magyar sebész társaság sebészeti · pdf file11.10–11.20 a...

MAGYAR SEBÉSZ TÁRSASÁG

SEBÉSZETI ENDOSZKÓPOS

SZEKCIÓ

XII. KONGRESSZUSA

Program

Sárvár, Hotel Park Inn

2007. október 26–27.

2

A kongresszus védnökei:

Prof. Dr. Nagy Attila a Magyar Sebész Társaság elnökeProf. Dr. Horváth-Örs Péter a Magyar Sebész Társaság volt elnökeProf. Dr. Kupcsulik Péter a Magyar Sebész Társaság leendõ elnökeProf. Dr. Jakab Ferenc a Sebész Szakmai Kollégium elnökeProf. Dr. Bátorfi József a Sebészeti Endoszkópos Szekció elnöke

A kongresszus elnöke:

Prof. Dr. Gál IstvánTel: 06-37-320-180, Fax: 06-37-320-180

Mobil: 06-30-9150-552e-mail: [email protected]

A kongresszus idõpontja:

2007. október 26-27.

A kongresszus helyszíne:

Sárvár, Hotel Park Inn

A kongresszus hivatalos nyelve:

magyar (kivéve külföldi elõadókat)

A tudományos bizottság tagjai:

Dr. Bálint András Dr. Oláh TiborDr. Bátorfi József Dr. Sándor JózsefDr. Gál István Dr. Svébis MihályDr. Hajdú Zoltán Dr. Tihanyi TiborDr. Lázár György Dr. Wéber György

A kongresszus szervezõje:

Convention Budapest KftBagdi Károly ügyvezetõ igazgató

✉ H-1461 Budapest, Pf. 11.☎: 06-2990184, Fax: 06-1-2990187

e-mail: [email protected]

Sárvár, Magyar Sebész TársaságHotel Park Inn Sebészeti Endoszkópos Szekció2007. október 26–27. XII. Kongresszusa

3

Támogatók, kiállítók

Fôszponzor:

Ethicon & Ethicon Endo-Surgery

Kiállítók:

Anamed. Kft.B.Braun Kft.

CAL+MED Hungary Kft.Coloplast A/S Magyarországi Képviselet

Dutchmed Kft.Karl Storz GmbH & CO KG

Medline Kft.Nycomed Pharma Kft.

RB MED Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.Tyco Healthcare ECE Magyarországi

Fióktelepe / Covidien

Egyéb támogató:

Speeding Kft.

Köszönjük támogatásukat!


4

Program

2007. október 25. csütörtök

17.00 Érkezés, regisztrálás a kongresszus helyszínén

Kongresszust megelõzõ gyakorlati kurzus: Hasfali és lágyéksérvek laparoszkópos kezelése

Helyszín: PTE ÁOK Sebészeti Oktató és Kutató Intézet7624 Pécs, Kodály Zoltán u.20

10.00 Érkezés, regisztrálás

10.10 Hasfali sérvek laparoszkópos kezelése-indikáció,

mûtéti technika

Elõadó: Prof. Dr. Wéber György

10.30 Élõ állatokon mûtéti demonstráció és gyakorlás

Oktatók: Prof. Dr. Wéber György, Dr. Baracs József

12.00 Ebéd

12.30 Lágyéksérvek laparoszkópos kezelése-technikai

részletek

Elõadó: Prof. Dr. Bátorfi József

12.50 Élõ állatokon mûtéti demonstráció és gyakorlás

Oktatók: Prof. Dr. Bátorfi József, Dr. Kolonics Gyula

15.00 Tanfolyam zárás, értékelés

Utazás Sárvárra egyénileg a MST SES Kongresszusra


5

2007. október 26. péntek

7.30–9.00 Érkezés, regisztrálás

9.00–9.30 Megnyitó, üdvözlések

Elnökség:

Prof. Dr. Nagy Attilaa Magyar Sebész Társaság elnökeProf. Dr. Horváth Örs Pétera Magyar Sebész Társaság volt elnökeProf. Dr. Kupcsulik Pétera Magyar Sebész Társaság leendõ elnökeProf. Dr. Jakab Ferenc a Sebész Szakmai Kollégium elnökeProf. Dr. Bátorfi Józsefa Sebészeti Endoszkópos Szekció elnökeProf. Dr. Gál Istvána kongresszus elnöke

9.30–10.00 Dr. Veres János emlékelõadásA laparoszkópos sebészet másfél évtizede

osztályunkon

Dr. Bende Sándor

10.30–12.00 PLENÁRIS I.

Kerekasztal: A minimálisan invazív sebészeti

technikák új lehetõségei

Moderátor: Prof. Dr. Bátorfi József

Transzlumenális sebészet

Prof. Dr. Sándor József

Robottechnika a sebészetben

Dr. Bálint Amdrás

Robottechnika a nõgyógyászatban

Prof. Dr. Rákóczi István


6

Az endoszkópos képalkotás új technológiái:

HDTV,NBI, PDD

Ránky Péter(Anamed Kft).

12.00–13.00 Ebédszünbet

13.00–13.30 Symposium (Johnson & Johnson)

Flexibilitás a haladó laparoszkópos sebészetben

Prof. Dr. Horváth Örs Péter

13.30–15.00 PLENÁRIS II.

Kerekasztal: A minimálisan invazív colorectalis

sebészet Magyarországon

Moderátor: Prof. Dr. Kupcsulik Péter

Neoadjuváns kezelés utáni TEM mûtétek

eredményei

Prof. Dr. Nagy Attila

Laparoszkópos vastagbélsebészet – géppel vagy

gép nélkül

Dr. Bezsilla János

Kézzel-asszisztált laparoszkópos technika

(HALS)-pro és kontra

Prof. Dr. Gál István

A colorectalis daganatok minimálisan invazív

sebészete; oncológiai vonatkozások

Prof. Dr. Lázár György

A minimálisan invazív colorectalis beavatkozások

finanszírozása

Dr. Oláh Tibor


7

A minimálisan invazív colorectalis beavatkozások

költséghatékonysága

Dr. Svébis Mihály

15.00–15.30 Kávészünet

15.30–17.00 „A” SZEKCIÓ

Üléselnökök: Prof. Dr. Kis János, Dr. Márkus Béla

15.30–15.40 Transvaginális specimen eltávolítással végzett

rectosigmoidalis resectio és hysterectomia

Papp A., Lukovich P., Déry L., Kupcsulik P.SE I. sz. Sebészeti Klinika, Budapest

15.40–15.50 Peritonealis dializáló (Tenckhoff)katéter

laparoscopos implantációja (Esetismertetés)Regõczi T., Bálint A., Csaba J., Pfahler P.Szent Imre Kórház, Budapest

15.50–16.00 Laparoszkópos cysto-gastrostomia

Berencsi A., Botos Á., Bezsilla J., Sikorszki L., Temesi R.B.A.Z. Megyei Kórház, Miskolc

16.00–16.10 Hem-o-lok Klippel végzett laparoscopos

appendectomia

Tihanyi M.Bajai Kórház, Baja

16.10–16.20 Appendix mucokele laparoszkópos mûtéti

megoldása

Temesi R., Temesi Á., Bezsilla J., Botos Á., Sikorszki L.,Berecz J., Berencsi A., Vida G., Bende S.B.A.Z. Megyei Kórház, Miskolc

16.20–16.30 Laparoszkópos lágyéksérv mûtét kapocs nélkül

Gyõri A., Szemes L., Schönfeld J., Wéner G.Balassa János Kórház, Szekszárd


8

16.30–16.40 TAPP hernioplasztika osztályunk elmúlt 5 éves

anyagában

Sikorszki L., Bezsilla J., Botos Á., Vida G., Berencsi A.,Temesi R., Bende S.B.A.Z. Megyei Kórház, Miskolc

16.40–16.50 Hasfali sérvek laparoszkópos rekonstrukciója

Sikorszki L., Bezsilla J., Botos Á., Berecz J., Temesi R.,Bende S.B.A.Z. Megyei Kórház, Miskolc

16.50–17.00 Új kollagén háló használata hasfali sérvek

kezelésében: Surgisis Gold

Horváth Sz., Baracs J., Wéber Gy.PTE ÁOK Sebészeti Oktató és Kutató Intézet,Sebészeti Klinika, Pécs

15.30–17.00 „B” SZEKCIÓ

Üléselnökök: Dr. Szegedi Zoltán, Dr. Paszt Attila

15.30–15.40 Hasüregi-retroperitonealis ritka tumorok

laparoszkópos sebészete

Bezsilla J., Botos Á., Sikorszki L., Cseh I., Vida G.,Bende S. B.A.Z. Megyei Kórház, Miskolc

15.40–15.50 Nyombélfekély perforációk laparoszkópos

ellátása

Sikorszki L., Bezsilla J., Botos Á., Berencsi A., Temesi R., Bende S.B.A.Z. Megyei Kórház, Miskolc

15.50–16.00 Gyomordaganatok miatt végzett laparoszkópos

mûtétek

Bezsilla J., Botos Á., Sikorszki L., Cseh I., Vida G.,Bende S.B.A.Z. Megyei Kórház, Miskolc


9

16.00–16.10 Laparoscopos cholecystectomiáink 7667 mûtét

elemzése

Szabó Á., Szegedi Z., Hajdú Z., Kathy S.Kenézy Gyula Kórház, Debrecen

16.10–16.20 Laparoscopos appendectomiával szerzett egy

éves tapasztalataink

István M., Hóbor B.Komlói Kórház, Komló

16.20–16.30 A mellékvese minimál invazív sebészete: a

laparoszkópos és a retroperitonealis

adrenalectomiák összehasonlító vizsgálata

Paszt A., Balogh Á., Szentpáli K., Lázár Gy.SZTE Sebészeti Klinika, Szeged

16.30–16.40 Akut sebészeti laparoszkópia

Dede K., Mersich T., Atkári B., Papp H., Jakab F.Uzsoki utcai Kórház, Budapest

16.40–16.50 Gastric-band mûtét szövõdményeként kialakuló

slippage laparoszkópos megoldása

Bende J.Péterfy Sándor utcai Kórház, Budapest

16.50–17.00 Laparoszkópos gyomorszûkítõ gyûrû

beültetésével szerzett tapasztalataink. Az elsõ

100 mûtét eredményeinek összefoglalása

Tanyi M., Damjanovich L.DE OEC Sebészeti Intézet, Debrecen

20.00 Bankett vacsora


10

2007. okbóber 27. szombat

8.30–10.00 PLENÁRIS III.

Kerekasztal: A minimálisan invazív technikák

oktatása Magyarországon

Moderátor: Prof. Dr. Tihanyi Tibor

A szimulációs technológia integrálása a

minimálisan-invazív sebészeti beavatkozások

oktatásába – nyugat európai tapasztalatok

Mathias Kremer(Speeding Kft.)

A szimulációs sebészeti oktatás jelenlegi

helyzete és lehetõségei

Prof. Dr. Boros Mihály

A minimálisan invaziv technikák oktatásának

tapasztalatai a DE OEC-n a 2007. évi sebész

rezidens oktatás. „Mûtéttani alapismeretek”

törzsképzés kapcsán

Prof. Dr. Mikó Irén

Laparoszkópos technikák oktatásának szerepe a

minõségbiztosításban

Prof. Dr. Wéber György

Etikai és medico-legalis szempontok az

endoszkópos sebészet oktatásában

Dr. Harsányi László

10.00–10.20 Kávészünet


11

10.20–12.30 „C” SZEKCIÓ

Üléselnökök: Prof. Dr. Hajdú Zoltán, Dr. Kecskés László

10.20–10.30 A spontán PTX video-asszisztált thoracoscopos

sebészetének (VATS) 12 éves tapasztalatai

Stankovics P., Kecskés L., Bátor Gy., Füredi Á., Gehér P., Kiss B.Markusovszky Kórház, Szombathely

10.30–10.40 A pectus excavatum minimálisan invazív NUSS

mûtétével szerzett tapasztalataink

Kecskés L., Kiss B., Tóth L., Sárközi S.Markusovszky Kórház, Szombathely, Kaposi MórKórház, Kaposvár, Heim Pál Gyermekkórház, Budapest

10.40–10.50 A pectus excavatum minimal invaziv sebészi

kezelésérõl

Sz. Kiss S., Veres L., Kollár S., Szentkereszty Zs.DE OEC Sebészeti Intézet, Debrecen

10.50–11.00 A mellkasi echnococcus cystak VATS kezelése

Veres L., Boros M., Takács I. DE OEC Sebészeti Intézet, Debrecen

10.40–10.50 VATS mûtétek szerepe a mediastinalis kórképek

diagnosztikájában és sebészi kezelésében

(2002–2007)

Füstös L., Kovács K., Svébis M.Bács-Kiskun Megyei Kórház, Kecskemét

10.50–11.00 Laparoszkópos antireflux mûtét szerepe a

Barrett-nyelõcsõ kezelésében

Simonka Zs., Tiszlavicz L., Németh I., Szentpáli K.,Paszt A., Pethõ I., Izbéki F., Rosztóczy A., Wittman T.,Lázár Gy.SZTE Sebészeti, Klinika, Pathológiai Intézet, I. szBelgyógyászati Klinika, Szeged


12

11.00–11.10 Késõi, iatrogén gyomorürülési akadályt okozó

rekeszsérv sikeresen operált esete

Géczi T., Paszt A., Ábrahám Sz., Simonka Zs., Lázár Gy.SZTE Sebészeti Klinika

11.10–11.20 A hiatus hernia laparoscopos rekonstrukciója

háló implantátummal

Bálint A., Máté M., Dubecz A.Szent Imre Kórház, Budapest

11.20–11.30 Életminõség javulás laparoszkópos anti-reflux

mûtétet követõen

Orosz L., Kanyári Zs., Klicsu L., Damjanovich L. DE OEC Sebészeti Intézet, Debrecen

11.30–11.40 Ritka gyomortumorok minimál invazív kezelése

a preoperativ diagnosztika eredményeinek

birtokában

Kincses Zs., Kanyári Zs., Juhász B., Sasi Szabó L.,Antek Cs., Damjanovich L. DE OEC Sebészeti Intézet, Debrecen

10.20–11.50 „D” SZEKCIÓ

Üléselnökök: Dr. Szentléleky Károly, Dr. Kolonics Gyula

10.20–10.30 Complications during laparoscopic

cholecystectomy

Cvijanovic R., Farkas E., Ivanov D., Korica M. Clin Center of Vojvodina, Novi Sad, Health Center „Dr. Gere Istvan” Senta, Serbia

10.30–10.40 Laparoszkópos epeútsebészet

Botos Á., Bezsilla J.,Sikorszki L., Bende S.B.A.Z. Megyei Kórház, Miskolc

10.40–10.50 A transzperitonealis laparoszkópos

adrenalektomia (TLA) szövõdményei és a

megelõzés lehetõségei

Juhász F., Kanyári Zs., Gyõry F., Damjanovich L.DE OEC Sebészeti Intézet, Debrecen


13

10.50–11.00 A mellékvese megbetegedések mûtéti kezelése

osztályunkon

Jáné Z., Jáger L., Márkus B., Nádasi G., Pintér G.Markusovszky Kórház, Szombathely

11.00–11.10 Az általunk módosított Morinaga szerinti DGHAL

mûtét 5 éves tapasztalatai

Rakos Gy, Dombi I., Larnsak G., Köves I., Bíró Z.,Rakos G.Önkormányzati Kórház, Sárvár

11.10–11.20 Parathyreoidea adenoma eltávolítása video-

asszisztált technikával

Gál I., Bálint A., Szabó L., Bolgár Gy.Bugát Pál Kórház, Gyöngyös

11.20–11.30 Subfascialis endoscopos perforans ligatura

(SEPS) helye a krónikus vénás elégtelenség

kezelésében

Vizsy L., Kolonics Gy., Bátorfi J.MJV. Kórház, Nagykanizsa

11.30–11.40 Laparoszkópos rectopexia

Szegedi Z., Tóth D., Hajdu Z., Szabó A.Kenézy Gyula Kórház, Debrecen

11.40–11.50 Külünösen nagy, scrotalis sérvek laparoszkópos

ellátása

Kolonics Gy., Vizsy L., Bátorfi J. MJV Kórház, Nagykanizsa

11.50–12.10 Tesztírás

12.10–13.10 Ebédszünet

13.10–14.00 Vezetõségválasztó közgyûlés

Elnöki beszámoló

Prof.Dr. Bátorfi József

14.00 Zárszó

17.00 Koszorúzás Kapuváron a Veres János

emlékszobornál


14

TRANSVAGINALIS SPECIMEN ELTÁVOLÍTÁSSAL VÉGZETT LAPAROSCOPOS RECTOSIGMOIDEALIS RESECTIO ÉS HYSTERECTOMIA

Papp András, Lukovich Péter, Déry Levente, Kupcsulik PéterSemmelweis Egyetem I. sz. Sebészeti Klinika

Bevezetés: A malignus és benignus betegségek kapcsán végzett lapa-roscopos rectosigmoidealis resectiók, valamint a különbözõ indikációkkalvégzett és laparoscoposan asszisztált hysterectomia ismert eljárások. Azegy ülésben történt két beavatkozás során az érintett szervek eltávolításaa hüvelycsonkon keresztül lehetséges. Az utóbbi technikával kapcsolatosirodalom igen szerény.

Eset és módszer: Az 52 éves beteg esetében a mûtét javallatát képzõmalignus sigmatumor infiltrálta az uterust, ezért a laparoscopos rectosig-moidealis resectio során egy ülésben és egy blokkban totál hysterectomi-át is végeztünk, a speciment pedig transvaginalisan távolítottuk el. A hü-velycsonk laparoscopos zárása után intracorporalis circularis gépi anasto-mosis készült. A beavatkozáshoz 3 db 10 és 1 db 12 mm-es trokárt hasz-náltunk, minilaparotomiára nem volt szükség.

Eredmények: Posztoperatív szövõdményt nem észleltünk, a passagea 2. napon indult, a vaginalis draint a 3. napon távolítottuk el, a beteg az5. napon távozott. Jelenleg onkológiai kezelés alatt áll.

Következtetések: A komplex mûtét során a transvaginalis specimeneltávolítás észszerû: minimális hasfali traumával és maximális kozmetikaieredménnyel, rövid hospitalisatóval jár. Onkológiai radikalítása a nyitottmûtéttel azonos, de a transvaginalis eltávolítás felveti esetleges tumorsejtimplantatio lehetõségét. A módszer gyakorlott laparoscopos colorectalissebészeti képzettséget kíván.


15

PERITONEÁLIS DIALIZÁLÓ (TENCKHOFF) KATÉTER LAPAROSCOPOS IMPLANTÁCIÓJA –

ESETISMERTETÉS EGYÜLÉSES L.C. ILL. LAPAROSCOPPAL VÉGZETT BEÜLTETÉSRÕL

Regõczi Tamás, Bálint András, Csaba János, Pfahler PálFõvárosi Önkormányzat Szent Imre Kórház,

Operatív Szakmák Mátrix Szervezete

A krónikus veseelégtelenség feltétlenül kezelendõ. A betegség súlyos-bodásával nélkülözhetetlenné válik valamiféle vesepótló kezelés, a mûve-se, azaz haemo- vagy peritoneális dialízis vagy vese transzplantáció.

A peritoneális dialízis során a hashártya mûködik féligáteresztõ memb-ránként.

A peritoneum felületéhez a szükséges dializáló folyadékot a korábbanbeültetett hasi katéteren (Tenckhoff) keresztül jutatjuk el.

Intézményünkben 2001 óta végezzük a katéter beültetést, mostanratöbb, mint 80 beteg alkalmazza vesepótlás részeként.

Elõadásunkban bemutatjuk az általunk alkalmazott mûtéttechnikai lé-péseket a hagyományos módon, ill. egy esetet laparoscopos technikával.Betegünk extrém túlsúlyos, panaszokat okozó epekövessége volt és ideá-lis vesepótlásként Tenckhoff katéteren keresztül történõ peritoneális dialí-zis volt tervezett. Az operáció altatásban történt, minimál invazív megol-dásként együléses laparoscopos cholecystectomiát és laparoscopos Tenck-hoff katéter beültetést végeztünk.

Ezen esetet követõen merültek fel új kérdések, értékeltük át a hagyo-mányos technikát, szélesítettük ki a laparoscopos megoldás indikációs kö-rét.


16

LAPAROSZKÓPOS CYSTO-GASTROSTOMA

Berencsi Attila, Botos Ákos, Bezsilla János, Sikorszki László, Temesi RitaB.A.Z. Megyei Kórház, Általános Sebészeti Osztály

A pancreas pseudocysta kezelésének lehetõségei a „klasszikus” sebé-szi megoldás, azaz a belsõ drainage. Ezen kívûl alkalmazzák még az en-doszkópos belsõ drainage-t és a laparoszkópos sebészi belsõ drainage- tA laparoszkópos mûtéti típusok közé tartozik a retrogastrikus, a bursamegnyitásával illetve a mini laparoscopos, transgastrikus ballon porton át,s az általunk is preferált elülsõ fali gastrotómián át végzett belsõ drainage( laparoszkópos Juras mûtét). Négy esetben végeztünk sikeres laparoszkó-pos Juras mûtétet, egy alkalommal vérzéses szövõdmény miatt reoparációtörtént. Egy eset kapcsán prezentáljuk a módszer kivitelezését. Vélemé-nyünk szerint a pancreas pseudocysták sebészi megoldására a módszer jó,könnyen kivitelezhetõ, és a minimál invasivitás elõnyeit is biztosítja.


17

HEM-O-LOK KLIPPEL VÉGZETT LAPAROSCOPOS APPENDECTOMIA

Tihanyi MiklósBajai Kórház Sebészet

Az elmúlt években hazánkban is csökkent az appendicitis miatt vég-zett mûtétek száma, azonban évente így is mintegy 13-15 ezer appendec-tomia elvégzésére kerül sor. A jelentõs morbiditás és a perforációval járóesetekben magas mortalitás miatt nagy jelentõsége van a korai helyes di-agnózis felállításának és a mûtét elvégzésének. Elsõsorban a fiatal nõk kis-medencei gyulladásos kórfolyamatainak differenciál diagnosztikája okoz-hat sok problémát. A laparoscopia mind a diagnózis felállításában mind amûtét kivitelezésében fontos szerepet játszik. A laparoscopos appendec-tomia a minimálisan invazív mûtétek jól ismert elõnyeit nyújtja, ennek el-lenére a módszer nem terjedt el eléggé. 7 éves beteganyagunk tapaszta-latait ismertetjük, egyszerû és megbízható mûtéti technikát bemutatva alaparoscopos appendectomia hazai elterjedéséhez kívánunk hozzájárulni.


18

APPENDIX MUCOKELE LAPAROSZKÓPOS MÛTÉTI MEGOLDÁSA

Temesi Rita, Bezsilla János, Botos Ákos, Sikorszki László, Berecz János,Berencsi Attila, Vida Gábor, Bende Sándor

B.A.Z. Megyei Kórház, Általános Sebészeti Osztály

A mucokele mucinnal telt, tágult, egy-, vagy többrekeszû üreg, amelyritka az appendixben. A betegség legtöbbször tünetmentes, gyakran mel-lékleletként kerül felismerésre. Malignus elváltozások kizárása céljábólrészletes kivizsgálást igényel. A sebészi kezelés a mûtéti lelettõl, illetve aszövettani feldolgozástól függõen appendectomiától a jobb oldali hemi-colectomiáig terjed.

Elõadásunk célja, hogy áttekintsük a betegség klinikumát, diagnoszti-kus lehetõségeit, valamint saját tapasztalataink figyelembe vételével a mû-téti megoldásokat. Öt beteget mutatunk be, kiknél három esetben jobbalhasban tapintható fájdalmatlan rezisztencia, egy esetben bizonytalanjobb alhasi fájdalmak, egy esetben hasi fájdalmak, fokozódó hasmenésmiatt indult kivizsgálás, melynek során hasi ultrahang és CT vizsgálatokfelvetették a mucokele lehetõségét. Kolonoszkópos vizsgálat intraluminá-lis eltérést nem talált. Két esetben intraluminalis bedomborodást látszott.Laparoszkópos explorációt követõen két esetben laparoszkóppal asszisz-tált coecumkúp reszekciót két esetben laparoszkópos appendectomiát ésegy esetben laparoszkópos coecumkúp reszekciót végeztünk. A szövetta-ni feldolgozás appendix mucokelét igazolt malignitásra utaló jel nélkül.Mindegyik betegünk szövõdménymentesen gyógyult, a posztoperatív 5.napon emittáltuk õket. A mai napig, 6-30 hónapos követés után betege-ink panaszmentesek.

Az appendix mucokele mûtéti megoldásaként ajánlható a laparoszkó-pos technika.


19

LAPAROSCOPOS LÁGYÉKSÉRV MÛTÉT KAPOCS NÉLKÜL

Gyõri Attila, Szemes László, Schönfeld János, Wéner GáborTolna Megyei Önkormányzat Balassa János Kórháza

2006 végén osztályunkon lehetõség nyílt laparoscopos hernioplasticákvégzésére. Sajnos ezen beavatkozás jelenlegi finanszírozása nem áll össz-hangban a mûtéti költségekkel, ezért egy olcsóbb, költséghatékonyabbmódot próbáltunk ki és alakítottunk saját viszonyainkhoz, lehetõségeink-hez .

Laparoscopos lágyéksérvmûtét, ma már rutin eljárás. A sérvhálók rög-zítése általában kapcsok segítségével történik. Speciális, úgynevezett„standard anatomiai háló” használatakor erre nincs szükség. A hálót2 fo-nallal rögzítve ugyanolyan megbízható és stabil, mint a hagyományosmódszer esetén. Ezen eljárás azonban jóval olcsóbb.

Szekszárdon 2006.12.08-tól 2007.07.30-ig 10 ilyen mûtétet végez-tünk el, eddig teljesen probléma mentesen.

A szerzõk, ez a tíz mûtét eredményeit, tapasztalatait, költségeit és amûtétek során kipróbált ötleteit szeretnék leírni.


20

TAPP HERNIOPLASZTIKA OSZTÁLYUNK ELMÚLT 5 ÉVES ANYAGÁBAN

Sikorszki L., Bezsilla J., Botos Á., Vida G., Berencsi A., Temesi R., Bende S.BAZ. Megyei Kórház, Általános Sebészeti Osztály

2002. 01. 01 és 2006. 12. 31. között 1338 lágyéksérv mûtétet végez-tünk. Ebbõl 205 alkalommal történt laparoszkópos hernioplasztika. A la-paroszkópos reconstructiók közül mi a TAPP módszert végezzük. Osztá-lyunkon jelenleg gold standard a Lichtenstein mûtét. TAPP mûtétet vég-zünk többnyire kétoldali sérveknél, recidív sérveknél, olyan betegeknél,akiknél igen gyors munkába állás szükséges.

A mûtétek százalékos megoszlása a következõ: Lichtenstein mûtét: 71%TAPP mûtét: 15%Shouldice mûtét: 10%Bassini mûtét: 4%

A laparoszkópos hernioplasztikák 90%-t 2 sebész végzi.

A TAPP mûtéteinket elemeztük.• Átlagos mûtéti idõ 40 perc• Átlagos postoperatív ápolás 1 nap• Postoperatív fájdalom gyakorlatilag nincs• Intraoperatív szövõdmény nem volt• Lázas állapot, sebgennyedés, háló kilökõdés nem volt• Scrotalis haematoma miatt 1 esetben reoperatio történt• Sérvtömlõ helyén seroma 15 esetben• Sérvtömlõ helyén haematoma, melyet pungáltunk 6 esetben• Recidíva 2 esetben (kis hálót adaptáltunk, a recidívát Lichtenstein

mûtéttel oldottuk meg

Elvünk, hogy a lágyéksérvek sebészeténél többféle típusú mûtétet kellismerni, melyet mindig az adott betegre és betegségére megfelelõen kelltudni adaptálni.


21

HASFALI SÉRVEK LAPAROSZKÓPOS REKONSTRUKCIÓJA

Sikorszki László, Bezsilla János, Botos Ákos, Berecz János, Temesi Rita, Bende Sándor

B.A.Z. Megyei Kórház, Általános Sebészeti osztály

A feszülésmentes technika elterjedése, modern, szövetbarát hálók gyár-tása új mûtéti technikák bevezetését tette lehetõvé. A minimál invazív se-bészet térnyerése a hasfali sérvek rekonstrukciójánál is megfigyelhetõ. Aszerzõk ennek tükrében végeztek laparoszkópos hasfali rekonstrukciókat,melynek eredményei az irodalmi adatokkal egybecsengõen igen ked-vezõek. Az eljárás egyesíti a minimál invazív sebészet és a feszülésmentestechnika elõnyeit. A szerzõk 102 beteg laparoszkópos tecnikával operálthasfali sérv mûtéti eredményeit ismertetik. Osztályunkon 1999. január 1. és2006. december 31. között 978 hasfali sérv mûtét történt, ebbõl 102 lapa-roszkóposan. A hasfali defektus átlagos nagysága 62 (12-160) négyzetcen-timéter, a beültetett háló átlagos nagysága 300 (150-750) négyzetcentimé-ter volt Az átlagos mûtéti idõ 70 (30-180) perc. Az átlagos ápolás 4 (1-7) nap. Az eddig operált és visszarendelt betegeiknél 2 recidívát észlel-tek. Betegeiket 2- 96 hónapja ellenõrzik, az átlagos követési idõ 18 hónap.Mûtéti eredményeiket kedvezõnek ítélik, a laparoszkópos megoldás je-lentõsen csökkenti a szövõdmények gyakoriságát, a kórházi ápolási idõt,gyorsabb felépüléshez vezet, a nyílt mûtétnél jóval alacsonyabb recidívaa-ránnyal jár, kozmetikailag kedvezõbb, lehetõvé teszi incisionális sérveknél afel nem ismert kisebb sérvkapuk feltárását és fedését.


22

ÚJ KOLLAGÉN HÁLÓ HASZNÁLATA HASFALI SÉRVEK KEZELÉSÉBEN: SUGISIS GOLD

Horváth Sz., Baracs J.*, Wéber Gy.PTE ÁOK Sebészeti Oktató- és Kutató Intézet,

PTE ÁOK Sebészeti Klinika*

Bevezetés: A nyitott, hálóval végzett hernioplasztika a legelfogadot-tabb módja a hegsérvek kezelésének. Az utóbbi évtizedben elõtérbe ke-rült ezen betegek laparoszkópos ellátása, mely gyorsabb mobilizációt, ki-sebb posztoperatív fájdalmat jelent, azonban a beültetett háló bélössze-növéseket, béleróziót, fistulát, peritonitist okozhat. A bélösszenövések ki-védésére kínál megoldást egy új kollagén háló (SurgiSIS Gold), melynekkollagén szerkezete 3-6 hónappal a beültetés után felszívódik, és helyétés funkcióját a szervezet saját sejtjei és mátrixa veszi át.

Célkitûzés: Egy nemzetközi, multicentrikus, randomizált tanulmány(LAPSIS trial) keretein belül vizsgáljuk a nyitott illetve laparoszkópos feltá-rás mellett operált betegek rövid illetve hosszú távú komplikációit (elsõdle-gesen: sérv recidíva, reoperáció, háló fertõzés) klasszikus illetve kollagénháló beültetése mellett.

Anyag és módszer: Eddig a tanulmányban a PTE Sebészeti Klinikán 8beteget (1 nõ, 7 férfi) operáltunk. 4 beteget kezeltünk nyitott módon, 4beteg laparoszkópos ellátást kapott. 3 alkalommal hagyományos hálót, 5alkalommal kollagén hálót ültettünk be. Vizsgálatunk elsõdleges szem-pontjai a major komplikációk voltak: sérv recidíva, háló infekció, reoperá-ció (sérvmûtéttel kapcsolatban). Másodlagos szempontok: korai és késõihelyi komplikációk (sebfertõzés, seb dehistentia, szinus, fisztula, vérzés,haematoma, szeróma, peritonitis, mechanikus obstrukció, ileus), korai ál-talános komplikációk (thromboliás szövõdmények, kardiopulmonális be-tegségek), krónikus hasfali fájdalom, krónikus diszkomfort érzés, mortali-tás, laparoszkópos esetben konvertálás. További szempontok: mûtét idõ-tartama, posztoperatív kórházi tartózkodás, életminõség, perioperatív fáj-dalom, munkába való visszatérés, kozmetikai eredmény.

Eredmények: Mind a nyolc beteg túl van a 3 hónapos ellenõrzésen.1 alkalommal kényszerültünk reoperációra közvetlenül a mûtét után, vér-zés miatt (laparoszkópos csoport). Szintén egy betegnél elhúzódó seromaürülés alakult ki (nyitott csoport, SurgiSIS Gold háló). Egyéb jelentõskomplikációt, eltérést eddig egyik betegnél sem észleltünk.


23

Megbeszélés: Eddigi vizsgálatunk igazolta (az irodalmi adatoknakmegfelelõen), hogy komplikációk tekintetében a hagyományos nyitott, va-lamint a laparoszkópos technika, illetve a klasszikus és kollagén háló hasz-nálata között rövidtávon nincs jelentõs különbség. Betegszámunk statisz-tikai analízis tekintetében kicsi, ám a tanulmányban részt vevõ külföldi kli-nikák beteganyagával együtt már reprezentatív beteganyagot jelent.Hosszú távú eredményekrõl a tanulmány befejezését követõen, 2010-bentudunk nyilatkozni.


24

HASÜREGI - RETROPERITONEALIS RITKA TUMOROK LAPAROSZKÓPOS SEBÉSZETE

Bezsilla János, Botos Ákos, Sikorszki László, Cseh Imre, Vida Gábor, Bende Sándor

B.A.Z. Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház, Általános Sebészet, Miskolc

A laparoszkópia nyújtotta elõnyöket a hasüregi szervek sebészetébenegyre szélesebb körben biztosíthatjuk. A panaszokat okozó, vagy véletle-nül felfedezett, rutin kivizsgálással nem tisztázható hasüregi, retroperito-nealis tumorok kezelésében a laparoszkópia kiegészítõ diagnosztikus sze-repe mellett terápiás lehetõségeket is kínál. A szerzõk meseneterialiscystosus elváltozás, retroperitonealis, kismedencei solid tumorok (terato-ma, schwannoma) kezelésében szerzett tapasztalataikat mutatják be.


25

NYOMBÉLFEKÉLY PERFORÁCIÓK LAPAROSZKÓPOS ELLÁTÁSA

Sikorszki László, Bezsilla János, Botos Ákos, Berencsi Attila, Temesi Rita, Bende Sándor

B.A.Z. Megyei Kórház Általános Sebészeti Osztály

A szerzõk 37 nyombélfekély perforáció laparoszkópos suturájáról szá-molnak be. Az átlagos perforációs idõ 6,5 óra volt. Átlagéletkor 38 év. Abetegek 20 % az ASA I-es, 70 % a ASA II-es, 10 % ASA III-as mûtéti koc-kázatba tartozott. A betegek anamnaesisében 30 %-ban ulcusos pana-szok nem voltak, 30 %-ban napok óta, 10 %-ban hónapok óta, 30 %-ban évek óta. Fekély elleni gyógyszerek szedése 90 %-ban nem volt. A be-tegek 90%-a dohányzott, 50 %-ban NSAID szedése, 100 %-ban alkohol-fogyasztás volt megfigyelhetõ. 22 esetben mûtét elõtt serológiai teszttelH.pylori pozitivitást bizonyítottunk, így a sebészi ellátás után eradikációsterápiát végeztünk. A perforációs nyílást intracorporális öltés, csomózástalkalmazva suturáztuk, szükség esetén cseplesszel fedtük. Hasûri lavage 2-8 liter fiziológiás sóoldattal történt. Átlagos mûtéti idõ 62 perc volt. Egyesetben subphreniás tályog miatt reoparációra kényszerültünk. 6 esetbennéhány napig lázas állapot volt megfigyelhetõ, mely antibiotikum adásáraszünt. Egyéb szövõdményt nem volt. Átlagos ápolási idõ 5 nap volt. Véle-ményünk szerint a módszer biztonságosan kivitelezhetõ, olcsó és egysze-rû. Alacsony szövõdmény rátával bír, a minimál invazivitás összes elõnyé-vel.


26

GYOMOR DAGANATOK MIATT VÉGZETT LAPAROSZKÓPOS MÛTÉTEK

Bezsilla János, Botos Ákos, Sikorszki László, Berencsi Attila, Temesi Rita, Bende Sándor

B.A.Z. Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház, Általános Sebészet, Miskolc

A gyomor jóindulatú daganatainak laparoszkópos mûtétei széles kör-ben elfogadottak. A technikai fejlõdés eredményeként az onkológiaiszempontokat kielégítõ beavatkozások is elvégezhetõk. A szerzõk jóindu-latú elváltozás és gasztrointesztinalis tumor miatt 17 mûtétet végeztek la-paroszkóppal - tizenhat esetben kimetszés, egy alkalommal reszekció tör-tént. Intraoperatív szövõdményt nem észleltek, konverzió nem volt. Aposztoperatív idõszakban sebészi szövõdmény nem következett be. Egybeteg korai gyomorrákja miatt laparoszkópos reszekció, kiterjedt nyirok-csomó-eltávolítás történt. Szövõdménymentes gyógyulás után emittálták.


27

LAPAROSCOPOS CHOLECYSTECTOMIÁINK, 7667 MÛTÉT ELEMZÉSESzövõdmények, buktatók, tapasztalatok

Szabó Árpád, Szegedi Zoltán, Hajdu Zoltán, Kathy SándorKenézy Gyula Oktatókórház, Általános Sebészeti Osztály, Debrecen

Szerzõk beszámolnak a nagy forgalmú osztályukon folyamatosan,1993-óta elvégzett 7667 laparoscopos cholecystectomiával szerzett ta-pasztalataikról. Értékelik a technika bevezetése, elterjedése, mindenna-possá válása kapcsán szerzett tapasztalataikat.

A folyamatos felvételi és ügyeleti rendszer, a mûszerpark fejlesztése, amûtéti tapasztalatok gyarapodása tette lehetõvé az acut mûtétek arányá-nak folyamatos emelését, igy az összes cholecystectomia 90,4%-a lapa-roscopos úton történik.

A videotechnika, majd a digitális jelrögzítés-tárolás tette lehetõvé amûtétek auditálását, mely az oktatás lehetõségeit is bõvíti.

7667 consecutiv mûtét során a conversiok aránya 0,89%, a szövõd-mények aránya 2,75%, a letalitás 0,02% volt.

Ezen adatok részletes elemzése során kitérnek a „learning curve” le-csengése utáni ismételt szövõdmény hullám okainak megbeszélésére.

A módszert a gazdasági nehézségek, a mûszerpark karbantartásánaknehézségei ellenére a továbbiakban is szeretnék „gold standardként” al-kalmazni, a további laparoscopos mûtétek elõszobájaként, a kétkezes mû-téttechnika begyakorlásának, frissen tartásának lehetõségeként mûvelni.


28

LAPAROSCOPOS APPENDECTOMIÁVAL SZERZETT EGY ÉVES TAPASZTALATAINK

István Miklós, Hóbor Béla Komló Városi Önkormányzat Kórház-Rendelõintézeti Egység

Sebészeti Osztály

A szerzõk az elmúlt egy év során végzett laparoscopos appendectomi-ával operált beteganyagon szerzett tapasztalatikat összegzik.

A laparoscopos cholecystectomia elterjedését nem követte a kisebbkórházakban is könnyen elvégezhetõ laparoscopos appendectomia és la-paroscopos sérvmûtétek elterjedése.

Elõadásunkban az egyszerûen elsajátítható betegkímélõ és költségha-tékony, rövid postoperatív ápolást igénylõ mûtéti típusra szeretnénk a fi-gyelmet ráirányítani, melyet betegeink jól fogadtak.

Osztályunkon az elmúlt egy év során 11 esetben végeztünk laparosco-pos appendectomiát, közülük egy esetben konverzióra kényszerültünk.Szövõdménnyel járó esetünk nem volt.

Személyzeti okok miatt csak reggel 7 és délután 15 óra között van le-hetõségünk laparoscopos appendectomia elvégzésére,ügyeleti idõben ha-gyományos appendectomiát végzünk.

Az elmúlt egy év során appendicitises betegeink 1/3-át tudtuk ilyen el-látásban részesíteni.

Ügyeleti idõben 36 hagyományos appendectomiát végeztünk. Tekintettel a beszûkült fekvõbeteg kapacitásokra, valamint a sebészeti

osztályok költséghatékony mûködésére minden hasonló nagyságú intéz-mény sebészeti osztálya számára ajánljuk a laparoscopos appendectomiarutinszerû elvégzését.


29

A MELLÉKVESE MINIMÁL INVAZÍV SEBÉSZETE: A LAPAROSCOPOS ÉS A RETROPERITONOSCOPOS ADRENALECTOMIAK

ÖSSZEHASONLÍTÓ VIZSGÁLATA

Paszt A., Balogh Á., Szentpáli K., Lázár Gy.Sebészeti klinika, Szegedi Tudományegyetem

Cél: napjainkban a benignus mellékvese elváltozások eltávolítására aminimálisan invazív eljárások általánosan elfogadottá váltak. Retrospektívmunkánkban összehasonlítottuk a klinikánkon alkalmazott két eljárás, atranszperitonealis (TP) és a retroperitonealis (RP) adrenalectomia elõnyeités hátrányait.

Anyag és módszer: intézetünkben 1998 január és 2006 decembereközött 41 esetben (9 férfi és 32 nõ) történt sikeres egyoldali minimálisaninvasiv technikával kivitelezett adrenalectomia. A betegek átlag életkora50.4 év (28-67 év) volt. Az elsõ 28 betegnél a retroperitonealis, majd azezt követõ 13 betegnél a transzperitonealis módszert alkalmaztuk. Meg-elõzõ hasi sebészeti beavatkozás a retroperitonealis csoportban 4 esetben(14%, 4/28), míg a transzperitonelais csoportban 3 (23%, 3/13) esetbenfordult elõ.

Eredmények: Az átlagos mûtéti idõ szignifikánsan (p<0.05) rövidebbvolt a TP csoportban az RP csoporthoz képest (105,4 perc vs. 134,5 perc).Konverzió csak az RP csoportban történt 5 alkalommal (17, 6%, 5/28). Azátlagos vérvesztés mindkét csoportban azonos volt (50-150 ml). Posztope-ratív komplikáció egyik csoportban sem lépett fel. A betegek per os táplá-lását mindkét csoportban a mûtétet követõ 8 órával kezdtük meg. Az át-lagos kórházi ápolási idõ 4,4 (RP) illetve 4,7 (TP) nap volt. Az átlagos tu-mor méret szignifikánsan nagyobb volt a TP csoportban (38,3; 25-53 mm)az RP csoporthoz (34,8; 28-43 mm) viszonyítva (p<0.05).

A végleges szövettan az RP és TP csoportban a következõképpen osz-lott meg: adenoma (18 vs. 10), pheochromocytoma (2 vs. 1), cysta (5 vs.1), hyperplasia (3 vs. 0), myelolipoma(0 vs. 1).

Összefoglalás/következtetések: a mellékvese jó indulatú elváltozá-sainak eltávolítására mind a TP, mind az RP technika biztonsággal alkal-mazható. Saját tapasztalataink alapján azonban, a szignifikánsan rövidebbmûtéti idõ és az alacsonyabb konverziós ráta miatt, a transzperitonealismódszert javasoljuk.


30

AKUT SEBÉSZETI LAPAROSZKÓPIA

Dede K., Mersich T., Atkári B., Papp H.*, Jakab F.Fõvárosi Önkormányzat Uzsoki utcai Kórház,

Sebészeti-Érsebészeti Osztály, Intenzív Osztály*

Bevezetés: az akut hasi sebészet több területén is nagyon jól haszno-síthatóak a minimálisan invazív technikák mind a diagnosztika, mind atherápia szempontjából. Az egyre összetettebb laparoszkópos beavatko-zások mellett fontos szerep jut a sokszor egyszerûbbnek tûnõ, nap mintnap használt, a gyakorlati tudást is fejlesztõ beavatkozásoknak.

Módszer: szerzõk beszámolnak a sürgõsséggel végzett laparoszkóposmûtéteik eredményeirõl, és indikációs gyakorlatukról.

Anyag: az Uzsoki utcai Kórház Sebészeti Osztályán 2005.01.01-2007.09.25. között 1036 betegnél történt primeren sürgõsségi indikáció-val mûtét, ebbõl 291 betegnél laparoszkópos technikát (is) használtak(28%). Ezen betegek adatai kerültek elemezésre..

Eredmények: 120 betegnél történt laparoszkópos appendectomia,45 betegnél (27%) konverzió. 22 esetben a laparoszkópia során nõgyó-gyászati eredetû betegséget igazolódott, ezen betegek 91% appendicitisiránydiagnózissal került mûtétre. 65 betegnél cholecystitis, 5 esetben gyo-morperforáció, 5 esetben kizárt sérv volt az indikációja a sürgõsségi mû-tétnek. További 29 esetben történt sürgõsségi staging laparoszkópia kü-lönbözõ indikációval, de ezek közül 21 esetben nem volt sebészeti ok, 8esetben therápiás célú konverzióra volt szükség.

Megbeszélés: a laparoszkópos technika a sürgõsségi sebészetben isegyre szélesebb körben alkalmazható. Elõnye a differenciáldiagnosztikaiproblémák minimális megterheléssel történõ megoldása, felesleges bea-vatkozások elõzhetõek meg a segítségével és a szükséges sebészi therápiacéltudatosan végezhetõ.


31

GASTRIC BAND MÛTÉT SZÖVÕDMÉNYEKÉNT KIALAKULÓ SLIPPAGELAPAROSZKÓPOS MEGOLDÁSA

Bende JánosPéterfy S.u Kórház Budapest

Kórházunkban 1998 és 2007 között több mint 1000 laparoszkóppalelvégzett állítható gyomorgyûrû felhelyezése történt. Az évek során 1 ko-rai és 17 késõi típusú gyomorcsuszamlást észleltünk. Tudomásunk van kétbetegrõl, akik valószínûleg slippage miatt kerülhettek mûtõasztalra. A 19elváltozás az összes mûtét 1,9%-a. Ez az arány az irodalmi adatok tükré-ben ami 4%, jónak mondható. A csuszamlások elülsõ csuszamlások vol-tak. A nálunk észlelt szövõdmények mindegyikét sikeresen oldottuk megrelaparoszkópiával. A másutt operált betegek közül az egyik esetben totálgastrectómia, a másikban proximális resectió történt, valószínûleg a tüne-tek késõi értékelése miatt. Miután a betegek nagy száma miatt bármelyiksebészeti osztályon jelentkezhetnek szövõdménnyel a betegek ezért, rész-letesen ismertetjük elõadásunkban a csuszamlásra utaló kezdeti tünete-ket, a röntgenjeleket, a megoldások lehetõségeit és sorrendjét. Prezentá-ciónkban mûtét közben készített filmen demonstráljuk a laparoszkóposmegoldás módozatait. A laparoszkóppal operált betegek egyikénél semkellett a gyûrût eltávolítani. Egy esetben a slippage mûtét után ismételtcsuszamlást észleltünk, amit újfent laparoszkóppal operáltunk.


32

LAPAROSZKÓPOS GYOMORSZÛKÍTÕ GYÛRÛ BEÜLTETÉSÉVEL SZERZETT TAPASZTALATAINK. AZ ELSÕ 100 MÛTÉT EREDMÉNYEINEK

ÖSSZEFOGLALÁSA

Tanyi Miklós, Damjanovich LászlóDebreceni Egyetem Orvos és Egészségtudományi Centrum,

Sebészeti Intézet, Debrecen

Bevezetés: Kóros elhízásról beszélhetünk azokban az esetekben, ami-kor a testtömeg index (BMI) 40 fölé emelkedik. A jelentõs testsúlyfelesleg-gel élõ személyek aránya többszörösére emelkedett az európai populáció-ban az elmúlt 3 évtizedben. A testsúlycsökkentés egyik lehetséges, denem elsõsorban választandó módszere a sebészeti beavatkozás. Magyar-országon az elmúlt években a laparoszkópos gyomorszûkítõ gyûrû beül-tetésének térhódítása észlelhetõ.

Betegek és módszer: A DEOEC Sebészeti Intézetében 2005 és 2007között elvégzett elsõ 100 beavatkozás eredményeit, tapasztalatait, a be-tegkövetés nehézségeit és az észlelt szövõdmények arányát vizsgáltuk.

Eredmények: A beavatkozás sikerének a kulcsa a beteg és az orvosszoros és tartós együtt mûködése. A betegek 78%-a tekinthetõ jól együtt-mûködõnek, 13%-a kevésbé együttmûködõ és 9%-a nem együttmû-ködõ. 7 esetben kényszerültünk port gennyedés miatt port eltávolításra(7%), 1 alkalommal a vezetõkábel váltott ki bõrnekrózist (1%), 2 betegbõltávolítottuk el a gyûrût is (2%), 1 betegnél mûtét alatti arteficiális gyomor-perforáció történt (1%). Két esetben kényszerültünk konverzióra (2%).Egy beteget veszítettünk el kardiális szövõdmény miatt a posztoperatív 7.napon (1%). A mûtét átlagos idõtartama 76 perc (48-375perc). Átlagosintézeti bent tartózkodási idõ: 4,7 nap.

Következtetések: A mûtéti szövõdmény rátánk megfelel az iroda-lomban közölt átlagos eredményeknek. A port infekció és a mi esetünk-ben 1%-nak bizonyuló halálozási ráta azonban az irodalmi értékek feletttalálható. Szövõdményeink jelentõsebb része az úgynevezett „learningcurve” kezdeti szakaszában történt, ami magyarázhatja a port infekciókmagasabb arányát. A halálozási eredményünk azonban felhívja a figyel-met a különösen magas mûtéti rizikóval járó betegcsoport alapos preope-ratív szelekciójának szükségességére. A testsúlycsökkenés mértékénekvizsgálata és a betegelégedettségi tesztek eredménye az eltérõ után köve-tési idõtartama miatt még nem összegezhetõek.


33

A SPONTÁN PTX VIDEO ASSZISZTÁLT THORACOSCOPOSSEBÉSZETÉNEK (VATS) 12 ÉVES TAPASZTALATAI

Stankovics P., Kecskés L., Bátor Gy., Füredi Á., Gehér P., Kiss B.Vas megye és Szombathely MJV Markusovszky Kórház,

Egyetemi Oktatókórház Mellkassebészet

Szerzõk osztályuk 12 éves anyagában (639 beteg) áttekintik a spontánptx fajtáit,elõfordulását, okait.

Kitérnek a mûtéti megoldások módozataira, a jelenlegi standard eljá-rásra, a ptx gyakoriságára, a nagyon ritka kétoldali ptx-re,a VATS elõnyei-re és hátrányaira, a választható stratégiara primer és szekunder ptx-ek ese-tében.

Eredményeikben kitérnek a conversiok és recidivak arányára, okaira.Részletes kezelési algorimust állitanak fel a spontán ptx-ek konzervativ

vagy mûtéti megoldásait illetõen.


34

A PECTUS EXCAVATUM MINIMALISAN INVASÍV NUSS MÛTÉTÉVEL SZERZETT TAPASZTALATAINK

Kecskés László I.1, Kiss Béla1, Tóth László2, Sárközy Sándor3

Markusovszky Oktató Kórház Mellkassebészeti Osztály1, Kaposi Mór Oktatókórház Általános és Mellkassebészeti Osztály2,

Heim Pál Gyermekkórház Sebészeti Osztály3

Bevezetés: A tölcsérmellkas a bordaporcok anyagcserezavarán alapu-ló, a populatio 1-3 %-át érintõ fejlõdési rendellenesség. Súlyosabb formái(PI: 30 % alatt) a szív extrem fokú balra dislocáltsága és a tüdõ komp-ressziója miatt a felnõtt korban cardio-respiratoricus panaszokhoz, majdelégtelenséghez vezetnek. A korábbi, nagy feltárással és dissectióval éshosszabb hospitalisatióval járó Ravitch típusú mûtétek helyett a 1990-esévek óta kezdett elterjedni a sternum- és bordaporc resectió nélküli, vide-othoracoscoposan assistált Nuss mûtét. Hazánkban a gyermeksebészekután a mellkassebészeti gyakorlatban is bevezetésre került az új minima-lisan invasív mûtét.

Beteganyag és módszer: 2006. nyara óta 11 betegen végeztünkNuss mûtétet. 2 betegen korábbi Ravitch mûtét utáni recidíva volt az indi-catió. Életkor: 21,8 (13-37) év, férfi/nõ arány: 9/2, az ún. PI (pectus index- deformitás súlyossági fok): 25,7 (17-33) %. 6/11 betegnél asszimetrikusvolt a defectus.

A mûtét bronchus-szelektív intratrachealis narkózisban, hanyattfekvõpositióban történik. Mindkét lateralis hónaljvonalban egy-egy 5 cm-es mi-ni-thoracotomiát készítünk és így vezetjük át az U alakú stabilisatiós Kál-mán lemezt a defectus mélypontja és a szív elülsõ felszíne között. A ké-nyes manõver videokontrollja céljából egy-egy 5 mm-es kameraportot isnyitunk mindkét oldalon. A mûtét végén az U-lemezt 1800-al visszafordít-juk és a a végeit a csontos mellkasfalra rámodelláljuk. A defektus a sze-münk láttára korrigálódik. A lemezvégeket a melllkasfali izomzat alá rejt-jük, a kameraportokba 1-1 mellkasi szívó drent helyezünk. A gyógytornaa mûtét másnapjától már megkezdõdik.

Eredmények: A mûtéti idõ: 57 (52-89) perc, intraoperatív súlyosabbszövõdményünk nem volt. 1 betegen észleltünk intercostalis arteria vér-zést, amely a lemez repositionálását követõen spontán megszûnt. Egyikrecidív tölcsérmellkasos betegünknél a kétoldali kitapadások miatt részle-ges median sternotomia útján értük el a stabilisatiós lemez bevezetéshezszükséges visualis kontrollt. Egy 14 éves lányt 13 hónappal a Nuss mûté-


35

tet követõen masszív (1000 ml) spontán jobb oldali haemothorax miatteredményesen draináltunk. A feltételezett ok a lemez-mozgás által oko-zott intercostalis arteria laesió lehetett. Sebgyógyulási zavar t nem észlel-tünk. Miután a lemezeltávolítás csak 2-3 év után esedékes, ezzel kapcso-latos tapasztalatunk még nincsen. Hospitalisatiós idõ: 6,4 (6-9) nap.

Összefoglalás: Szerzõk 11 eddig végzett Nuss mûtét alapján rendkí-vül pozitív tapasztalatokról számolhatnak be. A borda- és sternum resec-tiók nélküli kisebb feltárás, a rövidebb hospitalisatió, az azonnal észlelhetõkorrekció, a mindennapi életbe való könnyebb visszailleszkedés visszaszo-ríthatja a klasszikus Ravitch mûtét javallatát.


36

VATS MÛTÉTEK SZEREPE A MEDIASTINALIS KÓRKÉPEK DIAGNOSZTIKÁJÁBAN ÉS SEBÉSZI KEZELÉSÉBEN

(2002–2007 JÚNIUS)

Füstös L., Kovács K., Svébis M.Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Kórháza, Sebészeti Osztály

2002 január és 2007 június között osztályunkon 138 mûtétet végez-tünk VATS technikával mediastinalis elváltozások miatt. A mûtétek általá-nos anesztéziában történtek, izolált intubálással. Mûtéteinket 72 férfi és66 nõbetegen végeztük. Átlagéletkoruk 48/54 év volt. 46 betegnél végez-tünk kuratív sebészeti beavatkozást kizárólag jóindulatú mediastinalis el-változások miatt. Pericardium cysta miatt 14, praepericardialis lipoma mi-att 19, neurinoma miatt 8, thymus cysta miatt 3, branchiogen cysta miatt2 mûtétet végeztünk. Diagnosztikus mûtétet 92 esetben végeztünk. Ezenmûtétek célja a képalakotó vizsgálatokkal diagnosztizált elváltozásokbólszövettani mintavétel staging céljából, amennyiben más diagnosztikusmetódus eredménytelen vagy más okból kontraindikált volt. VATS mûté-teink során és a posztoperatív idõszakban lényeges szövõdményt nem ész-leltünk. Beavatkozásainknak mortalitása nem volt. Betegeink átlagos ápo-lási ideje 5 nap volt. Mûtéteink alapján a jóindulatú mediastinalis elválto-zások sebészi kezelésében meghatározó szerepe van a VATS technikának.A citológiai vizsgálatok sikertelensége esetén komoly segítséget ad a diag-nosztikához, operábilitás eldöntéséhez, a beteg onkológiai kezeléséhez.


37

LAPAROSCOPOS ANTIREFLUX MÛTÉT SZEREPE A BARRETT-NYELÕCSÕKEZELÉSÉBEN

Simonka Zsolt1, Tiszlavicz László2, Németh István2, Szentpáli Károly1, Paszt Attila1, Pethõ Ildikó1, Izbéki Ferenc3, Rosztóczy András3,

Wittmann Tibor3, Lázár György1

Szegedi Tudományegyetem Sebészeti Klinika1, Pathológiai Intézet2, I. sz. Belgyógyászati Klinika3, Szeged

Bevezetés: A Barrett-nyelõcsõ, valamint a következményesen kialaku-ló nyelõcsõ adenocarcinoma pathogenesisében kiemelkedõ jelentõséggelbír a gastro-oesophagealis reflux megbetegedés.

Célkitûzés: A laparoscopos antireflux mûtétek a Barrett nyelõcsõ nyál-kahártya elváltozásaira (metaplasiára/dysplasiára) gyakorolt hatásánakvizsgálata.

Betegek és módszer: 2001 és 2006 között az SZTE ÁOK SebészetiKlinikáján gastro-oesophagealis reflux és Barrett-nyelõcsõ együttes elõfor-dulása miatt 50 betegen végeztek Nissen szerinti antireflux mûtétet. Amûtéttõl számított 3 hónap múlva 37 betegnél komplett belgyógyászatikontroll vizsgálat (endoscopia, histologiai vizsgálat, pH-metria, manomet-ria) történt. A betegek átlagos életkora 48 év (26-75), a férfi-nõ arány26:24 volt.

Eredmények: A refluxos panaszok mind a 37 beteg esetében csök-kentek. A funkcionális vizsgálatok közül a pH-metria 82 %-ban, a Bilitec72 %-ban mutatott normál értéket. Az ellenõrzõ postoperativ manomet-ria során minden betegnél a cardia 15-25 Hgmm-es ideális nyomás érté-kéhez közelítettek. 10 esetben a kontroll endoscopia Barrett-metaplasiátmár nem mutatott. A többi betegnél végzett biopsia alapján a fundus ill.cardia típusú metaplasiák esetében 4 betegben regressziót, 4 betegbenprogressziót és 4 betegben változatlan szövettani képet láttunk. Az intes-tinalis metaplasiáknál összesen 5 alkalommal figyeltünk meg regressziót.Mûtét elõtt 5 enyhe dysplasia volt, ami 3 betegnél megszûnt, és 2 beteg-nél perzisztált.

Következtetések: A laparoscopos technikával végzett Nissen szerintiantireflux mûtét eredményesen szûnteti meg a savas illetve az epésrefluxot, továbbá a Barrett metaplasia bizonyos eseteiben is hatékony ke-zelést jelenthet. Ennek bizonyítására azonban további hosszú távú belgyó-gyászati és histologiai követés javasolt.


38

KÉSÕI, IATROGÉN, GYOMORÜRÜLÉSI AKADÁLYT OKOZÓ REKESZSÉRV SIKERESEN OPERÁLT ESETE

Géczi Tibor, Paszt Attila, Ábrahám Szabolcs, Simonka Zsolt, Lázár GyörgySZTE ÁOK Sebészeti Klinika

Bevezetés: A valódi rekeszizomsérv az általános sebészetben ritkándiagnosztizált kórkép, melynek sebészi kezelésében napjainkban egyrejobban elõtérbe kerülnek a minimálisan invazív technikával végzett mûté-ti megoldások.

Esteismertetés: A szerzõk ismertetik egy valószínûleg korábbi tüdõre-zekciót követõen kialakult, teljes gyomorürülési stoppot okozó, iatrogénrekeszsérv laparoscoposan sikeresen operált esetét. A beteg felvételéreteljes gyomorürülési akadály, ún. „cascade gyomor”, ill. „upside downstomach” miatt került sor. Az anamnesisben évekkel korábban bal oldalivesetumor miatt radikális nephrectomia, majd külön ülésben mindkét ol-dali tüdõmetastasis miatt tüdõrezekció szerepel. A staging vizsgálatok atumor kiújulását ill. távoli metastasist nem igazoltak. Mûtéti kezelés: A la-paroscopos exploratio során a rekeszen, a hiatus oesophagei-tõl kissé bal-ra egy inveterált, valószínûleg a korábbi tüdõmûtét eredményeképpen ki-alakult rekeszsérvet találtak, melyen keresztül csaknem az egész gyomora mellüregbe herniálódott. Adhaesiolysist követõen a sérvkapu hálóvaltörténõ zárása és gastropexia történt. A mûtét idõtartama 120 perc volt,sem intra-, sem postoperatív szövõdményt nem észleltek. A mûtétet kö-vetõen 6 hónappal a beteg panaszmentes volt, az ellenõrzõ vizsgálatoksérv recidívát nem igazoltak.

Megbeszélés/következtetés: A valódi rekeszizomsérvek is, megfe-lelõ gyakorlattal, laparoscopos technikát alkalmazva sikeresen kezelhe-tõek. A mûtéti típust egyénre szabottan szükséges kiválasztani és a„tension free” háló implantációs megoldást kell elõnyben részesíteni.


39

A HIATUS HERNIA LAPAROSCOPOS REKONSTRUKCIÓJA HÁLÓ IMPLANTÁTUMMAL

Bálint András, Máté Miklós, Dubecz Attila*Fõvárosi Szent Imre Kórház Ált. Sebészeti Profil,

*SE ÁOK III. sz. Sebészeti Tanszék, Budapest

Célkitûzés: Az elmúlt évek során a lágyéksérvek és egyéb hasi sérvekrekonstrukciójánál a feszüléssel járó varrattechnikákat fokozatosan felvál-totta a mûanyag hálók alkalmazásával végzett feszülés mentes beavatko-zások gyakorlata. A hiatus herniák mûtéti megoldása utáni sérvkiújulásgyakorisága elfogadhatatlanul magas, egyes szerzõk szerint 42%-t is elér.Erre való tekintettel indokolt a hiatus rekonstrukció hatékonyabb megol-dását keresnünk és a hasi sérvek esetében tapasztalt stratégiaváltás le-hetõségét elemeznünk a hiatus herniák esetében is.

Módszerek: Munkacsoportunk a SE III. sz. Sebészeti Klinikáján majd aFõvárosi Szent Imre Kórház Sebészeti Osztályán rutinszerûen végez reflux-gátló és hiatus rekonstrukciós mûtéteket. Nagyméretû hiatus hernia (át-mérõ >6 cm) fennállása esetén korábban nyitott mûtét mellett döntöttünkés végeztünk rekonstrukciót háló alkalmazásával. 2006. januárja óta e be-tegek esetében is laparoscopos mûtétet végzünk háló beültetésével, me-lyet csomós varratokkal és/vagy hernia kapcsokkal rögzítünk. A mûtétminden esetben fundoplicatio képzésével zárul. A betegeinket követjük ésidõszakosan kérdõíves módszerrel felülvizsgáljuk. Idáig 11 betegnél végez-tünk laparoscopos háló beültetéssel rekonstrukciót, egyikük laparoscoposfundoplicatio utáni recidív hiatus hernia miatt került mûtétre (laparosco-pos redo mûtét).

Eredmények: A kezdeti eredményeink szerint a mûtét betegeink kö-rében hatékony refluxgátlást eredményezett és mind refluxos panaszaik,mind a hiatus herniával összefüggésben meglévõ mechanikai eredetû pa-naszaik (fájdalom, dysphagia) jelentõsen javultak, egyeseknél megszûn-tek. A betegek életminõségük javulásáról számoltak be. A hálóval történõrekonstrukciók után ritkán, de a hálóbeültetésre jellegzetes szövõdmé-nyek alakulhatnak ki. Egy nõbetegünknél fél évvel a mûtét után lázas ál-lapot, fokozódó dysphagia hátterében a nyelõcsõ lumene felé spontán ki-ürülõ háló körüli abscessus igazolódott. A háló eltávolítását követõen gyó-gyult, recidiv sérve az intakt fundus mandzsetta mellett lényeges panasztnem okoz. Az irodalomból ismert, jellemzõnek tartott fokozott hegképzõ-dés, következményes strictura anyagunkban nem fordult elõ.


40

Konklúzió: Mind az áttekinthetõ irodalmi adatok alapján, mind sajátkezdeti tapasztalataink szerint a mûanyag hálóval történõ laparoscoposhiatus rekonstrukciók funkcionális eredményei jók, a mûtéti megterheléskisebb és a laparoscopos mûtétek jól ismert elõnyeit megtapasztalhattuk.Ugyanakkor fel kell hívni a figyelmet a még megválaszolatlan kérdésekreis: az indikáció pontosítása, az alkalmazott mûanyag háló összetétele, mé-rete és alakja, a rögzítés módja még további vizsgálatokat igényel. Ennekellenére a hasi sérvek mûtéti megoldásának gyakorlatában már lezajlottparadigma váltás prognosztizálható a nagyméretû hiatus herniák eseté-ben is.


41

ÉLETMINÕSÉG JAVULÁS LAPAROSCOPOS ANTI-REFLUX MÛTÉTET KÖVETÕEN

Orosz László, Kanyári Zsolt, Klicsu László*, Damjanovich LászlóDebreceni Egyetem Orvos és Egészségtudományi Centrum

Sebészeti Intézet, Debrecen *Szak és Továbbképzési Központ, Debrecen

A laparoscopos fundoplicatio széles körben elfogadott sebészeti keze-lés a gastroesophagealis reflux betegség (GERD) kezelésében. Egy pilotstudy keretében prospektív vizsgálat kapcsán megvizsgáltuk 11 GERD be-teg életminõségét mûtét elõtt, illetve a mûtétet követõen 3 hónappal, egynemzetközileg elfogadott életminõség vizsgálati módszerrel a Gastrointes-tinal Quality of Life Index (GIQLI)-al. A kapott eredményt összevetettükegy egészséges kontroll csoport eredményeivel is. Preoperatíve meghatá-rozott score (62,8 ± 27) szignifikánsan emelkedett 3 hónappal a mûtétetkövetõen (133 ± 10) (p < 0,000004). Ez az eredmény összevethetõ azegészséges kontroll csoport eredményeivel (135,2 ± 8,8). A GIQLI egyszenzitív vizsgálati módszer a laparoscopos fundoplicatio eredményeinekvizsgálatára, melynek segítségével sikerült igazolni az életminõség javulástaz antireflux mûtéten átesett betegeinknél. E módszer alkalmas lehet a se-bészi tevékenységünk auditálására, eredményeink értékelésére.


42

RITKA GYOMORTUMOROK MINIMÁL INVAZÍV KEZELÉSE A PRAEOPERATÍV DIAGNOSZTIKA EREDMÉNYEINEK BIRTOKÁBAN

Kincses Zsolt, Kanyári Zsolt, Juhász Balázs, Sasi Szabó László, Antek Csaba*, Damjanovich László

Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Sebészeti Intézet, Aneszteziologiai és Intenzív Terápiás Tanszék*

Elõzmények: A rosszindulatú gyomortumorok alig 5 %-át teszik ki aritkán elõforduló daganatok. Közülük a gasztrointestinalis stromális tumo-rok, és a carcinoid tumorok a leggyakoribbak, s zömében semimalignus vi-selkedésûek. A pontos szövettani diagnosztikát lehetõvé tehetõ immun-hisztokémiai vizsgálatok, és a vékonytû biopszia lehetõséget adnak a ko-rai esetekben, minimál invazív beavatkozásra. Irodalmi adatok szerint GISTleggyakrabban a gyomorban 60-70%-ban, míg a carcinoid csupán

0,5%-ban fordul elõ.Beteganyag: A DEOEC Sebészeti Intézetben 1991. január 01. és

2006. december 31. között GIST miatt 35 beteget operáltunk. A19 férfiés 16 nõ átlagéletkora 60 (27-82) év volt A daganatok közül 15 a gyomor-ban, 14 a vékonybélben, egy a vastagbélben kettõ a végbélben és kettõaz oesophagusban helyezkedett el. Carcinoid tumor miatt 1980 január 1-tõl 2006.december 31-ig 61 beteget operáltunk carcinoid miatt. Ezek kö-zött egy esetben találtuk a gyomorban. 28 esetben, appendixben, 23esetben, a vékonybélben, két esetben a gyomorban, míg néhány esetben,egyéb lokalizációban fordult elõ.

Eredmények: Vezetõ tünet a gasztrointesztinális vérzés a tapinthatóhasi terime és a fájdalom volt. A legtöbbször hasi UH, CT vizsgálat illetveendoscopos vizsgálat derítette ki a betegséget. 14 esetben véletlen lelet-ként vagy acut mûtét során igazolódott a GIST, illetve a carcinoid. Vala-mennyi esetben reszekció történt, 4 mûtét palliatív volt. Négy esetben ala-kult ki recidíva. 5 esetben praeoperatív tûbiopszia birtokában laparosco-pos resectiot indikáltunk, s 4 esetben sikerült a tumort laparoscopos útoneltávolítani.

Következtetések: A gasztrointesztinális stromális tumorok és a carci-noidok igen ritkák, a sebészeti mûtétek néhány ezreléke történik miattuk.Preoperatív diagnosztikájuk nehéz, legtöbbször a szövettani vizsgálat adjameg a pontos diagnózist. Tekintettel, arra hogy viselkedésük, függ a da-ganat méretétõl, és a kis tumorok legtöbbje benignus viselkedésû takaré-


43

kos resectio elegendõ a kezeléshez. A CT vezérelt tûbiopszia a C-kit meg-határozás és az immunhisztokémiai vizsgálatok lehetõvé tették, hogy vá-logatott esetekben a laparoscopos mûtéti megoldást válasszunk. Irodalmiadatok alapján jóval kisebb megterhelés mellett ugyanolyan jó túlélést ésgyógyulást hoz, mint a hagyományos mûtéti eljárás.


44

LAPAROSZKÓPOS EPEÚTSEBÉSZET

Botos Á., Bezsilla J., Sikorszki L., Bende S.B.A.Z. Megyei Kórház, Általános Sebészeti Osztály, Miskolc

Az epeúti kövesség kezelésével kapcsolatban közel egy évtizede bizo-nyított, hogy a laparoszkópos epeúti exploráció és kõeltávolítás eredmé-nyesség, költséghatékonyság és a beavatkozás utáni morbiditás tekinteté-ben is felülmúlja az endoszkópos kõextrakció, majd azt követõen elvég-zett LC eredményeit. Ennek ellenére a kezelés gold standard-ja mind a mainapig a két lépcsõs módszer maradt, egyszerûbb kivitelezhetõsége, elter-jedtsége miatt. Azokban az esetekben azonban, amikor a beteg az EST-tõlelzárkózik, vagy azt valamilyen ok miatt nem lehet kivitelezni, a nyitott se-bészi beavatkozás reális és elõnyös alternatívája lehet a laparoszkóposepeúti feltárás.

Osztályunkon az 1999-ben végzett elsõ laparoszkópos epeúti feltárásóta 43 betegnél végeztünk ilyen beavatkozást a fenti indikációk alapján.A többségében szövõdményes, gyulladással, purulens cholangitissel tár-sult esetek nagyobb részében, 34 betegnél volt szükséges a choledochusmegnyitása, s csak 9 betegnél lehetett transcysticus úton eltávolítani azepeúti köveket. Az epeutak explorációját flexibilis choledochoscoppal vé-geztük el.

A laparoszkópos kõeltávolítás 75%-ban sikeres volt, conversióra tech-nikai ok miatt volt szükség a fennmaradó esetekben. A szövõdményekszáma kedvezõ, 3 betegnél észleltünk posztoperativ epecsorgást, melyekközül 2 igényelt reoperációt. Mûtéti halálozás nem volt.

Eredményeink alapján a módszert más laparoszkópos centrumok fi-gyelmébe ajánljuk.


45

A TRANSZPERITONEÁLIS LAPAROSZKÓPOS ADRENALEKTÓMIA (TLA)SZÖVÕDMÉNYEI ÉS A MEGELÕZÉS LEHETÕSÉGEI

Juhász Ferenc, Kanyári Zsolt, Gyõry Ferenc, Damjanovich LászlóDebreceni Egyetem Orvos és Egészségtudomány Centrum

Sebészeti Intézet Debrecen

Elõzmények, célok: A laparoszkópos adrenalektómia elõször válasz-tandó sebészeti beavatkozás majd minden mellékvesedaganat kezelésé-ben. A konzervatív kezelés eredménytelensége mellett ma már gyakran arosszindulatú mellékvesedaganatok is szerepelnek a mûtéti indikációk kö-zött. Célunk volt saját tapasztalatok alapján áttekinteni a transzperitone-ális laparoszkópos adrenalektómia hatékonyságát, eredményességét, amûtét biztonságosságát valamint szövõdményeit.

Betegek és módszerek: 1999 és 2007 között 93 unilateralis és 8 bi-laterális laparoszkópos adrenalektómiát végeztünk a Sebészeti Intézetben.A szimultán bilateralis transzperitonealis LA-ra került betegek között négynõ és négy férfi beteg volt, akiknek átlagéletkora 37 év (24-55 év). Mû-téti indikációk szerint: pheochromocytoma [N = 4], Cushing kór [N = 2],malignus neuroendocrin tumor [N = 1] és incidentalóma [N =1]. Az unila-teralis mûtétek között 42% incidentalóma fordult elõ.

Eredmények: 93 unilaterális mûtét során 4 esetben konvertáltunk.Szimultán bilaterális transzperitoneális laparoszkópos adrenalektómiát(SBTLA) végeztünk 7 alkalommal, míg egy konverzióra kényszerültünk atumor vena renalis és a vena cava inferior mögötti elhelyezkedése miatt.Egy multiplex (tripla) tumor esetében un. többlépcsõs mûtét történt mivela szimultán mûtétet illetõen nem volt egyetértés a mellkas sebészek ésköztünk. Az átlagos tumornagyság jobboldalon 4, 15 cm (1, 5-7, 0 cm),baloldalon 5,6 cm (3,6-7,0 cm). Az átlagos mûtéti idõ 189 perc (165-240perc) az átlagos vérveszteség 76 ml (55-90) volt bilateralis mûtétek alkal-mával, míg egyoldali esetekben szignifikánsan rövidebb mûtéti idõket ér-tünk el, amit a bilaterális idõhöz számolt betegfordítás, újraizolálás ma-gyarázhat. Noha bilatererális mûtétek során intra- és posztoperatív szö-võdményt nem észleltünk, az unilaterális mûtétek során két súlyosabbszövõdményt egy PTX-et és egy mellkasi folyadékgyülemmel is járó acutpancreatitist regisztráltunk. A posztoperatív gondozás során 3 hónap el-teltével kontroll CT -t és teljes mellékvese-hormon vizsgálatot végeztünk.33 hónapos (2-45 hónap) átlagos megfigyelési idõ után minden beteg élés panaszmentes.


46

Következtetések: A transzperitoneális laparoszkópos adrenalektómiatechnikailag biztonságosan kivitelezhetõ mûtét. A bekövetkezett intra ésperioperatív szövõdmények uralhatók, eredményesen kezelhetõk, sajnosmegelõzésükre csekély esély látszik. Megfelelõ hormonpótlás (amennyi-ben szükséges) mellett a betegek visszatértek eredeti foglalkozásukhoz ésnem kényszerültek életvitel-váltásra. Bizonyos esetekben az aprólékos,preparatív, szervkímélõ, funkciómegõrzõ mûtéti technika a mellékveserészleges reszekciójával elkerülhetõvé teszi a szükségtelen hormonpótlást.


47

A MELLÉKVESE MEGBETEGEDÉSEK MÛTÉTI KEZELÉSE OSZTÁLYUNKON

Jáné Zoltán, Jáger László, Márkus Béla, Nádasi Géza, Pintér GáborVas Megye és Szombathely MJV Markusovszky Kórháza

Általános- és Érsebészeti Osztály

A szerzõk a mellékvese megbetegedések sebészeti vonatkozásait tag-lalják. Beszámolnak a laparoscopos technika bevezetésének kezdeti idõ-szakáról osztályukon. 2000. január 1. és 2007. július 31. között 21 adre-nalectomiat végeztek. Tárgyalják az aethiologiát és egy eset kapcsán kitér-nek a diagnosztikus nehézségekre. Anatómiai vonatkozásokkal és mûtét-technikai problémákkal is foglalkoznak. Tíz mûtétet terveztek laparosco-pos módszerrel elvégezni, amelybõl három esetben konverzióra került sor.

A kezdeti nehézségek ellenére úgy gondolják, hogy bizonyos ellenja-vallatokat kivéve törekedni kell a laparoscopos megoldásra.


48

AZ ÁLTALUNK MÓDOSÍTOTT MORINAGA SZERINTI DGHAL MÛTÉT 5 ÉVES TAPASZTALATAI

Rakos Gyula, Dombi István, Larnsak Goran, Köves Ilona, Bíró Zoltán, Rakos Gergely

Önkormányzati Kórház SárvárKemenesaljai Egyesített Kórház Celldömölk

2000 márciusában a KM 25-ös HAL készülékkel kipróbálás során 15DGHAL beavatkozást végeztünk.

2002-tõl egy általunk összeállított eszközparkkal a Morinaga mûtétteljes elvét megtartva végezzük a HAL mûtéteket.

A tapasztalatok megszerzése után a hagyományos, általunk végzettEisenhammer szerinti mûtétet egyre ritkábban, DGHAL-t egyre gyakrab-ban alkalmaztuk.

Módosított módszerünkkel 238 HAL mûtétet végeztünk. Kialakítottuka saját indikációs sémánkat az aranyeresség kezelésében.

Egy új bi-direkcionális Doppler készülékkel dokumentálható áramlásiadatokhoz jutva tervezzük a postoperativ ellenõrzéseket, bizonyítva a tar-tós, csökkent haemorrhoidealis keringést a HAL után.


49

PARATHYREOIDEA ADENOMA ELTÁVOLÍTÁSA VIDEO-ASSZISZTÁLT TECHNIKÁVAL

Gál István1, Bálint Alexander1, Szabó Lajos1, Bolgár György2

Bugát Pál Kórház Sebészeti1, Központi Anaesthesiológiai és Intenzív Betegellátó Osztály2

A primer hyperparathyreosis miatt végzett minimálisan invazív sebé-szeti beavatkozások az endocrin sebészeti gyakorlat elfogadott módszere-ivé váltak. Az International Association of Endocrine Surgeons egy koráb-bi felmérése szerint az endocrin sebészek a primer hyperparathyreosisbanszenvedõ betegeik mûtéteinek átlagosan 44%-ában minimálisan invazívtechnikát alkalmaznak. A gáz insufflációval végzett kölönbözõ endosco-pos technikák mellett a gáz insufflációja nélküli video-asszisztált módszeregyre favorizáltabb eljárásnak tûnik.

Rövid video-demonstrációnkban példát mutatunk be egy parathyreoi-dea adenoma eltávolítására video-asszisztált technikával gáz insufflációjanélkül. A parathyreoidea adenoma localizációja preoperative nagy feloldá-sú ultrahang és Sestamibi izotóp vizsgálattal történt, melyek az adenomáta jobb pajzsmirigy lebeny alsó pólusának közelében valószínûsítették. Amûtétet intratrachealis narcosisban, a beteg háton fekvõ helyzetében vé-geztük a nyak hátrafeszítése nélkül. A jugulum felett kb. 2 cm-re, 15 mm-es haránt irányú bõrmetszést ejtettünk, majd a linea albát hossziránybanbemetszve a nyakizmokat szétválasztottuk, amíg el nem értük a pajzsmi-rigy isthmusának tokját.

A nyakizmokat a parathyreoidea adenoma oldalán a pajzsmirigy le-benyrõl retraktorok segítségével elemeltük, majd a mûtétet endoscoposanfolytattuk 5 mm-es 30°-os optikát használva. A pajzsmirigy lebeny alsópolusát medial fele eltartva endoviziós controllal, a nagyított kép adta le-hetõséget kihasználva óvatos preparálással kerestük fel a környezõ zsír-szövetben az adenomát. Az identifikálást követõen érképleteit ultrahan-gos dissector segítségével illetve kisméretû klippel láttuk el, majd eltávolí-tottuk. A nyaki incisiót drain nélkül zártuk.

Az irodalmi adatokkal összhangban, a szerzõk véleménye szerint, a kisnyaki metszésbõl video-asszisztált technikával végzett parathyreoidea ade-noma eltávolítás, a mellékpajzsmirigy sebészet leginkább preferált mód-szere lehet.


50

SUBFASCIALIS ENDOSCOPOS PERFORANS LIGATURA (SEPS) HELYE A KRÓNIKUS VÉNÁS ELÉGTELENSÉG KEZELÉSÉBEN

Vizsy László, Kolonics Gyula, Bátorfi JózsefMJV Kórház Nagykanizsa Általános Sebészeti Osztály

A perforans vénák sebészetében korábban alkalmazott széles feltárá-sok, gyakran elhúzódó sebgyógyulás ideje lejárt. A transfascialis (perfo-rans) vénás insufficientia megszüntetésére ma már endoscopot haszná-lunk. A subfascialis endoscopos perforans ligatúrát (SEPS) 2 év alatt 28esetben végeztük, ezek közül 8 betegnek aktív fekélye volt, 20-nál pedigkombinált mûtét történt (crossectomiával, a v.saphena magna/parva strip-pingjével és lokális kryovaricectomiával). Mindössze 3 esetben alakult kisebkomplikáció, ami a nyitott mûtét elfogadhatatlanul magas szövõdmé-nyarányához képest óriási eredmény. Legnagyobb elõnye, hogy chronicusvénás elégtelenség dekompenzált stádiumában (ulcus cruris) is elvégez-hetõ, hiszen intakt területen operálunk. Emellett kiváló kozmetikai ésfunkcionális eredményt nyújt.


51

KÜLÖNÖSEN NAGY, SCROTALIS SÉRVEK LAPAROSCOPOS ELLÁTÁSA

Kolonics Gyula, Vizsy László, Bátorfi József MJV Kórház Nagykanizsa

Kellõ laparoscopos tapasztalattal a különösen nagy, scrotalis sérvektransabdominális praeperitoneális (TAPP)mûtéte is felvállalható. Ezen ese-tekben azonban fel kell készülni arra, hogy a sérvtömlõ hasüregbe emelé-se nehézségekbe ütközhet, illetve esetenként a környezõ képletekhez va-ló hegesedése miatt biztonsággal nem is oldható meg. Ilyenkor elfogadottmegoldás a sérvtömlõ distalis részének visszahagyása. A visszahagyottsérvtömlõben késõbb hydrokele alakulhat ki, ezért ajánlott TAPP mûtét vé-gén egy kis, scrotalis bõrmetszésbõl ennek eltávolítása is. Videofilmen mu-tatjuk be két scrotalis sérv laparoscpos megoldását.


52

AZ ORVOSI MÛHIBA PEREKRÕL ÁLTALÁBAN

Budainé Farkas Szabina – ügyvéd

Az új egészségügyi törvény hatályba lépése óta (1997) nõtt az orvosimûhiba perek száma.

Mint jogász a kérdésnek csak az eljárás és anyagi jogi oldalát kívánomkicsit elemezni, az igények tartalmi jogosságát nem vzsgálva.

Az alperes lakóhelye szerinti Bíróság az illetékes eljárni.A károsult – mint felperes, a pert az orvos, mint alperes ellen indítja.

Amennyiben az orvos a hibát munkaviszonya keretében végzett tevékeny-sége során követte el alperes a munkáltatója lesz. Abban az esetben, ha akár vállalkozása körében keletkezett a vállalkozását, ha pedig magánoro-vosként végzett tevékenységrõl van szó, akkor az magát az orvost. Termé-szetesen minden esetben ott áll mögöttesen a felelõsség biztosítási szer-zõdés alapján a Biztosító a biztosítási szerzõdésben meghatározott összegerejéig.

A perben a bizonyítási eszközök között természetesen és elsõsorbanaz orvosszakértõi vélemény áll.

A perben a Bíróság rendeli ki az illetékes igazságügyi orvos szakértõiintézetet.

A per megindítása elõtt már beszerezhetõ elõzetes szakértõi véle-ményt –, akár magán megbízás akár régi szóhasználattal élve – elõzetesbizonyítás elrendelését kérve a Bíróságtól.

A két szakvélemény értéke között az a nagy különbség, hogy a bíró-ság által kirendelt szakértõ véleménye egyenértékû a perben készült szak-véleménnyel, míg a magán megbízáson alapuló szakvélemény „hivatal-ból” részrehajlónak minõsül.

Abban az esetben, ha megáll a felelõsség, lehetõség van a kártérítésösszegében peren kívüli megállapodásra.

A megegyezés szorítkozhat csak a felelõsség elismerésére is. Amikornem sikerül a megegyezés, elindul a per.

Évente – statisztika hiányában – becsléssel megállapítottan kb. 300esetben. Az esetek több, mint felében a sebész-szülész és fogorvosi szak-mákban. A perek az esetek többségében diagnosztikus tévedés, terápiásmulasztás, és nem megfelelõ tájékoztatásra hivatkozva indulnak.

Az eljárásban lehetõség van úgynevezett közbensõ ítélet meghozata-lára, ami a felelõsség kérdésében dönt csupán. A kártérítés összegének


53

meghatározása késõbb a végsõ ítéletben került sor. A közbensõ ítélet el-len ugyanolyan jogorvoslati lehetõségek vannak, mint a végsõ ítélet ellen.

A pert az ítélet zárja le, ami esetek 2/3-ad részében helyt ad a felpereskeresetének, azaz az alperes orvost – vállalkozást – kórházat kártérítés fi-zetésére kötelezi.

A kártérítés vagyoni és nem vagyoni kárból tevõdik össze.A vagyoni kártérítés a tényleges költségek, ápolási kiadások, kereset-

kiesés stb. összetevõkbõl áll. A nem vagyoni kártérítés az élet tartós, vagyvégleges megnehezülésének kompenzációja.

A kártérítés összege jogszabály által nincs meghatározva. Összegét a bí-rói gyakorlat alakította ki. A kártérítés lehet havonta fizetendõ járadék is.

Az átlagosan megítélt kártérítés esetenként hozzávetõlegesen 3–5.000.000 Ft.

Az ítélet a kártérítés megfizetése mellett kötelezi az alperest a perkölt-ség megfizetésére is.

A mai helyzet – a magánbiztosítók és privatizált egészségügyi szolgál-tatók gyarapodásával – vélhetõleg csak szigorodni fog.


magyar sebész társaság sebészeti · pdf file11.10–11.20 a...

Documents