább individualista, míg a keleti gondolkodás a kollektivizmusra épül).4. Maszkulinitás vagy femininitás: a célok elérése a fontos („maszkulin”) vagy az emberek közötti harmónia („feminin”). (Japán pél­dául maszkulin, míg Svédország feminin.)

Triandis (1990) három főbb „kulturális tünetegyüttest” azonosított:

1. Kulturális komplexitás: pl. hogy mennyire fontos az IDŐ vagy a VALLÁS2. Individualizmus vagy kollektivizmus. (Hasonló Hofstede dimenzió­jához.)3. Szoros vagy laza: az egyéneknek be kell tartaniuk a normákat, vagy lehetőségük van a különbözőségre? (Japán pl. szoros, Tájföld, Hong Kong és Szingapúr laza.)

Miért ennyire eltérőek a kultúrák? Ez újabb problémát vet fel.

133

Etnocentrizmus„Etnocentrizmusnak” nevezzük azt a hajlamot, hogy a saját etnikai vagy kulturális csoportunk normáit és értékeit használjuk annak eldöntésére, hogy mi „természetes” vagy „helyénvaló”. A szélsőséges etnocentrizmus veszélyeit magunk is láthatjuk a történelemben, különösen azokban az időszakokban, amikor a nacionalizmus gyűlölethez és üldözéshez veze­tett. Sajnos azonban ezekből az esetekből még ma, a 21. század elején sem okultunk.

ta rto z ik a pszichológia is: egy olyan tu d o ­mány, amelyet az amerikaiak, a britek és bizony

európaiak uralnak. .

A szociálpszichológiai kutatások elsöprő többségét Eszak-Aineri kában végzik. Pedig a szoci \ álpszichológusok aztán tu d h a tn á k ...

pszichológusok többség. . m iért fehér férfi? * „

A probléma ennél is súlyosabb: a pszichológiai kutatások többségét a ti­nédzserkor végét vagy a húszas éveik elejét taposó egyetemi hallga­tókkal végzik.

Az etnocentrizmus a rasszizmushoz, a szexizmushoz - az előítéletekhez - hasonlít.

Az egyik híres kultúrközi vizsgálatot azonban egy fehér nő vezette...

* Magyarországon korántsem ez a helyzet: a pszichológusok és különösen a jelenlegi pszichológus hall­gatók nagy többsége nő. (a ford.)

134

Az időnk nagy részét pletykával és sminkeléssel

nők pedig dominánsok és agresszívak vagyunk, és mi

hordjuk a nadrágot.^^

Kultúrközi kutatásMargaret Mead (1901 -1978) a Szex és vérmérséklet három primitív tár­sadalomban című 1935-ös könyvében három Új-Guineai törzs tanulmá­nyozásának eredményeit írja le:

Az arapesh-ek többnyire nem voltak agresszívak, és meleg, törődő mó­don nevelték a gyerekeiket.

A mundugumor törzs tagjai agresszívak voltak, és az utódaikat hideg, elhanyagoló környezet vette körül.

A tschambuii törzs volt a legkülönösebb: a férfiak behódoltak és enge­delmeskedtek a nőknek.

A tschambuii törzs „fordított nemi szerepeit” - ahogy Mead látta - sok­szor a „kulturális relativizmus” melletti bizonyítékként szokták felhozni, szemben a „naturalista megközelítéssel” , amely szerint a veleszületett nemi különbségek alakítják a nemi szerepeket.

Mead a törzzsel élt és lejegyezte a viselkedésüket. Módszerét, a „részt­vevő megfigyelést” sokan bírálták a szubjektivitása miatt. Nem ismerjük továbbá a többi lehetséges befolyásoló tényezőt sem, például a géneket vagy az étrendet. Akárhogy is, ezek a törzsek a világ népességének csu­pán elenyésző hányadát teszik ki. Mégis mutatják, hogy a kulturális rela­tivizmus fontos lehet, és nem is csak a nemi szerepek szempontjából.

Véget ért a hat elméleti nézőpontot bemutató rész. A továbbiakban a pszichológia tárgyai szerinti felosztást követjük. így négy területtel ismerkedünk meg: a fejlődés- lélektannal, a szociálpszichológiával, az összehasonlító pszichológiával és az egyé­ni különbségekkel...

135

FEJLŐDÉSLÉLEKTAN

A fejlődéspszíchológia a születéstől végbemenő változásokkal foglalko­zik, ezért a vizsgált „személyek” elsősorban gyerekek. Mivel azonban a fejlődés az élet végéig tart, így ez a terület felöleli a serdülő-, a felnőtt- és az időskort is. A két legfontosabb fejlődéspszichológus Piaget és Bowlby.

Jean Piaget (1896-1980) a kognitív fejlődést tanulmányozta, és megmu­tatta, hogy a gyerekek nem pusztán éretlen emberek, hanem önállóan, a felnőttekétől különböző módon gondolkodnak. Piaget négy, egymással összefüggő elméletet alkotott.

1. A SZAKASZELMÉLET. A kognitív fejlődés négy szakaszból áll.

(a) Szenzomotoros szakasz (0-2 év): a gyerek szenzoros (érzékelő) és motoros (mozgási) képességei segítségével megismeri, majd megtanulja irányítani a környezetét. Az ismétlés nagyon fontos...

Az egyik értelmi előrelépés, amely általában 8 hónapos kor körül követ­kezik be, a tárgyállandóság: annak felismerése, hogy a tárgyak akkor sem szűnnek meg létezni, amikor már nem látjuk őket. A fiatalabb cse­csemők úgy viselkednek, mintha a tárgyak eltűnnének, ha eltakarják őket...

136

Ebben a szakaszban a > gyerek még mindig „egocentrikus’

és nem tudja felvenni mások nézőpontját.

MUSZÁJ, hogy te is úgy lásd a házat,

s ahogy én látom!

(b) Műveletek előtti szakasz (2-7 év): az igazi értelmi ugrás előtt (amely a következő szakaszban jön el) a gyerek elsajátítja a nyelvet, és végül megérti, hogy más emberek másként látják a dolgokat.

(c) Konkrét műveleti szakasz (7-11 év): a gyerek mentális feladatokat(műveleteket) tud végrehajtani, amíg a tárgyak láthatók (konkrétak).

Számkonzervációs (számmegmaradási) kísérlet:

Két egyforma sor látható. Az egyiket a gyerek szeme láttára újrarendez­zük.

/

Eredmény: a 6 év alatti gyerekek nem ismerik a „számok megmaradá­sát”: nem tudják, hogy a tárgyak száma ugyanannyi marad akkor is, ha másképp rendezzük el őket. Hat éves koruktól fogva viszont képesek er­re, és tudják, hogy az elrendezés nem számít. A térfogat megértése csak később jön el.

Most melyik sorban van V több? v

Ebben

137

(c) Konkrét műveleti szakasz (folytatás)

1. A gyerek egy keskeny és magas, valamint egy széles és alacsony po­harat néz.2. A felnőtt a széles, alacsony pohárból a keskeny és magas pohárba önti a folyadékot.3. A felnőtt megkérdi:

Most melyikben van a leg­

több?

Eredmény: a kilenc évesnél fiatalabb gyerekek nem értik a „tömeg és a térfogat megmaradását”, vagyis nem értik, hogy a mennyiség vagy a térfogat akkor is ugyanannyi marad, ha a forma változik. A konkrét mű­veleti szakaszban lévő gyerekeknél elsősorban 9 és 11 éves kor között fejlődik a konzerváció. Miután elsajátította a konkrét műveleteket, a gyerek a következő szakaszba lép.

138

Térfogatkonzervációs (térfogatmegmaradási) kísérlet

Tömegkonzervációs (tömegmegmaradási) kísérlet

1. A gyerek két azonos méretű golyöforma anyagot néz.2. A felnőtt az egyiket kolbász-formájúvá alakítja.3. A felnőtt megkérdi:

(d) Formális műveleti szakasz (11 év felett): ebben a szakaszban a mentális feladatok absztrakt, vagyis nem látható (nem konkrét) gondola­tokkal is elvégezhetők.

Mibefolyásolja leginkább, hogy az inga gyorsan vagy lassan

leng?

(a) a súly tömege?(b) a zsineg hossza?(c) vagy hogy milyen

lökik meg?

Kísérlet az ingával

Eredmény: A 12 év feletti gyerekek tudják megoldani a feladatot.A helyes válasz a (b), a zsineg hossza. (Nem minden felnőtt jut el ebbe a szakaszba.)

A megadott életkorok csak hozzávetőlegesek, a lényeg a szakaszok sorrendje. A kritikusok szerint azonban Piaget így is nagyon pesszi­mista volt: ha a problémákat érdekesebb mó­don fogalmazzák meg a számukra, akkor a gyerekek sokkal korábban képesek ezeknek a feladatoknak az elvégzésére. McGarrigle és Donaldson például egy játékmackót használt,„aki” elrendezte a dolgokat. A szakaszelmélet viszonylag könnyen áttekinthető, a következő elmélet megértése már nehezebb.

139

2. A SÉMA-ELMÉLET megmagyarázza, hogy a különböző életkorú em­berek hogyan alkotnak fogalmakat azáltal, hogy az egyszerű gondolatok­ból komplex gondolatokat építenek fel. A séma a „mentális tevékenység”egyfajta építőköve.

Az újszülött csak korlátozott számú sémával rendelkezik (például a szopó reflex-szel).

bbol pedig a száj használata, a hang­adás és a nyelv elsajátításának segítségével végül megjelennek a beszéd rendkívül bonyolult sémái.

A sémák két folyamat révén fejlődnek:

(a) Az asszimiláció biológiai kifejezés, „bevitelt” jelent (mint a korai „markolási sé­ma”, amely lehetővé teszi a baba számára, hogy megra­gadjon és felvegyen ismerős kis tárgyakat).

(b) Az akkomodáció szintén biológiai fogalom, „változást jelent” (mint amikor a „marko­lási séma” azáltal fejlődik, hogy a baba megtanul külön­böző méretű, alakú és súlyú tárgyakért nyúlni).

Ez a két folyamat nem csak csecsemők számára fontos.

140

A felnőttek sémái

(a) A felismerés elsősorban asszimiláció: a környezet befogadása, az is­merős tárgyak változatlansága a kényelem és biztonság érzését nyújtja.

(b) A tanulás viszont főleg akkomodáció: a meglévő tudás megváltozása az új információ révén.

A fenti példákból is látszik, hogy az emberek naponta megtapasztalhat­ják mind a meglévő dolgok felismerését, mind az új dolgok megtanulását. Ha mindig csak felismernénk - ha minden ugyanolyan lenne - , az élet unalmas volna. Ha viszont folyton tanulni kellene - vagyis az élet csupa újdonságból állna - , akkor összezavarodnánk.

Összefoglalás: a sémák fejlődése az asszimiláción és az akkomodáción keresztül lehetővé teszi a változó környezethez való alkalmazkodást. (Az „intelligencia” gyors alkalmazkodást jelent.) Az adaptáció a következő el­méletnek is kulcseleme.

141

3. A JÁTÉK ELMÉLETE

Piaget (1951) a JÁTÉKOT főleg asszimiláció révén végbemenő adaptív tevékenységként fogta fel, amelynek során a gyerek megkísérli össze­egyeztetni a való világot a saját vágyaival és tapasztalataival.

Az UTÁNZÁS viszont elsősorban akkomodáció: a gyerek megváltoztat­ja a viselkedését, és valaki másét kezdi el másolni.

Piaget hangsúlyozta, hogy a játék önmagáért zajlik. A gyerek „nem a to­vábbi tanulás vagy kutatokodás végett ismétli meg a viselkedést, hanem az arra való képesség puszta öröméért” . (Piaget, 1951)

A játék fejlődésének három szakasza van, a kognitív fejlődés első három szakaszának megfelelően...

142

(a) A gyakorlójáték egyszerűen a viselke­dés ismételgetését jelenti a jártasság meg­szerzése érdekében.

(b) A szimbolikus vagy „mintha-játék” fantáziát, bólum-használatot igényel.

szerepjátékot és szim-

de te leszel a mama!_____.______ J

Persze a nyelv, amelynek az elsajátítása ennek a szakasznak kulcsfon­tosságú állomása, maga is szimbólumrendszer.

A szabályok használatának képessége fontos ahhoz, hogy a gyerek megtanulja megkülönböztetni a helyest a helytelentől.

(c) A szabály-játék,mint a neve is mutatja, azokra a játékokra ér­tendő, amelyekben a gyerek szabályokat használ. Néha az egész játék a szabá­lyok köré épül.

Nem ő, hanem te!

De csinálhatom! Ezt csak most találtad ki.

4. AZ ERKÖLCSI FEJLŐDÉS ELMÉLETE

Piaget azt látta, hogy a kilenc évesnél kisebb gyerekek a mások által megtanított szabályok alapján döntik el, hogy mi „jó”. Ezt Piaget heteronóm erkölcsnek nevezte. (A kifejezés alapja görög, és azt jelenti: „másikból való”.) Később, amikor megtanulnak önállóan dönteni, auto­nóm erkölcsűvé válnak. (Ami azt jelenti: „önmagából való”.) A kisgyerekek rendszerint a cselekedetek EREDMÉNYE, és nem a cselek­vő SZÁNDÉKA alapján ítélnek. Piaget ezt úgy mutatta meg, hogy minden gyereknek mesélt két történetet:

„Az egyik gyerek szándékosan kiöntött egy kevéske te je t a szőnyegre, míg a m ásodik gyerek véletlenül egy csom ó te je t öntött a szőnyegre. M elyikük a rósz- szabb gyerek?”

Piaget elméleteinek nagy hatása volt az oktatásra, különösen Európá­ban. Például, mivel a gyerekek a saját ütemük szerint fejlődnek, számos fontos kognitív képességet (mint például a számkonzervációt) valójában nem lehet megtanítani. Ezért a tanároknak serkentő környezetet kell biz­tosítaniuk, és támogatniuk kell a gyerek felfedező' tanulását,144

Bowlby

John Bowlby (1907-1990) az érzelmi fejlődést vizsgálta. Azután vált hí­ressé, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 1951-ben megjelen­tette az Anyai gondoskodás és mentális egészség című kötetét.

Bowlby (1944) kimutatta, hogy az anyai gondoskodás hiánya pozitívan korrelál a fiatalkori bűnözéssel, és ezért azt tanácsolta, hogy az anyák maradjanak otthon a gyerekükkel.

Ezt az érvelést a kormányzatok arra használták, hogy meggyőzzék az anyákat, ne menjenek dolgozni - elsősorban azért, hogy a munkanélküli veteránok az 1950-es évek elején visszatérhessenek a foglalkoztatásba.

Bowlby másik vitákat kiváltó véleménye szerint a gyerekek csak EGYET­LEN személlyel - rendszerint az anyával - képesek szoros érzelmi kötő­dést kialakítani. Ezt Bowlby monotrópiának nevezte.

A kötődést kutatók tábora ezt követően kettévált: Bowlby-pártiakra és Bowlby-ellenesekre...

145

„Bowlby-pártiak"(1) Amerikai pszichiáterek, elsősorban H. M. Skeels és R. A. Spitz azt ta­lálták, hogy az árvaházban élő csecsemők, akiket megfosztottak az anyai szeretettől és gondoskodástól, érzelmileg visszahúzódók és „apati- kusak”.

(2) Harry Harlow (1959) azt találta, hogy a rézuszmajom-csecsemők job­ban kötődtek az olyan mesterséges „anyákhoz”, amelyeknek puha anyag borította a testét (a „szőranyák”), de nem adtak tejet, mint azokhoz, ame­lyeknek a teste drótból készült (a „drótanyák”), de adtak tejet.

Tehát nem az „érdékszeretet” a kötődés oka.

A természetes anya nélkül felnőtt majmok pedig antiszociálisak lettek, szexuális problémákkal küszködtek, és rossz szülő vált belőlük (Harlow, 1962). ____

' If fü tn illiui mii UHUI iih u h iiiiii imimiiWii iwiininiii i i ;

„Bowlby-ellenesek"(1) Anna Freud és Sophie Dann 1951-ben megjelentettek egy esettanul­mányt hat, három éves kor körüli árváról, akik a Második Világháború koncentrációs táboraiból menekültek meg. A gyerekek egy Angliában lé­vő menekülttáborba kerültek, ahol rendkívül agresszívan viselkedtek.

Végül láthatóan kiheverték a lélektani traumákat, egymással alkottak kö­teléket, és társas viselkedésük három éven belül normálissá vált.

A traumák hosszú távú kimenetele azonban ismeretlen.

(2) A kultúrközi vizsgálatok eredményei szerint a gyerekek rendszerint több személyhez is kötődnek. Mary Ainsworfh (1967) például az ugandai ganda törzset tanulmányozva a többszörös kötődés mellett szóló bizo­nyítékokat talált.

Mindkét eredmény ellentmond Bowlby „monotrópía-elméletének”.

147

Bowlby értékeléseMichael Rutter szerint Bowlby-nak részben igaza van, részben pedig nincs. Rutternek a Wight-szigeten végzett kutatásai szerint a szétszakí­tott családokban nagyobb valószínűséggel jelenik meg a fiatalkori bűnö­zés. Ez az eredmény megerősíti Bowlby-ét. Bowlby meghatározása az anyai szeparációról azonban túl tág. Rutter szerint hasznosabb lenne megkülönböztetni a deprivációt (az anya elvesztése vagy hiánya) és a priváciöt (az anyai gondoskodás hiánya). Rutter szerint más tényezők is fontosak. így például a szülők válásával járó stressz nagyobb kárt okoz, mint maga a válás.

Mavis Hetherington és munkatársai (1978) szintén azt találták, hogy a szülők válása okozta stressz haragot, depressziót és bűntudatot vált ki a gyerekekből.

Ugyanakkor nem csak az anya fontos, ás önmagában csekély jelentőség ű, hogy az anya dolgozik-e vagy sem.

-_____________________________________________________________________y

Bowlby-nak tehá t igaza volt, amikor a szeretet és törődés^ gyerekkori fontosságát hangsúlyozta, és figyelmeztetett a gondoskodás hiánya és a későbbi eltévelyedés közötti

Nem csak a gyerekkorunk, de számos társas tényező is hatással van ránk.

148

SZ0 CIÁLPSZICH0 LŐ6 SAA szociálpszichológia témái közé tartoznak:a személyközi kapcsolatok (pl. a személyészlelés vagy a vonzalom), a személyiség (pl. a típusok, az énfogalom és az attitűdök) és a csoportviseikedés (pl. a konformitás vagy az engedelmesség).

A SZEMÉLYKÖZI KAPCSOLATOKRA természetesen a gyerek- és ka­maszkor fontos élményei is hatással vannak. A téma itt bemutatott része a személyészleléssel és a szexuális vonzalommal kapcsolatos kutatá­sokra koncentrál.

(1) A személyészlelés (mások észlelése) gyakran azokra a kulcsfontos­ságú vonásokra épül, amelyekkel szerintünk mások rendelkeznek. Asch (1946) és Kelley (1950) szerint a „központi vonásokra” figyelünk (nem pedig a „perifériás vonásokra”), így ha találkozunk egy nagylelkű, jó hu­morú és kiváló társas készségekkel rendelkező emberrel, akkor az fog érdekelni bennünket, hogy mindezek „melegszívű” vagy „hideg” szemé­lyiséggel párosulnak-e.

A holdudvarhatás pedig akkor érvényesül, amikor egy személy központi vonásai alapján általánosítunk.

Például ha valakit alapvetően „jónak” vagy „kedvesnek” látunk, akkor minden viselkedését ilyennek fogjuk tekinteni.

Hasonlóképp, ha valakit „rossznak” látunk, akkor nem fogjuk szeretni, bármit csináljon is.

149

Az elsőbbségi/újdonsági hatás arra vonatkozik, hogy egy személyről való információt korán (elsőbbségi hatás) vagy későn (újdonsági hatás) szerzünk-e meg. Az elsőbbségi hatás („az első benyomás számít”) a személy megismerésének pillanatától néhány másodpercig érvényesül, és olyasmik határozzák meg, mint az arckifejezés, az öltözet vagy a be­szédmodor.

Luchins (1957) szerint az emberek az első benyomás alapján döntik el, hogy valaki alapvetően „introvertált” vagy „extravertált”, még akkor is, ha az első információnak a későbbiek ellentmondanak.

Ennek nagy jelentősége lehet például a bíróságon.

WVz újdonsági hatás viszont akkor jelenik meg, amikor fontos új információ merül fel.

____________J

Különösen olyan emberről, akiről azt hisszük, jól ismerjük, és elég nagy idő telik el az első és az utolsó benyomás között.

150

(2) Szexuális vonzalom

Számos folyamat befolyásolja, hogy kedvelünk, illetve szeretünk-e vala­kit.

(a) Hasonlóság: az emberek hajlamosak olyanokkal „összeállni”, akik ál­talában hasonlítanak rájuk vagy „illenek hozzájuk”. Ez a fizikai vonzerőre (Murstein, 1972) éppúgy érvényes, mint az iskolázottságra és az IQ-ra (Hatfield, 1978). Szintén fontos a kulturális háttér és különösen a vallás (Newcomb, 1961). Néha azonban az is előfordul, hogy „az ellentétek vonzzák egymást” (Winch, 1955).

(b) Költség és haszon: figyelem, gondoskodás, bizalom, biztonság, kö­zösség, készségek, tudás, státusz, pénz, energia, szaporodás, szex... Néhány pszichológus (pl. Blau, 1964; Homans, 1974; Berscheid és Walster, 1978) úgy tekint a kapcsolatokra, mintha egy könyvelő a mér­legfőkönyvet lapozgatná:

Profit = Haszon - Költség

/ - ■" Tényleg ' ~~ - megéri az érzelmi köit-

ségeket?

A kapcsolatokban a befektetés, valamint az elvárásokon (pl. „Nem vá­rom, hogy szép és gazdag feleségem/férjem legyen.”) alapuló kompromisszumok érzése is felmerülhet.

(c) Specifikus tényezők:- a fizikai vonzalom kezdetben fontos, különösen férfiaknál (Walster és munkatársai, 1966),- az ismerősség és a gyakori találkozás is elősegíthetik valakinek a meg­kedvelését (Festinger és munkatársai, Zajonc és munkatársai, 1971, 1974); (ezt a hirdetésekben és a politikai kampányokban is használják) és- kölcsönösség: általában kedveljük azokat, akik kedvelnek bennünket (Aronson, 1976).

151

Az attitűdök jelentik a szociálpszichológia központi témáját. Számos ku­tatás látott napvilágot az attitűdökkel kapcsolatban, amelyek elsősorban a társadalmi kontroll (háborús propaganda, politikai kampányok, a nép- egészségügy) és a hirdetések szempontjából vizsgálták az attitűdök megváltoztatásának lehetőségeit.

Egy attitűdöt három részre bonthatunk:1. egy kognitív összetevőre, amely - konkrét és nem konkrét

- hiedelmekből áll (pl. „A dohányzás rákot okoz”.),2. egy affektív (érzelmi) összetevőre, amely érzésekből áll

(pl. „Gyűlölöm a dohányfüstöt.”) és3. egy viselkedéses összetevőből, amely az idevágó

cselekvést jelenti (pl. „Csak nemdohányzó étteremben eszem.”)

Az attitűdök megváltozatásához mindhárom összetevőt, de különösen az affektívet kell megcéloznunk (Janis & Feshbach, 1953).

Az attitűdöket rendszerint megkérdezéses eljárásokkal - elsősorban „kérdőívekkel” - szokták vizsgálni. A kérdőívek ma is a Thurstone által 1929-ben, illetve Likert által 1932-ben tervezetteken alapulnak.

A dohányzással kapcsolatos attitűdöket mérő kérdőívKérjük, minden egyes állításnál jelölje meg, mennyire ért egyet!

Nagyon Egyet- Nem tu- Nem ér- Nagyon egyetér- értek dóm tek nem ér­tek egyet tek

egyet

A rák egyik legfőbb oka a dohányzás.G yűlö löm a dohányfüstöt.Nem eszem dohányzó étterem ben.

Az előítéletet tekinthetjük szélsőséges attitűdnek, amely hasznos, tanult válasz lehet az esetleges veszély elkerülésére. (Ha például egyfajta étel­től rosszul vagy, akkor a hasonló ételeket is kerülni fogod.) De olyan irra­cionális vagy antiszociális viselkedéshez is vezethet, mint a rasszizmus (Bensőn és munkatársai, 1976), a szexizmus, az öregek megvetése, vagy az állatok bántalmazása.

Előítéleteket könnyű kiváltani. Például - mint Jane Elliott (1977) megmu­tatta - elég, ha azt mondjuk, hogy a barna szeműek jobbak, mint a kék- szeműek.

Az előítéletek csökkentésének két lehetséges útja az egyenlő felek­ként, nem versengő helyzetben való találkozás, illetve ha közös célok ér­dekében együtt kell működni (Brown, 1986).

152

CsoporttfiselkedésKülönbséget kell tenni a konformitás (a csoport befolyása az egyénre) és az engedelmesség (egy személy utasításainak a követése) között.

Konformitás

Asch (1951) megmutatta, hogy egy kis csoportnyi ember olyan hatással tud lenni a többiekre, hogy egyharmaduk mindig, közel háromnegyedük pedig legalább egyszer egyetért egy hamis állítással. (A teljes hatás el­éréséhez már három másik ember elegendő volt.) A kísérleti személyek a következőkkel indokolták a viselkedésüket:

Ez a kísérlet rávilágít a sok emberre jellemző „birkatermészetre”. Mindez nagyon fontos a társadalmilag elfogadható viselkedések (a törvények be­tartása és a rendőrségnek való engedelmesség) szempontjából, sokszor azonban hátrányos - gondoljunk csak a „a divat áldozataira”. Néha pedig kimondottan veszélyessé válhat, mint a következőkben látni fogjuk.

153

Engedelmesség

Milgram (1963) arra kérte a kísérletében résztvevőket, hogy szerepelje­nek egy „tanár-diák” helyzetben, amelyben minden egyes helytelen vála­szért egyre nagyobb „elektrosokkot” kell adni. Hallani lehetett, ahogy a szomszéd szobában ülő „tanuló” 180 voltnál azt sikítja: „nem bírom to­vább”, 270 voltnál pedig agóniába zuhan.

Milgram a tiltakozásuk ellenére minden egyes résztevőt arra kért, növelje az áramütést a halálos 450 voltig.

----------- ----------M eglepetesem re az összes résztvevő' e lm en t legalább 3 0 0 vo ltig , 6 2 ,5 %-uk

gyedig egész végig.

De én csak p a ra n c s o t te lje s íte t te m .

A résztevők csak később tudták meg, hogy a „tanuló” egy színész volt, és valójában nem adtak áramütést senkinek.

A kísérlet azt mutatja, hogy „normális embereket” is rá lehet venni bűn- cselekmények elkövetésére.

154

ÖSSZEHASONLÍTÓ PSZICHOLÓGIAAz összehasonlító pszichológia azért tanulmányozza az állatokat, hogy az emberekhez hasonlítsa őket, ám az állati viselkedés önmagáért is ér­dekes lehet.

A pszichológiának ezt az ágát durván két részre szokás osztani: a „labo­ratóriumi” és a „természetes” kutatásra. Az utóbbira olyan etológusok voltak nagy hatással, mint Lorenz és Tinbergen, akik az állatokat a ter­mészetes élőhelyükön tanulmányozták.

„Laboratóriumi” vizsgálatokra épül viszont a behaviorista és kognitív né­zőpontokat tárgyaló részekben már bemutatott négy fő tanuláselmélet.

A tanuláselméletek összefoglalása

1. Klasszikus kondicionálás (Pavlov) 61. oldal2. Operáns kondicionálás (Skinner) 76. oldal3. Szociális tanuláselmélet (Bandura) 89. oldal4. Belátásos (kognitív) tanulás (Köhler) 98. oldal

A természetes környezetben végzett vizsgálatok eredményei pedig elmé­lyítették a társas viselkedésről - mindenekelőtt a kommunikációról és ag­resszióról - való tudásunkat.

155

állati társadalmak

Miért alkot számos állatfaj társas csoportokat? Egyetlen szóval: a TÚLÉLÉSÉRT. És ez mind az EGYÉN, mind a FAJ túlélését jelenti.

Az egyed túléléséhez védelemre, vagyis az időjárás viszontagságai előli menedékre, valamint élelemre van szükség.

A faj túléléséhez szaporodás szükséges, amely magában foglalja amegfelelő pár kiválasztását, az udvarlást, a kötődést, és mások - külö nősen az utódok - védelmét.

Ezek nagy része persze veleszületett, automatikus ÖSZTÖN, amelyet csak kis mértékben kísér tudatos döntéshozatal. Óvakodnunk kell attól, hogy az állati viselkedésre emberi magyarázatokat adjunk, vagyis kerül nünk kell az antropmorfizmust („emberszerűséget”).

156

KommunikációA túlélés érdekében szükség van valamilyen fajta kommunikációra. Ez rendszerint JELEK segítségével megy végbe, amelyek lehetnek látási, hallási vagy szaglási ingerek. Ez utóbbi csoportba tartoznak például a_ feromonok, az olyan hormonok, amelyek szaglás útján érzékelhetők. Egy hím lepke szag alapján fél mérföldről is megérez egy nőstényt.

Néhány jel egyetemes az élővilágban, mások azonban fajspecifikusak.

Bármilyen bonyolult legyen is a kommunikáció, legyen szó madárdalról, a bálnák énekéről, a delfinek hangjáról vagy a majmok hívó kiáltásairól, egyikben sem fedeztek fel eddig bármilyen valódi szintaxist vagy nyelv­tant. Ezért úgy hisszük, az emberen kívül egyetlen állat sem rendelkezik valódi „nyelvvel” . Talán a csimpánzok jelentik a kivételt ez alól. Gardner és Gardner (1971, 1975, 1978, 1983) például egy„Washoe” nevű csim­pánzt tanítottak meg a süketek által használt jelnyelvre. Néhány bíráló mindazonáltal úgy véli, hogy az ilyen fajta kommunikáció, bármilyen lenyű­göző legyen is, lényegében még mindig csak utánzás (Terrace, 1979).

157

AgresszióBár a legtöbb állat az emberi nyelv bonyolultságához viszonyítva csak a kommunikáció egyszerű formáival rendelkezik, úgy tűnik, sokkal sikere­sebben kerülik el, hogy súlyosan megsebesítsék vagy megöljék fajtársai­kat. A társas facilitáciő olyan viselkedés, amely inkább pro-, semmint antiszociális (egymás kurkászása, a szembenézés kerülése stb.).

Konfliktus esetén, ha egy nőstényt vagy területet védenek, az állatok többnyire ritualizált agressziót folytatnak.

Még ha sor kerül is verekedésre, akkor sem valószínű, hogy fizikai sérü­lés fordulna elő: ilyenkor az állatok a testük kemény részeit használják, mint amikor például a kecskék összeütik a fejüket.

A gyilkosság - vagyis a fajtárs szándékos megölése - azonban ritka. Jane Goodall több mint tizenkét éve tanulmányozta már a csimpánzokat a vadonban, mire szemtanúja lett az első gyilkosságnak.

158

EGYÉNI KÜLÖNBSÉGEKAz egyéni különbségek területe felöleli a normalitás és abnormalitás kér­dését, miközben a hangsúly a lelki egészségre és betegségre (a diag­nózisra és terápiára) helyeződik. A két legfontosabb részterület az intelli­gencia és a személyiség.

Mi számít „normálisnak” ?Richard Gross (1996) számos különböző meghatározást tekint át:

1. Statisztikai meghatározás (értékmentés): amit a nagy többség (95%) csinál az normális, a kisebbség (5%) hozzájuk képest abnormális. (Statisz­tikailag megfogalmazva ez azt jelenti, hogy azokat az értékeket tekintjük normálisnak, amelyek az átlagtól két egységnyi szóráson belül találhatók.)

2. A normától való eltérés (nem értékmentes). Ez a megközelítés arra épül, hogy mi az, ami társadalmilag elfogadható. Néhány kultúrában pél­dául a homoszexualitást „természetellenesnek”, „bűnnek”, „egészségtelen­nek”, „betegnek”, „perverznek”, „undorítónak”, „visszataszítónak” vagy „a társadalomra veszélyesnek” tartják. Más kultúrákban nem hoznak ilyen ér­tékítéleteket.

3. A mentális egészségre épülő nézet azt igyekszik meghatározni, hogy milyen egy érett, teljes emberi lény. Ebbe beletartozik az, hogy mit és mi­ért teszünk, a személyes fejlődésünk, a képességünk, hogy megküzdjünk a stresszel, valamint az a képesség, amely lehetővé teszi, hogy szeretetet adjunk és kapjunk, és kielégítő személyes kapcsolatokat alakítsunk ki. (Jahoda, 1958).

A betegnek tü n ete i vannak, amelyeket betegségként lehet diagnosztizálni, ás a gyógyulás érdekében megfelelő terápiát kell alkalmazni.

A személy csak másmilyen: nem illeszke­dik a hagyományos tá rsas normákhoz.

4. A mentális betegség megközelítése kétféle szubjektív nézetet is fel­ölelhet: 1) „Mások szerint rendben vagyok, pedig nem vagyok jól.”, illetve 2) „Jól vagyok, csak mások hiszik az ellenkezőjét”. Ezért a legtöbbször igyekeznek objektív, orvosi modellre épülő kritériumokat felállítani - vagy épp elvetni azokat. ____

R. D. Laing (1959, 1961), az antipszichiátriai mozgalom egyik atyja.

159

Pszichopatológia

A „patologikus” „beteget” jelent, így szó szerint „mentális betegségről” van szó. Ma azonban jobban szeretjük a „mentális zavar” kifejezést használni. A gyakorlatban két fő osztályozási rendszer létezik.

1. Az ICD-t (International Classification of Diseases - A betegségek nemzetközi osztályozása) az Egészségügyi Világszervezet (WHO) jelen­tette meg. Jelenleg az 1987-ben kiadott, tizedik változat van érvényben.

2. A DSM-et (Diagnostic and Statistical Manual (of Mentái Disorders) - (A mentális betegségek) Diagnosztikai és statisztikai kézikönyve) pedig az Amerikai Pszichiátriai Társaság adta ki. Jelenleg az 1993-as, negye­dik kiadás (a DSM-IV) van érvényben.

A két osztályozási rendszer nagyon hasonló: mindkettő Emil Kraepelin 1896-as rendszerének továbbfejlesztése. A biológiai okok kiváltotta „szervi” megbetegedéseken kívül hagyományosan különbséget teszneka „neurózis” és a „pszichózis” között.

Neurotikus• a személyiségnek csak egy

része érintett• a személy tudatos

(pl. fóbiák, kényszerbetegsé­gek, szorongás)

Pszichoíikus• a személyiség egésze érintett• a személy nem tudatos

(pl. skizofrénia)

Ezen kívül léteznek hangulati („affektív”) betegségek is (pl. depresszió, mánia), illetve személyiségzavarok (mint például az antiszociális visel­kedés („pszichopátia”) és a függőség.

A terápia a hat nézőpont bármelyikére épülhet. Sokan próbálták felmér­ni, hogy „melyik a legjobb?”Az eredmények szerint a betegek kétharma­da javul a terápiáktól. Ugyanakkor kétharmaduk állapota BÁRMIFÉLE kezelés nélkül, spontán módon is javul (Eysenck, 1952). A fenti kérdés azonban nem túl célravezető: a szükséges terápia típusa nagyrészt az adott problémától függ - pont úgy, mint a gyógyszerek esetében.

Ma a terápia gyakran eklektikus: gyógyszerek, valamint különféle pszi­chológiai módszerek ötvözetére épül.

160

intelligenciaAz IQ-tesztekAz első intelligencia tesztet a francia Alfréd Binet (1905) alkotta meg, az iskolaérettség vizsgálatára. Az intelligencia teszteknek az eredményét általában egyetlen számmal, egy hányadossal (IQ) fejezik ki.

A 100-as értéket választották az IQ átlagos értékének, és 15-öt az IQ szórásának.

A legjobb eredményt elérők mennek a légierőhez, a közepesek a tengerészg; &ághoz, a maradék a gya lóg sághoz.

Belőlem ágyútöltelék lesz.

99,72%

0,14%

Binet tesztjéből 1916-tól az Egyesült Államokban, a Stanford Egyetemen kialakították az úgynevezett Stanford-Binet tesztet. Az új teszteket a kor­mány a fegyveres erőkhöz való kiválasztásra használta.

A fenebe! Jól kifogtam!

1

i : ,, \ mf)ié ,1

Napjainkban sokféle IQ-tesztet használnak az iskolákban és a munkahe­lyi alkaimasságvizsgálatoknál. Ezek közé tartoznak Wechsler és Eysenck tesztjei.

AZ EMBEREK IQ-JA NORMÁLIS ELOSZLÁSÚ

0,14%

Példa egy IQ-tesztfeladatra: 3 8 12 15 17?

161

Az KQ-viták

Az intelligencia a pszichológia valószínűleg legvitatottabb témája. Ennek részben az az oka, hogy az IQ-teszteket kiválasztási eszközökként hasz­nálják, különösen az iskolákban. Ahelyett, hogy - Binet szándékainak megfelelően - általában a gyereken segítettek volna, Nagy-Britanniában csak néhányukon segítettek.

Te okos vagy, te jó iskolába mész.

Te ostoba vagy, te rossz iskolába mész. o i M ehe tek m elózni a gyá rba .

j Engem megbélyegeztek, és ; j önbeteljesítő jó s la t fog te lje - !

i: sülni ra jtam .

Ennél is nagyobb vitákat váltott ki az IQ-teszteredményekben meglévő rasszok közti különbségek kérdése. Arthur Jensen (1969) azt találta, hogy a feketék „a fehér populáció átlagánál 15 ponttal rosszabb ered­ményt érnek el”. Hans Eysenck (1981) megerősítette ezt: „Ezek kulturáli­san fair eredmények. Arra a következtetésre jutottam, hogy az IQ 80%- os örökletességére épülő modell valószerű és védhető.”

162

Egyes pszichológusok „rossz hírnevet” szereztek mind maguknak, mind az IQ-teszteknek. De a tisztesség kedvéért Eysenck ezt is hangsúlyozta:

„Nagy hiba, ha eltúlozzuk az in te lli­gencia fo n tossá gá t. Rasszisták könnyen visszaélhetnek a tényekkel és az érvekkel. M indenkit egyénként kell kezelni.”

A legfontosabb: az eredmények szerint a környezet szignifikáns mérték­ben képes növelni az IQ-t (Skeels, 1966). Az IQ-teszteket a validitás szempontjából is bírálták, mondván, hogy csak bizonyos képességeket mérnek, míg másokat - mint például a „gyakorlati érzéket” vagy a hét­köznapi problémák megoldásának képességét - figyelmen kívül hagy­nak.

A probléma igazából a meghatározással kezdődik. Az egyik - körben for­gó - definíció szerint „intelligencia az, amit az IQ-tesztek mérnek”. Mások (Piaget) megpróbáltak kitörni ebből. Az IQ-tesztek mindenesetre ma is meghatározó eszközök.

(Válasz a 161. o ldalon lévő kérdésre: 18).

163

SzemélyiségA személyiség szintén olyan fogalom, amelyet nem könnyű meghatároz­ni, ráadásul újabb táptalajt ad az öröklés-környezet vitának.

TípuselméletekNéhány pszichológus az általános személyiségtípusokra összpontosí­tott. C. G. Jung például introvertált és extravertált személyiségtípust külö­nített el, amelyeket Hans Eysenck fejlesztett tovább, és mért kérdőívek (az ERI és az EPQ) segítségével, és egészített ki egy neuroticizmus / érzelmi kiegyensúlyozottság nevű dimenzióval. Eysenck szerint ezek nagyrészt velünk született tulajdonságok.

Érzelmileg

kiegyensúlyozatlan

Csendes Emberkerülő T artózkodó

Pesszimista Megfontolt Merev

Szorongó Szeszélyes

Introvertált

Sértődékeny Nyugtalan

Agresszív Izgulékony Változékony

Impulzív Optimista

Aktív

FlegmatikusPasszív

Gondos Komoly

Békés Megfontolt

Megbízható Kiegyensúlyozott

NyugodtÉrzelmileg

kiegyensúlyozott

Extravertált

Szangvínikus/Szociábilis

Társaságkedvelő / Bőbeszédű

Készséges Könnyed

Élénk Gondtalan

Vezető

Egy másik népszerű típuselmélet Friedmantól és Rosenmantól (1959) származik. Az A típusú személyiség versengő, türelmetlen, nyugtalan, és hajlamos a szív- és érrendszeri megbetegedésekre, szemben a B típusú személyiséggel, amely nem.

Vonáselméletek

Mások jegyeket vagy „vonásokat” azonosítottak, mint amilyen például Catteli 16 személyiségfaktora (amelyeket a 16PF nevű kérdőív mér). Cattell faktorai közé tartozik: önalávető - uralkodó, bizalomteli - gyanak­vó, praktikus - fantáziadús és így tovább.

Az ilyen kérdőívek jelentik a pszichometria, vagyis a személyiség kvan­titatív mérésének az alapját. Ezeket a teszteket csak arra képesített em­berek használhatják, és nem elérhetők a nagyközönség számára.(Bár gyakran helytelenül használják, elsősorban a munkáltatók,)

164

A PSZICHOLÓGIA MAA pszichológusok ma rendszerint az összes nézőpontot vegyítik, bár né- hányan még mindig árkokat ásnak, és szűklátókörűén figyelmen kívül hagyják mások nézeteit. Hasonlóképp, néhányan még mindig az örök­lés-környezet vitával foglalkoznak, holott az interakcionista nézet meg­mutatta, hogy mindkettő fontos, és nem választhatók külön.

Az idők során újabb fontos nézőpontok merültek fel.

Feminizmus és rasszizmus

Az 1970-es évek óta egyre nagyobb figyelem fordul a társadalomban általában meglévő egyenlőtlenségek felé. A pszichológiában, a többi tu­dományterülethez hasonlóan, a legfontosabb és leghíresebb tanárok, kutatók és szerzők között még mindig zavarba ejtően kevés a nő, illet­ve a nem fehér származású.

A pszichológiában ma is a heteroszexuális fehér fé rfiak je len tik a norm át, amelyhez minden más emberi viselkedést hasonlítanak.

Ez nem csak azokkal szemben igazságtalan, akik ha több lehetősé­gük lenne, fo n to s eredményeket érnének el, de a „fehér férfiak szempontjainak” e ltúlzásával valószínűleg lényegesen to rz ítja a vizsgálatok eredményeit is.

A feministák észrevették ezeket a gondokat, és fel is hívták rájuk a figyel­met. így ma már tisztában vagyunk a mozgáskorlátozottakat, az időse­ket, a többségétől eltérő szexuális orientációjúakat és az állatokat sújtó elfogultságokkal, előítéletekkel.

165

Az emberekkel folyó kutatások etikai kérdéseiMeglepő módon a kutatással kapcsolatos etikai kérdések csak egészen a legutóbbi időkben kezdték erősen foglalkoztatni a pszichológusokat. A legnagyobb ösztönzést egyes amerikai vizsgálatok (pl. Milgram kísérle­tei) adták, amelyek szándékosan tettek ki embereket rettenetes stressz­nek.

Az Amerikai Pszichológiai Társaság 1953-ban, majd 1983-ban, a Brit Pszichológiai Társaság pedig 1978-ban, 1985-ben és 1990-ben jelen­tette meg a minden kutató, gyakorló vagy oktató pszichológus által követendő etikai alapelveket. (Magyarországon a Pszichológusok Szakmai Etikai Kódexe 1981-ben jelent meg, az eredeti változat bővítése, frissítése és átdolgozása jelenleg is folyamatban van, A ford.)

A legfőbb etikai alapelvek

Az önkéntes részvétei nagyon fontos, beleértve a személy jogát, hogy bármikor kiszálljon. Meg kell nyerni az összes résztvevő infor­mált hozzájárulását, nem csak a részvételhez, hanem az eredmé­nyek közléséhez is. El kell kerülni a megtévesztést, vagy ha ez kez­detben elengedhetetlen, a személyeket a lehető leghamarabb be kell avatni, majd visszajelzést, illetve szükség esetén tanácsadást kell biztosítani a részükre. Mindvégig bizalmasan kell kezelni az adatokat, beleértve a publikált eredményeket is, amelyek alapján a résztevőket meg lehetne találni. El kell kerülni a fizikai és mentális sérülést, azt, hogy zavarba hozzuk, megalázzuk, vagy az önértéke­lésükben megbántsuk a résztvevőket. A kutatást hozzáértő, becsü­letes, felelősségteljes, elszámoltatható, és a többi kutató munkáját fi­gyelemmel kísérő szakembernek kell vezetnie.

166

Az állatokkal folyó kutatások etikai kérdéseiÁllatokat két okból vizsgálunk:

1) Eléggé hasonlóak ahhoz, hogy az eredményeket emberre vonatkoz­tassuk.2) Emberekkel nem lehet elvégezni az adott kutatást - gyakorlati vagy etikai okok miatt.

Ebből jön létre „az állatokkal folyó kutatás paradoxona”: ha eléggé ha­sonlítanak hozzánk ahhoz, hogy érdemes legyen őket vizsgálni, akkor ahhoz is eléggé hasonlítanak, hogy hozzánk hasonlóan éljék át a szen­vedést.

Az állatkísérleteknél ügyelni kell arra, hogy- minél kisebb kellemetlenséget okozzunk a vizsgált állatnak és- a vizsgálat eredményének tudományos haszna arányban álljon a vizs­gált állatnak okozott károsodással.

Napjaink gyakorlatában „a pszichológiai állatkísérletek az összes állatkí­sérletnek csak elenyészően kis hányadát teszik ki” (Gross, 1996).

167

A további kérdések és alkalmazási területek rövid áttekintése1. A pszichológia mint egyetemi tárgyA pszichológia mint egyetemi tárgy felosztható a különböző tanszékek szerint olyan részekre, amelyek megfelelnek az oktatási, vizsgáztatási és kutatási célkitűzéseknek. A tanszékek elnevezése többnyire megfelel az itt bemutatott felosztásnak, vagyis megtalálhatjuk a fejlődéslélektani, a szociálpszichológiai, az összehasonlító pszichológiai és az egyéni kü­lönbségekkel foglalkozó, valamint a kognitív és biológiai pszichológiai tanszékeket.

Lehet átfedés az egyes területek között, ám a pszichodinamikus, a behaviorista és a humanisztikus nézőpont képviselői általában nem ren­delkeznek önálló tanszékkel. A pszichodinamikus nézőpontot többnyire a fejlődéslélektani vagy az egyéni különbségekkel foglalkozó tanszéken találhatjuk meg, csakúgy, mint a behaviorizmust, amely azonban első­sorban az összehasonlító pszichológiában szokott felbukkanni. A huma­nisztikus nézőpont többnyire az egyéni különbségekkel foglalkozó tan­széken jelenik meg.

Az egyetemi tanszékeken a legkülönbözőbb képzettségű és érdeklődésű pszichológusokat találjuk. Egy kognitív pszichológiai tanszéken például biológiai pszichológiával, fejlődéslélektannal, egyéni különbségekkel, il­letve értelemszerűen kognitív pszichológiával foglalkozó szakemberekettalálunk.

2. Aktuális irányzatokNapjaink két különösen erős irányzata a kognitív, illetve az egészség­pszichológia.

A kognitív pszichológia (vagy „kognitív tudomány”, ahogy sokan elő­szeretettel nevezik) számos problémára nyújthat megoldást, ha helyesen alkalmazzák a problémamegoldással és a gondolkodás összetettségével kapcsolatos kutatások eredményeit. A kognitív pszichológiában előszere­tettel használnak számítógépeket a résztevők tesztelésére és általában az adatok elemzésére.

Az egészségpszichológia egy viszonylag új irányzat, amely az összes többi terület és nézőpont, de elsősorban az egyéni különbségek kutatá­sának eredményeit ötvözi. A személyiségelméletek, a pszichopatológia és a pszichoterápiák (az összes ismert fajta) alkalmazhatók a stresszel való megküzdés, a gyász, a házasságok és válások, az önpusztító ma­gatartás (dohányzás, alkoholizmus), a szexuális viselkedés és más kérdések esetében. Az egészségpszichológia segíthet ráébreszteni az embereket, hogy a sorsuk nagyrészt a saját kezükben van, és a szokásaikon múlik. Egy másik népszerű alkalmazott terület a sportpszi- choíógia, amely a motivációval, az énfogalommal, a csoportdinamikával és hasonlókkal foglalkozik.

168

3. A pszichológia iránti keresletA pszichológia iránti kereslet rohamosan nő. A pszichológia jól eladható könyvek formájában, illetve más médiumokban - még akkor is, ha a leg­többször csak népszerű, illetve népszerűsítő munkákról van szó. Sajnos azonban ezt a területet is ellepik a sarlatánok, akik a könnyű meggazda­godást keresik. Általában az életrajzi adatok és a recenziók segítik a va­lódi értékek felfedezését

Az egyetemeken található pszichológus képzések is egyre népszerűb­bek. Nagy-Britanniában a jog után ez a második legnépszerűbb egyete­mi szak, akárcsak az Egyesült Államokban, ahol csak az üzleti- és veze­tőképzés előzi meg.

4. A pszichológia státuszaNagy-Britanniában a Brit Pszichológiai Társaság 1990-ben elkészítette az „okleveles pszichológusok névjegyzékét”, hogy a nyilvánosság is ellenőrizhesse azokat a minősített tagokat, akik különféle szolgáltatá­sokat nyújtanak. A jegyzék azonban eddig nem emelkedett törvényi erőre. A kormányzatnak ki kell alakítania egy, az orvosokéhoz hasonló rendszert, a szakmai szervezeteknek pedig sokkal többet kell tenniük annak érdekében, hogy megszervezzék a szakmai ügyeket, és pozitív képet alakítsanak ki a pszichológiáról.

Magyarországon nincs ehhez hasonló hivatalos névjegyzék.A www.pszichologia.hu című pszichológiai portálon azonban létrehoztak a nyilvánosság számára elérhető, önkéntes alapon szerveződő szakmai adatbázist, amely megtalálható a http://www.pszichologia.hu/szolg/ webcímen. (A ford.)

5. A pszichológia iránti igényA legmodernebb társadalmakban az utóbbi években egyre gyakoribbá válnak a lélektani problémák, különösen a depresszió és a stressz kivál­totta betegségek.

Általános igényekAz egyre növekvő életszínvonalnak köszönhetően sok ember egyre na­gyobb elvárásokat támaszt mind önmagával, mind másokkal szemben, és ezért könnyen frusztrálttá, türelmetlenné és csalódottá válik, amelyet a depresszió érzése követ. A pszichológia továbbra is feltárhatja az ilyenfajta társadalmi problémákat, és segíthet a velük való megbirkózás­ban, mind egyéni, mind intézményes szinten. Sajnos sokan ma sem tud­ják, hogy milyen segítséget vehetnének igénybe. Sokkal többet kell tenni a megfelelő segítségnyújtásért és tájékoztatásért, és támogatni kell, hogy az emberek képesek legyenek segíteni önmagukon.

169

Az állami oktatás sok országban nem veszi figyelembe a gyerekek igényeit. A tanárokat és a szülőket ki kell képezni, hogy azonosítani tudják a problémákat, és megfelelő módszerek segítségével meg is tud­ják oldani azokat. A tanárképzés során sokkal többet kellene tanítani az intellektuális fejlődésről, a tanuláselméletekről és azok alkalmazásáról (beleértve a fegyelmezést is), az erkölcsi nevelésről, az önállóság báto­rításáról, a lehetőségek kihasználásáról, a felelősségvállalásról, az ön­becsülés kialakulásáról és így tovább.

A közegészségügyi szolgáltatások a terápiák széles körét teszik elérhe­tővé. A hagyományos orvoslás ma is hajlamos gyógyszerekkel kezelni a tüneteket, anélkül, hogy felmérnék a pszichológiai tényezőket. A relaxá- ció és a képzeletre épülő eljárások elérhetővé tehetők, és megtaníthatok azoknak, akik stressz kiváltotta betegségben szenvednek. Ez elősegít­heti a felgyógyulásukat, és megelőzheti a későbbi megbetegedéseket.Az elmeállapot komoly hatással lehet a test működésére: a krónikus stressz például legyengíti az immunrendszert. Ezen a területen további kutatásra van szükség.

A társadalom ellenőrzése egy harmadik fontos alkalmazási terület, a rendőrségnél, a bíróságokon, a büntetés-végrehajtásban és a rehabilitá­cióban. A viselkedéses módszerekkel (ellenkondicionálás, averzió, vi­selkedésmódosítás, modellkövetés), a kognitív technikákkal, a huma­nisztikus megközelítéssel (pl. a problémamegoldás tanításával, az énfo­galom alakításának módszereivel) meg lehet változtatni számos maga­tartást.

A büntetés-végrehajtási rendszerek egyik legnagyobb hibája a tudo­mánytalanság. Különböző spekulációk alapján működnek arról, hogy mi változtatja meg a viselkedést - anélkül, hogy megfelelően ellenőriznék ezeket a feltevéseket. Bár tudjuk, hogy a „büntetés” nem működik (lásd például a börtönből szabadult visszaesők arányát), mégsem tesznek erőfeszítést a büntetési szokások megváltoztatására. A bűnösség meg­állapítása és az ítélet többnyire a személyes benyomás, a jogi helyzet, a nyilvánosság nyomása, a társas izoláció, a bosszú és a hagyomány kusza összevisszáságából alakul ki, anélkül, hogy bárki is figyelembe venné a társadalmi rehabilitáció szempontjait.

Politikai igényekA jogi rendszerek tudománytalanságára vonatkozó kritika a politika vilá­gának egészére érvényes. Hangzatos megállapításokat hallhatunk arról, hogy „mit akarnak az emberek”, illetve „mi a jó nekik”, anélkül, hogy kü­lönösebb erőfeszítést tenne bárki is, hogy empirikus bizonyítékokat gyűjtsön vagy ellenőrizze az elméleteit. Uj nézőpontra volna szükség - jobb kifejezés híján talán „pszichopolitikára” - , amely mind a pszichológi­ai kutatásból származó eredményeket, mind a történelmi példákat felhasználja.

170

Rossz kezekbe kerülve persze a pszichopolitika is veszélyessé válhat. Egy demokratikusan megválasztott kormány az örökkévalóságig is hatal­mon maradhatna, ha pontosan fel tudná mérni és kielégíteni az emberek igényeit - legalábbis annyira, hogy átvészelje a következő választást.

Ugyanakkor az emberi igények mélyebb megértése - az empirikus ada­tok tiszteletével és általában a tudományos hozzáállással párosulva - megkímélhetne a rossz törvényektől és az idő elpocsékolásától.

8, A filozófia iránti igényA pszichológia mint tudomány sokat nyerhetne abból, ha újraegyesülne a filozófia egyes területeivel, amelyektől korábban oly nagy igyekezettel próbálta elhatárolni magát. A pszichológusok a filozófia módszereiből (pl. a logikai következtetésből, az érvelések szerkezetének és hibáinak feltá­rásából) is sokat tanulhatnának. A filozófiai kérdések (olyanok, mint a tu­dat meghatározása, a test-lélek probléma, a gondolkodás értékmentes­ségének kérdése, a szabad akarat, a determinizmus problémája és ha­sonlók), valamint az etika tanulmányozása szintén elősegítené a pszi­chológusok ismereteinek elmélyítését.

A pszichológusoknak meg kell tanulniuk kezelni a munkájukkal járó ha­talmas felelősséget és az erkölcsi döntések meghozatalának szükséges­ségét. Máskülönben úgy próbálnak majd jót tenni, hogy nem is mérik fel, mekkora kárt is okozhatnak. A filozófia értékes hozzájárulást nyújthat a pszichológusok mindennapi munkája során felmerülő erkölcsi dilemmák megoldásában.

7. A pszichológusi karrierHa valaki pszichológus diplomát szerez, számos elhelyezkedési lehető­ség közül választhat - bár ezekhez sokszor további képesítéseket kell szerezni, amihez pedig posztgraduális tanulmányokra van szükség.

Orvosokkal dolgozom együtt, és különböző problémákkal

| (pl. fóbiával, depresszióval, szorongás­osai vagy rossz szokásokkal) küszkö

dő betegeket gyógyítok.

Sokféle terápiás módszert használok, amelyek a PSZICHODI- NAMIKUS, VISELKEDÉSES vagy KOGNITÍV modelleken alapulnalc

Klinikai pszichológus

171

A jellegzetes viselke- désm intázatokró l és a sze-

f mélyiségtípusokrói való tudásom révén segítek a rendőrségnek a

bűnügyek megoldásában.

Egy o k ta tás i hatóságnak dolgozom, az iskolákban viselke­

dési problémákkal küszködő gyere­keknek segítek, és foglalkozom a

szüleikkel is.

Én vagyok az egyik leg­rosszabbul f iz e te t t szakember.

Pluszmunkát kell vállalnom ahhoz, hogy megéljek: így például köny­

veket írok.

Kriminálpszichológus

Neveléspszichológus Pszichológus egyetemi oktató

A pszichológiából nagyon sokat nyerhetnek azok, akik veszik a fáradt­ságot, és rááldozzák a szükséges időt a téma elmélyült tanulmányozá­sához. A pszichológiai ismereteket a saját életünk, és a körülöttük élők javára is fel lehet használni. Remélem, ez a könyv hasznos bevezető­ként szolgált, és megfelelően foglalta össze a terület egészét, az olva­sót pedig további kutakodásra bátorította.

172

Név- és tárgymutató3 szakaszos módszer 85agresszió 12, 158agy 14, 34, 44, 99, 105, 115-122,125Ainsworth 147alaklélektan 6, 47, 92-95, 97, 99-101, 104, 107, 109Arisztotelész 27, 30, 60attitűdök 31, 152Bandura 88-91, 155Binet 161Bowlby 145-148Broca 34, 116Bruner104bűnözés 170büntetés 55, 79-83, 170Comte 33Darwin 35-37, 43Dawkins 38Descartes 28-30Dewey 45-46DNS 128Ebbinghaus 42EEG 119egészség 39, 51, 68, 108, 159- 160, 168, 170 előítélet 134, 152 endokrin rendszer 124 énfogalom 114 etika 166etnocentrizmus 134Eysenck 130, 160-162, 164feminizmus 165fenomenológia 107Freud 14, 48-55, 57-59Freud és Dann 147funkcionalizmus 43, 46-47, 92-93Galton 39-41, 161genetika 128-129Goodall 158horoszkóp 20Hume 30-31, 60Hutt 126ikrek 15, 130

illúziók 100intelligencia 15, 18, 129-130, 159, 161IQ 15, 18, 130, 151, 161-163James 44-46, 87, 107játék 71, 142-143Jensen 162Jones 75jutalom 71, 79-83Kamin 130Kant 30-31, 94Kelley 149klasszikus kondicionálás 64, 67- 68, 76, 155 Koffka 93, 97korreláció 10, 15-16, 39, 41Köhler 93, 97-98, 102kultúra 131-132Lewin 102-103Locke 30, 60Lorenz 155Luchins 150Maccoby és Jacklin 12, 117 Marx, 20Maslow, 109, 110-111 maszturbáció 68 Mclntyre 12 Mead 135 mezőelmélet 102 Milgram 154 Mill 104Miller 56, 131, 171 módszertan 10 negatív megerősítés 83 nem 12, 27, 56, 117, 126, 135 neurotranszmitterek 122-123 normális eloszlás 39-40, 161 Oktatás 45, 86, 91, 101, 111, 170, 172operáns kondicionálás 76-77, 155 ösztrogének 127 Pavlov, 60-64, 70, 76, 155 Pearson, 41Piaget 104, 136-144, 163

Platón 27 Popper 20, 22, 59 pornográfia 68pozitív megerősítés 77, 80, 83-84, 86pszichodinamikus 6-7, 47-48pszichopolitika 171Rogers 112-114Rotter 88Rutter 148Sacks 14Skinner 4, 75-88, 91, 93 skizofrénia 118, 130 Sperry 118 statisztika 24, 41 strukturalizmus 42, 46-47, 92-93 személyiség 109, 149, 160, 164, 168szexuális deviancia 66 szexuális élvezet 69

tanárképzés 170tanulás 27, 60, 64, 71, 89, 97, 101, 123, 131, 141, 143, 154-155, 160 terápia 64-65, 101, 111, 113, 160 tesztoszteron 126 Thomdike 60, 70-71 Triandis 133tudat 29, 43-44, 46, 73, 92, 115, 171tudattalan 48-49 Watson 4, 72-75, 88 Wellings 13Wertheimer 93, 95-96, 99, 101,109Wundt 25-27, 41-42, 44, 96

A fordító köszönetnyilvánítása

Hálás vagyok D em eter Tam ásnak filozófiai, Kutrovácz Gábornak tudom ányfilozófiai, Sóvári Kálmánnak pedig szo­ciológiai ism ereteim hiányosságainak pótlásáért. Köszönöm , hogy Huller Ervin a pszichoanalitikus, Rigó Péter pedig az EEG-vizsgálatokkal kapcsolatos term inológiában seg íte tt eligazodni. Köszönöm továbbá Halmos Ádám, Kiss Julianna és Klein Sándor hasznos tanácsait.

Irodalomjegyzék és hivatkozások[szögletes zárójelben szerepelnek az idézetek és hivatkozások oldalszámaiebben a könyvben]

Angell, James R. (1904) Psychotogy. Henry Holt and Co. New York 6-7. oldal, in Lundian, Róbert (1996) 125. oldal [46. oldal, idézet]Angell, James R. (1906) Presidential Address to the A.P.A.“The Province ot Functional Psychology, in Lundin, Róbert (1996) 125-6. oldal [46. oldal, hivatkozás] Atkinson et al (1996) Hilgard’s Introduction to Psychology. (12th Ed.) Harcourt Brace. Baars (1986) 275. oldal, in Schultz (1996) 451. oldal [104. oldal, idézet]Bandura et al (1963), in Gross (1996). [88-9. oldal, hivatkozás]Bowlby, J. (1951) Maternal care and mentái health. WHO, Geneva. (145. oldal) Cardwell, Mike et al (1997) Psychology. Collins Educational.Colman, A. M. (1995) Controversies In Psychology. Longman.Coolican, Hugh et al (1996) Applied Psychology. Hooder and Stoughton.Eysenck, Michael (1997) Simply Psychology. Collins.Fuller, Ray et al (1997) A Century of Psychology. Routledge, London and New York. Goleman (1983) 54. oldal, in Schultz (1996) 451 .oldal [104. oldal, idézet]Gross, Richard (1995) Themes, Issues and Debates in Psychology. Hooder and Stoughton.G ross, R ichard (1996) Psychology - The Science of Mind and Behaviour. (3rd Ed.) Hooder and Stoughton.Harlow, H, (1959) and (1962), in Gross (1996). [146. ofdai, hivatkozás]Hofstede (1980), in Gross (1996). [133. oldal]Hutt, C. (1972) Males and Femaies. Penguin, England. [126. oldal, hivatkozás]Jones, Wlary Cover (1924) in Schultz (1996) pp 272-3. [75. oldal, hivatkozás (nemva lód i idézet)]Kamin, L. (1981) Intelligence: The Battle Fór The Mind (Eysenck vs Kamin). Pan. [130. oldal, hivatkozás]Lewin, K. (1936) Principies of Topological Psychology. McGraw-Hill. [103. oldal]Lewin et al (1939) in Gross (1996). [103. oldal]Lundin, Róbert W. (1996) Theories and Systems of Psychology (5th Ed.) Heath and Co. Lexington, USA.Maccoby, E. and Jacklin, C. (1974) The Psychology of Sex Differences. Stanford University Press, USA. [126. oldal, hivatkozás]M cln tyre , A. (1972) Sex Differences in children’s aggression. Proceedings of 80th Annual Convention of APA. 7:93-94. oldalMarx, Kari and Engels, Frederick (1848,1996) The Communist Manifesto. Pluto Press, London. [ Marx-idézet a 48. oldalról a jelen könyv 20. oldalán]O ’Donohue, William and Kitchener, Richard (1996) The Philosophy of Psychology. Sage, London and California.Pavlov, I. (1926) Relation between Excitation and inhibition... Experimental Neuroses in Dogs, in Pavlov (1955). 235. oldal [63. oldal, 2. és 3. idézet]Paviov, I. (1934) The Conditioned Reflex, in Pavlov (1955). 252. oldal [63. oldal,1. idézet]Pavlov, I. (1955) Selected Works. Foreign Languages Pub. House. Moskow.Piaget (1932, ’50, ’63, ’70, etc.) in Gross (1996) [36-41. oldal hivatkozás a kognitív fejlődésről; 142-3. oldal hivatkozás a játékról; 144. oldal hivatkozás a morális fejlődés­ről]Popper, K. (1968) Conjecture and Refutations. Harper Row, New York. [20-22. oldal, hivatkozás]Robinson, Dániel N. (1986) An Intellectual History of Psychology. Univ. of Wisconsin Press. USA. [Watson-hivatkozás a 405. oldalról a jelen könyv 72. oldalán]

Sacks, Olivér (1970) in (1990) The Mán Who Mistook His Wife fór a Hat, and Other Clinical Tales. Harper Perennial. New York. 11. oldal [14. oldal, idézet]Schuitz, D. P. and Schultz, S. E. (1996) A History of Modern Psychology. (6th Ed.) Harcourt Brace. USASkinner, B. F. (1971) Beyond Freedom and Dignity. Pelican, England, 20. oldal [4.oldal, idézet]Sternberg, R. J. (1995) In Search of the Humán Mind. Harcourt Brace.Sternberg, R. J. (1997) Pathways to Psychology. Harcourt Brace.Triandis (1990) in Gross (1996). [133. oldal]Triplett, Norman (1898) The dynamogenic factors in pacemaking and competi-tion . Amarican Journal of Psychology, 9, 507-33 in Gross (2. kiadás., 1992) 554. oldal [11. oldal, hivatkozás]Wade, Carole and Tavris, Carol (1990) Psychology. (2nd Ed.) Harper and Row. Watson, John B. (1913) Psychology as the Behaviorist Views It, in Schultz (1996). 259-2 . oldal [4. oldal, idézet; 72. oldal, idézet]Watson, John B. (1930) Behaviorism. (újabb kiadás.) Norton, New York 303-4, in Schultz (1996) 275-6. oldal [75., hivatkozás]Wellings, Kaye et al (1994) Sexual Behavior in Britain. Penguin. UK és USA. [13. oldal, hivatkozás és idézet]Wollheim, Richard (1971) Freud. Fontana Modern Masters, London.Wundt, Wihelm (1873-4) Principies of Physilogical Psychology (Preface), in Schultz (1996) 72. oidal [25. oldal, 1. idézet]Wundt, Wilhelm from Diamond (1980) A plea fór historical accuracy.Contemporary Psychology, 25, 84-5, in Schultz (1996) 76. oldal [25. oldal, 2. idézet] Wundt, Wilhelm (Rules of introspection) in Schultz (1996) 78. oldal [25. oldal, 3.idézet]

További magyar nyelvű irodalom

Atkínson, R. L., Atkinson, R. C., Smith, E. E., Bem, D. J, Nolen- Hoeksema, S. (1999) Pszichológia. Budapest: Osiris (átfogó pszicholó­giai tankönyv)

Carver C. S., Scheier, M. F. (1998) Személyiségpszichológia. Budapest: Osiris (személyiségpszichológia tankönyv)Colé, M. S. Colé, S. R. (1998) Fejlődéslélektan. Budapest: Osiris (fejlődéspszichológia tankönyv)Forgács J. (1996) A társas érintkezés pszichológiája. Budapest: Gondolat-Kairosz (olvasmányos bevezetés a szociálpszichológiába)Pléh Cs. (2000) A pszichológia története. Budapest: Osiris (pszicholó­giatörténet)

Eysenck, M. W., Keane, M. T. (1997) Kognitív pszichológia. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó (a kognitív nézőpont és terület bemutatása) Hebb, D. O. (1995) A pszichológia alapkérdései. Budapest: Gondolat- Trivium (neobehaviorista szemléletű bevezetés)Rogers, C. R. (2003) Valakivé válni. A személyiség születése. Budapest: Edge 2000 (a humanisztikus nézőpont alapműve)

■g'■ci

Miért ne a legjobbal v iiascUm ■ i i

í 'iíteheh

Ha szeretné eldönteni, hogy ki a legalkalmasabb...

Ha érdeklik a modern alkalmasságvizsgáló eszközök.

Ha örülne egy számítógépes szakértői rendszernek...

Ha Interneten keresztül akar tesztezni...

í í:I ilj< i h

3iSHL Hungary Kft.

! 1 21 Budapest, B ív i Illés u. ■■■19. le l : í-i- i f : 1 • 337, m o b il: (■; 36 20) 9 ;:; í- >

e~maií: shlfaK-hi.hy w w w shl.hu

Az Edge 2000 kiadói ajánlata

Sül K Ö K í v l í íVezetőknek (vezetőjelölteknek és akiket vezetnek) B o lt i á r / F t& Scott Adams: Dogbert szigorúan titkos vezetői kézikönyve 2 4 0 0I Scott Adoms: A Dilbert elv 3 2 0 0I Meredith Belbin: A team avagy az együttműködő csoport 1 9 8 0I Ken Blanchord és társai: Empowerment (A felelősség hatalma) 1 2 0 0fc James Champy: A vezetés újjáalakítása 2 2 0 0• Erdős Géza: Akció (A teljes szívvel végzett tevékenység) 1 2 0 0I Dániel Goleman: Érzelmi intelligencia a munkahelyen 2 9 0 0I John Kao: Ötletgyár avagy a kreatív szervezet 1 1 0 0) Klein Sándor: Munkapszichológia 5 2 9 0I Klein Sándor: Vezetés-és szervezefpszichológia 4 8 0 0I Mónus Ágnes: Public Relations (A bizalomépítés művészete) 1 9 8 0I John Wellemin: Az ügyfél szolgálatában 1 2 0 0I Margaret Wheatley: Vezetés és a modern természettudomány 2 3 0 0

Pedagógusoknak (szülőknek, akiket érdekel a tanulás/tanítás)I Oienes Zoltán: Építsük fel a matematikát 1 2 0 0I Dienes Zoltán: Játék az életem (Egy matematikus mágus visszaemlékezései) 1 7 0 0I Haim Ginott: Szülők és gyermekek 1 1 0 0I Klein Sándor: Gyerekközpontú iskola 1 9 8 0I Varga Tamás: Matematikai Lexikon 4 8 0 0I Winkler Márta: Iskolapélda - kinek kaloda, kinek fészek 1 9 8 0

Aki pszichológusokkal akar találkozniI Erőss László-VeérAndrás: Tébolykeringő 1 9 8 0I Klein Sándor: Az intelligenciától a szerelemig 1 2 0 0i Klein Sándor:... az értelemig és tovább 1 2 0 0

Testi/lelki segítségI Alexander Sztrasnij: Természetgyógyászat 1 9 8 0I Eugene T. Gendlin: Fókuszolás (Életproblémák megoldása önerőből) 1 9 8 0I Carl Rogers: Valakivé válni (A személyiség születése) 3 4 9 0I Janette Rainwater: Az öngyógyítás művészete 1 9 8 0

Gyerekeknek és felnőtteknek (mese, vers, regény, elgondolkodtató feladatok)I Klein Dávid: Mardantól Bathkeláig 8 0 0|> William Goldman: A herceg menyasszonya 1 2 8 0I Dennis Shasha: Dr. Ecco talányos kalandjai 1 2 0 0I Hervé This: Az atomoktól a sajttortáig 1 2 0 0

ElőkészületbenI Ram Dass: Az egyetlen tánc I Klein Balázs-Klein Sándor: A szervezet lelke

DROGTÖRT’'N íT KLASSZIKUSAII Albert Hofmann: LSD - bajkeverő csodagyerekem 2 2 0 0I Timothy Leary: Az extázis politikája - drog, tudat, vallás 2 2 0 0I Mitch Earlywine: Marihuána - a tudomány álláspontja 2 9 0 0

K Ö N Y V E

I Ziauddin Sardar - Iwona Abrams: Káoszelmélet másképp 1 8 9 0I Bensőn, N. C. - Van Loon, B,: Pszichoterápia másképp 1 8 9 0

K ö n y v e in k 20 % kedvezménnyel k ö z v e t le n ü l m e g r e n d e lh e tő k é s m e g v á s á r o lh a tó k a z E d g e 2 0 0 0 K ft.- tő i.

E d g e 2 0 0 0 K ft.1 0 1 3 B u d a p e s t , A t t i la ú t 2 3 .

T e l. : 3 7 5 - 7 4 7 3 F a x : 2 0 2 - 0 1 8 0 e m a i l : in f o @ e d g e 2 0 0 0 . h u

w w w . e d g e 2 0 0 0 . h u

Ha egy pillangó Brazíliában csap egyet a szár­nyával, akkor tornádót okoz Texasban?A káoszelmélet az ehhez hasonló zavarba ejtő kérdésekre keresi a választ, A látszólag előre­jelezhető viselkedésű fizikai rendszerek vélet­lenszerűségének felfedezése új tudományágat hozott létre, ami szerint a világegyetem visel­kedése sokkal kevésbé megjósolható, mint eddig hittük. A Káoszelmélet másképp el­magyarázza, hogyan érezteti jelenlétét a káosz a legkülönfélébb eseményekben, az egyes ál­latfajok lélekszámának ingadozásától kezdve a tőzsdék mély- és csúcspontjáig, A könyv emellett megvizsgálja, miként gyökerezik a káoszelmélet a modern matematikában és fizi­kában, továbbá feltárja a káosz és az összetett­ség közötti kapcsolatot, egy új egységes elmé­letet, amely arra utal, hogy minden összetett rendszer néhány egyszerű törvényszerűségből alakul ki.

A könyv gazdag áttekintést ad a főbb terápiák­ról: a pszichoanalízis „beszélő kúrájáról", a viselkedésterápiás és kognitív technikákról, a szomatikus kezelésekről, a humanisztikus, a Gestalt és az egzisztencialista szemléletről, az egyéni- és csoportterápiákról. Betekintést enged olyan kevésbé ismert területekre is, mint a kiegészítő és az alternatív gyógymódok, A Pszichoterápia másképp átfogó kalauz azok számára, akik szeretnének többet megtudni a tárgyról, akár először találkoznak vele, akár meglévő tudásukat szeretnék gyarapítani. Hasznos olvasmány lehet azoknak, akik ma­guknak vagy másoknak keresnek segítséget (szülőknek vagy gondozóknak). Elméleti és gyakorlati útmutató lehet diákoknak vagy hiva­tásos segítőknek is, akik tanácsadóvá vagy terapeutává szeretnének válni.

I

-