MEZŐGAZDASÁGI ÁRAK

ÉS PIACOK

MEZŐGAZDASÁGI ÁRAK

ÉS PIACOK Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében

Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén

az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék,

az MTA Közgazdaságtudományi Intézet

és a Balassi Kiadó

közreműködésével.

MEZŐGAZDASÁGI ÁRAK

ÉS PIACOK

Készítette: Fertő Imre

Szakmai felelős: Fertő Imre

2011. június

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék

MEZŐGAZDASÁGI ÁRAK

ÉS PIACOK

3. hét

A mezőgazdasági kínálat

Fertő Imre

Irodalom • Tomek, W. G.–Robinson, K. (2003): Agricultural

Product Prices. Cornell University Press, 4. fejezet

• Hudson (2007): Agricultural Markets and Prices.

Blacwell, 2. fejezet

• Ferris. J. N. (1997): Agricultural Prices and Commodity

Market Analysis. McGraw–Hill, 6. fejezet

• Alkalmazás:

– Chavas, J. P.–Johnson, S. (1982): Supply

dynamics: the case of U.S. broilers and turkeys.

American Journal of Agricultural Economics. 64,

558–564.

– Bakucs, L. Z., Fertő, I., Fogarasi, J., Latruffe, L.

(2010) The impact of EU accession on farms’

technical efficiency in Hungary. Post-Communist

Economies Vol. 22. (2). 165–175.

A mezőgazdasági kínálat

elmélete • A mezőgazdasági kínálat elmélete

• A kínálatot meghatározó tényezők

• A kínálati rugalmasságok

• A kínálat sajátosságai

• A kínálat elemzés módszerei

– Késleltetett eloszlású modellek

A kínálat elmélete • A kereslet elmélete feltételezi, hogy a fogyasztók

– A hasznosságukat maximalizálják a költségvetési (jövedelem)

korlát figyelembe vételével

• A kínálat elmélete feltételezi, hogy a termelők

– A jövedelmüket, profitjukat maximalizálják a költségkorlátok

figyelembe vételével

– Gyakori feltevés,

• az inputkombinációk problémáját

• a vállalat/farm elemzését a bevételekben és költségekben

kifejezve a kibocsátás függvényében írják le

– A vállalkozó problémája, hogy kiválassza azt az outputot,

amely maximalizálja a profitját

– A költség függvényekről az információt kaphatunk a

• termelési függvényből

• költségegyenletekből

A kínálat elmélete • Rövid távon feltesszük,

hogy a legtöbb tényező

fix, és csak néhány

változik

• TFH

– q=f(X1, X2) és

– C=(r1*X1+r2*X2+b (fix

költség)

– C=g(q)+b

• Teljes költség=az

output

függvénye+fix

költség

• Négy költségreláció

– ATC=TC/q=g(q)+b/q

– AVC=TVC/q=g(q)/q

– AFC=FC/q=b/q

– MC=dC/dQ=g’(q)

A kínálat elmélete • Az MC mindig a minimumában metszi az ATC

és AVC görbéket

• Bizonyítás:

– Ha VC=g(q), akkor

– MC=g’(q) és AVC=TC/q=g(q)/q

– dAVC/dq=(q*g’(q)-g(q))/q2=0

– dAVC/dq=0, ha a számláló=0

– q*g’(q)-g(q)=0

– g’(q)=g(q)/q

• Hasonló módon lehet bizonyítani ATC-re

A kínálat elmélete • Π=TR-TC=p*q-g(q)-b

– Π parciális deriváltjai q-ra és egyenlővé tenni 0-val

– dΠ/dq=p-g’(q)=0

– p=g’(q)

– Ár=Határköltség

– dΠ/dq néha határbevételnek is hívják, mert a TC parciálisa

– Profitmaximumban

• MC=MR=p

A kínálat elmélete • Mi történik ha változik az ár?

– Ha az ár nő vagy csökken az optimális output,

amelyben a profit maximális nő vagy csökken,

ezért MC rövid távon a vállalat kínálati görbéje

az AVC görbe fölött (AVC alatt nem érdemes

termelni, mert nem fedezi a VC-t)

– Ha TR=p*q, akkor

• AR=TR/q=p*q/q=p

• MR=dTR/dq=p

• AR=MR=p

• Ezért a D görbe, amellyel a vállalat szembe

néz az érvényes piaci ár

A kínálatot meghatározó tényezők

• Kínálati függvény

• Qs=f(Pi, Ps, Pc, In, N, T, R, O), ahol

– Qs: a kínálat mennyisége

– Pi: a temék ára

– Ps: a helyettesítő temék ára

– Pc: a kiegészítő termék ára

– In: az inputok ára

– N: a termelők száma

– T: technológia

– R: a termelők eloszlása

– O: a termelők célja

Hogyan befolyásolják az egyes

változók a kínálat mennyiségét – Pi: nő vagy csökken

– Ps: nő vagy csökken

– Pc: nő vagy csökken

– In: nő

– N: nő, csökken

– T: javul

– R: változik

– O: változik

A kínálat árrugalmassága

• Saját árrugalmasság

– Ha Ep<1 rugalmas

– Ha Ep=1 egységnyi rugalmas

– Ha Ep>1 rugalmatlan

– Ha Ep=0 teljesen rugalmatlan

– Ha Ep=∞ teljesen rugalmas

)//()/(p QPdPdQE

)/()()/()( 10101010p PPPPQQQQE

Kínálati árrugalmasságok

• Keresztárrugalmasság

– Ha Eij>0, akkor i és j helyettesítők

– Ha Eij<0, akkor i és j kiegészítők

– Ha Eij=0, akkor i és j függetlenek

• Input árrugalmasság

)//()/( ijjiij QPdPdQE

)//()/( QIdIdQEI

A kínálat sajátossága • A természettől való függőség

• Az időjárástól függő termelési ingadozás

• A termékek gyors romlandósága

• A hosszú termelési ciklus

• Az immobil termelési tényezők magas aránya

• A tömegtermelés előnyeinek korlátozott

alkalmazhatósága

• Következmények:

– Árrugalmatlan kínálat

– Kockázatkerülés

– Inverz kínálati magatartás – „túltermelési

csapda”

A kínálatelemzés módszerei

• Adatok:

– Idősor elemzés

Aggregált makro adatok

– Keresztmetszeti adatok

• termelői szintű adatok

– Panel adatok

A kettő kombinációja

• Módszerek

– Egy egyenletes modellek

Egy egyenletes modellek Modell Függvény Rugalmasság

Lineáris Y=α+βX β(X/Y)

Log-log logY=α+βlogX β

Log-lin logY=α+βX βX

Lin-log Y=α+βlogX β(1/Y)

Reciprok Y=α+β(1/X) -β(1/XY)

A késleltetett eloszlású

modell • Dinamikus hatások

– A (szak)politikai intézkedések hatásának idő kell

– A hatás nagysága és természete változhat időben

– Állandó versus átmeneti hatás

• Késleltetett eloszlású modell (Distributed lag)

– A hatás eloszlása időben

Késleltetett eloszlású modell

Gazdasági akció

t időpontban

Hatás t időpontban Hatás t+1

időpontban

Hatás t+2

időpontban

Késleltetett eloszlású modell

Hatás t időpontban

Gazdasági akció

t időpontban Gazdasági akció

t-1 időpontban

Gazdasági akció

t-2 időpontban

Két kérdés • Milyen messze mehetünk vissza?

– Mekkora legyen a késleltetés hossza

– Véges vagy végtelen

• Kell-e az együtthatókat korlátozni?

– Pl. sima alkalmazkodás

– Hadd döntsék el az adatok

Korlátlanul véges késleltetett

eloszlás • Véges: a változások a változóban csak egy

másik vagy csak egy fix periódusra van

hatása

– Pl. monetáris politika a GDP-re 18 hónapon

át hat

– Az intervallumot bizonyossággal ismerjük

• Korlátlan (strukturálatlan)

– A t+1 periódus hatása nem kapcsolódik a t

periódus hatásához

yt = + 0 xt + 1 xt-1 + 2 xt-2 + . . . +n xt-n + et

n strukturálatlan késleltetés

nincs szisztematikus szerkezet, amely a

-ra hat A -k korlátlanok

OLS működik, azaz konzisztens és

torzítatlan becslést ad

Számtani késleltetésű szerkezet

(impulzus válasz függvény)

i

i

0 = (n+1)

1 = n

2 = (n-1)

n =

.

.

.

0 1 2 . . . . . n n+1

. .

.

.

lineáris

késleltetésű

szerkezet

Számtani késleltetés

bevezetjük a következő kifejezést:

ii = (n - i+ 1)

0 = (n+1)

1 = n

2 = (n-1)

3 = (n-2)

n-2 = 3

n-1 = 2

n =

Csak egy koefficienst kell becsülni, ,

n+1 koefficiens helyett, 0 , ... , n .

yt = + 0 xt + 1 xt-1 + 2 xt-2 + . . . +n xt-n + et

Polinomiális késleltetés

. . . .

.

0 1 2 3 4 i

i

0

1

2 3

4

ahol i = 1, . . . , n

p = 2 és n = 4

Például, a négyzetes polinóm: 0 = 0

1 = 0 + 1 + 2

2 = 0 + 21 + 42

3 = 0 + 31 + 92

4 = 0 + 41 + 162

n = a késleltetés hossza

p = polinóm foka

ahol i = 1, . . . , n i = 0 + 1i + 2i +...+ pi 2 p

i = 0 + 1i + 2i 2

Polinomiális késleltetés

Mértani késleltetés

(impulzus válasz függvény) i

.

. .

. .

0 1 2 3 4 i

1 =

2 = 2

3 = 3

4 = 4

0 = mértani

csökkenő

súlyok

yt = + 0 xt + 1 xt-1 + 2 xt-2 + 3 xt-3 + . . . + et

yt = + xt + xt-1 + xt-2 + xt-3 + . . .) + et

Végtelen strukturálatlan késleltetés:

Végtelen mértani késleltetés:

Helyettesítés i = i

0 =

1 =

2 = 2

3 = 3

.

. .

Alternatív késleltetés

modellek • Adaptív várakozás,

– A mértani késleltetés modell egy változata

Adaptív várakozás plusz mértani késleltetés

modell

– Feltevések a várakozásokra

Múltbéli tapasztalat

A várakozások felfrissülnek a hibák fényében

• Parciális alkalmazkodás

– A mértani késleltetés modell másik változata

– Az alkalmazkodás költségbe kerül, nem történik

meg olyan gyorsan

A mezőgazdasági termelés

• A termelési függvény:

– Fizikai össztermék, TPP= Y=f(X)

– Fizikai átlagtermék: APP=Y/X=f(X)/X

– Fizikai határtermék:

• MPP=dTPP/dX=dY/dX=df(X)/dX=f’(

X)

– Tényezőrugalmasság

• E=(dY/Y)/(dX/X)=(dY/dX)/(X/Y)=MP

P/APP

Termelési- és költség

függvények • Termelési függvények becslése

– Cobb–Douglas

– CES

– Translog etc.

• Költségfüggvények becslése

• Technikai változás becslése

A skálahozadék típusai

A skálahozadék forrásai • A növekvő skálahozadék forrásai

– Fix költségek

– Munkamegosztás

– Árelőny az inputok beszerzésében

• A csökkenő skálahozadék forrásai

– A hatékony menedzsment korlátai

– Az agroklimatikus tényezők fölötti

kontrol korlátai

– A kockázat jellegének megváltozása

Összefoglalás • A mezőgazdasági kínálat jól leírható a standard

közgazdasági elmélettel, de figyelembe kell venni a

mezőgazdasági kínálat sajátosságait

– A természettől való függőség

– Az időjárástól függő termelési ingadozás

– A termékek gyors romlandósága

– A hosszú termelési ciklus

– Az immobil termelési tényezők magas aránya

– A tömegtermelés előnyeinek korlátozott

alkalmazhatósága

– Következmények:

• Árrugalmatlan kínálat

• Kockázatkerülés