MUNKAERŐPIACI HELYZETKÉP 2007. évi összefoglaló

Budapest, 2008. április

Másodlagos publikálás, csak a forrás megjelölésével történhet

2

Készült

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat Statisztikai és Elemzési Főosztályán

Főosztályvezető: BUSCH IRÉN

Elemző: Ignits Györgyi

3

Tartalomjegyzék

1. Vezetői összefoglaló .............................................................................................................. 4

2. Főbb munkaerőpiaci tendenciák: foglalkoztatottság, gazdasági aktivitás ............................. 7

3. A munkanélküliség jellemzői .............................................................................................. 11

3.1. A nyilvántartott álláskeresők számának és arányának az alakulása ........................... 11

3.2. A nyilvántartott álláskeresők összetételének főbb jellemzői......................................... 16

3.3. A pályakezdő álláskeresők számának alakulása........................................................... 18

3.4. A megváltozott munkaképességű álláskeresők számának alakulása............................. 23

3.5. A nyilvántartásba az év során belépő álláskeresők jellemzői........................................ 23

3.6. A nyilvántartásban töltött idő és vannak változása ....................................................... 27

3.7. A munkaerő iránti kereslet alakulása a nyilvántartási adatok alapján........................... 30

3. 8. A létszámcsökkentési bejelentések számának alakulása .............................................. 34

3. 9. A külföldi állampolgárok részére kiadott munkavállalási engedélyek száma.............. 35

3.10. A nyilvántartott álláskeresők ellátása .......................................................................... 36

3.11. A passzív álláskeresési ellátások folyósítási ideje és átlagos havi összege ……….....38 4. Módszertani ismertetés…………………………………………………………………….41

4

1. Vezetői összefoglaló

1. 2007-ben Magyarországon a 15-64 éves népességben 4 208,7 ezren jelentek meg a munkaerőpiacon, ezzel az aktivitási arány 61,9%-ot tett ki. Az európai viszonylatban igen alacsony hazai foglalkoztatottság, az EU 27 tagországának átlagával megegyező munkanélküliségi rátával párosul. 2. 2007-ben az ÁFSZ által nyilvántartott álláskeresők átlagos havi zárólétszáma 426,9 ezer főt tett ki. Ez 8,5%-os növekedést jelent az egy évvel ezelőtti állapothoz képest, míg két év alatt ennél kisebb, 4,1%-os volt a növekedés. A nyilvántartott álláskeresők gazdaságilag aktív népességhez viszonyított relatív mutatója a tárgyévben 9,7%-os értéket mutatott. 3. A nyilvántartott álláskeresők száma területileg is igen eltérően alakult a 2007-es évben. A nyilvántartott álláskeresők relatív mutatója a legkisebb értékét Közép-Magyarországon veszi fel (2007 átlagában ennek értéke 3,5% volt), ennél mintegy 14 %-ponttal magasabb Észak-Magyarország mutatója. Ez utóbbi mellett a negatív póluson Észak-Alföld valamint Dél-Dunántúl áll (16,6 ill. 13,6%-os relatív mutatókkal). Valamelyest magasabb az országos átlagnál Dél-Alföld mutatója is (11,7%), míg Közép- és Nyugat-Dunántúlé lényegesen alatta marad annak (6,9 ill. 6,3%). A megelőző évhez viszonyítva a legnagyobb létszámnövekedést Közép-Magyországon figyelhetjük meg a nyilvántartott álláskeresők számában (14,9%), ami összességében 6 ezer fős növekedésnek felel meg. Közép és Nyugat Dunántúlon ellenben alig változott a nyilvántartott álláskeresők száma a megelőző évhez képest (a bővülés mértéke mindössze 0,3 ill. 0,5%-os). 4. A nyilvántartott álláskeresők korösszetétele három év viszonylatában csak kisebb átrendeződést mutat. Az álláskeresők derékhadát a 25-50 évesek korcsoportja alkotja, csaknem háromból kettő álláskereső ebbe a korcsoportba tartozik, a 25 éven aluli álláskeresők aránya 18,8%-ot, az 50 éven felülieké 17,4%-ot tett ki. 5. A nyilvántartott álláskeresők iskolai végzettségét tekintve legnagyobb hányaduk, több mint kétötödük 8 általános osztályt vagy annál kevesebbet végzett. További csaknem harmaduk rendelkezik szakiskolai, szakmunkás végzettséggel. Gimnáziumi vagy szakközépiskolai érettségivel rendelkezik a nyilvántartott álláskeresők valamivel több, mint ötöde, míg a diplomások aránya kevesebb, mint 5%-ot tesz ki. Jellemző, hogy minden negyedik diplomás álláskereső (5 ezer fő a 19,6 ezerből) a Közép-Magyarországi régióban található, miközben az összes álláskereső alig több mint 10%-a van nyilvántartva ebben a régióban.

6. 2007-ben a pályakezdő álláskeresők száma átlagosan 40,4 ezer főt tett ki havonta, ezzel az összes álláskereső 9,5%-át sorolhatjuk a pályakezdők közé. Mivel számuk a megelőző évhez képest - az összes álláskeresőhöz viszonyítva - kisebb ütemben bővült (4,3%-kal), így arányuk némileg visszaesett. A pályakezdőknek az összes nyilvántartott álláskeresőhöz viszonyított aránya azon régiókban a magasabb, ahol egyébként is kedvezőtlenebb a munkaerőpiaci helyzet. Így arányuk Észak-Alföldön a legmagasabb, megközelíti a 12%-ot, míg a legalacsonyabb értékkel rendelkező Közép-Magyarországon csak fele ekkora arányban jelennek meg a pályakezdők a nyilvántartott álláskeresők között. 7. A nyilvántartott álláskeresők között 2007-ben 4,7%-ot tett ki a megváltozott munkaképességű álláskeresők aránya. Számuk a havi záróértékek éves átlaga alapján 23,6 ezer fő volt – s ellentétben az összes álláskeresőre jellemző trenddel – számuk 2005 óta

5

enyhén csökkenő trendet mutat. A megváltozott munkaképességű álláskeresőkre jellemző, hogy közöttük több a nő (55%), s mind korösszetételüket, mind iskolai végzettségüket tekintve kedvezőtlenebb helyzetben vannak az összes nyilvántartott álláskeresőhöz képest. 8. A nyilvántartott álláskeresők számának növekedése 2007-ben a nyilvántartásba belépők számának kisebb mértékű növekedése mellett következett be. A tárgyévben alig több mint 700-al több nyilvántartásba belépő álláskeresőt regisztrálhattunk havi átlagban, mint egy éve, ami 1,3%-os növekedésnek felel meg. A belépők száma így 2007-ben átlagosan havonta 51,4 ezer főt tett ki. 9. 2007-ben a nyilvántartásba belépő nem pályakezdő álláskeresők utolsó munkahelyük nemzetgazdasági ága alapján a következőképpen oszlottak meg: 12,4%-uk a mezőgazdaságból, több mint ötödük az iparból, 7,4%-uk pedig az építőiparból érkezett. Csaknem 40%-uk a nem anyagi jellegű szolgáltatások területéről, 13%-uk a kereskedelem, vendéglátás területéről érkezett, míg a szállítás, raktározás területe 3%-ot érintett. Az elmúlt évek változását tekintve elmondható, hogy a nem anyagi jellegű szolgáltatásokból érkeztek egyértelműen többen, míg az ipari szektor részesedése csökkent valamelyest. 10. A 2007. év során – összefüggésben a belépők számának az összes nyilvántartott álláskereső létszámához képest kisebb mértékű növekedésével, valamint a nyilvántartásból való kikerülés lassulásával - jelentősebben növekedett a tartósan nyilvántartott álláskeresők száma és a nyilvántartásban töltött idő is. A tartós álláskeresők száma a tárgyévben 120,9 ezer főt tett ki, amely 18%-os létszám-növekedést jelent a megelőző évhez képest. 2005-höz viszonyítva pedig még nagyobb mértékben, éppen egynegyedével nőtt a legalább egy éve nyilvántartott álláskeresők száma. Az átlagos regisztrációs idő 2007 decemberében 319 napot tett ki. Egy évvel korábban ennél 26 nappal kevesebb volt az átlagos regisztrációs idő (293 nap), ami 2005-ben pedig 286 napot tett ki. 11. 2007 folyamán a munkáltatók összesen 405,8 ezer új munkalehetőséget jelentettek be az ÁFSZ kirendeltségein, ami több mint 80 ezerrel (16,9%-kal) kevesebb a megelőző évi adathoz képest. Hároméves összevetésben azonban kisebb a csökkenés mértéke. Az év során beérkezett munkaerő-igény 32%-a volt támogatott állás, 43%-a nem támogatott állás, míg csaknem minden negyedik állásigény esetében (23,4%) kívántak külföldi munkaerőt alkalmazni a munkáltatók. A tárgyévben minden harmadik bejelentett állás segédmunkára vonatkozott, 27 ill. 28% volt a szakmunkást ill. betanított munkást keresők aránya. A bejelentett állások csaknem kilenctizede esetében így fizikai jellegű munkákra kerestek a munkaadók munkaerőt. 12. 2007 folyamán összesen 601 csoportos létszám-leépítési bejelentés érkezett a munkaügyi központokhoz, amely 29,3 ezer főt érinthet. A megelőző évhez képest a leépítések által érintett létszám volumene nem változott jelentősen (2006-ban 29,9 ezer főt érintő bejelentés érkezett), ám 2005-höz képest 3 ezer fővel csökkent a leépítések által érintett létszám. Ágazatonként vizsgálva a legnagyobb leépítési hullám az egészségügyi és szociális ellátás területét érinti, a bejelentett leépítendő létszám 27%-a ezen a területen dolgozott. Ez 7,8 ezer főt jelent. Hajszálnyival marad el ettől a feldolgozóipari ágazat, ahonnan 7,7 ezer főt érintő leépítési bejelentés érkezett a tárgyévben. E két terület adja a leépítendő létszám több mint 50%-át. 13. 2007-ben a nyilvántartott álláskeresők csaknem harmada (31 %-uk) kapott valamilyen passzív álláskeresési ellátást. Nagyobb részük (22,4%-uk) álláskeresési járadékban, kisebb

6

részük (8,7%-uk) álláskeresési segélyben részesült. További csaknem egyharmad (31,2%) volt a rendszeres szociális segélyben részesülők hányada. Így összességében a tárgyévben 62,2%-ot tett ki a valamilyen juttatásban részesülők aránya, miközben a nyilvántartott álláskeresők csaknem kétötöde ellátatlan volt. 14. Éves összesítésben az összes passzív álláskeresési ellátásra (beleértve a kifutó ellátásokat is) összesen bruttó 90,5 milliárd Ft-ot fizettek ki a munkaügyi központok. Ez az adat az ellátások társadalombiztosítási járulékokkal megnövelt összegét mutatja.

7

2. Főbb munkaerőpiaci tendenciák: foglalkoztatottság, gazdasági aktivitás 2007-ben Magyarországon a 15-64 éves népességet vizsgálva - a KSH munkaerő-felmérésének adatai alapján - 4 208,7 ezren jelentek meg a munkaerőpiacon, ezzel az aktivitási arány 61,9%-ot tett ki. Érdemi változás a megelőző évhez képest nem következett be, mind a foglalkoztatottak, mind a munkanélküliek száma az előző évvel nagyjából azonos szinten maradt (az aktivitási arány 0,1%-ponttal csökkent a megelőző évhez képest). 2007-ben a 15-64 éves népesség 57,3%-a jelent meg foglalkoztatottként a munkaerőpiacon, számuk éves átlagban 3 897,0 ezer főt tett ki. A munkanélküliek – az ILO definíciója szerinti - száma 311,7 ezer fő volt, ezzel a munkanélküliségi ráta értéke 7,4%-ot tett ki. Gazdasági ágazatonként 2007-ben a legnagyobb arányban az energiaszektor (4,7%), a közszféra karcsúsítása nyomán a közigazgatás, védelem és kötelező társadalombiztosítás (5%), az oktatás (2,5%), az egészségügy és szociális ellátás (3,4%) valamint a mezőgazdaság (3,9%) veszítettek a foglalkoztatottjaik számából, ezen szektorok voltak a relatíve legnagyobb létszámleadó ágak. Nőtt viszont a foglalkoztatottak száma az egyéb közösségi és személyi szolgáltatások területén (5,3%-kal) valamint a pénzügyi tevékenységekben és valamelyest az építőiparban is. (Forrás: KSH Munkaerő-piaci helyzetkép, 2007 és Főbb munkaügyi folyamatok 2007 január-szeptember.) Foglalkoztatási ráták egyes kiemelt csoportokban Magyarországon és az EU-ban. 2007 III. negyedév

Míg a korábbi években a nyugdíjkorhatár emelkedésével párhuzamosan az idősebb korosztályok (55-64 évesek) foglalkoztatottsága nőtt, addig 2007-ben ez a folyamat megtorpant. Foglalkoztatási rátájuk értéke 33,2% volt az Eurostat legfrissebb, 2007. III. negyedévi adatai szerint. Ez 12 %-ponttal marad el az Európai Unió 27 tagországának az átlagától. A fiatalok (15-24 évesek) foglalkoztatási rátája azonban továbbra is csökkenő tendenciájú, s az uniós

átlagtól való elmaradás esetükben még nagyobb (17 %-pontos). Az uniós viszonylatban igen alacsony magyar foglalkoztatási ráta mögött meghúzódó egyik igen lényeges tényező, hogy Magyarországon az alacsony végzettségűek foglalkoztatási helyzete lényegesen rosszabb a magasabb végzettségűekhez képest, így a különbség az egyes iskolai végzettségű csoportok foglalkoztatottságában jelentősen nagyobb nálunk, mint az EU országaiban. Az alacsony foglalkoztatottság Magyarországon az EU 27 tagországának átlagával megegyező munkanélküliségi rátával párosul. A munkaerő-piaci jellemzők továbbra is jelentős területi különbségeket mutatnak, s a mutatók regionális különbségei 2007-ben valamelyest még tovább nőttek. A foglalkoztatási arány tartósan Észak-Magyarországon a legalacsonyabb, 2007-ben1 44,7%-ot tett ki, a 15-74 éves népesség körében. Több mint 10 %-ponttal nagyobb a foglalkoztatottak aránya ennél Közép-Magyarországon (56,2%), Nyugat és Közép-Dunántúlon (55,8% illetve 54,7%). Az aktivitási

1 2007 I-IV. negyedévének adatai (Forrás: KSH: Főbb munkaügyi folyamatok 2007 január-december)

Foglalkoztatási ráták Magyarország

EU 27

15- 64 évesek 57,7% 66% 15- 24 évesek 21,3% 38,6% 55- 64 évesek 33,2% 45,1%

Alapfokú végzettségűek

39,8% 57,8%

Középfokú végzettségűek

70,4% 75,1%

25-64 évesek

Felsőfokú végzettségűek

80,2% 85,1%

Forrás: Eurostat

8

arány – a munkanélküliségi ráta magas értéke ellenére - szintén Észak-Magyarországon az egyik legalacsonyabb (51%), ennél kisebb értéket csak Dél-Dunántúlon vesz fel (50,1%), míg Észak-Alföldön hasonlóan alacsony aktivitás a jellemző (50,8%-os értékű a ráta). Ezen régiók adatánál csaknem 10 %-ponttal magasabb Közép-Magyarország aktivitási rátája, ám itt a magasabb aktivitás csak jóval átlag alatti mértékű munkanélküliségi rátával párosul. Az elmúlt egy évben azonban Közép-Magyarországon megtorpant a foglalkoztatási ráta növekedése (holott ezt megelőzően itt nőtt a legdinamikusabban), míg Közép- és Nyugat-Dunántúlon valamint Észak-Magyarországon és Dél-Alföldön némileg emelkedett. Dél-Dunántúlon azonban jelentősen szűkült a foglalkoztatás, a foglalkoztatási ráta értéke 2 %-ponttal csökkent egy év viszonylatában.

A foglalkoztatottak számának, a munkanélküliségi rátának (KSH) és a

nyilvántartott álláskeresők gazdaságilag aktív népességhez viszonyított arányának változása 1998-2007

3000,0

3100,0

3200,0

3300,0

3400,0

3500,0

3600,0

3700,0

3800,0

3900,0

4000,0

1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007

ezer

fő

0

2

4

6

8

10

12

14

%

Foglalkoztatottak száma (ezer fő)

Nyilvántartott álláskeresők aránya agazdaságilag aktív népességben* (%)Munkanélküliségi ráta KSH** (%)

Az elmúlt tíz évet vizsgálva a foglalkoztatottak száma a 90-es évek végétől 2003-ig emelkedő tendenciát mutatott, ezt követően kisebb visszaesésekkel számuk lényegében stagnált. (A foglalkoztatási ráta értéke ennek megfelelően 2003-ig mintegy 3%-ponttal nőtt, azt követően értéke 50,5 és 50,9% között ingadozott). A munkaerőpiacon nem megjelenő - tehát inaktív - munkavállalási korú személyek száma 2006-ig bezárólag fokozatosan csökkent: 1998-hoz képest több mint 300 ezer fővel kevesebb inaktív személy volt a korszak végén. Ennek megfelelően az inaktívak aránya is csökkent, 10 év alatt mintegy 3,5 %-ponttal. Azonban megállapítható, hogy az inaktívak számának csökkenése mögött az utóbbi öt évben – a népesség korszerkezetében bekövetkező változások mellett2 - egyre inkább a munkanélküliek számának növekedése áll, s a foglalkoztatottság növekedése az aktivitási arány emelkedéséhez csak kisebb mértékben járult hozzá. Ez a tendencia különösen a nők esetében markáns, ahogy azt a következő ábra is mutatja. 2 Tudniillik csökkent magának a 15-74 éves népességnek a száma is.

*az előző év január 1-jei gazdaságilag aktív népességéhez viszonyítva ** a 15-74 éves népességben Forrás: ÁFSZ és KSH

9

A 15-74 éves népesség gazdasági aktivitásának alakulása az elmúlt 5 évben, nemenként

0

500

1000

1500

2000

2500

foglalkoztatottak munkanélküliek inaktívak foglalkoztatottak munkanélküliek inaktívak

férf iak nők

ezer fő

2003

2006

2007

A KSH munkaerő-felmérésében munkanélküliként besorolt személyek száma a 2001-es évben volt a legalacsonyabb az elmúlt 10 év viszonylatában, ezt követően azonban 2006-ig bezárólag folyamatosan nőtt a számuk (azt követően - ahogy említettük - lényegében stagnálásról beszélhetünk.). Ennek megfelelően alakult a munkanélküliségi ráta is, a 2001-es 5,1%-os értékéről 2006-ra 7,5%-ra emelkedett. Egy nagyobb megugrás az idősorban 2004 és 2005 között figyelhető meg, ekkor több mint 50 ezer fővel emelkedett a munkanélküliek száma, ami a ráta értékében több mint 1 %-pontos növekedést eredményezett. Míg a nők munkanélküliségi rátája egészen 2004-ig a férfiak rátájának értéke alatt maradt, 2005-től kezdődően azonban meghaladta azt. 2007-ben a nők esetében a munkanélküliségi ráta értéke 7,6 %-ot, a férfiaknál 7,1 %-ot vett fel. A KSH által - a lakossági felmérés során - munkanélküliként számba vett személyek köre a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) által definiált standardoknak megfelelően hármas kritériumon alapul. Ezek a következők: adott személy a vonatkozási héten egyórányi jövedelemszerző munkát sem végzett, a kérdezést megelőző 4 hétben aktívan keresett állást, valamint rendelkezésre állt (vagyis két héten belül meg tudná kezdeni a munkát). A KSH munkaerő-felvételen alapuló munkanélküliségi adatainál az ÁFSZ által nyilvántartott álláskeresők létszáma az egyes években jellemzően 80-130 ezer fővel magasabb. A két adat dinamikája azonban igen hasonló, bár az utóbbi egy évben némileg szétnyílt közöttük az olló: 2006-ról 2007-re az ÁFSZ adatai némi emelkedést, a KSH-éi stagnálást mutatnak. 2007-ben az ÁFSZ által nyilvántartott álláskeresők átlagos havi zárólétszáma 426,9 ezer főt tett ki. A nyilvántartott álláskeresők gazdaságilag aktív népességhez viszonyított relatív mutatója ugyanekkor 9,7%-os értéket mutatott. A két adat közötti különbség alapvetően összefügg a nyilvántartott álláskeresők (ÁFSZ) és a munkanélküliek (KSH) fogalmi különbözőségével. Az ÁFSZ adataiban azon - valamelyik munkaügyi központban nyilvántartásba vett – személyek szerepelnek, akik munkaviszonnyal nem rendelkeznek, nem tanulnak és nem nyugdíjasok, aktívan állást keresnek, munkába

10

képesek állni és az ÁFSZ-el álláskeresési megállapodást kötöttek. A nyilvántartásba történő ki- és beáramlásban jellemzően a jogszabályi változásoknak, a passzív ellátások jogosultsági feltételei változásának ugyanúgy fontos szerepe van, mint a másodlagos munkaerőpiacon történő elhelyezkedés, a képzési programokba való bekapcsolódás lehetőségeinek, vagy a reálgazdasági folyamatok alakulásának. Általános az a tapasztalat, hogy azon országokban, ahol kiterjedtebb, nagyvonalúbb a munkanélkülieknek járó támogatások nagysága, ott magasabb a nyilvántartott munkanélküliek száma is, a munkaerő-felmérésben mértnél. A nyilvántartott álláskeresők közül sokan – sokszor az elégtelen lokális munkaerőpiaci kereslet okán - nem keresnek aktívan állást3, ezért ők a KSH felmérésben kiesnek a munkanélküliek köréből. ÁFSZ álláskereső ügyfeleinek jelentős része tartósan nyilvántartott ill. rendszeres szociális segélyben részesül, sem szakmai tudásuk, sem motiváltságuk sokszor nem megfelelő a munkába állásra. Ők a KSH felmérésében minden bizonnyal az inaktívak csoportjába tartozó ’passzív munkanélküliek’ táborát gyarapítják. Sokan nem felelnek meg a KSH által használt definíció második két kritériumának azon vissza-visszalépő ÁFSZ ügyfelek közül sem, akik az aktív és passzív ellátások között ingáznak. A KSH becslése szerint a munkanélküliek száma, az ÁFSZ adataihoz képest alacsonyabb már csak azért is, mert az ILO definíció első kritériuma - miszerint adott személy, ha legalább egy órát már dolgozott az adott héten, akkor már foglalkoztatottnak minősül - meglehetősen szigorú. Az ÁFSZ nyilvántartásában szerepelnek olyan alkalmi munkát végzők, akik AM könyvvel rendelkezvén a jogszabály adta lehetőségek között havonta maximum 15 napot dolgoznak4. A kétféle adatforrásból származó adatok területileg is eltérő képet adnak. A rendelkezésünkre álló legfrissebb adatok (2007 I-IV. negyedév) alapján megállapíthatjuk, hogy a munkaerő-felmérésből származó adatok magasabb munkanélküli létszámot adnak Közép-Magyarországon, mint a nyilvántartott álláskeresők adatai. A többi régióban az utóbbiak létszámadata a nagyobb, ám a kedvezőbb munkaerőpiaci helyzetű régiókban kisebb a két adat közötti különbség. Ez arra utal, hogy a kedvezőbb helyzetű régiókban a munkanélküliek közül többen próbálnak a munkaügyi központok segítsége nélkül elhelyezkedni, s kevesebben jelentkeznek a kirendeltségeken álláskeresőként. A kisebb munkaerő-kereslettel rendelkező régiókban jóval nagyobb a nyilvántartásban megjelenő álláskeresők száma, ám a tapasztalatok szerint közöttük nagyobb arányban vannak azok, akik nem keresnek más módon munkát (nem látják reális esélyét az elhelyezkedésüknek) így ők a munkaerő-felmérés definíciója alapján az inaktívak táborát gyarapítják.

3 Jellemző, hogy egyes területeken nem sikerül valós tartalommal megtölteni a nyilvántartásba belépő álláskeresőkkel kötött álláskeresési megállapodásokat. 4 2007-ben 265,9 ezer olyan, az ÁFSZ valamelyik kirendeltségén nyilvántartott álláskereső volt, aki rendelkezett érvényes alkalmi munkavállalói könyvvel és dokumentáltan használta is azt. (Az AM könyvekről részletesen ld. az ’ Összefoglaló a 2007. évben felhasznált Alkalmi Munkavállalói Könyvekről’ c. kiadványt, mely elérhető a http://internet.afsz.hu/engine.aspx?page=stat_osszefogl_alkalmi_munkvall_konyv_felhasz címen.

11

A kétféle munkanélküli/ álláskereső létszám alakulása régiónként 2007. I-IV. negyedévben

0

20

40

60

80

100

120

Közép-Magyarország

Közép-Dunántúl

Nyugat-Dunántúl

Dél-Dunántúl Észak-Magyarország

Észak-A lföld Dél-Alföld

e ze r fő

Nyilvántartott álláskeresők száma (ÁFSZ) A munkaerő-felmérés adatai (KSH)

Összességében a KSH munkaerő-felmérésének 2007 I-IV. negyedévi adatai szerint a 15-74 éves inaktívak csaknem 10%-a szeretne munkát vállalni (324,3 ezer fő). Közülük nagyjából minden negyedik (83,6 ezer fő) minősül passzív munkanélkülinek. Ezzel szemben a nyilvántartott álláskeresők 63%-a tett eleget az ILO kritériumnak, 4%-uk minősül a KSH szerint foglalkoztatottnak, 33%-uk pedig inaktívnak5.

3. A munkanélküliség jellemzői

3.1. A nyilvántartott álláskeresők számának és arányának alakulása 2007-ben a nyilvántartott álláskeresők száma éves átlagban 426, 9 ezer főt tett ki. Számuk a 2006-os évhez viszonyítva, több mint 33 ezer fővel, 8,5%-kal emelkedett. Így 2007-ben a nyilvántartott álláskeresők gazdaságilag aktív népességhez viszonyított relatív mutatója 9,7 %-os értéket vett fel. Bár 2006-ban a 2005-ös évhez képest kisebb csökkenést figyelhettünk meg a nyilvántartott álláskeresők számában, 2007-ben megfordult ez a trend, s a nyilvántartott létszám a 2005. évi értéke fölé emelkedett (mintegy 4%-kal). 5 Ld. Munkaerő-piaci Helyzetkép, 2007. ’Statisztikai Tükör’ sorozat II. évf. 7. szám. KSH, 2008.

12

Nyilvántartott álláskeresők száma 2007.

Megnevezés Fő

Változás az előző

hónaphoz (%)

Változás 2006 azonos időszakához

(%)

Változás 2005 azonos

időszakához (%)

Nyilvántartott álláskeresők

aránya a gazdaságilag aktív népességben %

Január 438 748 8,8 0,5 2,0 10,0 Február 458 384 4,5 3,0 4,3 10,4 Március 453 890 -1,0 7,4 4,0 10,3 Április 433 098 -4,6 10,5 3,3 9,8 Május 413 235 -4,6 12,2 3,5 9,4 Június 402 670 -2,6 12,0 3,8 9,1 Július 412 233 2,4 9,4 3,3 9,4 Augusztus 417 226 1,2 10,4 4,3 9,5 Szeptember 415 805 -0,3 9,9 3,6 9,4 Október 412 837 -0,7 9,5 4,1 9,4 November 419 844 1,7 9,4 5,2 9,5 December 445 011 6,0 10,3 8,4 10,1

Éves átlag 426 915 … 8,5% 4,1% 9,7

Ami az éven belüli ingadozásokat illeti, megállapíthatjuk, hogy a téli hónapokban jellemzően magasabb a nyilvántartott álláskeresők létszáma, majd tavasztól nyár közepéig csökkenő a trend. Júliusban a pályakezdők – az iskolaév végével - összefüggő megjelenése hat emelően a nyilvántartott álláskeresők létszámára, amely újabb megugrást a szezonális ágazatok csökkenő munkaerő-kereslete következtében novemberben és decemberben mutat. A 2007-es év sajátossága volt, hogy a megelőző évhez képest a tavaszi hónapokban kevésbé csökkent a nyilvántartott álláskeresők létszáma, holott az év elején még közel hasonló számban szerepeltek az álláskeresők a nyilvántartásban, mint egy évvel korábban. A nyilvántartott álláskeresők száma a 2007. év folyamán – hasonlóan a korábbi évekhez - június hónapban volt a legalacsonyabb, a relatív mutató értéke ekkor 9,1%-ra süllyedt. Ennek értéke a téli hónapokban (valamint márciusban) azonban 10% fölötti értéket mutatott.

Nyilvántartott állákereső férfiak és nők számának alakulása 2005-2007. években, havonta

100 000

120 000

140 000

160 000

180 000

200 000

220 000

240 000

260 000

2005

. 01.

2005

. 03.

2005

. 05.

2005

. 07.

2005

. 09.

2005

. 11.

2006

. 01.

2006

. 03.

2006

. 05.

2006

. 07.

2006

. 09.

2006

. 11.

2007

. 01.

2007

. 03.

2007

. 05.

2007

. 07.

2007

. 09.

2007

. 11.

férfinő

13

Nemenként vizsgálva a nyilvántartott álláskeresők számának változását megállapíthatjuk, hogy a férfi álláskeresők száma – a nőkhöz viszonyítva - jóval érzékenyebb a szezonális tényezőkre, a férfiak havi záró-létszámai az éven belül jóval nagyobb ingadozást mutatnak. Míg éves átlagban, 2007-ben az összes nyilvántartott álláskereső között enyhe férfitöbblet mutatható ki, (a férfiak teszik ki a nyilvántartott álláskeresők 51,5%-át), addig az egyes hónapokban igen eltérően alakul a nemek aránya. Jól látszik, hogy a nyári hónapokban jellemzően több a nő a nyilvántartott álláskeresők között, mint a férfi, míg az év végén és elején a férfiak létszáma a nőké fölé ugrik. Ebben szerepet játszik az, hogy a szezonális ágazatok jellemzően több férfi munkaerőt alkalmaznak, valamint az is, hogy nyáron a nyilvántartásban újonnan megjelenő pályakezdők között több a nő. A 2007-es évben a megelőző évhez viszonyítva a nyilvántartott álláskereső férfiak létszáma az átlagosnál hajszálnyival nagyobb mértékben (9,5%-kal), a nőké annál valamelyest kisebb mértékben (7,5%-kal) nőtt. Emellett azonban 2006-hoz képest a nők körében visszaesett a foglalkoztatottak száma, miközben a férfiak körében nőtt. Az összességében vett férfitöbblethez hozzájárul, hogy a nők között alapvetően magasabb az inaktív státuszokban lévők aránya, bizonyos élethelyzetekben nagyobb lehetőségük van be- ill. visszalépni egy-egy inaktív státuszba mint a férfiaknak. Ennek nem mond ellent az, hogy a nők munkanélküliségi rátája az elmúlt néhány évben magasabb volt a férfiakénál, hiszen körükben az aktivitási arány is eleve jóval kisebb6. A nyilvántartott álláskeresők száma területileg is igen eltérően alakult a 2007-es évben. Az ország régióit vizsgálva elmondhatjuk, hogy továbbra is igen jelentősek a régiók közötti különbségek (és a megyék ill. kistérségek közötti különbségek még nagyobbak ennél). A nyilvántartott álláskeresők relatív mutatója a legkisebb értékét Közép-Magyarországon veszi fel (2007 átlagában ennek értéke 3,5% volt), ennél mintegy 14 %-ponttal magasabb Észak-Magyarország mutatója. Ez utóbbi mellett a negatív póluson Észak-Alföld valamint Dél-Dunántúl áll (16,6 ill. 13,6%-os relatív mutatókkal). Valamelyest magasabb az országos átlagnál Dél-Alföld mutatója is (11,7%), míg Közép-és Nyugat- Dunántúlé lényegesen alatta marad annak (6,9 ill. 6,3%). A legjobb és legrosszabb relatív mutatóval rendelkező régiók között a rés az elmúlt három évben valamelyest nőtt: 2005-ben Közép-Magyarország adatánál Észak-Magyarországé 13,1 %-ponttal volt magasabb, 2006-ban ennél valamelyest kisebb volt a különbség, 2007-ben azonban a rés újra megnőtt, s 14,1 %-pontot tett ki.

6 2007-ben 12 %-pontos különbség volt a férfiak és nők aktivitási aránya között a 15-74 éves népességben.

14

A nyilvántartott álláskeresők arányának* alakulása régiónként 2005-2007.

0,0

2,0

4,0

6,0

8,0

10,0

12,0

14,0

16,0

18,0

20,0

2005

01

2005

03

2005

05

2005

07

2005

09

2005

11

2006

01

2006

03

2006

05

2006

07

2006

09

2006

11

2007

01

2007

03

2007

05

2007

07

2007

09

2007

11

%

Észak-Magyarország

Észak-Alföld

Dél-Dunántúl

Dél-Alföld

Közép-Dunántúl

Nyugat-Dunántúl

Közép-Magyarország

* A gazdaságilag aktív népességhez

Az éven belüli ingadozásokat vizsgálva megállapítható, hogy a szezonális hatásoknak legkevésbé Közép-Magyarország munkaerőpiaca van kitéve, hiszen hónapról hónapra itt mutat a legkisebb szórást a nyilvántartott álláskeresők száma. Érzékenyebbek a szezonális ingadozások hatására a kedvezőtlenebb munkaerőpiaci helyzetű régiók, ahol a téli hónapokban jelentősebben megugrik a nyilvántartásban lévők száma. E területeken a munkaerőpiac eltérő ágazati szerkezete következtében nagyobb arányban vannak jelen a szezonalitásra érzékeny ágazatokban dolgozó munkavállalók (mezőgazdaságág, építőipar, egyes helyeken az idegenforgalom)7. De a feldolgozóipar egyes ágazataiban dolgozók létszámai is mutathatnak szezonális ingadozásokat, melyek egy-egy kedvezőtlenebb adottságú régió munkaerőpiaci helyzetére erőteljesebb hatást gyakorolhatnak (kisebb a vállalkozássűrűség, kevésbé tőkeerősek a vállalkozások, kevésbé van lehetőség máshol munkát vállalni, kisebb a mobilitás lehetősége stb.) A régiók relatív pozíciója azonban a 2007. év során valamelyest átrendeződött. A megelőző évhez viszonyítva a legnagyobb létszámbővülést ugyanis Közép-Magyországon figyelhetjük meg a nyilvántartott álláskeresők számában (14,9%), ami összességében 6 ezer fős növekedésnek felel meg. (Ezen belül a fővárosban még nagyobb, mintegy 17%-os volt a növekedés mértéke.) Jelentősen az átlag feletti mértékben bővült a nyilvántartásban lévők létszáma Észak-Alföldön is, ahol a 13%-ot közelítette a létszámnövekedés. E régióban emelkedett abszolút számát tekintve is a legnagyobb mértékben egy év alatt a létszám. Ez átlagosan 12 ezerrel több nyilvántartott álláskeresőt jelentett a tárgyévben a megelőző évhez viszonyítva. Közép és Nyugat Dunántúlon ellenben alig változott a nyilvántartott álláskeresők száma a megelőző évhez képest (a bővülés mértéke mindössze 0,3 és 0,5%-os). Az elmúlt három év viszonylatában pedig összességében - egyedül e két régióban - csökkenésről beszélhetünk. 7 A megyék közül Somogy foglalkoztatotti szerkezete a leginkább érzékeny a szezonális ingadozásokra Magyarországon.

15

Két olyan megye van az országban, ahol nem nőtt, hanem csökkent 2007-ben egy év alatt a nyilvántartott álláskeresők száma: Győr-Moson-Sopronban 9,6%-os, Komárom-Esztergom megyében 7,6%-os mérséklődést figyelhetünk meg. Rajtuk kívül további négy olyan megye van az országban, ahol 2005-höz viszonyítva volt kevesebb az álláskeresők száma a tárgyévben. Itt tehát a 2006. évi országosan jelentkező mérséklődő trend után 2007-ben az álláskeresők száma nem érte el a 2005-ös évre jellemző átlagos szintet: E megyék közé Csongrád, Fejér, Tolna és Vas megyék tartoznak.

A nyilvántartott álláskeresők száma és változása régiónként 2005, 2006, 2007.

2005. 2006. 2007. Létszám

fő

Változás 2006-2005 év, %

Változás 2007-2006 év, %

Közép-Magyarország 43 949 40402 46 444 -8,1 15,0

Közép-Dunántúl 37 409 35054 35 214 -6,3 0,5

Nyugat-Dunántúl 31 827 29291 29 373 -8,0 0,3

Dél-Dunántúl 54 098 53674 56 612 -0,8 5,5

Észak-Magyarország 86 269 82791 89 799 -4,0 8,5

Észak-Alföld 94 176 92412 104 393 -1,9 13,0

Dél-Alföld 62 202 59842 65 080 -3,8 8,8

Összesen 409 929 393465 426 915 -4,0 8,5

A tapasztalatok szerint a nyilvántartott álláskeresők számának alakulására hatott egyes régiókban (pl. Észak-Magyarországon) az, hogy érzékelhetően megnőtt azon munkáltatók száma, akik határozott idejű munkaszerződéssel alkalmazzák munkavállalóikat (s a kereslet csökkenése esetén - általában télen - megválnak tőlük, akik így ekkor a nyilvántartott álláskeresők táborát gyarapítják). Az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás terjedésének is - paradox módon - lehet hatása a nyilvántartott létszám növekedésére. Ez a munkavállalási forma ugyanis sok esetben kiváltja, felváltja a korábbi határozott vagy határozatlan idejű munkaszerződéseket. A munkáltatók munkavállalóikat ez esetben - miután regisztráltatták magukat álláskeresőként - alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztatják tovább. Ennek különösen azon régiókban lehet szerepe a nyilvántartott álláskeresők létszámának alakulásában, ahol nagy volt a tárgyévben az érvényben lévő AM könyvek számának növekedése (így Észak-Magyarországon és Észak-Alföldön)8. 2007-ben az álláskeresők számának emelkedését befolyásolta a társadalombiztosítás reformja nyomán az emberek egy részében fellépő bizonytalanságérés, és ennek nyomán a státuszuk legalizálására megjelenő igény. Ezt sokan a munkaügyi központokban való jelentkezéssel, s nyilvántartásba vételükkel próbálták megoldani, még akkor is, ha semmilyen ellátásra nem voltak jogosultak (így valójában biztosítotti jogviszonyuk továbbra sem állt fenn). Az inaktívak nyilvántartásba történő növekvő beáramlását az első fejezetben bemutatott KSH adatok és a munkaügyi központok dolgozóinak tapasztalatai is alátámasztják. A nyilvántartott álláskeresők létszámát befolyásolja az aktív eszközökben résztvevők számának alakulása is, tekintettel arra, hogy a munkaügyi központok ügyfeleinek – az álláskeresők után vett - második legnagyobb csoportja azoké, akik álláskeresői státuszukból valamilyen aktív eszközbe léptek át. A tárgyévben összesen 161,5 ezer fő vett részt

8 Ld. részletesebben az 5. lábjegyzetben hivatkozott dokumentumot.

16

valamilyen aktív munkaerőpiaci eszközben, egy hónapban pedig átlagosan 52, 2 ezer fő – korábban nyilvántartott álláskereső - részesült valamilyen aktív eszköz támogatásban.9 (Ezen belül a képzésekbe bekapcsolódó nyilvántartott álláskeresők száma 26 ezer fő volt 2007-ben, ám ez a szám 2005-ben még 37,8 ezer főt tett ki). Az aktív eszközökben résztvevők érintett létszáma 2007-ben a megelőző évhez képest 16,2%-kal csökkent, azonban 2006-ban is már 12,8%-os csökkenést regisztrálhattunk a megelőző évhez képest. 2007-ben az aktív eszközök rendszerének változásai nyomán azok fajlagos költségei jelentősen emelkedtek, ami hozzájárult a résztvevők számának csökkenéséhez. Ezen kívül a tárgyévben több, az EU által társfinanszírozott foglalkoztatáspolitikai program beindulása késett, ami szintén befolyásolta az ezekkel kalkuláló, a munkaügyi központok által indított aktív eszköz- támogatások számának alakulását. Így összességében az aktív eszközökben résztvevők számának csökkenése is hozzájárult a nyilvántartott álláskeresők számának növekedéséhez, a nyilvántartásból való kilépés lassulásához10.

3.2. A nyilvántartott álláskeresők összetételének főbb jellemzői A nyilvántartott álláskeresők korösszetétele három év viszonylatában csak kisebb átrendeződést mutat. Összességében megállapítható, hogy az átlagosnál nagyobb mértékben növekedett az 50 éven felüli álláskeresők száma egy év alatt (12,6%), míg valamelyest átlag alatti mértékben bővült a 25 éven aluli álláskeresők száma (6%). Így utóbbiak aránya némileg csökkent 2005 óta, 2007-ben 18,8%-ot tett ki. Az 50 éven felüli álláskeresők aránya ugyanakkor valamelyest növekedett, a tárgyévben az álláskeresők 17,4%-a tartozott ebbe a korcsoportba. Az álláskeresők derékhadát a 25-50 évesek korcsoportja alkotja, az álláskeresők közel két-harmada ebbe a korcsoportba tartozik, arányuk a vizsgált időszakban nem változott jelentősen: a harmincasok korcsoportjába tartozók összes álláskeresőn belüli részesedése egy év alatt 1,2%-ponttal nőtt, míg a 25-29 éveseké és a 40-es éveikben járóké némileg csökkent.

A nyilvántartott álláskeresők korösszetételének alakulása összefügg azzal, hogy a vizsgált időszakban csökkent a pályakezdők nyilvántartásba lépése (miközben az összes nyilvántartott álláskeresőn belüli arányuk is visszaesett) valamint azzal, hogy lassult a nyilvántartásból való kilépés és nőtt az átlagos regisztrációs idő (ami az idős korosztályokat jobban érintette). Az idősek arányának enyhe növekedése továbbá összefügg a nyugdíjkorhatár kitolódásával, a

9 Az aktív eszközökben érintettek létszáma azt mutatja, hogy a tárgyév során összesen hányan részesültek –legalább egy napig - valamilyen aktív eszközben. Ez a szám a havi létszámadatok összegénél lényegesen kevesebb, mivel az aktív eszközök több hónapra áthúzódó támogatások. Az 52,2 ezer fős havi adatban csak a korábban nyilvántartott álláskeresők szerepelnek – ám ezek teszik ki az aktív eszközben résztvevők döntő többségét. 10 A tapasztalatok szerint a közhasznú munkavégzés és a nyilvántartásba való be- és kiáramlás között a legszorosabb a kapcsolat (ld. pl. A 2007. I félévben befejezett munkaerőpiaci programok hatékonyságának értékelése a monitoring vizsgálat eredménymutatói alapján. ÁFSZ 2008; A foglalkoztatáspolitika aktív eszközei hatásainak elemzése 2001-2006. Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet 2008.)

A nyilvántartott álláskeresők összetétele korcsoportok szerint 2005, 2006, 2007.

2005. 2006. 2007. %

20 év alatt 5,1 5,7 5,3 20-24 14,1 13,6 13,5 25-29 14,6 14,1 13,8 30-39 25,4 25,8 26,6 40-49 24,4 24,1 23,4 50-54 10,4 11,0 11,4 55 év felett 5,8 5,8 6,0 Összesen 100 100 100

17

nyugdíjba menetel szabályainak szigorodásával is. A korösszetétel azonban igen nagy területi különbségeket mutat, már a régiók szintjén vizsgálva is. Az egyik póluson Közép-Magyarország áll, ahol a nyilvántartott álláskeresők között a 25 éven aluliak aránya alig haladja meg a 10%-ot, míg Észak-Alföldön ennek épp a dupláját teszi ki ezen fiatal korcsoport hányada. Ezzel szemben az idősek arányát tekintve éppen fordított a helyzet. Az 50 éven felüliek aránya mintegy egy-negyednyi Közép-Magyarországon, míg Észak-Alföldön csak kb. 13%-os. Megállapítható hogy a kedvezőbb munkaerőpiaci helyzetű régiók a Közép-Magyarországi korösszetételhez, a kedvezőtlenebb helyzetű régiók pedig a z Észak-Alföldihez állnak közelebb. Még jelentősebb a különbség ha megyei szinten vizsgálódunk. Adataink szerint a nyilvántartott álláskeresők között a legnagyobb az 50 éven felüliek hányada Budapesten (28%), míg a legkisebb Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (9%). Az 50 év feletti álláskeresők alacsonyabb jelenléte a kedvezőtlenebb munkaerőpiaci helyzetű régiókban minden bizonnyal összefügg azzal, hogy e területeken az inaktivitás magasabb arányban jellemző ebben a korcsoportban. Többen gondolják úgy, hogy ’nem éri meg’ nyilvántartásba vétetni magukat, valamint ezekben a térségekben már hosszú évek óta jóval nagyobb arányú a rokkantnyugdíjazás is.

A nyilvántarott álláskeresők összetétele korcsoportok szerint, régiónként 2007.

0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

80%

90%

100%

Közép

-Mag

yaror

szág

Közép

-Dun

ántúl

Nyuga

t-Dun

ántúl

Dél-Dun

ántúl

Észak

-Mag

yarorsz

ág

Észak

-Alfö

ld

Dél-Alfö

ld

55 év felett50-54 éves40-49 éves30-39 éves25-29 éves20-24 éves20 év alatt

18

A nyilvántartott álláskeresők iskolai végzettségét tekintve elmondható, hogy legnagyobb hányaduk, több mint két-ötödük, 8 általános osztályt vagy annál kevesebbet végzett. További csaknem harmaduk rendelkezik szakiskolai vagy szakmunkás végzettséggel. Gimnáziumi vagy szakközépiskolai érettségivel rendelkezik a nyilvántartott álláskeresők valamivel több, mint ötöde, míg a diplomások aránya kevesebb, mint 5%-ot tesz ki. Az egyes iskolai végzettség szerinti csoportok számának alakulását tekintve elmondható, hogy 2007-ben az átlagosnál valamivel jobban bővült a szakképzetlenek száma (ide tartoznak a legfeljebb 8 általános osztállyal ill. gimnáziumi érettségivel rendelkezők). Számuk egy év alatt mintegy 10%-kal nőtt, így arányuk mintegy 1%-ponttal volt nagyobb 2007-ben,

mint 2006-ban. A szakképzett csoportok számában az átlagosnál kisebb mértékű bővülés a megfigyelhető, különösen a szakmunkás végzettségűek esetében (számuk 6,2%-kal bővült egy év alatt, szemben az átlagos 8,5%-kal). Nem változott ugyanakkor a diplomások aránya, számuk ugyanis az egyes években az átlagos létszám-változással megegyezően alakult. A szakképzetlenek arányának növekvő és a szakképzett csoportok arányának csökkenő trendje 2005 óta folyamatosan megfigyelhető. A kedvezőtlenebb munkaerőpiaci helyzetben lévő régiókban magasabb az alacsony végzettségűek aránya a nyilvántartott álláskeresők között. A negatív póluson Észak-Magyarország és Észak-Alföld (a megyék közül Szabolcs-Szatmár-Bereg) található, ahol a nyilvántartott álláskeresők mintegy fele 8 osztályt vagy kevesebbet végzett, s 4% alatti a diplomások aránya. Ezzel szemben Közép-Magyarországon 30% a legfeljebb 8 osztályt végzettek aránya, miközben a diplomával rendelkezők hányada meghaladja a 10%-ot. Jellemző, hogy minden negyedik diplomás álláskereső (5 ezer fő a 19,6 ezerből) a Közép-Magyarországi régióban található, miközben az összes álláskereső alig több mint 10%-a van nyilvántartva ebben a régióban. Ez természetesen összefügg azzal, hogy itt van a legtöbb felsőfokú oktatási intézmény, és megfelel annak, hogy a foglalkoztatottak között is itt van a legtöbb diplomás.

3.3. A pályakezdő álláskeresők számának alakulása 2007-ben a pályakezdő álláskeresők száma átlagosan 40,4 ezer főt tett ki havonta, ezzel az összes álláskereső 9,5%-át sorolhatjuk a pályakezdők közé. Mivel számuk a megelőző évhez képest - az összes álláskeresőhöz viszonyítva - kisebb ütemben bővült (4,3%-kal), így arányuk némileg visszaesett (a változás azonban nem volt jelentős, nem érte el az 1%-pontot.) A pályakezdők létszámának az átlagosnál kisebb mértékű növekedése mögött az őket megcélzó támogatások átalakulásának hatása is felfedezhető. 2006 végén ugyanis megszűnt a pályakezdők munkatapasztalat szerzési támogatása, mely sokukat - akár a munkábaállást

Az álláskeresők megoszlása iskolai végzettség szerint

2005. 2006. 2007. Megnevezés

% 8 általános osztály vagy kevesebb

41,9 42,0 42,4

Szakiskola, szakmunkásképző

32,4 32,1 31,5

Szakközépiskola (technikummal együtt)

13,5 13,4 13,3

Gimnázium 7,9 8,0 8,2

Főiskola 3,2 3,3 3,3

Egyetem 1,2 1,3 1,3

ADATHIÁNY 0,0 0,0 0,1

Összesen 100,0 100,0 100,0

Szakképzetlenek összesen

49,7 50,0 50,6

19

A pályakezdő álláskeresők arányának alakulása az összes álláskereső között 2005-2007.

0,00%

2,00%

4,00%

6,00%

8,00%

10,00%

12,00%

14,00%

2005 . 01.

2005 . 03.

2005 . 05.

2005 . 07.

2005 . 09.

2005 . 11.

2006 . 01.

2006 . 03.

2006 . 05.

2006 . 07.

2006 . 09.

2006 . 11.

2007 . 01.

2007 . 03.

2007 . 05.

2007 . 07.

2007 . 09.

2007 . 11.

megelőzően is - arra ösztönzött, hogy regisztráltassa magát. Ehhez járult a START kártya egyre ismertebbé válása és elterjedése11, amelyet egyre több pályakezdő vesz igénybe, ám igényléséhez nem szükséges regisztrálni a munkaügyi központokban (igénylése egyszerűbb, az utána járó kedvezmények automatikusan járnak, szemben a továbbra is megmaradt, a pályakezdők számára is igénybe vehető bértámogatással).

A nyilvántartott pályakezdő álláskeresők számának alakulása 2007-ben havonta

Változás az előző év azonos hónapjához

képest

Változás az előző hónaphoz képest

2007. év Létszám

% Január 38 458 -1,5 4,2 Február 41 162 2,8 7,0 Március 40 747 6,5 -1,0 Április 38 110 8,8 -6,5 Május 34 999 9,1 -8,2 Június 34 422 5,0 -1,6 Július 42 219 0,1 22,6

Augusztus 44 649 1,0 5,8 Szeptember 45 439 1,1 1,8

Október 42 960 4,9 -5,5 November 41 289 6,9 -3,9 December 40 180 8,9 -2,7

A pályakezdők létszámának éven belüli ingadozására az iskolaév ciklusa gyakorol érzékelhető hatást: a pályakezdők száma ugyanis kisebb mértékben februárban (az őszi szemeszter végével, az iskolákból való lemorzsolódással összefüggésben), nagyobb mértékben pedig júliusban (az iskolaév végével összefüggésben) emelkedik meg. Júliusban a tárgyévben 23%-kal nőtt meg a nyilvántartásban lévő pályakezdők száma a megelőző

hónaphoz viszonyítva. Ezt követően augusztusban és szeptemberben még kisebb mértékben növekedett a számuk, majd csökkenésbe fordult: távolodva az iskolaév végétől csökkent ugyanis a munkaügyi központokban jelentkező pályakezdők száma, miközben egyre több - korábban nyilvántartásba lépett - pályakezdőnek sikerül

elhelyezkednie. Hasonló ciklus figyelhető meg a téli hónapokat követően a júliusig tartó időszakban is. Ezzel összefüggésben a legnagyobb a pályakezdők – az összes nyilvántartott álláskeresőhöz viszonyított - aránya júliusban, legalacsonyabb pedig az ezt megelőző hónapokban.

11 AZ APEH adatszolgáltatása alapján 2005 10. 01-től 2007 december végéig terjedő időszakban 64,9 ezer fő START kártyás pályakezdő foglalkoztatott volt az országban.

20

Az elmúlt három évet vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a pályakezdők létszámában megfigyelhető nyári megugrás évről évre egyre kisebb mértékű az összes álláskereső számához viszonyítva. A pályakezdők iskolai végzettségét tekintve 2007-ben 40%-uk tartozott a 8 általános osztályt vagy annál kevesebbet végzettek közé, további 18%-uknak volt szakmunkás, szakiskolai végzettsége. Egyharmad körükben az érettségivel rendelkezők aránya, míg 8,3% a diplomásoké. Ez – az összes nyilvántartott álláskeresőhöz viszonyítva - azt jelenti, hogy bár a pályakezdők között magasabb a diplomások aránya (8,3 % szemben a 4,6%-kal), ám az alacsony végzettségűek aránya nem kisebb szignifikánsan a körükben (az összes álláskereső 42,4%-a tartozik a 8 általános osztályt vagy kevesebbet végzettek közé). Az alacsony végzettség, mint alapvető munkaerőpiaci hátrány, tehát a pályakezdő álláskeresők között is hasonló arányban megjelenik, ’újratermelődik’. Ami viszont jelentősebb különbség, hogy a pályakezdők között lényegesen kisebb a szakmunkás végzettségűek aránya, mint az összes nyilvántartott álláskereső között (18% szemben a 31,5%-kal), miközben nagyobb az érettségivel rendelkezőké (33,5% szemben a 21,5%-kal). Jellemző, hogy a nő pályakezdők között kétszer akkora a diplomások aránya, mint a férfiak között, s több mint 10%-kal magasabb az érettségizetteké is. Az ennél alacsonyabb végzettségűeknél viszont a férfiak vannak többen. Ami az iskolai végzettség szerinti létszámuk időbeli alakulását illeti, megállapíthatjuk, hogy a pályakezdők között jelentősen csökkent a diplomások száma (három év alatt mintegy 26 %-kal) és ezzel arányuk is csaknem 3 %-ponttal esett vissza. A diplomás pályakezdők száma 2007 átlagában összesen 3,3 ezer főt tett ki, míg 2005-ben még 4,6 ezer , 2006-ban pedig 3,9 ezer főnyi diplomás pályakezdőt regisztrálhattunk. A diplomás pályakezdők számának – az utóbbi három évben megfigyelt - csökkenése új jelenségnek tekinthető, tekintettel arra, hogy az ezt megelőző időszakban töretlenül emelkedett a létszámuk (2000 és 2005 között mintegy megtriplázódott). Szintén csökkent a szakmunkás végzettségű pályakezdők száma (2005 és 2007 között 13%-kal), különösen a férfiak esetében (esetükben közel 20%-os volt a csökkenés mértéke). Nőtt ugyanakkor a 8 általánost vagy kevesebbet végzettek száma (10%-kal) és aránya is (4%-ponttal), valamint – kisebb mértékben - az érettségizetteké is. Arányaikat tekintve a legtöbb diplomás pályakezdő Közép-Magyarországon és Nyugat Dunántúlon található a pályakezdő álláskeresők között (16-16 %), ám ez abszolút számban nem jelentős létszámot takar (300 ill. 315 fő). Abszolút számukat tekintve a legtöbben Észak-Alföldön vannak jelen a diplomás pályakezdők (940 fő).

21

A pályakezdő álláskeresők aránya az összes álláskereső között régiónként 2005, 2006, 2007.

0,0%

2,0%

4,0%

6,0%

8,0%

10,0%

12,0%

14,0%

Közép-M

agyaro

rszág

Közép-D

unántú

l

Nyuga

t-Dunán

túl

Dél-Dun

ántúl

Észak

-Mag

yarorsz

ág

Észak

-Alfö

ld

Dél-Alfö

ld

200520062007

Területi bontásban vizsgálva a pályakezdők számának és arányának alakulását, megállapíthatjuk, hogy arányuk azon régiókban a magasabb, ahol egyébként is kedvezőtlenebb a munkaerőpiaci helyzet. Így arányuk Észak-Alföldön a legmagasabb, megközelíti a 12%-ot, míg a legalacsonyabb értékkel rendelkező Közép-Magyarországon

csak fele ekkora arányban jelennek meg a pályakezdők a

nyilvántartott álláskeresők között. Megyei szinten még nagyobbak a különbségek. A negatív póluson Szabolcs-Szatmár-Bereg megye áll (13,5%), míg a legkisebb arányszámmal Budapest rendelkezik (4%). Mindez egyrészt összefügg a szűkösebb

munkaerőpiaci lehetőségekkel, másrészt a pályakezdők szakképzettségével is. Míg Észak-Alföldön a pályakezdő álláskeresők csaknem fele legfeljebb 8 általánost, addig Nyugat- és Közép-Dunántúlon valamint Közép-Magyarországon csak fele ekkora arányok a jellemzőek. Ezzel összefüggésben alakultak a pályakezdő álláskeresők idősorai is. Míg a kedvezőbb

A nyilvántartott pályakezdő álláskeresők megoszlása iskolai végzettség szerint

2005. 2006. 2007. Iskolai végzettség %

8 ált. vagy kevesebb 41,5 44,1 46,9 szakiskola,

szakmunkásképző 23,7 22,5 20,0

szakközépiskola, gimnázium 27,3 26,9 27,6

főiskola, egyetem 7,5 6,5 5,4

adathiány 0,0 0,0 0,2

Férfi

Összesen 100,0 100,0 100,0

8 ált. vagy kevesebb 30,1 32,1 33,2 szakiskola,

szakmunkásképző 16,9 16,8 16,1

szakközépiskola, gimnázium 37,8 37,5 39,3

főiskola, egyetem 15,2 13,6 11,2

adathiány 0,0 0,0 0,1

Nő

Összesen 100,0 100,0 100,0

8 ált. vagy kevesebb 36,1 38,2 40,1 szakiskola,

szakmunkásképző 20,5 19,7 18,0

szakközépiskola, gimnázium 32,3 32,1 33,4

főiskola, egyetem 11,2 10,0 8,3

adathiány 0,0 0,0 0,1

Összes pályakezdő

Mindösszesen 100,0 100,0 100,0

22

helyzetű területeken egyenesen csökkent a számuk a 2007-ben a megelőző évhez viszonyítva (Így Közép-Magyarországon és Közép-Dunántúlon 5-5%-kal, Nyugat-Dunántúlon 14%-kal), addig Észak-Alföldön és Észak-Magyarországon 10-10%-kal emelkedett egy év alatt. Az összes álláskeresőhöz viszonyított arányuk ezzel együtt, egy régió – Észak-Magyarország - kivételével mindenhol csökkent (hiszen a létszámbeli növekedésük az összes álláskeresőhöz viszonyítva kisebb volt, még Észak-Alföldön is).

A pályakezdő álláskeresők iskolai végzettsége régiónként, 2007. (% )

0%10%20%30%40%50%60%70%80%90%

100%

Közép-M

agyarorsz

ág

Közép-D

unántúl

Nyugat-D

unántúl

Dél-Dun

ántúl

Észak-M

agya

rorsz

ág

Észak-A

lföld

Dél-Alfö

ld

felsőfokú

középiskolai

szakmunkás,szakiskola

8 ált. vagykevesebb

Figyelemre méltó, hogy míg az összes álláskereső között a diplomások a legtöbben Közép-Magyarországon vannak jelen (5 ezer fő), addig a pályakezdő diplomás álláskeresők éppen e régióban vannak a legkevesebben (300 fő). Arányait tekintve az összes diplomás álláskereső negyede, ezzel szemben a diplomás pályakezdőknek csak 9%-a van nyilvántartva Közép-Magyarországon. Ugyanakkor - a másik póluson - Észak-Alföldön csaknem 900 fő éves átlagban a diplomás pályakezdők száma. Míg az összes diplomás álláskereső 18%-a van nyilvántartva ebben a régióban, addig az összes diplomás pályakezdőnek több mint negyede. A régiók közötti különbségek a diplomás pályakezdő és nem pályakezdő álláskeresők számát és arányát tekintve arra utalnak, hogy Közép-Magyarországon (valamint a kedvezőbb munkaerőpiaci helyzetű területeken) kisebb számban jelennek meg a pályakezdő diplomások a munkaügyi központok nyilvántartásában, miközben a reálgazdaság folyamatai (pl. a közszféra karcsúsítása) hasonlóképpen - sőt a foglalkoztatotti réteg eltérő iskolázottsági összetétele folytán akár még jobban is - érinthette ezen régiók diplomásainak helyzetét (ami által az összes nyilvántartott álláskereső között e területeken magasabb lesz a diplomások száma és aránya). De az adatok arra is utalnak, hogy a pályakezdő diplomások esetében feltételezhető egy olyan migrációs tendencia, miszerint az iskoláik befejezése után –elsősorban Budapestről és a nagyobb iskolavárosokból - hazamennek és ott próbálnak meg a munkerőpiacon elhelyezkedni.

23

3.4. A megváltozott munkaképességű álláskeresők számának alakulása A nyilvántartott álláskeresők kiemelt célcsoportját jelentik a megváltozott munkaképességű álláskeresők, akik esélyegyenlőségének biztosítása - a munka világában is - kiemelt cél. A nyilvántartott álláskeresők között 2007-ben 4,7%-ot tett ki a megváltozott munkaképességű álláskeresők aránya. Számuk a havi záróértékek éves átlaga alapján 23,6 ezer fő volt - s ellentétben az összes álláskeresőre jellemző trenddel – számuk 2005 óta enyhén csökkenő trendet mutat. 2007-ben 2006-hoz képest 600 fővel, 1,7%kal csökkent a létszámuk, ám 2005 és 2006 között 2000 fős volt csökkenés. A megváltozott munkaképességű álláskeresőkre jellemző, hogy közöttük több a nő (55%), s mind korösszetételüket, mind iskolai végzettségüket tekintve kedvezőtlenebb helyzetben vannak az összes nyilvántartott álláskeresőhöz képest. Lényegesen magasabb körükben az 50 éven felüliek aránya, amely 2007-ben 43,1%-ot tett ki. További 54,7%-uk tartozik a 25-50 évesek közé, így 25 évesnél fiatalabbat alig találni körükben. Iskolai végzettségüket tekintve mintegy felük (49,4%-uk) tartozik a legfeljebb 8 általános osztályt végzettek csoportjába, mintegy harmaduk (32,7%-uk) pedig szakmunkás végzettséggel rendelkezik.

3.5. A nyilvántartásba az év során belépő álláskeresők jellemzői A nyilvántartott álláskeresők számának 8,5%-os növekedése 2007-ben a nyilvántartásba belépők számának kisebb mértékű növekedése és a kilépők számának visszaesése mellett következett be. A tárgyévben alig több mint 700-zal több nyilvántartásba belépő álláskeresőt regisztrálhattunk havi átlagban, mint egy évvel korábban, ami 1,3%-os növekedésnek felel meg. A belépők száma így 2007-ben átlagosan havonta 51,4 ezer főt tett ki. A kilépők havi átlagos száma ezzel szemben 49,8 ezer fő volt, átlagosan 103 belépőre jutott 100 kilépő. A kilépési létszám 2007-ben 7,1%-kal (3,8 ezer fővel) kisebb a 2006. évi, és 20,2%-kal (12,5 ezer fővel) a 2005. évi kilépési forgalomhoz viszonyítva. A kilépési forgalom csökkenése tehát már 2006-ban is érzékelhető volt. A ki- és belépési forgalom alakulása azt eredményezte, hogy nőtt az álláskeresők nyilvántartásban töltött átlagos ideje valamint a tartós álláskeresők aránya is. Az egy év alatt összesen 617,1 ezer fő lépett be a nyilvántartásba, s közülük 12% volt pályakezdő (75 ezer fő). A belépők között, a megelőző évhez viszonyítva csökkent a pályakezdők aránya (1,7%-ponttal), hiszen számuk – ellentétben az összes belépő álláskeresőre jellemző enyhén emelkedő trenddel - 10,2%-kal csökkent az egy év alatt. A nyilvántartásba belépők száma az elmúlt három év viszonylatában 2005 során volt a legmagasabb, havi átlagban meghaladta a 60 ezer főt. A belépők átlagos száma mintegy 10 ezerrel csökkent 2006-ban, azt követően pedig enyhe növekedést tapasztaltunk. A belépők között megkülönböztethetünk első alkalommal belépőket, valamint visszalépőket, olyanokat tehát, akik korábban már szerepeltek valamelyik munkaügyi központ nyilvántartásában. 2007-ben az összes belépő mintegy 15%-a tartozott az első alkalommal belépők közé, amely arányszám a megelőző két évben több mint 2%-ponttal volt magasabb. Az első alkalommal belépők száma ugyanis jelentősen csökkent a tárgyévben. Számuk több mint 7%-kal volt kevesebb, mint egy éve, de az idősor 2005 óta is csökkenő tendenciát mutat. Ezzel szemben viszont nőtt a visszalépő ügyfelek száma, egy év alatt 3%-kal. Bár a visszalépő ügyfelek aránya a belépők között magasabb a nem pályakezdő álláskeresők

24

körében (89%), a belépő pályakezdők többsége is nem először került álláskeresőként nyilvántartásba (a visszalépők aránya körükben 54%-ot tesz ki). Ráadásul 2007-ben a nyilvántartásba első alkalommal belépő pályakezdő ügyfelek száma jóval nagyobb mértékben csökkent (több mint 15%-kal), mint a visszalépőké (számuk egy év alatt 4,1%-kal mérséklődött). Figyelemreméltó, hogy 2005-ben még a nyilvántartásba belépő pályakezdők között az első alkalommal regisztrálók voltak többségben, addig 2006-ban és 2007-ben ez a megoszlás megfordult, s a visszalépők kerültek többségbe. Összességében tehát 2007-ben csökkent (némileg több mint egytizeddel) a nyilvántartásba belépő pályakezdő ügyfelek száma, ám a belépőkön belül megnőtt a visszalépők aránya, akik 2006-tól többségbe is kerültek az első alkalommal belépőkkel szemben. Némileg csökkent a nem pályakezdők esetében is az első alkalommal belépők száma egy év viszonylatában, ami megfelel az összes, első alkalommal belépőre jellemző csökkenő trendnek.

Megnevezés 2005 2006 2007A változás 2006- 2007

%Belépő pályakezdők 8207 6962 6249 -10,2% Ebből: első alkalommal belépő pályakezdők 4403 3450 2882 -16,5% visszalépő pályakezdők 3804 3512 3367 -4,1%Belépő nem pályakezdők 52476 43793 45174 3,2% Ebből: első alkalommal belépő nem pályakezdők 6421 5154 5107 -0,9% visszalépő nem pályakezdők 46055 38639 40067 3,7%BELÉPŐK ÖSSZESEN 60683 50755 51423 1,3% EBBŐL: ELSŐ ALKALOMMAL BELÉPŐK ÖSSZESEN 10824 8604 7989 -7,1%

A regisztrációba belépő álláskeresők havi átlagos számának alakulása 2005. 2006. 2007.

A belépők számának ingadozása egy adott éven belül jól követi az összes álláskereső létszámának változását. Így a legtöbb nyilvántartásba belépő álláskereső a téli hónapokban, valamint júliusban van. Eltérően alakul azonban az új belépők és a korábban már a nyilvántartásban szerepelt, visszalépő álláskeresők száma. A visszalépő álláskeresők legnagyobb számban télen jelennek meg újra a nyilvántartásban, míg számuk májusban a legalacsonyabb- ekkor a téli hónapokhoz viszonyítva felére csökken a nyilvántartásba visszalépő álláskeresők száma. Az új belépők száma ellenben júliusban a legmagasabb, összefüggésben az iskolaév végével, mely után sok pályakezdő fiatal keresi fel a kirendeltségeket12. Egy kisebb, ám érzékelhető ugrás figyelhető meg az idősorban március táján is, ami az őszi iskolai félév lezárulásával hozható összefüggésbe.

12 A legtöbb pályakezdő ugyanis júliusban jelenik meg a nyilvántartásba belépő álláskeresők között (arányuk ekkor az összes belépőhöz viszonyítva eléri a 22%-ot). A régiók között egyedül Közép-Magyarország a kivétel, itt szeptemberben a legmagasabb a belépő pályakezdők aránya az összes nyilvántartásba belépő álláskereső között.

25

A nyilvántartába belépők havi átlagos számának alakulása: első alkalommal belépők és visszalépők 2005-2007.

0

10 000

20 000

30 000

40 000

50 000

60 000

70 000

2005

. 01.

2005

. 03.

2005

. 05.

2005

. 07.

2005

. 09.

2005

. 11.

2006

. 01.

2006

. 03.

2006

. 05.

2006

. 07.

2006

. 09.

2006

. 11.

2007

. 01.

2007

. 03.

2007

. 05.

2007

. 07.

2007

. 09.

2007

. 11.

fő

első alkalommal belépő visszalépő

Ami a belépő létszám alakulásának területi vetületét illeti, megállapítható, hogy két régióban - Közép-Magyarországon és Dél-Alföldön - az átlagot meghaladó mértékben nőtt a belépő álláskeresők száma 2007-ben a megelőző évhez viszonyítva, míg két régióban Közép-Dunántúlon és Észak-Magyarországon csökkent a belépők száma. A belépők száma azonban összességében egyik régióban sem haladta meg a 2005. évi adatot. Figyelembe véve, hogy 2005-ről 2006-ra jelentősebben csökkent régiónként a nyilvántartásba belépők éves átlagos száma (12-22%-kal az egyes régiókban), három éves viszonylatban még jelentősebb csökkenésről beszélhetünk. 2007-ben a legtöbb belépő álláskereső Észak-Alföldön volt, ami megfelel annak, hogy itt van abszolút számban a legtöbb nyilvántartott álláskereső az ország régiói közül, valamint annak is, hogy a központi régiót követően 2007-ben itt nőtt a legnagyobb mértékben a nyilvántartott álláskeresők száma.

A nyilvántartásba belépő álláskeresők havi átlagos száma és változása régiónként 2005, 2006, 2007.

2005. 2006. 2007. Változás 2006-2005 között

Változás 2007-2006 között Létszám

fő % Közép-Magyarország 7 935 6880 7 252 -13,3 5,4

Közép-Dunántúl 6 377 5603 5 438 -12,1 -2,9

Nyugat-Dunántúl 5 629 4546 4 642 -19,2 2,1

Dél-Dunántúl 7 438 6475 6 492 -12,9 0,2

Észak-Magyarország 10 592 8887 8 725 -16,1 -1,8

Észak-Alföld 12 838 10722 10 888 -16,5 1,5

Dél-Alföld 9 875 7643 7 987 -22,6 4,5

Összesen 60 683 50755 51 423 -16,4 1,3

De kik is is voltak az első alkalommal belépő álláskeresők 2007-ben, a nemzetgazdaság mely ágazatai, szektorai voltak a legnagyobb küldő területek, hogyan jellemezhető a belépő álláskeresők populációja? A nyilvántartásba belépő álláskeresők vizsgálata azért lényeges,

26

mert összetételük alakulása (pl. utolsó munkahelyük nemzetgazdasági ága szerint) érzékenyebben mutatja meg a reálgazdasági folyamatok hatásait, mint ha az összes álláskeresőt vizsgálnánk. Ez pedig különösképpen igaz az első alkalommal nyilvántartásba vett álláskeresőkre, hiszen a visszalépők között nagy arányban találunk olyanokat, akik a másodlagos munkaerőpiacról tértek vissza álláskeresői státuszukba. 2007-ben a nyilvántartásba belépő nem pályakezdő álláskeresők utolsó munkahelyük nemzetgazdasági ága alapján a következőképpen oszlottak meg: 12,4%-uk a mezőgazdaságból, több mint ötödük az iparból, 7,4%-uk pedig az építőiparból érkezett. Csaknem 40%-uk a nem anyagi jellegű szolgáltatások területéről, 13%-uk a kereskedelem, vendéglátás területéről érkezett, míg a szállítás, raktározás területe 3%-ot érintett. Az elmúlt évek változását tekintve elmondható, hogy a nem anyagi jellegű szolgáltatásokból váltak egyértelműen többen álláskeresővé, míg az ipari szektor részesedése csökkent valamelyest.

Jellemző, hogy az első alkalommal belépő (nem pályakezdő) álláskeresők kisebb arányban jöttek a szezonális hatásoknak kiszolgáltatottabb ágazatokból, mint az összes belépő (elsősorban a mezőgazdaságból, az iparból és az építőiparból), ami azzal magyarázható, hogy utóbbiak között találjuk a visszalépőket is, akik között viszont azon álláskeresők is megjelennek, akik a

szezonális ágazatokban dolgoznak, s ők jellemzően egy-egy holtszezon idején visszalépnek a nyilvántartásba.

A nyilvántartásba történő felvételkor mindenkit megkérdeznek a kirendeltségek dolgozói, hogy képzettségének, szakmai tapasztalatainak megfelelően milyen állást kíván betölteni. 2007-ben állománycsoport szerint – éves átlagban nézve - mind a pályakezdők mind a nem pályakezdők körében a fizikai jellegű munkák domináltak. Utóbbiak esetében ez a dominancia még nagyobb mértékű volt. Több mint 80%-uk fizikai jellegű munkát végezne, míg ez az arányszám a pályakezdők esetében nem éri el a két-harmadot. Ezen belül a szakmunkások

dominanciája érvényesül mindkét csoportban. Különbség azonban, hogy a nem pályakezdők között a betanított munkások aránya jóval magasabb. Valamelyest nagyobb a szellemi munkakörök betöltését bejelölő pályakezdők aránya, (mintegy egyharmados) a nem pályakezdőkhöz viszonyítva. Ezen a kategórián belül a legelterjedtebb az ügyintézői munkakör.

2005 2006 2007 Belépő nem pályakezdők utolsó munkahelyük nemzetgazdasági ága szerint Megoszlás, %

Mező-, erdőgazdaság 13,2 12,7 12,4 Ipar 24,6 23,0 21,2 Építőipar 6,9 7,4 7,4 Keresk., vendéglátás 13,6 13,9 13,0 Szállítás, raktározás 3,2 3,2 2,9 Nem ag.-i szolgált. 38,3 39,6 39,4 Nem besorolható 0,1 0,1 3,8 ÖSSZESEN 100,0 100,0 100,0

2007. évben belépő Nem

pályakezdők Pályakezdők Megnevezés

Megoszlás, % Szakmunkás 39,3 36,0 Betanított munkás 22,8 13,7

Segédmunkás 18,8 16,0 Felső vezető 0,1 0,1 Vezető 1,0 1,1 Irányító 2,3 3,9 Ügyintéző 11,5 20,2 Ügyviteli alk. 3,4 5,2 Adathiány 0,9 3,7 Összesen 100,0 100,0

27

Csoportosíthatjuk a betölteni kívánt állásokat foglalkozási főcsoportonként is. A megoszlás hasonló képet nyújt, tükrözve az álláskeresők képzettségi megoszlását is: a nem pályakezdők között a legnagyobb arányt (több mint 30%) az egyszerű, szakképzettséget nem igénylő foglalkozások teszik ki, további 20% az ipari, építőipari foglalkozások aránya, újabb 10% a gépkezelők, összeszerelők és járművezetők csoportjáé. Ezek aránya összesen több mint 60%. A pályakezdők között, rendre kisebbek ezen arányok, kétötödük töltene be ezen csoportokba tartozó állásokat, körükben tehát már a

szolgáltatási jelegű foglalkozások dominálnak. Rendre nagyobb viszont a pályakezdők körében az egyetemi, főiskolai képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozások, az egyéb felső- ill. középfokú képzettséget igénylő foglalkozások, valamint az irodai és ügyviteli jellegű foglalkozások részaránya.

3.6. A nyilvántartásban töltött idő és annak változása

A nyilvántartott és a tartós álláskeresők számának alakulása 2005-2007. hónapjaiban

0

50 000

100 000

150 000

200 000

250 000

300 000

350 000

400 000

450 000

500 000

2005 . 0

1.

2005 . 0

3.

2005 . 0

5.

2005

. 07.

2005

. 09.

2005

. 11.

2006 . 0

1.

2006 . 0

3.

2006 . 0

5.

2006

. 07.

2006

. 09.

2006

. 11.

2007

. 01.

2007 . 0

3.

2007 . 0

5.

2007 . 0

7.

2007

. 09.

2007 . 1

1.

fő

nyilvántartottálláskeresők

tartósálláskeresők

2007. évben belépő Nem

pályakezdők Pályakezdők FEOR

kategóriák megnevezése Megoszlás, %

Fegyveres erők,fegyveres testületek foglalkozásai 0,2 0,5

Törvényhozók, igazgatási, érdekképviseleti, gazdasági vezető 1,6 1,3

Egyetemi, főiskolai képzettség önálló alkalmazását igénylő f 4,6 11,0

Egyéb felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő fogl. 7,8 13,8

Irodai és ügyviteli (ügyfélforgalmi) jellegű foglalkozások 7,1 14,9

Szolgáltatási jellegű foglalkozások 15,8 15,6 Mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozások 1,9 1,2

Ipari és építőipari foglalkozások 19,4 10,6 Gépkezelők, összeszerelők, járművezetők 10,4 3,2 Szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások 31,0 26,8

Nincs megadva 0,1 1,1 Összesen 100,0 100,0

28

A 2007. év során – összefüggésben a belépők számának az összes nyilvántartott álláskereső létszámához képest kisebb mértékű növekedésével, valamint a nyilvántartásból való kikerülés lassulásával jelentősebben növekedett a tartósan - folyamatosan egy éven túl - nyilvántartott álláskeresők száma és az átlagos nyilvántartásban töltött idő is. Mindez a be- és kilépések alakulásának eredőjeként alakult ki, s összefügg azzal a korábban már leírt jelenséggel is, hogy jelentősebben csökkent a nyilvántartásba először belépők száma.

A tartós álláskeresők éves átlagos száma a tárgyévben 120,9 ezer főt tett ki, amely 18%-os létszám-növekedést jelent a megelőző évhez képest. 2005-höz viszonyítva pedig még nagyobb mértékben, éppen egy-negyednyivel nőtt a legalább egy éve nyilvántartott álláskeresők száma. Három év viszonylatában így a tartós álláskeresők létszámának gyorsuló trendjéről beszélhetünk Arányuk szintén

emelkedett a vizsgált időszak alatt. Míg 2005-ben az összes nyilvántartott álláskereső 24,5%-a volt tartósan nyilvántartva, addig 2007-ben 28,3%-ra nőtt ez az arány. Némi átrendeződés figyelhető meg az egy évnél nem régebben nyilvántartásban lévő álláskeresők nyilvántartásban töltött idejét tekintve is. A 2007. év átlagában 32%-ot tesz ki az azon álláskeresők aránya, akik 1-3 hónapja szerepelnek a nyilvántartásban, ám arányuk több mint 4 %-ponttal csökkent 2005-höz képest. További nagyjából egyötöd - egyötöd a nyilvántartásban 4-6 hónapja ill. 7-12 hónapja benn lévők aránya, utóbbiak hányada enyhén emelkedő tendenciájú. Így összességében az átlagos regisztrációs idő jelentősebben megnőtt a tárgyévben, s 2007 decemberében 319 napot tett ki. Egy évvel korábban ennél 26 nappal kevesebb volt az átlagos regisztrációs idő (293 nap), ami 2005-ben pedig 286 napot tett ki. Így az átlagos regisztrációs idő növekedése is gyorsuló tendenciájú, az elmúlt három év viszonylatában. Területi bontásban az egyes régiók között jelentős különbségek mutatkoznak a tartós álláskeresők arányát tekintve. A legalacsonyabb az arányuk Közép-Magyarországon (16%), a legmagasabb pedig Észak-Magyarországon (36%). Ám mind Észak-Alföld, mind Dél-Dunántúl adata a dupláját jelenti a legkedvezőbb helyzetben lévő Közép-Magyarországénak. A tartós álláskeresők növekedésének dinamikája épp a már eleve kedvezőtlenebb helyzetben lévő régióknak nem kedvezett. Átlag feletti mértékben nőtt ugyanis a számuk egy év alatt Észak-Alföldön (23,4%) és Dél-Alföldön (21,9%).

A nyilvántartott álláskeresők megoszlása a nyilvántartásban töltött idő szerint 2005, 2006, 2007.

évek havi átlaga 2005 2006 2007

Megoszlás, % 1-3 hónap 36,1 33,7 31,6

4-6 hónap 19,7 19,9 19,1

7-12 hónap 19,7 20,4 21,0

12 hónapnál kevesebb összesen 75,5 74,0 71,7

13-24 hónap 13,6 14,5 15,9

> 24 hónap 10,9 11,6 12,5

12 hónapnál több összesen 24,5 26,0 28,3

Mindösszesen 100,0 100,0 100,0

29

A tartós - egy éven túli - álláskeresők aránya a nyilvántartott álláskeresőkön belül, régiónként 2007, éves átlag

0,00%

5,00%

10,00%

15,00%

20,00%

25,00%

30,00%

35,00%

40,00%

Közép-Magyarország

Közép-Dunántúl

Nyugat-Dunántúl

Dél-Dunántúl Észak-Magyarország

Észak-A lföld Dél-Alföld

A tartós álláskeresők a foglalkoztatáspolitika kiemelt célcsoportját jelentik, hiszen mind iskolázottságuk, mind koruk kedvezőtlenebb az álláskeresők populációján belül. Az egy évnél régebben nyilvántartott álláskeresők több mint fele (53%-a) ugyanis max. 8 általános osztályt végzett, s további közel 30%-uk szerzett szakmunkás bizonyítványt. Munkába való visszailleszkedésüket nehezíti, hogy a munka nélkül eltöltött hosszú idő alatt kiestek a munkaidő által strukturált életvitelből, szakmai tudásuk, tapasztalatuk sokszor elavult, hiányos, s vélhetően sokszor területileg sem találkozik a munkaerőpiacon jelen lévő kereslettel. Figyelemreméltó, hogy a legfeljebb 8 osztályt végzett álláskeresők között a legmagasabb a tartósan nyilvántartottak aránya (35%-uk ilyen), s ez arány az iskolai végzettség emelkedésével fokozatosan csökken, de még a diplomás álláskeresők között is 17%-ot tesz ki. Ellentétben az összes nyilvántartott álláskeresővel a tartós álláskeresők között több a nő (52%-uk), s korösszetételüket tekintve is némileg idősebbek a teljes álláskeresők populációjánál. Több mint egynegyedük idősebb 50 évesnél, miközben 10% tartozik a fiatalok (25 éven aluliak korcsoportjába). A másik oldalról vizsgálva, az 50 évesnél idősebb nyilvántartott álláskeresők között 37% a tartósan nyilvántartottak aránya. A fiatalok (25 éven aluliak) körében ugyanez az arány 18%, ám 2005 óta növekvő tendenciájú. A fiatal tartós álláskeresővé válást leginkább meghatározó tényező az alacsony végzettség: e korcsoportban ugyanis a tartós álláskeresők iskolázottsága még kedvezőtlenebb az átlagosnál, 60%-ot tesz ki körükben a legfeljebb 8 általános osztályt végzettek aránya.

30

0 50000

100000 150000 200000 250000 300000 350000 400000 450000 500000

2005 2006 2007

A munkáltatók által bejelentett munkaerőigény összetétele és változása 2005 , 2006 , 2007 .

Támogatott Nem támogatott (külföldi nélkül) Külföldi

db állás

3.7. A munkaerő iránti kereslet alakulása a nyilvántartási adatok alapján 2007 folyamán a munkáltatók összesen 405,8 ezer új munkalehetőséget jelentettek be az Állami Foglalkoztatási Szolgálat kirendeltségeire, ami több mint 80 ezerrel (16,9%-kal) kevesebb a megelőző évi adathoz képest. Három éves összevetésben azonban nem ilyen

negatív a kép, 2006-ban ugyanis jelentősen megnőtt a bejelentett állások száma, 2005-höz viszonyítva, több mint 40 ezer darabbal. A tárgyév során bejelentett álláshelyek számának csökkenése azonban még ebben a perspektívában is jelentősebbnek értékelhető (2005-höz viszonyítva 40 ezres nagyságrendű a csökkenés). A több mint 400 ezer, az év során beérkezett munkaerő-igény 32%-a volt támogatott állás (133,3 ezer), 43%-a nem támogatott állás (177,8 ezer), míg csaknem minden negyedik állásigény esetében (23,4%, 94,7

ezer) kívántak külföldi munkaerőt alkalmazni a munkáltatók. Az átlagosnál nagyobb mértékű volt a csökkenés a külföldi munkaerőigények esetében (31,6%) egy év alatt, míg a támogatott álláshelyek száma épp az átlagosnak megfelelően csökkent (16,8%). A nem támogatott álláshelyek száma viszont csak kisebb mértékben csökkent 2007-ben a megelőző évhez viszonyítva (6,1%), 2005-höz képest pedig még nőtt is a tárgyévben ilyen jellegű munkaerőigények száma. A támogatott álláshelyek száma mindig függ a jogszabályi változásoktól is: a tárgyévben a bértámogatások rendszerének átalakítása is hozzájárult a támogatott álláshely-igények számának csökkenéséhez (az egy főre jutó költségek jelentős megemelkedése miatt).

Az év folyamán bejelentett állások összetétele régiónként, a munkaerőigény jellege szerint 2007.

Támogatott Nem

támogatott (külföldi nélkül)

Külföldi Összesen

Az év folyamán bejelentett

álláshelyek száma összesen

Megoszlás, % db Közép-Magyarország 7,2 23,1 69,7 100 98 107 Közép-Dunántúl 28,7 57,7 13,6 100 34 590 Nyugat-Dunántúl 11,6 80,6 7,8 100 43 109 Dél-Dunántúl 58,2 36,8 5,0 100 33 152 Észak-Magyarország 59,1 38,1 2,8 100 62 215 Észak-Alföld 53,5 43,7 2,9 100 63 584 Dél-Alföld 30,0 51,7 18,4 100 71 098

31

A rendelkezésre álló álláshelyek számának alakulása 2005-2007.

0

20000

40000

60000

80000

100000

120000

2005. 0

1.

2005. 0

3.

2005. 0

5.

2005. 0

7.

2005. 0

9.

2005. 1

1.

2006. 0

1.

2006. 0

3.

2006. 0

5.

2006. 0

7.

2006. 0

9.

2006. 1

1.

2007. 0

1.

2007. 0

3.

2007. 0

5.

2007. 0

7.

2007. 0

9.

2007. 1

1.

darab

Messze a legtöbb állás-bejelentés Közép-Magyarországon érkezett (98, 1 ezer) a munkaügyi központokhoz, minden negyedik munkaerő-igény ugyanis ebben a régióban jelentkezett. A központi régióban bejelentett állások döntő többsége, több mint kétharmada azonban külföldi munkaerő iránti igény volt, ami nagyon magas arány, tekintettel ara, hogy a régiók többségében 10% alatt marad ezen igények aránya. Az összes külföldi munkaerő-igény 72%-a ebben a régióban érkezett be a munkaügyi központokhoz. A beérkezett munkaerőigények típusát tekintve jellegzetesek a különbségek a támogatott- nem támogatott álláshelyek viszonylatában is. A kedvezőbb munkaerőpiaci helyzetű régiókban alacsonyabb a támogatott álláshely-igények aránya, míg három régióban (Dél-Dunántúl, Észak-Magyarország és Észak-Alföld) meghaladja az 50%-ot az ilyen jellegű igények aránya. E régiókban tehát jellemzően minden második beérkezett munkaerőigény olyan, amelyhez támogatást igénylenek a munkáltatók.

A rendelkezésre álló állások száma nagyobb a bejelentett számnál, hiszen az adott hónapban bejelentett állások számát tartalmazza az előző hónap zárónapján betöltetlen állások számával együtt (ún. összes érintett szám). Ez a szám azon összes állást foglalja tehát magába, amelyek szerepelnek egy adott hónapban, mint

közvetíthető állások az ÁFSZ kirendeltségeinek a nyilvántartásában. Így 2007-ben havonta átlagosan 64,4 ezer álláshely állt a munkaügyi központokban rendelkezésre, amely szám 18,5 ezerrel (22,3 %-kal) kisebb a megelőző évhez képest. 2005-höz képest kisebb mértékű volt a csökkenés. Ekkor havonta, átlagosan 14,3 ezerrel több állás állt rendelkezésre közvetítéshez a munkaügyi központokban, mint 2007-ben. A rendelkezésre álló állások száma - hasonlóan a nyilvántartott álláskeresők idősorához - jellegzetes szezonális ingadozást mutat: a legtöbb álláshely a tavaszi hónapokban (általában áprilisban) áll a rendelkezésre, míg számuk a téli hónapokban éri el a minimumot.

A hónap végi zárónapon rendelkezésre álló betöltetlen álláshelyek száma mind abszolút számát tekintve, mind a nyilvántartott álláskeresők létszámához viszonyítva csökkenést mutatott 2007-ben. Országosan a tárgyévben a megelőző évhez viszonyítva 28%-kal kevesebb betöltetlen állás volt átlagosan a munkaügyi

központok nyilvántartásában. 2005-höz képest hasonló mértékű csökkenést regisztrálhatunk, országos átlagban ugyanis 2005 és 2006 között nem változott jelentősen az állások zárónapi

A bejelentett állások havi átlagos zárónapi száma régiónként 2005, 2006, 2007

Létszám 2005 2006 2007

2007. év a 2006. évi %-ában

Közép-Magyarország 16114 14439 8916 61,7 Közép-Dunántúl 4108 4701 3700 78,7 Nyugat-Dunántúl 3829 4665 3796 81,4 Dél-Dunántúl 3126 3200 2007 62,7 Észak-Magyarország 4592 4456 3611 81,0 Észak-Alföld 3749 3509 2781 79,3 Dél-Alföld 6091 6705 5123 76,4 Összesen 41609 41675 29934 71,8

32

száma, sőt egyes régiókban még növekedés is megfigyelhető volt. Egy év alatt az átlagosnál lényegesen nagyobb volt a csökkenés mértéke Közép-Magyarországon és Dél-Dunántúlon, míg Észak-Magyarországon és Nyugat-Dunántúlon jelentősen kisebb volt annál.

100 nyilvántartott álláskeresőre jutó álláshelyek átlagos számának alakulása 2000-2007.

0

50 000

100 000

150 000

200 000

250 000

300 000

350 000

400 000

450 000

2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007

ny ilv . álláskeresők és betöltet len álláshely ek

0,0

2,0

4,0

6,0

8,0

10,0

12,0

14,0

100 ny ilv . álláskeresőre jutó álláshely

Nyilvántartott álláskeresőkBetöltetlen álláshelyek100 nyilvántartott álláskeresőre jutó átlagos álláshely

Visszaesett a 100 álláskeresőre jutó álláshelyek átlagos száma is 2007-ben, ami így 7-et tett ki. Bár a mutató értéke már 2005-ben és 2006-ban is kevesebb volt a 21. század első éveit jellemző 12 körüli értéknél, a tárgyévben további látványos visszaesés figyelhető meg. Kérdés azonban hogy a munkaerőigény-csökkenés ellenére, mennyire felelt meg egymásnak a kereslet és kínálat, a beérkező állások összetétele hogyan alakult a potenciális munkavállalók - vagyis a nyilvántartott álláskeresők - által keresett munkakörökhöz képest. Az összehasonlítás érdekében megvizsgáljuk a tárgyév során beérkezett munkaerő-igényeket és a belépő álláskeresők által keresett foglalkozásokat, s mindkét esetben a leggyakoribb 25 foglalkozást hasonlítjuk össze.

33

Ami a táblázatból kitűnik, hogy a bejelentett munkaerőigények és a belépő álláskeresők által keresett foglalkozások között igen nagyfokú a megegyezés. A legnagyobb számban egyéb segédmunkásokat kerestek a munkáltatók (133,9 ezer darab ilyen állás érkezett), minden harmadik beérkezett munkaerőigény erre a munkakörre vonatkozott. A legtöbb belépő álláskereső azonban szintén ezt a munkakört kereste. Az első 25 leggyakoribb állás nagyobb része szerepel a belépők által leggyakrabban keresett szakmák között, a kivétel a kézi anyagmozgatók, csomagolók; az egyszerű mezőgazdasági foglalkozások; a húsfeldolgozók, hentesek; a forgácsolók; fegyveres erők középfokú képesítést nem igénylő foglalkozásai; valamint a tartósítóipari munkások. Az álláskeresők által keresett szakmák között megjelenik

A bejelentett állások és a belépő álláskeresők által keresett foglalkozások összetétele az első huszonöt leggyakoribb szakmacsoport szerint (4 jegyű FEOR kód alapján)

Sorszám Bejelentett állások db % Belépő álláskeresők fő %

1. Egyéb segédmunkások (pl. alkalmi munkás) 133937 33,0% Egyéb segédmunkások (pl.

alkalmi munkás) 9 063 17,7%

2. Gyártósori összeszerelő 19718 4,9% Eladó 3 851 7,5%

3. Egyéb őrök és hasonló jellegű egyszerű foglalkozások 15383 3,8% Egyéb őrök és hasonló jellegű

egyszerű foglalkozások 2 864 5,6%

4. Eladó 11156 2,7% Irodai adminisztrátor, írnok 2 324 4,5%

5. Tehergépkocsi-vezető 9294 2,3% Tehergépkocsi-vezető 1 326 2,6%

6. Szabó, varrónő, modellkészítő 8266 2,0% Lakás-, intézménytakarító 1 112 2,2%

7. Kézi anyagmozgató, csomagoló 7404 1,8% Felszolgáló, vendéglátó-ipari

eladó (pl. pincér, bárpincér) 1 066 2,1%

8. Egyszerű mezőgazdasági foglalkozások (pl. napszámos, mezőőr)

7377 1,8% Lakatos 1 006 2,0%

9. Lakatos 6671 1,6% Kőműves 1 000 2,0%

10. Egyéb takarítók és hasonló jellegű egyszerű foglalkozások 5676 1,4% Gyártósori összeszerelő 820 1,6%

11. Lakás-, intézménytakarító 5654 1,4% Vagyonőr 772 1,5%

12. Szakács 5128 1,3% Szabó, varrónő, modellkészítő 703 1,4%

13. Kőműves 4808 1,2% Festő és mázoló 689 1,3%

14. Irodai adminisztrátor, írnok 4645 1,1% Egyéb takarítók és hasonló jellegű egyszerű foglalkozások 642 1,3%

15. Húsfeldolgozó (hentes, mészáros), hal- és baromfifeldolgozó

4514 1,1% Konyhai kisegítő 636 1,2%

16. Hegesztő, lángvágó 4472 1,1% Egyéb irodai jellegű foglalkozások 603 1,2%

17. Felszolgáló, vendéglátó-ipari eladó (pl. pincér, bárpincér) 3756 0,9% Szakács 552 1,1%

18. Konyhai kisegítő 3603 0,9% Általános iskolai tanár, tanító 468 0,9%

19. Forgácsoló 3139 0,8% Egyszerű szolgáltatási jellegű foglalkozások 462 0,9%

20. Villanyszerelő 3072 0,8% Targoncavezető 410 0,8%

21. Egyszerű szolgáltatási jellegű foglalkozások 2838 0,7% Raktárkezelő 380 0,7%

22. Fegyveres erők középfokú képesítést nem igénylő foglalkozásai

2747 0,7% Hegesztő, lángvágó 379 0,7%

23. Raktárkezelő 2551 0,6% Bútorasztalos 356 0,7%

24. Vagyonőr 2369 0,6% Gépjármű- és motorszerelő, -javító 349 0,7%

25. Tartósítóipari munkás, gyümölcs-, zöldségfeldolgozó 2258 0,6% Villanyszerelő 345 0,7%

34

az első 25 között az általános iskolai tanár; a festő és mázoló; a targoncavezető; asztalos, a gépjármű –és motorszerelő. Ám kereslet ezekre is van, ami számbelileg meghaladja a kínálatot, csak nem szerepelnek az első 25 leggyakoribb bejelentett szakma között. A két adatsor nagyfokú egybeesésének arra következtethetünk, hogy olyan szakmákról van szó, amelyek esetében nagyfokú a fluktuáció (a ki és beáramlás), ám a kereslet és a kínálat sokszor nem találkozik megfelelően össze. A kereslet és kínálat sokszor térbelileg nem találkozik, de az adott munkához szükséges egyéb szakmai kompetenciák, tapasztalatok hiánya is gyakori ok lehet. A szezonális jellegű munkáknál pedig jelentős mértékű a kereslet és a kínálat megjelenése közti időbeli eltérés is.

Állománycsoportonként vizsgálva a bejelentett állásokat és a nyilvántartott álláskeresőket megállapíthatjuk, hogy 2005 és 2007 között lényeges változás nem következett be az összetétel tekintetében. A tárgyévben minden harmadik bejelentett állás segédmunkára vonatkozott, 27 ill. 28% volt a szakmunkást ill. betanított munkást keresők aránya. A bejelentett állások csaknem kilenctizede esetében így fizikai jellegű munkákra keresetek a munkaadók munkaerőt. A nyilvántartott álláskeresők között ennél valamelyest kisebb a fizikai jellegű munkát keresők aránya (81,9%), ezen belül kisebb arányban keresnek segéd ill. betanított munkát, nagyobb arányban pedig szakmunkát.

3. 8. A létszámcsökkentési bejelentések számának alakulása 2007 folyamán összesen 601 csoportos létszám-leépítési bejelentés érkezett a munkaügyi központokhoz, amely 29,3 ezer főt érinthet. A megelőző évhez képest a leépítések által érintett létszám volumene nem változott jelentősen (2006-ban 29,9 ezer főt érintő bejelentés

érkezett), ám 2005-höz képest 3 ezer fővel csökkent a leépítések által érintett létszám. A legtöbb bejelentés a tárgyévben Közép-Magyarországon érkezett, a leépítések által érintett összes létszám mintegy 40%-át itt jelentették be a munkáltatók (ez 11,1 ezer főt érinthet). A második legnagyobb, a leépítésekben

A bejelentett állások zárónapi száma és a nyilvántartott álláskeresők összetétele állománycsoportonként, 2005, 2006, 2007 éves átlagok

Bejelentett állások Nyilvántartott álláskeresők Megoszlás, % Megnevezés

2005 2006 2007 2005 2006 2007 Szakmunkás 27,5 28,0 27,5 35,0 35,4 35,3 Betanított munkás 26,2 26,8 28,1 23,7 22,9 22,4 Segédmunkás 35,3 33,6 33,1 23,2 23,4 24,2 Fizikaiak összesen 89,0 88,4 88,6 82,0 81,8 81,9 Szellemiek 11,0 11,6 11,4 18,0 18,2 17,1 Adathiány 0 0 0 0 0 0,9 Mindösszesen 100 100 100 100 100 100

A bejelentett létszámcsökkentések alakulása régiónként 2005, 2006, 2007. érintettek száma, fő

2005 2006 2007

2007. év a 2006. évi %-

ában Közép-Magyarország 7216 9430 11095 117,7% Közép-Dunántúl 3818 3599 2053 57,0% Nyugat-Dunántúl 5344 2320 3118 134,4% Dél-Dunántúl 4034 3049 2333 76,5% Észak-Magyarország 4608 4116 3848 93,5% Észak-Alföld 3644 5058 4083 80,7% Dél-Alföld 3613 2381 2846 119,5% Összesen 32277 29953 29376 98,1%

35

érintett létszámot Észak-Magyarországon (3,8 ezer fő) és Észak-Alföldön (3,5 ezer fő) jelentették be. Ágazatonként vizsgálva a legnagyobb leépítési hullám az egészségügyi és szociális ellátás területét érinti, a bejelentett leépítendő létszám 27%-a ezen a területen dolgozott. Ez 7,8 ezer főt jelent. Hajszálnyival marad el ettől a feldolgozóipari ágazat, ahonnan 7,7 ezer főt érintő leépítési bejelentés érkezett a tárgyévben. E két terület adja a leépítendő létszám több mint 50%-át. 9 ill. 8-8 %-kal járul hozzá ehhez a létszámhoz a szállítás, raktározás, posta; a közigazgatás, védelem és kötelező társadalombiztosítás valamint az építőipar ágazata.

Létszámleépítési beje lentésekben érinte ttek létszáma ágazatonként (fő)2007. év298

194

7782

279

2302

1214

26241236

2447

1499

7837

862 Mezőgazdaság, Halászat

Bányászat

Feldolgozóipar

V illamosenergia-, Gáz-,Gőz-, V ízellátás

Építőipar

Kereskedelem, Járműjavítás,Szálláshelyszolgáltatás, Vendéglátás

Szállítás, Raktározás, Posta, Távközlés

Pénzügyi tevékenység,Ingatlanügyek,Gazdasági szolgáltatás

Közigazgatás, Védelem, Kötelezőtársadalombiztosítás

Oktatás

Egészségügyi, Szociális Ellátás

Egyéb közösségi, Személyi szolgáltatás

3. 9. A külföldi állampolgárok részére kiadott munkavállalási engedélyek száma13 A munkaügyi központok 2007-ben 37.586 általános és 907 mezőgazdasági szezonális munkavállalási engedélyt adtak ki. A bejegyzett regisztrációk száma 10.614, míg a zöldkártya igazolások száma 6.123 volt. Mind a kiadott engedélyek, mind a bejegyzett regisztrációk száma jelentősen csökkent a 2006. évhez viszonyítva. Az általános engedélyek esetében a csökkenés 14.919, a szezonális engedélyek esetében 1.309, e kétfajta engedélyt tekintve elsősorban a román állampolgárságú munkavállalók száma csökkent mintegy 15 ezer fővel. A 13 A Magyarországra érkező külföldi munkavállalók közül azok szerepelnek az ÁFSZ adatbázisában, akik az érvényes rendelkezések szerint munkavállalási engedélyt kötelesek kiváltani, vagy – 2004. május 1-jét követően – regisztrálási eljárás vagy zöldkártya igazolás kérelme miatt kerülnek kapcsolatba a munkaügyi központokkal.

36

bejegyzett regisztrációk száma 5.518-cal kevesebb, mint 2006-ban, ez legnagyobbrészt a szlovák munkavállalókat érinti. Növekedés csak a kiadott zöldkártya igazolások számában történt, ezt a munkavállalási formát szinte teljes mértékben román állampolgárságú munkavállalók veszik igénybe. A 2007-ben kiadott engedélyek, bejegyzett regisztrációk és zöldkártya igazolások együttes számát tekintve az adatbázisunkban szereplő külföldi munkavállalók 46 %-a (25.485 fő) román , 18 %-a (9.944 fő) szlovák, 15 %-a (8.073 fő) pedig ukrán állampolgár volt. Az összes külföldi munkavállaló 62%-a a közép-magyarországi régióban vállalt munkát, 19%-a Közép-Dunántúlon, 6%-a a Dél-Alföldön, 5%-a a Nyugat-Dunántúlon, 4%-a Észak-Magyarországon, 2-2%-a pedig a dél-dunántúli ill. az észak-alföldi régióban. A kiadott általános engedélyek mintegy harmada (11 804 db) építőipari munkákra vonatkozott, továbbá ezer és háromezer közötti engedélyszámot találunk a következő ágazatokban (csökkenő sorrendben): vendéglátás, mezőgazdaság, gazdasági tevékenységet segítő szolgáltatások, kereskedelem, híradástechnikai termékek gyártása, élelmiszeripar, szállítás, valamint a ruházati termékek gyártása. A zömében szlovák munkavállalókat érintő regisztrálás a híradástechnikai eszközök gyártása, valamint a közúti járműgyártás ágazatokra koncentrálódik. Az általános engedéllyel rendelkező munkavállalók 83 %-a, míg a regisztráltak 90 %-a fizikai munkakörben dolgozott. Az engedélyek 56 %-a (20.959 db) szakképzettséget nem igénylő, egyszerű foglalkozásokra vonatkozott. Ezen kívül a vendéglátó-ipari, gépkezelői és könnyűipari foglalkozásokban találunk 1-2 500 fő külföldi munkavállalót. A regisztráltak 38%-a (3 995 fő) gyártósori összeszerelőként dolgozott, a lista további helyein csökkenő sorrendben a segédmunkás, gépkezelő, kézi anyagmozgató, raktáros szakmák szerepelnek.

3. 10. A nyilvántartott álláskeresők ellátása 2007-ben a nyilvántartott álláskeresők csaknem harmada (31%-uk) kapott passzív álláskeresési ellátást. Nagyobb részük (22,4%-uk) álláskeresési járadékban, kisebb részük (8,7%-uk) álláskeresési segélyben részesült. További csaknem egyharmad (31,2%) volt a rendszeres szociális segélyben (RSZS) részesülők száma. Így összességében a tárgyévben 62,2%-ot tett ki a valamilyen juttatásban részesülők aránya, miközben a nyilvántartott álláskeresők csaknem kétötöde ellátatlan volt. Ez utóbbi csoport száma 161,3 ezer főt tett ki a tárgyévben14, a megelőző évhez képest 12,1%-kal, 2005-höz képest 13,8 %-kal nőtt (ez mintegy 20 ezer fős növekedést jelent). Arányuk az összes álláskeresőn belül 3 év alatt több mint 3 %-ponttal emelkedett. Számuk és arányuk növekedése megfelel a tartós álláskeresők számának növekedésének, a nyilvántartásból való kiáramlás lassulásának. Három éves viszonylatban vizsgálva csökkent az álláskeresési járadékban részesülők aránya, valamelyest nőtt viszont a segélyt kapóké. A rendszeres szociális segélyben részesülők aránya 31-32,5% között ingadozott az egyes években. 14 Ezen létszám nagyjából negyedét teszik ki a pályakezdők.

37

Az ellátásban nem részesülő nyilvántartott álláskeresők számának folyamatos növekedését jelzik a havi bontású adatok. Számukban nagyobb megugrás 2006- 2007 telén volt megfigyelhető, így például 2007 januárjában egy hónap alatt több mint 20 ezer fővel nőtt meg az ellátást nem kapó álláskeresők száma. Ilyen megugrás a korábbi évekre nem volt jellemző, és arra utal, hogy a nyilvántartásba ekkor olyan álláskeresők léptek be, akik korábbi inaktív (ill. nem legális foglalkoztatotti) státuszuk folytán nem voltak jogosultak semmilyen ellátásra. Az álláskeresési (korábban munkanélküli) járadékban részesülők száma a nyilvántartott létszámmal párhuzamosan alakult, 2006-ban csökkent, 2007-ben nőtt, számuk a tárgyévben átlagosan 96,5 ezer főt tett ki. Hasonlóképpen alakult a rendszeres szociális segélyben részesülők száma is, amely 2007 átlagában 133 ezer főt tett ki. Az álláskeresési segélyben részesülők száma azonban 2006-ban is már jelentősen meghaladta a 2005-évi értékeket (amikor pedig a nyilvántartott álláskeresők összlétszáma csökkenést mutatott). Így az álláskeresési segélyben részesülők aránya 2006-ban csaknem 4%-ponttal haladta meg az egy évvel korábbi értéket. Éves átlagos számuk 2005-ben 25,2 ezer, 2007-ben 37 ezer főt tett ki.

A nyilvántartott álláskeresők számának és összetételének alakulása 2005-2007.

0

50 000

100 000

150 000

200 000

250 000

300 000

350 000

400 000

450 000

500 000

2005 . 0

1.

2005 . 03.

2005 . 05.

2005 . 07.

2005 . 0

9.

2005 . 11.

2006 . 01.

2006 . 03.

2006. 0

5.

2006 . 07.

2006 . 09.

2006 . 11.

2007 . 01.

2007 . 0

3.

2007 . 05.

2007 . 07.

2007 . 09.

2007 . 1

1.

fő

ellátásban nem részesülő álláskeresési (munkanélküli) járadék rendszeres szociális segély Á lláskeresési segély

15 A vállalkozói járadékosokkal, valamint a kifutó, munkanélküli járadékban, nyugdíj előtti segélyben és álláskeresést ösztönző juttatásban részesülőkkel együtt.

A nyilvántartott álláskeresők összetétele az egyes ellátási formák szerint

2005 2006 2007 Megnevezés Megoszlás, %

Ellátásban nem részesülő 34,6 36,6 37,8 Álláskeresési (munkanélküli)

járadékosok15 26,8 22,5 22,4

Álláskeresési segélyt kapók 6,2 10,0 8,7 Rendszeres szociális segélyt

kapók 32,6 31,0 31,2

Ellátás típusa 100,0 100,0 100,0

38

Igen eltérően alakul a nyilvántartott álláskeresők státusza az egyes régiókban. Az ellátásban nem részesülők aránya Észak-Alföldön és Dél-Alföldön a legmagasabb (meghaladja a 40%-ot), Közép-Magyarországon ennél 10%-ponttal kisebb arányszám a jellemző. Még nagyobb a különbség azonban a rendszeres szociális segélyben és az álláskeresési járadékban részesülők arányszámait tekintve. Míg Észak-Magyarországon az álláskeresők több mint kétötöde kap rendszeres szociális segélyt, ez az arányszám Közép-Magyarországon kevesebb mint harmada ennek (12,8%). A járadékban részesülők- tehát a megfelelően hosszú munkaviszonyt követően nyilvántartásba kerületek - aránya ellenben Közép-Magyarországon és a kedvezőbb munkaerőpiaci helyzetű régiókban jóval magasabb az átlagnál. A központi régióban például az álláskeresők 44%-a kap járadékot, míg Észak-Alföldön és Észak-Magyarországon 15-15% ez az arány (Dél-Dunántúlon pedig 17,8%). Ezek az arányok megfelelnek az egy évnél hosszabb ideje nyilvántartásban lévők és a pályakezdők arányában mutatkozó regionális különbségeknek (ezen csoportok tagjai ugyanis nem jogosultak az álláskeresési ellátásokra, legfeljebb rendszeres szociális segélyre.)

A nyilvántartott álláskeresők megoszlása régiónként 2007. (% )

0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

80%

90%

100%

Közép

-Mag

yaror

szág

Közép

-Dun

ántúl

Nyuga

t-Dun

ántúl

Dél-Dun

ántúl

Észak

-Mag

yarorsz

ág

Észak

-Alfö

ld

Dél-Alfö

ld

álláskeresési segély

RSZS

álláskeresési(munkanélküli) járadék

ellátásban nemrészesülő

3.11. A passzív álláskeresési ellátások folyósítási ideje és átlagos havi összege A passzív, álláskeresési ellátásokban 2007 során összesen 515,8 ezer fő részesült16. Ezen érintett létszámból 64,8% (334,2 ezer fő) kapott álláskeresési járadékot, míg álláskeresési segélyben 33%-uk (172,6 ezer fő) részesült. A maradék csaknem 2%-ba a vállalkozói 16 Ez az ún. érintett létszám, amelyik azt mutatja, hogy az év folyamán összesen hány fő kapott – legalább egy napig – álláskeresési ellátást. Az álláskeresési ellátások közé nem számítjuk a rendszeres szociális segélyt, amelyet nem a kirendeltségek számfejtenek, az a települési önkormányzatok hatásköre. A rendszeres szociális segélyben részesülők közül csak azok jelennek meg a kirendeltség nyilvántartásában, akiket az önkormányzat a munkaügyi központokkal való együttműködésre kötelezett. Hányaduk – becslések alapján – a rendszeres szociális segélyben részesülők kétharmadát teheti ki.

39

járadékban, valamint a kifutó, és ezért a tárgyév során már csak keveseket érintő munkanélküli járadékban, nyugdíj előtti segélyben és álláskeresést ösztönző juttatásban részesülők tartoznak. A jogszabályok szerint álláskeresési járadékban az részesülhet, aki az álláskeresővé válását megelőző négy éven belül legalább 365 nap munkaviszonnyal rendelkezett. Az álláskeresési járadék összegét az álláskeresővé válást megelőző négy naptári negyedévben elért átlagkereset alapulvételével kell kiszámítani. A járadék folyósításának időtartama minimum 73 nap, de legfeljebb 270 nap. Minden ötödik munkaviszonyban töltött nap 1 nap járadékfolyósítási időnek felel meg. A folyósítás két szakaszra tagolódik. Az első szakaszban – amely a folyósítási idő feléig, de legfeljebb 91 napig tart – a folyósítás maximális összege az álláskereső korábbi átlagkeresetének 60 százaléka. A folyósítás második szakaszában – ami a megállapított folyósítási idő hátralévő része – ez az összeg egységesen a minimálbér 60 százaléka. A tárgyévben az első szakasz átlagos hossza 39 nap volt, ebben a szakaszban a járadék havi átlagos összege 54 671 Ft-ot tett ki. A második szakasz átlagosan 85 napig tartott, ekkor a járadék havi átlagos összege 38 310 Ft volt. Ennél valamivel kisebb volt a vállalkozói járadék átlagos havi összege (36 155 Ft). Ezt az ellátási típust, azon álláskeresők kaphatják, akik az álláskeresővé válást megelőző négy éven belül legalább 365 nap időtartamig egyéni vállalkozóként vagy társas vállalkozóként folytattak tevékenységet, és e tevékenység folytatása alatt vállalkozói járulékfizetési kötelezettségüknek eleget tettek17. Álláskeresési segélyt három speciális esetben kaphatnak az érintettek. Az ”a” típusa annak az álláskeresőnek jár, aki legalább 180 napig álláskeresési járadékra volt jogosult, és a járadék folyósítási idejét kimerítette. Második, ”b” típusa azon álláskereső részére állapítható meg, aki álláskeresési járadékra nem jogosult, de az álláskeresővé válását megelőző négy évben legalább 200 nap munkaviszonyban töltött nappal rendelkezik. Harmadik ”c” típusára jogosult az az álláskereső, akinek maximum 5 éve hiányzik a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséhez a segély iránti kérelem benyújtásának időpontjában18. Az ”a” és a ”b” típusú álláskeresési segély folyósítási időtartama 90 nap. Amennyiben az álláskereső a kérelem benyújtásának időpontjában az 50. életévét betöltötte, az álláskeresési segély első típusának folyósítása 90 nappal meghosszabbodik, így 180 napra válik jogosulttá. Az álláskeresési segély ”c” típusa az öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj jogosultságának megszerzéséig folyósítható. 2007-ben az álláskeresési segély átlagos időtartalma 74 napot tett ki, ezen belül az ”a” típusa esetén magasabb, ”b” típusa esetén pedig alacsonyabb volt a juttatás átlagos időtartama. Havi átlagban az egy főre eső segély összege 25 680 Ft-ot tett ki, ez az összeg az egyes típusok esetében nem mutat jelentős különbségeket. 17 A vállalkozói járadék összegének kiszámítása némileg eltér az álláskeresési járadékétól. Ehhez az álláskeresővé válást megelőző négy naptári éven belül annak az utolsó naptári évnek a jövedelmét kell figyelembe venni, amelyben az álláskereső legalább hat hónapon keresztül vállalkozói járulékot fizetett. Ilyen naptári év hiányában a járadék összegét az álláskeresővé válást megelőző naptári évben hatályos minimálbér alapján kell kiszámítani. A vállalkozói járadék kiszámításának alapja az így meghatározott jövedelem havi átlagának 65 százaléka. A járadék havi összegének alsó határa megegyezik az öregségi nyugdíj – a vállalkozói járadékra való jogosultság kezdő napján hatályos – legkisebb összegének 90 százalékával, felső határa pedig az így megállapított összeg kétszeresével. 18 További feltételei, hogy az álláskeresési járadékban legalább 140 napig részesüljön, és a járadék folyósítási idejének kimerítését követő három éven belül betölti a rá vonatkozó öregségi nyugdíjkorhatárt, továbbá rendelkezzen az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel.

40

Az álláskeresési ellátások főbb adatai, 2007.

Érintett létszám 2007

során

A juttatás átlagos

időtartama

A juttatás átlagos havi összege (Ft)

Álláskeresési járadék 1. szakasza 98 451 39 54 671

Álláskeresési járadék 2. szakasza 235 764 85 38 310

Álláskeresési segély "a" típus 65 197 86 25 737

Álláskeresési segély "b" típus 102 035 70 25 765

Álláskeresési segély "c" típus 5 371 … 24 928

Vállalkozói járadék 7 720 113 36 155

Éves összesítésben az összes passzív álláskeresési ellátásra (beleértve a kifutó ellátásokat is) összesen bruttó 90,5 milliárd Ft-ot fizettek ki a munkaügyi központok. Ez az adat az ellátások társadalombiztosítási járulékokkal megnövelt összegét tartalmazza.

41

4. Módszertani ismertetés A kiadványban szereplő adminisztratív forrásokból származó adatok vonatkozási időpontja a tárgyhónap zárónapja (tárgyhónap 20-a). A bejelentett munkaerő-igények esetében a tárgyhónapban munkaközvetítésre rendelkezésre álló álláshelyek (előző havi záróérték + tárgyhavi új bejelentések) számát is közöljük. Az aktív foglalkoztatási programok esetében szintén ezt a módszert követjük, vagyis az érintett létszám ebben az esetben azokat foglalja magába, akik a tárgyhónapban legalább egy napon támogatott eszközben vettek részt. Az áramlási, ú.n. flow-típusú adatok (be- ill. kilépők) a tárgyidőszak első és utolsó napja, vagyis az előző hónap zárónapja és a tárgyhónap zárónapja közötti mozgás kumulált összegeként értelmezhetők. Az idősoros táblákban szereplő éves átlag a havi adatok 12 havi számtani átlagát jelenti, míg a havi átlag az év első hónapjától a tárgyhónapig eltelt időszak számtani átlagát mutatja. A változást ezekben a táblákban a havi átlagoknak az előző év hasonló időszakának átlagához viszonyítva adjuk meg. (Kivétel a december, amikor mindkét év esetében rendelkezésre áll az éves átlag, így itt a változás ezek hányadosaként jelenik meg.) A regionális adatoknál az egyes régiókhoz tartozó megyék a következők:

Közép-Magyarország: Budapest, Pest; Közép-Dunántúl: Fejér, Komárom-Esztergom, Veszprém; Nyugat-Dunántúl: Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala; Dél-Dunántúl: Baranya, Somogy, Tolna; Észak-Magyarország: Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Nógrád; Észak-Alföld: Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Szabolcs-Szatmár-Bereg; Dél-Alföld: Bács-Kiskun, Békés, Csongrád.

Nyilvántartott álláskereső: az állami munkaközvetítő irodában nyilvántartásba vett személy,

aki munkaviszonnyal nem rendelkezik, nem tanuló, nem nyugdíjas, foglalkoztatást elősegítő támogatásban nem részesül, munkát vagy önálló foglalkoztatást keres, munkavégzésre rendelkezésre áll és a Foglalkoztatási Szolgálattal álláskeresési megállapodást kötött.

Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők: a nyilvántartott álláskeresők közül azok a 25.

életévüket – felsőfokú végzettséggel rendelkezők esetén 30. életévüket – be nem töltött fiatalok, akik tanulmányaik befejezését követően munkanélküli ellátásra nem szereztek jogosultságot.

A nyilvántartott álláskeresők relatív mutatói: a nyilvántartott álláskeresők zárónapi létszáma

az előző év január 1-i gazdaságilag aktív népesség, ill. a munkavállalási korú népesség százalékában.

Álláskeresési járadékban részesülők: a nyilvántartott álláskeresők közül azok, akik

álláskeresővé válásukat megelőzően járulékfizetési kötelezettségüknek eleget tettek és így a Foglalkoztatási Törvényben meghatározottak szerint álláskeresési járadék folyósítására jogosultságot szereztek. Az Flt. 2005. november 1-jei változása 2006. január 1-jétől volt vállalkozók belépését is lehetővé teszi

42

Álláskeresési segélyben részesülők: a nyilvántartott álláskeresők közül azok, a) akik min. 180 napra megállapított álláskeresési járadék folyósítási idejüket kimerítették, b) akik min 200, max. 364 nap munkaviszonnyal rendelkeznek és c) akiknek a kérelem benyújtásakor a reájuk irányadó nyugdíjkorhatár betöltéséhez legfeljebb 5 év hiányzik és a legalább 140 napra megállapított álláskeresési járadék folyósítási idejüket kimerítették.

Rendszeres szociális segélyben részesülők: a nyilvántartott álláskeresők közül azok, akik

munkanélküli ellátásra való jogosultsági idejüket kimerítették és akiknek a települési önkormányzat az 1993. évi III. tv. (A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról) szerint rendszeres szociális segélyt állapított meg.

Aktív foglalkoztatáspolitikai eszközben résztvevők: mindazok a személyek, akik az Flt. szerinti valamely foglalkoztatást elősegítő támogatásban részesülnek. Nyilvántartott álláskeresők esetében a résztvevők a támogatás idejére kikerülnek a nyilvántartott álláskereső státuszból.