mde post filetartalom d i pl o m g e-s c h a f ft , w a s jetzt…? ii. bÉcsi gÓ-lyaavatÓ Édes...
TRANSCRIPT
T A R T A L O M
D I P L O M G E -
S C H A F F T , W A S
J E T Z T… ?
I I . B É C S I G Ó -
L Y A A V A T Ó
É D E S É L E T
V I L Á G , V É -
G Ü N K ? !
A Z A L U M N I
C L U B P R O G R A M -
J A I
K A R Á C S O N Y I
L Á Z
V Ö L L I G
L O S G E L Ö S T . . .
M D E T A G S Á G
M Ü V É S Z E T É S
T U D O M Á N Y
B Á L I S Z E Z O N
I N T E R J Ú H A D -
H Á Z I L Á S Z L Ó -
V A L
I N T E R J Ú A R A -
N Y O S I P É T E R -
R E L
É L E T K Ö Z E L I É L -
M É N Y E K
MDE Post D E C E M B E R 2 0 1 2 1 V . S Z Á M
Mert Bécsben élni jó!
KEDVES OLVASÓ!
Kara csony ko zeledte vel megint itt vagyunk, ebben e vben utolja -
ra. Sok minden to rte nt nya r o ta, nehe z o sszefoglalni az eseme -
nyeket, mi me gis megpro ba ltuk. Szemeszter eleje n volt ide n is
go lyaavato , azta n a hagyoma nyhoz hí ven volt Semester Opening
Magyar buli is, ahol egyu tt ko szo nthette k a tane vet a re gi e s az u j dia kok egyara nt.
Terme szetesen kultura lis programok is voltak, hiszen magyar mu ve szek kia llí ta sa t
csoda lhattuk meg, akikkel interju t is sikeru lt ke szí teni. Okto ber ko zepe n pedig im-
ma r harmadik alkalommal dolgoztatta k meg a be csi magyarok rekeszizmait Duma-
szí nha z humorista i. Az MDE Post most is ott volt e s kifaggatta a felle po ket. Minde-
zek mellet szo lesz me g a be csi ba lokro l, e desse gro l e s a diploma uta ni munkakere-
se si tortu ra ro l. Novemberben pedig ele rkezett a kara csonyi hangulat e s a forralt-
boroza s ideje. Igaz, hogy ma r ko zeleg az e v ve ge, de a jobbna l- jobb programok
kí na lata nem cso kken. Lesz me g MDE Cafe Christmas Edition, ill. kara csonyi kon-
cert is ahol felle p Koltai Ja nos e s Kova cs Istva n, akikkel ezu ttal Trojko Tama s Atya
fog ja tszani billentyu s hangszeren. Az u j e vben pedig a sí ele s szerelmeseit ce lozzuk
meg franciaorsza gi sí ta borral. Ezekro l a programokro l bo vebb informa cio kat a
Facebookon tala lhattok.
Jo szo rakoza st, kellemes kara csonyt e s boldog u j e vet kí va n elo re is
Csicso ova Nika, fo szerkeszto
E s az MDE Post csapata
2 I M D E P O S T I 2 0 1 2 . D E C E M B E R
M D E P O S T
Diplom geschafft, was jetzt…?
Weiterstudieren oder arbeiten
Die allererste Frage nach dem Abschluss soll lauten:
Möchte ich noch weiterhin ein Student bleiben oder
soll ich in das Berufsleben einsteigen? Die Frage ist
heutzutage nicht mehr so einfach zu beantworten. We-
gen des Bologna-Systems besteht die Möglichkeit nach
dem Bachelorabschluss ein Masterstudium und an-
schließend sogar ein Doktorstudium zu absolvieren.
Früher gab es nur Diplom- und Doktorstudien. Das
Doktorstudium ist eher für diejenigen interessant, die
dann später im Forschungsbereich arbeiten möchten.
Jobsuche, die erste Schritte
Hat man sich für den Einstieg in das Berufsleben ent-
schieden, dann kann sich auf die Suche nach dem pas-
senden Job finden. Es gibt sowohl in Printmedien, als
auch im Internet zahlreiche Jobangebote. Die wichtigs-
ten Jobportale im Internet sind:
www.karriere.at
www.stepstone.at
www.jobpilot.at
www.monster.at
www.zbp.at (für WU Absolventen)
Diese Portale werden laufend aktualisiert. Bei man-
chen dieser Seiten hat man auch die Möglichkeit, den
eigenen Lebenslauf und das Motivationsschreiben
hochzuladen. In der ZBP an der WU kann man sich
auch in den BewerberInnen-Pool eintragen und falls
ein den Kriterien entsprechendes Jobangebot eintrifft,
wird man kontaktiert. Auf jeden Fall sollte man aber
die Jobportale täglich checken und bei allen interessan-
ten Angeboten die Bewerbungsunterlagen abschicken.
Die Unterlagen
Die zwei wichtigsten Unterlagen sind der Lebenslauf
und das Motivationsschreiben.
Der Lebenslauf soll gut strukturiert sein und die wich-
tigsten Informationen über die Person, Ausbildung,
Berufserfahrung, sonstige Tätigkeiten, EDV Kenntnis-
se und Hobbies erhalten. Eine gute Strukturierung ist
beim tabellarischen Lebenslauf gegeben. Es ist emp-
fohlen ein Foto in den Lebenslauf einzufügen, auch
wenn es nicht vorgeschrieben ist.
Das Motivationsschreiben sollte auf die aktuelle Positi-
on maßgeschnitten sein. Man kann schon selbst ein
eigenes Muster schreiben, aber bestimmte Absätze
sollten individuell gestaltet sein. Außerdem sollte das
Schreiben aussagekräftig, möglichst kurz (max. 1 Sei-
te).
Sowohl für den Lebenslauf als auch für das Motiva-
tionsschreiben gibt es im Internet viele nützliche
Informationen, unter anderen Mustervorlagen und
Tipps.
Das Bewerbungsgespräch
Normalerweise gibt es 2 Bewerbungsgespräche in
dem Bewerbungsverfahren. Beim ersten Gespräch
geht es um das allgemeine Kennenlernen der poten-
tiellen Mitarbeiterin, des potentiellen Mitarbeiters.
Hier ist meistens jemand aus der Personalabteilung
des Unternehmens anwesend. Es ist auch möglich,
dass der zukünftige Vorgesetzte auch dabei ist. Wird
man dann auch zu einem zweiten Gespräch eingela-
den, dann hat man schon halb gewonnen. Hier sind
normalerweise mehrere Personen (z.B.: Kollegen,
andere Mitarbeiter) anwesend. In dieser Runde wird
geprüft, ob man in die Atmosphäre des Unterneh-
mens passt und ob man sich mit den potentiellen
Kollegen gut verstehen kann. Generell können bei
beiden Gesprächen auch fachspezifische Fragen ge-
stellt werden.
Der wesentliche Erfolgsfaktor beim Bewerbungsge-
spräch besteht darin, dass man sich gut verkaufen
kann. Natürlich ist auch eine passende Ausbildung
wichtig, aber man muss zeigen, dass man den Job
wirklich haben möchte. Die Motivation für die Stelle
muss so rübergebracht werden, dass es auch für die
Vertreter des Unternehmens bemerkbar ist. Auf je-
den Fall darf man sich nicht anders aufspielen, als
man wirklich ist. Das wahre Gesicht zu zeigen, kann
in dieser Situation nur Vorteile bringen.
Nicht aufgeben!
Es können nicht alle Bewerbungsgespräche gut ab-
laufen. Auf jeden Fall darf man aber auch nach meh-
reren Absagen die Motivation nicht verlieren. Man
kann eventuell nach Schwächen und Verbesserungs-
potential fragen, damit man sich vom Gespräch zum
Gespräch sich ständig verbessern kann. Schafft man
es, die Enttäuschungen zu bekämpfen, so ist man
gerade auf dem richtigen Weg zum ultimativen Ziel:
der erwünschte Traumjob.
By Adam Aranyosi
Es ist immer eine große Freude, wenn man etwas ganz besonderes erreicht hat. Genauso ist es, wenn man zum Beispiel ein Studium an einer Universität oder einer Fachhochschule erfolgreich absolviert hat. Die Freude dauert aber leider nicht ewig, denn bald wird man sich die Frage stellen: Wie geht es jetzt weiter?
2 0 1 2 . D E C E M B E R I M D E P O S T I 3
M D E P O S T
II. bécsi Gólyaavató
Tavaly nagy sikernek örvendett az első, Gregor András és barátai által megszervezett, bécsi-magyar gólyaavató, melynek valamennyi résztvevője nagyon jól érezte magát. Mivel ha-sonló program az évek során még nem került megrendezésre, így újnak tűnt ez a dolog. A sikerből kiindulva hagyományt próbáltak teremteni a fiatalok és eltervezték, hogy tovább viszik ezt a nagyszerű, vidám, játékos, csapatépítő rendezvényt. Mivel a „srácok” időközben beléptek az MDE –be, így egyértelműen az MDE neve alatt tervezgették az idei programokat.
Hatalmas vidámsággal és jókedvvel találkoztunk az-
nap a Nachbar nevű bárban, ahol is egy ismerkedős,
kötetlen beszélgetős, csocsóharcos estét tartottunk.
Mindenki nagyon jól érezte magát, új arcokat ismer-
hettünk meg.
A másnapi program délután kezdődött, amikoris a
Giro– Café-ban amerikai hetek keretein belül isteni
hamburgerrel jól laktunk. Az esti programot a Magyar
Iskola termében folytattuk, ahova először belépve egy
csodálatos zongora ragadta meg rögtön a tekintetem,
tudni illik, rajongok a billentyűs hangszerekért, és azt
mondják, hogy megyeget is a rajtuk lévő dallamok
irányítgatása. J Második körültekintésemkor egy ha-
talmas TV-t pillantottam meg, melyen később a sor-
versenyek és játékok eredménye volt látható, majd az
este folyamán a karaoke dalok szövegét olvashattuk
rajta.
A gólyák sorra megérkeztek és elkezdődött a felejthe-
tetlen, élmény dús este. Először csapatokba osztottak
minket, és így kellett a sorversenyeken részt venni.
Több fajta feladat volt, szembekötős, ügyességi, öltöz-
tető-vetkőztető és nem utolsósorban ivós.
Nagyon jó hangulat és vidámság jellemezte gólyaava-
tónkat, vitathatatlanul a mi kiváló összetételű csapa-
tunk nyerte a versenyt, melyet persze mindenki poénra
vett.
Majd a fáradalmak kipihenésére következett a karao-
ke, melyet mindenki élvezett, és egészen jó hangulatú
csapat költözött a hatalmas TV elé.
Majd mikor kiénekeltük és kipihentük magunkat, elin-
dultunk az „éjszakába” bulizni. Személy szerint jó pár
órát ott töltöttem barátaim társaságában, nagyon kifá-
radtam aznap, de megérte.
Ha tehetném, minden évben gólya lennék, de nyilván
nem ez a célom.
By Trojkó Tamás
4 I M D E P O S T I 2 0 1 2 . D E C E M B E R
M D E P O S T
Édes élet… de egy kis csokival még édesebb!
Mind imádjuk! Még végig sem olvastuk Gombóc
Artúr örökérvényű bölcsességét, máris össze-
csordul a nyál a szánkban, s most mindenki lázas
kutatatásba kezd az előre elkészített Mikulás cso-
magokban, nyugtatván önmagunkat, hogy amúgy
is önzés lenne egy személynek az egészet felfal-
ni. Aki pedig lusta volt eddig ilyesmiről gondos-
kodni, az most sóvárogva töpreng azon, hogy a
lefusson-e a sarki kisboltba egy kis nasiért, vagy
csak lakótársait és kedves szomszédjait mentse
meg az elhízás veszélyétől! Tán tévednék?
Miért is van ekkora hatással ránk ez a mennyei
manna? És miért nem lehet teljes közömbösség-
gel beszélni róla?
Talán mert az ellenállhatatlan csodatevőszert
szervezetünk tudat alatt kívánja, vagy, mert mint
„tiltott gyümölcs” lelkünkben (hasunkban) le-
küzdhetetlen vágyat ébreszt a mértéktelen élve-
zetére. Nos, ha az emberiség előtt ez örök rejtély
is marad, számos kutatás foglalkozott jótékony
hatásaival, hogy megnyugvást találjunk a túlzott
csokoládéfogyasztásra és enyhítsük a mindig
felszínen lappangó lelkiismeret-furdalásunk, ha a
napi nasi bevitel meghaladta az „ajánlott” kaló-
riaadagot. Kedves csokiőrültek, jó hírekkel szol-
gálhatok, mert jótékony hatásokból van bőven!
És ezek nem csak a modern fogyasztói társada-
lom kényszerű marketing fogásai a vásárlássar-
kallásra, hanem évezredekre visszanyúló törté-
nelem!
Mielőtt Cortés, spanyol hódító, áthozta volna a
dél-amerikai kontinensről Spanyolországba a
kakaóbabot, és európai kutatók kezére került
volna, az Amazon birodalom őslakói, az Azté-
kok és Maják feltehetőleg már Krisztus előtt
felfedezték a theobroma-cacao („Istenek elede-
le”), trópusi fa gyümölcsének, a kakaóbabnak
serkentő hatását, és hitték, hogy fogyasztásával
bölcsebbek és életerősebbek lesznek. Ezért be-
cses értékként kincseskamrákban halmozták fel
őket, és fizetőeszközként is használták. Mielőtt
még raktárnyi bonbonokat képzelnénk magunk
elé és téves eszméket állítanánk fel strandoló,
csokimajszoló aztékokról, meg kell jegyeznem,
hogy a mai fogalomban létező csokoládét az
aztékok nem ismerték (szegények!). Az ő
„isteni italukat”, őrölt és pörkölt kakaóbab, va-
lamint víz elegyéből készítették, amit
„Xocolatl”-nak (keserű víznek) neveztek retten-
tő keserű aromájáról. Nos, Cortés sem az íze
miatt zárta szívébe és hajója rakományába a
kakaóbabot, sokkal inkább az üzleti haszon
vonzotta, amit kakaóbabbal való kereskedés
nyújtott. Tán most az egyszer hálát adhatunk a
kapzsi becsvágynak, mert ha akkor Cortés nem
találja elég értékesnek a kakaóbabot, lehet,
hogy ma üres lenne a Mikulás csomag… de erre
ne is merjünk gondolni!
Az első „igazi” édes csokoládét kb. a 17. szá-
zadban készítették el, mikor a kesernyés csoko-
ládésmasszát méz és cukor hozzáadásával kezd-
ték el ízesíteni. Az ezt megelőző időszakban a
„A kerek csokoládét, a szögletes csokoládét, a hosszú csokoládét, a rövid csokolá-dét, a gömbölyű csokoládét, a lapos csokoládét, a tömör csokoládét, a lyukas cso-koládét, a csomagolt csokoládét, a meztelen csokoládét, az egész csokoládét, a megkezdett csokoládét, az édes csokoládét, a keserű csokoládét, a csöves csokolá-dét, a mogyorós csokoládét, a tejcsokoládét, a likőrös csokoládét, a tavalyi csoko-ládét, az idei csokoládét, és minden olyan csokoládét amit csak készítenek a vilá-gon!"
2 0 1 2 . D E C E M B E R I M D E P O S T I 5
M D E P O S T
csokoládét főként gyógyszerként fogyasztották. Euró-
pában, a spanyol királyi udvarban terjedt el először a
xocolatl ital, persze már az európai felsőosztály kifi-
nomult ízlésvilágának megfelelően, borssal, vaníliá-
val, fahéjjal ízesítve, sörrel és borral hígítva, csakhogy
az élvezeteket halmozzuk. Majd később az egész kon-
tinenst meghódította az „Istenek itala”, és vízzel, tejjel
hígítva a legelegánsabb szalonokban szolgálták fel.
Mind a 19. század közepéig azonban a luxuscikknek
számító csokoládé csak a legfelső körök számára volt
élvezhető, amikor is megjelentek az első csokoládé-
gyárak. Az első szilárd állagú csokoládét, azaz a tábla
csokit, 1848-ban Angliában készítették. Ettől az idő-
szaktól a csokoládégyártás és -evés virágzik, amit mi
buzgóan támogatunk, ha nem is halmozzuk fel a cso-
kit kincseskamrákban!
A kutatók pedig egyre több érvet sorakozatnak fel,
hogy lelkiismeret-furdalás nélkül átengedjük magunk
az „isteni eledel” élvezetének!
Ha szegény aztékok nem is hallottak koffeinről és
teobrominról, ami gazdagon van jelen a kakaóbabban,
azt bizonyosan tudták, hogy a csokoládé serkentő ha-
tású. Tudós csoportok igazolták őket, s már a 19. szá-
zad elején ajánlották a szellemi vagy erős fizikai tevé-
kenységet végzőknek a csokoládéfogyasztást. Sőt, a
második világháborúban a katonák rendszeres élelme-
zésének részét is képezte (valahol biztos).
További kísérletek kimutatták, hogy a csokoládé
nagymértékben tartalmaz antioxidánsokat, amelyek
lassítják az öregedés folyamatát. Így nem csoda, hogy
sok kozmetikum egyre gyakoribb összetevőjét alkotja.
A bőrt finomabbá, rugalmasabbá varázsolja. Magas
flavonid tartalma pedig értágító hatású, serkenti a vér-
áramlást, csökkenti a vérnyomást.
Jelentős mennyiségű réz, foszfor, cink, kálium és
magnézium lelhető fel benne. Most már nem is firtat-
hatjuk, vajon miért olyan magas a kalóriatartalma,
mikor ennyi sok minden rejtőzik egy kis élvezetben.
Mi több, köhögés megszüntetésre is alkalmazzák. Hát,
nem jobb elszopogatni egy-két kocka csokit, mint ke-
serű köptetővel kínozni, amúgy is fájó torkunk?
Mennyi-mennyi pozitívum! Ha ennek a sok informáci-
ónak híján is voltunk, egyben biztosak lehettük, min-
denféle laboratóriumi kísérlet szükséglete nélkül, hogy
a csokoládé nagyban javítja a kedélyállapotot
(leszámítva a kalória mennyiség okozta lelkiismeret-
furdalást). Azt, hogy a tudósok ezt a béta-endorfin
hormon felszabadulásával hozzák összefüggésbe, min-
ket kevésbé hoz lázba. Viszont, érdekes eredményekre
bukkantak, miszerint a csokoládé szerelmi serkentő-
ként vagy más néven afrodiziákumként is elkönyvel-
hető. Sajnos, vagy épp szerencsére ez egyelőre még
csak elméleti síkon működik, mivel a kívánt
„szerelemi vágyhoz” legalább 4000 szelet csokit kéne
elmajszolni. Azt pedig nehezen hiszem, hogy a meg-
növekedett szerelmi libidó mellékhatásként az igen-
csak telt idomok vonzóbbá varázsolnának.
Viszont ne feledjük, ez a számtalan jótékony összete-
vő a minél magasabb kakaótartalmú, jó minőségű cso-
koládékra vonatkozik! Tehát a fehér csokit hagyjuk a
boltok polcain, a tejcsokoládét szintén!
Remélem a Mikulás csomagokból, aminek nekiláttál,
maradt még valami, mert szükséged lehet rá: a vizsgá-
ra tanuláskor, a vizsga íráskor és a vizsgák utáni szük-
séges kedélyállapot javításkor. Ha ez a fajta diákélet
már vagy még nem fenyeget, akkor itt az egész tél
nagy esélyekkel a megfázásra, szóval bőven tesztelhe-
ted a csoki köhögéscsillapító hatását. A
bevállalósabbak pedig neki futhatnak a szinte megva-
lósítatlan afrodiziákum csodamódszernek! Ha pedig a
Mikulás csomagod kiürült, szerezz be pár tábla
étcsokit! Okot az élvezetre mindig lehet találni!
By Kubis Viki
6 I M D E P O S T I 2 0 1 2 . D E C E M B E R
M D E P O S T
Világ, végünk?!
Ezeket az ismétlődé-
seket az emberek
évszázadokon, évez-
redeken keresztül
feljegyezték, és ki-
alakuló vallásukhoz
egyeztették. Tapasz-
talataikra egyre na-
gyobb szükség lett a
földművelés terén.
Meg kellett állapíta-
niuk a természeti
folyamatok előrejel-
zését azaz az istenek
„akaratát”. Csakúgy
mint a folyam menti
civilizációknál, ki-
alakult egy nagyon
fontos
„tudományág”, fog-
lalkozás, ami a nap-
tár kialakulásához
vezetett.
Bár a naptár feljegyezi az összes egységet, a há-
rom fő egységen kívül (nap, hónap, év) nagyobb
egységeket is, mint egy 19,7 éves (K’atun), és
egy közel 394 éves (B’ak’tun) periódust. Ugyan
úgy mint a többi naptárban az időszakoknak vé-
gével egy fordulóponthoz érünk. Mint az álta-
lunk használt Gergely-naptárban is vannak nagy
fordulópontok, például 1999. december 31-ét
2000. január 1. követi. A maja naptárban egy
ehhez hasonló nagy ciklus lejárása 2012. decem-
ber 21-én van, ami egy 5126 éves ciklus vége
lesz, Kr.e. 3114-től azaz időszámításuk kezdeté-
től számítva. Az 5 elem (B’ak’tun~394 év,
K’atun~19,7 év, Tun~1 év, Winal~1 hónap, ami
20 napos és K’in~1 nap) egy 20-as számrend-
szerben tevődik össze mint dátum. ’12. december
21. vagyis 12.19.19.17.19 után (egy évben 18
hónapjuk van), ’12. december 22. vagyis
13.0.0.0.1 követi.
A maják mitológiájában a 13-as szám szakrális
jelentőségű volt, ami a naptáruk kettős rendsze-
rében is látható, ahol a szoláris, földművelési,
vagy mindennapos, naptár 20 napos hónapjai
mellett (Haab’-éra) vannak 13 napból álló hóna-
pos ciklusok is, melynek neve a Szent kör
(Tzolk’in-éra).
Tehát a most
bekövetkező
forduló után
nem 0.0.0.0.1
következik,
mint sokan hin-
nék, hiszen a 20
-as rendszerben
tovább megy a
19-es számig.
Utána átfordul 0-ba, de még akkor sem zárul le,
vagy indul újra, csak el kezdődik egy még na-
gyobb ciklus első szakasza. Ugyanis nem csak 5
nagy periódusuk van, ezeket követi még 5 óriási
egység (Piktun~8000 év, Kalabtun~160000 év,
K’inchiltun~3200000 év, az Alautun~64 millió
év illetve az Iztun 128 millió év). Ezért gondol-
hatjuk, hogy a 13. fordulót biztosan nagy jelen-
tőségnek vélték. Vagyis kb. olyan fontosságú
volt mint Kr.u. 666. Cáfolhatná még az is a
nagy félelmet, hogy nem rég, régészeti felfede-
zés által találtak bizonyítékot, hogy tovább is
számolták a csillagászati eseményeket, mint
5126 év.
Egyes elméletek szerint, ezen a napon vagyis
december 21-én lesz a Galaktikus együttállás is,
ami a Föld és a Nap áthaladását jelentené a ga-
laktikus egyenlítőn. Ez az elmélet nem pontos,
ugyanis ezt nem lehet behatárolni egy napra, és
ezért persze nem is valószínű, hogy ez az
együttállás pont a téli napfordulóra esik. Egyéb-
ként ez az égi jelenség valóban be fog követ-
kezni, minthogy 25800 évente be is szokott.
Kérdéses, hogy ha ezt a folyamatot ismerték a
maják, miért nem az előző együttállástól szá-
Hihetünk Istenben, Sátánban, abban hogy nem hiszünk semmiben, vagy abban, hogy nincs semmi felsőbbrendű életforma, ami teremt és uralkodik felettünk, vagy akár egy mindent elsöprő Világvégében is. Eszerint, van ezernyi vallásunk, mint ahogy volt is mindig. A majáknak is volt saját vallásuk, miszerint éltek, és amire építették civilizációjukat több mint 3000 éven át.
Drezdai Kódex, 8. Fejezet,
74. oldal világ vége
2 0 1 2 . D E C E M B E R I M D E P O S T I 7
M D E P O S T
mítják az időszámításuk kezdetét, miért egy özönvíz-
től számítják (vagyis isteneik akkori, 4. teremtésétől).
Érdekesség, hogy bár időben kissé eltérően,sok más
kultúra és vallás is megemlít egy hatalmas áradást.
A maják megmaradt 4 kódexéből a Drezdai Kódexben
jegyezték fel az összetett naptárat, csillagászati esemé-
nyeket és vallási rítusokat, próféciákat. A 8. fejezetben
írják le a világvége jóslatukat. Sokan úgy vélik a ma-
ják nem beszéltek soha erről, ez a feltevés téves. A
próféciájukban –Nikolai Grube német
„óamerikanisztikai” (prekolumbiánus) tudós fordítása
szerint– egy hatalmas, borzasztó Özönvíz (74.old.)
próbálná megsemmisíteni a világot, nincs olyan fel-
jegyzés ami arra utalna, hogy ez a nap a 13. fordulón
következne be, sőt a tudós szerint ez valamikor több
ezer év múlva lehetséges (időszámításuktól 33-szor
394 év múlva). A 6. fejezetben viszont arról írnak,
hogy a 19,7 év (K’atun) végén katasztrófák jelennek
meg, mint közelgő éhség, aszály és földrengés, ezek
13-szor 19,7 évente ismétlődnek (közel 260 évente).
A katasztrófák mint aszály, földrengés, tornádó,
cunami valóban sokszor fenyegetik a mindennapi éle-
tünket, bár hozzájárulnak a természet megújulásához.
Talán egyre gyakrabban is, mint a legutóbbi Sandy
nevû hurrikán is. Nem kizárt, hogy (emberi) globális
éghajlatváltozás okozná ezeket, persze lehet az egész
hisztéria keltés, és ebből sok ember nagy hasznot húz-
hat.
Fontos még megjegyezni a valós globális felmelege-
dést is (amennyiben eltekinthetünk a többi világvége
teóriától), ami nem bizonyított, hogy az emberi kör-
nyezetszennyezés, vagy csak a jégkorszak vége miatt
van jelen. Viszont a hatalmas szén-dioxid-kibocsátás
és egyéb nagy környezetszennyezés, illetve a környe-
zet túlzott visszaszorítása, talán nem okoz azonnali
látványos világvégét, de biztosan nem vezet jóhoz.
By Endre Bálint
Maja istenek, maja írással és számokkal
Ősi azték „Xocolatl“ kakaóital Hozzávalók: 4 bögre víz 1vanília rúd 1 zöld kimagozott, meghámozott chili 1 csésze magas kakaótartalmú kakaópor 1 evőkanál méz Elkészítése: A vizet a vaníliarúddal felforraljuk, majd hozzáadjuk a chilit és főzzük 1-2 percig. A kakaóport egy kevés
vízben összekeverjük és hozzáöntjük a többihez. Ha felforrt, a vanília rudat eltávolítjuk. Az egészet habve-
rővel pürésre keverjük, hogy a chili teljesen elkevered-jen. Mikor a kakaót habosra főztük és kevertük, hozzá-
adjuk a mézet.
Szeretnél még többet megtudni a csokoládéról és a csokoládésgyártásról? Vagy csak elmaj-
szolnál pár különlegességet?
Látogass el a bécsi Heindle csoki múzeumba, ahol színes programok keretében rengeteg
élvezetben lehet részed!
További információ: http://heindl.co.at/
8 I M D E P O S T I 2 0 1 2 . D E C E M B E R
M D E P O S T
Az Alumni Club programjai: múlt, jelen és jövő
A folyamatosan fejlődő honlapunk fő céljai az
információszolgáltatás, illetve az eseménynaptár-
ban egy olyan adatbázis megjelenítése, amely az
összes ausztriai Magyar vonatkozású eseményről
tájékoztat, kicsiket és nagyokat egyaránt. Érdemes
rápillantani a kalendáriumra, hiszen sok olyan
érdekes program található benne, amiről a közked-
velt facebookon nem kapunk információt.
Eddigi programjaink: szemeszter nyitó party-k, a
diákok támogatása céljából.
Laser Maxx estek – olyan mint a paintball, csak itt
lézerfegyvereket kapunk.
Koncertek - a nagy sikerre való tekintettel a jövő-
ben több ilyenre lehet számítani.
Rapid Randi – ami a vártnál is jobban sikerült.
Legközelebb is várunk minden ismerkedni vá-
gyót! A profi kivitelezést és szervezést köszönjük
Fejes Ágnesnek, a vidám hangulatot és a kellemes
estét a vendégeknek , a welcome drink-et, az igé-
nyes helyszínt és a kedves kiszolgálást pedig a
Giro Café-nak.
Idén a következő programokra lehet számítani:
Karácsonyi koncert az OstBar-ban: Trojkó Tamás
egész este élőzenével szórakoztatja a nagyérde-
műt, majd Kovács Istvánnal és Koltai Jánossal
összeállnak,
és így im-
már hárman
húzzák a
talpalávalót.
További
információk
az újságban
lévő reklám-
ban.
Gokart: még karácsony előtt egy beltéri pályán,
komoly gépekkel mérhetik össze tudásukat akik
szeretik az ilyen élvezeteket. Bővebb informáci-
ók hamarosan.
Próbaállásinterjú és motivációs levél/önéletrajz
elemzés, javítás: Segítünk a munkakeresésben
azoknak akik még nem érzik elég biztosnak a
német nyelvtudásukat. Segítünk mind az
írsábeli, mind a szóbeli nehézségek áthidalásá-
ban és szükség esetén hasznos tanácsokkal is
tudunk szolgálni.
Naptár: Elkezdődtek a munkálatok "Ausztriai
Magyaroktól - Ausztriai Magyaroknak" szánt
naptár létrehozásához. Természetesen hölgyek-
kel a főszerepben.
By Gregor András
mde-alumni.hu
A nemrégiben alakult MDE Alumni Club (Ungarischer Alumni Club) az „öregdiákok” egyesülete. Ez az a közösség amely a diákegyesületek hatásköréből már kiesik. Az iskolapadban könnyen köttetnek barátságok, ismeretségek, de amint kilép az ember a nagyvilágba, a munka és az esetleges család mellett már nem jut annyi idő és lehetőség az új és meglévő szociális kapcsolatok ápolására, kialakítására. Az ausztriai Magyarok az összetartás és az egymás iránti érdeklő-dés szempontjából egy különleges csoportot alkot, melynek a támogatását, fejlő-dését támogatja és segíti az Alumni Club, legyen szó szórakozásról, sportról, mun-kakeresésről.
2 0 1 2 . D E C E M B E R I M D E P O S T I 9
M D E P O S T
Ilyenkor egy kellemes érzés futja át az embert,
belegondol, hogy hoppá újra eljön az az ünnep,
ami legszebb az évben. Talán elkap az a gondolat
is, hogy elkezdjük megtervezni kinek melyik
ajándékot adjuk át a szeretet ünnepén. Vagy
hagyjuk, hogy a karácsonyi vásár hangulata ma-
gával ragadjon minket. Ekkortájt barátainkkal egy
kellemes estét töltünk forralt bor mellett hosszú
beszélgetésekkel, és rájövünk arra mennyire sze-
retnénk, hogy ez a hangulat egész évben tartson.
Hiszen karácsony után elmúlik ez a harmonikus
kedélyállapot, eltűnnek a karácsonyi filmek, min-
den újra hektikus és egyhangú marad.
De addig is élvezzük ki, hogy jókedvűen beleha-
rapunk egy-egy karácsonyi süteménybe, lassan
jöhetnek a karácsonyi filmek, zenék, szaloncukor,
puncs és a szeretett csokoládé tömkelege.
Àmuljunk ha meglátjuk a Rathaus előtt a csodála-
tos nagy méretű karácsonyfát, vesszünk el a sok
jó finom illatba ami körülvesz minket.
A hideg téli napokat
így ez az érzelemvi-
lág, szeretet, és vi-
dámság váltja fel.
By Vozár Ilona Ildikó
Karácsonyi láz
Még csak december eleje van, mégis mindenki a karácsonyra készül vagy gondol. Nem is lehet másképp hiszen a nagyobb áruházak illetve boltok, és kint az utcák fel vannak öltöz-tetve karácsonyi díszekkel, ötletes kirakatok várják az arra járókat.
Érdekességek Karácsonyról: Karácsonyfa állításának és díszítésének már az ókorban is nagy hagyománya volt. A germán, a kelta, a római vagy éppen az egyiptomi kultúrában is megtalálható volt az örökzöld növények tisztelete. A kelta papok (a druidák) a téli napforduló alkalmából, feldíszített fenyőfát állítottak a Szent Ligeten. Persze díszítés alatt nem a mai értelemben vett fadíszekre kell gondolni. 1937-ben Ausztriában jelent meg az elsö bélyeg, amely a karácsonyt köszöntötte. A Facebook hozzászólásokat elemezve derült ki, hogy a karácsony kedvelt szakítási idöszak a párok között.
1 0 I M D E P O S T I 2 0 1 2 . D E C E M B E R
M D E P O S T
Völlig losgelöst ...
Mit 16 Jahren erfüllte sich für mich ein Traum.
Die Möglichkeit zu fliegen, das außergewöhnliche
Gefühl, in der Luft zu schweben.
Der Stoff, der dir ein unvergessliches Freiheitsge-
fühl einhaucht. Pilot sein. Nach einer intensiven
theoretischen und praktischen Ausbildung konnte
ich nach sechs Monaten zur ersten Prüfung antre-
ten und diese positiv absolvieren. Der nächste
Schritt war der Eintausch des Flugschülerauswei-
ses gegen einen „echten“ ICAO-
Privatpilotenschein.
Heute, exakt acht Jahre
später, befinde ich mich
im Endspurt der ATPL,
der theoretischen Linienpi-
lotenausbildung. Die Lei-
denschaft für die Fliegerei
ließ mich während meines
Studiums der Internationa-
len Betriebswirtschaft nie
los. Nach meinem Ab-
schluss wagte ich den
Schritt in Richtung berufli-
che Linienpilotenausbil-
dung. Dabei lernte ich
meinen Fliegerkollegen
Mario Fritz kennen. Ge-
meinsam beschlossen wir einen Rundflug der be-
sonderen Art ins nördliche Österreich und in die
tschechische Republik. In der 80 PS-Maschine des
Typs Katana des österreichischen Flugzeugher-
stellers Diamond Aircraft starteten wir am Flug-
platz Bad Vöslau. Zuerst flogen wir in niedriger
Höhe über den Wienerwald Richtung Anninger
und Kahlenberg. Das kürzlich renovierte Stift
Klosterneuburg erschien auch von oben in neuem
barockem Glanz, prächtig gelegen an den Ausläu-
fern des Kahlenbergs an der Donau. Floridsdorf
kreisend staunten wir, wie weit Wien gewachsen
ist. Navigationstechnisch bisher keine Hexereien,
der A5 folgend flogen wir Richtung Poysdorf.
Nachdem wir die österreichisch-tschechische
Staatsgrenze passiert hatten, überflogen wir Mi-
kulov/Nikolsburg, dessen herrliches Schloss das
Stadtbild prägt. Wir schwenkten über der Burgrui-
ne von Pavlov und am Stausee Nové Mlýny-dolní
ein und drehten auf NNO Richtung Brünn. Als wir
unsere Funkfrequenz auf Brno Radar wechsel-
ten, erbaten wir den Einflug über das Stadtzent-
rum von Brünn. Die tschechischen Fluglotsen
waren sehr entgegenkommend: „OE-AFG
sightseeing overhead Brno approved as long as
you want.“ Somit drehten wir unsere Kreise
über der Innenstadt mitv Blick auf die mittelal-
terliche Festung Spilberk und den gotischen
Dom Petrov Petra a Pavla.
Schließlich landeten wir auf dem Militärflug-
platz von Vyskov, dessen Lande-
bahn als Autobahn fun-
giert und nur für besonde-
re Manöver für Kampf-
flugzeuge gesperrt wird.
Nach dem Besuch des
Flugzeugmuseums ent-
schlossen wir uns, weiter
westlich Kurs Richtung
Temelín aufzunehmen.
Nach dem Überflug der
Grandprix-Strecke des Mo-
to GP in Brünn und der
Stadt Znojmo mit ihrem
alten Kern passierten wir
wieder die Staatsgrenze
zurück nach Österreich
und machten eine letzte Zwischenlandung auf
dem grünen Flugplatz in Dobersberg. Die Be-
treiber des Platzes waren so freundlich, uns
Fahrräder auszuborgen, mit denen wir auf ein
Wiener Schnitzel zum Kirchenwirt in den Stadt-
kern geradelt sind. So gestärkt ging es weiter
über Waidhofen an der Thaya, Allentsteig, die
Zeller Berge, Mariazell und im Sinkflug über
den prächtigen Schneeberg und Berndorf.
Schließlich der Touchdown auf Piste 13 in Bad
Vöslau. Auf unserem Flug erlebten wir ein
Highlight nach dem anderen. Ein faszinierender
Tag mit vielen Impressionen und allem, was
sich ein Pilot nur wünschen kann, ist mit einer
sicheren Landung zu Ende gegangen.
Glück ab, gut Land!
By Botka Dominik
Eine gute Landung ist eine, bei der du hinterher weggehen kannst. Eine phantastische Landung ist eine, bei der das Flugzeug noch einmal verwendet werden kann.
2 0 1 2 . D E C E M B E R I M D E P O S T I 1 1
M D E P O S T
2010 közepén a teljes megjelenésünk mellett megújí-
tottuk egyesületi tagságunkat is. 2009-ben, az egyesü-
let 10 éves jubileumának évében sajnos a megszorítá-
sokra hivatkozva felmondta a BI-Collegium Hungari-
cum Wien az együttműködési és támogató szerződést.
Ezért minden bevételt nekünk kell előteremteni.
Ez a helyzet azóta sem változott sajnos, így az év vé-
gétől, mint ahogy korábban is volt, fizetős lesz az
MDE tagság. Ennek az összege: 12 EUR/ÉV.
A tagsággal igénybe vehető előnyöket az elmúlt év
során folyamatosan bővítettük, és úgy gondoltuk,
hogy csak úgy állunk elő az új tagkártya bevezetésé-
vel, hogy biztos szolgáltatásokat tudunk nyújtani szá-
motokra. Így aztán első lépésként 9 együttműködő
partnerrel sikeresen megállapodtunk, de a listát tovább
kivánjuk bővíteni! Megérei MDE tagnak lenni, hiszen
olyan kedvezményeket biztosítunk, amelyekkel hamar
megtérül a befektetett havi 1 EUR.
Partnereink:
Ilona Stüberl (-20%)
GIRO Café & Bakery (-20%)
Pálinka Bitstro (-20%)
Pizzeria Ristorante Fontana (-20%)
Orangeways (-20%)
NachBar (Speciális kedvezmény)
Dumaszínház (Speciális kedvezmény)
MDE egyetemi sítábor a WINTERFEST-en (-5%)
LaserMaxx - Laser Tag Wien (Speciális kedvez-
mény)
Az egyesületbe bármikor beléphetsz az év folyamán,
onnantól kezdve egy évig érvényes a tagkártyád. A
regisztráció online felületen történik, fizetés banki
átutalással, átvétel személyesen. Tagjaink nem csak
diákok lehetnek. További részleteket a honlapunkon
olvashattok: http://mde.hu/tagsag/
MDE Tagság
1 2 I M D E P O S T I 2 0 1 2 . D E C E M B E R
M D E P O S T
Amikor a művészet a tudománnyal találkozik…
Engem ért az a megtiszteltetés, hogy a CSEHA
ART néven működő művészpárossal a nagysikerű
kiállítás megnyitójuk után beszélgethettem. A
Vernissage-ra szeptember 24-én hétfőn került sor
a TimeGalerie-ben, ahol október 5-ig voltak látha-
tóak a magyar művészeink remekei. Beszélgeté-
sünk során nem csak művészetről volt szó, hanem
egy magyar találmányról is meséltek nekem, ami
még büszkébbé tesz, hogy magyarnak vallhatom
magam és ilyen kicsi ország polgáraként így meg
tudjuk állni a helyünket a nagyvilágban. Így hát
ezt az írást mindazoknak ajánlom, akik szeretik a
művészetet, a tudományt és még büszkébbek akar-
nak lenni arra, hogy magyarnak születtek.
A CSEHA ART-ot Cseh-Németh László és Hahn
Alexandra alkotja, akik nem csak a művészetben,
hanem az életben is kiegészítik egymást. Bár mű-
vészetük, mint témában, úgy stílusban és techni-
kában is különbözik, mind a ketten vallják, ha
nem is befolyásolják, de hatnak egymásra. Képei-
ket szürrealista felfogásban alkotják. Számukra az
a fontos, hogy művészetükkel érzelmet váltsanak
ki a publikumból. Alexandra ezért nem is szeret
címet adni képeinek, hogy a néző arra reagáljon,
amit lát és ne arra, amit olvas, vagy amit más akar
beleszuggerálni az alkotásba, gondolatokat ébresz-
teni, amire a művésznő nem is gondolt.
Cseh-Németh László már kisgyermekként is
szeretett múzeumokba járni, firkálgatni, rajzol-
ni. Édesapja mérnökként mégis csak azt szerette
volna, hogy a fia is kövesse példáját. A Kandó
Kálmán Főiskolán azonban László nem volt
gyakori látogató. Egyre inkább az iskola helyett
a várost járta és mindent lerajzolt, ami a szeme
ügyébe került. Végül Korda György művész
Úrnál kötött ki, aki - miután László megmutatta
rajzait - rögtön felkarolta és heti 3-4 órában fes-
tészetre tanította.
Alexandra karrierje nem indult ennyire egyér-
telműen. Általános iskolai rajztanára kijelentet-
te, hogy semmi tehetsége nincs Alexandrának a
rajzoláshoz. Középiskolás évei alatt azonban
egy porcelángyárban dolgozott, ahol egyre job-
ban megmutatkozott eddig rejtőzködött kéz-
ügyessége. Végül Nagy PIKA Árpád Munkácsy
-díjas festőművész tanítványa lett.
A páros most már nem bánja, hogy nem a Kép-
zőművészeti Egyetemen tanult festészetet, hisz
így csak arra koncentrálhattak tanáraiknál, amik
iránt érdeklődtek, amiket tényleg meg akartak
tanulni. Megtanultak művészek lenni az egye-
tem őrző-védő falain kívül. A saját lábukra áll-
tak és létrejött a CSEHA Art.
A művészek képeiket egymástól teljesen külön-
böző módon komponálják. László, mint egy
zenész, először megteremti a hangulatát a kép-
nek és utána hozzákomponálja a figurákat. De a
sorrend lehet fordítva is, lényeg, hogy harmóni-
át teremtsen a festővásznon, ami aztán a szem-
lélőben egy olyan jó érzést váltson ki, hogy szí-
vesen legyen a képpel egy térben. Alexandrá-
ban - Lászlóval ellentétben - nem fogalmazód-
nak meg gondolatok, amiket vászonra vagy pa-
pírra vetne. A Művésznő csak elkezd rajzolni és
a vonalak egymást követik. Míg festészetét az
egyszerűség és a formai érthetőség jellemzi,
addig grafikái egyre bonyolultabb kompozíci-
ókká alakulnak. Szeret különböző anyagokat
használni és kísérletezni velük. Különösen a
fény és annak visszaverődése foglalkoztatja a
Művésznőt ezekben a munkáiban.
De hogyan is egyesül művészetük a tudomány-
Beszélgetés a CSEHA-Art-tal és Barna Tamás feltalálóval
Barna Tamás a CSEHA-Art bécsi kiállításmegnyitóján
a TimeGalerie-ban
2 0 1 2 . D E C E M B E R I M D E P O S T I 1 3
M D E P O S T
nyal? Barna Tamás kifejlesztette az úgynevezett mág-
nes falat, ami 2010-ben elnyerte a Budapesten meg-
rendezett 100 csoda kiállításon a közönségdíjat, a Gé-
niusz-Európa Nemzetközi Találmányi, Ipari- és kép-
zőművészeti Kiállításon Bronz-Géniusz díjat, majd
Genfben a Nemzetközi Feltalálók Világbajnokságán
ismét bronzérmet nyert. Ez az anyag, ami felkerül a
felületre, tulajdonképpen egy vizes bázisú rozsdamen-
tes kenhető vas, ami 14 óra múltán megszárad, és így
mágneses felületként működik. Így nem kell lyukat
ütni a falba, ha egy képet fel akarunk akasztani és
megkönnyíti a dekorálást. Ugyanígy egy galéria vagy
múzeum fala is könnyen variálhatóvá válik. Barna
Tamás négy művésszel – köztük a CSEHA Art-tal is -
dolgozik együtt, akik a vászon mágnesességét kihasz-
nálva, háromdimenziós interaktív képeket kreálnak,
amely műveknél nem csak szemlélőként kap szerepet
a néző, hanem akár ő rendezheti újra a kompozíciót a
mozgatható mágneses „alkatrészekkel”.
Alexandra egyébként nem csak festészettel, hanem
ékszerkészítéssel is foglalkozik és emellett egyéni ter-
vezésű pólókon is szeretné kreativitását kiélni. Pólói
díszítéséhez mindenképpen grafikái szolgálnak majd
alapul és szeretné Barna Tamás találmányát is felhasz-
nálni, amivel könnyen lehet logókat, mintákat a póló-
kon cserélni. Ez a mágneses anyag, ami ruhaanyagon
ugyanolyan tartós, mint falfelületeken, mosható, és
ráadásul még a szervezetre is jótékony hatással van,
mivel megszűri az elektroszmogot, amit a minket kö-
rülvevő gépek és készülékek bocsátanak ki magukból.
Ennyi kitűnő ötlet után nem csoda hát, hogy büszke-
séggel tölt el minket ilyen remek embereket honfitár-
sainknak tudni és különösen nagy köszönet illeti azo-
kat, akik valamilyen módon segítették és segítik őket,
megismertetni alkotásaikat a nagyközönséggel.
A legnagyobb közösségi portálon keresztül ismerte
meg László és Alexandra Lakatos Péter bécsi szob-
rászművészt, akinek közbenjárásával és György-
Dóczy Katalin segítségével a TimeGalerie egy nagy-
szabású kiállítást szervezett a művészpárosnak. Nem
csak ők, hanem mi is szeretnénk köszönetet mondani,
hogy megismerhettük őket, művészetüket, Barna Ta-
mást és találmányát. Nagyon sok sikert kívánunk a
további munkáikhoz, kiállítás sorozataikhoz itt Bécs-
ben, majd a jövő évi budapesti kiállításhoz a Szépmű-
vészeti Múzeumban!
További információkat a CSEHA-Art-ról és a mágnes
falról a következő honlapokon lehet olvasni:
www.magnesfal.hu
http://www.galerie-time.at/2012/09/20/ungarische-
künstlerinnen-zu-gast-in-der-galerie-time/
By P.K.
CSEHA-Art Vernissage a TimeGalerie-ben
CSEHA-Art, Vakum
1 4 I M D E P O S T I 2 0 1 2 . D E C E M B E R
M D E P O S T
Báli szezon
Drága Sz!
Kérlek, kérlek bocsáss meg nekem, mulasztásomért!
Tudom, jó barátnők semmilyen körülmények között
nem feledik egymás szülinapját (!), vétkemre nincs
mentség… de ha elmesélem, mi homályosította el a Te
fontosságod, talán három nap után már szóba is állsz
velem!
Képzeld, tegnap bálba mentem, a WU-bálra! Hogy
nem mondtam? Hát, persze hogy nem, hisz tegnap
délig még én sem tudtam, hogy megyek! Az év esemé-
nye a rengeteg szürke nap között, mikor minden di-
áknak megadatik a lehetőség, hogy gyönyörű estélyit
öltsön magára és Hoffburg-ban hajdani lakóinak sze-
repébe bújva végig keringőzze az estét! Igen, igen még
mindig kétballábbal keringőzök, de már nem a tánc-
partnereim nem panaszkodtak annyit, hogy rátapos-
tam fájós bütykükre. Szóval, már jócskán egy hónap-
pal a nagy nap előtt mindenki erről beszélt! Jajj, gon-
dolhatod, hogy majd megszakadt a szívem, mikor N.
és L. azt taglalták, hogy piros vagy fehér ruhát válasz-
szanak, merészet vagy visszafogottabbat, konty legyen
vagy lokni! Haj, én meg csak magamba roskadva pró-
báltam ismételni a pozitív gondolkodásra ösztökélő
mondatokat, erősítve érveim, hogy nem lehet, nem
tudok menni… a vizsgákra kell koncentrálnom, nem
holmi csélcsap dolgokra, és aztán se ruhám, se ci-
pőm, se táskám, se időm! Ez az állapot tegnap délig
mint sem változott! Egy teljesen átlag, bálba nem
induló szándékkal vágtam neki a Maria Hilfer-i
vigasz shoppingtúrára, hogy eltereljem gondolataim
az önsajnálatról meg az egész bálról! És hát mi tör-
tént? Hát nem szembe jött velem egy a kirakataiból
már messziről csalogató, csodás estélyi ruhákat kí-
náló, szalon!?
Abban a lelkiállapotban, vegyes érzelmekkel küsz-
ködve nem tudtam ellenállni a kísértésnek, hogy be
ne menjek, és magamra ne öltsek pár darabot
azokból a mesés ruhakölteményekből. Ahogy átlép-
tem a szalon küszöbét, éreztem, hogy nincs visszaút!
Mikor belebújtam az egyik hercegnőruhába, úgy
éreztem magam, mint Hamupipőke, mikor a
jótündér átváltoztatta piszkos rongyait gyönyörű
báli ruhára. Igen, és szerelmes lettem abba a gon-
dolatba, hogy én is megyek a bálba! Ennek már
csak egyetlen egy akadálya (?) lehetett volna, a
jegy, aminek még híján voltam. Ezért mielőtt a
szerelemtől vakon eszeveszett költekezésbe kezdtem
volna, felhívtam, a szerencsémre magamhoz hasonló
bolond lelkek számára 24órán keresztül működő
WU-ball hotline vonalát, hogy van-e még jegy! A
válasz hallatán megtettem az ilyenkor kötelezőnek
számító örömtáncot a vásárló utca kellős közepén,
próbálva megosztani túláradó örömöm a többi járó-
kelővel. Pontosan, úgy, ahogy Te azt képzeled! És
ezután jött még csak az igazi kihívás! Idő 12.30.
Teendők: alkalomhoz illő (és lehetőleg korhű, azaz
nem tavalyi kollekciójú) ruha, cipő, táska beszerzése,
sminkesről, fodrászatról való gondoskodás és a kellő
lelkesedés és energia fennaratása! Mission
Impossible? Ugyan, ismersz! Szerencsére a híres
bécsi bevásárló utca úgy van kialakítva, hogy az
őrült költekezők mindenféle vásárlási igényeiket
Lassan elérkezik a báli szezon, amikor is szebbnél szebb báli ruhák kerülnek az üzletek kirakatába, van abroncsos, testhezálló, színes, egyszínű és még sorolhat-nám… Tavaly engem is magával ragadott a hangulat és részt vettem az egyetemi bálon. Élményeimet barátnőmhöz írt levelemen keresztül szeretném megosztani.
2 0 1 2 . D E C E M B E R I M D E P O S T I 1 5
M D E P O S T
könnyen (némi pénz segítségével még könnyebben) kielégít-
hessék. Így találtam rá csupán 1óra válogatás és röpke
1óra próbálgatás után álmaim ruhájára, cipőjére, táskájá-
ra, stólájára egy hatalmas minden nőnek vágya-álma sza-
lonban. A kis, lelkecskémnek fontos kiegészítőket (a ruha
alatt nem látszó alsóneműt, szépen csillogó, a természetes
bőrtónusomat kihangsúlyozó tükörharisnyát és a csinosra
formázott képzeletbeli frizurámhoz illő mindenféle hajtűket
és csili-vili csatokat) pedig a szomszédos kis üzletekben
szereztem be. Még a harisnyás bolt felé vezető úton feltett
szándékom volt a fodrász beiktatása, amit rövid telefon-
cseverészés után be is biztosítottam, de már az alsóneműs
boltból távozóan sikerült lebonyolítanom ennek lemondását
is, esélyt adva magamnak a Freestyle frizurakészítésre.
Idő: 17.45 Ruha, cipő minden egyéb kipipálva! Az utolsó
megmérettetés, a frissen beszerzett kincsek segítségével
amatőr, inkább gyatra fizukészítési és sminktehetségemmel
varázsoljak magamból igazi bálkirálylányt. De jó lett volna,
ha itt vagy nekem és segítesz! Végtére is, az alapozó felvi-
telének és a szemhéjpúderezésnek csak hatszor kezdtem
neki, a füstös szem effektről már a harmadik próbálkozás-
nál lemondtam, az átmenetes sminkről pedig a hatodiknál.
A sok száz csillogó csat közül is csupán kettő került a haj-
koronámba (hitegetve magam, hogy úgy a legszebb, ahogy
magától áll). Mindent összevetve 10órára sikerült maga-
mat bálra kész állapotba hozni (hiába, már én voltam a
„legszebb”, csak induljunk el végre, vár lent ránk a taxi
vészhelyzet állt fel).
És hogy milyen volt a bál? Istenemre, Sz! Csodás! Ahogy
beléptem a pici mellék bejáraton pompás látvány tárult
elénk! Hatalmas széles fehérmárvány lépcsősor, igazi filmbe
illő piros szőnyeggel fedve vezettet fel a tánctermekhez!
Ahogy felfelé vonultam Ferenc Jóska mellszobra előtt
(erősen ügyelve arra, hogy nehogy ruhám szegélyére tapos-
sak és egy orra bukással romba döntsem a méltóság teljes
pillanatot) elképzeltem, ahogy Sisi hercegnő lépkedett fel
hajdanán ugyanezeken a lépcsőfokokon. Az élmény leírha-
tatlan! És minden egyes kis apró berendezés a nagyságról,
a kifinomult ízlésről árulkodott. A nagy teremben egy elő
zenekar klasszikus báli zenével szórakozatta a vendégsere-
get. Sajnos a nyitó táncról lemaradtunk (ugye, a sok ké-
szülődés), de kárpótolt érte a személyes tánc élménye! Tu-
dod, hogy mennyire nem szívem csücske a keringő és tár-
sai, de itt még azt is megszerettem. Azért nem keringőz-
tem agyon magam. Számos terem volt, ahol különböző
stílusú zenével kedveskedtek a nagyszerű zenekarok! Ked-
vencem a latinos és a retro terem volt, ahol kezdetben
még csak VIP-s tagokat engedtek be, a végére azért besur-
rant a mi kis társaságunk is! Éjfélkor tombolát húztak. Bár
vettem hármat is, sajnos a kaliforniai és jordániai utat
nem nyertem meg, de egy kicsi szelet pék sütit igen. Egy
óra tájt pedig jött az egyik legmurisabb főattrakció! Mikor
a nagyteremben az amatőr, vállalkozó szellemű táncospár-
okkal próbáltak megtaníttatni egy csoportos koreográfiát.
Odafurakodtunk mi is, viszont annyian voltak, hogy inkább
letettünk a kísérletezésről és csatlakoztunk a bámészkodók
és a táncosokon mulatók táborába. Vicces volt, ahogy a sok
táncos lábú ifjú szerencsétlenkedve próbálta egymást nem
eltaposni, de a végére egész ügyes kis produkciót sikerült
összehozniuk. Táncoltam, én eleget ígyis! A sok táncra fel-
kérő nem hagyott
zabot hegyezni az
asztalnál! Ha meg
aztán mégis
(fáradhatatlan vol-
tam), kerítettem én
partnert magamnak
(leginkább kedves
barátnőm személyé-
ben, aki szintén óriási
táncos)! Nagyon-
nagyon jól éreztem
magam, és annyit
táncoltam! Egy idő
után már a cipő is
lekerült a lábamról, de nem akartam elmulasztani egyetlen
pillanatát sem ennek a csodás élménynek!
Hát, érted már, hogy miért nem jutott időm Rád gondol-
ni!? Te nem élvezted volna, adtad volna át magad a teljes
élménynek!? Könyörgök, mondd, hogy nem neheztelsz rám
(annyira)! Tudod, hogy nagyon szeretlek és azt akartam,
hogy részese legyél az én örömömnek is, ezért osztom meg
veled most ezt az élményt! És hogy kivel mentem a bálba?
Az egy következő sztori!
Millió puszi
Viki
1 6 I M D E P O S T I 2 0 1 2 . D E C E M B E R
M D E P O S T
Interjú Hadházi Lászlóval
Hogyan lett a humor a hivatásod?
Lassan. Nagyon lassan hosszú évek alatt.
Legtöbben a Showder Klub-ból ismernek, mint
humoristát. De előtte szerzőként is dolgoztál már
a 80as évektől. Melyiket szereted jobban csinálni?
Mind a kettő nagyon jó, mindkettőt élveztem. Írni
is jó, főleg társsal, de fellépni is nagyon jó. Mind-
kettőt szeretem. Írni még most is írok amúgy.
Tevékenykedtél a Kész Átverés-ben, a Banánhéj-
ban, sőt rádiós műsorokban is dolgoztál. A
Showder Klub indulásakor sokkal több tévés ta-
pasztalattal rendelkeztél, mint a kollégáid nagy
része. Mennyire számított ez előnynek?
Egyáltalán nem volt előny. A Showder Klub ugya-
naz végülis, mint egy bármilyen másik fellépés,
kiállsz, elmondod és ennyi. Nincsenek titkok
vagy ilyesmik. Szerintem nem voltam előnyö-
sebb helyzetben, ugyanonnan indultam én is,
mint a többiek.
Ez a műfaj pár éve lett nagyon népszerű, pedig
voltak már korábban is próbálkozások, például
az HBO Mennyi? 30! című műsora, még évek-
kel ezelőtt, amiben Te is szerepeltél. Mit gon-
dolsz miért csak most lett népszerű a stand up?
Igazából a népszerűséget manapság ugye a te-
levízión át mérik, de szerintem a népszerűsége
ennek megvolt már korábban is. Hiszen én már
jövőre 25 éve lesz, hogy ezt csinálom és igazá-
ból klubokban ez ment, csak nem úgy hívták,
hogy stand up comedy. De sikerek már azelőtt
is voltak, elég megemlíteni a Rádiókabarét vagy
a budapesti kabarét, ami már több mint 100
éves. Csak a TV az ami előtérbe tolja. És azzal
számolnak az emberek, hogy aki a TV-ben van
az valaki, aki nincs az nincs. De szerintem ez
egy butaság.
Hogyan építesz fel egy poént? Miből áll az
anyaggyűjtés?
Inkább ösztönösen, bár amikor jeleneteket írok,
amiket nem mindig én szoktam előadni, sokszor
ihletet kapok. Az úgy jön magától, elkezded csi-
nálni és akkor közben alakul. Le kell ülni és el
kell kezdeni írni, az egyik mondat sikerül a má-
sik nem, ami nem sikerül kidobod. Hát így, sok
gyakorlat.
Van tabu? Amiből nem csinálsz poént?
Nekem nincs, a nézőknek van. De ez nézőfüggő.
Bár a nézők is nevelhetők. Sokszor úgy gondol-
ják, hogy a humor állandó, pedig nem, hiszen itt
nincsenek szabályok se korlátok. Úgyhogy ez
egy jó pálya.
Példakép?
Nincsen. Meghalt mind. Úgyhogy nem akarok
Október 17-én a humor két nagyágyúja Hadházi László és Aranyosi Péter ellátogatott Bécsbe, hogy az itt élő magya-rokat is megnevettesse. A műsor után lehetőségem volt in-terjút készíteni a két humoristával. Viccet és poént nem kí-mélve, komolyságot félretéve válaszoltak a kérdéseimre.
2 0 1 2 . D E C E M B E R I M D E P O S T I 1 7
M D E P O S T
példaképet, hogy ne haljon meg.
Szerepeltél színdarabban is. Mennyiben volt más, mint
egy stand up? Elképzelhető, hogy gyakrabban is látha-
tunk színdarabokban?
Teljesen más. Igazából az első amiben játszhattam az
azért nem nagyon, mert az a Rémségek kicsiny boltja
című musical-ben volt egy szerep. Én voltam a mazoc-
hista beteg a szadista fogorvosnál és azt mondták,
hogy azt csinálok, amit akarok, csak írjam meg. Ez
volt az első, ez nagyon jó volt, hiszen gyakorlatilag
felmentem és azt csináltam, amit akartam. A másik
pedig a Teaház az augusztusi holdhoz című darabban
volt, ahol megint csak hasonló volt a helyzet. Tudták
miért választanak be, hiszen csinálták már ezt koráb-
ban is, hogy egy humoristának egy epizódszerepet ad-
tak, és igazából nem vitte nagyon előrébb a történetet,
hanem ott kitombolhatta magát és nevethetette az em-
bereket. Én is így jártam szerencsére. De valószínűleg
a jövőben nem vállalok több színházi darabot.
Elég régóta tevékenykedsz a humorban, mit gondolsz
meddig lesz úgymond ’trendi’ még a stand up
comedy?
Remélem, hogy mindig. 100 éve tudjuk biztosan, hogy
itthon megy, és miért ne menne. Mindenki szeret ne-
vetni, mindig vannak vicces figurák. Van saját színhá-
zunk Budapesten, ami csak azt mutatja, hogy csinálni
kell, és akkor megy.
Per pillanat a stand up comedy Magyarországon szinte
egyértelműen férfifoglalkozás, gondolod, hogy ez
majd azért változhat?
Nem. A csajok gyereket szül-
nek és ezzel az örökléthez már
odatették a magukét, mi férfi-
ak pedig így bohóckodunk,
dalokat írnak egyesek, majmot
csinálnak magukból a színpa-
don, hogy így nyomot hagyja-
nak. A csajoknak ez szerintem
ez más, nem mondom, hogy
könnyebb csak más.
Jártál már ezelőtt Bécsben?
Igen jártam, és nagyon tetszett
a feltűnő eleganciája, az em-
bereknek is, talán annyira
nem konformisták, mint ott-
hon. Szép, elegáns város,
könnyedebb, nem olyan gör-
csös.
By Nika
Profil : Név: Hadházi László Születési idő: 1964. február 10. Születési hely: Debrecen Kedvenc humorista: Bellus István Mottó: Aki nem mosolyog hülye!
Amikor még az ellenőrzök az aranykorukat élték, volt jó néhány komolynak szánt beírás,
amely inkább humoros volt mintsem dorgáló. Íme néhány a legjobbak közül:
"Az osztályfőnöki dicséretet még mindig nem íratta alá. Megin-tem." "Kémia óra folyamán padtársával zümmögött és brummogott." "Kémia órán a kísérleti anyagot elfogyasztotta." "Lacinak két ellenőrzője van. Én mosom kezeimet. Osztályfő-nök." "Óra alatt kukorékolt!" "A gyerek az órán beszél, és állandóan jelentkezik." "Fia óra alatt a pad sarkával jéghokisat játszott a terem körül, eközben MÁV bemon-dásokat tartott, melyben a rólam elnevezett szerelvény közeledtére figyelmezte-tett" "Fia a szünetben sztrájkot szervezett. Letörtük." "Tájékoztatom, hogy gyerekének egy ideje átható kénszaga van."
1 8 I M D E P O S T I 2 0 1 2 . D E C E M B E R
M D E P O S T
Interjú Aranyosi Péterrel
Dumaszínházi adatlapodon olvashatunk pár érde-
kességet, ami felkeltette az érdeklődésemet, mint
például, hogy hajtottal már végre ejtőernyős ug-
rást….hogy is volt ez?
Ez egy hosszú történet, amit most fogok majd el-
mondani a Dumaszínházban, úgyhogy érdemes
lesz nézni.
Pályád elején a Mónika showban dolgoztál közön-
ségszervezőként, hogy jutottál el a dumaszínház-
ba, a háttérből a színpadra?
Ami szerintem fontosabb, hogy a Fábry Sándor-
nak voltam a munkatársa, asszisztense, és amikor
indult a Dumaszínház Litkai megkérdezte, hogy el
tudnám e mondani az életemet a színpadon is,
amit egyébként értekezleteken amúgyis mindig
megtettem.
A műsorban többször is említetted már, hogy ra-
jongsz a háborús számítógépes játékokért, esetleg
volt már a való életben is hasonló izgalomban ré-
szed?
Nagyon nem, viszont egyszer fogtak rám fegyvert
észak Írországban. (’nem indokolatlanul’- Hadhá-
zi László)
Egyre gyakrabban láthatnak a nézők újításokat a
Showder Klub keretein belül, például a DumaJam,
Kőhalmi egész estés produkciója vagy éppen a
Roast. Kezd esetleg fáradni a műsor?
Egyszerűen
csak azt sze-
retnénk csinál-
ni, hogy nem a
fixeinket oda-
adni gátlásta-
lan mennyi-
ségben a TV-
nek, hanem
mindig kitalá-
lunk valami
újat.
Miből állítasz össze egy viccet?
A vicceimet az élet állítja össze.
Van olyan amiből nem csinálsz viccet? Van
tabu?
Egy dolog van csak a szenvedés. A halál sem
tabu, csak a szenvedés.
Kollégáid gyakran csinálnak viccet a beszédhi-
bádból, hogy érint ez téged?
Engem az nem zavar, sőt örülök neki, hogy ró-
lam mesélnek, hiszen még meg sem haltam és
már legenda vagyok.
Több kollégád adott már ki könyvet, neked is
vannak hasonló terveid a jövőben?
Én nem írok könyvet, én a színpadon vagyok jó.
(’Ha-ha-ha’ –Hadházi László)
Mennyiben más egy külföldi fellépés, mint egy
magyarországi?
Csak annyiban, hogy többet kell utazni.
Példakép?
Kern András, akit imádok minden szinten.
Milyen tanáccsal tudnál szolgálni egy kezdő
humoristának?
Ugyanazt tudnám mondani, mint amit mindig is
mondok, hogy nem az a lényeg, hogy röhögnek
rajta, Van Gogh sem adott el életében egyetlen
képet sem, és mégis festett. Tulajdonképpen, ha
nagyon kevés embernek is kell csak fellépnie,
akkor is lépjen fel, ha úgy érzi jól magát.
Jártál már ezelőtt Bécsben?
Igen, rengetegszer jártam már. A hűtőszekré-
nyem is itt vettem, sőt a videomagnómat is.
2 0 1 2 . D E C E M B E R I M D E P O S T I 1 9
M D E P O S T
Most pedig csökkentett áron Bécsbe jöttünk fellépni és
nagyon jól éreztük magunkat egy olyan helyen, ami
nem nekünk van kitalálva, hanem inkább az Esterházy
hercegeknek, ezzel együtt nagyon szép volt. Csókolunk
mindenkit!
By Nika
Profil : Név: Aranyosi Péter György születési idő: 1972. július 19 születési hely: Miskolc Kedvenc film: Star Wars Kedvenc humorista: Kern András Mottó: Nincs mottóm, mert én nem vagyok szépségkirálynő.
Pick up lines auf deutsch
Sorry, ich möchte dich nicht dumm anmachen, aber ich hätte nichts dagegen, wenn du es tust. Ich würde gerne der Grund für Deine schlaflose Nacht sein. Hallo, ich stelle mich mal besser zu dir, sonst sprechen dich noch irgendwelche fremden Männer an. Ich bin so schlecht im Bett-das musst du erlebt haben! Entschuldigung, aber auf welchen Anmachspruch würdest du denn am positivsten reagieren? Ich habe unglaubliche Kopfschmerzen, weil du mir schon den ganzen tag durch den Kopf gehst. Ich habe meine Telefonnummer vergessen, kann ich deine haben? Ist es hier drinnen so heiß, oder liegt dass an dir? Du bist so scharf, für dich bräuchte man einen Waffenschein... Schläfst du auf deinem Bauch oder nicht? Wenn nein, darf ich? Du hast schöne Beine. Wann öffnen die sich? Hast du ein Handy? Okay gib mir die Nummer ich ruf dich an. Deine Augen sind die gleiche Farbe wie mein Porsche Schön, Dich kennenzulernen. Ich bin [Name] und du bist - wunderbar. Entschuldige- hast Du eben mit mir gesprochen? Nein? Dann könntest du es jetzt tun!
Ich habe mich verlaufen. Darf ich mit zu Dir? Wenn Du Lust auf einen Kuss hast, sag nichts - lächel' nur ... !Haben Sie eine Karte? Ich erhalte in Ihren Augen! verlo-ren.
2 0 I M D E P O S T I 2 0 1 2 . D E C E M B E R
M D E P O S T
Életközeli élmények
Jó bevezetés volt az évadhoz a könnyű nyári ko-
média Rossinitől, a La Donna del Lago. Az egyet-
len kérdés, ami a produkcióval kapcsolatban fel-
merülhet, hogy a Theater an der Wien elég nagy
vagy sem egy ennyi zenészt és énekest igénylő
produkcióhoz; illetve hogy a zenekari árok lehetne
vagy egy méterrel mélyebb, mint pl. a Staatsoper
vagy a Volksoper esetében. És ezek az operaházak
még sokkal nagyobbak is. Viszont ami nem kérdé-
ses, az Malena Ernman alakítása volt Elena szere-
pében: a svéd mezzoszoprán szerintem kiválóan
énekelt. A rendezés már kapott némi kritikát a
közönségtől, de ez is szép Bécsben, hogy adott
esetben meg lehet bukni egy gyengébb teljesít-
ménnyel; hiszen a közönség nagykorú és nem le-
het mindent lenyomni a torkán. Mindenesetre a
koncerteken sokan voltak, bár olyan nagy konku-
renciánk nem volt augusztusban.
Ezek még azok a szolgálatok voltak, ami-
kor megizzadt az ember, ha késésben volt és siet-
nie kellet. Aztán szép lassan kezdett beindulni az
év, pár Kurkonzert után jött a következő opera,
vagyis előbb egy operett, a Marica Grófnő Baden-
ben, próba nélkül. Nem kívánom senkinek; ha a
zenekar és a karmester nem lett volna jó, nem tud-
tam volna eljátszani. A közönség nagyon élvezte
és jó volt a késő nyári estén beleszagolni a K. und
K. hangulatába a gyönyörű kisvárosban.
Szeptember végén kezdtük el a próbákat
ismét az RSO-val, és egy darabig nem tudtuk, ki is
lesz a karmester, mert különböző helyettesek jöt-
tek. Történt ugyanis, hogy barátunk a kórus heves
dirigálása közben a színpadról leesett a zenekari
árokba. Talán mégsem olyan nagy baj, hogy eme
árok nem egy méterrel mélyebb, mert a karmester-
ről érdemes beszélni. Nem azért, mert hét nyelven
beszél folyékonyan és most tanulja a nyolcadikat,
az ógörögöt; nem azért, mert egyébként nemzet-
közi hírű zongorista és repertoárjában többek kö-
zött mind a 32 Beethoven szonáta szerepel; vagy
azért, mert mindezek mellett komponál is, hanem
mert jó karmester, és mint ilyen, meglehetősen
ritka manapság. Persze a feladat sem volt köny-
nyű: Il Trittico, Puccini. De ez az ember az első
-általa dirigált – próbától az utolsó előadásig
tökéletesen tette a dolgát. Megkövetelte, hogy
vele játsszunk, de ez másként nem is lehetséges,
mikor egyszerre énekel kórus, szólista és játszik
még a zenekar is. Tiszta, érthető mozdulatok,
megbízhatóság, tisztelet; ennél többet nem is
kívánhat a szegény zenész. És ehhez jött még a
rendezés.
Két nevet kell megjegyeznünk: Paolo
Fantin, aki a zseniális színpadképet követte el,
és Damiano Michieletto, aki rendezte a darabot.
Igen, ilyen egyszerűen, a darabot. Azt az egyet,
amit Puccini három rövidoperájából, három
egyfelvonásosából raktak össze. Bár már Pucci-
ni is trilógiaként képzelte el a három rövidope-
rát, mégis a leggyakrabban a Gianni Schicchi
kerül színre. Viszont ez a rendezés mutatja,
hogy a három hogyan kapcsolható össze. A nyi-
tókép a kikötő, nagy konténerekkel, ahol az Il
tabarro játszódik. Meghal, akinek meg kell hal-
nia, majd a végén Giorgetta zokog középen, a
konténerek elindulnak felfele és megjelennek a
zárda mosdói, miközben levágják Giorgetta
hosszú fürtjét és ezzel bevonul a zárdába, lesz
belőle Angelica nővér, akinek azért kell a zár-
dába vonulnia, mert törvénytelen gyermeket
hozott a világra, majd pedig azért lesz öngyil-
kos, mert kiderül, hogy gyermeke nem él,
ahogy Giorgetta és Michele gyermeke is meg-
halt az Il tabarróban. Így a két személy egymás-
ra játszása tökéletes.
A Gianni Schicchi nyitóképe egy lakás
belsejét mutatja, egyáltalán nem emlékeztet a
korábbiakra. Számomra a zseniális az volt,
ahogy a premier után is rendezték tovább a da-
rabot a szereplők és a rendező, például a vég-
rendeletet az elején még nem keresték az ágy-
ban, aztán a második előadás alatt feltúrják már
azt is, később a hullát is kiszórják az ágyból;
Szeretem az őszt. A kedvenc évszakom. Már nincs meleg és nincs az életnek az az állandó, obszcén lüktetése, mint tavasszal és főleg nyáron, de még szívesen sétál az ember és még nem feketék a fák, az elmúlás ezernyi színét bearanyozzák a nap sugarai. De ami ennél is fontosabb: beindul a komolyzenei évad és újra elké-pesztő mennyiségű és minőségű koncertet hallhatunk nap, mint nap.
2 0 1 2 . D E C E M B E R I M D E P O S T I 2 1
M D E P O S T
következmény, hogy a tutti állásoknál egy vonósze-
nekar szól. De mi esélye is lehetne két oboának 28
hegedű ellen? Strauss Rózsalovagja és a La Valse
szép volt.
A másik hangversenyt azért emelem ki, mert
sajnos Claudio Abbado ritkán vezényel Bécsben, így
mindenképp kötelező program volt az Orchestra Mo-
zart fellépése. És hagyjuk is a darabokat, mert ebben
az esetben valami más volt fontos: a hangzás. Kama-
razene hatvan fővel. Olyan széles skálája a dinamiká-
nak, melyet még a Musikvereinban is ritkán lehet
tapasztalni. Ha a halk részeknél valaki köhög egyet,
nem lehetett volna hallani a zenekart. Olyan lágyan
ölelt körül a zene, mint patak a köveket. Félelmetes
élmény volt. És aki mindezt létrehozta, az Abbado.
Minden mozdulata az eleganciát és a tökéletességet
sugározta.
A vasárnapi és a hétfői Abbado-koncertek
között került sor a Lehár Zenekar kínai estjére ugya-
nebben a teremben. Bár nekem a próbák alatt nem
tűnt fel, de – mint a koncerten elmondták a moderá-
torok – énekesnőnk, Ma Yiming a kínai népdal legje-
lentősebb interpretátora napjainkban. Érdekes dolog
ez Bécsben, hogy egymást követő napokon ennyire
eltérő produkciók férnek meg egymás mellett. Hogy
egyáltalán ennyi minden és mindenki megfér egymás
mellett. Furcsa érzés volt nézni azt a helyet, ahol elő-
ző este az egyik legnagyobb karmester állt, most pe-
dig egy kínai úriember próbál megbirkózni a négyne-
gyedes ütemmel.
A teljesség leghalványabb igénye nélkül ra-
gadtam ki pár eseményt, de ne felejtsük el, hogy csak
a Theater an der Wienben és a Musikverrein Nagy-
termében jártunk. A sor nagyon hosszan folytatható
lenne az operaházak és színházak sorával, különböző
alternatív koncerttermekkel, kiállításokkal. Az min-
denesetre megfontolandó, hogy szinte bárhova be
lehet jutni öt-hat euróért, ami óránként jelent mond-
juk két eurót. Ennyit mindenképp megérnek ezek az
életre szóló élmények.
By F. J.
vagyis ha minden alkalommal megnézte az ember,
akkor sem tudta megunni. Annyi apró momentum,
annyi szellemesség volt, hogy egy előadás alatt min-
dent nem lehetett észrevenni. Lauretta áriája mindig
nyíltszíni tapsot kapott (O mio babbino caro), de meg
is érdemelte Ekaterina Sadovnikova, aki nem melles-
leg mind a három darabban énekelt. De a tetőpont
csak ezután következett: mikor a rokonokat kiveri a
házból főhősünk (melyet a szerepcserének köszönhe-
tően saját magától örököl), bejönnek a munkások és
bezárulnak a szoba falai, vagyis újra konténer lesz
belőle, majd a többi szoba is összezárul, és a nyitókép
jelenik meg újra. Gianni Schicchi felveszi a kabátot (Il
tabarro), melyben Michele van végig az első egyfelvo-
násosban, és megtalálja Michele halott gyermekének
cipőit a zsebében. Ezek után gyönyörködve nézi lá-
nya, Lauretta és Rinuccio beteljesedés felé tartó sze-
relmét. De ki is áll előttünk a kabátban, Michele vagy
Gianni Schicchi? A rendező szerint mindketten, hi-
szen a szerepet ugyanaz az énekes énekli: Roberto
Frontali.
Mikor először láttam ezt a metamorfózist és a
szobák visszaváltozását konténerekké, futkosott a há-
tamon a hideg. Ez az érzés a későbbi előadások során
sem múlt el…
És még csak október van. Ezek után futószala-
gon jöttek a jobbnál jobb koncertek, a Wien Modern
és akkor még a kiállításokról és minden másról nem is
beszéltünk. A teljesség igénye nélkül emelek még ki
két koncertet.
Amikor egy 88 éves még dolgozni tud, az ki-
sebb csoda. Ahogyan teszi ezt Georges Pretre, az ma-
ga a csoda. Novemberben vezényelte a Wiener
Symphoniker-t tiszteletbeli karnagyuk, és nem akár-
milyen programot hallhattunk. Kezdték a Beethoven
negyedikkel, azután a Rózsalovagszvitt, majd a La
Valse. Szerelem a köbön, vághatja rá mindenki, és ez
egy 88 éves embertől. Az egyik legszebb ívű koncert
volt az őszi kínálatban. És természetesen mindent kí-
vülről dirigált. A karmesterpulpitusig elmenni alig
tudott, de amit aztán művelt, egy húszéves is megiri-
gyelné. De hogy ne csak mindig pozitívumokról be-
széljünk, jogosan tehetjük fel a kérdést: az a rengeteg
zenész, aki a Beethoven-szimfóniát játszotta, hogy fért
volna be anno az Eroica-terembe? Ugyanis a
Lobkowitz-palotában található Eroica terem bár a har-
madik szimfóniáról kapta a nevét, de a negyedik ősbe-
mutatója volt itt. Ma is bárki kibérelheti, ha pl.
„álomesküvőt” akar - jelentsen is ez bármit -, a bérbe-
adó szerint maximum 60 ülőhely alakítható ki. Ma-
gyarul a zenekar talán még befért volna... Mindez nem
jelentene számomra sem problémát, ha nem lenne az a
Magyar Diákok Egyesülete
Verein Ungarischer Studenten
Collegium Hungaricum
A-1020 Wien, Hollandstrasse 4
Tel.: +43 664 274 8326
E-mail: [email protected]
www.mde.hu
Legyél te is szerkesztő!
Ha szívesen írnál egy cikket valamilyen
témában, vagy csak megosztanád másokkal
a véleményedet, tapasztalataidat, jelentkezz
nyugodtan!
E-mail cím: [email protected]
Támogatóink:
MDE Post
Felelős szerkesztő: Tóth Kata
Főszerkesztő: Csicsóova Nika
Munkatársaink: Aranyosi Ádám,
Gregor András, Kubis Viki, Trojkó
Tamás, Vozár Ilona Ildikó, Pauer
Krisztina, Bálint Endre,
Köszönjük!