Irreverzibilis közgazdaságtan

Martinás Katalin, Atomfizikai Tanszék

Irreverzibilis Közgazdaságtan• A közgazdászok között egyetértés van abban,

hogy a mai (neoklasszikus) elmélet nem a valódi gazdaság elmélete, de abban is, hogy csak ez az egyetlen lehetséges út a matematikai közgazdaságtanhoz!.

• Az előadásban egy újragondolt matematikai közgazdaságtan kereteit vázoljuk fel.

Felépítés• Bemutatjuk, hogy a mai közgazdaságtan

történetileg a termodinamika első és második főtételeinek megfeleltethető elveken alapszik. amelyekből az irreverzibilis termodinamikához hasonló elméletet kapunk.

• Az irreverzibilis gazdasági leírásban az egyensúlyi hipotézis alkalmazásával visszakapjuk a neoklasszikus elmélet eredményeit.

Eredmény

A két közelítés összehasonlítása azt indikálja, hogy a modern közgazdaságtan „eredményei” jelentős részben az egyensúly hipotéziséből erednek, és nem a gazdaság természetéből.

A piaci erők

• Alkalmazásként bemutatjuk, hogy a materiális javak cseréjénél értelmezhető a piaci erő és a hatékony piaci szabályozás. A szellemi és kulturális javak természetéből azonban az következik, hogy nem lehet hatékony piaci szabályozás

Történetem• II. főtétel (irreverzibilitás) a természet preferenciája

• Termodinamikai analógia„Gazdasági entrópia”

• 1986 Bródy-Martinás-Sajó: Essay on Macroeconomics, Közgazdasági Szemle

Történet• Robert U. Ayres Katalin Martinás

On The Reappraisal Of Microeconomics: Economic Growth And Change In A Material World, Elgar, 2005

• Martinás Katalin, A változás humáncentrikus értelmezése ökofizikai felfogásban, in: Nováky E Változás és jövő, Budapest: Püski Kiadó, 2008

• Martinás Katalin: The Greatest Happiness Pronciple, 2010

• Martinás Katalin: From Simple to Complex, 2010

Neoklasszikus elmélet

• Equilibrium• Rationality• Greed

A közgazdaságtan újra gondolása

I és II főtétel

• Irreverzibilis közgazdaságtan

• + Egyensúlyi hipotézis

• Neoklasszikus elmélet

I. Főtétel

A szereplőTermészetes vagy jogi

személy

Tulajdonos• jószág leltár

Matematikai modell

• Jószág- minden, ami hasznos, értékes

Xai(r,t)

a – tulajdonos (szereplő) a=0,1,...N

i – típus i=1,....n

a=0 természet

Jószág típusok

• Materiális – energia/anyag megmaradás• Nem-materiális

– pénz – Idő (munka)– Tudás (információ)– Relációs javak– Fiziológiai javak

A gazdasági extenzivek• Def: jószág

• Mérlegegyenlet

• DX = F + T + K – D

• Gazdasági extenziv – szűkös (korlátozott teremtés)

I. Főtétel

• A szereplőket a gazdasági extenzívekkel jellemezzük

• A szereplő gazdasági döntései a javak mennyiségeitől függenek

Döntés • Választás a felimert lehetőségek közül • „Valamit valamiért” q• Egység kosár – q= Ie

A készlet változása

Xai(t+1)= Xa

i(t)+ Σj Iajeaj i+ Ca

i

Döntési kritérium• A legjobbat választjuk

II főtétel • Minden ember boldog akar lenni

CONGRESS, JULY 4, 1776The unanimous Declaration of the thirteen

united States of America

• We hold these truths to be self-evident, that all men are created equal, that they are endowed by their Creator with certain unalienable Rights, that among these are Life, Liberty and the pursuit of Happiness. — That to secure these rights, Governments are instituted among Men, deriving their just powers from the consent of the governed, —

•  

Utilitarizmus– Jeremy Bentham (1748-1832)

Jeremy Bentham• "[Joseph] Priestley was the first (unless it

was Beccaria) who taught my lips to pronounce this sacred truth:- That the greatest happiness of the greatest number is the foundation of morals and legislation."

Bentham• Utility is that property in any object,

whereby it tends to produce benefit, advantage, pleasure, good, or happiness...or...to prevent the happening of mischief, pain, evil, or unhappiness"

Boldogság- GDP - USA

4.95

5.00

5.05

5.10

5.15

5.20

5.25

5.30

5.35

5.40

Not Married Married

Ave

rage

Life

Sat

isfa

ctio

n

4.20

4.40

4.60

4.80

5.00

5.20

5.40

Employed Unemployed

Ave

rage

Life

Sat

isfa

ctio

nA boldogság – Angol felmérés

Source: BHPS, 1997-2003. N = 74,481

A) By Employment Status A) By Marital Status

Simone Borghesi and Alessandro Vercelli (2008)

• H = H(Y, YR, Y – Y*, G, R, E, I, U, He )

Sonja Ljubormirsky (2008)

• H =H(X, A,V,G)

Gazdagság

• Z = H(X) = Z(X)

• érték: v(X)= ∂Z/∂X

Döntés: I

• Várható gazdagodás

–Faj = ∂Z/∂Iaj = Σi vai eaj

i

–Intenzitás - erőtörvény

–Iaj = Laj Faj

A készlet változása

Xai (t+1)= Xa

i(t)+ Σbj Iabjqabj i +

+ Cai + ca

i yaa(t)

Cserében az árpab

i = (Lab i va

i + Lba i vb

i ) (Lab

i + Lba i)

Numerikus megoldás

• V= M/X• V = M/(X1 + X2 ...) log (M/X)• 3 szereplő: I,M,H• 3 termék+ pénz

• Termelési vektor• Kezdő készletek• L paraméterek

0 5000 10000 15000 20000 250000,01

1000

1E8

prod

uctio

n

time

1-2 log, 3 (m/x)^(0.5)

0 500 1000 1500 2000

prod

uctio

n

time

Piaci erők

• FAi = (vAi – p)• FBi = –(vBi – p)

• Force law JAi = XAi(FAi) JBi = XBi(FBi)

Lineáris közelitésben

∀ ∆XA i = LA i (vA i – p)∀ ∆XB i = LB i (vB i – p)

• ∆XA i + ∆XB i = 0• p = (LA ivA i+LB ivB i)/(LA i+LB i)

Speciális eset

• LAi = LBi = 2L

• JAB,i = L(vAi – vBi)

Szimbolikus javak

• Jab + Jba >< = 0

• Tudás • Jab + Jba > 0.

Piaci szabályozás?

• A tudás áramláshoz nem definiálható valódi piaci erő, ezért a szabályozás sem lehet piaci típusú.