magyar film - 5. évf. (1943.) - epa.oszk.hu · foglalja el az európai filmgyártás ban. az...
TRANSCRIPT
Budapest, 1943.
nov. 17 V . évi. 46. sz. Egyes
szám á r a : l 70 HU.
Balról jobbra aUó sorban: Lőrén Lenke, Kartay LM, Kelemen Éva* Felső sorban: Molnár Ibi ét Halassy Marika
A®
B e m u t a t á s e l ő t t :
az évad legnagyobb filmje
F I L M K A M A R A I S Z A K L A P S z e r k e s z t f i s é g és k i a d ó h i v a t a l : VII . , E r z s é b e t - k ő r ú t 13. IV. emelet . Tel.: 420-796, 426-576. Postatakarékp. csekksz,: 15410. Előfizetési ár: egy évre 35 pengő, félévre 18 pengő.
E N I K M I N D E N S Z E R D Á N B U D A P E S T , 1943. N O V E M B E R HÓ 17
Áz európai filmgyártás egyévi mérlege 342 megjelent f i lmből Magyarország 63-at készített
A Nemzetközi Filmkamara h ivatalos lapja, az Inlerfilm r e n d k í v ü l é r d e k e s füzetet adott k i az e u r ó p a i f i lmgyár t á s 1942. évben bemutatott p rodukc ió i ró l . A füzet részle tes k i m u t a t á s t közöl a kü lönböző á l lamokban gyár tó i t f i lmek ennének , m ű f a j á n a k , röv id t a r t a l m á n a k , gya r ló j ának , e lhe lyezőjének, rendezőjének, főszereplőinek, zehe-
'» szerzőjének, ope ra tő r j ének , díszlette rvezőjének felsorolásával , valamint a cenzú rázás és bemutatási d á t u m á n a k , a b e m u t a l ó város és f i lmsz ínház nevének , végül a játszás ide jének pontos megjelölésével .
A k imu ta t á sbó l i sméte l ten kider ü l , amint ez m á r a Biennálékon is bebizonyosodott, hogy Magyaro r szág N é m e t o r s z á g és Olaszország u t á n menny i ség i és minőségi s z e m p o n t b ó l is a harmadik helyet foglalja el az e u r ó p a i f i lmgyár tás ban. A z összefoglalásból h i á n y z i k ugyan F r a n c i a o r s z á g , aminek magya ráza t a az, hogy abban az eszt endőben a francia f i lmgyár tás teljesen szüne te l i é s (az idén is c s u p á n 40—50 f i lm készül , 'ami m é g mindig alatta marad a magyar termelésnek. Románia pedig az 1942-es évben c_sak egy já tékf i lmet gyár to l t . A harmadik helyet elfoglaló N é me to r szág c s u p á n a cseh-morva prolektorátusbeli gyártással együtt múlja jelül az új magyar' produktumokat.
A z egyes országok gyár to t t f i l m jeinek s z á m a a köve tkezőképen
a lakul : Belgium 1, Bulgária 1, Dánia 18, Németország 58, Cs.eh-Morva protektorátus 11, Finnország 15, Olaszország 95, Norvégia 6, Portugália 4, Svédország 34, Spangot ország 35. Románia 1, Magyarország pedig 63 film. E b b ő l is k i tű nik, hogy a negyedik helyen álló Spanyo lo r szág is csak kö rü lbe lü l f é lanny i filmet gyár tó i t , mint M a gyarország . A 63 Magyaro r szágon készül t f i lmből ket tő német , egy • pedig m a g y a r - b o l g á r verziós produkció . *>
A z Inlerfilm k ü l ö n szántón a magyarországi produktumokat a kö ve tkezőkben sorolja ,f e l :
A család szégyene (Takács) A halá los csók (Hausz M.) A harmincadik (Iris) A hegyek leánya (Délibáb) Akit elkap az á r (Koncz) A láp virága (Erdélyi) At" alom (Horváth). Bolgár verzió. Anna Mária (Magyar írók Filmje) A s kétezer pengős férfi (Iris) Az éjszaka leánya (Palatínus) Az utolsó dal (Modern) Az ötös számú őrház (Sláger) Bajtársak (Szarka) Behajtani tilos (Erdélyi) Beszélő köntös (Erdélyi) Bűnös vagyok (Magyar írók Filmje) dr. Kovács István (Magyar Film
Iroda) Egér a palotában (Kolczonay) Egy asszony visszanéz (Szentpály) Egy bolond százat csiná,! Egy szív megáll (Cserépy) Éjféli gyors (Koncz) Éjfélre kiderül (Cserépy) Emberek a havason (Hunnia)
Enyém vagy (Palatínus) Estélyi-ruha kötelező (Délibáb) Fekete hajnal (Hausz M.) Férl ihűség (Daróezy) Fráter Lóránt (Mester) Dzsentrifészek (Filmexport) Gyávaság (Mester) Haláltánc (Mester) Házasság (Hunnia) Titokzatos grófnő (Heimüehe Grái'in)
Wien Film Heten, mint a gonoszok (Léna) Honvédek, előre (Vkf.) Ilona (Palatínus) Intéző úr (Reiber) Isten rabjai (Jeszenszky) Jelmezbál (Művelődés) Kádár kontra Kerekes (Mester) Kadettszerelem (Palatínus) A szerelem farsangja (Karnevál der
Liebe) Wien Film Katyi (Objectív) Keresztúton (Jupiter) Kísértés (Takács) Kölcsönkért férjek (Délibáb) Külvárosi őrszoba (Léna) Magdolna (Magyar írók Filmje Negyedíziglen (Hunnia) Négylovas hintó (Mester) < Opiumkeringő (Balogh) őrségváltás (Pannónia) Pista tekintetes úr (Hunnia) Régi nyár (Csepreghy) Szabotázs (Csöröghy) Szakítani nehéz dolog (Magyar Film
Iroda) Szerelmi láz (Kolczonay) Szép csillag (Pegazus) Szerető fia, Péter (Erdélyi) Szíriusz (Magyar írók Filmje) Tavaszi szonáta (Lévay-Esperia) Üzenet a Volga-partról (Erdélyi)
Filmes szemmel a színházban A filmszakmabeliek általá
ban kevés esetben tudnak alkalmat szakítani arra, hogy rendszeresen színházba jár-jjanak, hiszen a mozi mint szórakozó üzem jórészt abban az időpontban tartja előadásait, amikor a színházak is. De megnehezíti a mozis színházjárását az is, hogy idejüket a filmek megtekintése veszi igénybe.
Az ú jságí ró ál ta lábanv'é-ve mindennap átolvassa a lapok fő cikkeit, ezáltal á l landóan ütőerén tartja kezét az eseményeknek, mindenről t á jékozódva van és hivatásának is eleged tehet. — Viszont — mint TDaróczy rendező is mondotta lapunknak adott egyik nyi latkozatában — a filmes a sok f i lm látása által csiszolódik. A mozis ki tudja választant a közönségnél? megfelelő legjobb filmeket, a többi szakmabeli saját szempont jából teszi tanulmány t á r . gyáva a l egú jabb produkciókat.
Évente mintegy 200 körül j á r azoknak a filmeknek a száma, amit Magyarországon bemutatnak. Ha elgondoljuk, hogy egy évben csak 365 nap van, úgy az ünnepeket és a hétvégeket leszámítva, — ami kor á l ta lában a szakmabeliek elkerülik azt, hogy igénybeve. |gyék a ka r tá r s i szolidaritást , aligha marad idejük, hogv minden egyes fíTmet megnézzenek.
Lapunk főszerkesztője legu tóbb »A magyar filmek színvonalának emelése« c. cikksorozatában többek között azt is hangoztatta, hogy a színház és film nem válhat el egymástól, és ennek a két művészetnek elválaszthatatlanul együtt kell haladnia. A r ra is hivatkozik a cikk, hogy alig akad színésztehélség, aki színpadi előképzettség nélkül értéket jelenthetne a film számára. M a , amikor a fiatal fi lmgenéráció nevelésének kérdése hova-tovább előtérbe nyomiuil s a fillmakadéímia feláll í tását is egyre jobban szorgalmazzák, nyilvánvaló a két szakma parallel vonatkozása.
Egy »átlag« színházi darabot, nagy sikert befutott operettet tekintettünk meg a. F ő városi - Operettszínházban. Filmes szemmel szándékosan hagytuk »érni« a jó operettet, mely m á r több , mint féléve
tölt i be a színház műsorát . A darab címe v>Egy boldog
pesti nyara, főszereplői nagy-részben filmszínészek is. Latabár Kálmán, Somogyi Nusi, Csikós Rózsi, Honthy Hanna, v. Gozmány György, Pártos Guszíáy valamennyien ismertek a fi lmközönség előtt is és művészetüket, azok is megismerhették, akiknek nincs alkalmuk megnézni őket a színházban.
A legszembetűnőbb különbség a hang módosí thatat lan volta. Különösein a hang erősségére vonatkozik ez, hiszen a távolabbülők elől gyakran nyeli el a szó érthetőségét az előttük ülők köhögése, mozgása , vagy nem utolsó ,so"ban a helyiség akusztikája. A moziban a legtöbbször a su t togás is pontosan érthető, amit színpadon csak bizonyos termeszei ellenességgel lehet megoldani. E l kell hitetnünk magunkkal, hogy pl . én a 28. sorban hallom azt a suttogás t , amit a 3 méterre a sut togótól távolabb álló egyén nem vesz észre.
Ezzel szemben a színek tekintetében a filmnek, illetve színes filmnek sok tanulniva-lója akad majd a színpadtól . Pontosan kialakult iskolája van m á r bizonyos hangulatokat miképen lehet szabályozni és a fénnyel is kifejezésre juttatni, amit a színes. f i lmnél e pillanatban azért nem lehet e r e d m é n y e s e n megva ló -sí tahi, mert s ze r ényebb fényforrás esetén az opera tőr lencséjének fényereje vagy a színesfilm kisebb érzékenysége miatt fény hiányában a színeket hamisítanánk meg.
Annál jobban lehet hasznosítani " a színfoltok terén elért színpadi tapasztalatokat. Egy egy jó színhatású jelenetben élénk színekből ál ló női fősze eplő ruhája pontos harmóniában (ájlkazzal á hát térre l , amiben az események játszódnak. P l . a ranysárga háttér (függ "ny, bútorok, rejtett v i lágítás) előtérben frakkos urak. Ezúttal a fekete és a sárg.i egymásmelletti viszonya ad kellemes harmóniát . De a fehér is jól hat a sárga és fekete harmóniájában. A ciklámenvörös vagy világoslila mellett a rózsaszínek árnyalata hat kellemesen, hogy úgy mondjam, virágszerűen, — (pl. Honthy Hanna ruháinál) . A
színpad minden részlete, színe és világítása meleg, csupán a pruszlik-rész egyetlen hideg zöld foltja csendül ki a színeknek színpadon alkalmazott többi összességéből. Ez az élénk zöld szín viszont, (ami jó fo rmán a színpad területének ezrednvi tésze) sehol sem ismétlődik az előttünk le . vő képtérben és így a figura mozgását önkéntelenül is ko< vetjük.
Világosítóink kétségkívül a színpadi tapasztalatok a lapján indultak e l , hogy aztán a f i lm területén még magasabb művészet té fejlesszék.
Az író mondanivalója a színpadon áll közelebb az (élethez, 'viszont a fi lm kiröpít a kulisszák , közül a szabadba s ismeretlen tájak (külső és belső felvételek) bekapcsolásával kötetlenebb.
De nézzük művészeink munkáját . Most a 200 körüli e lőadáson kicsiszolódott a darab. Erre a csiszolásra sok tekintetben szükség is van. Gondoljunk arra, hogy a jelenleg élő népdalaink nagyrésze is kisebb-nagyobb változáson ment keresztül, míg mai formájához érkezett. Néhol a közönség vagy muzsikus avatkozott be a szerző munkájába , és így hol a dallam, hol a szöveg érte el azt a megál lapodot t formát, ahogyan a későbbiekrja a népdal örökségül száll. így csiszolódik a színdarab is. Az előforduló t réfák, jól bevált arcmimika, hanghordozás , vagy amivel kezdeni kellett volna, a mozdulatok teszik éretté, k i for ro t tá a darabot.
A filmnél ehhez képest csak rögtönzésről beszélhetünk. Kétségkívül t Ibb életet, közvetlenséget adhat a művész akkor, ha nem unja meg a szerepét, de viszont a művésznek is fokmérője az, hogy első vagy kétszázadik előadáson is egyformán érdekelje az, amit nyúj t .
Az »Egy boldog pesti nyár« legprominensebb szereplője kétségkívül Latabár, aki a mozdulatoknak és k i forrott egyéni művészetnek olyan skáláját vonultatja végig, mint amit egyetlen más művésztől sem lát tunk. Most nem azt akarjuk megállapí tan i , hogy ez mit jelent értékben a közönség szempontjából, hanem azt, hogy a mű
vész önállóan k'eál, teremt, a rendező utasításától függetlenül, az író ötletein innen vagy tál. Önkéntelenül az »Egy bolond százat csinál« c. f i lm jut eszünkbe, ahol szintén Latabár művészetére jépül a f i lm. Százalékosan ott ta lán még többet raktak a vállaira, mint itt a színdarabban, ahol e mellett az egyedülálló humor mellett jckora lehetőség jut a szórakoztat á s r a a többi művész részéről is.
Gozmány György , a Hunnia felfedezettje filmen érvényesül jobban, mint a színpadon, hiszen acélos fiatalsága a premier-plánokban hangsúlyozottabban fejezhető k i , mint a színpadon, ahol gyakorlott kartársai között elsikkadnak kvalitásai. A huszárönkéntes szerepében any-nyira szabályszerűen tiszteleg és olyan vigyázz-állásban á l l , amiből kiérzik, hogy katona volt' és egyál talában nem operet t-huszár. Pártos Gusztáv kitűnő maszkjában hálás szerepében lényegesen jobb formát mutat, mint a filmen. Somogyi Nusi nagy sikerei is elsősorban a színpadhoz fűződnek, viszont a filmen is minden szerepében elsőrangúan megál l ta helyét.
A rendező legsikeresebb jelenete a békebeli katonazenekar színpadra való felvonul ta tása . Térbeliség szempontjábó l remekül oldotta meg feladatát , mikor ahát térből az előtérbe vonul a zenekar. A körüle kialakított ap ró cso-jx>rtok beállítása a k i tűnő variációban felépített, plasztikai ha tásában is érdekes díszletek között remek jelenetet ad, ami feltétlenül magával kell ragadja a nézőt. A közvetlen iségnek ezt a pillanatnyi erejét (tapsra ingerlést) a film kisebb és szinte en területével talán sohase érheti el. A k i sebb szereplők mindennapos gesztusa, beszéde, mozdulata nélkülözhetetlen és e mindennapos gyakorlat nélkül szinte e lképzelhete t len t anu lás , fej -lődés.
A film hálás lehet a színpadnak, nagy elődjének, melytől olyan s okat kapott, de amelyet a népszerűségben messze maga mögöt t hagyott, ahogyan a gyerekek hagyják maguk mögöt t a szülőket . . .
Gy. K. E,
A Münchhausen és a Botrány cimű írta: Lohr Ferenc színes filmek műszaki fejlettsége
A h á b o r ú s években E u r ó p a cca 3 színes j á tékfi lm elkészí tésére ké pes, — enny i az évi Agfa-oolor n y e r s a n y a g - t e r m e l é s m ű t e r m i cé lokra —„ a fejlődés s z e m b e t ű n ő és azt tapasztaljuk, hogy a k é sőbb i produktumok m i nősége folytonosan javul ,
i A színesfi lm felvételével j á r ó új p r o b l é m á k a t e cikk ke re t ében futólag é r in t en i fogjuk,. de m i n -gyár t e lö l j á róban felhívjuk a figyelmet a r r a — az első ~ pi l lanatban t a l á n szükségte lennek látszó — új í tásra , hogy a színesfi lm nem vet í the tő helyesen) minden A'áltoztatás né l kü l a f i lmsz ínházban , hanem előbb e l l enőrzendő a vet í tőgép fényfor rása és m e g l e r e m t e n d ő k a sz ínes-f i lm helyes vetí tési fel télelei: 1. megfelelő fényerő> 2. a ve t í tő iény sz ínösszetételének helyessége.
D r e z d á b a n az Univer sum f i lmsz ínházban lá t -
\ lam először a L idérc fény (Die goldene Stadt) c. f i l met, ahol megfelelő volt a vetí tő fényfor rás e rős sége é,s színösszetétele. K é sőbb ; egy budapesti sz ín-h á z b a n vet í te t ték ugyanazt a filmet, ahol n é m i csalódást é rez tem. A szír nek nem voltak elég b á r sonyosak, »hidegen« jelentkeztek, a meleg sz ínek nem p o m p á z t a k , hanem a kék felé fályolozottak vo l tak. E z a megfigyelés igazolta azt a régi szabályt , hogy a filmet nem elég jó e lkészí teni , hanem jól ke l l azt vet í teni is. Szóbanforgó sz ínház á t tér t ugyan az u. n . Beck-vel í lésre, vagyis a vet í tőgép fényfor rása elég e rős a f i lm á tv i lágí tására , de a fény színösz-Lszetételé nem helyes, mert nem semleges, nem fehér , hanem a kék uralkodik benne. Épen ezé r t nem szabad a Beck-iszenek tu-l a d o n s á g á t tú lér téke ln i , i l l . o lyan szeneket ke l l vá sá ro ln i , amelyek fehéren izzanak. A kék fény a k i egyensúlyozot t színes k é pet elszínezi, a vöröset l i lássá , a s á r g á t zöldessé teszi. A kék ívfény olyan
vetítést okoz, mint egy kék üveg, amelyet fehér vetí tőfény elé teszünk. A hiba e lke rü lhe tő a fehér ívfény a lka lmazásáva l , vagy, — ha a fény nem csökken tú lzo t t an — egy semlegesí tő s á rga s zű rő be ik ta tásáva l . A cél az, hogy a vet í tővászon m i n d egyik része — t ehá t a szelei is — fehér fényű 'megvilágítást kapjon. A vászon szélein nem csökkenhet le a megvi lágí tás jobban, mint 25°/o-al. A vászonra eső megvi lágítást f i lm né lkü l pe rgő géppel , bekapcsolt fényforrássa l ke l l m é r n i o lymódon, hogy luxmérőve l megá l l ap í t juk a vászonról visszavert f é n y m e n y -uyiséget és ennek ér téké t fekete fehér vet í téshez 90— 100 apostilbre, színes vetí téshez pedig lényegesen e rősebbre , 140—160 apos-lilbre ke l l beá l l í t anunk .* H a valamely f i lmszínház ve l í tőberendezése nem k é pes erre a megvi lág í tás i r a , a színesfilm. söté t lesz, a színei nem meggyőzőek. H a a vászon megvi lágí tása megfelel ennek a sza-Ibálynak, de a sz ínek m é g is kifogásolhatók, a h i b á t ía. k ó p i á b a n ke l l keresni. Előfordul , hogy nem mindegyik kóp ia egyforma , a r égebben készül tek h ibá in mindig javí to t tak es nem a legs ikerü l tebbet kü ld ték a s z ínháznak .
Érdekes volt m ű s z a k i szemmel megfigyelni azt á k ísér le t i vetítést, amelyet a legutóbbi bécsi Nemzetközi F i l m k a m a r a i konfe renc ián bemutattak az eddig készül t színes filmek részleteiből , hogy a fejlődés s z e m b e t ű n ő leigyen. A Frauen sind doch bessere D i p l o m á i é n 1939-ben készül t az U F A - n á l . Abban az időben az ezüstö t nem t u d t á k m é g jól k imosni a ré tegekből , ' a sz ínek »piszkosak« , vo l -Itak, vál toztak a vetí tés fol y a m á n és a felvételek-
* Apostilb a megvilágítás egysége, a.z 1 luxai megvilá. gí tot t , tökéletesen fehér és ideálisan szétszórva visszaverő felület fényessége.
ben bizonyos élet telenség, e lmosódot tság látszott . Sokkal jobbak a L i d é r c fény felvételei, mert i dő vel javult a nyersanyag minősége , ú j a b b a n é rzé kenysége is. A Lidérc fény u t á n készül t a B o t r á n y (Das B a d auf der T e n ne) és később a M ü n c h hausen. Még a laikus is megá l l ap í tha t j a , mi lyen kü lönbség van az 1939-ben és az 1943-ban készül t felvételek között . A M ü n c h h a u s e n felvételeiné l igen sz igorúan ügyel itek a pontos f é n y m é r é s r e a m ű t e r e m b e n . De nemcsak a f énymennyi ség számszerű ismerete szükséges a jó színes felvételekhez. Jó ke l l exponá ln i , e lőhívni , ko-p i rozni a fi lmet és mindez sokkal sú lyosabb feladatot jelent, mint a szokásos — és nem egysze rű — fekete-fehér f i lmkezelés. Ezek a p r o b l é m á k m a m á r igen előhaladott á l l apo tban vannak
. íés így joggal fel té telezhető, hogy a legújabb színesfi lm, amelye ta M ü n c h hausen u t á n kezdtek forgatni, »Immensee« (főszer ep lő Kr i s t ine Söder -baum, r endező V e i t H a r -laan), túl tesz a sz ínekben legjobbnak tartott M ü n c h hausen felvételein is. K í váncs ian vá r juk a f i lm bemuta tá sá t , amelynek részletei t l á t h a t t á k m á r Bécsben az országok techn ika i képviselői .
A k i kevéssé is j á r a tos a színes fényképezésben , megfigyelhette a M ü n c h hausen és a B o t r á n y fe l -lűnő különbségét . A z oper a t ő r ö k különfé le feladatot oldottak meg a ké t filmben. A M ü n c h h a u s e n o p e r a t ő r j e és rendező je lá tha tó lag a p o m p á s és mu ta tó s felvételekre t ö rekedett,' míg a B o t r á n y t bizonyos festői e lképzeléssel, tudatos képsze r kesztéssel a lko t ták meg. Gondoljunk csak a f l a mand nép ies táncfelvételekre, egyik-másik e rősen emlékezte te t t a Pieter Brueghel- fé le ismert képek h a n g u l a t á r a . Kétség
telen, hogy ez u tóbbi f i lmben a r endező és az Opera tőr bizonyos m ű v é szi készül tséggel fogott a jelenetek beá l l í t ásához E z a l é lek tan i tudatos sz ínfe lhaszná lás . va lóban új lépcsőt jelent a fej lődésben, mert arra va l l , hogy a p u s z t á n technikai sz ínezésen ura lkodni tud és a f i lm magasabb célja szerint h a s z n á l j a a sz íneket, nem pedig a sz íneké r t fényképez .
A szakemberek előtt tudott dolog, hogy a színes fényképezés egyelőre sok a k a d á l y t gördi t a fekete-fehér k é p h e z szokott oper a t ő r ú t j ába és l ép t en -nyomon új megoldásoka t v á r tőle. Minden jó f ényképész ismeri az ellenfé-nyes k é p e k va rázsá t és igyekszik a há t fényeke t ügyesen fe lhasználn i a t á rgyak levegős, plasztikus b e m u t a t á s á r a . A színes f ényképezésben a h á t -
' fény másfa j ta j e len tőségű, mert az á r n y é k és az élfény közöt t nem lehet nagyobb, mint 2,5-szeres fényességkülönbség. A s z ü r k e fényképezéshez Iszokótt o p e r a t ő r t meg té veszti az új m ű t e r m i fény é s ösztönösen h a j l a n d ó tú lv i lág í tan i a csúcsfényt Vagy a l exponá ln i az á r n y é k o s részleteket , ha a fényben f á r ad t szeme egyá l t a l án k é p e s megí té l n i a v á r h a t ó sz ínes fe l vétel hangu la t á t . E z a h i ba k ö n n y e n e lkövethető , mert a sz ínes f ényképe zés e rősebb fényt k íván és ha az emulz ió fényér zékenységének növelése rohamos is, m é g mindig 6000 lux k ö r ü l mozog a m ű t e r m i fényszükséglet , janii igen nagy f é n y m e n y ^ ínyiség és miatta a szem nem »érzi« úgy az exponá lás t , mint a régi f i l mezésné l . Pedig a helyes színfelvétel első feladata a jő expozíció, mert i tó -lagosan sokkal kevésbbé j av í tha tó a sz ínes kép> Jnint a fekete fi lmen, p l . e lőhívással . H a a fekete-fehér felvétel a l exponá l t — és azt észreveszi a l a b o r á n s a p róbah ívás , alap-
jáu ~- hosszabb ideig h ív -i a a kérdése* jelenetet) de nem teheti ezt a színes h ívássa l , mert annak Imás h a t á s a volna a sz ínekre. A s z ü r k e f i lm operatőr je a szemével smér te* :a fényt és adagolta a l á m p á k a t , a sz ínes o p e r a t ő r fazonban m á r nem b ízha t & szemében , hanem m é r nie k e l l a megvi lágí tás t lés m e g b í z h a t ó a n ke l l exp o n á l n i a a filmet. A k i [jól ismerte m á r a m ű t e r m i és s z a b a d t é r i f é n y k é p e zés t rükkje i t , most e löl ről kezdheti a tapasztalatok gyűjtését , valamint a ké t féle nyersanyag (nap fény -műfény) megismerésé t . A színesfi lm roppant é r zé k e i ^ a megvilágí tó Rámp á k sz íne i re . A szabá lyos i z z ó l á m p á k á l t a l á b a n s á r ga fényt sugároznak , teh á t a »n i t r a« - l ámpákka l világított t á r g y a k a t s á r gán , a szokásos í v l á m p á -V.al v i lágí to t takat pedig k é k e n fényképez i a szí-nesi'ihn. A z izzó és ív l ámp á k fényének keverésével égészen furcsa h a t á s o k a t k a p n á n k , s e m m i k é p e n nem olyanokat, mint a régi f i lmen. Hogy ezt a Veszélyt e lkerül jék , fehér -fényű (Osram, Weiss-ikohl) l á m p á k a t szerkesztettek, hogy a megvi lág í tás »szinlelen« fehér legyen, akar e rősebb , a k á r gyengébb a fényfor rás . A régi l á m p á k nem haszná lha tók , mert azt a veszélyt rejtik magukban, hogy nem azt a k é p e t f i i
mezzdk, amit l á tunk , hanem valami szokatlant) m á s hangu la tú t . Ugyancsak űj p r o b l é m a az oper a t ő r ö k n e k a f i lm h ibapontja, hogy a színei m é g nem á l l andóak az egész szalag fo lyamán, hanem n é h a ingadoznak. Vetí téskor gyakran tapasztalható, hogy nagyobb felület ű t á r g y a k (fűszőnyeg, ég, házfal stb.) sz íne kissé elvál tozik, majd i smét visszatér . A z előhívás ké nyes folyamata okot ad erre a kellemetlen jelenségre, de a nyersanyag maga sem elég á l l andó m é g és á l l andós í t á sa sok fejtörést okoz a k é m i k u soknak.
A negat ív előhívásai sz íne inek megítélése, a negal ívsz ínek máso lása , a kop i rozófények helyes megválasz tása , á t m e n e t e k á m ű f é n y és napfény- je lene lek között, á t sz íne-zés e lőté tszűrőkkel , feli ra tozás és t r ü k k f é n y k é pezés m i n d egy-egy új fogalom. Kü lönösen é r d e kes a kop i rozás p r o b l é má ja , mió ta k iderü l t , hogy ugyanazon negatívról különfé le sz ínű k ó p i a készí thető . Ugyancsak é rdekes az a felfedezés , hogy a nega t ív színe i nem szükségszerűen kiegészítő (komplementer) sz ínek és mind ig talá lha tó o lyan kop i rozó sz ínszűrő , amellyel a kív á n t pozit ív k é p előál l í t ha tó . I lyen é r t e l e m b e n a
negatívfi lm lehet »torzított «, vagy »lapos «, mert a pozit ív "helyes összhangj a a kopi rozófény sz ínéinek és vá l toz ta tha tó e r ő s ségének fe lhaszná lásáva l mind ig kifej leszthető.
Nagy gond a sz ínes há t t é rve t í t é s helyes megoldása . Színes filmet h á t t é rkén t ve t í tenek egy nagy, homá lyos üveg l ap ra, amelynek el lenkező o lda lá t ú j r a f i lmezik az üveg l ap e lé á l l í to t t szerep lőkke l . H a a vetí tet t színesfi lm és az előtte mozgó sze rep lők színei nincsenek összhangban) nem s ikerü l a há t t é rve t í tés és k ide rü l a t r ükk .
A színesfilm hangfe lvétele kidolgozás szempont jábó l jelent ú jdon ságot. Megál lapí to t ták , hogy a sz ínesen e lő hívot t hangcs ík a vet í tésben ígéri ha lkan jelentkezik, sercegése nagyobb i megszokot tná l és a kel lő hangosság lényegesen nagyobb erősí tés t k ivan. E z é r t ú j a b b a n a színes hangcs íkbó l nem m o s s á k k i a r e d u k á l t ezüstöt , hanem bennehagy ják , m i á l tal a sz ínes csík egyben e l sö té t ed ik - és a " rég i hanghoz hason ló m i n ő s é g ű lesz. A gyakorlatban ez a folyamat igen k ö r ü l -(ményes, mert a f i lm k é p részéből k i ke l l vonni az (ezüstöt, ugyanakkor pedig a hangcs íko t a régi m ó d s z e r szerint k e l l kezelni. A z e lőhívot t poz i -
tíví'ilm képrészé t ( d t pontosan csak a képe t ) fehér í tőanyagga l (Ble ich-paste, Bleichschleim) kezelik és így k ivonják a »piszkos* sz ínből a szennyező ezüstöt . E k ö z ben gondosan ügye lnek arra, hogy a fo lyadék ne é r je a hangcs íkot . A színes háhgvet í tés t m á s t é ren is t a n u l m á n y o z z á k és a fotocel lákat ú j r a szerkesztik. A céz iumos cellákat an t imonce l l ákka l helyet tesí t ik és ezekkel rnár is jó e r e d m é n y e k e t (értek e l .
Mindezek a l a p j á n ö r ö m mel megá l l ap í tha tó , hogy az első nehézségeken túljutott színesfi lm e lb í r ja az igényesebb b í rá l a toka t is. F é n y k é p e z é s e megbízha tó , jó ope ra tő r - t ehe t sé get k íván . Annyifé le m á s ú j szempont is j á r u l t a régiekhez, hogy k ö n n y e n nagy h ibá t köve the t él a g y a r l ó vá l la la t : a sz ínekkel j á r ó p r o b l é m á k a t a f i lm lényegévé avatja és nem lát ja a sz ínek tő 1 — (a filmet. Pedig a f i lm meséje, k ibon takozása nagyobb jelentőségű feladat Iá sz ínek b í r á l a t áná l is. A f i lm akkor jó, ha feketef ehé ren is sikert aratna — színek né lkül . A szín ú j a b b eszköz a ha tá sok gazdagí tására , az é l m é n y e lmély í tésére , de fontossági sorrendben csak a f i lm meséje , a sz ínészek a l ak í t á sa és a d r á m a fel ép í tése u t á n következik.
MIT HOL JÁTSZANAK BUDAPESTEN A k ú t á s ó l e á n y a A p é k f e l e s é g e A r a n y p á v a A s s z o n y a k a t e d r á n A z é j s z a k a l e á n y a
A l o m k e r i n g ő B o t r á n y C s a v a r g ó k É j j e l i z e n e F é n y e k az é j s z a k á b a n G r ó f M o n t é C r i s t o H a j s z a a t e n g e r e n í g y s z e r e t egy f é r f i I n k o g n i t ó K é t a s s z o n y
Nap Turul Nemzeti Apolló, Szittya Beleznay Adria, Baross, Belvárosi, Budai Apolló, Damjanich, Délibáb, Diadal, Glória, Hazám, Ipoly, Józsefvárosi, Körönd, Nyugat, Petőfi, Bákóczi , Szivárvány, Tinódi, Zuglói Mesevár Kaszinó Barlang F ó r u m Kristály, Palota, Ugocsa Korzó Maros Toldi Erzsébet Homeros
K e r e k F e r k ó L á t h a t a t l a n b i 1 i n c s L e z á r t a j k a k M a g y a r
k í v á n s á g h a n g v e r s e n y M á t y á s r e n d e t c s i n á l M e g á l m o d t a l a k M ü n c h h a u s e n N e k é r d e z d , k i v o l t a m P i s t a t e k i n t e t e s ú r R a g a s z k o d o m
a s z e r e l e m h e z S z a b a d s á g v a g y h a l á l S z e r e l m i l á z
S z i á m i m a c s k a r i z i r i u s z T i l o s u t a k o n V a l a k i t s z e r e t n i k e l l V é g r e ! Z e n é l ő m a l o m
Átrium, Rádius, Uránia Andrássy Kullúr
Pest Anna Kamara Capitol, Csaba Ujbuda Otthon Éva
Bethlen, Duna Béke, N é p Alkotás, Flórián, Hunnia, Korona, Népszínház, Plútó , Ráday, Tátra Deák
Vitéz Székely Túrán Tisza Omnia. Scala
Bizalmas beszélgetés vitéz Gozmány Györggyel Az utóbbi időben egyre
jobban tartotta magá t szín. házi vi lágunkban az a házassági hír, amely szerint
dottam, — válaszolja az Operettszínház nagy népszerűség nek örvendő (»hamvasfital-ságúi) művésze.
A jó p a j t á s a k . . . vi'.éz G o z m á n y György és Kelemen Éva
egy'k fiatal szerelmes színészünk mihamar örök hűséget esküszik az ugyancsak most feltűnt, tüneményes szépségű fiatal primadonna fiókának. Minthogy az illetéke:ek ebben az ügyben még nem nyilatkoztak, viszont a közönség szívesen veszi az ilyen szín-házi pletyka-híreket, első kérdésünk a fiatal hősszerelmeshez az volt, hogy valóban igaz-e a hír?
— Semmi nem igaz a házasságból, sőt az esetleges íeljegyzésből sem — tiltakozik hevesen Gozmány Gyurka, miért hiszen ő az az illető úr , akit a házassággal kapcsolatban hírbehoztak. — Mi nagyon jó pajtások vagyunk ...
— •. • minden szerelem nélkül? — kérdezzük tovább, mert hiába, még a t i l takozásnak sem hiszünk.
— Nem felelhetek mást, mint azt, amit az előbb mon-
— Különben is — folytatja egy kis szüne t .u tán — a szerelem az olyasmi, amiről [ az ember nem. nyilatkozik, legalább is nem szívesen nyilatkozik, pláne egy újságírónak. Egy fiatal színésznek meg, nézetem szerint, nem szabad túlságosan szerelmesnek lenni, mert...
— . •. mert?
— Ugyan, hagyjuk az egész kérdést! Nem, nem és nem beszélek erről!
(Mintha egy kicsit elpirult volna a mi kedves Gozmány Gyurkánk. )
— Mozgalmas év van a hátad m-gö t t . F i l m és színházi sikerek, miben mérec' le egyéves munkádnak eredményé t?
— Hogy sikerem volt, vagy van-e, erre a kérdésre is nehéz felelni. Sok levelei kapok, rengetegen telefonál
nak, de ez nem siker. A siker egy relatív fogalom, én nem ilyenre vágyom, mert ez mulandó . És ha csak erre gondolnék, egyszer, amikor majd ta lán kevesebb levél j n a pos tán , azt hihetném, hogy nincs sikerem. A siker az, amikor az ember alakítása jobban belevésődik a közönség emlékezetébe és nem áll meg egy levél írásánál. S i kere van egy vidéki kis színésznőnek is, de sikere van Csortosnak is. És a kettő között milyen óriási a különb ség és nem vitás, hogy melyek a maradandóbb.
— Ez igen szép filozofálás volt, Gyurka. Ugy látjuk, hogy egy kicsit megkomolyodtál.
— Az biztos, hogy másképen lá 'om szelepeimet most, rutin szempontjából is sokat fejlődtem.
— Szereted a szerepkörödet? .
— Nem erre vágyom, úgy érzem, hogy jó lenne klasz-szikus szerepeket játszani. Egy Romeot, egy Hamletet de ne értsen senki se félre
és legkevésbbé szeretném, ha hálátlanság csendülne ki szavaimból az Operettszínházzal szemben. Én ott tökéletesen jót érzem magam, olyan an-semb.'eban játszom, amelynél jobbat nem is kívánhatok.
— Mégis, ki nő t t igazán szívedhez a tá r su la tná l?
— Somogyi Nusi, Nusika méltóságos asszony, Valóságos pótanyám a színháznál. Minden bajommal hozzámegyek és ö ott, ahol tud, segít is rajtam. Csikós Rózsi, a Len-csi baba, végtelenül bűbájos hölgy.
— A filmnél mi ú j ság?
— Most y>A két Bajtay«-ban játszom, nem nagy szere, pet, vidéki kis taní tó vagyok, de kedves alakítás. A »Sári bíró«-ban, amit ez előtt forgattam, viszont főszerepem van és érzésem szerint sikerem lesz vele.
— Maradandó? — Legalább is én így .sze
retném. Majd meglát juk!
Cs. M.
At' »Egy boldog pestt n y á r « - b a n Csikós Rózsival
Amikor a kislányból nagylány lesz, avagy ú\ a „nagyszinésznőség" felé...
Még egészen kisleány volt, amikor m á r arról á lmodozot t , hogy színésznő lesz. Nagy színésznő! Ám senki sem vette komolyan sem <őt, sem az elhatározását . Különben is egy
vidéki színpadokról több ajánlatot kapott. Visszautasította! (Amikor ezt meséli , szeretném megverni; há t persze, mindenki egyszerre akar Pest elsőszámú kedvence len-
előhelő székely család leánya, hogy gondolhat ilyet?
Azután a kisleányból nagylány lett! Szép barna, érdekes arcú, érdekes szemű, csinos nagykislány,- aki u tán — illem ide, i l lem oda, — majd kitörték a nyakukat az ifjúurak. S bár az évek múlásával, látszatra, mintha elmúlt volna benne a színpad Utáni vágy, egészen sohasem felejtette el a gyermekkori ál' mokat...
Titokban tanult, addig amíg egyszer összeszedte a bá torságá t és beiratkozott az egyik s zínüskolába. Azután főtt életének első boldog meglepetése: al ig ö t hónapos tanulás után kitüntetéssel tette le a vizsgát. Lehotay, Szé-kelyhidy a legszebb reményekre jogosí tó tanácsokkal, útbaigazításokkal bocsátották el a vizsgáról .
E z három hónappal ezelőtt tör tént . Mi történt azóta? Csanády Lenke mesélni kezd.
Há t kérem, először is a
ni!) Már rosszalásomat akartam kifejezni, fűszerezve a jól ismert frázisokkal, hogy »a vidék ad igazán iskolát a színésznek, hogy az az igazi színművész, aki vmegszenve-dit a vidék színpadjait stb., Lenke azonban közbevág és gyorsan folytatja mondanivalóját :
— Csak azért nem mentem vidékre, mert egyáltalán ném ikarok még színházhoz menni, hiszen nekem nagyon sokat kell még tanulnom. Nem érzem magamat késznek.
— Most tovább tanulok, hogy magamhoz illő következetességgel valóra váltsam gyermekkori elképzelésemet és jó színésznő legyek.
— Hallottam, hogy a filmfrontot már áttörte. Hogy úgy mondjam: vnyilvántar. tásba« vették.
— Igén, hála Istennek! A filmműterem egyik kiegészítője a továbbképzésemnek, Megmondjam: az igazat? — kérdi hamiskásan.
— Hát már hogyne! Va
lami nagy dolog?- Hall juk! — Tudja, a filmet jobban
is szeretem, mint a színpadot és jaj de szeretnék csak filmszínésznő lenni!
— Melyik filmekben játszott m á r ?
— Óh, csak picurka szerepeket kaptam a Zenélő malomban, a Tengerparti randevúban, az Ördöglovasban és ápolónőt játszom a Magyar sasokban. Ja igaz, hogy el ne felejtsem! Sorsdöntő Valami történt velem a napok-ban.
— N o , micsoda? — kérdeztem, hegyezve fülemet. — Csak nem megy férjhez?
— Nem! Hogyisne! Még senki sem vagyok és már is férjhez menjek?
— Akkor mi lehet az a nagyon ^sorsdöntőd esemény?
— Próbafelvételt készített rólam Daróczy és Eiben Pista bácsi (— istenbizony »bá-c'sifa mondott, hiába, azért néha a fiatalok is tisztelik a — tudás t ! —) mondta, hogy ritkán fotografált ilyen jó arcot.
— Ehhez gra tu lá lunk, de mégis mi - ebben a »sorsdön. tő«?
— Jaj, hát ném érzi a boldogságomat . Hiszen, ha jól megy akkor ta lán most már sikerülni fog elindulni a fll^ mezes útján.
— Ezt mi is őszinte s z í v vél kívánjuk, de kit tart eszményképének a já tékot il let ően?
— Mezey Máriát — vágja ki gondolkodás nélkül.
— Nagyobb filmszerepre nincs ki lá tás?
— Sajnos, csak volt. Nekem Ígérték a »Csiki Borka tán-cábana Szeleczky mellett a második női főszerepet, azonban mégsem lett belőle semmi . . . m e r t . . .
— E j , ej, kis Lenke, azért nem kell annyira szívére vennie ezt a . , . ezt a . . . hogy-ismondjam csak mit. . . Ez már így szokott lenni ebben a feneszakmában.
De azért valóban kérdezzük, miért nem székely lány játszik székely filmben? Még hozzá ha tehetséges is! -cs-
Akit még nem ismer a magyar közönség. Chrislina Sorbon a »Maja a gyerekeké c ímű Ruchman-iilmben.
A Virradat: Megfilmesítik Szili Leontin Majdnem szerelem« című most megjelent regényéi
A napokban jelent meg a könyvpiacon a Főváros i Könyvkiadó kiadásában Szili Leontinnak, a híres írónőnek új regénye: »Majdnem szereleme címmel. A regényt megjelenése u tán 24 órával lekötötte filmre a Meste'r f i lmgyár tó vállalat. Az új Szili regény két párhuzamos családi drámát mutat be. Egy idősebb ember, aki elhagyja feleségét egy másik nőér t , mert annak gyermeke született és aki csak halálában tér vissza a hűséges asszonyhoz. A másik vonal, amely végighúzódik a regényen: az idős férfi lányának története, aki egy társasutazásra menekül és ott találkozik azzal a férfivel, aki megadja számára a szerelem nagy élményét. A tervek szerint Tölnay Klári , Muráti L i U , Makkay Margit , Somlay Arthur, Szilassy l.ász-
. ló, Perényi László és vitéz Benkö Gyula játssza a ^Majdnem szereleme főszerepét. A film forgatására januárban vagy februárban kerül sor.
A Magyar Szó: Egy mozilátogató levele Páger Antalhoz, az Aranypáva
főszereplőjéhez
Szerkesztőségi postánkban egy-két nappal ezelőtt egy budapesti mozi lá togató levelét talál tuk. E z az úr családjával együt t megnézte az »Aranypúya« című új magyar f i lmdrámát és hazaérkezve levelet írt Páge r Antalnak, a film főszereplőjének. A levelet, mivel nem tudta a művész címét, hozzánk küldötte be és arra kérte a szerkesztőséget, hogy juttassuk el sorait Págerhez. A levél olyan szép, őszinte és kedves, hogy Páger Antalnak is, de olvasóinknak is bizonnyára örömet szerzünk vele, ha alább közreadjuk:
Igen Tisztelt Páger Ur\ Ne vegye rossznéven, hogy
e különös úton-módon kérésein Önnel az érintkezést, azonban nemigen vagyok járatos a színivilágban, -nem is-' me'em a művészek lakáscímét, így állandóan olvasott lapomon keresztül juttatom el önhöz e levelet.
Nem vagyok vagyonos ember, családomnak é.s nekem ritkán jut pénzünk arra, hogy moziba menjünk. Itty aztán
Mit ír a sajtó a filmről? igen-nagyon meggondoljuk, hogy melyik filmet nézzük meg, hiszen a jegyek manapság meglehetősen drágák. A mult napok egyikén azután, — látván az ön nevét és a sok dicséretet az újságban, elmentünk megnézni új filmjét, az Arany pávát, amikor a film véget ért, elhatároztam, hogy írok Önnek. Művész úr. Magam és a famíliám nevében meg akarom köszönni Önnek azt, hogy Végre-végre a sok selejtes, mondanivalót-lan, művészietlen, tákolmány közölt egyszer legalább kijut a magunkfajta szegény embernek is egy ilyen tiszta, makulátlan művészi élvezet. És ezt a legnagyobbrészt Önnek köszönhetjük. Az Ön határtalanul hagy művészete tiszta magyar szíve, végtelen művészi gondossága ésm felülmúlhatatlan tehetsége volt a filmnek minden jelenetében, minden kockájában. Forintos Mátyást, ezt a tévedő, csalódó, hibázó és megtisztuló embert, így, ilyen tökélete
sen, ilyen őszintén, ilyén egyszerűen és mégis ilyen nagyszerűen senki nem tudta volna elénk vetíteni. Köszönjük ezt Önnek igen tisztelt Művész Uram és kívánom • én is, meg a családom is, hogy adjon a jó Isten ezután is sok-sok megérdemelt sikert 'és dicsőséget a nagy Páger Antalnak. A kedves feleségének és gyermekeinek és Önnek is jóegészséget kíváryok é.< vagyok igaz hálával és szeretettél.
Névaláírás.
A Hétfő. Viharbrigád — az elsők
filmje . Az elsők filmjének nevezik
filmkörökben a vVihcrbrigádf című új magyar filmet, amelyet most forgatnak Lázár Is tván rendezésében a Hunnia filmgyárban." Az új ala-kulású Görgényi f i lmgyártó
. vállalat első filmje az. újdonság, első filmdíszletét tervezi hozzá Neogrády Miklós, a Vígszínház kitűnő díszletter.
Már ia Landroct »KiviruI az öreg szív* nö> főszereplője
vezője, első filmfőszerepét játssza benne. C< Túrán Endre és mindehhez Máthé István első filmzenéjét halljuk majd, Pusztaszery Margit írta a forgatókönyvet, a vezető szerepeket pedig Sárdy János , Pel-hes Ferenc, C, Túrán Endre, Bordy Bella, Kiss Manyi és Sárost Ari do r j átsszák.
A Pest: A hél f i lmeseménye
Rákóczi nótája
A 15 éves H u n n i a j u bi lá r i s filmjei, a Rákóczi nótá já t a hé ten m u t a t j á k be. Daróczy József, a legnagyobb magyar f i lms i kerek rendezője jegyzi az nj tö r t éne lmi filmet, amelynek főszereplői Tol-nay Klár i , Sárdi J á n o s és Abonyi Géza.
Az Fsti Újság. Kassa után Kolozsvárott:
Futótűz Nagy sikerrel mutat ták be
a kassai ünnepélyek kapcsán a Déryné életéről szóló ^Futótüze című magyar filmet, amely dr.. Bajusz Péter produkciójában és Farkas Z o l t á n rendezésében készült. A nagy magyar színésznő születése 150-ik évfordulója kapcsán rendezett ünnepségek keretében néhány nap múlva Kolozsváron mutatja be az Objektív film- a művészi értékű filmalkotást abban a városban, ahonnan az első nagy magyar operettprimadonna igazi karrierje elindult. Szabó Ilonka, az Operaház kiváló énekesnője eleveníti meg Déryné alakját a filmben és Szilassy László, CsortoS G y u la, Szemere Vera, Vaszary P i ri és Lehotay Árpád veszik k j r ü l őt a főbb szerepekben.
A Nemzeti Újság: Az Actio Catholica 118.
számú filmkritikája Éjjeli zene. L é h a l evegő
jű , de erkölcs i leg nem b á n t ó magyar vígjáték.
Gróf Monté Cristo. Nagy szenvedélyektő l feszülő d r á m a , a'z igazságszolgáltatás c s u p á n emberi mot ívum alva 1.
Kerek Ferkó. Nemzet-nevelő s zándékokka l a láfestett magyar f i lm.
Zenélő malom. E r k ö l csileg közöm-bőjs, zenés magyar víg j álék.
A filmszínész munkája a gyakorlati életben
Nem vitatható el, hogy úgy a színház, -minit a f i lm a nevelés egyik legfontosabb eszköze. — H a az iskolákkal tennénk összehasonlítást , úgy a játszvaltanításhoz hasonlítha tnánk legjobban, hiszen a tan í tás mellett egyúttal szórakoztat is. A színész egyben t anár is. Mozgásnak, Beszédnek, stílusnak, gesztusnak, test tar tásnak tanára valtamennyi, mihelyt művésze sajá t fogla kozásának. Majdnem
í
•n i
B o g n á r Elek
azt mondtam: mesterségének, mert a művésznek minden ihletettsége és rá termettsége mellett a technikai rész felett is úr rá kell lennie.
Lépten-nyomon találkozunk esetekkel, amikor a színész a színpadon vagy a filmvásznán kívül is tanít és nevel. Minderinapos eset, hogy pl.a műkedvelő e lőadásokon színész tanítja be a szereplöket, akik nem tud ják , hogy induljanak el , hol lépjenek be a színpadra, nem is beszélve arról , fogy kezükkel-lábukkal nem tudnak mit kezdeni. Ilyenkor lép közbe a színész, akinek egész munkája jóformán abból áll,, hogy igyekszik a természetesség határai közévisz-szateielni az önmagukból k i -ve tk 'zö t t szereplőket.
Több színészünk van, aki szereplései mellett hivatásnak tekinti a fiatal nemzedék nevelését. Közül :k kerestük fel a székesfőváros népművelési bizot tság telepén Bognár Eleket, aki 10 év óta tanítja a s 'zónoklás és előadás mű
vészetét. Összeszámolva 10 év alatt amióta taní t 8000 tanítványa volt.
Mintegy két héttel ezelőti a Gellért-szállóban hallgattuk meg az általa betaní tot t kis sz índarabot , melyet a szálló személyzete adott elő. Az érdekes főpróba u t á n a szálló t i tkárával , Bauer Jenővel beszélgetünk el a színész munkájáról .
— Meg fogja érteni Szerkesztő ú r — mondotta a titkár , — hogy nálunk, aha* annyi idegen fordul meg, rendkívül fontos, hogy személyzetünk fellépésben, udvar iasságban, öntudatban,hoz-zájárul jon ahhoz, hogy a vendég fővárosunkban jó l érezze magát . Nevelni azon. nem elég fegyelemmel vagy szigorral, hanem egyik ismert filmszínészünket, a szónok iskola t aná rá t , Bognár Eleket kértük fel a" továbbképzésnek erre a szerepére s mint Ön is meggyőződhetett ma este, nem eredménytelenüj.
Valóban, meglepően érdekes volt a sokrétű, és különféle foglalkozású Gellért-alkalmazottak szereplése és játéka. A tehetség mellett érezni lehetett az akarást , igyekezetet is, ami külön kedves ízt kölcsönzött a zártkörű estnek.
De a gyakorlati élet más területein is lépten-nyomon szükség van a helyes előadási módra , gesztusra, stílusra, A kereskedő, a t a n á r , az ügynek, az ipartestületi elnök mind hasznát veszi az öntudatos beszédnek, amire p l . a katonaságnál a kihallgatáson (régi v i lágban: »rapport«) nevelik rá a katonlát. (Hangosan, ismétlések nélkül, sza-balosán és röviden jelenti parancsnokának akár szolgálatát , akár kívánságait.) A katonaviselt ember magatar. t ásán megérzik a nevelésnek ez a módja.
De most nézzük, mit jelent i a privát emberek életében az
a tudatos viselkedés, ami a színésznél magától ér tetődő, Ihiszen ez a mestersége.
Szónoklástan órán vagyunk. A hosszú zöld asztal mögöt t fiatalember olvas. Állva, fen-hangon, értelmesén ejti ki a szavakat a t aná r és asszisztense figyeli a különféle szem-rontokat: gyorsaságot , hangszínezést, gesztust, test tar tást , tekintetet, lélegzetvételt stb. Az ember csaknem zavarban van, hogy mennyi mindenre kell is tulaj donképen figyelnie, amiről eddig legfeljebb hallomásból tudott.
Következőnek egy tanácsos ül az asztal mellé, akinek
Kezek szava a gesztus
egy közgyűlést kel l levezetnie. A tanár bemutatja a müvelet bevezetőjét, figyeL meztét a lényegre és maga is elmondja a bevezető pá r mondatot.
Nézni sokkal egyszerűbb, mint végigcsinálni. A tanár figyelmeztet:
— Kérem a gesztusoknál mihelyt hangsúlyozni kívánok valamit és a karmozdulatokkal is érzékeltetem a mondanivaló fontosságát , 3 k ' n y ö k ö t távol tar tom a test-£ől, a kézfejet a vállak vonalába emelem, hogy-ezá l t a l a gesztusok láthatóbbakká vál-
A vizsgázot lak továbbképzése nem szűnhe t meg akkor sem. ha sze rződésen kívül á l l anak
Kiej tés gyakor l á sa nyitót* szájjal
janak. Ha pl . azt akarom, valakinek mondani, hogy most pedig menjen k i a szobából , akkor a hatás fokozása kedvéért , először nem direkt az ajtóra mutatok, hanem (feltéve, hogy az ajtó jobbra van) először a vál lmagasságba emelt muta tóuj já t a bal-váilhoz emelem, majd azután mutatok határozot tan a kijá ra t felé.
Ezu tán egy tanár magyará? a térkép előtt, Az előadónak vigyáznia kel l , hogy úgy álljon a térkép előtt, hogy azt ne takarja el és mikor a kérdéses városra mutat, ő maga
csak pillanatra néz a szóbanforgó helységre, az idő többi részében a hal lgatóság felé fordulva mondja el mondanivalóját.
Egyik egyesület alelnöknél je a soros. Ugy kell felolvasnia, hogy a fogai össze vaunak szorítva és csak az ajkak mozognak. Ezáltal erőteljesebben kell vennie a hangot és mikor nyitott szájjal o l vassa ugyanazt, kétségkívül szebben, értelmesebben hangzik, mint az első próbánál , (ahol a lassú, egyenletes tempót csak azáltal s ikerü l t biztosí tani , hogy a jobb kéz-
afel máidén egy*g srónál egy felülről lefelé eső gesztust csinált , ahogyan az óra is egyenletesen ketyeg.
Előadás u t á n elbeszé 'ge. tünk Bognár Elekkel, Ez úttal m á r tanítványainak egy csoportja várakozott rá, akik a közelmúltban tették le sikeresen a Színművészeti Ka marában a vizsgát. Ezekkel a fiatalokkal jó fo rmán nem törődik senki. Különösen nen , hí évk'jzben vizsgáznak, mikor a_ társula tok márkészen á l lun .k Ezek a fiatal színészek már legtöbbször hiába jelentkeznek az igazgatóknál, filmrendezőknél vagy a producereknél , hiszen azok nem tudják
készülő »Fény és árnyék« c. filmben kapott egy kis varrólány szerepet. Hegedűs Klári a másik jelenlevő tanítvány ped.'g annak idején az »Álom-keringő«-ben kapott epizód sze-epet
— Szeretném módjá t ejteni annak — mondja Bogn á r Elek —, hogy a kezdő színésznőkkel és színészekkel előadást rendezzek, ahol alkalmuk legyen hozzáértők előtt megmutatni tudásukat a számukra legmegfelelőbb szerepben. — A fiata'oknak rutint kell szerezni, meg kell szokni a színpadot és ezt csak gyakorlattal lehet e lérni . Módot akarok nyújtani a fiata-
Rcszlelekbemenőcn feldolgozni a mellékszerepeket is
megítélni egyszeri látásból és hal lásból , hogy a jelentkezők mit tudnak produkálni mint művészek. A jelenlevők közül p l . Bánd Anna a Zsindelyné Tüdős Klára rendezésében
lóknak ezáltal , hogy játsszanak, játszhassanak addig is, amíg valamelyik filmnél vagy színháznál szerződéshez jut. hatnak.
* Gy. K. E.
Széles gesztus. (Bognár mint Jókai Mór a ^Szeptember végén* c. filmben
É r l e s í ' e m üzletfeleimet, Be lügymin isz te r U r 117528/ 943. IX . 1-én kelt rendeletével i f j . Zöldy K á r o l y volt üz le tvezetőm engedélyes t á r sam lett és mint i lyen m ű s o r k ö t é s r e és a lu l í ro t t f i lmszínház vezetésére jogosult. B e m u t a t ó jegyeket és levelezéseket k é r e m if j . Zöldy Káro ly , Budapest, VIII . , Nagyfu-varos-u. 25. c í m r e kü l deni. T i lkovszky Irma, Po -máz . »Attila F i lmsz ínház? .
ŐSKERESZTÉNY fiatalember, szorgalmas, józan és megbízható, a fi lmszakmában szeretne elhelyezkedni, mint tisztviselő. Komoly f i lmkölcsönző é s gyártócégnél állást keres. Cím: Gerner László, Zom-bor.
GYAKORLOTT mozigépész ál landó alkalmazásra december h ó l-re felvétetett. Turul Mozíó , Zilah.
mtMJ%t az álét ít filmet Kritikusok és közönség
gyakran kerülnek abba a helyzetbe, hogy a filmen lá tot t történetek véletleneit hitetlen- . kedéssel fogadják, pedig ezerszer bebizonyított tény, hogy. a legtehetségesebb író által kigondolt fantasztikus t i r t é n é t sem veiekedhetik azzal, amit az élet nyúj t .
Még^ bennünk élnek a »Negyedíziglen* című biennálés magyar f i lm jeleneteinek megható mozzanatai, ahol különösen furcsának hatott elképzelni, hogy Oroszország egyes városaiban magyarok is élnek és egy ottan született ^második generációsé, magyar lány, jóllehet az új orosz világrend felfogása szerint nevelkedik, a vér szavára hallgatva hitet tesz a magyarsága mellett. (A . szerepet annak idején Eszenyi Olga játszót-ta.)
Most az életben találkoztunk szószerint ezzel a jelens é g g é ! s a t ö r t é n é s t a nagy forgatókönyvíró — a háború — írta.
Magunk is véletlenül fedeztük fel, csevegés közben. Ugyanis a Hunnia Gyarmatutcai telepén a szereplők, a személyzet és a munkások ellátásának érdekében egy kedvezményes á ru büffét nyitottak me!g a régi műterem előterében. Az engedélyt egy régi, kipróbál t katonának adta meg a gyá r vezetősége, akit Szabó Lőrincnek hívnak.
E z a Szabó Lőrinc is egy aközül a sokezer Szabó közül aki becsülettel szolgálta a hazáját ott, ahol olyan bőkezűén mérik a halál t , de ahol meg kelL állni az itthoniak helyett is a sarat.
E z a Szabó Lőrinc már a másik vi lágháborút is végigszolgálta- és sok másik társával egyetemben fogságba esett. Min t orosz fogoly Pol -tavába került (hadijelentéseinkben gyakran szereplő orosz város) s az idők' folyamán itt ismerkedett - össze egy szép ukrajnai nővel. Az ismeretségből bará tság lett s mielőtt á házasságot megköthették volna, beköszöntöttek azok a forradalmi idők, melyek minden emberi sorsot a bizonytalanság szélére sodortak. A fiatalasszony már türelmetlenül vár ta a kisbaba megszületését, mikor katonáinkhoz is eljutott a hír, hogy
elérkezett a hazaiudulás ide. 1 ,je s a várvavárt viszontlátás órái meg vannak számlálva.
Mondanunk sem kel l , hogy a hadifogoly ösztönszerű érzéseinek mindent; elsöprő . ö römuj jongásában csak a szülőföld viszontlátása lebeghetett, így . került Szabó Lőrinc haza honfitársaival együt t s azóta initsem tudott a rejtelmes orosz föld t i tkairól.
így érkezett el a második vi lágháború vérzivatara, mikor Szabó Lőrinc mint tartalékos repülő törzsőrmester ú j - . ra kikerült a harctérre. Diadalmas csapataink a Donig merészkedtek előre, mikor a
hul lámzó harcok közepette a csatatér új területeket ölelt fel , Poltava neve újra visszakerült Szabó Lőrincék naplójába. Érdeklődni próbál t , kutatva a régi emlékek között, de semmi nyomra nem bukkant. Régi szerelmét bizony nem ismerte senki.
A helybeli színházban éppen a »Cigánybáró«-t adták és egy zászlós és egy őrmester Szabó Lőrinccel együtt a színház nézőterén ültek, ahol együt t élvezték az előadás szépségeit. Az egyik szereplőről megtudták, hogy nagyon szereli a magyarokat s állítólag magyar származású.
A „Déryné" kassai ősbemutatójának margójára...
Kassa vá rosa a napok- k isváros i jelleg az, mely ban ü n n e p e l t e meg a cseh sz lovák ura lom alól való f e l szabadu lásának ötödik évfordulóját. Ez t a napot az ü n n e p s é g e k sorozata tette fe le j the te t lenné a kas-isaiak s z á m á r a . A ku l tu rá l i s e semények közül k i iemelkedett a y>Dérinén f i lm ősbemuta tó ja , ame-Jyet d ísze lőadás ke re t ében pergettek le a Palota-moz-góképsz ínházban , a megjelent előkelő közönség előtt.
Hogy m i é r t é p p e n Kas sán m u t a t t á k be először D é r y n é életéről készül t filmet, azt nem a vélet len hozta magáva l . A mult század húszas éve inek végén és a harmincas évek e le jén itt m ű k ö d ö t t Déryné Széppataki Róza, az első magyar operapr imadonna. A b e m u t a t ó ü n n e pélyességét teljessé tette az is, hogy Déryné épen 150 évvel ezelőt t születet t .
A november 10-i e lőadás -* ra , már napokkal előbb lelkeit minden hely, sőt az é rdek lődés oly nagy volt \& f i lm i r án t , hogy a következő napok e lőadása i ra is csak nagy nehézségek á r á n , majdnem azt mondhatjuk: »feketén« lehetett jegyei szerezni.
- Mennyire más egy i lyen ősbemuta tó v idéki vá ros ban, mint Budapesten! Itt fényleg ünnep, esemény és egy kicsit történelem is'. A f i lm tö r t éne lme . Nem a
^vidéki siílusban« l ázba hozza a mozi lá togató kö zönséget, hanem az a patriarchális atmoszféra, amely minden ku l tu r á l i s e semény felé . megny i lvá nu l , illetve amely azt a megfelelő t i sz te le tadás p r i z m á j á n keresz tü l ü n n e p i ó r ává avatja. ; Kas sá ra k ü l ö n ö s k é p e n .vonatkozik ez. Kifinomult kritikai érzéke sokszor túltesz a fővárosi közönség bírálóképességén. T r a d í c i ó k b a n rej l ik ez a k r i t i ka i 'készség, főleg a . sz ín já t szás i r án t , hiszen Kassa a magyar színészet terén, annak felvirágoztatása érdekében az elsők között is úttörő munkát végzett. M á r a- kezdet kezdetén 1818-ban falai közé fogadija a magyar színészeket . 1828-ban é rkeze t t a városiba Déryné és amit azu tán it t p á r év alatt p r o d u k á l t , faz a magyar színészet leg e n d á s h í r ű k o r á n a k legszebb idejét teszi. Ez t a kor szakot dolgozza fel a f i lm
- Déryné é letén keresz tü l .
A f i lm ősbemuta tó ja a legteljesebb siker j egyében folyt le és a kassai közönség e lőadás alatt többször nyí l t sz ín i tapsban fejezte k i tetszését. E z az ősbemuta tó igazat adott azoknak, akik nemhogy féltik, de egyenesen k íván ják az új magyar f i lmeknek első vidéki előadását .
.4 kislány unokanövérének társaságában volt a színházban, de ez sem tudott bővebb adatokat. A 28 éves unokanővért elkísérték haza kata náink, aki beinvitálta a társaságot, hogy várják meg uno-kahugát, aki félórán belül haza fog érkezni. A m i ezután tö r tén t , az m á r inkább színház, mint élet.
Megérkezett a kislány, a jelenlévők bemutatkoznak. (A társalgás tör t németséggel folyik.) Szabó Lőrinc nevének említésekor e lsápad a lány s mégegyszer megismételteti a nevet.
— Nem volt maga fogságban Oroszországban a másik háborában?
— De igen. — Volt maga akkor Pol-
tavában? — Voltam. — Akkor várjon. A lány egy szekrényhez
ment, ahonnan egy fényképet húz elő.
— Ismerte maga- ezt a hölgyet?
Mindenki megdermedve állott a kis szobában, Szabó Lőrinc pedig régi kedvesére ismert a fakó fényképbe;;. . .
— Ez a nő az én anyám. • • A következő pillanatban apa
és leánya egymás nyakába borultak. Katona ide, katona oda, de bizony a két bajt á r s , se ál lot ta meg könnyezés nélkül az életnek csodálatos véletlenjét.
Ettől kezdve nem volt a lánynak maradása. Szabó Lőrinc ezredesét kérte, hogy engedélyezze a lánya hazajövetelét, í gy aztán a 19 éves Nakonecsna-Szabó Terézia édesapja t á r saságában megérkezett Budapestre, Itt is
mer t e meg féltestvéreit, 14. éves húgá t és 16 éves öccsét. Azóta a Vigadóban tartott e lőadáson november 6-án szép sikerrel énekelt néhány magyar, orosz és német számot.
Ugy gondoljuk, hogy sokszor fogunk még találkozni ia »Negyediziglen«-nek e vérbeli szereplőjével.
Nem kételkedünk, hogy f i l men is megismerhetjük.
(Gy. K.E.)
MOZIGÉPÉSZ december I.-re felvétetik. Ajánlatokat »Császár F i l m s z í n h á z , Turkeve cfmre kérünk.
Kerek Ir ta: Móricz Zsigmond Zene: Sándor Jenő
Rendezte: Marton!{f Emil O p e r a t ő r : Makay Árpád
Hang: Lázár István Díszlet:
Rercsényi-Sörés Imre Gyár t á sveze tő :
ifj. Güttler Antal Felvé te lveze tő :
Sulkovszky Zoltán F ő s z e r e p l ő k : Jávor Pál , Csörl ő s Gyula, Egry Mária, Ber-ky Li l i . v. Benkő Gyula, Mi
h á l y i Ernő, Lehotay Árpád, Tompa Pufi, Mattyasovszky
Zojka, Serényi Éva Hossza: 2.539 m
C e n z ú r a : aluli Gyár tó Lta
és fo rgá lombahozza : -Palatinus Film
Bemutatta: -Rádius
Martonffy E m i l a vígjátékok rendező je -ezúttal komolyabb t e rü l e t r e tette á l m ű k ö d é s é n e k sz ín te ré t és
Mór i cz Zsigmond egyik ismert r egényé t dolgozta fel f i lmre. Helyét derekasan állta n v g , mert az í ró elgond o l á s a ' , a regény hangulat á t s ike rü l t á tmen ten i e a f i lmre.
A z ifjú Ke rekházy Ferenc gróf ( Jávor P á l ) , k i t az uradalom apraja-nagyja és az (egész közel i v á r o s Kerek Ferikónak hív, teljesen e lüt a k o n z e r v a t í v elveket soha meg nem t agadó családjától
Ferkó lés • t ípusa az igazi magyar ié lniakarásnák. Külföldet j á r pa és ott nagyon érdeklődik u c s a t o r n á z á s i és ö n t ö z é s i p r o b l é m á k i r á n t és azé r t is, mert az uradalom h a t á r a és maga a v á r o s h a t á r a víz h iá n y á b a n szikes és alig ter
m ő . Kerek F e r k ó , illetve Ke r e k h á z y Ferenc gróf e lha tá -
k ó . a KÍiagadásb'01 kifolyólag nem rendelkezik kel lő anyagiak felett, az egyik bankkal megszavaztatnak a részére egy kisebb összeget egy p r ó b a m u n k á r a , 'mely nagysze rű en s ikerü l .
Kerek F e r k ó és H é y a mdr-n ö k é j je l -nappa l dolgoznak. Kerek Fe rkó , kinek a munká jú i apja rossz szemmel né z i , azt akarja,, hogy szórakozzék, mulasson. Tényleg egy ízben beleveti m a g á t mul a tozásba és k issé bo rgőzös á l l a p o t b a n m e g k é r e ' i ismere t lenül is a p o l g á r m e s t e r Leányai , dr. Kotzog Mary kezel. A • p o l g á r m e s t e r e k tudva, hogy ez nem komoly dolog,
. ózta, hogy otthon megteremni az ön tözés t a közel i T i s z á ;
ból ós ezér t egy vagonrako-m á n y gépet k ü l d haza, m i kor apja (Csör lős) , k i k i ssé hypochonder, sü rgősen haza táv i ra tozza fiát. Kerek Ferk ó a vonatban k ü l ö n fülké t bére l , hogy terveibe temetkezzék, m i k o r az urada
lomhoz közel i v á r o s po lgár in es terének l eánya (Egr i Má-í i a ) , m á s hely h i á n y á b a n be- ' száll fülkéjébe. Ö ismeri Kerek Ferkó t , • de .az nem. Kerek F e r k ó hazaé r , de e lőször i s a k ü l d ö t t gépek sorsa u t á n é rdek lőd ik ap j áná l . Majd a beszélgetés közben u t ó b b i f iá t rábeszé l i , hogy vegye n ő ü l Zó lyomi baronesszt. Ke rek F e r k ó ellenkezik, mire apja kitagadja. Tör téne tesen ugyanabban az i dőben a város p o l g á r m e s t e r e (Lehotay^ is foglalkozik öntözési prob l é m á k k a l és meghív ja Pestr ő l H é y a m é r n ö k ö t (v. Benk ő ) , hogy készí tsen terveket H é y a megismerkedik Kerek F e r k ó val, meghányják-ve t ik íaz ügyet és mivel Ke rék Fer-
e l l ávo ' í j ák l eá . iyuka l a pusztára. A két fiatal azonban mégis találkozik, a l eány nagy (6rd.eklő;dést mula t .az öntözési, m u n k á k i r á n t és köz te és Kerek F e r k ó közi szerelem fejlődik, de szerel-relmes a l á n y b a H é y a mér n ö k is, kinek ügyét a
l e á n y szülei is pár t fogol ják . M á r úgy van, hogy eljegyzés lesz, mikor az öreg Kerekhá ; Ky gróf, k i folyton csak uno
k á k r ó l á lmodozik , k ibékü l fiával, így ennek m ó d j á b a n van a c s a to rnázás i és ön tö zési m u n k á k köl tségei t v i selni , de Etelka, M a r y b a r á t n ő j e (Mattyasovszky Zojka), felfedi H é y a előt t a ké t f iatal szere iméi , H é y a v i ssza lép és az öreg gróf K e r e k h á z y m egkéri a p o l g á r m e s t e r t ő l í i a r é szé re Mar i ska kezét . A z •eljegyzésre a falusiak m á r a szikes földből , j ó termői 'ö ld-tíé va rázso l t első b ú z á j á b ó l .készült kenyeret n y ú j t a n a k á t Kerek F e r k ó n a k , k i Mar i skában nemcsak a imaga boldogságá t ía ál a meg, hanem aka . ' .alerejé.el bo ldoggá tette az pgész k ö r n y é k e t az ön lpzés i "munkákkal . A z á tokdű lő , az (á 'pkhalár , a szikes föld m a m á r jó , k ö v é r termőföld , a m i l egnagyobbré sz t Kerek Ferkó m ű v e .
A Móricz Zsigmond r egényé bő l feldolgozott fo rga tókönyv a t ipikus magyar filmek sz ínvona lán mozog, zamatos t émá já t egészséges e rőve l eleveníi i meg a. r endező . ,-Uj utak helyett k i p r ó b á l t elemek vonulnak végig előtt ünk , melvek úgy a művé-
szi s zempon tokbó l , mint az .üzleti k í v á n a l m a k n a k szeme lő t t t a r t á s á v a l o ldják meg a feladatot.
.Jávor Pál m u l a t á s i jelenele, nó lázása , majd csár-
f aj Iánkat szeret jük mozdulataikban, szokása ikban , gond o l k o z á s m ó d j á b a n .
A nagyszabású öntözési munka kü l ső felvételei stílusosak Voltak,, jól é rzékei -
Mása mindenkor biztosí lék a f i lm rész le t -s ikerére . A zamatos magyar alakok beáll í t á s a is szerencsés , hiszen
lelve a munka fontosságát . Ugyancsak szépek voltak a kas té ly e lől t i és lovas felvételek is.
A szereplők közül Jávor P á l a nek iva ló szerepben végig tö re t l enü l jó . Csorlo:; é l e thűségé t m á r r égebb i alak í t á sa ibó l is pontosan ismerjük, v. B e n k ő Gyu la a tapoga tózó m é r n ö k szerepe ben fhaga is b i z o n y t a l a n n á .válik. A szerep nem egyéniségéhez való, mert nem a:l leret v. Benkő fiatal temper a m e n t u m á n a k kié lésére . Szord inót rak minden, őszin .le ö sz töné re m é g akkor is, ha szerelmest já tszik. Partnere Matlyasovszky Zojka nagyon bá jos és ösz tönösen jó a r e m é n y t e l e n ü l szerelmes k i s l ány szerepében . — Égry Mária tú l ságosan tö rékeny az ö n t u d a t o s J á v o r mellen, Lehotay s l í lusán érzik a Nem zel i S z í n h á z , ha t á sa . Kissé szaval, »megjátszik« minden részletet . Csak egy gon
dolatnyit kellene elfelejtenie, hogy r e n d e z ő és o p e r a t ő r is van a vi lágon. (Az Isten rab-já l -ban k i rá ly volt, ,ilt »csak« po lgá rmes te r . ) B e r k i L i l i a .legkedvesebb mama,. Kelemen
parasztja egy m o n d a t á b a n is remek. Magyar. A technikai rész nem hagy k ívánn iva ló t . A zene jó l a lkalmazkodik a hangulathoz. De .Kerek Ferkó « csak Magya ro r szág ra va
ló . Ne tudja senki, hogy m i magyarok, i lyen maradiak vagyunk. De m i szívesen tanu lunk belőle.
. (Gy. K . E.>
Országos Mozgóképvizsgáló Bizottság által engedélyezett filmek
A H í r a d ó f i lmsz ínház k ü l ö n k i a d á s 111. (M. F . I.) hangos r ipor t 1 felvon á s b a n , a Magyar F i l m I r o d á b a n 1943 évben készül t , 191 m hosszú ,
Rajzos h í r a d ó 177.. (M. F . I.) hangos r ipor t 1 fe lvonásban , a Magyar F i l m I r o d á b a n 1943. évben készül t , 163 m hosszú ,
Isehia (L ' i so la del i üoco ) (M. F . I.) hangos i smere t i e r j e sz tő 1 e f lvonásban , a Luce f i lmgyá rban 1942. évben ké szült , 380 m h o s s z ú ,
Amal f i és p a r t v i d é k e (La Costa del Poét i ) (M. F . I.) hangos ismeretterjeszt ő 1 fe lvonásban , a Luce f i lmgyá rban 1942. évben készül i , 305 m hosszú , .
Egy csók és m á s semmi (Mester F i l m ) hangos vígjáték 4 fe lvonásban , ban 1943. évben készül t , 346 m hosszú ,
Ketten a tengeren (Snouhanerne!) (Modern F i l m ) hangos vígjáték 5 felv o n á s b a n , a P a l l á d i u m t'ilmgyárbajn 1942. évben készül t , 2370 m hosszú ,
LovasEy Lajus ke lmefes tő (Krupka) hangos r e k l á m 1 il'elvonásbian, a K r u p k a l a b o r a t ó r i u m b a n 1943. évben k é szül t , 27 m hosszú , a Hunn ia f i lmgvárban 1940. évben k é szül t 2038 m hosszú ,
Ufa v i l á g h h a d ó 210. (Auslandstonwoche) (Ufa) hangos r ipor t 1 felvo1-n á s b a n , az Universum f i lmgyárban 1943. évben készül t , 440 m hosszú ,
B E M U T A T Ó F I L M S Z I N H Á Z A K M Ű S O R A
ÁTRIUM CORVIN DEÁK FORUM KASZINÓ K O R Z Ó NEMZED APOLLÓ OMNIA RADIUS SCALA SZITTYA URÁNIA
Kerek Ferkó XI. 9-től Palatinus Kerek Ferkó XI. 9-tól Palatínus Sziámi macska X. 15 tői Mester Éjjeli zene XI. 9-tól Hunnia Botrány X 21-től Budapest Gróf Monté Christo XI. 8-'ól Minerva Aranypáva XI. 2-től Dél ibáb Zenélő malom xi. 11-től Kolczonay Kerek Ferko XI. 9-től Palatinus Zen lő mólom Xi 11-től Kolczonay Aranypáva XI. 2 tői Dél ibáb Kerek .Ferkó XI. 9-től Palatinus
Ufa v i l ágh i radó 210. (Német b e s z é d del) (Auslandstonwoche N r . 210. Deutsche Gesproch) (Ufa) hangos r ipor t 1 fe lvonásban , az Universum f i lmgyá r -
Berecki József íniüzal ió (Krupka) hangos r e k l á m 1 f e lvonásban , a K r u p ka l a b o r a t ó r i u m b a n 1943. évben ké~» szült , 22 m hosszú , mozgófényképeke t .
b . n y i l v á n o s e l ő a d á s r a alkalmasnak t a l á l t a és a mozgófénykép ü z e m e k b e n a m a g y a r n y e l v ű mozgófényképak Köte lező b e m u t a t á s á r a e lő í r t a r á n y s z á m ba besza rn i tha tónak m i n ő s í t e n e :
Ke l t ésben (M. F . I.) hangos vígja-lék 4 fe lvonásban, a Magyar F i l m I rodábaj i 1943. évben készült , 2128 m hosszú .
Sziámi macska (Mester F i l m ) hangos vígjáték 5 fe lvonásban , a H u n n i a f i lmgyárban 1943. évben készült , . 2535 m hosszú filmet, mint M a g y a r o r s z á gon készül t , magyar nye lvű m o z g ó fényképet .
Nicsevo (Hősök a tenger alatt) (Ni t -chevo) (Reflektor) hangos d r á m a 5 fe lvonásban, a Mega fi lmgyárban- 1937-évben készült , 2422 m hosszú ,
Felelős szerkesztő: MATOLAY K. GÉZA dr.
Felelős kiadó: LIEBER LÁSZLÓ dr.
Kiadóhivatali főnök: GYIMESY KÁSÁS ERNÓ
Készült a »Jövő« nyomdaszövetkezel műhely ébess
Budapest, IX., Erkel-u. Í7 Telefon: 182—278
Felelős veze tő : Demjén Ferenc
Szeleczky Zita és Szilassy László játsszák a „Zenélő malom" című Kolczonay film főszerepét
Bud
apes
t. 19
43.
nov.
17
V
év
f.
46.
sz.
Egy
es
szám
ára
: 70
Üli.
. . M E G I N D U L N Á K Á V I Z E K " ™ * . i . . . » — *