Nem formális tanulás2010/2011

1. félév

Tematika1. Tanulás – nem formális tanulás2. Tanulási terek – helyszínek3. Tanulási célok4. Csoportok és azok szabályai5. Tanulási módszerek6. Tanulási stílusok7. Szakmai képzések jellemzői

Tematika 8. Funkcionális jellemzők9. Rendszer – modell10. Munka és tudás11. Hasznosítható tudás, kompetencia12. Korszerű programtervezés13. Elismertetés14. Jövő - műhelyek15. Módszer-tár

1. Tanulás – nem formális tanulás

„ A tanulás az a folyamat, amikor tapasztalatokat szerzünk és átalakítjuk

ismeretté, készséggé, értékké, ítéletté.”

1.„A nem formális tanulás hagyományos értelemben iskolarendszeren kívüli,

végzettséget nem adó képzés. Tágabb értelemben minden olyan képzés, amely a szabad tanulás célját valósítja meg. Nem konvencionális iskolai funkciók jellemzik, tanulóközpontú, a tanulók igényeire, szükségleteire épít. Kevesebb ismeret

„átadására”, de mélyebb beágyazódásra alkalmas, mint a formális tanulás.”

1.„…a munkahely, a társadalmi és egyéb szervezetek

által szervezett olyan rendszerezett oktatás –tanulás, amely oktatási, képzési intézményeken

kívül az egyén igényei és kezdeményezése alapján valósul meg, és amely közvetlenül nem kapcsolódik képesítés megszerzését tanúsító

okirat megszerzéséhez.”

CI. Törvény a felnőttképzésről

1.

1.

Munkaerő piaci képzések Tréningek Tanfolyamok

Milyen képzések jutnak eszünkbe?Ötletbörze!

Aktív munkaerőképzése

Munkahely megtartásának

segítése

Egyén munkába állásának segítése

Egyéb (általános és nyelvi) képzések

Munkaerő-piaci képzések nappali esti és levelező

Nyitott tanulás

Távoktatás

Iskolai rendszeren kívüli képzésekIskolai rendszerű

oktatásTerületei

Képzési formák

Továbbképzés Átképzés

Alapfokú Középfokú Felsőfokú

Alap-iskolai Középiskolai Felsőfokú

Folyamatos szakmai képzés

Hiányzó szakmai képzettség pótlása

Hiányzó iskolai végzettség pótlása

Funkciói

1.

„ A tanulás motivált belső változási folyamat…”

2. Tanulási terek - helyszínek XXI. század Tudástársadalom Versenyképesség Folyamatos változás Fejlődés Alkalmazkodás fenntarthatóság Változás időben és térben Non- formalitás

Milyen tanulási helyszínek jutnak eszünkbe?

2.

„…A fejlődési célok kifejezhetők szándékolt tanulási eredményekként, és fejlődési

folyamatok kifejezhetők tanulási folyamatokként.”

2. Tanulási környezet

Formális oktatás Felnőttoktatás Felnőttoktatás , népoktatás Felnőttoktatási társaságok Felsőoktatás Felsőközépiskola Kötelező oktatás Gyerekgondozás

2. Munkaerőpiac és munkahely

Munkaerőpiaci képzés Tanuló munkahelyek Munkahelyi képzés

Civil társadalom Önkéntes polgári társaságok Tanuló szervezetek Helyi közösség Család

2.„ A tanulás azt jelenti, hogy egy cél elérésében változatlan körülmények között növeljük valaki

(valami) eredményességét. Tehát ha valaki növeli azt a képességét, hogy a célpontot (célját)

ismételt lövésekkel eltalálja, az megtanulja, hogyan lőjön jobban. Jegyezzük meg, hogy ehhez

olyan képesség kell, amely a viselkedést módosítani tudja – azaz választani tud- , és emlékezettel bír. Mivel tanulásról csak akkor beszélhetünk, amikor a rendszer a cselekvési

változatok között választhat, ezért csak a célkereső vagy ennél magasabb szintű

rendszerek képesek tanulni.”

2. Az iskola keretein belül is folyhat „iskolán kívüli”

nem formális képzés Az iskolarendszeren kívüli képzés

intézményrendszeri Munkaerőpiaci képzésekre vállakozó szakiskolák Vállalkozások Regionális munkaerőfejlesztő és képző központok Művelődési intézmények Felnőttképzéssel foglakozó civil szervezetek

3. Tanulási célok„A folyamatos tanulás az a mód, ahogyan a

világban létezünk…”

A tanulás: Alapvető értékekkel, munka-prioritásokkal kapcsolatos Új információk és készségek alkalmazása a cselekvések

világában Élettapasztalatokon történő töprengés Friss visszajelzés önmagunkról, tapasztalatainkról Megszabadulás a személyes gátaktól Bátorság birtoklása

3. Iskola világában előforduló célok

Bloom féle taxiómák Kognitív - megismerés Affektív Pszichomotoros célok – cselekvés és elsajátítás

Megoldás például a projektmodszer

3. Saját – autonóm célok ; maga a tanulás célja

Heteronóm – más célnak való „alárendelődés”„ személyes értelem a tanulás, de objektív

jelentése a munka”

Pl.:főzés

3. Felnőtt „lifewide” tanulás

Szándékos Kívülről irányított (felnőttoktatás) Önirányított ( autodidakta)

Nem szándékos Utazás Események, látványosságok Beleszövődés a mindennapi foglalatosságokba

3. Tanulási tevékenység

Szándékos Formális oktatás

Kisgyerekkori Kötelező Kötelező utáni

Nonformális Folytatódó szakoktatás és képzés Nonformális általános oktatás

Nem tanulásból tanulás Informális tanulás

Ön-tanulás Kollektív tanulás

Németországi időmérleg

3. Cél – és feladatrendszer

Folyamatos infrastrukturális

támogatás

Állami forrásokGazdasági szereplők

ösztönzéseTechnikai

eszköztámogatás nyújtása

Hatékony módszerek elterjesztésének

ösztönzése

TávoktatásNyitott tanulásE- learning

Otthoni tanulás segítése

Hatékony felnőttképzési rendszer biztosítása

Alapoktatás fejlesztéseKözép – és felsőfokú

oktatásfejlesztésIskolarendszeren kívüli

képzés fejlesztése

Állami támogatási feladat

Együttműködési készségek fejlesztése

ÖnkritikaÖnértékelésEmpátiaTolerancia

Együttműködés

Kulcs – kompetenciákCselekvési készségek

fejlesztése

KommunikációIdegen-nyelv

Informatikai jártasságMűszaki és vállalkozási

kultúra

Alapkészségek fejlesztése

OlvasásÍrás

SzámolásTanulási képesség

Tanulási célok – a tudás fejlesztése

Széles képzési kínálat biztosítása

Egyéni adottságok támogatása

Esélyegyenlőség biztosítása

Alapelvek

4. Csoportok és azok szabályai

„két vagy több, egymással társas kapcsolatban, interakcióban lévő ember

összessége”

4. Viszonylag tartós Folyamatos Funkcionális egység Adott cél elérésére alakul Együttes megoldás hatékonyabb, mint az egyéni A társadalom makro szintjén is funkcionális Interakciókkal kapcsolódó emberek összessége Cél és eredményorientált szervezett

4. Az ifjúságsegítő feladatai

Orientáció – a rátalálási fázis Bizalomépítés Információcsere Döntés – döntési helyzetek – folyamat Szervezés

4. Megvalósítás

Mit Hogyan Mikor Hol Kivel – kik által Kiknek Miből

Megvalósulás Csúcs A csoport megújulás

4.Spontán alakulások

Informális csoport

Kapcsolat egymássalSzemélyes ismeret

Egymásra hatásfüggetlenség

Függőségi viszonyok

funkcionális

érdekfüggőség

Formalizálódási folyamatok

Formális csoport

4. Csoportdinamika

Kohézió Együttlét Együttes tevékenység Ezekhez rendelt akarat Szolidaritás Közösségi elvárás Alkotó tér Szabadságfok Egyén helyzete Társas viszonyok Tevékenység Csoportlétszám Csoportstruktúra – teamek csoportban

4.

„…a team egy konkrét munka, feladat elvégzésére, egy projekt meghatározott

időtartamú végigvitelére szerveződőcsoport, amelynek tagjai különböző, de összességében az adott projekt, feladat

által megkövetelt ismeretekkel, kompetenciákkal rendelkeznek.”

4. Team:

Együttműködő csoport Tanulást, fejlődést, problémamegoldást

elősegítő munkaforma Eredményessége függ:

Egyes emberek motivációjától Képességektől Kompetenciáktól Egyénre szabott feladatoktól Optimális team - felépítéstől

4. A jó team:

Egyetért a célokban Beveti tehetségét Bizalmi légkört alakít ki Nyíltan kommunikálnak a tagok Motivált A konfliktus is előrelépést eredményez Részvételalapú Élnek a csoportnormák

4. A team – munka lépései:

Megismerkedés Viharzóna – viták Igazodás – normalizálódás Teljesítés megvalósítás

5. Tanulási módszerektanítási módszerek

„…azokat az eljárásokat értjük, amelyek lehetővé teszik a szakemberek

munkájának hatékony megvalósulását, azt hogy egyedi, kis – nagy rendezvények,

művelődő kisközösségek rendszeres foglakoztatásai, képzései, rekreációs szabadidős programjai révén képesek

legyenek…”

5.….

Mozgósítani Kezdeményezni Információhoz juttatni Érdeklődést felkelteni Segíteni a döntéshozatalban Kompetenciákat erősíteni Érdekeket tudatosítani Ösztönözni a problémamegoldást Beszélgetésekre, vitákra ösztönzi

5.

A tanulás céljától kell kiindulni Tananyag tartalma szerint: elméleti vagy

gyakorlati; ismert, részben ismert vagy ismeretlen a tanuló számára

Tanulók jellemzői: előzetes tanulási tapasztalat, életkor, előzetes tudás, motiváció

Csoport mérete Rendelkezésre álló idő Infrastruktúra, tanterem adottságai, technika Tanár tulajdonságai

5.Nem formális nevelés módszerei

Learning by doing Outdoor Tréning Önkéntesség

5. Egyéni élettapasztalat beépülése a képzési

folyamatba A tananyag hasznossága, világossága

Tanulási utak, kapcsolódási pontok

Rugalmas és egyéni tanulásszervezés Folyamatos személyre szabott értékelés

Tréning

5. Tréning

Módszer és műfaj Kiszélesíti a tanulás spektrumát Kontextust teremt

Elméleti tudás fejlesztése Készségek fejlesztése Attitűd- viszonyulás – értékek fejlődése

5. Egyenlőség és együttműködés A tréner kérdez Nincs kudarc Visszajelzés Középpontjában a bizalom Kompetensség és hitelesség Kompetencia Tisztesség – hitelesség Következetesség Méltóság Szakmai tisztelet

5.

„Azt várják el mindenkitől, hogy holnap ügyesebb és hatékonyabb legyen, mint

ma”

5.

Társadalmi tőkében, kompetenciában, presztízsben – hosszú távo

Osztályzással, azonnalMérhetőség

Nem szükséges róla papírSzükséges róla papírMegfelelés

ÖnkéntesKötelezőRészvétel

Kint a társadalombanBejönnek a társadalombólTerepe

Animációban erősSzaktudásban erősSzakember

FölérendeltAlárendeltKépesség

AlárendeltFölérendeltIsmeret

Legkisebb közös többszörösLegnagyobb közös osztóKisközösségi igények

Erre koncentrálNem erre koncentrálEgyéni igények

KorlátozottKorlátlanRésztvevők száma

KépességfejlesztésTudásátadásCél

Nem formálisFormális

5.Formalitás - formális oktatás

szereplők dominanciája alapján

Tanári dominancián alapuló módszerek: előadás, magyarázat, szemléltetés

Tanulói dominancián alapuló módszerek: önálló kutatómunka, egyéni dolgozat, kiselőadás, önirányított

tanulási folyamat

Kooperáción alapuló módszerek: oktatási célú beszélgetés, viták, tréningek, szerepjátékok

5. ELŐADÁS:

Monologikus szóbeli módszer Passzív módszer a hallgató részéről Bevezetés:

figyelemfelkeltés, szükséges előismeretek felidézése, előrevetíti az ea. vázlatát Kifejtés:

a téma kifejtése, fontos a figyelem fenntartása (hangsúly, tempó, testbeszéd, példák, kérdések, humor, szemléltetés)

Befejezés: téma lezárása, összefoglalás, lényeg kiemelése, következtetések levonása

Előadói stílusok: tényközlő előadó (korrekt, következetes), élményszerűségre törekvő előadó (gyorsan telik az

idő), csapongó előadó Felkészülés:

Csak akkor tartsunk, ha értünk a témához Mélyebben kell ismerni a témát, mint ahogy bemutatjuk Előadó és hallgató tudása nem ugyanolyan Az előadónak a hallgató fejével kell gondolkodnia Nem csak tartalmilag, hanem szerkezetileg is meg kell tervezni Vázlatot írjunk az előadáshoz El kell egyszer próbálni Minimumprogramot kell készíteni Különlegességek, ritkaságok gyűjtése

5.

IMPULZUS MÓDSZER:

Aktívabb, mint az előadás Spontán is bekövetkezhet Az előadó olyan témát érint, ami felkelti a

hallgatóság figyelmét Ha a hallgatóságnak is van véleménye a

dologról

5. SZEMLÉLTETÉS:

Ősrégi módszer Soha nem önálló módszer didaktikailag Kell mindig egy felvezetés, irányítani kell a

hallgatóság figyelmét Utána mindig fel kell dolgozni a megadott

szempontok alapján Pl.: videó nézés

5. MAGYARÁZAT:

Az előadás része, vagy mag az előadás Összefüggéseket, ok – okozati kapcsolatot

világít meg Logikai folyamatokat értet meg Ábrákkal, modellekkel kell segíteni Mindenképp szükség van non-verbális

kommunikációra, visszajelzésre, hogy az előadó tudja, hogy mindenki ért mindent

5. OKTATÁSI CÉLÚ BESZÉLGETÉSEK:

Dialóguson alapuló módszer Felnőttképzésben fontosak, mert a felnőttek egymástól is

tudnak tanulni

Feltétele: közepes csoportlétszám, felek lássák egymást a teremben,

alkalmas vezető (koordinátor), mekkora a témával kapcsolatos előzetes tudás, hajlam a beszélgetésre

Felépítése: témamegjelölés, bemutatkozás (diák – diák), kérdések, lezárás

Jó kérdés: érthető, világos, egyértelmű

Rossz kérdés: alternatív kérdés (igen, nem), sugalmazó kérdés

5. VITA:

Vélemények egymással szemben állnak, ellentétes álláspontok csapnak össze

Jellemzi az érzelmi indulat és heveskedés Feltételei:

Előzetes tudás, akarja megosztani gondolatait, vállalt véleménye legyen Legyenek kíváncsiak más véleményére Legyenek meggyőzhetők megfelelő érvek hatására Legyenek előítélet mentesek Biztosítani kell, hogy mindenki elmondhassa véleményét Vitatkozni egymással kell, nem a vezetőn keresztül Csak az érvekre szabad reagálni és nem a személyiségre

A tekintélyre szóló hivatkozás nem érvelés Nem szabad csúsztatni Felépítése:

témaismertetés, szabályok egyetetése Típusai:

pódiumvita (Juszt László: Nyitott száj), panelvita (parlamenti bizottság mielőtt közgyűlés elé terjeszt), tézisek alapján folyó vita,

6. Tanulási stílusok

„az egyén által leginkább előnyben részesített (preferált) külső és belső

tanulási feltételek, módok”

6. Kozéki, Entwistle

mélyre hatoló: a dolgok megértésére törekszik, általában tudnak lelkesedni a tanulás iránt

reprodukáló: részletek megjegyzésére épít, tanári irányítás fontos

szervezett: az eredményekre koncentrálva teljesítik a követelményeket, lelkiismeretesek, sikerorientáltak

6. Érzékleti modalitás szempontjából:

auditív vizuális Mozgásos

Társas környezet szempontjából: egyedül társakkal

6. Reakciómód szempontjából:

impulzív Reflektív

Mechanikus stílus

Érzelmi feltételek szempontjából: motiváció kitartás

6.

Honey és Mumford

Tevékeny

Fenntartás nélkül vetik magukat az új elméleti és gyakorlati ismeretek megszerzésének folyamába

Mindig tettre készek Élvezik a pillanatot Közvetlen tapasztalatszerzés Nyitottak, bizakodóak és lelkesedőek Filozófiájuk: "Mindent ki kell próbálni." Mindig új kihívást keresnek Megvalósítás unalmas számukra Nem lelik örömüket a hosszú precíz munkában Társas emberek Központi figurák Nem szívesen tanulnak könyvből A hosszadalmas, bonyolult tananyagon nehezen rágják át magukat Nem a szorgalmasan gyűjtögetett tudásmorzsákból építkeznek, hanem a hirtelen

megvilágosodás pillanataiban látják meg a az összefüggéseket.

6. Töprengő

Sokat mérlegelnek Összehasonlítanak Adatokat gyűjtenek Részletes elemzést végeznek Filozófiájuk: „Légy óvatos!” Alaposak Távolságtátóak, toleránsak Szívós munkát kedvelik Magányosan könyvből tanulnak Magabiztosság jellemzi őket Nem lelkesek

6. Elméleti

Folyamatos megfigyelés jellemzi őket Elméleteket alkotnak Tökéletességre törekszenek Analizálnak, szintetizálnak Megvalósítás nem érdekli őket „Ami logikus, az jó!” Objektív valóság kerül előtérbe Következetesek Vitatkozni szeretnek Észérvekkel meggyőzhetőek Leíró jellegű ismereteket nehezen emésztik meg

.

6. Gyakorlati

Minden elmélet gyakorlati megvalósítására törekszenek

Kísérleteznek Lényegre törőek „Ami, működik az jó!” Az elméleti levezetésekben nem járnak élen

7. Szakmai képzések jellemzői Cél – a munkaerőpiac igényeinek kielégítése Iskolarendszeren kívül elsődleges cél a konkrét

szakmai képzettség megszerezése Iskolarendszeren kívüli szakmai képzés - a

felnőttképzés legnagyobb területe Szakképzés Folyamatos képzés, továbbképzés Foglalkoztatás elősegítése Rugalmasabb alkalmazkodást biztosít

7. Jogi szabályozás:

2001. CI felnőttképzési törvény Foglakoztatási törvény

Munkanélküliek átképzése, preventív intézkedések

Szakképzési törvény

Adatbázis Országos Statisztikai Adatszolgáltatási

Program Országos Foglakoztatási Szolgálat

8. Funkcionális jellemzőkAz iskolarendszeren kívüli képzési aktivitás

Erősségek: A képzések és a résztvevők száma

dinamikusan nőtt A támogatott foglalkoztatást segítő

képzésekben résztvevők száma nőtt

8. Lehetőségek

Tovább javulhat a foglakoztatás, csökkenhet a munkanélküliség

Tovább csökkenhet a tartós munkanélküliség veszélye

Gyengeségek A képzésekben résztvevők túlnyomó többsége 35 év

feletti

Veszélyek Romolhat a 35 feletti korosztályok foglakoztatása

8. Intézményi feltételek oldaláról nincs

akadálya az iskolarendszeren kívüli képzés kiterjesztésének

Növekedő arányt mutat a munkaerőpiaciképzésekben résztvevők száma

Saját dolgozók finanszírozásának növekedése hatékony

Szükséges a 35 év feletti korosztály motiválása

9. Rendszer - modellA munkaerő-piaci képzések

programrendszere

Alap, át –és továbbképző

Foglakoztatást segítő

Kiegészítőprogramok

•Munkanélküliek •támogatott képzése•Preventív képzések

•Felzárkóztató•Képességfejlesztő

•Elhelyezkedést• segítő

•Életvitelt - fejlesztő

•Szak-képesítő•Betanító

•Továbbképző•ismeretfelújító

10. Munka és tudás

„…a munkavállalás és a munkavégzés sikerességét alapvetően befolyásolja a

munkavállalóknak magával a munkával, illetve a munka világával kapcsolatos, elsősorban személyes tulajdonságai.”

10.

Munkatevékenység gyakorlásához

szükségestulajdonságok

Tanulási képességek

Kommunikációs képességek

Szakmaitudás

kompetencia

Kulcsképességek rendszere

Munkavállalói magatartássalkapcsolatos

tulajdonságok

Álláskeresési technikák

Személyestulajdonságok

Közösséggelkapcsolatos

tulajdonságok

Állásra vonatkozóinformációk

összegyűjtése

Kiválasztásiszempontokelsajátítása

Viselkedésiszabályok

Álláselnyerésitechnika

elsajátítása

10. Ismeret – elemek

Tények Fogalmak Leírások Szabályok Törvények Speciális szabályok

Ismeretek alkalmazási szintjei

Felismerés Megnevezés Reprodukció Önálló alkalmazás Alkotó alkalmazás

Mérések

10.Ismeretek

Elemek - szintek

AlkalmazásMűveletek - algoritmusok

Mérések Mérések

Készségekműveletek

Jártasságokmegoldás

10.

Elemek

Fogás Mozdulat Művelet – elem

művelet

Szintek

Minimális – maximális begyakorlottság

Szakmai készség

Mérések

10.

Elemek

Egyszerű feladat

Összetett feladat

Alkotó alkalmazás

Szintek

Önálló alkalmazás lineáris algoritmussal

Önálló alkalmazás elágazó algoritmussal

Elágazó algoritmus

Szakmai jártasság

10. Képességek fejlesztése

Kommunikációsképességek

Megismerésiképességek

Általános és

szakmai

ÍrásOlvasásBeszéd

SzakszövegSzakszókincs

Cselekvésiképesség

Tanulásiképességek

GondolkodásiKépességek

Problémamegoldás

10.

Személyes tulajdonságok

Önkritika Önértékelés Megértés Tolerancia

Közösségi tulajdonságok

Kapcsolatteremtés kapcsolatépítés

A magatartás formálása

Munkaerő – eladási technikák

11. Hasznosítható tudás, kompetencia

Ifjúságpolitika – ifjúsági munka –kompetenciafejlesztés

„ A kompetencia alkalmazási szintűtevékenységeket lehetővé tevő tudásösszesség;

meghatározott feladat teljesítésére valóalkalmasság….mindig cselevéshez, szituációhoz

kapcsolódik, lehetővé téve a cselekvést és a feladatok elvégzését.”

11. Rátermettség Felkészültség Szakértelem Szakavatottság Beavatottság

Ismeret – jártasság – kapcsolatteremtőképesség

11.„ A kulcskompetencia az ismeretek, készségek és attitűdök transzferábilis,

többfunkciós egysége, amellyel mindenkinek rendelkeznie kell, ahhoz, hogy személyiségét kiteljesíthesse, de tudjon illeszkedni a társadalomba és

foglalkoztatható legyen. … A későbbiekben az egész életen át tartó tanulás során

mindenféle tanulás alapját ezek a kompetenciák képezik.”

11.

Anyanyelvi kommunikáció Idegen nyelvi kommunikáció Matematikai kompetenciák Természettudományos kompetencia Digitális kompetencia Hatékony, önálló tanulás – a tanulás tanítása Szociális és állampolgári kompetenciák Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Esztétikai – művészeti tudatosság és kifejezőképesség

11. Alapkompetenciák

Kiegészítik az alapkészségeket Magatartásformák Motiváció Készségek Know-how Tudás

11. Kulcsképességek

Problémamegoldó képesség és kreativitás Tanulási és gondolkodási képesség Indokolási és értékelési képesség Kooperációs és kommunikációs képesség Felelősségvállalás képessége Önállóság és teljesítőképesség

11.Kompetencia alapú megközelítés

Szakít a hagymásos módszerekkel Komplexitás az alapja Meglévő ismeretekre alapoz Élettapasztalatokra építkezik Modellezhető Előre meghatározandó kompetenciák Értékelhető és mérhető magatartási

követelmények

11.Ifjúságsegítő képzői kompetenciák

Szakma- politikai Értékválasztás Európaiság Szociális Informatikai Médiakompetencia Munkaerő-piaci

12. Korszerű programtervezés Ifjúság, felnőttek élethelyzete Tanulást nehezítő körülmények

Megfelelő képzési feltételek biztosítása Egyéni haladási ütem biztosítása Segítségadás Felzárkózató programok Gyakorló programok Speciális tananyagok Oktatási helyszín Konzultációs központ

12.

Milyen ötletek fogalmazódnak meg Ifjúságsegítőként a képzés

korszerűsítésével kapcsolatosan?

13. ElismertetésVáltozások és akadályok

Magyarország formális végzettség meghatározó

„konvertibilis valuta” - kredit alacsony nem formális tanulási aktivitás

2006. 48,4% nem tanult az elmúlt 1 évben a munkája miatt

„akadémiai tudás” kontra „ gyakorlatias tudás” 1996. Felsőoktatási Tv. –munkatapasztalatok elismerése 2001. Felnőttképzési Tv. – tudásszint előzetes felmérése -

költséges Lerövidített képzés „ értéktelenebb”

13.Hazai kezdeményezések, tapasztalatok

Az oktatási rendszer sajátossága a sokszínűség Nem formális, informális tanulás elismerése- nemzetközi projektek,

támogatások

EUCEBS Certificates:6 alapkompetencia mentén tanulási és kompetencia elismertetési lehetőség formális

végzettséggel nem rendelkezőknek (korai iskolaelhagyók, bevándorlók, börtönviseltek) Számítógépes, vagy hagyományos teszt Szakértői felügyelet- kompetenciák Portfolió elemzés (bizonyítványok, rajzok, tárgyak stb.)

Automated Assessment:Leonardo és Socrates program keretébenSzámítógépes ismeret-és készségszint felmérő szoftverek 12Személyes készségkártya (skillcard)ECDL

13.További projektek

ORACLE-Skills: Élettapasztalati tanulás (learning from life) Munkatapasztalati tanulás (learning from work)Munkahely az emberekhez szabottanEmberi kreativitásMilyen adottságokkal, értékekkel rendelkezik a személy?Azonosítás és feltárás – mérés és számszerűsítés

COMPETE: Személyi készségkártya „smart card” technológia Foglakoztatás szempontjából releváns adatok rögzítése

13.Fejlesztési irányok

Egyének foglakoztatását támogató tanulás értékelés

Egyének tanulási aktivitását segítő értékelés Hátrányos helyzetűek szociális integrációját

elősegítő tanulás értékelésMagyarországon ez utóbbiból a legnagyobb a hiány.

Munkapiaci ellátórendszer, képzési rendszer funkcióbővülése – értékelés elterjedése

Értékelés gyakorlatának bővülése „Értékrendi egysíkúság” megtörése Időskorú tanulás felértékelődése

13.„ …a validálás (érvényesítés) az a folyamat,amelynek során az olyan készségek és kompetenciák széles

skálájának felmérésére és elismerésére kerül sor, amelyeket az emberek az életük során különböző kontextusban sajátítottak

el, például az oktatás, a munka és a szabadidő tevékenységek keretében.”

(Implementation…,2003)

13.Hazai gyakorlat…

Szintfelmérés:idegennyelv, tudásszintfelmérő módszerek Regionális Képzőközpontok:Módszertani gyakorlatok „bilan de compétence”PortfoliókészítésInformatikai tudás és készségek előzetes értékelése

Képzési program áttekintése Modul választás Teszt írás Teszt értékelése Döntés felmentésről, vagy modul elvégzéséről

Előzetes tudás mérése:NFI 2003-2006 módszertani csomagSzakértői csoportok, tesztek, értékelési útmutatók – angol, matematika, marketing, üzleti

kommunikáció, faipari ismeretekSpeciális szoftver Hátrányos helyzetűek kompetenciakártyája:2005 MTA Szociológiai Kutatóintézet –romák felzárkóztatásaKompetenciakártya – egyéni karrierterv, tanulástérkép

13. Portfolióértékelés:2004 felsőfokú szakképzés –tartalmi és metodikai

újításGyakorlat a tanulási-tanítási folyamatban ECDL:Informatikai jártasságot igazol 1997. Neumann

János Számítógép-tudományi Társaság Europass:Európai Bizottság, Európai Tanács- oklevélmelléklet

magyar és angol nyelven

13.Képesítési Keretrendszer

Cél: az oktatási és képzési rendszer segítése Európai Képesítési Keretrendszer – EKKR

2005. március. EU formális, informális és nem formális tanulás Egész életen át tartó tanulás Képesítések összehasonlíthatósága Referenciakeret Szempontrendszer Tudás, képességek, készségek elfogadása Minőségbiztosítás

13.EKKR

Olyan átfogó keretrendszer, amely világossáteszi az európai nemzeti képesítési keretek és rendszerek, valamint az

azokban foglalt képesítések viszonyát, és ezáltal a nemzeti keretek, rendszerek közötti illeszkedési mechanizmusként,

meta - keretként szolgál.

13.Hazai rendszer

2007. OKKR kialakítása és bevezetése

„… a keretrendszer olyan stratégiai eszköz, amely alkalmas arra, hogy egyrészt támogassa az egyén tanulás- és életpálya tervezését, másrészt igazodási pontként segítse a képzési szolgáltatók programfejlesztéseit, ezáltal elősegítve az egyes alágazatok (közoktatás, szakképzés, felsőoktatás), valamint a különböző szektorok közötti képzési kimenetek összehangolódását…”

2007-2013 II. Nemzeti Fejlesztési Terv, mint támogató

13.EKKR elemei

Közös referenciapontok Nyolc szint – rugalmas

Eszköztár Alkalmazkodik az egyéni igényekhez

Integrált Európai Kreditátváltási Rendszer Europass Ploteus

Közös elvek, eljárások Partnerek közötti együttműködést segíti elő

Pályaorientáció Kulcskompetenciák Minőségbiztosítás Nem formális és informális tanítás beszámítása

14. Jövő - műhelyek

„a demokrácia feléledéséhez vezető út”

„Az állampolgárok aktív részvétele olyan döntéshozatalban, amely általában csak a politikusokat, szakértőket, a fogyasztókat

és a tervezőket érinti.”

14. Módszer, eszköz Folyamatosan fejleszthető Kifejezésre alkalmas

Panasz és kritika szakasza Fantázia és utópia szakasza Kivitelezés és gyakorlat szakasza

14. Panasz és kritika szakasza

További kritikák megfogalmazása közösen Nem kell megbeszélni, de a kritikákat nem

szabad véka alá rejteni Rövid meghatározások Nincs magyarázkodás Kritika szemléltetése Értékelés pontrendszerrel

14. Fantázia és utópia szakasza

Fantáziálásba való átfordulás Szabad asszociációk Korlátozások nélkül Ötletbörze Álmodozás Minden megengedett

„Mi bűvölt el leginkább?”

14. Kivitelezés és gyakorlat szakasza

Visszatérés a valóságba Reális ötletek áttekintése Megvalósítási lehetőségek Cselekvési módozatok Projekt öletek Megvalósítási terv Utópia és valóság összefűzése Elvárás lista Indoklás Stratégia kialakítása

14.Erőhatások elemzése

Projektötlet

Célcsoportérdeklődése

Végrehajtó

Kompetencia

+

-

Finanszírozás

Verseny

Hiányzófeltételek

15. Módszer-tár

Aktivizálás Bizalomépítés Kommunikáció tanulás Megoldáskeresés Kiválasztott téma feldolgozása Önmagunk megfigyelése Reflektálás Búcsúzás

Játéktár

Köszönöm a figyelmet!Sikeres vizsgaidőszakot!