magyar fül-, orr-, gége- és fej-, nyaksebész orvosok ... · 3 magyar fül-, orr-, gége- és...
TRANSCRIPT
Magyar Fül-, Orr-, Gége- és Fej-, Nyaksebész Orvosok Egyesülete
Gyermek Fül-Orr-Gége Szekciójának XIX. Vándorgyűlése
Program- és absztraktfüzet
Székesfehérvár, Vörösmarty Színház2011. május 19-21.
2
3
Magyar Fül-, Orr-, Gége- és Fej-, Nyaksebész Orvosok Egyesülete
Gyermek Fül-Orr-Gége Szekciójának XIX. Vándorgyűlése
Székesfehérvár, Vörösmarty Színház
2011. május 19-21.
4
Kiemelt támogatók:
MSD Reckitt Benckiser Magyarország Kft.
Kiállítók, támogatók:
Allinad Kft.Andromed Medical Kft.
Astellas Pharma Kft.ATMOS Hör-Ka Kft.
Boehringer Ingelheim Kft.Elektro-Optika Kft.Elektro-Oxigén Kft.Medical Group Kft.Mediszintech Kft.
Merck Kft.MOK Fejér Megyei Szervezete
Polfa Warszawa S.A.Promenade Publishing House
Protone Audio Kft.Sager Pharma Kft.
Schicke & Bagdy Bt.Siemens Audiológiai Technika Kft.
Victofon Kft.Z&É Med Kft.
5
Köszöntő
A Magyar Fül-orr-gége és Fej-nyaksebész Orvosok Egyesülete Gyermek-fül-orr-gégészeti Szekciója nevében szeretettel köszöntöm a kongresszus résztvevőit. Rendezvényünk nagy hagyománnyal bír: évtizedek óta, kétévente kerül megrendezésre ez a tudományos ülés, amelyen megjelennek a honi fül-orr-gégészet legfontosabb reprezentánsai és keresztmetszetet adnak a szakma előrehala-dásáról. Sok vita folyt és folyik jelenleg is arról, hogy van-e, kell-e önálló gyermek-fül-orr-gégészet?
Magam úgy vélem, hogy ez egy rossz kérdésfeltevés. Nem lehet vitatni ugyanis, hogy a gyermekkor speciális sajátosságokkal bír, részint úgy, hogy az ismert fül-orr-gégebetegségek másként zajlanak egy újszülöttben, csecsemőben vagy kisgyermekben, vannak olyan kórképek, amelyek csak erre a korosztályra jellemzők, míg mások gyakorlatilag itt nem fordulnak elő. Ez az önállóság mellett szól. Ellene szól ugyanakkor, hogy diagnosztikai és terápiás módszereiben a felnőtt és gyermek ellátásban nincs lényeges különbség. Van nemzetközi példa mindkét felfogásra: Angliában, Ameri-kában, francia, olasz és spanyol földön önálló szakma a gyermek-fül-orr-gégészet, míg Ausztriában, Svájcban, Németországban és a skandináv államokban nem különült el a felnőtt ellátástól.
Egy a lényeg: színvonalasan, a kis betegek javára kell dolgozni, ezért kell a tudományos munkát is folytatni. Ehhez kívánok önöknek sok sikert a kongresszuson, melynek rendezői, a székesfehér-vári kórház fül-orr-gégeosztálya személyükben és szakmai múltjukkal jelentik a garanciát a méltó környezet biztosítására.
Katona Gábor dr. A Gyermek-fül-orr-gégészeti Szekció elnöke
6
2011. május 19. (csütörtök)
16.00 - 19.00 Regisztráció - Hotel Magyar Király
20.00 Fogadás - Hotel Magyar Király
2011. május 20. (péntek)
8.00 - 17.30 Regisztráció – Vörösmarty Színház
9.00 - 9.40 Megnyitó – Dr. Katona Gábor, a Gyermek Fül-Orr-Gége Szekció Elnöke Köszöntések Dr. Kállay Ferenc Emlékérem átadása
9.45 - 10.50 Tudományos program Elnökség: Dr. Gerlinger Imre, Dr. Rüll Miklós, Dr. Garay Zsolt László
9.45 - 9.55 A beavatkozás eredményességét befolyásoló prognosztikai faktorok vizs-gálata gyermekkori pars tensa retrakciós hámzsákok egyidejű ventillációs tubus behelyezéssel végzett transzmeatális kimetszését követően
Dr. Ráth Gábor1, Dr. Gerlinger I.2, Dr. Csákányi Zs.3, Dr. Sultész M.3, Dr. Gaál V.2, Dr. Bakó P.2, Dr. Bányavölgyi V.1, Dr. Katona G.3
1PTE ÁOK Gyermekgyógyászati Klinika Fül-,Orr-,Gégészeti Osztály, Pécs 2PTE ÁOK Fül-,Orr-,Gégészeti és Fej-,Nyaksebészeti Klinika, Pécs 3Heim Pál Gyermekkórház Fül-, Orr-, Gégészeti és Bronchológiai Osztály, Budapest
9.55 - 10.05 Otogén meningitis? Dr. Horváth Éva, Dr. Boglári Gábor1
Csecsemő és Gyermekgyógyászati Centrum, Gyermekfülészeti Részleg 1Csecsemő és Gyermekgyógyászati Centrum, Gyermekaneszteziológiai és Intenzív Terápiás Osztály
10.05 - 10.15 Nagy kiterjedésű, a laterális paravertebrális lágyrészeket is infiltráló retropharyngeális abscessus esetünk Dr. Horváth Éva, Dr. Tompos Tamás1, Dr. Molnár Judit Ráhel2, Dr. Pohárnok László3
Csecsemő és Gyermekgyógyászati Centrum, Gyermekfülészeti Részleg 1Fül-orr-gégészeti és Fej-nyaksebészeti Osztály 2Csecsemő és Gyermekgyógyászati Centrum 3Radiológiai Centrum
10.15 - 10.25 Otogén sinus sigmoideus trombózis. Hosszú távú kimenetel a terápia tükrében
Dr. Csákányi Zs.1, Dr. Katona G.1, Dr. Rosdy B.2, Dr. Móser J.2, Dr. Kollár K.2 1Heim Pál Gyermekkórház Fül-orr-gége- és Bronchológiai Osztály, Budapest 2Heim Pál Gyermekkórház Neurológiai Osztály, Budapest
7
10.25 - 10.35 Mastoiditis, mint az agranulocytosis szövődménye - Esetbemutatás Dr. Majoros T.1, Dr. Lásztity N.2, Dr. Marosi A.3, Dr. Katona G.1
1Heim Pál Gyermekkórház Fül-orr-gége és Bronchológiai Osztály, Budapest 2Heim Pál Gyermekkórház Belgyógyászati Osztály, Budapest 3Heim Pál Gyermekkórház Haematologiai Osztály, Budapest
10.35 - 10.50 Beszéljünk az orrdugulásról! Hogyan bizonyít egy jó pharmaco therápia? Dr. Vóna Ida – MSD szponzorált előadás
10.50 - 11.15 Kávészünet
11.15 - 12.20 Tudományos program Elnökség: Dr. Hirschberg Jenő, Dr. Répássy Gábor, Dr. Beke Zsolt
11.15 - 11.25 Ajak és szájpadhasadékos betegeink gondozása - az ellátás változása az elmúlt 30 évben
Dr. Katona Gábor, Dr. Csákányi Zsuzsa, Dr. Nemes Bálint, Dr. Sárközy Andrea, Dr. Dőry Melinda, Csík Ibolya Heim Pál Gyermekkórház, Hasadék Centrum
11.25 - 11.35 Nazális liqourfistula endoszkópos ellátása „bath-plug” technikával egy 12 éves kislánynál
Dr. Gerlinger Imre PTE Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinika, Pécs
11.35 - 11.45 Az anotia és a microtia etiológiája népesség-alapú eset-kontroll vizsgá-latok alapján
Dr. Paput L.1, Dr. Dános K.2, Dr. Falvai J.1, Dr. Fülöp Gy.3
1Honvéd Kórház Állami Egészségügyi Központ, Budapest 2Semmelweis Egyetem, Budapest 3Fővárosi Önkormányzat Bajcsy Zsilinszky Kórháza, Budapest
11.45 - 11.55 A külső fül veleszületett rendellenességeinek születéskori gyakorisága Magyarországon
Dr. Paput L.1, Dr. Dános K.2, Dr. Falvai J.1, Dr. Fülöp Gy.3
1Honvéd Kórház Állami Egészségügyi Központ, Budapest 2Semmelweis Egyetem, Budapest 3Fővárosi Önkormányzat Bajcsy Zsilinszky Kórháza, Budapest
11.55 - 12.05 Sialoblastoma, egy ritka gyermekkori nyálmirigy daganat Dr. Jósa V.1, Dr. Császár J.1, Dr. Baranyai Zs.2, Dr. Becske M.1
1Pest Megyei Flór Ferenc Kórház, Fül-orr-gége és fej-nyaksebészeti Osztály, Kistarcsa 2Tumorgenetika Kft., Budapest
8
12.05 - 12.20 A lényeg a részletekben rejlik!? Dr. Rónai Zoltán – MSD szponzorált előadás
12.20 - 14.00 Ebédszünet 14.00 - 15.00 Tudományos program
Elnökség: Dr. Lellei István, Dr. Réti Csaba, Dr. Csákányi Zsuzsanna
14.00 - 14.10 Az otitis media és a gastrooesophagealis reflux kapcsolata gyermekkorban Dr. Kraxner H., Dr. Krasznai M., Dr. Székely Á., Dr. Mezei Gy.1, Dr. Révész M., Dr. Répássy G.
SE ÁOK Fül-Orr-Gégészeti, Fej-Nyaksebészeti Klinika, Budapest 1SE ÁOK I. sz. Gyermekklinika, Budapest
14.10 - 14.20 Az adenoid vegetatio, a rhinitis allergica és a gastrooesophagealis reflux összefüggése gyermekkori légúti betegségekben
Dr. Krasznai M., Dr. Mezei Gy.1, Dr. Kraxner H., Dr. Székely Á., Dr. Révész M., Dr. Répássy G.
SE ÁOK Fül-Orr-Gégészeti, Fej-Nyaksebészeti Klinika, Budapest 1SE ÁOK I. sz. Gyermekklinika, Budapest
14.20 - 14.30 Gyermekkori agytörzsi diszkrimináció torzulás eredménye: a zajszennyezés toleranciájának a csökkenése
Dr. Garay Zs., Dr. Zaránd R., Dr. Lellei I.
Fővárosi Önkormányzat Szent János Kórháza és Észak-budai Egyesített Kórházai, Budapest
14.30 - 14.40 Légúti idegentestek gyermekkorban – Esetismertetések Dr. Zaránd R., Dr. Garay Zs., Dr. Lellei I.
Fővárosi Önkormányzat Szent János Kórháza és Észak-budai Egyesített Kórházai Gyermek Fül-orr-gégészeti Részleg, Budapest
14.40 - 14.50 Kilégzett illékony szerves komponensek mintázatváltozása alvási apnoe szindrómában szenvedő gyermekek esetében
Dr. Benedek P.1, Dr. Lázár Zs.2, Dr. Bikov A.2, Dr. Kunos L.2, Dr. Katona G.1, Dr. Horváth I.2
1Főv. Önk. Heim Pál Gyermekkórház Fül-Orr-Gégészeti és Bronchológiai Osztály, Budapest 2Semmelweis Egyetem, Pulmonológiai Klinika, Budapest
14.50 - 15.00 Vita
9
15.00 - 15.30 Kávészünet15.30 - 16.30 Vezetőség választás 16.30 - 17.30 Tudományos program
Elnökség: Dr. Katona Gábor, Dr. Csanády Miklós, Dr. Imrei László
16.30 - 16.45 A Novorin szerepe a gyermekgyógyászatban Dr. Balázs Boglárka – Az előadás támogatója a Polfa Warszawa S.A., a Novorin gyártója.
16.45 - 16.55 A „sinor” vizsgálat gyermek fül-orr-gégészeti tapasztalatai Dr. Rásonyi-Kovács P., Dr. Szilágyi Cs., Dr. Konkoly-Thege M.
Fővárosi Egyesített Szent István És Szent László Kórház Fül-orr-gégészeti Osztály, Mikrobiológiai Laboratórium
16.55 - 17.05 Neuroblastoma előfordulása a nyakon csecsemőkorban, sebészi és onkoterápiás kezelése
Dr. Csanády Miklós, Dr. Bartyik Katalin1, Dr. Vass Gábor, Dr. Majoros Valéria2, Dr. Jóri József
Szegedi Tudományegyetem, Fül-orr-gégészeti és Fej-nyaksebészeti Klinika, Szeged 1Gyermekgyógyászati Klinika és Gyermek Egészségügyi Központ, Szeged 2Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézet, Szeged
17.05 - 17.15 MRSA szűréssel elért eredményeink kórházunkban Dr. Bakk Judit, Dr. Fülöp Gabriella, Dr. Fülöp Imre, Dr. Farkas Anikó1
Jósa András Oktatókórház Non-profit Kft. Fül-orr-gégészeti Osztály, Nyíregyháza1 Biológiai Biztonsági Osztály
17.15 - 17.30 Vita
20.00 Bankett - Hotel Magyar Király
10
2011. május 21. (szombat)
9.00 - 10.00 Tudományos program Elnökség: Dr. Bauer Miklós, Dr. Z. Szabó László, Dr. Fülöp Imre
9.00 - 9.10 Kudarcok és szövődmények idegentest eltávolítás esetén Dr. Farkas Zs., Dr. Katona G., Dr. Csákányi Zs., Dr. Lőrincz A., Dr. Sultész M., Dr. Majoros T., Dr.
Garai G.1, Dr. Sárközy S1.
Heim Pál Gyermekkórház Fül-orr-gége és Bronchológiai Osztály 1Sebészeti Osztály, Budapest
9.10 - 9.20 A szemellenőrzés mellett végzett adenotomiával szerzett tapasztalataink Dr. Radvánszki Ferenc, Dr. Huszka János
Fővárosi Önkormányzat Péterfy Sándor Utcai Kórháza, Budapest
9.20 - 9.30 Légúti allergiás betegségek szűrővizsgálata során szerzett tapasztalataink
Dr. Sultész M.1, Dr. Katona G.1, Dr. Hirschberg A.2, Dr. Gálffy G.3
1Heim Pál Gyermekkórház Budapest, Fül-orr-gége és Bronchológiai Osztály, Budapest 2Szent János Kórház Fül-orr-gége és Szájsebészeti Osztály, Budapest 3Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinika, Budapest
9.30 - 9.40 A gyermekkori tinnitus sajátosságai Dr. Szilágyi Imre Dr. Bugyi István Kórház, Fül-orr-gége osztály, Szentes
9.40 - 9.50 Nekrotizált septumporc pótlása autológ porc szövettenyésztéssel
Dr. Zörényi I., Dr. Elsässer W.
Landeskrankenhaus Feldkirch,Vorarlberg,Ausztria
9.50 - 10.00 Vita
10.00 - 10.30 Kávészünet
10.30 - 11.40 Tudományos program Elnökség: Dr. Becske Miklós, Dr. Farkas Zsolt, Dr. Vóna Ida
10.30 - 10.45 A gyermekkori otitis media catarrhalis chronica, avagy miért olyan hangos a mese?
Dr. Balázs K., Dr. Vaszkun L., Dr. Breznyán M., Dr. Pándi O., Dr. Vincze R., Dr. Lénárd A.
Szent Pantaleon Kórház Nonprofit Kft. Fül-Orr-Gégészet, Dunaújváros
11
10.45 - 10.55 Az újszülöttkori nehézlégzés ritka oka – nyelvgyöki haemangiopericytoma Dr. Sztanó Balázs, Dr. Tálosi Gyula1, Dr. Majoros Valéria2, Dr. Katona Márta1, Dr. Tiszlavicz
László3, Dr. Rovó László
Szegedi Tudományegyetem Fül-Orr-Gégészeti és Fej- Nyaksebészeti Klinika 1Gyermekgyógyszati Klinika és Gyermek Eégszégügyi Központ 2Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézet, 3Pathológiai Intézet, Szeged
10.55 - 11.05 Az orr és a homlokcsont záródási zavaraival járó kongenitális orrháti fisztulák Dr. Vass Gábor, Dr. Csanády Miklós, Dr. Majoros Valéria1, Dr. Jóri József
Szegedi Tudományegyetem, Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinika 1Szegedi Tudományegyetem, Aneszteziológiai és Intenzív terápiás Intézet
11.05 - 11.15 Poszter ismertetés – Dr. Zsoldos Ferenc 11.15 - 11.25 Vita
11.25 - 11.40 Zárás Dr. Katona Gábor, a Szekció leköszönő elnöke A Szekció újonnan választott elnöke
12.00 Ebéd
12
IV. Országos Fül-orr-gégész Teniszbajnokság
Szorosan a Gyermek Fül-orr-gégész Kongresszushoz kapcsolódó időpontban, a kongresszus záró napján kezdve, mintegy szatellit társasági
programként tervezi ez évben a „budapesti csapat” megrendezni a már hagyománnyá vált Fül-orr-gégész Teniszbajnokságot.
Helyszín: Grand Slam Park Teniszklub (www.grandslampark.hu)
Társasági vacsora: 2011. május 21.Verseny: 2011. május 22.
Szállást korlázotott számban, olcsón lehet foglalni ugyanitt, erre az estére. Mivel a gégészek több-sége úgyis Székesfehérváron lesz a hétvégén, ami a Közép-Magyarországi régiót tekintve szinte
szomszédos, tehát ideális alkalom a távolról érkezőknek a szakmai és a szórakoztató program összekapcsolására.
Jelentkezés:Dr. Helfferich Frigyes – [email protected]
csak e-mailben!
Szállás foglalás:Dr. Paput László – [email protected]
csak e-mailben!
13
MRSA SZŰRÉSSEL ELÉRT EREDMÉNYEINK KÓRHÁZUNKBAN
Dr. Bakk Judit, Dr. Fülöp Gabriella, Dr.Fülöp Imre, Dr.Farkas Anikó*Jósa András Oktatókórház Non-profit Kft. Fül-orr-gégészeti Osztály, Nyíregyháza*
Biológiai Biztonsági Osztály
A Methicillin/oxacillin rezisztens Staphylococcus aureus (MRSA) olyan staphylococcus törzs, amely nem érzékeny methicillinre. Ez a rezisztencia együtt jár az összes β-laktám antibiotikumokkal (vala-mint macrolid, tetracyclin és aminoglycosid) szembeni ellenálló képességgel, tehát együtt jár a fül-orr-gégészetben alkalmazott antibiotikumok 80%-nak rezisztenciájával. Ezen obligát gennykeltők által előidézett fertőzések az egészségügyi intézményekben gyakran zajlanak járványos formában. Az általa előidézett sepsis morbiditása igen magas.
Intézményünkben már évek óta zajlik az elektiv sebészeti szakmákban osztályos felvételre kerülő betegek MRSA szűrése, melynek eredményeként csekély tünettel bíró gyerekek is kiszűrésre kerültek. Legnagyobb létszámban azonban a krónikus felső-és alsó légúti gyulladásban szenvedőknél tenyé-szett ki ez a kórokozó. Az esetek jelentős hányadában sikerült a kórokozót a gazdaszervezetből elimi-nálni, illetve a kontaktokat dekolonizálni.
Előadásunkban szeretnénk felhívni a figyelmet ennek a kórokozónak a jelentőségére, ami mind infekciót mind tartós kolonizációt képes létrehozni. Zárt közösségekben, családban is jelentős számban fordul elő. Az elért eredmények azt bizonyítják, hogy a szűrésre fordított anyagi többlet hosszútávon mind saját osztályunk, mind intézményi szinten mindenképpen megtérül, hiszen főleg a gyermekközösségekben a kontakt és légúti úton terjedő fertőzések visszaszorítása járvá-nyos méretű népegészségügyi problémát oldhat meg.
14
A GYERMEKKORI OTITIS MEDIA cATARRHALIS cHRONIcA, AVAGY MIÉRT OLYAN HANGOS A MESE?
Dr. Balázs K., Dr. Vaszkun L., Dr. Breznyán M., Dr. Pándi O., Dr. Vincze R., Dr. Lénárd A.
Szent Pantaleon Kórház Nonprofit Kft. Fül-Orr-Gégészet, Dunaújváros
Osztályunk beteganyagában 2000. január1-től 2010, december 31-ig tartó időszakban vizsgáltuk a 2-18 éves korosztályt életkor, műtét, férfi-nő arány alapján, illetve a 2006. január 01-től 2010. december 31-ig tartó időszakot allergiás rhinitis és allergiás asthma társulása alapján.
696 betegünkből 413 fiúval és 283 lánnyal találkoztunk Az elmúlt 10 évben 201 alkalommal történt ventillatiós tubus beültetés. Ebből 141 esetben először, 60 betegnél (29. 85%) másodszor is behe-lyeztük a ventillatiós tubust. 19 esetben(9. 4%) pedig 3. műtétre is szükség volt. A tubusok nagy-részt spontán kilökődtek, amennyiben ez nem történt meg, akkor 1 év után eltávolításra kerültek.
Az általunk végzett vizsgálat során 2006. 01. 01-től 2010. 12. 31-ig vizsgáltuk a fenti diagnózissal felvett betegeknél a dokumentált allergiás rhinitis, allergiás asthma társulását. 438 esetből 32-ben (7. 3%) találtunk már diagnosztizált rhinitis allergicát, míg 37 esetben (8. 4%) allergiás asthmát
Eredményeink a nemzetközi és a hazai adatoknak megfelelnek. Előadásunkban a részletesen ismer-tetjük a tapasztalatainkat.
15
KILÉGZETT ILLÉKONY SZERVES KOMPONENSEK MINTÁZATVÁLTOZÁSA ALVÁSI APNOE SZINDRÓMÁBAN
SZENVEDŐ GYERMEKEK ESETÉBEN
Dr. Benedek P.1, Dr. Lázár Zs.2, Dr. Bikov A.2, Dr. Kunos L.2, Dr. Katona G.1, Dr. Horváth I.2
1 Főv. Önk. Heim Pál Gyermekkórház Fül-Orr-Gégészeti és Bronchológiai Osztály, Budapest 2 Semmelweis Egyetem, Pulmonológiai Klinika, Budapest
Tárgy: Az obstruktív alvási apnoe szindróma ismert, gyakori betegség gyermekkorban. A betegség patogenezisében mind a lokális, mind a szisztémás gyulladásos válaszok szerepet játszanak. Az alsó légúti gyulladás jelenlétére következtethetünk a kilélegzett nitrogén-monoxid szintjéből (FENO), valamint a kilégzett levegő kondenzátum pH-jából. A kilélegzett levegőben lévő illékony szerves komponensek (volatile organic compounds - VOC) analízise egy új non-invazív módszer lehet a légúti gyulladás, ill. oxidatív stressz vizsgálatára.
Beteganyag, módszerek: Nyolc gyermek közepes ill. enyhe OSAS-sal (kor 8±2 év, átlag±SD), vala-mint tíz egészséges kontroll (10±3 év) vett részt a vizsgálatban. A kilégzett VOC mintázatot, (amit az alsó légutakból gyűjtöttünk a holtér kihagyásával) Cyranose 320 elektronikus orral mértük. A statisztikai analízis Mahalanobis módszerrel és receiving operator curve (ROC) analízissel történt. A kondenzátumot RTube eszközzel gyűjtöttük, a FENO-t NIOX MINO készülékkel mértük, valamint spirometria történt.
Eredmények: Minden beteg tudott mintát adni a VOC analízishez. A kilélegzett VOC mintában különbség mutatkozott a Mahalanobis módszert használva (Wilks’ lambda=0.02; klasszifikációs pontosság: 73%), valamint a ROC analízis alapján (szenzitivitás: 88%, specificitás: 70%) is az OSAS-os és kontroll csoport között. Nem találtunk különbséget a FENO (p=0.84) és kondenzátum pH (p=0.46) értékek között a beteg és kontroll csoportban.
Következtetés: Eredményeink azt mutatják, hogy ez a mintavételi módszer használható eljárás, és a VOC mintázatával elkülöníthetőek az OSAS betegek a kontroll csoporttól. A kilélegzett levegő analízise egy új eljárás lehet az OSAS-ban szenvedő betegekben végbemenő légúti metabolikus változások felismerésére.
16
OTOGEN SINUS THROMBOSIS HOSSZÚTÁVÚ KIMENETEL AZ ALKALMAZOTT TERÁPIA TÜKRÉBEN
Dr. Csákányi Zs.1, Dr. Katona G.1, Dr. Rosdy B.2, Dr. Móser J.2, Dr. Kollár K.2
1Heim Pál Gyermekkórház Fül-orr-gége- és Bronchológiai Osztály, Budapest 2Heim Pál Gyermekkórház Neurológiai Osztály, Budapest
A gyermekkori akut otitis media következményeképpen kialakuló sinus thrombosis (ST) ma is előfor-duló, súlyos, potenciálisan letális kimenetelű szövődmény. A betegség felismerését nehezíti, hogy a fülészeti tünetek gyakran elmosódottak, a neurológiai tünetek dominálnak, amelyek az otogén eredetről elterelhetik a figyelmet. A diagnózis elsősorban neurológiai és szemészeti tünetek alapján vetődik fel, amelyet a következményes képalkotó vizsgálat (CT és/vagy MRI) igazol. Az ST viszonylag kis előfordulási gyakorisága és a hosszú gyógyulási idő következtében a betegség kezelésével kapcsolatos vélemények a szakirodalomban eltérőek. Az antibiotikus kezelés és a mastoidectomia elvégzése egyértelműen javasolt, azonban a thrombotizált sinus intraoperatív menedzselése (sinus punctio, incízió) továbbra is dilemma. Hasonló a helyzet a véna juguláris interna (VJI) lekötését ille-tően is. Az antikoaguláns terápia szükségessége szintén vitatott. A Heim Pál Gyermekkórház Fülé-szeti Osztályán otogén ST miatt 2000-2010 között ellátásra került 7 gyermek (átlagos kor: 69.67 hó; SD: 10.25) kórlefolyását tanulmányoztuk azzal a céllal, hogy megvizsgáljuk a betegség hosszú távú kimenetelét az alkalmazott terápia függvényében, értékeljük kezelési eljárásaink validitását. Négy gyermeknél sinus sigmoideus, másik három gyermeknél sinus sigmoideus és transversus thrombosis állt fenn. Két gyermek esetében a VJI is érintett volt. Valamennyi betegnél elvégeztük a mastoidectomiát. Egy esetben került sor a thrombotizált sinus inciziójára és a VJI lekötésére. A többi gyermeknél a műtét során a sinus sigmoideust minden esetben feltártuk, de sinus punctiót/incisiót nem végeztünk. A gyermekek 2-3 hetes antibiotikus kezelést kaptak és egy gyermek kivéte-lével posztoperatíve kis molekulatömegű heparin (LMWH) terápiában részesültek, amelyet az érin-tett sinusok rekanalizációjáig folytattunk. A követési idő átlagosan 2.5 év volt. Mind a 7 gyermek maradéktalanul gyógyult, fülészeti és neurológiai szempontból egyaránt. A kontroll MRI vizsgá-latok a legkiterjedtebb thrombotizáció esetén is átlagosan 3 hónapon belül az érintett sinusok rekanalizációját igazolták azokban az esetekben, ahol nem végeztünk sinus inciziót. Vérzéses szövődményt nem észleltünk. A prognózis a sinus incízió és a VJI lekötés elhagyásával, kizárólag az antibiotikus, antikoaguláns terápia és mastoidectomia alkalmazásával kifejezetten jónak bizonyult.
17
NEUROBLASTOMA ELŐFORDULÁSA A NYAKON cSEcSEMŐ-KORBAN, SEBÉSZI ÉS ONKOTERÁPIÁS KEZELÉSE
Dr. Csanády Miklós, Dr. Bartyik Katalin*, Dr. Vass, Gábor, Dr. Majoros Valéria**, Dr. Jóri József
Szegedi Tudományegyetem, Fül-orr-gégészeti és Fej-nyaksebészeti Klinika, Szeged *Gyermekgyógyászati Klinika és Gyermek Egészségügyi Központ, Szeged
**Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézet, Szeged
Szerzők két egymást követő esetük kapcsán mutatják be egy ritka nyaki tumor, a neuroblastoma előfordulását, diagnosztikáját, pathológiai vizsgálatát, prognosztikai faktorokat, valamint sebészi és onkoterápiás kezelését csecsemőkorban.
Két csecsemőnél fél éves korra alakult ki a nyak jobb oldalán hasonló multiplex nyirokcsomó kong-lomerátum, a klinikai kép, a gyors progresszió és az MRI felvételek alapján malignus tumor lehető-sége merült fel, ezért a sebészi eltávolítás mellett döntöttek. A szövettani vizsgálat mindkét esetben neuroblastomát igazolt, ezért kemoterápiát kezdtek a Gyermekgyógyászati Klinika Onkológiai Osztá-lyán (SIOP neuroblastoma protocol).
Az egyik gyermeknél 3 műtétet végeztek: jobb oldali multiplex nyaki tumor miatt módosított radicalis nyaki disszekciót, majd a 4 hónappal később kialakult jobb oldali supraclavicularis nyirokcsomó és bal oldali multiplex nyirokcsomó metasztázis miatt jobb oldali nyirokcsomó eltávolítást és bal oldali módosított radicalis nyaki disszekciót, mely mindkét esetben neuroblastomát igazolt. A beteg a két műtét között kemoterápiában részesült. Ezt követően tapintható nyirokcsomó jelent meg a nyak jobb oldalán, melyet eltávolítottak, de ez nem bizonyult malignusnak. Fél éve recidívát nem észleltek
A másik gyermeknél nyaki disszekciól során eltávolították a malignus daganatot és nyirokcsomókat, majd ő is kemoterápiát kapott, fél év elteltével recidíva nem alakult ki. A gyermeket izomhypotonia és szomato-mentalis elmaradás miatt kivizsgálták, a műtét után krónikus nyelés panasz jelentke-zett, ezért PEG beültetés történt a táplálás biztosítására.
Kontroll MRI vizsgálatok jelenleg egyik gyermeknél sem mutatnak eltérést, de gyermekek további gondos követést igényelnek.
A csecsemőkori neuroblstomák prognózisa általában jó, de a szövettani típustól függő.
18
KUDARcOK ÉS SZöVŐDMÉNYEK IDEGENTEST (IT) ELTÁVOLíTÁS ESETÉN
Dr. Farkas Zs., Dr. Katona G., Dr. Csákányi Zs., Dr. Lőrincz A., Dr. Sultész M., Dr. Majoros T., Dr. Garai G.*, Dr. Sárközy S*.
Heim Pál Gyermekkórház Fül-orr-gége és Bronchológiai Osztály *Sebészeti Osztály, Budapest
Osztályunkon 50 éves tapasztalat van az IT eltávolítását illetően. A hörgőrendszerből a legnehe-zebb a több darabból álló, nem szilárd, krónikus IT kivétele. A nyelőcsőben lévő éles tárgy vagy csont komoly kihívást jelent.
2008-2011 között 328 beavatkozásból (328/50 IT) 5 alkalommal kellett ismételt bronchoscopiát végezni, mert az első műtétnél nem sikerült az eltávolítás. 114 nyelőcső (114/47 IT) IT esetén kétszer volt perforáció, melynek okát biztonsággal nem sikerült tisztázni. A pontos és gyors diagnózis, vala-mint a gyermeksebészeti ellátás mindkét betegnél teljes gyógyulást eredményezett.
Az aerodigesztív rendszerben lévő IT eltávolítás mindig komoly feladat a beavatkozást végző számára. A legtöbb esélye az első operatőrnek van.
Bronchoscopia esetén – amennyiben eltávolítottuk az IT-et – mindig szükséges a hörgőrendszer kontroll vizsgálata. Az oesophagoscopiánál a nyelőcső perforáció veszélye fennáll. A vizsgálat során általában nem lehet a hiatust megítélni. Kontraszt anyaggal végzett röntgen vizsgálat, esetleg CT szükséges. A siker elengedhetetlen feltétele a gyermekkórházi háttér és a „team” minden tagjának szakértelme, odaadó működése.
19
GYERMEKKORI AGYTöRZSI DISZKRIMINÁcIÓ TORZULÁS EREDMÉNYE:
A ZAJSZENNYEZÉS TOLERANcIÁJÁNAK A cSöKKENÉSE
Dr. Garay Zs., Dr. Zaránd R., Dr. Lellei I.Fővárosi Önkormányzat Szent János Kórháza és Észak-budai Egyesített Kórházai, Budapest
Mint arról korábban beszámoltunk, kiderült, hogy az agytörzsünk dinamikus működése elenged-hetetlen a beszédértés szempontjából. Az agytörzs, mint egy potenciométer elkülöníti a hasznos jeleket a zajtól. A Kodály módszerre hivatkozva ismételten megállapítást nyert, hogy a nyelvtanulási képesség fejleszthető hasznos zajok (komolyzene) hallgatásával. A hangszeren játszó, vagy énekkaros gyermekek olyan érzékenységre tesznek szert a hangmagasság, hangszín, időtartam tekintetében, amely kihat a beszédfeldolgozásra is, hiszen ezek egyben az alapvető beszédkomponensek is. Ez a fokozott érzékenység az agytörzsi működés egyéni értékekre (cselló, zongora, fagott stb.) csiszolt finomhangoló szerepének a következménye, amely megkönnyíti a nyelvtanulást.
Azoknál a gyermekeknél azonban, ahol az agytörzsi potenciométer működése valamilyen oknál fogva zavart szenved, a beszéd - zaj korrekt elkülönítése sérül. Az autisták esetében a hangmagasság kódolása sérül és ezért a beszéd nehezítettebb feldolgozásán túl a zajban való kommunikáció lehe-tetlen. Miután hasznos jelként éli meg a számunkra értéktelen zajokat, (olyan érzés, mintha egyszerre tízen beszélnének hozzánk azonos hangnyomáson) a beszédértés megakad. Hiába a hihetetlen memóriarögzítéssel működő kompenzációs agykéregműködés, ha az agytörzs szűrőrendszere rossz. A mindennapi élet fokozott zajszennyezése, a hasonló agytörzsi diszkriminációs zavarral működő gyermekeknél csökkent zajtoleranciát eredményez, amelynek a következménye a tanulási nehezí-tettség, (néha koordinálatlan) hiperaktivitás.
20
OTOGÉN MENINGITIS?
Dr. Horváth Éva, Dr. Boglári Gábor*Csecsemő és Gyermekgyógyászati Centrum, Gyermekfülészeti Részleg
*Csecsemő és Gyermekgyógyászati Centrum, Gyermekaneszteziológiai és Intenzív Terápiás Osztály
Petz Aladár Megyei Oktató Kórház, Győr
A Streptococcus Pyogenes meningitis miatt osztályunkra került 6 éves gyermek kórházi felvételét megelőzően kettő héttel jobb oldali fülfájásról panaszkodott, terápiát akkor nem igényelt. A fülé-szeti konzílium azonos oldali otitis okán fül-CT igénnyel élt, mely igazolta a mastioditist!
NAGY KITERJEDÉSŰ, A LATERÁLIS PARAVERTEBRÁLIS LÁGYRÉSZEKET IS INFILTRÁLÓ RETROPHARYNGEÁLIS ABScESSUS ESETÜNK
Dr. Horváth Éva, Dr. Tompos Tamás*, Dr. Molnár Judit Ráhel**, Dr. Pohárnok László***
Csecsemő és Gyermekgyógyászati Centrum, Gyermekfülészeti Részleg *Fül-orr-gégészeti és Fej-nyaksebészeti Osztály **Csecsemő és Gyermekgyógyászati Centrum
***Radiológiai Centrum Petz Aladár Megyei Oktató Kórház, Győr
A 7,5 éves leánygyermek, a téli szezonális vírus járvány időszakában, pár napos 38 fokos lázas álla-potot követően /Bronchitissel kezelték/ kialakult állapot-romlás és jobb oldali nyaki fájdalom miatt került kórházi felvételre.
A súlyosbodó lymphadenitis hátterében a naso- és oropharynx hátsó falától az epiglottis felső széle alá, a hypopharynxba is beterjedő retropharyngeális, a lateráli paravertebrélis lágyrészeket is infiltrálógyulladásos phlegmonosus folyamatot találtunk, melynek abscedálódását követően az antibiotikum védelemben történt tályog-nyitásra és drainagera gyógyult.
21
SIALOBLASTOMA, EGY RITKA GYERMEKKORI NYÁLMIRIGY DAGANAT
Dr. Jósa V.*, Dr. Császár J.*, Dr. Baranyai Zs.**, Dr. Becske M.**Pest Megyei Flór Ferenc Kórház, Fül-orr-gége és fej-nyaksebészeti Osztály, Kistarcsa
**Tumorgenetika Kft., Budapest
Az összes nyálmirigy daganat alig 5%-a fordul elő gyermekkorban. Az előadásban egy fél éves csecsemőn végzett submandibularis terime eltávolításáról számolunk be, amelynek végleges szövet-tani eredménye sialoblastomát igazolt. Ez a daganat típus irodalmi ritkaság, a szakirodalomban alig 40 esetről írtak. Az eset kapcsán részletezzük az irodalmi adatok alapján javasolt kivizsgálási menetet, terápiás lehetőségeket és szövettani jellemzőket. A daganat bizonytalan kórlefolyása miatt (gyakori lokális recidíva, esetenként távoli áttét kialakulása) különösen fontos a hosszú távú követés.
22
AJAK- ÉS SZÁJPADHASADÉKOS BETEGEINK GONDOZÁSA - AZ ELLÁTÁS VÁLTOZÁSA AZ ELMÚLT 30 ÉVBEN
Dr. Katona Gábor, Dr. Csákányi Zsuzsa, Dr. Nemes Bálint, Dr. Sárközy Andrea, Dr. Dőry Melinda, Csík Ibolya
Heim Pál Gyermekkórház, Hasadék Centrum
Az elmúlt 30 év során a Heim Pál Gyermekkórház Fül-orr-gége és Bronchológiai Osztálya bázisán létesült Hasadék Centrum munkája kiteljesedett. Alapító tagja az Országos Archasadék Munkacso-portnak, a Madarász utcai Gyermekkórházzal való egyesülés után az ország legnagyobb, archasa-dékos betegeket ellátó központja lett. Évente 60-70 új eset fordul meg a centrumban, a korábban itt, illetve másutt operált, további évi mintegy 80-120 beteg gondozása mellett.
Az elmúlt évtizedek során változtak a műtéti megoldások, az időpontok és a nem-műtéti gondozás (audiológia-foniátria-fogszabályozás) feltételei is. Az ajakplasztikában a korábbi Millard szerinti rotá-ciós lebenytechnikát a Salyer-Bardach nyomán módosított trianguláris vagy széli lebeny váltotta fel. A szájpadzárást 8-18 hónapos kor között végezzük, legtöbbször a kemény- és a lágyszájpadot együlésben, Bardach- szerinti kettőslebeny technikával. Izolált lágyszájpad hasadék esetén ma is eredményesen alkalmazzuk a régi, von Langenbeck műtétet. Szájpadplasztikáink után ma már csak ritkán alakul ki velopharyngealis insufficiencia – az esetek mintegy 4-5%-ában kell számol-nunk ezzel. Ilyenkor a korábbi alulnyelezett lebenyt használó Schönborn-Rosenthal műtét helyett a lényegesen kisebb megterhelést jelentő, gyorsabb gyógyulást biztosító, felülnyelezett Hogan-technikát alkalmazzuk. A szájpadplasztikával sokszor egyidejűleg ültetjük be a dobüregi tubust is (amennyiben erre szükség mutatkozik), így csökkentve a beteget terhelő műtétek számát. A team munkát rendkívül fontosnak tartjuk - havonta egy alkalommal, a hónap első keddjén a teljes team együtt vizsgálja meg a berendelt betegeket. Évente 4 alkalommal a gyermekek és a szülők részére klubfoglalkozást is tartunk, ahol a szülők egymással és a team tagjaival kötetlenül megbeszélhetik a problémáikat. A gondozást a rendszeres audiológiai vizsgálat, a logopédia, fogszabályozás, száj-sebészeti ellátás teszi teljessé. Kórházunk (osztályunk) honlapján információkat, fórumot biztosí-tunk a hozzánk fordulók számára.
23
AZ ADENOID VEGETATIO, A RHINITIS ALLERGIcA ÉS A GASTROOESOPHAGEALIS REFLUX öSSZEFÜGGÉSE GYER-
MEKKORI LÉGÚTI BETEGSÉGEKBEN
Dr. Krasznai M., Dr. Mezei Gy.*, Dr. Kraxner H., Dr. Székely Á., Dr. Révész M., Dr. Répássy G.
SE ÁOK Fül-Orr-Gégészeti, Fej-Nyaksebészeti Klinika, Budapest *SE ÁOK I. sz. Gyermekklinika, Budapest
A gyermekkori elhúzódó, gyakran recidiváló orrlégzési panaszok és köhögés hátterében különböző aetiológiájú (adenoid vegetatio, rhinitis allergica, gastrooesophagealis reflux) kórképek állhatnak. A kórok látszólag különböző, de a tapasztalat már régóta feltételezte ezek összefüggését, amit több nemzetközi vizsgálat is alátámaszt. Előadásunkban ezen összefüggésekre, ill. terápiás és életmód-beli konzekvenciáira szeretnénk rávilágítani.
Külön kiemelnénk az anamnézis fontosságát, mely felhívhatja a figyelmet a kórokokra, másrészt nagyon fontosnak tartjuk, hogy a tüneteket együttesen vizsgáljuk és kezeljük a terápia eredmé-nyessége érdekében.
24
AZ OTITIS MEDIA ÉS A GASTROOESOPHAGEALIS REFLUX KAPcSOLATA cSEcSEMŐ ÉS KISDEDKORBAN
Dr. Kraxner H., Dr. Krasznai M., Dr. Székely Á., Dr. Mezei Gy.*, Dr. Révész M., Dr. Répássy G.
SE ÁOK Fül-Orr-Gégészeti, Fej-Nyaksebészeti Klinika, Budapest *SE ÁOK I. sz. Gyermekklinika, Budapest
Az idült serosus otitis media az egyik leggyakoribb oka a csecsemő és kisdedkori halláscsökkenésnek. A gastrooesophagealis reflux betegség kóroki szerepét több szerző is felveti, több tanulmány is vizs-gálja a nemzetközi irodalomban.
A tanulmányok többségében akkor tekintik a GERD etiológiai szerepét bizonyítottnak, ha sikerül regurgitalt gyomornedv, ill. pepszin jelenlétét azonosítani a középfül váladékában.
Ennek bizonyítására több vizsgálatban is a myringotomia ill. grommet beültetés során a középfülből eltávolított váladékot analizálták antipepszin antitestek segítségével.
Az esetek többségében a pepszin kimutatható volt a gyulladásos exsudatumban, ami alátámaszthatja a regurgitatio, ill. refluxbetegség kóroki szerepét. A középfülben mért pH értékek mellett azonban az enzimaktivitást a különböző kutatócsoportok alacsonynak találták.
A refluxbetegség kezelése így szerepet kaphat az idült serosus otitis media terápiájában.
25
AGRANULOcYTOSIS SZöVŐDMÉNYEKÉNT JELENTKEZŐ MASTOIDITIS EGYÉVES GYERMEKEN
Dr. Majoros T.1, Dr. Lásztity N.2, Dr. Marosi A.3, Dr. Katona G.1
1 Heim Pál Gyermekkórház Fül-orr-gége és Bronchológiai Osztály, Budapest 2 Heim Pál Gyermekkórház Belgyógyászati Osztály, Budapest 3 Heim Pál Gyermekkórház Haematologiai Osztály, Budapest
A szerzők egy egyéves fiúcsecsemő esetét ismertetik, akit lázas állapot, elhúzódó fülfolyás miatt helyeztek át az egyik vidéki intézményből kórházunkba. Felvételekor a kétoldali mastoiditis tünetei mellett pneumóniát is diagnosztizáltak, ezért először a kórház Belgyógyászati osztályára került. Itt derült fény nagyfokú agranulocytosisára, (Fvs 7,60g/l Neut. Gran 2,0%: ….) melynek hátterében súlyos infekciót, csökkent immunválaszt feltételeztek. További kivizsgálása és az agranulocytosis egyéb (malignus) hátterének kizárása a kórház Haematologiai osztályán történt. Itt állították be a granulocyta-colonia stimuáló kezelést (G-CSF Neupogen), valamint az i.v. antibiotikumot, melynek védelmében a Fül-orr-gége osztályon kétoldali mastoidectomia, majd 3 hónap múlva, tervezetten adenotomia történt. A gyermek 8 napi kezelést követően gyógyultan távozott. Kontrollvizsgálatra 2 héttel később került sor: tünet és panaszmentes.
A szerzők kiemelik a részletes kivizsgálás fontosságát csecsemőkori elhúzódó láz, fülfolyás kapcsán. Az eset felhívja a figyelmet a súlyos légúti infekciók során manifesztálódó immunhiányos állapotra, illetve annak lehetőségére. Gondolva erre, a megfelelő gyógyszeres terápia adása (granulocyta-colonia stimuláció + antibiotikum) a műtéttel együtt vezethet el a gyógyuláshoz.
26
AZ ANOTIA ÉS A MIcROTIA ETIOLÓGIÁJA NÉPESSÉG-ALAPÚ ESET-KONTROLL VIZSGÁLATOK ALAPJÁN
Dr. Paput L.1, Dr. Dános K.2, Dr. Falvai J.1, Dr. Fülöp Gy.3
1Honvéd Kórház Állami Egészségügyi Központ, Budapest 2Semmelweis Egyetem, Budapest
3Fővárosi Önkormányzat Bajcsy Zsilinszky Kórháza, Budapest
A szerzők microtia és anotia,valamint külső fül izolált és multiplex szindrómás veleszületett rendel-lenességeinél vizsgálták a lehetséges teratogen és genetikai faktorokat, és az édesanya különböző gyógyszeres expozícióit, illetve ezen rendellenességek családi halmozódását.
Vizsgálati módszerük egy népesség alapú nagyszabású adatbázis alapján, a Magyar Veleszületett Rendellenességek Eset- Kontroll Monitor adatbázisában regisztrált és orvosilag dokumentált anyai betegségeket és gyógyszeres kezeléseket elemzi. A rendellenességek családi halmozódására vonat-kozóan 354 izolált külső fül rendellenességgel született egyén közül csak 14 esetben ( 4 % ! ) észleltek érintett elsőfokú rokont. Szülőknél és testvéreknél egyformán alacsony volt a családi előfordulás. Az izolált külső fül rendellenességekkel született egyének érintett elsőfokú rokonainak száma és a multifaktoriális etiológiai modell jó egyezést mutatott.
Következtetésükben az izolált külső fül rendellenességek kialakulásának oka elsősorban a multifaktoriális modell segítségével közelíthető meg , génkörnyezet kölcsönhatás eredményeként. A rendellenes-ségek genetikai hajlamát előhozhatják a magas lázzal járó anyai betegségek.
A multiplex fülrendellenességek kialakulásának oka heterogén, de jelentős részüket mutáns major gének, kromoszóma rendellenességek és teratogén szerek is okozhatják. A prezentáció ismerteti az exponált gyógyszereket. Kiemeli az az antiepileptikumok és a hydroxiaetyl-rutozid alkalmazá-sának kozkázatát a rendellenességek kialakulása vonatkozásában.
27
A KÜLSŐ FÜL VELESZÜLETETT RENDELLENESSÉGEINEK SZÜLETÉSKORI GYAKORISÁGA MAGYARORSZÁGON
Dr. Paput L.1, Dr. Dános K.2, Dr. Falvai J.1, Dr. Fülöp Gy.3
1Honvéd Kórház Állami Egészségügyi Központ, Budapest 2Semmelweis Egyetem, Budapest
3Fővárosi Önkormányzat Bajcsy Zsilinszky Kórháza, Budapest
A szerzők a Veleszületett Rendellenességek Országos Nyilvántartása és a Magyar Fejlődési Rendelle-nességek Eset-Kontroll Monitor adatbázisa 1980- 1996 közötti adatkészletét kiértékelve a veleszü-letett izolált és multiplex szindrómás külső fül abnormalitások eseteit és epidemiológiai jellemzőit elemzik. Célul tűzték ki,hogy feltárják a lehetséges kóroki tényezőket a microtia és anotia erede-tében és ezzel előkészítsenek egy populación alapuló eset-konroll tanulmányt.
1000 születésre vonatkoztatva a születéskor előforduló izolált külső fül abnormalitás 0,3 , a nem osztályozott multiplex szindrómás külső fül abnormalitás 0,15 , az együttes gyakoriság 0,45 volt. A talált 354 esetből 74 ( 20,9 % ) enyhe, 236 ( 66,7 % ) súlyos microtiaval, míg 24 ( 6,8 % ) volt anotiaval érintett. A negyedik csoportban 20 esetet találtak anotia vagy microtia valamint külső és középfül abnormalitások kombinációjával. Az izolált fül abnormitások csoportjában enyhe férfi túlsúly ( 54 % ) és ugyanakkor az egyoldali manifesztáció többlete igazolódott ( 93, 4 % ). A multiplex szindrómás külső fül abnormalitásoknál erősebb volt a férfi túlsúly ( 65,4 % ) , és kevésbé gyakori az egyoldali előfordulás ( 62,2 % ).
28
A SZEMELLENŐRZÉS MELLETT VÉGZETT ADENOTOMIÁVAL SZERZETT TAPASZTALATAINK
Dr. Radvánszki Ferenc, Dr. Huszka JánosFővárosi Önkormányzat Péterfy Sándor Utcai Kórháza, Budapest
Az adenotomia technikája évtizedek óta alig változott.
Hagyományosan „vakon” végzett orrgarat-curette során az operatőr feladata nem könnyű. Úgy kell alapos munkát végezni, hogy közben ne roncsolja például az fülkürt szájadékot. Nagy a veszélye az orrmandula residum ottmaradásának is, amely újra növekedésnek indul.
A látva operálni igény régi vágy.
A szerzők áttekintik adenotomiás beteg anyagukat, eredményeiket.
Két módszert alkalmaznak a műtéti terület látótérbe hozásához: vagy 70 fokos endoscoppal vagy indirekt tükrös módszerrel dolgoznak. Intubatios narkózis során, hagyományos logófejes nyelvlapocos feltárást alkalmaznak a szájpadot gumikatéterrel elhúzzák. Hajlított adenotommal szemellenőrzés mellet távolítják el az orrmandulát, majd az esetleges rezidumot fogóval.
A megvizsgált beteganyag eredeményei azt mutatják, hogy a reziduális-recidív adenoid előfordu-lása extrém ritka. Ritkán kerül sor ventillatios tubus beültetésre, és nem tapasztaltak a tubaszájadék sérüléséből fakadó maradandó fülkürtfunkciós zavarokat.
29
A „SINOR” VIZSGÁLAT GYERMEK FÜL-ORR-GÉGÉSZETI TAPASZTALATAI
Dr. Rásonyi-Kovács P., Dr. Szilágyi Cs., Dr. Konkoly-Thege M.Fővárosi Egyesített Szent István És Szent László Kórház Fül-orr-gégészeti Osztály,
Mikrobiológiai Laboratórium
A „SINOR” vizsgálat a Fővárosi St. László Kórház Fül-orr-gégészeti osztályán indult 2005.04.20-án és 2007.03.28-án zárult.
A vizsgálat célja a krónikus melléküreg-gyulladások kórokozó spektrumának felderítése endoszkópos orr-melléküreg műtétek során /ESS/ nyert minták mikrobiológiai vizsgálatával.
A vizsgálat előzetes etikai bizottsági állásfoglalás, és betegbeleegyező nyilatkozat birtokában zajlott. A csaknem két év alatt 258 beteg mintái kerültek vizsgálatra, ez összesen 590 mikrobiológiai minta feldolgozását jelentette.
A vizsgálatba 40 gyermek /4-14éves/ került bevonásba. Ezen gyermekeknél 92 mikrobiológiai vizs-gálat történt.
A mikrobiológiai minták levétele előre meghatározott módon történt, esetenként anaerób transz-port táptalajba.
Eredményeink szerint a gyermekeknél kialakult krónikus orr-melléküreg folyamatok eseteiben a kórokozó baktériumok széles spektruma tárult elénk, valamint megállapítottuk, hogy gombás fertőzés ilyen esetekben nem fordult elő.
30
A BEAVATKOZÁS EREDMÉNYESSÉGÉT BEFOLYÁSOLÓ PROGNOSZTIKAI FAKTOROK VIZSGÁLATA GYERMEKKORI PARS TENSA RETRAKcIÓS
HÁMZSÁKOK EGYIDEJŰ VENTILLÁcIÓS TUBUS BEHELYEZÉSSEL VÉGZETT TRANSZMEATÁLIS KIMETSZÉSÉT KöVETŐEN
Dr. Ráth G.1, Dr. Gerlinger I.2, Dr. Csákányi Zs.3, Dr. Sultész M.3, Dr. Gaál V.2, Dr. Bakó P.2, Dr. Bányavölgyi V.1, Dr. Katona G.3
1PTE ÁOK Gyermekgyógyászati Klinika Fül-,Orr-,Gégészeti Osztály, Pécs 2PTE ÁOK Fül-,Orr-,Gégészeti és Fej-,Nyaksebészeti Klinika, Pécs
3Heim Pál Gyermekkórház Fül-,Orr-,Gégészeti és Bronchológiai Osztály, Budapest
A szerzők 30 gyermek 40 dobhártyájából metszettek ki transzmeatálisan II.-III. stádiumú retrakciós hámzsákot egyidejű ventillációs tubus behelyezéssel. A 16,1 hónapos átlagos követési idő alatt 32 esetben (80%) alakult ki ép dobhártya vagy beavatkozást nem igénylő I. stádiumú hámzsák. A műtét előtti csont-légrés átlag 22,4 dB-ről 9,7 dB-re csökkent. Két reziduális perforáció maradt vissza és 6 dobhártyán fejlődött ki II. stádiumú recidív retrakciós hámzsák. Mind a 8 esetben reoperáció történt. A dobhártyák kivétel nélkül folytonossá váltak és 2 fülön jött létre ismételten II. stádiumú retrakció. A gyermekek életkora nem befolyásolta a műtét hatékonyságát. A kétoldali, a magasabb stádium-beosztásba sorolt súlyosabb és a nagyobb kiterjedésű, több quadránst érintő elváltozások gyak-rabban kerültek a sikertelen esetek csoportjába. A tárgyalt műtéttípusra vonatkozó hatékonyabb betegszelekciót elősegítendő egy prognosztikai pontrendszer került kidolgozásra
31
LÉGÚTI ALLERGIÁS BETEGSÉGEK SZŰRŐVIZSGÁLATA SORÁN SZERZETT TAPASZTALATAINK
Dr. Sultész M.*, Dr. Katona G.*, Dr. Hirschberg A.**, Dr. Gálffy G.*** *Heim Pál Gyermekkórház Budapest, Fül-orr-gége és Bronchológiai Osztály, Budapest
**Szent János Kórház Fül-orr-gége és Szájsebészeti Osztály, Budapest ***Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinika, Budapest
Célkitűzés
A 2007-ben, 6-12 éves budapesti általános iskolások körében végzett kérdőíves szűrővizsgálat során kiemelt 155 feltételezett allergiás náthás gyermek kivizsgálása, ARIA szerinti osztályozása. A 2007-es szűrés során alkalmazott kérdőív megbízhatóságának értékelése. A kivizsgálás során alkalmazott új kérdőív segítségével asthmás betegek kiszűrése és az allergiás nátha lehetséges rizikótényező-inek vizsgálata.
Anyag és módszer
2007. szeptemberében 6335 kérdőív került kiosztásra 8 budapesti kerület 21 általános iskolájában 6-12 éves gyermekek szüleinek. A szerzők munkájukhoz az ISAAC (International Study of Asthma and Allergies in Childhood) I. fázisú protokoll magyar nyelvre fordított kérdőívét használták fel, amelyet saját tapasztalataikon alapuló kérdésekkel egészítettek ki. A 3933 visszaérkezett kérdőív számítógépes kiértékelése során 530 (14,9%) esetben feltételezett allergiás nátha került megálla-pításra. Közülük 155 kiemelt tanuló a következő kivizsgálásban vett részt: kérdőív kitöltés (ISAAC I. fázisú protokoll allergiás náthára és asthmára vonatkozó, magyar nyelvre fordított kérdései + saját kérdések), fül-orr-gégészeti vizsgálat, Prick-teszt. Az adatok számítógépes feldolgozásra kerültek az SPSS 15 statisztikai program segítségével.
Eredmények
A vizsgálatban résztvevő 87 fiú (56%) és 68 lány (44%) egyike sem volt allergológiai vizsgálaton korábban. A vizsgált 155 tanuló közül 25 (16%) nem volt allergiás; 24 (15%) esetben az anamnézis, a tünetek és a klinikai kép alapján allergiás rhinitist állapítottak meg a szerzők, de ezt a Prick-teszt nem igazolta; 106 (68%) gyermekben allergiás rhinitis igazolódott.
32
Az allergiás náthások az ARIA besorolást követve a következőképpen oszlottak meg:
I. A tünetek időtartama szerint: 6 tanuló (6%) intermittáló, 100 tanuló (94%) perzisztáló allergiás náthában szenvedett.
II. A tünetek súlyossága alapján: 63 (59%) enyhe, 41 (39%) mérsékelt és 2 (2%) súlyos allergiás nátha került megállapításra.
A tanulmányban a szerzők azt is vizsgálták, hogy az allergiás nátha és az asthma hogyan befolyá-solta a gyermekek életminőségét.
A kivizsgálás során alkalmazott kérdőív segítségével kiválasztott, feltételezett asthmások száma 16, közülük 8 esetben légzésfunkció is igazolta a betegséget.
Az allergiás náthás és az egészséges gyermekek válaszait összehasonlítva az előbbi csoportban szig-nifikánsan gyakoribb a hímnemhez tartozás (p< 0,013), a tésztafogyasztás (p < 0,002) és a közepes jövedelmű családokban szignifikánsan több az allergiás náthás gyermek, mint az alacsony jövedel-műekben (p< 0,005).
Következtetés
A szerzők eredményeiket összefoglalva megállapítják, hogy a 2007-es szűrővizsgálat során alkalma-zott kérdőív specificitása 25/130. A kivizsgálás során alkalmazott kérdőívvel 16 feltételezett asthmás gyermeket emeltek ki, közülük 8 légzésfunkcióval igazolt asthmás.
A férfi nem, a család jövedelmének mértéke, a rendszeres tésztafogyasztás az allergiás nátha kocká-zati tényezői lehetnek.
A GYERMEKKORI TINNITUS SAJÁTOSSÁGAI
Dr. Szilágyi ImreDr. Bugyi István Kórház, Fül-orr-gége osztály, Szentes
Előadásunkban a fekvőbeteg osztályunkon az utóbbi 20 évben, valamint az ambulanciánkon az utóbbi öt évben, subjectiv tinnitus miatt kezelt 1-14 éves betegeink kórtörténeteinek feldolgozá-sáról számolunk be. A felnőtteknél észlelt subjectiv fülzúgásokhoz képest igyekeztünk összefog-lalni, elemezni a gyermekkori subjectiv fülzúgások kialakulásának, tünettanának sajátosságait és az ebből adódó terápiás tanulságokat levonni.
33
AZ ÚJSZÜLöTTKORI NEHÉZLÉGZÉS RITKA OKA – NYELVGYöKI HAEMANGIOPERIcYTOMA
Dr. Sztanó Balázs, Dr. Tálosi Gyula*, Dr. Majoros Valéria**, Dr. Katona Márta*, Dr. Tiszlavicz László***, Dr. Rovó László
Szegedi Tudományegyetem Fül-Orr-Gégészeti és Fej- Nyaksebészeti Klinika * Gyermekgyógyszati Klinika és Gyermek Eégszégügyi Központ
** Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézet, ***Pathológiai Intézet, Szeged
A 40. hétre hüvelyi úton született Apgar 4/7/7 újszülöttet inspiratórikus stridor miatt azonnal intubálták. A 6. életnapon klinikánkon spontán légzésben laryngomicroscopiás vizsgálat történt, mely során laryngomalaciát észleltünk. Intratrachealis narcosisban aryepiglottoplasticát végeztünk. 2 nappal később extubálása sikertelen volt, az ismételt laryngomicroscopia során kellően tág gégebemenetet találtunk, azonban a feltárás igen nehéznek bizonyult az elődomboruló nyelvgyök miatt. Koponya MRI vizsgálat ennek hátterében a nyelvgyökben elhelyezkedő haemangiomának minősített elvál-tozást talált. Tekintettel arra, hogy az újszülött légzése csak tubussal volt fenntartható, a folyamat kiterjedése miatt a konzervatív kezeléssel szemben külső sebészi eltávolítás mellett döntöttünk. A 16. életnapon nyelvgyök resectiot végeztünk, a tumor bipolaris csipesszel az épben eltávolítható volt. 3 nappal később a gyermeket sikeresen extubáltuk. A szövettani vizsgálat haemangiopericytomát igazolt. A 6. hónapos kontrollvizsgálaton jó légzésű, kissé elmaradt nyelvmozgású, megfelelően fejlődő csecsemővel találkoztunk.
Esetünk bizonyítja, hogy tracheotomia dependens újszülöttkori oropharyngealis térszűkítő folya-matok esetén érdemes újszülöttkorban is az oki terápia mellett dönteni a nagy morbiditással, morta-litással járó tracheotomia elvégzése helyett.
34
AZ ORR ÉS A HOMLOKcSONT ZÁRÓDÁSI ZAVARAIVAL JÁRÓ KONGENITÁLIS ORRHÁTI FISZTULÁK
Dr. Vass Gábor, Dr. Csanády Miklós, Dr. Majoros Valéria*, Dr. Jóri JózsefSzegedi Tudományegyetem, Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinika *Szegedi Tudományegyetem, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézet
A orr kongrenitális fisztulája ritka kórkép, mely az orr-, és homlokcsont záródási zavarának követ-kezményeként alalkul ki. Műtéti megoldása gondos preopeartiv diagnosztika után tervezhető a kozmetikai szempontokat is figyelembe véve.
Szerzők 3 esetük kapcsán mutatják be a kongenitális orrfisztula (dermoid ciszta) műtéti megoldá-sait. Áttekintik a differenciál diagnosztikai szempontból felmerülő kórképeket a hazai és külföldi irodalomban, és a különböző lehetséges műtéti feltárásokat.
Első esetükben az egyébként panasz- és tünetmentes kongenitális orrfisztulát orrcsonttörés után kialakult orrgyöki tályog (incisió) miatt észlelték, és az ismétlődő gyulladások tették szükségessé a fisztula eltávolítását. A másik két esetükben az orrháton és homloktájon kialakult, korábban más intézményben atheromának diagnosztizált gyulladás elégtelen sebészi kimetszése után távolították el a teljes fisztula járatot. Két esetben a korábbi műtétek okozta torzító hegek és a csontdefektusok miatt esztétikai korrekciót is végeztek
A komplett műtéti eltávolítás után recidívát egyik esetben sem tapasztaltak, kozmetikai eredmé-nyeinket elfogadhatónak tartják.
35
LÉGÚTI IDEGENTESTEK GYERMEKKORBAN – ESETISMERTETÉSEK
Dr. Zaránd R., Dr. Garay Zs., Dr. Lellei I.Fővárosi Önkormányzat Szent János Kórháza és Észak-budai Egyesített Kórházai
Gyermek Fül-orr-gégészeti Részleg, Budapest
Részlegünkre felső légúti idegentest miatt akutan felvételre került gyermekeken végzett beavatko-zások közül három esetet ismertetünk.
Az első esetben 7 éves fiúgyermeket hozott a szülő csokoládé és mogyoróevés közbeni köhögés, mint aspirációs anamnézis panaszával. Sem fizikális, sem röntgen eltérése nem volt. A mater által említett utolsó étkezés utáni 6 óra (!) carentia után elvégzett bronchoszkópia során idegentestet nem találtunk, azonban ritka szövdményként ébresztéskor a műtőasztalon a gyermek hányt, hányadékát aspirálta, ezt azonnali rebronchoszkópia segítségével eltávolítottuk, broncho-alveolaris lavage-t végeztünk, ennek ellenére 1 napig lélegeztetésre, további 2 napig oxigén támogatásra szorult. 4 nap múlva az intenzív osztályt elhagyta, a kialakult aspirációs pneumonia miatt még 2 napi gyer-mekosztályos kezelésre szorult.
Második esetünkben 9 éves leánygyermeket más intézet utalta osztályunkra rossz általános álla-potban, aspirációra utaló bal oldali atelektázia miatt. Aspirációs anamnézise negatív volt. Az azonnal elvégzett bronchoszkópia során a bal oldalt kitöltő masszív purulens váladék mögött idegentestet nem észleltünk, de posztoperatív oxigénszaturáció esése miatt intenzív osztályos kezelést igényelt. A röntgen lelete lassan javult, állapota kielégítő volt. 3 nap múlva rebronchoszkópia történt, mely során az előző lelethez hasonló sűrű váladékot szívtunk le. További elhúzódó gyógyulása miatt CT vizsgálatot végeztek, melynek során bal oldali bronchopulmonalis sequestratio igazolódott. Jelenleg műtétre vár, de panaszmentes.
Harmadik esetünkben 18 hónapos kisdedet OMSz hozta osztályunkra gulyásleves evése közbeni köhögési roham, mint pozitív aspirációs anamnézis miatt. A jó általános állapotú ded státuszából kiemelendő, hogy síráskor furcsa, kilégzésben hallható, enyhe stridor jelentkezett. A röntgen felvételen árnyékot adó idegentest ábrázolódott a trachealégsávban közvetlenül a gége alatt. Laryngoszkópos feltárás mellett a szubglottiszba ékelődött, a hangszalagokkal párhuzamos állású, középvonali, közel 2 cm nagyságú, háromszög alakú csontszilánkot távolítottunk el Magill fogóval.
36
NEKROTIZÁLT SEPTUMPORc PÓTLÁSA AUTOLÓG PORc SZöVETTENYÉSZTÉSSEL
Dr. Zörényi I., Dr. Elsässer W.Landeskrankenhaus Feldkirch,Vorarlberg,Ausztria
Komoly problémát jelent a gyermekkori septumabszess során nekrotizálódott és teljesen felszivódott septumporc pótlása.A növekedésben lévö gyermeknél kérdéses,milyen módszerrel és mikor lehet ugy porcot pótolni,hogy az a gyermekkel együtt tovább növekedjen,s ne alakuljon ki szövödményként nyeregorr.A szerzök egy olyan módszert ismertetnek,amelynek alapötlete más szakma porcpótlá-sából ered.Azon módszer analogiájára, a fülkagyló conchaporca tenyésztése után olyan mennyiségü és minöségü porcsejttömeg nyerhetö,amelyet a septum területére applikálva,annak beépülése után normál növekedési tendenciát mutató septum alakul ki.A módszer lépéseinek ismertetése után annak gyakorlati hasznára szeretnénk rávilágitani.
37
Szervező bizottság:
Fejér Megyei Szent György Kórház Fül-orr-gégészeti és Fej-nyaksebészeti Osztálya
Osztályvezető főorvos: Dr. Rüll Miklós
Szakmai információ:
Dr. Móricz István8000 Székesfehérvár, Seregélyesi u.3.
Tel.: (22) 535 643 Fax.: (22) 535 599
e-mail: [email protected]
Kongresszusi iroda:
Mis & Bos Kft. 1149 Budapest, Pillangó park 12/d.
Tel./Fax: 06-1-223-2554 E-mail: [email protected]
www.misandbos.hu
Székesfehérvár, 2011. május 19-21.
Minõség, rugalmasság, és egyszerûség.
Gyors, rugalmas és könnyen használható megoldás, újszülöttkori hallásszûrésre.
·Kiválasztható BERA, OAE szûrés vagy mindkettõ.
·Könnyen, hangjelzésekkel segített, a képernyõn lépésrõl-
lépésre követhetõ szûrés
·Szûrési eredmények mindössze két perc alatt!
·DPOAE protokoll öt (beállítható!) frekvencián.
·Egyidejû BERA mérés mindkét fülre.
·Grafikusan megjelenített vizsgálati eredmények (BERA-
hullámformák, DP-gram, frekvencia analízis)
·Segíti a helyes elektródafelhelyezést (megjeleníti az
impedanciát)
·Mérés közbeni automatikus elektródateszt (a vizsgálat
hitelességének megõrzése érdekében)
·Beépített önellenõrzési segédprogram
·BERA-alapú technológia, amely a cochleáris és neurális
komponenseket egy vizsgálatban értékeli
Elsősegély, ha torkán akad a fájdalom.
Torokfájás,enyhébb fájdalom?
Erôsebb torokfájás, gyulladás?
#1MAGYARORSZÁG KEDVENC
TOROKFÁJDALOM-CSILLAPÍTÓJ
A***VÉNY NÉLKÜL KAPHAT
Ó
A Strepsils gyógyszercsalád tagjai* kettős antibakteriális hatóanyagú készítmények, gyorsan enyhítik a helyi tüneteket és a torokfájdalmat.
Strepsils Plus tabletta*: Kettős antibakteriális
és erőteljes helyi érzéstelenítő hatás.
Strepfen 8,75 mg szopogató tabletta**: Gyulladáscsökkentő és fájdalomcsillapító
hatás flurbiprofén hatóanyaggal.S
TR/1
1/01
6A
z an
yagl
ezár
ás id
őpon
tja: 2
011.
05.0
2.
*Vény nélkül kapható gyógyszerkészítmények.**Vény nélkül kapható gyógyszerkészítmény flurbiprofén hatóanyaggal.
***Forrás: IMS PharmaTrend O1C1 37,4% részesedés a vény nélkül kapható regisztrált torokfájdalom-csillapító gyógyszerkészítmények piacán 2010-ben (eladott darabszám alapján).
Bővebb információért kérjük olvassa el a termékek alkalmazási előrásait!
MFOE_2011_0502.indd 2 2011.05.06 11:33:01