EEEEEEEEEEEEPPPPPPPPPPPPAAAAAAAAAAAA

222222222222000000000000000000000000444444444444––––––––––––222222222222000000000000111111111111444444444444

a legjobbnak bizonyult,

legsikeresebbeurópai kétszínnyomó

gyorsjárású offsetsajtó.

Előnyei:

Legnagyobb teljesítmény4500 ív, 9000 pé ldány nyomása óránként, nagy form ák m elle tt, egy szellem esen m egszerkesztett pneum atikus fvlassftó köve tkeztében , m ely az ive ke t 60 százalékos lassúsággal rakja ki

Kifogástalan nyomásminőségHajsz&lfinom illesztek a leggyorsabb és váltakozó járatás m e lle tt, legfinomabb raszter s le g te líte t- teb b fe lü le te k azoknak a kitünően be vá lt külön leges ú jításoknak köszönhetők, am elyek úgy ennél, m int a Roland egyszínnyom ó gyorsjárású offsetsa jtónknál alkalmazást nyertek.

Tökéletes hozzáférhetőségA gépek fon tosabb részeinek, nevezetesen a ké t form ahengernek, m indké t festékezőszerkezetnek, az Ivkirakónak ellenőrzése és kezelése — m ind a síma pad lón — egy he lybő l végezhető.

Legnagyobb tartósságHatvan év óta fenná lló hírneves gyárunk szigorúan pontos m unkával és a le gm e g fe le lő bb anyagok felhasználásával ga ran tá lja sa jtó ink k ivá lóságát.

D n ta lá l más gyártású gépe t, m ely ezen e lőnyök eg y iké t vagy másikát szintén m utatja, de olyant nem, am ely m indazon e lőnyök összességét egyesítené magában, m int a mi Roland kétszínnyomó gyorsjárású offsetsa jtónk.

Faber & Schleicher A.G., Offenbach am MainOffset- és kőnyomdai sajtók legnagyobb német speciálgyára

Go.br. TíartmannD R U C K F A R B E . N F A B R / K E N

A M M E N D O R F - H A L L E / S A A L E

G € O R U C K T M IT C O N C E N T R A - O F F S E T fA R B E N E I S V O G E L "

Lerakat M agyarország részére :

Hartmann Testv. Nvomdaíe.iték:

S pez^í a l i t á t :q u a l it A t s f a r b e n F Ű R BUCHDRUCK,

STE!NDRUCK, OFFSETDR.ÜCK U.TIEF*DRUCK * F /R N /S S E U, DRUCK. -

P R á P A R A T E * TROCKÉN- Budapest i hóktelepeSTOFFE ALLER ART látra ucca 6, f e l e f o n : A u f 2 3 1 -

'gyárai

Prüfen Sie unsere Farben!Wir stellen unscrc írockcnen Farben sowie unsere Firnisse selbst her

und übernehmen daher dieGaranfie, daÖ unscrc Druckfarben aus den bestén Marerialicn hergestellt werden.

Wir Iiefern in bester Qualitát:Illustrationsfarben, Akzidenz-, Werk- und Zeitungsfarben, tiefschwarz und ergiebig, Offset-Coneentra-Farben, sámíliche Bueh- und Steindruckfarben, Bleehdruckfarben etc.

Unsere Spezialitáten:Illustrationsfarben für Offset-, Buchdruck- und Tiefdruck-Rotation.

Test our Inks, please!We are manufacturers of high eláss dry eolours, as well as of first eláss LinseedOilVarnishes

and guarantcc thercforc, our Prinling Inks to be manufacíured of the best materials. We are furnishing high eláss qualities of:

Black Illustraiion Inks, Jobbing-, Bookwork- and News lnk, deep and productive, Offset Concentra Inks, all kinds of Letterpress- and Litho Inks, Tin Plate Printing Inks etc. as well as our specialities: Illustraiion Inks fó r Offset, Letterpress and Intaglio Rotation.

Haga una prueba con nuestras Tintás!Nosotros mismos estamos fabricando nuestros colores secos, asi como también nuestros

Barniees de aceite de linó, garantizando por lo tanto que nuestras Tintás de imprenta són fabricadas solamente de las mejores materias primas.

Suministramos pués de calidad inmejorable:Tintás negras para ilustracioncs, Tintás negras para Obras, Reimendos y periódieos, muy negras y de grán rendimiento, T i n t á s O f f s e t C o n c e n t r a , toda elase de tintás Lito- y tipogrdficas, Tintás para imprimir sobre hója de lata, asi como también como especialidades:Tintás para ilustraciones para O ffset-, T ipográ fia - y H u ecograbado-R otación .

Examinez nos Encres!Nous fabriquons nous-mémes nos couleurs séches et nos Vernis á l’huile de lin,

et nous garantissons donc que nos encres á imprimer sont de tout premiere qualité.Nous fournissons de qualité supérieure:

Encres noires pour illustrations, Encres noires pour travaux de vilié, labeur et á journeaux, trés noireset de grand rendemen!. Encres Offset Concentra, toutes les encres litho- et typographiques, Encresa imprimer sur fér blanc etc. ainsi que nos spécialirés:Encres pour illustrations pour O ffset-, T ypograph ie - ct pour R otogravure-R otation .

GEBR. HARTMANN, AMMENDORF h a l L I ' a.s .D R U C K F A B B E N - F A B R 1 K

Tel.-Adr.: Colores Hailcsaalc, A. B. C . C o d e V / Fernsprecher: Halle 5754,8987, Ammendorf 54

LÁNG L. G É P G Y Á R RT. BUDAPEST V, VÁCI ÚT 152WÖRNE R- GY ORS S AJ T ÓK OSZTÁLYA

SCHMIDT TESTVÉREKNYOM DAFESTÉKGYÁR RT

B U D A P E S TGYÁR ÉS K Ö Z P O N T I I RODA:

RÁKOSPALOTA PÁZMÁNY U. 41TELEFONSZÁM: AUTOMATA 952-85

s ü r g ö n y : FARBENSCHMIDT BUDAPEST

GYÁRTMÁNYAI:AZ ÖSSZES KŐ-, KÖNYVNYOMDÁI, VALA­

MINT OFFSETFESTÉKEK. • KÜLÖNLEGESEN

GYÁRTOTT MÉLYNYOMÓ-, ANILIN-GUMI-

N Y O M Ó - ÉS BÁDOGNYOMÓ-FESTÉKEK

Négy évtized tapasztalatai t . . .három nagy társaság munkáját testesíti meg minden Linotype-szedő- gép. Ezért válik be a gyakorlatban kitűnően a

L IN O T Y P E a világhírű szedőgép

K É R J E N kötelezettség nélkül információkat és mintafüzeteket az új Linotype- „Neuzeit"-sorozatbál

GUTENBERG-HAZ GEEL TESTVÉREKB U D A P E S T I I , H U N Y A D I J Á N O S Ú T 1 2 . S Z Á M

LEHRGANG DES PLATTENSCHNITTS

Irta W alter Hahn. Számos példával és m agyarázó rajzokkal. A könyvet nyomdász írta a gyakorló nyomdász részére. Ala­pos vezérfonal linóleum-, ólom- celluloid és alapnyomólemez- metszéshez. 3.50 márka előzetes beküldése ellenében küldi:

DEUTSCHER DRUCKER BERLIN S W 61

INTERTYPEszedőgépek világsikerei eldöntik a kér­dést, melyik a jobb szedőgép. Újabban a nagy és kis üzemek egész sora tért át az

INTERTYPE - SZEDÖGÉPEKhasználatára. Tekintse meg üzemben az

INTERTYPE - S Z E D Ö G É P E Tés Ön is el fogja ismerni, hogy az

INTERTYPEajobb szedögépVezérképviselet Magyarország, Ausztria és a Balkán részére:

GRAFIKA GÉPKERESKEDELMI RT BUDAPEST, ÜGYNÖK UCCA 21

Intertype Corporation 1440 Broadway, New-York Intertype Corporation 360 Furman Street, Brooklyn N. Y., U. S. A.

A M agyar G rafika XIII, évf, (1932) 1-2, száma a

HAZAIPAPÍRGYÁRRT(Fűzfő) klísényomópapírján nyomatott

M e is te rs c h u le fü r d as g ra p h is c h e G e w e rb e zu L e ip z ig

A rb e ite n aus d c r E n tw u rfsk la sse v o n A lfo n s S ch n e id e r

K lischees v o n C . S c hö n e rt, L e ip z ig

D ruck d é r B e ila g e : W e rk k la s s e fü r D ruck, F a ch le h re r W ilh e lm U n te rb e c k

ERSTE ORIENTFAHRT: 13.MARZ BIS 7. APRIL 1931

M e is te rs c h u le fü r d a s g ra p h is c h e G e w e rb o zu L e ip z ig

A rb e ite n a u s d é r E n tw u rfs k la s s e v o n R u d o lf E n g e l-h a r d f

K lis c h e e s v o n E b e rh a rd S c h re ib e r , L e ip z ig , u n d A d o lf K la u f j & C o ., L e ip z ig

F a rb e n u n d R a d ia lb ro n z e v o n B e rg e r & W ir th , L e ip z ig

STUNDENPLAN Q■

DÉR M E I S T E R S C H U L E FÜR D A S GR A P H I S C HE G E WE R B E ZU L E I P Z I G

Tagé Anfánger Stunden Raum Fortgeschrittene Stunden Raum

Montag H andsatz......................................................................... 8—13 200 8 -1 1 200

20. April Buchdruck ....................................................................... 8 -1 3 100 Buchdruck ..................................................................... 8 -11 100

Typographsatz............................................................... 8—13 200 Prof. Blecher, Wirtschaftliche Übungen ................ 11—13 402

Handsatz......................................................................... 14-16 200 Krüger, Wirtschaftliche Übungen .......................... 11-13 403

Buchdruck ..................................................................... 14—16 100 Buchdruck ....................................................................... 14-16 100

Informations-Unterricht, Akademie 14—17 Informations-Unterricht, Akademie........................ 14-17

Hornauer, Steucrwcscn ............................................ 17-19 400 Hornauer, Steuerwesen 17-19 400

Dienstag Handsatz......................................................................... 8 -1 3 200 H andsatz......................................................................... 8 -13 200

21. April Buchdruck 8 -13 100 Buchdruck ....................................................................... 8 -13 100

Typographsatz............................................................... 8—13 200 Typographsatz............................................................... 8 -13 200

Zeichnerische Entwürfe 14—16 403 Wirtschaftliche Übungen (Kalkulation)................ 14-16 402

Wirtschaftliche V ortrá g e ........................................... 17—19 400 Zeichnerische Entwürfe ............................................. 16-18 403

Mittwoch Handsatz 8-13 200 8 -1 1 200

22. April Buchdruck 8—13 100 Buchdruck....................................................................... 8—11 100

H andsatz......................................................................... 14—16 200 Prof. Blecher, Wirtschaftliche Übungen................ 11-13 402

Buchdruck 14—16 100 Krüger, Wirtschaftliche Übungen .......................... 11-13 403

Zieger, Papierkunde ................................................... 17—19 400 Buchdruck ....................................................................... 14-16 100

Bleischneiden................................................................. 15-17 412

Zieger, Papierkunde ................................................... 17-19 400

Donnerstag Handsatz ....................................................................... 8—13 200 8-13 200

23. April Buchdruck 8—13 100 Buchdruck 8 -13 100

Linotypesatz ................................................................. 8—13 200 Linotypesatz................................................................... 8-13 200

Stereotypie, Galvanoplastik 8—13 412 Stereotypie, Galvanoplastik....................................... 8 -13 412

Zeichnerische Entwürfe ............................................. 14-16 403 Wirtschaftliche Übungen (Kalkulation)................ 14-16 402

Wirtschaftliche Vortráge ........................................... 17—19 400 Zeichnerische Entwürfe 16-18 403

Freitag Handsatz 8—13 200 8—11 200

24. April Buchdruck 8—13 100 Buchdruck ....................................................................... 8 -1 1 100

H andsatz......................................................................... 14—16 200 Prof. Blecher, Wirtschaftliche Übungen................ 11-13 402

Buchdruck 14—16 100 Krüger, Wirtschaftliche Übungen............................ 11-13 403

Informations-Unterricht, Akademie 14—17 Buchdruck ....................................................................... 14—16 100

Langer, Wissenschaftliche Grundlagen 17-19 400 Informations-Unterricht, Akademie 14-17

Langer, Wissenschaftliche Grundlagen.................. 17-19 400

Sonnabend Handsatz 7—12 200 H andsatz......................................................................... 7—12 200

25. April Buchdruck 7 -1 2 100 Buchdruck....................................................................... 7—12 100

Monotypesatz, Buchgewerbehaus............................ 10-14 Kalkulation (3. Semester) ........................................ 8 -10 402

Monotypesatz, Buchgewerbehaus............................ 10-14

A M A G Y A R G R A F I K A O L V A S Ó I H O Z !A M a g y a r G ra fik a je le n szám át az 1931. é v i 6— 7. száma h e ly e tt a d ju k ig e n

tis z te lt e lő f iz e tő in k n e k . S a jnos , ré g e b b e n is e lő fo rd u lt , h o g y a la p az e lő ­

irá n y z o tt 2 h ó n a p n á l hosszab b id ő k ö z b e n je le n t m eg s íg y e g y á lla n d ó 2— 3

hó na po s e lto ló d á s k ö v e tk e z e tt b e a la p m e g je le n é s i id e jé b e n . M iv e l az u to ls ó

k é t szám k é s e d e lm e ez t az id ő k ö z t csak fo k o z ta , v is z o n t a jö v ő b e n a p o n to s

m e g je le n é s re g a ra n c iá in k van na k , h e ly e s n e k lá ttu k a k ö v e tk e z ő k e lh a tá ro z á s á t:

Lapunk 1931. é v fo ly a m á t az 5— 6. szám m al le z á rtn a k te k in t jü k s je le n szá­

m unkat 1932. 1— 2. szám je lz é s s e l je le n te t jü k m eg .

T ováb bá te k in te t te l a mai á lta lá n o s g a z d a s á g i h e ly z e tre , la p u n k a t a jö v ő b e n

32— 40 o ld a l te r je d e le m b e n je le n te t jü k m eg s á rá t szám onkén t 3 p e n g ő re ,

i l le tv e szakm unkások részé re 1.20 p e n g ő re s z á llí t ju k le .

T erm észe tesen az á rle szá llítá s a fo ly a m a tb a n le v ő e lő f iz e té s e k re is v o n a tk o z ik

s m in de n e lő f iz e tő n k n e k a m e g fe le lő id ő ig to v á b b k ü ld jü k a la p o t, i l le tv e

k ívánságá ra a b e f iz e te t t tö b b le te t v is s z a fiz e tjü k .

K é rjük o lv a s ó in k a t, h o g y a s z a km a fe jle sz té s é rd e k é b e n v ív o t t m un kán kban

b e n n ü n ke t a m ai nehéz id ő k b e n is tá m o g a tn i s z ív e s k e d je n e k .

A M A G Y A R G R A F IK A

G rafika e lőfizetési d ija M agyarországon :

ajdonosoknak, cégeknek és szakmán kívül

}ész évre 30 pengő , fé l évre 15 pengő,

ok ára nyom datu la jdonosoknak, cégeknek

i kívül á llókna k 5 pengó. Előfizetési díj

részére : Az európa i kontinensen 30 P,

va lam in t a tengerentú li á llam okban 6 d o llá r

igspreise : Für die europá ischen Staaten

íme EngJand) 30 Pengő, für das übrig e

Dollár. E inzelnbezugspreis: 5 Pengő, resp.

ie M agyar G ra fika erscheint zw e im onatlich

MAGYAR GRAFIKAA N Y O M D A I P A R , K Ö N Y V - É S R E K LÁM M ŰVÉ S Z ET F O L Y Ó I R A T A

U N G A R I S C H E G R A P H I KÉ S N Y E L V M Ű V E L Ő C Í M Ű M E L L É K L A P O K K A L . S Z E R K E S Z T I :

R O S N E R K Á R O L Y . F E L E L Ő S S Z E R K E S Z T Ő : W A N K O V I L M O S

F Ö M U N K A T Á R S A K : K N E R AL BE RT, K U N M I H Á L Y ÉS L Ö W Y L Á S Z L Ó

T a r t a l o m : Fltz József: K ü lfö ld i m a g y a r ősn yo m d á szo k

Dr. N y ireő István: A k ö n y v ip a r és a k ö n y v tá ra k

Rába Leó: J u b ilá l a K ne r-nyo m da

Rosner Károly: N y o m d á k p ro sp e k tu sa

Rosner Károly: „ A M a g y a r B ib lio p h il Társaság É v k ö n y v e " II.Z ie g le r G yula: A z e lső m o z g a th a tó b e tű k

Alois Triltsch (W ü rz b u rg ): K e lle m e tle n je le n s é g e k a g y o rs s a jtó n y o m á s n á l

Dr^.Zádor Anna: G a u g u in , a g ra fik u sFodor M iklós: R e k lá m n y o m ta tv á n y o k „b iz a lm i v á ls á g á n a k " e g y ik o k á ró l

Juhász Béla (S zen tes): A n y o m d a h e ly is é g e k jó v ilá g ítá s á ró l

Juhász Béla (S zen tes): Az ár

A m ai k ö n y v e s z té tik á jaF ig y e lő — S ze rke sz tő i ü z e n e te k

Berény R óbert: 2 p la k á t

Kolozsváry Sándor: 2 p la k á tLányi Im re: 1 p la k á t

Nem es G yö rg y— Radó G yö rg y: 1 p la k á t

Radó G yö rg y: 1 p la k á t

M olnár C. Pál: 3 e re d e ti fa m e tsze tBuday G yö rg y: 4 e re d e t i fa m e tsze t

A B u d a p e s ti N e m z e tk ö z i Vásár 7 p la k á tíe rv e

F ig y e lő — K ön yv- és la p sze m le — S ze rkesz tő i ü z e n e te k

Inhalt: Josef Fltz: U n g a risch e U rb u c h d ru c k e r im A us lan dDr. Stefan N yireő : Das B u c h g e w e rb e und d ie B üch e re ien

Leó Rába: Das Ju b ile u m d é r K ne r-D rucke re i

Kari Rosner: D ru c k e re i-P ro s p e k te

Kari Rosner: Das II. Dahrbuch d é r U ng. B ib lio p h h G e s e lls c h a ft Julius Z ie g le r: D ie e rs te b a w e g lic h e S chrift

Alois Triltsch (W ü rz b u rg ): U n an g e n e h m e E rsche inungen b e im S chn e llp re ssen - d ru ck

Dr. Anna Zádor: G a u g u in , d é r G ra p h ik e r Nikolaus Fodor: K ris is d é r R e k la m e d ru c k s o rte n A q u is it io n

Béla Juhász (S zen tes): Ü b e r B e le u ch tu n g d é r D ru cke re ie n

A s th e tik des h e u tig e n Buches

Z e its c h r ifte n u. Bücherschau — R e d a k tio n e lle N a ch rich te n

7 P la k a te n tw ü rfe d é r B u d a p e s te r In te rn a tio n a le n M esse

Külföldi magyar ősnyomdászok1.

Hain ősnyom tatványrepertórium a egy e rd é ly i származású nyomdász, Thomas Septemcastrensis de c iv ita te Hermanni e g y ik nyom tatványának (Petrus de Abano: C oncilia to r d iffe rentia rum ph ilosophorum , -472) leírásával kezdőd ik s ezzel a nyom tatvánnyal s ezzel a nyomdásszal kezd őd ik a m agyar e rede tű nyomdászok tö rténe te is.Thomas Septemcastrensis 1472-ben, Johannes W urster de C am pidon iáva l tá r­sulva, M antuában m űködött. Csak az em líte tt e g ye tle n mű nevezi meg záró­soraiban közös cégüke t, de három más (t. i. Petrus de A bano még egy mun­kája, továbbá Arno ldus de V illa Nova „D e arte cognoscend i ven en a " és Datus „E le g a n tio la e " című könyve) ugyanolyan be tű típusokka l nyom ato tt, m int az e lőbb i. M iután más nyomdász ugyanezt a típust nem használta, ezeket a nyom tatványokat is nekik tu la jd on ítju k . S noha a zárósorok e könyvek m e g je le ­nésének id e jé t nem közük, m égis tud juk , hogy le gkésőbb 1473 e le jé ig je le n ­hettek meg (tehát e lőb b , m int a Hess-féle Chronica Hungarorum Budán). A két társ ugyanis 1473-ban már e lvá lt egym ástó l s W urster ebben az évben már más nyomdásszal m űködö tt együ tt.Thomas Septem castrensisnek m inden oka meg le he te tt rá, hogy W ursterre l az összekötte tést megszakítsa. W urster könnyelm ű adósságcsináló, k inek h ite ­lezői keserves tapaszta la tokat szereztek. Adósságai m ia tt 1474-ben m enekü l­nie k e lle tt M antuából. A h ite lezők m eg tud ják , hogy M odenában já rt s le ­tartóztatását ké rik ; de m egkeresésükre 1474 jú liu s 26-án azt a végzést kap ják, hogy W urstert nem le h e te tt le fo g n i, m ert tová b b szökött Pádua fe lé . M iko r Páduában is nyom oztatnak utána, o ttha gy ja ú jonnan be rendeze tt nyom dá já t s visszam egy M odenába, hol Cecchino pap írke reskedő és M ongard inus bankár jó tá llás t vá lla l é rte . M ost M odenában nyom tat — igen csinosan — , m ellékesen szövetkereskedéssel is fog la lkoz ik , de végü l Cecchino panaszára m égis azt adósok bö rtö né be kerü l, készle te it p e d ig le fo g la lta tja M ongardinus. Ez vo lt O laszországban az uto lsó szereplése. 1479-ben Baselben lakik, házat vesz s úgy látszik, szerencsés speku lác iók után vagyonhoz ju to tt.Thomas Septem castrensisrő l nyolc éven át ha llga t a krónika. H aeb ler azt hiszi, hogy eza la tt egy másik mantuai nyomdász, Paulus de Butzbach, csöndes társa vo lt. Ez nem le he te tlen , de gondo lnunk ke ll arra is, hogy sok ism ert nyomdász ide ig lenesen azért húzódott vissza a nyom dászattó l, hogy a k inyom ta to tt köny­veke t m int utazó könyvkereskedő é rtékesítse ; ilyen m inőségben szere tték fe l­keresni a hazájukat, m eiynek v iszonya it jó l ism erték s hol a könyvkereskedő i kon junktúráka t ese tleg jo bb an használhatták ki, m int másutt. Tudjuk, hogy Petrus Hungarus, a lyon i könyvnyom dász is m egszakíto tta néhány évre nyom dá- szati tevékenységé t s eza la tt tö b b e k közt M agyarországon is já rt. Erről a lyoni adóh iva ta l egy be jegyzése tanúskod ik. Thomas Septem castrensis e ltűnéseko r is erre gondo lhatunk.1480-ban a neve ismét fe ltű n ik a nyom dászkolo fonokban. G ró f Kem ény József 1857-ben ism erte te tt eg y ma lappangó ősnyom tatványt, Eustachius de V illa Franca tizennégy negyedré tű ívre te r je d ő la tin nye lv taná t, m e lye t Thomas Septemcastrensis de V illa Hermanni és társa, Johannes Franciscus, 1480-ban nyom tattak, ism ét M antuában. Hogy csakugyan M antuáró l van szó, azt A rnau lle t b izonyíto tta be a B ib liog raphe M oderne-ben (1898), hol k im uta tja , hogy az 1480-as években é lt M antuában egy üohannes Franciscus nevű könyvkereskedő , ki két mantuai nyomdász, Paulus de Butzbach és A lo is ius S iliprandus, eg y v itá ­jában m int dö n tő b író szerepel. Az ok levé l, m ely errő l szól, m egnevezi Dohan- nes Franciscus ap já t, ]acobus de C oron ibust is. Bogeng a „d e C oron ibus"-t „d e C orona" (Brassó) he lye tt olvassa, vagyis Johannes Franciscust is e rd é ly i­nek vé li. M indenese tre már rég eb b id ő óta ta rtózko dha to tt O laszországban, úgy látszik Bresciában p o lg á rjo g o t is szerzett, m ert az ok levé l szerint ( „d e Stellin is de B rix ia ") odava ló .A két honfitárs és eg yú tta l nyomdásztárs 1481-ben á tk ö ltö zkö d ö tt M odenába, hol hét évve l e lő b b W urster is tanyát ü tö tt s it t 1481 május 19-én Dom enico Roccociola kö ltségén Aesopus Fabulá it adta ki. A könyv zárósora ibó l („F in it Esopus M utine impressus impensa et opera Dom inici Rhochocio la: per Thoman septemcastrensem et Joannem Franciscum socios, com positus per me Nicolaum Denson") k itűn ik , hogy Denson, az 1480-ban m eghalt ve lence i nyomdász, eg y ik nyom tatványának utánnyom ata vo lt.Roccociola később M odena le gn agyo bb k iadó ja le tt s üz le té t H aeb ler vé lem é­nye szerint Thomas Septem castrensis rendezte be. Az Aesopus v o lt Roccociola első k iadványa, de Thomas Septem castrensis uto lsó nyom tatványa. Ezután v é g ­kép elvész szemünk e lő l. Johannes Franciscus azonban visszatért M antuába s az o ttan i ok le ve le k uto ljá ra 1490-ben em lítik meg.

Áz első mozgatható betűkA könyvnyom tatás művészete a le g ­ős ibb techn ika i tudom ányok egyike . K eletkezésének id e je a rég i ókorba nyú lik vissza, arra az id ő re , am ikor a tudom ányok és kü lönösképpen a b ib lia tanainak m egörökítésére tö re ke d te k . A le g p rim itíve b b em beri problém a az írás m egörökítése vo lt, am ely e le in te vése tt form ákban és viaszba vá jt írás je gye k­ben m utatkozik meg je len tősen . A zon­ban az idők fo lyam án a m egörökítés eme form ája nem b izonyu lt e légséges­nek és a p rim itív em ber fan táziá já t m ind jobban fog la lkoz ta tn i kezdte a m ozgatható ké p je g ye k és be tűk m eg o l­dásának kérdése. Csodálatos, hogy en­nek a hatalmas ho rde re jű kultúrszenzá- c iónak m egte rem tésé t a távo l Kelet te r­m ékeny ta la ja é r le li meg és Európa csak hosszú évszázadok után kap im­pulzust, hogy e ta lá lm ány hasznosítása m é lyebb g yö ke re t verhessen és kisar­ja d jo n be lő le a mai betűnyom tatás mű­vészete.így vezetnek az első szálak Kínába, ahol a benszülött tö rténészek fe lje g y ­zései szerint már a Thang-dinasztia u ra l­kodása id e jé n — Kr. u. 620—907. közö tt— kézira tok és buddhisztikus im aköny­vek készültek. A m ozgatható szóképek fe lfedezése eg y P iching nevű kínai ko ­vácsm esterhez fűződ ik , aki agyagba v á jt, m ozgatható, te ljese n kü lönálló és tetszés szerint összeállítható dom ború be tűkép eke t á llíto tt e lő , am elyeket az­után be fes tékeze tt és nedves papírra nyom ott ke féve l vagy puszta kézzel. Ez a nyom tatási e ljárás nagyon hasonlatos a mai idők ke fe levona tának készítésé­hez és így méltán tisz te lhe tjük P iching- ben a ke fe levona t fe lta lá ló já t. É letének és munkásságának to vá b b i fe jlő d é sé rő l csak hom ályos em léke ink m aradtak és egyes verz iók szerint ezek a kép je gyek halála után elpusztu ltak.Azonban ú jabb le le te k szerint, kü lönö­sen Rainer főherceg papiruszgyü jtem é- nyében ké tség te len b izonyítéka it ta lá l­ha tjuk a kínai nyom tatás te rjedésének. Nevezetesen az arab nye lv te rü le ten tu­domással b írtak a kínai nyom tatástech- n ikáró l, amit 751 jú liu s havában a Taraz- fo ly ó menti csata a lka lm ával fogságba esett kínai ka tonáktó l sa já títo ttak el a papírkészítéssel egye tem ben , mely je ­lek az arab ősnyom tatványokon is fe l­fedezhe tők . A 10. századból származó arab ősnyom tatványok: a koránok és ta lizm ánok, csak a papír eg y ik o lda lára vannak nyom tatva, ami a kínaiaknál ma is szokásos és ké tségte lenü l a kínai hatást m utatják.M iután a kínai be tűk m eg lepően hason­latosak az asszíriai és kha ldea i ékírásos betűkhöz, így nagyon valószínűnek lát-

2

szik, hogy Kínára nagy hatással v o lt a m ezopotám ia i ku ltú ra és ennek köszön­heti ta lán a szóképek m eg te rem tésé t. Erre sok b izon yságo t szolgá l az ó ko r is. Ugyanis b a b iló n ia i és a téba i ása tások­nál az asszírok k rón iká it tarta lm azó le le ­tek re bukkan tak, am e lyek s a jto lt fe l­ira tú tég lam ardványoka t és é g e te tt agyaghengerekre vése tt b e tű je g y e k e t ábrázoltak.De a nyom tatási techn ika je le i m egm u­tatkoznak az A thé nbő l származó té rk é ­peken is, am e lye ke t vö rösréz lem ezek­re véstek; tová bbá a római fazekasok által készíte tt kü lön fé le e d é n ye kb e p ré ­selt nevek és a készítm ény re n de lte tése is ennek az eszm ének a m eg ny ilvá n u ­lási form ája. De le g e rő te lje s e b b b iz o ­nyítéka i a betűszedés a lapeszm é jének azok a fém be vagy e le fán tcson tba v á jt m in ia tű r ábécék, am e lye ke t gazdag római gye rm ekek használtak az o lvasás gyakorlásához és am e lynek k ivá ló sá g á ­ról maga C icero is a le g n a g y o b b e lis ­m erés hang ján szólott.Tehát ké tsé g te le n , hogy a be tűszedés le g ő s ib b bö lcső je Kelet ku ltú rte rü le té n r in go tt. És hogy ennek a csodá la tos ta ­lá lm ánynak a te rjesz tése nem tu d o tt Európában m eghonosodn i, annak ma­gyarázatá t abban ke re she tjük , hogy az arabok p iren e i fé lsz ig e te n va ló p o l i t i ­kai szereplésük nem v o lt kapcso la tban a könyvnyom ta tás te rje sz té séve l és kü­lönösen az is há trá lta tta annak m eg ­te rem tésé t, hogy az iszlám ot fe lv e tt arabok nem tu la jd o n íto tta k fon tosságo t e nagy értékű ta lá lm ánynak. így tehát e lso rvad t a könyvnyom ta tás eszm é jé ­nek eu rópa i ta la jb a va ló á tü lte tése és a keresztes háborúk korában, sőt jó v a l utána, a középko r v é g é ig Európa m it sem tud a könyvnyom ta tásró l.Bár a keresztes ha d já ra tok után friss szellem i é le t in d u lt, a tanulás vágya is mind szélesebb kö rö ke t h ó d íto tt m eg: a könyvnyom ta tás sorsa nem ju to tt e lőbb re . Ez a le nd ü le t csupán eg y új ipart te rem te tt, am e lye t a ko los to ro k pap ja i űztek a m eg re n d e lt nagyszám ú könyvek m ásolásával. Ebben a m áso ló­céhben kü lönszakad tak a le v é lfe s tő k és kártyakészítők, később a b é ly e g m e t­szők és le vé lnyom ók is, de ezeknek működési te rü le te in káb b a képes áb rá ­zolásokra szorítkozo tt, m íg a szavakkal va ló ism ertetés csak je le n té k te le n sze­rephez ju to tt. Az óko r e lső illu sz trác ió i az ö tvösm űhe lyekben lá ttak na pv ilág o t. Ha azonban hosszú évszázadok k e lle t­tek ahhoz, hogy m egszülethessen a könyvnyom ta tás ha lha ta tlan géniusza: a mainzi G u ten be rg János, aki ta lá lm á ­nyával v ilá g o t á tfo g ó s ike rt ért et, mégis a le g n a g y o b b e lism eréssel és tisz te le tte l ke ll adóznunk annak az e g y ­szerű kínai kovácsm esternek, aki a le g ­első m ozgatható b e tű ke t m e g te re m ­te tte . Ziegler Gyula

P erugiában 1471 óta v irá g z o tt a nyom dászat s le g k iv á ló b b k é p v is e lő je Johan- nes H enric i Vydenast v o lt. Egyik nyom ta tványa (D igestum vetus, 1476) e lő ­szavában s icam bria inak m ondja m agát. Eckhardt Sándor fe jte g e té s e ib ő l tud juk , hogy S icam bria az egész középko ron át Ó-Buda (az ó ko ri Aqu incum ) la tin neve v o lt s ez a név kü lönösen a 15. században v o lt e lte r je d v e . A hazai kró- n ikák s íg y az 1473-ban Budán m e g je le n t Chronica Hungarorum is S icam briá- nak nevezi Ó-Budát. Más S icam bria nevű város nem is ism eretes. Igaz, a renesszansz korában sze re tték a lka lm asin t a ne m ze tne veke t is an tik izá ln i s V ydenast ese tleg Tacitus sugam bere i törzséhez, a frankokhoz is ta rtozha to tt. De m iután szárm azásáról semmi e g y e b e t nem tudunk, m in t azt, hogy ap ja H enrik v o lt, ő maga p e d ig s icam bria inak m ondja m agát, ese tleges óbuda i származását nem szabad m inden to v á b b i né lkü l e lu tasítanunk.Vydenast a p e ru g ia i eg ye tem pede llusa . Ez nem v o lt o lyan a lá re n d e lt állás, m int ma, m ert a pe de llu s akko r e g yú tta l az eg ye tem je g y z ő i tisz té t is be szokta tö lte n i, m in t ahogy a b o lo g n a i eg ye tem e g y ik pede llusa , ki ugyancsak nyom dász is v o lt, e g yú tta l az eg ye tem je g y z ő je is. N incs m it csodá lkozn i tehát, ha Vydenast az eg ye te m e g y ik tanáráva l, Dacobus Sanguenbekéve l társulva, fe jt k i nyom dászati tevé ke n ysé g e t.A pe rug ia i e g ye tem n ek a nyom da lé tes ítésében nagy é rd em e i vo ltak . M a tteo d e g li U b a ld i jo g ta n á r és Braccio d e i B ag lion i 1471 á p rilis 26-án Num eister fo lig n o i nyom dá jának ké t ném et m unkásával szerződö tt, k ik aztán 1476-ig P erugiában számos vaskos jo g i k ö te te t nyom attak. 1476-ban á ldoza tu l estek a pestisnek s ekko r V ydenast veszi át a nyom dát. H a eb le r és a G esam t- K ata log d é r W ieg en d rucke fe lté te le z i, hogy M a tteo d e g li U ba ld i m e g b íz o ttja ­kén t már a nyom da 1471. é v i be rendezéséné l is köz re m űkö dö tt s azóta is vo lt szerepe a nyom dában. Tényleg azonban csak az 1476 áp rilis 29-én m eg je le n t D igestum vetus e lőszava em líti e lőször. M ég akko r sem v o lt k ik é p z e tt nyom ­dász, noha az e lőszó „ b id e llo im p resso re "-ne k nevezi, a nyom ta tás i m unkála­toka t ugyan is a zárósorok tanúsága szerint Henricus C layn de Ulm veze tte . U gylá tsz ik . C lynt is e lrag ad ta a pestis , m e lynek Vydenast fia , Theodorus is á ldoza tu l ese tt s a kö ve tke ző k ia dvá ny zárósora i csak V ydenastró l szólnak. 1477 jún ius 14-én je le n t m eg Petrus P h ilippus de C orneo „Lectu ra in VI. co- d ic is " című m űve, — a zárósorok szerin t: im press it Johannes Vydenast ale- manus alm i gym nasii pe rusin i m in is te r — , m e ly rő l hosszas, Vydenast m űhe lyé t részletesen ism erte tő p e rira to k szólnak. E p e rira to k tanúkén t fe lv o n u lta tjá k V ydenast nyom dá jának egész szem é lyze té t. Azt lá tju k b e lő lü k , h o gy V ydenast nem társas a lapon, hanem m egha tá rozo tt bé r e lle n é b e n fo g a d o tt szedőke t, b e tű ö n tő t, n yo m ta tó le g é n ye ke t, ru b riká to rt s ha nem v o lt ve lük m e g e lé g e d ve , bé rüke t le szá llíto tta , vagy e l is bocsá to tta őke t. Hat a lka lm azo ttja je le n t meg a tá rgya lá sokon s köztük néhány később híres nyom dász le tt, így a kerese^ be ad ó ja , Stephanus A rndes de M agun tia , ki a köve tkező é v tize d b e n Lübeck- ben nyo m ta to tt és Johannes Am m erbach (G iovann i A m brach), ki aztán Bázel­ben a le g n e ve ze te se b b hum anista nyom dászok közé ta rtozo tt. A tö b b ie k : Petrus C ra fto (K ra ft), a b e tű ö n tő , Paolo d i P ie tro , G io rg io d i F ederico és G iovann i d i P ie tro il Papa, a rub riká to r, olaszos nevük dacára, va lam ennyien ném etek vo lta k ; a tanúva llom ásokró l fe lv e tt je g y z ő k ö n y v e k A lam an iá t je lö l ik m eg hazá jukkén t. A p e rb ő l az tűn ik k i, hogy Vydenast A rndest és C ra fto t F o lign óbó l, tehá t N um eiste r n yo m dá jáb ó l, (m e lybő l Perugia e lső nyom dászai is származtak) hívta Perugiába s havi ké t és fé l arany b é ré rt, tová b b á lakás és e llá tás fe jé b e n a lka lm azta. V ydenast akko r C orneo kö n yvé t nyom atta s m iután ennek e lőá llítása A rndes h ib á já b ó l csak lassan ha lad t, b é ré t e lő b b két aranyra szá llíto tta le , vég ü l p e d ig e l is bocsá to tta . A rndes em ia tt p e re lte V ydenasto t. A tanuk közt C ra fto és Am m erbach A rndes igaza m e lle tt, a tö b ­b ie k Vydenast m e lle tt te tte k va llom ást. Az íté le trő l szóló o k ira t ism eretlen . V ydenastró l m ég csak egyszer, 1482-ben ha llunk. A pe ru g ia i nyom dászat sorsa igen vá lto za tos v o lt, nyom dászok jö tte k -m e n te k , a pestis és a -nehéz gazdaság i v iszonyok egya rá n t akadá lyoz ták őke t tevé kenysé gü kben . 1479- ben a nyom da é lén F ridericus Éber de A lem an ia A lta és G iovann i Batista d i P ie tro á llta k s Baldus Secundus „D e d o tib u s " című m unká já t nyom atták. Nem fe je z h e tté k be , m unkaközben m in d ke ttő m egha lt s hagya tékuka t s a fé lig kész m unkát á tv e tte Petrus Petri és S ig ism undus Ludov ic i de A lem an ia A lta , de a könyve t anyag i eszközök h íjján csak a b id e llo , Johannes Vydenast, tá m o g a tá ­sával tud tá k b e fe je zn i.Vydenast nyom ta tványa i ritkák s a róla szóló o k ira to k hom ályosak. Ezért ism é­te lte n össze tévesz te tték ő t m ásokkal. H aeb le r azonosnak v é li Johannes Receps-szel, k in ek neve a Vydenast (W eidenast) név la tin fo rd ítása volna. Lange és V ou lliém e szerint Receps Johannes Johannis de A ugustáva l volna azonos. R e ich ling és Bogeng p e d ig ugyanazt a szem élyt lá tta V ydenastban

2.

3

és Johannes Johannis de Augustában. Az u tó bb i fe ltevés m indenese tre lehe ­te tlen. Henrik fia Dohannes Vydenast de Sicam bria sem m ikép sem le he te tt azonos János fiáva l, Johannes de A ugsburgga l.

3.Az 1478 áp rilis 28-án N ápo lyban m eg je len t „R ive la z io n i d i S. C a te rin a " című könyv e g y ike a legfurcsább ősnyom tatványoknak. Tíz pé ldánya ism eretes, de né gy fé le változatban. Az olasz szöveg m in de gy ikb en azonos, de a la tin záró­sorok — valam ennyi 1478 áp rilis 28-án van ke ltezve — más-más nyomdászt em legetnek. Egyes pé ldányokban a zárósor: „C onpos itus per discretum Vuernerum Raptor de A lm ania A lta de hassea de terra che chiama In dem gu lden T rogbe"; más pé ldányokban : „Inpressum per d iscretum Virum Bernar- dum de da c ia ''; ismét másokban: „Inpressum pe r d iscretum Conradum Bone- bach de Alm ania A lta de hassea de terra che chiama in dem bű iden T ro g b e "; s m eg in t másokban: „Inpressum In c iu ita te N eapo litana per d iscretum Virum franciscum N. f io re n tin um ". S a legkü lönösebb az, hogy a könyv Henricus A ld ing be tű típusa iva l van nyom tatva. A ld in g uto lsó nápo ly i nyom tatványa 1477 augusztus 25-én je le n t m eg; úgylá tszik, ő v e tte m unkába a R ive laz ion it is, de még az e lőkészü le tek a la tt m egha lt; szem élyzete, hogy ká rp ó to lja m agát a bé rhá tra lékok elm aradásáért, a könyv nyom tatását be fe je z te , a pé ldányoka t egymás közt szétosztotta s a szétosztás arányában m egvá ltoz ta tta a záró­sorokat is. Ebben od á ig m entek, hogy szerepüket is részle tesebben m eg­je lö lté k , am ennyiben Raptornál a „c o n p o s itu m " a szedőmunka e lvégzését, Bonebachnál és Bernardusnál az „ in p ressu m " p e d ig a sa jtó keze lését je le n t­hette .Dacia annyi m int Erdély, de e lvé tve Dánia he lye tt is á llt. G ulyás Pál em iatt k é te lke d e tt Bernardus de Dacia m agyar származásában s tö rö lte ő t a m agyar nyom dászok sorábó l. 1482-ben azonban eg y másik nápo ly i nyom dásznál, M atthias M oravusnál m eg je len t eg y M issale Romanum, m e lynek korrekto ra a zárósorok tanúsága szerint Bernardus Siculus, m ino rita rend i szerzetes vo lt. Siculus pe d ig széke lyt je le n t. Bernardus de Dacia és Bernardus Siculus ugyanaz a szem ély le he te tt. A 15. századi nyom dák szem élyzetében igen sok papo t, sok szerzetest lá tunk, k ik nemcsak ko rrek to rok , hanem szedők és sa jtókeze lők is vo ltak ; hiszen számos ko los to r is nyom dává a lakíto tta át a scrip tuarium át. A flo renc i R ipo li-nyom da szedői és sa jtókeze lő i m eg éppen apácák vo ltak. M atthias M oravusnál 1485-ben eg y Breviárium je le n t meg, m elynek korrekto ra ismét frá te r Bernardus, de ezútta l „d e S ic ilia ". Siculus nemcsak székelyt je le n t, hanem sz ic ilia it is, viszont S icilia (lásd Graesse, O rbis latinus, 2. k iad. 281. lapon) Erdélyt is je le n te tt. S ic ilia : Siculorum terra , a széke lyek fö ld je . A „d e S ic ilia " ilyen érte lm ezése szerint Bernardust nyugodtan három széki származású szerzetesnek m ondhatjuk, sokkal köze le bb fe kvő ugyanis Bernardus de Daciát azonosítani Bernardus Siculussal, m int fe lté te le zn i, hogy ugyanabban az id ő ­ben N ápo lyban ké t Bernardus nevű nyomdász é lt volna, az e g y ik dán ia i, a másik szic ilia i származású. Kizárva persze nincsen ez sem.A Bernardus de Dacia körü li re jté ly t még fokozza Salvianus de Ferrara ú t­leírása, Itinerarium lite ra le ; szerző je 1490-ben Páduában m eg ism erkede tt a tudós és buzgó könyvke reskedőve l, Bernardus de Daciával, k ive l nagyon szere te tt tá rsa logn i; ez a Bernardus idegen lé té re k itűnően beszélt olaszul. De Salvianus m eg ism erkede tt Bernardus f e l e s é g é v e l , Ita láva l, és g y e r ­m e k e i v e l is. Eszerint Bernardus — ha ugyan azonos Bernardus Siculusszal— N ápolyban k ilé p e tt a szerze tből, olasz nőt v e tt fe leségü l és Páduába k ö l­tözö tt, hol tová bb fo ly ta tta fog la lkozásá t, m ert hiszen a nyom tatás és a könyv- kereskedés akko r sokkal inkább egym áshoz ta rtozó fog la lkozás i ág v o lt, m int ma.Ilyen eset e lő fo rd u lh a to tt a 15. században, de a két Bernardus azonossága fö lö tt m égis g o nd o lko dó ba ke ll esnünk.G róf Kemény József annak bizonyítására, hogy Dacia a la tt Erdélyt ke ll é rte ­nünk, egy 15. század végén Erdé lyből Bécsbe kö ltö zö tt család o k le v e le it idéz i; a család Bécsben is „d e D ac ia" név a la tt é lt.

4.A le g tö b b m agyar származású nyom dász V e lencében m űködö tt. 1476 kará­csony napján hatalmas, 500 o lda las, fo lio k ö te t je le n t o tt meg, A lbertus de Padua: Expositio evange lio rum , m elynek nyom dászai, a zárósorok tanúsága szerint, Adam de R otw eil és a brassói származású Andreas de Corona. M in d ­ke ttő jü k neve it t tűn ik fel e lőször. De Adam de R otw eil ezentúl ugyanezek­kel a be tűkke l eg yedü l nyom tat tová bb , 1481-ig, m ikor is V e lencébő l A qu ilába kö ltöz ik . Haeb ler azt hiszi, Andreas de Corona Velencében csöndes társ­ként m aradt m e lle tte s Adam e lkö ltözése után tovább veze tte a ve lence i

Kellemetlen jelenségek a gyorssajtónyomásnál(II.) A szedésből nyomásközben fe l- em e lkedő spíszek m egelőzésének eg y ik le g jo b b ellenszere — természetesen a helyes szedése lőá llításon kívül — a he­lyes formazárás is. A tö b b egységbő l á lló szedésform ákat — p l. 8— 32 olda- los könyvíveke t — úgy ke ll zárni, hogy az egyes o lda lsorok m indkét záró­irányban legyenek zárhatók. Tehát a fe j- és kö tőhézagokat ne tö ltsük ki te l­jes hosszúkban, hanem csak az o lda lak szélességének és magasságának m eg­fe le lően .

a ) Hibás zárásmód. Ilyenformán zárva a sze­dést nem kerülhetők el a spíszek, mert az egyes oldalak biztonságosabb összezáró- sát az egymással érintkező záró ürpótlók m egakadályozzák.

b) A helyes zárásmód, amelynél az egymás a la tt és egymás mellett fekvő oldalsorok mindkét irányból a szükségesnek m egfele­lően zárhatók szorosan vagy gyengén.

Az a) pé lda szerinti hibás zéróm ódszert sokan azért alkalm azzák, hogy az o ld a l­fe je k egyvona lba á llítását m egkönnyít­sék. Ezzel azonban k itesz ik magukat an­nak a ke llem etlenségnek, hogy egyes gyengén ad jusztá lt o lda lak megfeküsz- nek s nem tö ltvé n ki szorosan a záró­s tégek á lta l határolt te rü le te t, a spísze- lésnek nyújtanak tápo t. A b) módszer m e lle tt m inden o lda lsor ké t irányban is jo bb an zárható, de v iszont ve le já ró ja az is, hogy az o lda laknak pontosan ad jusztá ltaknak ke ll lenn iök , hogy a fe j­ben egyvona lban á lljanak, ille tve , hogy a szükséges — de, sajnos, ma nem e lé g g é m é ltányo lt — soregyen e lérhető legyen .Azonban azt is meg ke ll á llapítanunk, hogy spíszelést a szorosabb zárással nem lehet m indig e lkerü ln i. Különösen áll ez a klisés, gépszedéses form ákra, m elyeknek adjusztálása — a gya ko rla t­bó l tud juk — sokkal körü lm ényesebb,

4

mint a kéziszedéses form áké. Ha a he­lyes ad jusztá lás és zárás e lle n é re spi- szelés á ll be nyom ásközben, úgy m eg­k ísé re lhe tjük a k izá róanyag fe le m e lk e ­désének a m egakadá lyozását o lyké p , hogy a spíszelés he lyén 3 mm széles üvegpap írcs íkoka t he lyezünk be a so­rok közzé vagy a klisé körü l. Ezeket a csíkokat persze egész véko ny ü ve g ­pap írbó l ke ll vágnunk és a szedés a l­ján e lhe lyeznünk. Ha ez sem seg ít, úgy a közönségesebb és drasztikusabb m eg­előzési m ódhoz ke ll fo lya m od nun k : a klisé fá jába szegecskét ve rünk s azt ráha jtjuk a spísze lő k izá róanyag fö lé , hogy fe le m e lkedé sé t m egakadá lyozzuk. M eg je gyzen dő , a spíszelést a h e ly te ­len ad jusztá láson és záráson k ívü l e lő ­idéz ik a g ye n g e ép ítésű , rég i g yo rs ­sa jtók is, ha azokba erős nyom ást ig é n y lő fo rm át em e lünk be ; e lő id é z i a gyo rssa jtó g ye ng e a lép ítm én ye is, pl. o lyan rég im ód i nyom dában, ahol a gyo rssa jtó t csak egyszerű fapad ló ra á l­líto ttá k . Ily ese tben b izony a gé p m űkö­dése közben o lyannyira rázkód ik , hogy a spíszelés m inden ese tben b e k ö v e t­kezik.A spíszelés kérdése kü lönben olyan téma, am e lye t e d d ig tú lnyom óan a g é p ­m esteri m unkakörbe u ta ltak , m in t a b ­ban m ege lőzendő ke lle m e tle n je le n s é ­get, ho lo tt ez sokkal in káb b a szedői m unkakört il le tn é , m ert a lega lap osa bb és le g g y ö k e re s e b b m ege lőzés i m ód — az ese tek tú lnyom ó részében — m égis csak a he lyes, szakszerű szed ése lőá llí­tás.Ne tévesszük szem e lő l a m ondást, hogy a ba jo ka t sokkal könnye bb m eg­előzni, m int késő bb i b e köve tke zésü ke t utó lagos segítéssel e lhá rítan i.A smic, a m aszato lódás is o lyan k e lle ­m etlen je len ség , am e lynek b e k ö v e tk e ­zését a h e ly te len áthuzat és az egyen- getés, meg a tú lszoros hengercsap­ágyak is e lő se g ítik . Tehát e lsősorban ezekre a kö rü lm ényekre legyünk f ig y e ­lemmel. A sm icnek azonban vannak fa j­tái, m e lyeknek m ege lőzése vag y e l­hárítása más m ódon keresendő.Ilyen a festékm aszat. Ennek le g g y a k o ­ribb okai az erős borítás, a duzzadó, párnás eg yen ge té s és az a lacsonyan á llíto tt fes tékező hengerek. Ha e te k in - te tben helyesen végezzük m unkánkat s norm ális borítást, símán fe k v ő egyen- ge tés t alkalm azunk s he lyesen á llítju k be a fes tékező hengereke t, úgy a fes- tékm asza to lódás önm agátó l m egszűnik. Sokkal kem é nye bb d ió az illusztrációs nyom ásnál e lő fo rd u ló fogasrúdsáv-kép- ződés e lhárítása . Ezt e lő id é z i a tú lvas- tag vagy a szükségesné l véko nya bb hengerborítás, am iko r is a nyom óhenger és nyom óalap m ene tsebessége közö tt olyan, bár kism érvű e lté ré s k ö ve tke z ik be, am inek fo lyam ánya, h o gy a nyomás rezgésszerűvé, zökke nő vé vá lik , vagy

Radó G yö rg y : P lakát (1931)

m űhelyt. 1484 szep tem ber 18-án ugyan is ú jra fe ltű n ik a neve , ezú tta l m int A ndreas Corvus de Corona, a Breviárium O lom ucense zárósora iban, de ezútta l sem e g y e d ü l, hanem e g y m ásik e rd é ly i nyom dász, M artinus Burciensis de S ze id ino, va lam in t e g y pap, Conradus Stahel de B laubeuren társaságában. Az u tó b b i 1482-ben m ég Passauban nyo m ta to tt Bened ictus M ayr társasá- ságában.A m issálék, b re v iá rium o k s e g y é b egyház i szerkönyvek a le g jö v e d e lm e z ő b b nyom da i m egbízások közé ta rtoz tak , m e lyek e lő á llítá s i k ö lts é g e it m ind ig a m eg re n d e lő egyház fe d e z te , m e lyekné l tehát a nyom dászt sem m ilyen vesz­teség nem fe n y e g e th e tte . Az o lm üczi b re v iá riu m o t is csak m eg rende lésre nyom atha tták s v ilágo s , hogy a m eg re n d e lő más, m in t az o lm üczi püspök nem le h e te tt. Ez p e d ig F ilipecz János vo lt, e lő b b na gyvá rad i püspök, M átyás k irá ly k e g y e ltje , ki a m agyar o rszággyű léseken is te k in té lye s szerepe t já tszo tt. Az o lm üczi káp ta lan M átyás k irá ly kívánságára 1484 e le jé n vá laszto tta O lm ücz p ü spökévé , a B reviárium m eg ren de lése tehá t e lső o ttan i in té zked ése i közé ta rtozh a to tt. H ogy a m eg ren de lés t é p pe n m agyar nyom dászoknak adta ki, az ta lán nem v é le tle n .F ilipecz aztán, e g y é b litu rg iku s könyvek kinyom tatása k e d vé é rt, maga is nyom dá t a la p íto tt, m ég p e d ig Brünnben. Ez a nyom da, m ely 1486 óta m űkö­d ö tt, a 90-es éve kb e n Stahel és P re in le in veze tése a la tt á llt. Ebből arra lehe t k ö v e tk e z te tn i, hogy F ilipecz nyom dá jába azokat a nyom dászokat h ívta m eg, k iknek V e lencében v é g ze tt m unká já t már e lő ző le g (1484-ben) a lkalm a vo lt m é ltá nyo ln i. Fe lté te lezem , hogy úgy Andreas de Corona, m in t M artinus de S zeid ino és Conradus Stahel az olm üczi B reviárium kinyom tatása után a püspök hívására Brünnbe u tazo tt, az o ttan i nyom dát be ren dez te s a nyom da i m unkát e llá tta . E nyom da nyom ta tványa i a nyom dászok m egnevezése né lkü l je le n te k m eg, m iután a nyom da nem v o lt az ő tu la jd onu k , hanem a püspöké s a köny vek e lőá llításának k ö lts é g e it is a püspök fize tte . A m űködést eg y litu rg iku s

5

Berény Róbert: P lakát (1931)

munkával, az 1486-ban m eg je len t A gendáva l kezd ték meg s legszebb k iadvá ­nyuk az 1488 március 20-án k ia d o tt s számos fam etsze tte l illusz trá lt Thuróczi- krón ika vo lt. Ha a nyomda akkor Stahel és Pre in le in b irtokában le tt volna, ez a két nyomdász nem m ulasztotta volna el, hogy ezzel a pazarul k iá llíto tt könyvve l büszké lked jék. Ügy Stahel, m int P re in le in d icsekvő és hencegni szerető nyomdász vo lt; az 1491-ben Theobaldus Feger buda i könyvkereskedő álta l m egrende lt M issale S trigoniense zárósora iban pé ldáu l lángeszű, nagy­szorgalmú, ve lence i könyvnyom dászoknak titu lá ljá k m agukat, noha Brünnben s nem V elencében nyom ta ttak: „p e r ingeniosos ac magnarum industriarum viros Conradum Stahel et M atheum Pre in le in im pressores V enetos". Lehetséges tehát, hogy Andreas Corvus V e lencébő l Brünnbe ment s o tt közre­m űködött a Thuróczi-krónika kiadásánál. Később a nyom dát Stahel és Prein­le in a saját üzem ébe ve tte s Andreas Corvus visszatért V e lencébe . Az Archi- v io Veneto 1882. és 1887. év i nyom dász-oklevé lk iadása iban kétszer is fo rdu l e lő , 1496-ban és 1498-ban, m int tanú. Ezekben az ok le ve le kb e n még az apja nevét is m eg tud juk, mert Andreas o lim S ig ism undi Corui inx iso r literarum stam pe (im pressor lib rorum ) néven fo rdu l e lő . Stahel is visszatért Velencébe, a városi tanács 1498 január 21-én kérésére p r iv ilé g iu m o t engedé lyez neki nagy chora lbe tűk kizáró lagos használatára, tehát ismét szerkönyvek k inyom ­tatásával fog la lkozo tt. P re in le in is e lhagyta Brünnt s 1499-ben és 1500-ban O lm üczben nyom ta tott. M artinus de Szeid ino tová b b i sorsáról azonban nin­csen tudomásunk. (Foiy ,. k ö v .) Fltz József

hogy a nyom óhenger nem egyen le tes nehézkedéssel, hanem csúszósán halad át a form án.Ha ez a h iba, úgy elhárítása aránylag könnyű: he lyes borítást, egyengetést ke ll a lkalm azni. Ha azonban ennek e l­lenére is je le n tk e z ik , úgy csakis a gép szerkezetében lehe t a h iba, amelynek elhárítása mér igen nehéz, sokszor csak szakszerű gép javítássa l hozható helyre. Ez a súlyos szerkezeti h iba a le g tö b b ­ször a fogasrúd he ly te len beállításában, vagy á lta lában hibás m egm unkálásában le ledz ik . A fogasrúd és kerék k o p o tt­sága is oka a fogasrúd-sávképződés- nek. De ezeken kívül oka lehet az is, hogy a nyom óalap két o lda lán lévő fo- gasrudak e g y ike va lam ilyen okbó l he ly ­zetet vá lto z ta to tt s így lehe te tlenné vá lt a fogasrudak és a nyom óhenger fogas­koszorúinak harmonikus együ ttm űkö­dése.Ezeket a h ibákat „h á z ila g " k ijav ítan i a lig lehetséges, legtanácsosabb a g é ­pe t é p íte tt gyár vagy hozzáértő szak­em ber seg ítségét ig én ybe venni. (C ikk­író ugyan m e g je lö li a házisegítés m ód­já t is, de m ert ez a gép szerkezetének m egbo lyga tásáva l já r, am it magunk ré­széről p ropagá ln i nem tartunk gya ko r­latiasnak: az ism ertetést mellőzzük.Szerkezeti h ibák jav ítását bízzuk a hozzáértő szakem berekre! Szerk.)Ha nagya lakú kere tes form át ke ll kar­tonra, vagy vastag papírra nyom ni, úgy a forma alsó szélén csúnya maszatok je len tkezne k , mert alsó vezetőszalagok nem alkalm azhatók. Ezt a ke llem etlen je le n sé g e t m egelőzhe tjük , ha a piszkí- tás he lyén, a szedés m e lle tt fu tó 4 ci- cerós záró ü rp ó tló t, p e tit kvadrátok alá- rakásával fe le m e ljük .Nem kevésbé ritka az olyan je lenség , hogy ilyen form áknál az alsó széleken gyű rődések mutatkoznak. Ezeket a fo r­m ából kiszoru ló le veg őve l szoktuk ösz- szefüggésbe hozni, ami azonban téves fe lfogás, m ert ennek oka szintén a rossz egyenge tés, vastag borítás szokott lenni, vagy a szedés kere te és a b e le ­szedett form a be tű i, k lisé i közötti írás- m agasságkülönbözet. Ennek e lhá rítá ­sára tö b b praktikus mód kíná lkozik, am i­ket le gkö ze le b b fogunk ism erte tn i. Á lta lánosságban azonban még meg kell jegyeznünk — mint fe jte g e té se in kb ő l is k itűn ik — a gyorssajtónyom ásnál je ­lentkező ke llem e tlenségek le gg yako ­rib b kútforrása a kevésbé gondos és szakszerű egyenge tés vagy henger­borítás. A m egelőzés m ódja tehát va ló ­jában az vo lna , hogy végezzük az e lő ­készítő m unkát és egyenge tést nagy- nagy figye lem m e l. Sajnos, a mai te r­m elési viszonyok m e lle tt — am ikor m i­nél gyo rsabb m unkálkodást erőszako l­nak ránk — a m egelőzésnek ezt a m ód­já t el szokták hanyagoln i.

Alois Triltsch, W ürzburg

6

Á nyomdahelyiségek jó világításárólK étségbevonhata tlan igazság, hogy jó munkát csak m eg fe le lő jó eszközökkel lehe t végezte tn i. Tisztában is van ez­zel m inden munkaadó és azért az anyagi ere jéhez és a szükséghez ké ­pest a legm odernebb eszközöket ig y e k ­szik munkása kezébe adni, hogy v á l­lalata nehogy lem arad jon a nagy ve r­sengésből.Ilyen é rte lem ben a v ilág ítás t is szoro­san hozzászám íthatjuk a m odern m unka­eszközök sorába, am e lye t m eg fe le lően használva, a munkát gyorsabbá és m eg­bízhatóbbá tehe tjük .M égis azt tapaszta ljuk, különösen a k isebb nyom dákban, hogy — dacára a jó v ilág ítás óriási fontosságának — sok nyom dában a lá re nde lt je len tőségűnek ta rtjá k azt és m ege légednek azzal, hogy a he ly isége t — jó esetben — néhány lám pával fe lsze re ljék .Néhol középen he lyeznek el eg y nagy lámpát. Az ilyen középv ilág ításnak az e lőnye látszólagos o lcsóbb vo lta , de nagy hátránya az, hogy nem v ilág ítha t meg egyen lően m inden m unkahelyet és mert a regá lisok és gé pe k e lhe lyezésé­nél a term észetes v ilág ításra is te k in te t­tel ke ll lenni, hogy az különösen jó l k i­használód jék, de m áskülönben is e l­ke rü lhe te tlen az, hogy m ennyezetv ilágí- tás esetén sokszor a szedő hátát é ri a fény és így a szekrénye árnyékba kerül, tehát a he lye söté t lesz.A le g tö b b helyen néhány nagyobb ég ő t he lyeznek el, azzal a szándékkal, hogy az töb b m unkahelyet m egv ilág ítson, néhol csak úgy ötle tszerűen, vagy csak azok fö lé a szekrények fö lé kerül lámpa, ahol szere léskor a nyom dában do lgoztak. Az ilyen elhe lyezési mód magával hozza azután azt a he ly te len szokást, hogy a szedő kényte len a lám ­pákat szekrényekhez, regálisokhoz, a jtó - fé lfához k ikö tözge tn i. Egy-egy ilyen operáció b izony időveszteségge l já r és sokszor e lő fo rd u l, hogy a lámpa e l­szabadul kö te lé k e itő l és a fa lhoz vá­gódva, összetörik. De a le g tö b b ese t­ben ez sem vezet célhoz, mert a lám pa­zsinórt rendszerint röv id re hagy ják és így csak a m ennyezetet v ilág ítha tja meg a k ikö tö tt lámpa, tehát nem azt a he lye t, ahova vezetni akarták.Rossz helyen spórol az, aki nyom da­v ilág ításon spóro l. Félhomályban nem lehe t do lgozn i, m ert annak köve tkezm é­nye: a lassúbb munka, nagyobb ko rre k­túra, vagy nyom tatványrontás, de veszé­lyezte ti a nyom dai munkás szem evilágát is, mert így e rő lte tv e ke ll néznie. Legolcsóbb v ilág ítás a sok lám pával való v ilágítás, m ert csak ilyen m ódon lehet a nyom dában a v ilá g ító te s te k e t elosztani. Ez esetben egy-egy fog la -

Berény Róbert: P lakát (1931)

Á könyvipar és a könyvtárakA d ü b ö rö g ve do lgozó sa jtó , m ely óránként a könyvek ezre it te rm e li, az ó ra­m utatóhoz hasonlóan mozdul m inden pe rcben a je ie n id ő je lé re . A töké le tes munkájú g é p e k nagy te ljes ítm é nye ikke l o ly m egszokottaknak, annyira m aguktól é rte tő d ő kn e k látszanak már é le tünkben, hogy a lig ju t eszünkbe az a nem is túl rég i korszak, am ikor e lek trom os m otorok he lye tt em beri erő ha jto tta nagy fá radságga l a nehézkesen m űködő, egyszerű táblás sa jtókat. V á jjon hogyan is tudunk e lfe le jtke zn i arró l a sok évszázados töp rengésse l, kísérle tezéssel a lászántott, e lőb b lassú, most p e d ig már rohamos fe jlő d é s rő l, m ely a könyv- nyom tatás eszm éjé t m eg é rle lte , m egva lósíto tta és m egnem esíte tte? M ié rt vannak o ly sokan, ak ik a sa jtóban csak az egyszerű m unkagépet, az em beri munka versenytársá t lá tjá k meg és nem a szédületes eredm ényt, sem a v ilá ­go t á tfog ó erőm űvet?Ritka az a nyom davá lla la t, m ely hosszú idő re és h iányta lanul m egőrizné m in­den k iadványá t s hogy e lveszti szem e lő l m űve it a nyomdász, azért nem lá tja jo bb an m unkájának töké le tese dé sé t sem. A sa jtó a ló l k ike rü lő könyvek h iva­tásukhoz m érten szerteszóródnak a v ilágb an , hogy fe lada tuka t e lvég ezve e l­használód janak, e lpusztu ljanak. A ránylag kis rész az, ami hosszabb id ő t é rhet és eg y nagy könyvtár fa la i közt m egőrizve tanú je le m aradhat korának. Ami m egm arad, az csak a nagy m úzeális, vagy tudom ányos könyvtárakban marad meg. Ezért m ondhatjuk, hogy a könyvtár a m a i könyv sorsának a h o l n a p j a . És m ikor szerető gondda l összegyű jti a je le n írásos m eg ny ila t­kozásait, eg yú tta l a t e g n a p o t és t e g n a p e l ő t t ö t is je le n ti, hiszen anyagát már a távo l m últbó l ő rizge ti.A könyv ipa rt és a könyvtáraka t a múlt, je le n és jö v ő számtalan kapcsolata fűzi össze. De e kapcso la tok nálunk ma még nem lá thatók e lé g g é . Hiányzik b e lő lük az az erő, m ely szé lesebb körben tudatossá tehe tné , hogy ezek a kapcsok nem vé le tle n e k , hanem m indké t részről a legközösebb érdekeké . O ly é rdekeké , m elyek ma már e l nem hanyago lhatok, m ikor a könyvterm elés-

7

Kolozsváry Sándor: Plakát (1931)

nek és a könyvtáraknak egymással versenyezve ke ll tervszerűsíten iök m unká­jukat, hogy a m aguk e lő tt lá to tt igen nagy fe lada toknak m egfe le lhessenek: az em beri m űve ltsége t t e r j e s s z é k és a to vá b b i fe jlesz tés lehe tőségére ö s s z p o n t o s í t s á k .De ezek az é rd eke k m indké t o lda lró l e llen té teseknek látszok is, egym ást m égis igen szerencsésen egész íthe tik ki.Bizonyára fö lös leges volna lege lsősorban arra m utatn i, hogy a könyvtárak úgy az ism erette rjesztő , m int tisztén tudom ányos in tézm énye ikke l m ilyen né l­kü lözhetetlen támaszai azoknak, akik éppen a könyvterm eléshez k ö tö tté k sorsukat. Hiszen eg y szélesebbkörű álta lános tudás né lkü l a nyomdász csak rab jává vélnék hivatásának, ho lo tt az é rte lm e tlen másolás he lye tt annak szellem i részese lehetne. Hány tö rekvő em bert le lkes íte tt a könyvve l va ló fog la lkozás á llandó önképzésre és e réven m egérdem elt k iem elkedésre? Hol áltana ma a könyvterm elés, ha nem m agasabb tudású fé rfia k em e lték volna állandóan? Emlékszünk-e még arra, hogy egy G u t e n b e r g , A l d o M a n u z i o , a G i u n t a , E l z e v i e r , B l a e u-család tag ja i, C h r i s t o p h P l a n t i n , M i s z - t ó t f a l u s i K i s M i k l ó s - — csak egy aránylag röv id korszak pár kimagas- lóbb nevét em lítve — talán még nagyobb tudósai vo ltak koruknak, m int nyom ­dászai? V ájjon a mai nagy techn ika i fe jle tts é g korában m egköze líthe tjük-e a sa jtó és a tudom ány akkori szerves kapcsolatának fe ltűnően magas szín­vonalát?Azt is jó l tud juk, hogy a könyv ipa r fe jlő d é se jó részt a ttó l függ , ha rendsze­resen számot ve t ko rább i e redm énye ive l, akár he lyeseknek, akár téveseknek látszanak azok. És míg az e lő b b ie k e t időnkén t újra e llenőrz i, egyú tta l arra is fig y e ln ie kell, hogy a sok rég i m eddő kísérle t a mai tö ké le te se b b eszközök­kel — mint az ism éte lten e lő fo rd u lt — nem vá lhat-e új csodás ta lá lm ányok szü lő jévé. Pedig a gépszerkesztési k ísérle tezések, a fe lhasznált anyagok kém iai vizsgála ta inak adata i, a sokszorosítás m eg lepően sok lehe tőségéve l eg yü tt bizonyára jó részt fe le dé sbe m erü lnének, ha a könyvtárak nem őriznék a róluk szóló fe ljeg yzéseke t és magukat a sa jtó te rm ékeke t.

la tba term észetesen k isebb égők he­lyezhe tők el és azért olyan helyen, ahol pl. most 5 darab 60 w attos égő van, o tt ugyanannyi áram fo g y el akkkor is, ha 7 darab 40-es és e g y 25-ös, vagy pe d ig 12 darab 25-ös é g ő t használunk.A sok lám pával va ló világításnak e lső­sorban pénzbe li akadá lya i vannak. Bizo­nyos, hogy töb b lám pa fog la la t, lámpa és zsinór többe kerü l, azonban az áram­számlán hamarosan k itűn ik , hogy töb b lám pával va ló v ilág ítás gazdaságosabb, így kevesebb áram fogy , mert nem kényszerü lünk arra, hogy egy kétszáz w attos lám pát égessünk akkor, am ikor pl. négy darab 25-ös ég ő is e légséges, ha az m eg fe le lően van e lhe lyezve. Több lámpának a m ennyezeten va ló e l­he lyezése — különösen magas h e ly isé g ­nél — nagyon sok munkába és sok nehézségbe ütközik. Azonban nem szük­séges m inden esetben a m ennyezeten he lyezni el a zsinórt, sokszor m eg fe le ­lő bb , ha a falon veze tjük azt, esetleg m e g fe le lő vastagságú k ifeszíte tt dró ton. Ilyen úton sok m unkát és lám pazsinórt lehe t m egtakarítan i. A k ifeszíte tt dró t seg ítségéve l m ego ldha tjuk a le g id e á li­sabb nyom davilág ítás t, mert ha azokat m eg fe le lően helyezzük el és az egyes lám páknak jó hosszú zsinórt hagyatunk, oda v ih e tjü k a lám pát, ahova akarjuk. Nagyon v igyázn i kell a v illany lám pa jó sz ige te lésére . Célszerű azért a lám pa­zsinórnak a fog la la tba menő részét — ahol kézzel m eg fogha tjuk — kifúrt fába b u jta tn i, de a Bergmann-cső is nagyon m e g fe le lő erre a célra, am elye t egy vagy két kam póval látunk el. A kam pók­nak a seg ítségéve l a d ró tokon o lyan magasra és arra a he lyre teh e tjük a lám pát, ahol azokra szükségünk van, ese tleg eg y csomóba tö b b e t is. M agátó l é rte tő d ik , hogy a k ifeszíte tt d ró to ka t a fa lban jó l meg ke ll erősí­ten i, sz ige te ln i. A zsinórok mentén papír- vagy más gyú lékony anyagot ne tartsunk, m ert az tűzveszélyt okozhat és ahol csak lehet, Bergm ann-csőbe kell a zsinórt vezetn i. Ezeket a m unkálatokat term észetesen csak képzett v illany- szere lőve l végeztessük el.

Juhász Béla, Szentes

*

Közread juk Juhász ko llégánk e c ikkecs­ké jé t, noha az nem o lyan a lapon tá r­gya lja a nyom da helyes v ilágításának kérdésé t, am ilyen t az m egérdem el és ig én ye l. A ném et szaklapokban az uto lsó 2— 3 esztendőben egyre-másra o lvashattunk hosszú szakmérnöki é rte ­kezéseket a jó és gazdaságos v ilá g í­tásról. E közlésekbő l rengeteg tanulsá­g o t vonhatunk le, de hogy ennek e llen é re ta rtózkodtunk ism erte tésüktő l, annak főkén t az az oka, hogy ebben a kérdésben álta lános érvényű szabály­fé lé ke t aligha lehe tséges a lko tn i azon

8

TISZA ISTVÁN K E R TV Á R O S

A M A G Y A R .SE M M E R I N OParcellázási iro Ja: Jr. K E R E S Z T E S BÉLA, V II . Damjanick ucca 3o.

Telef 011 ^3-1-56

A SZÉPSÉGN E M C S A K I S T E N A D O M Á N Y A

S C H t V A R Z J Ú L I A DR. K O Z M E T I K A I I N T É Z E T EB U D A P E S T , V. K E R Ü L E T , G R Ó F T I S Z A I S T V Á N U C C A 1. T E L E F O N S Z Á M : 82-6-97.

A „ M a g y a r G r a f i k a " m e l l é k l e t e .G y a k o r la t i p é ld á k a Löb l D á v id és Fia c é g m u n k á ib ó l.

Főn i : R adó G y ö rg y — L e v é lp a p ir fe j.

L e n t b a lra : D a llo s H a n n a — M e g h ív ó .

jo b b r a : R a d ó G y ö rg y — R e k lá m la p .

S z e d fe : R o m á n Im re . — N y o m fa : K o vá cs Jó zse f-

fokozottan fenyeget a meghűlés veszedelme. A nyirkos őszi na­pok e g é s zs é g ü n k e lle n s é g e i, könnyebben reagálunk a fertő­zésekre. Sok komoly bajt meg­előzhetünk, ha útjainkra Anacot pasztillát viszünk magunkkal, mert ezeknek szopogatása fertőtlenítő hatású. Vásároljon még ma egy tubus A n a c o t pasztillát patiká­jában, e g é s z s é g é t véd i v e le .

A „ M a g y a r G r a f i k a " m e l l é k l e t e .G y a k o r la t i p é ld á k a L ö b l D á v id és F ia c é g m u n k á ib ó l.

F e n t: R adó G y ö rg y —F. S zántó — Á r je g y z é k íe d é l.

L e n t : N e m e s G y ö rg y — P rospektus ké t be lső o lda la .

Szedte : R om án Im re . — N yom ta : Kovács Józse f.

A „ M a g y a r G r a f i k a " m e l l é k l e t e .G y a k o r la t i p é ld á k a L ő b l D á v id é s F ia c é g m u n k á ib ó l .

N e m e s G y ö rg y : K o ffe rc im k e

és P ro sp e k tu s .

S z e d te : R o m á n Im re .

N y o m ta : K o vá cs Jó zse f.

A „ M a g y a r G r a f i k a " m e l l é k l e t e .G yakorla ti példák a Löbl Dávid és Fia cég munkáiból,

Fent b a lra : D a llo s H a n n a — C é g k á r ty a .

L e n t b a lra : R a d ó G y ö rg y — M e g h ív ó .

jo b b ra : D a llo s H a n n a — R e k lá m la p .

S z e d te : R o m á n Im re . N y o m ta : K ovács J .

az egyen kívül, hogy a nyom dahe ly isé ­gek helyes és gazdaságos világ ításá t ese trő l-esetre ke ll szakszerűen m eg­tervezni. Ez é rthe tő , hiszen m inden he ly iség más és más k ite rjedésű , te rm é­szetes v ilág ítása is ese trő l-esetre v á l­tozó, más és más a m unkahelyek b e ­osztása, száma s kü lönböző a munka term észete is, amit az egyes m unka­helyeken végezni szoktak. (Más v ilá g í­tás kell a szedőterem ben, más a g é p ­terem ben vagy ön tödében, m erőben e l­térő a v ilág ítás i berendezés a g é p ­szedők term ében s kü lön leges v ilá g í­tásra van szüksége rajzolással és vésés­sel fog la lkozó akcidensszedőnek vagy fo ly tonos olvasással e llá to tt ko rre k to r­nak.)De eg yéb kén t is, a mai id ő k nem a lka l­masak arra, hogy a nyom dák helyes v ilág ításénak kérdésé t nap irend re tűz­zük. Pedig m egérdem elné az ügy, mert M agyarországon nagyon kevés olyan nyom dahe ly iség van, am elynek m ester­séges világítása célszerű, egészséges és gazdaságos volna. Rem éljük azon­ban, hogy csak m egváltoznak az idők s erre is sor kerül.

Az árA szedőgépek térhódításáva l sokat v e ­szített je len tő sé g é b ő l ez a célszerű kis munkaeszköz, azért nem is részesül mér o lyan m egbecsülésben, am e lyben része­síteni ke llene.Igaz, hogy a sorokat ön tő gépszedést nem lehe t árral ko rrigá ln i, azért m égis nagy az a te rü le t, ahol az árat m unka­közben használnunk ke ll. De meg — szerencsénkre — nincs is m inden nyom ­dában még szedőgép és o tt — kü lönö­sen kompressz munkánál — né lkü löz­hetetlen.A rég i szedőknek fé lte tt kincse v o lt a jó ár és nem lehe te tt mással jo bb an bosszantani, m int azzal, ha azt m eg­szokott he lyé rő l m ásvalaki e lv itte , vagy e ldug ták e lő le , mert ahhoz úgy hozzá vo lt szokva, hogy egy id eg en árral nem tud o tt do lgozn i.M ikor én tanuló voltam , ad d ig nem vo lt szabad árat használnom, amíg annak kezeléséről le nem vizsgáztattak. Azt m ondották, hogy azt nem szabad csak úgy hűbelebalázs m ódjára használni, sora van annak is, m int a de re lye - evésnek. Az nem arra va ló , hogy ve le a betű képé t összekarcolázgassuk, hanem arra, hogy azzal és az u jjunk seg ítsé­géve l a hibás be tűke t a sorból k i­em eljük.A mai nyom dásztanulót sem ártana az ér helyes keze lésérő l eg y k ics it lev izs­gáztatni, ha ugyan — a k ineve tés v e ­szélye né lkü l — egy id őse bb ko lléga erre vá lla lkozn i merne. M ert h isz' — szerinte — ő tud árral bánni. Pedig

Kolozsváry Sándor: Plakát (1931)

De ha csak a rég ie krő l m erőben füg ge tle nü l keresünk új u takat és ú j m ód­szereket, ekko r sem né lkü lözhe tjük a könyvtá rak nagy ism erethalm azát. Ma a könyv ipa r mér nem a vé le tle n próbá lkozások te rü le te : a tisztán gya ko rla ti te e n d ő kb ő l messzire veze tő e lm é le ti tudás k ris tá lyoso d ik ki, m ely a fiz ika és kém ia ú tvesztő iben kény te len keresni akadá lya inak e lhárításm ódjá t. M inél töké le te se b b n e k lá tjuk ma a sa jtó ké tség te lenü l fe jle t t e redm énye it, annál tö b b m ego lda tlan fe la da tá t vesszük észre. A könyv ma még m ind ig m eg lehe ­tősen távo l áll a ttó l, hogy va lóban a legszé lesebb társadalm i ré teg ek tu la jd o ­nává vá ljé k és a le g jo b b ism eret közlésére legyen alkalmas? M ert nem hagy­ha tjuk figye lm en kívü l, hogy fe jlő d é sé ve l e g y id ő b e n a társadalom nagysága és igénye is nagyo t nő tt. Új anyagot, sőt új a lako t ke ll nemsokára keresni a könyvnek. Hiszen hol van az a nyersanyagkészle t, m ely a társadalom e g yen ­le tes o lvasásszükséglete esetén e leg end őn ek b izonyulna, m ikor az országok­nak már ma is nagy g o nd o t okoz a legszükségesebb papirosm ennyiség biztosítása? És ha valószínű, hogy a könyv ipa r még sok töké le tes ítésre szorul, hogy cé ljá t m egvalósíthassa, — az e d d ig ie k n é l jó va l nagyobb fe la d a to t je len t, m ely csak a le g e lm é lye d ő b b tanulm ányok a lap ján és főké ppe n a könyvtárak segé lyéve l képze lhe tő el.A könyvm űvészet m indenkor új és új u takat keres. K ife jezőbb , okszerűbb akar lenni. De nem érhetné el c é ljá t, ha gyö ke ré tő l akarna elszakadni. És e g yö ke re k — a rég ib b m űvészeti korszakok e redm énye in á tszövődve — nem­csak azt á ru lják el v izsgá ló iknak, hogy a sok örökbecsű közt itt-o tt talán m ennyi fe rd e és a mai v iszonyok közt alkalm azva b izonnya l korszerűtlen m eg­o ldás is akad, hanem az á llandó ú jdonságkeresésnek a m ódszere it is, mely a mai viszonylagos fe jle tts é g re veze the te tt.Egy rég i könyvnek a lapozgatása igen sok tanulságot ébreszthet a könyv munkásában. M eg ta lá lja benne sok m indennek m agyarázatát, m elye t talán hiába keresett. A ma is használatos m éretek, írásform ák, szakelnevezések és a könyvek m inden rész le tének e re de té t, érte lm ezését a cím lapoktó l a ta rta lom ­m uta tók ig . M eg tudha tja , hogy m inden je le n té k te le n n e k látszó részletnek ép-

9

Nemes G yörgy , Radó G yörgy : Plakát (1931)

úgy m egvan az érdekes tö rtén e te , m int az egész könyviparnak. M it je len tene a c i c e r ó vagy b o r g i s vagy a tö b b i sok e lm osódo tt érte lm ű nyom dá­szat! e lnevezés, ha nem ism ernénk m agyarázatát. Bárm ennyire te rjede lm es is már viszonylag a gra fika iroda lm a, a leg fon tosabb kön yv tö rténe ti ké rdé ­sek csak a könyvtártudom ány ism erethalm azában vannak m egv ilág ítva .De tekin tsük e kapcso la toka t a másik o ld a lró l is! V á jjon lehetne-e va laki a könyvtártudom ányok szakavatott m űve lő je , ha nem ism erné — lega lább is e lm é le tben — a könyvterm elés csodálatos ipari titka it? Hogyan tá jé ko zó d ­hatnék a könyvnyom tatás bö lcsőkorának, a 15. századnak m eg lepő tö ké le te s ­ségű könyvei közt? Csak az egyes techn ika i részletek alapos ism erete veze t­he tte a kuta tókat a könyvnyom tatás kezd e té t kereső ú tjukban G u ten berg tő l vissza, a századokkal ko rább i japán, koreai és kínai könyv ipa r em léke inek feltárásához. De a mai könyvve l sem értéke lhe tné e lé g g é a könyv tá ri szak­értő , ha első p illantássa l fe l nem ismerné a sokszorosítás sokszor a lig m eg­kü lönbözte the tő fé le ség e it.M inden m odern tudom ányos nagykönyvtár gya ko rla tila g is kényte len a könyv- nyomtatással fog la lkozn i. Főkép azért, hogy cím tára it alkalmas form ában sok­szorosíthassa, vagy kézira ta it, ritkasága it kiadhassa. A könyvkö tést p e d ig a le g tö b b helyen épúgy jó l fe lsze re lt háziüzem ben ke ll vég ez te tn iük , m int a fénykép i reproduká lást, sőt néhol a k lisékészílést. Ez nem annyira takarékos- sági okok m ia tt szükséges, hanem inkább azért, m ert sok becses ritkaság nem adható ki a kön yv tá rép ü le tbő l.A szakérdeklődésen kívül vannak azonban a könyvtáraknak kívánságai is a könyviparra l szemben. Elsők közt áll ezek közül a könyvek cé lszerűbb a lak­jának a kérdése. Évszázadokon keresztül a le gn agyo bb rendszerte lenség je l­lem ezte a könyvk iadványok a lak já t. Kétségte len, hogy ez nemcsak pap iros­pazarlást je le n te tt, de a könyvek elraktározásánál és m egőrzésénél is sok nehézséget. A papirosa lak norm alizálásátó l — m elyet részben éppen maguk kezdem ényeztek — a könyvtárak am úgyis szűk fé rőhe lyük gazdaságosabb kihasználását várhatják. Nagy súly he lyezendő arra is, hogy a m egőrzésre érdem esebb művek tartós papirost, cérnafűzést és színtartó borítást kap­janak, hogy aránylag röv id id ő a la tt el nem pusztuljanak a rendkívü l becses adatoka t tartalm azó, de sajnos, m égis pusztulásra íté lt h írlappé ldányokhoz hasonlóan. K étségtelen, hogyha m inden könyv a m eg fe le lő a lako t, m eg fe le lő tip o g rá fia i k iá llítás t kaphatja , e könyvek használata is sokkal könnyebb lesz.

dehogy tud ! Néha a rudasfával téveszti össze és úgy dugja a szedés közé, hogy egy betű kihúzása után úgyis néz az ki, m int egy szénásszekér, más­kor p e d ig csáklyaként kezeli és o lyan sérü léseket e jt a be tű képén vagy o l­dalán, hogy az ilyen „szakszerű" ko r­rigálás után úgy néz ki a szedés, mintha spacin irozva lenne.K ikö tö tt szedést — ha tö b b hiba van benne — ne korrigá ljunk . Bontsuk fel a form át. Előbb azonban — ha lehe t — helyezzük a ha jó jo b b olda lára és áz­tassuk meg, de ne a lavórbó l, am e ly­ben e lő b b a kezünket mostuk meg. így könnyebb lesz a munka. Ha gépben korrigá lunk, a szedést e lőbb ny ittas­suk fe l, különben vagy az árunk, vagy a betű tö r ik össze. Az ilyen k ísé rle te ­zésekre m ind ig ráfizetünk.Á lta lános szabály, hogy m indenkinek legyen külön éra, azt m egszokott he­lyen tartsa, hogy m ind ig kéznél legyen. Korrigálásra csak hegyes árat használ­junk, de sohase szúrjuk azt a be tűbe , mert az m egsérül, hanem csak lazítsuk meg ve le a szedést és így em e ljük ki a betűt.Néhol d iva tban van, hogy az árat, ha nem használják, ta lpra á llítjá k , hegyéve l fö lfe lé . Ez nagyon he ly te len szokás és go ndo ln i is rossz rá, így súlyos sérülés okozó jává is válhat, m ert m eg tö rtén ­he tik , hogy va lak i rákönyököl, vagy be le te nye re l.Ez a he ly te len szokás valószínűen on­nan származik, hogy ilyen módon az ár b iz tosabb alapon nyugszik és nem gurul el, vagy pe d ig a p rinc ipá lis nem lá tja szívesen, hogy az árak m indenüvé va ló szúrkálgatásával a nyomda fa ­anyagát rongá lják.Egy ár nem olyan nagy darab, hogy annak e lhe lyezése g o nd o t okozna. M in d ig e lfé r a szekrény egy üres reke­szében vagy a szekrény m e lle tt, fe k ­te tve , de lehe t alkalm as he lyre egy kis deszkát szegelni és abba szúrjuk az árat. így e lé rjü k azt, hogy az m in­d ig kéznél van és a nyomda faanyagát sem rongá ljuk vele. J. B.

Gauguin, a grafikusA párizsi gyarm atügyi k iá llítás m egny i­tása óta sok szó ese tt anyagáról és nagyszerű szervezetérő l egyaránt. A fe l­adat nehézségei m e lle tt é rthe tő , hogy a le g le lke se b b ism erte tés sem tudo tt e lte k in te n i néhány lényegesebb hiba é rez te tésé tő l, v iszont a legrosszabb aka­ratú szem lélő sem tud ja magát te lje ­sen fü g g e tle n íte n i az egész lenyűgöző hatása aló l. M indké t vég leges á llás­pontnak m egvan a maga jogosu ltsága, de ez esetben m inden e lv i v itáná l na­g yo b b súllyal beszélnek a számok, am e­lyek ennek az e lsősorban propaganda-

to

cé lbó l a nagyközönség számára rende­zett k iá llításnak hónapró l hónapra nö­vekvő reko rd lá toga to ttsá gá ró l tesznek tanúbizonyságot. M égis sok, fő le g mű­vészeti é rték rő l a nagyközönség a lig vesz tudom ást. így a k iá llítás kevéssé m é lta to tt é rtéke i közé ta rtoz ik a Tahiti-i pav illon , m elynek G augu in-képe i d ö b ­benetes erővel á llítjá k e lénk ennek a sajátos egyén iségnek nagyszerű m űvé­szetét. Szerencsés kiegészítése ezen többé-kevésbé ismert képsorozatnak az a gyű jtem ény, m elyet G auguin g ra ­fika i m űve ibő l a P le iade k iá llítás i te r­mében lá thattunk. Ennek a fia ta l a la ­kulatnak óriási érdem e, hogy G auguin m űvészetének erre az a lig ism ert te ­rü le tére hívta fe l a f ig ye lm e t, he lye ­sebb m ódon és ta lán tö b b siker­rel, m int a néhány évve l eze lő tt a Lu­xem bourgban rendezett k iá llítás. G au­guin m űvészetén vég ig vo n u ló ke t­tősség g ra fiká jábó l is k ié rezhető : e g y ­részt rom antikus le lkü le t és fantázia, másrészt te lje s és tudatos leegyszerű­sítése m inden forma-, té r- és színkép­zetnek; az im presszionistákkal szemben a vonal, a kontúr m indenhatóságát va llja és a klasszikus fa lfestészet m o­num entalitására törekszik. Ennek az e l­sősorban vonalku ltúrán fe lé p ü lő b e á l­lításnak következm énye az is, hogy a g ra fika i techn ikák közül a fam etszet és a lito g rá fia fe le lnek meg le g jo b b a n tö rekvése inek, míg rézkarccal csak egy- ízben, az itt bem uta to tt M allarm é po r­tré kapcsán p róbá lkoz ik meg. Ez az 1891-ben készült kép a művész le g k e d ­ve lte bb alkotása i közé ta rtoz ik és m int unikum, külön is m egérdem li fig ye lm ü n ­ket. Egykorú levonata i ma már ism eret­lenek, a kiá llításon bem uta to tt — ú ja b ­ban készült — töb b etats révén tanu l­ságos be tek in tés t kapunk a művész d o l­gozási m ód jába. Itt is e lsőd leges fo n ­tosságú v o lt a kontúr, az arcot a lig néhány színfolt mintázza és m égis m inő, a hétköznapin tú llá tó k ife jező e rő lako ­zik a szemben. Csak később ágyazza be a fe je t a há tté rbe, lágyítva a lezáró kontúr acélosságát. Ennél a m ély ko- molyságú, klasszikus nyugalom m al fe l­é p íte tt fe jn é l is kísért a fantasztikum : a söté tbő l fe lbukkanó, szim bolikus je le n ­tőségű m adárfe j, egyú tta l célzás a Ma- net-illusztrációkra. G ra fiká jának legna­gyo bb része az 1894— 1903. évek közé esik, azonban fá jdalm as ténykén t kell e lkönyve lnünk, hogy csak igen kis számban m aradtak fenn. Főleg az á l­tala írt és k iado tt „S o u rire " fo lyó ira t számára készült fe jlé ce k és illusztrác iók dúcai ju to tta k mostoha sorsra: le g tö b b ­jüke t a benszü lö ttek kerítésépítésné l használták el. Egyszerű eszközökkel, nem tú lgazdag m otívum tárbó l, a feh é r­feke te ezer színárnyalatát, de ko ra tív fantáziájának m inden gazdagságát, a re jté lyes és misztikus iránti rom antikus

Lányi Imre: P lakát (1931)

A könyvtárak kapcso la to t adnak a könyv iparra l, de nem e lég szorosát, igaz, hogy ennek eg y ik sajná latos oka a kö n yv tá rp o litiká n k anyagi e rő tlensége , m ely nem enged i sem a közm űvelődési könyvtárak ke llő szaporítását, gya ra ­pítását és a késő esti ó rák ig va ló ny itva tartását, sem p e d ig a tudom ányos könyvtá rak in tenz ívebb fe lsze re lésé t és m űködését. De nem kevésbé fontos oka azonban a kön yv ip a ri e rők nagyrészének sajná latos közöm bössége is a könyvtechn ika i és könyvm űvészeti fe jlőd ésse l szemben, mert b izony még m in­d ig igen sokan vannak, ak ikné l G utenberg csodálatos m estersége nem töb b egyszerű robotná l, ho lo tt m ód juk volna, hogy g o nd o la ta ika t a cél szolgá latába á llítva , tő lü k te lh e tő le g nagy e rő ve l do lgozzanak a b e t ű uralm ának tö k é ­le tesítésén.Bizonyosnak látszik azonban, hogy a kölcsönös egym ásrautaltság nálunk is m ie lőb b m egszilá rd ítja újra a könyv ipa r és a tudom ányos könyvtárak közti eg yko ri igen szoros kapcso la to t! Dr. Nyireő István

Nyomdák prospektusaA m agyar nyom dák csodálatos m ódon a le g ritk á b b esetben köve tté k csak a kü lfö ld i nyom dák p é ld á já t saját prospektusuk készítésében. G azdasági vá lság­nak k e lle tt ahhoz jönn i, hogy a lé té rt va ló harcban és munka utáni küzde lem ­ben m inden eszközt megm ozgassanak a nyom dák is a vevő m eghódítására, a m unkák e lnyerésére . Két rég i és tek in té lye s m agánnyom davá lla la tunk je le n t meg kö rü lbe lü l eg y id ő b e n prospektusáva l a p iacon és a prospektusok form ája, tarta lm a és k iv ite le le gn agyo bb é rdek lődésünkre tartha t számot.Egyik sem ad ja ko lle k c ió já t az e d d ig készült nyom tatványoknak, nem kíván egyben m in ta ko llekc ió lenn i, m int az e d d ig i nyom daprospektusok, m elyek te ljesen e lé rte tté k az ilyen fa jta prospektusok rende lte tésé t. M in d ke ttő fe l k ívánja hívni az é rd e k lő d ő k fig ye lm é t nyom dájára , maga a prospektus mint b izony íték , próba szerepe l, a nyom da ö tle tességének és technika i te lje s ítő ­képességének próbá ja .A Pápai-nyom da prospektusa m egta lá lta az utat a m odern lehe tőségek fe lé , új be tűkke l, finom fé ltónusú színével is in v itá l. A Löbl-nyom da prospektusa eg y ik le g jo b b pé ldá ja a legm odernebb reklám nyom tatványnak, a cím kép és szöveg szervesen kapcso lód ik eg ybe és a szöveg töm ör röv idsége külön d icsé re te t érdem el. M indké t prospektus nyom dai k iv ite le a legm agasabb igényeknek fe le l meg. Rosner

11

Jubilál a Kner-nyomda

Kne r I z i dor : Fé l évsz áz ad

m e s g y é j é n 1 8 8 2 - 1 9 3 2 c. könyvér ől

H ebbel írja nap ló jában, hogy az em ber é le te o lyan, m int egy k incsespalota: m indegy ik term ében — az é le t m inden szakaszéban — gazdag a jándéko t kapunk. Hogy m ilyen gazdag is az a jándék, csak akkor tud juk meg, am ikor a köve tkező terem be lépünk.Nyom dája ö tvenéves jub ileum ára a gondos gazda, Kner Iz idor, v isszap illan­tást vet, m it a jándékozo tt neki az é le t 50 esztendőn keresztül. Ezt akarja leírni könyvében, de az író akarata e llenére mi azt is m eg tud juk, m it a jándékozo tt Kner Iz ido r a m agyar kultúrának. Am erikát sem lehet m égegyszer fe lfedezn i, a Kner-nyomda is fogalom már v ilágszerte , ahol csak a nyom ta to tt betűnek barátai é lnek — és m égis a m eg lepe tések egész tárháza ez a könyv. A Kner- dinasztia regényes és m egható, izgalmas és kacagtató tö rtén e te pereg le e lő ttünk, m eg tud juk a Kner név e re d e té t: a tó t „k n y ih á r"-b ó l (könyves), ko­po tt négybetűsre , m egism erjük a hét várm egyén vándorló könyvkö tő nagy­apát, a negyvennyolcas vakm erő lovasfutár nagybácsit, a bö lcse lkedő pap­növendék apát, az egész k ite r je d t fam íliá t, am elye t a vérség i kapcsolaton kívül egy talán még szorosabb kö te lék ta rto tt m ind ig össze: a könyv fanatikus szeretete. A hogy más tisztes v id ék i fam íliák tékoz ló fia i visszatérnek a nyu­go d t é le te t b iz tosító családi b irto k fa , m enedéket nyú jtó atya i tornácra, úgy szállingóznak a kv ie tá lt katona-, buko tt színész-, k iu g ro tt pap-Knerek vissza a könyvkötőm este rséghez és a szedőszekrény m ellé. Nem is szere te t az, ami a könyvhöz fűzi őke t, hanem — szenvedély. Ezzel lehet csak m agyarázni azt az e lpusztíthatatlan szívósságot, am e llye l annyi v iszontagságon és szenvedé­sen keresztül k ita rto ttak m esterségük m elle tt.A lig 15 éves korában vág Kner Iz idor az é le tnek. Ezután tíz keserves esztendő köve tkezik : sok ruhát elnyű, sok gazdát cserél, renge tege t do lg oz ik , de a napi 16 órás munka m elle tt van id e je még a múzsákkal is kacérkodn i. A p ingá- lásban csak a cím tábla festésig v itte — az iroda lom ban azonban már első próbálkozásaival is s ikert ara to tt. A „Borsszem Jankó" á llandó és becsült munkatársa le tt, jó ízű humora az edze tt rekeszizmú szerkesztőket is gyakran m egnevette ti. Józan önm érsékle te azonban egyenes irányt szab csapongó fantáziá jának: nyom dát alapít.Az igazi m egpróbá lta tások éve i csak most kezdődnek. Ő révbeevezésnek nevezi a nyom daalapítást — maga is talán némi öngúnnyal — , hiszen inkább kievezést je le n te tt ez a gondta lanság és fe le lő tlensé g révébő l. Csak a hé t­köznapi m ére teket túlszárnyaló egyén isége vo lt képes arra, hogy 72 „ te k in ­tetes vá rm e gye " rideg e lzárkózottságát, a hagyom ányokhoz görcsösen tapadó m aradiságát m eg tö rje . Közigazgatási nyom tatványok készítésére rendezked ik be. A becsületes cé lé rt: használható és k ifogásta lanul k iá llíto tt nyom tatványok elhe lyezéséért szép szóval, cse lle l, rábeszéléssel fáradha ta tlanul küzd, hogy m ilyen eredm énnye l, arró l a le gk ise bb m agyar fa lu seg éd je g yző je is beszél­het. Pezseg az ö tle te k tő l, m ind ig valam i ú jon, szebben tö ri a fe jé t. M eg­csinálja az összes közigazgatási nyom tatványok mását tartalm azó „M in ta - tá r"-a t. M eg ind ítja a „R öpke Lapok"-at, m ely a művészi ízléssel k iá llíto tt bá li m eghívók, táncm ulatságok és hasonló v iga lm ak nyom ta tványa it ism erte ti meg a közönséggel. Ehhez hasonló je lle g ű műre e d d ig eg ye tle n nyomda sem mert válla lkozn i. Hogy érdem es vo lt a kezdem ényezés, igazo lta az eredm ény. A „R öpke Lapok" a lap ján a v ilá g m inden tá já ró l, még K airóból is kapott á llandóan rende léseket.Az irodalom iránt é rze tt ra jongását eg yed ü lá lló és stílusterem tő ízléssel készült kiadványai b izonyítják. Szabó Dezső, Balázs Béla, Kosztolányi Dezső m unkáik­kal o tthont ta lá lnak nála. K önyve ik — és ez az írók szerencséje — a tartalom művészi színvonalával egyenértékű , gondosan m eg te rveze tt kiá llításhoz ju t­nak. Nem a nyom dának, de az íróknak m eg tiszte lte tés Gyomén gyárta tn i m űveiket. A könyvkiadás terén korszakos je len tőség űe k a Kner-Klasszikusok: ez a sorozat a m agyar iroda lom három évszázadénak keresztm etszetét adja.

ha jlam át ki tud ta fe jezn i fam etszete i­ben, am elyek kis méretük e llenére , nem egyszer hatnak monumentálisán.Szigorú tek to n iká ja , biztos és v ilágos vona lvezetése m e lle tt m indegyikükben él valam i fantasztikum , valami sajátos átm enetiség, valam i képze le t- és gon­d o la tinge rlő . Ezek a nehezen fe lle lh e tő lapok oly é lveze tesek és annyira tanul­ságosak, különsen m odern grafikusaink számára, hogy méltán tarthatnak igényt az e d d ig in é l nagyobb é rdek lődésre és e lism erésre. Zádor Anna

Reklámnyomtatványok „bizalm i válságának" egyik okárólNaponként igen sok propagandanyom ­ta tvány kerül a kezem be és m indenkor szere te tte l fo rga tom azokat. De hány­szor teszem azokat azonnal fé lre . Na­gyon sok rossz nyom tatvány kerül fo r­ga lom ba és néha ezeknek a rossz nyom­tatványoknak is érdem es id ő t szentelni. Ha a „ro ssz " nyom tatványokat köze­le bb rő l m eg tek in tjük , m egállap ítha tjuk, hogy azok is jó szándékkal készültek. Sok-sok jó rajz, jó ö tle t van bennük és m égis rosszak.M i az ok? Nagyon egyszerű; a jó ö t­le t, rajz nem m eg fe le lő form ába került k iv ite lre . Hol a nyom dai eljárás, hol a papír m inősége vagy m indke ttő nincs jó l m egválasztva.Ily észrevé te leke t gyakran közlöm az ille tő nyomda em bere ive l és m inden­kor azt a s te reo típ választ hallom, hogy a rende lő takarékoskodn i akart, olcsó árat lim itá lt és az ár más eljárást és jo b b papírt sem bír el.Itt á lljunk meg, mert ennek a válasznak igen is van alap ja , jogos, de nem le ­hetne ezt a k ifogást m egszüntetni. Né­zetem szerint i g e n ! Ha nem is m in­denkor, de nagyon sok esetben.És most fe lve tem a m ásodik kérdést: M ikén t szüntethető meg ez a „ jo g o s " kifogás? Igen könnyen.Szakem bereket kell a fe lekhez küldeni, a nyom daiparban is érvényesüln ie kell annak az e lvnek, ami a műszaki és e le k ­tro techn ika i szakmáknál már ké t év óta érvényesül, jó akv iz itő r csak az lehet, aki az e lad o tt tá rgy készítési m ódját, lehe tősége it és hatásait a legpon tosab­ban ismeri.Sok e lőnye van a szakmáját jó l ismerő, az abban gya ko rla tila g m űködött akvi- z itő rnek, úgy a m egrende lő , mint a szállító nyom da számára.Nézzük csak az e lőnyöke t először a m egrende lő szemszögéből.Ehelyütt kell m indeneke lő tt m egá llap í­tani azt a tényt, hogy ma már m ind gyakrabban ta lá lkozunk nagyobb ipar- vá lla la tokná l o lyan m egbízókka l, akik a

12

nyom daiparra l össze függő kérdésekben elég otthonosak.Ilyen em berek fe lté tle n ü l o lyan akviz i- tő rökke l szem ben, ak iknek szellem i fö ­lényé t a szakmában el ke ll ism erniük, egész m ásképpen fognak e ljá rn i és tá r­gya ln i, m int o lyanokkal, ak ikné l m aguk is tö b b e t tudnak.Tessék e lgondo ln i, hogy pé ldáu l van egy peres ügy és én m int peres fé l nagy jo g i e lőké pze ttség ge l ren d e lke ­zem. E lképzelhető, hogy e lm en jek egy olyan ügyvédhez, aki kevesebbe t tud, mint jóm agam ? Ugy-e, nincs bizalm am az ilyen ügyvédhez. U gyanígy van ez az akv iz itő rre l is, hiába fog az o tthon a nyom dába szajkó m ódjára be tanu lt indokokat, „h o g y ilyen, m eg ilyen pa ­pír jo b b " , nekem m ondani, ha e g y e t­lenegy e llenve tésem re nem tud e l­fogadhatóan válaszo ln i, m ert e rre nem készíte tték ke llően elő. Szakism eretekkel rende lkező m egbízó ese tében, tehát a nem szakem ber, nem tud b izalm at szerezni, sem a maga, sem p e d ig nyom dája számára.Talán még sokkal rosszabb, ha úgy a m egbízónak, m int az akv iz itő rn ek n in­csenek szakism eretei.Ilyen tárgya lások e redm énye i a le g ­rosszabb nyom ta tványok, m ert az egész tárgyalás ten g e lye az árkérdés. A m eg­bízó olcsó munkát akar és a nyom da csak olcsó eszközökke l tud ilyen „ ig é ­n ye k e t'1 k ie lég íte n i.A m egbízó a 20—30 százalékkal d rá ­gább a ján la tokka l nem is fog la lkoz ik , meg sem nézi, hogy papír-, be tű típus­d iffe renc iák okozzák a kü lönbséget, arra meg azután nem is gondo lha t, hogy nyom tatványát jó l csak „n a g y g é p e n " lehet kinyom ni, a nagy egyszínű fe lü ­le tek m ia tt és k iad ja rende lésé t a le g ­o lcsóbb a ján la ttevőnek, ak inek csak V ik tó riá ja van és így a nagy fe lü le te ­ket tűrhetően csak nagyon erős fes té ­keléssel tud ja kihozni.Az ilyen rende lő „ ta k a ré k o s s á g b ó l" a k liséket maga rende li, de arró l fogalm a sincs, hogy kü lönböző rasztersűrűségek vannak és más-más papírhoz más sűrű­séget kell rende ln i.Az, hogy a rende lő ezt és még sok mást nem tud, nem volna ba j, de a nyom dák a kv iz itő rje i is csak fé lfü lle l ha llo ttak ezekről a d o lg o k ró l és néha- néha beszélnek egy-egy szót, m int passzer, raszter, rendszerint nem a m eg­fe le lő he lyen, hogy „ te k in té ly ü k e t" nö­ve ljék .A másik nézőpon tbó l, a nyomda szem­p o n tjá b ó l vizsgálva a kérdést, hasonló, de sokszor kom oly gazdasági köve tkez­m ényeket maga után vonó, ta lá lunk: M in deneke lő tt nem fog e lő fo rd u ln i az, hogy egy 4 o lda lra m eg ren de lt nyom ­tatvány csak 6, sőt 8 o lda lra m enjen ki. Nem fordu l e lő , hogy a nyom da kény­te len rossz ár m e lle tt jó papírost adni.

Kner Iz ido r (1931)

A Kner-K lasszikusokat k iegészítőén je le n t meg a „M onum enta L ite rarum " című gyű jtem é ny kétszer 12 füzete , ez a v ilág iro d a lo m apró rem ekm űveit g y ű jt i sze llem ben egységes képpé .K iadó i tevé kenysé gé t is a m eggondo ltság és tervszerűség je llem z i. Az ú jabb orosz iroda lom le g je le n tő s e b b író inak 12 k isebb m űvét á llítja eg y g y ű jte ­m énybe, m ajd a svéd és a dán iroda lom kerü lnek sorra ugyan ilyen e lgondo lás szerint, 12— 12 k ö te tte l, k itűnő írók szerkesztésében, jó l m egvá laszto tt fo rd í­tásokkal, pé ldás kiá llításban, m ind a Kner-nyom da magas ku ltú rá já t d icsérik . A fanatikus a lko tó tá rgy ilagosságáva l revíz ió alá veszi a könyvnyom dászat ná lunk e lé g g é e lhanyago lt m esterségét és művészi színvonalra em e li. Nem ­csak k ritizá l, nem csak ag itá l, hanem fe iv e te tt te rv e it m eg is va lósítja . M int k iadó , szebbné l-szebb könyvekke l le p i meg az ízléses kiá llítású m űvektő l már a laposan e lszoko tt o lvasóközönséget. A szép könyv ny itja egyszerű: nem a fe lü le tes pub likum nak gyá rtja rem ekbeszabott kön yve it, hanem az ízlés em bere inek. Van fan táz iá ja és van szíve a fan táz iá t anyagba ön ten i. A m agyar nyom dászat ú j, hero ikus korszakát in d ítja meg önze tlenü l, sőt anyagi á ldoza­tokka l is. A vá log a to tta n széphez szokott kü lfö ld e t is bám ulatba e jt i k ia dvá ­nya iva l, egym ásután em lékeznek meg róla a v ilág veze tő szaklap ja i, k iá llí­tásokra h ív ják, e l is v iszi az e d d ig ism eretlen kis m agyar nyom da v ilágvá rosok m am m utnyom dái e lő l a d icsőséget je le n tő tek in té lye s d íjaka t.1913. A kao tikus éve ke t m egelőző uto lsó szélcsöndes esztendő. A gazdasági é le t még eg y u to lsó t, m élye t lé leg z ik , az ipar, a ke reskede lem pom pás fe jlő ­désben van. A Kner-nyom da term elése ebben az esztendőben kulm inál. Aztán jö n a háború, fo rrada lm ak, román megszállás. G é p e it e lre k v irá ljá k az o láhok, négy puszta fa l marad csak úgyszólván vissza. Igazi em beri é rtéke i most bontakoznak ki te lje s nagyságukban: újra kezd, é lő irő l kezd m indent. Breton halászfa lukban lá tn i csak ilyen csökönyös fam íliákat, ahol a család eg ye tle n fé rfita g ja sem p ihen szárazfö ld i tem etőben , m indnek sírja a tenger néma

13

I1P

E1

1

hullámai alatt van — és mégis, alig cseperedik fel a fiú, összeszorított fogak­kal, végzetes elhatározással az is megy ki a tengerre. A természetnek és a kultúrának, ennek a két csodálatos molochnak vannak csak ilyen fanatikusai. Kner Izidor fáradhatatlan, é jje lt nappallá téve tevékenykedik, levelez, tervez, betűt szed, nyomtat, szállít, tárgyal művészekkel, szerződést köt írókkal és megállás nélkül produkál. Pár nehéz esztendő és a nyomda újra áll.A legsúlyosabb napokban sem hagyja el örökifjú bölcs derűje, ez az e lix ir, amely a vándorlás évei óta áldásosán kíséri. így születnek közismert aforiz­mái, amelyek apró mozaikokból összerakva egy utánozhatatlan gazdag élet képét adják. Természeti csuda, hogyan nő ki a gond és nyomorúság lég­köréből, hogyan dönti le a szűklátókörűség és ostobaság akadályait, hogyan sugároztatja minden szavából a megértés melegét, milyen nyájasan csillog minden sorából a bölcs humor és az erőte ljes bizakodás.Külön említést érdemel a könyv tartalmi je lentősége mellett zamatos magyar stílusa. A gyakorlott humorista persze hogy kiütközik minden mondatából, de, hogy csak egyet említsünk, egy székesfehérvári körmenet líraian színes leírása gazdag és értékes írói tehetséget domborít ki.A könyv kiállításáról csak annyit, hogy a Kner-nyomda munkája — a dicsérő je lzők ezzel fölöslegessé válnak. Kner A lbert emblémája díszíti a kötést: családi tradíciók alapján készült, gonddal, szeretettel, kifejező ízléssel. Országúton haladó vándorlegényt ábrázol, hátán nagy köteg könyvvel, amint

mert különben a kliséket nem tudja nyomni és még sok anyagi károsodás­tól óvja meg magát a nyomda. De ami a legfontosabb, egy jó szakember a vevőben bizalmat támaszt, annak taná­csait meghallgatja és legtöbb esetben megfogadja, minek következtében olyan nyomtatványok készülnek, melyekre a nyomda büszkén teheti impresszumát. Bizalmi válságról beszélünk gazdasági vonatkozásban, de ugyanilyen válság­ról kell beszélnünk a nyomdai produk­tumok szempontjából is.A kereskedővilágnak a propaganda- nyomtatványokba vetett bizalma meg­ingott, ennek okát szeretik az általános gazdasági válságban keresni. Való, hogy ez is nagymértékben hozzájárul, de nem c s a k ez az ok. Az ok nagy­mértékben a rossz nyomtatványokban keresendő. Egy rossz nyomtatvány ha­tása nem lehet egyenlő jó nyomtatvá­nyok hatáséval. És annak, hogy annyi rossz nyomtatvány készül, nagymérték­ben az az oka, hogy a nyomtatványok megrendelésénél az egyetlen kérdés az ár kérdése, mert másról a szakismere­tekkel nem rendelkező akvizitőr tár­gyalni sem tud. A rendelő és a szál­lító szempontjából egyaránt fontos szakismeretekkel rendelkező, gyakorlati tudású akvizitőrök alkalmazása, mert így biztosítható csak, hogy a készítendő propagandanyomtatványok valóban pro­pagandacélokat szolgáljanak. így nem fog a sok jó ötlet és rajz kárbaveszni— és célnak: jó propagandát csinálni, m egfelelő technikai elkészítése folytán, meg fog felelni. Fodor Miklós

F I G Y E L ŐBuday György: Boldogasszony búcsúja. Sxegedi fiatalok művészeti kollégiumá­nak kiadása, 1951. Déimagyarország Rt. nyomása. A könyv művésze előttünk nem ismeretlen. Ismételten emlékezett meg a Magyar Grafika a szegedi fiata­lok követésreméltó példájáról, a Sze­gedi Kis Kalendáriumról, azokról a le l­kes törekvésekről, melyek nagyobb cé­lok megoldására predesztinálják őket. És íme, az első magyar képregény, ha­bár szerény keretek között, Szegedről jö tt el hozzánk, és külső köntöse, finom papírja és gondos nyomdai k iv ite le már első pillanatban megfog bennünket.A 16 fametszet pedig új művészt revel- lál. Új művészt, habár Buday György­nek nem első munkája ez a képregény, mert ezekben a képekben új művész született. A képek nem egységesek, sok keresés, kísérlet van bennük és egy nagy eredmény. Új művésze a fának született, ki bátran dolgozik a vésővel és ha technikai tudása eléri majd azt a fokot, melyen biztosan ura lesz a véső ezerfajta útjának, elhagyja képei néhol

14

zavaró és elaprózott részleteit, holmi iparművészeti reminiszcenciákat, Buday Györgyöt nagy feladatok megoldására is elhivatottnak tartjuk. A könyv tartal­mán túl igen örvendetes, hogy a mai pangó könyvkiadás mellett a vidék mu­tat példát arra, hogyha szerényebb ke­retek között is, de lehet és kell könyv­kiadói munkát folytatni. r. k.

Sikerült reklámnyomtatványok biztosíté­kai az eredményes propagandának és hatásuk magasan fe le tte áll az évek folyamán unos-untiglan látott és megunt sablonos nyomtatványoknak. A Dr. Wan- der Gyógyszer- és Tápszergyár Rt. é r­deme, hogy dacára a gyógyszerészeti gyáraknál általában tapasztalható kon­zervativizmusnak, friss és ötletes pros­pektusok és kis reklámlapok készítte­tése által nemcsak gyártmányainak csi­nál eredményesebb reklámot, hanem megmutatja azokat a korlátlan lehető­ségeket, melyeket a nyomdaipar min­den ága azoknak nyújt, kik értenek a megfelelő lechnikai eljárások igénybe­vételéhez és nem akarnak erőnek ere­jével litográfiái úton előállíttatn i könyv­nyomdái munkát, vagy könyvnyomdái úton mélynyomásnak megfelelőt.Külön kell megemlékeznünk a Magyar Ruggyantaárugyár Rt. „DORCO" fürdő- cikk-katalógusáról, mely úgy grafikai megoldásban (Csemiczky munkája), mint nyomdai k ivite lben (Glóbus Rt.) a legsikerültebb és legvonzóbb magyar katalógusnak tekinthető. r.

Előadások. Az Iparművészeti Társulat az Iparművészeti Múzeum nagy előadó­termében előadássorozatot rendezett, melynek egyik délutánját a könyv- és reklámművészetnek szentelte. Az első előadást Bortnyik Sándor festőművész lartotta a modern plakátművészetről és előadásában kife jte tte azokat a szem­pontokat, melyek megbízót és művészt kell, hogy vezéreljék a reklám- és mű­vészi szempontokból megfelelő plakát készíttetése, illetve készítésénél. Az előadást vetített képek kísérték és be­mutatásra kerültek: Berény Róbert, Bort­nyik Sándor, Csemiczky, Dallos Hanna, Végh Gusztáv, Nemes György, Radó György, Tábor János, Farkas Endre, Ko- lozsváry Sándor, Lányi Imre, Csabai-Ékes Lajos, Vásárhelyi Győző plakátjai és Kner Albert, Lukáts Kató, Kandó Gyula és Pécsi József reklámgrafikai munkái. A második előadást a modern magyar könyv- és reklámmüvészetről lapunk szerkesztője, Rosner Károly tartotta. A különböző könyvművészeti törekvések kerültek bemutatásra az 1900-adik évtől napjainkig, az egyszerű tipográfiai meg­oldású könyvektől a dúsan illusztrált b ibliofil kiadásokon át a mai könyvek reklámhatású fedőlapjá ig, ötvenhat képben, váltakozóan, címlapok, belső oldalak, szedéspéldák, a legkülönbö-

éppen elhagyja az 50 jelzésű kilométerkövet: nem áll meg, nem pihen le, hanem megy a maga útján fáradhalatlanul tovább!Emberemlékezet óta az optimista írások vannak leggyérebben képviselve a megjelent könyvek m illió i közi. Kner Izidor könyvével nemcsak az önéletrajzi irodalom gazdagodott je lentős értékkel: egy tiszta és öntudatos élet ered­ményeivel, hanem a csüggedők, kételkedők bizakodást, tanulságot meríthet­nek ebből a felrézóan optimista írásból. Rába Leó

Molnár C. Pál: Feltámadás.

Eredeti fametszet (1931)

15

Buday G yörgy :Boldogasszonybúcsúja.Eredetifam etszet

Á mai könyv esztétikájaKönyv és eszté tika két e lvá laszthata tlan foga lom , szorosan hozzátartoznak az em ber é le téhez. Az óko ri h ie ro g life k m egrögzítésé tő l kezdve a később i ké p ­írásos könyvön keresztül egészen a könyvnyom tatás fe lta lá lásá ig , tehát tö b b ­évezredes fe jlő d é s i fo lyam at a la tt az anyag és technika a lig té r el ő s e re d e ti­ségétő l. Térben és id ő b e n szinte be lá tha ta tlan pe rspek tívák vannak, a v ilág - esem ények és örök küzdelm ek m e lle tt az eszmei és tá rg y i győze lm eknek és bukásoknak szinte m eg ö rö k íthe te tlen sokasága és a m indezeket m agában- fo g la ló könyv a pap iruszhártyá tó l, a pergam enen keresztül a gya po tp a p iro s ig fe jlő d ö tt csak. A fo ly tonosan em e lkedő szükség le teknek a k ie lég íté se lé tre ­hozta a később i fa táb lába va ló metszést, m e lyekrő l kézzel nyom attak papírra, ez azonban lényegében szintén nem v o lt eg yéb , m int agyagba m é ly íte tt vagy kőbe vése tt óko ri h ie ro g life kn e k új m egform álása, m ely magában fo g la lja a to vá b b i fe jlő d é s m agvát és m indazt, ami azóta a könyv fogalm a és e lőá llítása a la tt tö rtén t.Szinte é rthe te tlennek tűn ik fe l e lő ttünk , hogy eg y ilyen be lá tha ta tlan perspek- tívá jú id ő a la tt az em beri é rte lem nek a m egrögzítése az anyag és technika tek in te tébe n csak ennyire ha ladt. M ég is ezek az a lko tások te le vannak m e leg ­ségge l; a na iv itás ig menő kezde tlegességükbő l k im agas lik a m egm érhe te tlen és m eg foghata tlan tarta iom , m ely é rezte ti a benne szunnyadó és m egszü le tendő m inden áta laku lást és fe jlő d é s t. Vagy éppen ebben van a m agyarázata an­nak, hogy az em beri a lko tó készség e szűk körben , m elyben az anyag és technika m ozgott, jo bb an el tu d o tt igazodn i, m ert lehe te tlenné vá lt m inden olyan tö rekvés, am ely az in d iv idu á lis próbá lkozásoka t cé lozta! Vagy éppen ez az egyön te tűség és m égis vá ltozatosságo t m agában fo g la ló a lko tó kész­ség egyform án m egadato tt, aki arra vo lt rende lve , hogy m űve lő je legyen az em beri munka eg y ik legnem esebb ikének? De v á jjo n csak a k ö ltő i m e g n y il­vánulások idéz ték e lő azt a p rim itív és u to lé rh e te tle n töké le tessége t? V a ló­színűleg nem, hiszen ennek e llen tm ond az anyag és technika szűkkörűsége, am ely m inden alkotást a maga kora szerint eg yön te tű vé form ált és m égis a le gn agyo bb vá ltozatosságban je le n te tte meg? Eszerint az anyag és technika nem kö ve te lt sem m ifé le kü lön leges tö rekvést, e h e lye tt e lm é lyü lés t arra, hogy azok az eredm ények m egérzéke lhe tők le he ttek , m ive l más nem is á llt ren­de lkezésre. Vagy a h it, a vallásosság, mely az akko ri em bereknek az é le té t és v ilág fe lfogásá t b e tö ltö tte , te tte ő t képessé arra, hogy az em beri a lko tóké pe s­ség legm agasabb fokára e m e lke d je n azálta l, hogy az anyag és a technika útján, ami a la tt a szakérte lm et é rtjü k és az in tu íc ió fo ly tán fo rm á ló d o tt egy em berré , il le tv e egy szem élyben egyes íte tte benne a szakértő t az eszté tá­val? Bárm iképpen v izsgá ljuk azonban ezt a m egnyilvánu lást, m inden utunk csak arra az e lv itázhata tlan m egállap ításra vezet bennünket, hogy a tá rgy i m egnyilvánulásnak e g y ik le g fő b b a la p fö lté te le a szakérte lem , ille tv e az anyag term észetének és a technikának az ism erete, am ely kü lön-kü lön és e g y ü tt­véve m egköve te l egy tö rekvé s t a töké le tesség fe lé . Ezzel szemben az eszté­tika fogalm a te ljesen kü löná lló , az in tu íc iónak, be lső m egnyila tkozásnak az eszté tika fogalm ával va ló te lje s összhangbahozása a szakérte lem m el, vagyis

zőbb techn ika i e ljárásban készült illusz­trác ió k vonu ltak fe l, kb. 25 művész és 22 nyom da munkája.Az e lőadások igen nagyszámú közön­sége é lénken b izonyítja , m ilyen nagy é rdek lődésse l v ise lte tnek ma már szé­lesebb ré teg ek is a reklám-, könyv- és nyom dam űvészet iránt.

A sokszorosílóipari szakirányú tanonc­iskola évkönyve 1930— 51. tanévrő l fe k ­szik e lő ttem és ha másról nem is tudnék beszám olni, m int csak m agáról az aka­rásról, ami az évkönyvön vé g ig m eg­ny ilvánu l, akkor is a legnagyobb e lis ­m eréssel ke llene írni e rrő l a szerény, de úgy külső, m int be lső tartalom m al k iá llíto tt évkönyvrő l. A mai gondterhes és a m unkahelyén lázas s ie tségge l d o l­gozó szakem ber, ha egy nyugodt órá­jában átlapozza a szakirányú tanonc­iskola tanm űhelyében házilag készült é vkö nyve t, m eggyőződhetik , hogy az a munka, am ely ma az isko lában fo ly ik , úgy az e lm é le ti, de különösen a gya ­ko rla ti e lőadáson, biztos a lap ja annak, hogy M agyarországon is valaha lé te ­sü ljön eg y m agasabb nyom dászati szak­iskola.Az iskola veze tősége a lka lm at ado tt, hogy egy szedő és egy nyom ó gya ko r­la ti e lőadáson résztvehessek m int ven ­dég . M inden udvariaskodás m e llőzé­sével meg ke ll, hogy állapítsam , hogy a le gn agyo bb elism erés il le t i, az ott tan ító nyom dász szakpedagógusokat — és ezt különösen a szedőtanfo lyam on tapasztalhattam — , hogy a tanoncot te ljesen öná llóvá teszik azzal, hogy a kézirat kiadása te ljesen úgy tö rtén ik ,

Buday G yörgy : M ária (1931)

16

A Budapesti Nem zetközi Vásár ezévi p laká tja Berény Róbert munkája

Bortny ik Sándor te rve Nemes G yö rg y te rve

Á B U D APE ST I N E M Z E T K Ö Z I VASAR Z Á R T K Ö R Ű P L A K Á T P A L Y Á Z A T Á N A K EZEVI TERVEI

Berény Róbert te rve Nemes G yö rgy terve

Csemiczky te rve Repcze János te rve

A B U D A P E S T I N E M Z E T K Ö Z I VÁSÁR Z Á R T K Ö R Ű P L A K Á T P Á L Y A Z A T Á N A K EZEVI TERVEI

Buday G yörgy : Búcsusok (1931)

mintha a tanuló a nyom dában vo lna. A m egrende lő ese tleges k ikö té se i „s z ig o ­rúan b e ta rta n d ó k ", m ajd a korrektú ráná l az ese tleges vá ltoz ta tások (tö rlések, hozzáirások) f ig y e le m b e v é te lé v e l kell m egb irkózn i a tanulónak. Az így e l­készült szedés á tkerü l a gép te rem be . Itt szintén te ljesen öná llóan keze lik a kü lönböző típusú g é p e k e t a gépm este r- tanoncok, öröm nézni azt a sürgés­forgást és azt a készséget, am ely o lya n ­kor ny ilvánu l meg, m ikor egy ik-m ásik nem tud ja e lkészíten i a neki k ia d o tt fe lada to t. Ilyenko r a tö b b ie k m ind e g y ­szerre s ie tnek seg ítségére és így készül el a k o lle k tív munka, m ely szem et-le lke t üd ítő leg hat úgy az e lkészítő tanoncra, mint a ve le eg yü tt m űködő szakoktatóra, így m egism erve az okta tás i m etódust, m ely abban nyilvánul meg, hogy ko llek - tíve tanít, de önállóságra , m indenkor a m indennapi é le thez igazodva , m eg é rt­jük, hogy az évkö nyv te lje s szövege és m e llék le te eg y „m u n ka isko la " term éke. Itt a pedagógustó l nem csak a sza­bá lyok, szigorú tö rvén yek és hagyo ­mányok töm ke leg é t tanu lja , vagy is b iflázza be a tanuló, hanem az é le t ta ­paszta la ta it és szükségszerűségét he­lyesen m eglá tva o ld ja meg a fe la d a to t, te lje se n eg yed ü l, ami azután m eglá tszik a m unkákon, vagy is nincs a munka a szakoktató á lta l átsm inkelve, hanem a m eg je lenés o lyan köntösben tö rtén ik , ahogy azt a tanu ló e lkészíte tte . Az é v ­könyv m eg je lenése , il le tv e a munka e l­készülte után term észetes, hogy meg- m agyaráztatott a még m eg lé vő hiba és így az évkönyv nem a szakokta tók á lta l k ijav íto tt m in ta füzet, hanem a tanonc-

aZ anyagga l és a techn ikáva l, am ely messze fö lö tte á ll a szakérte lem k ife je ­zése fö lö tt, tehát te lje se n fü g g e tle n az e lő b b ie k tő l, fe lső b b sé g é t és kü lön­á llóságá t e g y egész v ilá g tesz i, am e ly sem m ifé le in d iv id u á lis tö rekvésse l meg nem köze líthe tő és el nem érhe tő és m égis e lvá laszthata tlan egym ástó l.Ez a kü löná llóság és e lvá laszthata tlanság u ra lko d ik e le jé tő l v é g ig ezeken az a lko tásokon , ennek a pa tinának a le tö rö lh e te tle n s é g e képezi ezeknek a k in ­cseknek in tu itív és anyag i szépségét, m e lye t a könyvnyom ta tás fe lta lá lása sem tu d o tt m eg vá lto z ta tn i a maga m ateriá lis és techn ika i szűkkörű te rü le té ­ve l, am i a m e lle tt tesz tanúb izonyságo t, hogy a pa tria rka lizm us ennek dacára m egszakítás né lkü l m egm aradt a maga á llap o táb an és a szétszedhető be tűk m eg a faké z isa jtó a p r im itívsé g é ve l sem m iképpen nem be fo lyá so lta ennek to v á b b i fo ly tonosságá t, hanem az anyag és techn ika , az eszté tika fogalm ának e lhatárolása m e lle tt, a legszo rosabb e lvá laszthata tlanságáva l és k ivé te l né l­kül u ra lko d ik a 15— 18. század a lko tása in is, m e lyek a szem lé lő em berre ki- fe je zh e te tle n érzést gya ko ro lna k és vá ltanak ki. M i ez? A le g p r im itív e b b kéz­m űvesség és a legm agasabbrendű, am it m űvészetnek nevezünk? A m inden ő se red e tiség e t m agéban fo g la ló kézm űipar, ahol a gé p seg ítő eszközei kez­denek k ibon takozn i, am e lybe a kézzel íro tt és fe s te tt in ic iá lé k k ife je zh e te tle n gyö nyö rűség ge l kapcso lódnak be? M i ez? Az anyag és techn ika ura lkodása a szakérte lem m el párosu lva , vagy a be lső m egnyila tkozás legyő zhe te tlensé ge és a lko tóké pe ssége , am e ly az e lő b b ie k tő l kü löná lló és e lvá laszthata tlan? Tagadhatatlanu l m ind a ke ttő , kü lön-kü lön és együ**véve , m ert az akko ri idők he lyze tének ado ttsága i eg y o lyan em bernek a k ia laku lását te tté k lehe tővé , ak i az ő be lső és külső é le té n e k m e g fe ie lő le g , az anyagot és techn iká t k i­tapaszta lha tta , e lvá lasztha ta tlanu l és szigorúan a m e g ih le ttsé g tő l és ennek fo ly tá n m e g fe ie lő le g az eszté tika foga lm ának fe lism erésé tő l.A 19. század e le jé tő l kezdve eg y fé l évszázadon keresztü l, vagy is a mechani- zálódás korának a kezde tén az anyag m ég m ind ig a lig té r el az őseredetűsé- g é tő l. A techn ika ném i vá ltozást és bővü lés t m utat, a könyvnek in tu itív szép­sége és e b b ő l fo ly ó eszté tika i m egform álása azonban vá ltoza tlan m arad, hiszen az egész alakulás fokozatosan ment v é g b e , az anyag és techn ika tehát, vagyis a szakérte lem m ég nem lé p te át azt a határt, am elyen tú l cé lra ve ze tő b b ke ­rü lhe te tt és m eg fosz ta to tt a kü löná lló és e lvá laszthata tlan in tu íc ió tó l és e b b ő l fo lyó esz té tika i szépnek fe lism erésé tő l, tehát a ttó l a képesség tő l, am e lynek a révén a szakértő az esz té tika i tö rvén yek szerint m eg fo rm álhatta a könyveke t, az em bernek e g y ik legnem esebb kincsét. P ed ig ebben a fé l évszázadban már nagy te re t fo g la ln a k el a h idegvas techn ika i eszközök, am e lyek a m eleg és érzékeny faeszközöke t h e lye tte s íte tté k , de vé g ké p kiszorítan i csak később v o l­tak képesek. Ezt az á llandóságo t term észetesen nagyban b iz to s íto tta a p a p i­rosnak m e g á lla p o d o tt a lapanyaga, am e lynek a könyv m egform álásánál e g y ik le g n a g yo b b szerep ju to tt, o lyanny ira , h o gy a fes ték e lőá llítása te rén tö rténő ú jítások és kém ia i beava tkozások, továbbá a nyom ta tástechnika ném i á ta laku­lása sem tud ták m egvá ltoz ta tn i ezt a fo rm ai e g yön te tű ség e t. Ezekből az a lko tá ­sokbó l szinte k iv é te l né lkü l k isugárz ik m ég a m e legség , a tudatos form ába va ló akarás, az in tu íc ió és e b b ő l fo ly ó esz té tika i tö rvén yekn ek fe lism erése , ami az anyagban, a techn ikában, a be tűk m etszésében és a könyvek il lu ­sztra tív e re jé b e n összpontosul, am it e g y ü ttv é v e a könyv bekö tése álta l e lvá laszthata tlanu l e g y b e k ö tö tt, hogy hirdesse De láthatatlan id őkö n keresztü l A a könyv m ega lko tásának azt a korá t, am ely á tm eneté t képez a könyvnek ó- és ú jko ra közö tt.Ezután az á tm eneti kor után az e lső je le k már kézze lfogha tóan kezdenek fe l­tünedezn i, am e lyek a könyvnek m egform álása te k in te té b e n a köze ljö vő b e n szerephez ju tnak , de ezt a nagym értékű vá ltozást és e lé rté k te le n e d é s t nem várta senki, am it az á lta lános anyag i és techn ika i áta laku lás a könyvnek ké ­sőbb i m egform álása te k in te té b e n e lő id é z e tt, il le tv e ami az esz té tika i m eg­form álását nagy á lta lánosságban le he te tlen né te tte azá lta l, hogy a nagy té r­fog la lás o lyan anyagoka t v e te tt fe lszínre , am e lyek né lkü löz ik a nemes anyag­szerűséget, a techn ika és m echanika p e d ig o lyan bő ha tárok közö tt kezd m ozogn i, am e lyek közö tt az e ligazodás napró l napra nehezebb lesz és végü l a le g n a g y o b b káoszt idézi e lő.A 19. század m ásodik és a 20. század e lső fe lé n e k te rm éke i képez ik azt a m inden szem pontbó l é rté k te le n töm eg p ro du k tu m o t, am ely a le gn agyo bb ha tároza tlanságot és e lté v e ly e d é s t v ise li magán és b izo n y ítja azt a sze­rencsétlen id ő t, am e lyben a szakértő e lvesz te tte a he lyes uta t, jo b b a n m ondva az utak közö tt nem képes m eg ta lá ln i azt az e g ye t, am elyen ha­ladva ism ét össze ta lá lkozik a szakérte lem , vagy is a szakértő az esztétával azá lta l, h o gy a töm én te len anyag közül k ivá lasztja és összhangba hozza azo­kat, am e lyek összhangba hozhatók nemcsak önm agukkal, hanem a techniká-

17

val is, hogy az in tu íc ió fo ly tán az eszté tika fe lism eréséné l ismét m egfo rm ál­hassa a könyv rem ekeit. Éppen ezért, m ert ennek a helyes útnak a m eg ta lá ­lása a legnehezebb, az önakaraton és az önhibán kívül csak nagyon kevesek­nek ada tik meg a m egtalá lása, de semmíesetre sem m ondható, hogy e g y ­álta lán nem le lhe tő meg, azonban id őb en és té rben szinte be lá tha ta tlanok a határok, ebbő l k ifo lyó la g a köztük va ló e ligazodás nem szerezhető meg olyan egyszerű eszközökkel, m int pé ldáu l a könyv korának kezdetén vagy átm ene­tén. Az út pe d ig egy és ugyanaz, éppen úgy, m int ahogy a művészet forrása is egy, csakhogy, az u tó bb i örök és vá ltozatlan , ad d ig az e lő b b i té rben vá ltoz ik , ille tve a sok hamis közö tt nehezen le lhe tő fel a m indenkori helyes és célravezető.M e ly ik tehát a helyes út? Az, am e ly ik azokhoz az anyagokhoz és techn ikák­hoz vezet, am elyek term észetüknél fogva együvé tartoznak, m elyeknek a te r­mészete a bennük re jlő e rő köve tkeztében elvá laszthata tlan egym ástó l és attó l a b izonyos techn iká tó l, am e ly ik maga után von ja a tö b b i né lkü lözhe te t­len fe lté te lt, hogy m indezt eg ybe fo g la lva formálhassa. Téves volna azonban azt a fe lte vés t tenni m agunkévá, hogy a 20. század első fe lének a könyvét nem lehet eszté tika ilag m egform áln i, a m ateriá lis nehézségeket hozva fe l okul. Nem! A m ateriá lis szem pontok szinte te ljesen k ikapcso lódnak eb bő l a kérdés­ből, mert az egyszerű u jságpap iros is m egfo rm álható az in tu íc ió fo ly tán , az esz­té tika i helyes, a le lke t és szemet gyö n yö rkö d te tő , ha m eg lá tjuk a fen t em lí­te tt hozzá vezető helyes utat és ezáltal pá rosítjuk a szakérte lm et az eszté tikával. Esztétika és szakérte lem : éppen o lyan fö lö tte á lló az e lő b b i az u tóbb in , mint az anyag és technika fö lö tt az in tu íc ió ; te ljesen kü löná lló és m égis e lvá laszt­hatatlan egym ástól s éppen abban re jlik a m agyarázat és ez nehezíti meg a 20. század első fe lé ne k gazdasági he lyze tében a szép és olcsó könyvnek a m egform álását. M ert m it látunk? Azt, hogy m inden ok és m agyarázat nélkül összekeverve lá tjuk azokat az anyagokat, techn ikákat és művészi m eg o ldá ­sokat, m elyek a leghatározo ttabban taszítják egym ást. Látunk u jságpap irosra színesen nyom tatva, azonban az u jságpap iros term észete és struktúrá ja és a színnek techn ika i m egkeverése te ljesen e lü tő egym ástó l, egym ást nem tűrő, am it a nem hozzá va ló kötésnek az alkalm azásával be te téznek. Látunk fam entes papírra nyom ta to tt könyveke t, am e lyeke t a ketűk és in ic iá lé k kü lön­álló metszése tesz érték te lenné , m elyeke t ismét a sókkal é rté k te le n e b b be ­kötési táb láva l tesznek tű rhe te tlenné . Látunk drága, kézzel m eríte tt pap í­rosra nyom ta to tt könyveke t, m elyeknek a papíros anyaga a be tűk metszésé­ve l és á lta lában a művészi m egoldással a le gnagyobb összhangban van, anyagi és in tu itív szépsége remek és fe lé rté k te le n íth e tő , azonban az egészet idegenné teszi egymással a he ly te lenü l a lka lm azott nyom tatástechnika , amit az egész vagy te lpergam en , vagy az egész, ese tleg fé lb ő rko té s sem tud kiküszöbö ln i. Látunk könyveke t, am e lyeknek szellem i tarta lm a m eg­köze líthe te tlenü l fö lö tte á ll a könyv egész m egform álásánál, il le tv e sokkal röv ide bb re van szabva é le tta rtam a, m int ahogy azt a szellem i tarta lom m eg­köve te li. Szóval lá tunk összevisszaságokat, am e lyek m ind a le gn agyo bb tá jékoza tlanságot b izon y ítjá k és a iig tö rtén ik va lam i, hogy ezek kiküszoböl- tessenek. De különösen abban az irányban a lig tö rtén ik valam i, hogy a 20. század első fe lének a könyvé t esz té tika ilag he lyesen tud juk m egform álni. Hogy ezt p e d ig m egtehessük, ennek eg y ik le g fő b b fe lté te le , hogy ne ó h a jt­sunk m indenképpen díszt és pazarlást, hanem m aradjunk meg m indenkor a fent em líte tt törvényszerűségek m e lle tt és m indenkor m inden könyvnek ad juk meg a ke llő é rtéke t, mert az eszté tika i szép könyve t nem az teszi, hogy te le van cifra be tűkke l és m ütyürkékkel, ornam ensekkel és fe jlé c e k k e l, am e lyek­nek rajza és stílusa m ind e lü tő egym ástó l. Az esz té tika ilag helyesen m eg fo r­mált könyvet nem a plüs-, bársony-, vagy a se lyem kötés teszi te ljessé , a dom ­bo ríto tt, m ű v é s z ib e n fém eknek a felragasztása, vagy a fe le é rték te len rajzot tartalm azó figu rák, hanem m eg fe le lő technikának az alkalmazása és az in tu itív e rő ve l b író anyagszerűség és ennek m eg fe le lő művészi be tű és illusztráció, am ibő l m egdön the te tlenü l az köve tkez ik , hogy nem keverhetünk össze olyan anyagoka t, be tűke t és ra jzoka t, am e lyeknek in tu itív szépsége és e re je kü lön fé le . Vagy p e d ig : ha u jságpap irosra akarunk eg y könyvet nyom tatni, ez már nem je le n th e ti azt is, hogy annak a szedésnek nem kell szépen csoportosíto ttnak és szép térelosztásúnak lenni, hogy azon már m e l­lékes a nyom tatástechnika és más szem pontoknak a fig ye le m b e vé te le , hanem e llenkező leg, éppen olyan gondosságga l o ldandó meg, a beosztástó l kezdve egészen a bekö tés ig , m intha egy le g fin om ab b anyagga l volna do lgunk. Végül: nem lehet akárm ilyen könyve t vagy könyvbő l 100 számozott pé ld á n y t k i­nyom tatni.

Buday G yörgy: Búcsus (1931)

isko la tanm űhelyében a tanonc á lta l ké ­szíte tt ta lán első öná lló munka, ö rö m m e l üdvözö ljük ezt a bátor újítást és sok szerencsét kívánunk a tovább i m unkálkodáshoz.Grafikai magániskolák kiállítása az Ipar­művészeti Társulat kiállítóhelyiségében.igen sike rü lt k iá llítás t rendezett az Ipar- m űvészeti Társulat Bortnyik Sándor, Csa­bai-Ékes Lajos és 3aschik Álmos növen­déke inek m unkáiból. A k iá llíto tt anyag nemcsak az egyes munkák szem pontjá­bó l b írt é rdekességge l, hanem k ife je ­zésre ju to tt az anyagon keresztül az a szellem és azok a szem pontok, m elyek az isko láka t tö rekvése ikben vezérlik . Nemcsak eredm ényt, hanem m űhely- és iskolam unkát is lá ttunk, am elyek é r­dekességben és tanulságban a kész m unkákkal ve te ked tek . Az egyes isko­lák anyagénak m élta tását az é rtékesebb munkák rep rodukc ió iva l lapunk köve t­kező számában közö ljük.

KÖNYV-ÉS LAPSZEMLEÚj Kner-kiadványokKultúrm unkában, m elyet az á ldatlan v i­szonyok dacára sem ad fel a gyom ai Kner-nyom da, figye lem rem éltó s tác ió ­hoz ju to tt e l ez évben. Befe jezte az északi iroda lom nálunk kevéssé ismert é rtéke inek m agyar kiadását, elsőrangú fordításokban, tő le m egszokott ízléses és különösen gondos k iv ite lbe n .A sorozat az orosz novellaírás rem ekei­nek bem utatásával kezdődött, Haiman Hugó szerkesztésében, 12 köte tben, 1929-ben fo ly ta tó d o tt a skandináv-iroda- lom első reprezentánsával, a svéd so­rozatta l, m elyet Leffler Béla szerkesz­te tt, 1930-ban fo ly ta tó d o tt a dán-soro­zattal, H etyey József szerkesztésében, m íg 1931-ben a norvég-soroza tta l fe je ­ződ ö tt be.Knerék ezzel a 30 k ö te tb ő l á lló , minta-

18

szerűen szerkeszte tt so rozatta l, — m e ly­hez Kner A lb e rt kész íte tt igen stílusos fed e le ke t, az egyes nem zetek nem zeti színeinek szerencsés felhasználásával — nemcsak m in t nyom da, hanem m in t k i­a d ó vá lla la t is pé ld á t á llíto tta k a m agyar k ia d ó k e lé . r.

Diarium. Könyvbarátok közlönye. — MDCCCCXXXXII. 1— 2. szám. Kiadja a K. M. Egyetemi Nyomda, Budapest.Német pé ld á t köve t a K önyvbará tok Szövetsége, m időn kö n yv já ru lé ka in k í­vül fo lyó ira to t is ad ta g ja in a k , m e llye l irányítókén t lé p te i az o lvasm ányul a já n l­ható könyvek te rén . A fe la d a t nem köny- nyü, de ke llő o b je k tív szerkesztés m e l­le tt igen fon tos és é rtékes kom p en d iu ­mot nyerhe tnek az o lvasók e fo ly ó ira t­ban. M in t ingyenes ta g ille tm é n y , a köz­löny nyom da i k iá llítása rendes, csak nem tud juk , m ié rt k e ve re d ik a sárga papírra nyom ott o lda lakon a szerkesztő­ség i rész a tisztán k ia dó h iva ta li köz lé ­sekke l és kön yvá rjegyzé kekke l. — r —

Magyar Iparművészet. XXXIV. évf. 1911. 7— 8. és 9— 10. szám.A két dúsan, részben színesen illusz trá lt füze tbő l k ie m e ljük : Csáky József: Tiszta építészet és szobrászat, Náda i Pál: Pá­rizs iparm űvészete, Ybl Ervin: Budapest id eg en fo rg a lm i h iva ta la Bécsben, Nádai Pál: A parányi ház című c ik k e it.

Buch und Werbekunst. (Dér Offset Ver- lag, le ipzig .) 1931. 9., 10., 11. és 12. sz.Ez a m ind je le n tő s e b b é vá ló ném et fo ­lyó ira t te ljesen speciá lis szerkesztésé­ve l m inden hónapban más és más té ­mának szánja jó fo rm án a te lje s számot és más hasonló te rje d e lm ű la po k arány­lag na gyobb illusztrác iós anyagáva l a bem utatásra kerü lő anyag ügyes k i­választása és csoportosítása á lta l igen nagy s ike rre l veszi fe l a versenyt.9. száma a nő részére készülő fo ly ó ­ira tok és k iadványok fe d é lla p ja it, be lső o lda la it, h irde té se it m uta tja be , rész­ben színes ábrákban; 10. számát a sors­je g ye k reklám jának szen te li; 11. száma a nem zetközi p laká tta l fo g la lk o z ik és többszínű offse tnyom ásban bem uta tja Berény Róbert: M od iano és Bortnyik Sándor: C em ko-p laká tjá t is. A 12. szá­mot az é tlapok m űvészetének szente li és m eglepően é rtékes p é ld á ka t mutat be ezekbő l a reklám m űvészet cé lja ira igen jó l fe lhasználható, ízléses és mű­vészi lapokbó l.

De Grafiske Fag. Kopenhagen. XXVII. évfolyam. 15. szám. 1931 november 1.Rosner K áro ly, lapunk szerkesztő je k i­m erítően ism e rte ti a m odern m agyar könyvm űvészetet 13 o lda las tanulm á­nyában, m e lye t 30 illu sz trác ió díszít, ú. m.: D ivéky József, Kozma Lajos, Dankó ö d ö n , Kner Imre, M olná r C. Pál, Kassák Lajos, Kaeszné Lukáts Kató, Végh Gusz-

„A Magyar Bibliophil Társaság Évkönyve11 II.1929— 1930

ö rö m m e l ü d vözö ljü k ezt a ritka k ia dvá ny t (e d d ig ez a társaság tízéves fen n ­állása óta csak a m ásodik kö te t), m ert h iva tva lenne íz lés fe jlesztő m unkájával a könyvszere tők na gyobb ré te g e it m egnyern i a társaság és annak tö rekvése i számára.A k ö te t k iá llításban m é ltó a társasághoz, t ip o g rá fiá ja , b e tű i igen ízlésesek, úgyszin tén a pap ír m egválasztása szerencsés. Tartalma két tanulm ány: Nádai Pál ig en fig y e le m re m é ltó tanulm ánya: „A könyv illusz trác ió techn iká ja és szel­le m e ", m elynek kü lönösen a francia könyvm űvésze ti tö rekvé sekrő l és azok spec iá lis irányá ró l íro tt rész le te i a lkalm asak arra, hogy a nálunk te ljese n u ra lko dó ném et könyvm űvészeti o r ie n tá c ió m e lle tt na gyo bb m értékben le n ­dítse a fig y e lm e t a francia könyvm űvészetre és annak tanulsága ira . Nam ényi Ernő (ki kü lönben az évkö n yve t szerkeszte tte ) „M o d e rn m agyar könyvm űvé­sze t" cím en írt tanu lm ányt, a laposan, a m agyar könyvm űvészet ú ja b b p e r ió ­dusa iró l, k e llő o b je k tiv itá s s a l és a k im é rt te rje de lem h ez m ért ökonóm iáva l.Az illusz tra tív anyag m egválasztása kevésbé szerencsés. Bortny ik Sándor igen finom és eg yé n i to llra jz á t öröm m el ü d vö zö lh e tjü k v é g re könyvben is, Csabai Ékes Lajos fam etsze te a m űvész e g y ik le g s ik e rü lte b b könyv illusz trác iós mun­kája. Dallos Hanna Szent Im re Legendá jának m etszete it mér m élta ttuk lapunk hasáb ja in , D ivéky József: M enekü lés Egyip tom ba c. fam etsze té t lapunk már bem uta tta (1930. 5/6. szám). Fáy Dezső, íasch ik Á lmos és Kner A lb e rt fam et­sze te inek m egválasztásáva l azonban sem m iképpen sem értünk azonban egye t.Az é vkö n yv dátum a 1929/30, tehát le h e tő le g m inden művész ezen éve kb ő l származó m unká já t ke lle n e sze re pe lte tn i, ami már azért sem ütköz ik nehéz­ségbe, m ert á llandóan a lko tó m űvészekrő l van szó. Fáy Dezső m éltán nagy fe ltű nés t k e lte tt és e lism erést a ra to tt D ante-illusz trác ió i e b b e az időszakba esnek és m éltán lenne ezen sorozat e g y ik la p já na k he lye ez évkö nyvb en , Jaschik Álm os is készíte tt m űvészetét jo b b a n rep rezen tá ló m unkát ú jabban, m int a G e llé rt O szkár ve rseskö te t kissé már tú lh a la d o tt illu sz trác ió ja , m ely a versse l szerves egésze t a lk o to tt, de így kü lön kissé e rő tle n ü l hat. Kner A lb e rt szép fe jlő d é s é n e k ú ja b b stád ium ában va ló bem utatása úgy a könyv, m int a művész e lő n yé re vá lt volna . Kozma Lajos fam etsze te G e llé r t Oszkár vers­kö te téhez e g y ik igen s ike rü lt, rep reze n ta tív m unkája Kozma új stílusának, míg Kolozsváry Sándor K is fa ludy-illusz trác ió ja a művész e g y ik nagyon gyenge m unkája, g ra fika i munkásságának kezd e ti s tád ium ébó l. M o lná r C. Pál fam e t­szete k ivá ló , Végh G usztáv: Jazz-illusztrác ió já t ism é te lten m é lta ttuk , míg Reiter László illusz trác ió jának he lyé t a kö te tb e n Berény Róbert, Conrad G yula, Fiora M a rg it, Kreiszl Béla, G á b o rjá n i Szabó Kálmán és Vértes M arce ll nem egy m unkája vitássá te h e tté k volna.A k ö te te t k ie gé sz íti a M agyar B ib lio p h il Társaság és a M agyar Könyv- és Reklám m űvészek Társaságának tagnévsora , va lam in t a M agyar B ib lio p h il Tár­saság k iadványa inak je g yzé ke , m elyné l é rth e te tle n m ódon, egyes k ia dvá n yo k ­nál e lm arad t a kü lönben rendszeresen fe ltü n te te tt e lő á llító nyom da neve.

Rosner ‘

D. Stempel betűöntöde részv.-tórs., Frankfurt am Main-Süd20 pontos

g l ó b u s $ grafikai ipar ajánlásra méltóK U R S I V

Mepvodukciós kuniéra36 pontos

B r o n i i r o i ó g é p e k

Vágva 20— 72 pontos fokozatokban • Voll- kommtn pragefest

48 pontos

mellékleteink19

M olnár C. Pál: Látogatás. Eredeti fametszet. (Róma, 1931)

táv, Reiter László, Fiora M arg it, Fáy De­zső, Csabai Ékes Lajos, Kner Erzsébet, Kolozsváry Sándor, G áborján i Szabó Kálmán, G ró f József könyvo lda la i, könyv­fe d e le i, fam etszetű illusz trác ió i, könyv­kötései, sz igne tje i.

Commercial Art. (The Stúdió Ltd. Lon­don.) 1951, szeptember, október, no­vember, december. 65., 64., 65. és 66. szám.Szeptem beri számában A ng lia veze tő rek lám gra fika i fo lyó ira ta a csomagolás m űvészetével fog la lkoz ik , va lam in t igen érdekesen illusz trá lt c ikkben m utatja be Jan Tschichold a sta tisztiká t g ra fika i ábrázolásokban.O któberi számának le gé rdeke seb b cikke a M c le ga n & Cumming skót reklám ­stúd ió m unkáival fog la lkoz ik , novem beri számának ge rincé t a lko tja az au tom ob il­reklám fe jlő d é sé rő l szóló érdekesen illusztrá lt c ikk, a már-már tö rté n e ti id ő k ­tő l nap ja ink ig , míg a m inden számban állandó rova tként szereplő reklám szem ­lében öröm m el üdvözö ljük Szirmai Ili Stühmer k irakati reklám figurá it.A decem beri szám főé rdekessége a m o­dern japán reklám ról szóló c ikk, va la­

m int az egym ás m e lle tt áb rázo lt le g ­kü lönbözőbb pá rtok á lta l k ibocsá to tt választási p laká tok. r.

Die Anzeige. (Storch Verlag. Reutlingen- Stuttgart.) 7. évfolyam. 12. sz. 1951.

Mi sem b izony ítja jo b b a n a reklám ha­talmas fe jlő d é s é t és m ind nagyobb e l­te rje d é sé t Ném etországban, m int az, hogy annak egyes speciá lis ágai ré­szére külön fo ly ó ira to k a t tartanak fenn. Ez a lap igen érdekes c ikkek k e re té ­ben tip o g rá fia i, rajzos és fo to g rá fia i reklám ok egész sorát m utatja be, hatá­sos rek lám hadjára tok h irde téssoroza tát és már m eg je len t h irde tések rek lám ­techn ika i h ibá ira mutat igen ta lá lóan rá.

Die Kunst in dér Schweiz. 1951. 8., 9., 10/11. szám.Svájc ezen veze tő m űvészeti fo lyó ira ta8. számának ta rta lm ábó l k iem e lhe tjük Géa A ugsbourg g ra fika i m unkáit; 9. szá­m ából, m ely a gen fi nem zetközi k iá llí­tás anyagának szabad m űvészeti részét m utatja be A ld o Patocchi, igen érdekes és egyén i fam etsze te it, míg a 10/11. szám a gen fi nem zeti k iá llítás ipar- m űvészeti anyagát m utatja be.

Totis Béla dr.: Az ifjúság nemi problé­mái c. könyvéről.Kevés az ifjúságnak és fe lnő tteknek egyform án é lm ényt je le n tő könyvek száma, Totis Béla dr. m űvét ebben a sorba ke ll á llítan i. Szórakoztatásnak szánt o lvasm ányok m illió in tú l csak a serkentő , irányító , tudást és v ilágossá­g o t te rjesztő könyveknek van lé tjo g o ­sultságuk.Nem újszerű igazság, hogy az em beri é le t le g d ö n tő b b fontosságú m otorikus e re je a nemi é le t: m egem észthetetlen tudom ányos vagy aljas kíváncsiságokra speku lá ló könyveken kívül a m agyar iroda lom nak ez az ága nem produká lt használhatót és becsü le tese t. Totis Béla a tények töké le tes ism eretéve l fe lfe g y ­verkezve, az orvos alaposságával, a jó pszichológus tap in ta téva l és az író k i­fo rro tt stílusával in d ítja e l o lvasó ját a nem i é le t bozótos útvesztő jébe, ahol annyi fia ta l e rő és é le t sikkadt már el. De nem e légsz ik meg az e lind ítással, hanem — ami leg főbb érdem e — okos és őszinte tanácsokat sorakoztat fe l a test és lé lek zavaraira: ezzel m agas­rendű szocio lóg ia i és nemes em beri fe l­ada to t is te ljes ít. M egbecsü lhe te tlen

20

ÖN HELYETT

modern grafikusaink tervezik

meg reklám-nyomtatványait.

Az elsőrendű kivitelt cégünk

félszázados múltja biztosítja.

Löbl Dávid és Fia Budapestk ö n y v n y o m d á i m ű i n t é z e t

VI., Nagym ező ucca 2 6 . Telefon: 2 1 -8 -4 4 .

szo lgá la to t te t t kö n y v é v e l a ké t nem m inden korú ta g ja in a k .Kner A lb e rt cé ltu d a to s fo tom ontázsa inv itá l a kön yv fe lé , lá tn i, hogy a g ra ­fikusm űvész á té rez te a mű szándékát: hazug és képm uta tó m orál le ro m b o lá ­sát és ú j, egészséges erkö lcs h ird e té ­sét. R. L.

Egy ember élete„Soha, sem kritikus e lő tt, sem szóban va ló v ita tkozás közben b írá ló im tó l vagy e lle n fe le im tő l fó r t nem kértem m agam ­nak. Nem hiva tkoztam gye n g e sé g e im re , am inek nevében va lam ilyen m unkám m al szemben m egbocsátást v a g y e lnézést kértem vo lna . . . " , m ondta Kassák e g y beszé lgetésünk a lka lm á bó l. És va lóban , nem ö n te lt és nem nagyké pű k ije le n té s ez, m ert a vasmunkás, bárhová is d o ­bá lta a sors, erős, m egnem alkuvó fé r­fiasságát m in d vé g ig m egőriz te . Nincs az Egy em ber é le té b e n e g y e tle n pasz- szus sem, hol ne látszana m eg író ja kem ény keze s ahogy kezem be veszem és lapozgatom fe ltá ru ló é le té t, kü lönös, re jte tt szépségek áradnak fe lém .A győ rm e llé k i fa lu bó l k iin d u ló é le t csí­rá jában ho rd ja a nyug ta lanság , szépre- vágyás, a lko tás áhítását s a f ia ta ls á g ­tó l lé szegü lt b o lyo ngá s után, ha h ig ­gad tabban té r is haza Párizsból, lá tszó­lag cé ltu da tlan é le te a la tt o tt húzód ik, o tt lü k te t, k irobbanásra várva a művész. H ihe te tlenü l hosszú út és m esé be illően káprázatos az „e g y e m b e ré ", a fa lu tó l a N yugatig , talán el sem h innők, ha a cím táb lá ró l nem nézne ránk é lő tanú­bizonyságául az é le tn e k , ha nem fo g a t­hatnánk kön yvé t é lő tanub izonyságáu l az alkotásnak.

Egy em ber, aki hazajön, nem tud ja , hogy m it cs iná ljon , munka és pénz n é l­kül őd ön g s csak eg y él fe lta rtó zha ta t- lanul benne: a tudn i- és a lko tn ivágyás . Az országutak koncso rgó ja e lő tt v é g ­te len ho rizon to t íg é r a szocializm us, de lépésrő l lépésre m agának ke ll m eg hó­dítan ia , m in tahogy seg ítőkéz né lkü l ke ll az iroda lom ba is hogy u ta t tö r jö n . Ez a s ike rre tö rő , m agábanbízó és m agá­ban m egálló em ber tisztában van é r ­téké ve l, tisztában van tudásáva l és nem m enti és nem óv ja m agát, nyersen, a va lósá gga l lá tja le g d é d e lg e te tte b b a l­ko tása it is, o tthonét, az ő t kö rü lve vő e m b e re ke t és ha százszor eszmei áb ­ránd ja is a szocializm us, még e k ö n yv ­ben sem fé l m egm ondan i az eszm étől a m egva lósu lás ig veze tő út bűne it.

Egy p ro le tá rcsa lá d k ivé te le s tag ja „La jcs i", nem d o lg o z ik , de m indenki érzi, hogy e rő k vannak benne. Egy pro le tárcsa lád é le te , nem idea lizá lva és nem zóla i sz ínekke l, úgy, ah og y v o lt, ahogy egym ást k ö v e tté k az e p izó d o k

s ahogy k ia laku lt az e p iz ó d o k b ó l a kép. Egy szere lem , nem szen tim entá lis , e g y ­szerű, tes ties és m égis árad b e lő le a líra; a párt, ahol fe lvo n u l a közös g y ű jtő ­szóval „s z o c ia lis tá k n a k " ne veze tt osz­tá ly m inden a lak ja , a k ik küzdenek és a k iké rt küzdenek, kö n yö rte le n ü l, m et­sző h id e g e n b e lé jü k v ilá g ító fák lya ez. C é ltuda tlan , b e le h a jszo lt sz trá jkok után a háború, a borzalm as p á lfo rd u lá sok s m indez o lyan nyu go d tan , o lyan e le v e ­nen, o lyan é le thűen , hogy id é ze te k n é l­kül sem fé rn e igazságukhoz kétség.

Az egész: bám ulatosan, csodálatosan egyszerű , síma, k ife je z é s te lje s nye lven. Nem lep meg bennünke t szabódezső i szóá rada tta l, a ba rá toka t nem zeng i töm jén füs t és az e lle n sé g e k e llen nem d ö rö g n e k f il ip p ik á k ; a szóözön az ese­m ények fo rg a ta g á va l nem szédít és nem ragad m agáva l, de m agáva l ragad, hogy a puszta szavak nyom ában m e g e le v e ­n e d ik a kép és nem a fan tázia , az é le t varázsolja e lénk. Nyersen egyszerű a hang ja , de hiába p ró bá l nyersen írni o tth o n é ró l, m inden nyersessége m ögül is e lő b ú v ik az e lé rzé ke n yü lő szív s az egyszerű szavak tüze lnek, a rid e g sé g

b íb o ros g ló r iá t fon a g y e rm e k e ié rt d o l­gozó „ö re g a s s z o n y " fe je köré . A hogy k ia laku l ké p rő l kép re a csa lád, nem e l­ha llga tva és nem szép ítve sem m it, o lyan m ozgalm as, o lyan ism ere tlen é le te t lá ­tunk, m e ly m inden kis m oza ik jáva l m eg­kap, g y ö n y ö rk ö d te t, szórakoztat és e l­b á jo l bennünket. Jóságos és m e g b o ­csátó sze re te tte l ö le li körü l Jolán a lak ­já t, az a p já é t, te s tv é re ié t és m űvésze­te t ad, önm agáért fo ly ó , le b ilin c s e lő m űvészetet. A m ásodik k ö te t vég én van e g y visszaem lékezés, ahol úgy cseng­nek az egyszerű szavak, m in t a leg- kép ráza tosabb versé ; Kassák, a vas­munkás nem tud ja e lre jte n i Kassákot, a kö ltő t.

„Ő az én Anyám és én az ő fia va ­g yo k . . . " , tíz egyszerű szó, eg y k ö lte ­m ény. Soha en ny ire ősz in tén nem írtak póz né lkü l.M in t m indenben, e reg én yben is k e ­reshetne h ibá t az aka dé kosko dó k ritika , de a m űvészetnek e g y fokén túl nem szabad, hogy e g y árta tlan k ifog ás is csökkentse az e lism erést. Kassák re g é ­nye m agasan e fok fe le tt áll.

Kovács Dénes

M Ű V É S Z E T I I S K O L Á K K Ö R É B Ő L :

vezés. E lőadók: Dénes Jenő, P. Vágó Zsófia. Szőnyegszövési techn ikák. Elő­adók : Smekal Sz. Éva, Lesznai Anna. M űvésze te lm é le t kezd ők számára. Elő­adó : O rbán Dezső. Az egyes ta n fo ly a ­mok d íja m unkásoknak, d iáko knak és a lka lm azo ttaknak havi (16 ó ráé rt) 8 pe ngő , m ásoknak hav i 20 pe ng ő . Egy- eg y tan fo lyam m axim ális létszáma 20 növendék.

Az „A te lier" m űvészeti te rvező - és mű­he ly isko la „D o lg o z ó k Esti T an fo lyam a" cím en új e lőadásso roza to t in d ít, este 7— 9 ó rá ig , V, S zem élynök ucca 9— 11. Tel. 19-5-19. Lakásm űvészet. E lőadók: Kozma Lajos, M o lná r Farkas, Kovács Zsu­zsa, Fábri Pál. G ra fika . E lőadók: Végh G usztáv, Kner A lb e rt. Szabadkézi rajz, síkdíszítés, te x tilte rv e z é s . E lőadók: G e r­g e ly T ibor, Lesznai Anna. Női d iva t-te r-

21

A Bildungsverband fedóipályázatáraösszesen 1091 pályam unka é rkeze tt be ésped ig

TypogrophischeMitteilungen

fedélterv

GraphischeiBetrieb

fedélterv

N ém etországbó l . . 574 284A usztriábó l . . . 19 15B elg ium bó l . . . 47 47Csehországból . . . 19 9Franciaországból 5 2Jugoszláviábó l . . . 4 2Lettországból . . 8 4M agyarországból . 16 8N orvég iábó l . . . 1 1S védországból . . . 1 1S v á jc b ó l............. 17 6Spanyolországból 1 1E munkák elbírá lása részben az egyes állam okban tö rtén t m eg, részben Erfurt­ban a kongresszuson.Díjazást nye rt összesen 179 munka és­pe d ig 112 ném et, 10 be lga , 7 francia , 2 jugoszláv, 5 le tt, 2 no rvég , 11 osztrák,2 svéd, 8 svá jc i, 2 spanyo l, 11 cseh­szlovák és 7 m agyar munka.A díjazás m értéke igen szolid, ameny- nyiben a ném et m unkák I. d íjc s o p o rtjá ­ban 24 munka kap o tt 20— 20, a II. d í j­csoportban 24 munka 12— 12, a III. d í j­csoportban 25 munka 5— 5 márka pénz­ju ta lm at és 1— 1 3 márka értékű köny­vet. 39 m unkát p e d ig d icsé re tte l tün­te tte k ki, am inek je lé ü l a te rvezők 1— 13 márkás könyve t kaptak.A kü lfö ld i munkák ju ta lm azása: I. d íj 5 márka és egy 3 márkás könyv, II. d íj 5 márka, a III. d í j e g y -eg y 4.50 márkás könyv s a ju ta lo m d íj eg y -eg y 3 márkás könyvd íj.A m agyar pá lyázók m unkáit az itten i szakbizottság bírá lta el s ennek e re d ­ménye a köve tkező :I. csoport. Typ. M itt. fed ő la po k1. D i ó .......................................................... 1842. 12-ik óra I I ...........................................1803. Fedőlap 1 1 2 ..................................... 1744. Fedőlap 1 1 1 ................................1685. Auf Cham oire I I ................................1626. Auf Cham oire I ................................1607. Auf Cham oire I I I ............................... 1548. Pista 1...................................................... 1449. Pista 2.......................................................142

10. Pista 4...................................................... 142I I . Pista 5.......................................................14212. Pista 3 ...................................................... 14012. Ilike . . , . . . .. / , Az idezo lecre vonatkozo14. Muca 1. ..... , ,15. Muca 2. * ! k° ,és ^ " ó z e s e m iatt16. Muca 5. ) k lza rva ' P ° n t '>11. csoport. Dér G raph. Betrieb fed ő la p o k1. Fedőlap 1 1 0 ................................1862. Fedőlap 1 1 3 ................................1823. 12-ik óra la ...................................172

4. 12-ik óra Ib ...................................... 1705. Auf Cham oire I V .............................1568. Muca 4. » Az idéző lécre vonatkozó7. Muca 3. J kikö tés m ellőzése m ia tt6. Ilike . . ; kizárva. (7. pont.)

A d íjazo ttak névsora a köve tkező : Typ. M itt. fe d é lte rv e t készítők közül:

I. d íj: S tieg le r István, Székesfehérvár,II. d íj: Herschkovits Dezső, Biró rt.,

III. d íj: Horváth Ferenc, Biró rt., ju ta lo m d íj: Horváth Ferenc, Biró rt.,

Kotaszek Sándor, Betűönt.A Graph. B etrieb fe d é lte rv e t készítők közül:Ju ta lom díj: Horváth Ferenc Biró rt.

Horváth Ferenc Biró rt.A d íjaka t tudom ásunk szerint a fen ti ko llég ák a köve tkező je lig é jű m unkák­kal nye rték:S tieg le r István: „D ió " — Herschkovits Dezső: „12-ik óra I I " — Horváth Ferenc: „F e d ő la p 110— 113" — Kotaszek Sándor: „A u f Cham oire II" .A Typ. M itt. le g u tó b b i száma leköz li a d íjn ye rtes munkák egyrészé t is, így ezek közö tt S tieg le r fo to tip o -fe d é lte rv é t és Horváth G raph. Betrieb tip o fe d e lé t is.

SZERKESZTŐI ÜZENETB. B., Szeged. A b e kü ld ö tt Bauer és Ungár-fé le c é g je g y íz léste lennek nem m ondható. Egyszerű sora iva l, finom vá­gású be tű ive l jó l hat. A maga stílusá­ban jó munka. Az lehet, hogy a mai kor ízlésével nem eg yez ik , de ez nem hiba, m ihelyst m egállap ítha tó , hogy a munka va lam e ly rég eb b i, de ma is sza- lónképes szedésstílusnak m egfe le l. Az ö n munkája p e d ig m eg fe le l annak a szabad sora lakítási m odornak, am ely nem számít lármás hatásra, inkább jó l o lvasható, é rte lm es soralakításra és d iszkrét hatásra pá lyázik. — Nem írta meg s így nem tudha tjuk , m iért mondta főnöke e munkára az ink rim iná lt m eg­jegyzés t s ezért nem is d ö n the tjük e l: k inek van igaza: ön n e k -e vagy fő n ö ­kének? Ha a munkát úgy ad ták oda ö n n e k , hogy szed jen eg y csinos, íz lé ­ses c é g je g y e t, ad ja le gyorsan a nyo ­m ónak, mert tegnap ke lle tt volna már leszá llítan i: úgy ö n n e k van igaza. De ha főnöke úgy adta ki a m egbízást, hogy a c é g je g y m odern, reklámszerű legyen , nem is nagyon sürgős s a nyomda ezenfe lü l rende lkez ik is m eg­fe le lő — „a mai ízlésnek m e g fe le lő " — be tűve l és e g yéb szedőanyagga l, úgy he ly tá lló a k ritika , am ely azonban ne szeg je a ked vé t a to vá b b i m unkálko­dástó l, ig yekvé s tő l, hogy ezentúl is m in­d ig ízléses munkát fog végezn i.

Fedőlapunk és mellékleteinkLapunk je le n számánaK^fedelét Schnei- de r Jenő te rvez te ) és szedte, a be rlin i Bertho ld be tűön tődé G eorg Trumpf á lta l ú jabban különösen m int reklám betűt te r­veze tt C ity típusú be tűbő l. Az új típusú betű felhasználása, m int a fedé l mu-> ta tja , igen szerencsésen s ike rü lt és egy­szerűsége m e lle tt is igen nagy hatást nyú jt. Itt em lítjük meg, hogy Schneider Denő ugyanezen típusú be tűbő l szedett fe d é lte rv é v e l a Le ipzig i „A rc h ív " nem­zetközi pályázatán k itün te tő e lism erés­

ib e n részesült a m agyar csoportban. (__3zámunkhoz a Budapesti Nemzetközi

Vásár ezévi p lakátpá lyázatának néhány k ivá ló te rvé t m e lléke ljük a k iv ite lezésre kerü lt Berény Róbert p laká tta l e g y ü t t ^ m ely a kitűnő festőm űvész p laká tja i közül is k ivá lik szerencsés té rm eg o ldá ­sával. D icséretrem é ltó a Nemzetközi Vásár új zártkörű pályázata, m ely vezető m odern reklám grafikusa inknak (Bortnyik Sándor, Csemiczky Tihamér, Nemes G yörgy , Repcze Dános) ad ja a vásár reklám jának értékes te repét.A Löbl D. és Fia nyom da az id ők köve­te lm ényének m eg fe le lően reklám nyom ­ta tványainak tervezésébe bekapcsolta a fia ta l reklám grafikus gárda három e lső­rendű tehetségé t. M in t a nyomda nyo­másában isc^jíéldás m e llék le t mutatja, s ike rü lt Dallos Hanna, Nemes G yörgy és Radó G yö rgy te rve i után) m elyeke t tipográ fusa iva l ka rö ltve készíte ttek, k i­tűnő nyom dai és reklámhatású nyom tat­ványoka t készíteni, m elyek úgy kom po­zícióban, m int összhatásukban elsőran­gút nyújtanak.Ugyancsak a Lőbl D. és Fia nyomda sa­já t p rospektusát is m e lléke ljük , m elyet Radó G yö rgy te rveze tt és rnelyről rész­le tesen em lékezünk meg \,N y o m d á k p rospek tusa" című cikkünkben. Itt csak a k itűnő nyomásra utalunk egészen kü­lönösen.

CA- G eb rüde r Hartmann (Am m endorf— Halle) fes tékgyá r e g y igen s ike rü lt m el­lé k le té t hozzuk^m ely a cég közism erten e lsőrendű Concentra-O ffset fes téke inek rek lám já t szo lgá lja , igen eredm ényesen.

C jkz „A te l ie r " művésziskola prospektusát is m e llék le te ink közzé s ike rü lt soro l­nunk, hála az iskola és a „H u n g á ria " H irlapnyom da Rt. 'á ldozatkészségének, m elynek t ip o g rá fia i m egoldása sikerült és igen frissen hat a fo tog rá fiák ötle tes e lhe lyezéséve l. Az egyes fo tog rá fiák m inden szónál jo b b a n dem onstrá lják az egyes osztá lyoka t és így a reklámfüzet még a fe lü le tes szem lélőnek, egyszeri átlapozásnál is keresztm etszetét ad ja az iskolának.

A szövegrész In te rtype „ C " m ode llű szedőgépeken szedve. (K épvise li „G ra fik a " G épkereskede lm i Rt., Budapest V, Csáky ucca 49.) Szerkeszti: Rosner Károly. Felelős szerkesztő: Wanko Vilmos. K iad ja : Farkas Ferenc. K iadóh iva ta l: Budapest VI, Andrássy út 9. Nyom ja: Biró M ik lós Nyom dai M űin téze t Rt., Budapest VII, Rózsa u. 25. Felelős: Sándor Zsigm ond igazgató

22

MEILY CÉGEKET KELI ISMERNÜNKC É G E K Á B É C É - R E N D E S J É G Y Z É K E

Acélmetszet-saj tolásokLevélfej- és cégkártyaspecialitá- sok. Finom burkolatok parfü­mériák részére és cigaretta­csomagolások. Emil Bach & Co., Kunstanstalt, Ntirnberg.

Albert Fischer-galvánókGalvanoplastik G. m. b. H.Berlin SW 48, Friedrichstr. 16.

Alumínium és cink nyomó­lemezek

A . Laue & Co., Berlin N W 6, Karlstrasse 39.

ÁtnyomópapírokC. Angerer & Göschl,Wien X V I— I. Szemcsés pauz- papírok kőre való átnyomásra, lekaparópapírok, autogr. kréta és tusok,

Átnyomópapír Richard Naumann, Dresden-A. 16. Nedves, berlini, áttetsző és autográfiai átnyomópapírok.

„A xel” maratógéplOOO-szeresen bevált.Falz & Werner, Leipzig C 1.

„Barma” bronzirozó gép Emil Bartsch gépgyár,Gautzsch bei Leipzig.

BerakókészülékekHeinrich Rohrbacher,Berlin NO 55. „S im plex” ívbe­rakó modern munkamód részére.

Betűöntödei termékek Bauersche Giesserei,Frankfurt a. M., Barcelona.

Bőr hengerekM. Jordán & Sohn, Berlin S 42.

Bronzirozó gépek„L áco” Maschinenfabrik,Leipzig-Li.

Bronzirozó gépekAz ismert „K O H M A ’ * sík bronzirozó gép.Kohlbach & Co., Leipzig-Lind.

Bronzirozó gépekHatszoros szalagleporolással, be­vált szerkezettel, gyártja Lontke & Co., Maschinenfabrik G. m. b. H., Leipzig-Stött. TI.

Bronzirozó gépekF. Lammerhirt,Brandia b. Leipzig.

Carl Heynisch K.-G.papírnagykereskedés,Berlin SW 68, Neuenburgerstr. 30. Dönhoff 2307. u. 08. Papírok minden nyomtatási eljáráshoz.

Cink nyomólemezeksík- és offsetnyomáB részére. Fém­nyomólemezgyár Paul Ehmann, Stuttgart, Rotebühlstr. 51.

Cink nyomólemezekA . Laue & Co., Berlin N 24, 0ranienburger8tr. 58.

Cink- és vörösrézlemezekW erner & Schade, Berlin N 54.

Cink, réz és vörösréz lemezek, planpolirozás

A. Laue & Co., Berlin N 24, Oranienburgerstr. 58.

Enyvező-gépekMinden nagyságban és minden munkálati célra. Maschinenfabrik Laube, Dresden-A. 16, Blase- witzerstr. 68.

Etikettező, gumizó és lakkozó gépek

minden nagyságban és kivitelben. Maschinenfabrik Laube, Dres- den-A. 16. Blasewitzerstr. 68.

Fa használati cikkek Ludwig Koch & Sohn,Laasphe i. W estf.

FerrotypekDornemann & Co., Magdeburg.

Festékdörzsölő gépek J. M . Lehmann, Dresden-A. 28. A legrégibb különlegességi gyár.

FestékekOttó Baer, festékgyár,Radebeu l-Dresden.

FestékekGebr. Jánecke & Fr. SchneemannKomm. Ges. a. Akt., Druckfar- benfabrik, Hannover.

Festékek, kencékGebr. Hartmann,Halle- Ammendorf.

Festékek, kencékMichael Huber, München.

Festékek, kencékGebr. Jánecke & Fr. Schneemann, Komm.-Ges. a. Akt.Druckfarbenfabrik, Hannover.

Festékek, kencékKast & Ehinger, G. m. b. H.,Stuttgart.

Festékek, kencékDr. Lövinsohn & Co., Berlin-Friedrichsfelde.

Festékek, kencékHans Schleinitz, München 13.

Festékek, kencékHans W under, G. m. b. H.,W ilhelm sberg bei Berlin NO.

Festékek, kencékDr. Gustav Wicke,könyv- és kőnyomdai festékek, Berlin-Tempelhof.

Festékek, kencék, koromFarbenfabrik Fischer, Naumann & Co., Ilmenau, Thür.

Festékfecskendő-telepBerlin S 42, Alexandrinenstr. 36.

FestékgyárakSiegwerk-Industrie-Gesellsch. m.b. H ., Siegburg. Különlegesség: m élynyom óf estékek.

FűzőgépekPreusse & Co. A .-G . Leipzig 181.

Galvanók és stereotipiákGalvanoplastik, G. m. b. H.,Berlin SW 48.

Galvanoplasztikai telepLangbein-Pfanhauser-W erke AG.Abt. F. Leipzig O. 28.

Grafikai szakirodalom­katalógust kívánatra küld „Dentscher Drucker”Berlin SW 61.

GumikendőkArnold Reinshagen, Leipzig. A lapítva 1868.

Gumizott papírokLeipziger Gummier- u. Lackier- anstalt, Schroeder & Co.,Lucka bei Leipzig.

Hajtogató automaták Kleim & Ungerer, Leipzig-Leu.

Hajtogató gépekGebrüder Brehmer, Leipzig-Plagwitz.

Hajtogató gépek A . Gutberlet & Co.,Maschinenfabrik, Leipzig.

Hajtogató gépekPreusse & Co. A .-G ., Leipzig 181.

Használt gépekKérjen jegyzéket készleteinkről. Hans Opitz & Co., Hannover.

Használt gépek Rudolf Stenz & Co., G. m. b. H.,Berlin SW , Friedrichstr. 16.

Hengeranyag Félix Böttcher, Leipzig O 27.

HengeranyagChem. Fabrik Ortrand A.-G.,Berlin N W 7, Dorotheenstr. 35.

Hengeranyag Kast & Ehinger G. m. b. H.,Stuttgart.

HengeranyagHans W under G. m. b. H.,Berlin-W ilhelmsberg.

Hengeranyaggyár és hengeröntöde

H. Möbius & Sohn,Haltingen, Bad. „R e form " hen­geranyag.

Hengeröntő készülék,sürített levegő-vákuum.

Hengermosó gépfüggőleges, könyv-, kő- és o ff- setnyomás részére.Max Sadowsky, Berlin S 42.

írógépkartonok Leipziger Gummier- und Lackier- anstalt Schroeder & Co.,Lucka bei Leipzig.

Javító műhelyBoy & W alter, Berlin SW 68, A lté Jakobstr, 40— 41.

Kartonázsgépek,m indenfajta és komplett beren­dezéseket szállít Maschinenfabrik Laube, Dresden-A. 16, Blase­witzerstr. 68.

Kartonázsgépek Preusse & Co. A .-G ., Leipzig 181.

KasirozóintézetRóbert Grosse Kartonnagenfabrik, Leipzig 90, W eidmannstr. 2,

Kémigráfiai berendezésekPaul Drews, Berlin SW 68.A grafikai ipar különlegességi gyára.

KizáróanyagBauersche GiessereiFrankfurt a. M. és Barcelona.

KliséfákJoh. Weber, Göppingen (W ürt.)

Kliségyár | Johann Hartleib, Berlin S 14.

Kérjen katalógust a készletben levő vignettákról.

KlisékNem nyomda, hanem kliségyár­tás. Elismert elsőrendű munkák. Vonalas maratások, autotípiálc. Fametszetek, galvánok. Stereo- típiák és matricák. Retusok, vázlatok m indenféle nyom tatvá­nyokhoz. Legolcsóbb árak. Hansa-Klischees Dresden-A. 1, Postafiók 261.

KlisékC. A ngerer & Göschl,fotokémiai müint. W ien, X V I— 1.

KlisékThedran & Kraushaar,Berlin SO 36.

Korrektúralehúzó prések Kleim & Ungerer, Leipzig-Leu.

Könyvkötődéi és kartonázs­gépek

August Fom m, Maschinenfabrik, Leipzig-Reudnitz.

Könyvkötődéi szükségletekm indenféle fa jtá já t ajánlják W ilh. Leo’s Nacfif. Stuttgart.

Könyvkötő-fűződrótJ. D. Boecker Söhne, Hohenlimburg (W estf.)

Könyvkötődéi és kartonázs­gépek

Gebr. Brehmer, Leipzig-Plagw.

Könyvnyomdái gyorssajtókDresden-Leipziger Schnellpres- senfabrik A .-G ., Coswig i. S.

Könyvnyomdái segéd­eszközök

G. E. Reinhardt, Leipzig S 3 /143 a (csak ismételadóknak).

Lehúzó présekRobel & Co., München S 50.

Litográfiái kövekA ján l saját bányáiból J. Friedrich Daeschler,Langenaltheim E (Bayern). Soln- hofen, Mörnsheim.

Litográfiái kövekKékek és sárgák, legjobb álla­potban.August Daeschler & Co., G. m. b. H., Solnhofen (B ayern).

Litográfiái tusokat és litográfiái krétákat,

m int valamennyi szakbavágó preparátumokat gyártanak Rohrer & Klingner, Leipzig-Co. 12.

Matricalapokat, matricaport1891 óta gyárt elsőrendű minő­ségben. Carl Ostermann, Bre- men. Bel- és külföldön legjobb eredménnyel bevezetve. Stereo- tlpiai papírok minden használa­tos form átumban készletben. — Kívánatra m intát küld.

Matricatisztító gépMax Sadowsky, Berlin S 42.

Másolókeretekpneumatikus préseléssel, offsett-, mély- és horgany nyomáshoz. Kliségyártás és typoneljárás. Másolóívlámpák és villamos ön­működő vakumszivattyuk.P . Schmidt & Co.Berlin SW . 11, Schönebergstr. 26.

Másolókésziilékekoffset, mély- és cinknyomás ré­szére pneumatikus rányomással.D. R. P. m egjavított kivitelben. Másolóívlámpák és elektromos vacuumszivattyúk, automatiku­sak. P. Schmidt & Co., Berlin SW 11, Schönebergerstr. 26.

MélynyomásKompi. mélynyomótelepek be­rendezése. W illy Schwede, Ham ­burg 36, Gr. Thttaterstr. 34— 35.

Mélynyomóhengerekminden alakban. Csiszoló- és simítógépek. Rézbevonótelepek.K. W alter, München SW, Plinganserstr. 22.

MélynyomóhengerekRézbevonótelepek. Langbein-Pfanhauser-W erke A G .f Abt. F , Leipzig 0 28.

Mélynyomóhenger-csiszoló-gépek

Rakelcsiszológép D R P. C ím fej- csiszolókészülék hengerszáll ító- kocsival D. R. G. M. Vörösréz­hengerek újrakészítése. Ottó W uschig, Berlin SO 36. Marian- nenstr. 31— 32. T e l.: Oberbaum F 8, 31 86.

Molton, MoleskinCsak nagybani előadók részére. Backofen & Sohn. Mittweida-Sa.

Offsetátvitelek,az eredetihez hü kivitelben és a legrövidebb skála fölhasználása átnyomással. Sauer & Co., Ber­lin SW 68, Alexandrinenstr. 26.

Offsetmásoló készülékekpneumatikus rányomással és fel­csapható üveglappal, D. R. P., verseny nélkül.P. Schmidt & Co., Berlin SW 11, Schönebergerstr. 26.

OffsetsajtókFaber & Schleicher A.-G.,O ffenbach a. M. Offsetpréseket szállít úgy m inőségileg, mint mennyiségileg legjobb teljesít­ménnyel. A vezető német világ­márka.

Offsetsajtók,„L e ipzig ” , K leinod", „K leine” , „ Rubens” és a kétszínnyomó „P lanéta” offsetsajtók. Vezető márkák a legtökéletesebb kivitel­ben.Dresden-Leipziger Schnellpressen- fabrik A .-G ., Coswig i. S. Európa legnagyobb offsetsajtógyára.

ÖznizőgépekW ilh. Mául j r „ Dresden-D. 27.

Öznizó' gépekConst. Hang, Gö^pingen-A.

PapírnagycégBerth, Siegismund, Berlin SW 68. T. Dönh. 1400— 1404. Fi­nom és csomagolópapírok.

PecsétjegysajtókW ilh. Mául j r „ Dresden-D. 27.

Papírok ( g u m i z o t t )Leipziger Gummier- n. Lackier- anstalt, Schweder & Co.,Lucka bei Leipzig.

Perforáló gépek M&rkische Perforierm aschinenfb., Berlin SO 36.

Perforáló gépekMaschinenbauanstaltM. Vetter & Co., Leipzig-Gohlis,

PénztekercspapírokVasúti és postaűrlapok. Druckerei Hermán n Lukowski, Breslau 2.

Prégeló'sajtókpecsétmárkák gyártásához, ere­deti KG. Kiess & Gerlach, Ma- schinenfabrik, Stuttgart.

Prégelt pecsétmárkák,Mindennemű aranypréselések, árujelző- és mintakártyák stb. Tömegpéldányszámú specialitá­sok. Emil Bach & Co., Kunst- anst. Nürnberg.

Presspan + Presspanit Merkel & Peretz,Berlin-Friedenau 64.

Raszterekaz összes reprodukciós eljárá­sokhoz.Raster - Syndikat, Frankfurt— München, G. m. b. H.Haas— Efha— Koh-i-noor. T elep : Frankfurt a. M. Neue M ainzcr Str. 77.

Reprodukciós intézetEberhard Schreiber, Leipzig. Klisék, fotolitográfia.

Reprodukciós intézetLouis Gerstner, Leipzig 18. Kunstanstalt f. Autotypie u. Zinkátzung.

Reprodukciós készülékekPaul Drews, Alté Jakobstr 4. Berlin SW 68. Optika, raszter, ívlámpak és gépek.

Reprodukciós készülékek V . Koula, Prága, Zitná ul. 27. Legjobb beszerzési forrás.

Rézbetűk könyvkötők részéreDornemann & Co., Messing- schrift- und Ferrotypengiesserei, Gravieranstalt, Magdeburg.

RézléniákBauersche Giesserei,Frankfurt a. M. és Barcelona.

Rotációsgépekcsomagolópapírok részére,Fischer & Krecke, G. m. b. H., Bielefeld 13.

Szakirodalom-katalógustkívánatra küld a „Deutscher Drucker” , Berlin SW 61.

SzakirodalomAufstiegbücherei, 1. kötet: „Vöm Gehilfen zum Druckerei-Direk- tor” , dér W eg zum fachlichen Aufstieg. Irta : R. Engel-Hardt, Á ra : 3.50 márka. „DeutscherDrucker” , Berlin SW 61.

Száraz stereotípiai matricákPorosin gyorsanszáradó matri­cák, Gyártják: Rosenthal & Co.,Röthenbach a. d. Pegnitz, Bay.

Szedőgépalkatrészek,-javítások, -feldolgozások. Specia­litása: kizáróékek.Ernst A lbrecht, Berlin SW 29, Gneisenaustrasse 67.

TangírozóbőrökLeipziger Tangier-W erke, Leipzig-Pl.

Tekercsvágógépek,300— 1500 mm vágási szélességig, papiros és karton részére. Ma- schinenfabrik, Laube, Dresden-A. 16, Blasewitzerstr. 68.

Tömöntödei keményítőtelepLangbein-Pfanhauser-W erke AG.,Abt. F „ Leipzig O 28.

VignettákBauersche Giesserei,Frankfurt a. M. és Barcelona.

VizsgálókészülékekLouis Schopper, Leipzig S. 3.

B E S Z E R Z É S I F O R R Á S O K :M A G Y A RFESTÉK ÉS HENGER

Berger és W irth Rt., Budapest, Márton ucca 19. T e le fon : József 306— 35.

Gödinger Béla hengeranyag* gyára és hengeröntödéje, Buda­pest V III, Táncsics ucca 7. Te­lefon : József 424— 23.

König János oki. gépészmérnökBudapest IX , Remete u. 23. Te­lefon : J. 453— 58.

Lorilleux Ch. és Társa, Buda­pest IV , Ferenc József rak­part 27. T elefon : Aut. 868— 02,Lá 10— 86.

Lutz Ede és Társa Rt., Buda­pest V II, őrnagy ucca 4. Tele­fo n : József 393— 46, 334— 65.Schmidt Testvérekmagyar nyomdafestékgyár,Budapest— Rákospalota,Pázmány u. 41.T e le fon : Aut. 952— 85.

G ÉPJAVÍTÁS

Lőwy László oki. gépészmérnöU,Budapest V I, Lovag ucca 20. T e le fon : Aut. 223— 67.

Róna József, Budapest V , V i­segrádi ucca 3. T e le fon : Aut. 254— 48.

Universal Grafikai Szaküzlet Rt., Budapest V III, Rákóczi tér 2. T e le fon : József 348— 12.

Láng L. gépgyár Rt., Budapest V , V áci út 152.

G R AFIK AI SZAKÜZLET

Freund-Barát, Budapest, Csáky u. 13. T elefon : Aut, 282— 35.

Goldstein A . utóda: O ffenberger Miksa, Budapest V II, Kazinczy ucca 32. T e le fon : J. 423— 95.

Gutenberg-ház Geel Testvérek. Budapest II, Hunyadi János út 12. T elefon : Aut. 529— 14.

König János oki. gépészmérnök műszaki irodája, Budapest IX, Remete u. 23. T e le fon : József 453— 58.

Lőwy László oki. gépészmérnök,Budapest V I, Lovag ucca 20. T e le fon : Aut. 223— 67.

Tanzer Miksa, Budapest VIII, Déry ucca 8. T e l.: J. 406— 31.

T Ö M Ö R ÍT ŐBraun Testvérek, Budapest V I, Izabella u. 70. T elefon : Lipót 999— 74.

LEVÉLBO RÍTÉKR igler József Ede Rt., Buda­pest V I, Rózsa u. 55. T elefon : Aut. 250— 55.Verigrand Levélbor ítékgy árosok Beszerzési és Eladási Szövet­kezete Budapest V , Géza ucca 1. T elefon : Aut. 217-50 és 217-59.

PAPÍRGoldzieher Géza Rt., Budapest V , Akadémia u. 7. T e le fon : Aut. 247— 81, 232— 98.

Grosz és Vidor, Budapest VII, Kertész u. 20. T e le fon : József 423— 38, J. 443— 10.

Sas és Bauer Papírkereskedelmi Rt., Budapest, Személynök u. 21— 23. T e le fon : Aut. 225— 20, 260— 99.

MŰN YOM ÓPAPÍ R ÉS KARTON

Herz és Bálint, Budapest V II, Rózsa u. 27. Telefon: Jóasef 396— 39.

SZEDŐGÉPEKLinotype szedőgép. Gutenberg- ház, Geel Testvérek, Budapest II, Hunyadi János út 12, Wien V II, Lerehenfelderstr. 37.

"The Stúdió Publications"(The Stúdió — Commercial Árt) London

két évkönyvének 1932-es kötetére anyagot gyűjt

MODERN PHOTOGRAPHY1932Csoportok:

Portrék.

É pü le tek, tá jk é p e k .

In te riő rö k .

R eklám fo tók.

R ip o rtfe lv é te le k .

Ipa ri fén yké p e k .

Tanulm ányok.

Tudom ányos fe lv é te le k (R öntgen, á lla tfo tó , stb.).

F o togram m ok, stb.

Beküldési határidő: 1932 március 5

Á magyar anyag mindkét évkönyv részére kifogástalan, reprodukcióképes pél­

dányokban, a „Stúdió Publications" magyarországi megbízottjához küldendő

R O S N E R K Á R O L Y : B U D A P E S T V, C S Á N Á D Y U C C A 5. S Z Á K I

MODERN PUBLICITY1932Csoportok:

1. 1931. é vb e n le fo iy ta to tt u jsá g h ird e té s i ha d já ra tok .

2. P lakátok.

3. R ek lám gra fikusok m unkái

4. Fényképészek m unkái.

5. T ip o g rá fia i rek lám nyom ta tványok .

6. R ek lám prospektusok ( illu sz trá lt szövegek, stb.).

7. M űszaki ra jzok.

8. S pec iá lis szakm areklám ok (h irde té sek).

H írlap rek lám ok.

9. R eklám je lszavak, m o ttók , v é d je g y e k .

Beküldési határidő: 1932 március 10

DRUCKESRBENFABRIKEN GEBR.HARIMXNNHALLE ÁMMENDORF

FARBENSIND

TATÉNDES

LICHTS

GOE T HE u n dG Ü T E N B E R G

Am 22. März 1932 jährt sich zum hundertsten Male der Todestag Goethes. Dem Buchdrucker ist dieser Gedenktag ein Vorläufer zur 500jährigen Wiederkehr der Erfindung der Buchdruckerkunst im Jahre 1940. Ihm vereinen sich die Namen Goethe und Gutenberg zu einem feierlichen Doppelklang.

U m die Verbreitung seiner Werke bemüht, ergaben sich für Goethe mannigfache Beziehungen zum Buchgewerbe. Zahlreiche Aussprüche und Anekdoten zeugen vom tieferen Verständnis des Dichters für die graphischen Künste und Techniken. In seinen Leipziger Studentenjahren verkehrte Goethe im Hause Breitkopf. Mit den berühmtesten Schriftgießern seiner Zeit, so namentlich mit Unger, stand er in Verbindung. Den Setzern und Korrektoren erleichterte er das Arbeiten an seinen Werken. Es wird berichtet, daß Goethe an Manuskripten Streichungen und Ergänzungen vornahm, wenn es die gute typographische Wirkung einer Buchseite erforderte. Die Buchbindermeister in Weimar tadelte er ob ihrer rückständigen, zünftlerischen Gesinnung. In Fragen der Papierausstat­tung bewies Goethe kultivierten Geschmack. Kein Brief durfte unordentlich gefalzt und versiegelt sein Haus verlassen. Goethe war übrigens auch ein Anhänger der Frakturschrift; die Vorliebe für gotische Lettern teilte er mit seiner Mutter.Als weiteres Zeugnis der engen Verbundenheit Goethes mit der Kunst der Wiedergabe von Wort und Bild gilt seine „Farbenlehre". Dieses Hauptwerk seiner wissenschaftlichen Lebensarbeit ist nur den Literaturhistorikern und Gelehrten vom Fach bekannt. Durch Wilhelm Ostwald, der als Begrün­der der modernen Wissenschaft von der Farbe an Goethes Farbenlehre anknüpfte und insbe­sondere dem Drucker die Gesetzmäßigkeit der Farbenharmonie aufzeigte, ermessen wir Goethes Verdienste auf diesem Gebiete.Als Kind schon versuchte sich Goethe im Malen. Da ihm dies nicht so leicht fiel wie das Dichten, wollte er sich über die Harmonie der Farben Klarheit verschaffen. Schließlich sah er ein, „daß man den Farben als physischen Erscheinungen erst von der Seite der Natur beikommen müsse, wenn man in Absicht der Kunst etwas über sie gewinnen wolle".Vier Jahrzehnte beschäftigte sich Goethe unausgesetzt mit dem Phänomen Farbe. Als echtes Kind der Natur fand er hier ein Feld fruchtbarster Betätigung. In den letzten Lebensjahren, als er das „Hauptgeschäft", den Faust, abgeschlossen, wollte er die Farbenlehre zu einem lesbaren Buch zusammenfassen. Acht Tage vor seinem Tode lieh er aus der Weimarer Bibliothek ein lateinisches Werk über die Farbe. In der Sterbestunde, am Morgen des 22. März 1832, verlangte er nach Licht, das ihm zugleich mit der Farbe höchste sinnlich wahrnehmbare Erscheinung war.

GOETHES FARBENLEHREgliedert sich in drei Teile, in den didaktischen, polemischen und historischen. Die Wissenschaft ist über den Standpunkt, den Goethe leidenschaftlich verfocht, hinweggeschritten. Zeitbedingte Irr- tümer sind beseitigt, so namentlich dort, wo Goethe die Theorie des großen englischen Physikers Newton von der Entstehung des Lichts und der Farbe bekämpft. Gleichwohl gilt Goethe heute noch als der fruchtbarste Anreger und Gestalter der Lehre von der Farbe, soweit es sich insbe­sondere um ihre ästhetische, künstlerische und sinnliche Wirkung handelt.Am wertvollsten ist der letzte Abschnitt des ersten Teils der Farbenlehre, betitelt „Die sinnlich­sittliche Wirkung der Farbe". Hier haben wir den ersten gelungenen Versuch einer Farbenästhetik. Goethe maß diesem Teil der Farbenlehre hohe praktische Bedeutung für den Chemiker und Maler bei. An den Drucker dachte er dabei weniger, denn von einem Mehrfarbendruck im modernen Sinne konnte zu seiner Zeit kaum die Rede sein.Um den chromatischen Teil seiner Farbenlehre zu vervielfältigen, arbeitete Goethe mit einer Spiel­kartenfabrik in der Nähe von Weimar zusammen. Zuerst gab er bunte Karten heraus, später eine Foliotafel, „auf welcher alle Fälle von hellen, dunklen und farbigen Flächen angebracht waren".Der Raum erlaubt es leider nicht, auf den Inhalt von Goethes Farbenlehre einzugehen. Im Vorwort zur Farbenlehre befindet sich der Ausspruch „Farben sind Taten des Lichts", der als Motto dieses Goethe-Gedenkblattes gewählt wurde. Im Prisma der Farbe spiegeln sich Goethes Dichtungen, gewinnt seine Sprache an Plastik und Bildkraft. Gedichte sind gemalte Fensterscheiben, heißt es in der Widmung zu Goethes Gedichten. Blau war offenbar seine Lieblingsfarbe, sie kehrt in allen Variationen wieder. Der Dichter singt vom feuchtverklärten Blau, von der blauen Trübe oder von der bläulichen Frische. Wir alle kennen die Strophe im „Heidenröslein": Röslein, Röslein, Röslein rot. Die Farbe, das Licht offenbart sich auch im Faust, der großen Menschheitsdichtung Goethes:

Welch Getöse bringt das Licht-Auch Farb an Farbe klärt sich los vom Grunde,Wo Blum und Blatt von Zitterperlen triefen - Ein Paradies wird um mich her die Runde.Allein wie herrlich, diesem Sturm ersprießend.Wölbt sich des bunten Bogens Wechseldauer,Bald rein gezeichnet, bald in Licht zerfließend.Umher verbreitend duftig kühle Schauer.Der spiegelt ab das menschliche Bestreben,Ihm sinne nach, und du begreifst genauer:Am farbigen Abglanz haben wir das Leben.

IVÁNYI GRÜNWALD BÉLA: MEZEI VIRÁGOK

NYOMATOTT KAST ÉS EHINGER FESTEKGYAR

213. SZ. SÁRGA 5833. VÖRÖS 4027. „ KÉK FESTÉKEIVEL

A TÖKÉLETES SZINHÜSÉGNEK LEGJOBB BIZONYÍTÉKA : A KIVÁLÓ MINŐSÉGŰ KLISÉ.

KURC2 ÉS LAJTA R.-T. BUDAPEST

LÁNG L. G É PG YÁ R RT. BUDAPEST V, VÁCI ÚT 152W Ö R N E R - G Y O R S S A J T Ó K O S Z T Á L Y A

SCHMIDT____TESTVÉREKNYOMDAFESTÉKGYÁR RT

B U D A P E S TG Y Á R ÉS K Ö Z P O N T I I RODA:

RÁKOSPALOTA PÁZMÁNY U. 41TELEFONSZÁM: AUTOMATA 952-85

s ü r g ö n y : FARBENSCHMIDT BUDAPEST

GYÁRTMÁNYAI:AZ ÖSSZES KÖ-, KÖNYVNYOMDÁI, VALA­

MINT OFFSETFESTÉKEK. • KÜLÖNLEGESEN

GYÁRTOTT MÉLYNYOMÓ-, ANILIN-GUMI-

N Y O M Ó - ÉS BÁDOGNYOMÖ-FESTÉKEK

W O LLEN SIE SICH UNTERRICHTENüber alles, w as in dér ganzen W elt und namentlich in D eutschland auf allén Gebieten dér gra- phischen B eruíe und T echn iken geleistet und geboten wird,WOLLEN SIE WISSEN, w as an neuen M aschinen und Hilfmitteln auf den Markt kommt, w as au neuen Verfahren und Methoden von Spezialisten ersonnen und ausgearbeitet wurde, WÜNSCHEN SIE ANREGUNG und Belehrung, suchen Sie künstlerische V orlagen flir geschm ack- volle Ausstattung von Familien-, Vereins-, Gescháfts- und W erbedrucksachen,

DANIM A B O N N IER EN SIEdie weltbekannte, im 38. Jahrgang erscheinende illustrierte graphische Monatsschrift

DEUTSCHER DRUCKER(D E U T S C H E R B U C H - U N D S T E I N D R U C K E R ) B E R L IN SW Cl. HAGELBERGERSTR. 49

Probenummer kostenlos. Jahresbezugspreis: für Ungarn, Rumünien, T schechoslow akei, Jugosla- wlen RM 28.00, Angestellte Rm. 21.00. Das A bonnem ent kann jederzeit beginnen. Zahlungen halb- oder vierteljührlich. P ostsch eck k on ten : Budapest 54967, W ien 105095, Ljubljana 20449, Prag 79607

Ha bővíteni akarja szakmabeli ismereteit, fizessen elő a

D E U T S C H E R

D R U C K E R

című legjobb német szaklapra

ií ven kint m egjelen ik 12 vaskos szám . — Előfizetési ára n egyed évre 7.— márka. — K érjen ingyen m utatványszá­mot, am elyet bárkinek bérm entve küld a kiadóhivatal

LEHRGANG DES PLATTENSCHNITTS

írta W alter Hahn. Számos példával és magyarázó rajzokkal. A könyvet nyomdász írta a gyakorló nyomdász részére. A la­pos vezérfonal linóleum-, ólom- celluloid és alapnyom ólem ez- metszéshez. 3.50 márka előzetes beküldése ellenében küldi:

DEUTSCHER DRUCKER • BERLIN S W 61

INTERTYPEszedőgépek világsikerei eldöntik a kér­dést, melyik a jobb szedőgép. Újabban a nagy és kis üzemek egész sora tért át az

INTERTYPE - S Z E D Ő G É P E Khasználatára.Tekintse meg üzemben az

INTERTYPE-s z e d ö g é p e tés Ön is el fogja ismerni, hogy az

INTERT YPEaiobb s z e d ő g é p

Vezérképviselet Magyarország, Ausztria és a Balkán részére:

GRAFIKA GÉPKERESKEDELMI RT BUDAPEST, ÜGYNÖK UCCA 21

Intertype Corporation 1440 Broadway, New-YorkIntertype Corporation 360 Furman Street, Brooklyn N. Y., U. S. A.

A M agyar G rafika XIII. évf. (1932) 3-4, száma a

HAZAIPAPÍRGYÁRRT( Fűz f ő ) k l i s é n y o m ó p a p í r j á n n yo m a to t-t-