magyary-terv tata

MAGYARY-TERVTATA FEJLŐDÉSE A XXI. SZÁZAD ELSŐ FELÉBEN

MAGYARY ZOLTÁN TÁRSADALOM- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI, IGAZGATÁSSZERVEZÉSI

ÉS HELYI GAZDASÁGFEJLESZTÉSI TERV

TATA 2008

MAGYARY-TERV

Kiadja: Tata Város ÖnkormányzataMichl József polgármester

Polgármesteri Hivatal2890 Tata, Kossuth tér 1.

Szerkesztette: Magyar Szinergia Ház Egyesület1158 Budapest, Klebelsberg Kuno u. 31.

László Tamás, az Egyesület elnöke

Lektorálta: Gasparics Gyula PhD.

Fotók: Bálint GyörgyCímlapfotó: Varga Norbert

Archív fotók: Kuny Domokos Múzeum

ISBN: 978-963-06-5297-1

Borítógrafika és könyvterv: Dobó KrisztinaNyomtatás: Sollers Nyomda

Belecz Zsolt ügyvezető igazgató

2008.

�

T a T a 2 0 0 8

TATA FEJLŐDÉSE A XXI. SZÁZAD ELSŐ FELÉBEN

Milyen egy jó terv, milyen egy jó program? Ami világos célokat tűz ki; ami tőlünk függ, akik eltervezzük Tata társada-lom- és településfejlesztési programját, és akik együttműködve végre-hajtjuk azt; ami konkrét; ami megvalósítható; ami időben lehatárolt; ami ellenőrizhető; és végezetül az, ami kapcsolatot teremt.

Milyen a jó terv? Olyan, amelynek olyan számon kérhető részletei vannak, amelyek Tata számára, minden itt élő számára re-ményt, távlatot, gyarapodó városi létet jelentenek.

Olyan tervre van szükség, amely megbízható irányt mutat; amelyhez a helyi közösségek, intézmények, vállalkozók, a civil szer-vezetek, a kistérségi önkormányzatok kapcsolódni tudnak; amelyben tudják és látják a felelősségi viszonyokat. Olyan tervre van szükség, amely a „tataiságot” erősíti, fejleszti, amelyből az itt élők erőt me-ríthetnek.

A Magyary-tervet ezen alapelvek szel-lemében állítottuk össze, ugyanakkor a folyamatos tervezést tűztük ki célul, hisz nem gondoljuk, hogy Tata fejlődésének a menete lezárt, a jövőben is számos új gon-dolat, tény, igény, összefüggés merülhet fel, ami a továbbtervezést indokolja. Jelen tervet éppen ezért csak kiindulási pontnak tekintjük, Magyary Zoltán szóhasználatá-val „átfogó tervnek”, amely Tata fejlődésé-ben „az összes életbevágó és fontos kérdések megoldására kiterjed, és egyúttal lehetősé-

Cseke-tó és Angolkert részlet

�

Magyary-tervM a g y a r y - T e r v

get nyit olyan kérdések megoldására, amelyek rövid lélegzetű, ötletszerű cselekvéssel soha nem lennének megoldhatók.” (Magyary Zoltán: Mi lesz Tatatóvárosból?)

A további tervek, részletek, részprogramok kimunkálásában változatlanul számítunk Tata város polgárainak, közösségeinek, intézményeinek támogatására. Készek vagyunk további gondolatok, ötletek befogadására, ugyanakkor a Magyary-tervet több évtizedes programnak gondoljuk, amelyet a mindenkori városvezetés vezérfonalként használhat, és a város lakói is ebben a hosszú távú – kb. ötvenéves – keretben gondolkodva találhatják meg saját és az elkövetkező generációk szebb, kiteljesedettebb életkereteit.

Tatai sokadalom

T a T a 2 0 0 8

ELŐSZÓ

Mi a célja a Magyary-tervnek? A közös fejlesztési célok megfogalmazása, alap, keret, amely Tata hosszútávú,

több évtizedes fejlődését meghatározza. Nem csu-pán szakpolitikai anyag, hivatása elsősorban az, hogy Tata városa meghatározza az elkövetkező év-tizedek fejlődési pályáját, célokat tűz ki, amelyek-nek a város vezetése az élére áll. A Magyary-terv vízió a jövő Tatájáról a gazdag múltra, az épített és természeti kincsekre építve. Kultivált táj, kultivált emberek, közösségek – nem félünk kimondani, hogy ez a célunk, mert úgy gondoljuk, hogy min-den téren, programokban a magas színvonal, a minőség illik Tatához…

A Tata XXI. századi fejlődésének keretet adó Magyary-terv kínálat az egész város számára, nem csupán az önkormányzat anyagi, szellemi forrásaira alapoz, hanem az egész város közösségét szólítja meg. Számtalan ötletet, programot javaslatot tartalmaz, amelyek megtermékenyítik az itt élők, itt működő közössé-gek képzeletét. Az ötletekből kultúrát formálunk, mert az ötlet maga még nem kultúra…

A fenntartható fejlődés, a „zöld gondolat” Tata fejlődésének szerves, ter-mészetes, organikus szempontjai. Kifejtjük, hogy milyen eszmék, igazodási pontok mutatnak utat a város jövőjét tervezők számára.

Tata népességmegtartó képességének fokozása mellett a képességmegtartó né-pesség – vagyis az itt élők minél magasabb szintű iskolázottsága, a polgárosultság magas szintje, a közéletbe való bekapcsolódás erősítése – is rendkívül fontos szá-munkra.

A Magyary-terv újszerű eszközrendszerrel is szolgál. Számtalan kisebb-na-gyobb programot adunk, amelyeknek szervezője, irányítója, kezdeményezője az önkormányzat, de amelyekhez csatlakozni is lehet. Minden itt élőre, a több,

Michl József polgármester

�

mint félszáz civil szervezetre támaszkodva indulunk a közvetlenebb demokrácia felé. Ennek a közvetlenebb demokráciának már ma működő, ható érvényes-ségéről győzött meg az a számtalan élénk érdeklődéssel kísért fórum, találko-zó, amelyeken a 2007 őszén megjelent Magyary-terv Vitairatát megismerték, megvitatták a tatai közösségek, intézmények. Erőt és reményt ad az, hogy több száz írásos vélemény is érkezett, amelyeket beépítettünk a Magyary-tervbe, sőt ezt annyira értékesnek tartottuk, hogy az összes hozzászólást egybeszerkesztve mellékeljük a könyvhöz.

A Magyary-terv társadalmi vitája 2007 novemberében zárult le, a több, mint négyszáz írásos észrevételt 2008 májusáig dolgoztuk fel, építettük bele a Ma-gyary-terv végső változatába. Ugyanakkor decembertől már a Magyary-terv Vi-taanyagának szellemében folytattuk munkánkat. Elkészítettük Tata Közoktatási

intézkedési tervét, megalkottuk a Gyermekbarát város koncepciót, elfogadtuk Tata marketingkom-munikációs stratégiáját, majd a települési és térségi turisztikai koncepciót is. A kistérségi szak-mai összefogást szolgálja többek között a Tata-Neszmélyi borút program. Dolgozunk a Kossuth tér átépítésének tervein, a Kris-tály-fürdő rekonstrukcióját ké-szítjük elő. Ugyancsak ezzel az időponttal indult el az Integrált Városfejlesztési Stratégia kidol-

gozása, mely a város teljes területfejlesztési célú átvilágítását és rövid, közép és hosszú távú fejlesztési koncepcióját tartalmazza. Ennek fontos fejezete a város antiszegregációs felmérése és intézkedési terve.

Tata társadalom- és településfejlesztését, igazgatásszervezését és gazdaságfej-lődését a XXI. század első felében meghatározó Magyary-tervet Tata és Tóváros egyesítésének 70. évfordulóján, 2008. július 1-én a következő 70 évre azzal bocsátjuk útjára, hogy bizalommal mondjuk, hogy ma is jó tatainak lenni, de úgy reméljük, hogy a jövőben még jobb lesz!

Tata, 2008. július 1. Michl József

polgármester

�

Csónak a tavon

KÖSZÖNET

A Magyary-terv készítését a 2006-os önkormányzati választások után határozta el a város vezetése. Az ötletet Magyary Zoltánnak 1938-ban megjelent „Mi lesz Tatatóvárosból?” című írása adta, ami új feladato-

kat, célokat fogalmazott meg a két város egyesítése kapcsán. Ezen ötlet mentén született meg Michl József irányításával a Magyary-terv vitaanyaga. A város új vezetése a terv végső kidolgozására Tata és Tóváros 1938. július 1-i egyesítésének 70. évfordulóját tűzte ki.

Szűkebb körű egyezetésekkel kezdődött a munka, amelyben Michl József pol-gármester, Robozné Schőnfeld Zsuzsanna és Horváthy Lóránt alpolgármeste-rek vettek részt szakértők közreműködésével. A Magyary-tervet kezdettől fogva egy olyan – a város minden lakója számára közérthető – fejlesztési tervnek, programnak tekintették, amely elsőrendű várospolitikai eszköz lehet a tatai-ak szellemi, lelki, fizikai energiáinak a mozgósítására. Éppen ezért kérték fel a Vitairat és a végső Magyary-terv kidolgozásának összefogására László Tamás okl. építészmérnököt, városépítési, városgazdasági szakmérnököt, országgyű-lési képviselőt, akinek éppen a közösségfejlesztés terén van az utóbbi időkből jelentős tapasztalata. Áldozatos munkáját és a Magyary-tervhez való alázatos hozzáállását köszönjük.

Az első vázlatok elkészülte után a képviselő-testület tagjai is felelős hozzá-szólásokkal vettek részt a munkában. A Vitairat elkészítését is számos találkozó előzte meg, amelyek beépültek a tervbe. E találkozók és beszélgetések szemlélet-formáló izgalmát igyekeztünk a kész kiadványban továbbadni.

A Magyary-terv Vitairatát a város vezetőinek közreműködésével számos fó-rumon vitattuk meg. Az ottani hozzászólásokat, az írásban beérkezett észrevé-teleket, javaslatokat Osgyáni Zsuzsanna rendezte, Aradi Varga István, a tatai Városkapu Zrt. vezetője értékelte, egészítette ki. A Magyary-tervhez értékes háttéranyagot szolgáltatott Kiss Zsolt városi főépítész.

A Magyary-tervhez számos civil szervezet és magánszemélyek fűztek értékes és lényeges gondolatot, ezeket a könyvhöz mellékelt CD-n adjuk közre. Ezt a hoz-

�


zászólás-gyűjteményt egyben jelentős kordokumentumnak is tartjuk, amelyet ilyen formában is érdemes megőrizni az utókornak. Minden hozzászólónak, véleményt adó tatai polgárnak köszönjük a gondolatait, a legnagyobb elisme-rés számukra, hogy ezek szemléletükben és sok esetben konkrétan is beépül-nek a jelen tervbe, annak további részprogramjaiban szerepet kapnak, illetve a Magyary-terv mellékleteként kiadott CD-n is megjelennek. A Magyary-terv ettől nyer közösségteremtő értelmet, és képes szolgálni Tata hosszútávú társa-dalmának a fejlődését.

Michl József polgármester,Robozné Schőnfeld Zsuzsanna, Horváthy Lóránt alpolgármesterek,

Blaschek Csilla, Borsó Tibor, dr. Czunyi Zoltán, Dinga László, Gerébi Ákos, Kaszál József, Kerti Katalin, Kovács Attila, Mészáros András, Orbán István, dr. Pethő Emil,

Szabó Gyula, Tölgyesi József, dr. Varga András, Varga Judit képviselők

Tata, 2008. július 1.

8

Fotó: Weirachwér Vilmos

�

T a T a 2 0 0 8

A MAGYARY-TERV TÁRSADALMI VITÁJÁNAK MENETRENDJE 2007. OKTÓBER 15. ÉS NOVEMBER 9. KÖZÖTT

IDŐPONT, HELYSZíN JELLEG ELŐADÓoktóber 15. hétfő 12:00 óra Sajtótájékoztató Michl József polgármester október 19. péntek 18:30 Nyitó lakossági fórum Michl József polgármester, Magyary Zoltán Művelődési Horváthy Lóránt, Robozné Schőnfeld Intézet Zsuzsa alpolgármesterek, dr. Czunyi Zoltán, Borsó Tibor, Kaszál József önkormányzati képviselők október 20. szombat 14:00 óra Gazdaságfejlesztés – Michl József polgármester, Városháza, díszterem Esterházy program Horváthy Lóránt alpolgármester, Borsó Tibor önkormányzati képviselő október 25. csütörtök 16:00 óra Oktatás és kultúra, család Michl József polgármester, Városháza, kisterem és ifjúság – Öveges József dr. Varga András program önkormányzati képviselő október 25. csütörtök 18:00 óra Lakossági fórum dr. Varga AndrásVaszary János Általános Iskola önkormányzati képviselő október 27. szombat 10:00 óra Oktatás és kultúra, család Robozné Schőnfeld Zsuzsanna Művelődési Ház és ifjúság – alpolgármester, Kaszál József, Öveges József program Dinga László önk. képviselők október 27. szombat 17:00 óra Lakossági fórum Robozné Schőnfeld Zsuzsanna Magyary Zoltán Művelődési Int. alpolgármester október 30. kedd 14:00 óra Vizek és zöldfelületek – Horváthy Lóránt alpolgármester, Magyary Zoltán Művelődési Int. Mikoviny Sámuel program Borsó Tibor és dr. Czunyi Zoltán Településfejlesztés – önkormányzati képviselők Fellner Jakab program október 30. kedd 17:00 óra Lakossági fórum Kaszál József önkormányzati képviselőVaszary János Általános Iskola november 5. hétfő 10:00 óra Településfejlesztés – Michl József polgármester Hotel Kiss Fellner Jakab program Beleznay Nándor (Wagner Solar Hungária Kft.) november 5. hétfő 10:00 óra Oktatás és kultúra, család Robozné Schőnfeld Zsuzsanna Városháza, kisterem és ifjúság – alpolgármester, Kaszál József, Öveges József program Dinga László önk. képviselők november 5. hétfő 17:00 óra Lakossági fórum Dinga László önkormányzatiFazekas Általános Iskola képviselő november 5. hétfő 18:00 óra Lakossági fórum Michl József polgármester,Jávorka S. Szakközépiskola Gerébi Ákos önkormányzati képviselő november 6. kedd 14:00 óra Gazdaságfejlesztés – Michl József polgármester,Pálmaház Esterházy program Kaszál József önkormányzati képviselő

10


november 6. kedd 17:00 óra Lakossági fórum Kovács Attila önkormányzati képviselőTSZ iroda november 7. szerda 17:00 óra Szolidaritás: szociális Robozné Schőnfeld Zsuzsanna Magyary Zoltán Művelődési Int. és egészségügyi rendszer – alpolgármester, Kaszál József Giesswein Sándor program önkormányzati képviselők november 7. szerda 17:00 óra Lakossági fórum dr. Pethő Emil önkormányzati képvis.Agostyáni könyvtár november 8. csütörtök 18:00 óra Lakossági fórum dr. Czunyi Zoltán önkormányzatiKemobil Rt. képviselő november 8. csütörtök 19:00 óra Lakossági fórum Horváthy Lóránt alpolgármesterConcerto Zeneiskola november 9. péntek 17:00 óra Lakossági fórum Borsó Tibor önkormányzati képviselőJázmin u. Általános Iskola

A Magyary-terv vitairata a város közvéleményét rendkívüli mértékben meg-mozgatta. A célzott, tematikus találkozókon, lakossági fórumokon számos ér-tékes hozzászólás hangzott el, írásban is több száz észrevételt kaptunk. Ezeket az észrevételeket beépítettük a Magyary-terv végleges változatába. A hozzászó-lásokat fejezetenként csoportosítva, szöveghű formátumban CD-n mellékeljük a kiadványhoz.

A tatai vadon

11

T a T a 2 0 0 8

KI VOLT MAGYARY ZOLTÁN, PROGRAMUNK NÉVADÓJA?

„Az emberek számára azt a tudatot és szilárd bizalmat kell megadni, hogy az állam egyrészt erős, másrészt azt, hogy az állam az övék...”

(Magyary Zoltán: Államélet, 1��)

Magyary Zoltán 1888. június 10-én katonatiszti családban született Tatán. A Budapesti Piarista Gimnáziumban érettségizett jeles eredménnyel.

Államtudományi, államszámviteli tanulmányokat folytatott a Páz-mány Péter Tudományegyetemen, ahol 1�12-ben jogtudományi doktorátust szerzett. A Vallás- és Közoktatási Minisztériumban gróf Klebelsberg Kunó miniszter mellett dolgozott, a tudománypolti-kai ügyosztály vezetőjeként felügyelte és irányította az egyetemeket, főiskolákat, az Országos Magyar Gyűjteményegyetemet és a tudo-mányos élet egészét. Tanulmányutakat tett számos európai ország-ba – Svájcba, Olaszoszágba, Németországba, a Szovjetunióba –, valamint az Amerikai Egyesült Államokba. Mindenütt az államélet megújításának lehetőségeit, módszereit ku-tatta, a „cselekvő állam” vált eszményképévé.

A Pázmány Péter Tudományegyetem Közigazgatás- és Pénzügyi Jogi Tanszékének egyetemi tanára volt. Bethlen István miniszterelnök a magyar közigazgatás egyszerűsíté-sét előkészítő munkálatok megszervezésével bízta meg, s 1��1-ben létrehozta a Magyar Közigazgatástudományi Intézetet. Sorra jelentek meg a közigazgatást elemző és fejlesztését célzó írásai. Műhelyteremtő munkásságát egyetemi tanszékén és az általa vezetett intézetben teljesítette ki. 1��8-ban Györffy István és Teleki Pál mellé kinevezték a Táj- és Népkutató Központ hármas vezetőségébe.

Tatával a kapcsolata akkor újult meg, amikor korszerűsítési elképzeléseinek gyakorlati terepet keresett, és erre az akkori tatai járást találta a legalkalmasabbnak. Szakmai és tu-

12


dományos szempontból egyaránt kiváló tanulmány született; A közigazgatás és az emberek (Bp., 1��), amelyet Kiss Istvánnal együtt írtak és adtak közre. Ezt követően számos gya-korlati kezdeményezés fűződött a nevéhez, amely a „város és vidéke” fejlesztését, fejlődését szolgálta. Ennek egyik jelentős eleme a népfőiskolai képzés elindítása volt (1��0), amelyre a megye számos településéről érkeztek fiatalok, hogy korszerű ismeretekkel gazdagodjanak, hogy „jó polgárként” átgondolják a tennivalókat saját településük fejlesztése érdekében is. Tata életében fontos szerepet játszott Tata és Tóváros egyesítését célzó törekvése, amely si-kerrel járt. Tatából és környékéből „mintajárást” akart formálni.

Magyary Zoltán a magyar közigazgatástudomány első és sajnos mindmáig egyetlen nemzetközi mércével mérve is kimagasló, iskolateremtő egyénisége. Mind ő, mind az általa irányított szellemi bázis számos tekintetben olyat alkotott, ami nem csupán a maga korában számított progresszívnek, hanem évtizedekkel később, az alapvetően megváltozott társa-dalmi körülmények között is hasznosítható értéknek bizonyult.

Életművét elsodorta a II. világháború, a műhelyeihez tartozók viszont a mai napig őrzik emlékét. Tata közelében, Héregen halt meg 1��. március 2�-én.

Magyary Zoltán 200�-ban posztumusz Magyar Örökség-díjban részesült.

Magyary Zoltán egyesítő személyiség volt, műhelyteremtő munkássága során a két világháború közötti magyar valóságot kritikusan, rendkívüli éleslátással szemlélte, előremutató és átfogó javaslatokkal állt elő. Ezek között a mi szem-pontunkból különleges helyet foglal el az 1938. szeptember 23-i dátummal megjelent Mi lesz Tatatóvárosból? című vitairata, amit jelen írás szellemi előz-ményének tekintünk, s ezért adjuk közre fakszimile kiadásban a Magyary-terv mellékleteként.

Magyary Zoltán a mai magyar valóságot, a társadalom végzetes kettészakadá-sát, az állam és a társadalom közötti ellentéteket valószínűleg kritikával illetné. Bizonyosan látná, hogy a települések élete ma sokkal összetettebb, számos új szempont érvényesül a környezetvédelemtől kezdve az informatikai robbaná-son át a társadalom új, másfajta szervezési igényéig. Bizonyosan látná, hogy a települések fejlődésében, így Tatáéban is, mennyi kárt okozott a szocializmus település- és társadalomfejlesztési gyakorlata. Ezt sajnálatos módon a rendszer-változtatás utáni időszak nem tudta felszámolni, sőt az elmúlt másfél évtizedben újabb ellentmondások halmozódtak fel, mi több, újabb jelentős feszültségek keletkeztek. Úgy gondoljuk, hogy Magyary Zoltán a város társadalmának meg-erősítésével, integrált településfejlesztéssel, igazgatásszervezési és helyi gazda-ságfejlesztési programmal Tata ismételt „egyesítését” célozná meg.

1�

T a T a 2 0 0 8

1�


1�

T a T a 2 0 0 8

1�


1�

T a T a 2 0 0 8

18


1�

T a T a 2 0 0 8

20


21

T a T a 2 0 0 8

22


2�

T a T a 2 0 0 8

2�


2�

T a T a 2 0 0 8

2�


2�

T a T a 2 0 0 8

28


2�

T a T a 2 0 0 8

�0


�1

T a T a 2 0 0 8

�2


��

T a T a 2 0 0 8

��


��

T a T a 2 0 0 8

��


37

T a T a 2 0 0 8

TATA FEJLŐDÉSÉNEK KOMPLEX PROGRAMJA – ALAPELVEK

T ata fejlődését a már benne meglévő történelmi, lelki, szellemi, gaz-dasági energiák, az épített és természeti környezet erőforrásainak, ér-tékeinek kellő összehangolásával, ezek egymást erősítő hatására való

támaszkodással biztosíthatjuk.A fejlesztési terv alapvető eleme a helyi társadalom fejlesztése. A város ön-

kormányzata ma is, és a jövőben még inkább jelentős szellemi, erkölcsi és anyagi erőt áldoz a helyi identitás – általában a „tataiság”, de ezen belül is az egyes város-részek önazonosságának – erősítésére, miközben különös figyelemmel kíséri a meglévő közösségek, egyesületek, alapítványok, alkotó szellemi műhelyek, hitéleti testületek, oktatási, művelődési, érdekvédelmi szervezetek, gazdasági-termelő közösségek stb. működését, valamint támogatja az ilyen szerveződések alapítását. A helyi társadalom folyamatos fejlesztése, építése nélkül minden településfej-lesztési akció csonka, befejezetlen. Mindennek egyik bevált eszköze az ünnepek, találkozások, közösségi alkalmak szervezése, az ilyen irányultságú hagyományok ápolása, újak teremtése. Az egyes programokba – ahol erre mód van – helyi civil szervezeteket is be kívánunk vonni, és számítunk a közösségek, polgári műhelyek alkotó közreműködésére. Ez lehet a közösségfejlesztés és a helyi identitás erősíté-sének legintenzívebb formája.

A településfejlesztés a város vala-mennyi közösségi, szellemi és gazdasá-gi energiaforrásának együttműködését igényli. Az önkormányzat feladata az összehangolás, a felügyelet, a minőség biztosítása, az ellenőrzés, az egész vá-ros, a helyi közösségek érdekét optimá-lisan szolgáló programok kiválasztása, a lakosság megszólítása, véleményének kikérése.

Március 15. a tatai Várban

38


Tata külső (kifelé történő) terjeszkedésével szemben a város belső (jelenlegi városhatáron belüli) részeinek újjáélesztése jelentős megtakarításokat eredmé-nyezhet. Ez nemcsak gazdasági, hanem társadalmi és környezeti szempontból is kedvező. A fejlesztések során ezért fordulunk a belső városrészek, kiemelten pedig a tágabb értelemben vett városközpont, Tata és Tóváros hagyományos fő-utcáinak, főtereinek megújítása felé.

Néhány szempont az egymást erősítő hatások érvényesítésére:• a helyi értékekhez és igényekhez alkalmazkodó fejlesztés; • az élet összetettségét figyelembe vevő fejlesztések;• az ún. „zárványok” felszámolása a város egészének szem előtt tartásával; • a város kisebb, természetes egységekre bontása („falusítás”);• minden fejlesztésben a helyi kötődések (identitás) erősítésére való törekvés; • az ingatlanfejlesztés egyben közösségfejlesztés, párbeszéd a helyi közössé-

gekkel;• családbarát fejlesztés a lakásépítésben és munkahelyteremtésben egyaránt; • külterjes fejlesztés helyett belterjes fejlesztés; • mindennemű fejlesztésben a teljes élettartamra történő tervezés;• az egyes emberek idő- és energiaráfordításainak, ezek változásainak, men-

nyiségének figyelemmel kísérése; • a meglévő városi infrastruktúrával (a közművektől a közintézményekig)

való együttműködés.

Tata fejlődésében alapvető a fenntarthatóság elve. Ez azt jelenti, hogy biztosítani tud-juk a Tatán és a kistérségé-ben élők számára az emberi szükségleteket a jelenben, ugyanakkor három alapvető területen, a gazdaság fenn-tartható működtetésében, a társadalmi viszonyok el-fogadható, rugalmas és ön-korrekcióra képes formáinak megvalósításában, a művi és természeti értékek megtartá-

Fénynyalábok az Angolkertben

39

T a T a 2 0 0 8

sában képesek vagyunk megőrizni a környezetet és a természeti erőforrásokat a jövendő generációk számára.

Egy rendkívüli építészeti és történeti értéket hordozó épületegyüttes re-konstrukciója vagy egy reprezentatív sétatér kialakítása – ilyen Tatán az Eszter-házy-kastély és a Kossuth tér – a település vezetése számára kötelező és felettébb hálás célnak számít. A fenntarthatóság alapelvét illetően a kérdés az, hogy a beruházást, amelyik a lakosság vágyait testesíti meg, a közösség hogyan kíván-ja és tudja gazdaságosan működtetni, életben tartani? Hiszen egy épület, egy köztér átépítése, felújítása hosszú távon csupán a feladat kezdetét jelenti, mivel ezeket az eljövendő évtizedek során fenn kell tartani, amihez forrásokat kell biztosítani, amiket javarészt magának a beruházásnak és az általa megmozdított egyéb gazdasági és társadalmi aktivitásnak kell „megtermelnie”. Tehát már elő-zetesen fel kell tárni, hogy a projekt miképpen és miből tartja majd el magát, és mi a biztosítéka annak, hogy a terv gazdaságilag évtizedekre előre meg-alapozott. Egyenként be kell mutatni azokat a személyeket, szervezeteket, vállalkozásokat, amelyek itt kívánnak működni, számításokkal kell szemlél-tetni, miből várható a bevétel, amely az elvárt, vagy az előreláthatóan szükséges további fejlesztéseket fedezni tudja. Mindez összegezve azt jelenti, hogy a projekt nem csupán grandiózus kí-vánság, nemcsak politikai akarat eredménye, hanem a gazdasági felemelkedés hiányzó eleme is, és ezért a társadalmi környezet, a közösség tevőleges támo-gatását élvezi. Az az elképzelés, pályázati projekt, amely a jövőben nem tud ily módon hosszú távon fenntarthatóvá válni, nem kaphat támogatást. A felsorolt feltételeket a „tegnapi” szemlélet alapján lehetetlen volna teljesíteni. A javasolt út a környezet, a közösség akaratának, a természetes és várható folyamatoknak a feltérképezése, a városi és a kistérségi szándék közös mederbe terelése; vagyis a fenntarthatóság legfőbb feltétele a partnerség, a közösség összekovácsolása.

Tata fejlődését csak egy cselekvő, szolgáló, együttműködő, lelkesítő önkor-mányzat tudja hatékonyan szolgálni. Ez a hatósági, az együttműködő, a tá-mogatási, a költségvetési, a forráskereső és pályázati, majd városüzemeltetési, igazgatási, fenntartási, működtetési eszközök együttes, egybeérő használatát egyaránt jelenti.

Fúvószenekar a Vár előtt egy március 15-i ünnepségen


A három terület szoros együttműködése egymást erősítő hatású lehet, min-den programban erre kell törekedni. A társadalom-, a településfejlesztés és az igazgatásszervezés együttesen a következőkben vázolt módon helyi gazdaságfej-lődést is eredményez. Tata fejlődési terve egy sok elemből álló gazdaságfejlesz-tési program, amelyben egyaránt építünk a meglévő és a tervezett termelő ipari és mezőgazdasági egységek, a kereskedelem, a vendéglátás, az idegenforgalom rendszerének, a környezetvédelem, a városi infrastruktúra, a városi intézmé-nyek hatékony működésére. Minden egyes programunkban törekszünk az eu-rópai eszmék, példák, törekvések megjelenítésére, a magyarországi megvalósult és tervezett programok helyi viszonyokra történő alkalmazására is.

Városi-önkormányzati adatvagyon

A fejlesztésnek az alapja egy biztos városi-önkormányzati adatvagyon. Ez ki-terjed az épített és természeti környezet adataira (ez „Tata épített és természe-ti környezetének leltárja” és „Tata építészeti nyelve”), az intézmények adataira (egészségügyi, oktatási, kulturális, szociális, városüzemeltetési és egyéb intéz-ményeknek a befogadóképességre, a foglalkoztatottakra vonatkozó adatai stb.),

a gazdasági szereplők nyilvános adataira, a város lakóinak adottságaira (demográfiai adatok: kor- és vagyoni összetétel, kép-zettség, családstruktúra, gazdasági aktivi-tás stb. az egyes városrészekre lebontva), az önkormányzat működésére, a közbeszerzés adataira, a pályázatokra, gépjárműparkra, környezeti adatokra (környezeti ártalmak: zaj-, levegő-, talajszennyezés, vizek szen-nyeződése stb.), a közlekedés adataira, to-vábbá minden olyan adatra, tényre, ami a város életében fontos lehet. Ez az adatbázis részleteiben rendelkezésre áll, ezt tovább kívánjuk fejleszteni, rendszerré kiépíteni, amelyet folyamatosan bővítünk, és elérhe-tővé teszünk.

Kovácsoltvas rács a Hajdú utcában

40

T a T a 2 0 0 8

TATA FEJLŐDÉSE 1938-2008. HELYZETKÉP

A demográfiAi helyzet, A népesedési viszonyok AlAkulásA 1930-tól nApjAinkig

Tatának 1930-ban 6.500, Tóvárosnak 5.500 lakosa volt. A két város egyesí-tése által akkori nevén Tatatóvárosnak 12.000 lakosa lett. Összehasonlításként érdekes lehet azon városok népességével összehasonlítani, amelyek a Magyary Zoltán Mi lesz Tatatóvárosból? című vitairatában szerepelnek:

A TELEPüLÉS NEVE LÉLEKSZáM 1930 LÉLEKSZáM NAPJAiNKbANKeszthely 10.644 21.944Komárom 7.562 19.535Kőszeg 8.537 11.450Moson-Magyaróvár 15.977 31.000Tatatóváros 12.002 23.945Zalaegerszeg 13.072 60.000

A demográfiai viszonyok alakulása terén Zalaegerszeggel való összehasonlítás méltánytalan, hiszen megyeszékhely lett, annak minden telepítő tényezőjét ki tudta használni. Még leginkább Keszthely és Mosonmagyaróvár lebeghet előt-tünk példaképpen: mindkét település lélekszáma megduplázódott a kb. 70 év alatt. Természetesen a demográfiai helyzet alakulása a néhány számadat össze-vetésénél sokkal mélyebb elemzést igényel. Ezt a kutató, elemző munkát el kell végezni és Tata népesedési viszonyait az egyesítéstől napjainkig fel kell tárni és a XXi. század első felében várható népesedési viszonyainak lehetséges tendenci-áit előjelezni. Véleményünk szerint a Magyary-terv végigvitele két szempontból hat majd kedvezően Tata népesedési viszonyaira:

• a népesség először a mai 24 ezres szinten stabilizálódik, majd csekély mér-tékben emelkedni fog, vagyis a város népességmegtartó képessége határo-zottan erősödni fog;

41

• a város a minőségi fejlesztések, a fokozott értékvédelem és értékteremtés, a kultúra és oktatás, valamint a minőségi turizmus előtérbe helyezése révén a magasabban képzett népesség megtartását célozza meg, illetve vonzza ide, vagyis a város képességmegtartó népessége is növekedni fog.

Tata szempontjából az előzőeknél érdekesebb Tatabánya népesedési helyze-tének alakulása. 1941-ben az akkor még három község lélekszáma a következő volt: Alsógalla 1.770 fő, Felsőgalla kb. 16.000 fő, bánhida 11.763 fő. A három településrész 1947-es egyesítésekor Tatabányának mintegy 40.000 lakosa volt. A megyeszékhely lélekszáma ma 70.000 fő körül stagnál.

tAtA és tAtAbányA kApcsolAtA

Tata „kertjeiben nőtt ki” Tatabánya

Tatabánya 1902. szeptember 16-án került a helységnévtárba, 1947. október 10-én pedig már három elődtelepülésével várossá egyesült. 1950 óta Komá-rom-Esztergom megye székhelye, 1991 óta pedig megyei jogú város. Az évszá-mok azonban egy különleges várostörténet pillérei csupán.

A török hódoltság után elnéptelenedett vidékre a tatai uradalmat 1727 óta birtokba vevő gróf Esterházy József országbíró 1733. február 4-én kelt páten-se révén jöttek telepesek a Német-Római birodalom területéről Alsógallára és Felsőgallára, szlovák anyanyelvű lakosság bánhidára, mivel a belső migráció nem adott elegendő munkáskezet a szerveződő tata-gesztesi uradalom számára. Az uradalomhoz tartozott Alsógalla, Felsőgalla és bánhida is. A XiX. században a helyiek számára még az állattenyésztés és a gyümölcstermesztés jelentette a fő megélhetési forrást.

A gazdasági fejlődés szempontjából nagy jelentősége volt az Újszőny–bu-dapest vasútvonal megépítésének 1884-ben. A XiX. század végének bányafel-tárásai megváltoztatták a községek addigi életét, arculatát. A Magyar általános Kőszénbánya Rt. 1891-ben vásárolta meg a szénkitermelés jogát, és 1896 kará-csonyán felszínre került az első csille szén. A bányászat gyors fejlődése vonzot-ta a munkaerőt. A bányatelep közigazgatásilag 1902-ig Alsógallához tartozott, majd ekkor Tatabánya néven önálló község lett. Az újonnan nyíló bányák és ipari üzemek közelében kisebb lakótelepek épültek.

A munkástelepek fejlődésével a községek szinte teljesen összeolvadtak, és a bányák államosítása is meggyorsította egyesülésüket. 1947. október 1-jével bel-

42

ügyminiszteri rendeletre Tatabánya város lett, majd 1950-től Komárom-Esz-tergom megye székhelye. A ii. világháború utáni években tehát úgyszólván Tata kertjeiben nőtt ki egy új megyeszékhely. A múlt rendszer egyik mintatelepülése született meg. Tatabánya 1991 óta megyei jogú város, ma 73 500 lakosa van. A szénbányászat megszűnése után a város sikeresen alakította át gazdaságát, a haj-dani egyoldalú gazdasági szerepet, elsősorban a kiváló közlekedési kapcsolatok-ra alapozva, felváltotta egy modern, az élethez alkalmazkodni képes gazdasági kultúra és környezet.

Mi történt Tatával azalatt, hogy „kertjeiben kinőtt egy nagyváros”?

A város fejlődése mind népességében, mind gazdasági potenciáljában lefé-keződött. A nagy múltú, rendkívüli történeti és táji örökségű település elnyo-mott „kistestvérré” vált. Ez a „státusz” az elmúlt rendszerben számtalan hátrányt jelentett, ugyanakkor tagadhatatlan előnyöket is. Tata ugyanis nem, vagy csak kis mértékben szenvedte el a szocialista városépítés „vadhajtásait”; egész város-részek szanálását, lakótelepek építését, egyoldalú gazdaságfejlesztést, tájrom-bolást, a hagyományok tönkretételét úgy, hogy eközben vajmi kevés értékes új született. Ezt a korszakot úgy vészelte át, hogy „aludt”, és valahol a mélyben készült egy szebb jövőre. Ezt azért tehette meg, mert meg tudta őrizni a polgár-ság, a tág értelemben vett humán értelmiség nyitottságát, hajlékonyságát. Meg-őrizte iskoláit, kultúráját, több-kevesebb sikerrel igyekezett az építészeti és táji örökségét megvédeni a jövő számára. Ezek a néhány évtizedig háttérbe szorult értékek azok, amelyekre ma Tata a jövőjét alapozni tudja: a gazdag, különleges táj, a kultivált történeti környezet, a kultúra, a művészetek sokrétű jelenléte, a fejlett, magas szintű oktatás, az erőteljesen jelen lévő és továbbfejleszthető tu-rizmus. Fennmaradtak azok a térségi kapcsolatai is, amelyeket újraszőve tágabb környezete számára biztos gazdasági hátteret, megélhetést, széles körű intéz-ményi hálózatot nyújthat, egyszóval mindazt, amit a kiteljesedett városi lét a környezetére sugározhat.

Tata és Tatabánya megújuló, egymást kiegészítő kapcsolata

Tata fejlesztésénél számolni kell a nagyobb, erősebb gazdasági potenciállal rendelkező szomszéddal, és öntudatosan építeni kell vele az együttműködést,

43

44


már nem a mostoha „kis testvér”, hanem az értékőrző, értékteremtő, történel-mére, adottságaira büszke, fejlődő város pozíciójából. ily módon a két település – Tata és Tatabánya – egymásnak természetes szövetségesei, adottságaik alapján a legtöbb területen építhetnek egymásra.

Tata 1938-ban

45

T a T a 2 0 0 8

Tata 2008-ban

46


A MAGYARY ZOLTáN TáRSADALOM- ÉS TELEPüLÉSFEJLESZTÉSi,

iGAZGATáSSZERVEZÉSi, HELYi GAZDASáGFEJLESZTÉSi TERV ELEMEi

A Komárom-Esztergom vármegyei Hírlap1935. november 9-i számában dr. Magyary Zoltán Mit kell tennünk Tata-Tóvárosért? címmel cikket közölt. Ez a program a teendők jól átgondolt össze-foglalása volt: elsőként kifejtette az egységes – a két községet össze-fogó – városrendezési terv szükségességét; javasolta a vízvezeték és a csatornázás kiépítését, a nagytemplom környékének rendezését, a Vár körüli ásatások megindítását, a Vár restaurálását, Zsigmond és Má-tyás emlékműveinek felállítását, Fellner Jakab jeltelen sírján emlék-tábla elhelyezését.

A Tata fejlődése terv hat nagy fejezetből és 26 részprogramból áll. Az első

öt nagy programadó fejezet névadói Tatához kötődő alkotó személyiségek. A saját szakterületén tatai működése mellett mindegyikük országos jelentőségű munkásságot is felmutathat. A város eszmeileg, szellemileg így kapcsolódik be az ország életébe. Ezekkel a személyekhez kötődő programokkal azt is kifejez-zük, hogy számunkra a város vezetése, fejlődésének elősegítése elsősorban nem technikai vagy anyagi kérdés, hanem elsősorban személyes ügy. Hiszünk abban is, hogy nagy álmokkal Tatán most is mozgástérhez juthatnak olyan jelentős személyiségek, akik a Magyary-terv, vagy azon belül egy-egy program élére áll-nak. A hatodik program a megvalósítás útját vázolja fel.

i. mikoviny sámuel vizek és zÖldfelÜletek progrAmi/1. Tata az élő vizek városa program – a tatai vizek „működésbe hozása”;i/2. Tatai zöld táj program – parkváros program, zöldfelület-hálózati re-

47

T a T a 2 0 0 8

konstrukció, egységes tatai zöld táj létesítése, fasorok, parkok, sétányok, pihenő- és játszóhelyek sokaságának létrehozása, felüdülési, sportolási lehetőségek, szorosan összekapcsolva az élő vizek városa programmal.

ii. fellner jAkAb telepÜlésfejlesztési progrAm

ii/1. Tata szíve program – Tata és Tóváros történelmi városközpontjainak rehabilitációja, a nagy rekonstrukciók területének kiterjesztése;

ii/2. A tatai és tóvárosi főutcák és főterek fejlesztési program – utcák és te-rek, amelyeket élettel töltünk meg;

ii/3. A megérkezés helyei, tematikus útvonalak program – információs pa-vilonok, a megérkezés helyei a történelmi városmagokba, városi „állo-mások”, egy-egy adott témához kapcsolódó útvonalak létrehozása;

ii/4. A Tata és Tóváros közötti terület új életre keltése program – tartal-mi újragondolás, műszaki átalakítás, új szemléletű forgalomszervezés, kulturális rendezvény- és konferencia-központ;

ii/5. A Május 1. út rehabilitációja program – a városközpontot megkerü-lő útvonal „beharapásainak” gyógyítása az egyes „lyukak” számára új funkciók találásával, a történeti értékek erősítésével;

ii/6. Kertváros, Újhegy, Agostyán, Nagykert alközpontjainak kialakítása program – a helyi kötődések, identitás erősítése;

Csónak- és vitorláskikötő az Öreg-tó partján

48


ii/7. A lakótelepek rehabilitációja, rekonstrukciója program – a lakótelepek beágyazása a város szövetébe;

ii/8. Tata közlekedésének rekonstrukciója, akadálymentesítési programja – a város vonzerejének megtar-tása, a felesleges átmenő forga-lom elterelése (elkerülő út), a forgalomcsillapítás kiterjesztése a kertvárosi jellegű területeken, akadálymentesítés a közterüle-ten és az intézményekben;

ii/9. Városüzemeltetési és infrastruk-túrafejlesztési, bláthy Ottó energetikai program – város-üzemeltetés, a vízi, informatikai és az energia közművek fejlesz-tése.

iii. Öveges józsef oktAtási, kulturális, sport, csAlád- és ifjÚsági progrAm

iii/1. Tudásalapú városfejlesztés – Tata iskolaváros fejlesztési program – az óvodától a felsőoktatásig, művészeti képzés összművészeti szinten az óvodától kezdve, szakképzés, népfőiskola, felnőttoktatás, a felsőokta-tásban posztgraduális képzés a környezetvédelem, a vízügy, az idegen-forgalom, a sport és a művészetek területén;

iii/2. Tata a kultúra városa – a kultúra húzóágazat, nagyszabású programok, világi és egyházi, a „magas” és a népi kultúra együttműködése;

iii/3. Tata gyermekbarát és ifjúsági programja – a város biztonságosabbá és barátságosabbá tétele a legkisebbek számára, új közösségi helyek kiala-kítása a fiataloknak;

iii/4. „Magyar gyümölcs – magyar kert – magyar táj” program – Tata ter-mészeti és szellemi gyümölcsei, kapcsolata a közvetlen környezettel és a tájjal.

iv. esterházy gAzdAságfejlesztési progrAmiV/1. Munkahely-teremtési program – munkahelyteremtés az egész város-

ban, a kis- és középvállalkozások, családi gazdaságok folyamatos támo-gatása, erősítése;

Oromdísz

49

T a T a 2 0 0 8

iV/2. Tatai iparfejlesztési program – a hagyományos és környezetbe illő iparágak támogatása, új, környezetkímélő iparágak meghonosításának elősegítése, ipari parkok támogatása, logisztika és raktározás a fő köz-lekedési utak mentén;

iV/3. Tatai mező- és erdőgazdálkodás fejlesztési program – város és vidéke újra egymásra talál, valódi piac és a közösség által támogatott mezőgaz-dálkodás és élelmiszeripar segítése, a kistérségi együttműködés meg-újítása, összekapcsolása a biogazdálkodás elterjesztésével;

iV/4. Tatai turizmusfejlesztési program – a történeti örökségre, a táji, ter-mészeti értékekre alapozva, a kistérségi kapcsolatokra is építve.

v. giessWein sándor szolidAritási progrAm

V/1. Szolidaritási és szociális program a tataiakért;

V/2. Család- és gyermektámogatási program – Szent Erzsébet Alap a tatai gyermekekért, családokért a helyi kötődések és az emberi mi-nőség szolgálatában;

V/3. A város a tatai idősek szolgálatá-ban program – idősgondozás a segítés új alapokra helyezésével;

V/4. A tatai egészségügy fejlesztése program – új típusú egészségközpont létesítése a megelőzéstől a rehabilitációig.

vi. A megvAlósÍtás ÚtjAVi/1. A kitörési pontok, prioritások meghatározása – kapcsolatok és üte-

mezés az egyes programokban, az azonnal, kevés pénzből beindítható programok, az önkormányzat által támogatott, mások által végrehaj-tott programok, rövid, közép- és hosszú távú programok.

Vi/2. Tatai pénzügyi alapok – a város fejlődése érdekében. Vi/3. A város egészének bevonása – a város demokratizálása, a közösségi

költségvetés- készítési program első lépései.

Minden programban megjelenik a társadalomfejlesztés, a településfejlesz-tés, az igazgatásszervezés, a városüzemeltetés koncepciója, illetve a helyzetkép, jövőkép, akcióterv (rövid, közép- és hosszú távú terv) hármasa.

Országgyűlés tér a haranglábbal

50


i. MiKOViNY SáMUEL ViZEK ÉS ZÖLDFELüLETEK PROGRAM

A XIX. század előhírnökeként, korát többszörösen megelőzve, üstökösként al-kotott maradandót Mikoviny Sámuel (1700, Ábelfalva–1750, Trencsén). Jelentőségét, nagyságát a természettudományok és a technika történetében még

ma sem lehet pontosan felmérni. Latin és német nyelvű tanulmányai a bányászat, a ko-hászat és a kartográfia területén egyaránt példamutatók. Ő vetette fel a topográfiai tér-képek készítésének szükségességét. Korai halála miatt nagyszerű terveinek csak a töredékét

tudta megvalósítani, mégis történelmünk kiemelkedő tudósaként, mérnökeként tartjuk számon. Tájrendezési szempontból egyik je-lentős tevékenysége a tatai Nagy-tó és a Cseke-tó szabályozása. 1746-ban gr. Esterházy József felkérésére felmérte és elkészí-tette a Tata, Almás és Szőny közötti terület csatornázási tervét. A Mikoviny-ároknak nevezett csatorna a mai napig őrzi nevét.

Alapos tanulmányozás és gondos, hidraulikai számítások után ma is korszerű javaslatot fogalmazott meg Esterházy József volt országbíró számára. Esterházy a kincstár beleegyezésével (ugyanis a mocsár nagyobb része almási terület, akkor királyi birtok volt) bízta meg ezzel, majd Mikoviny irányítása mellett nekiláttak a kivitelezésnek. A munkálatok 1747-ben készültek el, korabeli

feljegyzések szerint nemegyszer katonai segítséget kellett igénybe venni, ugyanis az érintett vízimalom-tulajdonosok, akiknek malmát a mocsárvizek hajtották, a jobbágyokat fellá-zítva elrontották a földműveket, és visszatemették az átvágásokat. Ekkor csapolták le a füzitő–szőnyi ún. Fekete-ér mocsarait is. Mikoviny a mocsarat tápláló Által-ér–Öreg-tó vizét jobbra, az almási dombvonulat peremén, míg a Fényes-források vizét balra, Naszály irányában szintén a dombok lábánál mesterséges mederben vezette el. Az így utánpótlás nélkül maradt mocsárvizet temérdek ágból álló csatornahálózat gyűjtötte össze, és vezette a Dunába Almás felett. Ezért nevezik a Fényes-patakot más néven Királyné árkának, míg a mai Által-eret Kühtreiber-pataknak („Tehénhajtó” pataknak), utóbbi ugyanis a Tatá-ról Almás felé, az ottani dunai nagy rév irányába tartó marhahajtó úttal párhuzamosan

51

T a T a 2 0 0 8

haladt. A kincstár a rá eső részt fedezte. Tata klímája egészségesebbé vált, megváltozott. 1751-ben Mária Terézia a Dunán hajózva Almásnál partra szállt, és „bőrös csézán” vé-gighajtatva a falun személyesen is megtekintette a lecsapolt területeken virágzásnak induló gazdálkodást.

Mikoviny a ma ismert, „csak” az adottságokat rögzítő térképkészítésen messze túl-mutatóan járt el. Adatokat szolgáltatott a múltra, az akkori jelenre és a jövőre. A múltat főleg az építészeti emlékek bemutatásával érzékeltette. A jelennek a táji adottságokat és azok hasznosítási lehetőségeit tárta fel. Célja volt „ugyanakkor megmutatni azt is, hogy az egyes vidékek miben szenvednek hiányt, és hogyan lehetne azt felszámolni”. A jövőre vo-natkozóan az előnyösebb feltételek megteremtésének lehetőségeit kívánta bemutatni. Ezek „a szántóterületek növelése, felújítása, a vizek lecsapolása, a száraz vidékek öntözése, az árvizek elhárítása, malmok, üzemek” építése, az úthálózat fejlesztése, a „természetes kincsek haszonnal való feltárása”. Két és fél évszázaddal később a szakterület a múlt, a jelen és a jövő bemutatását tájvizsgálat, tájértékelés és tájrendezési, területfejlesztési megnevezéssel jelöli. Mikoviny gondolatai ma is időszerűek, a Magyary-terv jelen fejezetének vezérfona-lául szolgálhatnak.

i/1. tAtA Az élő vizek városA progrAm

A tatai vizek „működésbe hozása”

Tata legnagyobb vonzereje a mindenütt jelen lévő, mozgó, élő víz: a tavak, patakok, csatornák, források, fürdők, vízimalmok, zsilipek, vízesések, kutak, szökőkutak, csobogók. Ez összefüggő szabályozott rendszer, olyan minőségben, amilyen legközelebb talán Selmecbánya környékén vagy Dél-Csehországban fordul elő. Ezt kellene olyan szintre fejleszteni, hogy a többi értékkel együtt – kulturális és természeti örökség kate-góriában – világörökség címre is pályáz-hasson. Ritka az olyan város, amelyben a víz ilyen változatosan, a város egészét átszövő módon van jelen. Ez Tata egyik legnagyobb településformáló értéke, ami nem csupán megőrzendő, hanem továbbfejlesztendő – hatásában és élet-jelenségeiben egyaránt.

52


A természetvédelmi területek jelenleg kisebb-nagyobb foltokban helyezked-nek el a városban, a tatai Öreg-tó a Ramsari Egyezmény része. Ezt kell komplex módon továbbfejleszteni a teljes által-ér vízgyűjtő rendszerében.

A vízrendszer története egészen a római időkig nyúlik vissza. Ezeket az em-lékeket, amelyeket Mikoviny is megtalált, régészeti feltárásuk kiegészítésével, dokumentálásával be kellene mutatni a nagyközönség és a szakma számára. A vízrendszer különlegessége, hogy az ipari táj a felső, tatabányai és az e felett húzódó szakaszon az ipari, bányászati, energetikai tevékenységek átalakulásával – kellő elszántsággal és előképek alapján – rekultiválható. Ez alkalmassá tenné e területet egy átfogó természetvédelemre méltó zóna kialakítására.

Az által-ér Vízgyűjtő Helyreállítási és Fejlesztési Szövetség 1994-ben jött létre. Ebben a társulásban ma már 23 önkormányzat, 20 gazdasági társaság és 12 nonprofit szervezet működik együtt. A Szövetség tervei között szerepel Ge-recse–Tata néven natúrpark létrehozása. A védett terület a Gerecse több ezer hektárnyi hegyvidékére, az által-ér vízrendszerére és mindenekelőtt Tata tu-risztikai vonzerejére épülne. Ennek a rendszernek a központja a rendkívül ös-szetett tatai vízrendszer, amelyet meg kell tisztítani, szükség szerint rekultiválni (új életre alkalmassá tenni), revitalizálni (új életre kelteni), kiegészíteni szük-séges – de mindenekelőtt működésbe kell hozni, és minél sokrétűbben kell használni, méghozzá rendszerszerűen.

A tatai önkormányzatra, mint a kistérség és a vízrendszer központjára, eb-ben a nagyszabású programban többek között az alábbi feladatok hárulnak:

• Hasonló példák keresése (pl. Selmecbánya környékének tórendszere, mely a bányászat „mellékterméke”, Dél-Csehország mesterséges tórendszere, a Körös-vidék vízrendszere stb.). Tata és környéke vízrendszere mindegyik-nél összetettebb, sokrétűbb, izgalmasabb.

• Programot kell kidolgozni a teljes összefüggő rendszerre. Cél a kulturá-lis és természeti együttes kategóriában a világörökséggé nyilvánítás. Ennek kezdeti lépése a Gerecse–Tata natúrpark létrehozása.

• Egymással összefüggő fejlesztési, üzemeltetési terv kell, hogy készüljön – öntisztító rendszerekkel, biológiai, ökologikus megközelítésben.

• Néhány konkrét fejlesztési cél meghatározása: kitörési pontok, priori-tások (pl. egyes malmok újbóli beindítása egészségvédő programként is, bioélelmiszerek őrlésével, tatai specialitások felélesztésével, újak kidolgo-zásával), ezek megvalósítása a szereplők segítésével, ösztönzésével – rövid és hosszú távú programokban, a települési összefüggések figyelembevéte-lével.

53

T a T a 2 0 0 8

néhány konkrét feladat: • az Öreg-tó többfunkciós használata (árvízvédelem; ökológiai stabilizáció a

biológiai sokféleség és a természetes élőhelyek védelmére, illetve visszaállí-tására; környezetkímélő, ökológiai alapon nyugvó turizmus; hagyomány-őrző halászat);

• az Öreg-tó és a Cseke-tó sokrétű rekreációs hasznosítása, az Öreg-tó fürdőkultúrájának felélesztése, fej-lesztése;

• a Fényes-fürdő és környezetének re-habilitálása, újszerű elemekkel tör-ténő kiegészítése a felüdülés céljára szolgáló wellness részleggel, szállás-lehetőséggel (kemping, gyógy- és üdülőszálloda egyaránt);

• a Kristály-fürdő rekonstrukciója, új funkciókkal történő kiegészítése;

• a vízimalmok közül minél többnek eredeti működésében való helyreál-lítása, malomként vagy fűrészmalomként, esetleg ipari szolgálatban való hasznosítása – megfontolandó felvetés a működésbe hozott vízkerekek energiatermelésének a közvilágítás szolgálatába állítása;

• a vízrendszer egyes elemeinek természetvédelmi bemutatóhelyként, világ-örökségi helyszínként történő bemutatása;

• a Tatai Élő Vizek Múzeumának létrehozása, melyen állandó kiállítás mu-tatná be a tatai vízi világot, időszakos kiállítások pedig más helyszínek, országok vízi világát (a múzeum ta-nulmánytervét és szakmai program-ját a közeljövőben készítjük el);

• a Tatai Élő Vizek Múzeumának része volna egy Halászati Múzeum létre-hozása az itteni nagy múltú halászat-ra, pákászatra építve, hiszen jelenleg Magyarországon sehol sem található kifejezetten a magyar nép ezen „ős-mesterségét” bemutató múzeum. Ráadásul Tata és vidéke is a legré-gebben halászott tájak közé tartozik.

A Cifra-malom vízkerekei

Várárok

54


Ezen múzeum kiállítási anyaga, bemutató tárgyainak előállítási módszerei ismertek. A bemutatás technikája is egyedülálló lehetne. A halászati be-mutató nagyon szépen beilleszthető a rehabilitált táj használati lehetősé-geibe is.

• az Élő Vizek Múzeumának szerves részét alkotná a Malommúzeum is – amelyet a Cifra-malomból mielőbb önkormányzati segítséggel lehetne lét-rehozni;

• a tatai vízrendszer, a város és a környezet világörökséggé nyilvánítása prog-ramjának, menetrendjének elkészítése;

• a közterületeken mindenütt olyan építészeti és díszítőelemeket kell megje-leníteni, amelyek a vizek jelenlétét hangsúlyozzák (ezek lehetnek csobogók, ivókutak, szökőkutak, vízjátékok – Tatát a szökőkutak városává kellene ten-ni), természetesen a meglévő szökőkutakat is fel kell újítani, s működtetni kell;

• egyes fontosabb vízelemek minél érdekesebb, újszerűbb, méltóbb bemuta-tása érdekében tervpályázat kiírása;

• Az árendás-patakot szegélyező égeres őserdő a WWF mintaerdeje. Ez a te-rület méltó eleme lehet a Tatai Élő Vizek Múzeumának is. beleillik az élő-vizek programjába, az oktatásban tudományos feltárása, bemutatása zajlik.

Pedagógus-továbbképzés keretében több éve sikeresen működik a „vizes élőhelyes környezeti nevelési program” . E program fenntartása, továbbfejlesztése indokolt.

Az „élő vizek városa” gondolatnak álta-lános jelképe lehet a malmok felülcsapott vízkereke, mely a malmokon a maga ter-mészetes módján jelenik meg, de Tata egyik lehetséges jelképeként elhelyezhető például a bevezető főútvonalak körforgalmában is.

Tata vizeit számtalan formában hasznosíthatjuk:• a gyógyászatban, a fürdőkultúrában, a mozgásszervi rehabilitációban, a

hidroterápiában és a balneoterápiában; többek között a Fényes-fürdő for-rásainak a kor igényeinek megfelelő hasznosításával, a Kristály-fürdő re-konstrukciójával;

• a szakosztályok támogatásával verseny- és tömegsport szinten egyaránt fel-

Szökőkút az Angolkertben

55

T a T a 2 0 0 8

lendíthetjük a tatai vízisport-életet. Ehhez járul a csónakázás rendszeressé tétele is. Jelentős versenyeket kell szervezni a tatai Öreg-tavon. Az önkor-mányzat ehhez is támogatást nyújthat.

• nagyon fontos vizeink és a malmok változatos formákban, látványelemként történő megjelentetése;

• fontos hasznosítási forma a horgászat és a halászat (már ma is nagy látványos-ság évről évre az Öreg-tavi nagyhalászat, amit még tovább lehet fejleszteni, ezt az is indokolja, hogy ebben az időszakban már nincs idegenforgalmi idény); hagyományőrző, hagyományteremtő céllal nemzetközi horgászver-senyeket is kellene szervezni, és a tatai halételek hagyományát újjá kellene teremteni (pl. „köröm közötti” keszeg árusítása az Öreg-tó partján);

• vizeink állat- és növényvilágát be kell mutatnunk a nagyközönségnek, a Vadlúd Sokadalom rendezvényt bizonyára még nagyobb látványossággá le-het fejleszteni.

A városon keresztülfutó vizek és ta-vak átfogó revitalizációjában építeni le-het más, hasonló adottságú települések vizes rekonstrukciójának tapasztalata-ira. Érdekes ebből a szempontból pl. Kőszeg városában a Gyöngyös-patak revitalizációja, melynek során tervezik a vízfolyások visszaállítását, a vízi élet újraindítását, a patak menti ipari épü-letek hasznosítását, és a patakok men-tén egy összefüggő városi parkegyüttes létesítését.

i/2 tAtAi zÖld táj progrAm

Parkváros program, zöldfelület-hálózati rekonstrukció, egységes tatai zöld táj létesítése, fasorok, parkok, sétányok, játszó- és pihenőhelyek sokaságának létrehozása, felüdülési, sportolási lehetőségek, szorosan összekapcsolva az élő vizek városa programmal.

Lehalászás az Öreg-tavon

56


„Mikoviny Sámuel… az Esterházy grófok megbízásából fejlesztette Tata környékét, a tatai birtokokat közvetlenül az 1750-es évek előtt. Neki… kettős feladata volt: hogy a birtokokat hasznosabbá és egyben szebbé tegye. Amit Mikoviny Tatán tudatosan alakított, módosított, az esztétikai érték is, és ilyen értelemben olyan építészeti érték, ami része lehet a világörökségnek.”

(Prof. Emeritus Mőcsényi Mihály, a Kertészet Egyetem ny. rektora; In.: Műemlékvédelem, 1998/1.)

Tatának az élő vizek mellett másik rendkívüli vonzereje a táji, természeti környezete, változatos zöldfelületei. Ennek megőrzése, bővítése, fenntartása, sokféle, az adottságoknak megfelelő használata kiemelt feladat, amelyben vala-mennyi tulajdonos, kezelő, használó együttműködése szükséges.

Tata és környéke egyes részei a Duna-Ipoly Nemzeti Park része

Tata ritka adottsága, hogy bel- és külterületén már jelenleg is több ter-mészetvédelmi terület található:

• Öreg-tó természetvédelmi terület• Angolkert természetvédelmi terület• Kálvária-domb természetvédelmi terület• Fényes-fürdő természetvédelmi terület• Fényes-patak menti rétek természetvédelmi terület• Réti-tavak környéke természetvédelmi terület• Agostyáni arborétum• Agostyáni ökofalu (Természetes

Életmód Alapítvány) természet-védelmi terület

Ezek a természetvédelmi területek a Gerecse Tájvédelmi Körzet része-ként a Duna–ipoly Nemzeti Park-hoz tartoznak. Agostyán a Nemzeti Park nyugati kapuja. Ezen a vidéken halad keresztül a Via Margaritarum (Gyöngyök Útja) zarándokút. Mind-ez az összetett adottság, párosulva

Angolkert részlete

57

T a T a 2 0 0 8

Tata nagyszámú műemlékeivel, összefüggő műemléki környezetével alkalmassá teheti a várost, hogy kulturális és természeti kategóriában pályázzon a világ-örökségi helyszínként való nyilvántartásra.

Tatai vadon – Erdei iskola

Tata egyik fénykora Zsigmond és Mátyás király idejére esik, amikor a város és környéke királyaink kedvelt vadászhelye volt. Ennek az egykori vadonnak egyes foltjai maradtak meg, vagy alakultak ki a későbbiek során. Hazánkban az Öreg-tó délnyugati környezetében Tatán található az egyik legnagyobb kiterjedésű önkormányzati kezelésben lévő erdő.

A Tatai vadonban az erdei tornapálya mellett tanpályát is kialakíthatnánk. Mindkettőt helyi civil szervezetek összefogásával és segítségével kívánjuk létre-hozni, fenntartani, karbantartani, megújítani. Az erdő, a parkok, a vizek, a vá-ros közvetlen közelsége az erdei iskolát különlegessé teheti.; környezetvédelmi, vízügyi, idegenforgalmi vonatkozásban posztgraduális felnőttoktatási központ-tá válhat. Az erdei iskola alternatívája az Agostyán és Tardos közötti út mentén működő ökofalu (Természetes Életmód Alapítvány) lehet.

Vadaspark

Remeteségpuszta környékén méltán rendeztek Vadászati Világkiállítást, a 70-es évekig vadsimogató is működött itt. A vadon részek megőrzése, használata kiemelt feladat. Ezért javasoljuk a tatai erdők egy részén vadaspark leválasztását. A vadasparkot Tata erdős részén alakítjuk ki, amelyben az őshonos magyar vadállo-mány tartását, látogatását, megfigyelését biztosíthatjuk. Az ún. „tófarok” iszap-pal feltöltött része kitisztítva ugyancsak a vadaspark részévé tehető. Ezt az erdé-szettel karöltve hoznánk létre, növelve Tata természeti vonzerejét.

Tatai erdő télen

58


Történeti kertek

A történeti kertek jellegzetessége, hogy ezek félig nyilvános, zárt, vagy zár-hatóvá tehető zöldfelületek, amelyek több száz éves múltra tekintenek vissza. indokolt e történeti kertek, közparkok fokozott védelme, ami könnyebb üze-meltetésüket, fenntartásukat szolgálná.

AngolkertA történeti kertek leghíresebbike a Cseke-tó körüli Angolkert, amelynek

egyik építésze a francia Charles Moreau volt az 1800-as évek elején.

A tatai Angolkert híre a korabeli időkben gyorsan terjedt. Több neves látogatója közül említést érdemel Kazinczy Ferenc (1803-ban, illetve 1831-ben). Ittlétekor jegyezte fel: „Gyönyörű magány, s szép kinézései vannak a Vértes hegyeire és a pinceházakra, amelyek ott sűrűn, egymáshoz egy kis gazdag falut gyanítanak. A kert ékességeit kivált gazdag partiái adják. Eléggé széles és tiszta taván százanként úszkálnak a hattyúk.”

Az Angolkertet kiemelten védett táj-képi, és különleges fafajtákat bemutató dendrológiai botanikus kertként a híres magyar arborétumok (Vácrátót, Alcsút, Szarvas stb.) sorába tartozik, azok egyik legkorábbi megvalósulásaképpen.

A 18. század második felében meg-épített Tatai (Tóvárosi) Angolkert, mint az első magyar tájképi kert a ko-rabeli kertépítés stílusának összes al-kotóelemét tartalmazza. A kezdetben magáncélt szolgáló terület a 19. század közepétől részben már a városi közpark szerepét is betöltötte. Dendrológiai ér-tékei miatt kiemelkedően jelentős érté-

ket képvisel az összes tatai (kastélykert, városi zöldterületek, Öreg-tó környéki zöldfelületek, Kálvária-domb) kerttel szemben.

Angolkert - műromok tükröződése

59

T a T a 2 0 0 8

Az építés idején 70 hektár területű parknak egy korábbi (1948) kisajátí-tás miatt ma csak 40 hektár a közhasznú felülete. Az Angolkert pótolhatatlan vesztesége az 1948-ban hatalmi úton leválasztott 30 hektárnyi terület, amely stíluselemeivel, dendrológiai értékeivel, útjaival az Esterházy család által létre-hozott park szerves része volt. Emiatt felvetődik, hogy a tatai edzőtábor terüle-téből vissza kellene venni a hajdan az Angolkerthez tartozó területeket.

Természeti értékén felül az Angolkertnek a város északi határán jelentős sze-rep jut az uralkodó széljárás elleni védelemben és a levegő tisztaságának előse-gítésében. Fentiekből következik, hogy a programban értékének megfelelően foglakozzunk zöldfelületi-hálózati rekonstrukciójával.

A második világháború alatti és utáni időket követő elhanyagoltsága miatt területén jelentős állagromlási és dendrológiai változások történtek. Ez a rom-lás határterületein ma is feltűnő, és hiányzik a területhatár fizikai védelme. Napjainkban az egykori pálmaház épületének felújítása érte el a kívánt színvo-nalat, és kapta vissza eredeti értékét.

A park helyreállításának követelményei:Elsődleges követelmény a park korabeli idők (XViii. század második fele)

szerinti kertművészeti és műszaki helyreállítása. Dendrológiai és műszaki léte-sítményeit előzetes kerttörténeti kutatások alapján a Firenzei Charta szellemé-ben kell rekonstruálni, ill. restaurálni. A rekonstrukció folyamán az eredeti, telepítéskori növényállományt a korabeli térformáló szerepben és terepszinten kell alkalmazni. Az Angolkertnek nyilvános, de feltételekkel korlátozottan láto-gatható városi közparkként vissza kell kapnia eredeti feladatát. Minden a későb-bi időkben épített – oda nem illő – műszaki létesítményt, épületet, sportpályát, presszót el kell távolítani a park területéről. A vízfelületeket, forrásokat, pata-kokat visszatérésük után a természetes medrükbe kell visszaterelni. biztosítani kell a park eredeti műszaki létesítményeinek – utak, hidak, barlangok, műro-mok – folyamatos állagmegóvását. Nélkülözhetetlen az Angolkert területének műszaki körülhatárolása és ennek rendszeres ellenőrzése.

A parkot elsősorban gyalogosok látogathassák. Az érdeklődők igénye szerint lehetővé kell tenni természeti értékeinek bemutatását, szakszerű szakmai ve-zetését. A növényeket – a botanikai bemutatás követelményeinek megfelelően – megfelelő táblákkal kell ellátni. Fontos tudatosítani, hogy a parkban nagyon idős, a telepítés idejéből származó közel 230 éves dendrológiai értékek találha-tók: szlavóntölgyek, platánok, hársak, piramistölgyek, kaukázusi szárnyasdiók, kőrisek stb.

60


Esterházy-kastély parkjaAz Angolkerthez hasonlóan híres tájképi kert az Esterházy-kastély parkja és

az előtte húzódó parkrész, melyet a grófi lovardával együtt kezelnénk. Az így létrejött, ismét egységes történeti park számos célra hasznosítható. Az elemeire bomlott kastélyparkot egy egységként kezelve újra össze kívánjuk vonni. Ez eset-

ben is a rekonstrukció fő irányait kijelölő kerttörténeti kutatásokra van szükség. A kastélykertnek a kastélyon belüli részét az ottani kulturális, muzeológiai célok-nak kell alárendelni. Külső része – a lovardával együtt – a tópartig terjedően városi közparkként ke-zelendő. Kívánatosnak tartjuk a műszaki lehatárolást és a haszná-lat kismértékű korlátozását.

Kálvária-domb természetvédelmi területeSzintén egységes parkként képzeljük el a Kálvária-domb természetvé-

delmi területét, amelynek ma különálló egységei (Tatai Geológiai Múzeum, Megalodus-barlang, Fellner kilátó, Kálvária kápolna) változatos dombalaku-laton helyezkednek el. Együttesként való kialakításuk esetén az egyes elemek hatása összeadódik.

A Kálvária-domb összképébe nem illik bele a volt Vasipari KTSZ elárvult telephelye. Ezeket városi tulajdonba kellene venni, az itt lévő értéktelen raktár-épületek elbontása után a park új területtel, új funkciókkal bővülhet.

Mindegyik történeti kertben tanösvény kialakítását tervezzük. Ebben a munkában – megfelelő szakemberek irányítása mellett – a helyi civil szervezetekre is támaszkodni kívánunk. (A Kál-vária-domb természetvédelmi területén a helyi civil szervezetek összefogásának köszönhetően már kialakulóban van egy tanös-vény.)

Kálvária-domb

Az Esterházy kastély parkja

61

T a T a 2 0 0 8

Közparkok

A közparkok számos formában jelennek meg Tatán, mindegyiküknek sajátos szerepe van. A legnagyobb közpark az Építők parkja az Öreg-tó partján. Ezt a parkot – olyan funkciók állandó, vagy időszakos telepítésével, amelyek elsősor-ban a sportéletet és a vízparti pihenést, kikapcsolódást szolgálják – fokozatosan a felüdülés, a rekreáció területévé kell alakítani.

A város szövetében a főterek: • Tata főtere a Kossuth tér, a hajdani piactér, amelyet úgy kell átalakíta-

ni, hogy sokféle célra legyen használható, hogy ismét a városi élet szer-vezője lehessen. Ennek érdekében a tér tágabb környezetében jelentős forgalmi változásokat – autóforgalom kizárá-sát, csökkentését – kell végrehajtani. A Kossuth tér egy nyúlványa a Szent Kereszt templom kö-rüli iskola tér, amelyet a Kossuth térrel együtt kell kezelni.

• A hajdani Tóváros főte-re, az Országgyűlés tér a haranglábbal, amely Tata egyik jelképe. itt a szocializmus érzéketlen városépítési elemei rontják az összképet. Ennek az együttesnek kismértékű funkcióváltással, kiegészítéssel új arculatot kellene adni, hogy egy újszerű, modern, friss szemléletű találkozóhely alakulhas-son ki. A tér sikeresebben töltené be közösségi szerepét, ha a becsatlakozó kis utcát szervesen hozzákapcsolnánk.

• A harmadik tér az Öreg-tó és a Cseke-tó (Angolkert) között húzódik: a Kodály tér, vizekkel és malmokkal. Szép kilátás nyílik innen az Öreg-tóra és a szemközti parton lévő piarista rendházra, valamint a gimnázium épü-letegyüttesére a dombtetőn. Ezt a teret a malmoknak és a vizeknek kell uralniuk. Szinte egy új Tata-jelkép formálható itt.

A Kossuth tér a két világháború között (archív fotó)

62


Mindhárom térre, és ha kell, tágabb környezetükre is környezetalakítási és építészeti tervpályázatot írunk ki, hogy ezek a terek a lehető legtöbb mondani-valóval, tartalommal újuljanak meg – figyelembe véve kialakulásukat, hagyo-mányaikat, feléleszthető és új funkcióikat. A közeljövőben mindhárom térre kész és a helyi társadalommal megvitatott tervek készülnek, és (EU-forrásból, valamint önrésszel) legalább a Kossuth tér rekonstrukcióját végrehajtjuk. Le-hetőség szerint azonban a másik két tér újraélesztése is megkezdődik. Mind-három tér, különösen a két utóbbi felújításába külső erőforrások bevonását is tervezzük.

A külső városrészek tereit, térszituációit is gondozzuk, kezeljük, és ahol ez indokolt, átépítésük is megtörténik. Ezzel a helyi identitás erősödését segítjük. A város belső részein, kiemelt terein a kivágott fák helyére csak előnevelt fák ültetését tartjuk kívánatosnak. Utcáink és tereink növénytelepítését, virágosítá-sát egységes elvek szerint képzeljük el, amiben a lakosság, a tatai intézmények, vállalkozások közreműködését is igényeljük.

Kertvárosok

Tatán különböző jellegű kertvárosi részek alakultak ki az elmúlt száz-százöt-ven évben. Ezek a következők:

• a Nagykert városrész (a Nagykert utca, Táncsics Mihály utca, Kakas utca, Komáromi utca helyi építészeti értékvédelem alá eső területe, ahol Tata parasztpolgár, mezőgazdasági tevékenységet folytató népessége él);

• Tóváros-Kertváros;• a Malom-patak, Tóváros északi része• Újhegy kertváros• Agostyán városrészA kertvárosok átfogó, de az egyedi sajátosságokat figyelembe vevő tovább-

fejlesztése az önkormányzat részéről számos beavatkozást igényel. Ezeket a feladatokat folyamatosan végezzük, erősítve a kertvárosi kötődést, identitást, értékeket. Támogatjuk helyi kertvárosi, kertbarát egyesületek működését, lét-rejöttét.

63

T a T a 2 0 0 8

Rekreációs és sportterületek

Tatán számos – kistérségi és országos jelentőségű – rekreációs és sportolá-si célú terület található, sőt az egész településegyüttes zöld tája alkalmas ilyen funkciók magas szintű kielégítésére. Ezek közül is kiemelkedik a nagy múltú Fényes-fürdő és a Kristály-fürdő. Mindkettő rekonstrukciója és arányos fej-lesztése indokolt. Ezeket az önkormányzat erőteljesen támogatja.

Lehetővé kell tenni a sportolásra alkalmas közterületek egész napos, esti ki-világítással biztosított használatát. Gondolni kell a téli sportolásra, sífutásra, szánkózásra, korcsolyázásra is.

Lakótelepi parkok

A lakótelepek – az általában úszótelkes beépítés révén – jelentős méretű vá-rosi parkokkal rendelkeznek. Ezek minősége változó, fenntartásuk a várostól jelentős energiát igényel. Nagy részük ún. „hulladék zöldfelület”, amelyeknek a zöldfelületi értéke is kérdéses. Ezeknek a kerteknek a tatai zöldfelületi há-lózatba való beillesztése a közeljövő konkrét feladata. Ezeket a parkokat – a szükséges városrendezési tervek elkészítésével, az ún. úszótelkes kialakítás meg-változtatásával, az ehhez szükséges erőforrások minél nagyobb mértékű biztosí-tásával –közhasznú, ill. részben közhasznú lakótelepi közkertként, közparkként a lakóközösségek kezelésébe adnánk. A kezelés és az őrzés-gondozás így jó ke-zekbe kerülne. Ennek már – például Győrben – vannak az országban jól és hatékonyan működő előképei.

Az üdülőkörzetek zöldfelületei

Tatán két nagyobb üdülőházas, illetve hétvégi házas üdülőterület van. Az egyik az Öreg-tó és az által-éri Derítő-tó, valamint a Vértesszőlősi út között, a másik az Öreg-tótól délnyugatra, a Fekete út mentén jött létre. Mindkettő értékes zöldfelületbe ágyazott térség. A közterületek minőségének javításával, a közösségi létesítmények kiépítésével, bővítésével, magánerő bevonásával ezt kell megőrizni és továbbfejleszteni. Ezekhez csatlakozik a Derítő-tó melletti horgásztanya, és az autópálya melletti erdőben a Diana vadászkastély, golfpálya és a Diana Golf Hotel környezete.

64


Tatai szőlők, zártkertek, városszéli kertek

Kiskertes mezőgazdasági terület az Újhegy kertvárosi rész felett és a Naszályi út mentén helyezkedik el. Ez a terület is Tata zöldfelületi hálózatának része. A terület rendezettségén, zöldfelületi értékén javítani kell. Fontos feladat a helyi közösség, hegyközség támogatása.

Mezőgazdasági táj

A Tatát körülvevő mezőgazdasági táj a kistérségbe tartozó mező- és erdőgaz-dasági területekkel együtt kultivált, művelt terület, amely a lecsapolt mocsaras részek helyén alakult ki, és a vizek teszik értékessé. Ez a mezőgazdasági táj úgy tud a természetvédelmi terület részévé lenni, hogy a művelési ágakban és mód-ban az ökologikus és természetvédelmi szempontokat maximálisan figyelembe veszik.

Zöld táj

A tatai és Tata környéki zöldfelületi rendszer minden eleme együttesen, együttműködve hálózatot, sőt összefüggő felületként egy városi és városkörnyéki egyedülálló, harmonikus, életerős „zöld tájat” alkot. Az urbánus táj és a me-zőgazdasági művelés alatt álló táj harmonikus együttesét a zöldfelületi hálózat szerves együttműködése biztosítja.

Komplex tájrehabilitáció

Üde láprétek rehabilitációjaA Tatát egykor jellemző üde lápréti vegetáció napjainkra szinte teljesen ki-

pusztult. Az egyetlen megmaradt üde láprét élőhelyi kategóriába eső rét az el-következő években fog eltűnni a Fényes lakópark beruházása kapcsán. Ennek hidrológiai okai vannak. Ugyanis a beépített, leaszfaltozott területek a korábbi-val szemben a rájuk hulló csapadékot nem a rétre, hanem csatornákba vezetik.

Rehabilitálandó területek: a Réti-tavak és a Ferencmajori halastavak, vala-mint a naszályi út és a Csever-árok által behatárolt terület. Magyarországon ennél nagyobb léptékű tájrehabilitációk is történtek. Ezek tapasztalatai nagyon

65

T a T a 2 0 0 8

tanulságosak. A rehabilitációhoz szükséges pénzügyi feltételek előteremtéséhez számtalan uniós forrás létezik, a jövő pedig még inkább kecsegtető. 2010-től az Unió legerőteljesebben finanszírozott programjai is tájrehabilitációkat fognak megvalósítani.

A rehabilitáció mikéntjét történeti rekonstrukciók, valamint a fenti réteket lecsapoló csatornák elhelyezkedése is pontosan megmutatják. Az ilyen rétek re-konstrukciójára, fenntartására is kiforrott módszerek vannak.

Halastavi gazdálkodás beillesztése az újra működő tájbaAz Alföldön és a Kisalföldön számtalan történeti példa és egy-két rekonst-

rukció is van, amely tökéletesen megmutatja, hogy a korábbi, a természetes vízjárását eltűntető gát- és csatorna-építés teljesen tönkretette hazánk leg-nagyobb nagytáját. Ahol megpróbálták az egykori vízrendszereket helyreállíta-ni, döbbenetes eredményeket tapasz-taltak; azok telepítések nélkül olyan halbőséget produkáltak, ami valamikor az Alföldön és a Kisalföldön teljesen megszokott volt. Ezzel a módszerrel a termelési költségek jelentősen csök-kenthetők. Tatán is újra kell értelmez-ni a halastavi gazdálkodást.

A globális éghajlatváltozás hatásaA globális éghajlatváltozás

Magyarországon is átformál-ja majd a tájat, a sivatagoso-dást számos tanulmány mint lehetséges alternatívát vázol-ja. Ebből a szempontból Tata kedvező helyzetben van, hi-szen a vizek jelenléte hosszú távon biztosítható. Ez a hosszú távú probléma viszont felveti a vizekkel való még tudatosabb bánásmód igényét.

Vadludak vonulása

Réti tó

66


ii. FELLNER JAKAbTELEPüLÉSFEJLESZTÉSi PROGRAM

Fellner Jakab (Fellenthali Fellner Jakab, Nikols-burg, 1722. július 25. – Tata, 1780. december 12.) építész, a késő barokk építészet talán legki-válóbb magyarországi mestere Morvaországban született. Képesítés nélküli építész volt, aki a helyi építőmesteri gyakorlatból kinőve vált elismert, ke-resett szakemberré. 1745-ben telepedett le Tatán, ahol kisebb-nagyobb megszakításokkal egészen ha-láláig élt. Jelentős szerepe volt Tata, Pápa, Eger és Veszprém városképének kialakításában. Főleg az Esterházy grófok számára dolgozott, majd szakmai jó hírének köszönhetően másoktól is sok megbízatást

kapott. Első jelentős munkája a tatai római katolikus plébániatemp-lom volt, ezt eredetileg Franz Anton Pilgram tervei szerint kezdték el építeni 1751-ben, de a munkálatok döntő hányadát azonban Fellner Jakab végezte el. 1783-ban. Fellner egy ideig Komárom vármegye szolgálatában állt. Ezterházy Károly püspök 1764-ben az egri püs-pöki uradalom egyes építkezéseinek tervezésével bízta meg, pályafutása ekkor ívelt fel. Az ő nevéhez fűződik a veszprémi püspöki palota ter-vezése is. A Gerl József bécsi építész által tervezett egri líceum építését 1765-ben vette át. Utolsó nagy alkotása a pápai plébániatemplom volt 1773-ban. Fellner Jakab 1773-ban nemességet kapott. Tatán hunyt el, és saját kérésére itt temették el az általa épített Szent Ke-reszt római katolikus templom kriptájában. Segédjéből, Grossmann Józsefből utódja lett, aki feleségül vette özvegyét, majd befejezte félbe maradt munkáit. Tatán, a templom előtti tér rendezésekor, 1940-ben szobrot emeltek emlékére, ami Ungvári Lajos alkotása.

Fellner Jakab szobra a Nagytemplom előtt

67

T a T a 2 0 0 8

Fellner Jakab építészeti munkásságával Tata város barokk épített környezeté-nek kialakításában éppen akkora hatású alkotó személyiség volt, mint természeti környezete átalakításában Mikoviny Sámuel. Méltán ő a névadója a település-fejlesztési programunknak.

Átfogó településfejlesztési szempontokA Fellner Jakab településfejlesztési program kilenc részprogramot tartal-

maz. Mindegyik részprogram kidolgozásának és végrehajtása alapvető feltétele a lehető leggondosabban elkészített és folyamatosan karbantartott térképállo-mány, az ingatlan-, illetve épületnyilvántartás, a közterületek – utak, járdák, parkok, műtárgyak stb – felmérési anyaga, a részletes közműtérképek, fa- és növényvédelmi dokumentáció. Ezek együttesen adják majd mindenki számára hozzáférhető módon „Tata épített és természeti környezetének leltárját” Ki-emelten kezeljük a kulturális örökségvédelem alá tartozó épületeket, a helyi vé-dett épületeket. A védendő utcaképeket, térfalakat felmérjük, a tatai építészeti elemkincset (jellemző tömegek, ablakok, kapuk, homlokzati részletek, tetőfel-építmények, vasrácsok, közterületi műtárgyak, kerítések stb.) összeállítjuk „Tata építészeti nyelve” címmel. Ezt nagy haszonnal forgathatják az ingatlantulaj-donosok, építészek, kivitelezők.

Ugyanez vonatkozik a közterüle-tek felmérésére, a közműtérképekre, a növényzet felmérésére, favédelmi ter-vekre. Ez a minden részletre kiterjedő leltár az alapja mindennemű rekonst-rukciónak, fejlesztési elképzeléseknek. Ez az adatbázis határozza meg a város értékeit, értékrendjét, habitusát, belső összefüggéseit.

A településfejlesztés alapvető sajátossága az, hogy mindennemű fejlesztés-nek Tata kisvárosias jellegéhez kell igazodnia. A város jelenlegi – a kisvárosias jelleget magas színvonalon tükröző – értékes épületegyüttesei, az ezt átszövő, egységbe foglaló növény- és vízivilága olyan kiterjedten jelen van, hogy ebbe az együttesbe nagyobb tömegű lakó- és középületek nem, vagy csak nagy körülte-kintéssel helyezhetők el.

Tervezünk egy időszakos kiadványt Tata építészetének bemutatásáról, amely-ben a jól sikerült épületeket, felújításokat, megmentett, vagy megtalált részle-

Barokk kapu a Fürdő utcában

68


tek, közterületi elemek, szép növénytelepítések jelennének meg. Nagy figyelmet fordítunk a portálok, cégérek, feliratok minőségére, környezetbe, városi „táj-ba” való beillesztésükre. Több kategóriában „Tatai Örökség Díjat” alapítanánk, amelyet minden évben értékelnénk. Létrehozunk egy városszépítő alapot, amelyre több kategóriában lehetne évente pályázni. Nagy empátiával megörö-kítenénk a város „sebeit” is, az elhanyagolt épületeket, elrontott homlokzato-kat, részleteket, lepusztult közterületeket, de rendetlen magánkerteket is. Ezt a tatai „citrom-díjat” humoros akciók keretében adnánk át a tulajdonosoknak, azonnal felajánlva a segítségünket az adott rész felújítására.

Létre kívánunk hozni egy csak Tatára jellemző közterületi elemkincset, amelyben megvizsgáljuk a Tatán történelmileg kialakult közvilágítási lámpák, korlátok, padok, kerítések, burkolatok, utcanévtáblák, hirdető oszlopok, ki-oszkok stb. családjait. Erre az elemkincsre alapozva térünk át fokozatosan Tata közterületein. Ez a kisvárosi éptítészeti nyelv új, rendezett, magas minőségű egységbe foglalja majd Tata közterületeit.

Támogatunk magánerős infrastruktúra és intézményfejlesztési beruházáso-kat, ahol a város érdekében igyekszünk olyan településrendezési megállapo-

dásokat kötni, amelynek keretében az adott beruházás részbeni közcélúságát és közhasznúságát biztosítani lehet.

Minden fejlesztés, rekonstrukció esetében összefüggő, összetartozó együttesekben gondolkodunk. Ezek együtthatása biztosíthatja a hos-szú távú fenntarthatóságot, azt, hogy ezek nem magányos szigetek lesznek a város szövetében, hanem kisugárzó hatásukkal a tágabb környezetükre is jótékony hatással lesznek. Erre muta-tunk be példákat.

Szép – és egyes részleteiben már megvalósult, vagy konkrét tervekkel, el-képzelésekkel rendelkező – példa a Cseke-tó környezetében egymást erősítő beruházás-sorozat:

• a pálmaházból mintaszerűen kialakított Pálma Rendezvényház 2007. má-jusában nyitotta meg kapuit az Angolkert szívében, hozzátartozik a vele szoros együttműködésben üzemelő Hotel Kristály patinás, 1770 óta mű-ködő szállodája, amely átalakítás, bővítés alatt áll;

Pálma Rendezvényház a rekonstrukció után

69

T a T a 2 0 0 8

• tervezzük a XViii. század legmagasabb szintű kertépítészetét felmutató, különleges dendrológiai értékekkel bíró Angolkert rekonstrukcióját;

• folyik a Rendezvényház tőszomszédságában a Kristály-fürdő rekonstrukci-ójának a tervezése;

• az előbbiek közvetlen szomszédságában lévő Jenő malom rekonstrukcióját tervezzük, ennek keretében az épületben Malommúzeumot alakítunk ki, ahol pl. Tata malmait működő makettekkel mutatjuk be;

• az Angolpark végéhez csatlakozó Pezsgőgyár épülete 1770 körül épült, re-konstrukciója a borászatot, borturizmust szolgálhatja;

• a Tatai edzőtábor a hajda-ni Angolparkból hasította ki területét, ennek valamilyen mértékű visszacsatolását meg kellene vizsgálni, az edzőtá-bor rekonstrukciója során az Angolkerttel való együttélést fontos szempontként kellene kezelni.

Egy másik példa a Kossuth tértől az Esterházy-kastélyig és az Öreg-tóig ter-jedő sáv átépítése:

• a Kossuth tér nagyszabású és egész Tatára kisugárzó hatású átépítésének tervei készülnek, ehhez szervesen hozzátartozik a Szent Kereszt plébánia-templom környezetének Fellner Jakabhoz méltó rekonstrukciója;

• tervezzük a Hősök terének az átépítését is – tovább-vive a Kossuth téren megfogalmazott megoldáso-kat, hozzácsatlakoztatva a volt zsinagógát, amely Tata egyik különlegességét – a Görög-Római Szo-bormásolatok Múzeumát – rejti magában;

• a Kossuth tér és a Hősök tere közötti sávban – a Rá-kóczi és a bercsényi utca közötti két utcára néző –, ma rejtett értékeket mutató beépítés fejlesztésének tanulmányterveit készíttetjük el a közeljövőben;

• az Esterházy kastély rekonstrukciós tervei készen állnak, a bele kerülő funkciók újbóli véglegesítése

A Görög-Római Szobormásolatok Múzeuma

a hajdani zsinagógában

70


után véleményünk szerint elodázhatatlan a rendkívüli értékű együttes kor-hű megújítása;

• a kastély körül és előtte lévő park rekonstrukcióját a kastély korhű megújí-tásával együtt kell elvégezni;

• a volt Esterházy-lovarda rekonstrukciója szorosan kapcsolódik a kastély-együtteshez;

• tervezzük a hajdan az Esterházy-kastélyhoz tartozó Rákóczi út-Malom köz-Hajdú utcai háromszög alakú műemléki értékű ingatlan funkcióváltását.

Ugyanez vonatkozik az tatai Vár és a várkörnyék összetartozó elemeinek re-konstrukciójára is. Minden magánerős fejlesztés esetében megvizsgáljuk, hogy annak hosszútávú fenntarthatósága érdekében mekkora közterületi és épület környezet tartozik hozzá, amelyet valamilyen módon be kell vonni a fejlesztés-be, azzal összehangolva.

ii/1 tAtA szÍve progrAm

Tata és Tóváros történelmi városközpontjainak rehabilitációja; a nagy rekonstrukciók területének kiterjesztése

Tata történelmi belvárosában két országos jelentőségű műemlék együttes rekonstrukciója kezdődhet a közeljövőben: az Esterházy-kastélyegyüttesé és a tatai Váré. Az első esetében a projektgazda a Műemlékek Nemzeti Gondnok-

sága. Mindkét épületegyüt-tes környezetének kialakítása az önkormányzat számára is nagyon fontos feladatokat jelent. Javaslatot teszünk az MNG-nek és a tulajdonos-nak egy közös gazdasági tár-saság létrehozására a várossal, azért, hogy a felújítás és a működtetés feladatában a vá-ros meghatározó segítséget tudjon nyújtani.

71

T a T a 2 0 0 8

A Vár rekonstrukciója

A tatai Vár rekonstrukciója elodázhatatlan, a várkanyar (Váralja út) és a vár-udvar méltatlanul elhanyagolt. A várárok szintén lehangoló állapotú, az ott lévő funkció idegen a közcéltól és a műem-lék méltó érvényesülésétől is. A Vár és környezete jelen állapotában méltatlan ehhez a nagymultú és országos hírű mű-emlékhez. Teljes mértékben nem tudja betölteni azt a kulturális és művészeti szerepkört sem, amelyre hivatott.

Az épületegyüttes rekonstrukció-ja számos feladatot jelent. Az épületek felújítását, közműfelújítást, a múzeum jellegének újragondolását, raktárak, munkahelyek áthelyezését, a kiállítótér növelését, tematikus, (pl. a középkort bemutató) interaktív, azaz a látogató-val egyfajta párbeszédet folyató kiállítás rendezését, fogadótér és ajándékbolt kialakítását, a kapcsolódó épületek (az Udvarbíró Ház, a törökkori átjáró, a kazamaták) felújítását, funkcióinak megtalálását, a várkert közösségi térré alakítását, a várárok rekonstrukcióját. A tatai Vár felújítása kulcsfontosságú helyen szerepel Tata belvárosának tu-risztikai fejlesztésében. Fontos tudni, hogy a tatai Vár nem a város tulajdona, hanem állami tulajdon, a város a re-konstrukciót, az élményszerű helyreállí-tást szívügyének tekinti. A rekonstrukció után számos program szervezésében együttműködne a fenntartó Kuny Do-mokos Múzeummal – mint eddig is.

Kiemelten fontosnak tartjuk azt, hogy a Vár a környezetében is újra

A Várba vezető híd

A Vár képe a tó felől

Tata Várának Süess Orbánféle terve (1572)

72


„várszerűen” jelenjen meg, mintegy elkülönülve a környezetétől. Ehhez a Vár-ba vezető utak, bejáratok, előterek szinte középkori visszaalakítása szükséges. Az ezáltal megnyert távolságtartás a Vár védelmét is szolgálja, hiszen így a ma szinte korlátlan közterületi használatot felváltja egy korlátozottabb – a nap bizonyos szakában érvényes – használati mód. A múzeum és a rendezvények tartása is egyszerűbb és ugyanakkor hangulatosabb lesz.

A várat ma körülvevő zöldfelület – sétányok, parkrészletek – eredeti állapo-tot megközelítő rekonstrukcióját tartjuk kívánatosnak. Ebből a szempontból kiemelt fontosságú a Vár Öreg-tó felőli sétánya, kilátóhelyei, amelyet a múze-um részévé kellene tenni, parkosított területét a reneszánsz kertek hagyományait felélesztve kellene kialakítani.

A Vár Váralja út felőli megjelenése a legméltatlanabb, az itt – a Várhoz túl közel – létesült épületek (a művelődési ház és a szakrendelő) a forgalmas útka-nyarulattal a Vár méltó megközelítését zavarják. A Vár melletti forgalmat min-

denképpen el kell terelni, itt parkosított sétány kialakítását tartjuk indokoltnak. A két középülettel kapcsolatosan több felvetést tartalmaz a ii/4-es részprog-ram, amely Tata és Tóváros közötti te-rület új életre keltésével foglalkozik.

Magyary Zoltán királyszobor-álllítási ötletét végre meg kellene valósítani: a Vár környezetében nagy királyainknak, közöttük Hunyadi Mátyás királynak és Luxemburgi Zsigmondnak méltó em-léket kellene állítani.

Az Esterházy-kastélyegyüttes és környékének rekonstrukciója

Az Esterházy kastély felújítási terve hangsúlyosan szerepel a fejlesztési el-képzelések között. Ennek hasznosítását elsősorban kulturális, idegenforgalmi vonzerőt is jelentő fesztiválok, kiállítások, rendezvények, zenei előadások je-lenthetik. A kastélyt ezek színterévé is lehetne tenni.

A kastély-együttes rekonstrukciója megkezdődött, a projekt végig vitele szá-mos feladatot jelent. Az épületegyüttes külső-belső felújítását, kiállítótérré tör-ténő berendezését, a barokk főúri élet élményszerű bemutatása, az Esterházy

Várárok, háttérben a szakrendelő épülete

73

T a T a 2 0 0 8

mecenatúra, Fellner Jakab életművének kiállítását. A nagyobb termek rendez-vény-helyszínként való hasznosítását, a kastély fogadóterében egy igazán élő közönségkapcsolati rész kialakítását stb.

Tata városa ehhez a nagyszabású át-építéshez a csatlakozó közterületek (pl. Kossuth tér, Hősök tere) rendezését, a programokban való részvételt, az Öreg-tó melletti magántulajdonban lévő lo-varda, önkormányzati tulajdonban lévő piarista rendház rekonstrukciójának elősegítését kínálja.

A piarista rendházzal kapcsolatosan számos elképzelés verseng egyelőre egy-mással. Ezek között kiemelt helyet foglal el a kápolna kulturális, művészeti célú hasznosítása – ez egyik elképzeléssel sem ellentétes: szálloda, vagy diákkollégium egyaránt felmerült a tervekben.

A piarista rendház melletti hajdani piarista, ma Eötvös Gimnázium az elő-zőekkel egy építészeti együttest alkot. Ezekhez csatlakozik a rekonstruálandó csillagvizsgáló és a régi temető, amelynek közcélú hasznosítása célszerű.

A kastély-együttes Alsó és Felső Tata csuklópontjában helyezkedik el. Hozzá kapcsolódóan Felső Tata rekonstrukciója – a később kifejtendő barokk út ré-szeként – elodázhatatlan.

ii/2 tAtAi és tóvárosi főutcák és főterek fejlesztési progrAm

Utcák és terek, amelyeket élettel töltünk meg

A főutcák és főterek egy település fő ütőerei. Szervezik és kifejezik az adott településhez tartozó közösség életét. Nemcsak kereskedelmi, vendéglátó, szol-gáltató intézményeket fogadnak be, hanem a találkozások és ünnepek helyszí-nei is, turisztikai vonzerőt jelentő látványosságok, értékhordozó helyek. Minél sokrétűbbek, annál élőbbek, vonzóbbak.

Esterházy kastély légifelvétel

74


Ezeket az élő, lüktető főutcákat, főtereket üresítette ki a nemzetközi áruház-láncok egyre több településen megjelenő olcsó tömegáru kínálata, amely a helyi kereskedőket, de a vásárlókat is láthatóan készületlenül érte. A főutcák, főterek programok éppen ennek ellenhatásaképpen kialakult ún. lokalizációs progra-mok. A program alapja a hat pontos megközelítés:

• szervezés – a szereplők megszólítása, találkozások szervezése, lebonyolítása• helyi gazdaságfejlesztés, a „lokalitás” erősítése• a fizikai és szellemi örökség védelme – a hagyományok feltárása, újraélesz-

tése, ha kell• városszépítés – erre programok, támogatási rendszer kidolgozása • közlekedésszervezés, logisztika, a gyalogosok szemszögéből is• nyilvánosság, promóció – kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató, kulturá-

lis, turisztikai programok, események.Az utóbbi idők városi főtereinek jól sikerült rekonstrukciói ezen terek ren-

dezvénytérként való kialakítását hangsúlyozzák, a sokféle funkció számára a gyors átalakíthatóságot, azok békés egymás mellett élését teszik lehetővé. Tata esetében is az egész nap és este is, egész évben: télen és nyáron is élő főterek, főutcák kialakítását tartjuk kívánatosnak. Ehhez kell a tereket, utcákat övező funkciókat átalakítani.

A főutcák és főterek kialakításánál fontos szempont az üzemeltetés, köz-tisztaság biztosítása, jogos kifogás a köztereinkkel kapcsolatosan e kérdés megoldatlansága. Az ehhez szükséges műszaki infrastruktúrát – esztétikus hul-ladékgyűjtők, szemétszállítás – fejleszteni kell. A fontosabb tereken „tájba illő” illemhelyek létesítése elvárt.

Tatán a főutcák és főterek programnak részei lehetnek: főutcák: Kocsi utca – Fazekas utca – Rákóczi utca – bercsényi utca – Fürdő

utca – Hajdú utca – Váralja utca – bartók béla út – Alkotmány utca – Ady End-re út – Somogyi béla utca – bacsó béla út.

terek, térszerű helyek: Fekete út – Kocsi utca csomópont; Kossuth tér (fő-tér), a Szent Kereszt templom körüli iskola tér; Hősök tere; a Vár előtti terese-dés; a Várkanyar tóvárosi végén, a Cifra malomnál lévő teresedés; Országgyűlés tér; Kodály tér; Erzsébet tér; Fenyő tér; Eszperantó tér. Mindegyiknek más a hangulata, szerepe, jövőképe, kisugárzása.

A 2010-ig terjedő időszakban főutcáink, főtereink kialakítására, rehabili-tációjára átfogó tervet készítünk, a fontosabb elemekre építészeti ötlet- és ar-

75

T a T a 2 0 0 8

culatpályázatokat írunk ki, és hozzákezdünk terveink megvalósításához, hogy tíz éven belül főutcáink, főtereink megújuljanak. Első lépésként, 2008-ban, összefüggő utcafotók, térfotók készülnek a főutcák, főterek tatai programjához. Terveinket egymásra épülően készítjük, hogy azokkal európai uniós pályázato-kon is részt vehessünk. Már a tervek készítése előtt közvélemény-kutatást vég-zünk arra nézve, hogy a tataiak milyen funkciókat tartanának ezeken a tereken fontosnak, milyen gondjaik vannak ezekkel a terekkel, milyen jövőképet fo-galmaznak meg. Ehhez a közvélemény-kutatáshoz egy előtervet állítunk össze. Főtereink, főutcáink rekonstrukcióját az itt élők, itt dolgozók, az itt működő, vagy ide tervezett intézmények bevonásával képzeljük el, így ez együtt jár majd kereskedelem- és szolgáltatásfejlesztéssel, valamint közösség-fejlesztéssel is. Kiemelt figyelmet fordítunk tereink fenntartására, különös tekintettel a városi programok által igényelt rugalmasságra.

A tatai terek között kiemelt fontosságú a Kossuth tér rekonstrukciója. A tér hajdani pezsgő életét vissza kell állítani, a térfalakon lévő épületekben a köz-funkciókat, elsősorban kereskedelmi és vendéglátó egységeket kell előnyben részesíteni. A Posta épülete ma Tata egyik szégyenfoltja, ennek rekonstrukció-ja, szintén elodázhatatlan. A Kossuth térhez szervesen kapcsolódik a Szent Ke-reszt templom előtti tér is. Érdekes intézményi együttes formálható a bercsényi út és Rákóczi út között keskeny, két utcára néző teleksorból a posta és a Hősök tere között. Ez felveti annak szükségességét, hogy a Kossuth tér és a Hősök tere a közötte lévő útszakasszal együtt rekonstruálandó. (Részletesen foglalkozik a feladattal az iVS.)

ii/3 A megérkezés helyei, temAtikus ÚtvonAlAk progrAm

Információs pavilonok, a megérkezés helyei a történelmi városmagokba, városi „állomások”, egy-egy adott témához

kapcsolódó útvonalak létrehozása

„Távoli érkezési pontok” a főútvonalak felől:• az M1-es autópálya felől Tata első érintése a remeteségpusztai benzinkút,

ahol egy részletes ismertető táblát kell kihelyezni, amely Tata látványossága-it, műemlékeit, természeti értékeit sokoldalúan bemutatja;

• az M1-es autópálya tatai lehajtójánál az első körforgalom után található

76


egy térkép, amelyet célszerű volna a Remeteségpusztai ismertető táblával egyező módon kialakítani;

• az 1-es főútvonalról a Vértesszőlősi út felől az Öreg-tó első feltárulási pontja az Építők parkja, itt lehetne egy megállási helyet létesíteni az előző-ekkel azonos kialakítással;

• a város bacsó béla úti „bejáratánál” szintén szükség van ismertető tábla elhelyezésére

• a nagy vasútállomás• tóvárosi vasútállomás• a Tata „holdudvarának” számító Agostyán is távoli érkezési pont: a Gerecse

nyugati kapuja, ez a szelíd, vagy zöldturizmus kiindulási pontja, egyben zarándokútvonal rtésze (Via Margaritarum).

A tóvárosi vasútállomáshoz közel van pl. a Cseke-tó és az Angolkert, ame-lyekre már a vasútállomáson fel kell hívni a figyelmet. Közvetlen közelében helyezkedik el a Pezsgőgyár műemléki együttese, amelynek hasznosítása közcé-lú, közhasznú lehet.

Mindegyik esetben egy erős jellel kell felhív-ni a figyelmet a bemutató táblára. A kialakítás-nál gondolni kell az autósokra, kerékpárosokra és gyalogosokra egyaránt – a parkosított környezet-ben esztétikus parkolót és a város által felajánlott „ingyen kölcsönözhető” kerékpárokat lehetne tá-rolni. Egy kis térszituációt kell ezeken a helyeken kialakítani, ahol a jól láthatóságot tartjuk szem előtt.

A városközponthoz vezető „közeli érkezési pontok” között lehetnek:

• a Komáromi utca – Május 1. út sarok, azaz a Kossuth térhez és plébániatemplomhoz vezető út;

• a Kodály tér• Országgyűlés tér

Az Öreg-tóhoz és a Cseke-tóhoz vezető közeli érkezési pontok: az Öreg-tó Tata könnyebben feltárulkozó természeti csodája, a Cseke-tó és a körülötte fekvő Angolkert viszont rejtettebb kincse. Van egy pont, ahol mindkettő meg-

77

T a T a 2 0 0 8

közelítési iránya megjelölhető: a Ko-dály Zoltán tér torkolata az Ady Endre utca és a Hattyúliget utca keresztező-désében.

A Kodály téren és a Komáromi utcai útkereszteződésnél javasoljuk az információs pavilonok elhelyezését. Ezek közül a Kodály téri Tata termé-szeti kincseire, a Komáromi utca ke-reszteződésében lévő pedig az épített örökségre hívná fel a figyelmet.

A város „stációi” – tematikus útvonalak

A következő tematikus útvonalakat javasoljuk kialakítani: a tatai élővizek útja, a tatai zöld út, a tatai barokk út, és a tatai malmok útja. Az egyes utak útvonalait és állomásait meg kell jelölni és összefüggő útvonalakká szervezni. Az egyes út-vonalakon belül további kisebb ösvények is kialakíthatók. Az egyes útvonalak:

A tatai élővizek útja

Az út alapköre az Öreg-tó körüli kb. 7 km-es útvonal, mely nagyjából kiépí-tett. Rendkívül változatos útvonal, amely mentén természetes módon találkozik egymással a sűrű városi környezet és a vadon. A vizek, partok, műtárgyak egyes sajátosságait állomásokként megjelöljük. Erre az útvonalra csatlakozik délkeleti irányban az által-éri Derítő-tó kör-nyezete a horgásztanyáig. Az Öreg-tótól a Kodály téren át a Hattyúliget utcán keresztül nagyon fontos fő kiágazás a Cseke-tó, amelyet körül is tudunk jár-ni. Az Öreg-tótól a Várkanyarban lévő Nepomuki Szt. János szobortól indul északi irányba az által-ér melletti Fényes fasor, amely az újra életre kelő Fényes-forrásokhoz és strandfürdőhöz vezet.

Kodály tér, zenepavilon

Horgásztanyák

78


A tatai zöld út

Ennek gerince egybeesik a tatai élővizek útjával. Felvezetjük a Kálvária-dombra és dél felé Remeteség-pusztára.

A tatai élővizek útjáról és a tatai zöld útról helyi civil szervezetekkel karölt-ve fényképekkel illusztrált térképet és leírást készítünk. A fontosabb helyek megjelölésére 2007/2008-ban tanul-mányterv készül, majd a fokozatos bő-vítés, kiépítés következik az elkövetkező időszakban – szintén az ezzel a témával foglalkozó civil szervezetekkel együtt-működve.

A tatai barokk út

A tatai barokk út Tata óvárosában húzódik, kiindulópontja a tatai Kossuth tér, amelyet számos barokk ház szegélyez. További lehetséges útvonala, illetve állomásai: a Szent Kereszt templom – Fellner Jakab szobra; a Kocsi utca barokk épületei; a Fazekas utca – Kőfaragó ház; a Kálvária-domb a Kálvária kápolnával és a Kálvária szoborcsoporttal; a piarista rendház; az Esterházy-kastély, kitérővel a lovardához; a Hajdú utca – Rákóczi út – Malom köz közötti „intéző ház”; vis-

sza a Hajdú utca – Fürdő utcán át a Kossuth térre (barokk ere-detű épületek). A tatai barokk út minden fő látnivalóját táblákkal jelöljük meg. A barokk utat az utcaburkolásban, mikroarchi-tektúrában, a parkosításban és a növénytelepítésben is megje-lenítjük. Ebbe a tevékenységbe is bevonjuk a helyi civil szerve-zeteket, vállalkozókat. A tóvárosi barokk emlékeket a malmok út-jánál mutathatjuk be.

Madármegfigyelő torny az Öreg-tó partján

Szent Kereszt plébániatemplom

79

T a T a 2 0 0 8

A tatai vízimalmok útja

Tata és Tóváros egyik legjelentősebb gazdaságtörténeti, kultúrtörténeti, építészeti emlék együttese a vízimal-mok láncolata. A tatai vízimalmok útja azokat a vízfolyásokat követi, amelyek mentén e malmok épültek. Az út-vonalba bevonjuk azokat a barokk és egyéb építészeti emlékeket, amelyek az útvonal közelében helyezkednek el.

A tatai vízimalmok útja a Cseke-tó-tól indulna. Az Öreg-tó felé vezető víz-folyás mellett elhelyezkedő malmokat érintené, az itt látható egyéb jellegzetes tóvárosi emlékkel együtt (pl. Kiskastély, Pálmaház, műbarlangok, műromok, Kristály-fürdő). A levezető vízfolyás mellett a következő malmok találhatók: első állomás a Jenő-malom, amelyben új attrakciót jelentene a malmokat „mű-ködés közben” bemutató makettváros kialakítása, hiszen Tata egyik vonzereje a sok tó, a feltörő vizek és a hozzájuk kap-csolódó műemlék építmények, a tatai vízimalmok. Rövid távon a meglévő össze malom helyrehozatala, rekonstrukciója, változatos hasznosítása nem reális, de fokozatosan lehetséges. Ezeknek a bemu-tatása, működő malom makettek formájában országos szinten is kuriózum lenne.

A sor folytatódik a Kása-, Sándor-, Miklós-malommal. A malmok útja a Kodály téri malom-együttessel folytatódik: Czégényi-malom, Tóvárosi-ma-lom, Gyári-malom. innen halad tovább a malomsor a Malom-árok mellett még a városon belül: Pötörke-malom, József-malom, Nepomucenus-malom. Ettől a malomsortól ágazik le a Kapucinus templom és az Országgyűlés téri Harangláb irányába az útvonal. A folytatás kilép a tömör várostestből, hosszabb sétával érhető el a Malom-árok melletti Deszkametsző- és a berta-malom. Az által-eret kísérő védett fasor sétányában érkezünk vissza a városközpontba, ahol a Vár mellett található az egyik legértékesebb tatai malom: a Cifra-malom.

Pötörke malom vízkereke

80


Az útvonalhoz tartozó épületeket – a tulajdonostól függetlenül – felméret-jük, elvi hasznosítási terveket készítünk rájuk, amelyet a tulajdonosokkal, és ahol kell, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatallal közösen igyekszünk pontosítani, és átépítésüket, rekonstrukciójukat megvalósítani. Mindenképpen arra törek-szünk, hogy a malmok működőképességét helyreállítsuk. Ahol lehet, a bemutató,

üzemszerű működést célozzuk meg. A malmok kiállító, közösségi, vendéglátó, turisztikai, mű-vészeti központokként funkcionálhatnak. Ezzel az egyedülálló malomegyüttessel Tata különleges vonzerejét tárjuk fel, erősítjük meg.

A tematikus útvonalak melletti közterülete-ket az illető emlékegyüttes méltó megjelenítését szem előtt tartva alakítjuk ki. Az útvonalakhoz kapcsolódó információs rendszerre pályázatot írunk ki, erre európai uniós pályázatban való részvételt is tervezünk.

Érdekes felvetés a malmok és a Tatát körülve-vő tájhasználat alapján a kenyér útja. A tatai – de

általában a mai – gyerekek nem látják a kenyér útját, onnét kezdve, hogy a ga-bonát szántóföldön termesztik, a molnárok a malomban őrlik és pékek sütik, ez egy ösztönösen adódó gazdasági és egyben kulturális útvonal. Egy olyan képzési program lehetne ebből, amit a „terepen” és az iskolában végig tudnának járni.

Ehhez kapcsolódó ötlet az évente megrendezendő Molnár Napok, amikor nem csupán a malmok útját járjuk végig, de a gasztronómiát, a gabonaőrlés során születő termékek bemutatóját is meg lehet szervezni.

Tata „imázsa”

A négy tematikus útvonalra alapozva lehetne Tata „imázsát” (azaz a városról a nagyközönség köreiben kialakítani szándékozott képet) építeni. Az útvona-lak legjellegzetesebb elemeinek felhasználásával plakátokat, naptárokat lehetne készíteni – folytatva a korábbi példákat – (pl. Tata madártávlatból; a régi Tata; Tata vizei; az élővizek városa; Tata parkjai, kertjei; tatai zöld táj; Tata, a barokk város; Tata, a malmok városa). Ezeknek a kiadványoknak a kiadását civil szerve-zetek közreműködésével kívánjuk megszervezni, lebonyolítani, sőt a kiadványok terjesztésében is számítunk a közreműködésükre.

81

T a T a 2 0 0 8

II/4 A TATA és Tóváros közöTTI TerüleT új éleTre kelTése progrAm

Tartalmi újragondolás, műszaki átalakítás, új szemléletű forgalomszervezés, kulturális rendezvény- és konferenciaközpont

A XX. század első felében Magyary Zoltán „Mi lesz Tatatóvárosból?” füze-tében vázolta a város egyesítés utáni arculatát. Ebből a gondolatmenetből még számos mozzanat időszerű, elég a két városrész közötti akkor még teljesen be-építetlen területre javasolt városközpontra gondolnunk:

„A városrendezésnek fő problémája az úgynevezett városköz-pont kialakítása. Az egyesítés végrehajtása után a két község ös-szeépülése a legközelebbi fejlődés útja. Az uradalom kénytelen lesz az Öreg várral szemben lévő területeket a Váralja utcától a létesí-tendő új utca külső feléig, a kapucinusok telkétől a Ghyczy kertig terjedő szélességben átengedni. Ennek a területnek utcákkal való ellátásáraés beépítésére városrendezési tervet kell készíteni. Az Öreg várral szemben egy szép, négyszegletes nagy teret kell létesíteni, hogy odakerüljön majdan az új városháza és köréje a különböző új köz-épületek (postapalota, kultúrház). Esetleg erre a térre kerülhetne már az új polgári leányiskola és a jövőben létesülő más középiskola vagy egyéb állami intézmény is.”

Sajnálatos, hogy már az akkori Tatatóváros sem hallgatott Magyary Zol-tánra, az utókor pedig még „hálátlanabbnak” bizonyult, hiszen a Vár előtti „senkiföldjére” sajnos a műemléki környezethez sok esetben méltatlan épü-letek kerültek. E településfejlesztési „hibák” kijavítása nagyfokú elszántságot, ötletességet, kitartást igényel.

A Vár előtti terület – az egykori Tata és Tóváros között – beépítetlen volt egészen az 1970-es évekig, amikor két jelentős városi intézmény épült itt: a művelődési központ és a szakorvosi rendelőintézet. Mindkét épület a szocia-lista városfejlesztés érzéketlen, a műemlék közelségét figyelmen kívül hagyó, igénytelen darabja. Sajnos ebbe a sorba tartozik az autóbusz- pályaudvar, sőt a gyógyszertár egyébként igényesebb épülete, valamint a Május 1. út túlolda-lán álló élelmiszer-áruház is. A Vár előtti kanyargós Váralja út viszonylag nagy

82


forgalma szintén eltávolító hatású a műemlékegyüttestől. A Tata és Tóváros közötti, tágabban vizsgálandó és együtt kezelendő fejlesztési, funkcióváltásra érdemes terület tehát a következőket foglalja magába: a Vár és közvetlen környe-zete, Váralja út, a két nagy intézmény, a mögöttes terek áruházakkal és az autó-busz-pályaudvarral egészen ki a Május 1. útig.

A város egyik központi helye a Vár és a Május 1. út közötti terület, a műve-lődési ház, a szakorvosi rendelő és a vár előtti tér. A tatai Vár illetve környeze-te, a Hajdú utcától a Cifra malmi hídig a színtere sok városi rendezvénynek.

A terület jelenlegi állapota nem méltó a felújítás előtt álló Vár-hoz, városhoz, a már országos, sőt nemzetközi hírnevű tatai rendez-vényekhez.

A Vár és a Május 1. út közöt-ti terület átgondolt fejlesztése az egyik fő iránya kell, hogy legyen a Magyary-tervnek. A jelenlegi nem szerencsés építészeti és közterületi megoldások (megoldatlanságok) átalakulásra érettek.

Több éve napirenden lévő kér-dés a művelődési ház felújítása, mely nemcsak műszaki átalakítást, de legalább olyan mértékű tartalmi újragondolást is kell, hogy jelentsen.

A területen az idegenforgalom, a turizmus, a kultúra, a vendéglátás kell, hogy prioritást élvezzen. A vár környezetében megkérdőjelezhető a buszpálya-udvar és a Profi áruház, továbbá a szakrendelő létjogosultsága.

A szakrendelő és a kórház (esetleg a mentőállomás) új, közös épületben való, energiatakarékos, korszerű kialakítása a párhuzamosságok megszüntetésével se-gítene a hatékonyabb működésben alacsonyabb üzemeltetési költségek mellett.

A Vár és a Május 1. út között területen, a jelenlegi művelődési ház, orvo-si rendelő, buszpályaudvar helyén kialakítható egy, a mai igényeket leginkább kiszolgáló kulturális rendezvény- és konferenciaközpont szállodával, mélyga-rázzsal, ami kihasználja a Vár és az Öreg-tó közelségének remek adottságát.

A Hajdú utca, a Váralja utca a cifra-malmi hídig, a Vár előtti tér igényes burkolatokkal és berendezési tárgyakkal, megtervezett zöldfelülettel forgalom-csillapított, vagy autómentes közterületként kialakítva lehet alkalmasabb hely-színe rendezvényeinknek.

Művelődési Központ

83

T a T a 2 0 0 8

II/5 A május 1. úT rehAbIlITácIójA progrAm

a városközpontot megkerülő útvonal „beharapásainak”gyógyítása az egyes „lyukak” számára új funkciók találásával,

a történeti értékek erősítésével

A városközpontot megkerülő főútvonal a közvetlen központnak az átmenő forgalomtól való tehermentesítését megoldotta, viszont a szanálásnak a város testét felbontó, romboló nyomai sajnos a mai napig láthatóak. Sajnálatos az is, hogy az útvonal mentén felszabadí-tott „terekre” a város hagyománya-itól idegen lakótelepi egységek, külvárosi megjelenésű kereskedel-mi egységek, és egyéb, oda nem illő létesítmények települtek. Ez a szocializmus olyan káros telepü-lésfejlesztési öröksége, amelynek a gyógyítása a mi feladatunk. Ugyan-akkor a Május 1 út melletti kereske-delmi, bevásárló negyed mindezen városépítészeti kritika ellenére kedvelt bevásárló negyed, ahol a kisvárosias arculat megteremtése érdekében az egyes épületek kis beavatkozá-sokkal összeépíthetők, a széteső városképet fokozatosan javítva.

A városközpontot megkerülő útvonal lyukai, beharapásai: • a Környei út – Táncsics M. út – Kocsi út – Dadi út összetett csomópontja; • a Május 1. út – Nagykert utca csomópontja az út mindkét oldalán;• a Kőkúti iskola előtti nagykiterjedésű szabad terület a Május 1. útig;• a Komáromi út - Katona J. út – Keszthelyi út közötti lakótelepi beépítés;• a Keszthelyi út – Cifra-malom patak közötti sáv a Vár előterében;• a Cifra-malom patak és a tóvárosi körforgalmi csomópont közötti terület.

Nyilvánvalóan szükség lenne az idegen és a történelmi város szempontjából zavaró funkciók – mint pl. az autóbusz-pályaudvar, a nagy parkolót igénylő ki-sebb-nagyobb bevásárlóközpontok – kitelepítésére. E városképi és funkcioná-

Május 1 út beharapás a Kőkúti iskola előtti terület


lis szempontból káros örökség felszámolása a várostól jelentős erőfeszítéseket igényel, ezért ezekre külső pénzügyi és szakmai befektetőket, valamint konkrét funkcionális javaslatokat is keresünk – a helyi civil szervezetekkel és e területen jártas szakértőkkel együttműködve.

A buszpályaudvar a városközpont előterében túlzottan értékes területet fog-lal el. A terület közösségi, közintézményként való hasznosítás kívánatos. Ezzel a városközpont közvetlen autóbusszal való megközelítését nem kell feladni, hi-szen itt egy jelentős, minden távolsági busz megállását jelentő megálló alakítha-tó ki. A buszvégállomás legalkalmasabb helye a vasútállomás, ahol a közlekedési eszközváltás kézenfekvően megoldható. Megjegyezzük, hogy az autóbuszokat az átmenő gépkocsiforgalomtól elzárt belvárosi területekre is be lehet vezetni, erre számos kiváló példa van az országban (pl. Vácott a Március 15. tér)

A területek lehatárolása, ahol kell, telkek alakítása a közeljövőben megtör-ténik, a szanálási igényeket meghatározzuk, a telkeket, beépítési viszonyokat szabályozási tervekben rendezzük. Reményeink szerint a közelmúlt ezen tele-pülésfejlesztési „sebeit” 6-8 év alatt begyógyíthatjuk. A jelentősebb és városképi szempontból érzékeny helyszínekre építészeti tervpályázatokat írunk ki. A vá-rosközpontot megkerülő útvonal menti beépítésekkel a tatai építészeti hagyo-mányokat kívánjuk erősíteni – modern építészeti eszközökkel.

II/6 kerTváros, újhegy, AgosTyán, nAgykerT AlközponTjAInAk kIAlAkíTásA progrAm

A helyi kötődések, identitás erősítése

Mindegyik kertvárosi jellegű városrész már jelenleg is – a város egészében való elhelyezkedése, sajátos és egységes építészeti karaktere révén – sajátos identitással bír. Ezt kívánjuk erősíteni elsősorban kis alközpontotok kialakítá-sával. Ez számos elemet – intézményt, közterületi-kertészeti kialakítást, mű-vészeti alkotást, találkozási helyet, közlekedési csomópontot stb. – jelenthet. A külső városrészek továbbfejlesztését lényeges feladatnak tartjuk, annak ér-dekében, hogy az itt élők számára nyugodt, komfortosabb környezet alakuljon itt is ki.

E városrészi alközpontok kialakítására a helyi közösségek bevonásával – helyi közvélemény kutatásra támaszkodva – építészeti és környezetalakítási ötletpályá-zat kiírását tervezzük, és az alközpontok kiépítését fokozatosan megvalósítjuk.

84

T a T a 2 0 0 8

Kertváros

Kertváros a Vértesszőlősi út és a vasút közötti területen, a Cseke-tó és Angol-kerttől délre terül el. Fontos helyszín, amely alközpont kialakítására, továbbfej-lesztésére alkalmas: a tóvároskerti vasúti megálló. Ezen a helyen a „távoli érkezési pont”-nál kifejtettek már bírnak térképző funkcióval, ez egészülhet ki olyan köz-funkciókkal, ami a közlekedéssel kapcsolatos. A Kertváros üde színfoltja lehet a Fenyő tér és az Eszperantó tér. Ezek egyelőre amorf térszituációk, amelyeket ker-tészeti, építészeti eszközökkel valódi térré lehet formálni.

Újhegy

Az újhegyi városrész vasúton túli terület, a Tóvároshoz az Újhegyi úton ke-resztül kapcsolódik. A viszonylag új városrész térképző erővel kevéssé bír, ter-mészetes központja a Mindszenty József tér lehet, amelyet tovább kell formálni, hogy valódi térré váljon. Egy további alközpont lehetősége rejlik a jelenlegi lő-tér helyén, bár az Újhegyi útra fűzve lenne hatékonyaban kihasználható egy al-központ. A vasúti felüljárónak az átépítése, akadálymentesítése során kultúrált kapcsolódást kell létrehozni a vasútállomási oldallal.

Agostyán

A település természetes város-magját a művelődési ház és könyv-tár, a posta, az óvoda és a kápolna együttese alkotja. A művelődési ház és könyvtár felújítása időszerű fel-adat. A településen keresztülfolyó Árendás patak, a Gerecse nyugati kapujaként szolgáló környezet egy sajátos természetközeli faluköz-pont kiépítését teszi lehetővé, ki-építéséhez és fenntartásához civil szervezetek, intézmények együtt-működése elengedhetetlen.

Agostyán légifotó

85

Nagykert

Tatának érdekes színfoltja a Nagykert nevű városrész, amely egészen falu-sias jellegű, ahol a Komáromi út, Nagykert utca olyan történeti városszerke-zeti egység, ami még őrzi a régi hagyományokat. Az első katonai felmérésen is (1785) észlelhető rendszer ma is élő. A két említett utcának a József Attila utca és Kocsi utca közötti teresedései olyan szervezőpontokat jelentenek, amelyek mind funkciójukban, mind téralakulatukban már akkor, a XVIII. század vé-gén jelentkeztek. A városrész ezekből a teresedésekből nőtt, fejlődött tovább. A Nagykert városrész térfalainak megőrzése és továbbfejlesztése, a terek, térszitu-ációk helyi alközponttá fejlesztése építészeti, kertészeti eszközökkel indokolt.

A terület érdekes színfoltja lehet a Wéber-malom, amelyben olajütő is mű-ködött. Ennek rekonstrukciója – amennyiben lehetséges – Nagykert városrész attrakciója lehetne.

II/7 A lAkóTelepek rehAbIlITácIójA, rekonsTrukcIójA progrAm

A lakótelepek beágyazása a város szövetébe

Tatán több lakótelepi egység létesült az elmúlt évtizedekben. A legtöbb a Május 1. út két oldalán helyezkedik el. Egy nagyobb zárt lakótelepi egység Tó-város északi részén a Klapka György laktanya mellett létesült: ez a Bacsó Béla-

lakótelep. Egy kisebb lakótelepszerű egység Kertvárosban, a Deák Ferenc utca mentén is található. Ezek az egységek – beépítési módjuk, lépték-váltásuk, a hagyományos városszö-vetet felbontó jellegük miatt – nem tartoznak szervesen a város testébe, szövetébe, abban idegen testként jelennek meg. Ezért a legfontosabb feladat ezek beágyazása a város szöve-tébe, többféle – építészeti, kertészeti, környezetalakítási és közösségszerve-zési – módszerrel is.

Keszthelyi úti felújítás

86

Ennek néhány eleme: • A lakótelepeket család- és gyerekbaráttá

kell tenni, ez mutatkozzék meg a lakásvá-laszték bővítésében, az intézményekben, a közterületi fejlesztésekben. Minden lakótelepen uniós követelményeknek megfelelő játszóteret kell kialakítani.

• Értéknövelő felújítást kell végezni.• Energiatakarékosságot, energiatudatos-

ságot kell biztosítani a felújítások min-den területén: a fűtés szabályozhatóvá, mérhetővé tételében, a hatékony hő-szigetelésben, de az alternatív energiák felhasználásával is.

• A közterületek, zöldfelületek értéknöve-lő rehabilitációja, azaz a lakótelepekből „zöldvárost” kell építeni (a 30-35 éves növényállomány a lakótelepek nagy ér-téke, erre kell alapozni).

• Nagyobb igényességet kell elérni a lakótelepeken! Nem fogadható el az a káros, romboló szemlélet, hogy ide bármilyen alacsony színvonalú épület vagy építészeti elem elég.

• A legfontosabb a közösség bevonása. Kisebb körzetenként véleményköz-pontokat kell létesíteni, Társadalmi-gazdasági konzultációt kell kezdemé-nyezni a lakótelepeken az itt élők, lakóközösségek bevonásával.

• A lakótelepeken az állattartás – elsősorban kutyák tartásának – szabá-lyozá-sára szükség van. Ki kell alakítani olyan kutyafuttatókat, amelyek a gyerme-kek játszóhelyeinek zavartalanságát biztosítják, a kulturált ebtartást lehetővé teszik.

A lakótelepek összefüggő közterületein a források felfakadásából adódó ta-lajvízszint változások miatt is alapvető kertészeti, közterületi beavatkozások vál-nak szükségessé.

Panelprogram

87

88


II/8 TATA közlekedésének rekonsTrukcIójA, AkAdálymenTesíTésI progrAmjA

A város vonzerejének megtartása, a felesleges átmenő forgalom elterelése (elkerülő út), a forgalomcsillapítás kiterjesztése a kertvárosi jellegű területeken, akadálymentesítés a közterületen és az intézményekben

Tata közlekedési viszonyait kistérségi központi szerepköre, jelentős turisz-tikai vonzereje határozza meg. A központi szerep miatt számottevő az átmenő teherforgalom, ami viszont a turisztikai vonzerőt csökkenti. A város közleke-dését oly módon kívánjuk fejleszteni, hogy a város vonzereje megmaradjon, sőt erősödjön, a káros átmenő forgalmat pedig igyekszünk elterelni.

Az előzőekben vázoltak kibontására elkészítjük Tata város közép-, hosszú- és nagytávlatú Közlekedésfejlesztési Koncepcióját, amelyben az egyes közlekedési szektorokban, ágakban a következőket célozzuk meg:

Úthálózat

Tata közúton jól megközelíthető, a Budapestet Hegyeshalommal összekö-tő M1-es autópálya mellett található, valamint áthalad a városon az 1. számú főút is. A város jó megközelíthetősége azonban nemcsak előnyt jelent, ha-nem hátrány is, hiszen a városon át-menő tehergépjármű forgalom erősen terheli a várost. A tóvárosi körforgal-mi csomópont megépítése jelentősen javított a forgalom folyamatos lefolyá-sán. Az egyre növekvő forgalmi igé-

nyek miatt viszont a reggeli és a délutáni csúcsidőben az Almási utcai – Május 1. úti körforgalmi csomóponti ágon azonban torlódás, lassúbb áthaladás ta-pasztalható, ennek csökkentésére egy direkt ág megépítése szükséges a Bajcsy Zsilinszky utca felől a Május 1. út felé.

A városon átmenő forgalom csökkentésére a tervezett 1. számú út Tatát el-kerülő szakaszának és a Déli Ipari Park feltáró útjának megépítése (a délnyuga-

Körforgalom

89

T a T a 2 0 0 8

ti elkerülő út első szakasza), jelenthet hosszú távon megoldást. Addig is szá-mos forgalomtechnikai és városren-dezési eszközzel lehet csökkenteni a forgalmat (pl. a Volán telephely autó-pálya közelébe helyezéssel). A balesetek radikális csökkentését kell megcélozni a tatai közlekedési rekonstrukció során.

Tata városszerkezete – közlekedési szempontból – a földrajzi adottságok-ból kiindulva igen speciális. A várost hosszirányban és keresztirányban álla-mi közutak tagolják, melyek a városban található tavak közti keskeny sávokba vannak beszorítva. A város belső forgalma is főleg az állami közutakon bo-nyolódik, illetve az ezzel párhuzamos, városi úthálózaton. A fenti tényezőkből adódóan az átmenő forgalom mellett a helyi forgalom is jelentős, főleg a Május 1. úton és az Ady Endre úton (állami közutak), valamint az azokat keresztező önkormányzati utakon.

Az állami közutak mentén jelentős a zajterhelés is – a Május 1. úton és a Bacsó Béla úton időnként a megenge-dett határértéket is meghaladja. Az 1. számú főút átkelési szakaszain a köz-úti forgalom és az ezzel járó zaj csök-kentése érdekében az önkormányzat kezdeményezte a 7,5 t súlykorlátozás bevezetését. Az Állami Közútkezelő Kht. részleges korlátozást vezetett be (22 óra és 6 óra között csak a célfor-galmi közlekedés a megengedett).

A településszerkezetből adódóan elsősorban az Újhegyi városrész felé tud a város terjeszkedni. Egyre nagyobb az igény e terület jó megközelíthetőségé-nek biztosítására, mivel e városrészt a városközponttól elválasztja a Budapest-Hegyeshalmi, nagy forgalmú vasútvonal. A város településrendezési tervében szerepel az Agostyáni úti felüljáró megépítése, ezzel Újhegy felé kedvezőbbé és közvetlenebbé válik a forgalom.

Agostyáni úti vasúti átjáró

Bajcsy-Zsilinszky út átadása

90


A burkolatlan közutakon a folyamatos járhatóságot biztosítjuk, illetve ter-vezzük ezen útszakaszok leburkolását. A Nagy Lajos utca és a Latinka Sándor utca építési engedélyes tervei elkészültek, engedélyeztetésre benyújtottuk. Nagy az igény a többi nem burkolt út kiépítésére is (Újvilág utca, Vörösmarty utca, Balogh utca, üdülőterületi utak, Újhegyi dűlőutak). Sajnos pályázati forrás e célra nem áll rendelkezésre. Rövidtávon elérendő lenne az engedélyes tervek elkészíttetése, hogy legalább a belvárosi részen mielőbb burkolásra kerüljenek az utak, illetve az esetlegesen megjelenő pályázatokon eséllyel részt vehessünk. Hosszútávon elérendő, hogy minden belterületi út burkolt legyen a csapadék-víz elvezetés megoldásával és legalább egyoldali, jó állapotú járdával.

Útfelújítást, földutak aszfaltozását csak a közművek kiépítettsége és szükséges rekonstrukciója esetén lehet elvégezni. 5 éven belüli útfelbontás esetén csak a teljes útszélesség helyreállítása árán lehet a bontásokat végezni. Fontos feladat a Fazekas iskola mellett, a Nagytemplom mögött a parkoló aszfaltozása, csapa-dékvíz elvezetés megoldása. E terület rekonstrukciója a Kossuth tér átépítésé-nek részeként oldható meg.

Ugyanilyen gondot fordítunk útjaink és műtárgyaink (hidak, közlekedési táblák, lámpák, közvilágítás, út menti zöldfelületek karbantartására.

A járdák felújítását csak kiselemes – a történelmi városrészben természetes kö-vekből kiképzett – burkolattal szabad készíteni. Ezzel egy sajátos tatai közterü-leti formanyelv létrejöttét segítenénk elő. A közeljövőben műemléki szakemberekkel karöltve kijelöljük azt a körzetet, ahol ezt az igényes burkolati rendszert kell alkalmazni. E program nagyhatású kisugárzó eleme lesz a Kossuth téri rekonstrukció, amely stílu-sában, módszereiben a történelmi városré-szek számára példát mutat majd.

Több helyütt – elsősorban a védel-met igénylő, vagy balesetveszélyes helyeken – tervezünk gyalogátkelőket (pl. a Jávorka

Sándor iskola és az Új úti diákotthon előtt) és jelzőlámpákat pl. az Ady Endre úton), illetve körforgalmat (pl. Bacsó Béla út és Gesztenye fasor kereszteződé-sénél) építeni.

Kossuth tér koncepciótervének részlete

91

T a T a 2 0 0 8

Gondot fordítunk a kertvárosi egységekben is a közutak, járdák fejlesztésére (pl. Agostyán, Kertváros, Újhegy területén)

A történelmi városmagban forgalomcsillapított és a gépkocsiforgalomtól néhány helyen elzárt zónákat hozunk létre, ahol a tömegközlekedést megen-gedjük. A kertvárosi részeken forgalomcsillapított, ún. Tempo30 zónákat ala-kítunk ki.

Kerékpárút hálózat és járdák

A helyi közlekedésben a kerékpározást a közösségi közlekedés rangjára kí-vánjuk emelni. Ez jót tesz a városlakóknak és az idegenforgalomnak egyaránt. Javasoljuk a városi érkezési helyeken „ingyenes” városi kerékpár kölcsönzők kiépítését, amilyenek Európa számos nagy- és kisvárosában már megjelentek. A kerékpárút hálózatot a hivatásforgalomra és a turisztikai, üdülési jellegű for-galomra egyaránt ki kell építeni. A közintézmények mellett kulturált és őrzött kerékpártárolókat kell létesíteni.

A város kerékpárút hálózata csekélynek mondható, négy egymástól elkülö-nülő szakaszból áll. Fejlesztése, az önálló szakaszok összekötése idegenforgalmi szempontból is fontos lenne. A Kocsi úti egyesített gyalog- és kerékpárút I. üte-me elkészült. Ennek folytatása legalább a Dózsa György útig kívánatos lenne.

Szükséges a tervek egész városra történő elkészíttetése. Hosszabb távú cél a meglévő, de különálló szakaszok összekötése. Távlati cél a város bekötése az Euro-Velo kerékpárút hálózatba, kistérségi összefogással.

Tervezzük Agostyánra és a Tájvédelmi Körzet megközelítésére kerékpár út kiépítését. Ezzel bizonyítjuk a város környezettudatosságát, egy „zöld hidat” biztosítunk a természetbe.

Az új járdák kiépítését, illetve meglévő járdaszakaszok összekötését folytatni kell (pl. a Szőgyéni utcában, az Arany János utcában, a Komáromi úton stb.). A burkolat felújításokon kívül az elmúlt években forráshiány miatt ezen a téren nem történt előrelépés. A járdaépítésre is vonatkozik, hogy az egész városra meg kell tervezni és a sorrendet fel kell állítani a megépítést illetően.

Közterületi információs rendszer

Évek óta húzódó probléma a város közterületi információs rendszerének

92


kialakítása. A közterületi információs rendszer elemei a következők: utcanév táblák, térképes információs táblák, céljelölő táblák. Ezek a táblák a gyalogosok, kerékpárosok és a közúton közlekedő, úti célokat keresők számára szolgáltat-nak információt, az ő tájékozódásukat könnyítik meg. Ilyen információs táblák vannak a Május 1. út mentén és az Ady Endre úton, illetve térképes formában a város több pontján, de számuk a szükségesnek töredéke, tartalmuk aktualizálása pedig időszerű feladat.

Parkolás a városban

Az utóbbi évek következetes útkezelői magatartása eredményeképpen az in-gatlanfejlesztésekhez kapcsolódó személygépkocsi várakozóhely létesítési kö-telezettségek megvalósulása a város teljes területén, de különösen a központi részeken jelentős fejlődést mutat. Az Országgyűlés téren és környékén, valamint a Rákóczi utcában a városközponti parkolási feszültségek enyhítése érdekében bevezettük a 2 órás várakozási rendszert. A hosszabb ideig várakozni kívánók kicsit távolabb (pl. a Somogyi Béla utcában, a Bartók Béla úton, az Egység utcá-ban) állíthatják le gépjárműveiket, és néhány perces gyaloglással innen érhetik el a városközpontot. A kialakult szabályozás csak részben váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A Kossuth tér és környéke elsősorban ügyfélfogadási idő-ben telített, az Iskola tér azonban parkolási szempontból még kihasználatlan.

Az Ady Endre úti városközpontban, valamint a Kossuth tér környékén új felszíni parkolók kiépítésére már kevés lehetőség van.

Az eddigi tapasztalataink alapján el-készítetettjük és jóváhagyjuk Tata város Parkolási Koncepcióját, az elkövetkező évtized feladata lesz ennek a végrehaj-tása. Áttekintettük a parkolás jelenlegi rendszerét, felmértük a jelenlegi és a hosszútávon várható igényeket. Meg-határoztuk, hogy a felszíni parkolásra

alkalmas felületek csökkenésével a további igények kielégítése hol és milyen módon lehetséges – figyelembe véve a zöld környezet megóvásának fontossá-gát is. A koncepciónak városfejlesztési kihatásai is lehetnek, hiszen meg kell

A Váralja útból parkot, alatta parkolót lehetne létesíteni

93

T a T a 2 0 0 8

határozni, milyen ingatlanfejlesztések valósulhatnak meg ezeken az érintett területeken, melyek nem gerjesztenek újabb kielégíthetetlen parkolási igénye-ket, illetve keressük azon befektetőket, akik a szükségesnél több parkoló ki-alakítását vállalják a várossal együttműködve. A városi és városközponti közeli és távoli érkezési pontokon parkolókat alakítunk ki, amelyek mini Park+Ride, Park+Bike egységekként működhetnek. Az eszközváltó csomópontokban (vasút – autóbusz, vasút – gépkocsi, gépkocsi – kerékpár stb.) szintén kisebb-nagyobb parkolókat létesítünk. Tata zöld környezetének megóvása érdekében nagy gon-dot fordítunk a parkolók fásítására.

A kiemelt műemléki környezetekben (Vár, Eszterházy-kastély, Angolkert) a gépkocsiforgalom teljes kizárását javasoljuk, cserébe a városban egy-két helyen mélygarázs építésére is sor kerülhet.

Távolsági autóbusz-és vasúti közlekedés

Tata kistérségi központ. A helyi és helyközi járatok jól lefedik a városi közle-kedési igényeket A közúti-vasúti átszállás viszont nehézkes, ezért célszerű len-ne az autóbusz-pályaudvarnak a vasútállomás térségében történő elhelyezése. Itt egy úgynevezett „intermodális” csomópont kiépítését tervezzük az érintett közlekedési vállalatok bevonásával. Ezen csomópont kiépítése esetén a jelenlegi buszpályaudvar városközponti nagyon értékes helye felszabadul, azonban a bu-szok megállási lehetőségét ezeken a helyeken, de akár a forgalom-tól elzárt, vagy korlátozott védett belvárosi térségekben is megen-gedhetőnek tartjuk.

Tata vasúti megközelíthető-sége – mind gyors-, mind sze-mélyvonattal – jónak mondható, a város az 1. számú fő közlekedési vonal mellett fekszik. Az orszá-gos vasúthálózat Tatát érintő sza-kaszán az elmúlt években nem történt változás, a vasúti pálya korrekciója már korábban megtörtént, újabb korrekció nem várható. A MÁV Zrt. most vezeti be az elővárosi vasúti közle-kedési rendszert a Hegyeshalom – Budapest vonalon is (Budapest-Oroszlány

Tóvároskert vasúti megálló

94


már működik). 2007. december 1-jétől Oroszlány helyett Komáromot jelölik ki induló- (illetve vég) állomásként. Az elővárosi vonalakon a MÁV Zrt. üteme-zett menetrendet vezetett be (ez óránként azonos időpontban induló járatokat jelent). Így minden órában biztosított az eljutás mind Győr, mind Budapest felé. Sokan és joggal nehezményezik, hogy az Intercity vonatok nem állnak meg Tatán, holott nagyforgalmú turisztikai központként erre szükség volna. Tata

ráadásul jelentős iskolaváros, amelynek továbbfejlesztése igényelné a Budapest-Tata közötti kapcsolat megerősítését.

A tömegközlekedési kapcsolatok to-vábbfejlesztése során már ma is meglévő és részben kielégítetlen igényként jele-nik meg a bevásárló forgalom, ez első-sorban helyi és helyközi buszjáratokkal oldható meg. A buszmegállók komfor-tosabbá tételét, rendszeres karbantar-tását indokoltnak tartjuk. Kialakítunk

a tömegközlekedési vállalattal karöltve egy tatai buszmegálló típust, amelyet a kistérségben is elterjesztenénk.

A legfrekventáltabb Tata-Tatabánya közötti szakaszon felmerül a vasúti for-galom sűrítése, de megvizsgálandó a sűrű hivatásforgalom biztosítására egy kö-töttpályás villamos-, vagy trolibuszvonal létesítése.

Az Agostyán felé vezető úton lévő szintbeni vasúti kereszteződés felszámo-lását és vasúti felüljáró építését szorgalmazzuk. Az Újhegyre vezető gyalogos fe-lüljáró átépítését, esetleg aluljáró építését, a vasútállomás mindkét oldalának környezetalakítását tervezzük.

Akadálymentesítési program

A városi közlekedés gördülékenyebbé tételéhez tartozik egy átfogó akadály-mentesítési program végrehajtása. Ez kiterjed a járdák, közterületek kialakítá-sára is, ahol az építési munkáknál és a felújításoknál a babakocsival közlekedők és mozgáskorlátozottak közlekedését elősegítő szegély lesüllyesztésekre kerül sor. Főleg a buszmegállók, boltok, templomok környékén, ahol idősebbek is gyakrabban megfordulnak, lehetne a gyalogos átjárókat gyengén látók számá-ra is használhatóvá tenni, vagy az újakat (ha lesznek) eleve úgy építeni, hogy

Vasútállomás

95

T a T a 2 0 0 8

hangszóró is legyen rajta, és a babakocsival, kerekesszékkel ne kelljen tíz centit ugratni a lelépéskor (ez balesetveszélyes is egyébként). A jövőben érdemes az alacsonypadlós buszokat előnyben részesíteni újak vételekor (ez manapság elég alapvető, az idősek, gyerekek, babakocsival közlekedők, mozgáskorlátozottak és gyengén látók számára is fontos)

Az akadálymentesítés a városi intézményekre és középületekre is érvényes programot jelent. A rendeletekben megadott határidőre a szükséges átalakítá-sokat a középületeinken elvégezzük. (Természetesen nem csak a mozgáskorlá-tozottak akadálymentes „közlekedését” kell tudnunk megoldani!).

II/9 városüzemelTeTésI és InfrAsTrukTúrAfejleszTésI, bláThy oTTó energeTIkAI progrAm –

városüzemeltetés, a vízi, informatikai és az energia közművek fejlesztése

Kidolgozzuk Tata város Ökológiai Városüzemeltetési Koncepcióját, amivel országosan úttörő városüzemeltetési, infrastruktúrafejlesztési programot kívá-nunk bevezetni.

Városüzemeltetés

A városüzemeltetés a város közterületeinek – úthálózatának, parkjainak, műtárgyainak –, a hulladékkezelés városméretű rendszerének, az intézmények-nek az üzemeltetését, fenntartását jelenti.

A közterületeink tisztántartásának, tervszerű karbantartásának és felújí-tásának rendszerét folyamatosan fej-lesztjük. A meghibásodások feltárását a közterületi jelenlétünkkel és a lakossá-gi kapcsolataink erősítésével kívánjuk napra késszé tenni.

A városi parkok üzemel-tetésének alapja a parkőr szolgálat, amelyet kialakítunk és megfe-lelő jogosítványokkal kívánunk ellátni.

Virágos Tata

96


Kidolgozzuk és megvalósítjuk a „Tiszta Tatáért programot”. A közterületek virá-gosítását Tata városüzemeltetési vállalata, a Városkapu Zrt. végzi. Ebbe a feladat-ba a lakosságot, civil szervezeteket és gazdasági társaságokat be kívánjuk vonni. Az allergén növények irtására kampánysorozatot indítunk el.

A hulladékgyűjtés és –kezelés rendszere Tatán teljeskörű, működik szelektív hulladékgyűjtés és zöldhulladék gyűjtés (komposztálás) is. Ez utóbbiakat kíván-juk a városban teljeskörűvé tenni. Ehhez a város propagandaanyagokat készít.

Vízi közművek

VízellátásA városi hálózat körvezetékes rendszerű, regionális vízműrendszerlátja el az

Angolkertben és a Fényes-fürdő területén lévő kutak tartalékok a rendszeren. Megoldandó a Kocsi út-Naszályi út közötti fejlesztési terület telekalakítási ter-vének elkészítése után az ivóvíz elosztó hálózat kiépítése, továbbá az Újhegyi IX.-X. dűlő vízellátása.

A vízminőség mérését folyamatosan biztosítani kell. Az „élő vizek városában” indokolt lenne városi tulajdonba venni a teljes víziközmű hálózatot, erről tes-tületi döntés született 2008-ban, továbbá fokozottan részt venni a felszíni és felszín alatti vízfolyások üzemeltetésében, fenntartásában, felújításában.

Szennyvízelvezetés, szennyvíztisztításA belterületi városrészek szennyvízcsatornával teljes mértékben ellátottak,

az új beépítésre szánt területeken szükséges a hálózat bővítése, első ütemben a vezetékes ivóvízzel már ellátott részeken. Az állami tulajdonú szennyvíztisztító telep rekonstrukcióját az ÉDV Zrt. 2008-2010 között tervezi megvalósítani. Elsősorban a vízbázisok védőidomainak környezetében fontos a meglévő csa-tornahálózatra való rákötések teljes körűvé tétele.

Felszíni vízelvezetésA város és környéke dimbes-dombos területen fekszik, ahol a terület élő

vízfolyásokkal gazdagon átszőtt. A város három vízfolyás – az Által-ér, a Fé-nyes-patak és a Naszály-Grébicsi-vízfolyás – vízgyűjtő területén helyezkedik el, melyek az ÉVIZIG kezelésében vannak. Az Által-ér medertisztítására és az Öreg-tó alvízi mederszakaszok rekonstrukciójára az Öreg-tó rehabilitációs program keretében 2010-ig sor kerül.

97

T a T a 2 0 0 8

Önkormányzati fenntartású vízfolyások: a Malom-patak, az Újhegyi és Új-hegyi úti vízfolyások, a Kosréti árok, a Kismosó-vízfolyás, a Fácán-patak, a Diána-árok, és Agostyán városrészben az Árendás patak belterületi szakasza. Ez utóbbinak a medertisztítása, a patak környékének rekonstrukciója égető fel-adat, hiszen 2000-ben valóságos árvizet szenvedett a falu.

Tata teljes belterületének 20%-a ellátott zárt csapadékcsatornával. A befo-gadók felőli csatornaszakaszok alulméretezettek. A felszíni vízelvezető rendszer bővítésének megvalósíthatósági tanulmányterve elkészült a város teljes belte-rületére, vízgyűjtő és részvízgyűjtő területenként. A megvalósítás ütemezetten történhet, figyelemmel az elöntéssel leginkább veszélyeztetett területekre és a biztosítható pénzügyi forrásokra.

Az útmenti árkok, átereszek karbantartása városi feladat, ehhez azonban a lakosság segítségét is kérjük, mivel az árkok tisztítása, gyakran a helytelen lakos-sági beavatkozások miatt válik lehetetlenné.

A karsztforrások visszatérésével kapcsolatos feladatokTatán és környezetében több mint 30 karsztforrás működött. A bányák be-

zárásával párhuzamosan a karsztvíz kiemelése is megszűnt, ezáltal Tata eredeti, rendkívül gazdag és értékes föld alatti vízrendszere nagy részben helyreállhat.

A karsztvíz-szint emelkedése már érzékelhető a Fényes-fürdő területén, és 2010 körül várhatóan megindulnak a Plébániakerti-forrás és az Öreg–tó menti források, 2015 körül néhány Komáromi úti forrás, majd fokozatosan a töb-bi belvárosi forrás is „megszólal” 2030-ig. A már kiépült megfigyelő (monito-ring) rendszer adatait rendszeresen kiértékelve szükséges intézkedéseket tenni az épületek és közműhálózatok megóvása érdekében. Ezek az intézkedések a következők lehetnek:

• a vízelvezetés megoldása, nyílt, vagy zárt csatornákkal a befogadók felé;• szükségessé válhat meglévő közmű rendszerek létesítményeinek kiváltása a

források feltörési helyein.

A visszatérő források hasznosítása elsődlegesen a források eredeti haszná-latát figyelembe vevő, azt fejlesztő, vagy csak jelzésszerűen bemutató jelleg-gel javasolt. Másodlagosan a nagy vízhozamú forrás helyeken városi érdeket szolgáló beruházások kaphatnak teret (pl. élményfürdő, uszoda). A visszatérő források idegenforgalmi látványosságot is képezhetnek a Vár környékén és a Cseke-tó partján, továbbá a városi tereken, a lakókörnyezetben szökőkutak,

98


patak- és tójellegű vízfolyások és vízmedencék, lakótelepi vizes játszóterek is épülhetnek.

A források környezetének egyenkénti fejlesztése – a városszerkezeti, környe-zetvédelmi szempontrendszer szerint – az egész város, majd a városkörnyék te-rületére ki kell, hogy terjedjen. A forrásfoglalásoknak és a vízhasznosítás felszín alatti és felszíni rendszerének a mindenkori igényeknek – a települési környe-zetvédelemnek és higiénés követelményeknek – meg kell felelniük.

A használaton kívüli, kiszáradt, eltömött, elszennyezett kutak, forráshelyek, barlangvizek gyors kitisztítása, a járatok és a vízminőség további ellenőrzése meg kell, hogy előzze a források „megszólalását” és nagyobb területeknek a talajvíz közvetítésével történő elszennyeződését.

Az elkövetkező évtizedekben a tatai vizek új életre kelnek, aminek az áldásait kell okos előrelátással és közös erővel kiaknáznunk. Ez a város számára új le-hetőségeket teremt, amelyben korábbi és új intézmények, programok jöhetnek létre. Ugyanakkor az elapadt forrásokkal rendelkező területeken épült lakóte-lepeken ezek újrafakadása elsősorban a közterületeken város- és kertépítészeti beavatkozásokat tesz szükségessé.

Informatikai közművek

A város célul tűzi ki a közigazgatás, az intézményirányítás, a gazdasági és civil kapcsolattartás informatikai alapú működtetését. Ennek alapja a város, az önkormányzat digitális informatikai vagyona.

Tatán az integrált informatikai – távközlési, kábel tv, internet – hálózat folyamatos fejlesztése napjainkban folyik. Két meghatározó szolgáltató célja, hogy a mindenkori legkorszerűbb rendszert minden háztartásba és intézmény-be eljuttassák.

A város által fenntartott intézményekben és közszolgáltatókban e-pontokat kell kialakítani a személyre szóló kapcsolattartás teljeskörű kiépítése céljából. Rövid távon elérendő cél az internet városon belüli korlátlan használatának biztosítása. A Polgármesteri Hivatalban megkezdett e-közigazgatás mielőbb mindenki számára hozzáférhető lesz.

Központosított hálózatként hozunk létre egy biztonságtechnikai rendszert, amelynek első ütemében a városba bevezető utak figyelését, majd a városi intéz-mények térfigyelő rendszerét építjük ki. A rendszerbe az egyéb közszolgáltatók, intézmények, sőt a lakókörnyezet bekapcsolódását is lehetővé teszzük.

99

T a T a 2 0 0 8

Hosszú távon az egész városban, jelenleg a műemléki környezetben az új integrált távközlési vezetékrendszert csak földben lehet vezetni.

Bláthy Ottó energetikai program

Valójában az energetika az emberi munkát és a természeti folyamatokat a kölcsönös egymásra hatás összefüggése szerint vizsgálja. Az energia folyama-tok igen sokrétű kezelést igényelnek minden tekintetben, így az önkormányzati munka ellátásánál is. Teljes értékűen ezt a tudományágat jól képzett műszaki, gazdasági szakemberek tudásának kihasználása mellett lehet elvégezni.

A környezeti kihatások közül a legjelentősebb, hogy milyen lesz a föld at-moszférája, a meteorológiai para-méterrendszere 50 év múlva. Az ezzel kapcsolatos jelzéseket min-denki ismeri. Ennek a katasztrófá-nak az elkerülése jelenleg még nem látható. Kérdés, hogy az emberiség képes-e rájönni, hogy csak összefo-gással lehet valamelyest elodázni.

Bláthy Ottó Titusz a transzfor-mátor feltalálója volt, tatai szü-letésűként természetes, hogy az energetikai programot az ő nevével kapcsoljuk össze. A településfejlesz-tési program alfejezeteként a jövő szempontjából meghatározó fejezetet jelent.

Bláthy Ottó Tatán született, iskoláit is itt, illetve Bécsben végez-te. 1882-ben szerzett gépészmérnöki oklevelet a Bécsi Műegyetemen. 1883-ban lépett a Ganz-gyár kötelékébe, mint gépszerkesztő. Mun-kássága egész életére a gyárhoz kötötte. Kiemelkedő képességű ember volt. Gyorsan átlátta a problémákat, rendkívüli emlékezőtehetség jellemezte. Elsőként ismerte fel a mágneses Ohm-törvény gyakorlati alkalmazásának lehetőségét. Legjelentősebb találmánya az 1885-ben Zippernowskyval és Dérivel közösen megalkotott transzformátor. A transzformátorokat Bláthy javaslatára zárt vasmaggal készítet-ték. Közös munkájuk a korabeli elektronika egyik legfontosabb talál-mányát eredményezte. Száznál is több szabadalma főleg a villamos gépek területére vonatkozott.

Bláthy Ottó a transzformátorral

100


1887-töl a váltakozó áramú generátorok párhuzamos kapcso-lásával kísérletezett, amelyet rá egy évre egy olaszországi erőműben valósítottak meg. Világszenzációt jelentett, hogy elsőként kapcsolt össze hőerőművet vízierőművel. 1889-ben megszerkesztette a róla elnevezett fogyasztásmérőt. Több hasonló szerkezet is ismert volt, de csupán Bláthyé vált be a gyakorlatban. 1912-ben tökéletesítette, így mérése pontosabb lett. A ma használatos fogyasztásmérők is az általa feltalált készülék elvén működnek. 1927-től a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja, a Budapesti és Bécsi Műegyetem tiszte-letbeli doktora volt. Számos kitüntetésben részesült.

Az energia mai korunk legfontosabb és legköltségesebb elemévé vált. Tata város korábban készített energiakoncepciója alapján kiemelt feladatként kíván-juk kezelni a város, az önkormányzat és intézményeinek energiagazdálkodását, felhasználását, de figyelemmel vagyunk a város egészének energia felhasználá-sára is. Törekednünk kell az energiatakarékos város állapot elérésére, ennek va-

lós tartalommal történő megtöltésére. Tata városa a megújuló energiaforrások tekintetében potenciálisan kiváló hely-zetben van, adottságai kitűnőek.

A Tata rövid és középtávú energia-ellátását szolgáló rendszerek állapo-ta, kapacitása jelenleg lehetővé teszi a biztonságos energiaellátást, a város tervezett fejlesztéseinek megfelelő bőví-tésekkel. Ugyanakkor meg kell említeni, hogy jelenleg a vezetékes energiaszol-gáltatók (E-ON. ÉDÁSZ Zrt., ÉGÁZ

Zrt., Tatai Távhőszolgáltató Kft.) kiépített kapacitásai, hálózatai részben kihasz-nálatlanok.

Az energiagazdálkodás terén számos tatai kezdeményezés országos hírnévre tette szert. Tata a megújuló energiájával mintája az egész magyar energetikai fejlődésnek, az első magyar, és Közép-Európa legnagyobb faaprítékos fűtő-műje itt létesült Tatán. A tatai Parképítő a Nyugat-Magyarországi Egyetemmel együtt több mint tíz éve kísérletezi a biomasszát. Az évelő dísznövényekből ne-mesítették ki a tatai energianádat, melyből idén már 40 hektárt telepítettek.

Célul tűzzük ki a város 2002-ben elkészült Energia Koncepciójának végre-

Tatai Távhő Kft. épülete

101

T a T a 2 0 0 8

hajtását, az akkori energiahatékonysági fejlesztési programban elfogadott aján-lások megvalósításának folyamatos felülvizsgálatát a következő elvek szerint:

• Megújuló energia alkalmazásának vizsgálata, ezek megteremtése, beillesz-tése a meglévő energetikai rendszerekbe (vízienergia, geotermikus energia, szélenergia), mindez jelentős hasznot is hozhat a városnak.

• A távfűtési rendszer gazdálkodásának javításával a szolgáltatás versenyké-pessé tétele más fűtési módokkal szemben.

• A „Biocalor” fűtőmű távvezetékei, fogyasztói rendszere, valamint fűtőanyag ellátása helyi biztosítását célzó komplex fejlesztésére kerülhet sor a 2007-2014 közötti időszakban, az „Energiahatékonyság és a megújuló energi-ák a Tatai medencében” című 4 kistérséget érintő projekt megvalósulása esetén. A távfűtéshez szükséges faapríték alapanyagot így olcsóbban, több munkalehetőséget teremtve lehet biztosítani. Ezen túlmenően a megúju-ló energiákkal kapcsolatos kutatás-fejlesztési kezdeményezések élére állhat a város. Az ipartelepek energiaellátását is meg lehetne oldani faaprítékos fűtőművel.

• Már jelenleg is többféle megújuló energiaforrást használunk. Ilyen pl. a geotermikus energia, hiszen Tata karsztvizekben gazdag. Saját karsztvíz kutunk van, ahol szivattyúzunk is. A kertészetet úgynevezett vízfüggönyös fóliával fűtjük. E téren további hasznosítási lehetőségeket tárunk fel.

• A Fényes-fürdő 20-22˚C-os forrásvizének további melegítésével folyama-tosan működő élményfürdő komplexum is kialakítható. Vizsgálni kell az elfolyó vizek geotermikus (hőszivattyús) energiahasznosítási lehetőségeit.

• Vizsgálni javasolt továbbá az Öreg-tóból elfolyó víz energiájának bemuta-tó jellegű hasznosítási lehetőségeit. Érdekes ötleteket kell megvizsgálni a közeljövőben: pl. szélmotorral az Öreg-tóból vizet lehetne szivattyúzni a Cseke-tóba, amikor ott kevés a víz, így nem kellene minden vizet a csator-nába leereszteni (a szélmotor helyének kitűzését a városképben rendkívüli alapossággal meg kell vizsgálni); napenergiás felhasználással lehetne szö-kőkutat működtetni az Öreg-tóban; generátorokat lehetne telepíteni több helyre (pl. zsiliphez).

• A parkokban lévő sétányok éjszakai világítását a legkorszerűbb és energia-takarékos módon kis helyi energiatermelő berendezésekkel (pl. generáto-rok, napelemek) lehet megoldani.

• Kiemelt figyelmet kell fordítani az önkormányzat és intézményei energia-költségének mérséklésére az épületek energiahatékony felújításával (hom-lokzati hőszigetelés, nyílászárók, gépészeti rendszer felújítása, belső és külső

102


világítási rendszer energiatudatos átépítése stb.). 2008-ban 6 intézményben tervezi az önkormányzat pályázati támogatással a program megkezdését.

• 2006-2007-ben 31 lakóház újult meg, 2008-ban további 280 millió Ft-ot költ az önkormányzat a Panel+ program keretében az energiaköltségek mér-séklésére. Ezt a programot tovább kívánjuk folytatni. Alapvető számunkra a felújítások során a lehető legnagyobb energiahatékonyság biztosítása.

A Magyary Terv energiaprogramja sikeres megvalósításának feltételei: szak-emberek alkalmazása, városi energetikai team létrehozása; városi energiakon-cepció folyamatos aktualizálása; energetikai adatgyűjtés indítása; energetikai hulladékok összegyűjtése

E téren a helyi civil szervezetek erőteljes jelenlétéről tanúskodik a Termé-szetes Életmód Alapítvány alternatív energetikai programja, mely 2003-ban nemzetközi díjat nyert.

A város 2008-ban csatlakozott az Energiavárosok Szövetségéhez, ezzel is biztosítva újabb európai kapcsolatépítést az energetikai fejlesztések segítésére. Tata energiatakarékos város kíván lenni, racionálisan gazdálkodva az energia-forrásokkal.

103

T a T a 2 0 0 8

III. ÖVEGES JÓZSEF OKTATÁSI, KULTURÁLIS, SPORT,

CSALÁD- ÉS IFJÚSÁGI PROGRAM

Öveges József (Páka, 1895. november 10. – Budapest, 1979. szeptember 4.) professzor, tanár. Pákán, majd Náprádfán végezte alapfokú tanulmányait. Ezután

a családdal együtt Győr-Moson-Sopron megyébe költözött, Pérre. Középfokú tanulmányait először a győri Bencés Gimná-ziumban végezte. 1911-ben belépett a piarista rendbe, így Kecs-keméten tanult tovább. 1912-ben a piarista tanító rend tagja lett. 1915-ben érettségizett jeles eredménnyel. Ezek után a Páz-mány Péter Tudományegyetemen tanult, számtan-fizika szakon, mint piarista tanárjelölt. 1919-ben kitűnő eredménnyel tanári diplomát szerzett. 1922-1924, majd 1930-1940 között Ta-tán tanított. Könyveivel, cikkeivel, nagyszámú rádiós és televízi-ós előadásával népszerűsítette a fizikát. Az értelemnek és a szavaknak nagy súlya volt nála, a füzetek első lapjára kedvenc jelmondatát íratta diákjaival: „Semmiből nem lesz semmi”. Ezt a gondolatot maga is komolyan vette, és a nehéz helyzetekben maga is alkalmazta. A gyerekeket munkára nevelte: „…nem azt akarom, hogy tudjanak egy bizonyos geometriai vagy fizikai szabályt; a célom az, hogy szokják a munkát, tanuljanak meg dolgozni!”

1953-tól az Élet és Tudomány című hetilap szerkesztőbizottsági tagja volt. 1955-ben, a Budapesti Pedagógiai Főiskola megszűnésekor, saját kérésére nyugdíjazták. 1958-ban a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem meghívta tanszékvezető egyetemi tanárnak, amit visszautasított. 1958-tól a Magyar Televízió 100 kérdés című műsorának főszerkesztő-jeként dolgozott (ez az adás 135 alkalommal volt műsoron). A Magyar Rádióban 256 előadást tartott. Több mint 30 éven keresztül volt a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat (TIT) Országos Elnökségének tagja. Egy kísérlet bemutatása közben kapott halálos kime-netelű agyvérzést Budapesten. Tatán az Öreg-tó partján mellszobor /Tóth Béla alkotása/, az Eötvös József Gimnáziumban márványtábla és évenként megrendezett országos mate-matika-fizika verseny őrzi az emlékét. Sírja a zalaegerszegi régi temetőben található.

104


III/1 TudásAlApú városfejleszTés – TATA IskolAváros fejleszTésI progrAm

Az óvodától a felsőoktatásig, művészeti képzés összművészeti szinten az óvodától kezdve, szakképzés, népfőiskola, felnőttoktatás, a felsőoktatásban posztgraduális képzés a környezetvédelem,

a vízügy, az idegenforgalom, a sport és a művészetek területén

Alapelvek: esélyegyenlőség és tehetséggondozás

Alapvető célunk a lehető legmagasabb színvonalú oktatás-nevelés biztosítása az itt élők számára minden korosztályban. Ennek érdekében minőségbiztosí-tási megállapodást kötünk az önkormányzati, egyházi és civil fenntartású óvo-dákkal, általános és középfokú oktatási intézményekkel egyaránt. Ez az alapja a tatai oktatási-nevelési intézmények esélyegyenlőségének és magas színvo-nalának. Az oktatás mellett a nevelésnek azonos prioritást biztosítunk. En-nek érdekében kötünk szövetséget a gyermekeiket nevelő családokkal, ennek megteremtjük az intézményi kereteit, közösségi hátterét (iskolaszékek, szülői-nevelői egyesületek, közösségek támogatásával, a velük folytatott folyamatos párbeszéddel).

Minden tatai gyermeknek biztosítjuk a fejlődéséhez szükséges feltételeket. Felzárkóztatási, speciális oktatás-nevelési programok biztosításával segítjük a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű, vagy veszélyeztetett gyermekeket. A sajátos nevelési igényű gyermekek egyre növekvő száma is indokolja, hogy valamennyi – nem csak önkormányzati iskolában – is biztosított legyen a szá-mukra megfelelő képzés, a szükséges személyi és tárgyi feltétel.

Különös gondot fordítunk a tatai nagycsaládokra, ahol az oktatás költségei-nek jelentős részét átvállaljuk. Ennek érdekében minden évben a szükségletek felmérése alapján költségvetési keretet biztosítunk, a konkrét támogatás mi-kéntjét és mértékét a családok közösségével, érdekvédelmi szervezeteivel megvi-tatjuk. A támogatás sokrétű és az igényeknek megfelelően változó, bővülő lehet. A magas színvonalú oktatás és nevelés érdekében „szövetséget” kötünk a csa-ládokkal, amelyben erőteljesen támaszkodni akarunk az iskolaszékekre, szülői közösségekre, öregdiák egyesületekre.

A magyarság demográfiai problémái – a népességcsökkenés és az elöregedés okozta gondok – alól Tata sem vonhatja ki magát. Látjuk, hogy hiányoznak azok

105

T a T a 2 0 0 8

a minták, amelyek a házasságra és a családi életre készítenének fel. Éppen ezért felkaroljuk mindazon törekvéseket, amelyek ezzel a kérdéskörrel foglalkoznak: legyen az civil, vagy egyházi mozgalom, konkrét „tantárgyak”, pl. házasságélet-tan, családélettan, vagy közösségélettan. Ezeket az ügyeket igyekszünk az iskola világában jelenvalóvá tenni, hogy iskoláink és tágabb környezetük legyen ennek a súlyos gondunknak az egyik legfontosabb hordozója és szereplője.

Kiemelten figyelünk a tehetséggondozásra. Erre már az óvodában progra-mokat dolgozunk ki. Az általános- és középfokú oktatásban minden korosztály számára ösztöndíj- és pályázati rend-szert dolgozunk ki, a jövő értelmiségé-nek a kiválasztása alapvető fontosságú számunkra. Hisszük azt is, hogy min-denki tehetséges valamiben, az oktatás-nevelés feladatának tartjuk azt, hogy semmilyen tehetség, és egyetlen tehet-séges gyermek ne kallódjon el. Tatának és az országnak egyaránt szüksége van a tehetségekre, azok kibontakoztatására!

A sport terén kimagasló teljesít-ményt elért tanulók elismerésének kialakult hagyománya van. Javaslat érkezett, hogy a tanulmányi munkában, versenyeken, érettségin kimagasló eredményt elért tanulók és szüleik részére biztosítsunk egy olyan elismerő fórumot, ahol ennek a város vezetése hangot adhatna. Ez érvényes a nagycsaládos, jó anyagi körülményekkel rendelkezők, de a több, a nemzet gyarapodását vállaló családok esetében is. A szociális hátrányok kompenzálása is fontos, de legalább elismerést, néhány jó szót kapjanak azok is, akik lehetőségeiknek ismere-tében vállalnak és tesznek is valamit az előbbre jutáshoz.

A fiatalokat, diákokat mielőbb igyekszünk bevonni a város életébe pályázatokkal, vetélkedőkkel, a városi ünnepeken való aktív közreműködé-sükkel, diákhagyományok ápolásának segítésével, diákközösségek anyagi és erkölcsi támogatásával.

Sportverseny az olimpiai edzőtáborban

Együttműködési megállapodás aláírása a város és a diákság polgármesterei részéről

106


Tata iskolaváros: óvodától a felsőoktatásig

Tata iskolaváros. Büszke az itt élők magas iskolázottságára, arra a sok múlt-ban és jelenben a városnak és az országnak munkásságával hírnevet szerző ér-telmiségire, akik innen származnak. Hisszük, hogy ezt a helyi magas színvonalú oktatás, Tata kulturális és művészeti levegője, a polgárság hagyományai alapoz-ták meg. Erre kívánunk a jövőben is támaszkodni elődeinkhez híven.

Ezt az oktatási hagyományt ápoljuk és építjük tovább – már csak azért is, mert napjainkban Tata a megyeszékhely Tatabánya és Esztergom után a harma-dik legnagyobb iskolaközpont a megyében. A helyben lakó és tanuló mintegy 3 300 diák mellett naponta több mint 1 600-an más településekről járnak ide tanulni. A bejáró tanulók száma közel 700-zal meghaladja a városból más hely-re naponta ingázókét.

Fontos tehát, hogy erősítsük, támogassuk az oktatási intézmények moderni-zációját és a nevelési oldal megerősítését.

BölcsődékEgyre nagyobb igény jelentkezik a bölcsődei ellátás iránt. Tatán jelenleg egy

alapítványi és egy önkormányzati fenntartású bölcsőde található. A meglévő in-tézmény folyamatos fejlesztését, bővítését tervezzük, illetve e téren magánkez-deményezéseket is támogatunk.

ÓvodákA városban tíz óvoda működik: kilenc önkormányzati, egy alapítványi fenn-

tartásban. A férőhelyek száma ma még elegendő, az intézmények kihasználtsága azonban csaknem 100%-os. Az infrastruktúra nem mindenhol megfelelő, fej-lesztésre van szükség.

A város széttagolt óvodai intézményrendszere indokolhatja új óvodaközpont megépítését a városközpontban, továbbá Újhegy városrészben új óvoda létesíté-se szükséges. Gazdaságtalan ennyi kis óvoda működtetése, de kétségtelen, hogy a lakóhelyhez közeli családias, patinás kis óvodák jobban kedveznek a gyermekek-nek és a családoknak. Az óvodaközpont kialakítása számos előnnyel és ugyan-akkor hátránnyal is járhat. Előnye lehet az, hogy gazdaságosabban üzemelhet, több egymással párhuzamosan futó értékes programot is befogadhat. Hátránya az, hogy a jelenlegihez képest esetleg nagyobb közlekedési vonzata van. Ez a program tehát csak akkor válhat időszerűvé, és csak akkor lehet eredményes, ha a lakosság egyetért ezzel a megoldással és a közlekedés is megoldott lesz.

107

T a T a 2 0 0 8

Általános iskolák A város négy épületben, két összevont intézményben alapfokú általános is-

kolát tart fenn: • Felső-Tatán a Kőkúti Általános Iskolát, a Kőkút köz 2. sz. alatt, amelyhez

a Fazekas Utcai Ének-zenei Általános Iskolát és Művészeti Alapiskolát csa-toljuk. Ez utóbbi patinás környezetben, a Szent Kereszt plébániatemplom szomszédságában fekszik, előbbi modern épületben működik.

• Tóvárosban a Vaszary János Általá-nos Iskolát és Logopédiai Intézetet az Országgyűlés téren, amelyhez a Tóváros északi részén lévő Jázmin Utcai Iskolát csatoljuk.

A tatai iskolákban a magasszintű oktatás-neveléshez szükséges szemé-lyi, technikai és szociális feltételeket hosszú távon biztosítjuk. Az épületek szükséges üzemeltetési, fenntartási, szükség szerinti rekonstrukciós, bőví-tési igényét folyamatosan figyelemmel kíkérjük és az ehhez szükséges anyagi erőforrásokat előteremtjük.

Az általános iskolákban több éve kialakult és jól működő speciális tago-zatok (művészeti képzés, sportiskolai alapképzés, matematika-informatika, idegen nyelvi képzés) megőrzése és továbbfejlesztése kiemelt célunk, de fontos szempont minden tagozat, egyedi oktatási program esetében, hogy az ne men-jen az általános képzés rovására.

A helyi identitás erősítése érdekében Tata hely-, kultúr- és építéstörténetét már az általános iskolában megfelelő színvonalon taníttatni kívánjuk. Az ehhez szüksé-ges taneszközök (tankönyv, munkafüzet) készítésére oktatási pályázattal készülünk: tervünk egy Tata Olvasókönyv mielőbbi megjelentetése. A helytörténeti-helyis-mereti tárgyat az általános és középiskolában egyaránt be kívánjuk vezetni.

A városban működik két alapítványi iskola is: a Színes Iskola, Óvoda és Gimnázium, illetve a Tálentum Általános Iskola, Gimnázium és Szakiskola. A meglévő alapítványi intézmények mellett felmerült egy egyházi általános isko-la létesítésének igénye és lehetősége is.

Kőkúti Általános Iskola

Vaszary Általános Iskola

108


KözépiskolákTata hagyományosan iskolaváros. Egyik legrégibb iskoláját a piaristák hozták

létre, akik 1765-ben érkeztek Tatára, de már a XVII. században is volt középfo-kú oktatás a városban. A piaristák rendházát Fellner Jakab és Valero Jakab tervei

alapján 1767 és 1806 között építették. A gimnáziumot a rendház közelében építették fel a XX. század elején. Jelen-leg a megyei fenntartású Eötvös József Gimnázium működik benne.

Tatán számos nagy múltú középisko-la, illetve szakközépiskola és szakképző intézet működik. Ezek közül kiemel-kedik a részben szintén a piaristák XVIII. századi működéséhez köthető, de részben Magyary Zoltánnak köszön-hető Jávorka Sándor Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakközépiskola, Szak-iskola és Kollégium. Magyary kezde-ményezésére jött létre ennek egy másik elődje, a Tatai Téli Gazdasági Iskola. Sajnálatos, hogy az intézmény nem a város kezelésében van, de a Magyary-örökség szellemében törekedni kellene az átvételére a megyei önkormányzat-tól. Szintén jelentős és nagy múltú in-tézmény a Bláthy Ottó Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium.

Vizsgáljuk annak a lehetőségét, hogy Tata Város Önkormányzata ismét középfokú oktatási intézményt mű-ködtessen. Közöttük az Eötvös József Gimnázium helyzetét is meg kell erősí-teni, fenntartóként a város és a katoli-kus egyház is joggal merül fel. Mindkét esetben hosszú távon megnyugtató len-ne a nagy múltú intézmény sorsa, de indokolt lehet a kistérségi felelősség-

Az Eötvös Gimnázium épülete uralja az Öreg-tó feletti dombot

Bláthy Ottó Szakközépiskola

Jávorka Sándor Szakközépiskola

109

T a T a 2 0 0 8

vállalás is a megyei szerepkör biztosítása mellett. Ezen alternatívák közül azt kell kiválasztani, amely az iskola hagyományai alapján a legmagasabb színvonalú, és legnagyobb oktatási-nevelési biztonságot és a folyamatos fejlesztést-fejlődést biztosítja.

Tatán az előbb említetteken kívül további egyházi és alapítványi fenntar-tású középiskolák működnek: a Pápai Református Kollégium Tatai Gimnázi-uma, a Színes Iskola és Gimnázium, és a Talentum Gimnázium és Szakiskola.

Oktatási-szakképzési fejlesztésre vonatkozó javaslat a helyi és a széleseb-ben vett térségben lévő intézmények integrálásának kezdeményezése két fő irányban. Egyik a hagyományosan jól működő mezőgazdasági képzés (ennek bővítése, kiegészítése a más településeken működő intézmények tevékenységé-vel, pl. Bábolna, Neszmély stb.), a másik a művészeti képzés vertikális és hori-zontális fejlesztése.

Valamennyi, a városban működő középiskolában fel kell kelteni a diákok érdeklődését Magyary Zoltán munkássága és ezáltal a városfejlesztés, a köz- és államélet, közigazgatás iránt. Ennek érdekében ebben a témakörben a Tata vá-rosa tanulmányi pályázatot ír ki, amelyet minden évben Magyary születésének évfordulóján, június 10-én értékelnénk neves szakemberek, szakmai közössé-gek bevonásával.

Felsőfokú oktatásA volt piarista rendház egyik méltó és célszerű hasznosítási lehetősége lenne

egy felsőfokú oktatási intézmény létrehozása, telepítése. A felsőfokú képzésben a posztgraduális képzés meghonosítását tervezzük budapesti és győri, valamint szekszárdi felsőfokú intézetekkel karöltve a környezetvédelem, a vízügy, idegen-forgalom, a sport, a pedagógusképzés, valamint a művészetek területén. Ennek első lépéseként környezet- és természetvédelmi, építészeti, összművészeti nyári egyetemi kurzusok meghonosítását és folyamatosan bővülő szakmai együttmű-ködést tervezzük. A kísérleti évek, a – szándékaink szerint – egyre szorosabb kapcsolatrendszer forrja majd ki azokat a szakokat, tárgyakat, témaköröket, amelyekben Tata megfelelő szellemi és intézményi – anyagi és személyi – hátte-

Református iskola a Kossuth téren

110


ret biztosíthat. A Tatai Nyári Egyetem – több ebben közreműködő felsőfokú intézménnyel karöltve – véleményünk szerint a város történelmi, kulturá-lis, gazdasági, táji-természeti adottsá-gai alapján akár nemzetközi hírnevet, rangot vívhat ki. Ez alapozhat meg egy egész évben működő felsőfokú intéz-ményt. Ehhez természetesen létesítési

és fenntarthatósági tanulmány készítése szükséges azzal, hogy a gazdasági hátte-ret részben magyarországi vállalkozások is megteremthetik.

Művészeti oktatás, művészetpártolásTatán a művészetek jelenléte és a művészetek inspiráló hatása évszázadok óta

jelen van. Ezen adottságai kiemelten feljogosítják a várost, hogy a művészet-oktatást a lehető legmagasabb szintre fejlessze, és a művészetpártolást városi feladattá tegye. A művészetoktatásra úgy tekintünk, mint az egyéni és közösségi kiteljesedés egyik legfontosabb eszközére.

Meglévő és jelentős hagyományokra épülő adottság Tatán a zenei oktatás. Az óvodától kezdve az általános iskolán keresztül a gimnáziumig zenetagoza-tot kellene létrehozni, ami az önkormányzat kezelésében marad önálló intéz-ményi művészeti képzésként. A zenei képzés centruma Tatán a Fazekas Utcai Ének-Zenei Általános Iskola és Művészeti Alapiskola, ahol lehetőségét szeret-nénk minden tatai és akár kistérségünkben élő kisgyermeknek felkínálni, de elvárjuk, hogy a zenetanulást választók azt komoly tanulásnak tekintsék. Ennek érdekében a Fazekas utcai iskolában – a feltételek biztosításával – szívesen indí-tanánk nagy létszámú előképző évfolyamot, ahol a tanulók – és rajtuk keresztül a szülők - megismerhetnék a zenetanulás lehetőségeit, szépségeit és követel-ményeit: a hosszú, felnőttkorig tartó zenetanulást, gyakorlást. Szeretnénk, ha a kiválogatódás az előképző évfolyam végén, a hangszertanulás megkezdése előtt történne. Iskolánk így nem létszámában gyarapodna, hanem a hangszertanulás színvonala fejlődne. A Fazekas Utcai Ének-Zenei Általános Iskola a Kőkúti Ál-talános Iskolával és a Pápai Református Gimnáziummal együtt egy iskolacent-rum, melyben jó helye lesz a Fazekas utcai régi épületben a zeneiskolának.

A tatai hangversenyélet szervezésében zeneiskolánk örömmel vállal részt. Ennek elengedhetetlen feltétele egy hangversenyterem kialakítása, hiszen je-lenleg nincs a városnak elfogadható akusztikával és méretekkel rendelkező ter-

A piarista rendház épülete az Öreg-tó felett

111

T a T a 2 0 0 8

me. A hangversenyteremnek - figyelembe véve városunk lakosságát, és az elvárható turizmust – egy 150-200 fő befogadóképességű, jó akusztikával rendelkező, jól meg-közelíthető (parkolóval ellátott) épületnek kell lennie. Kiválóan alkalmasnak tartjuk erre a piarista rendház ká-polnáját. Az itteni hangversenyterem megvalósítása már rövidtávon is elképzelhető. Az épületben megvannak a hangversenyterem kiszolgáló helyiségei is: próbaterem, akár több is, öltözők, mosdók, kialakíthatók. Emellett az épület bármilyen egyéb hasznosítású is lehet (felsőfokú oktatás, Tatai Nyári Egyetem központja) A kápolna késő-barokk belső kialakítása révén országos, sőt nemzetközi hírnévre tehetne szert. Ennek előképe a gödöllői Grassalkovich-kastélyban re-konstruált Barokk Színház.

Az Esterházy-kastélyegyüttes rekonstrukciója, és újbóli intenzívebb hasz-nálata sok tatainak közös vágya. Felvetődik, hogy a kastélyban ha úgyis létesül kiállító-, és előadóterem, érdemes átgondolni, hogy a művelődési ház rekonstrukciója alatt néhány funkció átkerülhessen ide (kisebb előadások, koncertek, kiállítások) biztosítva a kulturális élet folytonos működését. Másrészt hosszú távon megfontolandó a piarista rendháznál említett felsőoktatási funkciók egyes részeit a kastélyban elhelyezni. A kastélyban és kör-nyékén csend van és nyugalom, művészek számára inspiráló a környezet!

Az előzőekben vázolt adottságok ideális helyszínné tehetnék Tatát egy nem-zetközi művészeti-oktatási központ kialakítására. A központ első ütemben felnőttek továbbképzésével foglalkozna több művészeti ágban: zene, képzőmű-vészet, előadóművészet (pantomim, színház). Ez elsősorban a hazai tanárok és előadók továbbképzését segítené, de akár szovátai (Románia) és szőgyéni (Szlovákia) testvérvárosunk művészeit és kulturális szakembereit is. Ez részben a művészetoktatásban tanítók kötelező és fakultatív továbbképzését végezné spe-ciális témákban, másrészt ugyancsak speciális kurzusokat szervezne nemzetközi résztvevőkkel és előadókkal, tanárokkal.

Újjáépült Barokk Színház Gödöllőn,

a Grasalkovich kastélyban

Esterházy kastély a belső udvar felől

112


Továbbképzési témák:- Zene: egyházzenei, régi zenei, jazz előadók, kamarazenei előadók; - Képzőművészet: népi iparművészek (fazekasok, szövők, fafaragók), lát-

ványtervezők, grafikusok, reklámgrafikusok, szobrászat;- Előadó művészet: pantomim előadók és oktatók, színjátszó csoportok,

musical színészek és rendezőkUgyanezen témákban nemzetközi versenyeket, találkozókat, fesztiválokat is

lehetne szervezni. A továbblépéshez a testvérvárosok vezetőivel, illetékeseivel szervezünk megbeszélést, mert egy nemzetközi projekt sokkal nagyobb eséllyel indul az EU pályázatain, mint egy városi, vagy kistérségi. Fel kell térképezni, mekkora igény merülhet fel a német, francia, holland, olasz, illetve a szlovákiai és erdélyi testvérvárosokban ezekre a programokra, valamint azt is, hogy ki mi-vel tud hozzájárulni az előkészítéshez és megvalósításához.

Az önkormányzat a művészeti oktatás magas színvonalra fejlesztése mellett, arra építve egy művészeti mecenatúra kiépítését tervezi, amelyhez az évente megrendezésre kerülő művészeti, kulturális események adnak megrendelési, díjazási alkalmakat.

A művészeti oktatás palettáján további civil és alapítványi intézmények sze-repelnek: a református egyház által fenntartott Kenderke Alapfokú Művészeti Iskola és a Concerto Zenei és Művészeti Alapiskola. A velük való folyamatos együttműködés a város szívügye.

Az egyházak szerepvállalása az oktatás-nevelésbenA jelenlegi szerepvállaláson túlmenően számítunk az egyházak további együtt-

működésére a közoktatás, köznevelés terén valamennyi szintjén. A városban elképzelhető egyházi működte-tésű óvoda, általános iskola, és hosszabb távon középiskola is. Nagyon fontos volna az egyhá-zak minél szorosabb együttmű-ködése a közerkölcs javítása, a házasságra, családi és közösségi életre nevelés terén. Minden ilyen irányú kezdeményezést – előadássorozat, képzés, tábo-rok, szemináriumok szervezést – támogatunk.

Kapucinus templom és rendház

113

T a T a 2 0 0 8

Civil kezdeményezések, szerepvállalás az oktatásbanMár jelenleg is létezik civil szervezetek által kifejlesztett és fenntartott okta-

tási program. Ilyen az Agostyánban működő Természetes Életmód Alapítvány által kidolgozott számos program, pl. természetvédelmi oktatás, környezeti ne-velő képzés, történeti ökológia program, ökoturizmus, zarándok szervező-ve-zetőképzés, fenntartható fejlődés alternatív életmódvezetés, alternatív energia bemutató hely, energiaösvény program.

Civilek, civil közösségek részvételével képzeljük el az általános és középis-kolák számára készülő helytörténeti, helyismereti tantárgy meghonosítását. Valószínűleg az általános és középiskolákban a felkészült lokálpatrióták rend-kívül hitelesen tudnák a tárgyi és eszmei-erkölcsi tudásukat átadni a „tataiság” mibenlétéről. Ezen tantárgy Tata természeti értékeit bemutató részének a tan-menetét, munkafüzeteit, terepgyakorlati tematikáit civil szervezetekre bíznánk. Tata európai, sőt egyes vonatkozásaiban világviszonylatban is jelentős természe-ti, táji környezetének és épített örökségének együtthatását véleményünk szerint felkészült és ebben a témában elkötelezett civilek tudnák áthagyományozni a következő generációknak.

Létre kívánjuk hozni a nevelés-oktatás, a kultúra, a közművelődés, az ide-genforgalom szolgáltató házát, amelynek másokkal együttműködő házigazdája civil szervezet lehet. Az ötlet gazdája és kidolgozója a Kenderke Alapítvány.

A élethosszig tartó tanulás támogatása, felnőttoktatásAz önkormányzat támogatja a versenyképességet alapvetően biztosító élet-

hosszig tartó tanulást, a felnőtt oktatást. Számos programot dolgozunk ki ezen a téren: nyelvoktatás, informatika oktatás támogatását alapszinten tömegokta-tásként jelentős önkormányzati támogatással, középszinten jelentősebb egyéni áldozatvállalással. Ebben a programban számítunk a helyi általános és középis-kolákra, a művelődési házra.

Fontos feladatunk a közel 60 évnyi közösséghiányos évtized után a helyi tár-sadalom, a helyi közösségek építése. A közösségek létrehozásának, építésének, működtetésének alapvető „fogásait” nem tanulhattuk meg működő közössé-gektől, mert nem léteztek, ma is csak kis számban léteznek. A közösségépí-téssel, közösségfejlesztéssel kapcsolatos kurzusokat civil szervezetekkel karöltve kívánunk indítani, támogatni középiskolák, művelődési ház szakembereivel, egyházak képviselőivel együttműködve. Kísérleti kurzusok mihamarabbi bein-dítása után a város felnőtt lakosságának meghatározó részét meg kívánjuk szó-lítani ezzel a lehetőséggel.

114


Magyary kezdeményezésének időszerűségét mi sem mutatja jobban, mint az, hogy ma is nagy szükség van népfőiskolára, amelyet Tata és kistérsége lakossága számára több civil szervezet együttműködésével, önkormányzati segítséggel fej-leszteni kell.

Egyéb intézmények, programok bevonása az oktatásba: múzeumok, helytörténeti séták stb. Az oktatásba be kívánjuk vonni a város egészét, minden kultúra közvetítő

intézményét, a táji, természeti értékeket védő szervezetét: a múzeumokat, a helytörténettel foglalkozó civil szerve-zeteket, személyiségeket. Erre egy átfogó programot dolgozunk ki.

Az oktatásban rendszeressé kívánjuk tenni a „sétákat”: a természetben, a vá-rosban, a történelemben. A város tema-tikus útvonalainak éppen az ifjúság lenne az első bejárója, akiknek a véleményére már előzetesen kíváncsiak vagyunk. Eze-ket a tematikus útvonalakat úgy szeret-nénk kialakítani, hogy azok minden itt élő – fiatalok, idősebbek – számára is átélhető és szerethető legyen.

III/2 TATA A kulTúrA városA

A kultúra húzóágazat, nagyszabású programok, világi és egyházi, a „magas” és a népi kultúra együttműködése

Tata jövőjének egyik kulcsa a meglévő és fejleszthető kulturája: a történelme, a műemlékek sokasága, a városi kultúra megannyi eleme. Ezek egyrészt az itt élőket szolgálják, másrészt a magas színvonalú idegenforgalom alapja egyben.

A tatai Vár és az Esterházy-kastély bevonása a városi közművelődésbe

Tata kulturális vonzerejét a meglévő programok mellett jelentősen tovább-fejlesztjük. A legjelentősebb két program az Esterházy-kastély és a tatai Vár

Séta a tóparton

115

T a T a 2 0 0 8

rekonstrukciója, amelyekben az állan-dó programok mellett évente egy-egy nagyszabású tárlatot, kiállítást kellene megrendezni, ami egy Tatai Fesztivál csúcspontja lehet.

Hosszabb távon tervezzük a Kuny Domokos Múzeum megyei fenntar-tásból való átvételét, városi üzemel-tetésbe, a városi közművelődési tevékenységbe való közvetlenebb bevo-nását. Így lehetőség nyílik a városi kul-turális programok összehangolására és annak magasabb színvonalon történő megjelenítésére. Tudományos publi-kációk, konferenciák, várostörténeti kiállítások megrendezésére, lebonyo-lítására. Mivel a városunkban lévő ki-emelt műemlék együttesek fogadják be a múzeumi tevékenységet, ezért na-gyobb lehetőségünk nyílik az épületek karbantartására és felújítására.

Kezdeményezzük egy kastély üzemeltetési közös vállalkozás létrehozását, amelynek feladata lenne a kastélyegyüttes felújításának lebonyolítása, valamint funkcionális tartalommal való megtöltése ( főúri életet bemutató kiállítás létre-hozása, tatai fajansz gyártás bemutatása, emlékszobák kialakítása-Schönbrunni Béke aláírásának szobája, Vilmos császár és Ferenc József császár emlékszobá-ja, IV. Károly király emlékszobája), valamint rendezvénytermek kialakítása és egyéb szolgáltatások lehetőségének biztosítása.

Városi könyvtár

A Kossuth téren a volt zeneiskola épületét egy XXI. századi , minden igényt kielégítő , modern könyvtárrá kívánjuk átalakítani, melyben helyet kívánunk biztosítani a digitális könyvtári szolgáltatásnak, fonotéka létrehozásának, gyer-mekkönyvtári részleg esetében vonzóvá kívánjuk tenni a fiatal korosztály ré-szére az olvasás iránti érdeklődés felkeltését, a középiskolás korosztály számára

Az Esterházy-kastély éjszakai kivilágításban

A tatai Vár madártávlatból

116


szeretnénk biztosítani széles körben az internet hozzáférés lehetőségét, teret kívánunk adni a helytörténeti kutatásnak, va-lamint tudományos előadások és kiállítások lebonyolításának. A könyvtári szolgáltatás mellett közösségépítő, a könyvtárat von-zóvá tevő közösségi helyet kívá-nunk létrehozni.

A tatai fazekasság – a tatai majolika – bemutatása, kézműves műhely a Kőfaragó házban

A tatai kultúra egy ma még kellően nem értékelt szelete a tatai kézművesség, elsősorban is a fazekasság, amelyet bemutatásra érdemesnek tartunk. A Fazekas utca őrzi ennek emlékét. Részben ebből nőtt ki Farkasházy Fischer Mór mun-kássága, amely Tatáról indult ki és a magyar és a nemzetközi iparművészetben és képzőművészetben máig tartó fényes fejezetben: a herendi porcelánművé-szetben csúcsosodott ki, majd Fischer Mór újra Tatára tért vissza.

Tata a második legnagyobb dunántúli fazekas központ volt az országban Csákvár után. Sajnos az idők múlásával változott ez a tény is, és ha ma valakinek eszébe jut a város neve, minden mást fog kapcsolni hozzá, csak a fazekassá-got nem. Olyan érték ment itt veszendőben, amiért nagyon nagy kár, nemcsak azért, mert a Kárpát-medencére jellemző volt mindig is a gazdag népművészet, hanem mert a magyar néplélek és kreativitás egyik fő kifejező eszköze volt. Ha Tatát említi valaki, az Öreg-tó, a csodálatos Vár, a malmok, parkok teljesen jo-gosan egyből beugranak a gondolatba, csak sajnos a fazekasság – a tatai majolika – nem, holott nagyságát, jelentőségét tekintve felmerülhetne ez is, mint régi és mai létező érték. Még csak-csak dereng, ha a Fischer cég fajansz termékei-nek másolata alapján kialakult fehér alapon apró kék-zöld díszítésekkel ellátott edényeket nézegeti valaki, de ha a régi fekete, vagy vörös földfestékkel díszített termékek kerülnek szóba, bizony itt már nem asszociálnak Tata városára. Ezen tudna segíteni egy központilag kialakított helyiség – a Fazekas utcában –, ahol a ma élő fazekasok illusztrálhatnák, hogy mivé fejlődött bennük a szülővárosuk régi hagyománya, hova jutottak el mesterségbeli tudásban, hogyan ültették át

A Kossuth téri Zeneiskola

épületéből városi könyvtár lehet

117

T a T a 2 0 0 8

azt a hagyományt, amit egykor oly sokan műveltek ebben a városban, amit rö-viden úgy lehetne megfogalmazni, hogy „régi mesterség egy modern világban”. Összekapcsolni a múlt bemutatását és ezzel egyidejűleg a felélesztését úgy, hogy élővé teszem, bemutatom a mai kul-túrába illesztve a termékeket, a régi-ből a jelent. Ezekre alapozva tervezzük egy kerámiaház létrehozását egy olyan épületben, amelyben ez a népi mes-terség hosszú időn át hagyományosan működött.

A Fazekas utcában található „Kőfa-ragó házat” kézműves műhellyé kíván-juk átalakítani, mivel már korábban is igény merült fel tatai kismesterségek bemutatására. Erre a legmegfelelőbb helyként alkotóműhelyt kívánunk kiala-kítani időszaki kiállítások, bemutatók lehetőségével egybekötve. Teret kívánunk adni a nagy hagyományokkal rendelkező tatai kézművesipar más területeinek bemutatására.

A Tata környéki népi kultúra, mesterségek között a kocsi kocsigyártásnak különös, nemzetközi jelentősége van.

Színházi és zenekultúra fejlesztése a meglévő alapokon

Tata már a régebbi időkben is művészeti-kulturális események állandó színtere volt. Saját színház, zenekar, énekesek álltak az Esterházy grófok szol-gálatában Director Chorival az élen, aki a ma már újra ismertté váló Menner Bernát volt. Az egykor lenyűgözően szép szabadtéri színpadon nemzetközi hírű operaelőadásokat tartottak, melyek még külföldről is vonzották a vendégeket, nem kis mértékben fellendítve Tata idegenforgalmát. A színházi és zenekultú-ra alapjai azok a művészeti iskolák, ahol zenei, képző- és iparművészeti képzés folyik az általános iskolától – reményeink szerint – a felsőfokú oktatásig. Szá-mos civil szervezet él, működik a városban, amelynek a színházi és zenei kul-túra ápolása szívügye. A városnak már jelenleg is számos olyan helye van, ahol zenei, színházi előadások bonyolíthatóak, Ezek sorát igyekszünk gazdagítani pl. a volt piarista rendház kápolnájában létesítendő hangversenyteremmel, rendezvényközponttal, a művelődési ház átépítésével, a szabadtéri színpad fel-

Kőfaragó ház mai képe

118


újításával stb. Ezekre alapozva lehet itt a magas szintű zenei és színházi kultúrát továbbfejleszteni.

Tata barokk értékeinek népsze-rűsítésében még nagyobb szere-pet kaphat a zene – ami nemcsak a templomokban és a kastélyban szervezett koncerteket, zenei elő-adásokat jelenthet, hanem pl. a tatai Öreg-tavon is lehetne „vízi

zenét” játszani, és a parkokban – pl. az Angolparkban is – megjelenhet a sza-badtéri zenélés. A Tatán működő zenekarokra, énekkarokra építve lehetne országos dalos találkozókat szervezni. Majd egy tucat énekkar és zenekarok mű-ködik Tatán. A kulturális élethez hozzájárult az, hogy a kezdő fiataloktól kezdve az idősekig mindenki nagyon szeret énekelni. Több mint 300 olyan diák van, akik életpályájukul kimondottan az ének-zenét választották.

Nem feledkezhetünk meg természetesen a szabadtéri színpad már említett igen jelentős, de lassan feledésbe merülő hagyományainak újjáélesztéséről sem – például népszerű komolyzenei, operett és musical előadások szervezésével. Nagyobb hangsúlyt kaphatna a szabadtéri színpad. Jó lenne helyreállítani, kiáb-rándító és szomorú a leszerelt székek látványa. Néhány népszerű előadás bevétele talán lehetővé tenné a színvonalasabb előadások idehozatalát is. E program ke-retén belül fontos lenne a szabadtéri színpad szerepének növelése (több előadás szervezése), az Angolkert természeti értékeinek megóvása érdekében elsősorban kamaraszínházi találkozókra és zenei rendezvényekre gondolunk.

A város ezen kívül mindig gazdag volt művészekben: festők, grafikusok, ke-ramikusok, zenészek, költők régen és ma is szívesen telepedtek meg itt. A fővá-ros könnyen elérhető, ugyanakkor idilli, vidékies nyugalomra lelnek az itt élők. A város kiválóan alkalmas összművészeti találkozók szervezésére.

Az egyházi kultúra ápolása

Tata egyházi kultúráját a piaristák, a kapucinusok, a nagyhagyományú kato-likus közösség és a reformátusok és evangélikusok is képviselik. Szükségesnek tartjuk egy ökumenikus egyházi kiállítóhely megteremtését, ahol Tata egyház-művészetét, egyházi, vallási kultúráját lehet bemutatni.

Gerlingen – Tata – Szőgyén Találkozó 2007, hangverseny

119

T a T a 2 0 0 8

Tata nemzetközi konferencia- és rendezvényközpont lehet

Gyakran elhangzik, így talán már kissé közhelyszerűnek találhatjuk, hogy Tata földrajzi fekvése szinte egyedülálló. Valóban páratlan környezeti és műemléki tényezők együttese alakította ki ezt a vélekedést az idelátogató idegenekben is. A csodálatos fekvés, a tavak, vár és a kastély meghatározzák a város jellegét. Az EU tagjaként is törekszünk egyéni arculatunk kidomborítására, városunk leg-optimálisabb karakterének meghatározására. Közlekedési szempontból nagyon szerencsés, hogy a város minden irányból jól megközelíthető, nem esik távol a fővárostól, a határtól, de még a közvetlen szomszédos országok fővárosaitól sem. Mindez képesíti arra, hogy nemzetközi programok helyszíne lehessen.

A tatai sportkultúra fejlesztése

Régen Tatán nagy sportélet, sportolási kultúra volt. Törekszünk a Tatára jellemző sportok feltámasztására. Ehhez Tatához kötődő szakembereket hívunk meg, akik elhivatottságból vállalnák a fiatalokkal való foglalkozást. A szülőket is ösztönözzük, hogy a gyerekeiket spor-tolni járassák és ők maguk is rendszere-sen mozogjanak, sportoljanak. Az egész várost igyekszünk megnyerni a sportos, egészséges életmód kultúrájának.

A sportkultúra része lehet a Magyar Olimpikonok Múzeumának létrehozása a városban. Ezt az indokolja, hogy olim-piai bajnokaink jelentős része itt, Tatán készült élete nagy teljesítményére, az olimpiára.

A helyi média a kultúra szolgálatában

Szükségesnek látnánk, hogy a helyi televízió műsorpolitikájában hangsúlyo-sabb szerepet kapjon a művészet, a művészeti nevelés, a tatai kulturális prog-ramok és rendezvények minél színvonalasabb, figyelemkeltő, és interaktivitást gerjesztő bemutatása.

Kerékpárok az Öregtó partján

120


Tata kultúrája a turizmus szolgálatában

Tatát történelme, épített és természeti öröksége, kulturális, oktatási, kö-zösségi hagyományai együttesen arra érdemesítik, hogy a turizmus minden ága természetes módon teret nyerjen itt. A város már jelenleg is számos kulturális programmal rendelkezik, ezek híre, látogatottsága azonban még elmarad a le-

hetőségektől. Az adottságok célirányos fejlesztésekkel fesztivál- és konferen-ciavárossá tehetik Tatát.

A jelenlegi rendezvények közül a legismertebbek a következők: a Víz, Zene, Virág Fesztivál, a Tatai Sokada-lom, a Tatai Barokk Fesztivál, a Por-cinkula, a Tatai Nyár, a Tatai Öreg-tavi Nagy Halászat, a Vadlúd Sokadalom, a Tatai Minimarathon utcai futóverseny és a Tó-futások.

Tata történelmét, kultúráját, építé-szetét és táji adottságait a legteljesebb

körűen két korszak fémjelzi: a középkor a tatai Várral – Tata a magyar királyi vá-rosok csoportjába méltán tartozik – és a barokk kor. Ezeket kell a legmagasabb szinten bemutatni és a két legfontosabb rendezvényt ezek köré szervezni.

A rekonstruált tatai Vár számtalan programot fogadhat be, ezek csúcspontja a Magyar Királyi Várjátékok szervezése lehetne. Ennek keretében kiállítások, lovagi tornák, középkori színház, utcai rendezvények, középkori gasztronómia bemutatkozása és számos más középkort idéző programra sor kerülhet. Ezt az évenkénti rendezvényt nemzetközi kapcsolatokkal lehet szélesíteni.

Fontosnak tartjuk a Barokk Fesztivál továbbfejlesztésével az Esterházy Barokk Fesztivál évenkénti megrendezését. Ezt méltán nevezhetjük el az Esterházy csa-ládról, akikhez Tata barokk kori fénykora szorosan kötődik. Ez idegenforgal-mi, turisztikai szervezést is igényel. Neves előadók, idegenforgalmat is csábító hangversenyek a turizmusban szokásos reklámköltségek nagyobb anyagi ráfor-dítás nélkül elképzelhetetlenek. Ezt az önkormányzat saját erőből nem tudja fedezni, de a várható nagy érdeklődésre alapozva támogatókat is biztonsággal megszólíthatunk.

Számos új program, rendezvény is szervezhető pl. a tematikus városi útvo-nalak kapcsán. Ilyen lehet pl. a vízimalmok útjára szervezve a Molnár Napok,

Római légionáriusok a Víz, Zene, Virág Fesztiválon

121

T a T a 2 0 0 8

amikor nem csupán a malmokat jár-nánk végig, kiindulva a Jenő-malom-tól, amelyben a malmokat „működés közben” bemutató makettvárost lehet bemutatni.

A városban működő néptánc együt-tesek bevonásával lehetne szervezni kamaratáncversenyeket. Verbunkos fesztivállal a város legfontosabb tere-in mutathatunk be egy hagyományos, ezeken a tereken hajdanában valóban létező „akciót”. A Kodály téren fúvós-zenekari koncerteket lehetne nyaranta szervezni.

Tata turisztikai vonzereje – a meg-lévő rendezvények felsorolásából is lát-hatóan – sokféle elemből táplálkozik:

• a természeti környezet, a vizek és zöldfelületek együttesen a rekreá-ciót és a sport-turizmust,

• míg az épített környezet, Tata gó-tikus-reneszánsz, de elsősorban barokk korból való értékei és az ezekhez kapcsolódó kulturális, művészeti értékek együttesen a kulturális turizmust alapozzák meg.

E két fő témakör köré rendezzük a jövőben is Tata turizmusát, kultu-rális, sport és rekreációs programjait – természetesen a meglévő, kialakult, na-gyobb tömegeket vonzó, hagyomá-nyos programok megtartásával. Ezeket fejlesztjük tovább új elemekkel.

A tatai fürdőkultúra nagy hagyomá-nyait a Fényes-fürdő, a Kristály-fürdő és persze az Öreg-tó jelentős mértékű fejlesztése öregbítené. Ezekbe a prog-ramokba az önkormányzat korlátozot-

Fényes-fürdő légifelvétel

Vár néptáncosokkal

Cifra-malom

122


tabb erőforrásain túlmenően szakmai és pénzügyi befektetőket is bevonunk. Különleges turisztikai vonzerő lehet térségünkben a Természetes Életmód

Alapítvány Történeti Ökológiai Programja. Természetvédelmi és Humánöko-lógiai Oktató Központjuk Agostyánban, az Ágoston-ligetben egy új szellemű kísérletnek ad helyt a Gerecsei Tájvédelmi körzet tőszomszédságában. Egy kisebb, középkori település részletet kívánnak megépíteni, melynek alapját a közeli Baj községhez tartozó Öregkovács-hegyi ásatások adják. Szeretnénk megteremteni az érdeklődők számára az itteni tartózkodás vonzó feltételeit, valamint a kirándulás lehetőségét a zöldturizmus kedvelőinek. A folyamato-san bővülő XV. századi falurekonstrukció (Árpád-kori körtemplom, fogadó, udvarház, zarándokház) meglátogatása és az akkor élt ember mindennapi éle-tének megtapasztalása, izgalmas részletgazdagsággal adja a középkor hangulatát, „kényelmét” és ízeit, akár bentlakással is. Programunknak a „természeti-társa-dalmi béke temploma és udvarháza” címet adtuk. A természeti-táji értékekkel harmonizáló vendégház kitűnő lehetőséget kínál az időnként elemi szükséglet-ként jelentkező lelassulásra, lecsendesedésre és feltöltődésre.

Minden város életében fontos a művészet pártolása és életben tartása. A művészet ízlést formál, előremutat, turizmust gerjeszt, összeköt népeket és kultúrákat. Nem kell magyarázni a jelenlegi állapotokat a közízlés, közmorál állapotát. A művészet szerepe kimozdítani a társadalmat a silányság és felszí-nesség mocsarából. Régi hagyománya van városunkban a művészetpártolásnak. Neves művészek sora élt és alkotott itt. Csak egy példa a művészetek hatásáról: Szentendre, egy poros kis falu volt mindaddig amíg egy jó szemű polgármester a múlt század elején odacsábított művészeket és kulturális és turista paradicsom-má változtatta. Szóval változtatni kellene! Tata adottságai még jobbak, csak élni

Kristály-fürdő főhomlokza - Pannonterv Kft. tervei alapján

123

T a T a 2 0 0 8

kell velük. Nincs a városnak galériája! A városi alkotóknak nincs fóruma, ahol közös programokat dolgozhatnának ki. Megfelelő hely kellene (pl. kőfaragó ház, Vaszary villa, esetleg egy régi ipari épület), ahol alkotó műhelyek jöhet-nek létre helyi és külföldi művészekkel közösen. Hírvivőkre van szükség, akik elviszik hírünket a világba. Jó példák találhatók, testvérvárosainkban a legjobb példa Alkmaar, ahol egy régi épületben pezsgő alkotóműhely működik.

Átfogó program: „Tatai naptár”

A turistaszezon meghosszabbítására a mindkét fő városi vonzerőnek megfe-lelően egy-egy egészen kiemelkedő programot kell megszervezni késő tavaszi és kora őszi időpontban. Ezeket kell, hogy támogassák az egyéb programok. A késő tavaszi egyhetes program, a Tatai Tavasz elsősorban a természetre, a rekreációra, a vizekre és a sportra építene. A kora őszi, szintén egyhetes program, a Tatai Ősz a város kulturális és épített örökségének öregbítését célozza meg kulturális, épí-tészeti, gazdasági, gasztronómiai, tudományos, oktatási-nevelési programmal.

Tata minden jelesebb évfordulóját az alkalomhoz illően meg kívánjuk ün-nepelni, helyi, országos, vagy akár nemzetközi jelentőséget adva az adott ese-ménynek. Ehhez összeállítjuk a 2038-ig terjedően a Tatai Emléknaptárt, amely nagy távlatban rögzíti a nevezetes események, személyiségek, találkozások év-fordulóit.

III/3 TATA gyermekbAráT és IfjúságI progrAmjA

A város biztonságosabbá és barátságosabbá tétele a legkisebbek számára, új közösségi helyek kialakítása a fiataloknak

Gyermekbarát város

Egy újfajta, gyermekbarát szemlélet megalapozása és tettekre váltása reményé-ben csatlakozott városunk az UNICEF „Gyermekbarát város” kezdeményezé-séhez. A gyermekek ügyeit, a legkisebb tatai polgárok mindennapjait illető nagyobb körültekintéssel, más szemlélettel, új szervezési ötletekkel, összefogással igyekszünk biztonságosabbá és barátságosabbá tenni. A „Gyermekbarát Város”

124


kezdeményezéshez való csatlakozással szeretne Tata egy olyan irányvonalat, követendő példát meghatározni, amely más városok számára minta projektként szolgálhat. A cím elnyerése érdekében még az idén ingyenes védőoltást kap-nának a kétéves gyerekek, kamaszparkot alakítanának ki és számos gyermekjóléti intézkedést vezetnének be. Felújítják a játszótereket, klubhelyiséget alakítanak ki a tatai diákoknak, helytörténeti tan-tárgyat indítanak az általános iskolák-

ban, városvédelmi diák csapatot hoznak létre, és támogatják az óvodák szakmai munkájának fejlesztését.

Szükség van a fiatalok számára egy normális szórakozóhelyre. Szükség van a művelődési ház környékén, vagy másutt a fiatalok részére a diákönkormányzat aktív részvételével egy közösségi helyre, amely hétköznap és hétvégén is nyitva van Ez a hely lehetőséget biztosít a kikapcsolódásra, a szabadidő hasznos eltöl-tésére, szórakozásra, tanulásra, lehetőség van étel, ital fogyasztására és inter-net hozzáférésre is. Ez a hely azért is fontos, hogy a város különböző iskoláiba járó diákokat összehozza, és a kapcsolatokat megteremtse, megerősítse. Erre lehet alkalmas hely pl. a Rákóczi út-Malom köz-Hajdú utca által határolt tömb, amelynek védett belső udvara van, az épületegyüttes jelenleg alulhasznosított, alkalmas volna ifjúsági szórakozó-és találkozóhelynek.

Sport, rekreáció támogatása

Tata a sportélet szempontjából kiváló adottságokkal rendelkezik. Természeti környezete, a Tatai Edzőtábor, hagyományos sportversenyei igazolják mindezt. Önálló sportiskola is működik Tatán: a Kőkúti Általános Iskola. Mindezekre alapozva támogatjuk a 8-18 éves korosztály minden tagjának rendszeres, isko-lán kívüli sportolását. Ennek megvalósításába bevonjuk az iskolák testnevelő tanárait, a Tatai edzőtábort, a helyi sportegyesületeket, a civil szférát. Célunk a mozgás, a tömegsport, a szabadidősport színtereinek kiépítése és működtetése – kamaszpark, uszoda, extrém sport helyszínek, lakótelepi sportterek, játszó-terek létesítésével. Hiányoznak vi-szont azok a programok, amelyek a fiatalokat

Hagyományőrzés

125

T a T a 2 0 0 8

érdeklik. 2007 szeptemberében volt a sárkányhajó verseny, ez na-gyon jó volt, lehetne gyakrabban, de túl ezen, bármilyen sportver-seny is lehetne, például: kajak, kenu, vitorlás stb. A sporteszközök igénybevételét minél tágabb kör-ben lehetővé kell tenni – nemcsak azok számára, akik edzésre járnak.

Az önkormányzat lehetőségei szerint biztosítja a városi diák-, szabadidő- és versenysport felté-teleit. E program legfontosabb elemei:

• Diáksport Bizottság működtetése, feladata: a diákolimpiai versenyeztetés, valamint a városi és városkörnyéki iskolák rendszeres sportversenyeinek lebonyolítása;

• a kiemelt városi sportrendezvények színvonalas lebonyolítása, a hagyo-mányos, nagy tömegeket megmozgató eseményeket minden évben meg kívánjuk szervezni: Kristály Sakkverseny, Tó-futás, Gyalogló Világnap, Minimarathon, Vívógála, Tatai Regatta, Streetball Nap, a Bécs-Pozsony-Budapest Szupermaraton tatai állomása stb.

Az Öregtó partján lévő tornapályát fel lehetne újítani, hiszen az ott lévő eszközök már teljesen tönkre mentek. Ebben biztos segítséget nyújtanának a diákok is, lehetne társadalmi munkában csinálni, mint pl. a „72 óra kompro-misszumok nélkül” programsorozatban.

„Kamaszpark” létrehozása – közösségi hely és közösségi program

A rendszerváltozás nagy vesztesei a családok, ezen belül a fiatalok, akik gaz-dátlanul és védtelenül „vészelik át” ifjúságukat, elsősorban a kamaszkorukat. Kamasz gyermekeink gazdátlansága, elveszettsége, céltalansága, jövőképhiánya mögött az ún. „néma családok”, a széthullott, megroppant házasságok, a kiüre-sedett kapcsolatok, az elidegenedett világ állnak.

Az ifjúság számára a sajátos élethelyzet miatt saját helyet és sajátos programo-kat kell kidolgozni. A lakótelepeken, de ma már a kertvárosokban is szimbólum a kulcsos gyerek. Ezek a kamaszok hol találnak helyet, célt, értelmes időtöltést

Minimarathon rajtja

126


maguknak? Sajnos szinte sehol! Ezért tűzzük ki célul a kamaszparkok létesítését és működtetését. Tatán két kamaszpark létesítésére teszünk javaslatot. Termé-szetesen továbbfejleszthető a gondolat, például a teljes családnak létrehozott „játszótér” kialakításáig. Ezek helyet, programot, szervezőket és hálózatszerű működtetést kívánnak.

A program kidolgozásába a helyi pedagógusokat, közösségfejlesztési szak-embereket, papokat-lelkészeket, szociális dolgozókat, orvosokat kell bevonni. Az általuk megfogalmazott kamaszparkok (közösségi hely és ifjúsági közösség-fejlesztési program) alapján egy ötletpályázat kiírását szorgalmazzuk, amely a környezetalakítástól az építészeti megfogalmazásig terjed.

A program megvalósítását összetett módon, civil szervezetek, vállalkozók be-vonásával képzeljük el. Az üzemeltetés-fenntartás vegyesen az önkormányzat, civil szervezetek és vállalkozók feladata. Az ötletpályázat alapján egy kész, ki-dolgozott programmal az Európai Unió pályázatain is részt kell vennünk, ami mind a településfejlesztésben, mind a humán programokban, a helyi társada-lom építésében, az ifjúsági közösségfejlesztésben eredményre vezethet.

III/4 „mAgyAr gyümölcs – mAgyAr kerT – mAgyAr Táj” progrAm

Tata természeti és szellemi gyümölcsei, kapcsolata a közvetlen környezettel és a tájjal

Egy új országimázst kell felépítenünk – alulról szerveződve. Ennek lehet-ne az átfogó hármas „cégére” a magyar gyümölcs, a magyar kert, a magyar táj. A gondolat Bethlenfalvy Gábortól származik, akinek Magyar gyümölcs című tanulmányát a Magyar Szinergia Ház Egyesület jelentette meg. Az alulról szer-veződés azt jelenti, hogy mindig egy adott településre, esetünkben Tatára, a Tata központú kistérségre vonatkoztatva keressük meg mindhárom elem meg-jelenési formáit, támaszkodva ezen esszé átfogó megállapításaira.

A gyümölcs fogalmát tágabban értelmezve az ízes, különös zamatú gyümölcse-inkre gondolunk, a helyben ismert és értékes fajtáinkra, de a szellem, a kultú-ra, a művészet minden ágának a terméseire is, a gazdasági élet sajátos, ebből a helyből kinövő értékeire, a tudományos eredményeinkre, az oktatás sajátos, az adott helyre jellemző módszereire, hagyományaira.

A kert kerített hely, a közvetlen kapcsolatainkat mutatja meg, ebbe beleért-

127

T a T a 2 0 0 8

jük az épített és természeti környezet közvetlen kapcsolatát, a közösségek sajá-tos életjelenségeit, kapcsolatrendszerét, hagyományainkat, a település különös jegyeit, bensőséges kistájait.

A táj a tágabb környezet, a magyar táj, kultúra része. Jelenti tájékozódásunkat a nagyvilágban, iránypontjainkat, bekapcsolódásunkat a magyarság egészébe.

Így Tata gyümölcsei azok a jelentős személyiségek is, akikből egy egész Ta-tai Pantheon állítható össze. Többük ennek a programnak és egyes eleme-inek névadói. Magyary Zoltán az egész tervezet névadója, Mikoviny Sámuel Tata talán legfontosabb értékeivel: a vizeivel és zöld környezetével foglalkozó programot fémjelzi, Fellner Jakab nagy barokk építészről méltán nevezzük el a településfejlesztési programunkat, Öveges József piarista atya munkásságával az oktatás-nevelési és kulturális program névadója, Giesswein Sándorról, a ke-resztényszociális gondolat és mozgalom alapítójáról neveztük el a szolidaritási: szociális és egészségügyi programunkat, az Esterházy családnak – Magyary Zol-tán minden, egyébként az adott korszakban jogos kritikája ellenére – hihetet-lenül sokat köszönhet Tata városa, többek között iparfejlesztési törekvései miatt is a családról neveztük el a gazdaságfejlesztési programot. Rajtuk kívül Hamary Dániel, Farkasházy Fischer Mór neve is közismert a tataiak körében. De nem feledkezhe-tünk meg Grossmann Józsefről, Fellner munkatársáról, számos tatai épület ter-vezőjéről, Bláthy Ottó Titusz gépészmér-nökről, az elektronika kiváló művelőjéről (energetikai programunk névadójáról), Antal Géza evangélikus püspökről, Bíró Venczel piarista rendfőnökről; a kamalduli szerzetesekről, a piarista atyákról, jelentős polgármesterekről, az Esterházy család több nevezetes, alkotó tagjáról, vagy Menner Bernátról, az Esterházyak híres zenészéről, mindazokról, akiknek rengeteget köszönhet Tata városa. A Tatai Pantheont a Magyar gyümölcs prog-ramhoz kap-csolódva 2010-ig összeállítjuk.

Tata gyümölcsei ugyanakkor nagyszámú műemlékei, helyi védettséget élvező épületei, védett faegyedei, növénytársulásai is, amelyekről egy átfogó jellegű kiadványt kell készítenünk.

Tata kertjeit a zöld tájról szóló részprogramban ismertettük. Ez egy olyan zöldfelületi hálózatba foglalja a várost, amelyben az egyes épületekhez tartozó

128


kertek, a történelmi kertek és parkok egyaránt beletartoznak. Kiemelkedik kö-zülük az Angolpark, illetve az Esterházy-kastély és-lovarda közötti rekonstruk-cióra váró tóparti történeti park.

Tata szellemi kertjei azok a közösségek, amelyek régen itt működtek, hatot-tak és a mai civil szervezetek, közösségek, intézmények. Ezek feltérképezése, együttműködésük fokozása folyamatos feladatot jelent.

Tata tájai, környezete a dunántúli táj különleges adottságú helye. A vízjárta kistáj sokféle tájat egyesít magában: a Gerecse és a Vértes közelsége a domb- és hegyvidéket, a tavak világa és a kistérséghez tartozó községek környezete a síkvi-déket lopja be egy összefüggő zöld tájba.

Tata szellemi tájékozódása, nagytája mindaz, amit a város a magyarságnak és a nagyvilágnak adott kultúrában, környezetalakításban. Mindezt számba vesszük és Tata „külpolitikájának” alapjává tesszük.

Angolkert télen

129

T a T a 2 0 0 8

IV. ESTERHÁZY GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAM

A tatai uradalmat s vele együtt tatát 1727-ben 343 524 forintért Esterházy József gróf vá-sárolta meg báró Krapf Gáspártól. A város

új földesura 1728-ban Tatával „ideiglenes, Tóvárossal „örökös” szerződést kötött. A mezővárosokkal kötött szerződésekben biztosított jobbágyi ingyen robot lehetővé tette Esterházy Józsefnek a nagyobb arányú csatorná-zások, építkezések megvalósítását. A Tatát és Tóvárost körülvevő, s a Dunáig húzódó hatalmas mocsaras te-rület hasznosítása egyre sürgetőbb feladatot jelentett az uradalomnak. Esterházy József a csatornázási munkák megtervezésére, irányítására Mikoviny Sámuelt kérte fel, aki 1746-ban felmérte és elkészítette a Tata, Almás, és Szőny közötti terület csatornázási tervét. Az 1747-ben elvégzett szabályozásoknak köszön-hetően, az ún. Mikoviny és a naszályi csatorna megépítésével Tata környékén 2000 hold hasznavehetetlen terület vált alkalmassá a földművelésre. Esterházy József 1733-ban ki-áltványt adott ki azzal a céllal, hogy megbízottai a német tartományokban katolikus tele-peseket toborozzanak az uradalom területén lévő, elnéptelenedett falvak újratelepítésére. Ezzel a munkásságával Esterházy József Tata második alapítójává vált. Esterházy Miklós testvére, Ferenc biztosította a piaristák alapítványát, s ezzel a kegyesrendi atyák letelepe-dését. Esterházy József fia, József építtette a tatai katolikus nagytemplomot Fellner Jakab tervei alapján. Az 1760-as években Esterházy Miklós kezdte építtetni szintén Fellner tervei alapján tóparti kastélyukat. Esterházy Ferenc 1783-ban építtette a Cseke-tó körüli An-golparkot. Mindezekből látható, hogy Tata XVIII-XIX. századi felvirágoztatója az Ester-házy család volt. A klasszikus gazdasági fellendülést az 1800-as években indították el, a kézműipar mellett iparszerű termelési formák meghonosításával – téglagyár, cukorgyár, pezsgőgyár létesítésével, majd később a tatabányai bányák megnyitásával.

Esterházy József

130


A Magyary-terv helyzetképe Tata és Tatabánya kapcsolatának rövid elemzé-sével indul. Tatabánya 1902-es alakulása óta meg-megújulva alapvetően az ipari nyersanyagtermelésre, bányászkodásra alapította gazdaságát. Ez a bányák kime-rülése után válsághelyzetet idézett elő, de Tatabánya jó közlekedési adottságai révén gyorsan megtalálta fejlődésének új útját. Ipari park fejlesztése sikeres

volt, gazdasága újra dinamikusan fejlődik. Tata ezzel nem tud versenyezni, de nem is ez a fajta gazdaságfejlesztés a város útja.

Iv/1 munkAhely-TeremTésI progrAm

Munkahelyteremtés az egész városban, a kis- és középvállalkozások, családi gazdaságok folyamatos támogatása, erősítése

Tatának az alapvető táji, környezeti, kulturális adottságaira, jelentős számú és minőségű értelmiségére alapozva kell a gazdaságát fejleszteni, ahol a gazdasági aktivitás támaszkodik ezekre és nem akadályozza, hanem szolgálja ezen elemek továbbfejlődését. Ugyanakkor Tata esetében is jelen vannak azok a jó közleke-désből adódó lehetőségek, amire Tatabánya gazdasága épül. E tényezőkre ala-pozott ipari és logisztikai fejlesztéseket a várostól távolabb eső részeken – pl.

az M1-es mentén a Kocsi úton létrejött ipari parkban – kell és lehet telepíte-ni.

Számos, az előzőekben ismertetett programunk – az élő vizek városa prog-ram és a tatai zöld táj program, a városi rekonstrukciókat segítő programok, különösen a főutcák, főterek program – szintén jelentősek a munkahelyte-remtés és-megtartás terén. Ugyanezt a célt szolgálják a turizmust segítő prog-ramok, az oktatási és kulturális prog-

Gróf esterházy Ferenc gőztéglagyára

Tatai Ipari Park az M1-es autópálya mentén

131

T a T a 2 0 0 8

ramok is. Ezekkel a programjainkkal az ipari és mezőgazdasági kistermelést, a kereskedelmet, a szolgáltatásokat, a városi intézmények működtetését olyan mértékben erősítjük, növeljük, hogy Tata városa lüktető, sikeres településként példa lesz a korszerű, komplex településfejlesztésben.

Tata városa gazdaságfejlesztését, munkahelyteremtését és -megőrzését az előbbi alapösszefüggések alapján a következő tényezőkre alapozza, az alábbi gazdasági aktivitást erősíti, telepíti:

• a táji és környezetpotenciálra alapozva: táj- és környezetgazdálkodás, alter-natív energiatermelés (víz, szél, geotermikus, biomassza), biogazdálkodás, gyógyászat-egészségipar;

• az élő vizekre alapozva: vízgazdálkodás, környezetvédelem, helyi és alterna-tív energiatermelés, gyógy- és ásványvíz ipar;

• városfejlesztés és örökségvédelem Tata esetében egy állandó és exportálható iparági struktúra megteremtését teszi lehetővé (a műemléki rekonstrukci-óhoz kapcsolódó építőipari szakmák újrahonosítása, telephelyek létreho-zása, egyedi építőipari termékgyártás);

• ökológiai alapú városüzemeltetés, „ökováros” működtetési módjainak in-novációja, know how kidolgozása, elterjesztése, máshová is exportálható tudás;

• kultúrához kapcsolódóan: filmipar, média, reklám és marketing iparágak, művészetek (kulturális vállalkozások, kulturális programokhez, rendez-vényekhez kapcsolódó iparágak), nyomdai és kiadói tevékenység;

• a turisztikához kapcsolódó gazdasági aktivitások rendkívül sokfélék: prog-ram- és rendezvényszervezés (kiállítás, fesztiválok), vendéglátás és biogaz-dálkodás, sport és rekreáció, kulturális és konferenciaturizmus, kézműipar és kiskereskedelem-fejlesztés, szállodaipar, wellness- és szépségipar, falusi és borturizmus;

• oktatáshoz kapcsolódva: kutatás-fejlesztés (táj- és környezetgazdálkodás, vízgazdálkodás és energetika, alternatív energiafelhasználás), felnőtt és to-vábbképzések, posztgraduális felsőfokú képzések, művészeti képzések;

• mindezekhez kapcsolódóan informatikai iparágak, amelyek ezeknek a ha-tékony működését, célbajutását elősegítik, de az informatika lehet önálló iparágként is jelen a városban (tervezés, szoftver, technológiai informatika egyéb iparágak számára).

Ezen gazdasági aktivitások összefüggő, egymást támogató rendszert alkotnak, amelyek egy kiteljesedett, a tájjal és az épített környezet értékeivel szervesen együttélő, harmonikus gazdaságot jelentenek.

132


Az egyéb iparágak közül előny-ben lehet részesíteni azokat, amelyeknek Tatán hagyományai vannak: ez pl. az eredetileg a ta-tai fazekassághoz kapcsolódó, arra alapozott építőipari cserépipar, kályhacsempegyártás.

Egyéb iparágak esetében a fő szempont az kell legyen, hogy le-hetőség szerint a helyi szellemi potenciálra építve nagy hozzáadott értékkel bíró termelési ágak je-lenjenek meg, amelyek viszonylag kis szállítási igényt jelentenek, így a szűkebb és tágabb környezetet nem szennyezik, károsítják.

Az előzőekben vázolt gazdasá-gi aktivitások fejlesztése számos

munkahelyet igényel, ebben a város számít a jelenleg másutt munkát vállaló mukaerő visszajövetelére és a kistérségben élőkre is. A program kiteljesedése esetén Tatán munkaerő hiány is felléphet, amit a városnak a népességvonzó képességének javításával lehet ellensúlyozni. Ez lakásépítési programok indítá-sát jelentheti: bérlakásépítési programot és lakóterület-fejlesztést (telekakala-kítást, lakóterület infrastrukturális előkészítését).

Helyi szakképzésre való támaszkodás

A program kidolgozásában és végrehajtásában együtt kívánunk működni a város középiskoláival. Tata e szempontból szerencsés helyzetben van, mert két szakembereket képző középiskolával (Jávorka, Bláthy) is rendelkezik. A mai képzett szakember hiányos időkben ezt feltétlenül ki fogjuk használni. Pl.: A betelepülő cégekkel közösen ösztöndíjakat alapítunk a szakiskolákban, mes-terség versenyeket indítunk a nagyobb városi rendezvények visszatérő program-jaként. E versenyekre később más városok iskoláinak diákjait is meghívjuk, akik ezáltal már diákkorukban megszeretnék Tatát és felnőttként is visszatérnének a városba turistaként, de akár befektetőként, vállalkozóként is.

Gedia gyár összképe

Tom-Ferr Magyarország legnagyobb autóipari csőellátó vállalkozása az ipari parkban

133

T a T a 2 0 0 8

Tata igen sok tehetséges fiatalt nevelt, akik többnyire városunkon kívül ke-restek, találtak boldogulást. Ezeket a tehetséges fiatalokat meg kívánjuk szó-lítani, vegyenek részt átfogó városmegújító, társadalom- és gazdaságfejlesztő programunkban. Bízunk abban, hogy sokan visszacsábíthatók lennének tele-pülésünk és mindannyiunk épülésére.

Kereskedelem, vendéglátás, a helyi kis- és középvállalkozók segítése

A nagykereskedelem – plázajellegű, illetve hiper- és szupermarket kereske-delem – formájában és működési rendjében idegen egy kulturális, építészeti és táji védelem alatt álló város testében, életében. Éppen ezért ezen létesítménye-ket a város magjától távolabb, a főútvonalak mentén lehet telepíteni, fejleszteni. A városmagot megkerülő útvonalon belül lévő ilyen jellegű kereskedelmi egysége-ket vagy fokozatosan kijjebb kellene telepíteni, vagy a kisvárosi építészeti struktú-rába ágyazva átalakítani. A történelmi városmagban a kiskereskedelem fejlesztését tartjuk egyedül kívánatosnak. Az újonnan kialakítandó, forgalomtól elzárt, vagy jelentősen forgalomcsillapított körze-tekben (pl. Kossuth tér) a kiskereske-delem mellett a vendéglátás fokozott jelenlétét tartjuk kívánatosnak annak érdekében, hogy ezen terek, utcák a kereskedelem bezárása után, hétvégén is élettel töltsék meg a tereket. A nívós kiskereskedelem és vendéglátás meg-erősítését, letelepítését városrendezési, szabályozási eszközökkel, adott esetben pályázatok kiírásával, konkrét progra-mokban való részvétellel is segítjük.

Az előzőekben felsorolt gazdasági aktivitások szinte mindegyikében kis- és középvállalkozások vehetnek részt. A telephelyigényes iparágak, termelési egységek számára igyekszünk a város rekonstruálandó ipari körzeteiben he-lyet biztosítani. Azon gazdasági aktivitások számára, amelyek a lakófunkció-val együtt tudnak élni (nem jelentenek semmilyen mértékű, vagy elviselhető, normál környezeti terhelést jelentenek), a lakóterületeken is el lehet helyezni. Az együttélés megkönnyítését szintén városrendezési, szabályozási eszközökkel segíthetjük.

Egy új kereskedelmi-vendéglátó passzázs

134


Iv/2 TATAI IpArfejleszTésI progrAm

A hagyományos és környezetbe illő iparágak támogatása, új, környezetkímélő iparágak meghonosításának elősegítése, ipari parkok

támogatása, logisztika és raktározás a fő közlekedési utak mentén

Az üzleti környezet fejlesztése

A területi versenyképesség tényezői közül kulcsfontosságú az üzleti környe-zet minősége. Az üzleti környezetnek alapösszetevője, a „legkeményebb” ele-me a lehetséges beruházók számára kínálható fizikai környezet, infrastruktúra. De emellett fontosak (sőt egyre inkább felértékelődnek) azok a „lágy” elemek, melyek sokkal inkább kötődnek az emberekhez, a humán szférához (ilyen ele-mek például az információk, kapcsolatrendszerek, magatartások, városban meglévő tudás, a humán erőforrások, innovációs potenciál, stb.). Tata, mint a gazdaságfejlesztés egy viszonylag korai szakaszával jellemezhető település számá-ra az elsődleges azoknak a „kemény” feltételeknek a megteremtése és továbbfej-lesztése, mely nélkül a „lágy” összetevők mérlegelésének nincs is értelme.

Az elmúlt években a városvezetés helyesen ismerte fel, hogy aktív telephely-fejlesztésbe kell fognia annak érdekében, hogy a város ne csak elvileg legyen vonzó a befektetők számára, hanem konkrét és valóban mérlegelésre alkalmas ajánlatokat is képes legyen tenni a letelepedés iránt komolyan érdeklődő cégek-nek. Komoly eredmény az, hogy a város korábbi ipari területe kibővült a város egyéb területein, ipari parkokkal is.

Ezen ipari parkjainkra fejlesztési és marketing terveket és kiadványokat készí-tünk, amelyekben meghatározzuk az idetelepíthető ipari potenciál nagyság-rendjét, jellegét, együttműködését, infrastruktúra igényét stb. Ezt a feladatot a város a magántőke bevonásával, többségi városi tulajdonban működtetett vál-lalkozásban kívánja ellátni.

Iparterület-fejlesztés

Az iparterületek terén további jelentős fejlesztések szükségesek, az elindult folyamatok tudatos és hosszú távra végiggondolt továbbvitele jelentős eredménye-ket ígér. Ezen belül

135

T a T a 2 0 0 8

• a jelenlegi területen elkezdett (üzleti és) ipari park fejlesztés továbbvitele szükséges, továbbá a fizikai infrastruktúra magas szintű biztosítása (a köz-lekedéstől a megfelelő közműhálózatig);

• az ipari park szolgáltatási háttere (vállalkozói alapú) folyamatos fejlesztésé-nek előmozdításán is dolgozni kell (projekt-tanácsadással, logisztikai szol-gáltatások, üzletviteli szolgáltatások biztosításával);

• a helyi vállalkozások részére kis-és középvállalkozói zónát kell létrehozni és kialakítani a kapcsolódó infrastruktúrát;

• elő kell segíteni fejlesztési programokkal a lakóterületek közé ékelődő ipari tevékenységek fokozatos áttelepítését a meglévő ipari parkokba és az ipari területekre;

• meg kell vizsgálni egy inkubátorház regionális támogatással történő kiala-kításának lehetőségét.

A város logisztikai potenciáljának és értékének növelése

Tata különlegesen kedvező közlekedés-földrajzi adottságaira alapozva stra-tégiai fejlesztési irányként jelölhető ki logisztikai lehetőségeinek kiaknázása. A nagy forgalmú közutak és a vasút jelenléte együttesen olyan kedvező környe-zetet nyújtanak, mely önmagában is értékessé teszi a várost bizonyos tevé-kenységek folytatásához, mely vonzerőt egy kedvező irányú térségi közlekedési infrastruktúra-fejlesztés tovább fokozhat.

Annak érdekében, hogy ez a nagyobb teherszállítást gerjesztő tevékenység ne terhelje a városnak azokat a körzeteit, ahol elsősorban a turizmust, a kultúrát és táji szépséget kínáljuk, a várost elkerülő tehermentesítő utakat kell építe-ni. Rövidtávú fejlesztési elképzeléseink között fontos helyet foglal el a várost elkerülő Ring útszakasz megépítése, mely egyben biztosítja a város környezeti terhelésének csökkentését, valamint az ipari park megközelítésének javítását. Ettől a befektetői, vállalkozói érdeklődés fokozódását várjuk.

A gazdaságfejlesztési partnerség térségi szintű tervezete

Tekintettel arra, hogy napjaink nemzetközi gazdaságában nem az egyes sze-replők (az egyes vállalkozások, az elszigetelt települések) versenyeznek, hanem pl. a vállalkozások esetében ellátási láncok, földrajzi térségek, települési há-

136


lózatok, nagyon lényeges a partnerség elvének és a kapcsolatépítés gyakorla-tának középpontba helyezése. Az együttműködések a vállalati stratégiákra és működési tapasztalatra gyakorolt hatásukon keresztül, a nagyobb gazdasági erő révén, a jobb információáramlás segítségével és számos más csatornán át hoz-zájárulhatnak az egyes vállalkozások, illetve az egyes település (adott esetben Tata) magasabb szintű teljesítményéhez, eredményességéhez. A folyamatban az önkormányzat bizonyos területeken közvetlenül, máshol katalizátorként (a folyamatok felgyorsítójaként) vehet részt – mindegyik területen térségi szintű kitekintéssel. Ezen a téren a következőkre kell figyelmet fordítani:

• Kommunikáció/partnerség a helyi vállalkozások között. Az önkormányzat-nak kezdeményező szerepet kell betöltenie a helyi szereplőkkel folytatott, hivatalos és nem hivatalos keretek közötti párbeszédben, elsődlegesen a közvetlen települési szempontok megfogalmazása, másodlagosan az üzleti szférán belüli kapcsolatok létrejöttének elősegítése érdekében.

• Aktív részvétel, illetve vezető szerep kialakítása a város stratégiai ágazatainak térségi együttműködéseiben.

• Partnerség a helyi kezdeményezések terén – a készülő projektek felmérése, az így kialakított „projekt kataszter” elektronikus kezelése és karbantartása (pl. az interneten)

• A Tata – Tatabánya – Oroszlány innovációs tengely megerősítése, stratégiai fejlesztése.

A forrásbevonási és tőkevonzó képesség erősítése

A fejlesztésekhez szükséges tőke rendelkezésre állása, a he-lyi gazdaság egy bizonyos kritikus tömegének kiépülése, illetve az önkormányzati szándékokat alá-támasztó források elérése nélkül a koncepció nem lehet eredmé- nyes. Napjainkban a világban rendkívül erős verseny folyik a működő tőkéért, mely verseny-ben nap mint nap újabb szerep-Tatai Közgazdasági Takarékpénztár

a Kocsi úton (archív kép)

137

T a T a 2 0 0 8

lők jelennek meg a világ minden részéről, s komoly erőfeszítéseket tesznek a befektetők megnyerése érdekében. E versenyben Tatának is elemi érdeke a részvétel, saját erősségeinek, egyedi értékeinek felmutatása. Ez szisztematikus munkát és jelentős erőfeszítéseket igényel az önkormányzat és a fejlesztésben érdekelt partnerei részéről. Hasonlóképpen egyre erősebb a verseny a pályázati forrásokért is. Ahogy a tét (az elérhető összegek nagyságrendje) emelkedik, úgy jelenik meg egyre több szereplő különböző programjaival, projektjeivel a kas-szánál. E „piacon” is határozottan jelen kell lenni, nemcsak az igényekkel és a vágyakkal, de komoly előkészítő munkával és érdekérvényesítő erővel is.

Ezen a téren a célkitűzések a következők:• új befektetések vonzása;• a külső finanszírozású projektek számának és nagyságrendjének emelése;• jelentős nemzetközi projektek létrejötte, megvalósulása.A javasolt intézkedések:• telephelymarketing;• intézkedéscsomag az európai uniós források bevonása érdekében;• a külső kapcsolatok erősítése.

Telephelymarketing

A város és a térség telephelykínálatának felmérése, megjelenítése, piaci el-helyezése és a megfelelő célcsoportokban történő értékesítésének, illetve hasz-nosításának elősegítése.

• Ingatlankataszter létrehozása: azaz a városban és a városkörnyéken rendel-kezésre álló, gazdasági célokra hasznosítható ingatlanok számbavétele és az információk eljuttatása a célcsoportokhoz. Ez, formáját tekintve megva-lósítható elektronikus és nyomtatott kínálati (üzleti ajánlati) adatbázisok útján, de jó lehetőségeket rejt egy értéktérkép (irányáras lakóingatlan és telephelytérkép) létrehozása és folyamatos frissítése is.

• Célcsoport-propaganda (kiadványok, önkormányzati kapcsolatrendszer kihasználása, szakmai rendezvények, stb.)

• Beruházói út-térkép készítése és (írott és elektronikus) publikálása: azaz a beruházási tevékenység adminisztratív megkönnyítése érdekében átfogó és világos módon tájékoztatni kell a beruházni szándékozókat a figyelembe veendő szabályokról és eljárásokról, illetve arról, hogy az ügyek hogyan és milyen idő- és költségvonzatokkal intézhetők el.

138


Intézkedéscsomag az európai uniós források bevonása érdekében

Tudatos stratégia kialakítása és a megvalósítás formális kereteinek létre-hozása és a rendszer működtetése a 2007-13-as európai uniós-programozási időszak – a korábbiakhoz képest nagyságrendileg nagyobb - pályázati forrásai-nak maximális kihasználhatósága érdekében. Ennek részeként olyan feladatok adódnak, mint pl.

• a pályázatokért felelős személy és szervezeti egység működtetése a Városka-pu Zrt.-n belül;

• pályázati tájékoztató szolgálat az önkormányzati honlapon;• a város következő időszakban elindítható (15-30 db) kulcsprojektjeinek

számbavétele, illetve vázlatos kidolgozása, előkészítése a pályázatokhoz;• a korábban említett projektkataszter figyelemmel kísérése, koordináció a

szereplők között.

A külső kapcsolatok erősítése

A városfejlesztésben a belső szereplők kezdeményezései és forrásai mellett figyelmet érdemelnek azok a külső szereplők is, akik bizonyos fokú kötődések-kel bírnak a város irányában. Rajtuk keresztül, vagy közvetlenül az ő bevonásuk-kal jelentős impulzusok indulhatnak. Ide sorolható

• a testvérvárosi kapcsolatok erősítése, tartalmi gazdagítása;• az elszármazott tataiakkal való kapcsolattartás formális kereteinek kialakítá-

sa, az információs csatornák működtetése, a kapcsolatok ápolása;• a város egyéb szakmai, hálózati és tematikus együttműködéseinek aktivizálása.

Iv/3 TATAI mező- és erdőgAzdálkodás fejleszTésI progrAm

Város és vidéke újra egymásra talál, valódi piac és a közösség által támogatott mezőgazdálkodás és élelmiszeripar segítése, a kistérségi

együttműködés megújítása, összekapcsolása a biogazdálkodás elterjesztésével

Tata és a körülötte lévő, hozzá kapcsolódó kistérség falvai újra szorosra fű-zik a kapcsolataikat. Ebben megnyilvánul a vidék és a város egymásra utaltsága,

139

T a T a 2 0 0 8

természetes munkamegosztása, a kistérségi és a helyi kötődések, valamint a gazdasági, kereskedelmi, turisztikai, intézményi, közösségi kapcsolatok erő-sítése.

Megújult Hangya szövetkezés – a Közösség Által Támogatott Mezőgazdálkodás

Ennek a programnak egy sajátos, helyi társadalmat erősítő gondolat lehet a húzóereje, amely a helyi piac újraértelmezését jelenti és a Fogyasztók és Terme-lők Közösségében, vagy más néven a Közösség Által Támogatott Mezőgazdál-kodásban ölthet formát. Ez a mozgalom, projekt már évtizedes múltra tekint vissza Kanadában, az USA-ban. A Közösség Által Támogatott Mezőgazdálko-dás (Community Supported Agriculture, CSA) számos formában jelent meg: Local Food (Nagy-Britannia), Good Food Box (Kanada), Food Routes (USA), Food not Bomb (USA) elnevezéssel. Ennek régi hagyománya megvan a Hangya Szövetkezetekben, amelyeket még a XIX. század legvégén, 1898-ban alapítottak.

A Közösség Által Támogatott Mezőgazdálkodás (és tegyük hozzá: élelmiszer-ipar), a megújult, modern Hangya Szövetkezet a falu és a város közvetlen, direkt termelői és fogyasztói kapcsolatát építi újjá lánckereskedők közbeikta-tása nélkül. A cél, hogy a termelők biztonságban legyenek, a felvásárlóknak ne legyenek olyan mértékben kiszolgáltatva, mint ma, a fogyasztók pedig az áruk megbízhatóságának és a személyes kapcsolatoknak köszönhetően egészségesebb, olcsóbb, jobb minőségű áruhoz, élelmiszerhez jussanak.

Ez a forma egyben közösségépítést is jelent: családok, baráti társaságok, munkahelyi közösségek, családi gazdaságok, kistermelők, lakóközösségek, pol-gári körök stb. vehetnek részt benne, laza helyi közösséget, egyesülést alkotva. Ez a rendszer önkéntes, önfenntartó, önszerveződő, amelyben érzelmi kötelék is kialakul.

Ez a gazdálkodási-kereskedelmi forma újraértelmezi a lokalitást, egyfaj-ta jó értelemben vett protekcionizmust (előnyadást) jelent azzal, hogy alapja a személyes meggyőződés, a helyreállított bizalom; közel hozza a fogyasztót a termelőhöz. Lényege a kölcsönös előnyszerzés, termelők és fogyasztók direkt találkozása révén; a hasznot a fogyasztó és a termelő elosztja egymás között, amit a direkt kereskedelem tesz lehetővé.

Számtalan előnye van kisközösségi, falusi és városi szinten egyaránt: élel-miszerbiztonságot jelent; költséghatékony (nincs marketing, nincs csoma-

140


golás, nincsenek lánckereskedők, stb.), a gazdasági előny könnyen belátható. Környezetbarát, a fenntartható fejlődést szolgálja, a régi mesterségek, ízek fennmaradnak, tervezhető, a gazdák, termelők felé konkrét igények fogalma-zódnak meg, éves és ütemezett mennyiségek, kontingensek is leköthetők. Ezzel a gazdákat erősítjük, a vidéken elköltött pénz helyben dolgozik, a lekötött ka-pacitás pedig érték.

Szervezett forma kell, amely a falusi turizmust is szolgálja – Tata központtal. Konkrét, kiemelt programok: disznóvágás, Márton-napi liba és újbor, a mal-mok világára alapozott Molnár Napok stb. Idénymunka csúcsokban a fogyasz-tók besegíthetnek, tavaszi munkák, szüret idején (akár mulatsággal egybekötve). Hagyományos, tradicionális termelés és újítás, innováció is megvalósul e folya-matban. A logisztika megszervezése egyszerű és közérthető.

Egy ilyen jellegű megközelítés kell ahhoz, hogy a globalizált világban a hagyo-mányos piacokat újragondoljuk, arra egy helybéli, lokalizációs programot épít-sünk fel. Ez a program bevonható akár az iskolai étkezésbe is.

Ezzel a vázlattal a piac nem elsősorban egy településfejlesztési programmá, vagy akcióvá válik, hanem először a kapcsolatok újjászövését célozza meg, és azután jöhet a piac konkrét helyének és idejének kitalálása, amelyben az önkor-mányzatnak is fontos szerepe van.

Az önkormányzat számára a helyzet, a feladat hasonló, mint a főutcák, főte-rek programban: elsősorban a szervezés, segítés, a társulás létrehozása, majd a szükséges térbeliség biztosítása, piacfejlesztés – forrásbevonással. Ez a program újszerű megközelítése a közjó és a közcél szolgálatának.

Mezőgazdaság – biogazdálkodás a turizmus szolgálatában

A tatai kistérség mezőgazdasági potenciálja,a 2-300 év alatt kialakult vizek táplálta talajok a körzetet alkalmassá teszik arra, hogy az itteni zöldség-gyü-mölcstermesztés, állattenyésztés Tata és térségének rendkívül fejlett sokrétű tu-rizmusát szolgálja, elégítse ki termékeivel. Ezt a legmagasabb színvonalon oldja meg, hiszen a közvetlen, helyi fogyasztás ezt igényli: kiváló minőségű alap- és feldolgozott mezőgazdasági termékeket. A tájgazdálkodás legmagasabb szintjét a biogazdálkodásra alapozott mezőgazdálkodás adja, és ez cseng egybe a turiz-mus magas szintet igénylő vendéglátó funkciójával.

141

T a T a 2 0 0 8

Erdőgazdálkodás a turizmus és rekreáció szolgálatában

Tata városa, a városkörnyék és a Gerecse felé nyíló vidék jelentős erdőségek-kel rendelkezik. Ezen erdőségek még csak részben kihasznált lehetőségei a Tata felé irányuló turizmusnak. Ezen erdőségeket úgy kell fejleszteni, gazdálkodni rajta, hogy egyszerre legyenek képesek a módszeres, de a táji értékeket figyelem-be vevő erdőművelés és a sokrétű turisztika (kirándulás, rekreáció, vadászat, természet megfigyelés) összeegyeztetésére.

A Természetes Életmód Alapítvány (Agostyán) által kidolgozott fenntartha-tósági, tartamos erdőnevelési programja kiváló minta, modellkísérlet, amely-nek a célja: folyamatos erdőborítás biztosítása különböző erdőtípusokban, és az itt szerzett tapasztalatok tovább adása a környezeti nevelés érzékeny eszközeivel. Az Alapítvány programja 1998 óta a WWF országos mintaterületeként szerepel-nek az Erdőfigyelő regiszterben is. A legújabb tartamkísérlettel a klímaváltozást kutató VAHAVA programhoz kívánnak csatlakozni.

Iv/4 TurIzmusfejleszTésI progrAmA történeti örökségre, a táji, természeti értékekre alapozva,

a kistérségi kapcsolatokra is építve

Kevés olyan városa van az ország-nak, amely ennyi turisztikai vonzerővel rendelkezne, mint Tata városa és kör-nyéke. Minden megtalálható itt, ami-ért érdemes néhány napot eltölteni: gazdag vízivilág, érdekes és változatos táj, fantasztikus növényzet, építészeti, történeti emlékek sokasága, sokrétű és izgalmas kultúra, gasztronómiai hagyo-mányok, számos vonzó rendezvény.

Az attraktív városképi elemek között • nemzetközi vonzerővel bír: az Öreg-tó és környéke a Várral; az Angolkert,

Cseke-tó; az Esterházy-kastély;• országos vonzerővel bír: a tatai Óváros (Kossuth tér és környéke); Kálvá-

ria- domb értékeivel, panorámájával; Országgyülés tér.

Kristály-szálloda

142


A természeti elemek közül• nemzetközi vonzerővel bír: az Öreg-tó; a Kálvária-domb;• országos vonzerővel bír: az Angolkert; Agostyán.A kulturális elemek közül• nemzetközi vonzerővel bír: az Esterházy család; a tatai Vár; az Esterházy-

kastély;• országos vonzerővel bír: az Országgyűlés téri harangláb.

E számtalan vonzerő ellenére nyu-godtan kimondható, hogy Tata váro-sa a jelenlegi idegenforgalmát bízvást megtöbbszörözhetné. Ez volna a város egyik legjelentősebb és ma még csak ki-sebb részben kihasznált gazdasági erő-forrása.

A közép- és hosszútávú fejleszté-seinkkel Tata vonzerővel bíró elemei közül számosat nemzetközi és országos szintre kívánunk emelni:

• A megfelelő fejlesztések, rekonstrukciók végrehajtása után Tatát a Világ-örökség részévé kívánjuk tenni kulturális és természeti együtes kategóriá-ban. Ez a lépés Tatát a világturizmus „főútvonalára” helyezné.

• Nemzetközi hírnevet kívánunk szerezni a tatai élő vizek rendszerének, a helyreállított és működő vízimalmoknak, az Angolkertben és környeze-tében kialakított rekreációs együttesnek (Angolkert, Cseke-tó, Pálmaház, Jenő-malom, Kristály-fürdő), a tatai Tatai Tavasznak és Ősznek, Tata öko-lógiai városfenntartási, -üzemeltetési rendszerének.

• Országos hírnevet kívánunk a fejlesztéseinkkel biztosítani a tatai város-rekonstrukciónak (Kossuth tér, Hősök tere, Esterházy-kastély, Öreg-tó partja), valamint a megújított és kibővített Fényes Fürdő Szabadidő- és Sportközpontnak.

2005-ben és 2008-ban fogadta el a tatai önkormányzati képviselő-testület a város turisztikai stratégiáját és marketing tervét. Ez a meglévő adottságokra épít, Tata turisztikai vonzerejét jelentős mértékben tovább kívánja fejleszteni.

Halászcsónakok az Öreg-tavon

143

T a T a 2 0 0 8

A Tatán működő vendéglátó és szállásadó vállalkozókkal folytatott műhely-beszélgetések során két fő, egymással kölcsönhatásban lévő problémakör rajzo-lódott ki, amely a programokat és a szálláshelyek kihasználtságát érinti:

• a programok terén a hétvégék szegények. A vendéget többnyire szervezetten viszik olyan helyekre, ahol koncentrált élmények érik (Győr, Pannonhalma, komáromi fürdő). Fontos tehát olyan szolgáltatási skála, olyan tematikus ajánlatsor kimunkálása, amely a vendég számára önállóságot, gyalogtúra lehetőséget és egyéb eszközöket (kerékpár, lovaskocsi) biztosítva a város és a környék településeinek bejárására ösztönzi. Ehhez szükséges egyrészt olyan városi (többnyelvű) információs rendszer, amely biztonságot nyújt és érdeklődést keltve vezeti a vendéget a tematikus útvonalakon és a város környékére. Másrészt olyan városi komfortra van szükség, ami szintén biz-tonságot és pillanatnyi, vagy hosszabb pihenési lehetőséget, elcsendesedést biztosít (illemhelyek, padok, ivókutak árnyas sétányok stb.). A többnapos programok egyik fontos indoka az lehet, hogy Tata centrális elhelyezkedé-se alkalmassá teszi csillagtúra bonyolítására – Esztergom, a Dunakanyar, Pilis, Budapest, Bakony, a Duna, Győr, Pannonhalma egyaránt könnyen elérhetők.

• a hétvégék – szemben a hétköznapi telítettséggel – vendéghiányosak. E téren van szükség a vállalkozók és a vendéglátók, szállásadók, turisztikai vállalko-zások olyan együttműködésére, amellyel elérhető, hogy a turisták megáll-janak és még egy napot eltöltsenek itt, és különösen a hétvégéken kell olyan programokat biztosítani, amelyért érdemes a hétvégét itt tölteni (wellness, gasztronómia és kultúra összekapcsolása változatos összeállításban)

Programjaink mindegyike ezt a ket-tős célt szolgálja: a jelentős műemlé-kek rekonstrukciója, a nagy kulturális programok, a Tatai Tavasz és Tatai Ősz turisztikai szezont meghosszabbító rendezvényei, a tematikus útvonalak léte-sítése, az elsősorban a turisták tájékoztatását szolgáló információs pavilonok létrehozása stb. A turizmust nemcsak nagyszabású programokkal kívánjuk tá-mogatni – mint pl. épületegyüttesek rekonstrukciója, költséges programok,

Bográcsok sora az őszi lehalászáskor

144


fesztiválok –, hanem egy színvonalas információs rendszerrel és mindenütt kapható tematikus térképekkel is. A város legszebb részeit, legizgalmasabb programjait bemutató rövidfilmet, klipeket készítünk, amelyeket bárhol az or-szágban, kiállításokon, de Tatán szervezett – nem kifejezetten turisztikai jellegű – programok keretében is be lehetne mutatni.

Az előbb említett elemek egy egységes városmarketing részei, ami a tatai Vá-roskapu Zrt. feladatkörébe került a turizmus koordinálási, szervezési feladata-ival együtt.

Tata számára új lehetőségek nyílnak azáltal, hogy a város egyes meghatározó és megkülönböztető értékei az elmúlt időszakban elindult folyamatok nyomán be-kapcsolhatóvá válnak az idegenforgalomba. Az Esterházy-kastély hasznosítása, az Öreg-tó rehabilitációja, vagy a belváros tervezett rekonstrukciója olyan új helyze-tet teremtenek, melyek kihasználása tudatos és intenzív turizmusfejlesztési tevé-kenység után kiáltanak. A fejlesztési munkát jelentősen segíthetik azok a befektetői szándékok, melyek új vonzerők és látványosságok létrehozására irányulnak.

Ezen a téren a célkitűzések a következők:• a vendégforgalom jelentős emelkedése, a turisztikai szezon meghosszabbí-

tása a Tatai Tavasz és Tatai Ősz rendezvénysorozattal;• egyes kiemelt (sokat költő) célcsoportok jól észlelhető megjelenése, a mi-

nőségi fejlesztésekkel minőségi turizmust kívánunk megcélozni – ezek kö-zött egészen exkluzív helyek és programok kialakítását is megcélozzuk;

• a turisztikai vállalkozások szintén jól észlelhető megjelenése és megerő-södése, a munkahelyteremtés, városfejlesztés nagymértékben turisztikai, kulturális célzatú, a városrehabilitáció célterületei elsődlegesen a turiz-mussal érintett célpontok és területek;

• a város arculatának kedvező irányú változása, az épített és természeti környe-zet együttes rekonstrukciója révén, a fejlesztések, rekonstrukciók nagy területekre, hálózatokra terjednek ki, követve azokat a vonalakat, pl. tema-tikus útvonalakat, amelyeken a város vendégei elsősorban haladhatnak.

Kiaknázatlan lehetőség a bor- és gasztronómiai turizmus

A tatai kistérség számos települése az Ászár-Neszmélyi borvidékhez tar-tozik. A neszmélyi körzet tizenegy településéből hét, azaz Baj, Dunaalmás, Dunaszentmiklós, Kocs, Neszmély, Szomód és Tata a borvidékhez tartozik.

145

T a T a 2 0 0 8

Ezt az adottságot érdemes kiaknázni, a jelenleginél magasabb szintre fejleszteni. Az Ászár-Neszmélyi Borvidék egyelőre még nem rendelkezik egységes arculattal és marketinggel. Ezt a problémát orvosolhatja egy tatai központú, illetve Tata fejlett és a jövőben nagymértékben – éppen a gasztronómia terén is – tovább-fejlesztendő idegenforgalmára épített Tata-Neszmélyi Borút. Ennek keretében nemcsak a térségben lévő borászatokkal tartanánk élő és gyümölcsöző kapcsola-tot, hanem a turizmus és a kultúra egyéb résztvevőivel is: szállásadókkal, étter-mekkel, kulturális szervezetekkel, egyéb turisztikai vállalkozásokkal is. A borút kialakításával a különböző helyszíneken található, önmagukban esetleg kisebb vonzerővel bíró elemeket összekapcsoljuk és ezáltal egy egységes tematikus utat hozunk létre. Legfőbb célunk a lehetséges partnerek tematikus összefogása, egy-séges, de az egyéni jelleget is tiszteletben tartó marketing tevékenység, a magas minőség biztosítása a minősítési és minőségbiztosítási rendszerek közös kidol-gozásával. Az együttműködés kiterjedne a közös és rendszeres kommunikáci-óra, közös rendezvények szervezésére, vidékfejlesztésre, a kultúrált környezet megteremtésére, karbantartására.

A gasztronómia terén érdekes kez-deményezés a Gasztroland, amely számos európai, ázsiai ország étkezési kultúráját magas színvonalon mutatja be, gyűjti össze. A Gasztroland ötlet-gazdája a Magyar Gasztronómiai Szö-vetség, amely immár mintegy 40 ország együttműködési szándékát gyűjtötte össze. A tatai önkormányzat döntött arról, hogy a Pannon Gasztroland Zrt. tagja legyen. A cél 35-40 nemzetközi étterem környezetében egyéb kultú-rált szórakoztató létesítmény-együttes mintegy 150 hektáros területen elhe- lyezve. Ez számos új mukahelyet teremt közvetlenül, és közvetve a beszállítások révén a helyi termelők számára is új minőségi értékesítési lehetőséget te-remthet. Ez a biogazdálkodást erősíti és a lokalitásnak új értelmet adhat. Fon-tos, hogy az együttes nem a városban, hanem azon kívül, üres területen jönne

Hilltop Borhotel és Étterem Neszmélyen

Gyönyörű rétesek

146


létre. A kiszemelt terület Bajhoz tartozik, így a kistérségi kapocs is erősödhet. A projekt egészen a Dunáig húzódhat Dunaalmás, Neszmély bevonásával.

A turizmus tematikus és alternatív formái is jelen lehetnek

Tata és környéke kiválóan alkalmas arra, hogy a turizmus tematikus és al-ternatív formái megjelenjenek: természetközeli, kulturális-, vallási-, sport-, élmény-, konferencia-, ökoturizmus. A város alkalmas arra, hogy különböző korosztályokat egymás mellett vendégül lássa.

A változatos lehetőségeket (gyaloglást, kerékpározást, vízi sportokat, úszást, golfot, vadászatot stb.) kínáló sporttu-rizmus egyik ma még kevéssé kihasz-nált lehetősége a lovas turizmus. Ezért szorgalmazzuk a régi Esterházy-lovarda helyreállítását és beüzemelését, hiszen ez a város egyik büszkesége volt egyko-ron. Egészen izgalmas és vonzó dolog, hogy lovaglást lehet látni és igénybe-venni a városban és környékén.

A város nem rendelkezik nagy létszá-mot 180-200 főt) befogadó szálláshely és ugyanilyen méretű konferencia-tar-

tási lehetőség iránt. Egyelőre nem rendelkezünk ilyennel, viszont a turisztikai programunkban kiemelt cél egy konferenciaturizmust biztosító nívós intéz-mény létesítése.

Célként fogalmazódik meg a városi kórház és rendelőintézet épületeinek az egészségügyi fejlesztést követő esetleges turisztikai célú hasznosítása.

Lovasverseny Tatán

147

T a T a 2 0 0 8

V. GIESSWEIN SÁNDOR SZOLIDARITÁSI PROGRAM

A keresztényszocialista mozgalom elsõ magyarorszá-gi képviselõje Giesswein Sándor (1856-1923), Tatán született. Az elõdök valószínûleg Mária Terézia telepítési

politikája során kerültek Elzászból ide. Édesapja gazdatiszt volt az Es-terházyak tatai birtokán. Édesanyja Echardt Erzsébet, bécsi családból származott. Középiskoláit a tatai piarista – majd mint kispap –, a gyõri bencés gimnáziumban végezte. Teológiai tanulmányait Bécsben kezdte és Budapesten fejezte be. Zalka János gyõri püspök 1878-ban szentelte pappá. 1878-1881 között Kismartonban volt káplán, itt írta doktori disszertációját. 1881-1883 között a gyõri tanítóképzõben latint tanított. 1883-ban került a gyõri püspöki udvarba Zalka János püspök mellé. Itt szer-tartó, levéltáros, szentszéki jegyzõ-zsinati vizsgálóbíró, 1892-ben püspöki titkár, 1898-ban kanonok, 1902-ben apát, 1909-ben pápai prelátus. 22 éves korára Giesswein már nyolc nyelvet ismert. A magyar és német mellett beszélte a latin, görög, angol, francia, spanyol, olasz és eszperantó nyelveket. 1904-tõl a Keresztényszociális Egyesületek Szövet-ségének elnöke, 1905-tõl mint néppárti képviselõ aktív politikai munkásságot folytatott, a forradalmi munkásmozgalommal szemben szorgalmazta a keresztényszocialista szerveze-tek létrehozását. Részt vett az eszperantó nyelv és a feminista mozgalom propagálásában. A Szent István Akadémia és a Magyar Békeegyesület elnöke. Az I. világháború utolsó éve-iben a háború ellen foglalt állást; kapcsolatba került Szabó Ervinnel és a Galilei Körrel. Az 1918-i polgári demokratikus forradalomban a Nemzeti Tanács tagja volt.

V/1 SzolidaritáSi éS SzociáliS Program a tataiakért

Egy település, kistérség szociális ellátó rendszere pontosan érzékeli a társadalmi változásokat: a lakosság elöregedését, a szociális helyzet rosszabbodását, az igénybe vevõk körének növekedését. Nõ a demens (aggkori elmegyengeség

148


ben szenvedõ) személyek száma, továbbá a fokozott ápolási igényû lakók száma a bentlakásos intézményeken belül. Ezek csak példaként kiragadott jegyei az elõregedésbõl adódó gondoknak, amit a társadalomnak vállalni kell. A szociális helyzet rosszabbodását jelzi az elszegényedés, a rezsihátralék felszaporodása, a halmozódó szociális problémák tömegessé válása.

A mai helyzetben igen fontos a hátrányos helyzetben lévõ emberek támogatása, a rászorulókkal való törõdés. Sokszor pár kedves, bíztató szó is sokat segíthet, illetve a problémák meghallgatása, majd a tanácsadás. S úgy gondoljuk, hogy ehhez nincs is szükség jelentõs anyagi erõforrásokra, viszont megfelelõen képzett szakemberekre van szükség, akik a szociális ellátó rendszer fogadási pontjain állnak.

Az önkormányzatok – így Tata és a kistérségi települések – költségvetése nem tudja a valós igényeket önerõbõl (fejkvótából és kiegészítõ hozzájárulásból) fedezni. Az ellátás belsõ struktúráját az igények és a törvényi változások figyelembevételével lehet és kell megvalósítani. A szolidaritás eszméjét alapul véve olyan ellátó rendszert igyekszünk mûködtetni, amely minden rászoruló megfelelõ szintû ellátását biztosítja. Elsõsorban a kötelezõ szociális alapszolgáltatások feltételeit kell megteremteni, ezt követõen kerülhet sor fokozatosan az önként vállalt feladatok megvalósítására.

Ugyanakkor számítunk a tágabb családok, a közösségek, civil szervezetek, egyházi közösségek önkéntes és önköltségi alapon történõ segítségnyújtására is. Ezen helyi közösségek, lakóközösségek, civil szervezetek jelzõ, konkrét segítõ, figyelemmel kísérõ szerepe elengedhetetlen fontosságú. Az önként vállalt feladatokban a civil szervezetekre, egyházi közösségekre igyekszünk támaszkodni.

Elsõdleges feladatunknak tartjuk egy igényfelmérõ szociális térkép elkészítését szakemberek bevonásával, amelyet folyamatosan aktualizálunk. Ennek alapján térben és idõben világos képet kapunk a városban és környékén a valós, személyekre, családokra lebontott szociális helyzetrõl és az idõsek egészségügyi állapotáról. Erre épülhet egy szociális jelzõrendszer mindig aktuális adatbázissal – a Polgármesteri Hivatal, intézmények és civil szervezetek együttmûködésével. Erõinket azokra a gócpontokra koncentráljuk, ahol a legsûrûbben fordulnak elõ szociális gondok. Ezen esetekben valószínûleg nemcsak a szociális ellátó rendszer segítségnyújtására van szükség, itt igénybe veszünk más önkormányzati eszközt is: lakáspolitikát, igazgatási eszközöket, gyámhatósági tevékenységet stb.t is.

A civil szféra támogatásával, bevonásával meg kell erõsíteni azokat a lehetõségeket, amelyekkel a rászorulókkal közösen lehet kialakítani a társada

149

T a T a 2 0 0 8

lomba való reintegrációt. A szociális és egészségügyi biztonság megteremtésének átfogó rendszerében kell gondolkodni. Fel kell ismerni azokat a problémákat, amelyek egymással okokozati összefüggésben elõidézõi a szegénységnek, lecsúszásnak, mentális megbetegedéseknek.

Jelenleg a városban a szociális szolgáltatások a Szociális Alapellátó Intézmény, mint integrált szociális intézmény keretein belül valósulnak meg. Ebben a formában mûködik a városban a szociális étkeztetés, házi segítségnyújtás, támogató szolgálat, idõsek nappali ellátása, értelmi fogyatékosok nappali ellátása, családsegítés, adósságkezelési szolgáltatás, kísérleti jelleggel az utcai szociális munka a Szélkút utcában, valamint hajléktalan ellátás. Ennek a fejlesztése, férõhely bõvítése nagyon indokolt lenne, nõi nappali melegedõ és/vagy szálló létrehozása.

Segítõtámogató rendszert alakítunk ki a születéstõl a halálig. Tapasztalataink szerint a városban több középkorú írni, olvasni nem tudó személy él, az õ alapvetõ képességeiknek fejlesztésére lehetne létrehozni egy olyan kis „tanuló csoportot”, ahol megtanulnának írni, olvasni, ami a mai életben elengedhetetlen. Számukra életvezetési, életmód tanácsadás, alapvetõ higiéniás normákra nevelés is szükségessé válik. A pénzbeli szociális támogatás is sok esetben csak átmeneti megoldást jelent, hathatós segítséget nem nyújt a folyamatos áremelkedés mellett, arról nem is beszélve, hogy sokan nem arra használják fel, ami a mindennapi megélhetésüket, életkörülményeiket jobbítaná. Az adósságkezelési támogatás is kevés esetben éri el a célját. Szinte a hátralék felhalmozására ösztönöz, aki igénybe vehetné többszöri felhívás ellenére sem képes annyira, hogy a hátralék rendezése érdekében 23 hónapig együttmûködjön. A szociális szférában dolgozó szakemberek jelentõs tapasztalatot halmoztak fel, erre támaszkodva olyan segélyezési formákat dolgozunk ki a rászorulók részére, ame lyek a helyi sajátosságok, demográfiai adottságok és munkaerõpiaci lehetõségek együttes kihasználásával ad segítséget (foglalkoztatást segítõ programok, közhasznú foglalkoztatás, munkahelyteremtés).

A kiépítendõ és folyamatosan karbantartandó szociális és a meglévõ gyermekjóléti jelzõrendszer hatékony mûködtetését, a veszélyeztetett gyermekek támogatását és a családok gondozását kiemelt feladatunknak tartjuk (a családsegítés és a gyermekjóléti gondoskodás megerõsítésével, támogatásával, információs bázis kiépítésével és együttmûködve a szociális irodával és a gyámhatósággal). A krízishelyzetbe került családoknak családos átmeneti otthon kialakítását tervezzük, elsõ lakáshoz jutás támogatását, a lakásmobilizáció ösztönzését.

A fogyatékkal élõk segítése kiemelt szolidaritási feladata a városnak.


A szociális rendszerben mintaprojektek kidolgozását és mûködtetését tervezzük: utcai, lakótelepi szociális munka, – „utcaapostol” – utcai, vagy lakótelepi szociális segítõkbõl álló rendszer kidolgozásával.

Szociális szolgáltató központ kialakítása a Deák Ferenc utcában. A civil szervezetek, egyházak bevonását tervezzük a szociális ellátásba, a feladatok megosztását és a lelki szükségletekkel együttértelmezését a szociális ellátórendszer mûködtetésében. A lakossági

és önszervezõdõ csoportok összefogását segítjük a rászorulók érdekében (ruhacsere, játékbörze). A Máltai Szeretetszolgálat is nyújt szolgáltatást a Vasút utcában, ott van a nappali intézménye, illetve a támogató szolgálat telephelye.

A civil szervezetekkel kapcsolatosan az egyik legfontosabb feladat az, hogy tudjanak róluk. Pl. nagy segítség az „Otthon Segítünk” Alapítvány munkájának népszerûsítése a helyi kábel tvben, médiában, ezzel a segítésre szorulók és a segítõk egymásra találását könnyítjük meg.

Hasznos lenne különbözõ önsegítõ csoportok létrehozása, aminek elõnyei a következõk: „valahová tartozást” és támogatást jelent; empátiával viszonyul az egyénhez, aki ezáltal megszabadul az elszigeteltség érzésétõl, fenntartja a jobb élet reményét; új lehetõség nyílik a problémamegoldásra; alkalmas a félelmek és szorongások megbeszélésére; biztosítja az információk bizalmas kezelését, olyan a helyszín, ahol nagy hangsúlyt kap az együttérzés és senki sem ítélkezik. A csoport támogatása fokozatosan feloldhatja a reménytelenség érzését, lehetõvé teszi az ön kontroll visszaszerzését.

Milyen önszervezõdõ közösségekre gondolunk?:• anonim alkoholbetegek klubja: nõknek, férfiaknak egyaránt, ahol közös a

probléma, közös a cél;• sérült gyermeket a családban klub: beteg gyermeket nevelõ családok segítése,

támogatása, tájékoztatása támogatások igénybevételérõl, lelki segítségnyútás egymás számára, tapasztalatok, fejlesztési lehetõségek továbbadása;

• életmód klub: egészséges és minõségi táplálkozás népszerûsítése, szûrõvizsgálatok fontosságának hangsúlyozása;

150

72 óra kompromisszumok nélkül - nyitó rendezvény

T a T a 2 0 0 8

• fontos a fogyatékos személyek lakókörnyezetben történõ ellátása, önálló életvitelének megkönnyítése, elsõsorban a lakáson kívüli közszolgáltatások elérésének segítésével és fejlesztésével;

• speciális szállító szolgálat, egészségügyi, szociális ellátásokhoz valamint fejlesztõ tevékenységhez való hozzájutás személyi és eszközfeltételeinek biztosítása;

• információnyújtás, ügyintézés, tanácsadás;• nyelvi jeltolmács szolgálat létrehozása;• munkavégzést, munkavállalást segítõ szolgáltatás elõsegítése. munkaké

pességcsökkent személyek számára a meglévõ rehabilitációs munkahelyek számának bõvítése, mert városunkban nagy erre az igény, mivel fizikai munkát végezni nem tudó személyek számára pénzbeli és mentális segítséget is nyújt;

• segítségnyújtás a munkaerõpiacra való visszaintegráláshoz;• önálló lakhatási lehetõségekhez való hozzásegítés;• életvezetési tanácsadás.A civil szervezetek, egyházi közösségek ezekkel a klubokkal, önsegítõ csopor

tok mûködtetésével nagy szolgálatot tesznek a szociális ellátó rendszer részeként. Sõt az is kimondható, hogy sok esetben ezen szervezetek hatékonyabban mûködnek, eredményesebbek, mint a professzionális ellátó rendszerek.

V/2 cSalád- éS gyermektámogatáSi Program

Szent Erzsébet Alap a tatai gyermekekért, családokért, a helyi kötõdések és az emberi minõség szolgálatában

A legtöbb párhuzamos kihívás a 2535 éveseket éri. Egyszerre kellene helytállni a pályaválasztás, a munkahely megszerzése, a párválasztás, a családalapítás és az otthonteremtés terén. Ezt a sokszoros igényt a korosztály a családi, kisközösségi szolidaritás elcsökevényesedése miatt nem tudja vállalni, a legerõsebb, legtöbb félelmet okozó kihívást részesíti elõnyben, az egyszerre történõ döntések helyett az egymásutániságot választja. Ebbõl az alapvetõ helyzetbõl kiindulva szorul a sor végére a párválasztás, a családalapítás. Ezen a helyzeten kíván segíteni hosszú távú programjával a Szent Erzsébet Alap a Tatai Gyermekekért Program. Az Alap az esztergomi Szent Miklós Alap mintájára jönne létre, amelynek keretében minden Tatán születõ gyermek számára a tatai önkormányzat 500

151

ezer forintot helyez letétbe. Az induló félmillió forintot az önkormányzat minden évben 5050 ezer forinttal egészíti ki. Ez egyszerre támogatja a minél több gyermek születését, az emberi minõséget és a lakóhelyhez való kötõdést.

A program a pillanatnyi érdekek fölé helyezi a távlatosságot, hiszen a támogatás 21 éves életkorban vehetõ fel, és csak akkor, ha a gyermek és a szülei tatai illetõségûek maradnak, legalább középfokú végzettségûek, és a kapott összeget otthonteremtésre és/vagy továbbtanulásra használják.

Ez a módszer egyértélmûen válik Tatán is társadalom és településfejlesztési eszközzé. Igazolható, hogy a stabil és növekvõ, megfiatalodó település nor

matív állami támogatásokból származó és egyéb bevételei is nõnek, az intézmények fenntartása biztonságossá, tervezhetõvé válik. A gazdasági élet prosperálni fog. A programot – társadalmi vitát követõen – 2009ben lehetne bevezetni.

A Szent Erzsébet Alapra épített program számos családtámogatási elemmel egészül ki:

• tanévkezdési támogatás, • ingyenes úszásoktatás nagycsoportosoknak és kisiskolásoknak, • óvoda és iskolatejellátás, • sportutánpótlás nevelés támogatása, • árva és fogyatékkal élõ gyermekek segítése, • helyi közlekedésben kedvezmények biztosítása, • Tata Olvasókönyv ingyenes biztosítása, • két és többgyermekes családok üdülési támogatása, • nyelvtanfolyamok támogatása testvérvárosainkban stb. Ezt a programot folyamatosan és a családokkal egyeztetett módon fejlesztjük.

Az elõzõeken túlmenõen – elsõsorban a civil szféra bevonásával – fejleszteni lehetne továbbá az alábbi területeket:

• tanulási nehézségekkel küzdõ gyermekek korrepetálása• gyermekfelügyelet biztosítása, • kreatív ifjúsági klubok mûködtetése,

152

Tatai sakktehetségek

• utcai és iskolai szociális munka, • jogi, pszichológiai tanácsadás, • egyéni, pár, családterápia nyújtása, • szabadidõs és sport rendezvények,

nyári táborok szervezése hátrányos helyzetû gyermekek részére

Ezen programok jelentõs részben a megelõzés részei.

A városnak mihamarabb eleget kellene tennie törvényi kötelezettségének a gyermekek átmeneti otthonának létrehozásával. Természetesen ez csak egy minimum, a legjobb megoldás egy kistérségi összefogással létrejövõ és kistérségi szinten mûködõ családok átmeneti otthona lenne, párhuzamosan egy – létszámban és anyagiakban is – megerõsített szociális alapellátó intézménnyel.

Ugyancsak szükséges a gyermekek nappali ellátásának alternatív változata, a családi napközi, ahol nem csak a kicsik nyerhetnek elhelyezést. Sok édesanya kényszerülne 23 mûszakos munkát is elvállalni, de nem teheti, mert a család nem tudja vállalni a gyermekfelügyeletet, gondozást. Ebben segíthetne a házi gyermekfelügyelet. Természetesen mindhárom ellátási formánál törekedni kell a civil, ill. a vállalkozói szféra bevonására.

V/3 a VároS a tatai idõSek Szolgálatában Program

Idõsgondozás, segítés új alapokra helyezve

Az idõsgondozásban, a szociális alapszolgáltatásokban Tata Város Önkormányzata jelenleg számos kötelezõ feladatot lát el. Ezek szakmai, tárgyi és személyi feltételeinek megteremtése a legfontosabb feladataink egyike ebben a ciklusban – együttmûködve a Tatai Kistérségi Többcélú Társulással. Ennek jegyében új idõsek nappali ellátását szolgáló klub, közösségi ellátás és idõsek átmeneti otthona kialakítását tervezzük. 2008ban létrehozzuk a jelzõrendszeres házi gondozási szolgálatot. Vállalkozói alapon mûködõ lakóotthon létrehozását kezdeményezzük idõsek számára.

2007. október 1jétõl a KomáromEsztergom Megyei Önkormányzattól a Tatai Többcélú Kistérségi Társulás fenntartásába került az Idõskorúak Otthona.

153

Sportnap az olimpiai edzõtáborban

154


Az intézmény által használt ingatlanok Tata város tulajdonában vannak. Fejlesztési programot dolgozunk ki a Tatai Kistérségi Többcélú Társulással együttmûködve ezen ingatlanok fejlesztésére, rekonstrukciójára. A Tatai Kistérségi Többcélú Társulás fenntartásába került Idõskorúak Otthona korszerûsítését – szükséges felmérést követõen – úgy kellene elvégezni, hogy jelenlegi feladatkörét bõvítsük átmeneti elhelyezéssel; idõsek számára kialakított apartmanokkal, és/vagy nyugdíjas házi gondozás konstrukcióban történõ megoldással, nappali ellátással. Mindkét esetben indokolt a nappali ellátás kapcsolása ezekhez a szolgáltatásokhoz, ami nemcsak az intézmény lakói számára, hanem az apartmanok és az adott városrészben élõk számára is szolgáltatást nyújthat. Megfontolandó, hogy a komplex ellátás érdekében ugyanezen célcsoport számára, a házi segítségnyújtás és az étkeztetés is megszervezésre kerüljön. Ez gazdasági elõnyökön túl szakmailag is elõnyös lenne, hiszen a különbözõ állapotban lévõ ellátottak nyitottabbá, flexibilisebbé tennék az intézmény életet, ami az ellátottakra mentálisan is kedvezõ hatással bírna, az adott városrész hatékonyabb szociális ellátását is szolgálná.

Az idõsgondozásban számos, egymással összefüggõ programot tervezünk az önkormányzat anyagi lehetõségeinek függvényében, civil és egyházi szervezetek bevonásával:

• házi segítségnyújtás fejlesztése (kistérségi szinten történõ elindítása, megerõsítése), jelzõrendszeres házi segítségnyújtás beindítása, a házi segítségnyújtás bõvítése, tarifák újratervezése, mert sok idõs ember számára mindez még mindig megfizethetetlen;

• idõsek klubja (városi lefedettség biztosítása – „Öreg” Tata, Vasút utca, Kertváros);

• átmeneti elhelyezés biztosítása;• segítséget jelenthetne az idõs emberek ellátásában a lakásért életjáradékot

program, az önkormányzat a gondozási feladatokban is aktív rész vállalni házi gondozói hálózatával;

• a házi betegápolást a civil szféra vállalkozói alapon jelenleg ellátja, az idõsödõ lakosság szükségessé tenné ennek beemelését a tervezésbe, hisz az ellátás szélesíthetõ lenne;

• nagyon alacsony jövedelmû idõsek számára a napi legalább egyszeri étkezés biztosítása jelképes összegért vagy ingyen. Ehhez szükséges lenne alapítvány létrehozására, szponzorok támogatásának befogadásához;

• idõsek otthona az apartmanháztól a gondozóápolási házig – ezt a program súlyának megfelelõen részletesebben kifejtjük.

155

T a T a 2 0 0 8

Figyelemmel kell lenni arra, hogy az életkor megnövekedésével új problémák, feladatok jelentkeznek az idõsek otthonával kapcsolatos elvárásokban. Ez egyrészt ingatlankérdés: az igény megfelelõ kisebb, akadálymentes lakóegység biztosítása; másodrészt szociális probléma; harmadrészt – az életkor elõrehaladtával egyre szorítóbban – egészségügyi probléma. Ennek a hármasságára alapozva hoznánk létre idõsek otthonát, amely a tervezett Egészségközpont szolgáltatásait maximális mértékben igénybe veheti. Megfelelõ elhelyezést kívánunk nyújtani az idõsek számára mentális és humánus környezet kialakításával, a kistérségi fenntartásban mûködõ idõskorúak otthona korszerûvé, modernné és az igények szerinti befogadást megközelítõvé tételével pályázati lehetõségek és a magánszféra bevonásával.

Idõsgondozás terén nagytávlatban (2530 éven belül) szükséges lesz az idõsgondozást végzõ bentlakásos otthonok férõhelyeinek bõvítése, mert ez a korosztály egyre nagyobb számú és csak nagyon alacsony arányban képes önmagát ellátni. Véleményünk szerint legalább plusz még két idõsek otthona válna szükségessé annak érdekében, hogy a bekerülés ne évekbe teljen és ne „kihalásos alapon” lehessen csak bekerülni. Valamint szükség lenne egy olyan gazdasági alapon mûködõ idõsek otthonára, amely plusz szolgáltatást nyújt (pl. mini garzon, nõvérszolgálat, menüválasztásos étkezés, szabadidõ tartalmas eltöltése, zöldövezet, úszómedence stb.).

Ki kell építeni az idõskorúak szociális ellátásának folyamatos és tervszerû ellenõrzését. Magánszektor részvétele kívánatos a szociális feladatok ellátásában, de ugyanazok a szabályok vonatkozzanak rájuk, mint az állami és önkormányzati tulajdonú szolgáltatásokra, és ha olyan feladatot lát el, amelyet egyébként önkormányzatnak kellene ellátni, akkor azért kapja is meg a „járandóságát”. Ehhez szükség lenne egy minõségbiztosítási és ellenõrzési rendszerre.

V/4 tatai egéSzSégügy FejleSztéSe Program

Új típusú egészségközpont létesítése a megelõzéstõl a rehabilitációig

„Megérkeztünk a 21. századi magyar siker elõszobájába. Magyar-ország kitûnõen megélhetne az egészségiparból, miközben a siker ön-magát is gyógyítaná. A magyar adottságok lényegesen jobbak, mint a versenytársakéi, de a gyógyvízre épülõ turizmus kivételével gyakor-latilag kiaknázatlanok. A magyar felzárkózás olyan egészségiparra

156


épülhetne, amelyben a gyógyvíz mellett a kórházak és szanatóriumok, a képzés, a gyógyszeripar, a megelõzési „iparok”, az egészséges élel-miszerek egyaránt kulcsszerepet kaphatnak. Napfény, homok és szike mellett mindenünk van, ami ehhez kell: kivéve egy tudatos kormány-zati politikát.” (Kivonat a Magyar Gazdaságfejlesztési Intézet Glo-bális Trendfigyelõ 2007. márciusi számából)

Az egészségügyben számos kihívás van egyszerre jelen. Ezek egyike a forráshiány. Ebbõl adódik a nonprofit és a forprofit (nyereségérdekelt) részek közötti konfliktus. A kizárólagosság helyett ezek egyensúlyát kell megteremteni. Ezek egymást erõsítõ együttmûködése rendkívüli eredményeket hozhat. A „kiszervezésre” alapozott megoldás viszont az egészségügyi alapellátást csõdbe viszi. Ezért kívánunk egy olyan vegyes rendszerû egészségközpontot létrehozni,

amelyben az önkormányzati egészségügyi alapellátás és a forprofit érdekeltségû, magasabb szintû és speciális ellátás kiegészítheti és támogathatja egymást.

A tervezett egészségközpont magába foglalja majd az Árpádházi Szent Erzsébet Szakkorház és Rendelõintézetet, amely jelenleg 40 belgyógyászati és társszakmákat tartalmazó aktív ágyat, 44 krónikus ágyat és 60 szív és érrendszeri rehabilitációra szolgáló ágyat tartalmaz. Az egészségközpont programjának végsõ rögzítése után kezdõdik a helykijelölés, a finanszírozás megszervezése, hiszen mindkét jelenlegi ingatlant más módon kívánjuk hasznosítani, új helyen felépítve a lehetõ legkorszerûbb intézményt, ahol a 40 aktív ágyat – kiegészítve szülõszobával és szülészeti ágyakkal – nagy forgási sebességû ágyként kívánjuk használni.

Szakorvosi Rendelõintézet

Árpád-házi Szent Erzsébet Szakkorház

157

T a T a 2 0 0 8

Az egészségközpont elõzetes programja: Gyógyítás a háziorvostól kezdve szakrendelõn és ambuláns gyógyászati tevé

kenységeken át a kórházi részlegig – az egészségközpont intézmény és programok együttesen

Az alapellátás megelõzõ és szûrõ tevékenységét kívánjuk erõsíteni általános szûrõprogramok bevezetésével, korosztályspecifikusan. Fontos lenne városi és kistérségi méretekben elérni a központi szûrõvizsgálaton való minél nagyobb mértékû részvételt, melynek elérését különbözõ figyelmeztetõ, figyelemfelkeltõ felhívásokkal lehet megvalósítani.

A kisgyermekek számára olyan ingyenes, vagy kedvezményes, támogatott védõoltás elérhetõvé tételét célozzuk meg, amely hosszútávon a teljes lakosság immunitásának megerõsítését eredményezheti.

Tatán jelenleg 12 háziorvosi körzet és 5 fogorvosi körzet van – ez utóbbiból 1 már betöltetlen. A háziorvosok elöregedése, az egészségügyi rendszerben az utóbbi évek rendkívüli mértékû forráskivonása és leépítése sajnos az alapellátásban is érezteti hatását: a háziorvosok életkora magas, az orvosi praxisok iránt kicsi az érdeklõdés, így a közeli jövõben – hacsak nem fordul meg a trend – kritikus helyzet lesz a háziorvosi ellátásban.

A felnõtt lakosok, és a gyermekek, ifjúsági korosztály egészséggel kapcsolatos ismereteinek, attitûdjének változtatását, az egészségtudatos magatartás fejlesztését tartjuk kívánatosnak: a gyermekek és az ifjúság egészségi állapotát befolyásoló szakmai, igazgatási, társadalmi szervezetek közötti összehangolt program kialakításával. A felnõtt korosztály együttmûködésének megnyerése kiemelt feladatunk az egészséges életkezdet esélyeinek növeléséért, és a felnövekvõ generáció egészséghez kapcsolódó magatartásának fejlesztéséért.

Ehhez stratégiai együttmûködõ partnereket kutatunk fel, oktatásügyi, piaci, gazdasági szereplõk, helyi média, civil szervezetek közremûködésével. Releváns információs bázist alakítunk ki, mûködtetünk a lakosság egészségügyi és szociális helyzetének nyomon követésére. Mindezzel szoros összefüggésben az egészséget támogató épített és természeti környezet állapotát folyamatosan alakítjuk, javítjuk.

Az ellátás szintjei közötti együttmûködés javítása (alapellátás, járóbetegszakellátás, és fekvõbeteg ellátás) fontos feladatunk. Ennek érdekében az egészségügyi és szociális szféra együttmûködését fejlesztjük, mert azt gondoljuk, hogy a jó egészségpolitika egyik nélkülözhetetlen támogató összetevõje a jó szociálpolitika. Kedvezõtlen, vagy hátrányos helyzetben élõk számára speciális programokat alakítunk ki. Az általános, és a középiskolákban hatékony gyer

158


mekkori drog, dohányzási és alkoholfogyasztási prevenciót folytatunk. A lakosság egyes egészségügyi szempontból sajátos célcsoportjaihoz szóló programokat szervezünk. Évente legalább 2 alkalommal szervezünk a felnõtt lakosságot (is) érintõ „Tatai Egészségnapot”. Az iskolaiés ifjúsági egészségügy területén „kortárssegítõk” rendszerének fejlesztését tervezzük. Javasoljuk, hogy induljon program a túlsúlyos iskolás gyermekek egyéni, „testre szabott” testmozgására, ortopédiai szûrések megindítására a kisiskolások körében.

Kiemelt célnak tartjuk, hogy a daganatos betegségek szûrésére vonatkozó központi szûrõ programokon (emlõ, nõgyógyászati) a város lakosai közül az érintett korosztály több, mint 6070%a vegyen részt. A város egészségügyben és oktatásban dolgozó munkatársai számára dohányzásról leszoktató program indítását kezdeményezzük. Kívánatosnak tartjuk, hogy a felnõtt alapellátás körében is legyen lehetõség külön idõszakban az egészséges lakosok megjelenésére, és a korcsoportos szûrések végzésére. Tervezzük a városban a környezeti ártalmak felmérését, javaslatot és ütemtervet fogalmazunk meg ezek csökkentésére.

Kidolgozzuk az Egészséges Tata Programot, amelyben számba vesszük a város népegészségügyi mutatóit, a lakosság egészségi állapotát, a jellemzõ halálozási okokat. A programban kiemelt hangsúlyt fektetünk a megelõzésnek az egészségügyi szûrésnek, tanácsadásnak. A program részeként jelentõs egészségpropagandát fejtünk ki, és rendszeresen szûrési programokat indítunk.

A kórházban a 40 belgyógyászati aktív ágyat ki szeretnénk egészíteni szülõszobával, szülészeti ágyakkal, olyan jelentõs az igény a hajdan jó hírnévnek örvendõ szülészet újbóli megnyitására. A szülészet a hozzátartozó elõzetes vizsgálatokkal együtt úgy tûnik, hogy a városi identitás része, ez is elegendõ indok véleményünk szerint ezen osztály visszaállításához. Ezt és a teljes szakmai programot egyeztetjük a tatabányai Szent Borbála Kórházzal, mint megyei központi kórházzal.

Az utógondozás megerõsítését tervezzük a rehabilitációtól az ápolási kórházi részlegig, a kórház lehetõségeinek bõvítésével, korszerû és modern körülmények kialakításával a szakrendelõ és a kórház infrastruktúrájában. Pályázati lehetõségek, magánszektor bevonásával új egészségközpont terveinek a kidolgozását, megvalósítását tervezzük a kistérség lakossága érdekében. Az egészségügyi szolgáltatások elérhetõségének, a minél szélesebb körû alapellátás biztosításának alapelvét fontosnak tartjuk.

Ápolási kórházi egységet kívánunk létrehozni – az idõsek otthonával együttmûködve. A rehabilitációs (utókezelési) kórház – a gyógyászati egységekkel együttmûködve: többek között utókezelések, mikrorehabilitáció, kardiológiai,

159

T a T a 2 0 0 8

idegrendszeri (pl. stroke) betegségek utókezelését jelenti. Az egészségközpontban hospice részleg kialakítását is tervezzük.

Családgondozás a szülõotthontól az anya és csecsemõvédelmen át a korai fejlesztésig, a családok védelme és biztonságának, gyermekvállalási kedvének támogatása a védõnõk, családgondozók, házi gyermekorvosok együttmûködésével:

A nemzet legégetõbb gondja a demográfiai helyzet, emiatt összeomlással fenyeget az egészségügyi, az oktatási, a nyugdíjrendszer, a munka világa egyaránt. Éppen ezért a kormányzat legfontosabb feladata volna ezzel a kérdéssel való komplex foglalkozás, hatékony programok kidolgozása. Mivel a mai kormányzat ennek a feladatának egyáltalán nem tesz eleget, sõt „indirekt népirtást” folytat, épen ezért minden felelõsen gondolkozó városvezetés a demográfiai kérdést kiemelt problémaként köteles kezelni. Ennek jegyében kívánjuk megerõsíteni a meglévõ anya és csecsemõvédelmi, gondozási és családgondozási rendszert.

A családokat felkészítjük a gyermekvállalással adódó változásokra anya és csecsemõvédelmi részleg, nõgyógyászati szûrés, tanácsadás kialakításával.

Ez sok mindent jelent: • a szülõk felkészítését az otthoni krízishelyzetek megfelelõ megoldására; • a gyerekek felkészítését az otthoni, illetve az iskolában kialakuló stresszhely

zetekre való eredményes reagálásra; • családgondozási feladatok végzésében való közremûködést a 016 éves gyer

mekek családjai körében; • az egészséggel, egészségmegõrzéssel, betegségekkel kapcsolatos ismeret

anyag átadását a gondozott családok tagjainak; • az egészségtudatos magatartás erõsítését; • lakossági szûrések szélesebb körében történõ propagálásában való részvé

telt.

A védõnõk a népegészségügyi prioritások alapján végezzék egészségfejlesztõ tevékenységüket. Kistérségi összefogással és az egész megyét szolgáló intézményként korai fejlesztési központ létrehozását tervezzük: ultrahang diagnosztika, gyógypedagógia, mozgásfejlesztõ és egyéb terápia, korai neurohidroterápia, logopédia, tanácsadás részlegekkel.

A védõnõk által az óvodákban, általános és középiskolákban az integrált egészségfejlesztési tartalmak közvetítése folyamatos és rendszeres legyen. A hátrányos helyzetû lakossági csoportok egészségügyi ellátórendszerhez, megelõzési programokhoz való egyenlõ, diszkriminációmentes hozzáférésének bizto

160


sítása kiemelt feladatunk. A várandós gondozás során a krónikus betegségek elsõdleges prevenciójának hangsúlyosabbá tétele kívánatos.

Az elõzõekben vázolt célok eléréséhez családintézet – Család és Házasságvédelmi Központ létrehozását tervezzük, amelyben átfogó családvédelem, testilelki egészség szolgálata minden korosztály számára, mentális, kríziskezelés, lelki gondozás, életvezetési tanácsadás lenne.

A Természetes Életmód Alapítvány (TÉA) komplex és rendszerben gondolkodó tevékenysége ehhez a fejezethez illeszkedik a legtöbb ponton. A drámai gyorsasággal változó természeti és társadalmi feltételrendszerhez való alkalmazkodás egyre nagyobb próbatétel elé állítja az embert. Ebben kínál továbblépési lehetõséget, kitörési pontokat, alternatív életmód és életvezetési programcsomagokkal. Az Alapítvány Primer Prevenciós Programja – helyes életmód, életvezetés – a városban lakók testilelki jóérzésének elõsegítésében és megtartásában segíthet. A program címe: Ismerjük meg a természetet, és a természetünket. Ez a program a civil szféra hozzájárulása lehet Tata lakosságának egészségmegõrzéséhez.

161

T a T a 2 0 0 8

VI. A MEGVALÓSÍTÁS ÚTJA

„Navigare necesse est, vivere non est necesse!” Vagyis: „Hajóz-ni muszály, élni nem kell!”

Vi/1 a kitöréSi Pontok, PrioritáSok meghatározáSa

Kapcsolatok és ütemezés az egyes programokban, az azonnal, kevés pénzbõl beindítható programok, az önkormányzat által támogatott, mások által

végrehajtott programok, rövid-, közép- és hosszú távú programok

A Magyaryterv egyes fejezeteiben számos nagyszabású, számtalan kisebb lélegzetû konkrét programot határoztunk meg. Az egész terv idõtávlata optimális esetben 2025 év (egy emberöltõ), rosszabb esetben, kedvezõtlen külsõ feltételek, rossz gazdasági környezet esetén 4050 év (két emberöltõ). A tervet fel lehet bontani rövid és középtávú (25 éven belül megvalósuló), hosszútávú (610 éven belül megvalósuló), valamint nagytávú (1025 év alatt megvalósuló) részekre.

A tervek között vannak nagy anyagi ráfordítást, jelentõs beruházási összidõt igénylõ elemek és vannak kis ráfordítással, rövid idõ (egy költségvetési év) alatt megvalósítható elemek. Ez utóbbiak is jelentõsek lehetnek a város, vagy egy körzete, vagy a népesség egy csoportja számára. Éppen ezért azt gondoljuk, hogy a Magyaryterv valamennyi elemét egykét éven belül elkezdjük és azokat fejlesztjük tovább, amelyekre a forrásokat elõ tudjuk teremteni, illetve ahol a közös akaratot magunk mögött tudhatjuk.

162


Nagytávlati célunk, amit a Magyaryterv „homlokára írunk” az, hogy Tatát a Világörökség részévé kívánjuk tenni kulturális és természeti örökség kategóriában. Ebben a város minden polgárának, szervezetének, intézményének együttmûködésére számítunk, öt éven belül ki akarjuk dolgozni ennek elsõ dokumentációját és 1015 év alatt el akarjuk nyerni a címet.

Az alábbiakban – a teljesség igénye nélkül – részletezzük a Magyaryterv jelentõsebb elemeit a program megnevezésével, idõtávval és ahol lehet költségvetési fõösszeggel:

I. Településfejesztési akciók, nagyobb együttesek rekonstrukciója,

• Történelmi városközpont rehabilitáció – Kossuth tér és Szent Keresztplébánia templom környezete (késõbb a Hõsök tere és a Bercsényi utcaRákóczi út közötti tömb átépítése) – 1,5 mrd Ft;

• Esterházykastély és környéke (Kastély tér és Esterházysétány, Esterházylovarda) rekonstrukciója – 3 mrd Ft;

• Tatai Vár rekonstrukciója (Váralja út, Vár elõtti tér rendezése) – 3 mrd Ft;• Tatai Angolkert felújítása (szabadtéri színpad rekonstrukció, Kiskastély

restaurálás, múzeummá alakítás) 1,0 mrd Ft;• Öregtó környezeti rehabilitációja, az élõvíz megõrzése, Általér vízgyûjtõ

rendszerének rehabilitációja és mederfelújítása – 7,0 mrd Ft.

E programok mindegyikének a tervezését rövidesen el kell indítani vázlatterv, ötletterv, pályázati terv szinten, azt kell továbbfejleszteni, amelyikre EUs, vagy kormányzati forrásból a beruházási összeg 7080%a elõteremthetõ. Ezen együttesek közül csak néhánynak a sorsára van a városnak közvetlen ráhatása, hiszen nem tulajdonosa az ingatlanoknak. A nagyobb együttesek rekonstrukciója min. 58 év, de pl. az Öregtó és az Általér vízgyûjtõjének rehabilitációja 1215 éves, vagyis több cikluson átívelõ program. Ezen nagy együttesek rekonstrukciója közül 4 éves ciklusonként 12nek az elkezdése, 1nek a befejezése lehet reális kitûzött cél.

II. Egyes épületrekonstrukciók, kisebb léptékû infrastruktúra fejlesztések

• Ciframalom rekonstrukciója – 200 mFt;• Jenõmalom rekonstrukciója – Malom Múzeum – 100 mFt;

163

T a T a 2 0 0 8

• Kristályfürdõ rekonstrukció 1,5 mrd Ft;• infrastruktúra fejlesztések: útépítések (Ring – ipari park feltáró, elkerülõ út);• távhõ fejlesztés, csatornázás;• források – vízfolyások rendezése;• új városközpont fejlesztés (THAC pálya, Piac tér);• új egészségközpont építése – 2,0 mrd Ft;• Mûvelõdési Ház rekonstrukciója – 1,0 mrd Ft;• zeneiskola fejlesztése, könyvtár – 150 mFt.

E programok mindegyikének a tervezését el kell kezdeni, azt a programot kell fejleszteni, amelyet a képviselõtestület legfontosabbnak és legjobban elõkészítettnek ítél, illetve amelyre a források 7080%a elõteremthetõ. Ezen beruházások nagyobb része az önkormányzat tulajdonában álló épületek rekonstrukciója, építése, a döntés közvetlenebb. Az egyes épületek rekonstrukciója 24 év, közülük ciklusonként 24nek az elkezdése és 13nak a befejezése lehetséges.

III. A megérkezés helyei, tematikus útvonalak, városmarketing

• Távoli érkezési pontok 7 db• Közeli érkezési pontok 3 db• Tematikus útvonalak (tanulmányterv készítése, kijelölés, megvalósítás köz

területi elemekkel, mikroarchitektúrával, kertészeti eszközökkel) o a tatai élõ vizek útja o a tatai zöld út o a tatai barokk út o a tatai vízimalmok útja • Városmarketing (tervezés, promóciós anyagok, reklámanyagok)• Városi információs rendszer

E programok mindegyikének a tervezését elkezdjük.

IV. Egyéb városfejlesztési programok

• Május 1. út rehabilitációja (szabályozási tervek, ahol kell, telekalakítás, ötletpályázatok, megvalósítás) – elõzetesen 6 helyszín

• Kertvárosi alközpontok kialakítása

164


o Kertváros o Újhegy o Agostyán o NagykertE programok mindegyikének a tervezését 12 éven belül elkezdjük.

V. Lakótelepek rehabilitációja

• Épületek, lakások felújítása• Közterületi rekonstrukció• Intézményi rekonstrukció és fejlesztés

E program keretében minden évben költségvetési forrást biztosítunk, aminek révén a tatai lakótelepek teljeskörû felújítását 810 év alatt végrehajtjuk.

A Magyaryterv minden egyes elemére rövid, egyoldalas tervezetet készítünk a célcsoport, a helyszín, a várható költség, ütemezés feltüntetésével. Évenkénti „zárszámadással” és aktualizálással egészítjük ki a tervet, amely az éves költségvetés mellékleteként, vagy keretében alakulna tervvé, ahol források, kiadások, bevételek is vannak. A projektszerû mûködést a költségvetésben követjük. Az adott év prioritásait is a költségvetési vitában határozzuk meg.

Az olcsó, de hatékony programokat külön is össze kell gyûjtenünk, hiszen nagyon sok olyan program létezik, amihez azonnal hozzákezdhetünk, és nem kell hozzá különösebben nagy költség, legfeljebb „csak” humán erõforrás biztosítása.

Közérzetjavító programjaink közé azokat soroljuk, amelyeket gyors végrehajtás után akár már most is használhatnánk, megélhetnénk. Szeretnénk, ha ezeket a tataiak minél elõbb igénybe vennék. Ilyen például az egészségügyi szûrõprogramok lehetõségének szélesítése.

Jelszavunk: partnerré kell tenni mindenkit – ez is a fenntarthatóság kritériuma!

A Magyaryterv részletes szándékait a függelékként csatolt megvalósítási táblázatok tartalmazzák, amelyekben a konkrét programelemet, a megvalósítás idõtávlatát, a partnerségi kapcsolatokat és pályázati lehetõségeket jelöljük.

A mindenkori tatai önkormányzatnak javasoljuk, hogy az egyes ciklusokra megfogalmazott Gazdasági Program készítésében a Magyarytervet vegye figyelembe, az évenkénti költségvetésben ennek megvalósításához a szükséges forrásokat biztosítsa.

165

T a T a 2 0 0 8

Vi/2 tatai Pénzügyi alaPok

A város fejlõdése érdekében

Jelenleg a város az alábbi pénzügyi alapokat tartja fenn, illetve tervezi létrehozni:

• Oktatási és Alap • Sport Alap• Családtámogatási Alap – Szent Erzsébet Alap a Tatai Gyermekekért • Munkahelyteremtési és Vállalkozásfejlesztési Alap • Közmunka és Közhasznú Munka Alap• Szociális, Gyermekvédelmi, Egészségvédelmi és Ifjúsági Alap• Városfejlesztési Alap• Környezetvédelmi Alap• Kulturális Alap

Szükségesnek látszik ezen alapok továbbfejlesztése, mûködési rendjének meghatározása.

Vi/3 a VároS egéSzének beVonáSa

A város demokratizálása, a közösségi költségvetés készítési program elsõ lépései

A Magyaryterv legnagyobb erõforrásának a városméretû együttmûködést tartjuk, ami a civil szervezetekkel, a helyi és külsõ vállalkozókkal való szövetségkötésben ölt testet. Ahhoz, hogy a civil szektor aktív szereplõként megjelenjen a város gyarapításában, tovább kell erõsíteni a városi szintû hatékony együttmûködés intézményi hátterét és az ezt mûködésében támogató infrastruktúrát. A Magyaryterv civil (nonprofit) részének közvetlen „haszonélvezõi” a civil szervezetek, de rajtuk keresztül a város teljes lakossága.

Városunk fejlõdését pozitívan befolyásolhatja az erõs civil szektor. Ehhez azonban a mainál „tõkeerõsebb” szervezetekre van szükség. A civil szervezetek forrásbevonási képességének erõsítése a városfejlesztés egyik célterülete lehet.

A Magyaryterven belül minden egyes terület irányítására és lelkesítésére most is szükség van, területenként vezéregyéniségre vagy egy lelkes magra s kö

166


rülötte egyre szélesedõ s egyre jobban bevonható bázisra. Mindkettõt lehetne a meglevõ szakmai szervezeteken keresztül bevonni, azok vezetõinek és tagságának udvarias felkérésével, tanácskozásra hívásával akár az egész kistérségre vonatkozóan. Fõleg az írásban is szereplõ olcsóbb, de közérzetet javító vagy idegenforgalmat vonzó ötletekkel pl. parkosítás, padok elhelyezése, információs táblák, malomkerék a bevezetõ utaknál stb. Ezek megvalósulása újabb ötleteket generálhat.

Általában minden értékre alapuló közösség támogatása a város legjobb befektetése. A család gyermek és idõstámogatási program, egészségvédelem a család és házasságvédelemmel együtt alapvetõ, bár részben járatlan út. Mégis összefogással talán kevés pénzzel is sok minden elérhetõ.

A nálunk fejlettebb nyugati világban (de pl. DélAmerika egyes országaiban is) a képviseleti demokrácia – különösen a települések irányításában, mûködtetésében, fejlesztésében – az egyre közvetlenebb demokrácia irányába halad. Ennek számos példája ismert a szûkebb hatásköröket biztosító részönkormányzatiságtól a költségvetés közösségi tervezéséig. Ez nagyon erõs és öntudatos, aktív civil szféra jelenlétét, számos bevett módszer sokéves gyakorlatát feltételezi.

Tata város jelenlegi vezetésének, képviselõtestületének elhatározott szándéka az, hogy ezeket a módszereket Tata fenntartható és sok vonatkozásban bõvülõ fejlesztése érdekében kezdeményezze, segítse, hiszen a Magyaryterv minden itt élõ, itt mûködõ egyén, közösség, gazdasági szervezet, intézmény bevonását, együttmûködését igényli.

A város egészének bevonása érdekében vizsgáljuk egyes városrészek esetében a részönkormányzatiság bevezetését, mert hiszünk abban, hogy a város újraegyesítése érdekében az egyes részek identitásának erõsítésén és nem gyengítésén keresztül vezet az út. A részönkormányzatok jogosítványait fokozatosan, a feladatkörök, hatáskörök, döntési körök együttes, összefüggõ fejlesztésével kívánjuk bevezetni.

A részönkormányzatok létrehozását, majd erõsítését fontos kezdeményezésnek tartjuk. Egyegy városrész konkrét feladataiba jobban bekapcsolódnak a helyiek, fõleg, ha saját kezdeményezésük válik valóra. Idõt, társadalmi munkát, akár adományt is ajándékoznának szûkebb környezetük céljaira.

Az egyes programokban minden esetben konkrétan és céltudatosan meg fogjuk szólítani az érintett, vagy potenciálisan érintett lakosságot, befektetõket, intézményeket, gazdasági vállalkozásokat. Minden programunkban már elõzetesen ki fogjuk kérni az átalakítással érintett lakosság véleményét annak érdekében,

167

T a T a 2 0 0 8

hogy az adott program hatásai messzemenõen a javukat szolgálja. Programjainkban a szükségszerûen olykor elõforduló negatív hatásokat enyhíteni akarjuk, széleskörû felvilágosítással a lakosságot felkészítjük a változásokra.

Szemünk elõtt egy olyan városfejlesztés, helyi társadalom és intézményfejlesztés áll, amelyet az itt élõk egyetértésével, együttmûködésével, széleskörû bevonásával hajtunk végre.

ZÁRSZÓ

A Magyaryterv záró gondolata kifejezi a terv születését, majdani sorsát, sikerének esélyeit:

„Sok nehéz, sok éppen ki nem vihetõ, Egynek; Többeknek, csak egymást értsék, szinte semmise lehetetlen. Amely nehéz követ egy em-ber talán csak meg se mozdíthat; sokan, ha jó helyt fogják, az égbe hajthatják. Fogjunk tehát sokan egy dologhoz: tegyen érte kiki, amen-nyit tehet.” (gr. Széchenyi István gondolatainak gyûjteménye 1998)

Keresztelõ Szent János szobra

168


A MAGYARYTERVHEZ ÉSZREVÉTELT, JAVASLATOT TEVõK NÉVSORA:

Ábrahám Károly, Ádler Józesf, Ágh Andrea, Ambrózi Zoltán, Antal Györgyné, Antal Imréné, Antal Tamásné, ÁNTSZ – Bíró Kinga, Aradi Varga István, Badics Marianna, Balázsfalvi Martin, Bálint Anita, dr. Balogh Katalin, Baranyai Kinga, Baranyi József, Barassó Miklósné, Barsi Bálintné, Bartók Imréné, Becsákné Szõke Éva, Beleznay Nándor, Benedek Olimpia, Benke Magdolna Logopédiai Intézet, Bergengócia Óvoda, Beviz Csaba, Bezzeg Lívia, Bihacker Fanni, Bihacker Judit, Bíró Györgyné, Blaschek Csilla, Bláthy Ottó Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium nevelõtestülete, Bocska Dávid, Bódis Istvánné, Bódis Tímea, Bodnár Zsuzsa, Bóna Zoltán, Boros Zoltán, Borsó Tibor, Borsodi Péter, Brunner Sándor, Busa Attila,

Czumpf Attila, Czumpfné Dzsida Gabriella, dr. Czunyi Zoltán, Csaba Attila, Csapó Éva, Csicsainé Rischl Anna, Csijáki János, Csík Kiss Ernõ,

Dedinszky Kálmánné, Dely László, Dér Péter, Dinga László, Eck Ferencné, Elek József,

Farkas Csilla, Farkas György, Farkasdi István, Farkasdi László, Fazekas Utcai Énekzenei Általános Iskola és Alapfokú Mûvészetoktatási Intézmény tantestülete, Fekete Gyula, Fekete Imre, Fenyvesi Olivér, Fenyvesiné Schmidt Mária, Fiú Ferencné, Fogarasi Péter, Fux Erik, Fürdõ Utcai Óvoda, Fürst Ádám ,

Gál Rita, Gáll Katalin, Gerébi Ákos, Geszti Óvoda, Gombik Gabriella, Gracza László, Grõber Judit,

dr. Gyarmathy György, Gyarmati Lajos, Gyõrffy Károly, Gyõzõ Mónika, Gyüszi László, dr. Halom György, Hanzlik János, Hartmann Csaba, Hegedûs Sándorné, Herceg

né Barcza Ilona, Hérics Anita, dr. Hetényiné Mátay Zsuzsanna, Hetényi Tamás, Horváth József, Horváth Zoltán, Horváthy Lóránt, Huszár Miklós,

Imeliné Schweininger Éva, Iványi Tibor, Izing László, Jakab Tamásné, Jakab Zsuzsanna, János Péterné, József Gábor, Juhász Béla, Juhász

Béláné, Jungwirthné Bús Erzsébet, dr. Kálmán Attila, Kálvária Úti Óvoda, Kankai János, Kaszál József, Keller György,

KEMÖ Általános Iskola Speciális Szakiskola, Diákotthon és Gyermekotthon, Kenderke Alapfokú Mûvészetoktatási Intézmény, Keresztesi József, Kerti Katalin, Kertvárosi Óvoda, Kis Katalin, Kiss Istvánné, Kiss József, dr. Kis Miklós, Kiss Tiborné Karsai Ibolya, Kocsi Imre, Kocsné Molnár Zsuzsanna, Kollár Viktorné, Kovács Attila, Kovács István, Kovács Tádé, Kõkúti Általános Iskola, Körmendi

169

T a T a 2 0 0 8

Gabriella, dr. Körmendi Géza, dr. Körmendi Gézáné, Kubóné Erdõszéli Ilona, Kuckó Óvoda, Kun Ágnes, Kun Katalin, Kupi Judit, Kurucz Tiborné,

Labanc Györgyi, dr. Lakatos Péter, dr. Lantai Éva, Lantai Gyõzõ, Lantainé Nagy Mária, Lehocky Csabáné, Lendik József, Lengyel Attiláné, Lipót Gyula, Lipovniczky Kázmér, Liszt András,

Magó Ottó, Magyary Zoltán Népfõiskolai Társaság, Majorosi Mónika, Makai Józsefné, Markos Anikó, Márkus Gábor, Marton József, Menner Bernát Zeneiskola, Mészáros András, Mészáros Jánosné, Mezõ Eszter, Michl József, Michl Júlia, Mizsei Viktória, Molnár Imre, Móricz Zsigmond Városi Könyvtár, Munzer István, Múthné Szakács Zita,

Nagy Anikó, Nagy Éva, Nagy Katalin, Nagy Teodóra, Nagyné Blahó Piroska, dr. Nemes Lajos, Nemes Mónika, Németh László, Niglás Edit, Novotni Katalin,

Obermayer László, Oláh István, Orbán István, Osgyáni Zsuzsanna,Pachert Györgyné, Pákozdi Miklósné, Palásti Péter, Pálfi András, Pálinkás László, dr.

Pálos Lajos, Palotai Tibor, Pap Katalin, Pápai Tiborné, Papp Gyula, Pethõ Csaba, dr. Pethõ Emil, Petróczi László, Petzke Ferenc, Pintér Gabriella, Pintér Zoltán, Polgármesteri Hivatal – Igazgatási Csoport, Polgármesteri Hivatal – Okmányiroda, Pribojszky Mátyás, Putz Magdolna,

Robozné Schõnfeld Zsuzsanna, RopoliZsikai Krisztina, Roth Ferencné, Rozmann Hajnalka,

Sáfrán Irén, Sáfrán Sándor, Sárközi Krisztina, Sárközy Klára, Sarus Zsolt, Schmidt Mónika – Esterházy Egyesület, Schwart Anna, Sidlóczky Attila, Simon Csabáné, Somogyi Boglárka, Stanicz Józsefné, Staniszewski Witold, Steiner Tibor, Steinke Mónika,

Szabó Gabriella, Szabó Istvánné, Szabóné Virág Angéla, Szajkó Mihály, Szaniszló Zoltánné, Száraz Sándor, Szárazné Merényi Emma, Székely Csaba, Szemán Lászlóné, Szemler Józsefné, Szintai Miklós, Szivárvány Óvoda, Szõke Géza, dr. Sztruhár Gyula, Szûr Mihály,

Takács Zsófia, Takácsné Szabó Mária, Tapolczai Józsefné, Tatai Televízió, Tausch Krisztina, Tímár Antalné, Tóth Benjamin, Tóth Gabriella, TóthKurucz János, Tóthné Német Andrea, Tölgyesi József,

Vámosi László, dr. Varga András, Varga Béláné, Varga Isván, Varga Istvánné, dr. Varga József, Varga László, Varga Sándorné, Vargáné Trill Éva, Vaszary János Általános Iskola és Logopédiai Intézet, Végh Ákos, Végh Ákosné, Viczena József, Viczenáné Czégény Ágnes, Vizkelety András, Vranovics Gábor,

Weisz Borbála, Welsch Tiborné, Winkler Gábor, Zentner Miklós, Zombori Mónika, Zubor Zsuzsanna, Zsikai Istvánné, Zsombóki Andrea

A M

AGYA

RYT

ERV

PRO

GRA

MJA

I ÉS

ALPR

OG

RAM

JAI

Pr

ogra

m,a

lpro

gram

meg

neve

zése

,R

övid

-H

ossz

útáv

N

agyt

áv

meg

jegy

zés

a

fela

datj

elle

ge

és

közé

ptáv

eg

yüttm

ûköd

és

2-

5év

6-

10é

v10

-25

év

pály

ázat

ileh

etõs

ég

-V

áros

i-önk

orm

ányz

atia

datv

agyo

nlé

treho

zása

,fol

yam

atos

kar

bant

artá

sa

001

-Tat

aép

ített

éste

rmés

zeti

körn

yeze

téne

kle

ltárja

(tér

képe

k,k

özm

ûvek

stb

.)--

---

---

-

---

---

---

---

---

---

az

ada

tban

klé

treho

zása

utá

nfo

lyam

atos

kar

bant

artá

s

002

-Tat

aép

ítész

etié

skö

rnye

zeti

nyel

véne

kle

ltárja

(épí

tész

etié

skö

rnye

zeti

elem

kinc

s)

---

---

---

--

---

---

---

---

---

-az

ada

tban

klé

treho

zása

utá

nfo

lyam

atos

kar

bant

artá

s

003

-Tat

atá

rsad

alm

ának

leltá

rja(d

emog

ráfia

,isk

oláz

otts

ág,h

ázta

rtás,

köz

leke

dés

stb.

)--

---

---

-

---

---

---

---

---

---

aza

datb

ank

létre

hozá

sau

tán

foly

amat

osk

arba

ntar

tás

004

-Tat

ain

tézm

énye

inek

és

civi

lsze

rvez

etei

nek

leltá

rja

---

---

---

---

---

---

---

---

---

aza

datb

ank

létre

hozá

sau

tán

foly

amat

osk

arba

ntar

tás

005

-Tat

aga

zdas

ágán

akle

ltárja

(érté

ktér

kép,

gaz

dasá

gis

zerv

ezet

eks

tb.)

---

---

---

--

---

---

-

---

---

---

aza

datb

ank

létre

hozá

sau

tán

foly

amat

osk

arba

ntar

tás

I.

MIK

OVI

NY

SÁM

UEL

VIZ

EKÉ

SZÖ

LDFE

LÜLE

TEK

PRO

GR

AM

I/1

.Tat

aaz

élõ

viz

ekv

áros

apr

ogra

m

006

-Ger

ecse

-Tat

aNa

túrp

ark

létre

hozá

sána

kte

rve

----

----

----

---

együ

ttmûk

ödés

más

sze

rvek

kel,

civi

lsze

rvez

etek

kel

007

-Vilá

görö

kség

gén

yilv

ánítá

spr

ogra

mja

----

----

--

----

----

----

---

----

----

----

-eg

yüttm

ûköd

ésm

áss

zerv

ekke

l,ci

vils

zerv

ezet

ekke

l

008

-elõ

terv

ek,k

once

pció

k--

----

---

együ

ttmûk

ödés

más

sze

rvek

kel,

civi

lsze

rvez

etek

kel

009

-meg

való

sítá

site

rvek

-

----

----

eg

yüttm

ûköd

ésm

áss

zerv

ekke

l,ci

vils

zerv

ezet

ekke

l

010

-fej

lesz

tés,

reko

nstru

kció

,reh

abili

táci

ó,re

vita

lizác

ió,k

örny

ezet

véde

lem

--

----

----

----

---

----

----

----

---

----

----

----

-eg

yüttm

ûköd

ésm

áss

zerv

ekke

l,ci

vils

zerv

ezet

ekke

l

011

-vilá

görö

kség

icím

pál

yáza

ta–

kul

turá

lisé

ste

rmés

zeti

együ

ttes

kate

góriá

ban

----

----

--

----

-eg

yüttm

ûköd

ésk

orm

ányz

atis

zerv

ekke

l

012

-Öre

g-tó

reha

bilit

áció

ja

----

----

----

---

----

----

----

---

eg

yüttm

ûköd

ésm

áss

zerv

ekke

l,ci

vils

zerv

ezet

ekke

l

013

-Álta

l-érv

ízgyû

jtõre

ndsz

erén

ekre

habi

litác

iója

--

----

----

----

---

----

----

----

-

együ

ttmûk

ödés

más

sze

rvek

kel,

civi

lsze

rvez

etek

kel

014

-Öre

g-tó

üdü

lési

cél

úha

szno

sítá

sána

kfe

jlesz

tési

terv

e

----

----

-

eg

yüttm

ûköd

ésm

áss

zerv

ekke

l,ci

vils

zerv

ezet

ekke

l

015

-

Öre

g-tó

üdü

lési

cél

úha

szno

sítá

sána

km

egva

lósí

tása

--

----

----

--

----

----

----

-

együ

ttmûk

ödés

más

sze

rvek

kel,

civi

lsze

rvez

etek

kel

016

-Fén

yes

fürd

õfe

jlesz

tési

kon

cepc

ióte

rve

–te

rvpá

lyáz

at

----

----

-

eg

yüttm

ûköd

ésv

álla

lkoz

ókka

l

017

-

Fén

yes

fürd

õfe

jlesz

tése

–w

elln

ess

közp

ont,

fürd

õfe

jlesz

tés,

szá

lloda

,cam

ping

stb

--

----

----

--

----

----

----

-

együ

ttmûk

ödés

vál

lalk

ozók

kal

018

-Tat

aiÉ

lõV

izek

Múz

eum

ának

hel

ykije

lölé

site

rvpá

lyáz

ata,

ötle

tterv

ek

----

----

eg

yüttm

ûköd

ésm

áss

zerv

ekke

l,ci

vils

zerv

ezet

ekke

l

019

-

Hal

ásza

tiM

úzeu

ma

zÉlõ

Vize

kM

úzeu

ma

rész

ekén

tter

vpál

yáza

t,öt

lette

rvek

--

----

--

együ

ttmûk

ödés

más

sze

rvek

kel,

civi

lsze

rvez

etek

kel

020

-

azÉ

lõV

izek

Múz

eum

ának

meg

való

sítá

sa–

épü

let,

kiál

lítás

és

szab

adté

rihe

lysz

ínek

----

----

----

---

----

----

----

---

----

----

----

-eg

yüttm

ûköd

ésm

áss

zerv

ekke

l,ci

vils

zerv

ezet

ekke

l

021

-

av

ízren

dsze

regy

ese

lem

eib

emut

atóh

elyk

éntf

olya

mat

osfe

jlesz

tésb

en

--

----

----

---

----

----

----

---

----

----

----

---

együ

ttmûk

ödés

más

sze

rvek

kel,

civi

lsze

rvez

etek

kel

022

-Am

alm

okv

ízren

dsze

réne

kre

habi

litác

iós

terv

ei(M

alom

múz

eum

ld.J

enõ

mal

omná

l)--

----

--

együ

ttmûk

ödés

más

sze

rvek

kel,

civi

lsze

rvez

etek

kel

023

-

are

habi

litác

ióv

égre

hajtá

sa(a

mal

mok

reko

nstru

kció

jáva

lpár

huza

mos

an)

--

----

----

--

----

----

----

---

eg

yüttm

ûköd

ésm

áss

zerv

ekke

l,ci

vils

zerv

ezet

ekke

l

Pr

ogra

m,a

lpro

gram

meg

neve

zése

,R

övid

-H

ossz

útáv

N

agyt

áv

meg

jegy

zés

a

fela

datj

elle

ge

és

közé

ptáv

eg

yüttm

ûköd

és

2-

5év

6-

10é

v10

-25

év

pály

ázat

ileh

etõs

ég

024

-Av

izek

jele

nlét

eTa

tán

prog

ram

(szö

kõku

tak,

vízj

áték

ok,c

sobo

gók

stb.

)tan

ulm

ányt

erve

--

----

--

együ

ttmûk

ödés

más

sze

rvek

kel,

test

vérv

áros

okka

l

025

-

vízz

elfo

glal

kozó

mûv

észe

kal

kotó

tábo

raé

vent

e–

Vízs

zobr

ásza

tiSz

impo

zium

----

----

----

---

----

----

----

---

----

----

----

-eg

yüttm

ûköd

ésm

áss

zerv

ekke

l,te

stvé

rvár

osok

kal

026

-Áre

ndás

pat

akre

habi

litác

iója

,vis

szat

ájos

ítása

--

----

----

----

---

----

----

----

-

együ

ttmûk

ödés

más

sze

rvek

kel,

civi

lsze

rvez

etek

kel

I/2

.Tat

azö

ldtá

jpro

gram

027

-Tat

aiv

adon

-ön

korm

ányz

atik

ezel

ésû

erdõ

reha

bilit

áció

sés

fejle

szté

site

rve

--

----

----

----

-

eg

yüttm

ûköd

ésm

áss

zerv

ekke

l,ci

vils

zerv

ezet

ekke

l

028

-

Tat

aiv

adon

reha

bilit

áció

jaé

sfe

jlesz

tése

--

----

---

----

----

---

---

---

---

-

együ

ttmûk

ödés

más

sze

rvek

kel,

civi

lsze

rvez

etek

kel

029

-Erd

eiis

kola

erd

eito

rna-

és

tanp

álya

léte

síté

sea

tata

ivad

onba

n

--

----

---

---

---

---

---

---

---

eg

yüttm

ûköd

ésm

áss

zerv

ekke

l,ci

vils

zerv

ezet

ekke

l

030

-Ago

styá

niÖ

ko-fa

luin

tegr

álás

aa

tata

iZöl

dtá

jpro

gram

ba

----

----

---

---

---

---

---

---

-

együ

ttmûk

ödés

aT

erm

észe

tes

Élet

mód

Ala

pítv

ánny

al

031

-Vad

aspa

rklé

treho

zása

tanu

lmán

yter

v--

----

---

együ

ttmûk

ödés

más

sze

rvek

kel,

civi

lsze

rvez

etek

kel

032

-

Vad

aspa

rklé

treho

zása

–m

egva

lósí

tás

ésfo

lyam

atos

fejle

szté

s

--

----

---

----

----

---

-

---

---

---

eg

yüttm

ûköd

ésv

álla

lkoz

ókka

l,ci

vils

zerv

ezet

ekke

l

033

-Ang

olke

rtre

habi

litác

iós

terv

e--

----

----

eg

yüttm

ûköd

ésm

áss

zerv

ekke

l,pá

lyáz

atil

ehet

õség

034

-

Ang

olke

rtre

habi

litác

iója

,kap

csol

ódó

beru

házá

sokk

al–

ld.l

ejje

bb

---

----

--

----

----

----

---

----

----

----

---

együ

ttmûk

ödés

más

sze

rvek

kel

035

-

szab

adté

risz

ínpa

dre

kons

trukc

iója

-

----

----

--

----

----

----

-

együ

ttmûk

ödés

más

sze

rvek

kel,

válla

lkoz

ókka

l

036

-

tata

iolim

piai

edz

õtáb

orre

kons

trukc

iója

és

fejle

szté

se

---

----

--

----

----

----

---

eg

yüttm

ûköd

ésm

áss

zerv

ekke

l

037

-Est

erhá

zy-k

asté

lyp

arkj

are

habi

litác

iós

terv

e--

----

----

eg

yüttm

ûköd

ésm

áss

zerv

ekke

l,pá

lyáz

atil

ehet

õség

038

-

Est

erhá

zy-k

asté

lyp

ark

reha

bilit

áció

-

----

----

--

----

----

----

-

együ

ttmûk

ödés

más

sze

rvek

kel,

pály

ázat

inle

hetõ

ség

039

-

lova

rda

reko

nstru

kció

ja

----

----

----

---

együ

ttmûk

ödés

más

sze

rvek

kel,

válla

lkoz

ókka

l

040

-

tópa

rtis

étán

yre

kons

trukc

iója

-

----

----

--

----

---

eg

yüttm

ûköd

ésm

áss

zerv

ekke

l,ci

vils

zerv

ezet

ekke

l

041

-Kál

vária

-dom

bte

rmés

zetv

édel

mit

erül

etre

kons

trukc

iós

terv

e--

----

----

eg

yüttm

ûköd

ésm

áss

zerv

ekke

l,ci

vils

zerv

ezet

ekke

l

042

-

Kál

vária

-dom

bre

kons

trukc

iója

-

----

----

--

----

----

----

-

együ

ttmûk

ödés

más

sze

rvek

kel,

civi

lsze

rvez

etek

kel

043

-

egy

sége

ste

rmés

zetv

édel

mim

úzeu

mlé

treho

zása

-

----

----

--

----

----

----

-

együ

ttmûk

ödés

más

sze

rvek

kel,

civi

lsze

rvez

etek

kel

-k

özpa

rkok

,köz

tere

kzö

ldfe

lüle

tire

kons

trukc

iója

044

-

Kos

suth

térz

öldf

elül

etir

ekon

stru

kció

ja(l

d.le

jjebb

is,t

erve

zés

ésm

egva

lósí

tás

----

----

---

---

----

----

----

---

eg

yüttm

ûköd

ésv

álla

lkoz

ókka

l,pá

lyáz

atil

ehet

õség

045

-

Ors

zágg

yûlé

sté

rzöl

dfel

ület

irek

onst

rukc

iója

,ter

vezé

sés

meg

való

sítá

s

----

----

--

----

----

----

---

eg

yüttm

ûköd

ésv

álla

lkoz

ókka

l,pá

lyáz

atil

ehet

õség

046

-

Kod

ály

térr

ekon

stru

kció

ja,t

erve

zés

ésm

egva

lósí

tás

(mal

mok

útja

is)

----

----

--

----

----

----

---

eg

yüttm

ûköd

ésv

álla

lkoz

ókka

l,pá

lyáz

atil

ehet

õség

047

-

Épí

tõk

park

jare

kons

trukc

iója

,ter

vezé

sés

meg

való

sítá

s--

----

---

----

---

----

----

----

-

együ

ttmûk

ödés

vál

lalk

ozók

kal,

pály

ázat

ileh

etõs

ég

-k

ertv

áros

okzö

ldfe

lüle

tire

kons

trukc

iója

,fej

lesz

tése

048

-

Nag

yker

tvár

osré

szzö

ldfe

lüle

tire

kons

trukc

iója

,ter

vezé

sés

meg

való

sítá

s--

----

---

----

---

---

---

-

együ

ttmûk

ödés

civ

ilsz

erve

zete

kkel

,vál

lalk

ozók

kal

049

-

Tóv

áros

-Ker

tvár

oszö

ldfe

lüle

tire

kons

trukc

iója

,ter

vezé

sés

meg

való

sítá

s--

----

---

----

---

---

---

-

együ

ttmûk

ödés

civ

ilsz

erve

zete

kkel

,vál

lalk

ozók

kal

050

-

Mal

om-p

atak

,Ker

tvár

osé

szak

irés

zere

kons

trukc

iója

,ter

vezé

s,m

egva

lósí

tás

----

---

----

---

---

---

---

együ

ttmûk

ödés

civ

ilsz

erve

zete

kkel

,vál

lalk

ozók

kal

Pr

ogra

m,a

lpro

gram

meg

neve

zése

,R

övid

-H

ossz

útáv

N

agyt

áv

meg

jegy

zés

a

fela

datj

elle

ge

és

közé

ptáv

eg

yüttm

ûköd

és

2-

5év

6-

10é

v10

-25

év

pály

ázat

ileh

etõs

ég

051

-

Újh

egy

Kertv

áros

zöld

felü

leti

reko

nstru

kció

ja,t

erve

zés

ésm

egva

lósí

tás

----

---

----

---

---

---

---

eg

yüttm

ûköd

ésc

ivil

szer

veze

tekk

el,v

álla

lkoz

ókka

l

052

-

Ago

styá

nzö

ldfe

lüle

tire

kons

trukc

iója

,ter

vezé

sés

meg

való

sítá

s--

----

---

----

---

---

---

-

eg

yüttm

ûköd

ésc

ivil

szer

veze

tekk

el,v

álla

lkoz

ókka

l

053

-rek

reác

iós

éss

portt

erül

etek

fejle

szté

sik

once

pció

--

----

---

eg

yüttm

ûköd

ésc

ivil

szer

veze

tekk

el,v

álla

lkoz

ókka

l

054

-

rekr

eáci

ósé

ssp

ortte

rüle

tek

foly

amat

osh

álóz

atsz

erû

fejle

szté

se

---

----

--

----

---

---

---

---

---

-eg

yüttm

ûköd

ésc

ivil

szer

veze

tekk

el,v

álla

lkoz

ókka

l

055

-

rekr

eáci

ósé

ssp

ortte

rüle

tek

egys

éges

mûk

ödés

imod

elljé

nek

kido

lgoz

ása

---

----

--

együ

ttmûk

ödés

civ

ilsz

erve

zete

kkel

,vál

lalk

ozók

kal

056

-lak

ótel

epip

arko

kre

kons

trukc

iója

,ter

vezé

s--

----

---

együ

ttmûk

ödés

lakó

közö

sség

ekke

l,pá

lyáz

atil

ehet

õség

057

-

lakó

tele

pip

arko

kre

kons

trukc

iója

,meg

való

sítá

s

-

----

----

---

----

együ

ttmûk

ödés

lakó

közö

sség

ekke

l,pá

lyáz

atil

ehet

õség

058

-

lakó

tele

pip

arko

kfe

nnta

rtásá

nak

ésü

zem

elte

tésé

nek

közö

sség

imeg

oldá

sa

---

----

---

----

---

---

--

---

---

---

eg

yüttm

ûköd

ésla

kókö

zöss

égek

kel

059

-azü

dülõ

körz

etek

köz

terü

lete

inek

zöld

felü

leti

reko

nstru

kció

ja,t

erve

zés

----

----

-

eg

yüttm

ûköd

ésc

ivil

szer

veze

tekk

el,v

álla

lkoz

ókka

l

060

-

üdü

lõkö

rzet

ekk

özte

rüle

tein

ekzö

ldfe

lüle

tire

kons

trukc

iója

,meg

való

sítá

s

-

----

----

--

----

----

----

---

eg

yüttm

ûköd

ésc

ivil

szer

veze

tekk

el,v

álla

lkoz

ókka

l

061

-tat

ais

zõlõ

k,zá

rtker

tek,

vár

ossz

élik

erte

kkö

zterü

lete

inek

zöld

felü

leti

fejl.

,ter

vezé

s--

----

---

együ

ttmûk

ödés

civ

ilsz

erve

zete

kkel

062

-

elõ

bbim

egva

lósí

tása

,fol

yam

atos

fejle

szté

s

-

----

----

---

---

---

--

---

---

---

-eg

yüttm

ûköd

ésc

ivil

szer

veze

tekk

el

063

-aT

atát

kör

ülve

võm

ezõg

azda

sági

tájö

kolo

giku

s,te

rmés

zetv

édel

mij

elle

gûm

ûvel

ése

----

----

---

--

---

---

---

---

---

---

--

együ

ttmûk

ödés

vál

lalk

ozók

kal,

más

sze

rvek

kel

-k

ompl

extá

jreha

bilit

áció

064

-

üde

lápr

étek

reha

bilit

áció

ja,t

erve

zés

ésm

egva

lósí

tás

----

----

----

----

---

----

----

----

---

---

---

---

-eg

yüttm

ûköd

ésm

áss

zerv

ekke

l,vá

llalk

ozók

kal,

pály

ázat

ileh

.

065

-

hal

asta

vig

azdá

lkod

ásb

eille

szté

sea

tájb

a--

----

----

----

---

----

----

---

--

---

---

---

-eg

yüttm

ûköd

ésm

áss

zerv

ekke

l,vá

llalk

ozók

kal,

pály

ázat

ileh

.

066

-fel

kész

ülés

ag

lobá

lisé

ghaj

latv

álto

zás

hatá

saira

,tan

ulm

ány

ésc

sele

kvés

iter

v--

----

---

----

--

---

---

---

---

---

---

--

együ

ttmûk

ödés

más

sze

rvek

kel,

pály

ázat

ileh

etõs

ég

II.

FEL

LNER

JAK

ABT

ELEP

ÜLÉ

SFEJ

LESZ

TÉSI

PR

OG

RAM

067

-Tat

aiÖ

röks

égD

íjm

egal

apítá

sa–

több

kat

egór

iába

npá

lyáz

até

sdí

jazá

s--

---

---

---

--

---

---

--

---

---

---

-eg

yüttm

ûköd

ésv

álla

lkoz

ókka

l,ci

vils

zerv

ezet

ekke

l

068

-Tat

aiV

áros

szép

ítõA

lap

létre

hozá

sa–

éve

nkén

tipá

lyáz

até

püle

tek,

-ele

mek

felú

jítás

ára

--

---

---

---

--

---

---

--

---

---

---

-eg

yüttm

ûköd

ésv

álla

lkoz

ókka

l,ci

vils

zerv

ezet

ekke

l

069

-Tat

aiÉ

píté

szet

iAlk

otót

ábor

foly

amat

osm

ûköd

teté

see

gyet

emek

kele

gyüt

tmûk

ödve

--

---

---

--

---

---

---

---

---

---

--

együ

ttmûk

ödés

más

sze

rvek

kel

II/

1Ta

taé

sTó

váro

ssz

íve

prog

ram

070

-ata

taiV

árre

kons

trukc

iója

terv

ezés

--

----

----

----

---

együ

ttmûk

ödés

más

sze

rvek

kel,

pály

ázat

ileh

etõs

ég

071

-

aVá

rrek

onst

rukc

iója

meg

való

sítá

s

----

----

--

----

----

----

----

---

----

--

együ

ttmûk

ödés

más

sze

rvek

kel,

pály

ázat

ileh

etõs

ég

072

-

aVá

ralja

út,

Váre

lõtti

térr

ende

zése

,for

galo

mel

tere

lés,

rend

ezvé

nyté

rkia

lakí

tása

--

---

----

----

---

----

----

----

---

eg

yüttm

ûköd

ésm

áss

zerv

ekke

l,pá

lyáz

atil

ehet

õség

073

-

mél

ygar

ázs,

vag

ypa

rkol

ólem

ezk

iala

kítá

sa

---

----

----

---

----

----

----

----

-

együ

ttmûk

ödés

vál

lalk

ozók

kal,

pály

ázat

ileh

etõs

ég

074

-

Mag

yary

Zol

tán

kirá

lysz

obor

állít

ásiö

tleté

nek

meg

való

sítá

sa(M

átyá

s,Z

sigm

ond)

--

----

----

---

együ

ttmûk

ödés

vál

lalk

ozók

kal,

pály

ázat

ileh

etõs

ég

Pr

ogra

m,a

lpro

gram

meg

neve

zése

,R

övid

-H

ossz

útáv

N

agyt

áv

meg

jegy

zés

a

fela

datj

elle

ge

és

közé

ptáv

eg

yüttm

ûköd

és

2-

5év

6-

10é

v10

-25

év

pály

ázat

ileh

etõs

ég

075

-azE

ster

házy

-kas

tély

együ

tes

reko

nstru

kció

ja,t

erve

zés,

pál

yáza

t--

----

--

együ

ttmûk

ödés

más

sze

rvek

kel,

pály

ázat

ileh

etõs

ég

076

-

azE

ster

házy

-kas

tély

reko

nstru

kció

ja,m

egva

lósí

tás

--

----

----

--

----

----

----

----

-

együ

ttmûk

ödés

más

sze

rvek

kel,

pály

ázat

ileh

etõs

ég

077

-

Este

rház

y-lo

vard

are

kons

trukc

iója

,ter

vezé

s,m

egva

lósí

tás

----

----

----

----

---

----

---

eg

yüttm

ûköd

ésv

álla

lkoz

ókka

l,pá

lyáz

atil

ehet

õség

078

-

piar

ista

rend

házk

ultu

rális

,okt

atás

i,id

egen

forg

alm

icél

úha

szno

sítá

sa

-

----

----

----

--

----

---

eg

yüttm

ûköd

ésm

áss

zerv

ekke

l,pá

lyáz

atil

ehet

õség

079

-

Eötv

ösG

imná

zium

fejle

szté

se

--

---

---

--

---

---

---

-

080

-

csill

agvi

zsgá

lófe

lújít

ása

---

---

---

-

081

-

régi

tem

etõ

terü

leth

aszn

osítá

sak

özcé

lra

--

---

---

--

eg

yüttm

ûköd

ésv

álla

lkoz

ókka

l,pá

lyáz

atil

ehet

õség

082

-AC

seke

-tók

örny

ékén

eká

tfogó

reko

nstru

kció

ja-

tanu

lmán

yter

v--

---

---

--

---

---

---

-

együ

ttmûk

ödés

más

sze

rvek

kel,

pály

ázat

ileh

etõs

ég

083

-

aPá

lmah

ázbó

lkia

lakí

tott

Rend

ezvé

nyhá

zint

egrá

ciój

a,p

rogr

amko

ordi

náci

ó--

---

---

--

együ

ttmûk

ödés

más

sze

rvek

kel

084

-

Kisk

asté

lyre

kons

trukc

iója

,köz

mûv

elõd

ésip

rogr

amok

sze

rvez

ése

---

---

---

---

---

---

--

eg

yüttm

ûköd

ésm

áss

zerv

ekke

l,pá

lyáz

atil

ehet

õség

085

-

Kris

tály

-fürd

õre

kons

trukc

iója

--

---

---

--

---

---

---

-

együ

ttmûk

ödés

vál

lalk

ozók

kal,

pály

ázat

ileh

etõs

ég

086

-

Jenõ

-mal

omM

alom

múz

eum

má

alak

ítása

--

---

--

---

---

--

eg

yüttm

ûköd

ésv

álla

lkoz

ókka

l,pá

lyáz

atil

ehet

õség

087

-

avo

ltPe

zsgõ

gyár

reko

nstru

kció

ja,b

ortu

riszti

kaic

élú

hasz

nosí

tása

--

---

--

---

---

--

---

---

---

-eg

yüttm

ûköd

ésv

álla

lkoz

ókka

l,pá

lyáz

atil

ehet

õség

II/

2Ta

taié

stó

váro

sifõ

utcá

kés

fõte

rek

fejle

szté

sip

rogr

am

088

-Kos

suth

térr

ekon

stru

kció

ja,t

erve

zés,

pál

yáza

t--

----

--

együ

ttmûk

ödés

vál

lalk

ozók

kal,

pály

ázat

ileh

etõs

ég

089

-

aKo

ssut

hté

rés

pléb

ánia

tem

plom

kör

nyez

etén

ekre

kons

trukc

iója

,áté

píté

se

-

----

----

----

--

----

----

-

együ

ttmûk

ödés

vál

lalk

ozók

kal,

civi

lekk

el,p

ályá

zati

lehe

tõsé

g

090

-

aKo

ssut

hté

répü

letá

llom

ányá

nak

átst

rukt

urál

ása

(ven

dégl

átás

,ide

genf

orga

lom

)

---

----

----

--

----

----

----

----

együ

ttmûk

ödés

vál

lalk

ozók

kal,

civi

lekk

el,p

ályá

zati

lehe

tõsé

g

091

-

aBe

rcsé

nyiu

tca-

Rákó

cziú

tköz

ötti

töm

bát

építé

se

-

----

----

----

--

----

-

együ

ttmûk

ödés

vál

lalk

ozók

kal,

civi

lekk

el,p

ályá

zati

lehe

tõsé

g

092

-

aHõ

sök

tere

áté

píté

se

-

----

----

----

--

----

-

együ

ttmûk

ödés

vál

lalk

ozók

kal,

civi

lekk

el,p

ályá

zati

lehe

tõsé

g

093

-

aSz

t.Er

zséb

etK

órhá

zépü

leté

nek

ideg

enfo

rgal

mic

élú

hasz

nosí

tása

--

----

----

----

---

eg

yüttm

ûköd

ésv

álla

lkoz

ókka

l,pá

lyáz

atil

ehet

õség

094

-tat

aifõ

utcá

kre

habi

ltáci

óste

rvez

ése,

ak

özte

rüle

tim

ikro

arch

itekt

úra

elem

kinc

se

----

----

----

--

együ

ttmûk

ödés

vál

lalk

ozók

kal,

civi

lekk

el,p

ályá

zati

lehe

tõsé

g

095

-

Kocs

iutc

a–

Faze

kas

utca

–R

ákóc

ziut

ca–

Ber

csén

yiu

tca

–Fü

rdõ

utca

–H

ajdú

utc

a

---

----

----

--

----

----

----

----

-

együ

ttmûk

ödés

vál

lalk

ozók

kal,

civi

lekk

el,p

ályá

zati

lehe

tõsé

g

096

-

(Vár

alja

utc

a)–

Bar

tók

Béla

–A

lkot

mán

y–A

dyE

ndre

–S

omog

yiB

éla

–Ba

csó

Béla

u.

-

----

----

----

--

----

----

----

---

eg

yüttm

ûköd

ésv

álla

lkoz

ókka

l,ci

vile

kkel

,pál

yáza

tile

hetõ

ség

097

-tat

aifõ

tere

kre

habi

litác

iós

terv

ei(a

Kos

suth

térk

iem

elte

nsz

erep

el)

----

----

----

--

együ

ttmûk

ödés

vál

lalk

ozók

kal,

civi

lekk

el,p

ályá

zati

lehe

tõsé

g

098

-

Feke

teú

t–K

ocsi

útc

som

ópon

t,Or

szág

gyûl

és,K

odál

y,E

rzsé

bet,

Feny

õ,E

szpe

rant

óté

r

---

----

----

--

----

----

----

----

-

együ

ttmûk

ödés

vál

lalk

ozók

kal,

civi

lekk

el,p

ályá

zati

lehe

tõsé

g

II/

3A

meg

érke

zés

hely

ei,t

emat

ikus

útv

onal

akp

rogr

am

099

-azé

rkez

ésip

onto

kép

ítész

etiö

tletp

ályá

zata

--

----

---

együ

ttmûk

ödés

civ

ilsz

erve

zete

kkel

,vál

lalk

ozók

kal

Pr

ogra

m,a

lpro

gram

meg

neve

zése

,R

övid

-H

ossz

útáv

N

agyt

áv

meg

jegy

zés

a

fela

datj

elle

ge

és

közé

ptáv

eg

yüttm

ûköd

és

2-

5év

6-

10é

v10

-25

év

pály

ázat

ileh

etõs

ég

100

-Táv

olié

rkez

ésip

onto

ka

fõút

vona

lak

ésa

vas

útfe

lõl

-

----

----

----

--

----

----

----

---

eg

yüttm

ûköd

ésc

ivil

szer

veze

tekk

el,v

álla

lkoz

ókka

l

101

-köz

elié

rkez

ésip

onto

ka

váro

sköz

pont

hoz

-

----

----

----

--

---

eg

yüttm

ûköd

ésc

ivil

szer

veze

tekk

el,v

álla

lkoz

ókka

l

102

-köz

elié

rkez

ésip

onto

kaz

Öre

g-tó

hozé

sa

Csek

e-tó

hoz

-

----

----

----

--

---

eg

yüttm

ûköd

ésc

ivil

szer

veze

tekk

el,v

álla

lkoz

ókka

l

103

-av

áros

tem

atik

usú

tvon

alai

–á

tfogó

tanu

lmán

yter

v--

----

---

együ

ttmûk

ödés

civ

ilsz

erve

zete

kkel

,pál

yáza

tile

hetõ

ség

104

-

ata

taié

lõvi

zek

útja

–te

rvé

sm

egva

lósí

tás

-

----

----

----

--

----

----

----

---

eg

yüttm

ûköd

ésv

álla

lkoz

ókka

l,ci

vile

kkel

,pál

yáza

tile

hetõ

ség

105

-

ata

taiz

öld

út–

terv

és

meg

való

sítá

s

---

----

----

--

----

----

----

----

-

együ

ttmûk

ödés

vál

lalk

ozók

kal,

civi

lekk

el,p

ályá

zati

lehe

tõsé

g

106

-

ata

taib

arok

kút

–te

rvé

sm

egva

lósí

tás

(bar

okk

épül

etek

és

együ

ttese

k)

-

----

----

----

--

----

----

----

---

eg

yüttm

ûköd

ésv

álla

lkoz

ókka

l,ci

vile

kkel

,pál

yáza

tile

hetõ

ség

107

-

ata

taiv

ízim

alm

okú

tja–

terv

és

meg

való

sítá

s(m

alm

okre

habi

litác

iója

és

hasz

nosí

tása

)

---

----

----

--

----

----

----

----

---

----

----

----

---

együ

ttmûk

ödés

vál

lalk

ozók

kal,

civi

lekk

el,p

ályá

zati

lehe

tõsé

g

108

-

keny

érú

tjaé

sM

olná

rNap

oks

zerv

ezés

e

--

----

--

---

---

--

---

---

---

-eg

yüttm

ûköd

ésc

ivil

szer

veze

tekk

el,v

álla

lkoz

ókka

l

109

-Tat

aim

ázsa

en

égy

fõút

vona

lraa

lapo

zva

–pl

akát

ok,n

aptá

rak,

tem

atik

usk

iadv

ányo

k--

----

----

---

---

---

---

--

---

---

---

-eg

yüttm

ûköd

ésc

ivile

kkel

,vál

lalk

ozók

kal,

pály

ázat

ok

110

-

Tat

aLe

lke

fotó

-és

képz

õmûv

észe

titá

boro

ksz

erve

zése

--

---

---

--

---

---

---

---

---

---

--

együ

ttmûk

ödés

civ

ilekk

el,v

álla

lkoz

ókka

l,pá

lyáz

atok

II/

4Ta

taé

sTó

váro

skö

zötti

terü

letú

jéle

tre

kelté

sep

rogr

am

111

-aV

áré

sa

Máj

us1

.útk

özöt

tite

rüle

trev

italiz

áció

ja–

ötle

tterv

pál

yáza

t--

----

---

együ

ttmûk

ödés

vál

lalk

ozók

kal,

civi

lekk

el,p

ályá

zati

lehe

tõsé

g

112

-

as

zakr

ende

lõh

elyé

nsz

állo

daé

píté

se

---

----

---

----

----

----

----

-

együ

ttmûk

ödés

vál

lalk

ozók

kal,

civi

lekk

el,p

ályá

zati

lehe

tõsé

g

113

-

am

ûvel

õdés

iház

áté

píté

sek

onfe

renc

ia-é

sre

ndez

vény

közp

onttá

-

----

----

---

----

----

----

--

eg

yüttm

ûköd

ésv

álla

lkoz

ókka

l,ci

vile

kkel

,pál

yáza

tile

hetõ

ség

114

-

ab

uszp

álya

udva

rter

ület

ének

has

znos

ítása

,Pro

fiár

uház

áté

píté

se

---

----

---

----

----

----

----

együ

ttmûk

ödés

vál

lalk

ozók

kal,

civi

lekk

el,p

ályá

zati

lehe

tõsé

g

115

-aM

ájus

1.ú

ton

túli

terü

lett

erül

etha

szno

sítá

siö

tletp

ályá

zata

(újv

áros

közp

ont)

----

----

eg

yüttm

ûköd

ésv

álla

lkoz

ókka

l,ci

vile

kkel

,pál

yáza

tile

hetõ

ség

116

-

ate

rüle

tbeé

píté

se(á

tépí

tése

pl.

benz

inkú

t)

-

----

----

---

----

----

----

---

----

----

----

----

-eg

yüttm

ûköd

ésv

álla

lkoz

ókka

l,ci

vile

kkel

,pál

yáza

tile

hetõ

ség

II/

5M

ájus

1.ú

treh

abili

táci

ója

prog

ram

117

-aM

ájus

1.ú

t„be

hara

pása

inak

”gyó

gyítá

sára

has

znos

ítási

ötle

tpál

yáza

t--

----

--

együ

ttmûk

ödés

vál

lalk

ozók

kal,

civi

lsze

rvez

etek

kel

118

-

aM

ájus

1.ú

tmen

ti„b

ehar

apás

ok”b

eépí

tése

(hat

hel

yszín

)

--

----

----

---

----

----

----

---

----

----

eg

yüttm

ûköd

ésv

álla

lkoz

ókka

l,ci

vile

kkel

,pál

yáza

tile

hetõ

ség

II/

6Ke

rtvár

os,Ú

jheg

y,A

gost

yán,

Nag

yker

talk

özpo

ntok

kia

lakí

tása

pro

gram

119

-épí

tész

etié

skö

rnye

zeta

lakí

tási

ötle

tpál

yáza

tkiír

ása

----

----

eg

yüttm

ûköd

ésv

álla

lkoz

ókka

l,ci

vile

kkel

,pál

yáza

tile

hetõ

ség

120

-aze

gyes

alk

özpo

ntok

kia

lakí

tása

--

----

----

--

----

----

----

----

együ

ttmûk

ödés

vál

lalk

ozók

kal,

civi

lekk

el,p

ályá

zati

lehe

tõsé

g

II/

7La

kóte

lepe

kre

habi

litác

iója

,rek

onst

rukc

iója

pro

gram

121

-vél

emén

yköz

pont

oklé

tesí

tése

,tár

sada

lmi-g

azda

sági

kon

zultá

ció

ala

kóte

lepe

ken

----

----

----

122

-ala

kóte

lepe

kcs

alád

-és

gyer

ekba

ráttá

téte

le–

pro

gram

és

meg

való

sítá

s--

----

----

----

---

együ

ttmûk

ödés

vál

lalk

ozók

kal,

civi

lekk

el,p

ályá

zati

lehe

tõsé

g

Pr

ogra

m,a

lpro

gram

meg

neve

zése

,R

övid

-H

ossz

útáv

N

agyt

áv

meg

jegy

zés

a

fela

datj

elle

ge

és

közé

ptáv

eg

yüttm

ûköd

és

2-

5év

6-

10é

v10

-25

év

pály

ázat

ileh

etõs

ég

123

-érté

knöv

elõ

felú

jítás

pál

yáza

tok

kere

tébe

n--

----

----

----

---

együ

ttmûk

ödés

vál

lalk

ozók

kal,

civi

lekk

el,p

ályá

zati

lehe

tõsé

g

124

-köz

terü

lete

k,zö

ldfe

lüle

tek

érté

knöv

elõ

felú

jítás

a--

----

----

----

---

együ

ttmûk

ödés

vál

lalk

ozók

kal,

civi

lekk

el,p

ályá

zati

lehe

tõsé

g

II/

8Ta

tak

özle

kedé

séne

kre

kons

truk

ciój

a,a

kadá

lym

ente

síté

sip

rogr

amja

125

-Tat

akö

zép,

hos

szú-

és

nagy

távl

atú

Közle

kedé

sfej

lesz

tési

Kon

cepc

iójá

nak

kész

ítése

--

----

---

együ

ttmûk

ödés

más

sze

rvek

kel

126

-

Tat

aKö

zépt

ávú

Közle

kedé

sfej

lesz

tési

Kon

cepc

iójá

nak

végr

ehaj

tása

-

----

----

-

eg

yüttm

ûköd

ésm

áss

zerv

ekke

l

127

-

Tat

aHo

sszú

távú

Köz

leke

désf

ejle

szté

siK

once

pció

jána

kvé

greh

ajtá

sa

--

----

----

----

---

eg

yüttm

ûköd

ésm

áss

zerv

ekke

l

128

-

Tat

aNa

gytá

vlat

úKö

zleke

désf

ejle

szté

siK

once

pció

jána

kvé

greh

ajtá

sa

----

----

----

----

-eg

yüttm

ûköd

ésm

áss

zerv

ekke

l

129

-úth

álóz

atir

ekon

stru

kció

ste

rvk

észít

ése

----

----

-

eg

yüttm

ûköd

ésm

áss

zerv

ekke

l,vá

llalk

ozók

kal,

pály

ázat

ileh

.

130

-

1.s

z.út

Tat

áte

lker

ülõ

szak

aszá

nak

ésD

éliI

pari

Park

feltá

róú

tjána

km

egép

ítése

-

----

----

----

--

----

----

----

----

-

együ

ttmûk

ödés

más

sze

rvek

kel,

pály

ázat

ileh

etõs

ég

131

-

vas

útii

nter

mod

ális

cso

móp

onté

píté

se(p

álya

udva

r,fe

lüljá

róa

zAgo

styá

niú

ton)

----

----

----

---

---

eg

yüttm

ûköd

ésm

áss

zerv

ekke

l,pá

lyáz

atil

ehet

õség

132

-

útfe

lújít

ási,

föld

utak

kié

píté

sip

rogr

am

----

----

---

---

--

---

---

--

---

---

---

-

133

-ker

ékpá

rúth

álóz

até

sjá

rdák

épí

tési

pro

gram

ja

---

---

---

---

---

---

--

---

---

---

-eg

yüttm

ûköd

ésm

áss

zerv

ekke

l,pá

lyáz

atil

ehet

õség

134

-köz

terü

leti

info

rmác

iós

rend

szer

kié

píté

se

----

----

---

---

135

-Tat

avá

ros

Park

olás

iKon

cepc

iók

idol

gozá

sa,j

óváh

agyá

sa

----

----

-

eg

yüttm

ûköd

ésm

áss

zerv

ekke

l,ci

vils

zerv

ezet

ekke

l

136

-

Tat

avá

ros

Par

kolá

siK

once

pció

jána

kvé

greh

ajtá

sa

--

----

----

--

---

---

---

---

---

---

--

együ

ttmûk

ödés

más

sze

rvek

kel,

civi

lsze

rvez

etek

kel

137

-táv

olsá

gié

she

lykö

zia

utób

usz-

és

vasú

tikö

zleke

dés

fejle

szté

se

----

----

----

----

-

eg

yüttm

ûköd

ésm

áss

zerv

ekke

l

138

-aka

dály

men

tesí

tési

pro

gram

vég

reha

jtása

–in

tézm

énye

kben

,köz

terü

lete

n--

----

----

----

---

együ

ttmûk

ödés

más

sze

rvek

kel,

civi

lekk

el,p

ályá

zati

leh.

II/

9Vá

rosü

zem

elte

tési

,inf

rast

rukt

úra

fejle

szté

s,B

láth

yO

ttóe

nerg

etik

aip

r.

139

-Tat

avá

ros

Ökol

ógia

iala

púV

áros

üzem

elte

tés

Konc

epci

óján

akk

idol

gozá

sa

----

----

-

eg

yüttm

ûkm

áss

zerv

ekke

l,ci

vile

kkel

,vál

lalk

ozók

kal,

pály

ázat

140

-

aV

áros

üzem

elte

tési

Kon

cepc

ióv

égre

hajtá

sa

-

---

-

---

---

---

---

---

---

--

együ

ttmûk

más

sze

rvek

kel,

civi

lekk

el,v

álla

lkoz

ókka

l,pá

lyáz

at

141

-

Tis

ztaT

atáé

rtPr

ogra

mk

idol

gozá

saé

své

greh

ajtû

ása

-

---

-

---

---

---

---

---

---

--

együ

ttmûk

más

sze

rvek

kel,

civi

lekk

el,v

álla

lkoz

ókka

l,pá

lyáz

at

142

-

meg

erõs

ített

park

õrs

zolg

álat

bev

ezet

ése

-

---

---

---

---

--

---

---

---

-eg

yüttm

ûköd

ésm

áss

zerv

ekke

l,ci

vils

zerv

ezet

ekke

l

143

-

Virá

gos

Tatá

értP

rogr

amfo

lyam

atos

vég

reha

jtása

--

---

---

--

---

---

---

---

---

---

--

együ

ttmûk

más

sze

rvek

kel,

civi

lekk

el,v

álla

lkoz

ókka

l,pá

lyáz

at

144

-

telje

skör

ûsz

elek

tívé

szö

ldhu

lladé

kgyû

jtési

(kom

posz

tálá

si)p

rogr

amv

égre

hajtá

sa

-

---

---

---

---

--

---

---

---

-eg

yüttm

ûkm

áss

zerv

ekke

l,ci

vile

kkel

,vál

lalk

ozók

kal,

pály

ázat

145

-vízi

közm

ûvek

(víze

llátá

s,c

sat.,

fels

zíniv

izek

elv.

)fej

lesz

tési

kon

cepc

iója

kid

olgo

zása

--

---

---

--

együ

ttmûk

ödés

más

sze

rvek

kel,

pály

ázat

ileh

etõs

ég

146

-

Vizi

közm

ûvek

fejle

szté

sik

once

pció

jam

egva

lósí

tás

-

---

-

---

---

---

---

---

---

--

együ

ttmûk

ödés

más

sze

rvek

kel,

pály

ázat

ileh

etõs

ég

147

-

ak

arsz

tvize

kvi

ssza

téré

séve

lkap

csol

atos

fela

dato

k--

----

----

----

---

----

----

----

----

---

----

----

----

---

együ

ttmûk

ödés

más

sze

rvek

kel

Pr

ogra

m,a

lpro

gram

meg

neve

zése

,R

övid

-H

ossz

útáv

N

agyt

áv

meg

jegy

zés

a

fela

datj

elle

ge

és

közé

ptáv

eg

yüttm

ûköd

és

2-

5év

6-

10é

v10

-25

év

pály

ázat

ileh

etõs

ég

148

-inf

orm

atik

aik

özm

ûvek

–in

tegr

álti

nfor

mat

ikai

hál

ózat

fejle

szté

sik

jonc

epci

óki

dolg

ozás

a--

---

---

--

együ

ttmûk

ödés

vál

lalk

ozók

kal

149

-

info

rmat

ikai

köz

mûv

ekh

álóz

atfe

jlesz

tés

végr

ehaj

tása

--

---

---

---

---

---

---

---

--

együ

ttmûk

ödés

vál

lalk

ozók

kal

150

-Blá

thy

Ottó

köz

ép-,

hoss

zú-é

sna

gytá

vlat

úen

erge

tikai

kon

cepc

iók

idol

gozá

sa,e

lfoga

dása

--

----

--

együ

ttmûk

ödés

más

sze

rvek

kel

151

-

ene

rget

ikai

kon

cepc

ióv

égre

hajtá

sa–

Ene

rgia

taka

réko

sVá

ros

Prog

ram

vég

reha

jtása

--

---

--

---

---

--

---

---

---

-eg

yüttm

ûköd

ésm

áss

zerv

ekke

l

152

-

alte

rnat

íve

nerg

iafo

rráso

klo

kális

ané

svá

rosm

éret

ben

-

----

----

----

--

----

----

----

---

---

---

---

-eg

yüttm

ûk.m

áss

zerv

ekke

l,ci

vile

kkel

,vál

lalk

ozók

kal,

pály

ázat

153

-

atá

vfût

ésir

ends

zerv

erse

nyké

pess

été

tele

are

ndsz

erre

kons

trukc

iójá

val

-

----

----

----

--

----

----

----

---

---

---

---

-eg

yüttm

ûk.m

áss

zerv

ekke

l,ci

vile

kkel

,vál

lalk

ozók

kal,

pály

ázat

III

.ÖVE

GES

JÓ

ZSEF

OKT

.,KU

LT.,

SPO

RT,

CSA

LÁD

ÉS

IFJ.

PR

OG

RAM

III

/1T

udás

alap

úvá

rosf

ejle

szté

s–

Tata

isko

lavá

ros

fejle

szté

sip

rogr

am

154

-azo

ktat

ásm

elle

tta

neve

lés

azon

osp

riorit

ástk

ap–

nev

elés

ipro

gram

min

den

szin

ten

----

---

---

--

---

---

---

---

---

---

--

együ

ttmûk

ödés

más

sze

rvek

kel,

civi

lsze

rvez

etek

kel

155

-

szö

vets

égkö

tés

acs

alád

okka

l–in

tézm

ényi

ker

et,k

özös

ségi

hát

térm

egte

rem

tése

--

----

---

---

--

---

---

--

---

---

---

-eg

yüttm

ûköd

ésm

áss

zerv

ekke

l,ci

vils

zerv

ezet

ekke

l

156

-

felzá

rkóz

tatá

s,s

peci

ális

okt

atás

i-nev

elés

ipro

gram

oka

hát

rány

osh

elyz

etûe

knek

--

----

---

---

--

---

---

--

---

---

---

-eg

yüttm

ûköd

ésm

áss

zerv

ekke

l,ci

vils

zerv

ezet

ekke

l

157

-

nag

ycsa

ládo

kok

tatá

sik

ölts

égei

nek

jele

ntõs

rész

étá

tvál

lalju

k--

----

---

---

--

---

---

--

---

---

---

-eg

yüttm

ûköd

ésm

áss

zerv

ekke

l,ci

vils

zerv

ezet

ekke

l

158

-

tehe

tség

gond

ozás

ipro

gram

ok,p

ályá

zati

ésö

sztö

ndíjr

ends

zerk

idol

gozá

sa

----

---

---

--

---

---

---

---

---

---

--

együ

ttmûk

ödés

más

sze

rvek

kel,

civi

lsze

rvez

etek

kel

159

-ház

assá

gra,

csa

ládi

éle

trefe

lkés

zítõ

prog

ram

okk

idol

gozá

sa,b

evez

etés

e--

----

---

---

--

---

---

--

---

---

---

-eg

yüttm

ûköd

ésm

áss

zerv

ekke

l,ci

vils

zerv

ezet

ekke

l

160

-

háza

sság

élet

tan,

csa

ládé

letta

n,k

özös

ségé

letta

n„ta

ntár

gyak

”bev

ezet

ése

----

---

---

--

---

---

---

---

---

---

--

együ

ttmûk

ödés

más

sze

rvek

kel,

civi

lsze

rvez

etek

kel

161

-meg

lévõ

böl

csõd

ékfo

lyam

atos

fejle

szté

se,b

õvíté

se

----

---

---

--

---

---

---

---

---

---

--

együ

ttmûk

ödés

civ

ilsz

erve

zete

kkel

,pál

yáza

tile

hetõ

ség

162

-

bölc

sõde

léte

síté

sben

mag

ánke

zdem

énye

zése

ktá

mog

atás

a--

---

---

--

együ

ttmûk

ödés

civ

ilsz

erve

zete

kkel

,pál

yáza

tile

hetõ

ség

163

-óvo

dák

foly

amat

osfe

jlesz

tése

,bõv

ítése

,Újh

egye

núj

óvo

daé

píté

se

----

---

---

--

---

---

---

---

---

---

--

együ

ttmûk

ödés

civ

ilsz

erve

zete

kkel

,pál

yáza

tile

hetõ

ség

164

-álta

láno

sis

kolá

kre

kons

trukc

iója

,fol

yam

atos

fejle

szté

seé

sbõ

víté

se

----

---

---

--

---

---

---

---

---

---

--

együ

ttmûk

ödés

civ

ilsz

erve

zete

kkel

,pál

yáza

tile

hetõ

ség

165

-

spec

iális

tago

zato

km

egõr

zése

,tov

ábbf

ejle

szté

se

----

---

---

--

---

---

---

---

---

---

--

együ

ttmûk

ödés

más

sze

rvek

kel,

civi

lsze

rvez

etek

kel

166

-

Tata

hel

y-,k

ultú

r-é

sép

ítést

örté

nett

antá

rgy

beve

zeté

se

----

---

---

--

---

---

---

---

---

---

--

együ

ttmûk

ödés

más

sze

rvek

kel,

civi

lsze

rvez

etek

kel

167

-T

ata

Olva

sókö

nyv

kiad

ása,

elte

rjesz

tése

álta

láno

sés

köz

épis

kolá

kban

--

---

---

--

együ

ttmûk

ödés

más

sze

rvek

kel,

civi

lsze

rvez

etek

kel

168

-

egyh

áziá

ltalá

nos

isko

lalé

tesí

tése

--

----

---

---

--

---

---

--

---

---

---

-eg

yüttm

ûköd

ésm

áss

zerv

ekke

l,ci

vils

zerv

ezet

ekke

l

169

-tat

aik

özép

-,sz

akkö

zépi

skol

ák,é

ssz

akké

pzõ

inté

zete

kfo

lyam

atos

fejle

szté

se,b

õvíté

se

----

---

---

--

---

---

---

---

---

---

--

együ

ttmûk

ödés

más

sze

rvek

kel,

civi

lekk

el,v

álla

lkoz

ókka

l

170

-

Jávo

rka

Sánd

orM

ezõg

azd.

és

Élel

mis

zerip

.Sza

kköz

épis

k.,S

zaki

skol

afe

jl.é

sbõ

v.

----

---

---

--

---

---

---

---

---

---

--

együ

ttmûk

ödés

más

sze

rvek

kel,

civi

lekk

el,v

álla

lkoz

ókka

l

171

-

mez

õgaz

dasá

gik

épzé

sfe

jlesz

tése

,bõv

ítése

,int

egrá

lása

atá

gabb

térs

égbe

n--

----

---

---

--

---

---

--

---

---

---

-eg

yüttm

ûköd

ésm

áss

zerv

ekke

l,ci

vile

kkel

,vál

lalk

ozók

kal

Pr

ogra

m,a

lpro

gram

meg

neve

zése

,R

övid

-H

ossz

útáv

N

agyt

áv

meg

jegy

zés

a

fela

datj

elle

ge

és

közé

ptáv

eg

yüttm

ûköd

és

2-

5év

6-

10é

v10

-25

év

pály

ázat

ileh

etõs

ég

172

-

Blát

hyO

ttóS

zakk

özép

isko

la,S

zaki

skol

afe

jlesz

tése

és

bõví

tése

--

----

---

---

--

---

---

--

---

---

---

-eg

yüttm

ûköd

ésm

áss

zerv

ekke

l,ci

vile

kkel

,vál

lalk

ozók

kal

173

-

Eötv

ösJ

ózse

fGim

náziu

mö

nkor

mán

yzat

ikez

elés

bev

étel

e,fe

jlesz

tés,

bõv

ítés

----

---

---

--

---

---

---

---

---

---

--

együ

ttmûk

ödés

más

sze

rvek

kel,

civi

lekk

el,v

álla

lkoz

ókka

l

174

-

közé

pfok

úm

ûvés

zeti

képz

ésfe

jlesz

tése

,bõv

ítése

--

----

---

---

--

---

---

--

---

---

---

-eg

yüttm

ûköd

ésm

áss

zerv

ekke

l,ci

vile

kkel

,vál

lalk

ozók

kal

175

-

Mag

yary

Zol

tán

tanu

lmán

yip

ályá

zatb

evez

etés

e--

----

---

---

--

---

---

--

---

---

---

-eg

yüttm

ûköd

ésm

áss

zerv

ekke

l,ci

vile

kkel

,vál

lalk

ozók

kal

176

-fel

sõfo

kúo

ktat

ásii

ntéz

mén

ylé

treho

zása

,tel

epíté

seT

atán

(pia

rista

rend

házb

an)

----

---

---

--

---

---

---

---

---

---

--

együ

ttmûk

ödés

más

sze

rvek

kel,

civi

lekk

el,v

álla

lkoz

ókka

l

177

-

posz

tgra

duál

isk

épzé

s(k

örny

ezet

véd.

,vízü

gy,i

dege

nfor

g.,s

port,

mûv

észe

tek

stb.

)--

----

---

---

--

---

---

--

---

---

---

-eg

yüttm

ûköd

ésm

áss

zerv

ekke

l,ci

vile

kkel

,vál

lalk

ozók

kal

178

-

Tata

iNyá

riEg

yete

m(k

örny

ezet

-és

term

észe

tvéd

.,ép

ítész

eti,

össz

mûv

észe

tiku

rzus

ok)

----

---

---

--

---

---

---

---

---

---

--

együ

ttmûk

ödés

más

sze

rvek

kel,

civi

lekk

el,v

álla

lkoz

ókka

l

179

-mûv

észe

tokt

atás

,mûv

észe

tpár

tolá

sfo

lyam

atos

fejle

szté

se,b

õvíté

se

----

---

---

--

---

---

---

---

---

---

--

együ

ttmûk

ödés

más

sze

rvek

kel,

civi

lsze

rvez

etek

kel

180

-

Faze

kas

utca

iÉne

k-Ze

neiÁ

lt.Is

kola

fejle

szté

se,b

õvíté

se(é

püle

tés

tarta

lom

)--

----

---

---

--

---

---

--

---

---

---

-eg

yüttm

ûköd

ésm

áss

zerv

ekke

l,ci

vils

zerv

ezet

ekke

l

181

-

tata

ihan

gver

seny

élet

fejle

szté

se(p

iaris

tare

ndhá

zban

han

gver

seny

tere

m)

----

----

---

---

---

---

---

---

---

--

együ

ttmûk

ödés

más

sze

rvek

kel,

civi

lekk

el,v

álla

lkoz

ókka

l

182

-

nem

zetk

özim

ûvés

zeti-

okta

tási

köz

pont

létre

hozá

saT

atán

--

----

----

---

---

---

--

---

---

---

-eg

yüttm

ûköd

ésm

áss

zerv

ekke

l,ci

vile

kkel

,vál

lalk

ozók

kal

183

-

nem

zetk

özim

ûvés

zeti

vers

enye

k,fe

sztiv

álok

sze

rvez

ése,

mûk

ödte

tése

--

----

----

---

---

---

--

---

---

---

-eg

yüttm

ûköd

ésm

áss

zerv

ekke

l,ci

vile

kkel

,vál

lalk

ozók

kal

184

-

mûv

észe

tim

ecen

atúr

aki

építé

se(z

ene,

kép

zõm

ûvés

zete

k,é

píté

szet

)

--

----

----

---

---

---

--

---

---

---

-eg

yüttm

ûköd

ésm

áss

zerv

ekke

l,ci

vile

kkel

,vál

lalk

ozók

kal

185

-

civi

lés

alap

ítván

yim

ûvés

zeti

inté

zmén

yek

tám

ogat

ása

----

----

---

---

---

---

---

---

---

--

együ

ttmûk

ödés

más

sze

rvek

kel,

civi

lekk

el,v

álla

lkoz

ókka

l

186

-egy

üttm

ûköd

ésa

zegy

háza

kkal

köz

okta

tás,

köz

neve

lés

teré

n–

prog

ram

kid

olgo

zása

--

---

---

--

együ

ttmûk

ödés

aze

gyhá

zakk

al

187

-

együ

ttmûk

ödés

köz

erkö

lcs,

ház

assá

gra,

csa

ládi

és

közö

sség

iéle

tren

evel

éste

rén

--

---

---

--

---

---

---

---

---

---

--

együ

ttmûk

ödés

aze

gyhá

zakk

al

188

-e

gyüt

tmûk

ödés

elõ

adás

soro

zato

k,k

épzé

sek,

tábo

rok

szer

vezé

sébe

n--

---

---

--

---

---

---

---

---

---

--

együ

ttmûk

ödés

aze

gyhá

zakk

al

189

-nev

elés

-okt

atás

,kul

túra

,köz

mûv

elõd

és,i

dege

nfor

galo

ms

zolg

álta

tóh

áza

létre

hozá

sa

----

----

---

---

---

---

---

---

---

--

együ

ttmûk

ödés

más

sze

rvek

kel,

civi

lekk

el,v

álla

lkoz

ókka

l

190

-fel

nõtto

ktat

ástá

mog

atás

a–

nyel

vokt

atás

és

info

rmat

ika

alap

és

közé

pfok

on

----

---

---

--

---

---

---

---

---

---

--

együ

ttmûk

ödés

más

sze

rvek

kel,

civi

lekk

el,v

álla

lkoz

ókka

l

191

-köz

össé

gépí

téss

el,k

özös

ségf

ejle

szté

ssel

kap

csol

atos

kur

zuso

kbe

veze

tése

--

----

---

---

--

---

---

--

---

---

---

-eg

yüttm

ûköd

ésm

áss

zerv

ekke

l,ci

vile

kkel

,vál

lalk

ozók

kal

192

-Tat

aés

kis

térs

ége

szám

ára

népf

õisk

ola

bein

dítá

sána

kpr

ogra

mja

tám

ogat

ása

---

---

---

---

---

---

--

---

---

---

-eg

yüttm

ûköd

ésm

áss

zerv

ekke

l,ci

vile

kkel

,vál

lalk

ozók

kal

193

-

aTa

taiN

épfõ

isko

lab

eind

ítása

,mûk

ödés

ének

tám

ogat

ása

---

---

--

---

---

--

---

---

---

-eg

yüttm

ûköd

ésm

áss

zerv

ekke

l,ci

vile

kkel

,vál

lalk

ozók

kal

194

-„ta

tais

éták

”ate

rmés

zetb

en,a

vár

osba

n,a

törté

nele

mbe

n–

inte

grál

ása

zokt

atás

ba

----

---

---

--

---

---

---

---

---

---

--

együ

ttmûk

ödés

más

sze

rvek

kel,

civi

lekk

el,v

álla

lkoz

ókka

l

195

-Ter

més

zete

sÉl

etm

ódA

lapí

tván

y(A

gost

yán)

bev

onás

aaz

okt

atás

-nev

elés

be

----

---

---

--

---

---

---

---

---

---

--

együ

ttmûk

ödés

más

sze

rvek

kel,

civi

lekk

el,v

álla

lkoz

ókka

l

196

-kul

túra

közv

etítõ

inté

zmén

yek,

term

észe

tvéd

õsz

erve

zete

kbe

voná

saa

zokt

atás

ba

----

---

---

--

---

---

---

---

---

---

--

együ

ttmûk

ödés

más

sze

rvek

kel,

civi

lekk

el,v

álla

lkoz

ókka

l

III

/2T

ata

aku

ltúra

vár

osa

197

-Tat

aku

lturá

lisk

once

pció

jak

idol

gozá

sa,e

lfoga

dása

--

----

----

eg

yüttm

ûk.m

áss

zerv

ekke

l,ci

vile

kkel

,vál

lalk

ozók

kal,

pály

ázat

Pr

ogra

m,a

lpro

gram

meg

neve

zése

,R

övid

-H

ossz

útáv

N

agyt

áv

meg

jegy

zés

a

fela

datj

elle

ge

és

közé

ptáv

eg

yüttm

ûköd

és

2-

5év

6-

10é

v10

-25

év

pály

ázat

ileh

etõs

ég

198

-

Tat

aku

lturá

lisk

once

pció

inté

zked

ésit

erv,

bev

ezet

és,f

olya

mat

osfe

jlesz

tés

----

----

----

--

---

---

--

---

---

---

-eg

yüttm

ûk.m

áss

zerv

ekke

l,ci

vile

kkel

,vál

lalk

ozók

kal,

pály

ázat

199

-Kun

yDo

mok

osM

úzeu

mm

egye

ifen

ntar

tásb

ólv

aló

átvé

tele

vár

osiü

zem

elte

tésb

e--

---

---

--

együ

ttmûk

.más

sze

rvek

kel,

civi

lekk

el,v

álla

lkoz

ókka

l,pá

lyáz

at

200

-

aM

úzeu

mv

áros

iköz

mûv

elõd

ésbe

val

ókö

zvet

lene

bbb

evon

ása

---

---

---

---

---

--

---

---

---

-eg

yüttm

ûk.m

áss

zerv

ekke

l,ci

vile

kkel

,vál

lalk

ozók

kal,

pály

ázat

201

-Est

erhá

zy-k

asté

lyü

zem

elte

tési

köz

ösv

álla

latl

étre

hozá

sa

---

---

---

-

eg

yüttm

ûköd

ésm

áss

zerv

ekke

l,pá

lyáz

atil

ehet

õség

202

-

ak

asté

lyeg

yütte

sfe

lújít

ásán

akle

bony

olítá

sa

---

---

---

---

---

--

eg

yüttm

ûköd

ésm

áss

zerv

ekke

l,pá

lyáz

atil

ehet

õség

203

-

ak

asté

lyeg

yütte

sfu

nkci

onál

ista

rtalo

mm

alv

aló

meg

tölté

se

---

---

---

---

---

--

eg

yüttm

ûköd

ésm

áss

zerv

ekke

l,pá

lyáz

atil

ehet

õség

204

-

rend

ezvé

nyte

rek

kial

akítá

sa,e

gyéb

szo

lgál

tatá

sok

bizto

sítá

sa

---

---

---

---

---

--

eg

yüttm

ûköd

ésm

áss

zerv

ekke

l,pá

lyáz

atil

ehet

õség

205

-Vár

osiK

önyv

tárl

étes

ítése

aK

ossu

thté

rivo

ltze

neis

kola

épü

leté

ben

---

---

---

---

---

---

--

eg

yüttm

ûköd

ésm

áss

zerv

ekke

l,pá

lyáz

atil

ehet

õség

206

-ata

taiz

enei

és

szín

házi

kultú

rafe

jlesz

tése

am

eglé

võa

lapo

kon

---

---

---

---

---

---

--

---

---

---

-eg

yüttm

ûköd

ésm

áss

zerv

ekke

l,pá

lyáz

atil

ehet

õség

207

-

aT

atán

mûk

ödõ

zene

-és

ének

karo

kra

alap

ozot

tors

zágo

sda

los

talá

lkoz

óks

zerv

ezés

e--

---

---

--

---

---

---

---

---

---

--

együ

ttmûk

ödés

más

sze

rvek

kel,

pály

ázat

ileh

etõs

ég

208

-

szab

adté

rika

mar

aszín

házi

talá

lkoz

óks

zerv

ezés

eaz

Ang

olke

rtben

--

---

--

---

---

---

---

---

---

--

együ

ttmûk

ödés

más

sze

rvek

kel,

pály

ázat

ileh

etõs

ég

209

-öss

zmûv

észe

tita

lálk

ozók

sze

rvez

ése

(zen

e,ir

odal

om,k

épzõ

-és

ipar

mûv

észe

t,ép

ítész

et)

---

---

---

---

---

--

---

---

---

-eg

yüttm

ûköd

ésm

áss

zerv

ekke

l,pá

lyáz

atil

ehet

õség

210

-ah

elyi

méd

iatá

mog

atás

aa

kultu

rális

pro

gram

okb

emut

atás

ában

--

---

---

--

---

---

---

---

---

---

--

együ

ttmûk

ödés

más

sze

rvek

kel,

pály

ázat

ileh

etõs

ég

211

-Tat

afe

sztiv

ál-é

sko

nfer

enci

avár

ossá

fejle

szté

sek

once

pció

--

----

---

---

eg

yüttm

ûköd

ésm

áss

zerv

ekke

l,ci

vile

kkel

,vál

lalk

ozók

kal

212

-

Mag

yarK

irály

iVár

játé

kok

–kö

zépk

orti

dézõ

pro

gram

ok(n

emze

tköz

iszin

ten)

---

--

---

---

---

---

---

---

--

együ

ttmûk

ödés

más

sze

rvek

kel,

civi

lekk

el,v

álal

lkoz

ókka

l

213

-

Est

erhá

zyB

arok

kFe

sztiv

ál–

zene

,épí

tész

et,t

árgy

kultú

ra,é

letm

ód

----

---

---

--

---

---

---

---

---

---

--

együ

ttmûk

ödés

más

sze

rvek

kel,

civi

lekk

el,v

álla

lkoz

ókka

l

214

-

nem

zetk

özim

ûvés

zeti

fesz

tivál

oklé

treho

zása

--

----

---

---

--

---

---

--

---

---

---

-eg

yüttm

ûköd

ésm

áss

zerv

ekke

l,ci

vile

kkel

,vál

lalk

ozók

kal

215

-

meg

lévõ

kul

turá

lisp

rogr

amok

tová

bbfe

jlesz

tése

,bõv

ítése

--

----

---

---

--

---

---

--

---

---

---

-eg

yüttm

ûköd

ésm

áss

zerv

ekke

l,ci

vile

kkel

,vál

lalk

ozók

kal

216

-

újp

rogr

amok

,ren

dezv

énye

ksz

erve

zése

(kul

túra

és

mûv

észe

tek

teré

n)

----

---

---

--

---

---

---

---

---

---

--

együ

ttmûk

ödés

más

sze

rvek

kel,

civi

lekk

el,v

álla

lkoz

ókka

l

217

-

újp

rogr

amok

ate

mat

ikus

útv

onal

akk

apcs

ánP

l.M

olná

rNap

ok

-

---

---

---

---

--

eg

yüttm

ûköd

ésm

áss

zerv

ekke

l,ci

vile

kkel

,vál

lalk

ozók

kal

218

-tat

aip

rogr

amok

nag

yobb

egy

sége

kbe

szer

vezé

se–

kon

cepc

iók

idol

gozá

sa,T

atai

Nap

tár

----

---

---

--

együ

ttmûk

ödés

más

sze

rvek

kel,

civi

lekk

el,v

álla

lkoz

ókka

l

219

-

Tat

aiT

avas

z–e

lsõs

orba

nte

rmés

zet,

rekr

eáci

ó,v

izek,

spo

rtte

mat

ika

----

---

---

--

---

---

---

---

---

---

--

együ

ttmûk

.más

sze

rvek

kel,

civi

lekk

el,v

álla

lkoz

ókka

l,pá

lyáz

at

220

-

Tat

aiÕ

sz–

els

õsor

ban

mûv

észe

ti,k

ultu

rális

és

építe

ttör

öksé

gte

mat

ika

----

---

---

--

---

---

---

---

---

---

--

együ

ttmûk

.más

sze

rvek

kel,

civi

lekk

el,v

álla

lkoz

ókka

l,pá

lyáz

at

221

-Tat

aeg

yház

i,va

llási

kul

túrá

jána

k,e

gyhá

zmûv

észe

téne

kbe

mut

atás

a--

----

---

---

--

---

---

--

---

---

---

-eg

yüttm

ûköd

ésm

áss

zerv

ekke

l,ci

vile

kkel

,vál

lalk

ozók

kal

222

-Ter

més

zete

sÉl

etm

ódA

lapí

tván

yTö

rténe

tiÖk

ológ

iaip

rogr

amjá

nak

inte

grál

ása

----

---

---

--

---

---

---

---

---

---

--

együ

ttmûk

ödés

más

sze

rvek

kel,

civi

lekk

el,v

álla

lkoz

ókka

l

223

-ata

taif

azek

assá

gbe

mut

atás

a–

Faze

kash

ázlé

treho

zása

--

----

---

---

--

---

---

--

---

---

---

-eg

yüttm

ûk.m

áss

zerv

ekke

l,ci

vile

kkel

,vál

lalk

ozók

kal,

pály

ázat

224

-ata

taik

ézm

ûves

ség

bem

utat

ása

aKõ

fara

góh

ázba

n–

Tata

iMûh

ely

prog

ram

ja

---

---

---

---

---

---

--

eg

yüttm

ûk.m

áss

zerv

ekke

l,ci

vile

kkel

,vál

lalk

ozók

kal,

pály

ázat

Pr

ogra

m,a

lpro

gram

meg

neve

zése

,R

övid

-H

ossz

útáv

N

agyt

áv

meg

jegy

zés

a

fela

datj

elle

ge

és

közé

ptáv

eg

yüttm

ûköd

és

2-

5év

6-

10é

v10

-25

év

pály

ázat

ileh

etõs

ég

225

-Tat

akö

rnyé

kin

épik

ultú

ra(p

l.ko

csik

ocsi

gyár

tás)

bem

utat

ása

----

---

---

--

---

---

---

---

---

---

--

együ

ttmûk

ödés

más

sze

rvek

kel,

civi

lekk

el,v

álla

lkoz

ókka

l

226

-mûv

észe

tim

ûhel

yés

gal

éria

létre

hozá

sa

----

---

---

--

---

---

---

---

---

---

--

együ

ttmûk

.más

sze

rvek

kel,

civi

lekk

el,v

álla

lkoz

ókka

l,pá

lyáz

at

227

-Tat

asp

ortk

ultú

rak

once

pció

jak

idol

gozá

sés

elfo

gadá

s--

----

----

eg

yüttm

ûk.m

áss

zerv

ekke

l,ci

vile

kkel

,vál

lalk

ozók

kal,

pály

ázat

228

-

Tat

asp

ortk

ultú

rak

once

pció

inté

zked

ésit

erv,

bev

ezet

ésé

sfo

lyam

atos

fejle

szté

s

----

----

---

---

---

--

---

---

---

-eg

yüttm

ûk.m

áss

zerv

ekke

l,ci

vile

kkel

,vál

lalk

ozók

kal,

pály

ázat

229

-

as

portk

ultú

raré

szek

énta

Mag

yarO

limpi

kono

kM

úzeu

mán

aktá

mog

atás

-

---

--

---

---

együ

ttmûk

ödés

más

sze

rvek

kel,

pály

ázat

ileh

etõs

ég

230

-

újp

rogr

amok

,ren

dezv

énye

ksz

erve

zése

(rek

reác

ió,s

port

teré

n)

----

----

---

---

--

---

---

--

---

---

---

-eg

yüttm

ûk.m

áss

zerv

ekke

l,ci

vile

kkel

,vál

lalk

ozók

kal,

pály

ázat

231

-jel

ese

sem

énye

k,s

zem

élyi

sége

k,ta

lálk

ozás

oké

vfor

duló

iraT

atai

Em

lékn

aptá

r203

8-ig

--

---

---

--

---

---

---

---

---

---

--

együ

ttmûk

ödés

más

sze

rvek

kel,

civi

lsze

rvez

etek

kel

III

/3T

ata

csal

ád-,

gyer

mek

bará

tés

ifjús

ágip

rogr

amja

232

-Tat

aGy

erm

ekba

rátV

áros

min

tapr

ojek

t–k

once

pció

kid

olgo

zása

--

----

---

---

--

---

---

--

---

---

---

-eg

yüttm

ûköd

ésm

áss

zerv

ekke

l,ci

vils

zerv

ezet

ekke

l

233

-

Gye

rmek

bará

tVár

osp

rogr

amb

evez

etés

e,fo

lyam

atos

fejle

szté

se

----

---

---

--

---

---

---

---

---

---

--

együ

ttmûk

.más

sze

rvek

kel,

civi

lekk

el,v

álla

lkoz

ókka

l,pá

lyáz

at

234

-ifjú

sági

szó

rako

zóé

sta

lálk

ozóh

ely

(pl.

Rákó

cziú

t-Mal

omk

öz-H

ajdú

utc

atö

mb)

-ko

ncep

ció

----

---

---

--

---

---

---

---

---

---

--

együ

ttmûk

.más

sze

rvek

kel,

civi

lekk

el,v

álla

lkoz

ókka

l,pá

lyáz

at

235

-

ifjú

sági

szó

rako

zóé

sta

lálk

ozóh

ely

létre

hozá

sa,f

olya

mat

osfe

jlesz

tése

----

----

----

--

----

----

---

--

---

---

---

-eg

yüttm

ûk.m

áss

zerv

ekke

l,ci

vile

kkel

,vál

lalk

ozók

kal,

pály

ázat

236

-spo

rt,re

kreá

ció

tám

ogat

ása,

foly

amat

osfe

jlesz

tése

--

----

---

---

--

---

---

--

---

---

---

-eg

yüttm

ûk.m

áss

zerv

ekke

l,ci

vile

kkel

,vál

lalk

ozók

kal,

pály

ázat

237

-Tat

aiv

ízié

seg

yéb

spor

tegy

esül

etek

tám

ogat

ása

–ko

ncep

ció

kido

lgoz

ása

ése

lfoga

dása

--

----

---

---

eg

yüttm

ûk.m

áss

zerv

ekke

l,ci

vile

kkel

,vál

lalk

ozók

kal,

pály

ázat

238

-

Tata

ispo

rtegy

esül

etek

tám

ogat

ása,

foly

amat

osfe

jlesz

tés

----

---

---

--

---

---

---

---

---

---

--

együ

ttmûk

.más

sze

rvek

kel,

civi

lekk

el,v

álla

lkoz

ókka

l,pá

lyáz

at

239

-

csón

akhá

zpro

gram

–lé

tesí

tés,

fejle

szté

s(é

püle

tés

vízis

port

prog

ram

ok)

--

----

----

----

--

---

---

--

---

---

---

-eg

yüttm

ûk.m

áss

zerv

ekke

l,ci

vile

kkel

,vál

lalk

ozók

kal,

pály

ázat

240

-ak

iem

eltv

áros

ispo

rtren

dezv

énye

kfo

lyam

atos

tám

ogat

ása,

fejle

szté

se

----

----

---

--

---

---

---

---

---

---

--

együ

ttmûk

.más

sze

rvek

kel,

civi

lekk

el,v

álla

lkoz

ókka

l,pá

lyáz

at

241

-

Tata

iSpo

rtnap

tárl

étre

hozá

sa,k

iadá

sa

---

---

---

---

---

---

--

---

---

---

-eg

yüttm

ûk.m

áss

zerv

ekke

l,ci

vile

kkel

,vál

lalk

ozók

kal,

pály

ázat

242

-„72

óra

kom

prom

issz

umok

nél

kül”

prog

ram

foly

amat

ostá

mog

atás

a,fe

jlesz

tése

--

---

---

--

---

---

---

---

---

---

--

együ

ttmûk

.más

sze

rvek

kel,

civi

lekk

el,v

álla

lkoz

ókka

l,pá

lyáz

at

243

-„ka

mas

zpar

k”–

köz

össé

gih

ely

ésk

özös

ségi

pro

gram

kam

aszo

ksz

ámár

a-ö

tletp

ályá

zat

----

----

--

együ

ttmûk

.más

sze

rvek

kel,

civi

lekk

el,v

álla

lkoz

ókka

l,pá

lyáz

at

244

-„

kam

aszp

arko

k”lé

treho

zása

,mûk

ödte

tése

,fol

yam

atos

fejle

szté

se

----

----

---

----

----

---

--

--

---

---

--

együ

ttmûk

.más

sze

rvek

kel,

civi

lekk

el,v

álla

lkoz

ókka

l,pá

lyáz

at

III

/4„

Mag

yarg

yüm

ölcs

–m

agya

rker

t–m

agya

rtáj

”pr

ogra

m

245

-Tat

aim

ázsá

nak

konc

epci

ója

kido

lgoz

ása,

elfo

gadá

sa

----

----

--

együ

ttmûk

.más

sze

rvek

kel,

civi

lekk

el,v

álla

lkoz

ókka

l,pá

lyáz

at

246

-T

ata

„gyü

möl

csei

”–T

atai

Pan

theo

nlé

treho

zása

--

----

----

--

----

----

--

eg

yüttm

ûk.m

áss

zerv

ekke

l,ci

vile

kkel

,vál

lalk

ozók

kal,

pály

ázat

247

-T

ata

„ker

tjei”

–Ta

taic

ivil

szer

veze

tek,

köz

össé

gek

tám

ogat

ás,i

nteg

ráci

ója,

fejle

szté

se

----

----

----

--

---

---

--

---

---

---

-eg

yüttm

ûk.m

áss

zerv

ekke

l,ci

vile

kkel

,vál

lalk

ozók

kal,

pály

ázat

248

-T

ata

„tája

”–T

ata

kapc

sola

taM

agya

rors

zágg

alé

sa

nagy

vilá

ggal

--

----

----

--

---

---

---

---

---

---

--

együ

ttmûk

.más

sze

rvek

kel,

civi

lekk

el,v

álla

lkoz

ókka

l,pá

lyáz

at

Pr

ogra

m,a

lpro

gram

meg

neve

zése

,R

övid

-H

ossz

útáv

N

agyt

áv

meg

jegy

zés

a

fela

datj

elle

ge

és

közé

ptáv

eg

yüttm

ûköd

és

2-

5év

6-

10é

v10

-25

év

pály

ázat

ileh

etõs

ég

IV

.EST

ERH

ÁZY

GAZ

DAS

ÁGFE

JLES

ZTÉS

IPR

OG

RAM

IV

/1M

unka

hely

-ter

emté

sip

rogr

am

249

-Tat

atá

ji,k

örny

ezet

i,ku

lturá

lisa

dotts

ágai

raa

lapo

zott

gazd

aság

fejl.

kon

cepc

ió

----

----

---

--

együ

ttmûk

.más

sze

rvek

kel,

civi

lekk

el,v

álla

lkoz

ókka

l,pá

lyáz

at

250

-

táj-

ésk

örny

ezet

gazd

.,al

tern

atív

ene

rgia

term

.,bi

ogaz

dálk

.,gy

ógyá

szat

-egé

szsé

gipa

r

--

----

----

---

---

---

--

---

---

---

-eg

yüttm

ûk.m

áss

zerv

ekke

l,ci

vile

kkel

,vál

lalk

ozók

kal,

pály

ázat

251

-

vízg

azdá

lkod

ás,k

örny

ezet

véde

lem

,alte

rn.e

nerg

iate

rm.(

víz)

,gyó

gy-é

sás

vány

vízi

par

----

----

---

---

---

---

---

---

---

--

együ

ttmûk

.más

sze

rvek

kel,

civi

lekk

el,v

álla

lkoz

ókka

l,pá

lyáz

at

252

-

váro

sfej

lesz

tés,

örö

kség

véde

lem

–e

hhez

tarto

zóé

pítõ

ipar

iter

mel

ésé

ssz

akm

ák

----

----

----

----

---

----

----

----

---

----

----

----

----

-eg

yüttm

ûk.m

áss

zerv

ekke

l,ci

vile

kkel

,vál

lalk

ozók

kal,

pály

ázat

253

-

ökol

ógia

iala

púv

áros

üzem

elte

tés

(köz

terü

let-,

inté

zmén

yfen

nt.,

hulla

dékk

ez.,

infra

str.)

--

----

----

----

---

---

---

---

---

---

---

--

együ

ttmûk

.más

sze

rvek

kel,

civi

lekk

el,v

álla

lkoz

ókka

l,pá

lyáz

at

254

-

kultú

ráho

zkap

cs:fi

lmip

ar,m

édia

,rek

lám

,mar

ketin

g,m

ûvés

zete

k,n

yom

daé

ski

adói

tev.

--

----

----

---

----

----

----

---

----

----

----

----

-eg

yüttm

ûk.m

áss

zerv

ekke

l,ci

vile

kkel

,vál

lalk

ozók

kal,

pály

ázat

255

-

turis

ztiká

hozk

apcs

.gaz

d.a

ktiv

itáso

k:v

endé

glát

ás,s

zállo

daip

,wel

lnes

s,fa

lusi

és

bortu

r.--

----

----

----

---

----

----

----

----

---

----

----

----

---

együ

ttmûk

.más

sze

rvek

kel,

civi

lekk

el,v

álla

lkoz

ókka

l,pá

lyáz

at

256

-

okta

tásh

ozk

apcs

.:ku

tatá

s-fe

jlesz

tés,

feln

õtt-

ésto

vább

képz

.,m

ûvés

zeti

képz

ések

--

----

----

----

---

----

----

----

----

---

----

----

----

---

együ

ttmûk

.más

sze

rvek

kel,

civi

lekk

el,v

álla

lkoz

ókka

l,pá

lyáz

at

257

-

info

rmat

ikai

ipar

ágak

fejle

szté

séne

kel

õseg

ítése

(els

õsor

ban

aze

lõzõ

ekhe

zkap

csol

va)

----

----

----

----

---

----

----

----

---

----

----

----

----

-eg

yüttm

ûk.m

áss

zerv

ekke

l,ci

vile

kkel

,vál

lalk

ozók

kal,

pály

ázat

258

-

kézm

ûipa

r(pl

.faz

ekas

ság)

--

----

----

---

-

---

---

---

---

---

---

--

együ

ttmûk

.más

sze

rvek

kel,

civi

lekk

el,v

álla

lkoz

ókka

l,pá

lyáz

at

259

-bér

laká

sépí

tési

és

lakó

terü

letfe

jl.p

rogr

amok

(ak

ésõb

bim

unka

erõh

iány

elle

nsúl

yozá

sára

)

--

----

----

---

----

----

----

---

---

---

---

-eg

yüttm

ûk.m

áss

zerv

ekke

l,ci

vile

kkel

,vál

lalk

ozók

kal,

pály

ázat

260

-hel

yis

zakk

épzé

sre

való

tám

aszk

odás

–k

once

pció

és

meg

való

sítá

s(J

ávor

ka,B

láth

y)

----

----

----

----

---

---

---

--

---

---

---

-eg

yüttm

ûk.m

áss

zerv

ekke

l,ci

vile

kkel

,vál

lalk

ozók

kal,

pály

ázat

261

-ker

eske

dele

mé

sve

ndég

látá

ste

rén

kis-

és

közé

pvál

lalk

ozás

oktá

mog

atás

apr

ogra

m

----

----

----

----

---

---

---

--

---

---

---

-eg

yüttm

ûk.m

áss

zerv

ekke

l,ci

vile

kkel

,vál

lalk

ozók

kal,

pály

ázat

262

-

ate

lepü

lésf

ejle

szté

sip

rogr

amok

hozk

is-é

skö

zépv

álla

lk.f

ejle

szté

sip

rogr

amc

satla

kozik

--

----

----

----

---

----

----

----

----

---

----

----

----

---

együ

ttmûk

.más

sze

rvek

kel,

civi

lekk

el,v

álla

lkoz

ókka

l,pá

lyáz

at

IV

/2T

atai

ipar

fejle

szté

sip

rogr

am

263

-akt

ívte

leph

ely-

fejle

szté

s–

ipar

ipar

kok

fejle

szté

sié

sm

arke

ting

terv

eine

kel

kész

ítése

--

----

---

---

-

eg

yüttm

ûk.m

áss

zerv

ekke

l,ci

vile

kkel

,vál

lalk

ozók

kal,

pály

ázat

264

-

afiz

ikai

infra

stru

ktúr

am

agas

szin

tûb

iztos

ítás

(köz

mûv

ek,k

özle

kedé

s)

----

----

---

--

---

---

---

---

---

---

--

együ

ttmûk

.más

sze

rvek

kel,

civi

lekk

el,v

álla

lkoz

ókka

l,pá

lyáz

at

265

-

azip

arip

arko

ksz

olgá

ltatá

sih

átte

réne

kfe

jlesz

tése

--

----

---

---

---

---

---

--

---

---

---

-eg

yüttm

ûk.m

áss

zerv

ekke

l,ci

vile

kkel

,vál

lalk

ozók

kal,

pály

ázat

266

-

kis-

és

közé

pvál

lalk

ozás

izón

aki

alak

ítása

azi

pari

park

okba

n--

----

---

---

---

---

---

--

---

---

---

-eg

yüttm

ûk.m

áss

zerv

ekke

l,ci

vile

kkel

,vál

lalk

ozók

kal,

pály

ázat

267

-

lakó

terü

lete

kbe

ékel

õdõ

ipar

ilét

esítm

énye

kát

tele

píté

sea

zipa

ripa

rkok

ba

----

----

---

--

---

---

---

---

---

---

--

együ

ttmûk

.más

sze

rvek

kel,

civi

lekk

el,v

álla

lkoz

ókka

l,pá

lyáz

at

268

-

inku

báto

rház

létre

hozá

sa-

dönt

ésel

õkés

zítõ

tanu

lmán

yter

v--

----

---

---

---

---

---

--

---

---

---

-eg

yüttm

ûk.m

áss

zerv

ekke

l,ci

vile

kkel

,vál

lalk

ozók

kal,

pály

ázat

269

-Tat

alo

gisz

tikai

pot

enci

áljá

nak

növe

lése

av

áros

telk

erül

õút

vona

lkié

píté

séve

l--

----

---

---

---

---

---

--

---

---

---

-eg

yüttm

ûk.m

áss

zerv

ekke

l,ci

vile

kkel

,vál

lalk

ozók

kal,

pály

ázat

270

-ag

azda

ságf

ejle

szté

sip

artn

ersé

gté

rség

iszin

tûfe

jlesz

tése

--

----

---

---

---

---

---

--

---

---

---

-eg

yüttm

ûk.m

áss

zerv

ekke

l,ci

vile

kkel

,vál

lalk

ozók

kal,

pály

ázat

271

-for

rásb

evon

ásié

stõ

kevo

nzó

képe

sség

erõ

síté

se–

kon

cepc

ióé

sm

egva

lósí

tás

----

----

---

--

---

---

---

---

---

---

--

együ

ttmûk

.más

sze

rvek

kel,

civi

lekk

el,v

álla

lkoz

ókka

l,pá

lyáz

at

Pr

ogra

m,a

lpro

gram

meg

neve

zése

,R

övid

-H

ossz

útáv

N

agyt

áv

meg

jegy

zés

a

fela

datj

elle

ge

és

közé

ptáv

eg

yüttm

ûköd

és

2-

5év

6-

10é

v10

-25

év

pály

ázat

ileh

etõs

ég

272

-

tele

phel

ymar

ketin

g–

inga

tlank

atas

zter,

célc

sopo

rtpro

paga

nda,

ber

uház

óiú

t-tér

kép

----

----

---

--

---

---

---

---

---

---

--

együ

ttmûk

.más

sze

rvek

kel,

civi

lekk

el,v

álla

lkoz

ókka

l,pá

lyáz

at

273

-

inté

zked

éscs

omag

aze

uróp

aiu

niós

forrá

sok

bevo

nása

érd

ekéb

en

----

----

---

--

---

---

---

---

---

---

--

együ

ttmûk

.más

sze

rvek

kel,

civi

lekk

el,v

álla

lkoz

ókka

l,pá

lyáz

at

274

-

akü

lsõ

kapc

sola

tok

erõs

ítése

–T

ata-

Tata

bány

a-Or

oszlá

nyin

nová

ciós

teng

ely

----

----

---

--

---

---

---

---

---

---

--

együ

ttmûk

.más

sze

rvek

kel,

civi

lekk

el,v

álla

lkoz

ókka

l,pá

lyáz

at

IV

/3T

atai

mez

õ-é

ser

dõga

zdál

kodá

sfe

jlesz

tési

pro

gram

275

-ak

özös

ség

álta

ltám

ogat

ottm

ezõg

azdá

lkod

ás(m

egúj

ultH

angy

asz

övet

kezé

s)p

rogr

amja

--

----

---

---

-

eg

yüttm

ûk.m

áss

zerv

ekke

l,ci

vile

kkel

,vál

lalk

ozók

kal,

pály

ázat

276

-

afa

lu-v

áros

kap

csol

atán

akú

jrasz

övés

e–

am

egúj

ultp

iac

hely

i,lo

kaliz

áció

spr

ogra

m

----

----

---

--

---

---

---

---

---

---

--

együ

ttmûk

.más

sze

rvek

kel,

civi

lekk

el,v

álla

lkoz

ókka

l,pá

lyáz

at

277

-kom

plex

tájre

habi

litác

ió(ü

delá

prét

ek,e

rdõk

,erd

õk)a

turiz

mus

szo

lgál

atáb

an

----

----

---

--

---

---

---

---

---

---

--

együ

ttmûk

.más

sze

rvek

kel,

civi

lekk

el,v

álla

lkoz

ókka

l,pá

lyáz

at

278

-bio

gazd

álko

dás

atu

rizm

uss

zolg

álat

ában

--

----

---

---

---

---

---

--

---

---

---

-eg

yüttm

ûk.m

áss

zerv

ekke

l,ci

vile

kkel

,vál

lalk

ozók

kal,

pály

ázat

279

-erd

õgaz

dálk

odás

atu

rizm

usé

sre

kreá

ció

szol

gála

tába

n--

----

---

---

---

---

---

--

---

---

---

-eg

yüttm

ûk.m

áss

zerv

ekke

l,ci

vile

kkel

,vál

lalk

ozók

kal,

pály

ázat

280

-T

erm

észe

tes

Élet

mód

Ala

pítv

ány

fenn

tarth

atós

ági,

tarta

mos

erd

õgaz

dálk

odás

ipro

gram

ja

----

----

---

--

---

---

---

---

---

---

--

együ

ttmûk

.más

sze

rvek

kel,

civi

lekk

el,v

álla

lkoz

ókka

l,pá

lyáz

at

281

-hal

ásza

t,ha

lgaz

dasá

ga

turiz

mus

és

rekr

eáci

ósz

olgá

latá

ban

----

----

---

--

---

---

---

---

---

---

--

együ

ttmûk

.más

sze

rvek

kel,

civi

lekk

el,v

álla

lkoz

ókka

l,pá

lyáz

at

282

-vad

ásza

t,va

dgaz

dálk

odás

atu

rizm

usé

sre

kreá

ció

szol

gála

tába

n--

----

---

---

---

---

---

--

---

---

---

-eg

yüttm

ûk.m

áss

zerv

ekke

l,ci

vile

kkel

,vál

lalk

ozók

kal,

pály

ázat

IV

/4T

uriz

mus

fejle

szté

sip

rogr

am

283

-Tat

avo

nzer

õvel

bíró

ele

mei

köz

ép-é

sho

sszú

távú

fejl.

nem

zetk

özis

zintre

em

elés

epr

ogr.

----

----

--

együ

ttmûk

ödés

más

sze

rvek

kel,

civi

lekk

el,v

álla

lkoz

ókka

l

284

-V

ilágö

röks

égip

rogr

amk

ultu

rális

és

term

észe

tieg

yütte

ska

tegó

riába

n–

mar

ketin

g--

----

---

---

---

---

---

--

---

---

---

-eg

yüttm

ûk.m

áss

zerv

ekke

l,ci

vile

kkel

,vál

lalk

ozók

kal,

pály

ázat

285

-t

atai

élõ

vize

kre

ndsz

ere,

Élõ

Vize

kM

úzeu

ma

–m

arke

ting

----

----

---

--

---

---

---

---

---

---

--

együ

ttmûk

.más

sze

rvek

kel,

civi

lekk

el,v

álla

lkoz

ókka

l,pá

lyáz

at

286

-Ö

reg-

tóé

sa

tata

iVár

–m

arke

ting

----

----

---

--

---

---

---

---

---

---

--

együ

ttmûk

.más

sze

rvek

kel,

civi

lekk

el,v

álla

lkoz

ókka

l,pá

lyáz

at

287

-E

ster

házy

-kas

tély

és

körn

yeze

te-

mar

ketin

g--

----

---

---

---

---

---

--

---

---

---

-eg

yüttm

ûk.m

áss

zerv

ekke

l,ci

vile

kkel

,vál

lalk

ozók

kal,

pály

ázat

288

-m

alm

okú

tja,v

ízim

alm

okh

elyr

eállí

tása

,has

znos

ítása

–m

arke

ting

----

----

---

--

---

---

---

---

---

---

--

együ

ttmûk

.más

sze

rvek

kel,

civi

lekk

el,v

álla

lkoz

ókka

l,pá

lyáz

at

289

-K

álvá

riad

omb

term

észe

tvéd

elm

iérté

kei–

mar

ketin

g--

----

---

---

---

---

---

--

---

---

---

-eg

yüttm

ûk.m

áss

zerv

ekke

l,ci

vile

kkel

,vál

lalk

ozók

kal,

pály

ázat

290

-A

ngol

kert

ésk

örny

ezet

e(C

seke

-tó,K

ristá

ly-fü

rdõ,

Pál

mah

áz,J

enõ-

mal

om,s

zínpa

dst

b.)

----

----

---

--

---

---

---

---

---

---

--

együ

ttmûk

.más

sze

rvek

kel,

civi

lekk

el,v

álla

lkoz

ókka

l,pá

lyáz

at

291

-T

atai

Tav

aszé

sTa

taiÕ

szfe

sztiv

ál-

mar

ketin

g--

----

---

---

---

---

---

--

---

---

---

-eg

yüttm

ûk.m

áss

zerv

ekke

l,ci

vile

kkel

,vál

lalk

ozók

kal,

pály

ázat

292

-Tat

avo

nzer

õvel

bíró

ele

mei

köz

ép-é

sho

sszú

távú

fejl.

ors

zágo

ssz

intre

em

elés

epr

ogra

m

----

----

-

eg

yüttm

ûköd

ésm

áss

zerv

ekke

l,ci

vile

kkel

,vál

lalk

ozók

kal

293

-t

atai

óvá

ros

(Kos

suth

téré

skö

rnyé

ke)–

mar

ketin

g--

----

---

---

---

---

---

--

---

---

---

-eg

yüttm

ûk.m

áss

zerv

ekke

l,ci

vile

kkel

,vál

lalk

ozók

kal,

pály

ázat

294

-O

rszá

ggyû

lés

térh

aran

gláb

bal–

mar

ketin

g--

----

---

---

---

---

---

--

---

---

---

-eg

yüttm

ûk.m

áss

zerv

ekke

l,ci

vile

kkel

,vál

lalk

ozók

kal,

pály

ázat

295

-F

énye

s-fü

rdõ

Szab

adid

õ-é

sSp

ortk

özpo

nt–

mar

ketin

g--

----

---

---

---

---

---

--

---

---

---

-eg

yüttm

ûk.m

áss

zerv

ekke

l,ci

vile

kkel

,vál

lalk

ozók

kal,

pály

ázat

296

-Tat

aTu

riszti

kaiS

traté

giáj

a–

foly

amat

osfe

jlesz

tése

,éve

nkén

tibe

szám

olóv

al,c

élki

tûzé

sek:

--

----

---

---

---

---

---

--

---

---

---

-eg

yüttm

ûköd

ésm

áss

zerv

ekke

l,ci

vile

kkel

,vál

lalk

ozók

kal

Pr

ogra

m,a

lpro

gram

meg

neve

zése

,R

övid

-H

ossz

útáv

N

agyt

áv

meg

jegy

zés

a

fela

datj

elle

ge

és

közé

ptáv

eg

yüttm

ûköd

és

2-

5év

6-

10é

v10

-25

év

pály

ázat

ileh

etõs

ég

297

-a

ven

dégf

orga

lom

jele

ntõs

em

elés

epr

ogra

mok

kalé

ssz

állá

shel

yek

vála

szté

káva

l--

----

---

---

---

---

---

--

---

---

---

-eg

yüttm

ûk.m

áss

zerv

ekke

l,ci

vile

kkel

,vál

lalk

ozók

kal,

pály

ázat

298

-k

iem

elt(

soka

tköl

tõ)c

élcs

opor

tok

meg

jele

nése

,exk

luzív

hel

yek

ésp

rogr

amok

--

----

---

---

---

---

---

--

---

---

---

-eg

yüttm

ûk.m

áss

zerv

ekke

l,ci

vile

kkel

,vál

lalk

ozók

kal,

pály

ázat

299

-t

uris

ztika

ivál

lalk

ozás

okm

eger

õsíté

se,t

ováb

bfej

lesz

tése

--

----

---

---

---

---

---

--

---

---

---

-eg

yüttm

ûk.m

áss

zerv

ekke

l,ci

vile

kkel

,vál

lalk

ozók

kal,

pály

ázat

300

-a

vár

osa

rcul

atán

akk

edve

zõir

ányú

vál

tozta

tása

--

----

---

---

---

---

---

--

---

---

---

-eg

yüttm

ûk.m

áss

zerv

ekke

l,ci

vile

kkel

,vál

lalk

ozók

kal,

pály

ázat

301

-AT

ata-

Nesz

mél

yib

orút

és

aho

zzá

kapc

soló

dófe

jlesz

tése

km

egva

lósí

tása

--

----

---

---

---

---

---

--

---

---

---

-eg

yüttm

ûk.m

áss

zerv

ekke

l,ci

vile

kkel

,vál

lalk

ozók

kal,

pály

ázat

302

-nem

zetk

özig

asztr

onóm

iaie

gyüt

tes,

aG

asztr

olan

dm

egva

lósí

tása

--

----

---

---

---

---

---

--

---

---

---

-eg

yüttm

ûk.m

áss

zerv

ekke

l,ci

vile

kkel

,vál

lalk

ozók

kal,

pály

ázat

303

-atu

rizm

usa

ltern

atív

és

tem

atik

usfo

rmái

meg

jele

nése

–k

once

pció

--

----

---

---

---

---

---

--

---

---

---

-eg

yüttm

ûköd

ésm

áss

zerv

ekke

l,ci

vile

kkel

,vál

lalk

ozók

kal

304

-t

erm

észe

t-köz

eli,

kultu

rális

,val

lási

,élm

ény,

kon

fere

ncia

,öko

turiz

mus

--

----

---

---

---

---

---

--

---

---

---

-eg

yüttm

ûk.m

áss

zerv

ekke

l,ci

vile

kkel

,vál

lalk

ozók

kal,

pály

ázat

305

-s

portt

urizm

us(g

yalo

glás

,ker

ékpá

rozá

s,v

ízisp

orto

k,ú

szás

,gol

f,va

dász

at,h

orgá

szat

--

----

---

---

---

---

---

--

---

---

---

-eg

yüttm

ûk.m

áss

zerv

ekke

l,ci

vile

kkel

,vál

lalk

ozók

kal,

pály

ázat

306

-kon

fere

ncia

turiz

mus

elõ

segí

tése

pro

gram

okka

l--

----

---

---

---

---

---

--

---

---

---

-eg

yüttm

ûköd

ésm

áss

zerv

ekke

l,ci

vile

kkel

,vál

lalk

ozók

kal

307

-av

áros

ikór

házé

sre

ndel

õint

.épü

lete

inek

turis

ztika

icél

úha

szno

sítá

sa(ú

jlét

esíté

sut

án)

-

----

---

---

---

---

---

---

---

--

együ

ttmûk

ödés

más

sze

rvek

kel,

válla

lkoz

ókka

l,pá

lyáz

at

V.

GIE

SSW

EIN

SÁN

DO

RS

ZOCI

ÁLIS

ÉS

EGÉS

ZSÉG

ÜG

YIP

RO

GR

AM

V/

1Sz

olid

aritá

sié

ssz

ociá

lisp

rogr

ama

tata

iaké

rt

308

-szo

ciál

isté

rkép

kés

zítés

eés

foly

amat

osa

ktua

lizál

ás

----

----

---

--

---

---

---

---

---

---

--

együ

ttmûk

ödés

más

sze

rvek

kel,

civi

lsze

rvez

etek

kel

309

-szo

ciál

isje

lzõre

ndsz

erk

iépí

tése

--

----

---

---

---

---

---

--

---

---

---

-eg

yüttm

ûköd

ésm

áss

zerv

ekke

l,ci

vils

zerv

ezet

ekke

l

310

-szo

ciál

ise

llátó

inté

zmén

ybõ

víté

se,f

ejle

szté

sek

isté

rség

iszin

ten

----

----

---

--

---

---

---

---

---

---

--

együ

ttmûk

ödés

más

sze

rvek

kel,

civi

lsze

rvez

etek

kel

311

-

szoc

iális

étk

ezte

tés,

ház

iseg

ítség

nyúj

tás,

tám

ogat

ósz

olgá

latf

ennt

artá

sa

----

----

---

--

---

---

---

---

---

---

--

együ

ttmûk

ödés

más

sze

rvek

kel,

civi

lsze

rvez

etek

kel

312

-

érte

lmif

ogya

téko

sok

napp

alie

llátá

sare

ndsz

erfe

nnta

rtása

--

----

---

---

---

---

---

--

---

---

---

-eg

yüttm

ûköd

ésm

áss

zerv

ekke

l,ci

vils

zerv

ezet

ekke

l

313

-

csal

ádse

gíté

s,a

dóss

ágke

zelé

sis

zolg

álat

--

----

---

---

---

---

---

--

---

---

---

-eg

yüttm

ûköd

ésm

áss

zerv

ekke

l,ci

vils

zerv

ezet

ekke

l

314

-gye

rmek

jólé

tije

lzõre

ndsz

erk

iépí

tése

,fen

ntar

tása

--

----

---

---

---

---

---

--

---

---

---

-eg

yüttm

ûköd

ésm

áss

zerv

ekke

l,ci

vils

zerv

ezet

ekke

l

315

-kríz

ishe

lyze

tbe

kerü

ltcs

alád

oká

tmen

etio

tthon

alé

tesí

tése

--

----

---

---

---

---

---

--

---

---

---

-eg

yüttm

ûköd

ésm

áss

zerv

ekke

l,ci

vils

zerv

ezet

ekke

l

316

-utc

ai,l

akót

elep

iszo

ciál

ism

inta

proj

ektl

étre

hozá

sa

----

----

---

--

---

---

---

---

---

---

--

együ

ttmûk

ödés

más

sze

rvek

kel,

civi

lsze

rvez

etek

kel

317

-fog

lalk

ozta

tást

seg

ítõp

rogr

amok

,köz

hasz

núfo

glal

kozta

tás

----

----

---

--

---

---

---

---

---

---

--

együ

ttmûk

ödés

más

sze

rvek

kel,

civi

lsze

rvez

etek

kel

318

-haj

lékt

alan

ellá

tás,

nõi

nap

pali

mel

eged

õés

/vag

ysz

álló

léte

síté

se

----

----

---

--

---

---

---

---

---

---

--

együ

ttmûk

ödés

más

sze

rvek

kel,

civi

lsze

rvez

etek

kel

319

-fog

yaté

kkal

élõ

kse

gíté

se,m

egvá

ltozo

ttm

unka

képe

sség

ûek

tám

ogat

ása

----

----

---

--

---

---

---

---

---

---

--

együ

ttmûk

ödés

más

sze

rvek

kel,

civi

lsze

rvez

etek

kel

320

-egy

házi

szer

veze

tek,

lako

sság

iés

önsz

erve

zõdõ

cso

porto

kös

szef

ogás

ának

seg

ítése

--

----

---

---

---

---

---

--

---

---

---

-eg

yüttm

ûköd

ésm

áss

zerv

ekke

l,ci

vils

zerv

ezet

ekke

l

Pr

ogra

m,a

lpro

gram

meg

neve

zése

,R

övid

-H

ossz

útáv

N

agyt

áv

meg

jegy

zés

a

fela

datj

elle

ge

és

közé

ptáv

eg

yüttm

ûköd

és

2-

5év

6-

10é

v10

-25

év

pály

ázat

ileh

etõs

ég

321

-

Mál

taiS

zere

tets

zolg

álat

szo

ciál

isé

seg

yéb

tevé

keny

ségé

nek

tám

ogat

ása

---

---

---

---

---

---

--

---

---

---

-eg

yüttm

ûköd

ésm

áss

zerv

ekke

l,eg

yház

isze

rvez

etek

kel

322

-

„Otth

onS

egítü

nk”A

lapí

tván

ym

unká

jána

ktá

mog

atás

a--

---

---

--

---

---

---

---

---

---

--

együ

ttmûk

ödés

más

sze

rvek

kel,

civi

lsze

rvez

etek

kel

323

-

Ano

nim

alk

ohol

bete

gek

klub

jána

ktá

mog

atás

a--

---

---

--

---

---

---

---

---

---

--

együ

ttmûk

ödés

más

sze

rvek

kel,

civi

lsze

rvez

etek

kel

324

-

Sér

ültg

yerm

eka

csa

ládb

ank

lub

tám

ogat

ása

---

---

---

---

---

---

--

---

---

---

-eg

yüttm

ûköd

ésm

áss

zerv

ekke

l,ci

vils

zerv

ezet

ekke

l

325

-

éle

tmód

klu

bok,

éle

tvez

etés

itan

ácsa

dós

zerv

ezet

ekte

véke

nysé

géne

ktá

mog

atás

a--

---

---

--

---

---

---

---

---

---

--

együ

ttmûk

ödés

más

sze

rvek

kel,

civi

lsze

rvez

etek

kel

326

-

mun

kavé

gzés

t,m

unka

válla

lást

seg

ítõs

zolg

álta

táso

ktá

mog

atás

a--

---

---

--

---

---

---

---

---

---

--

együ

ttmûk

ödés

más

sze

rvek

kel,

civi

lsze

rvez

etek

kel

V/

2Cs

alád

-és

gyer

mek

tám

ogat

ásip

rogr

am

327

-Sze

ntE

rzsé

betA

lap

ata

taig

yerm

ekek

értp

rogr

amk

idol

gozá

sa,j

óváh

agyá

sa

----

----

eg

yüttm

ûköd

ésm

áss

zerv

ekke

l

328

-

hoss

zútá

vúg

ondo

skod

ás,e

gyüt

tmûk

ödés

av

áros

és

lako

sság

akö

zött

--

----

----

----

--

---

---

--

---

---

---

-eg

yüttm

ûköd

ésm

áss

zerv

ekke

l

329

-

Szen

tErz

sébe

tAla

pra

építe

ttpr

ogra

mk

ieg.

tám

ogat

ásir

ends

zere

ac

salá

dok

szám

ára

----

----

----

--

---

---

---

---

---

---

--

együ

ttmûk

ödés

más

sze

rvek

kel

330

-civ

ilsz

féra

bev

onás

ával

tová

bbig

yerm

ek-é

sifj

úság

itám

ogat

ásir

ends

zerk

once

pció

ja

----

----

eg

yüttm

ûköd

ésm

áss

zerv

ekke

l,ci

vils

zerv

ezet

ekke

l

331

-

gyer

mek

-és

ifjús

ágit

ámog

atás

iren

dsze

rbev

ezet

ése,

foly

amat

osfe

jlesz

tése

----

----

----

--

---

---

---

---

---

---

--

együ

ttmûk

ödés

más

sze

rvek

kel,

civi

lsze

rvez

etek

kel

V/

3A

váro

sa

tata

iidõ

sek

szol

gála

tába

np

rogr

am

332

-idõ

sek

otth

ona

fejle

szté

sip

rogr

amja

aK

isté

rség

iTöb

bcél

úTá

rsul

ássa

legy

üttm

ûköd

ve

----

----

eg

yüttm

ûköd

ésm

áss

zerv

ekke

l,ci

vile

kkel

,vál

lalk

ozók

kal

333

-

idõs

eko

tthon

alé

tesí

tése

több

kat

egór

iába

n,g

azda

sági

ala

pon

istö

bble

tszo

lg.-a

l

----

----

----

--

---

---

---

---

---

---

--

együ

ttmûk

ödés

más

sze

rvek

kel,

civi

lekk

el,v

álla

lkoz

ókka

l

334

-idõ

sgon

dozá

sa

jelzõ

rend

szer

esh

ázis

egíts

égny

újtá

stól

gon

dozó

-ápo

lási

ház

ig

----

----

----

----

---

---

---

--

---

---

---

-eg

yüttm

ûköd

ésm

áss

zerv

ekke

l,ci

vils

zerv

ezet

ekke

l

V/

4Ta

taie

gész

ségü

gyfe

jlesz

tése

pro

gram

335

-úje

gész

ségk

özpo

ntp

rogr

amja

–k

once

pció

kés

zítés

és

jóvá

hagy

ás

----

----

eg

yüttm

ûköd

ésm

áss

zerv

ekke

l

336

-ah

ázio

rvos

iés

fogo

rvos

ikör

zete

kfe

jlesz

tése

,bõv

ítése

--

----

----

----

---

---

---

---

---

---

---

--

együ

ttmûk

ödés

más

sze

rvek

kel

337

-

meg

elõz

õ,s

zûrõ

tevé

keny

ség

erõs

ítése

álta

láno

ssz

ûrõp

rogr

amok

bev

ezet

ésév

el

-

----

----

----

--

---

---

--

---

---

---

-eg

yüttm

ûköd

ésm

áss

zerv

ekke

l,ci

vils

zerv

ezet

ekke

l

338

-

kisg

yerm

ekek

szá

már

ain

gyen

es,v

agy

kedv

ezm

énye

s,tá

mog

atot

tvéd

õoltá

sok

-

----

----

----

--

---

---

--

---

---

---

-eg

yüttm

ûköd

ésm

áss

zerv

ekke

l,ci

vils

zerv

ezet

ekke

l

339

-

Egés

zség

esT

ata

prog

ram

–a

vár

osn

épeg

észs

égüg

yim

utat

óia

lapj

án

----

----

----

----

---

---

---

--

---

---

---

-eg

yüttm

ûköd

ésm

áss

zerv

ekke

l,ci

vils

zerv

ezet

ekke

l

340

-T

atai

Egé

szsé

gnap

oké

vent

e2

alka

lom

mal

--

----

----

----

---

---

---

---

---

---

---

--

együ

ttmûk

ödés

más

sze

rvek

kel,

civi

lsze

rvez

etek

kel

e341

-j

árób

eteg

sza

kren

delé

sfe

jlesz

tése

,bõv

ítése

--

----

----

----

---

---

---

---

---

---

---

--

együ

ttmûk

ödés

más

sze

rvek

kel

342

-aS

zt.E

rzsé

betK

órhá

z40

aktív

ágy

átk

iegé

szítj

üks

zülõ

szob

ával

,szü

lész

etiá

gyak

kal

----

----

----

----

-

eg

yüttm

ûköd

ésm

áss

zerv

ekke

l

343

-utó

gond

ozás

meg

erõs

ítése

are

habi

litác

iótó

lazá

polá

sik

órhá

zrés

zlegi

g

---

----

----

--

---

---

---

---

---

---

--

együ

ttmûk

ödés

más

sze

rvek

kel

344

-aze

gész

ségk

özpo

ntba

nho

spic

eré

szle

gki

alak

ítása

--

----

----

----

---

együ

ttmûk

ödés

más

sze

rvek

kel,

civi

lsze

rvez

etek

kel

Pr

ogra

m,a

lpro

gram

meg

neve

zése

,R

övid

-H

ossz

útáv

N

agyt

áv

meg

jegy

zés

a

fela

datj

elle

ge

és

közé

ptáv

eg

yüttm

ûköd

és

2-

5év

6-

10é

v10

-25

év

pály

ázat

ileh

etõs

ég

345

-úje

gész

ségk

özpo

ntlé

tesí

tés

újh

elye

n

---

----

----

--

----

----

----

----

---

---

---

--

együ

ttmûk

ödés

más

sze

rvek

kel

346

-csa

ládi

ntéz

et–

Csa

lád-

és

Háza

sság

véde

lmiK

özpo

ntp

rogr

amja

–k

once

pció

kid

olgo

zása

--

----

---

együ

ttmûk

ödés

más

sze

rvek

kel,

civi

lsze

rvez

etek

kel

347

-

átfo

góc

salá

dvéd

elem

,tes

ti-le

lkie

gész

ség

szol

gála

tam

inde

nko

rosz

tály

szá

már

a

-

----

----

----

--

---

---

--

---

---

---

-eg

yüttm

ûköd

ésm

áss

zerv

ekke

l,ci

vils

zerv

ezet

ekke

l

348

-kor

aife

jlesz

tési

köz

pont

létre

hozá

sak

isté

rség

iöss

zefo

gáss

al

----

----

----

----

---

---

---

--

---

---

---

-eg

yüttm

ûköd

ésm

áss

zerv

ekke

l,ci

vils

zerv

ezet

ekke

l

349

-Ter

més

zete

sÉl

etm

ódA

lapí

tván

yPr

imer

Pre

venc

iós

Prog

ram

inte

grál

ása,

tám

ogat

ása

----

----

----

----

---

---

---

--

---

---

---

-eg

yüttm

ûköd

ésm

áss

zerv

ekke

l,ci

vils

zerv

ezet

ekke

l

VI

.AM

EGVA

LÓSÍ

TÁS

ÚTJ

A

VI

/1A

kitö

rési

pon

tok,

pri

oritá

sok

meg

hatá

rozá

sa

350

-kap

csol

atok

és

ütem

ezés

aze

gyes

pro

gram

okba

n--

---

---

--

---

---

---

---

---

---

--

együ

ttmûk

ödés

más

sze

rvek

kel,

civi

lekk

el,v

álla

lkoz

ókka

l

351

-aza

zonn

al,k

evés

pén

zbõl

bei

ndíth

ató

prog

ram

okm

egha

táro

zása

,meg

való

sítá

sa

---

---

---

---

--

---

eg

yüttm

ûköd

ésm

áss

zerv

ekke

l,ci

vile

kkel

,vál

lalk

ozók

kal

352

-azö

nkor

mán

yzat

álta

ltám

ogat

ott,

más

oká

ltalv

égre

hajto

ttpr

ogra

mok

meg

való

sítá

sa

---

---

---

---

---

---

--

---

---

---

-eg

yüttm

ûköd

ésm

áss

zerv

ekke

l,ci

vile

kkel

,vál

lalk

ozók

kal

353

-röv

id-é

skö

zépt

ávú

(2-5

éve

nbe

lülm

egva

lósu

ló)p

rogr

amok

vég

reha

jtása

--

---

---

--

együ

ttmûk

ödés

más

sze

rvek

kel,

civi

lekk

el,v

álla

lkoz

ókka

l

354

-hos

szút

ávú

(6-1

0év

ala

ttm

egva

lósu

ló)p

rogr

amok

elin

dítá

sa

--

---

---

--

eg

yüttm

ûköd

ésm

áss

zerv

ekke

l,ci

vile

kkel

,vál

lalk

ozók

kal

355

-nag

ytáv

latb

an(1

0-25

év

alat

tmeg

való

suló

)pro

gram

okte

rvez

ése

---

---

---

-eg

yüttm

ûköd

ésm

áss

zerv

ekke

l,ci

vile

kkel

,vál

lalk

ozók

kal

ki

töré

sip

onto

k,p

riorit

ások

meg

hatá

rozá

sa

356

-Tat

aa

Vilá

görö

kség

rész

e-k

ultu

rális

és

term

észe

tiör

öksé

gka

t.–

prio

ritás

okm

egha

t.--

---

--

---

--

---

eg

yüttm

ûköd

ésm

áss

zerv

ekke

l,ci

vile

kkel

,vál

lalk

ozók

kal

357

-nag

yte

lepü

lésf

ejl.

akci

ók,ö

ssze

függ

õeg

yütte

sek

reko

nstru

kció

ja–

prio

ritás

okm

egha

t

---

--

--

---

-

---

--

együ

ttmûk

ödés

más

sze

rvek

kel,

civi

lekk

el,v

álla

lkoz

ókka

l

358

-egy

esé

püle

treko

nstru

kció

k–

prio

ritás

okm

egha

táro

zása

---

--

--

---

-

---

--

együ

ttmûk

ödés

más

sze

rvek

kel,

civi

lekk

el,v

álla

lkoz

ókka

l

359

-am

egér

kezé

she

lyei

,tem

atik

usú

tvon

alak

,vár

osm

arke

ting

–pr

iorit

ások

meg

hatá

rozá

sa

---

---

---

---

---

---

--

eg

yüttm

ûköd

ésm

áss

zerv

ekke

l,ci

vile

kkel

,vál

lalk

ozók

kal

360

-lak

ótel

epek

reha

bilit

áció

ja–

prio

ritás

okm

egha

táro

zása

--

---

---

--

---

---

---

-

együ

ttmûk

ödés

más

sze

rvek

kel,

civi

lekk

el,v

álla

lkoz

ókka

l

a

min

denk

oriö

nkor

mán

yzat

cik

luso

kon

átív

elõ

fela

data

i

361

-ac

iklu

sra

meg

foga

lmaz

ottG

azda

sági

Pro

gram

ban

aM

agya

ry-te

rvfi

gyel

embe

vét

ele

----

---

--

-

---

együ

tmûk

ödés

más

sze

rvek

kel

362

-azé

venk

énti

költs

égve

tésb

ena

Mag

yary

-terv

hezs

züks

éges

forrá

sok

bizto

sítá

sa

--

--

--

-

--

--

--

-

--

--

--

eg

yüttm

ûköd

ésm

áss

zerv

ekke

l

VI

/2T

atai

pén

zügy

iala

pok

fenn

tart

ása,

tová

bbfe

jlesz

tése

363

-Okt

atás

iala

p-

--

--

--

--

--

--

-

--

--

--

-

együ

tmûk

ödés

más

sze

rvek

kel

364

-Spo

rtAl

ap

--

--

--

-

--

--

--

-

--

--

--

-

együ

ttmûk

ödés

más

sze

rvek

kel

365

-Csa

ládt

ámog

atás

Ala

p–

Szen

tErz

sébe

tAla

pa

Tata

iGye

rmek

ekér

t-

--

--

--

-

--

--

--

--

--

--

-

együ

tmûk

ödés

más

sze

rvek

kel

Pr

ogra

m,a

lpro

gram

meg

neve

zése

,R

övid

-H

ossz

útáv

N

agyt

áv

meg

jegy

zés

a

fela

datj

elle

ge

és

közé

ptáv

eg

yüttm

ûköd

és

2-

5év

6-

10é

v10

-25

év

pály

ázat

ileh

etõs

ég

366

-Mun

kahe

lyte

rem

tési

és

Válla

lkoz

ásfe

jlesz

tési

Ala

p-

--

--

--

-

--

--

--

-

--

--

--

eg

yüttm

ûköd

ésm

áss

zerv

ekke

l

367

-Köz

mun

kaé

sKö

zhas

znú

Mun

kaA

lap

--

--

--

--

--

--

--

--

--

--

-

együ

tmûk

ödés

más

sze

rvek

kel

368

-Szo

ciál

is,G

yerm

ekvé

delm

i,Eg

észs

égvé

delm

iés

Ifjús

ágiA

lap,

ebb

õl

--

--

--

--

--

--

--

--

--

--

-

együ

ttmûk

ödés

más

sze

rvek

kel

369

-

önál

lóE

gész

ségü

gyiA

lap

létre

hozá

sa

--

--

--

--

--

--

--

-

--

--

--

eg

yütm

ûköd

ésm

áss

zerv

ekke

l

370

-

önál

lóS

zoci

ális

Ala

plé

treho

zása

-

--

--

--

-

--

--

--

-

--

--

--

eg

yüttm

ûköd

ésm

áss

zerv

ekke

l

371

-Vár

osfe

jlesz

tési

Ala

p-

--

--

--

--

--

--

-

--

--

--

-

együ

tmûk

ödés

más

sze

rvek

kel

372

-Kör

nyez

etvé

delm

iAla

p-

--

--

--

-

--

--

--

-

--

--

--

eg

yüttm

ûköd

ésm

áss

zerv

ekke

l

373

-Kul

turá

lisA

lap

--

--

--

--

--

--

--

-

--

--

--

eg

yüttm

ûköd

ésm

áss

zerv

ekke

l

VI

/3A

vár

ose

gész

ének

bev

onás

a

374

-erõ

sci

vils

zekt

or,e

gyüt

tmûk

ödés

rend

szer

ének

tová

bbfe

jlesz

tése

-

--

--

--

-

--

--

--

-

--

--

--

eg

yüttm

ûköd

ésc

ivil

szer

veze

tekk

el

375

-rés

zönk

orm

ányz

atis

áglé

treho

zása

,maj

dfo

koza

tos

erõs

ítése

-

--

--

--

--

--

--

-

--

--

--

-

együ

ttmûk

ödés

rész

önko

rmán

yzat

okka

l

376

-azé

venk

énti

költs

égve

tési

terv

ezés

foko

zato

skö

zöss

égib

evon

ássa

l-

--

--

--

-

--

--

--

-

--

--

--

eg

yüttm

ûköd

ésm

áss

zerv

ekke

l,ci

vils

zerv

ezet

ekke

l

377

-bef

ekte

tõk,

inté

zmén

yek,

gaz

dasá

giv

álla

lkoz

ások

bev

onás

are

ndsz

erén

ekk

idol

gozá

sa

--

--

--

--

--

--

--

-

--

--

--

eg

yüttm

ûköd

ésm

áss

zerv

ekke

l,vá

llalk

ozók

kal

186


A MAGYARYTERV TARTALOMJEGYZÉKE

Elõszó – Michl József polgármester . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5Köszönet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7A Magyaryterv társadalmi vitájának menetrendje 2007. oktnov. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9Ki volt Magyary Zoltán, programunk névadója? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .11Magyary Zoltán: Mi lesz Tatatóvárosból? Tatatóváros a jövõben. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13Tata fejlõdésének komplex programja – alapelvek. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .37Tata fejlõdése 19382008. Helyzetkép. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 41A Magyary Zoltán társadalom és településfejlesztési, igazgatásszervezési, helyi gazdaságfejlesztési terv elemei. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 46

I. Mikoviny Sámuel vizek és zöldfelületek program . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .50 I/1 Tata az élõ vizek városa program . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 51 I/2 Tatai zöld táj program . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .55

II. Fellner Jakab településfejlesztési program . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .66 II/1 Tata szíve program . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .70 II/2 Tatai és tóvárosi fõutcák és fõterek fejlesztési program . . . . . . . . . . . . .73 II/3 A megérkezés helyei, tematikus útvonalak program. . . . . . . . . . . . . . . . .75 II/4 A Tata és Tóváros közötti terület új életre keltése program . . . . . . . . 81 II/5 A Május 1. út rehabilitációja program. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .83 II/6 Kertváros, Újhegy, Agostyán, Nagykert alközpontjainak kialakítása program . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 84 II/7 A lakótelepek rehabilitációja, rekonstrukciója program. . . . . . . . . . . .86 II/8 Tata közlekedésének rekonstrukciója, akadálymentesítési programja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .88 II/9 Városüzemeltetési és infrastruktúrafejlesztési, Bláthy Ottó energetikai program . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .95

187

T a T a 2 0 0 8

III. Öveges József oktatási, kulturális, sport, család és ifjúsági program. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 103 III/1 Tudásalapú városfejlesztés, Tata iskolaváros fejlesztési program . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 104 III/2 Tata a kultúra városa . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 114 III/3 Tata gyermekbarát és ifjúsági programja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .123 III/4 „Magyar gyümölcs – magyar kert – magyar táj” program. . . . . . . . . 126

IV. Esterházy gazdaságfejlesztési program . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 129 IV/1 Munkahelyteremtési program. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 130 IV/2 Tatai iparfejlesztési program . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 134 IV/3 Tatai mezõ és erdõgazdálkodásfejlesztési program . . . . . . . . . . . . . 138 IV/4 Tatai turizmusfejlesztési program . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 141

V. Giesswein Sándor szolidaritási program . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .147 V/1 Szolidaritási és szociális program a tataiakért . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .147 V/2 Család és gyermektámogatási program . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 151 V/3 A város a tatai idõsek szolgálatában program. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .153 V/4 A tatai egészségügy fejlesztése program . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .155

VI. A megvalósítás útja. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 161 VI/1 A kitörési pontok, prioritások meghatározása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 161 VI/2 Tatai pénzügyi alapok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 165 VI/3 A város egészének bevonása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 165

A Magyarytervhez észrevételt, javaslatot tevõk névsora . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 168

A Magyaryterv programjai és alprogramjai. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .170

magyary-terv tata

Documents