Mi a jog?Normatív funkció: jog szabályzó, társadalmi viszonyokat szabályzó

Magatartási szabály, rendezett társadalmi kapcsolat, melynek érvényesülését az állam vagy más olyan hatalom biztosítja, amely rendelkezik a kikényszerítéséhez szükséges eszközökkel.

Jogforrás: a jog megismerési forrásaAnyagi jogforrás: mindazon tényezők összessége, melyekből a jog érvényessége és ereje

fakad. Kormány, miniszterelnök, miniszterek jogforrást alkothatnak (APEH,bankok NEM)

Alaki jogforrás: hivatalos formában való közzététel, közlöny: bányaközlöny, tárcaközlöny

Alanyi jog: jogosultságom van valamire

Tárgyi jog: jogi normák összessége

Kontinentális jogrendszer: bíró dönt, Németo. Franciao. Magyaro.Angolszász jogrendszer: esküdtszék dönt, Nagy-Britannia, USA

Precedens rendszer: korábbi jogi ítélethez kötve van a bíróság

Jogforrási hierarchia: jogforrások egymáshoz viszonyított alá-fölé rendeletségi helyzeteAlkotmány (1990. évi XX. Törvény)TörvényekRendeletekHatározatok

Egyszerű, minősített többség: összes képviselő kétharmada, vagy jelenlevő képviselők kétharmada (386 képviselő most)

Rendelet: miniszterelnök, miniszteri, legalacsonyabb szint az önkormányzati

Jogszabály: jogforrások gyűjtőfogalma, melyek társadalmi viszonyokat rendeznek

Érvényesség (nem hatályosság)Ha az arra jogosult szerv a jogszabályt meghatározott eljárás keretében megfelelő módon megalkotta és kihirdette.

HatályosságAz adott érvényes jogszabály ténylegesen érvényesül

Személyi/alanyi hatály: az adott jogszabály, mely jogalanyokra alkalmazhatóTerületi hatály: az adott jogszabály, milyen területen alkalmazhatóIdőbeli hatály: az adott jogszabály, milyen időközön belül alkalmazható (alapvetően a

Magyar Közlönyben való közzététel időpontja).

Az új hatályba lépésével hatályon kívül helyezi a régit, visszaható hatály tilalma.

Jogi norma: olyan önálló rendelkezés, amely valamilyen magatartásra kötelez.

Hipotézis: absztrakt tényállás

Diszpozíció: rendelkező részParancsoló vagy tiltó diszpozíció: büntető jogMegengedő diszpozíció: polgári jog-szerződés

Szankció (negatív): jogkövetkezmény (pozitív vagy negatív)Joghatás=pozitív jogkövetkezménynegatív: bírságpozitív: házasság

Tágabb értelemben a jogkövetkezmény=szankció

Jogrendszer: valamennyi magyar jogszabály összessége

JogágakKözjog: magánszemély az állammal áll szemben, alá-fölé rendeltség

Közigazgatási jogBüntető jogBüntető végrehajtási jogAlkotmányjog

Magánjog: mellérendeltségPolgárjog-kereskedelmi jogMunkajogFogyasztóvédelmi jogAgrárjogKörnyezetjogVersenyjog

Nemzetközi jogviszonyok

Jogviszony : jogilag szabályozott társadalmi viszony, jogi előírásnak konkrét helyzetre való alkalmazása

Abszolút szerkezetű: alá-fölérendeltség, büntetőjogRelatív szerkezetű: mellé rendeletségi helyzet, szerződésjog

Alanyai a jogviszonynak: Természetes személyekJogi személyek: a jog által elismert személyekJogi személyiséggel nem rendelkező jogalanyok

TárgyKözvetlen: magatartást jelentKözvetett: a dolog= minden birtokba vehető testi tárgy (fizikai formában létezik), a közvetlen

tárgy a közvetett tárgya irányul.

Tartalma: jogok és kötelezettségek összessége

Jogi tények: mindazok a jelenségek, körülmények, események, amelyek jogviszonyokat keletkeztetnek, módosítanak vagy szüntetnek meg.

Emberi magatartások, egyéb emberi körülmények, közhatalmi aktusok: építési engedély, külső körülmények: halál, visz major.

Jogalkalmazás: absztrakt, elvont szabályok a konkrét esetre történő alkalmazása

Bíróságok, ügyészségek, közigazgatási szervek, hatóságok járnak el.

Személyek joga: mindazon jogalanyok, akik jogviszonyban részt vesznek

Természetes személyek: minden emberJogképesség:

jogai, kötelezettségei vannak általános, feltétlen, egyenlő sem szerződéssel, sem nyilatkozattal nem korlátozható élve születéssel kezdődik (magzat-feltételes jogképesség)

o halállal szűnik mego holttá nyilvánításo halál tényének bírói megállapítása (ugyanolyan hatálya

van, mint az anyakönyvi kivonatnak)

Cselekvőképesség: az adott személy saját akarat-elhatározásával, nyilatkozatával ténylegesen jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat.

1. Teljes cselekvőképesség: minden 18. életévét betöltött személy, akinek belátási képességét a bíróság nem korlátozta.

2. Korlátozottan csk.: életkoránál fogva 14-18, az a nagykorú is , akit a bíróság cselekvőképességét korlátozó gondnokság alá helyezett.

3. Cselekvő képtelenség: 14 életév alatt, az a nagykorú személy vagy 14-18ig kiskorú személy, akit a bíróság cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyez.

Jogi személyek: természetes személyek által megalkotott mesterséges személyek/jogi konstrukciók.

Gazdálkodó szervezetek, gazdasági társaságok, KFT, RTNon profit személyek: egyesület, alapítvány

Jogi személyiséggel nem rendelkező jogalanyok: Bt, Kkt.

Speciális jogi személyiséggel rendelkező jogalany: társasház

Személyiségvédelem

Személyhez fűződő jogok: Becsülethez való jog

Névjog, névviseléshez való jog Magánlakáshoz való jog Magánélet szentsége Titokvédelem: levéltitok, üzleti titok Kegyeleti jog

Csak személyesen érvényesíthető a jogorvoslat. Sajtóigazítási per-speciális jogsértés.

Gazdasági társaságok joga: Jogi személyiséggel rendelkező: Kft, Rt Jogi személyiséggel nem rendelkező: Kkt, Bt Bt, Kkt, Kft, Rt + Egyesülés = kooperációs társaság 2006 évi IVes törvény Gazdasági cél megvalósításának érdekében lehet létrehozni belföldi, külföldi

természetes személy vagy jogi személy által.

Alapítás:o Alapításra irányuló szándéko Alapító dokumentum aláírása

Bt, Kkt, Kft: társasági szerződés Rt: alapszabály 1 személyes Kft vagy Rt: alapító okirat

o Cégbírósági bejegyzés szükséges a jogviszonyhoz, az aláírástól számított 30 napon belül be kell jegyeztetni

B.a: bejegyzés alatt (már működhet) F.a: felszámolás alatt V.a: végelszámolás alatt

Konstruktív hatályú bejegyzés: egészen addig, amíg nincs bejegyezve nem is létezik, ez keletkezteti a gazdasági társaságot.

Közjegyző által készített közokiratba vagy ügyvéd (jogtanácsos) által készített magánokiratba kell foglalni.

Alapokirat: a. Cég neveb. Tevékenységi kör TEÁOR számc. Induló vagyond. Székhelye. Alapító tagokf. Vagyoni hozzájárulása a tagoknakg. Szervezet (kik a vezetők)h. Felügyelőbizottság tagjaii. Könyvvizsgáló személye

Cégnév: Vezérszó+társasági forma megjelölése Rövidített cégnév: kft.

Olyan amilyen van nem lehet=névkizárólagosság Megkülönböztethetőség Magyar nyelv, helyesírás szabályainak feleljen meg

Induló vagyon: az a vagyon, amivel alapítják=jegyzett tőke Bt, Kkt nincs Kft: 500.000 Ft törzstőke az induló vagyon, mely

törzsbetétekből áll, legalább 100.000Ftos kell legyen Zrt: 5 millió Ft. Alaptőke, mely részvényekből áll (dolgozói

részvény, elsőbbségi részvény) Nyrt: 20 millió Ft. Törzsbetét (nem egyenlő az üzletrésszel:

a tagokat a társaság vagyonából megillető részesedése

Vagyoni, nem vagyoni/pénzbeli nem pénzbeli hozzájárulás: Lehet csak apporttal=nem vagyoni (ingatlan, ingó dolgok,

autó, gépek, know-how)

Székhely: központi ügyintézés helyeTelephely: tevékenység folytatása történik itt, a székhellyel azonos településenFióktelep: olyan telephely, ami a székhelytől eltérő településen van

Alapító tagok: Bt, Kkt: legalább 2 személy Bt: beltag, kültag (felelősségnél különbség)

Befizetési a tagoknak: amennyit befizettem, annyira vagyok felelős (Kft, Rt)

Szervezetrendszer: Ki lesz a vezető tisztségviselő? Hogyan járhat el? Központi ügyintézésért ő felel Bt, Kkt: ügyvezetésre jogosult tag Kft: ügyvezető Zrt: igazgatóság, vezérigazgató Nyrt: igazgatóság, igazgatótanács/board (ügyintézés és

ellenőrzés>felügyelőbizottság nem kell) Cégjegyzési joga van: önálló, együttes Cégképviselet

Legfőbb szerv: gazdasági társaság stratégiai jellegű döntéseit meghozza Összes tag Bt, Kkt: tagok gyűlése Kft: taggyűlés Rt: közgyűlés

Felügyelőbizottság: nem kötelező minden esetben FB Nyrtnél kötelező, kivéve ha van igazgatótanács! Kötelező, ha a tagok 5%a kéri Kötelező, ha a közfeladat, közvagyon megvédése szükséges

(önkormányzat)

Kötelező, ha a társaság tevékenysége indokolja (pénzintézet, szerencsejáték, biztosítók)

Kötelező, ha a munkavállalók által gyakorolható ellenőrzési jog érdekében szükséges

Könyvvizsgáló: Természetes vagy jogi személy Magyar Könyvvizsgálói Kamara nyilvántartásában szerepel Éves beszámoló megfelel-e a számviteli törvénynek

Társaság megszűnése: nyilvántartásból való törléssel valósul meg, végső fázis

Jogutódlással történő megszűnés: Átalakulás és minden esete: egyesülés, beolvadás, szétválás, kiválás Társasági formaváltás

Jogutódlás nélküli megszűnés: Alapító dokumentumban meghatározott időtartam eltelte Cégbíróság megszünteti: társaság száma 2 fő alá esik (kivétel egyszemélyes Kft, Rt>

alapító dokumentummódosítás) Felszámolási eljárás (nincs végrehajtható vagyon); csődeljárás előzi meg Végelszámolási eljárás (van végrehajtható vagyon, kielégíteni a hitelezőket) A társaság legfőbb szerve elhatározza a jogutód nélküli megszűnést

Tulajdonjog, tulajdonjogviszony

Magántulajdon és köztulajdon: állami és önkormányzati (önkormányzati törzsvagyon: terek, közutak; vállalkozói vagyon: vállalkozni tud vele)

Magántulajdon Természetes Jogi Jogi személyiséggel nem rendelkező

Köztársaság alkotmánya: köztulajdon és magántulajdon egyenlő.PTK szabályozza a tulajdonviszonyt.

Tulajdonviszony: abszolút szerkezetű jogviszony, csak a tulajdonos/jogosult személye ismert, vele szemben mindenki más kötelezett.

Alanya: állam, önkormányzat, természetes, jogi, jogi személyiséggel nem rendelkező személy

Tulajdonosi képességgel kell rendelkezni, jogképesség speciális megnyilvánulásaSzerzőképesség: valaki egy adott dolog vonatkozásában tényleges tulajdonos lehet

Közvetlen tárgya: a tulajdonos és a vele szemben álló kötelezettek által a jogviszony megvalósításának érdekében kifejtett magatartás összessége.

Közvetett tárgy: maga a dolog, amin megszerezhetjük a tulajdonjogot Föld tulajdonjoga (termőföld)

Föld és épület jogi viszonya: AEDIFICIUM SOLO CEDIT: az épület jogi sorsa osztja a föld jogi sorsát; 2 kivétel: felek írásbeli megállapodása, törvény kimond valamilyen eltérést

Kölcsönös elővásárlási jog (harmadik személy ajánlata): közös tulajdon esetén a tulajdonrészre, Kft üzletrésznél

Tartalma a tulajdonjognak: az adott jogviszonyban fennálló jogok és kötelezettségekJogok:

Birtoklás és birtokvédelemBirtok= a dolog feletti tényleges hatalom

Használat és a hasznok szedése Tulajdonjog

Szomszédjog: a tulajdonomat csak addig érvényesíthetem, amíg szükségtelenül nem zavarom a környezetem.

Földtámasz joga Fényhez való jog Áthajló ágak és gyökerek Belépés joga megilleti: gyümölcsnél, karbantartásnál Kerítés Határon álló fa Túlépítés kérdése Rendelkezési jog:

o Zálogjogo Haszonélvezeti jogo Korlátozni: elidegenítési (eladás) és terhelési tilalom

Kötelezettségek: A tulajdonos köteles viselni a tulajdon fenntartásával

kapcsolatos terheket (adó, közterhek, súlyadó) Tűrési kötelezettség

o Bérlő és tulajdonos (haszonbérbe adott tulajdon, szerződésen alapul)

o Szükséghelyzet esetén: másnak az életét, testi épségét vagy vagyonát közvetlenül fenyegető és másként el nem hárítható veszély.

Arányosság elve: süllyedő hajó

o Kárveszély viselési kötelezettségCASUS NOCET DOMINO elve: a tulajdonos köteles viselni a dologban bekövetkező mindazon kárt, amelynek megtérítésére más személy nem kötelezhetőPl: berúgják az ablakot

Tulajdonjog megszerzése

Tulajdonszerzési módozatok: Ingatlan és ingószerzési jog

Származékos szerzési jog: az új tulajdonos tulajdonjoga az előző tulajdonos tulajdonjogából származik; jogelőd-jogutód; átruházás

Eredeti szerzési jog: o teljesen új tulajdonjog jön létre (házépítés) o korábban nem állt fenn tulajdonjog a dolgono fennállt, de nem a régi tulajdonos tulajdonjogából származik a tulajdonjog pl.:

elbirtoklás

Tulajdonjogszerzés típusai: átruházás elbirtoklás hatósági határozat hatósági árverés ráépítés (házépítés) beépítés (idegen anyaggal építek saját területen, tégla) növedék termék, termény, szaporulat elsajátítása vadak, halak tulajdonjogának megszerzése találás (kincstalálás, kincslelet) föld mélyének kincsei NEM lehetnek

magántulajdonban kisajátítás: magántulajdonban lévő ingatlant, az állam teheti meg,

kivételes tulajdonszerzés: közérdekből, teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás mellett

Átruházás: o származékos tulajdonjogo ingó és ingatlan tulajdonjoga is megszerezhetőo Adás-vételiszerződés

Ingó dolog átruházásának feltételei:1. legyen jogcím, szerződés, öröklés2. tulajdon-átruházási szándék3. a dolog átadása/tradíció4. a dolog a tulajdonostól származzék

NEMO PLUS IURIS elv: a dolog tulajdonjogát csak a tulajdonostól lehet megszerezni

Kivétel:a. kereskedelmi forgalomban jóhiszeműen szerző

személy, akkor is tulajdont szeret, ha nem volt tulajdonos

jóhiszemű: aki nem tud és kellő körültekintés mellett sem kellene tudnia a látszattal ellentétes valóságról

b. kereskedelmi forgalmon kívül jóhiszeműen ellenérték megfizetése mellett vásárolt olyan személytől, akire a dolgot a tulajdonos rábízta

a tulajdonos a dolgot 1 éven belül ellenérték megfizetése mellett visszaválthatja

c. pénz és értékpapír

Ingatlan átruházás: 1. jogcím2. tulajdon-átruházási szándék3. jelképes átadás, de nem feltétel4. mindig írásba kell foglalni: ingatlanszerződés, amit

ügyvéd ellenjegyez5. ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzés gerjeszti a

tulajdonjogot; konstruktív hatályú lesz

DE! Ingatlan nyilvántartáson kívüli tulajdonszerzés módok pl.: öröklés, elbirtoklásNem konstruktív hatály, hanem deklaratív

Elbirtoklás: elbirtoklással szerzi meg a dolog tulajdonát, aki a dolgot sajátként, szakadatlanul, ingó esetén 10, ingatlan esetén 15 éven át birtokolja

Sajátként birtoklás: véglegesnek tekintem a birtoklást

Szakadatlanság: nincs olyan tényező, ami megszakítja

Jogutód a jogelőd elbirtoklási idejét hozzászámíthatja

Közös tulajdon: egy adott oszthatatlan dolgon fennálló tulajdonjog egyidejűleg több személyt illet meg.

Létrejöhet: szerződéssel, öröklés útján

Belső jogviszony: tulajdonostársak közti birtoklást, használatot, hasznok szedését szabályozza. Főszabályként ez a tulajdoni hányadok arányában illeti meg a tulajdonosokat. Szerződésben szabályozhatják.

Külső jogviszony: a tulajdonosi hányad átruházásának kérdését szabályozza. A tulajdonosi hányad forgalomképes dolog. Értékesítésnél korlátozást jelent az elővásárlási jog. Elővásárlási jog megsértése esetén a szerződés megtámadható.

Közös tulajdon megszűntetése: a tulajdonostársak megállapodhatnak bármilyen módon történő értékesítésről.

A bíróság általi megszüntetés esetén: természetben való megosztás magához váltás/megváltás közös értékesítés

bíróság társasházzá is alakíthatja a közös tulajdont bármely tag kérésére

Tulajdonjog védelme:

Jogos önhatalomKét esetben kerül sor rá:

o támadás elhárítása eseténo tulajdon visszaszerzése érdekében

A szükséges mértéket nem haladhatja meg.Ha más önvédelmi eszköz nem áll rendelkezésre.

Tulajdoni per: bizonyítani kell a tulajdonjogot

Ingatlan nyilvántartási igényFöldhivatali eljárások:

o bejegyzési eljáráso kiigazítási eljáráso törlési eljárás

Igényper: ha a végrehajtó tévedősből nem az adós, hanem valaki más tulajdonában lévő dolgot foglal le.

Kötelmi jog: A kötelem relatív szerkezetű pozitív tartalmú jogviszony.

Relatív, mert a jogosult és a kötelezett személye is ismert és mindkét fél egyszerre jogosított és kötelezett is.

Pozitív, mert valamilyen szolgáltatást kell teljesíteni a feleknek.

Kötelmi jogviszony alapján az egyik fél állami úton is kikényszeríthető szolgáltatást köteles teljesíteni.

A kötelmi jog keletkezése> Kötelem keletkeztető tényállások:1) szerződés2) károkozás3) egyoldalú jognyilatkozat4) jogalap nélküli gazdagodás5) közhatalmi aktusok

Károkozás: a. jogellenes: kártérítés a következményeb. jogszerű: kártalanítás a következménye pl.: kisajátítás esetén

Általános kártérítési felelősség: (4 feltétele van)1. Bekövetkezzen a kár/káresemény

Pl.: tényleges vagyoncsökkenés, elmaradt haszon, károkozás következtében felmerült költségek

A káresemény bekövetkezését/nagyságát a károsult köteles bizonyítani.

2. Jogellenes károkozó magatartásEzt kizárja: károsulti beleegyezés (küzdősportok), jogos védelem, végszükség

Jogellenességet nem kell bizonyítania a károsultnak, hanem a károkozó élhet a kimentési bizonyítással: bizonyíthatja, hogy jogszerűen járt el.

3. Okozati összefüggésJogellenes magatartás és káresemény között pozitív összefüggés legyen.

4. FelróhatóságVélelmezett, de a károkozó kimentheti felelősségét, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható.

Az okozati összefüggés hiányát is a károkozó bizonyítja.

Különös felelősségi alakzatok:

Veszélyes üzemi felelősség: A felróhatóságtól független a kártérítési felelősség. Az üzembentartó csak akkor mentesülhet a kártérítés alól, ha bizonyítja, hogy a tevékenységi körön belüli elháríthatatlan okból keletkezett a kár. Pl.: gépjárműhasználat

Egyoldalú jognyilatkozatEgyoldalú jognyilatkozattal nem lehet érvényesen kötelezettséget keletkeztetni.

o Díjkitűzéso Közérdekű kötelezettség vállalás

Léteznek olyan egyoldalú jognyilatkozatok is, amelyek már meglévő nyilatkozatokat semmisítenek meg.

o Felmondáso Elálláso Visszautasításo Beszámítás

Jogalap nélküli gazdagodásJogalap nélküli gazdagodásra vezető fő esetek:

o Tartozatlan fizetéso Téves fizetéso Kétszeri fizetéso Amikor a felek között olyan elszámolási kötelezettség van, amit más jogcím alapján

nem lehet érvényesíteni.

Aki más rovására jogalap nélkül jut vagyoni előnyhöz, köteles azt visszatéríteni.

Közhatalmi aktusokBírósági határozat vagy jogszabály is létrehozhat vagy módosíthat kötelmet.

Szerződés Fogalma: két vagy több személy/fél joghatás kiváltására irányuló és arra alkalmas

egybehangzó akarat nyilatkozata. Amennyiben a szerződés lényeges elemeire vonatkozóan nincs konszenzus a felek között, akkor nincs, nem létezik szerződés.

Szerződési alapelvek

Szerződési szabadság elve: a Felek maguk döntik el, hogy kötnek-e szerződést. Ha igen, akkor kivel, milyen formában és milyen tartalommal (diszpozitivitás)

A partnerválasztás szabadsága Szerződési típusszabadság: kógencia, kógens szabályok: az adott jogszabály nem

enged eltérést.

Klaudikáló kógencia (sántikáló): az egyik fél javára lehetséges eltérni.

Visszterhesség elve, vélelme: egy bizonyos szerződésben az adott szolgáltatással szemben mindig megfelelő ellenszolgáltatás áll.

Egyenértékűség elve: a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás arányos legyen> egyensúlyhiányos állapot, nincs egyenértékűség

Jogszerű: lottó, biztosítás, kockázati elemet tartalmazó > reményvételek (lábonállótermés)

Jogszerűtlen: uzsorásszerződés Feltűnő értékaránytalanság: a szolgáltatás és ellenszolgáltatás között a

szerződés megkötésének időpontjában feltűnően nagy mértékű aránytalanság áll fel, anélkül, hogy bármelyik felet az ajándékozás szándéka vezetné. A jog már 20%-mál megállapítja.

Uzsoraszerződés: A feltűnő értékaránytalanság speciális esete. Az egyik fél a másik fél (szorult) helyzetének kihasználásával köt ki a maga javára indokolatlan előnyt.

Együttműködés elve: nemcsak a szerződés megkötésekor, hanem egészen a végéig. Tájékoztatottsági kötelességAkadályközlési kötelességKészre jelentési kötelezettség (mezőgazdaságban)

PACTA SUNT SERVANDA elv: A szerződéseknek a felek között törvény ereje van. Ezek a megállapodások a feleket kötelezik, hogy a szerződéseket teljesíteni kell olyan módon és formában, ahogyan és amilyenben a felek megegyeztek.

CLAUSUTA SIC STANTIBUS elv: Amennyiben a körülmények utóbb lényegesen megváltoznak, a szerződést nem vagy csak részben kell teljesíteni.

Szerződés fogalma: a szerződés két vagy több fél joghatás kiváltását célzó és arra alkalmas egybehangzó akaratnyilatkozata (konszenzus). > ha ez nincs meg, akkor nincs szerződés

Szerződés jellemzői:o Relatív jogviszony (>< abszolút jogviszony): mind a jogosult, mind a kötelezett

személy szerint meghatározott.o Mellérendeltség: a két fél szerződéses pozíciója azonos.

Jogviszony elemei: kik az alanyok: jogosult és kötelezett (hitelező, adót; bérlő és bérbeadó) tárgy: közvetlen és közvetett tartalom

Közvetlen tárgy: azt a magatartást jelenti, amelyet a jogosult a kötelezettől követelhet, illetve azt, amit a kötelezett a szerződés alapján tanúsítani köteles. (pl.: főszolgáltatás, mellékszolgáltatás, egyszeri, tartós, időszakosan kéri, osztható, oszthatatlan, személyhez kötött vagy forgalmi jellegű)

Speciális szolgáltatási típus + pénzszolgáltatás pl.: kölcsönszerződés, hitelszerződés ! kamatot kell fizetni !

Közvetett tárgy: az a dolog, amire a magatartás irányul.

Szerződés megkötése:A konszenzus az, ami kifejezi a szerződés akaratát. Nem létező szerződés + színlelt szerződés: a felek valós akaratukat eltitkolják a külvilág elől.

Szerződési akart kifejezése:1) szóban: kisebb jelentőségű ügyekben, ha a felek objektíve és egyedileg lényeges

elemekben megegyeznek, létrejön pl.: ár, felek személye

2) írásban: legalább a lényeges elemeket (felek, ár határidő) írásba kell foglalni. Ezt használjuk, ha:

a. a jogszabály előírja pl.: ingatlan-adásvétel, kezesség, zálogb. ha a felek így állapodnak meg

3) ráutaló magatartással: nyilatkozattételre utaló kifejezett magatartás. Egyértelműen ki kell derülnie a szerződéskötési szándéknak. Pl.: önkiszolgáló bolt, automatából való vásárlás, hallgatás megítélése.

A jogban a hallgatás nem beleegyezés.Beleegyezés, ha:

ha ráutaló magatartás kapcsolódik hozzá a hallgatás ellenére is létrejön a szerződés, ha kifejezetten így állapodtak

meg a felek

A szerződés megkötésére lehetőség van személyesen vagy képviselők útján. A képviselő a megbízó nevében és érdekében fog eljárni. Van törvényes (pl.: szülő, gyám) és ügyleti képviselő (pl.: bíróságon).

Szerződés létrejötte: a szerződés az ajánlattal és az arra érkező elfogadó válasszal jön létre.

Felhívás ajánlattételre: az ajánlatot megelőző nyilatkozat pl.: reklám, étlap, szórólapNem jelent ajánlati kötöttséget

Ajánlati kötöttségek: az ajánlattevő kötve van az ajánlatában meghatározottakhoz. Van lehetőség az ajánlat visszavonására, de legkésőbb az ajánlat megérkezésének időpontjában meg kell, hogy kapja a „címzett”.

Függő jogi helyzet: pl.: törvényes képviselő

Szerződési akarat értelmezése: akarati elv: egyoldalú nyilatkozatról van szó vagy ingyenes szerződési formáról. A nyilatkozattevő személy akaratát kell feltárni.

Nyilatkozati elv: a címzettnek hogyan kell értenie ezt a bizonyos nyilatkozatot

Szerződések érvénytelensége és hatálytalansága:Ha érvénytelen egy szerződés, akkor valamilyen jogi hibában szenved, melynél fogva a szerződés nem alkalmas a célzott joghatás kiváltására.

Érvénytelenségnek 2 fő típusa van: o Megtámadhatóság: enyhébbo Semmisség, abszolút érvénytelenség

Feltétel nélküli érvénytelenséget jelent. Eleve érvénytelennek kell tekinteni. Bárki, határidő nélkül hivatkozhat, külön eljárás nélkül.

Érvénytelenség okai: Célzott joghatás hibája

Tilos szerződés (jogszabályba ütközés) Lehetetlen szerződés Uzsorás szerződés

Akaratnyilvánítás hibái: Alakszerűségi hiba (mellőzöm az írásbeliséget, álképviselő)

Akaratban rejlő hiba: Fizikai kényszer Cselekvőképesség hibája

Megtámadhatóság: Feltételhez kötött. Megtámadjam a szerződést. Vannak külön a magtámadásra jogosultak (kárt szenvedő, aki érdekelt benne). Címzett, sokoldalú írásbeli jognyilatkozat legyen. Megtámadási októl számított 1 év.

Megtámadási okok:o Akaratban rejlő hiba (pl.: tévedés, megtévesztés, jogi tévedés, lelki kényszer,

fenyegetés)o Célzott joghatás hibái: feltűnő értékaránytalanság

Módja: különböző kötelezettségek:

Ellenőrzési kötelezettség a jogosult oldalán Mennyiségi és minőségi vizsgálat A kötelezett maga teljesít vagy valaki más helyette (személyes jellegű

kötelezettségeknél csak személyesen lehet!), nem személyes jellegű kötelezettségeknél lehet képviselő pl.: személyes: Leonardo Da Vinci, szakértelem szükséges

SzerződésszegésA teljesítés nem szerződésszerű.Minden olyan tény, állapot, körülmény, amely a szerződésbe ütközik, vagy egyébként sérti valamelyik fél szerződéssel kapcsolatos jogait.

Objektív szerződésszegés: az adott magatartás a szerződésbe ütközik, független attól, hogy a felek mennyire léptek közre

Szubjektív szerződésszegés: mindig vizsgálni kell a kötelezett közrehatását a szerződés megszegésében.

o Késedelem: Kötelezetti késedelem: a teljesítésre nyitva álló határidő eredménytelenül

telt el vagy a kötelezett a jogosult felszólításra sem teljesít

Jogkövetkezményei: A jogosult a teljesítést ugyanúgy kérheti: a késedelem nem módosít

és nem szüntet meg. Ha kötöttek ki köteles késedelmi kötbért fizetni, ezt meghaladóan kártérítést kell fizetni. (pénztartozás> késedelmi kamat)

A jogosult elállhat a szerződéstől, ha: a felek a szerződésben kikötötték az elállás jogát vagy bizonyítja az érdekellenállást

Jogosulti késedelem: a jogosult nem fogadja el a kötelezett által szerződéssszerűen felajánlott teljesítést (visszautasítja)

A jogosult elutasítja azokat az intézkedéseket vagy nyilatkozatokat, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a kötelezett szerződésszerűen teljesíteni tudjon.

Jogkövetkezmények: A jogosulti késedelem kizárja a kötelezetti késedelmet

Felelős őrzés szabályai alkulemondandók = a kötelezett a jogosult költségére a veszélyére őrzi a dolgot (a kárveszély átszáll)

o Hibás teljesítés: a kötelezett akkor teljesít hibásan, ha a szolgáltatás a teljesítés időpontjában nem felel meg a törvény vagy a szerződésben meghatározott feltételeknek.

Ha utóbb nem felel meg, akkor nem szerződésszegés.

A hiba lehet: Materiális: minőségi vagy mennyiségi eltérés, következménye: kellékszavatosság,

jótállás

Jogi: a jogosult valamilyen ok miatt nem szerzi meg azokat a jogokat, amely őt jogszabálynál vagy szerződésnél fogva megilleti, következménye: jogszavatosság

Kellékszavatosság: ez alól nem lehet mentesülni, objektív helytállási kötelezettség (ha nem tudott a hibáról akkor is!)

Szavatossági igények: Elsősorban: kijavítás vagy kicserélés: jogosulttól függ Másodsorban: árleszállítás: a hibás termék csökkentett áron való

megvásárlása Végül: elállás

JUS VARIANDI: variálás joga: szabadon variálhatja a szavatossági igényeit a jogosult. Ha pl.: már elküldték javítani és úgy változtatok, akkor a másik félnek okozott kárt köteles vagyok megtéríteni.

Szavatossági határidők:a. Elévülési határidő: 6 hónap; fogyasztói szerződések esetében 2 év. Amely

jog időmúlás következtében való elenyészése.

b. Jogveszítő határidő: 1 év, fogyasztási szerződések illetve tartós fogyasztási cikkek esetén 3 év.

Jótállás, garancia: szerződéssel vállalt helytállási kötelezettség; objektív és nincs helye kimentésnek.

Kellékszavatosságnál bizonyítom, hogy a hiba a szerződés megkötése után keletkezett, akkor nem kell kijavítani, mentesülök. Jótállásnál NEM!

1 esetben mégis van helye a jótállásnál is: a hiba a teljesítést követően következett be.

Jogszavatosság: a kötelezett a jogosulttal szemben felel azért, hogy a szolgáltatás tárgyán 3. személynek nem áll fenn olyan joga, amely a jogosult érdekeit sértené.

Jogkövetkezményei:1) A jogosult határidőt tűz. Ha ez eredménytelenül telt el elállásra

van lehetőség.2) Követeli a tehermentesítést (határidőn belül) + megilleti a

visszatartás joga is ( a tehermentesítésig! )Szerződést biztosító mellékkötelezettségek: ezek un. Járulékos kötelmek, biztosítják a szerződés teljesítését.

a) Teljesítési képességet fokozó mellékkötelezettségek > a kötelezett tudjon teljesíteniKezesség: fizetni tudást fokozza (banki formája a bankgarancia) zálogjog, óvadék

b) Teljesítési képességet fokozó mellékkötelezettségek > a kötelezett akarjon teljesíteniFoglaló, kötbér, jogvesztés kikötés

Foglaló: kaució: szerződéskötés jeleként átadott pénzösszeg a szerződés megkötésénél. Nem elég ígérni, át is kell adni. HA a szerződés teljesü, akkor beleszámít a teljesítési összegbe. Ha megszűnik olyan okból, amikor egyik fél sem felelős, akkor a foglaló visszajár. Az adott foglaló elvére a kapott foglalót pedig kétszeresen kell megfizetni.

Kötbér: kötelem bére: A kötelezett meghatározott pénzösszeg megfizetésére kötelezi magát arra az esetre, ha olyan okból, amelyért nem felelős nem vagy nem szerződésszerűen teljesít.

a. Meghiúsulási kötbérb. Hibás teljesítési kötbér

Közszolgáltatási szerződések esetén a törvény írja elő a kötbér kikötését. Ha nem fizetik ki a kötbért, nem lehet kamatot kérni rá. Pénzszolgáltatásoknál késedelmi kamat van!!!

Jogvesztés kikötés: mindig a felek írásbeli megállapodásán alapul, a szerződés nem szerződésszerű teljesítése esetén a kötelezett elveszít valamilyen jogot. Pl.: részletfizetésnél, hasonló az autó leasingelése

Zálogjog: a jogosult pénzben meghatározott vagy meghatározható követelésének biztosítására szolgáló zálogtárgyból más követeléseket megelőző sorrendben kielégítést kereshet, ha a kötelezett nem teljesít.

Alanyai: zálogjogosult, zálogkötelezett. Tárgya: minden birtokba vehető dolog és átruházható jog vagy követelés.

a. Jelzálog: ingatlanon csak jelzálog alkalmazható, Szerződéssel létrehozott, írásban, ingatlanon nyilvántartásba be kell jegyezni!

b. Kéri zálogjog: a dolog birtokát át kell adni, cserébe valamilyen visszaigazolást kapok a tárgy megnevetésével, értékével és határidővel.

c. Lebegő zálogjog: vagyonterhelő zálogjog: a jogi személyeknél; a jogi személy vagyonát egészen terheli, de a vagyon értéke változhat> egyenesen arányos a zálogjog értéke is. Érvényesítésnél konkretizálódik bizonyos tárgyakra.

d. Jogon és követelésen fennálló

e. Önálló zálogjog: nem mellékkötelezettség!!!!

Óvadék: hasonló a zálogjoghoz. Tárgya: kizárólag pénz, takarékbetétkönyv vagy értékpapír ( részvény, kincstárjegy)

Kezesség: szerződéssel vállalható kötelezettség, amelyben a kezes arra vállal kötelezettséget, hogy az adós nem teljesítése esetén helyette a jogosultaknak teljesíteni fog. Az eredeti kötelezett és a kezes közti megállapítás önmagában nem elegendő, amíg a jogosult hozzá nem járul, addig irányában a szerződés nem hatályos.

a. Készfizető kezesség: egyetemlegesség, egyidejűleg mindkettőhöz fordulhatok

b. Sortartó kezesség: először fordulok a kötelezetthez, ha nem teljesít akkor fordulok a kezes felé

Bankgarancia: a bank kötelezettséget vállal arra, hogy meghatározott feltételek fennállása esetén meghatározott határidőn belül (bankgarancia funkció) a kedvezményezetteknek meghatározott összegig fizetést fog teljesíteni.

3 pólusú jogviszony, szerződések: Alap: adós és hitelező között Kötelezett és bank között (hitelezőnek teljesít a bank)