2010. FEBRUÁRLIV. ÉVFOLYAM

608. SZÁM

Múlik a rideg télhidege,

csöngethetsz, dúdolhatsz,cinege.

LÁSZLÓ NOÉMI

ÖLTÖZÕ ÖLTÖZÕ TERMÉSZETTERMÉSZETFodros az ég alja:a felhõk bodraitrojtos ág takarja.

Cakkos a nád széle:borzosan lóg a tófagyos közepébe.

Fényes a hegy háta:vakító havakkaldõl az éjszakába.

Rongyos a fák karja:szikrázó bolyhaita szél lekaparja.

KÁLDI JÁNOS

CINEGECINEGE--BIZTBIZTAATÓTÓMúlik a rideg tél

hidege,csöngethetsz, dúdolhatsz,

cinege.

Álomi szárnyakonhúz a Nap.

Színarany szirmaihullanak.

Ahol száll, teremtia csodát.

Bûvölik jegenyék,rózsafák.

Cinege, csengõcske,mondhatod

gyógyító, tündérimondatod.

Fényesül a mezõ,a vadon,

Fújhatod a dalodszabadon.

FORRÓ ÁGNES rajzai

2

TÓTH ÁGNES

FFARSANGARSANGMi legyek a maszkabálon?Valóság legyek vagy álom?Vagy a négy évszakból tavasz?Hófehér tél, amint havaz?Lehetnék õsz, lehetnék nyár,Békakirály, ki csókra vár, Törpe, tündér, bõsz óriás,Büszke kakas, vén Tóbiás,Döbrögi nagy, kerek hassal, Csokitorta tejszínhabbal,Ordas farkas, õsz nagymama,Piros orrú Jancsi baba.Két zsemle közt szendvicsember,Kalóz, doktor vagy pékmester,Gonosz sárkány három fejjel,Robot, zsaru, hõs Pókember.

Nagyi rám szól: – Nincs több jelmez,Nincs, ki alakodra tervez,Oly sovány vagy, gyere, egyél,Vagy te legyél a seprûnyél!

2. Bál, bál, maszkabál!Tarka-barka sapka, sál,málnaszörp és szalmaszál:Áll a bál, áll a bál,áll a fényes maszkabál!

3. Bál, bál, maszkabál!Julcsi, Panka, Pista, Pálkarja, lába táncra áll:Áll a bál, áll a bál,áll a fényes maszkabál!

1. Bál, bál, masz-ka-bál! Min-den jel-mez ké-szen áll,

szól a nó - ta, mesz-sze száll: Áll a bál, áll a bál,

áll a fé-nyes masz-ka-bál! áll a fé-nyes masz-ka-bál!__

3

Dallam, szöveg: GRYLLUS VILMOS

4

Hol volt, hol nem volt, volt a világon egyember. Nem tudom, igaz-e, de azt be-szélik róla, hogy mindig a kalapja alatt

hordta a fejét. Amúgy rendes, erõs ember volt,csak a fülhallása volt gyönge. Mindig Marcsá-nak értette a harcsát.

Volt annak az embernek egy felesége.Mondják, az meg olyan asszony volt, hogy mi-kor nézett, mindig nyitva volt a szeme. Egyéb-ként ügyes, dolgos asszony volt, csak erõsenfeledékeny. Mindig elfeledte, holcsípi a bolha. Aztán máshol va-karta.

Volt annak az embernek megaz asszonynak két fia: Gyurkameg Bözsi. Úgy akarom mon-dani, hogy volt két lányuk: Bözsimeg Gyurka. Jobban mondva voltnekik egy fiuk, Palkó.

Na, ez a Palkó egy kicsit tátottszájú legény volt, de az anyjanagyon szerette. Mondta is neki:

– Lelkem fiam, szemem fénye!Mit ennél?

Palkó épp a farsangi bálba készült. Gondol-kodott erõsen, aztán azt felelte:

– Én, édesanyám, most elmegyek a bálba,aztán ha megjövök, ennék egy tál fánkot.

– Jól van, édes fiam – mondta a feledékenyasszony –, menjél csak, táncoljál, mulassál! Mi-re megjössz a bálból, meglesz a fánk.

Körülnézett a tátott szájú legény, milyenmaskarába öltözzön, hát, öregember gúnyáthúzott magára.

– Rám ismer-e így, édesanyám?– Én nem, lelkem fiam, hacsak nem a tátott

szádról. De különben aztán egyáltalán nem,szemem fénye. Mit ennél? – Mert máris elfe-ledte a fánkot.

– Hiszen tudja, édesanyám, fánkot!Elment a bálba, ott beült a sarokba, jó

messze a táncolóktól.

Otthon az anyja meg hívtaa süket urát:

– Menjen kend a kamrába,hozza ki a sodrófát!

– Jól van – felelte az em-ber. Csakhogy õ úgy értette,hogy húzza ki a körtefát.Ment az udvarra, kezdte ki-húzni a körtefát. A sok télikörte mind a földre potyo-gott. Akkor fejszét fogott, snekiállt, hogy kivágja a fát.Nézte a szomszédja, s kér-

dezte, de jó hangosan ám:– Miért vágja kend azt a körtefát, szomszéd?– Hát csak, hogy jobb legyen a fánk.– Hiszen, ha attól jobb a fánk, nekünk is van

körtefánk – gondolta a szomszéd, s nekiállt õis körtefát vágni. Meglátta ezt az õ szomszéd-ja, s gondolta:

– Nekünk nincs körtefánk, csak almafánk.Hiszen, ha attól jobb a fánk! – S kivágta az al-mafáját. Meglátta ezt az õ szomszédja, s gon-dolta:

– Nekünk nincs almafánk, csak barackfánk.Hiszen, ha attól jobb a fánk! – S kivágta a ba-rackfáját. S így sorban, végig a falun, a szom-szédok mind kivágták a körtefákat, almafákat,barackfákat.

Kisvártatva kiment az udvarra a feledékenyasszony. Látta a földön a sok téli körtét.

MIÓTA FARSANGI

A FÁNK?

DÖBRENTEY ILDIKÓ

Hipp, hopp, farsang!Itt ölték az ártányt, nem adják a máját,csak a szalonnáját.Csúsztunk, buktunk a jégen,szintúgy másztunk a jégen,szabadságot vettünk,hogy idejöhessünk.Kelj fel, gazda, kelj fel,száll az Isten a házadra,sereg angyalával,vetett asztalával,teli poharával.

5

BAK SÁRA rajzai

Mondta a süket urának:– Fõzzön kend pálinkát!– Jól van – felelte az em-

ber. Csakhogy õ úgy értette,hogy fejje meg a Márikát. Azvolt az egyetlen tehenük.Ment a pajtába, s kezdte fejnia Márikát. Annak se kelletttöbb, nem szokták õt fényesnappal fejni, rúgott kettõt,egyet jobbra, egyet balra, súgy rontott ki a pajtából,mint a tej a fazékból.

– Jaj, fogja meg a tehenet!Fogja meg a tehenet! – sivalkodott az asszony.

– Jól van – felelte az ember. Csakhogy õ úgyértette, hogy bontsa le a fedelet. Fogta a létrát,mászott a tetõre, kezdte bontani a fedelet. Épperõsen hullott a havas lucsok, az mind becsur-gott a házba.

– Mit csinál maga szerencsétlen? – sopánko-dott az asszony. – Hogy sütöm ki így a fánkot?– Mert valahogy hirtelen eszébe jutott a fánk.

Na, ha eszébe jutott, mindjárt térült-fordult,dagasztott, kelesztett, szaggatott, s már sütötteis a fánkot. Mikor elkészült, azt gondolta:

– Mire várjak, lelkem fiam? Elviszem ezt a jógyönge fánkot neked a farsangi bálba.

Amint megérkezett, a jó édes illatra mindjártabbahagyták a maskarások a táncot, s odagyûl-tek az asszony köré. Nézte a feledékeny asszonya sok tündért meg szörnyeteget, s közben töp-renkedett, hogy melyik is lehet az õ fia:

– Melyiknek adjam a fánkot? A medvének? Alidércnek? A bajszos menyecskének? – Mertmár elfeledte, hogy az õ lelke fia öregember-nek öltözött.

– Legjobb lesz, ha mindnek adok – gondolta– akkor biztosan kap az enyém is.

Úgy is tett, kapott a fánkból mindenki. Csaka tátott szájú öregembernek nem jutott a sarok-ban.

– Minek annak, evett az már eleget – gondol-ta az asszony.

Hát, abban a pillanatban felállt az öregember,s elkiáltotta magát örömmel:

– Édesanyám, meghozta a fánkot?Elszégyellte magát a feledékeny asszony. Fu-

tott haza, sütött még egy tál fánkot, vitte visszanagy sebesen a bálba. Futott egyenesen a sa-

rokba, a fiához. Az meg, ahogy fogná, kiejtettea kezébõl a tálat, a fánk szétgurult, erre a mas-karások, mint az ölbeli gyerekek, négykézlábfutottak felkapkodni.

Szerencsére egy kicsi fánk mégis a legényszájába pottyant, így hát neki is jutott. Jóízûenmegette, s azt mondta:

– Ez jólesett, édesanyám! Ez volt a legjobbebben a bálban, ez a farsangi fánk.

Hát azóta hívják a fánkot farsangi fánknak.Így volt, nem így volt, égbõlpottyant mese

volt!

El-mú-lott a rö-vid far-sang, de mi azt nem bán-juk,si-ras-sák a lá-nyok

itt-hon-ma-ra- dá-suk,

kik-nek a nagy mé-reg mi-att rán-cos az or- cá- juk.

Kol-bász, só-dar, sza-lon-na, jó vol-na, ha vol-na.ak-ko-ra mint egy ge-ren-da.

6

olt egyszer egy szél.Ott lakott a városban, néha a fáklombjában, néha a szûk utcák

sarkán lakott, szürke és súlyos volt, akáregy krumplirakás.

Történt egyszer, hogy ez a szél éppenvalami szûk utcából szuszogott elõ,amikor azt érezte, olyan hangokat hall,amiktõl rezegni kezd, õ is és a körülöttelevõ világ is: valami habagó búgást hal-lott. Rögtön tudta, hogy neki ez a hangrokona, lódult is a füle után, oda, ahon-nan a hangok jöttek: leereszkedett egylépcsõn, ott találta magát egy téren, aholtollas fejû emberek muzsikáltak, búgat-ták habagó hangszereiket.

– Indiánok – mondta egy kisfiú.A szél csak azt tudta: csoda-muzsika

ez, rezgett benne a szürke és súlyos,már billegni kezdett a rezgéstõl, döc-cent egyik lábáról a másikra, aztán for-dult is egyet maga körül, s ahogy ígytáncolt, hoppsza, megbotlott, s már gu-rult is lefele egy olyan lépcsõn, ami ma-gától mozgott.

– Nahát, de jó! – kiáltotta, aztán leérvea lépcsõ aljába, talált egy másik lépcsõtis, ami fölfelé mozgott, azon visszaco-cókázott, majd megint le, majd megintföl, és észre sem vette, hogy nagyon sokidõ telt el így, s mire észbekapott, hogyújra látná a muzsikáló indiánokat, azok-nak már hírük, poruk sem volt.

Lement akkor a szél a metrómegálló-ba – mert a lefele mozgó lépcsõkön odalehetett jutni –, ott gubbasztott, mígmegszólították:

– Merre mennél, szél? – kérdezte a

metrókocsi, mert mondanom sem kell, õ volt a kér-dezõ.

– A muzsikusokat keresem, a habagó búgást, arezegtetõ tekeredést, de nem találom – szólt ki gub-basztásából a szél.

– Gyere, ülj az ütközõimre, viszlek én, hozlak én,keresheted õket, gyereee! – mondta a metrókocsi, ésmár indult is, maga elõtt tolva a termetes szelet, aszürkét és súlyosat, a majdnem krumplirakást.

Tolta a következõ megállóig, s az ott várakozó em-berek azt érezték, hohóó, elszáll fejükrõl a kalap, ke-zükbõl a metrójegy, mindjárt õk maguk is röpülnek,röpül zsebükbõl a papírzsebkendõ, hátizsákukból avajasszendvics. Kacagtak egy kicsit az emberek (per-sze, voltak olyanok is, akik nem kacagtak), majd fel-ültek a beérkezõ metrókocsiba, hagytak maguk mö-gött néhány – még levegõben kerengõ – papírzseb-kendõt és metrójegyet.

A metrókocsi meg elindult, tolta tovább maga elõtta szelet, a szél minden megálló elõtt megröptette azemberek haját, ruháját, szatyrát, hátizsákját, aztán le-szállt az ütközõkrõl, felszuszogott a mozgólépcsõn,szétnézett, ott találja-e a muzsikusokat, akik indiánok.

Nem találta ott. Ilyenkor visszaszuszogott a mozgó-lépcsõn, lefele, visszaült a metrókocsi ütközõire, s aztmotyogta:

– Menjünk – és ismét ment egy megállónyit.Sehol sem találta a szél a tollasfejû, dallamokat re-

zegtetõ indiánokat, akik csoda-hangokat muzsikál-nak. Pedig napokig, hetekig kereste a nagy hegyek

V

VOLT EGYSZER EGY

SZÉL

MÁTÉ ANGI

KESZEG ÁGNES rajzai

Olvasgató kisebbeknek

7

NEMES NAGY ÁGNES

EZT A VILLAMOS-MEGÁLLÓNÁL

KELL MONDANI,TÉLEN

Álldiga és várdiga,járdiga és tánciga.

Erre, arra,arra, erre,

nincs semerre,nincs semerre.

Álldiga és várdiga,járdiga és tánciga,

seje-huja-haj!

közti járást, vizek zúgását üzenõ hangokat, me-lyek az õ rokonai.

Térdig kopott a lába, ismerték már az embe-rek jól, mondták is a metrómegállókban:

– Már beérkezett a szél, amit a metró tol ma-ga elõtt, röptetõs szél, szorítsuk a kalapunkat, ametrójegyünket, a szatyrunkat, mindent szorít-sunk, mert elvisz, el ez a nagy szél!

És ilyenkor mindig voltak, akik kacagtak, ésvoltak, akik nem kacagtak.

A nagy, széltoló metrókocsi pedig járt, meg-állótól megállóig, vitte az embereket, és magaelõtt tolta a szelet, egy kicsit szomorúan, merta szél nem találta a muzsikusokat, akik indiá-nok.

Egyik este, amikor a szél aludni érkezett – ametrókocsi tetejére vetett mindig ágyat, ott ter-peszkedett hajnalig –, valami hangokat hallott.Habagó búgást, rezegtetõ tekeredést.

Kinyitotta nagyobbra a fülét, jól hallotta: nemfentrõl, a városból jönnek a csoda-hangok, ha-nem a metrókocsi környékérõl, a sínek irányá-ból.

Közelebb szuszogott, s látta, amint a metró-kocsi kinyújtott ütközõivel kalimpál a talpfá-

kon, bongatja õket, mintha xilophonon muzsi-kálna.

A szélnek földbe gyökerezett a lába, majddöccent egyik földbegyökerezett lábáról amásikra, aztán dúdolni kezdte a dalt, és néhaösszecsapta a tenyerét, hogy csittcsattcsata-csatt, táncolt lehunyt szemmel.

Rezgett a szélben a muzsika, a rokon, zúgtakaz indiánok hegyei, vizei, dobogtattak a vadlo-vak.

KÁNYÁDI SÁNDOR

AKI FÁZIKAki fázik, vacogjon,fújja körmét, topogjon,földig érõ kucsmába,nyakig érõ csizmába,burkolózzék bundába,bújjon be a dunyhába,üljön rá a kályhára –mindjárt megmelegszik.

Hol volt, hol nem volt, a Gombóchegyeninnen, volt egyszer egy erdõ, annak aközepében egy cudar bükkfa. Tíz ága

nyújtózott az ég felé. Mindegyik ágán egymanócska lakott. Tíz ágon tíz testvér: ManóPéter, Manó Klára, Manó Réka, Manó Béla,Manó Ágnes, Manó Márta, Manó Feri, ManóDezsõ, Manó Teri, Manó Bogár. A tíz testvérközül Manó Bogár volt a legkisebb. Õ lakott acudar bükk legalsó ágán. Azért szólítottákBogárnak, mert fekete bogárszeme volt.

A manótestvéreké volt az erdei mesegyártómûhely. Itt készültek a szebbnél szebb mesék.A manócskák együtt találták ki az álomhozótörténeteket. Minden este három mesemanóindult útnak, hogy a Lombgyûrû erdõ állatgye-rekeinek elmondják az esti mesét.

Legkisebb testvérüket nem vitték magukkal.Azt gondolták, túl kicsi még az ilyen hosszú ésfárasztó munkához.

Történt egyszer, hogy Manó Feri, Manó De-zsõ és Manó Teri volt a soros a mesemondás-ban. Alkonyatkor már útnak is eredtek, hogymesét mondjanak az erdei csöppségeknek.

– Vigyetek magatokkal engem is – könyör-

gött testvéreinek Manó Bogár.– Nem lehet, majd ha még nõsz egy keveset

– simogatta meg fejét Manó Feri. – De én már nagy vagyok – dobbantott a

lábával a legkisebb manó.– Még nem olyan nagy, hogy kibírj egy ilyen

hosszú utat – nyugtatta testvérét Manó Teri.– Mesét mondani én is tudok – erõsködött

Bogár.– Mesét mondani nem lehet akárhogy – ma-

gyarázta Manó Dezsõ –, és ha elfáradsz, márnem tudsz szépen, nyugodtan mesélni.

Manó Bogár szomorúan állt a cudar bükkfaalatt, sokáig nézte távolodó testvéreit. Aztán,

UNIPAN HELGA rajzai

8

MESEÚTSIMON RÉKA ZSUZSANNA

hipp-hopp, valami eszébe ju-tott. Mi lenne, ha lassan, óva-tosan utánuk lopakodna.Olyan csendben követnéõket, hogy észre sem vennék.És már indult is, szedte alábát, ahogy csak bírta, aztánamikor utolérte õket, meg-bújt egy galagonyabokor mö-gött.

Testvérei nem vették észre,dudorászva folytatták útjukat.Vaddisznóék otthona elõtt áll-tak meg elõször. Vadmakk-nak mondták aznap este az el-sõ mesét. Vadmakk nagyon szerette, ha mesél-nek neki, így szívrepesve fogadta a manókat.Bogár a bokor mögül figyelt csendben, és na-gyon boldog volt, hogy végighallgathatta test-vérei meséjét. Vadmakk mese közben hamarelszundított, a manócskák így továbbindulhat-tak Sünékhez. Sün Sámuelt a szülei otthonhagyták, hadd hallgasson minél több mesét.

– Mese kell a gyerekeknek, nem éjszakai fel-fedezõút – mondotta oly sokszor Sün-apó. Már-pedig Sün-apó nagyon bölcs sün hírében állt,úgyhogy a sünszülõk megfogadták a tanácsát.Ha nem értek rá mesélni Sámuelnek, a ma-nócskákat hívták.

A manótestvérek elindultak hát, hogy mégidejében Sünékhez érjenek. Sok mesélnivaló-juk volt még késõ estig. Az út vaddisznóéktólSünék otthonáig a patakparton vezetett. Sze-derindák futkároztak a patak mentén, kökény-és galagonyabokrok gubbasztottak egymásmellett szorosan. Manó Bogár nagyon elálmo-sodott, megbánta, hogy engedély nélkül ilyenmesszire elcsatangolt, de most már nincs mittenni, gondolta. Ha nem akar eltévedni, követ-nie kell nagyobb testvéreit. El is indult mögöt-tük, lábujjhegyen lépkedett, de már alig tudtanyitva tartani a szemét. Akkorákat ásított, mintegy mackó. Manó Teri, Manó Feri, Manó De-zsõ nem is sejtette, hogy Bogár a nyomukbanlopakodik, és hallgatja a manó-meséket. A pa-tak mentén haladtak, a hold fénye világítottameg útjukat. Útközben lakomáztak a szeder-ágakról. Sünék egy jól megtermett galagonya-bokor mellett laktak. Sámuel az ablakon kiha-jolva fürkészte, mikor érkeznek a manók. Ma-

nó Bogár óvatosan lép-kedett testvérei mögött,vigyázva, nehogy észre-vegyék. Félt, hogy meg-dorgálják, és soha többénem engedik az erdõbenbóklászni.

A manók már messzirõlköszöntötték a kis sün-gyereket. Leültek Sünékablaka elé, és mesélnikezdtek az erdei tündé-rekrõl. Bogár csendbenült a galagonya-bokoralatt, és ámulva hallgatta

a szép tündérmesét. Sámuel befeküdt moha-ágyába, és a mese végére már húzta is a csen-dest.

A manótestvérek betakarták Sámuelt, jóéjt-puszit hintettek a homlokára, és már indultakis tovább. Bogár nagyon elálmosodott. Felállt,hogy kövesse õket, de elõtte még kíváncsianbekukkintott Sünék ablakán. Sámuelt láttamoha-ágyában.

– Milyen jó neki! – mondta ásítozva Bogár. És ahogy kimondta, eszébe jutott valami:– Mi lenne, ha befeküdnék mellé. Csak egy

icipicit alukálnék, és mennék is tovább – moso-lyodott el a kis manó, s óvatosan, hogy fel neköltse Sámuelt, odabújt mellé. Nyomban el-aludt.

9

CSEH KATALIN

MAGORMAGORMagor, a holdlakó gyerekarca kerek, kedve remek,ablakából látod a Földet:most sok óhajt Nap felé görget.

Barátja a holdudvari bolond,aki csak néha-néha borong,ketten járják a holdhegyeket,az sem számít, hogyha meredek.

Sokféle nép lakta a magyar földet többmint ezer esztendõvel ezelõtt, amikorhonfoglaló* õseink ideértek. Legtöbben

voltak a morvák és a bolgárok.Azt mondja a rege, hogy Árpád fejedelem

aranyos nyerget, gyémántos fékû paripát kül-dött ajándékba a morva királynak. Nagyonmegörült a morva király az ajándéknak, és aztmondta Árpád követének:

– Tisztelem gazdádat, mondd meg neki,hogy jó szívvel vettem ajándékát! Azt látom be-lõle, hogy engedelmes szolgám akar lenni.

– Megmondom, uram – mosolygott a követ.Hamarosan azonban megint visszatért a mor-va királyhoz.

– Mit hoztál már megint? – kíváncsiskodotta morva király.

– Üzenetet hoztam a magyarok feje-delmétõl. Azt üzeni, hogy most mártisztulj az országodból, ha már eladtadnekünk!

– Hogy adtam volna el?– Bizony eladtad. Megvettük tõled az

aranyos nyergû, gyémántos fékû fehérparipán.

Felingerült erre a morva király, ésazt felelte:

– A fehér lovat agyonüttetem, ara-nyos nyergét vízbe vettetem, a gyé-mántos féket fûbe rejtetem.

– Nem tesz az semmit – legyintett akövet. – Az agyonütött ló húsát a mi ku-tyáink eszik meg, az aranyos nyerget ami halászaink halásszák ki, a gyémán-tos féket a mi vitézeink találják meg.

Megfúvatta erre a kürtöt a morva ki-rály, de nem ért az semmit. Seregétúgy szétkergették a magyarok, mint aforgószél a szalmát.

Azután a bolgár királynak küldött Ár-pád dús ajándékot. Az is nagyon meg-

örült, s azt kérdezte a követtõl, mit adjon õezért.

– Nem kíván az én uram semmit – felelte akövet –, csak egy kulacs vizet a Tiszából, egymarék földet a mezõbõl meg egy marék füveta rétrõl.

– No, a te urad nagyon szerény ember –mondta a bolgár király –, szívesen látnám ven-dégül.

Csak akkor hûlt el szegény feje, mikor Ár-pád nagyon sokadmagával állított be vendég-ségbe, s a vendégek kardot, buzogányt hoztakmagukkal.

– Mit akartok? – kérdezte ijedten.A magyarok azt felelték, hogy az országot

akarják, amelybõl már zálogot adott víz, föld ésfû képében. El is vették az országot az alpáricsatában.

Ez mind csak rege, annyi igazság azonbanvan benne, hogy Árpád ésszel és karddalszerezte* a hazát.

10

MÓRA FERENC

ÁRPÁD, A HONALAPÍTÓ

Elmondta a marosvásárhelyi Vita Henrietta 2009 májusában a marosvásárhelyi OrszágosRegemondóversenyen.

SZÉKELY GÉZA rajza

*Ma már bizonyított, hogy a magyarok õshazájaa Kárpát-medence. Innen rajzottak ki, és ide tértekvissza keletrõl. Tehát Árpád nem elfoglalta, szerez-te, hanem visszafoglalta, visszaszerezte õsei honát.

A négyfalusi G. MoroianuLíceum Kiskondélyok csapatának munkái: BálintIstván, Kolozsi Izabella,Köpecsiri Blanka

11

PÁSZTORBÜKK Aszenttamási templom dombjának alján van aFeneketlen-tó. Régente a tó helyén állott a ha-rangozó háza. Ez a harangozó egyszer ellopta

a templomból a harangütõt, és elrejtette az ágya alá.A harang elnémult, és nem hívta a híveket az Istenházába. Az elöljáróság a harangütõ keresésére in-dult, és betért a harangozóhoz is. Kérdezték tõle,hogy nem látta-e a harangütõt, vagy ha nála van, ad-ja elõ. A harangozó így felelte: „Süllyedjek el, ha lát-tam!” Alig mondta ki ajka a hazugságot és az átkot,a talaj inogni kezdett, és a ház falai megrepedtek. Azelöljárók gyorsan elmenekültek, de a harangozó há-zával együtt elsüllyedt. Feneketlen tó keletkezettazon a helyen, s a tóból éjjelenként most is lehet hal-lani a hamis eskü miatt nyugamat nem találó haran-gozó jajveszékelését. A tó a föld alatt a Gerecésen el-tûnõ Emésztõ patakkal van összeköttetésben, ésvolt eset már rá, hogy az ott bedobott réce a Fene-ketlen-tóból jött ki.

A FENEKETLEN-TÓGáll Ida tanító néni osztálya

csíkszentdomokosi mondákatküldött nekünk.

Báthori Endre szent ember volt,és nemes tulajdonságai miatt fe-jedelemmé választották. A pokol

hatalmasságai le akarták gyõzni, sezért a földre küldték Mihály vajdát.Mihály vajda rabolt, pusztított, lábbal ti-porta az igazságot, Báthori Endre csa-patait is legyõzte, és vérdíjat tûzött ki aszent férfiú fejére. A fejedelem táltos lo-ván menekült, de elfáradt a hosszúúton, és Pásztorbükkin a forrás mellettmélyen elaludt. Lova meghallotta a kö-zelgõ bérgyilkosok lépéseit, de hiábakapargált, nyerített, a szent ember nemébredt fel. A gyilkosok levágták a fejét,és elvitték Mihály vajdának. A levágottfejet azonban olyan dicsfény vette kö-rül, hogy a rablókapitány megijedt tõle,s nem volt többé sem éjjele, sem nappa-la. Az étel tûzzé vált a szájában, a vízlánggá, és nyomorultan pusztult el.

Azon a helyen, ahol a szent ember el-esett, hét évig bugyborékolt a vér, ésnem közeledhetett oda senki. A helyetolyan nyulak táncolták körül, melyeketnem járt sem a golyó, sem a serét.Szentdomokos határában hét évig nemtermett egyéb csengõ kórónál. A lako-sok vagy éhen haltak, vagy elvándorol-tak. Hét év múlva egy szeplõtelen fiatalpap jött a Pásztorbükkire, megközelít-hette a vérforrást, és keresztet helye-zett el oda. Akkor a vér megszûnt bugy-borékolni, és a föld visszanyerte termé-kenységét.

A kereszt, amelyet a pap a vérforráshelyére állított, gyökeret vert, és ke-reszt alakú nyírfává nõtt. Pásztorbük-kin még ma is olyan nyulak vannak,amelyeket nem jár a golyó. A bérgyil-kosok leszármazottait arról lehet meg-ismerni, hogy jobb karjuk hosszabb abalnál. A Szent Korona

KÉ

PE

KDICSÕ MÚLTU

NK

BÓ

L

��

VETÉLKEDÕ

��

Szent István

Érem-másolatokEmlékkötet

VVeerrsseekk,, jjeellmmeezzeekk

Válogassatok Mag Ottilia lövétei tanítónõ farsangi ver-sikéi, az illyefalvi Napsugár-tábor és Müller Kati nénijelmez-ötletei közül.

Divatos a kalapom,Ha nem hordom, nem is vagyok.Kik szeretnek, megesznek,Kékhátúnak neveznek.

�

Engem látsz, ha felnézel az égre,De sosem vagyok ott a sötét éjben.Kitalálhatod, hogy ki vagyok, Én, a fényes, örök nap – ragyogok.

�

Kecses léptekkel, tüllszoknyábanJárom a táncot, de nincsen párom.Lehetnék Kati vagy Katerina,De nem vagyok más, csak balerina.

HHaatt--hhéétt--ssookkffeejjûû ssáárrkkáánn

yy

TTaavvaasszzttüünnddéérr

AA ddoommbb mmööggüüll

ffeellkkeellõõ nnaapp

PPaappaaggáájj

MMáárriiaa,, SSzzeenntt JJóózzsseeff

ééss aa KKiissjjéézzuuss

SSzziiáámmii iikkrreekkTToorrrreeááddoorr ééss bbiikkaa

12

13

Ha kedvenc csapatodszurkolójának öltözöl,nem kell törnöd a fejeda szövegeden.

BBaannáánn

SSzzuurrkkoollóó

MMaatteekk ddoollggoozzaatt

A ketchupos dobozkalapja kartontölcsér,

ruhája papír, szivacs vagyvászon.

Két nagy kartonra vagylepedõre „írd meg” a

matek dolgozatot, javítsdki pirossal, és akaszd a

nyakadba.

KKeettcchhuupp

A banánjelmez szivacsból vagy

kartonból készül.Vigyázz, be ne

kapjon a majom!

�

Filmek hõse vagyok én,Repülök városok tetején.Ha bajban vagy, hívj engem,Hisz én vagyok a híres Batman.

�

Nem vágyom az aranyhalra,Jó, ha csuka akad a horogra.Arcom mosolyra derül,Ha nem cipõ az, ami horogra kerül.

�

Szeretik az emberek a reggelt is,Az életük jó része napfényben telik,De ha a nap végén elfáradnak,Én vagyok az este, aki nyugalmat ad.

TOLNA ÉVA

FFARSANGIARSANGIVERSEKVERSEKÉn egy olyan szellem vagyok,a hidegben csonttá fagyok.Zörgök, szúrok, csikorgatok,ha rám néztek, vacogjatok!A melegben? Kiengedek.S olyan szelíd szellem leszek,a lepedõm bánatábanel sem jön a maszkabálba.

�

Ha megszólal a kasztanyett,a spanyol kislány táncba megy.Flamencot jár gyönge lába,legszebb lesz a bababálba’.Gyorsan forog, mint a szél,míg a kasztanyett zenél.A szoknyája úgy röpíti,minden madár irigyeli.

MÜ

LLER

VIL

MO

Sre

jtvé

nye

VA

JNÁ

R ILO

NA

rejtvé

nye

14

VÍZSZINTES1. A megfejtés elsõ

sora9. Cselekvést jelentõ

szó10. Ijed11. Tar Helga névjegye12. Tanulni kezd!13. Vakáció vége!14. Ezzel a szóval

állítják meg a lovat16. Királyi szék18. Itt rímel a vers

20. Gallyazó22. Végül komoly!23. Juttat25. Le26. Majdnem videó!FÜGGÕLEGES2. Megmûveletlen

terület3. Szintén ne4. Román terepjáró5. Garas Iván névjegye6. YAHOO7. Végül Tódor!

8. Járunk rajta9. A megfejtés 2.

része13. Fejet ide-oda mozgat15. Kisgyerekek

„munkahelye”17. Gyereksírás18. Tízszer tíz19. Kezd magához

térni21. A közepén halad!24. Igen, románul26. Igaz Lajos névjegye

VÍZSZINTES1. A vicc csattanója5. Kenyeret vajaz8. Férfinév (ARNOLD)10. A föld felé11. Rúdvégek!12. Mérges állat teszi15. Nem oda17. Ehhez hasonló18. Láng Olga névjegye20. Nem azt22 Magad23. Eper lesz belõle!25. Ama társa27. Letakar

29. Páratlan sakk!31. R!32. Vallásos elmélyülés34. Harap

FÜGGÕLEGES1. Jó Anna névjegye2. Szaglószerv (éke-

zetfelesleg)3. Becézett Andrea4. Eleinte jobb!6. Tüzet megfékez7. Egy fél fele9. A hangskála alap-

hangja

Februárra két feladatot isküldök. Legalább az egyik

megfejtését küldd el aszerkesztõség címére, ha

könyvjutalmat szeretnél nyerni.A Rejtvénykirály

H1 2 3

H4 5 6 7

H8

S9 10 11

12 13 14 15

A16 17 18 19

M20 21 22

23 24 25 26

R D E Ó

1 2 3 4

E K5 6 7

8 9 10

11 12 13

É14 15 16 17

18 19 20 21 22

23 24 25 26

D27 28 29 30

31 32 33

T35

R A !

13. Középen érik!14. Étel, táplálék16. Ám19. Zenés színmû21. Néma Tom!

24. F!26. Napszak28. Egri Ákos névjegye30. Felsõ végtag33. Papírlap

�RREEJJTTVVÉÉNNYY--PPÁÁLLYYÁÁZZAATT

12

Régen, falun azokat azeladó lányokat, akikpártában maradtak,

nem mentek férjhez afarsang idõszakában

(vízkereszttõl hamvazó-szerdáig, idén január 6-tól február 17-ig), hús-hagyó kedd éjszakáján

a rejtvény megjelöltsoraiban olvasható

szavakkal csúfolták.Mit mond a bácsi? A rejtvénybõl megtudhatod.

!HHaavvoonnttaa

55 DDÍÍJJAATTssoorrssoolluunnkk kkii

15

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

11

12

13

14

1

2

3

4

5

6

7

1

2

3

4

5

6

7

1

2

3

4

5

6

7

8

9

TTAALLÁÁLLDDKKII!!

Gergely-KovácsMáté, Kovászna:Balázsok, Jankák,Mátyások, Csengék– ez most nektekszól!

1. Szõlõbõl készültital 2. Nem itt 3. Íme4. Nóta 5. Szagló-szervünk 6. Labda ahálóban 7. Melegítõégitest 8. Ádám pár-ja 9. Fém 10. Nénik11. Banya közepe!12. Lelkész 13.Áraszt 14. Hideg év-szak

�

Szigeti Dóra,Nagybánya: ez pe-dig azoknak szól,akik minden felada-tot megoldottak.

1. Verõ 2. Akadály3. Lyukvég! 4. Csa-padék 5. Nem édes6. Ereinkben kering7. Ész 8. Gyom 9.Angol igen

�

Ábrahám Anna-mária, Fenyéd ésRigó Szabina Szi-dónia, Székely-zsombor:

1. Kõmûves rakja2. „Eszes” szerv 3.Tesz 4. Ragadozómadár 5. Menyasz-szony 6. Mocsári nö-vény 7. Focista örö-me

�Bálint Andrea,Kersztvár és Ju-hász Ervin, Tasnád:

1. Becézett Fe-renc 2. Koranyárigyümölcs 3. Becé-zett Boglárka 4. Fel-öltözzük 5. Beszél akutya 6. Nincs semapja, sem anyja 7.Becézett Róbert

�HAHOTA☺ ☺

1. Pán Péter 2. Befõtt3. Hoki 4. Napsugár 5.Január 6. Boldog újévet! 7. Ferkó és Eszti

A DECEMBERI REJTVÉNY-PÁLYÁZAT megfejtése: Áldás elnem marad, megsegít az Isten.Nyertesek: Drohobeczky Orsolya,Kolozsvár; Farkas István, Egres-

tõ; Ari László, Érsemjén; Nagy Beáta, Gogánváralja; aszékelyudvarhelyi Orbán Balázs Iskola III. B; a négy-falusi Zajzoni Rab István Líceum III. osztálya.

A BODRI NAPSI pályázati feladatainak megfejtése:Egyik kutya, a másik eb; bernáthegyi, vizsla, pincsi, far-kaskutya; Gyáva kutya ugatva gyõz. Nyertesek: KasztaBrigitta, Nagybánya; Erdei Júlia, Mezõfény; GergelyMáté, Sárköz; Szõcs Máté, Székelyudvarhely; BaloghZoltán, Kovászna, Lázár Henrietta, Mezõbaj; KozmaHajnalka, Szilágypanit; Nagy Eszter, Dicsõszentmárton.

�

– Peti, mondj három állatot!– Lovacska, kutyuska, cicus-

ka.– Ügyes vagy, de most

mondj még hármat kicsinyítõ-képzõ nélkül.

– Ró, kecs, fecs...Balla Emõke, Szászrégen

Két ember megy az utcánmagasba tartott kézzel. A járó-kelõk furcsállják a dolgot, azegyik meg is kérdi tõlük,miért járnak így. Erre odaszólaz egyik a másiknak:

– Hé, te Lajos, a gerendát ej-sze otthon hagytuk!Deák Endre Efraim, Szalárd

– Szeretsz iskolába menni,Petike?

– Igen, meg jönni is, csakközben ne kéne ott maradni...

Julikát hegedûkoncertre vi-szik. Egyszercsak megkérdi:

– Ha már szétfûrészelte a bá-csi azt, ami a kezében van, ha-zamehetünk?

Deák Izabella, Gyimesbükk

JANUÁRIMEGFEJTÉSEK

P

H

R

�NNYYEERRTTEESSEEKK

L

G

S

R

M

A

S

Ü

T

Z

S

N

16

Szab

ad eg

y táncra?

Min

den

ki szívesen tán

coln

a – de n

em akárkivel.

Vezess m

inden

hölg

yet a saját párjáh

oz.

1AC

BD3

24

Szám

tan-b

ohóc: szín

ezd ki a rajzo

t a számozás szerin

t!

12

34

56

78

91

0

10

10

10

12-2

10

10

10

7-4

6 7

8

10-2

6+2

4

6-2

1+38-4

4+4

10-2

6+2

33+4

6-3

7

2+3

2x5

7+3

6+4

2+8

20:2

5+5

13-3

8+2

1+9

2+8

4+6

1+9

4

5

4+15

51

1

7-5

2

2

22

2

22

22

2

2

2

2

2

2

22

1+1

1+1

3-1

4-2

7-5

10-8

6-4

8-6

1+1

2x1

13-11

2x1

8-6

1x2

4-2

6-4

3-1

2

2

2

2

2

2

9

1+1

3+3

9-3

1+5

8-2

2x3

10-4

612-6

2+4

2+4

3-1

33

4+5

1

2+2

6-2

1+3

4+5

6

6

6-2

14-12

8-6

4-2

1+1

3+3

6

9

4

3+4

9-2

4+5

2+2

7

Ez a játék úgy a legjobb, ha többen vesztek részt

benne: mindenki fessen egy bármilyen színû,

alakú foltot. Ha megszáradt, cseréljetek: valaki

más néhány filctoll- vagy ceruzavonással egészítse ki

a foltot, „leheljen életet bele”. Ha egyedül dolgozol,

csak arra kell ügyelned, hogy az alap maszatolása

közben ne gondolj arra, mi lesz majd belõle – így születnek az

igazán mulatságos munkák, melyeket a

szerkesztõség címére várok.

MMaasszzaatt MMûûvvéésszz

17

Melyik szó alkotható a többi kezdõbetûjé-bõl?�

Táncoló madarak.Mondd egy szóval!�

P

O

L

K

A

Õ

A

C

R

S

T

G

L

A

E

Á

A

N

O

B

C

S

N

I

T

M

L

R

G

R

Á

A

A

D

Ó

E

S

S

V

Á

S

K

KERINGÕ, PALOTÁS, POLKA, SAMBA,SALSA, TANGÓ, VALCER – hét tánc. Húzd kiõket a táblázatból (vízszintesen, függõlege-sen, átlósan – bármilyen irányban olvasva),a megmaradt hét betûbõl pedig olvasd ki anyolcadik táncot.

lambadázó galambcsa-csa-csázó kacsa

tangózó gólya

!HHaavvoonnttaa

33 DDÍÍJJAATTssoorrssoolluunnkk kkii

Major Edina, zilahi inasom a lap egyik

felét színezte, majd kettéhajtotta, és jól

megnyomkodta, hogy a fehér felület is fes-

tékes legyen. Száradás után farsangi

maszkká varázsolta a képet.

A nnoovveemmbbeerrii kezes feladat oly sok inasomat

ihlette meg, hogy újabb négy díjat osztok ki:

a gyergyószentmiklósi BBeerrsszzáánn--ÁÁrruuss DDáánniieell--

nneekk (1), a mezõbaji HHeevveessii AAnneetttt CCiinnttiiáánnaakk

(2), az oozzssddoollaaii másodikosoknak – Lázár Arnold munkája (3) és a sszzaattmmáárrnnéémmeettii

Mûvészeti Líceum másodikosainak – Rózsa-Molnár Friderika rajza (4).1

2

3

4

Reméljük, sikerül visszatükrözni a farsangiNapsugárban valamennyit abból a sok vidám-ságból, ami leveleitekbõl árad, kedves: IanoºAbigél, Szatmárnémeti; Magyarosi Réka, Végh

Andrea, Dicsõszentmárton; Hevesi Anett, Mezõbaj; MátisKrisztián, Szilágyballa; Lénárd Laura, Nyárádremete; LáposiRóbert József, Ördöngösfüzes; Crãciun-Baja Emõke, Végvár;Tolnai Barbara, Mocsolya; Okos Zsuzsanna, Kacsó Zsuzsanna,Csíkszereda; Bakó Eszter, Jobbágytelke; Réti Orsolya Tímea,Czine Alpár, Andrássy-telep; Szõcs Orsolya, Borbély Nikoletta,Gyergyószentmiklós; Lovas Éva, Arad; Farkas István, Egrestõ;Kónya Levente, Szõkefalva; Deák Izabella, Gyimesbükk; SzõcsRita, Erdõfüle; Szilágyi Dalma, Nagy Hermina, Marosvásárhely;György Anetta, Marosszentgyörgy; Felházi Zoltán, Magyarvista;Száva Katalin, Kis-Német Noémi, Székelyudvarhely; MarozsánAntónia, Halmi; a kolozsvári Báthory István Líceum II. és III. B; azO. Goga Iskola IV. D, a N. Titulescu Iskola III. D; a marosvásárhe-lyi Unirea Kollégium III. B; a kézdivásárhelyi Petõfi Sándor IskolaIV. A; a nagybányai P. Dulfu Iskola III. C; a csíkszeredai PetõfiSándor Iskola I-IV. osztályai; a nagyváradi D. Cantemir Iskola II. D,a G. Coºbuc Iskola IV. B, a Szent László Gimnázium II. A; a szat-márnémeti Bãlcescu-Petõfi Iskola IV. C; a gyergyószentmiklósiKós Károly Iskola IV. A, a Fogarassy Mihály Iskola II. és III. C és IV.B; a gyergyóalfalvi Sövér Elek Iskolaközpont III. A; a csíkszentdo-mokosi Márton Áron Iskola IV.; a brassói Áprily Lajos Fõgimnázi-um III. B; a négyfalusi G. Moroianu Iskola IV. C; a gyimesközéplo-ki Állomási Iskola III. osztálya; az ülkei III.; a székelyszenterzsé-beti IV.; a lövétei III. A; a szilágynagyfalusi IV. B; a székely-keresztúri IV. B; a csíkbánkfalvi III. B; a bükkhavasi II.; a szalár-di IV.; az érmihályfalvi IV.; a szilágysomlyói II. A és B; a szilágy-paniti IV.; a magyarhermányi II-III.; a dési IV. D; a kovásznai III.B osztály, az árpádi kisiskolások.

!HHaavvoonnttaa

33 DDÍÍJJAATTssoorrssoolluunnkk kkii

Szólj,szám!

LLEEVVEELLEEZZÕÕ

A mezõbaji Lázár Henriettagyurmából mintázta meg az utcáju-kat. Mint írja: „Síkságon lakunk, ésszámunkra csodálatos volt a hegyeklátványa, és a kolozsvári botanikuskert. Köszönöm osztálytársaim ne-vében is a belépõt. Ismét gyûjtjük abélyegeket, hogy eljussunk a ma-rosvásárhelyi állatkertbe is.”

1. Melyik szó illik a fel-soroltak mindenikéhez?

_______________ház_______________parkett_______________tanár

nyitó_________________modern_________________menyasszony__________

2. Gyûjtsetek tánc szavunk-kal kapcsolatos szólásokat,közmondásokat.

3. Írjatok egy-egy mondatot,amelyek bizonyítják azakaratos, akarnok, akarat-gyenge, akaratlanul, aka-raterõ, végakarat szavakjelentése közötti különbséget.

18

Decemberi „lila” megfejtések: A csengõ iskolában a szünetet, karácsonykor az angyalka érkezésétjelzi, állatok nyakában azt, hogy merre járnak, búcsús menetben irányítja a közösséget. Az indiai képenharsonával, trombitával, üstdobbal, cintányérral zenélnek. 1-C, 2-A, 3-D, 4-B, 5-F, 6-E. Lehel kürtje. Abariton középfekvésû férfihang. A hegedû rokonai: brácsa, cselló, gordonka, nagybõgõ. Nyertesek: BadiSzilárd, Csernáton; a nagyajtai III. osztály, a sepsiszentgyörgyi Váradi József Iskola IV. F osztálya.

Decemberi megfejtések:1. Az öreg régen emberbarát

volt, ma már csak természetba-rát: mogorva, morcos, morózus,egyedülálló, magányos (farkas),embergyûlölõ, társaságkerülõ,befeleforduló, zárkózott, remetelett. 2. Csak álltunk, összebúj-tunk Gábris körül. A betlehem le-csúszott kezembõl a hóra. –Imádkozzunk! – mondta ekkorPéter. És ennek a szónak amélységében egyszerre végte-len csend lett. Nyertesek: a désiIII. osztály, a nagybányai N.Iorga Iskola III. C, a maros-vásárhelyi R. Guga GimnáziumIII. B; a G. Coºbuc GimnáziumIII. B osztálya.

19

Az érkeserûi Számadó Ernõ Iskola tanulói csoportmunkában hul-ladék anyagokból készítették el a vidám farsangi bohócok egész seregét.

Mátyás Erzsike tanító néni sok vi-dám képet küldött a szászrégeni A.Maior Gimnázium kisiskolásainak éle-tébõl. Íme egy-egy álarcos osztálykép aII. és a IV. B-rõl.

Meghitt karácsonyvárópillanat a nagyváradi SzentLászló Gimnázium II. Aosztályában. A mézeskalá-csokat a gyerekek írókáztákBakaity Beáta tanító nénisegítségével.

Nagyon örültünk Maszat Mûvész ajándékának. A könyvet, amitkaptunk, mindenki hazaviszi, és olvas belõle. Sok érdekes és vic-ces mese van benne. Szeretettel a csíkbánkfalvi III. B osztály

Az októberi rejtvénypályázaton szerencsés nyertes voltam (éle-tem elsõ nyereménye). Továbbra is maradok hûséges olvasójuk,és bízom egy újabb szerencsében.

Gáspár Boglárka, Kézdiszentkereszt

Gász Ilona tanító néniarról számolt be, hogy asepsiszentgyörgyi Vára-

di József Iskola IV. F osztálya újra-hasznosítható anyagokbólkészített ötletes jelmezeket. A rendhagyó divatbemutatót mulat-ság követte: táncoltak az újságok, palackok, mûanyag zacskók,dobozok, zsákok és minden, ami újra-felhasználható.

Sebestyén Rozália és Futó Mária tanító nénitõl megtudtuk,hogy a kolozsvári Báthory István Líceum II. és III. B osztályatestvérosztály. A harmadikosok iskolába lépésük elsõ pillanatától figyel-nek egy évvel kisebb társaikra. Együtt ünnepelnek, kirándulnak, ésegyütt látogattak el a Napsugár szerkesztõségébe is.

Bitte Rozália nagyváraditanító néni a fõszervezõje azegyre népszerûbb bihar megyeiWeöres Sándor Szavalóver-senynek, melyre 6. alkalommal

került sor. A 171 kis versmondó közül a Napsugár különdíjaita margittai Kiss Imre és Szûcs József, a székelyhidi BorsiPatrik és a nagyváradiBúzási Vivien kapta.

Kimpián Tímea, Vajdahunyad

Bizony, táncolni nem csak azember szokott, hanem azállatok is!

Az állatvilágban a legényesjárja: a hímek ropják a táncot és anõstények választanak: „hölgyvá-lasz” van.

A pajzsos cankó hímjei különbözõ színûek.A fehérek csak „statiszták”, a táncparkett szé-lén kuksolnak. Szerepük az elõadás fényénekemelése. A barnásan preckelt bajnokok a te-rep közepén mérik össze tudásukat. Közülükválasztanak párt a nõstények.

A tengelicek hol felcsillantják, hol eltakar-ják színes tollaikat, így üzengetnek egymás-nak. Nincs ez másképpen az Embernél sem.Régen nem volt mobiltelefon, de a báli ruha ki-egészítõ tartozéka volt a pompás legyezõ. En-nek nyitogatásával, csukogatásával, ide-odaforgatásával a „szende leányzó” nagyon is fon-tos dolgokat közölt a terem másik sarkábanálldogáló lovagjával.

A madarak között is van példa párosan lej-tett táncra, amikor a hím „táncfigurájára” anõstény a megfelelõ nõi mozdulattal válaszol.Jaj annak, aki elvéti a lépést! Ilyenkor az ismer-kedés megszakad, a táncolók faképnél hagy-ják egymást. Ennek különösen a külsõleg egy-máshoz nagyon hasonló fajoknál, például acséreknél van jelentõsége, ahol a tánclépésrõlismerik fel egymást az azonos fajhoz tartozók.

Kinek integet az integetõrák?Természetesen a párjának. A tró-pusi és szubtrópusi tengerparto-kon apály idején az iszapos partonapró rákocskák ezrei bújnak elõföld alatti járataikból, és „kétkézzel”, pontosabban két ollóval

lapátolják szájukba a szerves anyagokban bõ-velkedõ iszapot. De csak a nõstények! A hí-mek fél ollóval eszegetnek, másik ollójuk

ugyanis táplálkozásra alkalmatlan, hatalmas,színes „jelzõlámpává” alakult. Ezzel integet-nek, hogy magukhoz csalogassák a nõstényt.Néha napokig hadonásznak, míg egy nõstényhajlandó közelebbrõl szemügyre venni õket.Ilyenkor a hím már nem csak integet, hanemhosszú, vékony lábain táncra is perdül. Ámsokszor ezt is hiába teszi, mert a „kacér hölgy”tovább folytatja útját a lelkesen integetõ hímeksorfala elõtt.

A halak világában is találkozunk párosanlejtett tánccal. A medence alján úszkáló, bar-nás-szürke sziámi harcos halacskáról aztsem lehet tudni, fiú-e vagy lány. Ám amikoregy hasonlóan jelentéktelen halacska közele-dik, az aprócska „legény felizzik”, mint a vil-lanymelegítõ drótjai. Ha a jövevény szinténhím, parázs verekedésre kerül sor, ha nõstény,megkezdõdik a szemet gyönyörködtetõ páros„vízi balett”.

TÁNCRAPERDÜLTÁLLATOK

BITAY ÉVA

CSI

LLA

G I

STVÁ

Nra

jzai

KKIISSKKÓÓPPÉÉDecemberi megfejtés: A

vörösfenyõ. Nyertesek: DeákIzabella, Gyimesbükk; AdorjánElõd, Csíkszereda; a szászré-geni A. Maior Iskola III. B osz-tálya, az ivói III. osztály.

A

BC

Táncolómadarak.

Mi a nevük?

20

!HHaavvoonnttaa

33 DDÍÍJJAATTssoorrssoolluunnkk kkii

Per

dülj,

for

dulj,

kar

omba

, pá

rom

!

22

ANagykároly Környéki és Ér-

melléki Községek Egyesületé-nek központja Mezõpetri.

Hozzátartozik Kisdengeleg, a környé-ken Csárda néven ismert falu.

A Szatmárnémetit Nagyváraddalösszekötõ E65-ös út mentén könnyenmegtaláljátok. Mezõ öleli körül, eztelõneve is mutatja már egy 1316-ban keltokmányban, amelyben Mezeu-Petri vanbejegyezve. Petri azt jelenti Péteré – ígyhallották dédapáink. 1399-ben SzentPéter tiszteletére szentelt templom állt itt,a helységet az akkori okirat Mezeu-Zenth-Petery néven említi.

A középkorban Petri a Kaplony-nemzet-ségbeli Bagosi, Csomaközy, Károlyi, Va-day, Vetésy családok birtokrésze volt. AXVII. században sok magyar jobbágy ,,ela-balt" azaz elszökött innen Bihar és Szolnokmegyébe. A tatár és a török hadak pusztí-tása, a pestisjárvány, a kuruc-labanc háború meg-tizedelte a környék, így Mezõperi lakosságát is.

Gróf Károlyi Sándor kezdeményezése nyomán 1740-ben elkezdõdött Mezõperi benépesítése anémetországi Baden-Württembergbõl származó katolikus svábokkal. A Szatmár megyei némettelepítésrõl írt értékes tanulmányt dr. Vonház István nyelvész, községünk híres szülötte.

Az Árpád-házi Szent Erzsébet római katolikus templom alapkövét1784-ben fektették le, tornyát 1859-ben Ybl Miklós tervei alapjánújították fel. A fõoltárképet Orlay Petrich Soma, Petõfi Sándorunokatestvére festette. November19-én van a templombúcsú. Azünnepi szentmise után a hívekvendégekkel térnek haza, cigány-zene mellett fogyasztják el azestébe nyúló ebédet. Innen ered amondás, ha egy kellemes napvéget ér: „Este van, mint Kirbály-kor (templomszenteléskor)”.

Községünk határában volt ahajdani (1327-1711) Kigye fa-

lu. A helyét õrzõ kicsi kápolna egy Kunhalomnak nevezett ma-gaslaton áll, melyrõl azt regélik, hogy kézzel összehordottdomb: 1000 évvel ezelõtt hun vitézt temettek ide lovastól.

Már 100 éve áll a templom mellett akörnyék elsõ emeletes falusi iskolája

A kigyei kápolna egyhun vitéz sírdombján áll

A fõoltárképet Petõfiunokatestvére festette

Itt születtem

Élõ hagyomány nálunk a betlehemezés, a háromkirá-lyok csillaghordozása, a locsolkodás és májusfa-állítás.Elmaradhatatlan „rongyoscsütörtökön" a farsangi álar-cosbál. A nótázó sorosok (besorozott katonák) szekeresfalujárása mára csupán emlék.

Még áll néhány nagy becsben tartott, építészeti örök-ségnek számító Giblis-ház. A homlokzatot felirat és„kinézõ" díszíti, hosszú tornácának mestergerendáit fa-ragott faoszlopok fogják össze.

Korábban azt tartották, ha a petri embernek nincsmás dolga, lebontja házát, és újat épít. Ma ez már csakrészben igaz: inkább átalakítja. Ezt tükrözi a sok felújí-tott lakóház, középület és rendezett udvar.

Nyáron falunapok, gasztronómiai fesztivál, moto-ros-találkozó és a hagyományõrzõk seregszemléjevonzza ide az érdeklõdõket. Ilyenkor megkóstolhat-játok jellegzetes ételünket, a strudlit, meghallgat-hatjátok népszerû fúvószenekarunkat. A község1668 fõnyi lakosságának többsége magyar anya-nyelvû, de alkalmatok lehet svábul beszélõ embe-rekkel is találkozni.

Mezõpetriben polgármesteri hivatal, teleház, kul-túrotthon, könyvtár, több üzlet, takarékbank, orvosirendelõ, fogászat, gyógyszertár, idõsotthon, vendég-lõ, posta, rendõrség és korszerû sportcsarnok mûkö-dik. Legjelentõsebb gazdasági értékünk a kiváló termõföld.

Iskolánkban magyar és román tannyelvû osztályok vannak,az alsó tagozaton német anyanyelvû oktatás is folyik. Korsze-rû számítástechnikai szaktanteremmel gazdagodtunk. Könyv-tárunkban a Reneszánsz Év jegyében Mátyás király korát idéz-tük, az idei Benedek Elek Emlékévet mesemondó-, meseíró- ésmeseillusztrációs versennyel ünnepeltük.

Diáktársainkkal együtt szívesen sporto-lunk, futball, kézi- és kosárlabda valamintatlétikai versenyeken veszünk részt. A ki-rándulásokról hazatérve tekintetünk újramegpihen az alföldi rónaságon.

Múzeumnak berendezett régi gaz-daház idézi az egykori parasztgaz-daságot, a múltbeli mesterségeket

Még sikerült megõrizni...

A strudli hazacsalogatóillatát messzirõl felismerjük

Összeállította: Vonház Annatanítónõ és volt tanítványai

23

Aszobrok hozzátartoznak a városok arculatához, sõt némelyik a vá-ros jelképévé válik. Bár anyaguk maradandó, sokszor háború vagyromboló indulat dönti le õket. Nemzeti történelmünk viharai nem-

csak várainkat, templomainkat, hanem szo-borkincseinket is pusztították.

A kolozsvári testvérek, Márton ésGyörgy 1373-ban öntötték bronzba Sárkányölõ Szent György szobrát,melynek eredetije Prágában áll. Legismertebb másolata Kolozsváregyik jelképe lett. 1904-ben avatták fel az Egyetemi Könyvtár elõtt,ám a teret átépítõ kommunista hatalom 1960-ban átköltöztette maihelyére, a Farkas utcai református templom elé. Másolatait Buda-pesten és Szegeden is megcsodálhatjuk.

Izsó Miklós a XIX. századi magyar nemze-ti szobrászat legnagyobb alakja. Az 1848-49-esszabadságharcban megsebesült, a világosifegyverletétel után bujdosni kényszerült.Pesten, Bécsben, Münchenben tanult. Amagyar szobrászok közül elsõként ábrá-zolt népi figurákat. Legismertebb mûve aBúsuló juhász. A Magyar Nemzeti Galéria71 szobrát õrzi.

Stróbl Alajos a századforduló magyarszobrászatának vezetõ egyénisége. Bécs-ben tanult, majd évtizedeken át a MagyarKirályi Képzõmûvészeti Fõiskola tanára

volt. Legszebb alkotásai: a Má-tyás király kút a Budai Várban, Dobó István szobra Egerben,a Széchenyi Istváné Szegeden, a Jókai Móré Budapesten,Szent István lovasszobra a Halászbástyán.

Zala György a magyar emlékmûszobrászat legjelentõsebbmestere. Nyolc éves korában apját, anyját elvesztette, nagy-bátyjai neveltették. Sokat nélkülözött, keményen megdolgo-zott azért, hogy tanulhasson. A budapesti millenniumi emlék-mûbõl õ alkotta meg Gábriel arkangyalt, a Háború és Békeszoborcsoportot, négy királyszobrot és minden dombormû-vet. Az aradi Szabadságszoborsorsa sajnos nem csak a sza-badságról mesél. 1890-benavatták fel. Amikor Arad Ro-mánia része lett, elõbb be-deszkázták, majd lebontották,és 75 éven át az aradi vár árká-ban „õrizték”, mígnem 2004-ben sikerült ismét teljes pom-pájában felállítani a Román-Magyar Megbékélés-parkban.

Magyar szobrászok

24

25

Fadrusz János számos országos hírû remekmû alkotója. A sze-génysorsú, tehetséges ifjú taníttatását szülõvárosa, Pozsony támogat-ta, elsõ nagy megbízását is szülõvárosától kapta. Mária Terézia 1896-ban felavatott lovasszobrát 1921-ben a szlovák nacionalisták szétzúz-ták. Az 1902-ben felavatott kolozsvári Mátyás-szobor megúszta a rom-bolást, mert Mátyást a románok is maguké-nak vallják. A zilahi Wesselényi-emlékmûvet vi-szont 1935-ben a román hatalom eltávolította,talapzatát szétverték. 1942-ben sikerült ere-deti állapotában visszaállítani, és máig meg-õrizni.

Kovács Margit népi és mitológiai témájú kerámiaszobrai derût és azélet szeretetét sugározzák. Szentendrén állandó kiállítás õrzi a legszeb-beket.

A gyergyócsomafalviak híven õrzikBorsos Miklós emlékét, akinek családjainnen származik. Gyõrbe menekülve amagyarországi mûvészeti élet szervezõje, oktatója, jelentõsalkotója lett. Szent István mellszobra Pécsváradon áll.

Marton László mûvei világszerte is-mertek, szerepelnek a walesi herceg, ajapán császár, a Vatikán gyûjteményé-ben is. Országszerte 150, Budapesten40 alkotása ajándékozza meg a szépséglátványával a rohanó embereket. JózsefAttila bronzalakja a Duna-parton ül.

Szervátiusz Jenõ és Szervátiusz Tibor apa és fia, mindkettenKolozsvár szülöttei, s bár Magyarországra telepedtek át, témáik,formanyelvük Erdélyhez köti õket. Közösen alkották meg TamásiÁron farkaslaki síremlékét.

Benczédi Sándor néhány mozdulattal meg-formált kerámia-szobrocskáinak nemcsak a fe-

lülete érdes, fanyarszékely humorral aztüzenik: esendõ, deazért szeretnivaló azember.

Bocskay Vince, Szovátán élõ szobrászmûvészalkotásai erdélyi történelmi személyiségeknek állí-tanak méltó emléket. Kolozsváron Márton Áronpüspök ércalakja elõtt hajthatunk fejet.

Zsigmond Emese

Nincs olyan egészséges ember vagy kószáló kissárkány, aki neszeretne táncolni. Járjuk hát, hisz farsang van. S míg ti kétpörgés között pihentek, én mesélek nektek.

A tánc egyidõs az emberiséggel. Vagy inkább magával a terem-tett világgal, hiszen lassú körtáncot járnak az égitestek, táncol a fa, anád, a fûszál, ha fújja a szél, legényest jár a páva, a paradicsommadár,a lantfarkú madár kakasa, hogymeghódítsa a tojó szívét.

Táncol az ember is – minél kö-zelebb áll a természethez, annáltöbbször és õszintébben. Még

ma is vannak népcsoportok, akik táncolva imádkoznak,tánccal készülnek fel a harcra, a vadászatra, tánccal gyógyí-tanak, köszöntik az újszülöttet, avatják felnõtté az ifjút, kötika házasságot, és búcsúztatják a halottat. Minden életkornak,eseménynek, ünnepnek megvan a jellegzetes tánca. A férfi-ak a vadász-, harci-, béke-, fiúavató és naptáncokat, a nõk azesõkérõ-, arató-, leányavató-, termékenységi-, születési és a holdnak szentelt táncokat járják. Szá-mukra a tánc az egész életet rendezõ, közösségi szertartás.

Ritmusra jobban megy a munka! A természeti népek amunkára is tánccal készülnek fel. A jó táncos jó munkás. Ésfordítva. A maszáj férfiak között az az elsõ, aki legmagasabbraugrik tánc közben.

UUggrróóttáánnccoott jjóókkeeddvveemmbbõõll

26

Milyenmunkák

során fontosa ritmus?

A körtánc a legõsibb táncforma. Azörök körforgást, ismétlõdést jelképezi,kizárja a külvilágot a közösségbõl,megvalósítja az egyenjogúságot, hi-szen mindenki egyforma távolságravan a középpontban táncoló varázsló-tól, vezértõl.

A varázsló, a sámán révületbe do-bolja, forogja, táncolja magát.

A hindu mitológiában a négykarú Si-va isten lánggyûrûben járja táncát,mely a kerek világnak és energiáinak ajelképe. Egyik kezében dobot tart, ez-zel diktálja az élet táncának ritmusát.

Az õsmagyarok harcba hívó kardtáncának késõiutóda a bottal, fokossal járt pásztortánc, a hajdútánc, averbunkos. A legenda szerint Kinizsi Pál két törököt akezében, egyet övénél fogva a szájában tartott, úgy jártagyõzelmi táncát csata után a tábortûznél.

Az állatokat utánzó, masz-kos tánc szerepe az volt,hogy elriassza az ellenséget,a gonosz szellemeket, a bajt,a nehézségeket. A mohácsifarsangon a busók félel-metes álarca és tánca egykora törököket, ma már csak atelet ûzi el.

Minden népnek sajátos tánchagyo-mánya van, mely hordozza vérmér-sékletét, gondolkodásmódját, törté-nelmi tapasztalatait. A népi táncok-nak azonban vannak közös vonásaik

is: a legényes mindig virtuskodó, az erõt, az ügyességetbizonyítja. A lányok inkább körtáncokat járnak, melyszép termetüket, kecses mozgásukat és összetartó közös-ségüket is megmutatja. Az egyre gyorsuló ritmusú párostáncok „összerázzák”, aki összetartozik. Szerintetekösszeillik ez a finn pár?

Minden táncnak lényege a ritmus, de ezfokozottan érvényesül a spanyol flamen-coban. A százfodros-szoknyás táncosnõkteste feszes, szintemozdulatlan, csak ko-pogó cipõsarkuk köve-ti lélegzetelállító gyor-sasággal a gitár, akasztanyett pergését.

A távol-keleti, köztük a hindu táncok kifinomultmozgáskultúrájában minden mozdulatnak jelentésevan. A kéznek, a fejnek, a szemnek is fontos szerepjut. Amit mi furcsa szemforgatásnak, kitekert vég-tagok szögletes mozgásának látunk, az számukratánc-nyelven elbeszélt,pontosan érthetõ történet.

Az ukrán férfiak guggol-va-kirúgva járják a legé-nyest. A lányok olyanok,mint egy táncra perdült vi-rágcsokor.

Melyik csendes-óceáni szigeten

táncolnak a lányokvirágfüzérrel anyakukban?

27

Hogy hívják alegényest Széken,Kalotaszegen, hátSzékelyföldön?

28

Míg a faluban fergeteges mulatság folyt, a paloták-ban évszázadokon át alig érinthették egymás ujjbegyét atáncosok. A hölgyek és urak sorfala egymástól tisztestávolságban tipegett, forgott, hajlongott.

A balett olasz eredetû szó, tán-cocskát jelent. A XVI. századbanalakult ki Olaszországban és Fran-ciaországban. A napkirály, XIV.

Lajos alapította az elsõ balettiskolát1661-ben. Az istenszerepeket õ maga tán-colta, sõt kedvenc zeneszerzõjét, Lullyt istáncosként szerepeltette. A balett kez-detben az operák betétszáma volt, a XVIII. századtól önállósult. A drámaitörténethez a legnagyobb zeneszerzõk komponáltak zenét (Lully, Gluck,Csajkovszkij, Ravel), a legjobb balettmesterek írtak koreográfiát. A francia, azolasz, a bécsi balettiskolák mellett az orosz balett is világhírûvé vált, és ma isõrzi rangját.

A tánc a mozgás mûvészete.A népi táncosok tánc-anyanyelvü-kön, a pantomim és a balettmûvé-szek egyetemes tánc-nyelven „be-szélnek”. A pantomim az ókorigörögöknél kialakult színpadi né-majáték, amelyben a történetet,az érzelmeket arcjátékkal, moz-dulatokkal, tánccal és zenei kísérettel fejezik ki.

A reneszánsz sok tilalmat feloldott: kart karbafûzve, vidám muzsikára szökdeltek a táncosok.Nem véletlenül népszerû ma ismét a reneszánszzene és tánc.

Mint ahogy a fényes európai báltermekbe isnépi táncok „finomított” változatai kerültek be,

népi eredetûek a magyar fõúri szalonok legnépszerûbb tán-cai is: a palotás, a csárdás, a verbunkos.

A bécsi keringõ szédítõ, pá-ros suhanás. Strauss idejébenélte virágkorát, de lendülete mais elvarázsol.

Melyik alegismertebbmagyar páros

néptánc?

29

A klasszikus balett ma is népszerû, ám mellette kialakulta modern mozdulatmûvészet, mozgásmûvészet, lát-ványszínház számos irányzata. Markó Iván együttese, aGyõri Balett meghódította a világot.

A dzsessz gyökere az afrikainéger zene és tánc. A XX. századelején, New Orleansben, a feketenegyedekben tûnt fel elõször, on-nan terjedt el az egész világon. Adzsessz-alapú sztepp-tánc koro-názatlan királya Fred Astaire.Dzsessz-ritmuson alapul a modern tán-cok egész sora: a chalston, a foxtrott, atwist, a rock and roll.

A szenvedélyes, hirtelen mozdulatok-kal meglepõ tangó Argentinából indult

világhódító útjára. A latin-amerikaiként szá-mon tartott szamba, rumba, mambó, cha-cha-cha, paso doble õsi afrikai táncokbólszármazik, melyeket a néger rabszolgák hoz-tak Amerikába.

Száz éve a tánc sportággá is vált. Az elsõ táncvilágbajnokságot 1909-benrendezték Párizsban. 1997 óta a Nemzetközi Olimpiai Bizottság is sport-

ként tartja számon. Akárcsak a sportolók, a táncosok is csak komolyedzéssel, felkészüléssel kerülhetnek dobogóra.

A diszkó meghódította a világot,de egynemû szószként elönt min-dent, ami egyéni, ami sajátos:ugyanarra a zenére ugyanúgy tán-col, egyformán öltözik és borzoljahaját, ugyanazt issza, ugyanaztszívja az ázsiai, az afrikai, az euró-pai és az amerikai diszkó-ifjúság.Sokan tolonganak a lüktetõ fények,a siketítõ zene bûvöletében, de leg-többen magányosak maradnak.

Anépi, a mûvészi, a sport-tánc megajándékoz a ze-ne, a ritmus, az egymás-

ra figyelõ, szép mozgás csodá-latos élményével. Felemel, be-lekapcsol a teremtett világ élet-örömtõl lüktetõ táncába. Hopp, Juliska, hopp, Mariska, hej, gyere vélem egy pártáncra! Így kell járni, úgy kell járni, Sári, Kati tudja, hogy kell járni.

Zsigmond Emese

Reggelre jó nagy lett a hó. Elmentünk faluraa nagyszüleimhez, mert ott lehet igazán jól ját-szani a hóban. Sok gyerek volt már kint, éssokat sikanyóztunk, hógolyóztunk, szánkóz-tunk együtt. Nagyon jól éreztem magam,pedig sokat estem.

Kis Dalma, Szatmárnémeti

Elmentünk a hegyekbeszánkózni. A csillogó, fényeshóból hóembert is építet-tem. Közben olyan hideg lett, hogy ilyenkor még a ku-tyát is sajnálja a gazdája kiengedni. Mikor már hazafelékészültünk, egy kóbor kutya el akarta venni a sapká-

mat. Szerencsére sikeresen átvészeltem a kalandot.Jó volt otthon megmelegedni.

Rozsnyai Arnold, Szatmárnémeti

A szeretet a legfontosabb dolog a világon,nincs is annál jobb, hogy szeret a családom.Nem kellene bántsák egymást az emberek,akkor több lenne a világon a szeretet.

Vágási Alexandra

Február, február,Víg játék ideje,Jön a hó, jön a hó,Csúszik a szánkó.

Kocsis Róbert Zoltán

Hull a hó, hull a hó, Szánkózni megyünk,Öröm ez nekünk,Farsangot ünnepelünk.Nagyon szeretem a Jégcsapokat verni,Ez a mi örömünk,Táncra perdülünk.

Pap Ingrid

Február, február,Farsang-hozó február,Lehullott a hó,Szánkózunk, de jó!

Dimény Napsugár

30

Egy nap tatámmal hóembert készítettünk. Egyre nagyobb letta hógolyó, közös erõvel hamar el is készült. Szeme és a gom-bok fekete szénbõl, az orra murokból, a fején szalmakalap, akezében vesszõseprû, a hátán nagytata rossz mellénye.

Teltek-múltak a napok, a hónapok. A hóember lassacskánelolvadt, nem maradt belõle semmi, csak egy tócsa, benne amurokorr, a széndarabok, a szalmakalap és a nagytata mel-lénye. Bács Szidónia Melinda, Étfalva-Zoltán

Stokker Henrietta, Nagyvárad

Benedek Ida, Kolozsvár

Zsura Andrea, Árpád

Kocsis Anita, Szalárd

�

�

�

A krasznai IV. B osztály februári versüzenete:

Irkafirka

31

NAPSUGÁR, gyermekirodalmi lap. Kiadja a NAPSUGÁR Kft. Szerkesztik: ZSIGMOND EMESE fõszerkesztõ,MÜLLER KATI képszerkesztõ. A szerkesztõség postacíme: 400462 Cluj, Bld. C. Brâncuºi nr. 202. ap. 101.Telefon/fax: 0264/418001. Megrendelhetõ a szerkesztõség címén. E-mail: naps.sziv@napsugar.roHonlapszerkesztõ: KOMÁROMY LÁSZLÓ; www.napsugar.ro A lapok árát a következõ bankszámláravárjuk: Cont IBAN RO45RNCB0106026602080001 B.C.R., SUC. JUD. CLUJ S.C.NAPSUGÁR – EDITURA SRL. CUI: 210622 Készült a kolozsvári TIPO OFFSET Kft. Nyomdájában. ISSN 1221-7751 Ára 2,5 lej

E lap-számtámo-gatója:

Címlap: FORRÓ ÁGNES

Egyszer az állatok farsangi bált rendeztek.Meghívták a hollót is, de õ nem akart menni,mert nem volt tarka. Azt mondta a sólyom:

– Szerintem tarka ajándékokat kellene ad-nunk neki, hátha felvidul, és eljön a bálba.

Mindegyik madár vitt valami tarka tárgyat: asas festéket, a sólyom koronát, a varjú tarkacipõt, a papagáj tarka ruhát, a vörösbegy tarkazoknit. A holló nagyon örült.

Eljött a bál napja. Mindenki nagyon izgatott volt. Egyszer csaka holló megjelent egy tarka ruhában. A madarak jól mulattak. Aholló lett a farsangi bál királynõje. Orbán Stefánia, Brassó

Lõrincz Rebeka,Gyergyószárhegy

Korcsolyázni jó móka,Minden gyerek álma.Siklik már a kisgyerek,Nem kíméli a jeget.

Ferencz Zsolt

Korcsolyázni ment az osztály,Körbekoriztuk a pályát.Vonatoztunk, korcsolyáztunk,A tancival jókat mulatoztunk.

Eördögh Beáta

Korcsolyázni nagyon jó, gyerekek,A kanyarokat igen sebesen veszem.Sokszor a fenekemen fékezek,De én nagyon élvezem.

Bálint SomaKorcsolya, korcsolya,Jeges, csúszós a sora.Mikor felhúzod a lábadra,Nagyot esel a pocakodra.Lassan, lassan megszokod,A köröket gyorsan ropod,A jeget koptatod,Vonatozol jó nagyot.

Borcsa Hunor

Tamás Kinga,Gyergyószentmiklós

�

Vágjátok ki, ésragasszátok

nevetek melléa gyûjtõlapra.

FEBRUÁR

�

Dánél Dorottya, Csíkszereda

A sepsiszentgyörgyi VáradiJózsef Iskola IV. E osztálya isszeret korcsolyázni:

Csúszkálunk, nevetgélünk,Teát iszunk, korcsolyázunk,Vonatozunk, meg nagyokat esünk,Hazajövünk, megpihenünk,Aztán újra megyünk.

Pataki Anita

Várom a vasárnap délutánt,Hogy elõvehessem a korcsolyát.Korcsolyázni tanul Dénes,Megyek utána én es.Leesünk, és felállnánk,Ha tudnánk.

Csutka D. Balázs

Az új korcsolyámmal meg-tanultam hátrafele menni.Nem is estem olyan sokat.Este annyira fáradt voltam,hogy tévézés nélkül elalud-tam. Gábor Zsolt �

Irkafirka

Slavu Xénia Tamara, Zilah

Erdei Eszter, Szatmár

Borzási Tímea Rebeka, Zilah

Vajna Brigitta, Nagyvárad

Az érkeserûi kisiskolások csoportmunkája

MMaasszzaatt MMûûvvéésszz

KIÁLLÍTÁSAaa ttaavvaallyyii ffaarrssaanngg lleeggsszzeebbbb rraajjzzaaiibbóóll

Háttér: Kulcsár Rebeka,Gyergyószentmiklós