Általános iskola sokorópátka pedagógiai programjaiskola.sokoropatka.hu/pp.pdf ·...
TRANSCRIPT
Általános Iskola Sokorópátka
Pedagógiai Programja
"Meg kell tanítanunk mindenkit a látásra, hogy jobban örüljön a
hársfa kibontakozásának. Meg kell tanítanunk az embert a világ
végtelen gazdagságának csodálatára, és arra, hogy boldogságot
találjon egy-egy titok eloszlatásában, egy-egy út megépítésében. Ne a
szeretetre tanítsuk őket, hanem a teremtő, tartalmas életre, amelyben
nem lesz érdemes gyűlölködniük."
Apáczai Csere János
2
Tartalom
Az iskola bemutatása, hitvallásunk ........................................................................................ 4
Nevelési program ...................................................................................................................... 8 Az iskolában folyó nevelő oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai ............. 8
Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok: ........................................................................................... 18
A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok.............................................................................................. 20
A személyiségfejlesztés és a közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységi rendszer
és szervezeti formák ...................................................................................................................................... 22
A pedagógusok helyi intézményi feladatai ................................................................................................... 26
A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje ......................... 35
Az Erkölcstan/Hit- és erkölcstan oktatása a vonatkozó törvényi rendeleteknek
megfelelően történik. .............................................................................................................. 49 Tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek ........................................................................ 50
Az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok ............................................................... 54
A tanulmányok alatti vizsgák szabályai ........................................................................................................ 58
Az iskolába jelentkező tanulók felvételének elvei ........................................................................................ 60
Célértékek ..................................................................................................................................................... 63
Helyi tanterv ........................................................................................................................... 64 A választott kerettanterv megnevezése ......................................................................................................... 64
Kötelező tantárgyak és óraszámok az 1–4. évfolyamon ............................................................................... 66
Kötelező tantárgyak és óraszámok az 5–8. évfolyamon ............................................................................... 67
A tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának elvei ............................................................................. 69
A Nemzeti Alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása. ................................ 70
A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja ............................................................... 73
A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai ................................................ 74
Csoportbontások, -összevonások és egyéb foglalkozások szervezési elve ................................................... 75
A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések ..................................................................................... 76
Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái .................................... 77
Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei .......................................................................................... 83
Az otthoni ( napközis, tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának
elvei ............................................................................................................................................................... 84
Az iskolai jutalmazás és büntetés formái ...................................................................................................... 85
A tanulók fizikai állapotának mérése ............................................................................................................ 89
3
Az iskola egészségnevelési terve .................................................................................................................. 89
Az iskola környezeti nevelési elvei ............................................................................................................... 99
Digitális fejlesztés iskolánkban ................................................................................................................... 102
A pedagógiai program elfogadása és jóváhagyása ...................................................................................... 104
Mellékletek ............................................................................................................................ 105 1. sz. melléklet Az 1. évfolyamon félévkor és év végén és a második évfolyamon félévkor alkalmazott
szöveges értékelés értékelő lapjai ............................................................................................................... 105
2. sz. melléklet Az iskolában tanított tantárgyak tantervei. ......................................................................... 108
3. sz. melléklet Az iskolai fogyasztóvédelemmel összefüggő feladatok ..................................................... 109
4. sz. melléklet Az Általános iskola, integrációs programja: ...................................................................... 114
5. sz. melléklet A Sokorópátkai Általános Iskola által szervezett utazással járó programok szervezésével
kapcsolatos szabályok ................................................................................................................................. 116
6. számú melléklet Digitális Fejlesztési Terv .............................................................................................. 117
A Sokorópátkai Általános Iskola Pedagógiai Programjának jóváhagyása ................................................. 139
4
Az iskola bemutatása, hitvallásunk
Az intézmény pedagógiai programjának és az iskolában végzett nevelő-oktató munkánknak
jelmondatává Apáczai Csere János gondolatát választottuk, melyről úgy gondoljuk, hogy hűen tükrözi
tevékenységünk legfőbb célját és törekvésünket:
"Meg kell tanítanunk mindenkit a látásra, hogy jobban örüljön a hársfa kibontakozásának.
Meg kell tanítanunk az embert a világ végtelen gazdagságának csodálatára, és arra, hogy
boldogságot találjon egy-egy titok eloszlatásában, egy-egy út megépítésében. Ne a
szeretetre tanítsuk őket, hanem a teremtő, tartalmas életre, amelyben nem lesz érdemes
gyűlölködniük."
A községben működő iskola több átalakítást, átszervezést megélt. 1989 szeptemberétől önálló az
intézmény, melynek fenntartója a község önkormányzatának képviselőtestülete. 1990-ben a
sokorópátkai önkormányzat megállapodást kötött a szomszédos Veszprém megyei Gic község
önkormányzatával az iskolafenntartó-társulás létrehozására. 2007-ben a társuláshoz csatlakozott
Bakonytamási község önkormányzata is. Így jelenleg három település gyermekeinek oktatását
végezzük az intézményben.
2006-ban a fenntartó önkormányzat általános művelődési központot hozott létre a település
intézményeinek bevonásával. Az ÁMK 2012. december 31-ig működött. 2013. január 1-jétől az
Általános Iskola fenntartója és működtetője a Klebelsberg Intézményfenntartó Központon keresztül az
állam. Jelenlegi működtető és fenntartó a Győri Tankerületi Központ.
Az iskolában az előző időszakban nagyon sok fejlesztés valósult meg nagy részben pályázati
támogatásból. Ezek a fejlesztések a következők voltak:
Iskolánk 2005-ben konzorciumi keretben részt vett a HEFOP 2.1.5-ös pályázat megvalósításában,
majd ennek folytatásaként 2007-ben önállóan valósítottuk meg a HEFOP 2.1.9-es pályázatot. A
pályázat során az iskola nevelőtestülete teljes létszámban részt vett 3x 30 órás képzésen. A képzések
elsősorban az új tanulásszervezési eljárások megismerésére és megvalósítására készítettek fel
bennünket.
Az általános iskolánk 2008 óta az Ökoiskola, 2014-től Örökös Ökoiskola cím birtokosa.
2009-ben két tagintézményünk, az általános iskola és a sokorópátkai napközi otthonos óvoda együtt
valósította meg a TÁMOP3.1.4-es pályázatot. A pályázat keretében a tantestület minden tagja 4x30
órás képzésben vett részt. A TÁMOP pályázat megvalósítása során az eddig alkalmazott új
tanulásszervezési eljárások sorát bővítettük. Ennek megfelelően a tanítás során témaheteket,
projektnapokat, projektheteket szervezünk. A tanítási órák során kiemelt feladatunk a tanulók egyéni
képességeinek fejlesztése. Ezt differenciált tanulásszervezéssel, csoportmunkával, a kooperatív
eljárások alkalmazásával szeretnénk elérni. Nevelőtestületünk jól felkészült pedagógusokból áll, akik
elhívatottságuknak, gyermekközpontú szemléletüknek köszönhetően mindent megtesznek a tanulók
fejlesztése érdekében.
5
Iskolánk a TIOP1.1.1-es pályázat keretében jelentős fejlesztési lehetőséghez jut 2011 márciusában az
informatika területén. A tanév során 5 interaktív táblával és 14 számítógépes munkaállomással
gazdagodik intézményünk.
2010-ben kezdődött, és 2011. augusztus 15-én fejeződött be az iskolát és a sokorópátkai óvodát érintő
infrastruktúrafejlesztést támogató NYDOP pályázat megvalósítása, melynek segítségével jelentős
felújítás, bővítés történt az intézményekben. A pályázatból ehhez a munkához 129 296 352 Ft-ot
kaptunk. Az általános iskola épülete két új tanteremmel bővült. Felújításra került a vizesblokk és az
iskola többi tanterme. Megtörtént az épület hőszigetelése, az akadálymentesítés és az iskola udvarának
parkosítása. A pályázatból jelentős összeget fordíthattunk eszközfejlesztésre. Az eszközrendszerünket
a korszerű tanulásszervezési eljárásokat és az egyéni fejlesztést segítő eszközökkel bővítettük.
2012-ben valósítottuk meg a TÁMOP 3.1.7-es pályázatot, amely a referenciaintézményi szerepre való
felkészülést segítette. A pályázat során jelentős humánerőforrás fejlesztésre és eszközrendszer
bővítésre került sor.
2013/2014-ben valósítottuk meg a TÁMOP 3.3.8 Esélyteremtés a sokorópátkai általános iskolában
című pályázatot, melynek keretében kompetenciafejlesztést és tanórán kívüli foglalkozások sorát
biztosítottuk a tanulóknak.
2014-2015-ben TÁMOP 3.3.14 Ökoiskolák testvériskolai kapcsolata a Balaton és a Kisalföld között a
természettudatos magatartás fejlesztésére címmel készített pályázatunkat valósítottuk meg a
gyenesdiási iskolával közösen.
2013-2014-ben a TÁMOP-3.1.1 XXI. századi közoktatás (fejlesztés, koordináció) - Nevelés-oktatás
fejlesztése, komplex pilot programok - Iskolák kutató-fejlesztő tevékenysége nevelési-oktatási
programok fejlesztésében című pályázat keretében részt vettünk az OFI Ökoiskolai munkatervének
kidolgozásában.
2018-tól valósítjuk meg a Győri Tankerületi Központ koordinálásával a következő pályázatokat:
EFOP-3.2.5 „"Tűzoltó leszel s katona!..." A pályaválasztás elősegítése a Győri Tankerületi
Központ intézményeiben”
EFOP-3.2.3 "Tanulás és tanítás a digitális térben. Digitális környezet fejlesztése s Győri
Tankerületi Központ intézményeiben"
EFOP-3.3.5 „Álmodjuk újra az iskolát! Korszerű Iskolai Közösségi Programok alkalmazása a
Győri Tankerületben”
Iskolánkban a tanulók, választás alapján két idegen nyelvet, angolt, vagy németet tanulhatnak. Erre
nagyon büszkék vagyunk, hiszen nagyon kevés általános iskola tudja ezt a lehetőséget biztosítani
tanulói számára.
Intézményünkben igyekszünk mindent megtenni annak érdekében, hogy a más településről járó
tanulók beilleszkedését, utazását segítsük. Az utazás feltételeit úgy teremtettük meg, hogy az
összhangban legyen az iskolai programokkal. Az iskolabusz járat reggel Gicről, Bakonytamásiról és
Hathalomról szállítja a gyerekeket egészen az iskoláig. Tanítás után ugyancsak az iskolabusz viszi
6
haza a tanulók egy részét. A tanulószobás, a napközis, a szakkörös és a művészeti iskolába járó
gyerekek délután két menetrendszerinti autóbusszal is haza tudnak utazni. Minden alkalommal
pedagógus kíséri őket a buszmegállóig. Az iskolabusz járaton felnőtt kísérő van. Iskolai ünnepélyekre,
alkalmankénti rendezvényekre iskolabusszal biztosítjuk a gyerekek utazását.
A korábbi évek gyakorlatának megfelelően szeretnénk mindhárom település közéletébe is
bekapcsolódni. Ennek része, hogy nemzeti ünnepeken, idősek napján, anyák napján mindhárom
községben ünnepi műsort adnak tanulóink.
Intézményünk 2017 óta az Oktatási Hivatal Bázisintézménye. Jó gyakorlatunk témája az ökoiskolai
tevékenységünk.
A 2015/2016-os tanévtől iskolánk 7. osztályos tanulói részére sikeresen pályáztunk a Határtalanul
program kiírására. Célunk, hogy tanulóink megismerhessék a határainkon kívül élő magyarság
mindennapjait.
Ugyanezt a célt tartjuk szem előtt a testvériskolai kapcsolatunk fenntartása során. 2009 óta rendszeres
a találkozás az erdélyi Görgényüvegcsűr település iskolájával.
Az iskola működésének személyi és tárgyi feltételei:
Iskolánk 8 évfolyamos általános iskola, minden évfolyamon egy-egy osztállyal. Ezen kívül napközi
otthon, szakkörök, sportkör szolgálják a tanulók fejlődését. A szakkörök közül kiemelném a
következőket: informatika szakkör, kézműves szakkör, énekkar. Informatika szakkörön a gyerekek
kiváló szakmai irányítás mellett jó műszaki feltételek között dolgozhatnak. A kézműves műhelyünk
tűzzománc-égető és kerámiaégető kemencével felszerelt, kiválóan alkalmas a gyerekek
foglalkoztatására. Sportkörön elsősorban a gyermekek mozgásigényét szeretnénk kielégíteni, de
területi versenyeken is részt vesznek tanulóink. Énekkaron az ünnepélyekre és versenyekre készülnek
a gyerekek. Az intézményünkben orvosi szoba van, ahol a gyerekek vizsgálatát és kötelező
védőoltását az iskolaorvos el tudja végezni.
A nevelési tanácsadó és a tanulási képességeket vizsgáló szakértői bizottság javaslata alapján
végezzük a sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatását is. Ehhez a munkához gyógypedagógus
szakember segítségét is igénybe vesszük.
2000-től működik iskolánkban a Napsugár Művészeti Iskola zeneiskolai és néptánc tagozattal. A
művészeti iskola óráinak megtartására délután, kapcsolódó óraként kerül sor.
Nagy hangsúlyt fektetünk a felzárkóztatásra és a tehetséggondozásra. Gyermekeink több tantárgyi,
sport és művészeti versenyen szerepeltek és szerepelnek ebben a tanévben is kiváló eredménnyel.
A felzárkóztató foglalkozásoknak köszönhetően minimálisra csökkent a bukások száma
intézményünkben.
A tanulók részére háromszori étkezést biztosítunk. Részt veszünk az iskolagyümölcs és iskolatej
programban. Lehetőséget teremtettünk színházlátogatásra. Az éves tanulmányi kirándulás során az
ország szép tájaira visszük el a gyermekeket. Többször szervezünk számukra játszóházat, filmvetítést,
klubdélutánt, kerékpáros túrát, kirándulást, hogy a szabadidő hasznos eltöltésére szoktassuk őket.
7
Kiemelten kezeljük a szülőkkel, a családdal való megfelelő kapcsolat kialakítását és ápolását. Évente
két alkalommal szülői értekezletet, fogadónapot, nyílt napot és szülők fórumát tartunk. Természetes
számunkra az is, hogy a szülők bármikor megkereshetik a pedagógusokat a gyermekeikkel kapcsolatos
ügyekben.
Iskolánkban 13 pedagógus, 1 iskolai adminisztrátor és 2 takarítónő dolgozik.
A szakos ellátottság 100 %-os.
Úgy gondoljuk, hogy iskolánkban minden személyi és tárgyi feltétel adott az eredményes nevelő,
oktató munkához.
Hiszünk abban, hogy az Apáczai Csere János által megfogalmazott gondolatok alapján végzett
pedagógiai munkánk hatékonyan szolgálja tanulóink fejlődését, tevékeny, szorgalmas, becsületes
felnőtté válását.
8
Nevelési program
Az iskolában folyó nevelő oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai,
feladatai, eszközei, eljárásai
A nevelés oktatás alapelvei: A nevelési oktatási alapelvek olyan általános, lényeges, normatív jellegű irányelvek, amelyek
a nevelés oktatás minden területére és formájára érvényes törvényszerűségekre és a nevelés
oktatás tapasztalataira alapozva biztosítják az iskolai munka eredményességét.
Az alapelvek tartós értékkifejezései az iskolának. Mindennapi munkánk során a következő
pedagógiai alapelveket szeretnénk érvényesíteni:
o A komplexitás elve: Az iskolai munka során törekszünk a biológiai, a fiziológiai, a
pszichológiai és a társadalmi törvényszerűségek összehangolására.
o Egyenrangúság elve: Véleményünk szerint a gyermek és a pedagógus egyenrangú
félként vesz részt a nevelő oktató munkában. Együttműködésünk eredménye a
harmonikus tanulói személyiség kialakulása.
o A pedagógus szerepének elve: Az egyenrangúság elvével összhangban úgy
gondoljuk, hogy a pedagógusnak vezető szerepe van megfelelő pedagógiai légkör
kialakításában, a tanulók aktivitásának kibontakoztatásában, a tevékenységek
megszervezésében, a tanulói személyiség fejlődésnek támogatásában. A nevelő
személyes példája meghatározó.
o Életkori és egyéni sajátosságok figyelembevételének elve: Kiemelt feladtunk az
egyéni képességek megismerése a tanulói személyiség fejlesztése során. Fontos a
tehetséggondozás és a felzárkóztatás egyensúlyának megteremtése.
o A különböző közösségekhez tartozás elve: Iskolánk tanulói egy szűkebb (család,
osztály, iskola, baráti társaság) és egy tágabb (falu, társadalom) közösség tagjai. Az
iskolai közösség biztosít lehetőséget a tanulók önállóságának, öntevékenységének,
önkormányzó képességének a kibontakoztatáshoz. Fontos feladata az iskolának a
hazaszeretet, az egészséges nemzettudat fejlesztése, a szűkebb közösséghez való
tartozás érzésének alakítása.
o A tapasztalatszerzés elve: Az intézményünk kiemelt feladatának tekinti az önálló
tapasztalatszerzés, az önálló tanulás, az önművelés képességének kialakítását.
o A külső hatások elve: Az iskolának segítenie kell a tanulókat abban, hogy az őket
érő külső hatások között prioritást tudjanak teremteni. Tudják megkülönböztetni a
pozitív és a negatív hatásokat. Ezen alapelv érvényesítésénél különösen fontosnak
tartjuk a családokkal való együttműködést.
o A bizalom elve: A pedagógusok napi munkájuk során törekedjenek a gyermekek
személyiségének alapos megismerésre. Neveljük a gyermekeket az egymás iránti
bizalomra, tiszteletre. Világítsunk rá a tartalmas emberi kapcsolatok fontosságára. A
pedagógusnak kötelessége, hogy a tudomására jutó, a tanulókkal és az intézménnyel
kapcsolatos információkat megőrizze, illetve bizalmasan kezelje.
o Következetesség elve: Az iskola fontos feladata, hogy igényes, határozott
követelményeket támasszon a tanulókkal szemben, ezek betartásában pedig
következetesen járjon el.
o Motiváció elve: Az eredményes tanulás és a képességek kibontakoztatásának
érdekében kiemelt feladatunk a tanulók érdeklődésnek felkeltése.
9
o Koncentráció elve: Az egyes tantárgyak, és műveltségi területek tanítása során fel
kell használni, és alkalmazni kell a korábban megtanult ismereteket.
o Szemléletesség elve: A tanítás során olyan módszereket kell alkalmazni, melyek a
befogadást, a megértést elősegítik, megkönnyítik.
o Aktivizálás elve: A tanulási-tanítási folyamatban építeni kell a tanulók aktív
tevékenységére, közreműködésére.
o Visszajelzés elve: A napi munka során folyamatos visszajelzést kell kapni a tanulói
teljesítményekről, ezek változásairól. A javítás lehetőségére a pedagógusnak nagy
gondot kell fordítania.
o Gyakorlatközpontúság és alkalmazható tudás
A nevelő-oktató munkában prioritást kap az a szemlélet, hogy a tanulók a tanulási
folyamat során minél önállóbban és a lehetőségek szerint a valós környezetben
szerezzék meg a mindennapi életben, a közvetlen természeti és társadalmi
környezetben megismerhető tudáselemeket. A hasznosítható, folyton változó
társadalmi környezet igényeinek megfelelő ismereteket kell a műveltségi területnek
közvetítenie, az azzal kapcsolatos tudást kell átadnia.
o A tudás- és a képességfejlesztés helyes aránya
Képességet fejleszteni ismeretek nélkül nem lehet, ezért a nevelő-oktató munkában
mindkettőnek megfelelő teret kell biztosítani. A képességfejlesztésre kiemelt
figyelmet kell fordítani. Arra törekszünk, hogy a képességfejlesztési módszereket a
hozzájuk kapcsolódó tartalmi lehetőségekkel együtt alkalmazzuk. A nevelő-oktató
munka során az értelmi képességek fejlesztése mellett kiemelt fontosságúként
kezeljük a tanulói személyiség egészének fejlődését szolgáló tevékenységterületeket:
a szociális és társadalmi kompetenciák fejlesztését, a társadalmi érzékenység, a
nyitott, befogadó és empatikus személyiség kialakítását, a társas aktivitást.
o Egyéni bánásmód elve
Az egyéni bánásmód elvében egyrészt az jut kifejezésre, hogy mindenki fontos és a
maga egyediségében fejleszthető, másrészt, hogy mindenkinek biztosítani kell az
egyenlő esélyt a tanulásban, az ismeretek elsajátításában, képességeik
kibontakoztatásában.
o Tevékenységközpontúság
Minden képesség a neki megfelelő tevékenységgel alakul ki és fejleszthető. Ezért a
tevékenység központi jelentőségű a képességek fejlesztésében. A tanítás során - az
életkori sajátosságoknak megfelelő szinten - élményszerű helyzetek teremtésével a
tanulók tapasztalatokat szereznek, maguk fedezik fel a környezeti elemek közötti
kapcsolatokat és összefüggéseket, azokból következtetéseket vonnak le, korábbi
tapasztalataikat, ismereteiket és készségeiket alkalmazzák. Lehetőséget teremtünk
arra, hogy a tanulók megfogalmazzák egyéni és csoportosan kialakított
véleményeiket, azokat meg tudják vitatni, érvekkel alátámasztani és meg tudják
védeni.
o Differenciált fejlesztés és esélyegyenlőség
A foglalkozások megszervezésének alapját az egyéni tempó, képességek, problémák
képezzék. A differenciálás szempontja lehet a tanulók képességeinek fejlettsége, a
fejődés tempója vagy a szükséges tanári támogatás mértéke. A tanulási folyamat
hatékonysága nem a tanulócsoport összteljesítményén, hanem az egyes tanulók
fejlődésének ütemén mérhető. Olyan differenciált tanulásszervezési módszereket
10
alkalmazunk, amelyek lehetővé teszik a tanulók személyes szükségleteinek,
tudásának, képességeinek, érdeklődésének és érdekeltségének megfelelő fejlesztést.
Alkalmazzuk a heterogén összetételű csoportok együttes kezelésének módszereit.
Ugyanakkor igyekszünk elérni, hogy a tanulókban kialakuljon az igény arra, hogy -
egyéni képességeiket lehetőségeik figyelembevételével fejlesszék, - egész életük
során képezzék magukat, bővítsék ismereteiket.
o Valóságos tanulási környezet
Az ismeretszerzés a hagyományosnál nagyobb mértékben épül a valóságra, annak
közvetlen és közvetett megtapasztalására, megfigyelésére és vizsgálatára. A tanulás
hozzásegíti a tanulókat ahhoz, hogy kedvező kapcsolatuk alakuljon ki a
környezetükkel. A tartalmakat és a megközelítéseket úgy választjuk meg, hogy a
tanulási helyzeteket az iskolán kívüli munkán is megtapasztalják
o Gyermekközpontúság
Az iskola elsősorban a gyerekért van. Az iskola a gyermekeket nem csupán, mint
jövendő felnőtteket kezeli, hanem mint jelenlegi gyermekeket, akiknek sajátos belső
és külső igényeik és ennek megfelelő érdekeik, jogaik vannak, amelyeknek az iskolai
élet valamennyi területén meg kell nyilvánulni. A gyermekközpontúságból
következik, hogy az oktató-nevelő munka középpontjában a személyiségfejlesztés, az
egyéni képességek minél teljesebb kibontakoztatása áll.
o Demokratizmus
Az iskolai élet valamennyi területén arra kell törekedni, hogy a pedagógusok, a
tanulók, a szülők közösségei, az iskola társadalmi környezetének demokratikus jogai
az iskola fejlesztésének eredményeképpen érvényesüljenek. A demokratizmus
megköveteli a pedagógus és tanuló közötti bensőséges, érzelem-gazdag, a szülő és
pedagógus között pedig a felelős nevelőtársak egyen-rangú, partneri viszonyának
kialakítását.
o Nyitottság
Az iskola nyitott a helyi társadalom iránt. Tudomásul veszi, hogy a tanulók
ismereteiket, tapasztalataikat az iskolán kívül is szerzik, ezekre épít, és ezeket
felhasználja a képességfejlesztésben. Az iskola nyitottságában jut kifejezésre az
iskola élet-közelisége, hogy a gyermekeket védve, de nem a valóságtól elszakítva
neveli. Továbbá, hogy az iskola részt és szerepet vállal a helyi közösség életében.
Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka céljait az általános emberi és a nemzeti
értékek tanulókkal történő megismertetése, elfogadtatása és átadása határozza meg.
o Célunk a tudásalapú társadalomban a személyes önmegvalósításhoz, az aktív
állampolgári részvételhez, a társadalmi kohézióhoz és a foglalkoztathatósághoz
szükséges kulcskompetenciák fejlesztése.
o Célunk, hogy az általános iskolai tanulmányok végére a tanulók kulcskopetenciái
olyan szintre fejlődjenek, amelyek megalapozzák a továbbtanulást.
Az előzőekben felsorolt nevelési alapelveknek és céloknak érvényesülniük kell az
iskolában folyó nevelő-oktató munka során.
11
A nevelő-oktató munka átfogó céljai és feladata o A nevelő oktató munka átfogó célja, hogy a szülői házzal együttműködve
megalapozza és fejlessze azokat az értelmi, érzelmi és akarati tulajdonságokat,
amelyek az egyéni, családi, közösségi élethez, a tudásalapú és az információs
társadalomban való felelős helytálláshoz szükségesek.
o A tudásalapú társadalomban a személyes önmegvalósításhoz, az aktív állampolgári
részvételhez, a társadalmi kohézióhoz és a foglalkoztathatósághoz szükséges
kulcskompetenciák fejlesztése. Különösen fontos feladat az anyanyelvi, a
matematikai-logikai, az idegen nyelvi, a szociális, életviteli és környezeti
kompetenciák fejlesztése.
o A tanulók adottságainak, képességeinek kibontakoztatásával és fejlesztésével,
szociális és családi eredetű hátrányok mérséklésével, korszerű, a helyi és társadalmi
igényeknek megfelelő, továbbépíthető általános műveltség alapjainak elsajátításával
feladata továbbá, hogy kiművelje a tanulókban azokat a képességeket, készségeket,
attitűdöket, melyek lehetővé teszik, hogy:
o megismerjék, megértsék önmagukat, társaikat,
o megfigyeljék és megértsék a természet és a társadalom jelenségeit,
o értékeljék és megbecsüljék az egyetemes és a magyar kultúra értékeit,
o fejlesszék fizikai teljesítőképességüket,
o minél többféle módon és eszközzel fejezzék ki gondolataikat, érzéseiket,
véleményüket, vágyaikat, fejlesszék a tanulásra való képességüket, akaraterejüket,
o képesek legyenek a szép befogadására, megóvására és megteremtésére.
o A hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók képesség-
kibontakoztató felkészítése, hogy a tanulási kudarcból, a szociális hátrányból eredő
lemaradásuk csökkentjen, továbbá a tanulók egyéni képességének, tehetségének
kibontakoztatása, tanulási, továbbtanulási esélyének növelése.
o Azoknak a készségeknek, képességeknek és attitűdöknek a rendszerszerű fejlesztése,
amelyek az egyén belső, személyes harmóniájának és a társadalmi beilleszkedés
alapját képezik. Ennek érdekében át kell alakítani az iskola tanulási környezetét, azaz
azoknak a tényezőknek az együttesét, amelyek befolyásolják a tanulók nevelését-
oktatását. Így különösen a tanulók és a pedagógusok kapcsolatát, a tanulók kapcsolatát
egymással, a gyerekek és az őket tanító pedagógusok tudásrendszereit, továbbá a
tanulás fizikai környezetét.
o A tanulók a nyolcadik évfolyam végére legyenek képesek kitartóan tanulni, saját
tanulásukat megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az
információval való hatékony gazdálkodást is
o A tanulás iránti érdeklődés felkeltése, fenntartása, pozitív tanulási attitűd kialakítása.
A nevelő-oktató munka céljai és feladatai az 1-4. évfolyamokon
o Az életkori szakasznak megfelelő tanulási, tevékenységszervezési és módszertani
eljárások alkalmazásával zökkenőmentesen vezesse át a gyerekeket az óvodai
tevékenységből az iskola világába, a tanulástevékenységeibe
o A kisgyermekek természetes érdeklődésének és nyitottságának megőrzése, orientálása
és továbbfejlesztése.
o A személyes képességekbe vetett hit és önbizalom megteremtése.
12
o A kisgyermekek fokozott játék- és mozgásigényének kielégítése.
o A mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztése.
o A társakkal végzett közös tevékenységek élményének és örömének megerősítése.
o A társas kapcsolatok kialakításához és gazdagításához szükséges beállítódások és
képességek kialakítása és gyakoroltatása.
o A tanulás, az elsajátítás élményének és örömének megismertetése.
o A tanulók ösztönzése saját környezetük megismerésére és megértésére.
o Az egészséges élet értékének felismertetése és tudatosítása a tanulókban.
o A tanuláshoz, a közös játékokban és feladatokban való részvételhez szükséges
koncentrációs képességek és akarati tulajdonságok tudatosítása és fejlesztése.
o Egyszerű minták és sokoldalú lehetőségek adása az önkifejezéshez, az
ismeretszerzéshez, a kísérletezéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz.
o A személyes képességekbe vetett hit és önbizalom megóvása és megerősítése.
o Az önismeret fejlesztése az önmagára vonatkozó ismeretek és tapasztalatok
gyarapításával és megbeszélésével.
o A mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztése.
o A mozgás, a rendszeres testedzés, a sportjátékok iránti kedv felkeltése és megerősítése.
o A társas kapcsolatok kialakításához és gazdagításához szükséges beállítódások és
képességek gyakoroltatása.
o A megismerés, a megértés, a tanulás iránti érdeklődés és nyitottság megőrzése és
továbbfejlesztése.
o A tanulók érdeklődésének felkeltése tágabb környezetük megismerése és megértése
iránt.
o Az önálló tanuláshoz szükséges motívumok kialakítása és megerősítése.
o Az idegen nyelvek tanulása iránti igény felkeltése.
o A szóbeli és az írásbeli nyelvhasználathoz szükséges alapkészségek fejlesztése,
gyakoroltatása.
o A narratív, a lényegkiemelő és a szabálykövető képességek kialakítása és folyamatos
fejlesztése.
o A mindennapi életvitellel összefüggő gyakorlatias ismeretek nyújtása.
o Elemi ismeretek közvetítése a természetről, a társadalomról, a művészetekről, az
emberiség és a haza történelméről.
o Az egészséges életmód mindennapi feltételeinek és összetevőinek megismertetése.
o A tanuláshoz, a közös játékokban és feladatokban való részvételhez szükséges
koncentrációs képességek és akarati tulajdonságok fejlesztése.
o Egyszerű minták és sokoldalú lehetőségek adása az önkifejezéshez, az
ismeretszerzéshez, a kísérletezéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz.
A nevelő-oktató munka céljai és feladatai az 5-8. évfolyamokon
o Az önértékelés képességének kialakítása és fejlesztése.
o A rendszeres testmozgás és a sport iránti igény megerősítése és kielégítése.
o A tanulókban meglévő szolidaritásérzés, együttműködő- és segítőkészség értékének
tudatosítása és fejlesztése.
13
o Az egészséges életmóddal összefüggő pozitív beállítódások, magatartásoknak és
szokások megerősítése.
o A környezettel való harmonikus és konstruktív kapcsolathoz szükséges ismeretek,
képességek és készségek kialakítása és fejlesztése.
o A megbízhatóság, becsületesség, szavahihetőség értékének tudatosítása.
o Az értelmes tanulás feltételének megteremtése az érzékelés útján szerzett tapasztalatok
gyűjtésével, rendszerezésével és sokoldalú értelmezésével.
o A képi reprezentációk szerepének tudatosítása a tanulásban és a mindennapi életben.
o Aktív tevékenységre lehetőséget adó feladatok adása a tanulóknak: kísérletek,
megfigyelések, projektek stb.
o A kritikai és kreatív olvasás képességének fejlesztése.
o Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak az elsajátíttatása, gyakoroltatása.
o A problémamegoldó gondolkodás és a döntésképesség megalapozása.
o A kreativitás fejlesztése.
o Az önálló tanulás és az önműveléshez szükséges ismeretek és képességek
megalapozása.
o A tudományos ismeretek megértéséhez és elsajátításához szükséges szemléleti keretek
és alapfogalmak megismertetése.
o Az idegen nyelvtudás mindennapi életben történő felhasználási lehetőségeinek
megismertetése.
o A közösségek demokratikus működésének megértését elősegítő alapelvek
megismertetése.
o Az európai és a nemzeti azonosságtudat erősítése, ápolása.
o Más népek és kultúrák megismerése iránti igény és beállítódás kialakítása.
o A tanuláshoz, a feladatokban való részvételhez szükséges koncentrációs képességek és
akarati tulajdonságok fejlesztése.
o Az egyéni adottságok, képességek megismerésén alapuló önismeret fejlesztése.
o A szociális képességek fejlesztése, az érzelmi intelligencia mélyítése és gazdagítása.
o Az emberi cselekedetek és konfliktusok értelmezése okaik, következményeik és az
emberi értékekkel való összevetésük szempontjából.
o Az egyéni és a közérdek, a többség és a kisebbség fogalmának tisztázása a környezeti,
társadalmi és kulturális konfliktusok megbeszélése kapcsán.
o A megismerési képességek fejlesztése, különös tekintettel a megfigyelési, kódolási,
értelmezési, indoklási, bizonyítási képességekre.
o A képi reprezentációk értelmezéséhez és tanulásban való felhasználásukhoz szükséges
vizuális képességek fejlesztése.
o A kulcsfogalmak tartalmának folyamatos gazdagítása és mélyítése.
o A problémaszituációkban is könnyen alkalmazható és működőképes fogalomrendszer
kiépítése.
o A véleményformálás és a vélemények, érvek kifejtéséhez, értelmezéséhez,
megvédéséhez szükséges képességek kialakítása.
o Az elvont fogalmi és elemző gondolkodás megalapozása.
o A kritikai gondolkodás megalapozása és fejlesztése.
14
o A komplex és különböző forrásokból származó információk kezeléséhez szükséges
képességek kialakítása és fejlesztése.
o Az önálló, felnőtt élettel kapcsolatos helyes döntések megalapozása.
o A tanulók felkészítése a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatokra.
o Az általános műveltség megalapozásához szükséges ismeretek átadása. Az egyetemes
emberi kultúra legjellemzőbb, legnagyobb hatású eredményeinek megismerése.
o A szűkebb és tágabb környezet természeti értékeinek, történelmi, kulturális és vallási
emlékeinek, hagyományainak feltárására, megóvására történő ösztönzés és nevelés.
o A tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakítása.
o Az emberiség előtt álló globális problémák megismerése.
o Az idegen nyelvű kommunikáció fejlesztése.
o Más népek hagyományainak, kultúrájának, szokásainak, életmódjának megismerése.
o Az önálló és kritikus attitűd kialakításának megkezdése a médiákkal kapcsolatban.
o Az információs technológia adta lehetőségek felhasználása a tanítás-tanulás
folyamatában.
o A lakóhely tanulási terepként történő felhasználása az ismeretek alkalmazásának
gyakorlásához.
o Életszerű, valóságos problémák és feladathelyzetek teremtése az önkifejezéshez, az
ismeretszerzéshez, a kísérletezéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz.
A nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai A nevelő-oktató munka céljai és feladatai élményszerű és változatos tanulói, tanári
tevékenységgel, a differenciált, egyéni tanulási utakat középpontba helyező tanórai és tanórán
kívüli munkával, sokszínű, pedagógiai módszerekkel és szervezési munkaformákkal
valósítható meg. A nevelő-oktató munka céljait és feladatait megvalósító, az iskolában
alkalmazott tevékenységek és azok fajtái, megvalósítási módozatok a következők:
Kulcskompetenciák a Nat alapján:
o Anyanyelvi kommunikáció
o Idegen nyelvi kommunikáció
o Matematika kompetencia
o Természettudományos és technikai kompetencia
o Digitális kompetencia
o Szociális és állampolgári
o Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia
o Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség
o A hatékony, önálló tanulás
Anyanyelvi kommunikáció fejlesztése
Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és
vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt (hallott és olvasott szöveg
értése, szövegalkotás), valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot a társadalmi és kulturális
tevékenységek során, az oktatásban és képzésben, a munkában, a családi életben és a
szabadidős tevékenységekben.
Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök
Az anyanyelvi kommunikáció az anyanyelv elsajátításának eredménye, amely természeténél
fogva kapcsolódik az egyén kognitív képességének fejlődéséhez. Az anyanyelvi
15
kommunikáció feltétele a megfelelő szókincs, valamint a nyelvtan és az egyes nyelvi
funkciók ismerete.
Fejlesztési feladatok
o Verbális kommunikáció fejlesztése
o Beszédtechnikai készség fejlesztése
o Írásképesség kialakítása és fejlesztése
o Az olvasási képesség kialakítása és fejlesztése
o Formalizált kommunikáció fejlesztése:
o Az anyanyelvhez való pozitív attitűd kialakítása,
Idegen nyelvi kommunikáció fejlesztése
Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető:
fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése
szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), a társadalmi és kulturális
tevékenységek megfelelő keretein belül - oktatás és képzés, munka, családi élet és szabadidős
tevékenységek -, az egyén szükségleteinek megfelelően.
Fejlesztési feladatok
o A kulturális különbségek iránti fogékonyság, a sztereotípiák elutasítása.
o Érdeklődés és kíváncsiság felkeltése és fenntartása a nyelvek iránt
Matematikai kompetencia fejlesztése
A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának
képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is. A
kompetenciában és annak alakulásában a folyamatok és a tevékenységek éppúgy fontosak,
mint az ismeretek.
Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök
A matematikai kompetencia birtokában az egyén rendelkezik azzal a képességgel, hogy
alkalmazni tudja az alapvető matematikai elveket és folyamatokat az ismeretszerzésben és a
problémák megoldásában, a mindennapokban, otthon és a munkahelyen.
Fejlesztési feladatok
o A rendszerező és kombinatív képesség, valamint a deduktív és induktív
gondolkodás fejlesztendő komponenseinek fejlesztése
o A matematikai kompetencia alapelemeinek alkalmazása az összeadás és
kivonás, a szorzás és az osztás, a százalékok és törtek, mértékegységek a
mindennapi életben felmerülő problémák megközelítése és megoldása során.
o Matematikai gondolkodás és érvelés, a matematikai gondolkodásmód
elsajátítása: absztrakció és általánosítás, ha a kérdés megköveteli, matematikai
modellezés, azaz (modellek elemzése és készítése) meglévő modellek
használata és alkalmazása a feltett kérdés megválaszolásához.
Természettudományos és technikai kompetencia:
A természettudományos és technikai kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy
ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és előrejelzéseket
tegyünk a természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló
kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban magyarázatokat adjunk,
előrejelzéseket tegyünk, s irányítsuk cselekvéseinket.
Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök
16
A természettudományok esetében elengedhetetlen a természeti világ alapelveinek, az
alapvető tudományos fogalmaknak, módszereknek, a technológiai folyamatoknak, valamint
a mindezek emberi alkalmazása során kifejtett tevékenységek természetre gyakorolt
hatásának az ismerete.
Fejlesztési feladatok
o Természettudományi és technikai problémák felismeréséhez szükséges
ismeretek
o Jelenségek természettudományi magyarázata
o Természettudományi bizonyítékok alkalmazása
o A természettudományok iránti érdeklődés felkeltése és fenntartása
o A természettudományi kutatás támogatása
o A természeti erőforrások és a környezet iránt érzett felelősség
Digitális kompetencia fejlesztése
A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak magabiztos és
kritikus használatát a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén.
Fejlesztési feladatok
o A legfontosabb számítógépes alkalmazások megismertetése és felhasználása a
tanításban és a tanulásban.
o Az elektronikus információk, adatok és fogalmak kereséséhez, gyűjtéséhez és
feldolgozásához szükséges készségek kialakítása.
o Pozitív viszonyulás kialakítása az internet-használathoz és fogékonyság a
világháló biztonságos és felelős használata iránt, beleértve a személyes szféra és
a kulturális különbségek tiszteletben tartását is.
Szociális kompetencia fejlesztése
A személyes, értékorientációs, interperszonális, interkulturális, szociális és állampolgári
kompetenciák a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei, a közjó iránti
elkötelezettség és tevékenység, felöleli a magatartás minden olyan formáját, amely révén az
egyén hatékony és építő módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben, az egyre
sokszínűbb társadalomban, továbbá ha szükséges, konfliktusokat is meg tud oldani.
Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök
A személyes és szociális jólét megköveteli, hogy az egyén rendelkezzék saját fizikai és
mentális egészségére vonatkozó ismeretekkel, megértse az egészséges életvitelnek ebben
játszott meghatározó szerepét.
Fejlesztési feladatok
o Szociális kommunikáció fejlesztése
o Szociális érdekérvényesítés fejlesztése
o A szociális értékrend megismerésének, a pozitív értékrend elfogadásának és az e
szerinti magatartás elsajátításának, a szociális és kooperatív képességek
kiépülésének, kreativitásuk növekedésének elősegítése.
o Tájékozódás az európai társadalmak multikulturális és társadalmi-gazdasági
dimenzióiban, valamint a nemzeti kulturális identitás és az európai identitás
kapcsolatának megértetése. Az állampolgárság fogalmának, az állampolgári
jogoknak, ezen belül a gyermekek jogainak megismertetése.
Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia fejlesztése
A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia segíti az egyént a mindennapi
17
életben - a munkahelyén is - abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes
legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására.
Fejlesztési feladatok
o A tervezés, szervezés, elemzés, kommunikáció, cselekvés, eredményekről való
beszámolás, értékelés és dokumentáció készségeinek kialakítása.
o Az együttműködésre épülő, rugalmas csapatmunkához szükséges készségek
kialakítása.
o Az újításra való beállítódás és a kockázatvállalás fejlesztése.
Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség fejlesztése
Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség magában foglalja az esztétikai
megismerés, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának
elismerését mind a tradicionális művészetek nyelvein, illetve a média segítségével, ideértve
különösen az irodalmat, a zenét, a táncot, a drámát, a bábjátékot, a vizuális művészeteket, a
tárgyak, épületek, terek kultúráját, a modern művészeti kifejezőeszközöket, a fotót s a
mozgóképet.
Fejlesztési feladatok
o A kultúrák közötti kommunikáció iránti pozitív attitűd kialakítása.
o A nemzeti és európai kulturális örökség és ezek világban elfoglalt helyének az
megismertetése.
o A közízlés alakulásának és az esztétikai tényezők mindennapi életben betöltött
fontosságának a felismertetése.
o A tanítási órákon kívüli, alkotásra alkalmas keretek felhasználása a tanulók
alkotásvágyának kielégítésére, a más néző-pont megismerésére, a nyitottság, az
érdeklődés és az esztétikai érzék fejlesztésére.
A hatékony, önálló tanulás fejlesztése
A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását
megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való
hatékony gazdálkodást is. Felismeri szükségleteit és lehetőségeit, ismeri a tanulás folyamatát.
Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök
A munka- vagy karriercélok teljesítését szolgáló tanuláshoz az egyénnek megfelelő
ismeretekkel kell rendelkeznie a szükséges kompetenciákról, tudástartalmakról,
képességekről és szakképesítésekről.
Fejlesztési feladatok
o Tanulási motiváció fejlesztése
o Tanulási stratégiák fejlesztése (hatékony tanulási technikák megtanítása)
o Egyéni fejlesztés az adottságok ismeretében: tanulási nehézségek hatékony kezelése
18
Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok:
„ A személyiség a külső hatásokra kialakult belső feltételeknek és öröklött diszpozícióknak
(adottságok, lehetőségek) az egyénen belül kialakult olyan egyedi, egyszeri,
megismételhetetlen integrációja, amely meghatározza a viszonyulást, alkalmazkodást a
környezethez.” (Keményné Dr Pálffy Katalin)
Feladatunk a gyermeki személyiség sokoldalú fejlesztése, harmonikus személyiség
kialakítása. Ennek érdekében a következő területek fejlesztése iskolánk kiemelt feladata:
A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a hosszabb tanítási-
tanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra.
Az iskola nevelői a tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten
fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a
differenciálást.
o A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat,
amelyek a gyermekeket tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás
végéig fenn is tartsuk.
o A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe
helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók
tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását biztosítják.
o Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás,
vagyis az, hogy a pedagógusok nevelő-oktató munkája a lehetőségekhez mérten
a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez,
képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. A nevelők
az egyes szaktárgyak tanítási óráin előnyben részesítik az egyéni képességekhez
igazodó munkaformákat, így - elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél - a
tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak.
Az egységes alapokra épülő differenciálás
Intézményünk pedagógiai tevékenysége teret enged a színes, sokoldalú iskolai életnek,
a tanulásnak, a játéknak, a munkának; fejleszti a tanulók önismeretét, együttműködési
képességét, akaratát; hozzájárul életmódjuk, motívumaik, szokásaik, értékekkel való
azonosulásuk fokozatos kialakításához, megalapozásához.
A kulcskompetenciák hatékony fejlesztésének egyik feltétele a fejlesztési céloknak
megfelelő tanítási folyamat, tanulási tevékenység.
A tanítás nem más, mint a tanulók tanulásának szervezése: tervezése, irányítása,
szabályozása és értékelése.
19
A differenciált tanulásszervezés terén különösen a következő szempontokra kell
figyelemmel lenni:
o Olyan szervezési megoldásokat kell előnyben részesíteni, amelyek előmozdítják
a tanulás belső motivációinak, önszabályozó mechanizmusainak kialakítását,
fejlesztését.
o A tanulásszervezés meghatározó szempontja a tanulók aktivitásának
kibontakoztatása.
o Az oktatási folyamat megszervezése segítse elő a tanulók előzetes ismereteinek,
tudásának, nézeteinek feltárását, adjon lehetőséget esetleges tévedéseinek
korrigálására és tudásának átrendeződésére.
o Az oktatási folyamat alkalmazza az együttműködő (kooperatív) tanulás
technikáit, formáit.
o Az iskolai tanítás-tanulás különböző szervezeti formáiban (az
osztálymunkában, a csoportmunkában, a tanulók páros és egyéni oktatásában) a
tanulók tevékenységét, önállóságát, kezdeményezését, problémamegoldását,
alkotóképességét kell előtérbe állítani.
o A tanulásszervezés egyik fő elve és teendője a tanulókhoz alkalmazkodó
differenciálás a feladatok kijelölésében, azok megoldásában, a szükséges tanári
segítésben, az ellenőrzésben, az értékelésben.
o A feladathoz illeszkedő tanulásszervezési technikák, alkalmazása
nélkülözhetetlen a hátrányos helyzetű tanulók egyéni képességeinek fejlesztése
érdekében.
Az értelem fejlesztése: Az értelem kiművelése az iskola fontos feladata. Középpontjában az
információfeldolgozás áll. Két alapfeladatot kell kiemelnünk, a tanulási képesség és az értelmi
képesség fejlesztését. A tanulási képesség fejlesztése során törekednünk kell a megismerési
vágy felkeltésére, az érdeklődés, a természetes kíváncsiság ébrentartására. Ezzel szorosan
összefügg a felfedezés örömének megismertetése. Ennek érdekében fejleszteni kell a tanulók
problémamegoldó képességét, a játékszeretetet. Ki kell alakítani a felfedezés örömét, a
szélsőségektől mentes optimális teljesítményvágyat. Rá kell ébreszteni a tanulókat a tanulás, a
megszerzett tudás értékére.
Az értelmi képességek fejlesztése: A megismerés folyamata az információszerzéssel indul.
Az 1-4. osztályban kiemelt szerepe van a megismerési folyamatban a megfigyelésnek, majd
erre építjük az értelmezést, az indoklást, a bizonyítást és az értékelést. A kognitív
kommunikáció alapvető feladata a kivitelező tevékenység, a megismerés, a gondolkodás
szolgálata. Kiemelt feladat az értő olvasás, szövegfeldolgozás és a fogalmazási képesség
fejlesztése. A gondolkodás bonyolult képességrendszer. Fontos feladata az iskolának a
viszonyítás, az általánosítás, az osztályozás, a problémamegoldó képesség fejlesztése. Meg
kell ismertetni a tanulókkal az alapvető tanulási módokat, azokat rendszeresen, változatosan
alkalmazni kell a tanulás folyamatában. A személyiség fejlődésének alapvető jellemzője az
egyéni értékrend. Legfontosabb feladat a pozitív egyéni értékrend kialakítása. A tanulókat
képessé kell tenni új kapcsolatok kiépítésére, kapcsolatrendszerük gazdagítására. Ki kell
alakítani a tanulókban az érdekérvényesítés képességét. Erre nagyon jó lehetőséget biztosít a
diákönkormányzat rendszere.
20
A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok
A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban egyrészt a
nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett
módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül. A tanulók közösségben, illetve
közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelő-oktató
munkájának alapvető feladata.
A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink:
A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása.
Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez
kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tervszerű, tudatos
nevelői fejlesztése.
A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében.
A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó
közösségi magatartáshoz, a kisgyermek heteronóm- a felnőttek elvárásainak megfelelni akaró
– személyiségének lassú átalakulásától az autonóm-önmagát értékelni, irányítani képes
személyiséggé válásig.
Az önkormányzás képességének kialakítása.
A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői
segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon
tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják.
A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése. A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a közösségek
tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség
által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által
szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a
közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat
gyűjthetnek. A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása.
A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai
keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása.
A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban
egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg,
másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül.
A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása
iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata.
A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink:
o A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása.
Feladata: Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli
tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének
tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése.
o A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében.
21
Feladata: A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az
életkorral változó közösségi magatartáshoz: a kisgyermek heteronóm – a felnőttek
elvárásainak megfelelni akaró – személyiségének lassú átalakulásától az autonóm –
önmagát értékelni és irányítani képes – személyiséggé válásig.
o Az önkormányzás képességének kialakítása.
Feladata: A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben,
hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért
összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják.
o A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése.
Feladata: A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a
közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a
tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók
a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt
vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési
formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek.
o A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása.
Feladata: A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi,
viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának
kialakítása, ápolása.
22
A személyiségfejlesztés és a közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását
szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formák
1. Az iskolában a nevelési és oktatási célok megvalósítását az alábbi egyéb (tanítási
órán kívüli) tevékenységek segítik:
a) Hagyományőrző tevékenységek
o Minden tanév folyamán iskolai ünnepséget, megemlékezést tartunk a következő
alkalmakkor: 1956. október 23-a, 1848. március 15-e évfordulóján, karácsonykor,
a gyermeknapon, illetve a 8. osztályosok ballagásakor.
o Minden tanév folyamán az iskolában megemlékezést tartunk október 6-án, a
magyar kultúra napján, a költészet napján, és a Föld napján.
o Minden év március 15-ét megelőző tanítási napon tartjuk a Kutassy-nap
rendezvényeit. A program keretében térségi és iskolai szintű versenyeket tartunk.
b) Diákönkormányzat. A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a
tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában
diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat munkáját az 1-8.
osztályokban megválasztott küldöttekből álló diák-önkormányzati vezetőség irányítja.
A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott pedagógus
segíti.
c) Diákétkeztetés. A tanulók számára – igény esetén – napi háromszori étkezést (tízórai,
ebéd, uzsonna) vagy ebédet (menzát) biztosít az intézmény. Az étkezési térítési díjakat
az önkormányzat által meghatározott módon kell befizetni.
d) Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások. Az egyéni képességek minél jobb
kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék
felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó
és felzárkóztató foglalkozások segítik.
o Az 1-4. évfolyamon az egyes tantárgyakból gyenge teljesítményt nyújtó tanulók
képességeinek fejlesztésére heti két felzárkóztató órát szervezünk.
o A 8. évfolyamon a továbbtanulás, a középiskolai felvétel elősegítésére a gyenge
eredményt elérő tanulók részére felzárkóztató, a jó eredményt elérő tanulók részére
képesség fejlesztő órákat tartunk heti egy órában magyar nyelv és matematika
tantárgyakból.
o További tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások indításáról – a felmerülő
igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az
iskola nevelőtestülete dönt.
o A felzárkóztató foglalkozások sajátos formái az egyéni foglalkozások. Az egyéni
foglalkozásokon a köznevelési törvény előírása alapján heti két órában elsősorban
azok a tanulók vesznek részt,
- akiknek az első-negyedik évfolyamon az eredményes felkészülése ezt
szükségessé teszi,
- akik második vagy további alkalommal ismétlik ugyanazt az évfolyamot.
e) Képesség-kibontakoztató felkészítés és integrációs felkészítés. Az iskola – amennyiben a feltételek adottak a nevelési-oktatási intézmények
működéséről szóló miniszteri rendeletben szereplő előírásoknak – a halmozottan
23
hátrányos helyzetű tanulók szociális helyzetéből és fejlettségéből eredő hátrányainak
ellensúlyozása céljából képesség-kibontakoztató és integrációs felkészítést szervez.
A képesség-kibontakoztató és integrációs felkészítés keretei között a tanulók
- egyéni képességének, tehetségének kibontakoztatása,
- fejlődésének elősegítése,
- a tanuló tanulási, továbbtanulási esélyének kiegyenlítése folyik.
Integrációs felkészítésben vesznek részt azok a képesség-kibontakoztató
felkészítésben részt vevő tanulók, akik egy osztályba, osztálybontás esetén egy
csoportba járnak azokkal a tanulókkal, akik nem vesznek részt a képesség-
kibontakoztató felkészítésben.
A képesség-kibontakoztató felkészítésben részt vevő tanulók nevelése-oktatása,
tudásának értékelése az oktatásért felelős miniszter által kiadott program
alkalmazásával történik.
f) Iskolai sportkör. Az iskolai sportkör foglalkozásain részt vehet az iskola minden
tanulója. Az iskolai sportkör a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók
mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az
iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre.
g) Szakkörök. A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek
fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művésziek,
technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör,
hobbi alapján is. A szakkörök indításáról – a felmerülő igények és az iskola
lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete
dönt. Szakkör vezetését – az igazgató beleegyezésével – olyan felnőtt is elláthatja, aki
nem az iskola dolgozója.
h) Versenyek, vetélkedők, bemutatók. A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a
különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az
iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán
kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. A hagyományoknak megfelelően
térségi Irodalmi- és történelmi vetélkedőt illetve országosan meghirdetett
Természetismereti vetélkedőt szervezünk. A versenyek, vetélkedők megszervezését,
illetve a tanulók felkészítését a különféle versenyekre a nevelők szakmai
munkaközösségei vagy a szaktanárok végzik.
i) Témahetek, témanapok (projekthetek, projektnapok). Az iskola nevelői a tantervi
követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából a
tanulók számára projektoktatást (témaheteket, témanapokat) szerveznek. A
projektoktatás egy iskolai napon legalább három órát meghaladó foglalkozás vagy
több iskolai órán, tanítási napon át zajló tanítási-tanulási folyamat. Ennek során –
elsősorban – a tantárgyi rendszerbe nehezen beilleszthető ismeretek feldolgozása
történik egy-egy témakör köré csoportosítva a gyerekek aktív részvételével zajló
közös, sokféle tevékenységre építve. A hosszabb (több napos, egy hetes) témahetet
(projekthetet) a tanulócsoportok – ismereteket összegző vagy művészeti – bemutatója
zárja. Iskolánkban évente ismétlődnek azok a téma napok, amelyek a
katasztrófavédelemmel, az egészségvédelemmel, az elsősegélynyújtással, a természet-
és környezetvédelemmel, iskolánk névadójával, illetve a honismerettel kapcsolatos
ismereteket dolgozzák fel. A hosszabb (több napos, egy hetes) témaheteken
24
feldolgozásra kerülő ismereteket a nevelők szakmai munkaközösségei az iskola éves
munkatervében határozzák meg.
j) Tanulmányi kirándulások. Az iskola nevelői a tantervi követelmények
eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából a tanulók számára
gyalogos vagy kerékpáros tanulmányi kirándulásokat szerveznek a lakóhely és
környékének természeti, történelmi, kulturális értékeinek megismerése céljából.
k) Osztálykirándulások. Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb
teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számára évente egy
alkalommal osztálykirándulást szerveznek. Az osztálykiránduláson való részvétel
önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az iskola nevelői a
pályázati lehetőségek minél jobb kihasználásával törekednek arra, hogy ezeken a
programokon a nehezebb szociális körülmények között élő családok – elsősorban
halmozottan hátrányos helyzetű – gyermekei is részt tudjanak venni.
l) Erdei iskolák, táborozások. A nevelési és a tantervi követelmények teljesítését
segítik a táborszerű módon, az iskola falain kívül szervezett, 1-2 napon keresztül tartó
erdei iskolai foglalkozások, melyeken főleg egy-egy tantárgyi téma feldolgozása
történik. A foglalkozáson minden tanévben az 5. és a 7. osztályos tanulók vesznek
részt. Az erdei iskolai foglalkozásokon való részvétel kötelező, a felmerülő
költségeket az iskola fedezi.
Az iskola nevelői a pályázati lehetőségek minél jobb kihasználásával törekednek arra,
hogy ezeken a programokon a nehezebb szociális körülmények között élő családok –
elsősorban halmozottan hátrányos helyzetű – gyermekei is részt tudjanak venni.
m) Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás. Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését
szolgálják a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon
tett csoportos látogatások. Az e foglalkozásokon való részvétel – ha az költségekkel is
jár – önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az iskola nevelői
a pályázati lehetőségek minél jobb kihasználásával törekednek arra, hogy ezeken a
programokon a nehezebb szociális körülmények között élő családok – elsősorban
halmozottan hátrányos helyzetű – gyermekei is részt tudjanak venni.
n) Szabadidős foglalkozások. A szabadidő hasznos és kultúrált eltöltésére kívánja a
nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők
anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl. túrák,
kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos
rendezvények stb.). A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a
felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az iskola nevelői a pályázati
lehetőségek minél jobb kihasználásával törekednek arra, hogy ezeken a programokon
a nehezebb szociális körülmények között élő családok – elsősorban halmozottan
hátrányos helyzetű – gyermekei is részt tudjanak venni.
o) Iskolai könyvtár. A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon
látogatható iskolai könyvtár segíti.
p) Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata. A
tanulók igényei alapján előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola
25
létesítményeit, illetve eszközeit (pl. sportlétesítmények, számítógép stb.) a tanulók –
tanári felügyelet mellett – egyénileg vagy csoportosan használják.
26
A pedagógusok helyi intézményi feladatai
1. A pedagógusok alapvető feladatai
O A magasabb jogszabályokban, a pedagógiai programban, a szervezeti és működési
szabályzatban, valamint az intézmény más belső szabályzatában és vezetői
utasításában előírt pedagógiai és adminisztratív feladatok ellátása.
O Heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (kötött munkaidejét) az
intézményvezető által meghatározott feladatok ellátásával töltse.
O Heti teljes munkaidejének ötvenöt–hatvanöt százalékában (neveléssel-oktatással
lekötött munkaidejében) tanórai és tanórán kívüli (egyéb) foglalkozásokat tartson.
O Kötött munkaidejének neveléssel-oktatással lekötött munkaidején felöli részében a
nevelést-oktatást előkészítő, a neveléssel-oktatással összefüggő egyéb feladatokat,
tanulói felügyeletet, továbbá eseti helyettesítést lásson el.
O A tanítási órák és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások pontos és eredményes
megtartása.
O Aktív részvétel a nevelőtestület értekezletein, valamint a szakmai munkaközösségek
munkájában.
O Aktív részvétel az éves munkaterv szerinti rendezvényeken.
O A tudomására jutott hivatali titkot megőrizze.
O A jogszabályokban meghatározott határidőkre megszerezze az előírt minősítéseket.
O Az iskola céljainak képviselete a tanulók és a szülők előtt.
O A pedagógusra bízott osztályterem, szaktanterem gondozottságának és pedagógiai
szakszerűségének figyelemmel kísérése.
2. A tanórai és a tanórán kívüli oktató-nevelő munka, tanulásirányítás
O Tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások megtartása.
O A tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások éves tervének elkészítése
(tanmenetek, éves programok).
O Előzetes felkészülés a tanítási órákra és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozásokra.
O A motiválás, a differenciálás, a tanulói aktivitás változatos formáinak alkalmazása a
tanítási órákon
O Változatos szervezeti formák alkalmazása a tanítási órákon
O A tanulók életkorához és a didaktikai feladatokhoz megfelelően illeszkedő
módszerek, szemléltetés, ellenőrzés és értékelés alkalmazása a tanítási órákon.
O A tanulók aktív munkájának és megfelelő magatartásának biztosítása a tanítási
órákon és a különféle iskolai foglalkozásokon.
O Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak elsajátíttatása, gyakoroltatása a
tanítási órákon.
O A helyi tanterv követelményeinek elsajátítása a nevelő által tanított tanulók körében.
3. A tehetséges tanulók gondozása
O Egyéb (tanórán kívüli) fejlesztő foglalkozások szervezése a tehetséges tanulók
részére.
27
O Iskolai tanulmányi, sport és kulturális versenyek, vetélkedők, bemutatók, pályázatok
önálló szervezése, segítség a szervezésben.
O Részvétel az iskolai tanulmányi, sport és kulturális versenyeken, vetélkedőkön,
bemutatókon.
O A tehetséges tanulók részvételének biztosítása és felkészítése a különféle iskolán
belüli versenyekre, vetélkedőkre stb.
O A tehetséges tanulók részvételének biztosítása és felkészítése a különféle iskolán
kívüli versenyekre, vetélkedőkre stb.
4. A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési,
magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló
tanulók gondozása, eredményes fejlesztése
O Egyéb (tanórán kívüli) fejlesztő foglalkozások szervezése a hátrányos helyzetű, a
halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási
nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók részére.
O A gyermekvédelmi feladatok ellátása a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos
helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő
tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók körében.
O A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési,
magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra
szoruló tanulók korrepetálása, segítése, mentorálása.
O A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési,
magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra
szoruló tanulók felkészítése javító vagy osztályozó vizsgára.
O Az eredményes középiskolai felvétel elősegítése a hátrányos helyzetű, a halmozottan
hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel
küzdő tanulók körében.
5. A tanulók tanórán kívüli foglalkoztatása
O Szabadidős programok szervezése iskolán kívül (pl. színház-, múzeumlátogatás,
kirándulás).
O Szabadidős programok szervezése iskolán belül (pl. klubdélután, karácsonyi
ünnepség).
O Iskolai rendezvények, ünnepélyek, évfordulók megrendezése.
O A nevelők, gyerekek és szülők együttműködését, kapcsolatát erősítő (közös)
programok.
6. Az iskolai diákönkormányzat működtetésében való aktív részvétel
O Az iskolai diák-önkormányzati munka egy-egy részterületének irányítása, segítése.
O Az iskolai diákönkormányzat programjainak önálló szervezése, segítség a
programok szervezésében, részvétel a programokon.
O Iskolai szintű kirándulások, táborok önálló szervezése, segítség a szervezésben,
részvétel a kirándulásokon, táborokon.
7. Munkafegyelem, a munkához való viszony
28
O A munkaköri kötelességek teljesítése.
O Az ügyeleti munka pontos, felelősségteljes ellátása az óraközi szünetekben.
O Pontos adminisztrációs munka. a formai követelmények, a határidők betartása.
O Az egyes tanév közben adódó feladatok pontos, határidőre történő megoldása.
8. Folyamatos, aktív részvétel a nevelőtestület és a szakmai munkaközösség
tevékenységében
O Feladatvállalás a munkaközösség, a nevelőtestület aktuális feladataiban.
O Részvétel a különféle feladatok megoldására alakult nevelői munkacsoportokban.
O Oktatási segédanyagok, szemléltető és mérőeszközök kidolgozása, közreadása.
O Belső továbbképzések, előadások, bemutató órák szervezése, megtartása.
9. Továbbtanulásban, továbbképzésekben való részvétel, önképzés
O Másoddiploma megszerzésére irányuló továbbtanulásban való részvétel.
O Továbbképzéseken való részvétel.
O A továbbképzéseken tanultak átadása a nevelőtestület tagjainak.
O publikációk szakmai (pedagógiai, szaktárgyi) témákról folyóiratokban,
kiadványokban.
10. Az iskolai munka feltételeinek javítása
O Pályázatok összeállítása, pályázatokon való részvétel.
O Bekapcsolódás az eredményes pályázatok megvalósításába.
O Az iskolai munka javítása új ötletekkel, az ötletek kivitelezése megvalósítása
(innováció).
O Az oktatáshoz kapcsolódó szemléltető eszközök tervezése, kivitelezése.
O Az iskola épületének, helyiségeinek dekorálása.
11. Részvétel a nevelőtestület szakmai életében, a döntések előkészítésében és
végrehajtásában
O Részvétel az adott tanév munkatervében meghatározott feladatok ellátásában.
O Részvétel a nevelőtestület szakmai (pedagógiai) döntéseinek előkészítésében.
O Önkéntes feladatok vállalása a nevelőtestületi feladatok megoldásában.
12. Aktív részvétel a tantestület életében
O A pályakezdő (gyakornok) vagy az iskolába újonnan került nevelők munkájának,
beilleszkedésének segítése.
O Önkéntes feladatvállalások a nevelőtestület közösségi életének; rendezvényeinek
szervezésében, a szervezés segítése.
O Részvétel a nevelőtestület közösségi életében, rendezvényekein.
13. Az iskola képviselete
O A szülői szervezet által szervezett rendezvények segítése.
29
O Részvétel a szülői szervezet által szervezett rendezvényeken.
O Tudósítások közreadása a helyi társadalom számára az iskola életéről, eredményeiről
a helyi médiában.
O Bekapcsolódás az iskolán kívüli szakmai-pedagógiai szervezetek tevékenységébe.
O Bekapcsolódás az iskolán kívüli érdekképviseleti szervezetek tevékenységébe.
O A település rendezvényein, eseményein való részvétel.
O Aktív részvétel, tisztségek vállalása a település társadalmi, kulturális, sport, stb.
életében, civil szervezeteiben.
14. A vezetői feladatok ellátása
O Vezetői feladatok vállalása a nevelőtestület szervezeti életében.
O Az egyes vezetői feladatok (tervezés, szervezés, a végrehajtás irányítása, ellenőrzés,
értékelés) lelkiismeretes ellátása.
O A vezetőre bízott közösség formálása, az emberi kapcsolatok javítása.
15. Megfelelő kapcsolat kialakítása a tanulókkal, a szülőkkel és a pedagógus kollégákkal
O A tanulók, a szülők és a pedagógus kollégák személyiségének tiszteletben tartása.
O Elfogadást, figyelmet, megértést, jóindulatot sugárzó stílus, hangnem és viselkedés a
tanulók, a szülők és a pedagógus kollégák felé.
O Pedagógiai tanácsadás a tanulóknak és a szülőknek.
O Kellő figyelem érdeklődés, megbecsülés és jóindulat a nevelőtársak felé (a
pedagógus kollégák segítése, a tapasztalatok átadása, észrevételek, bírálatok
elfogadása).
30
Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnökök feladatai
1. Az osztályfőnök feladatai
O Megfelelő magaviseletű; az iskolai diák-önkormányzati munkában és az iskolai
rendezvényeken aktív osztályközösséget alakít ki az osztályközösség megfelelő
irányításával.
o Fejleszti a tanulók személyiségét, elősegíti egészséges lelki és testi fejlődésüket.
o Elősegíti a társadalmi normákhoz és az iskolai elvárásokhoz igazodó értékrend
kialakítást és elfogadását.
o Tanórákon kívüli – szükség esetén – iskolán kívüli közösségfejlesztő, szabadidős
programokat (pl. osztálykirándulás, túra, színház-, múzeumlátogatás) szervez.
o Az osztályszintű és az iskolai rendezvényeken kíséri osztályát, felügyel a tanulókra.
o Megismeri a tanulók családi és szociális körülményeit.
o Rendszeres kapcsolatot tart és együttműködik a tanulók szüleivel.
o Rendszeres kapcsolatot tart együttműködik az osztályban tanító nevelőkkel.
o Tájékoztatja a tanulókat és a szülőket az őket érintő kérdésekről. Érdemi választ ad a
szülők és tanulók iskolai élettel kapcsolatos kérdéseire.
o Figyelemmel kíséri a diákok tanulmányi előmenetelét, és erről rendszeresen – legalább
havonta – tájékoztatja a szülőket.
o A bukásra álló tanulók szüleit a félév vége és az év vége előtt legalább egy hónappal
írásban értesíti.
o Ha a tanuló az év végén tanulmányi kötelezettségeinek nem tesz eleget, a szülőket
tájékoztatja a tanuló továbbhaladásának feltételeiről.
o Figyelmezteti a szülőket, ha a gyermekük jogainak megóvása vagy fejlődésének
elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek.
o A szülők figyelmét felhívja a szociális és egyéb juttatásokra.
O Támogatja és segíti az osztályban működő szülői szervezet munkáját.
O A szülők tájékoztatására szülői értekezleteket és fogadó órákat szervez.
O Fokozott törődéssel foglalkozik az osztályába járó kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal.
o Az osztály tanulóinál ellátja a gyermekvédelmi feladatokat, együttműködik a
gyermekvédelmi felelőssel, szükség esetén a gyermekjóléti és családsegítő szolgálattal.
o Segíti a tanulási, beilleszkedési, magatartási nehézséggel küzdő tanulók iskolai
munkáját.
o Támogatja a tehetséges tanulók fejlődését.
o Tájékozódik a tanulók iskolán kívüli tevékenységeiről.
o Az iskolaorvosi szolgálat bevonásával figyelemmel kíséri a tanulók egészségi állapotát,
és erről szükség esetén tájékoztatja az osztályban tanító nevelőket.(pl. tartós betegségek,
fogyatékosságok, gyógyszerérzékenység).
o Minden hó végén érdemjeggyel értékeli a tanulók magatartását és szorgalmát.
o Az első félév végén és a tanév végén javaslatot tesz a nevelőtestületnek a tanulók
magatartás és szorgalom osztályzatára.
31
o Az első félév végén és a tanév végén javaslatot tesz a nevelőtestületnek a tanulók egész
tanévi munkájának dicsérettel történő elismerésére.
o A házirendet megsértő vagy feladatait elmulasztó tanulót először szóbeli
figyelmeztetésben, majd írásbeli figyelmeztetésben, intőben vagy rovóban részesíti.
Súlyosabb esetben javaslatot tesz a tanuló elleni fegyelmi eljárás lefolytatására.
o Figyelemmel kíséri a tanulók hiányzásait, vezeti a mulasztási naplót. Igazolatlan
mulasztás esetén a jogszabályokban előírt rendelkezések alapján jár el.
o A tanév elején elkészített osztályfőnöki tanmenet szerint vezeti az osztályfőnöki órákat,
azokra előre felkészül.
o Segíti és ösztönzi a tanulók középiskolai továbbtanulását, megismerteti őket a
pályaválasztási és továbbtanulási lehetőségekkel.
o A nyolcadik évfolyamban a szülők döntése alapján ellátja a tanulók középiskolai
jelentkezésével kapcsolatos feladatokat, elkészíti az ehhez szükséges dokumentumokat.
O Elkészíti az osztályfőnöki munka éves tervezetét (osztályfőnöki munkaterv,
osztályfőnöki tanmenet).
O Elkészíti az osztálystatisztikákat és ezekhez kapcsolódó elemzéseket.
O Elkészíti a félévi és tanév végi értékeléseket az osztályközösség fejlődéséről.
O Betartja az alapvető erkölcsi normákat a tanulókkal, a szülőkkel és a nevelőtársakkal
szemben.
O Kitölti és vezeti az osztálynaplót, hetente ellenőrzi a szükséges beírásokat, és szükség
esetén gondoskodik azok pótlásáról.
O Felfekteti és vezeti a tanulói törzslapokat és bizonyítványokat.
O Tanév elején kitölti a tanulók tájékoztató füzetét, tanév közben havonta ellenőrzi
tájékoztató füzet vezetését (érdemjegyek, egyéb beírások, szülői aláírások).
O Figyelemmel kíséri az osztály tantermének gondozottságát és pedagógiai
szakszerűségét.
2. Az osztályfőnöki munka tervezése
Az osztályfőnök osztályfőnöki nevelő munkáját a minden tanév elején összeállított
osztályfőnöki munkaterv alapján végzi.
Az osztályfőnöki munkaterv felépítése
a) A tanév elején összeállított munkaterv
- Az előző tanév végi értékelés az osztályközösség fejlődéséről.
- Tanév eleji statisztikai adatok az osztályról.
- Osztályfőnöki tanmenet (az osztályfőnöki órák éves terve).
- Tervezett tanórán kívüli programok az adott tanévre havi bontásban.
- Tervezett fogadó órák és szülői értekezletek az adott tanévre. Az egyes szülői
értekezletek tervezett témái.
- Az osztály diákközösségének vezetői.
- Az osztályban működő szülői szervezet vezetői.
b) Az osztályfőnöki munkatervhez csatolt dokumentumok a tanév folyamán
- Első félévi és tanév végi osztálystatisztika.
- Első félévi és tanév végi értékelés az osztályközösség fejlődéséről.
- Jelenléti ívek és feljegyzések a szülői értekezletekről.
32
3. Az osztályfőnök által készített statisztikák, jelentések az osztályról
Tanév eleji statisztikai adatok az osztályról
o Tanulók száma, ebből leány
o Állami nevelt (gondozott)
o Hátrányos helyzetű, ebből halmozottan hátrányos helyzetű tanuló
o Tanulási, magatartási, beilleszkedési zavarral küzdő tanuló
o Sajátos nevelési igényű tanuló
o Az iskolában étkező, ebből normatív támogatásban részesülő tanuló
o Az étkezőkből csak ebédelő, illetve háromszor étkező tanul
o Az iskolába járás alól felmentett tanuló (magántanuló)
o Egyes tantárgyakból az értékelés alól felmentett tanulók
o Más településről bejáró tanuló
o Nem magyar állampolgár
o Évfolyamismétlő
Statisztikai adatok az első félév és a tanév végén az osztályról
o Tanulók száma
o Osztályozott tanulók száma és aránya
o Osztályozatlan tanulók száma és aránya
o Az egyes tantárgyakban elért osztályzatok száma és a tantárgyak osztályátlaga
o Az osztály tanulmányi átlaga
o Kitűnő tanulók száma és aránya
o Szaktárgyi dicséretek száma tantárgyanként a tanév végén
o Példamutató magatartásért adott dicséretek száma a tanév végén
o Példamutató szorgalomért adott dicséretek száma a tanév végén
o Egy tantárgyból bukott tanulók száma és aránya
o Két tantárgyból bukott tanulók száma és aránya
o Három vagy több tantárgyból évfolyamismétlésre bukott tanulók száma és aránya
o A bukások száma tantárgyanként
o A tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyek eredményei
o Iskolán belüli versenyek eredményei (iskolai versenyeken részt vett tanulók száma és az
elért helyezések)
o Iskolán kívüli versenyek eredményei (iskolán kívüli versenyeken részt vett tanulók száma
és az elért helyezések)
o Nyolcadik évfolyamon a középiskolai továbbtanulás jellemzői
A középiskolai felvételi eljárást megelőző írásbeli vizsgán elért eredmények (magyar,
matematika)
Középiskolai felvétel a tanulók választása alapján
A választott középiskolák közül az elsőként megjelölt iskolába felvett tanulók száma
és aránya
A választott középiskolák közül a másodikként megjelölt iskolába felvett tanulók
száma és aránya
A választott középiskolák közül a harmadikként megjelölt iskolába felvett tanulók
száma és aránya
Továbbtanulás iskolatípusok szerint
Gimnáziumba felvett tanulók száma és aránya
Szakközépiskolába felvett tanulók száma és aránya
Szakiskolába (szakmunkásképzőbe) felvett tanulók száma és aránya
Egyik középiskolába sem felvett tanulók száma és aránya
33
A tanulói közösségek (osztályközösségek) tevékenységének, fejlődésének értékelési
szempontjai az első félév és a tanév végén
o Az osztályközösség életét jellemző legfontosabb adatok (létszám, fiúk-lányok aránya, új
tanulók, távozók).
o Az osztály szociális összetétele (a családok szociális helyzete, a családok kulturális
elvárásai, hátrányos és halmozottan hátrányos tanulók, gyermek- és ifjúságvédelmi
munka).
o A tanulási teljesítmény (tanulmányi átlageredmények, tanulási nehézségekkel küzdő
tanulók, a bukások, a tehetséges tanulók eredményei).
o Az osztályközösség társas szerkezete, a közösség rétegződése, struktúrája.
o Neveltségi szint (magatartás, társas viselkedés, beilleszkedési és magatartási
nehézségekkel küzdő tanulók).
o A közösségi tevékenység (önkormányzás szintje, közös programok és rendezvények
felsorolása, egyéb (tanórán kívüli) foglalkozásokon való részvétel).
o A szülői házzal való kapcsolat (a családlátogatások és a szülői értekezletek tapasztalatai, a
szülők nevelési elvei, a szülők kapcsolata az iskolával).
o Minden felsorolt területen belül meg kell határozni az alapvető pedagógiai feladatokat:
Milyen változások történtek az előző értékelés óta eltelt időszakban?
Milyen új problémák jelentkeztek az előző értékelés óta eltelt időszakban?
A problémák megoldásának érdekében milyen beavatkozás látszik célszerűnek?
4. Az osztályfőnöki órák témái
a) Kötelezően minden osztályban feldolgozásra kerülő témák a tanév legelső osztályfőnöki
óráin
o A házirend szabályainak megbeszélése.
o Az osztályközösség belső szabályainak megbeszélése, rögzítése.
o Balesetvédelmi, tűzvédelmi szabályok ismertetése, visszakérdezése.
o Az osztályközösség gyermekvezetőinek megválasztása.
o Az iskolai munkatervből az osztályt érintő feladatok ismertetése.
o Az iskola környékére vonatkozó közlekedési ismeretek és veszélyhelyzetek
megbeszélése.
o A kerékpáros közlekedés szabályai.
b) Kötelezően minden osztályban feldolgozásra kerülő témák
o Félévente egy alkalommal egészségvédelmi téma (helyes táplálkozás; az alkohol- és
kábítószer fogyasztás, a dohányzás káros hatásai a szervezetre; a személyes higiénia; a
szexuális fejlődés) az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő)
segítségének igénybe vételével.
o Elsősegély-nyújtási alapismeretek: teendők közlekedési baleset esetén, segítségnyújtás
baleseteknél; a mentőszolgálat felépítése és működése; a mentők hívásának helyes
módja.
o Félévente egy alkalommal az elsősegély-nyújtás alapismereteinek gyakorlati
elsajátítása céljából az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő)
segítségének igénybe vétele.
o Az osztály félévi munkájának és magatartásának értékelése az első és a második félév
végén.
o Megemlékezés nemzeti ünnepeinkről október 23-án és március 15-én.
o Megemlékezés a magyar kultúra napjáról, a költészet napjáról, a Föld napjáról és a
Nemzeti Összetartozás Napjáról.
o Osztálykirándulás előkészítése.
34
5. A közösségfejlesztés céljainak megvalósítását segítő tevékenységek
o A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a hosszabb tanítási-tanulási
folyamatba illeszkedő tanítási óra.
Az iskola nevelői a tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten
fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a
differenciálást.
o A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a
gyermekeket tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is
tartsuk.
o A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük
azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését,
vagyis állandó aktivitását biztosítják.
o Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az,
hogy a pedagógusok nevelő-oktató munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb
mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes
tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. A nevelők az egyes szaktárgyak tanítási óráin
előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, így -
elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél - a tanulók önálló és csoportos munkájára
támaszkodnak.
o A nevelő oktató munka folyamatában nagyon fontos a pedagógus számára a fejlesztő
munka feladatainak meghatározásához, hogy ismerje tanítványai személyiségét,
adottságait, családi hátterét. Fontos, hogy tudja alkalmazni a különböző tanuló
megismerési technikákat.
o A tanóra szervezése során a differenciálás mellett alkalmazni kell a kooperatív tanulási
technikákat és a drámapedagógia elemeit.
o Kiemelt feladata az iskolának, hogy megtanítsa a tanulókat a különböző tanulási
technikákra, hogy segítse megtalálni minden tanuló számára a helyes, egyénre szabott
tanulási módot.
o Az iskolánkban alkalmazzuk a tanulásszervezési eljárások közül a következőket:
a, Moduláris oktatás: egészséges életmód modul 7.8. osztályban.
b, Műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása 3 tanulócsoportban: 2. osztály:
művészetek, 5. osztály: történelem és hon és népismeret, 6. osztály történelem és hon
és népismeret.
c, Témahét: 1.2. osztály- Mesehét
Témahét: 3.4. 5. 6. osztály- Természetvédelem, környezetvédelem
Témahét: 7. osztályban. Egészséghét
d, Három hetet meghaladó projekt: 8. osztály Természetvédelem, megújuló
energiaforrások, hagyományőrzés,
35
A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység
helyi rendje
1. Iskolai nevelő és oktató munkánk egyik alapvető feladata a kiemelt figyelmet igénylő
tanulók fejlesztése, melynek alapja a tanulók egyéni képességeinek, fejlettségének,
ismereteinek figyelembe vétele, a differenciálás; valamint különféle egyéni fejlesztő
módszerek és szervezeti formák alkalmazása a tanítási folyamatban.
2. Munkánk során kiemelten kezeljük
o a sajátos nevelési igényű;
o a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő;
o a kiemelten tehetséges;
o a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű
tanulók egyéni fejlesztését.
Sajátos nevelési igényű tanulók o Iskolánkban a sajátos nevelési igényű tanulók nevelése, oktatása a többi tanulóval együtt,
integrált formában folyik.
o A sajátos nevelési igényű tanulók nevelését-oktatását a 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet 2.
sz. mellékleteként kiadott Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve
alapján szervezzük meg.
o A sajátos nevelési igényű tanulók a tanítási órákon túl gyógypedagógus vezetésével –
habilitációs, rehabilitációs fejlesztést szolgáló órakeretben – egyéni fejlesztési terv alapján
terápiás fejlesztő foglalkozásokon vesznek részt.
o Iskolánk a sajátos nevelési igényű tanulók neveléséhez-oktatásához igénybe veszi az
illetékes pedagógiai szakszolgálati, illetve pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó
intézmények szolgáltatásait.
o A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztéséhez biztosított feltételek:
gyógypedagógus végzettségű pedagógus alkalmazása,
az Irányelvek figyelembevételével készített eltérő tanterv része az iskola helyi
tantervének,
a fogyatékosság típusának megfelelő tankönyvek, tanulási segédletek,
a tanulók képességének megfelelő differenciált foglalkoztatás,
a fogyatékos tanulók részére kidolgozott értékelési formák alkalmazása,
speciális gyógyászati, valamint tanulást, életvitelt segítő technikai eszközök,
képességfejlesztő játékok, eszközök,
számítógépek fejlesztő programokkal.
A sajátos nevelési igényű tanulók nevelésének és oktatásának elvei:
Intézményünkben a sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelését-oktatását is végezzük.
Ez az intézményi alapdokumentumban is rögzítésre került. A gyermekek fejlesztését az
előzőekben felvázolt nevelési elvek és a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 28.
fejezet 47.§-a alapján látjuk el. Ennek során a tanulók lehetőségeihez, korlátaihoz és speciális
igényeihez igazodva elsősorban a következő elvek a követendők:
o A feladatok megvalósításához, elvégzéséhez hosszabb idősávok, keretek megjelölése
ott, ahol erre szükség van.
o A differenciált, egyéni fejlesztés biztosítása, elsősorban az önmagukhoz viszonyított
fejlődés lehetőségének a biztosításával.
36
A fogyatékosság egyes típusaival összefüggésben felmerülő sajátos feladatokat a sajátos
nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelve és a vizsgaszabályzatok szerint
végezzük.
Iskolánkban, feltételezhetően a szocio-kulturális hátrányok következtében, egyre több a
sajátos nevelési igényű tanuló. Mindez tantestületünktől új szemléletmódot, hozzáállást és
módszertani megújulást igényelt. Minden évben több tanulót javasolunk a szakértői bizottság
elé. A szakértői vélemény iránymutatása alapján próbáljuk a gyermeknek a legideálisabb
tanulási feltételeket megteremteni. A munkaformák változatos alkalmazásával, ez egyénre
szabott feladatokkal és a tanítási órákon túli egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs,
rehabilitációs fejlesztő foglalkozásokkal segítjük a tanulókat képességük mind teljesebb
kibontakoztatásában.
Az integrált oktatás-nevelés feltételei:
A nemzeti köznevelésről szóló törvény iránymutatása alapján intézményünk valamennyi
objektív és szubjektív feltételnek igyekszik a lehető legmagasabb szinten eleget tenni.
Objektív, rendelkezésre álló feltételek:
- a tanulásban akadályozott tanulók oktatásához speciális tanterv, tankönyv és tanulási
segédletek
- a törvény által előírt habilitációs, rehabilitációs foglalkozások
- fejlesztő munkafüzetek, játékok, mozgást javító eszközök
- gyógypedagógus, logopédus, fejlesztőpedagógus, gyógytestnevelő alkalmazása.
Szubjektív feltételek:
- elfogadó szemlélet
- módszertani megújulás
- elfogadó szülői háttér
- elfogadó tanulóközösség
A tanórai fejlesztés lehetőségei, területei:
- anyanyelv és kommunikáció
- természeti környezet
- társadalmi környezet
- életvitel és gyakorlati ismeretek
- testi nevelés
Az integrált tanulókra vonatkozó követelmények, értékelés
A tanulásban akadályozott tanulók számára a követelményeket a speciális tanterv tartalmazza.
Ennek minimumát minden tanulónak el kell sajátítania. Az értékelésnél azonban kiemelt
szempont a tanuló önmagához mért fejlődése, illetve az, hogy a különféle eredetű
idegrendszeri funkciózavara miatt mennyire képes eleget tenni egy adott tantárgy
követelményeinek.
A pszichés fejlődési zavarral küzdő- (diszlexiás, diszgráfiás, stb.) - tanulók számára a normál
tanulókra vonatkozó helyi tantervben megfogalmazott követelmények az irányadóak. Ennek
minimumát minden tanulónak el kell sajátítania.
37
Természetesen, a szakértői vélemény iránymutatása alapján egyes tanulók méltányosságban
részesülnek, illetve mentesülnek-(intézményvezetői engedéllyel)- az értékelés és minősítés
alól.
A 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről lehetőséget biztosít az egyéni
továbbhaladásra a 4. évfolyam végéig.
Az alkalmazott méltányosságok:
- az írásbeli felelet szóbelivel helyettesíthető,
- a szóbeli felelet írásbelire cserélhető,
- írásbeli feleletnél a helyesírás figyelmen kívül hagyása,
- rövidebb anyagrészekből beszámoló,
- matematika órán számológép és egyéb segédeszközök használata,
- helyesírási szótár használatának engedélyezése,
- kevesebb házi feladat adása,
Mentesítés az értékelés és minősítés alól
Az Nemzeti köznevelésről szóló törvény 56. § (1) kimondja: „A tanulót, ha egyéni
adottsága, fejlettsége szükségessé teszi, a szakértői bizottság véleménye alapján az igazgató
mentesíti
a) az érdemjegyekkel és osztályzatokkal történő értékelés és minősítés alól, és ehelyett
szöveges értékelés és minősítés alkalmazását írja elő,
b) a gyakorlati képzés kivételével egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és a
minősítés alól.” Az 56/A. §-a szerint „A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel
küzdő gyermekek, tanulók a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján fejlesztő
foglalkoztatásban és az e törvényben, továbbá jogszabályban meghatározott
kedvezményekben részesülnek.”
Amennyiben a szülő a szakértői véleményt és javaslatot megismerte és aláírta, ezzel
elismerte, hogy a benne foglaltakkal egyetért. Ebben az esetben már nem kérheti, hogy a
mentesítésre javasolt tantárgyak közül bizonyosakat mégis érdemjeggyel, illetve osztályzattal
értékeljünk, illetve minősítsünk. Amennyiben a szülő nem ért egyet a bizottság javaslatával,
jogában áll azt nem elfogadni, fellebbezni.
Az igazgató döntését ismerteti a szaktanárral, osztályfőnökkel és a gyógypedagógussal.
Egy tanév anyagának elsajátítására egy tanévnél hosszabb időkeret is meghatározható.
Habilitációs, rehabilitációs célú foglalkozás
A nemzeti köznevelésről szóló törvény 47. § (1) bekezdés szerint „A sajátos nevelési igényű
gyermeknek, tanulónak joga, hogy különleges bánásmód keretében állapotának megfelelő
pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljön attól kezdődően,
hogy igényjogosultságát megállapították. A különleges bánásmódnak megfelelő ellátást a
szakértői bizottság szakértői véleményében foglaltak szerint kell biztosítani.”
A sajátos nevelési igényű tanulók különleges gondozási igénye biológiai, pszichológiai és
szociális tulajdonság-együttes, amely a tanuló nevelhetőségének, oktathatóságának,
képezhetőségének az átlagtól eltérő jellegzetes különbségeit fejezi ki.
38
A sajátos nevelési igény kifejezi:
1. A tanuló életkori sajátosságainak fogyatékosság által okozott részleges vagy teljes körű
módosulását.
2. Az iskolai tanuláshoz szükséges képességek részleges vagy teljes kiesését, fejletlenségét,
lassúbb ütemű és az átlagtól eltérő szintű fejleszthetőségét.
A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztésére és a fejlesztés körülményeire a nemzeti
köznevelésről szóló törvény 28. fejezetében foglaltak az irányadóak.
A kötelező egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozások
megszervezésének heti időkerete a szakértői bizottság szakvéleményében kerül
meghatározásra.
A habilitáció, rehabilitáció célja és feladata:
-. A testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- és egyéb fogyatékosságból fakadó hiányzó vagy sérült
funkciók helyreállítása, újak kialakítása.
-. A meglévő ép funkciók bevonása a hiányok pótlása érdekében.
-. A különféle funkciók egyensúlyának kialakítása.
-. Az egyéni sikereket segítő, a társadalmi együttélés szempontjából kívánatos egyéni
tulajdonságok, funkciók fejlesztése.
-. Az értelmi fogyatékos fiatalok szocializációja, eredményes társadalmi integrációja.
A habilitációs, rehabilitációs fejlesztő foglalkozások időkerete:
A nemzeti köznevelésről szóló törvény előírásait és a szakértői bizottság iránymutatását
vesszük alapul az időkeret megállapításánál. Általában heti 2-5 óra között van az egy tanulóra
eső foglalkozások óraszáma.
A rehabilitációs foglalkozásokon a tanulók részben egyénileg, részben csoportban vesznek
részt.
A csoport szervezésénél figyelembe vesszük, a fogyatékosság típusát, valamint a pedagógiai
szakaszokat.
A habilitációs, rehabilitációs foglalkozások kiemelt feladatai:
A diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia, mint tanulási zavart kiváltó tényezők diagnosztizálása és
fejlesztése. Logopédiai foglalkozás.
A tanulásban akadályozottságot „okozó” képességek fejlesztése.
Tanulásban akadályozottságról akkor beszélünk, ha kettő vagy több képességterületen tartós,
átfogó, súlyos elmaradás tapasztalható.
Diszlexia, diszgráfia
A diszlexia a vizuális és/vagy akusztikus percepciók zavara. Képtelenség arra, hogy az
olvasást és az írást a szokott módon elsajátítsa a gyermek. A diszlexiásnak mindig van
írászavara, diszgráfiája is.
Feladat:
-. A testséma biztonságának kialakítása.
-. A téri- és időrelációk kialakítása praktikus és verbális szinten.
-. A vizuomotoros koordináció gyakorlása.
39
-. A látás, hallás, mozgás koordinált működtetése.
-. Az olvasás, írás tanítása (szükség esetén újratanítása) a diszlexia prevenciós módszerrel.
-. Az olvasás, írás készségének folyamatos gondozása, fejlesztése a tanuló egész iskolai
pályafutása során.
-. Segítő környezet biztosítása.
Diszkalkulia
A számolás, matematikai képességének a tanuló intelligenciájához mért gyengesége. Mindig
az alapműveletek szintjén jelentkezik.
Feladat:
-. Testséma kialakítása.
-. A téri relációk biztonsága.
-. A relációk nyelvi megalapozása, a matematikai nyelv tudatosítása.
-. A szerialitás erősítése.
-. Számfogalmak kialakítása és bővítése.
-. Az érzékelés-észlelés, a figyelem, emlékezet, a gondolkodás és a beszéd összehangolt,
intenzív fejlesztése. Kognitív képességek fejlesztése.
-. Segítő-kompenzáló eszközök (számológép) használatának megengedése.
-. Alapműveletek fogalmi kialakítása, képi, vizuális megerősítése, sokoldalú gyakorlásuk a
már „birtokolt” számfogalmakkal építkező számkörökben.
-. A matematikai nyelvi relációk tudatosítása, szöveges feladatok megoldása.
40
Logopédiai foglalkozás
Feladata:
- Mozgásrendezések.
- Szókincsbővítés, fogalmi ismeretek gyarapítása.
- Hangjavítás.
- Mondatalkotási képesség fejlesztése.
- Beszédfejlesztés.
- Emlékezet fejlesztése.
- Logopédiai ritmika fejlesztése: korrekciós funkciója a nagymozgások, a beszédmozgások
összerendezése, a beszéd és mozgás, valamint a zenei ritmus fejlesztése.
A képességfejlesztés területei:
- Motoros képességek fejlesztése.
- Kognitív képességek fejlesztése.
- Orientációs képességek fejlesztése.
- Szociális képességek fejlesztése.
- Kommunikációs képességek fejlesztése.
- Kreatív képességek fejlesztése.
Motoros képességek fejlesztése
Ezek a tanulók nem tekinthetők mozgássérültnek, mert alapmozgásaik kialakultak, önállóan
közlekednek, manipulálnak, de mozgásuk összerendezetlensége miatt veszélyeztetettek a
kognitív funkciók. Természetesen nem minden tanulóra jellemző, de főleg az alsóbb
évfolyamokra jellemző elmaradás.
Mozgásukat jellemzi:
-. Tartási és tónusszabályozási zavaraik lehetnek.
-. Statikus és dinamikus egyensúly zavarokkal küzdhetnek.
-. A testséma még kialakulatlan, testfogalmuk bizonytalan.
-. A tér és időérzékelés bizonytalan.
-. Mozgásritmus zavarok figyelhetők meg.
Ezért a bevezető és kezdő szakaszban célzatosan kerül sor az alapmozgások (járás, futás,
ugrás, mászás, kúszás, dobás) különböző formáinak gyakoroltatására. A mozgások
tervezésénél betartjuk a fokozatosság elvét. Fokozzuk a hatékonyságot azzal is, hogy kétszer-
háromszor, szükség szerint többször is, megismétlik a mozgásokat a gyerekek.
Finommozgások
Az írás elsajátításához a kéz izomzatának megfelelő fejlettsége mellett szükség van a síklapon
való biztonságos téri tájékozódásra is, hiszen a gyerekeknek a betűket pontosan kell
elhelyezniük a füzet vonalrendszerében.
Ezért a bevezető szakaszban kiemelten kezeljük a kézlazító és a síkban való tájékozódást
szolgáló feladatokat.
Kiemelt tantárgyak, melynek kereteiben a fejlesztés megvalósul: rajz, technika.
41
Formái: papírtépés, gyöngyfűzés, gyurmázás, hajtogatás, ceruzafogás, rajzolás, színezés,
kifestés.
Kognitív képesség fejlesztés
A kognitív képességek nevelése az iskolai oktatás valamennyi területén (különösen az egyéni
terápiás fejlesztés) szükséges.
A tanulásban akadályozott (enyhén értelmi fogyatékos), nehezen tanuló gyermekek a kognitív
képességek fejlődésében különböző mértékű elmaradást mutatnak.
A kognitív képességek fejlesztésének fázisai
1. Absztrahálás (elvonatkoztatás), amely azt a kognitív mozgást jelenti, amelynek során a
közvetlen érzékelés, észlelés szintjéről egy magasabb, a közvetlen érzékletet nélkülözni tudó
szintre emelkednek a kognitív alapműveletek.
Ez teszi lehetővé az összefüggések felismerését. A fogalmak kialakulása leggyakrabban az
elvonatkoztatás útján történik.
2. Strukturálás
3. Transzferálás, amely során a megtanultak átvitele történik egy új tanulási helyzetbe. Tehát
a korábban megtanultakat felhasználja.
4. Kombinálás. Elsősorban a matematikai műveletvégzés során kerül előtérbe.
A kombinatív képességek fejlettsége hozzájárul ahhoz, hogy a felkínált választási
lehetőségeket mérlegeljük, ill. saját magunk felismerjük a választási lehetőségeket, ezáltal
döntésünket ne a vak szerencsére bízzuk.
A kognitív folyamatokat befolyásolja
I. Érzékelés és észlelés fejlesztése
-. Mozgás-, egyensúlyérzékelés és –észlelés fejlesztése.
-. Látásérzékelés és –észlelés fejlesztése.
-. Hallásérzékelés –észlelés fejlesztése.
II. Figyelem, megfigyelés fejlesztése
-. A tartós figyelem fejlesztése.
-. Az intenzív figyelem fejlesztése.
-. A szelektív figyelem fejlesztése.
-. A megosztott figyelem fejlesztése.
III. Emlékezés (bevésés-felidézés) fejlesztése
-. Bevésést elősegítő tanulási formák.
-. Felidézést elősegítő tanulási formák.
IV. Az alkotó fantázia fejlesztése
Orientációs képességek fejlesztése
Az orientációs képességek nevelésének az a célja, hogy elősegítse a térben és időben való
tájékozódást, az értékek (etika, életvezetési, anyagi, egészségi) személyes rangsorának
kialakítását, a csoportok (család, iskola, barátok) szervezetek, intézmények struktúrájának és
működésének áttekintését, a társadalmi élet normáinak, szabályainak, törvényeinek ismeretét,
vagyis a természet és a társadalom által meghatározó törvényszerű, szabályszerű viszonyok
közötti eligazodást teszi lehetővé.
42
Az időélmény megtapasztalását elősegítik a ciklikusan visszatérő események, történések. Az
anyanyelv megtanulásakor a múltat, a jelent és a jövőt kifejező igeidők használata.
Megtapasztalják, hogy az időszakok részben tőlük függetlenül adottak (pl. az évszakok,
napszakok), részben egyezményeken alapulnak (pl. naptári év beosztása, iskolai órarend),
részben pedig saját elhatározásuktól függ (pl. a szabadidő szabad beosztása).
Az időtartamok mérésére használt eszközöket megismerik. Az időtudat kialakulását jelzi az
időre vonatkozó kifejezések (reggel, délben, este, tegnap, jövőre, nemsokára) megfelelő
használata.
Kommunikációs képességek fejlesztése
Kommunikációs képességek
1. A közlés képességei
-. A szóbeli közlés képessége.
-. A nyelvelsajátítás és folyamatos nyelvtanulás képessége.
-. A szóbeli szövegalkotás képességei.
-. A nonverbális kommunikációs eszközök hatásos alkalmazásának képessége.
-. Az írásbeli közlés képességei.
-. Az írás eszközszintű használatának, célszerű módosításának képessége.
-. Az írásbeli szövegalkotás képessége.
2. A befogadás képességei
-. A szóbeli közlések befogadásának képességei.
-. A beszédészlelés képessége.
-. A beszédértés képessége (tartalom megértése).
-. A nonverbális jelzések értelmezésének képessége.
-. Az írásbeli közlések befogadásának képességei.
-. Az olvasástechnika eszközszintű használata.
-. Szövegértés, szövegfeldolgozás képességei.
3. Kommunikációs ismeretek
-. A kommunikatív tevékenységek működésére vonatkozó ismeretek.
-. Jelrendszerek ismerete.
-. Nyelvhelyességi szabályok, normák ismerete.
-. Helyesírási szabályok, elvek ismerete.
-. Szerkesztési ismeretek.
-. Műfaji ismeretek.
-. Stiláris ismeretek.
-. A kommunikációs helyzetre vonatkozó ismeretek.
Mivel a képességek tevékenység során fejlődnek, így a valós kommunikációs helyzetek
sorozatát kell megteremtenie a pedagógusnak, amelyben a tanulók mind a közlő, mind a
befogadó szerepet átélhetik, amelyben megbeszélhetnek, kérdezhetnek, vitázhatnak,
véleményezhetnek, megfogalmazhatják érzelmeiket és indulataikat éppolyan gyakorisággal
kommunikálva egymással, mint a pedagógussal.
Fontos a kockázat és félelemmentes légkör.
A kommunikációs kompetencia fejlesztéséhez a képességeken túl a kommunikációval
kapcsolatos ismeretek nyújtása is hozzátartozik. Ezen ismeretrendszerek (fogalmak,
43
definíciók, szabályok) elsajátítása során nem a definitív tudás a lényeges, hanem az, hogy az
ismereteit hasznosítani tudja.
Kreatív képességek fejlesztése
A kreatív nevelésre az iskolai oktatás és nevelés minden területe lehetőséget ad; de kiemelt
szerepet játszhatnak a művészeti tevékenységek.
Minden tantárgynak, minden tanítási órának minden tanulási képességet kell fejlesztenie. A
habilitációs, rehabilitációs foglalkozások kiemelt feladata a tanuláshoz nélkülözhetetlen
képességek fejlesztése, hiszen ezen képességek elmaradása okozza a tanulásban
akadályozottságot.
Hátrányok csökkentése, az esélyegyenlőség biztosítása
Az indulási hátrányok csökkentése és az esélyegyenlőség biztosítása érdekében elsősorban a
tudás megszerzését és alkalmazását szolgáló pedagógiai eljárások mellett szükséges az
olvasási-számolási problémák (diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia) gyors felismerése és
preventív kezelése.
Szakértői vélemény
A tanuló speciális osztályba, vagy integrált neveltként a normál osztályba csak a Pedagógiai
Szakszolgálat szakvéleménye alapján helyezhető.
A szakvéleményt a szülőkkel ismertetni kell, azt alá kell íratni.
A tanuló érdekében a jegyző kötelezheti a szülőt, hogy gyermekével jelenjen meg a szakértői
bizottság előtt, illetve a szakértői vélemény alapján gyermekét a megfelelő nevelési-oktatási
intézménybe írassa be.
A sajátos nevelési igényű tanulóknak, a szakértői bizottság iránymutatása alapján, rendszeres
kontrollvizsgálaton kell megjelennie. A kontrollvizsgálat időpontja mindig az utolsó szakértői
véleményen szerepel.
A szakértői véleményeket az iskolatitkár 2 vagy 3 példányban lemásolja. Amennyiben a
tanuló a speciális tagozaton tanul:
-. Az egyik másolati példányt átadja a gyógypedagógusnak.
-. A másolat egyik példánya az intézményvezetőhöz kerül.
-. Az eredeti példány érkeztetve az irattárba kerül.
Amennyiben a tanuló integrált nevelt, a harmadik másodlati példányt az osztályfőnök kapja,
aki ismerteti az osztályban tanító nevelőkkel. Az integrált nevelt tanulóról a nevelőtestületből
őt tanító nevelők csoportja a gyógypedagógussal együtt, az ő szakmai segítségével fejlesztési
tervet készítenek a saját szakterületükre. A fejlesztési tantárgyi ütemtervet rendszeresen
értékelik, a továbbhaladásról döntenek. Az általuk használt dokumentációt az intézmény
értékelő csoportja készíti el.
A szakértői véleményt minden esetben ismertetni kell a gyógypedagógussal, hiszen ő
rendelkezik a szükséges kompetenciákkal. Gyógypedagógus nélkül a szakértői véleményben
foglaltakat értelmezni nem lehet.
44
A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló
tevékenységek o szoros kapcsolat a helyi óvodai intézményekkel, nevelési tanácsadóval, és gyermekjóléti
szolgálattal,
o az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése;
o felzárkóztató órák, fejlesztő foglalkozások;
o egyéni foglalkozások;
o képesség-kibontakoztató felkészítés és integrációs felkészítés;
o nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai;
o az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy
csoportos használata;
o a középiskolai továbbtanulás irányítása, segítése;
o iskolai sportkör, szakkörök;
o a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős
tevékenységek, szünidei programok);
o szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások);
o a tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatás);
o a szülőkkel való együttműködés;
o családlátogatások;
o szülők és a családok nevelési gondjainak segítése;
o szülők tájékoztatása a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról.
A tehetség, a képességek kibontakoztatását az alábbi tevékenységek segítik: o az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése;
o a tehetséggondozó, fejlesztő foglalkozások;
o egyéni foglalkozások;
o képesség-kibontakoztató felkészítés és integrációs felkészítés;
o iskolai és iskolán kívüli versenyek, vetélkedők, bemutatók (szaktárgyi, sport, kulturális
stb.);
o az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy
csoportos használata;
o a középiskolai továbbtanulás irányítása, segítése;
o iskolai sportkör, szakkörök;
o a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős
tevékenységek, szünidei programok);
o szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások).
A hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrációját
segítő tevékenységek o képesség-kibontakoztató felkészítés és integrációs felkészítés, mely a pedagógiai program
mellékletét képező „Intézményi integrációs program” alapján folyik;
o szoros kapcsolat a helyi óvodai intézményekkel, nevelési tanácsadóval, és gyermekjóléti
szolgálattal,
o az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése;
o felzárkóztató órák, fejlesztő foglalkozások;
o egyéni foglalkozások;
o a tanulók háromhavonkénti fejlesztő értékelése a szülőkkel közösen;
o nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai;
45
o az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy
csoportos használata;
o a középiskolai továbbtanulás irányítása, segítése;
o iskolai sportkör, szakkörök;
o a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős
tevékenységek, szünidei programok);
o szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások);
o a tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatás);
o a szülőkkel való együttműködés;
o családlátogatások;
o szülők és a családok nevelési gondjainak segítése;
o szülők tájékoztatása a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról.
A sajátos nevelési igényű tanulók nevelésének és oktatásának elvei Intézményünkben a sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelését-oktatását is végezzük.
A gyermekek fejlesztését az előzőekben felvázolt nevelési elvek alapján végezzük. Ennek
során a tanulók lehetőségeihez, korlátaihoz és speciális igényeihez igazodva elsősorban a
következő elvek a követendők:
o A feladatok megvalósításához, elvégzéséhez hosszabb idősávok, keretek megjelölése
ott, ahol erre szükség van.
o A differenciált, egyéni fejlesztés biztosítása, elsősorban az önmagukhoz viszonyított
fejlődés lehetőségének a biztosításával.
A fogyatékosság egyes típusaival összefüggésben felmerülő sajátos feladatokat a sajátos
nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelve és a vizsgaszabályzatok szerint
végezzük.
Iskolánkban, feltételezhetően a szociokulturális hátrányok következtében, egyre több a sajátos
nevelési igényű tanuló. Mindez tantestületünktől új szemléletmódot, hozzáállást és
módszertani megújulást igényelt. Minden évben több tanulót javasolunk a szakértői bizottság
elé. A szakértői vélemény iránymutatása alapján próbáljuk a gyermeknek a legideálisabb
tanulási feltételeket megteremteni. A munkaformák változatos alkalmazásával, ez egyénre
szabott feladatokkal és a tanítási órákon túli egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs,
rehabilitációs fejlesztő foglalkozásokkal segítjük a tanulókat képességük mind teljesebb
kibontakoztatásában.
Az integrált tanulókra vonatkozó követelmények, értékelés
A tanulásban akadályozott tanulók számára a követelményeket a speciális tanterv tartalmazza.
Ennek minimumát minden tanulónak el kell sajátítania. Az értékelésnél azonban kiemelt
szempont a tanuló önmagához mért fejlődése, illetve az, hogy a különféle eredetű
idegrendszeri funkciózavara miatt mennyire képes eleget tenni egy adott tantárgy
követelményeinek.
A pszichés fejlődési zavarral küzdő- (diszlexiás, diszgráfiás, stb.) - tanulók számára a normál
tanulókra vonatkozó helyi tantervben megfogalmazott követelmények az irányadóak. Ennek
minimumát minden tanulónak el kell sajátítania.
Természetesen, a szakértői vélemény iránymutatása alapján egyes tanulók méltányosságban
részesülnek, illetve mentesülnek-(intézményvezetői engedéllyel)- az értékelés és minősítés
alól.
46
A közoktatási törvény lehetőséget biztosít az egyéni továbbhaladásra a 4. évfolyam végéig.
Az alkalmazott méltányosságok
o az írásbeli felelet szóbelivel helyettesíthető
o a szóbeli felelet írásbelire cserélhető
o írásbeli feleletnél a helyesírás figyelmen kívül hagyása
o rövidebb anyagrészekből beszámoló
o matematika órán számológép használata
o helyesírási szótár használatának engedélyezése
o kevesebb házi feladat
Szakértői vélemény
A tanuló speciális osztályba, vagy integrált neveltként a normál osztályba csak a Tanulási
Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakvéleménye alapján helyezhető.
A szakvéleményt a szülőkkel ismertetni kell, azt alá kell íratni.
A tanuló érdekében a jegyző kötelezheti a szülőt, hogy gyermekével jelenjen meg a szakértői
bizottság előtt, illetve a szakértői vélemény alapján gyermekét a megfelelő nevelési-oktatási
intézménybe írassa be.
A sajátos nevelési igényű tanulóknak, a szakértői bizottság iránymutatása alapján, rendszeres
kontrollvizsgálaton kell megjelennie. A kontrollvizsgálat időpontja mindig az utolsó szakértői
véleményen szerepel.
A szakértői véleményeket az iskolatitkár 2 vagy 3 példányban lemásolja. Amennyiben a
tanuló a speciális tagozaton tanul:
- Az egyik másolati példányt átadja a gyógypedagógusnak.
- A másolat egyik példánya az intézményvezetőhöz kerül.
- Az eredeti példány érkeztetve az irattárba kerül.
Amennyiben a tanuló integrált nevelt, a harmadik másodlati példányt az osztályfőnök kapja,
aki ismerteti az osztályban tanító nevelőkkel. Az integrált nevelt tanulóról a nevelőtestületből
őt tanító nevelők csoportja a gyógypedagógussal együtt, az ő szakmai segítségével fejlesztési
tervet készítenek a saját szakterületükre. A fejlesztési tantárgyi ütemtervet rendszeresen
értékelik, a továbbhaladásról döntenek. Az általuk használt dokumentációt az intézmény
értékelő csoportja készíti el.
A szakértői véleményt minden esetben ismertetni kell a gyógypedagógussal, hiszen ő
rendelkezik a szükséges kompetenciákkal. Gyógypedagógus nélkül a szakértői véleményben
foglaltakat értelmezni nem szabad.
47
Halmozottan hátrányos helyzetű tanulók nevelésének és oktatásának elvei
Iskolánk nemcsak a sajátos nevelési igényű tanulók integrációját vállalja fel, hanem a
halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrációját is. Ezt komplex Integrációs Pedagógiai
Rendszer segítségével a tanítási órák keretében végezzük. Fontos feltétel a pedagógus
módszertani kultúrájának átalakítása, módszertani ötlettárának gazdagítása az együttnevelés
hatékonyságának fokozása érdekében.
Intézményünk integrációs pedagógiai rendszerét tartalmazó dokumentum a mellékletben
található.
A nevelési és oktatási célok megvalósítását szolgáló tanítási órán kívüli
tevékenységek o Hagyományőrző tevékenységek
Azokat a rendezvényeinket, amelyek az iskolai hagyományrendszerünk részét képezik a
Szervezeti és Működési Szabályzatban rögzítettük, ezért most csak felsorolásszerűen teszünk
említést ezekről. A mi iskolánk életében mindig nagyon fontos szerep jutott a
hagyományőrzésnek és a hagyományápolásnak, hiszen azt valljuk, ha hagyományaink mélyen
gyökereznek, illetve azokat tanulóink magukénak vallják, akkor ezzel nagyban hozzá tudunk
járulni ahhoz, hogy a községhez is jobban kötődjenek.
Az ünnepek sorában fontos szerepet kaptak és kapnak a nemzeti ünnepeink. Az iskola kiemelt
feladata a tanulók megismertetése a nemzet történelmének nagy eseményeivel, a nemzet
nagyjaival és nemzeti múltunk dicsőséges eseményeivel. Ezzel hozzájárulhatunk a
nemzettudat elmélyüléséhez, a nemzeti identitás kialakulásához. Jeles történelmi
személyiségeink példaképek lehetnek gyermekeink előtt.
Ezért október 23-án és március 15-én községi ünnepélyt tartunk, melynek megszervezésébe és
lebonyolításába igyekszünk iskolánk minden tanulóját bevonni. Ezen kívül nagy hangsúlyt
fektetünk a hagyományosan családi ünnepek megtartására.
Minden évben iskolai keretben ünnepeljük a Mikulást, a karácsonyt és a húsvétot, és így lesz
ez a jövőben is.
Mikulás, karácsony és húsvét előtt játszóházat szervezünk, ahol a gyerekek ajándékot
készíthetnek. A farsang idején bált tartunk a szülői munkaközösség segítségével és aktív
közreműködésével. Májusban bensőséges ünnepségen köszöntjük az édesanyákat. Ünnepély
keretében búcsúzunk iskolánk 8. osztályos tanulóitól.
Minden tanévben kirándulást, túrát szervezünk a falu környékén. Községünk a Pannonhalmi
Tájvédelmi Körzethez tartozik. Fontos természetvédelmi terület. Ezért különösen fontosnak
tartjuk a természettudatos szemlélet kialakítását.
o Diákönkormányzat
A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli,
szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. A
diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott nevelő segíti. Azt
tapasztaljuk, hogy ebben a korban mindenképpen szükség van felnőtt irányítására,
gyermekeink nem elég aktívak, nem elég kezdeményezőek, ezért gyakran még ötletekkel is
segíteni kell őket. Az elkövetkező időszak nagyon fontos feladata lesz a diákönkormányzat
munkájának fejlesztése. Úgy látom, sokkal nagyobb mozgásteret kell adnunk a
gyermekeknek, hogy elképzeléseiket jobban meg tudják valósítani. Havi rendszerességgel
szervezünk programokat. a kicsik részére játszóházat, kirándulást, filmvetítést. A nagyok
részére klub délutánt, kirándulást, filmvetítést.
A tanulói önállóság fejlesztésének része az osztályok közötti tisztasági verseny. Célunk ezzel
az, hogy az osztályok nagyobb gondot fordítsanak közvetlen tartózkodási helyük az osztályuk
48
díszítésére, rendezésére. Az ellenőrzést és értékelést a diákok végzik felnőtt irányításával. E
munkának egyébként már hagyományai vannak az iskolában. A tanév végén a győztes
osztályok jutalmat kapnak, amely általában belépő valamilyen kulturális rendezvényre. Ez a
tevékenység jól szolgálja a környezeti nevelési programban meghatározott célokat.
Az előzőekben részletezett program feltétele, hogy nem szaktantermi rendszerben tanítunk,
hanem minden osztály saját tantermet kapott. A diákönkormányzat feladata még az óraközi
szünetekben az ügyeleti teendők ellátásának biztosítása az ügyeletes tanár irányításával. Ezt a
feladatot az osztályfőnök javaslata alapján csak az arra érdemes diákok láthatják el, akik
magatartásukkal példaként állhatnak társaik előtt.
A diákönkormányzat vezetője minden tanév elején a tanulókkal és a nevelőtestülettel való
egyeztetés után elkészíti a diákönkormányzat éves programját és rendezvényeit havi
bontásban. Ez a rendezvény naptár az iskola éves munkatervének része.
Kiemelt célunk, hogy a diákönkormányzat keretei között felkészítsük tanulóinkat arra, hogy
közösségi életüket szervezni tudják.
Minden hónap elején iskolagyűlést tartunk, ahol értékeljük a tanulók munkáját, illetve
ismertetjük velük a következő hónap feladatait és programjait. Az iskolagyűlés
megszervezése az igazgató és a diákönkormányzat vezetőjének a feladata.
o Napközi otthon, tanulószoba
A közoktatási törvény előírásainak megfelelően, – amennyiben a szülők igénylik – az
iskolában tanítási napokon a délutáni időszakban az 1-8. évfolyamon napközi otthon
működik. Az intézményünk sajátos helyzetéből adódóan az autóbusz indulásáig ellátjuk az
utazó tanulók felügyeletét is.
o Iskolai sportkör
Az iskolai sportkör tagja az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör a tanórai testnevelési
órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a
különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre.
o Szakkörök
A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A
szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művészetiek, technikaiak, szaktárgyiak, de
szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról
– a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején
az iskola nevelőtestülete dönt. Szakkör vezetését olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az iskola
dolgozója. Az iskolánkban működő szakkörök: kézműves szakkör, informatika szakkör,
énekkar, sportkör.
Iskolán kívüli, de az iskolával megállapodással rendelkező szervezet által vezetett szakkör:
karate, gyerekfoci, Napsugár Művészeti Iskola zenei és néptánc tagozata.
o Versenyek, vetélkedők, bemutatók
A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.)
versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A
legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. A
versenyek, vetélkedők megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a különféle versenyekre
a nevelők szakmai munkaközösségei vagy a szaktanárok végzik.
o Tanulmányi kirándulások
Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka
elősegítése céljából az osztályok számára évente egy alkalommal tanulmányi kirándulást
szerveznek. A tanulmányi kiránduláson való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a
szülőknek kell fedezniük.
A tanulmányi kirándulás célja:
Az 1., 2.,3.,4., osztályban ismerjék meg a tanulók a Kisalföld és a Bakony nevezetességeit,
természeti kincseit.
49
Az 5.,6.,7.,8., osztályban a Dunántúl távolabbi tájaira utazunk el a tanulókkal. Az
osztályfőnökök feladata, hogy a tanév elején elkészítsék a kirándulási tervet, figyelembe véve
az eddigi kirándulások helyszíneit. Az osztályok egynapos kirándulásra mennek.
Törekedni kell arra, hogy a kirándulások költségeihez pályázati alapokból támogatást
szerezzünk a szülők anyagi gondjainak enyhítésére.
o Erdei iskola A nevelési és a tantervi követelmények teljesítését segítik a táborszerű módon, az iskola falain
kívül szervezett, 1-2 napon keresztül tartó erdei iskolai foglalkozások, melyeken főleg egy-
egy tantárgyi téma feldolgozása történik. A foglalkozáson minden tanévben az 5. és a 7.
osztályos tanulók vesznek részt. Az erdei iskolai foglalkozásokon való részvétel kötelező, a
felmerülő költségeket az iskola fedezi.
o Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás
Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését szolgálják a
különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos
látogatások. Az e foglalkozásokon való részvétel – ha az költséggel is jár – önkéntes. A
felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.
o Szabadidős foglalkozások A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal
felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle
szabadidős programokat szervez (pl. túrák, kirándulások, táborok, színház- és
múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények stb.). A szabadidős rendezvényeken
való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.
o Iskolai könyvtár
A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti.
o Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata
A tanulók igényei alapján előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola
létesítményeit, illetve eszközeit (pl. sportlétesítmények, számítógép stb.) a tanulók – tanári
felügyelet mellett – egyénileg vagy csoportosan használják.
o Alapfokú művészetoktatás Iskolánkban alapfokú művészetoktatás folyik a Napsugár Művészeti Iskolával kötött
megállapodás alapján. A megállapodásban rögzítettek szerint a művészeti iskola térítés nélkül
használhatja az intézményünk helyiségeit. A tanulók a szülők beleegyezésével vehetnek részt
az alapfokú művészetoktatásban. A szolgáltatást térítési díj nélkül vehetik
igénybe. Az oktatáshoz szükséges eszközök a művészeti iskola tulajdonát képezik.
Erkölcstan vagy Hit- és erkölcstan oktatás
Az Erkölcstan/Hit- és erkölcstan oktatása a vonatkozó törvényi rendeleteknek megfelelően
történik.
50
Tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek
Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók fejlesztését, az
egyes tantárgyakhoz kapcsolódó tanórai és tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató
foglalkozások, tevékenységek segítik. Ezek a következők:
o Az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése, differenciált
tanóravezetés.
o A nem kötelező, szabadon felhasználható órakeret biztosította lehetőségek
igénybevétele..
o Tehetséggondozó foglalkozások.
o Szakkörök.
o Iskolai sportkör.
o Versenyek, vetélkedők, bemutatók (szaktárgyi, sport, kulturális)
o 2006 óta a Kutassy-nap keretében IKT eszközökkel támogatott térségi
Irodalmi- történelmi versenyt szervezünk.
o 2016-tól térségi, 2017-től országosan meghirdetett Természetismereti
vetélkedőt szervezünk 3 internetes forduló után Sokorópátkán tartandó – Föld
napjához kapcsolódó – döntővel.
o A szabadidős tevékenységek (színház,- és múzeumlátogatások, könyvtár stb.)
o Az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni és
csoportos használata.
o Gyermekújságok versenyfeladatainak megoldása.
o Az éves munkatervben rögzítetten iskolai tanulmányi versenyek (tantárgyanként
évente 1, maximum 3 tantárgy/év).
o Az éves munkatervben rögzítetten a tudományterületeknek megfelelően a tanévet
szakaszokra osztva szorgalmi feladatok a tanulóknak (területek és felelősök a
munkatervben szabályozva)
A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő tevékenységek
Az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése, differenciálás.
Felzárkóztató órák.
Napközi otthon vagy tanulószoba.
Felzárkóztató foglalkozások.
Az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek használata.
A nevelők és a tanulók személyes kapcsolata.
A szülők és a családok nevelési gondjainak segítése.
Családlátogatások.
Iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelős nevelő tevékenysége.
Az integrált oktatás lehetőségeinek igénybe vétele.
Fejlesztő pedagógus által tartott egyéni fejlesztés, felzárkóztatás.
A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek
Az iskola és a család szoros kapcsolata, rendszeres családlátogatás.
Iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tevékenysége.
Kapcsolat a területi gyermekvédelmi szolgálattal.
A szülők tájékoztatása a szociális juttatásokról, lehetőségekről.
51
Az ingyenes tankönyv ellátással és az ingyenes étkezéssel kapcsolatos lehetőségek
ismertetése a szülőkkel.
52
A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok
A nevelők és a tanulók személyes kapcsolattartásának és a családlátogatásoknak egyik fő
célja a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő problémák feltárása, megelőzése. Minden
pedagógus közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók
fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében.
Az iskolában a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok segítésére gyermek- és ifjúságvédelmi
felelős dolgozik. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős alapvető feladata, hogy segítse a
pedagógusok gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját. Ezen belül feladatai közé tartozik
különösen:
o a tanulók és a szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről,
intézményekről, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak,
o családlátogatásokon vesz részt a veszélyeztető okok feltárása érdekében,
o a veszélyeztető okok megléte esetén értesíti a gyermekjóléti szolgálatot,
o segíti a gyermekjóléti szolgálat tevékenységét,
o a tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén gyermekvédelmi támogatás
megállapítását kezdeményezi,
o tájékoztatást nyújt a tanulók részére szervezett szabadidős programokról.
Az iskolai gyermekvédelmi tevékenység három fő feladata: a gyermek fejlődését
veszélyeztető okok megelőzése, feltárása, megszüntetése.
A gyermekvédelmi problémák feltárásának az a célja, hogy a gyermekek problémáit az
iskola a gyermekjóléti szolgálat segítségével minél hatékonyabban tudja kezelni,
megelőzve ezzel súlyosabbá válásukat. Iskolánk alapvető feladatai a gyermek- és
ifjúságvédelem területén:
o fel kell ismerni, és fel kell tárni a tanulók problémáit,
o meg kell keresni a problémák okait,
o segítséget kell nyújtani a problémák megoldásához,
o jelezni kell a felmerült problémát a gyermekjóléti szolgálat szakembereinek.
A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megszűntetésének érdekében iskolánk
együttműködik a területileg illetékes:
o tanulási képességeket vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottsággal
o gyermekjóléti szolgálattal,
o családsegítő szolgálattal,
o polgármesteri hivatalokkal,
o háziorvossal
o védőnővel
o továbbá a gyermekvédelemben résztvevő társadalmi szervezetekkel,
Iskolánk pedagógiai munkáján belül elsősorban az alábbi tevékenységek szolgálják a
gyermekvédelem céljainak megvalósítását:
o a felzárkóztató foglalkozások,
o a tehetséggondozó foglalkozások,
o az indulási hátrányok csökkentésére szervezett foglalkozások,
o a differenciált oktatás és képességfejlesztés,
o a pályaválasztás segítése,
o a személyes, egyéni tanácsadás (tanulónak, szülőnek),
o egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése,
o a családi életre történő nevelés,
o a napközis és a tanulószobai foglalkozások,
o az iskolai étkezési lehetőségek,
o az egészségügyi szűrővizsgálatok,
53
o a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős
tevékenységek, szünidei programok),
o a tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatás),
o a szülőkkel való együttműködés,
o tájékoztatás a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról.
54
Az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok
(A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái)
Az iskola közösségeinek együttműködése
Az igazgatóság és a nevelőtestület együttműködése
1. A nevelőtestület különböző közösségeinek együttműködése az igazgató segítségével a
megbízott pedagógus vezetők, illetve a választott képviselők útján valósul meg.
2. Az együttműködés fórumai:
- az igazgatóság ülései,
- az iskolavezetőség (az igazgatói tanács) ülései,
- a különböző értekezletek,
- megbeszélések,
3. Ezen fórumok időpontját az iskola éves munkaterve határozza meg.
4. Az igazgatóság az aktuális feladatokról a nevelői szobában elhelyezett hirdetőtáblán,
valamint e-mailen keresztül értesíti a nevelőket.
5. Az iskolavezetőség tagjai kötelesek:
- az iskolavezetőség ülései után tájékoztatni az irányításuk alá tartozó pedagógusokat az
ülés döntéseiről, határozatairól,
- az irányításuk alá tartozó pedagógusok kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetíteni az
igazgatóság, az iskolavezetőség felé.
6. A nevelők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy
munkaköri vezetőjük, illetve választott képviselőik útján közölhetik az igazgatósággal, az
iskola vezetőségével, illetve az iskolaszékkel.
A szakmai munkaközösség együttműködése
1. Az iskolában tevékenykedő szakmai munkaközösségek folyamatos együttműködéséért és
kapcsolattartásáért a szakmai munkaközösség vezetője felelős.
2. A szakmai munkaközösség vezetője a havi munkaértekezleten tájékoztatja a nevelőtestületet
a végzett munkáról és a feladatokról.
Az iskolaszék és az iskola közösségeinek együttműködése
1. Az iskolaszék az iskola közösségeivel az iskolaszék teljes jogú tagjain és a meghívottakon
keresztül tartja egymással a kapcsolatot.
2. Az iskolaszék tagjai rendszeres időközönként – évente legalább 1 alkalommal – kötelesek
tájékoztatni az általuk képviselteket az iskolaszék tevékenységéről, valamint kötelesek az
általuk képviseltek kérdéseit, véleményét, javaslatait az iskolaszék felé továbbítani.
3. Az iskolaszék ülésein állandó meghívottként az alábbi személyek vehetnek részt:
- az iskola igazgatója, (Ha nem tagja az iskolaszéknek.)
- a szülői közösség tagjai
4. Az iskola működéséről, az iskolai munkaterv feladatairól, végrehajtásáról az iskola
igazgatója rendszeresen – évente legalább 1alkalommal – köteles tájékoztatni az
iskolaszéket.
A nevelők és a tanulók kapcsolattartása és együttműködése
1. A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az
iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják:
- az iskola igazgatója legalább évente egyszer a diákközgyűlésen, valamint a
diákönkormányzat vezetőségének ülésén,
55
- a diákönkormányzat vezetője havonta egyszer a diákönkormányzat vezetőségének ülésén
és a diákönkormányzat faliújságján keresztül,
- az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon.
2. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok
folyamatosan (szóban, illetve a tájékoztató füzeten keresztül írásban) tájékoztatják.
3. A tanulók a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaiknak
az érvényesítése érdekében – szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik,
tisztségviselők útján – az iskola igazgatóságához, az osztályfőnökükhöz, az iskola
nevelőihez, a diákönkormányzathoz, illetve az iskolaszékhez fordulhatnak.
4. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve
választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a
nevelőkkel, a nevelőtestülettel illetve az iskolaszékkel.
A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának
rendje
1. A tanulók érdekeinek képviseletére az iskolában diákönkormányzat működik.
2. A diákönkormányzat feladata, hogy tagjainak érdekeit képviselje, az érintett tanulók
érdekében eljárjon.
3. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed.
4. A diákönkormányzat a tanulói érdekképviseleten túl részt vesz az iskolai élet – tanórán
kívüli – alábbi területeinek tervezésében, szervezésében és lebonyolításában:
- a tanulmányi munka (versenyek, vetélkedők, pályázatok stb.);
- tanulói ügyelet, iskolai felelősi rendszer;
- sportélet;
- túrák, kirándulások szervezése;
- kulturális, szabadidős programok szervezése;
- a tanulók tájékoztatása (iskolaújság, iskolarádió, iskolai honlap).
5. Ezekben a kérdésekben
- az osztályközösség véleményét az osztály éves munkatervének összeállítása előtt az
osztályfőnököknek ki kell kérniük;
- a diákönkormányzat iskolai vezetőségének véleményét az iskola éves munkatervének
összeállítása előtt az igazgatónak ki kell kérnie.
6. Ezekben a kérdésekben a tanév folyamán az osztályközösségek, illetve a
diákönkormányzat iskolai vezetősége javaslatokkal élhet az osztályfőnökök, a
nevelőtestület és az igazgató felé.
7. A magasabb jogszabályok alapján a diákönkormányzat véleményét ki kell kérni:
- az iskola szervezeti és működési szabályzatának jogszabályban meghatározott
rendelkezéseinek elfogadása előtt,
- a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt,
- az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor,
- a házirend elfogadása előtt.
8. A diákönkormányzatot az iskola igazgatóságával, a nevelőtestülettel, illetve más külső
szervezetekkel való kapcsolattartásban (a tanulók véleményének továbbításában) a
A nevelők és a szülők kapcsolattartása és együttműködése
1. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról
az iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják:
- az iskola igazgatója legalább félévente egyszer a szülői szervezet iskolai
vezetőségének ülésén vagy az iskolai szintű szülői értekezleten,
- az osztályfőnökök folyamatosan az osztályok szülői értekezletein.
56
2. A szülők és a pedagógusok együttműködésére az alábbi fórumok szolgálnak:
a) Egyéni megbeszélések
Feladata a szülők tájékoztatása gyermekük iskolai életéről, magaviseletéről,
tanulmányi eredményeiről; segítségnyújtás a szülőknek a gyermek neveléséhez;
valamint az együttes, összehangolt pedagógiai tevékenység kialakítása a szülő és a
pedagógus között.
b) Családlátogatás
Feladata, a gyermekek családi hátterének, körülményeinek megismerése, illetve
tanácsadás a gyermek optimális fejlesztésének érdekében.
b) Szülői értekezlet.
Feladata:
- a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása,
- a szülők tájékoztatása
az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről,
az országos és a helyi közoktatás-politika alakulásáról, változásairól,
a helyi tanterv követelményeiről,
az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról,
saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról,
a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről,
az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről,
problémáiról,
a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és
továbbítása az iskola igazgatósága felé.
c) Fogadó óra.
Feladata a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-
egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. (Otthoni tanulás,
szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás,
továbbtanulás stb.)
d) Nyílt tanítási nap.
Feladata, hogy a szülő betekintést nyerjen az iskolai nevelő és oktató munka
mindennapjaiba, ismerje meg személyesen a tanítási órák lefolyását, tájékozódjon
közvetlenül gyermeke és az osztályközösség iskolai életéről.
e) Írásbeli tájékoztató.
Feladata a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával
összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztály szintű
programokról.
3. A szülői értekezletek, a fogadó órák és a nyílt tanítási napok időpontját az iskolai
munkaterv évenként határozza meg.
4. A szülők a tanulók és a saját – a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban
biztosított – jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy
választott képviselőik, tisztségviselők útján az iskola igazgatóságához, az adott ügyben
57
érintett gyermek osztályfőnökéhez, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz vagy az
intézményi tanácshoz, illetve az iskolaszékhez fordulhatnak.
5. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve
választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával,
nevelőtestületével vagy intézményi tanáccsal, illetve az iskolaszékkel.
6. A szülők és más érdeklődők az iskola pedagógiai programjáról, szervezeti és működési
szabályzatáról, illetve házirendjéről az iskola igazgatójától, valamint nevelőitől az iskolai
munkatervben évenként meghatározott igazgatói, igazgatóhelyettesi fogadóórákon kérhetnek
tájékoztatást.
7. Az iskola pedagógiai programjának, szervezeti és működési szabályzatának és házirendjének
előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak, szülőnek, valamint az iskola
alkalmazottainak) joga van megismernie.
8. A pedagógiai program, a szervezeti és működési szabályzat, illetve a házirend egy-egy
példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg:
- az iskola honlapján;
- az iskola fenntartójánál;
- az iskola irattárában;
- az iskola könyvtárában;
- az iskola nevelői szobájában;
- az iskola igazgatójánál;
- az iskola igazgatóhelyettesénél;
- a nevelők szakmai munkaközösségének vezetőjénél
58
Az iskola vezetésének és közösségeinek külső kapcsolatai, együttműködése
iskolán kívüli intézményekkel 1. Az iskolai munka megfelelő szintű irányításának érdekében az iskola
igazgatóságának állandó munkakapcsolatban kell állnia a következő intézményekkel:
- Az intézmény fenntartójával: Győri Tankerületi Központ
- Az intézmény működtetőjével: Győri Tankerületi Központ
- A területileg illetékes önkormányzati képviselőtestülettel és polgármesteri
hivatallal.
- A területileg illetékes oktatási központtal.
- A helyi oktatási intézménnyel.
- A területileg illetékes nevelési tanácsadóval.
A munkakapcsolat megszervezéséért, irányításáért az igazgató a felelős.
2. Az eredményes oktató- és nevelőmunka érdekében az iskola rendszeres
munkakapcsolatot tart fenn az alábbi intézményekkel, szervezetekkel,
gazdálkodókkal:
- Az iskolát támogató alapítvány kuratóriumával.
A munkakapcsolat megszervezéséért, felügyeletéért az igazgató vagy a
igazgatóhelyettes a felelős. Az egyes intézményekkel, szervezetekkel kapcsolatot
tartó nevelőket az iskola éves munkaterve rögzíti.
3. A tanulók egészségi állapotának megóvásáért az iskola igazgatósága rendszeres
kapcsolatot tart fenn az illetékes egészségügyi dolgozóival, és segítségükkel
megszervezi a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatát.
4. A tanulók veszélyeztetettségének megelőzése, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi
feladatok eredményesebb ellátása érdekében az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi
felelőse rendszeres kapcsolatot tart fenn a gyermekjóléti szolgálattal. A
munkakapcsolat felügyeletéért az igazgató a felelős.
A tanulmányok alatti vizsgák szabályai
1. Iskolánkban az alábbi tanulmányok alatti vizsgákat szervezzük:
- osztályozó vizsga,
- pótló vizsga,
- javítóvizsga.
2. Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat
megállapításához, ha
- a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól fel volt mentve,
- engedély alapján egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy
tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tehet eleget,
- ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása
együttesen a kétszázötven tanítási órát meghaladja, és a nevelőtestület döntése
alapján osztályozó vizsgát tehet,
- ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása
együttesen egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja,
és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet.
59
3. Pótló vizsgát tehet a tanuló, ha valamely vizsgáról neki fel nem róható okból
elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a
válaszadást befejezné.
4. Javítóvizsgát tehet a tanuló, ha a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból –
elégtelen osztályzatot kapott.
5. A tanulmányok alatti vizsgákat a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet
előírásaiban szereplő szabályok szerint kell megszervezni.
6. A vizsgák időpontját, helyét és követelményeit az érintett tanulók szüleivel
- osztályozó vizsga esetén a vizsgák időpontja előtt legalább két hónappal,
- javítóvizsga esetén a tanév végén (bizonyítványosztáskor)közölni kell.
7. Az osztályozó és javítóvizsgák követelményeit az iskola helyi tantervében (a
kerettantervben) szereplő követelmények alapján a nevelők szakmai
munkaközösségei, illetve – amelyik tantárgynál nincs munkaközösség – a
szaktanárok állapítják meg.
60
Az iskolába jelentkező tanulók felvételének elvei
1. Iskolánk a kötelező beiskolázási körzetéből – melyet az iskola fenntartója határoz
meg – minden jelentkező tanköteles korú tanulót felvesz.
2. Az első osztályba történő beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári
évben a hatodik életévét augusztus 31. napjáig betöltse.
3. Az első évfolyamba történő beiratkozáskor be kell mutatni:
- a gyermek születési anyakönyvi kivonatát;
- a szülő személyi igazolványát;
- a gyermek lakcímkártyáját;
- az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérését tanúsító óvodai igazolást;
- a gyermek egészségügyi könyvét a gyermekorvos felvételi javaslatával;
- szükség esetén a szakértői bizottság véleményét.
4. A második-nyolcadik évfolyamba történő felvételnél be kell mutatni:
- a tanuló anyakönyvi kivonatát;
- a szülő személyi igazolványát;
- az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt;
- az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot.
5. Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók átvételéről a szülő kérésének, a
tanuló előző tanulmányi eredményének, illetve magatartás és szorgalom
érdemjegyeinek, valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának
figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt.
6. Ha az átvételt kérő körzeten kívüli tanuló előző tanév végi osztályzatának átlaga
3,5 alatt van, illetve magatartása vagy szorgalma rossz, hanyag vagy változó
minősítésű, az igazgató a tanuló felvételéről szóló döntése előtt kikéri az
igazgatóhelyettesek és az érintett évfolyam osztályfőnökeinek véleményét.
7. Az iskolába beadott felvételi kérelmeket a nevelési-oktatási intézmények
működéséről szóló rendeletben meghatározott sorrendben kell teljesíteni.
8. Amennyiben iskolánk – a rendeletben megadott sorrend szerint – az összes
felvételi kérelmet helyhiány miatt nem tudja teljesíteni, akkor az érintett csoportba
tartozók között sorsolás útján kell dönteni. A sorsolás lebonyolításának részletes
szabályait a házirend tartalmazza.
9. A második-nyolcadik évfolyamba jelentkező tanulónak – az iskola helyi
tantervében meghatározott követelmények alapján összeállított – szintfelmérő
vizsgát kell tennie azokból a tantárgyakból, amelyeket előző iskolájában – a
bizonyítvány bejegyzése alapján – nem tanult. Amennyiben a tanuló bármely
tantárgyból a szintfelmérő vizsgán az előírt követelményeknek nem felel meg, a
vizsgát az adott tantárgyból két hónapon belül megismételheti. Ha az ismételt
61
vizsgán teljesítménye újból nem megfelelő, az évfolyamot köteles megismételni,
illetve tanév közben az előző évfolyamra beiratkozni.
A második-nyolcadik évfolyamba jelentkező tanulóknak – az iskola helyi tantervében
meghatározott követelmények alapján összeállított – szintfelmérő vizsgát kell tennie idegen
nyelvből, ha más idegen nyelvet tanult, és azokból a tárgyakból, amelyeket előző iskolájában
– a bizonyítvány bejegyzése alapján – nem tanult. Amennyiben a tanuló valamely tantárgyból
a szintfelmérő vizsgán az előírt követelményeknek nem felel meg, a vizsgát az adott
tantárgyból fél év múlva megismételheti. Ha az ismételt vizsgán teljesítménye újból nem
megfelelő, az évfolyamot köteles megismételni, illetve tanév közben az előző évfolyamra
beiratkozni. A tanuló szintfelmérő vizsgára való felkészülését a szaktanár segíti
taneszközökkel és egyéni felzárkóztatással.
Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók felvételéről a szülő kérésének, a tanuló
előző tanulmányi eredményének, illetve magatartás és szorgalom érdemjegyeinek, valamint
az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt.
Ha a körzeten kívüli tanuló az első-negyedik évfolyamra jelentkezik, vagy ha az ötödik-
nyolcadik évfolyamon tanév végi osztályzatának átlaga 3,0 alatt van, illetve magatartása vagy
szorgalma rossz, hanyag, változó minősítésű, az igazgató a tanuló felvételéről szóló döntése
előtt kikéri az igazgatóhelyettes és az érintett évfolyam osztályfőnökének véleményét.
(Ugyancsak ezt kell tenni akkor, ha a beiskolázási körzeten kívül lakó tanuló előzőleg már
iskolánk tanulója volt, de tanulmányi eredménye, magatartása vagy szorgalma a fentebb
leírtak szerint alakult. Ilyen esetben az iskola igazgatója az igazgatóhelyettes és az
osztályfőnök véleményének figyelembe vételével dönt arról, hogy az érintett tanuló
folytathatja-e tanulmányait iskolánkban, vagy jelentkeznie kell a lakóhelye szerint illetékes
iskolában. (A döntésről a szülőt írásban értesíteni kell.)
10. A tanulmányok alatti vizsgákon az alábbi tantárgyakból kell írásbeli, szóbeli
vagy gyakorlati vizsgarészeket tenniük a tanulóknak:
TANTÁRGY ÍRÁSBELI SZÓBELI GYAKORLATI
VIZSGA
ALSÓ TAGOZAT
Magyar nyelv ÍRÁSBELI SZÓBELI
Magyar irodalom ÍRÁSBELI SZÓBELI
Idegen nyelv ÍRÁSBELI SZÓBELI
Matematika ÍRÁSBELI SZÓBELI
Erkölcstan/Hit- és et. SZÓBELI
Környezetismeret ÍRÁSBELI SZÓBELI
Ének-zene SZÓBELI GYAKORLATI
Vizuális kultúra GYAKORLATI
Életvitel és gyakorlat GYAKORLATI
Testnevelés és sport GYAKORLATI
FELSŐ TAGOZAT
Magyar nyelv ÍRÁSBELI SZÓBELI
Magyar irodalom ÍRÁSBELI SZÓBELI
Idegen nyelvek ÍRÁSBELI SZÓBELI
Matematika ÍRÁSBELI SZÓBELI
62
Erkölcstan/Hit- és et. ÍRÁSBELI SZÓBELI
Történelem SZÓBELI
Természetismeret ÍRÁSBELI SZÓBELI
Fizika ÍRÁSBELI SZÓBELI
Kémia ÍRÁSBELI SZÓBELI
Biológia ÍRÁSBELI SZÓBELI
Földrajz ÍRÁSBELI SZÓBELI
Ének-zene ÍRÁSBELI SZÓBELI GYAKORLATI
Hon- és népismeret SZÓBELI
Vizuális kultúra GYAKORLATI
Informatika SZÓBELI GYAKORLATI
Technika, életvitel és
gyakorlat
GYAKORLATI
Testnevelés és sport GYAKORLATI
63
Célértékek
Nevelési céljaink megvalósulását illetően akkor tekintjük nevelő- és oktató
munkánkat sikeresnek, ha iskolánk végzős diákjainak legalább a kilencven
százaléka a nyolcadik évfolyam végén:
1. Minden tantárgyból megfelel az alapfokú nevelés-oktatás kerettanterveiben
meghatározott továbbhaladás feltételeinek. (Természetesen elsődleges célunk az,
hogy tanulóink többsége - vagyis több mint ötven százaléka - a minimális
követelmények teljesítésén túl az egyéni képességei alapján elvárható legjobb
szinten feleljen meg az iskolánk helyi tantervében megfogalmazott
követelményeknek.)
2. Rendelkezik olyan bővíthető biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és
jártasságokkal, amelyek képessé teszik őt arra, hogy a középiskolás
követelményeknek a későbbiekben megfeleljen,
3. Ismeri a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a
közösségben éléshez szükséges viselkedés- és magatartásformákat,
4. Határozott elképzeléssel bír saját közelebbi és távolabbi jövőjét és sorsát illetően.
5. Ha a tanulók legalább 10%-a szerepel valamely iskolán kívüli tantárgyi, sport
vagy kulturális versenyen.
6. Ha az órai differenciálásnak illetve a felzárkóztató óráknak köszönhetően a
tanulók legalább 90%-a teljesíteni tudja a NAT minimális követelményeit.
7. Ha a nyolcadik osztályt végzett tanulók közül mindenki továbbtanul.
8. Ha a továbbtanulók közül legalább a tanulók 50%-a gimnáziumban illetve
szakgimnáziumban kívánja folytatni tanulmányait.
9. Ha kialakul megfelelő önértékelésük a tanulásban és ezt a pályaválasztás során
érvényesíteni tudják.
10. Ha a napi felkészülés során önállóan tudják a könyvtár, illetve az informatika
nyújtotta lehetőségeket használni.
11. Ha a 7.8. osztályban a tanulók nagy része képes az ismeretek önálló
elsajátítására, az ismeretanyag részben önálló feldolgozására.
12. Ha az évenkénti országos kompetencia mérés során tanulóink teljesítménye
magasabb pontértékű, mint a községi iskolák teljesítményének pontértékén.
64
Helyi tanterv
A választott kerettanterv megnevezése
1. Iskolánk helyi tanterve az emberi erőforrások minisztere által kiadott kerettantervek közül
az alábbi tantervre épül:
A kerettantervek kiadásáról szóló többször módosított 51/2012. EMMI rendelet
1. melléklet: Kerettanterv az általános iskola 1-4.évfolyamára
2. melléklet: Kerettanterv az általános iskola 5. 8. évfolyamára
11. melléklet: Kerettantervek a sajátos nevelési igényű tanulókat
oktató nevelési-oktatási intézmények számára
11.1. – Kerettantervek az enyhén értelmi fogyatékos tanulók
számára
Iskolánk helyi tantervében a kötelező tanítási órák keretében tanított tantárgyak
tananyagai és követelményei teljes egészében megegyeznek az oktatási miniszter által
kiadott kerettantervekben meghatározott tananyaggal és követelményekkel.
2. A miniszter által kiadott kerettantervben meghatározott szabadon tervezhető órák
számával az alábbi tantárgyak óraszámát növeltük meg azzal a céllal, hogy e tárgyból a
készségfejlesztésre, az ismeretek gyakorlására több idő jusson:
ÉVFOLYAM
Melyik tantárgy óraszáma lett
megnövelve a szabadon tervezhető
órák óraszámából?
Hány órával lett
megnövelve a szabadon
tervezhető órák
óraszámából?
1. évfolyam Magyar nyelv és irodalom 1 óra
1. évfolyam Matematika 1 óra
2. évfolyam Idegen nyelv 1 óra
2. évfolyam Matematika 1 óra
3. évfolyam Magyar nyelv és irodalom 1 óra
3. évfolyam Idegen nyelv 1 óra
3. évfolyam Matematika 1 óra
4. évfolyam Magyar nyelv és irodalom 1 óra
4. évfolyam Idegen nyelv 1 óra
4. évfolyam Matematika 1 óra
5. évfolyam Informatika 1 óra
5. évfolyam Rajz 0,5 óra
5. évfolyam Technika 0,5 óra
6. évfolyam Matematika 1 óra
6. évfolyam Természetismeret 0, 5 óra
65
6. évfolyam Történelem és állampolgári ismeretek 0,5 óra
6. évfolyam Vizuális kultúra 0,5 óra
6. évfolyam Technika és életvitel 0,5 óra
7. évfolyam Magyar nyelv és irodalom 1 óra
7. évfolyam Matematika 1 óra
7. évfolyam Földrajz 0,5 óra
7. évfolyam Kémia 0,5 óra
8. évfolyam Matematika 1 óra
8. évfolyam Biológia-egészségtan 0,5 óra
8. évfolyam Fizika 0,5 óra
8. évfolyam Technika és életvitel 1 óra
3. Iskolánk az ötödik évfolyamon választható Dráma és tánc, illetve Hon- és népismeret
tantárgyak közül a Hon- és népismeret tantárgyat tanítja.
4. Iskolánk miniszter által kiadott kerettantervben szereplő választható („A változat” illetve
„B változat”) kerettantervek közül az alábbi tantervek alapján tanít:
ÉVFOLYAM VÁLASZTOTT KERETTANTERV
1-4. évfolyam Ének-zene A változat
5-8. évfolyam Magyar nyelv és irodalom A változat
5-8. évfolyam Matematika A változat
5-8. évfolyam Fizika A változat
5-8. évfolyam Ének-zene A változat
A jelenlegi központi kerettanterv-változatok a korábbi OM kerettantervektől eltérően két
évfolyamra határozzák meg a tananyagot és a követelményeket.
5. Iskolánkban a tanulók az idegen nyelvi órákon az angol és a német nyelv közül
választhatnak. Minden tanuló egy idegen nyelvet tanul a szülők, illetve a tanulók
választása alapján.
6. A szabadon tervezhető órakeret terhére 2. 3. osztályban / a szülők igénye alapján/ heti egy
órában játékos formában kezdjük az idegen nyelv tanítását.
66
Kötelező tantárgyak és óraszámok az 1–4. évfolyamon
Tantárgyak 1.
évfolyam
2.
évfolyam
3.
évfolyam
4.
évfolyam
Magyar nyelv és
irodalom 8 7 7 7
Angol vagy német nyelv - 1 1 3
Matematika 5 5 5 5
Erkölcstan/Hit- és et. 1 1 1 1
Környezetismeret 1 1 1 1
Ének-zene 2 2 2 2
Vizuális kultúra 2 2 2 2
Életvitel és gyakorlat 1 1 1 1
Testnevelés és sport 5 5 5 5
Összes heti óra 25 25 25 27
67
Kötelező tantárgyak és óraszámok az 5–8. évfolyamon
Tantárgyak 5.
évfolyam
6.
évfolyam
7.
évfolyam
8.
évfolyam
Magyar nyelv és
irodalom 4 4 4 4
Idegen nyelvek 3 3 3 3
Matematika 4 4 4 4
Erkölcstan/Hit- és et. 1 1 1 1
Történelem, társadalmi
és állampolgári
ismeretek
2 2,5 2 2
Természetismeret 2 2,5 - -
Fizika - - 2 1,5
Kémia - - 1,5 2
Biológia-egészségtan - - 2 1,5
Földrajz - - 1 2
Ének-zene 1 1 1 1
Hon- és népismeret 1 - - -
Vizuális kultúra 1,5 1,5 1,5 1
Informatika 1 1 1 1
Technika, életvitel és
gyakorlat 1,5 1,5 1 1
Testnevelés és sport 5 5 5 5
Osztályfőnöki óra 1 1 1 1
Összes heti óra 28 28 31 31
A kerettantervi rendelet felmenő rendszerben kerül bevezetésre. Első alkalommal a 2013/14.
tanévben az első és ötödik évfolyamon. A többi évfolyamon az alábbi rendelkezések
érvényesek.
Az egyes évfolyamokon a különféle tantervek szerinti oktatást a következő táblázatban
foglaltuk össze:
TANÉV ÉVFOLYAM
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
2013-
2014 2013 2007 2007 2007 2013 2007 2007 2007
2014-
2015 2013 2013 2007 2007 2013 2013 2007 2007
2015-
2016 2013 2013 2013 2007 2013 2013 2013 2007
2016-
2017 2013 2013 2013 2013 2013 2013 2013 2013
68
Óraterv:
A 2013/14. tanévtől az 1. és az 5. osztályra nem vonatkozik.
1-4. évfolyam óraterve
Tantárgy 1. évfolyam 2. évfolyam 3. évfolyam 4. évfolyam
1.
fél
évi
óra
szá
m
2
f
é
ó
É
v
e
s
1.
félé
vi
óras
zám
2.
félé
vi
óra
szá
m
Éve
s
óras
zám
1
.
f
él
é
v
2
.
f
é
l
é
É
v
es
ór
a
1
.
f
él
é
v
2
.
f
é
l
é
É
v
e
s
Ó
Kötelező tanítási órák
Magyar nyelv 3(1) 3(1) 148 4 4 148 3(1) 3(1) 148 3(1) 3(1 148
Magyar irodalom 4 4 148 4 4 148 3 3 111 3 3 111
Idegen nyelv - - - (1) (1) 37 (1) (1) 37 2(1) 2(1) 111
Matematika 4(1) 4(1) 185 4(1) 4(1 185 4(1) 4(1 185 4(1) 4(1 185
Informatika - - - - - - - - - - - -
Környezetismeret 1 1 37 1 1 37 1 1 37 1 1 37
Ének-zene 2 2 74 2 2 74 2 2 74 2 2 74
Rajz 2 2 74 2 2 74 2 2 74 2 2 74
Technika és életvitel 1 1 37 1 1 37 1 1 37 1 1 37
Erkölcstan/Hit- és et. 1 1 37 1 1 37 1 1 37 1 1 37
Testnevelés 5 5 185 5 5 185 5 5 185 5 5 185
Kötelező tanítási órák összesen 25 25 925 25 25 925 25 25 925 27 27 999
Egyéni foglalkozások órakerete 2 2 74 2 2 74 2 2 74 2 2 74
A fenntartó által kötelezően
finanszírozandó heti órakeret
Heti 27
Évi 999
Heti 27
Évi 999
Heti 27
Évi 999
Heti 29
Évi 1073
5-8. évfolyam óraterve
Tantárgy 5. évfolyam 6. évfolyam 7. évfolyam 8. évfolyam
1.
fév
2.
fé
v
Éve
s
1.
félévi
óraszá
m
2.
félé
vi
óras
z
Év
es
ó
1.
félé
2.
f
él
É
ve
s
ór
a
1.
fé
lé
2.
f
él
É
ve
s
ó
Kötelező tanítási órák
Magyar nyelv 2 2 74 2 2 74 1(1) 1(1) 74 2 2 74
Magyar irodalom 2 2 74 2 2 74 2 2 74 2 2 74
Történelem 2 2 74 2 2(1 92,5 2 2 74 2 2 74
Hon- és népismeret 1 1 37 - - - - - - - - -
Idegen nyelv 3 3 111 3 3 111 3 3 111 3 3 111
Matematika 4 4 148 3(1) 3(1 148 3(1) 3(1 148 3(1) 3(1 148
Informatika (1) (1) 37 1 1 37 1 1 37 1 1 37
Természetism. és egészt. 2 2 74 2(1) 2 92,5 - - - - - -
Fizika - - - - - - 2 2 74 1 1(1) 55,5
Biológia és egészségtan - - - - - - 2 2 74 1(1) 1 55,5
Kémia - - - - - - 1 1(1) 55,5 2 2 74
Földrajz - - - - - - 1(1) 1 55,5 2 2 74
Ének-zene 1 1 37 1 1 37 1 1 37 1 1 37
Rajz 1(1) 1 55,5 1 1(1 55,5 1 1 37 1 1 37
69
Technika és életvitel 1(1) 1 55,5 1 1(1 55,5 1 1 37 (1) (1) 37
Erkölcstan/Hit- és et. 1 1 37 1 1 37 1 1 37 1 1 37
Testnevelés 5 5 185 5 5 185 5 5 185 5 5 185
Osztályfőnöki óra 1 1 37 1 1 37 1 1 37 1 1 37
Köt. tan. órák összesen 28 28 1036 28 28 1036 31 31 1147 31 31 1147
A fenntartó által kötelezően
finanszírozandó heti
óraszám
Heti 28
Évi 1036
Heti 28
Évi 1036
Heti 31
Évi 1147
Heti 31
Évi 1147
(): a választható órakeret órái
Az óraterveket az 51/2012.(XII.21.)sz. EMMI rendelet – a kerettantervek kiadásának és
jóváhagyásának rendjéről szóló többször módosított rendelet alapján állítottuk össze.
A tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának elvei
1. Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott
taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag
feldolgozásához, amelyek a hivatalos tankönyvjegyzékben szerepelnek.
2. A nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgynál a tanulóknak egyéb eszközökre is
szükségük van. Ezek a testnevelés, a vizuális kultúra, valamint a technika, életvitel és
gyakorlat.
3. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező
tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei (illetve, ahol nincs
munkaközösség, ott az egyes szaktanárok) határozzák meg az iskola helyi tanterve
alapján.
4. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt (a megelőző tanév
májusában szülői értekezleteken) tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a tanév
kezdetéig a szülők kötelessége.
5. A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat
veszik figyelembe:
A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének.
Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben
részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatóak.
A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk: új taneszköz használatát
csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetünk
be.
6. Az iskola arra törekszik, hogy saját költségvetési keretéből, illetve más támogatásokból
egyre több nyomtatott taneszközt szerezzen be az iskolai könyvtár számára. Ezeket a
taneszközöket a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók ingyenesen használhatják.
70
A Nemzeti Alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi
megvalósítása.
Az iskolai műveltég tartalmát a társadalmi műveltségről alkotott közfelfogás, a gazdaság, a
versenyképesség és a globalizáció kihívásai is alakítják. Az Európai Unió országaiban a
kulcskompetenciák fogalmi hálójába rendezték be azokat a tudásokat és képességeket,
amelyek birtoklása alkalmassá teheti az unió valamennyi polgárát egyrészt a gyors és
hatékony alkalmazkodásra a változásokkal átszőtt, modern világhoz, másrészt aktív
szerepvállalásra e változások irányának és a tartalmának a befolyásolásához. Ezért lett az
iskolai műveltség tartalmának irányadó kánonja a kulcskompetenciák meghatározott
rendszere. Az oktatásnak – mind társadalmi, mind gazdasági funkciója miatt – alapvető
szerepe van abban, hogy az európai polgárok megszerezzék azokat a kulcskompetenciákat,
amelyek elengedhetetlenek a változásokhoz való rugalmas alkalmazkodáshoz, a változások
befolyásolásához, saját sorsuk alakításához. A kulcskompetenciák azok a kompetenciák,
amelyekre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az
aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. Mindegyik
egyformán fontos, mivel mindegyik hozzájárulhat a sikeres élethez egy tudás alapú
társadalomban. Felértékelődik az egyén tanulási kompetenciájának fejlesztése, mert az emberi
cselekvőképesség az egész életen át tartó tanulás folyamatában formálódik. Sok kompetencia
részben fedi egymást, és egymásba fonódik: az egyikhez szükséges elemek támogatják a
másik terület kompetenciáit. Hasonló egymásra építettség jellemzi a kulcskompetenciák és a
kiemelt fejlesztési feladatok viszonyát. A műveltségterületek fejlesztési feladatai a
kulcskompetenciákat összetett rendszerben jelenítik meg. Számos olyan fejlesztési terület
van, amely mindegyik kompetencia részét képzi: például a kritikus gondolkodás, a kreativitás,
a kezdeményezőképesség, a problémamegoldás, a kockázatértékelés, a döntéshozatal, az
érzelmek kezelése.
Kiemelt fejlesztési területek:
o Az erkölcsi nevelés
o Nemzeti öntudat, hazafias nevelés
o Állampolgárságra, demokráciára nevelés
o Önismeret, társas kultúra
o A családi életre nevelés
o A testi és lelki egészségre nevelés
o Felelősségvállalás másokért, önkéntesség
o Fenntarthatóság, környezettudatosság
o Pályaorientáció
o Gazdasági és pénzügyi nevelés
o Médiatudatosságra nevelés
o A tanulás tanítása
Az iskola nevelő-oktató munkájában alapul vett értékek:
Az iskola a nevelő-oktató munka során, egész tevékenységrendszerével arra törekszik, hogy
érvényesítse a hazai és nemzetközi dokumentumokban kifejezett értékeket, elveket. Különös
hangsúlyt fektetve az alábbi értékek közvetítésére:
71
o Az egyetemes emberi értékek: humanizmus, tolerancia, empátia, szeretet, megértés,
türelem, nyitottság, önbecsülés, becsület, tisztesség, a haza, a szűkebb környezet
(lakóhely, otthon, család, iskola) szeretete.
o A demokratikus értékek: szabadság, társadalmi igazságosság, egyenlőség, szolidaritás.
o A biológiai lét értékei, különösen az egészség értéke.
o A társas kapcsolatokra vonatkozó értékek: a személyes és szociális kapcsolatok, a
mindennapi érintkezéssel kapcsolatos értékek.
o A tudással, a munkával kapcsolatos értékek.
o A nemzeti kultúra értékei: természeti és épített környezet értékei, hagyományok,
nyelv, művészeti és tudományos értékek.
Az 1-2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása
Az alsó tagozat első két évében a tanulók között tapasztalható különösen jelentős egyéni
fejlődésbeli különbségek pedagógiai kezelése.
o fokozatosan átvezetjük a gyermeket az óvoda játékközpontú cselekvéseiből az
iskolai tanulás tevékenységeibe;
o mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz,
megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait;
o a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a
ritmusérzék és a hallás fejlesztésével; a koncentráció és a relaxáció képességének
alapozásával;
A 3-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása
Az alsó tagozat harmadik-negyedik évfolyamán meghatározóvá válnak az iskolai
teljesítmény-elvárások által meghatározott tanítási-tanulási folyamatok. Fokozatosan előtérbe
kerül a Nat elveiből következő motiválási és a tanulásszervezés folyamat.
o az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával
kívánunk hozzájárulni;
o az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását a drámapedagógia
eszköztárának alkalmazásával kívánjuk megvalósítani;
o az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének
fejlesztéséve, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas
kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban;
Az 5-6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása
A felső tagozaton folyó nevelés-oktatás feladata elsősorban a sikeres iskolai tanuláshoz, a
tanulási eredményességhez szükséges kulcskompetenciák, képesség-együttesek és
tudástartalmak megalapozásának folytatása.
72
o a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont: az életkori jellemzők
figyelembevétele; az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés
deduktív útjának bemutatása,
o a kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a
tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő
értékelésük;
o a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával; helyes
magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával;
A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása
A felső tagozat hetedik-nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata - a
változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben - a már megalapozott
kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása,
valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra. A gimnázium
hetedik-nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata – a változó és egyre
összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben – a már megalapozott kompetenciák
továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint az,
hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra.
o mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz,
megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait,
o a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a
ritmusérzék és a hallás fejlesztésével, a koncentráció és a relaxáció képességének
alapozásával,
o az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával
kívánunk hozzájárulni,
o a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont az életkori jellemzők
figyelembevétele, az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés
deduktív útjának bemutatása,
o fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív
tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat.
o a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek,
készségek elsajátításával; a mentális képességek célirányos fejlesztésével; az
önálló tanulás és az önművelés alapozásával;
o fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív
tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat;
73
A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja
1. Az iskola a mindennapos testnevelést a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi
CXC. törvény 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezi meg.
2. Ennek alapján
- az iskola minden osztályban, megszervezi a mindennapos testnevelést heti öt
testnevelés óra keretében, amelyből a tanuló legfeljebb heti két órát az alábbi
módok valamelyikével teljesíthet:
a kerettanterv testnevelés tantárgyra vonatkozó rendelkezéseiben
meghatározott tanórán való részvétellel,
iskolai sportkörben való sportolással,
kérelem alapján – sportszervezet, sportegyesület által kiállított igazolás
alapján kiadott igazgatói engedéllyel – sportszervezet, sportegyesület keretei
között szervezett edzéseken való sportolással.
3. A mindennapos testnevelés keretében minden tanévben a Tankerületi Központ
által meghatározott rend szerint úszásoktatást szervezünk.
74
A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai
o Intézményünkben az idegen nyelvek tanulása során biztosítunk választási
lehetőséget a szülők és a tanulók számára.
o Iskolánkban két idege nyelv /angol és német / választható.
o Második évfolyamtól kerül sor az idegen nyelv oktatására. Második és
harmadik évfolyamon heti 1 órában.
o A tanulók szülei az első osztály második félévében, legkésőbb minden év
februárjának végéig írásban nyilatkozhatnak arról, hogy melyik idegen nyelvet
választják gyermekük számára.
o Harmadik évfolyam végén ezt a nyilatkozatot megerősítik, vagy ekkor kerülhet
sor az idegen nyelv esetében a másik idegen nyelv választására.
o Ha a negyedik évfolyamtól a tanuló az eddig nem tanult nyelvet választja nem
kell vizsgát tennie.
o A felsőbb évfolyamokon mindig a tanév végén van lehetősége a tanulónak,
illetve a szülőnek a másik idegen nyelv választására. Ebben az esetben azonban
különbözeti vizsgát kell tennie az adott évfolyam anyagából.
o A vizsgára való felkészülésben az iskola segítséget nyújt.
75
Csoportbontások, -összevonások és egyéb foglalkozások szervezési elve
o Az idegen nyelv oktatása során, mivel két idegen nyelv közül választhatnak a
tanulók, minden osztályba két csoportban tanulják a választott idegen nyelvet.
o A két idegen nyelvi óra szervezése az órarendben ugyanabban az időben
történik.
o Az erkölcstan/hit- és erkölcstan oktatása során törekedni kell arra, hogy a
hitoktatás órája egy időben legyen az adott osztály erkölcstan órájával.
o Ha a tanulók egy részének lyukas órája van, akkor az iskola köteles
gondoskodni a tanulók felügyeletéről.
o A testnevelés órarendbe illesztése miatt a kisebb létszámú osztályoknál
összevonást alkalmazhatunk.
76
A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések
Iskolánk nemcsak a sajátos nevelési igényű tanulók integrációját vállalja fel, hanem a
halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrációját is. Ezt komplex Integrációs
Pedagógiai Rendszer segítségével a tanítási órák keretében végezzük. Fontos feltétel a
pedagógus módszertani kultúrájának átalakítása, módszertani ötlettárának gazdagítása az
együttnevelés hatékonyságának fokozása érdekében.
Intézményünk integrációs pedagógiai rendszerét tartalmazó dokumentum a mellékletben
található.
77
Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és
formái
Az ellenőrzés, értékelés az iskolai élet nagyon fontos, egymást feltételező tevékenységi
formái. Kiemelten fontosnak tartjuk, hogy a gyermek és a szülő megfelelő rendszerességgel
információt kapjon a tanulmányi teljesítményéről, magatartásáról, szorgalmáról.
o A tanulmányi teljesítmény értékelését jelentő érdemjegy beírása a naplóba vagy e-
naplóba és a tájékoztató füzetbe vagy e-ellenőrzőkönyvbe a szaktanár feladata.
Ugyanez vonatkozik természetesen a magatartás és szorgalom osztályzataira is. Az
érdemjegyet a tanár aláírásával hitelesíti.
o Tanuló érdemjegyet nem írhat be a tájékoztató füzetbe.
o A tanulók a szülőkkel való egyeztetés után általában hetente egyszer, hét végén viszik
haza tájékoztató füzetüket, majd azt aláíratva, a következő hét hétfőjén visszahozzák
az iskolába.
o Az osztályfőnök feladata, hogy havi rendszerességgel ellenőrizze, hogy minden
érdemjegy bekerült-e a tájékoztató füzetbe, illetve azok aláírása megtörtént-e. A
hiányok pótlására fel kell hívni kollégái, illetve a tanulók és a szülők figyelmét.
o A tanár az írásbeli dolgozatokat köteles legalább a dolgozatírást követő egy héten
belül kijavítani.
o Az írásbeli dolgozatokat a gyerekek kezébe kell adni az értékelés során.
o Célszerű dolgozatfüzet alkalmazása, így elkerülhető a dolgozatok elvesztése.
o A tanár köteles a dolgozatokat, felméréseket, témazárókat, teszteket a tanév során
osztályonként összegyűjteni, rendszerezni és megőrizni. A tanév végén a dolgozatokat
összekötve a szertárban helyezzük el és még egy tanévig megőrizzük.
o A dolgozatokat a szülők előzetes egyeztetés alapján az iskolában megtekinthetik,
illetve szülői értekezlet után, fogadónapon, nyílt napon átnézhetik.
o A tanulók szóbeli feleleteit azonnal értékelni kell.
78
o Az ismeretek számonkérésének módjai: Összefoglalás:
Módszer,
eszköz,
forma
Szempont Érté-
kelő
Az
értéke-
lés
típusa
Idő-
pont
Az
érté-
kelés
for-
mája
Dokumen-
tálás
Meg-
jegyzés
Szintfelmérők, az előzetes tudás feltérképezése, szóban és írásban.
tantárgyi ismeretek, az egyéni és a csoportjellemzők, összegyűjtése.
Pedagógus, tanuló.
Diagnosztikus, nem osztályozzuk!
Év elején, első két hét.
Szóban és írásban, szintfelmérőkön szöveggel.
Tanulói dossziék, tanári feljegyzések.
A tervező munka alapja, az ismétlés üteméhez alakítható.
Óra végén vagy kisebb anyagrész befejezésekor, annak elsajátításáról 4-5 kérdésből álló kérdéssor írásban.
Az elsajátítás mértékének megállapítása.
Pedagógus.
Formatív értékelés a folyamat közben, nem osztályozzuk!
Kisebb egységenként, 5-6 alkalommal félévente.
Szóban.
A tanár feljegyzései.
Következő órára kijavítani, kielemezni, megtervezni a hiánypótlást, a téma más módon való megközelítését
Szóbeli felelet.
Tárgyszerűség, szempontok szerint, 1 óraanyagából.
Pedagógus,
értékelés, osztályozzuk! 1-szeres súlyú
Félévente
Szóban, minősítés érdemjeggyel.
Szempontsor, napló. Kék színnel.
Szempontok legyenek, és a gyerekekkel ismertessük meg.
Írásbeli felelet,
„röpdolgozat”.
1 óra anyagából.
Pedagógus, tanuló
.
minősítő értékelés, osztályoz
zuk! 1-szeres
súlyú
Félévente 1-
2 alkalommal.
Szóban,
minősítés
írásban,
érdemjeggyel.
Szempontsor, ellenőrző,
napló, tanulói
dosszié. Kék színnel.
Szempont
ok
legyenek,
és a
gyerekekk
el
ismertessü
k meg
Témazáró, dolgozat
Tárgyszerűség, előre megadott szempontok szerint
Pedagógus,
minősítő értékelés, osztályozzuk! 2-szers súlyú
1-2 témakör anyagából
Írásban a dolgozaton és szóban, minősítés írásban érdemjeggyel.
Ellenőrző, napló, tanulói dosszié. Piros színnel.
Az azonos évfolyamon tanítók közösen állítják össze.
Szövegérté
s,
számolási
készség
szintfelmér
ése.
Az életkori
kritériumsz
int
optimuma.
Pedag
ógus
Diagnosz
tikus,
nem
osztályoz
zuk!
Féléve
nte.
Szóban
és
írásban,
a
szintfel
mérőkö
A tanár
feljegyzései
és a tanulói
dosszié.
Kidolgozott kritériumrendszer megalkotása, és ismertetése a
79
n
szöveg
gel.
tanulókkal.
Minimum
felmérők,
minden
tanuló
számára
kötelezően
elsajátítand
ó tudásból.
Tartalma a
témazárókb
a
beépítendő,
a tudás
elsajátítása
után.
A kitűzött
kritériumsz
inteknek
megfelelje
n 90%-
ban!
Pedag
ógus
Diagnosz
tikus,
nem
osztályoz
zuk!
Féléve
nte 2
db.
Írásban
, a
dolgoza
ton és
szóban.
A tanár
feljegyzései
és a tanulói
dosszié.
Adott
témában
és
képességte
rületen a
mindenki
számára
elsajátítan
dó
ismeretek
mennyiség
ét és a
képességek
szintjét
évfolyam
szinten
megállapít
ani
Projekt,
önálló,
csoportos.
A téma
kidolgozott
sága, a
projektterv
megvalósít
ásának
mértéke.
Pedag
ógus,
tanuló,
szülő
minősítő
értékelés,
osztályoz
zuk!
1-szeres
súlyú
Tanév
ente 1-
2
alkalo
mmal.
Szóban
és
írásban,
minősít
és
érdemj
eggyel.
Videó,
írásbeli
összegzés,
portfolió.
Zöld színnel
Témajavas
latok,
csoportalk
otás, a
tanulói
döntésekre
,
vállalásokr
a
alapozzun
k!
Gyűjtő
munka
A téma
kidolgozott
sága
Pedag
ógus,
tanuló,
minősítő
értékelés,
osztályoz
zuk!
1-szeres
súlyú
alakal
om
szerűe
n
Szóban
és
írásban,
minősít
és
érdemje
ggyel
Ellenőrző,
napló, Zöld
színnel
Vállalt feladatoknak megfelelően
Szorgalmi
feladat
A téma
kidolgozott
sága
Pedag
ógus,
tanuló,
minősítő
értékelés,
osztályoz
zuk!
1-szeres
súlyú
alakal
om
szerűe
n
Szóban
és
írásban,
minősít
és
érdemje
ggyel
Ellenőrző,
napló, Zöld
színnel
Vállalt feladatoknak megfelelően
Egyéni
beszámoló,
kis
elődadás
Pedag
ógus,
tanuló,
minősítő
értékelés,
osztályoz
zuk!
alakal
om
szerűe
n
Szóban
és
írásban,
minősít
Ellenőrző,
napló, Zöld
színnel
Vállalt feladatoknak megfelelően
80
1-szeres
súlyú
és
érdemje
ggyel
Év végi
felmérő
dolgozat
Követelmé
nyek
Pedag
ógus,t
anuló
minősítő
értékelés,
osztályoz
zuk!
2-szeres
súlyú
év
végén
írásban,
minősít
és
érdemje
ggyel
Ellenőrző,
napló. Piros
színnel
A tanuló tantárgyi teljesítményének értékelési szempontjai
Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi
munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését.
o Az előírt követelmények teljesítését a nevelők az egyes szaktárgyak
jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy
gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult
tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is.
o A tanuló tantárgyi teljesítményét megfelelő rendszerességgel ellenőrizni és értékelni
kell.
o Törekedni kell az ellenőrzés többféle módjának alkalmazására egy- egy tantárgyon
belül, annak érdekében, hogy a tanuló a neki legmegfelelőbb módon tudjon számot
adni tudásáról. Lehetőség szerint alkalmazni kell a szóbeli és írásbeli ellenőrzést, a
feladatlapos, a tesztlapos, illetve az esszé, a beszámoló módszerét is.
o Alkalmat kell adni a gyermekeknek az önálló anyaggyűjtés, ismeretszerzés
eredményeinek bemutatására.
o Tantárgyanként minden témakör végén témazáró, az egész tárgykört átfogó ellenőrzést
kell végezni.
o A témakörön belül részegységenkénti ellenőrzés végzése célszerű.
o Minden gyermek tantárgyanként havonta legalább egy érdemjegyet kapjon.
o Az osztályzatnak nem lehet fegyelmező szerepe. Kivétel ezen a területen a felszerelés
és a házi feladat hiányzásáért adott érdemjegy. Ha a tanuló rendszeresen felszerelés
vagy házi feladat nélkül érkezik az iskolába, akkor ez hátrányosan befolyásolja az
adott tantárgyból nyújtott teljesítményét. Ezért a szaktanár feladata a hiányosságok
dokumentálása. Egy tantárgyon belüli háromszori hiányosság esetén a tanuló egy
elégtelen osztályzatot kap. A hiányosságokért kapott elégtelen az osztályozási naplóba
is és a tájékoztató füzetbe is beírásra kerül. A félévi és az év végi értékelésnél ezek az
érdemjegyek beszámításra kerülnek.
o Az érdemjegy ténylegesen fejezze ki a mögötte lévő tudást, legyen megfelelő súlya.
o Részegységek után írt dolgozatok, illetve témazáró dolgozatok írásának idejéről
tájékoztatni kell a tanulókat.
o Félévenként tantárgyanként minimálisan 5-6 érdemjegy álljon rendelkezésre a tanulók
munkájának minősítéséhez. A készségtárgyak estében, illetve a kis óraszámú
tantárgyaknál ez a szám minimálisan 4 érdemjegy lehet.
o Ha mód van rá minél több alkalommal kell részt venni normára irányuló, valamely
országos, vagy megyei felmérésben a tanulók tudásának viszonyítása érdekében.
o Anyanyelv és irodalom, matematika, idegen nyelv, ember és társadalom,
természetismeret, fizika, biológia, kémia, földünk és környezetünk tantárgyakból félév
végén és év végén írásbeli dolgozatot kell íratni. A dolgozatok eredményéről a
szaktanároknak összesítést kell készíteni, mely az iskolai munka értékelésnek része.
81
o Minden tantárgy tantervénél részletesen kitérünk az ellenőrzés , értékelés módjára
o A tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése érdekében a nevelők többször
ellenőrzik a követelmények elsajátítását szóbeli felelet formájában. Ennek érdekében
egy-egy tantárgy esetében egy témakörön belül – a témazáró dolgozaton kívül – csak
egyszer kerülhet sor írásbeli számonkérésre, de minden tanulónak legalább egyszer
kell felelnie szóban:
o Az ének-zene, a rajz, az informatika, az életvitel és gyakorlati ismeretek tantárgyból az
elméleti ismeretek számonkérése mellett valamilyen gyakorlati tevékenységgel
összekapcsolva értékeljük a tanulók munkáját.
o A testnevelés követelményeinek elsajátítását csak gyakorlati tevékenység révén
ellenőrizzük.
o A nevelők a tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését,
minősítését elsősorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan
viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez; emellett azonban
figyelembe veszik azt is, hogy a tanulói teljesítmény hogyan változott
– fejlődött-e vagy hanyatlott – az előző értékeléshez képest.
o A tanulók tanulmányi munkájának értékelése az egyes évfolyamokon a különböző
tantárgyak esetében a következők szerint történik:
- Az első évfolyamon minden tantárgy esetében csak szöveges értékelést
alkalmazunk.
- A második-nyolcadik évfolyamon a tanulók teljesítményét, előmenetelét év
közben minden tantárgyból érdemjegyekkel minősítjük.
- Az első, évfolyamon félévkor és év végén, második évfolyamon félévkor a
tanulók teljesítményét, előmenetelét szöveges minősítéssel értékeljük. A
szöveges minősítés a tanuló teljesítményétől függően a következő lehet:
KIVÁLÓAN TELJESÍTETT
JÓL TELJESÍTETT
MEGFELELŐEN TELJESÍTETT
FELZÁRKOZTATÁSRA SZORUL
Ha a tanuló felzárkóztatásra szorul bejegyzést kapott, az iskolának a szülő bevonásával
értékelni kell a tanuló teljesítményét, fel kell tárni a tanuló fejlődését, haladását akadályozó
tényezőket és javaslatot kell tenni azok megszüntetésére.
o A második évfolyamon év végén, valamint a harmadik-nyolcadik évfolyamon
félévkor és év végén a tanulók teljesítményét, előmenetelét osztályzattal minősítjük.
o Az első évfolyamon félévkor és év végén, valamint második évfolyamon félévkor a
tanulók munkáját az egyes tantárgyakhoz készült értékelő lapok segítségével
értékeljük az előbb ismertetett módon kívül, hogy a szülők széleskörű tájékoztatást
kapjanak a gyermekük munkájáról.
o A második évfolyam év végi, és a harmadik-nyolcadik évfolyamon a félévi és az év
végi osztályzatot az adott félév során szerzett érdemjegyek és a tanuló év közbeni
tanulmányi munkája alapján kell meghatározni.
o Az egyes tanulók félévi és év végi osztályzatát a nevelőtestület osztályozó értekezleten
áttekinti, és a pedagógus illetve az osztályfőnök által megállapított osztályzatok
alapján dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről. Abban az esetben, ha az év végi
osztályzat a tanuló hátrányára lényegesen eltér a tanítási év közben adott érdemjegyek
átlagától, a nevelőtestület felhívja az érintett pedagógust, hogy adjon tájékoztatást
annak okáról, és indokolt esetben változtassa meg döntését. Ha a pedagógus nem
változtatja meg döntését, és a nevelőtestület ennek indokaival nem ért egyet, az
osztályzatot az évközi érdemjegyek alapján a tanuló javára módosítja.
Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következők:
82
jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1).
A tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért
teljesítmény (pontszám, százalék) érdemjegyekre történő átváltásának módját az egyes
tantárgyak esetében a szaktanárok határozzák meg.
A második-nyolcadik évfolyamon az év végi bizonyítványban, illetve a harmadik-
nyolcadik évfolyamon a félévi értesítőben és az év végi bizonyítványban a következő
tantárgyakból elért eredmények kerülnek minősítésre:
- Második-negyedik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, idegen nyelv,
matematika, természetismeret, ének-zene, rajz, életvitel és gyakorlati ismeretek,
testnevelés, erkölcstan/hit- és erkölcstan.
- ötödik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, idegen nyelv,
matematika, informatika, természetismeret, ének-zene, rajz, életvitel és gyakorlati
ismeretek, testnevelés, erkölcstan/hit- és erkölcstan, hon- és népismeret.
- hatodik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, idegen nyelv,
matematika, informatika, természetismeret, ének-zene, rajz, életvitel és gyakorlati
ismeretek, testnevelés, erkölcstan/hit- és erkölcstan.
- hetedik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, idegen nyelv,
matematika, informatika, fizika, biológia, kémia földrajz, ének-zene, rajz, életvitel
és gyakorlati ismeretek, testnevelés, erkölcstan/hit- és erkölcstan.
- nyolcadik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, idegen nyelv,
matematika, informatika, fizika, biológia, kémia, földrajz, ének-zene, rajz, életvitel
és gyakorlati ismeretek, testnevelés, erkölcstan/hit- és erkölcstan.
83
Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei
o A második-nyolcadik évfolyamon a tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor
léphet, ha a kerettantervekben "A továbbhaladás feltételei" c. fejezetekben
meghatározott követelményeket az adott évfolyamon a tanév végére minden
tantárgyból teljesítette.
o A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi munkája,
illetve érdemjegyei alapján minősítik. A második-nyolcadik évfolyamon minden
tantárgyból az "elégséges" év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a
továbbhaladáshoz.
o Ha a tanuló a második-nyolcadik évfolyamon tanév végén egy vagy két tantárgyból
szerez elégtelen osztályzatot, a következő tanévet megelőző augusztus hónapban
javító vizsgát tehet.
o Ha a tanuló a második-nyolcadik évfolyamon a tanév végén három vagy több
tantárgyból szerez elégtelen osztályzatot, az évfolyamot ismételni köteles.
A második-nyolcadik évfolyamon a magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi
osztályzat megállapításához a tanulónak minden tantárgyból osztályozó vizsgát kell tennie ha:
o az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól;
o az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi
követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse;
o egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott /igazolt és igazolatlan mulasztás
együtt/;
o magántanuló volt.
Egyéni elbírálás szerint, különösen indokolt esetben, ha a nevelőtestület úgy látja, hogy a
tanuló felkészülése a javítóvizsgára biztosított, egyénileg engedélyezheti három
tantárgyból is a javítóvizsgát.
Ha a tanuló a javítóvizsgán elégtelen osztályzatot kapott, az évfolyamot ismételni
köteles.
Az iskola magasabb évfolyamába lépő tanulót nem kell beíratni.
Az első évfolyamon a közoktatási törvény előírásának megfelelően a tanuló csak abban az
esetben nem léphet magasabb évfolyamba, ha az adott tanév során 250 óránál többet
mulasztott / igazolt és igazolatlan mulasztás együtt/.
Ebben az esetben a tanuló ennek az évfolyamnak az elvégzéséről iskolalátogatási igazolást
kap.
A tanuló részére engedélyezhető az iskola évfolyamának megismétlése abban az esetben
is, ha egyébként felsőbb évfolyamba léphetne. Az engedély megadásáról a tanuló, kiskorú
tanuló esetén a szülő írásban benyújtott kérésére az igazgató dönt. A szülő kérésére az
engedélyezni kell az évfolyam megismétlését.
A szülőt tájékoztatni kell azokról a lehetőségekről, amelyekkel az iskola segítséget tud
nyújtani a tanuló eredményes felkészüléséhez.
84
Az otthoni ( napközis, tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli
feladatok meghatározásának elvei
Iskolánkban a házi feladatok meghatározásával kapcsolatosan az alábbi szabályok
érvényesülnek:
o A házi feladatok legfontosabb funkciója a tanórán feldolgozott tananyaghoz
kapcsolódó gyakorlás (készség- és képességfejlesztés), valamint a tananyaghoz
kapcsolódó ismeretek megszilárdítása;
o Az első- nyolcadik osztályban a tanítási napokon gyakorlás és elmélyítés
céljából kapnak a tanulók házi feladatot, melynek fő funkciója az adott tanórán
megismert tananyag gyakorlása és elmélyítése.
o Az első-nyolcadik évfolyamon a tanulók a tanítási szünetek idejére és hétvégére – a
szokásos (egyik óráról a másikra esedékes) feladatokon túl – nem kapnak sem szóbeli,
sem írásbeli házi feladatot;
o A tanulók eredményes felkészülésének érdekében egy tanítási napon belül egy-egy
osztállyal legfeljebb kettő témazáró, illetve félévi vagy év végi felmérő dolgozatot
lehet íratni. Ezt az osztályban tanító pedagógusoknak egymással egyeztetniük kell.
85
Az iskolai jutalmazás és büntetés formái
Az iskolai jutalmazás:
Az a tanuló, aki képességeihez mérten példamutató magatartást tanúsít, vagy folyamatosan jó
tanulmányi eredményt ér el, vagy az osztály, illetve az iskola érdekében kiemelkedő
közösségi munkát végez, vagy az iskolai, illetve az iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális
versenyeken, vetélkedőkön vagy előadásokon, bemutatókon kiemelkedő eredményt ér el, és
ily módon hozzá járul az iskola jó hírnevének öregbítéséhez, jutalomban részesíthető.
A nevelőtestület megítélése szerint a viselkedéskultúra a tanulók személyiségének fontos
része, ezért a példamutató magatartású tanulókat félévenként jutalmazzuk. Az arra érdemes
tanulók az osztályfőnök javaslata alapján oklevelet kapnak, mely az iskola közössége előtt
kerül átadásra.
Az iskolai jutalmazás formái
Az iskolánkban tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók:
o szaktanári dicséret
o osztályfőnöki dicséret
o igazgatói dicséret
o nevelőtestületi dicséret
Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végző tanulók a
tanév végén szaktárgyi teljesítményért, példamutató magatartásért, kiemelkedő szorgalomért
dicséretben részesíthetők. A dicséretet a tanuló bizonyítványába be kell vezetni. A tanév végi
dicséret formáiról a nevelőtestület dönt.
o Az egyes tanévek végén a kitűnő eredményt elért tanulók oklevelet vagy
könyvjutalmat kapnak, melyet tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt
vehetnek át. Könyvjutalmat kap az a tanuló, akinek az adott év végén nyújtott
tantárgyi teljesítmény jeles, illetve maximum egy tantárgy esetében jó. A jó
minősítések számbavételénél nem kell figyelembe venni a magatartás, szorgalom és a
külalak minősítését. Oklevelet kap az a tanuló, akinek az adott tanév végén nyújtott
tantárgyi teljesítménye jeles, illetve maximum három tantárgy esetében jó. A jó
minősítés számbavételénél nem kell figyelembe venni a magatartás, szorgalom és a
külalak minősítését.
o Az iskolai szintű versenyek első három helyezettje oklevelet és könyvjutalmat kap,
melyet az iskola közössége előtt vehet át.
o Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, előadásokon, bemutatókon
eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek, melyről a
havonkénti iskolagyűléseken tájékoztatjuk a tanulóközösséget.
o A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító
tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni.
o Minden tanév végén emlékplakettet és a szülői közösség és az iskolaszék tagjai által
meghatározott értékű vásárlási utalványt kapnak azok a tanulók, akik 8 éven át
kiemelkedő tanulmányi munkájukkal és példamutató magatartásukkal öregbítették az
iskola hírnevét. A jutalmazottak személyéről a nevelőtestület dönt. A jutalmat a
tanévzáró ünnepélyen adjuk át.
A dicséret minden formáját írásba kell foglalni és arról a szülőket értesíteni kell.
86
Az iskolai büntetések formái
Azt a tanulót, aki tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti vagy az intézmény
házirendjének szabályait megszegi, vagy igazolatlanul mulaszt, vagy az iskolában elfogadott
viselkedési szabályokat többször megszegi, vagy bármely módon árt az iskola jó hírnevének,
büntetésben lehet részesíteni.
Az iskolai büntetés formái:
o szaktanári figyelmeztetés
o osztályfőnöki figyelmeztetés
o osztályfőnöki intés
o osztályfőnöki megrovás
o igazgatói figyelmeztetés
o igazgatói intés
o igazgatói megrovás
o tantestületi figyelmeztetés
o tantestületi intés
o tantestületi megrovás
Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elvét érvényesíteni kell, amelytől indokolt
esetben, a vétség súlyára való tekintettel, el lehet térni.
A büntetést írásba kell foglalni, és arról a szülőt értesíteni kell.
A tanuló magatartásának és szorgalmának értékelése:
A tanuló magatartását és szorgalmát havonta értékeljük. Az értékelésről a szülőket a
tájékoztató füzeten keresztül értesítjük. Az értékelést a tanuló, a tanulóközösség és az
osztályfőnök javaslata alapján a nevelőtestület végzi. A tanulók magatartásának értékelési
szempontjait 6 területre bontottuk, melynek egyik része a viselkedéskultúra. Ennek javítása
érdekében született a viselkedési szabályok gyűjteménye, melyet felhasználunk a tanulók
magatartásának értékelése során. Így a viselkedéskultúra a magatartás értékelése során 40%-
os arányban veendő figyelembe.
A tanulók magatartását az első évfolyamon a félév és a tanítási év végén az osztályfőnök
osztályzattal minősíti és ezt az értesítőbe, illetve a bizonyítványba bejegyzi. A második-
nyolcadik évfolyamon a tanuló magatartását minden hónap végén érdemjegyekkel értékeli a
nevelőtestület.
A magatartás félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület
véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi
véleménye dönt az osztályzatról.
A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni.
A tanulók magatartásának értékelésénél és minősítésénél az első-nyolcadik
évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2) érdemjegyeket illetve
osztályzatokat használjuk.
Példás a tanuló magatartása: /5/
Képességei szerint önálló, önként vállalt megbízatások teljesítésével,
kezdeményezéseivel segíti az iskola céljainak megvalósítását.
A tanítási órák és a tanítási órán kívüli programok munkájában aktívan részt vesz,
felkészülésével, önálló ötleteivel példa társai előtt.
Társaival szemben segítőkész, figyelmes, a felnőttekkel szemben illemtudó, hangneme
kultúrált, udvarias.
87
Igényes környezetére, tesz is környezete szépítése érdekében.
Törekszik helyes véleményt alkotni, és azt a megfelelő formában kinyilvánítani.
Következetesen és tudatosan betartja a házirend előírásait.
Jó a tanuló magatartása: /4
A tanítási órák és a tanítási órán kívül tevékenységek munkájában tevékenyen részt
vesz.
Óra alatti és órán kívüli viselkedése általában nem kifogásolható.
Vigyáz az iskola felszerelési tárgyaira, nem tesz kárt környezetében.
Társaival szemben segítőkész, figyelmes, a felnőttekkel szemben illemtudó, hangneme
kulturált.
Törekszik a helyes véleménynyilvánításra, és azt megfelelő módon kifejezi.
Betartja a házirend előírásait.
Változó a tanuló magatartása: /3/
Az iskola munkájában nem szívesen vesz részt, megbízatásait csak ösztönzésre
teljesíti.
Viselkedése nem következetes, a foglalkozások rendjét, társai munkáját esetenként
zavarja.
Hangneme sok esetben kifogásolható.
Nem vigyáz az iskola vagyonára, közömbös a környezetével.
Hibái javítására hajlandóságot nem mutat.
Véleménye elhamarkodott, gyakran nem megfelelő formában közli.
Esetenként megszegi a házirend előírásait.
Rossz a tanuló magatartása: /2/
Az iskolai munka iránt közömbös, sőt hátráltatja a célok megvalósítását.
Cselekedeteiben megbízhatatlan, kapcsolatai kifogásolhatóak.
Az intézmény rendjét súlyosan zavarja.
Felelősségérzete igen gyenge.
Környezetével szemben igénytelen, véleménynyilvánításban durva.
Tudatosan megszegi a házirend előírásait.
A tanuló szorgalmának értékelése:
A tanulók szorgalmának értékelésénél és minősítésénél az első-nyolcadik évfolyamon a
példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk.
A tanulók szorgalmát az első évfolyamon a félév és a tanítási év végén az
osztályfőnök osztályzattal minősíti, és azt az értesítőbe, illetve a bizonyítványba
bejegyzi.
A második-nyolcadik évfolyamon a tanuló szorgalmát az osztályfőnök az
érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az
osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról.
A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni.
Példás a tanuló szorgalma: /5/
Képességei szerint, a körülményekhez mérten a legjobban, lelkiismeretesen tanul.
Feladatait hiánytalanul, gondosan, önállóan, igényesen elvégzi.
Munkavégzése magas fokú felelősséget, tudatosságot tükröz.
Felszereléseit rendben tartja, hiánytalanul elhozza az iskolába.
A házi feladatokat pontosan, igényesen elkészíti.
Jó a tanuló szorgalma:/4/
88
Feladatait ellátja, munkavégzése általában kielégítő, felkészülése néha kisebb
rendszertelenséget mutat.
Tanítási órákon, és az órán kívüli tevékenységben aktív, feladatait irányítással képes
elvégezni.
Változó a tanuló szorgalma: /3/
Iskolai munkáját rendszertelenül végzi el.
Kötelességtudata felszínes, hiányosságainak pótlására fel kell szólítani.
Felszerelései hiányosak, írásbeli munkája gondatlan, igénytelen, hiányos.
Teljesítménye hullámzó, tanítási órákon passzív.
Lazításra hajlamos, munkafegyelme kifogásolható.
Hanyag a tanuló szorgalma: /2/
Képességeihez, körülményeihez képest a legkevesebbet teszi tanulmányi
előmenetelének javítása érdekében.
Feladatait nagyon felületesen, vagy egyáltalán nem végzi el. Kötelességeinek
teljesítését gyakran szándékosan elmulasztja.
Megbízhatatlan, feltűnő hanyagságával osztálytársai munkájára is rossz hatással van.
Írásbeli munkái nemtörődömséget tükröznek, felszerelési tárgyai elhanyagoltak,
hiányosak.
89
A tanulók fizikai állapotának mérése
A tanulók fizikai állapotának mérését a testnevelés tantárgyat tanító nevelők végzik el a
testnevelés órákon, tanévenként a tanév rendjében előírtak szerint a “Netfit rendszer” alapján.
A mérési eredményekről a tanulók és a szülők a KIR rendszeren keresztül tájékozódhatnak.
Az iskola egészségnevelési terve
Az iskolánkban folytatott egészségnevelő munka során célunk, hogy az előzőekben
felsorolt jellemzőket intézményünkben megvalósítsuk, ezáltal egészségnevelő iskolává
váljunk.
Az egészségi állapotot az alábbi négy alapvető tényező határozza meg:
o genetikai tényezők
o környezeti tényezők
o életmód
o az egészségügyi ellátó rendszer működése.
Mivel az iskola a szocializáció kitüntetett színtere, így a fenti tényezők közül érdemi hatást -
az iskola fizikai-tárgyi és pszichoszociális környezetének alakításával - az iskola-
egészségügyi ellátás minőségére és az életmódra tudunk gyakorolni. Az iskolai
egészségfejlesztő munka alapvetően befolyásolja az iskola egészének mindennapjait. Annak
érdekében, hogy ezt a megállapítást helyesen tudjuk értelmezni, az alábbi fogalmak tartalmát
érdemes kibontani és megvizsgálni:
Mi az egészség?
Napjainkban egyetértés van abban, hogy az egészség nem a betegség hiánya, hanem a
testi, lelki, szociális jól-lét állapota. Az egészség fontos eszköz életcéljaink
megvalósításában. Az egészségfejlesztést megvalósító munka során ezt kell tanulóinkban
tudatosítani.
Mi az egészségfejlesztés?
Az egészségfejlesztés az összes nem terápiás egészségjavító módszer gyűjtőfogalma, tehát
magába foglalja a korszerű egészségnevelés, az elsődleges prevenció, a mentálhigiéné, az
egészségfejlesztő szervezetfejlesztés, az önsegítés feladatait, módszereit.
Az egészségfejlesztés fő feladata egy általánosan érvényes egészségfejlesztő politika
kifejlesztése, egészségfejlesztő környezet megteremtése, az egészségfejlesztő közösségi
tevékenység, az egyéni képességek fejlesztése, és szemléletváltoztatás az egészségügyi
szolgáltatásokban.
Egészségnevelés
Az egészségnevelés olyan, változatos kommunikációs formákat használó, tudatosan
létrehozott tanulási lehetőségek összessége, amely az egészséggel kapcsolatos
ismereteket, tudást és életkészségeket bővíti az egyén és a környezetében élők
egészségének előmozdítása érdekében. A korszerű egészségnevelés egészség és
cselekvésorientált tevékenység.
1. Az iskola egészségnevelési tevékenységének kiemelt feladatai:
o a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges
készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek egészségük megőrzése és
védelme érdekében;
90
o tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük az egészséges életmód
gyakorlását szolgáló tevékenységi formákat, az egészségbarát
viselkedésformákat;
o a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli
foglalkozások keretében – foglalkoznak az egészség megőrzésének
szempontjából legfontosabb ismeretekkel
- a táplálkozás,
- az alkohol- és kábítószer fogyasztás, dohányzás káros hatásai a
szervezetre,
- a családi és kortárskapcsolatok,
- a környezet védelme,
- az aktív életmód, a sport,
- a személyes higiénia,
- az elsősegély-nyújtás alapismeretei,
- a szexuális fejlődés területén.
2. Az egészségnevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és
tanórán kívüli foglalkozás feladata.
3. Az iskolai egészségnevelést elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják:
a) a mindennapi testedzés lehetőségének biztosítása:
- testnevelés órák;
- játékos,
- egészségfejlesztő testmozgás az első-negyedik évfolyamon;
- az iskolai sportkör foglalkozásai;
- tömegsport foglalkozások;
- úszásoktatás;
b, az ötödik-nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott
ismeretek;
b) évente egy egészségvédelemmel, helyes táplálkozással, elsősegély-nyújtással
foglalkozó projektnap (témanap) szervezése az alsó és a felső tagozatos tanulók
számára;
c) az egészségnevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások:
- minden fél évben osztályonként egy-egy gyalog- vagy kerékpártúra
szervezése;
- minden évben egy alkalommal játékos vetélkedő az ötödik-nyolcadik
évfolyamos osztályoknak az egészséges életmódra vonatkozó tudnivalókkal
kapcsolatosan;
d) az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe
vétele
- félévente egy alkalommal az ötödik-nyolcadik évfolyamon egy-egy
osztályfőnöki óra megtartásában;
91
- a tanulók egészségügyi és higiéniai szűrővizsgálatának megszervezésében.
(A tanulóknak évenként legalább egyszer fogászati, szemészeti és általános
szűrővizsgálaton kell részt venniük.)
Az egészségesebb életmód kialakítására irányuló módszerek
Hagyományos egészségnevelés, felvilágosítás
A hagyományos egészségnevelés, felvilágosítás abból az elképzelésből indul ki, hogy az
emberi viselkedés racionálisan szervezett. Több és helyes tudás helyes döntésekhez, az
életvezetés helyes alakításához vezet.
Rizikócsoportos megközelítés
Ez a megközelítés a korai szűrés eredményeként feltárt egészségi problémákkal, illetve
sajátos háttérváltozókkal jellemezhető csoportok körében folytatott megelőző tevékenységet
jelent (pl. túlsúlyos személyek, magas vérnyomással élők, alkoholbetegek gyerekei, stb.).
A másodlagos prevenció körébe tartozik az iskolás gyermekek életkorhoz kötött kötelező
szűrővizsgálatainak rendszere, a túlsúllyal vagy mozgásszervi problémával küzdő gyermekek
számára szervezett speciális táplálkozási tanácsadás és/vagy differenciált testi nevelés.
Érzelmi intelligenciát, társas kompetenciákat, alkalmazkodást fokozó beavatkozások
A kizárólagos, illetve esetleges ismeretbővítő módszer hiányosságait, korlátozott
hatékonyságát felismerve jöttek létre azok a modellek, amelyek az érzelmi nevelést tekintik
megfelelő eszköznek. Lényegük abban a felismerésben rejlik, hogy az egészségkárosító
magatartásformák hátterében a személy konfliktuskezelési eszköztárának gyengeségei
húzódnak meg
Kortárshatások az egészségfejlesztésben
Az egészségfejlesztési programok között viszonylag új keletűek azok a megközelítések,
amelyek a kortársak befolyásának szerepére helyezik a hangsúlyt. Jól tudjuk, hogy a korai
életszakaszokban jelentkező, aggodalomra okot adó, egészséget veszélyeztető
magatartásformák az esetek jelentékeny százalékában a kortárscsoport nyomására, hatására
jelennek meg Fontos feladatunk az iskolában, hogy kortárshatások irányát pozitívan
befolyásoljuk!
Helyzetelemzés:
A társadalmi környezet jellemzése:
Iskolánk természeti környezetben lévő kistelepülési általános iskola. A település a várostól 28
km távolságra van. A lakókörnyezetben minden feltétel adott az egészséges életmód
92
megvalósításához. A településre vonatkozó adatok részletesen megtalálhatók a pedagógiai
programban és az egészségnevelési programban.
Családok jellemzése:
A családok nagy része megfelelő életkörülmények között él. A munkanélküliek száma a 2-
3%.
A diákokkal kapcsolatos megállapítások:
Az iskolánkba több település gyermekeit is ellátja. A sokorópátkai tanulók nagy része gyalog
vagy kerékpárral érkezik az iskolába, a gici és bakonytamási tanulók autóbusszal
közlekednek. Egyre gyakrabban tapasztaljuk, hogy a tanulók nem használják ki kellően a
természeti környezet adta lehetőségeket, keveset mozognak, az idejük nagy részét
televíziózással töltik. Örvendetes viszont, hogy a kábítószer és egyéb káros környezeti
hatások nem, vagy csak kevéssé fenyegetik tanulóinkat. Feladatunknak tartjuk, hogy
felvilágosító munkával közelebb vigyük tanulóinkat az egészséges életmód megvalósítása
felé.
A humánerőforrás jellemzői:
Az iskola pedagógusai elkötelezettek az egészségneveléssel kapcsolatos feladatok
megvalósításában. A továbbképzések során tervezzük az iskola pedagógusainak ilyen irányú
képzését.
A segítő kapcsolatok színterei és kapcsolódási pontok:
Szülők (család)
A szülő, a család a legfontosabb társ a tanulók érdekében végzett munkában. A szülők
megfelelő tájékoztatás és információ-átadás után aktív részvételükkel tudják támogatni az
iskola egészségfejlesztési programjait, közülük jó néhányan szakértelműkkel is jelentősen
növelhetik az iskolai munka hatékonyságát.
Iskolaszék, szülői munkaközösség, szülői szervezet
Az iskolaszék az a jogosítványokkal felruházott szervezet, amely hidat jelent az oktatási
intézmények és a tanulók szülei között. Az iskolai egészségfejlesztő program kialakításába be
kell vonni az iskolaszéket, és szükséges megnyerni támogatásukat is. Ez a „szövetség”
garancia lehet arra, hogy a szülők lehetőségükhöz képest minden területen segítsék az iskolai
program megvalósulását.
Iskolaorvos, háziorvos védőnő
Az iskola egészségügyi ellátásról szóló jogszabály előírja, hogy minden iskolának legyen
kijelölt orvosa, és védőnője, valamint a tanulók fogászati ellátását (szűrés és ellátás) végző
kijelölt fogorvosa, akik a jogszabályban foglalt feladatokat az önkormányzattal és az
Országos Egészségbiztosító Pénztárral kötött szerződés értelmében látják el.
Intézményünkben iskola egészségügyi feladatokat a háziorvos és a körzeti védőnő közösen
látja el.
Gyermekjóléti szolgálatok, nevelési tanácsadók, családsegítők
A gyermekvédelmi munkában valamint a konkrét államigazgatási ügyekben tudnak segítséget
nyújtani a gyermekjóléti szolgálatok és a települési önkormányzatok más intézményeiben
dolgozó segítő foglalkozású szakemberek.
A hivatalos, jogszabályokhoz kötött kapcsolatok részleteit a különböző dokumentumok
rögzítik, de a kooperációnak ezen túlmutató szakmai szerepe van.
93
Az ÁNTSZ megyei intézeteinek egészség fejlesztési szakemberei és más egészségügyi
intézmények, szervezetek
Egészségügyi szakellátást igénylő esetekben a területileg illetékes kórházak és intézmények
jelentik a segítő kapcsolatok színterét.
Az egészségügyi intézmények és az ÁNTSZ területileg illetékes intézetei, azon belül is
különösen az egészségfejlesztési munkatársak, az Országos Gyermekegészségügyi Intézet
szakemberei konkrét segítséget jelenthetnek az iskolai egészségnevelési munkában.
94
Rendvédelmi szervek:
A rendőrkapitányságok ifjúságvédelmi munkatársai a bűnmegelőzési programok közös
kimunkálásában, a tanári továbbképzéseken jogi, gyermek és ifjúságvédelmi, rendészeti,
közlekedési témájú előadások tartásával tudnak segítséget nyújtani az iskolának
Kábítószerüggyel foglalkozó fórumok:
Az iskolás korosztály veszélyeztetett a kábítószer-fogyasztás tekintetében, ezért fontos a
kapcsolattartás kialakítása, kontaktszemély kijelölése.
Információ a www.gyism.hu, www.mobilitas.hu honlapokon található.
Tájékozódás az érintettek körében
Szülők
A szülők véleményének megismerésére a nyitott nap, a szülői értekezletek, fogadóórák,
szülők fóruma alkalmával megfogalmazott problémák, segítség kérések összegyűjtése,
szakmai szempontú értékelése, valamint a kérdőíves felmérés a legalkalmasabb. A
témaorientált szülői értekezletek arra is jó lehetőséget adhatnak, hogy a résztvevők egymás
véleményét is megismerjék.
Diákok
A diákoktól közvetlenül és közvetett módon lehet információkat szerezni.
A közvetlen információszerzés a diákok konkrét probléma-felvetését jelenti, ebben kiemelt
szerepet játszik a bizalom. A közvetett információszerzésre szolgálnak a különböző
vizsgálatok és felmérések. Kérdőívek, rajzos-, szöveges felmérőlapok, kvízjátékok, iskolai
faliújság, osztályfőnöki órán téma-feldolgozás, irodalmi vagy rajzórai témák,
esetmegbeszélések lehetnek a felmérés módszerei. Fontos hangsúlyozni azonban, hogy
minden esetben a személyes adatok védelméről, az adatszolgáltatásról szóló jogszabályok
értelmében kell eljárni annak, aki adatot gyűjt, kezel, továbbít, birtokol! Korlátozottak az
iskolai ez irányú információgyűjtési lehetőségei. A közvetett információszerzésről, azaz a
különböző vizsgálatokról és felmérésekről már szóltunk.
Iskolai alkalmazottak, pedagógusok
Mint már említettük, a korszerű egészségfejlesztési szemlélet elterjesztése érdekében az egész
iskolára, annak minden alkalmazottjára kiterjedő célokat kell megfogalmazni, ezért minden
munkatárs véleménye fontos.
Az egészségnevelés iskolai területei
Az iskolai egészségnevelésnek ahhoz kell hozzájárulnia, hogy a tanulók kellő ösztönzést és
tudást szerezhessenek egy személyes és környezeti értelemben egyaránt ésszerű, a
lehetőségeket felismerő és felhasználni tudó, egészséges életvitelhez. Ehhez arra van szükség,
hogy az egészséggel összefüggő kérdések fontosságát értsék, az ezzel kapcsolatos
beállítódások szilárdak legyenek, s konkrét tevékenységekben alapozódhassanak meg.
Az egészséges életmód, életszemlélet, magatartás szempontjából lényeges területeknek az
iskola pedagógiai rendszerébe, összes tevékenységébe kell beépülni. Ezek közé tartoznak az
alábbiak:
o önmagunk és egészségi állapotunk ismerete
o az egészséges testtartás, a mozgás fontossága
o az értékek ismerete
95
o az étkezés, a táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe
o a betegségek kialakulása és gyógyulási folyamat
o a barátság, a párkapcsolatok, a szexualitás szerepe az egészségmegőrzésben
o a személyes krízishelyzetek felismerése és kezelési stratégiák ismerete
o a tanulás és a tanulás technikái
o az idővel való gazdálkodás szerepe
o a rizikóvállalás és határai
o a szenvedélybetegségek elkerülése
o a tanulási környezet alakítása
o a természethez való viszony, az egészséges környezet jelentősége
o a szenvedélybetegségekkel való foglalkozás
o a szexuális felvilágosítás-nevelés, a családtervezés alapjai, az AIDS prevenció
o a betegség és a gyógyulást segítő magatartás (elsősegélynyújtás,
gyógyszerhasználat)
o az egészséges testtartás, a mozgás fontossága
o a környezeti ártalmak (zaj, légszennyezés, hulladékkezelés)
o a személyes biztonság (közlekedés, rizikóvállalás,)
o a testedzés, a mozgás, a helyes testtartás
o a dohányzás, alkoholfogyasztás- és kábítószer használat megelőzése,
o a fogyatékosok és hátrányos helyzetűek integrációja,
o az iskolán belüli bántalmazás megelőzésére,
o a szexuális nevelés – már a pubertás időszakát, a nemi érés időpontját megelőzően
is.
Ezeket a célokat a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében valósítjuk meg. A
tantárgyak közül kiemelten fontos szerep jut a biológia és egészségtan, a természetismeret, a
testnevelés és az osztályfőnöki óráknak.
Tanórai foglalkozások:
Biológia és egészségtan, természetismeret:
o önmagunk és egészségi állapotunk ismerete
o az értékek ismerete
o az étkezés, a táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe
o a betegségek kialakulása és gyógyulási folyamat
o a tanulás és a tanulás technikái
o az idővel való gazdálkodás szerepe
o a természethez való viszony, az egészséges környezet jelentősége
o a környezeti ártalmak (zaj, légszennyezés, hulladékkezelés)
Testnevelés:
o az egészséges testtartás, a mozgás fontossága
o a testedzés, a mozgás, a helyes testtartás
o személyi higiénia
Osztályfőnöki óra:
o a barátság, a párkapcsolatok, a szexualitás szerepe az egészségmegőrzésben
o a személyes krízishelyzetek felismerése és kezelési stratégiák ismerete
o az idővel való gazdálkodás szerepe
o a rizikóvállalás és határai
o a szenvedélybetegségek elkerülése
o a tanulási környezet alakítása
o a környezeti ártalmak (zaj, légszennyezés, hulladékkezelés)
96
o a személyes biztonság (közlekedés, rizikóvállalás,)
o a dohányzás, alkoholfogyasztás- és kábítószer használat megelőzése,
o a fogyatékosok és hátrányos helyzetűek integrációja,
o az iskolán belüli bántalmazás megelőzésére,
o a szexuális nevelés – már a pubertás időszakát, a nemi érés időpontját megelőzően
is.
Tanórán kívüli foglalkozások
Napközis foglalkozások
Jól kiegészítik a tanórai programot, illetve a konkrét esetfeldolgozást. A napközi kiváló
helye a játékoknak, játékos gyakorlatoknak is.
Délutáni szabadidős foglalkozások
Sportprogramok, témával kapcsolatos filmvetítések, vetélkedők, versenyek, egyéb
játékos programok, csoportfoglalkozások.
Egészségnap
Az iskola egészét átfogó előre tervezett, az egészségnevelést szolgáló programokkal.
Hétvégi iskolai programok
Sportrendezvények, kulturális programok.
Kirándulások, erdei iskolák, túrák, sportprogramok
Tájékoztató fórumok
Szülői értekezlet, szülőcsoport számára szervezett fórum, tájékoztató
Lehet osztályszintű vagy iskolaszintű, ez utóbbi esetében színesíti a programot a külső
előadó, pl. orvos, pszichológus, rendőrségek bűnmegelőzési osztályának szakembere
stb. A szülők fóruma előadásaira felkérjük a szakemberek valamelyikét.
Szakmai tanácskozások, tréningek
Elsősorban a tanárok felkészültségének fejlesztését szolgálja, de a diákokat is meg kell
hívni, amikor csak engedi a program, illetve a téma.
Iskolán kívüli rendezvények
Kapcsolódás más szervezetek, intézmények programjaihoz.
Módszerek:
Az iskolában alkalmazott pedagógiai módszerek tárháza ma már számos lehetőséget biztosít
az egészségnevelési program eredményes megvalósítására. Az egészségneveléssel
kapcsolatos iskolai programok, rendezvények szervezésébe bevonjuk a szülőket, a házi
orvost, a védőnőt. A jövőben törekedni fogunk már kidolgozott és kipróbált programok
átvételére is.
o Az egészségfejlesztés szemléletének széleskörű elsajátítása az iskolában,
meghívott előadó segítségével, pedagógusok, szülők, alkalmazottak, tanulók
számára (egészségtan tanár más iskolából vagy egészségfejlesztésben
szakirányú végzettséggel rendelkező szakember a szociális, egészségügyi
területről, iskolaorvos, háziorvos, védőnő, ÁNTSZ, Kábítószer Egyeztető
Fórum, vagy helyi civil szervezet munkatársa).
o Az iskola környezetének szebbé tétele, az osztálytermek díszítése.
o Kirándulások, túrák, sportprogramok szervezése.
o A tantárgyak tananyagába beépítjük az egészségneveléssel kapcsolatos
témákat.
97
o Törekszünk a pedagógusok e témában való továbbképzésére.
o A feladat elvégzését, annak ellenőrzését az iskola minőségirányítási
programjában határozzuk meg.
Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv
1. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók
- ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát;
- ismerjék meg az élettannal, anatómiával kapcsolatos legfontosabb
alapfogalmakat.
- ismerjék fel a vészhelyzeteket;
- tudják a leggyakrabban előforduló sérülések élettani hátterét, várható
következményeit;
- sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegély-nyújtási módokat;
- ismerkedjenek meg a mentőszolgálat felépítésével és működésével;
- sajátítsák el, mikor és hogyan kell mentőt hívni.
2. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok:
- a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges
készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek elsősegély-nyújtási
alapismeretek területén;
- a tanulóknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük elsősegély-nyújtás
alapismereteit;
- a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli
(egyéb) foglalkozások keretében – foglalkoznak az elsősegély-nyújtással
kapcsolatos legfontosabb alapismeretekkel.
3. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos feladatok
megvalósításának elősegítése érdekében
- az iskola kapcsolatot épít ki az Országos Mentőszolgálattal, Magyar Ifjúsági
Vöröskereszttel és az Ifjúsági Elsősegélynyújtók Országos Egyesületével;
- tanulóink bekapcsolódnak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos iskolán kívüli
vetélkedőkbe;
- támogatjuk a pedagógusok részvételét 30 órás, elsősegély-nyújtási ismeretekkel
foglalkozó továbbképzésen.
4. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítását elsősorban a következő
tevékenységformák szolgálják:
- a helyi tantervben szereplő alábbi tantárgyak tananyagaihoz kapcsolódó alábbi
ismeretek:
98
TANTÁRGY ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI
ALAPISMERETEK
biológia
- rovarcsípések
- légúti akadály
- artériás és ütőeres vérzés
- komplex újraélesztés
kémia
- mérgezések
- vegyszer okozta sérülések
- savmarás
- égési sérülések
- forrázás
- szénmonoxid mérgezés
fizika - égési sérülések
- forrázás
testnevelés - magasból esés
- az ötödik-nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott
elsősegély-nyújtási ismeretek: teendők közlekedési baleset esetén,
segítségnyújtás baleseteknél; a mentőszolgálat felépítése és működése; a
mentők hívásának helyes módja; valamint az iskolai egészségügyi szolgálat
(iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele félévente egy alkalommal az
ötödik-nyolcadik évfolyamon egy-egy osztályfőnöki óra megtartásában az
elsősegély-nyújtási alapismeretekkel kapcsolatosan.
5. Az egészségnevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások:
- szakkörök (Ifjúsági Vöröskereszt, elsősegély-nyújtó);
- minden évben egy alkalommal elsősegély-nyújtási bemutatót szervezünk a
tanulóknak az Országos Mentőszolgálat, Magyar Ifjúsági Vöröskereszt vagy az
Ifjúsági Elsősegélynyújtók Országos Egyesületének bevonásával;
- évente egy egészségvédelemmel, helyes táplálkozással, elsősegély-nyújtással
foglalkozó projektnap (témanap) szervezése az alsó és a felső tagozatos tanulók
számára.
99
Az iskola környezeti nevelési elvei
Helyzetkép:
Iskolánk 2008 óta az Ökoiskola, 2014 óta az Örökös Ökoiskola cím birtokosa.
- Az iskolánk a Pannonhalmi Tájvédelmi Körzethez tartozó településen található, amely
határos a Bakony hegységgel is. Ebből adódik, hogy intézményünk életének szerves
része a környezeti nevelés. Évente több alkalommal kirándulunk osztály-illetve
iskolai keretben a környező erdőben. Több alkalommal utaztunk a Bakonyba
vonattal, majd tettünk több kilométeres gyalogtúrát a turista útvonalakon. Fontos
feladatunknak tartjuk közvetlen környezetünk szépítését, több alkalommal ültettünk
fát az iskola mellett, parkosítottunk. Minden évben az ötödik és hetedik osztályosok
részt vesznek a ravazdi Erdei Iskola által szervezett programon, illetve a madarak és
fák napján rendezett vetélkedőn. Minden tanév őszén papírgyűjtést és
elektromoshulladék-gyűjtést szervezünk. Tanévenként egy alkalommal térségi
természetismereti vetélkedőt szervezünk.
A tanév során szervezett sportnapokat, gyermeknapi rendezvényeket is minden
alkalommal a szabadban, vagy a közeli erdőben tartjuk.
- Az előzőekben felsorolt programok véleményünk szerint jól szolgálják az iskola
természeti neveléssel kapcsolatos céljait. Ezért ezek mindegyikét meg kívánjuk
tartani és szeretnénk tovább fejleszteni.
Épület és berendezése:
- Az iskola épülete több részből áll és más-más időben épült. A legrégebbi rész több
mint száz éves, a tornaterem 1995-ben épült. Az iskola épületének teljes felújítása és
bővítése 2011-ben megtörtént. Az épület állapota korszerű, jó, jól illeszkedik a
környezetbe.
- Az iskola világítása megfelelő. A fűtés gázzal történik. A nyílászárókat az előző
években kicseréltük, így ez jelentős energia megtakarítást eredményezett.
Intézményünkben 8 tanterem, könyvtárszoba, tálaló konyha, ebédlő, technika terem,
számítástechnika terem, tornaterem, kézműves műhely, orvosi szoba található. Az
osztályok számára megfelelő elhelyezést tudunk biztosítani.
- Mosdók száma megfelelő.
- Az iskola épülete barátságos. A folyosót, az osztálytermeket virágokkal tesszük
hangulatossá. Az épület ablakaiba nyáron szintén virágot teszünk. A folyosón
lehetőség van a tanulók munkáinak bemutatására, a kihelyezett faliújságon a
gyerekek folyamatos tájékoztatására.
- A gyerekek számára a padok megfelelőek, minden teremben szekrény található a
tanulók személyes holmijának elhelyezésére.
- A technikai felszereltség megfelelő. Nyolc tanteremben van interaktív tábla, melyet
rendszeresen használnak a pedagógusok és a tanulók. Számítógépek, televízió,
videomagnó, CD-lejátszó, SMART Response szavazó- és feleltető rendszer állnak a
tanulók rendelkezésére.
Étkeztetés:
Az iskolában tálalókonyha van. Az ételt a helyi óvodában készítik, majd onnan szállítják
az iskolába. Naponta átlagosan 60-70 gyermek étkezik. Az étkező felszereltsége
megfelelő, tálalópulttal felszerelt. A tanulók tálcán viszik el az ételt a tálaló ablaktól,
majd a mosogató ablakhoz viszik vissza az üres edényeket. Egy időben 20 tanuló
étkezhet. Az étkeztetés három turnusban folyamatosan történik.
Iskola udvara:
100
- Az iskola udvara zárt, a területet kerítés veszi körül. Az udvar parkos jellegű, füves
játszótérrel, fákkal, padokkal, asztalokkal. A sportpálya egy része betonos, másik
része füves. Az intézmény a település egyik magaslati pontján, nyugodt, csendes
helyen található. Az iskola környékén a járművek napközbeni közlekedése nem
jelentős. Így az utcai zaj semmilyen zavaró hatással nincs a tanulók munkájára.
Iskolában nem működik büfé, a tanulók és a szülők más módon gondoskodnak a
napközbeni étkezésről.
Egyéb: Az iskolában szelektív hulladékgyűjtés folyik.
Külső: a település és a régió, a helyi értékek:
A falu természeti, társadalmi, gazdasági helyzete
- Az iskola tanulói két településről, Sokorópátkáról, Gicről és Bakonytamásiból járnak
intézményünkbe. A községek a Bakony és Pannonhalmi Tájvédelmi Körzet
találkozásánál terülnek el. Mindkét településről a felnőtt lakosság nagy része Győrben
dolgozik, kevesen foglalkoznak mezőgazdasági termeléssel. A községekben az utóbbi
években jelentős változások történtek. Felszámolásra kerültek az illegális hulladék
lerakó helyek. Szervezetten történik a hulladék elszállítása. A jövő feladata lesz a
szelektív hulladékgyűjtés megszervezése. Megkezdődött a falvak közterületeinek
parkosítása. A lakók nagy része is szépen gondozza a lakóháza környékét.
Erőforrások:
Humán erőforrások Feladat, szerepkör Erősségek
Iskolavezetőség Támogatja a környezeti nevelési
programokat. A minőségi munka
részeként értékeli az ilyen
tevékenységet. Anyagi forrásokat
teremt. Ösztönző rendszert dolgoz
ki. Aktívan részt vesz az egyes
programokban.
Hiteles személyiségek a
pedagógusok és a diákság
számára. Hasznosítható
kapcsolatrendszer.
Tanárok Kidolgozzák és a tantárgyakba
beépítve tanítják az egyes
környezeti tartalmakat.
Valamennyi szakos belátja,
hogy minden tanár feladata a
környezeti nevelés.
101
Osztályfőnöki
közösség
Évfolyamokra lebontva foglalkozik
az egészségneveléshez kötődő
környezeti nevelési tartalmak
feldolgozásával.
Lehetőség van az
aktualitások azonnali
megbeszélésére
osztályközösségi szinten (pl.
törvényi intézkedések,
egészséges táplálkozás,
reklámok hatásai, életmód
kérdései stb.)
Diákönkormányzatot
segítő tanár
Lehetősége van a környezeti
nevelés egészségnevelési
területeinek erősítésére.
Napi kapcsolat a diákokkal,
az egyedi problémák
azonnali kezelése.
Háziorvos, védőnő Előadások tartása az egészséges
életmódról, a környezeti
ártalmakról. Segítik a tanárok
munkáját.
Szakmai kompetencia,
személyes ráhatás.
Technikai dolgozók A programok tárgyi feltételeinek
biztosítása, karbantartás,
Parkgondozás,
hulladékgyűjtés,
Diákok A tervezett éves programban
sokoldalúan vesznek részt
(hallgatóság, tevékeny
szerepvállalás, önálló
kezdeményezések.
Valamennyi diák érintett,
nagy a jelentősége a helyi
értékek felkutatásának.
Partnerség a felnőtt
résztvevőkkel. A fő hangsúly
a szemléletformáláson van.
Szülők Előadások tartása,
szemléltetőeszközök gazdagítása,
anyagi támogatás, külső erőforrások
felkutatása.
Tevékeny részvétel a
programokban, az ő
szemléletük is formálódik, a
környezeti nevelés túlmutat
az iskola falain.
Célok és feladatok:
Intézményünk kiemelt céljai a környezeti nevelés területén:
o A gyermekekben ébresszünk hajlandóságot az aktív részvételre, alakítsuk ki a tenni akarást
a problémák megoldására, fejlesszük ki az eredményes konfliktuskezelés cselekvő
képességét, aktivitást és jó együttműködést!
o Tegyük érzékennyé a gyerekeket a harmonikus környezet szépségének befogadására,
élvezetére!
o Segítsük a környezeti folyamatok, összefüggések megértését, a környezettudatos életvitel
kialakítását, tegyük lehetővé a természet teljességének, osztatlan egységének megérzését,
az ehhez kötődő pozitív emóciók megélését, a környezetérzékenység javulását!
o Valósítsuk meg a helyes döntések meghozatalához szükséges ismeretek átadását, a
magatartások, viszonyulások, értékrend, pozitív jövőkép és környezeti etika kialakulásához
nélkülözhetetlen élmény-helyzetek biztosítását!
o Biztosítsuk a problémák, jelenségek sokoldalú megközelítésének, látásmódjának
kialakítását!
o Készítsük fel a gyerekeket, hogy ha lehetőségük van választani, dönteni akkor a
környezetkímélő termékeket, technológiákat részesítsék előnyben! Alakítsuk ki a
gyerekekben a károsodásokat megelőző gondolkodást, takarékos és mértékletes életvitel
lehetőségeit!
102
o A jelenségek természettudományos összefüggéseit bemutató tantárgyak emelt óraszámban
jelenjenek meg a kerettantervben!
o A környezeti nevelés iskolai céljai épüljenek be a természettudományokon kívüli
tantárgyakba (technika-életvitel, történelem, művészeti tárgyak), ez tegye lehetővé, hogy az
összetett és bonyolult környezeti jelenségeket, folyamatokat könnyebben megértsük több
tudomány eredményeinek felhasználásával, a sokoldalú megközelítéssel!
o Biztosítsunk a valóságos természeti és humán környezet megtapasztalását segítő
programokat: erdei iskola, jeles napok megünneplése, terepi foglalkozások a
természetismeret és a környezetünk és egészségünk tantárgy keretében!
o Valósítsuk meg a konkrét természetvédelmi és környezetvédelmi oktatást a felsőbb
évfolyamokon a természetismeret tantárgy keretében!
o Tükröződjön az ökológiai szemlélet a természetes életközösségek sokféleségének
megfigyelésében, a környezetben bekövetkező változások nyomon követésében, az
élőhelyek megóvásában, megfelelő irányítással történő természetvédelmi tevékenységben!
o A gyermekek környezetóvó, javító tevékenységének szervezésekor kapcsolódjunk be
különböző természetvédelmi szervezetek és az önkormányzat munkájába
Digitális fejlesztés iskolánkban
A Digitális Fejlesztési Terv a Pedagógiai Program 6. számú mellékletét képezi
103
Záró rendelkezések
A pedagógiai program érvényességi ideje
1. Az iskola 2013. szeptember 1. napjától szervezi meg nevelő és oktató munkáját e
pedagógia program alapján.
2. A pedagógiai programban található helyi tanterv 2014. szeptember 1. napjától kerül
bevezetésre.
3. Ezen pedagógiai program érvényességi ideje: – azaz 2014. szeptember 1. napjától
határozatlan időre szól.
A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata
1. A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a
nevelőtestület folyamatosan vizsgálja.
- A nevelők szakmai munkaközösségei (ahol ilyen nem működik, ott a szaktanárok)
minden tanév végén írásban értékelik a pedagógia programban megfogalmazott
általános célok és követelmények megvalósulását.
A pedagógiai program módosítása
1. A pedagógiai program módosítására javaslatot tehet:
- az iskola igazgatója;
- a nevelőtestület bármely tagja;
- a nevelők szakmai munkaközössége;
- az iskolaszék;
- a szülői közösség;
- az iskola fenntartója.
2. A tanulók a pedagógiai program módosítását az iskolaszék diák-önkormányzati
képviselői útján az iskolaszéknek javasolhatják.
3. A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és az a fenntartó
jóváhagyásával válik érvényessé.
4. A módosított pedagógia programot a jóváhagyást követő tanév szeptember első
napjától kell bevezetni.
A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala
1. Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető.
2. A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve
intézményeknél tekinthető meg:
- az iskola fenntartójánál;
- az iskola irattárában
- az iskola nevelői szobájában;
- az iskola igazgatójánál
104
A pedagógiai program elfogadása és jóváhagyása
A pedagógiai programot az iskolai diákönkormányzat a 2017. február 27. napján tartott ülésén
véleményezte, és elfogadásra javasolta.
Kelt: Sokorópátka, 2017. február 27.
............................................................
az iskolai diákönkormányzat vezetője
A pedagógiai programot a szülői közösség vezetősége a 2017. február 27. napján tartott
ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta.
Kelt: Sokorópátka, 2017. február 27.
................................................................
a szülői közösség elnöke
A pedagógia programot a nevelőtestület a 2017. február 28. napján tartott ülésén elfogadta.
Kelt: Sokorópátka, 2017. február 28.
.................................................
intézményvezető
105
Mellékletek
1. sz. melléklet Az 1. évfolyamon félévkor és év végén és a második
évfolyamon félévkor alkalmazott szöveges értékelés értékelő lapjai
Szöveges értékelés:
Az ellenőrzés-értékelés pedagógiai munkánk egyik legfontosabb eleme.
A pedagógus személye, szakmai felkészültsége nem csak a nevelés-oktatás hatékonyságának,
körülményeinek, légkörének megteremtésében döntő tényező, hanem abból a szempontból is,
hogy mi a felfogása a pedagógiai értékelésről, mennyire ismeri, hogyan értelmezi és
alkalmazza a nevelés-oktatás folyamatában megvalósítható értékelési eljárásokat.
Az értékelés - az ellenőrzés tapasztalatainak összegzése, elemzése. Az értékelés,
szembesítés az eredményekkel, hiányosságokkal, tehát egyfajta minősítés. Az értékelés
lényege a viszonyítás: viszonyítás a követelményekhez, a társakhoz, a tanuló korábbi
teljesítményeihez. Az értékelés ugyanakkor egyben visszajelzés is a tanuló tudásáról,
teljesítményéről, igyekezetéről, önmagához viszonyított fejlődéséről. Az értékelés
információkat ad a célok megvalósulásának mértékéről és szintjéről. Az értékelést olyan
folyamatnak is tekinthetjük, amelyben összefüggéseket keresünk a célok, feladatok,
követelmények és az adott időszakban megvalósult teljesítmény, állapot között.
Az ellenőrzés-értékelés célja tehát alapvetően a tájékoztatás és visszacsatolás:
o a TANULÓ részére, hogy tudjon a követelmények elsajátításában és
alkalmazásában elért eredményeiről, saját korábban mutatott
teljesítményei változásairól.
o a PEDAGÓGUS számára, hogy meggyőződjék a tanítás/tanulás
folyamatának adott szakaszában munkája hatékonyságáról és képes
legyen megtervezni további tennivalóit
o a SZÜLŐ szempontjából informálódás arról, hogy gyermeke miként
teljesíti a nevelési- oktatási követelményeket, melyek az erősségei,
hiányosságai, miként áll helyt az iskolában.
106
Az ellenőrzés és az értékelés eredményei számos módon, formában kifejezhetőek:
o metakommunikációs jelzésekkel,
o szöveges értékeléssel (szóban / írásban )
o osztályzattal,
o pontozással,
o százalékértékkel,
o szimbólumokkal,
o a felsoroltak kombinációival.
A szöveges értékelés kifejezi azt, hogy önmagához képest, honnan hová jutott el a tanuló.
o Az értékelés a konkrét teljesítményre, a viselkedésre
vonatkozik.
o Tartalmában komplex, egyaránt tartalmazza az eredményeket
és a hiányosságokat.
o Megjelöli a továbblépés útját és módját, konkrét javaslatot tesz
a hogyan továbbra.
o Nyelvi megfogalmazásában differenciált, személyre szabott.
o Figyelembe veszi a gyerek egyéni adottságait, sajátosságait.
o Pontos visszajelzést ad a teljesítményről,
o Elkerülhetővé teszi a teljesítményszorongást.
o Pozitívan befolyásolja a pedagógus-gyermek-szülő kapcsolatot.
A szöveges értékelést a pedagógusok a következő szempontok és minta alapján végzik
MINTA
tanuló
OM azonosító:
/ tanév . évfolyam
A tanuló teljesítményének, magatartásának, szorgalmának első félévi eredményeinek
szöveges minősítése:
Magatartás (a pedagógiai programban foglaltak szerint)
Szorgalom (a pedagógiai programban foglaltak szerint)
Magyar nyelv és irodalom:
Szóbeli kifejezőkészség
Szókincs
Olvasási készség:
Íráskészség:
Írástempó
Memoriter
Fogalmazás
Matematika:
Alapműveletek
107
Számszomszédok
Mértékegységek
Geometriai ismeretek
Szöveges feladatok
Logikai gondolkodás
Környezetismeret:
Tájékozottság
Alapvető ismeretek
Ének – zene:
Éneklés
Ritmus érzék
Rajz és Vizuális Kultúra:
Az alkotás jellemzői
Technika és Életvitel:
Az alkotás jellemzői
Testnevelés:
Szabálytartás
Társak való viszony
Egyéb tantárgy:
Tanuláshoz való viszony:
Tanulásban:
Társas kapcsolat:
Nevelőkhöz való viszony
Megjegyzés:
Kelt: , év hó nap
P.H.
Osztályfőnök Látta: szülő
A mintaként ajánlott mondatok használatáról
A szöveges értékelés során felhasználjuk a minisztérium honlapján közzétett
mintamondatokat. A szöveges értékelés során törekedni kell arra, hogy az értékelés ne ítéletet
hirdessen, hanem tényeket állapítson meg.
A szöveges értékelés legyen tényszerű, konkrét, pontos. Tartalmazzon egyértelmű
megállapításokat a gyermek fejlődésével kapcsolatban!
109
3. sz. melléklet Az iskolai fogyasztóvédelemmel összefüggő feladatok
Az Egyesült Nemzetek Szervezete 1985-ös Fogyasztóvédelmi Irányelveiben leszögezte,
hogy minden állampolgár fogyasztóként a következő alapvető jogokkal rendelkezik:
a. az alapvető szükségleteik kielégítéséhez való jog
b. a veszélyes termékek és eljárások ellen való tiltakozás joga
c. a különböző termékek és szolgáltatások közötti választás joga
d. a megfontolt választáshoz szükséges tények ismeretének joga
e. a jogos panaszok tisztességes rendezéséhez való jog
f. az egészséges és elviselhető környezetben való élethez való jog
g. a kormány irányelveinek meghatározásába és végrehajtásába való beleszólás joga
h. a tájékozott és tudatos fogyasztóvá váláshoz szükséges ismeretek és tudás
elsajátításához való jog.
Az Országgyűlés 1997. december 15-én fogadta el a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi
CLV. törvényt, melynek első része V. fejezet 17.§-a rendelkezik a fogyasztók oktatásáról.
E törvény írja elő a fogyasztók oktatásának szükségességét a fogyasztóvédelmi jogszabályok
megismerése céljából. A törvény szerint a fogyasztók oktatása alapvetően állami feladat,
amelyet az oktatási intézmények, a Fogyasztóvédelmi Felügyelőség és az érdekvédelmi
szervezetek együttműködve teljesítenek.
Az EU 2002-2006 közötti időszakra szóló V. fogyasztóvédelmi akcióterve alapján a Kormány
kidolgozta a középtávú fogyasztóvédelmi politikáját, melynek prioritásai az
élelmiszerbiztonság, valamint az elektronikus kereskedelem és a lakossági szolgáltatások
(pénzügyi és biztosítási) területe.
A fogyasztóvédelemről szóló törvénynek, valamint az EU jogharmonizációs
követelményeknek is eleget téve a 2003. évi LXI törvénnyel módosított Közoktatási
törvényben (1993. évi LXXIX törvény) is megjelenik a fogyasztóvédelem oktatása.
A Kormány 243/2003.(XII. 17.) számú rendeletével kiadott Nemzeti alaptanterv (Nat)
értelmében a helyi tanterveknek biztosítania kell, hogy az egyes tantárgyak sajátosságaihoz
igazodva a tanulók elsajátíthassák a fogyasztóvédelemmel összefüggő ismereteket,
felkészüljenek azok gyakorlati alkalmazására. Kiemelt fejlesztési feladat a Nat-ban a
felkészülés a felnőtt életre, amelyben a fogyasztói kultúra kialakítása is jelentős szerepet
kap.
A fogyasztóvédelmi oktatás célja
“A fogyasztóvédelem célja a fogyasztói kultúra fejlesztése, és a tudatos kritikus fogyasztói
magatartás kialakítása és fejlesztése a tanulókban.”(Nat)
A cél elérését a fenntarthatóság, azon belül a fenntartható fogyasztás fogalmának
kialakítása, elterjesztése és a fenntarthatóságnak a mindennapi életünkben fogyasztóként való
képviselete jelenti.
110
A fogyasztóvédelemmel kapcsolatos iskolai nevelés célja, hogy felhívja a tanulók figyelmét a
fogyasztás visszásságaira, a fogyasztóvédelem törekvéseire, és segítse a tudatos fogyasztói
magatartás kialakítását.
A tudatos fogyasztói magatartás kialakítása érdekében már kisiskolás kortól – osztályfőnöki
órákon, szakórákon, iskolai kiránduláson, erdei iskolában, szabadidős rendezvényeken stb. –
hangsúlyosan foglalkozni kell a média hatásával, a reklámok szerepével az élelmiszerek és
tisztálkodási szerek közötti választások esetében. Bemutatjuk a tanulóknak a reklámok
hatásmechanizmusát: Kinek és miről szól a reklám, kik szerepelnek benne, mi az üzenete,
milyen eszközöket használ a megnyeréshez, illetve hol és miben rejlik a csapda? Mi a
fogyasztás valódi (ökológiai, szociológiai) ára?
9-10 éves korban már azt is tudatosítani lehet, „mennyiben befolyásolják az érzelmek, a
családi kapcsolatok és az egyéni értékek” az egészségügyi információk meghallgatását, az
egyes fogyasztási termékek, szolgáltatások kiválasztását.
A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei
A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttműködéshez és a részvételhez
elengedhetetlenül szükséges a szociális és társadalmi kompetenciák tudatos, pedagógiailag
megtervezett fejlesztése. Olyan szociális motívumrendszerek kialakításáról és erősítéséről van
szó, amelyek gazdasági és társadalmi előnyöket egyaránt hordoznak magukban.
Szükséges a társadalmi és állampolgári kompetenciák kialakításának elősegítése, a jogaikat
érvényesíteni tudó, a közéletben részt vevő és közreműködő fiatalok képzése. A szociális és
társadalmi kompetenciák fejlesztése, a versenyképesség erősítésével kapcsolatos területek,
mint például a vállalkozási, a gazdálkodási és a munkaképesség szoros összefüggése, az ún.
cselekvési kompetenciák fejlesztése.(Nat)
Fogyasztói magatartásunk sokféle hatás mentén, a szociális tanulás útján alakul, fejlődik. A
tudatos fogyasztóvá válás és az ennek megfelelő magatartás kialakítása hosszú, sokoldalú
folyamat. Ennek során az egyén megismeri a fogyasztási javakat és szolgáltatásokat,
megtanulja, hogyan viselkedjen a piaci viszonyok között, hogyan legyen képes fogyasztói
érdekeinek érvényesítésére a természeti erőforrások védelme mellett.
A fogyasztói mintáknak a fenntarthatóság irányába történő fejlődése szempontjából a nevelés-
oktatás különösen nagy jelentőségű. Mivel ismereteket kell elsajátíttatni, készségeket,
hozzáállást, értékrendet kell formálni a fenntartható fogyasztás érdekében, ezért a
gyermekkorban elkezdett fejlesztés döntő hatású.
Amíg a kisiskolás korban leginkább jellemző fogyasztói magatartások a kiválasztás, az
áruismeret, a döntés, a kockázatvállalás, a bizalmi elv érvényesülése, addig a kamaszkorban
már megjelenik a jogérzék, kellő fejlesztés esetén a jogismeret, a szolgáltatásismeret, a
fogyasztói értékrend és a vállalkozásismeret is.
111
A fogyasztás elemi meghatározója a család. A fogyasztói szokások tekintetében az otthonról
hozott hatások a legélénkebbek, ezért is fontos a szülők, a családok bevonása a nevelési
folyamatba.
A napi gazdasági tapasztalatok, a gazdasági élet mind alaposabb és tudatosabb megismerése
és megértése segít a fenntarthatóság eszméjének elfogadtatásában. Az emberek sokszor az
olcsó, akciós termékeket részesítik előnyben, általában keveset költenek kultúrára, utazásra,
erősen differenciálódnak abból a szempontból is, hogy mennyire akarnak, vagy tudnak
megtakarítani. E gyakorlattal szemben a fenntarthatóság irányába ható fogyasztói minták
kialakítását segítheti a korrekt sokoldalú tájékoztatás és információ áramlás.
Az iskolai programokban a pszichológiai mozgatókra, és a helyes értékrend alakítására kell a
hangsúlyt fektetni. A fenntartható fogyasztás nem annyira tudományos vagy technikai kérdés,
hanem inkább az értékek választásával, a tudatos beállítódással kapcsolatos viszony.
Az értékek formálásában lényeges :
a kívánság és a szükséglet fogalmának tisztázása és elkülönítése
az egyéni és társadalmi jogok tiszteletben tartása
a természeti értékek védelme
a tájékozódás képessége
a döntési helyzet felismerése
a döntésre való felkészülés
Meg kell ismertetni a tanulókkal a piac, a marketing és a reklám szerepét, alkalmassá téve
őket e területen való eligazodásra. Hangsúlyozni kell a minőség és a biztonság szerepét a
fogyasztás során, valamint a gazdaságosságot és a takarékosságot.
A fogyasztóvédelmi oktatás céljaként megfogalmazott fogyasztói kultúra, valamint a kritikus
fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése érdekében különösen fontos, hogy az általános
és a középiskola befejezésekor a diákok értsék, valamint a saját életükre alkalmazni tudják az
alábbi fogalmakat:
Tudatos, kritikus fogyasztói magatartás: Olyan viselkedés, melyet a szuggesztív
marketinghatásoktól való távolságtartás képessége, a fogyasztói szükségletek folyamatos
mérlegelése, továbbá a felmerülő fogyasztói problémák megértésének, kommunikálásának és
megoldásának képessége és készsége jellemez.
Ökológiai fogyasztóvédelem: Az elmúlt években sokan felismerték, hogy a környezeti
problémáink túlnyomó többségének gyökere a mai fogyasztói társadalmunkban keresendő.
Mind a javak pazarló előállítási technológiája, mind pedig fogyasztásunk gyakran ön- vagy
csupán vállalati profitcélú volta, mennyisége, valamint annak összetétele hozzájárul
erőforrásaink feléléséhez és természeti környezetünk elszennyezéséhez E szemlélet a
környezet szempontjait is figyelembe veszi, ökológiailag tudatos fogyasztókat nevel, akik
vásárlási választásaikkal egyben ökológiai környezetük megtartására törekednek.
112
Környezettudatos fogyasztás: kiegyensúlyozottan dinamikus középút az öncélú, bolygónk
erőforrásait gyorsulva felélő fogyasztás és a környezeti erőforrásokat nem kizsákmányoló
fogyasztás között.
Fenntartható fogyasztás: A szolgáltatások és a hozzájuk kapcsolódó termékek olyan módon
történő felhasználása, amely a jelenleginél jobb általános társadalmi életminőséget
eredményez, de közben minimálisra csökkenti a természeti források és a mérgező anyagok
használatát, valamint a hulladék- és szennyező anyagok kibocsátását az adott szolgáltatás,
illetve termék teljes életciklusa során, annak érdekében, hogy a jövő nemzedékek szükségletei
– és egészsége – ne kerüljenek veszélybe.
Preventív, vagyis megelőző fogyasztóvédelem: Amikor a vevő már a kezdet kezdetén
érvényesíteni tudja jogait és nincs szükség panaszbejelentésre, bírósági perekre.
A fogyasztóvédelmi oktatás színterei az oktatásban
Az egyes tantárgyak tanórai foglalkozásaiba jól beépíthetők a fogyasztóvédelemmel
kapcsolatos tartalmak.
Technika – áruismeret, a gyártás és a termékminőség összefüggései
Matematika – banki, biztosítási vagy üzemanyag-fogyasztási számítások
Fizika – mérés, mértékegységek, mérőeszközök (villany, gáz, víz mérőórák);
Földrajz: eltérő fogyasztási struktúrák és szokások;
Magyar: reklámnyelv, feliratok; a reklám kommunikációs csapdái
Biológia – génmódosított élelmiszerek (GMO), amíg egy élelmiszer a boltba kerül,
táplálkozás kiegészítők és divatjaik, egészséges táplálkozás
Kémia – élelmiszerbiztonság, élelmiszeradalékok (E-számok), vegyszermaradványok,
háztartási vegyszerek, kozmetikumok célszerű és tudatos használatuk
Informatika – elektronikus kereskedelem (e-kereskedelem), internetes fogyasztói
veszélyforrások, telefónia
Történelem – EU fogyasztói jogok, fogyasztástörténet és fogyasztóvédelem, a reklám
története stb.
Médiaismeret: a reklám képi nyelve és hatásai
Osztályfőnöki
Tanórán kívüli tevékenységek (vetélkedők, versenyek, rendezvények)
Iskolán kívüli helyszínek (piaci séták, üzletek, bankok látogatása)
Hazai és nemzetközi együttműködések (más iskolákkal, állami és civil szervezetekkel,
cégekkel)
Az iskola fogyasztóvédelmi működése ( az iskola, mint fogyasztó és mint piac), az
ezzel kapcsolatos foglalkozások
113
Módszertani elemek
Iskolánk elhatározza, hogy az iskolai tantervbe nem önálló tantárgyként tanítjuk a
fogyasztóvédelemre irányuló ismeretek átadását, hanem e tevékenységünket a fenti tantárgyak
keretébe építve, valamint tanórán kívüli nevelésként készségek fejlesztésével valósítjuk meg.
Ilyen készségek:
a kritikus gondolkodás
az egyéni és csoportos döntéshozás
a problémamegoldás.
A készségfejlesztésnek tartalmazni kell az egyén és társadalom viszonyáról szóló
információgyűjtés, információfeldolgozás, a feldolgozott információk alapján való döntés és
végrehajtás módszereit.
A fogyasztói szokásalakítás egyik fontos célja a szülők és a helyi közösségek
együttműködésének megnyerése és bevonása az iskolai nevelési programokba. Így a családok
és közösségek fenntartható fogyasztásra való törekvése is kialakulhat.
A tudatos fogyasztóvá nevelés gyakorlatában a szülők lehetnek a pedagógus legfontosabb
segítői és viszont. Amennyiben rendszeresen adunk az áruismerettel, vásárlással, fogyasztói
döntésekkel kapcsolatos házi feladatokat, bizonyos idő után segíthetünk abban, hogy a
gyerekek minél tudatosabban éljék meg családjuk fogyasztói szokásait. Az adatkezelési
szabályokat betartva ismereteket gyűjthetünk a családok vásárlási szokásairól. Az
információk adott esetben lehetővé teszik azt is, hogy a pedagógus pozitívan befolyásolja a
család vásárlói magatartását.
A hagyományostól eltérő tanulásszervezési formák alkalmazása, projektprogramok indítása
megfelelő keretet teremthet a fogyasztóvédelem oktatásának, a kritikus, független
gondolkodás fejlesztésének.
Fontos hogy a diákok e módszereket minél többször alkalmazzák, napjainkban tipikus helyi
és globális problémákon keresztül.
Interjúk, felmérések készítése az emberek vásárlási szokásairól
Riportkészítés az eladókkal
Médiafigyelés, médiaelemzés, reklámkritika
Egyéni és csoportos döntéshozatal
Helyi, országos- és EU-s szabályozások tanulmányozása
Adatgyűjtés, adatfeldolgozás, információrögzítés csoportmunkában
Problémamegoldó gyakorlat ötletbörzével, értékeléssel
Szimulációs játék, esettanulmány
Viták, szituációs játékok (eladói és vásárlói érdekek összehangolása, jellemző piaci
magatartások felismerése és elsajátítása, fogyasztói kosár készítése)
Érveléstechnikai gyakorlatok (hatékony érdekérvényesítés)
114
4. sz. melléklet Az Általános iskola, integrációs programja:
Az integrációs felkészítés pedagógiai rendszere a következő elemeket tartalmazza:
I. Az alkalmazás feltételei
II. A tanítást-tanulást segítő és értékelő eszközrendszer
III. Elvárható eredmények
I. Az alkalmazás feltételei:
1. Az integrációs stratégia kialakítása:
Az integrációs stratégia kialakításának első lépéseként elkészítettük az önértékelést. Az
önértékelés során áttekintettük az intézmény helyzetét, felmértük a HH és a HHH tanulók
számát, átnéztük a vonatkozó törvényi előírásokat. Ezt követően meghatározásra kerültek a
következő célok:
A hátrányos helyzetű tanulók aránya az oktatási-nevelési intézményekben feleljen meg
a jogszabályban előírtaknak.
Az intézmény tartósan legyen képes a különböző háttérrel és különböző területeken
eltérő fejlettséggel rendelkező gyerekek fogadására, együttnevelésére.
Multikulturális tartalmak épüljenek be a helyi tantervbe.
Az intézmény párbeszédet alakítson ki minden szülővel.
Az intézményben működjön a tanári együttműködésre épülő értékelési rendszer.
Nőjön az évfolyamvesztés nélkül továbbhaladó hátrányos helyzetű tanulók száma
Csökkenjen az intézményrendszerben a tankötelezettségi kor határa előtt az iskolai
rendszerből kikerülők száma.
Nőjön az érettségit adó intézményekben továbbtanuló hátrányos helyzetű tanulók
száma.
Az intézményben az országos kompetenciamérések eredményei az országos átlagot
meghaladó mértékben javuljanak.
2. Együttműködések- partnerségi kapcsolatok kiépítése:
Partneri célcsoportok Képviselő neve
1, Szülői ház –minden szülő A mindenkori szülői közösség
elnöke.
2, Gyermekjóléti szolgálat A mindenkori munkatárs
3, Szakszolgálat: A szakszolgálat vezetője
4, Középfokú oktatási
intézménnyel
Pályaválasztási felelősök
6, Civil szervezetekkel: A civil szervezetek vezetői
A partnerekkel való kapcsolat formáit az éves munkaterv tartalmazza.
115
II. A tanítást- tanulást segítő eszközrendszer elemei:
A tanítást-tanulást segítő eszközrendszer elemei az integrációs fejlesztést megvalósító
pedagógiai rendszert azokkal a szempontokkal egészítik ki, amelyek az együttnevelés
pedagógiai esélyeit jelentősen növelik. Az integráció, - a heterogén összetételű iskolák és
tanulócsoportok kialakítása - leginkább a differenciálásra alkalmas szervezési módok,
kooperatív technikák alkalmazását jelentik. Így az egyes rendszerelemeket is ez a szempont
befolyásolja alapvetően.
III. Várható eredmények:
Az integrációs felkészítés pedagógiai rendszerének bevezetését követő néhány évben a
következő eredményekről kell számot adni, amelyek a két éves kiépítés során az ellenőrzés
szempontjait is jelentik :
A hátrányos helyzetű tanulók aránya az oktatási-nevelési intézményben megfelel a
jogszabályban előírtaknak.
Az intézmény tartósan képes a különböző háttérrel és különböző területeken eltérő
fejlettséggel rendelkező gyerekek fogadására, és együttnevelésére.
Multikulturális tartalmak beépülnek a helyi tantervbe.
Az intézmény párbeszédet alakít ki minden szülővel.
Az intézményben létezik tanári együttműködésre épülő értékelési rendszer.
Ezek eredményeként:
1. Nő az évfolyamvesztés nélkül továbbhaladó hátrányos helyzetű tanulók száma.
2. Csökken az intézményben a tankötelezettségi kor határa előtt az iskolai rendszerből
kikerülők száma.
3. Nő az érettségit adó intézményekben továbbtanuló hátrányos helyzetű tanulók száma.
4. Az adott intézményben az országos kompetenciamérések eredményei az országos
átlagot meghaladó mértékben javulnak.
116
5. sz. melléklet A Sokorópátkai Általános Iskola által szervezett utazással
járó programok szervezésével kapcsolatos szabályok
1. Intézményünkben a tanév során a munkatervben rögzítjük az utazással járó
programokat.
2. Az utazás szervezését az iskola pedagógusai szervezhetik. A szervező munka során
segítséget kérhetnek az iskolatitkártól, de a szervezéssel és az utazással kapcsolatos
feladatok teljesítéséért a szervező pedagógus felelős.
3. Minden utazás szervezése előtt a pedagógusnak egyeztetnie kell az
intézményvezetővel, vagy az intézményvezető helyettessel.
4. Az utazás szervezése során a pedagógusnak nyilatkozatot kell kérnie az utazást
biztosító cégtől. A nyilatkozatban rögzíteni kell, hogy a szolgáltatás személyi és tárgyi
feltételei megfelelnek a hatályos hazai és külföldi előírásoknak, valamint az érintett
gépjármű megfelelő műszaki állapotban van és rendelkezik érvényes okmányokkal.
5. Az utazással járó programot úgy kell szervezni, hogy az legkésőbb 23 óráig
befejeződjön. Amennyiben az utazás 23 óráig nem fejeződik be, úgy pihenő időt kell
beiktatni. Az utazás a következő napon 4 óra előtt nem folytatható. 23 óra és 4 óra
közötti pihenőidőt a diákoknak, a kísérőknek és a sofőröknek ugyanazon a
szálláshelyen kell eltölteniük.
6. Amennyiben színház vagy mozi látogatás szervezése történik, úgy eltekinthetünk attól,
hogy a programot 23 óráig be kell fejezni.
7. Az utazást szervező pedagógus minden utazás előtt utaslistát készít, amely tartalmazza
az utazók nevét, telefonszámát, illetve a törvényes képviselők elérhetőségét. Az
utaslista egy példánya az utazást szervező pedagógusnál marad, egy példányát az
utazás előtt át kell adnia az igazgatónak, aki gondoskodik az iktatásról.
8. Az utazás során a kísérő pedagógusok felelősek a fenti szabályok betartásáért, az
utazás megfelelő körülményeinek a biztosításáért, a tanulók biztonságáért. Az
utazáson részt vevő felnőttekre /szülő, iskola nem pedagógus alkalmazottja, stb./ a
felelősség nem hárítható át.
117
6. számú melléklet Digitális Fejlesztési Terv
INTÉZMÉNYI DIGITÁLIS FEJLESZTÉSI TERV (DFT)
Digitális környezet a köznevelésben EFOP-3.2.3-17
Sokorópátkai Általános Iskola
A szakmai terv 1. sz. melléklete
Bevezetés
Iskolánk 2007/2008-as tanévben kapta meg először az Ökoiskola címet. Ennek megfelelően
intézményünk munkájában mindig kiemelt szerepet kapott a természettudatos nevelés fon-
tossága, a természetvédelem és a környezetvédelem szerepének megismertetése. Az intéz-
ményünk pedagógiai programjában és a többi intézményi dokumentumban kiemelt szerepet és
helyet kapott ez a terület. Ennek megfelelően készítjük el a tanév éves munkatervét is. Az
éves munkaterv kiemelt feladatai között szerepel az Ökoiskola célrendszerének való megfe-
lelés, mint kritérium. A tanév feladatait a kiemelt célok mentén szervezzük.
118
Az ökoiskolai tevékenységek és eredmények közül legfontosabbnak tartjuk a tudatformálást,
a gyakorlati akciókat, pályázatokat, a szülőkkel, a civil szervezetekkel és a felnőtt lakossággal
való összefogás erősödését, erősítését, a fenntarthatóságot.
Ebből adódóan már az alsó tagozattól kezdve nagy hangsúlyt fordítunk a természetismereti
tárgyak oktatására. Az eredményesség érdekében egyre nagyobb arányban használjuk meg-
lévő digitális technológiát.
Nagyon fontosnak tartjuk e területen is a tehetségek fejlesztését. Ezt igazolja az is, hogy e b-
ben a tanévben az Országos Natúrparki Vetélkedő döntőjén Kőszegen iskolánk csapata 4.
helyezést ért el; a határon innen és túl élő magyar gyermekeknek szervezett KerekEmese
történelmi, néprajzi, természetismereti vetélkedősorozat Ópusztaszeren rendezett országos
döntőjén a tanulóink alkotta csapat 6. helyezést ért el, míg az intézményünkben szervezett
országosan meghirdetett természetismereti vetélkedő sokorópátkai döntőjén csapatunk 1.
helyezett lett.
E rendezvények az Ökoiskolai munkaterven keresztül beépültek iskolánk Pedagógiai Prog-
ramjába.
Az eredményes felkészülés ma már elképzelhetetlen az IKT eszközök folyamatos használata
nélkül, ami egy fejlett szintű infrastruktúrát igényel.
Nagyon fontos, hogy a pedagógusok elkötelezettek legyenek a digitális technikák használatá-
ra, s módszertani megújulás után a nevelés és oktatás során egyre több területen egyre többet
használják a rendelkezésre álló eszközöket.
A 2017/2018. tanévben a várható tanuló létszámunk 117 fő lesz. Közülük 18 fő SNI.
A fejlesztés célcsoportja a 8. osztály, melynek tervezett létszáma a következő tanévben 14 fő
lesz. Köztük BTM nincs, 4 fő pedig SNI tanuló.
A jelenleg benyújtásra kerülő fejlesztési tervünk a Digitális Pedagógiai Módszertani Központ
Iskolánk statisztikai mutatóira az alábbi ábra utal:
2016-2017-es tanév
Tantestület létszáma 13 fő
Tanulók száma 115 fő
HH-s tanulók létszáma 13 fő
Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben
részesülő gyermekek száma 25 fő
SNI 17 fő
BTM 2 fő
Bejárók létszáma 43 fő
119
által 2017. 06. 26-án elfogadott DFT módosítása.
A módosításra az intézmény megváltozott személyi összetétele, az eszközcsomagok
összetételében mutatkozó eltérések és az iskola eszközállományában bekövetkező változások
miatt került sor.
1. Helyzetelemzés, fejlesztési szükségletek bemutatása Iskolánk jónak mondható informatikai eszköztárral rendelkezik a tantárgy oktatásához. Ko-
runk azonban megköveteli, hogy az IKT alkalmazása ne csupán az informatika órákra korláto-
zódjon. Más tárgyak eredményes oktatása is elképzelhetetlen a legmodernebb eszközök nél-
kül, hisz az iskolákból kikerülő fiatalok a megfelelő készségek és tudás nélkül már a hétköz-
napokban sem érvényesülhetnek sikerrel.
Intézményünk 2017-ben bázisintézmény lett. Egyik jó gyakorlatunk témája: Természetvéde-
lem, környezetvédelem, ökoiskolai tevékenységek
Ez a tény is hozzájárult ahhoz, hogy jelen projekt keretében is ezt a területet fejlesszük to-
vább, így célunk a természettudományos megismerés támogatása.
Ezen kívül célunk alsó tagozaton a szövegértés fejlesztésének támogatása.
Választásunk során a következő szempontokat is figyelembe vettük:
• A digitális kompetenciák hiánya jelentős hátrányt jelent a munkaerőpiacon.
• A megszokott szakmák jelentős része eltűnik, s új, ma még nem is ismert munkahe-
lyek jelennek meg, melyek biztos informatikai ismereteket igényelnek.
• Az informatika a leggyorsabban fejlődő ágazatok közé tartozik.
• Az informatikai eszközök használata megkönnyítheti a valamilyen okból hátrányos
helyzetben élő emberek felzárkózását, érvényesülését.
• Hiányosak a digitális módszertani ismeretek
Mindezen megállapításokat szem előtt tartva, célunk, hogy intézményünkből kikerülő diákok
megfelelő digitális kompetenciákkal felvértezve kerüljenek ki.
1.1 A gyakorlatban alkalmazott digitális pedagógiai eszköztár bemutatása, fejlesztési
szükségletek
Az előbbiekben már utaltunk rá, iskolánk jónak mondható informatikai eszközállománnyal
rendelkezik. Ennek megfelelően munkatársaink igyekeztek is a későbbiekben bemutatásra
kerülő IKT esz-közöket minél szélesebb körben alkalmazni.
1.1.1 Az intézmény módszertani felkészültsége a digitális kompetencia fejlesztés
területén
120
Intézményünkben az oktatás eredményességének növelése érdekében számos jó gyakorlatot
dolgoztunk ki a közelmúltban, s különböző hálózatokba való bekapcsolódással más iskolák
hasonló programjait is igyekeztünk megismerni és megfelelő adaptálás után átvenni.
Egy tanterem kivételével pályázati
támogatásokból beszerzett interaktív táblával
(Smartboard, Classboard) szerelt helyiségekben
folyik az oktatás. A tantestület tagjai hordozható
számítógépekkel tudnak előkészülni az IKT-s
órákra. Már alsó tagozattól kezdve rendszeres a
digitális eszközök használata. Az oktatás
támogatására szinte minden tantárgyhoz
beszereztünk a tanmenetekhez igazodó interaktív oktatási tananyagokat, így a diákok már
kisiskolás kortól hasznosíthatják a meglévő technikát.
Alsó tagozatban elsősorban magyar nyelv és irodalom órákon, valamint környezetismeret
órákon alkalmazzuk a meglévő segédleteket, a művészeti tárgyaknál rendszeres a műalko-
tások bemutatása, műelemzések digitális eszközzel való támogatása és a zenehallgatás. Felső
tagozatban a természetismereti tantárgyak oktatása során gyakran -önállóan vagy csoport-
munkában - projektfeladatokon dolgoznak a gyerekek, bemutatókat készítenek. Az elkészült
dokumentumokat a hálózaton elérhető közös mappákban tároljuk, azokat bármikor újra
használhatjuk. Iskolánk minden tanterme wifivel lefedett, biztosított az internet folyamatos
elérése.
Az ismeretszerzésen túl egyre gyakrabban használjuk a digitális ellenőrzésre, számonkérésre
is. Ehhez rendelkezésünkre áll egy 24 egységes Smart Response PE feleltető rendszer, de a
Redmenta interaktív űrlapjait is egyre gyakrabban használjuk. Mindezek nagymértékben
hozzájárulnak az élményszerű oktatás megteremtéséhez.
Elsősorban módszertani hiányosságok miatt pedagógusaink a kívánatosabbnál
kevesebb alkalommal használják meglévő eszközeinket.
Összességében az órák mintegy 30-35 százalékában alkalmazzuk.
A digitális környezet fejlesztése megkönnyíti a hátrányos helyzetű tanulók
oktatását továbbtanulási, hosszú távon pedig elhelyezkedési lehetőségeit, növeli
digitális kompetenciájukat.
1.1.2 Fejlesztési szükségletek
Alapvető célunk, hogy az itt végző tanulók megfelelő digitális kompetenciákkal
felvértezve kerüljenek ki az iskolából. Ezt csak akkor lehet megvalósítani, ha a
tanítási-tanulási folyamatot digitális eszközökkel tudjuk támogatni. Ennek a
digitális technikának nem csak az informatika órákon kell jelen lenni, hanem egyre jobban be
kell építeni szaktárgyi oktatásba is. A tanulási folyamat minden szakaszában biztosítani kell
az IKT-eszközök használatának lehetőségét. Kiemelten fontos ez annak tudatában, hogy
121
iskolánk tanulóinak jelentős része nem rendelkezik otthoni számítógéppel és internet-elérési
lehetőséggel. A digitális oktatás nem csupán az eszközök változását jelentik. Szükséges az
intézményekben zajló tanulási-tanítási folyamatok és módszerek átalakítása is. Az új
eszközök megjelenésével új pedagógusi feladatok jelentkeznek.
Vetélkedők lebonyolítása során és egyes tantárgyak esetében időközönként használunk inte-
raktív űrlapok formájában megjelenő feladatlapokat. Célunk, hogy a későbbiekben egyre
nagyobb arányban találkozzanak a tanulók ezzel a módszerrel, hisz náluk motiváló lehet al-
kalmazásuk, s a pedagógusok munkáját pedig jelentősen megkönnyítheti az értékelési feladat
végzése során.
Az eszközfejlesztés és a tanfolyamokon való részvétel után az új ismeretek birtokában kollé-
gáink bátrabban nyúljanak az IKT eszközök után, mindenképpen növekedjen a digitális esz-
közökkel támogatott óráink aránya: célunk, hogy a jelenlegi 30 %-ról 45%-ra emelkedjen
ezen órák száma. Az IKT eszközökkel támogatott órákat jelenleg is dokumentáljuk az osz-
tálynaplóban. Ezt a gyakorlatot a jövőben is folytatjuk.
Intézményünkben egy főállású gyógypedagógus is alkalmazásban áll, aki szintén részt vesz
jelen pályázat megvalósításában. Feladata az SNI tanulók fejlesztése, melynek eredmé-
nyességét a pályázat megvalósítása során megismerésre és megvalósításra kerülő új
módszerek jelentősen fogják növelni.
Önértékelés
Iskolánkban már évek óta működik a pedagógusok belső értékelési rendszere, melynek kere-
tében minden évben előre tervezetten folynak a pedagógusok értékelésével kapcsolatos
eljárások. Ezt azonban ki kívánjuk terjeszteni a kifejezetten az IKT eszközök alkalmazásának
értékelésére kifejlesztett, széleskörűen alkalmazott, de eddig általunk nem használt eLEMÉR-
re is.
Értékelések beépítése a pedagógiai programba
A Sokorópátkai Általános Iskola Pedagógiai Programja hangsúlyosan kezeli a Nemzeti Alap-
tantervben meghatározott Pedagógiai feladatok helyi megvalósítását. A digitális eszközök
használata és a digitális módszertan alkalmazása intézményi szintű kiemelt feladat, melyet
indokolttá tesz, hogy:
• segítségével többféle kompetencia fejleszthető, elősegíti a hatékony tanulást,
• tevékenységközpontú,
• a digitális készségek jól hasznosíthatók a munka világában,
• megakadályozzák a digitális leszakadást.
1-4.évfolyamon cél:
• alapkészségek digitális módszerekkel történő fejlesztése
5-8.évfolyamon cél:
• szövegértés fejlesztése digitális eszközökkel
• digitális szövegértés
122
• digitális írástudás
• hatékony információkeresés
• programozási ismeretek fejlesztése
• az informatika oktatás modern eszközrendszerének és alkalmazásoknak
használatorientált megjelenése
• digitális tér biztonságos használatára történő felkészítés
Megvalósítás területe A megvalósítás folyamatának
értékelése Önellenőrzés:
• tervezési dokumentumokban
történő megjelenítés
• (munkaterv - tanmenet -
óravázlat - digitális mérőanyag)
• belső ellenőrzés
• belső önértékelés
• minősítés
• tanfelügyelet
• félévi és év végi munka
értékelése során
• digitális tartalmak megje-
lenítése adott felületen pl.
óravázlatok, tanmenet
• belső ellenőrzés
• belső önértékelés
• minősítés
• tanfelügyelet
• szülői kérdőíves értékelés
• tanítási órákon új tananyag
feldolgozásakor, ellenőrzések
során
• tanári értékelés írásbeli és
szóbeli formái
• feleltető rendszer
• Digitális kompetencia
mérése
projektnapokon
témaheteken
• eLEMÉR
kapcsolattartás során • szülői kérdőíves értékelés
űrlap
egyéb foglalkozásokon • Google űrlap
123
1.2 Az intézményi szervezeti és humán feltételek bemutatása, fejlesztési szükségle
1.2.1 Az intézményi szervezeti struktúra és a rendelkezésre álló humán erőforrás be-
mutatása
Szervezeti struktúra:
A pedagógusok szakmai végzettségei és felkészültsége digitális kompetenciai
szempontból
Az intézményünkben dolgozó pedagógusok szakmai végzettségei és besorolásuk:
A fenti értékek is indokolják a pedagógusok informatikai tudásgyarapításának szükségességét.
Az a tény, hogy a pedagógusok többségében az IKER1-be kerültek besorolásra, nem azért
van, mert nem tudják a kollégák a digitális tartalmakat használni, hanem azért, mert a
módszertani ismeretek hiányossága miatt nem használják azokat! A projekt megvalósítás
előkészítő szakaszában az informatika tanár (IKER4) 20 órás felkészítő tanfolyamot tart az
iskola pedagógusai részére.
egyetemi végzettség - fő
főiskolai végzettség 13 fő
mester pedagógus 1 fő
pedagógus II. 6 fő
pedagógus I. 6 fő
gyakornok 0 fő
Az intézményünkben dolgozó munkavállalók IKER1-4 besorolása:
IKER1 9 fő
IKER2 3 fő
IKER3 - fő
IKER4 1 fő (informatika szakos
tanár)
124
A 2017/2018-a tanévtől tervezzük a hagyományos papír alapú napló és ellenőrzők használata
helyett az elektronikus napló és ellenőrző bevezetését, ami a pedagógusok digitális eszköz-
használatának növekedésével jár.
Iskolánk folyamatosan pályáz meg különböző fejlesztési lehetőségeket. A bevont pedagógu-
sok az elmúlt 5 évben az alábbi pályázatokban megvalósítóként, szakmai vezetőként vettek
részt:
Pályázat kódszáma Időtarta
m
Tevékenység bemutatása
NYDOP-5.3.1/2F-2f-
2010-0001
2010/11. Épület felújítás, bővítés, korszerűsítés, akadálymen-
tesítés
TÁMOP-3.1.4-08/2-
2009-0260
2010/11. Oktatási innováció megvalósítása
TIOP-1.1.1-07/1- 2008-
0243
2012. Digitális tantermi csomagok beszerzése
TÁMOP-3-1-7-11/2-
0238
2012. Felkészülés a referenciaintézményi feladatok ellátására
TÁMOP-3.1.1-11/1-
2012-0001 2013/14.
Iskolák kutatató-fejlesztő tevékenysége nevelésioktatási
programok fejlesztésében" Ökoiskolai programok,
modulok kidolgozása
TÁMOP-3.3.8-12/2-
2012-0092-
2014/15. Esélyegyenlőség növelése, megteremtése
TÁMOP-3.3.14.A-
12/1-2013-0105 2015.
„Ökoiskolák testvériskolai kapcsolata a Balaton és a
Kisalföld között" Gyenesdiás iskolájával valósítottuk
meg a programot
125
A Győri Tankerületi Központ a következő tanévtől biztosítja a rendszergazdai feladatok ellá-
tását az UNIQ NET Kft-vel kötött szerződés alapján. így a rendszergazdai szolgáltatás biztosí-
tott lesz a projekt idején.
A szakmai asszisztensi feladatokat Szakács Sándor intézményvezető-helyettes fogja ellátni,
aki részt vesz a Grafikus programozás LabVIEW környezetben és az Abacusan ArTec
bevezető képzéseken.
Általánosságban elmondható, hogy a szülők iskolai végzettsége meglehetősen alacsony,
mindössze 10 %-uk rendelkezik felsőfokú végzettséggel. A legtöbb szülő érettségivel vagy
szakmunkás képesítéssel bír. 10 %-nyi az általános iskolai, vagy alacsonyabb végzettséggel
rendelkező szülők aránya. A tanulók 15-20 %-a él olyan családban, ahol nem áll rendelkezés-
re számítógép vagy internet elérés.
Fejlesztési szükségletek
• Tervezzük, hogy a bevont pedagógusok felkészüljenek a digitális pedagógia módszereinek
megismerésére és alkalmazására, valamint a tanítási célú IKT-használatra. Ennek érdeké-
ben iskolánkból a teljes tantestület vesz részt akkreditált továbbképzéseken.
• A választott csomag megfelelő szintű alkalmazása érdekében érdekében 2 fő vesz részt
ilyen jellegű akkreditált továbbképzésen (a megvalósító pedagógus és a digitális pedagó-
giai asszisztens).
• Kiemelt cél a szemléletformálás. Éppen ezért nagyon fontos a tantestület felkészítése, a
digitális pedagógiai tapasztalatok, jó gyakorlatok megosztása, terjesztése, más intézmé-
nyek módszereinek megismerése. Ennek érdekében szakmai nap, workshop szervezését
illetve lebonyolítását tervezzük, melyeken intézményünk valamennyi pedagógusa részt
vesz.
• A bevont tanulócsoportok oktatása érdekében az összes óraszám minimum 40 %-ára
digitális óravázlatokat készítünk a természettudományos kompetenciák fejlesztésére.
• Az NKP felületen való megosztásukkal szélesítjük a hálózatos tanulás lehetőségeit.
• Az SNI tanulók részére a fejlesztésüket szolgáló digitális taneszközöket az egyéni
fejlesztő foglalkozásokon is használjuk
• Nagyon fontosnak gondoljuk, hogy a tanulókat felkészítsük az etikus és biztonságos inter-
TÁMOP-3.1.4.B/13-
1-2013-0001 2015/16.
Mentoráló intézményi pályázat megvalósítása.
Természetvédelem és környezetvédelem a Sokoró-
pátkai Általános Iskola egész napos iskolai benntar-
tózkodást támogató pedagógiai gyakorlatában
126
nethasználatra. Fontos a digitális oktatás bevezetése során a gyermekek testi és lelki
egészségének megőrzése, valós emberi kapcsolatok kialakítása, valamint a
fogyasztóvédelem és a jogérvényesítés fogalmának megismertetése a tanulókkal,
lehetőségek bemutatása.
• Tisztában vagyunk azzal, hogy csak akkor tudunk eredményesen tevékenykedni, ha az
érintett szülőkkel és más partnerekkel el tudjuk fogadtatni programunkat. Ezért szükséges
a programba be nem vont pedagógusok érzékenyítése, involválása, más iskolahasználók
tájékoztatása, érzékenyítése, meggyőzése, a jól működő digitális pedagógiai gyakorlatok
megismertetése és a digitális pedagógia alkalmazásának bemutatása, az új eszközök meg-
ismertetése.
• Egy digitális tanterem kialakításával és egyre nagyobb arányú tanórai és tanórán kívüli
használatával növelhető a nevelés és oktatás minősége, hatékonysága és esélyteremtő
ereje.
• Rendszeres kapcsolatot kell kialakítani a szakmai megvalósítók részvételével a program-
ban részt vevő intézmények között a jó gyakorlatok átadása és átvétele érdekében.
• Digitális akadálymentesítéssel a fogyatékossággal élő tanulók számára is biztosítani kell a
hardverelemek és szoftverek használhatóságát, s erre az intézmény pedagógusainak is fel
kell készülni, el kell érni, hogy a jól működő digitális tartalmak, oktatási módszerek meg-
ismerésével és a napi oktatásban történő alkalmazásával növekedjen az oktatás eredmé-
nyessége.
• A rendszergazdai feladatok ellátását a fenntartó támogatásával kívánjuk megoldani.
1.3 A rendelkezésre álló infrastruktúra, eszközpark bemutatása, fejlesztési szükségletek
1.3.1 Az intézmény eszközellátottsága
Intézményünkben egy 26+1 férőhelyes informatika szaktanteremben folyik az oktatás. A
számítógépek UTP vezetékeken keresztül kapcsolódnak a 30/5 Mbs sebességű internethez.
Ehhez a hálózathoz csatlakozik az iskolai könyvtár számítógépe is, amihez lézernyomtató
kapcsolódik.
A 13 fő pedagógus és az iskolatitkár számára hordozható számítógépek állnak rendelkezésre,
melyeknél az internet elérése az egész iskola területén WIFI segítségével biztosított. A tan-
termekben hangszórókkal csatlakoztatott interaktív táblák teszik lehetővé a digitális tartalmak
elérését.
A szaktanteremben minden gépen a Windows 10 operációs rendszer fut, melyek egyenrangú
hálózat kialakításával kapcsolódnak egymáshoz és a tanári géphez.
127
Irodai programcsomag: MS Office
Videó szerkesztés: Windows Movie Maker
Képszerkesztő: Irfan View
Programozás: Imagine LOGO, Scratch
Szűrés: Windows
Teremfelügyelet: LanSchool
A pedagógusok és az iskolatitkár által használt hordozható számítógépeken Windows 7 vagy
Windows 10 operációs rendszer fut.
Nyomtatási, másolási és szkennelési feladatokat egy Xerox WorkCentre 5024 PLC típusú
multifunkciós berendezésen végezzük.
Megállapítható, hogy a viszonylag jónak mondható IKT-használat ellenére is csupán 30-35 %
jelenleg digitális eszközökkel támogatott órák száma, szükséges a digitális módszertani meg-
újulás. Az új módszertani elemekkel ezen órák száma jelentősen növelhetők.
Fejlesztési szükségletek
A választott módszertan megfelelő bevezetéséhez az alábbi eszközökre lenne szükségünk:
• 1db interaktív megjelenítő
• 1 db 3D nyomtató + filament
• 12 db programozható robot a logikus gondolkodás, kreativitás fejlesztéséhez
• 20 db tablet mobil tárolóval a szövegértés fejlesztéséhez, ellenőrzéshez
• akadálymentesítés biztosításához szükséges eszközök
• szoftverek a fenti eszközökhöz
• fényképezőgép, videokamera és dokumentumkamera a fizikai kísérletek dokumentá-
lásához, bemutatásához
• myDAQ nevű unverzális mérőcsatoló eszköz a hozzá tartozó mérő-átalakítókkal és
szenzorokkal, valamint az eszközök kiszolgálásához és a mérési adatok feldolgozásá-
hoz szükséges LabVIEWnevű szoftver a 8. osztályos fizika tantárgy elektronikai
részének oktatásához
128
Az új eszközökkel egy meglévő tanterem felszereltségét szeretnénk kiegészíteni a kötelező
elemekkel.
Ezen célok eléréséhez IKT és digitális eszközök közül elsősorban megjelenítő eszközökre, a
kreativitás fejlesztésének eszközfeltételeként robotokra, a szövegértés fejlesztéséhez pedig
tanulói tabletekre, valamint tárolásukat és töltésüket megvalósító eszközre lesz
intézményünknek szüksége. E mellet a rendszer karbantartási igényeinek csökkentése céljából
tanterem menedzsment és rendszer visszaállító programokra is szükség van a tanulói kliens
gépeknél. Mindezeken kívül 3D nyomtatót is szeretnénk beszerezni.
Vízió
Amennyiben fejlesztési elképzeléseinket sikerül teljesíteni, észrevehető pozitív változások
történnének iskolánkban a digitális oktatás terén. A választott továbbképzések eredményeként
minden pedagógus elmozdulhatna az IKER 1 besorolásból, a tantestület 40 %-a átkerülhet az
IKER 3-ba. Minden kolléga bátran használná az IKT eszközöket a mindennapi oktató
munkájában az új módszerek ismeretében.
A továbbképzésen részt vett gyógypedagógusunk az egyéni fejlesztő órák legalább 20 %-
ában alkalmazzon IKT eszközöket az SNI tanulók fejlesztése során.
2. Intézményi fejlesztési célok meghatározása A PÁLYÁZATBA BEVONT PEDAGÓGU-
SOK KÖRE
Az EFOP-3.2.3-17 projekt keretében alkalmazásra kerülő digitális pedagógiai csomagok al-
kalmazásában iskolánknak egy pedagógus csoportja vesz részt.
A pályázati program felhasználója azonban a tantestület 60%-a, mert részt vesznek az infor-
matikai továbbképzéseken, vagy a későbbiekben alkalmazni fogják a közvetlen résztvevők
által átvett és kipróbált módszertani csomagokat, ezzel biztosítva a fenntarthatóságot.
A választott digitális pedagógiai eszköz és/vagy módszer kipróbálásában, adaptálásában,
közvetlenül résztvevő pedagógusok és szakember:
• Szakács Sándor intézményvezető helyettes, fizika, informatika szakos tanár
• Inotayné Pécsi Mária intézményvezető, magyar nyelv és irodalom szakos tanár
• Kovács Ibolya tanító, fejlesztő pedagógus
• Jelencsics Éva tanító
• Hajnik Mária tanító, földrajz szakos tanár
• Paárné Petrovicz Tünde tanító, matematika szakos tanár
• Inotay Gusztávné tanító
• Czibulya Balázsné Csete Judit történelem,rajz szakos tanár
129
• Vehrerné Sárfi Julianna általános iskolai tanító, német nemzetiségi tanító
• Polgár Andrásné tanító
• Szebényi Judit testnevelés szakos tanár
• Soókiné Horváth Krisztina angol szakos tanár
• Rendszergazda az UNIQ NET munkatársa
A PÁLYÁZATI CSOMGAOKATKIPRÓBÁLÓ DIÁKCSOPORTOK
Az intézményünkben alkalmazásra kerülő digitális pedagógiai csomagokat az alábbi tanuló-
csoportokban kívánjuk alkalmazni:
A Sokorópátkai Általános Iskola az EFOP-3.2.3-17 „Digitális környezet a köznevelésben"
projekt keretében a kötelezően választandó fejlesztési területek közül az alábbiakat kívánja
megvalósítani:
• a természettudományos megismerés támogatása
• a szövegértés fejlesztésének támogatása
A LabVIEW + myDAQ párosítás alkalmazásával egyszerű elektronikai mérések
elvégzésének ideje jelentősen csökkenne, a felszabaduló idő egyéb pedagógiai feladatoknál
lenne hasznosítható. Tanév végére a bevont gyerekek megismerik a myDAQ és LabVIEW
eszközök, szenzorok, mérőműszerek hardver és szoftver elemeit, az üzembe helyezés,
használatbavétel lépéseit és kezelőfelületét. A tanulók 50 %-a képes lesz az általános iskolai
oktatásban használható kísérleteket, méréseket a myDAQ eszköz, és a hozzá tartozó
LabVIEW szoftver segít-ségével elvégezni, ki tudják választani a vizsgálni kívánt
jelenséghez megfelelő szenzort és ehhez programot is tudnak írni.
Az Abacusan - ArTeC Robotist csomag használata során a gyermekek élményszerűen
ismerkedhetnek a fizika jelenségeivel, de mellette fejlődnek matematikai kompetenciáik,
fejlődik problémamegoldó gondolkodásuk. A csomag használatakor fejlődik a szövegértésük,
az önismeretük, önreflexiójuk, felfedezik a csapatmunka fontosságát és élvezhetik a játék
2018-2019 2019-2020 2020-2021
Természettudományok oktatása a felső
tagozaton LabVIEW szoftver
alkalmazásával 8. osztály 8. osztály 8. osztály
Szövegértés fejlesztése alsó tagozaton
az Abacusan - ArTeC Keltsd életre!
®eszközcsomag alkalmazásával 3. osztály 3. osztály 3. osztály
130
örömét is.
Pedagógiai módszertani elemek
a) Továbbképzés: A továbbképzések kiemelt jelentőségűek, mert csak megfelelően felké-
szült pedagógusok tudják az általunk kitűzött célokat megvalósítani. Ezért egyik legfonto-
sabb célunk a megfelelően kiválasztott továbbképzéseken történő minél nagyobb arányú
részvétel.
b) Felkészülés a használatra: a projekt első éve elsősorban a használatra történő felkészülés
jegyében fog eltelni, melynek során adaptálni kell a kiválasztott programcsomagokat.
Ennek érdekében az éves munkatervbe is bele fogjuk foglalni a felkészüléssel kapcsolatos
feladatokat.
c) Fejlesztések, azok megosztása: kötelezően előírt feladat. Célunk, hogy ne csak az NKP
felületén kerüljenek megosztásra munkáink, hanem iskolánk saját honlapján is, erre a
célra kialakított webes felületen, így azok saját tanulóink és a szülők számára is elérhető-
ek lesznek.
d) Támogató események szervezése: olyan eseményeket is rendszeresen kívánunk szer-
vezni, melyek eredményeinket más intézményekkel is megismertetik.
e) Internet biztonsági, fogyasztójogi esemény: a tervezett esemény szülők, pedagógusok,
tanulók számára is fontos. Célja a digitális tér biztonságos használata.
f) Szemléletformáló kampány: Célja az érzékenyítés, a digitális készségfejlesztés szükség-
szerűségének tudatosítása.
g) Beválás-vizsgálat: A programcsomagok kipróbálása, hosszú távú hasznosítása a kritikus
felhasználás és beválás vizsgálattal eredményes.
Intézményi feltételek megteremtése
a. IKT eszközök beszerzése: A projekt egyik legfontosabb eleme az IKT eszközök
beszerzése, ami biztosítja a korszerű iskola által támasztott követelményeket.
b. Digitális pedagógiához kapcsolódó digitális eszközök: a programozható robotokat a
szövegértés fejlesztésére fogjuk elsősorban használni.
c. Tantermek felszerelés: az a célunk, hogy fizika órákon a természettudományos
megismerés támogatását olyan tanteremben folytathassuk, mely berendezésében is
131
maximálisan megfelel ennek a célnak.
2.1 A pedagógiai célok kijelölése a digitális pedagógia területén
A projekt aktívan hozzájárul az alábbi pedagógiai célok teljesüléséhez:
• Tanulmányi eredmények javítása
• Fejlődjön a logikus gondolkodás
• Élményszerű tanulás kialakítása
• Fejlett digitális tudás megalapozása a későbbi munkában való megfeleléshez
• A digitális oktatás épüljön be a szaktárgyi oktatásba
• A bevonásra kerülő 8. osztályos fizika órák 45 %-ában használjuk a digitális techniká-
kat
• A bevonásra kerülő aktuális 8. osztályos tanulók 60 %-a legyen képes kísérlet
kellékeinek összeállítására, egyszerű elektronikai mérések elvégzésére, a mérések
lebonyolításához szükséges programok megírására.
2.2 Az érintett fejlesztési célcsoportok meghatározása
• A természettudományos megismerés digitális eszközökkel való
támogatását az intézmény 8. osztályában fogjuk bevezetni.
• Szövegértés fejlesztése alsó tagozaton az Abacusan - ArTeC Keltsd
életre! ®eszközcsomag alkalmazásával - 3. osztály
Érintett továbbá 1 fő fizika tantárgyat oktató pedagógus, aki elvégzi az új taneszközök meg-
ismerését és alkalmazását segítő „Grafikus programozás LabVIEW környezetben" témájú
tanfolyamot, 4 fő pedagógus elvégzi a Abacusan - ArTeC Keltsd életre!© az Abacusan Stúdió
Nemzeti Tehetség Program támogatásával kialakított robotika alapjaival, a programozási
környezettel, a tematika alkalmazása során felmerülő elágazási, differenciálási lehetőségekkel
megismertető tanfolyamot, a digitális pedagógiai asszisztens mindkét továbbképzésen részt
vesz.
2.3 Az intézmény szervezeti és humán feltételeinek javítására, fejlesztésére vonatkozó
célok
A digitális technológiák használata mára részévé vált a mindennapi életünknek, ezért alapvető
elvárás, hogy az iskola készítse fel a tanulókat a digitális technológiák és eszközök készség-
szintű használatára. Ehhez szükség van a pedagógusok digitális kompetenciáinak fejlesztésre
is.
132
Célul tűztük ki, hogy a fizika tárgyat oktató kolléga és az asszisztens részt vegyen egy
akkreditált képzésen, mely a LabVIEW + myDAQ párosítással a természettudományos
megismerés támogatását szolgálja.
Célunk, hogy a továbbképzésen résztvevő pedagógusok korszerű, oktatásban és a hétköznapi
életben is hasznos ismeretekhez és gyakorlati tudáshoz jussanak („Okos" eszközök az okta-
tásban – 6 fő)
Célunk továbbá, hogy a pedagógusok egy csoportja akkreditált tanfolyamon megismerkedjen
a robotikai eszközök programozásával (Abacusan-ArTeC), s ezen keresztül fejleszteni tudják
a tanulók szövegértését, szövegértelmezését (4 fő).
Ugyancsak a szövegértés, szövegértelmezés fejlesztését eredményezheti a LEGO eszközökkel
támogatott digitális történetmesélés az oktatásban című tanfolyam ismeretanyaga (6 fő).
Infrastruktúra és eszközpark fejlesztésére vonatkozó célok
• 1db interaktív megjelenítő
• 1 db 3D nyomtató + filament
• 12 db programozható robot a logikus gondolkodás, kreativitás fejlesztéséhez
• 20 db tablet mobil tárolóval a szövegértés fejlesztéséhez, ellenőrzéshez
• akadálymentesítés biztosításához szükséges eszközök
• fényképezőgép, videokamera és dokumentumkamera a fizikai kísérletek dokumentá-
lásához, bemutatásához
• myDAQ nevű unverzális mérőcsatoló eszköz a hozzá tartozó mérő-átalakítókkal és
szenzorokkal, valamint az eszközök kiszolgálásához és a mérési adatok feldolgozásá-
hoz szükséges LabVIEWnevű szoftver a 8. osztályos fizika tantárgy elektronikai részé-
nek oktatásához
2.4 Lehatárolás, szinergia
Intézményünk esetében ez nem releváns.
2.5 A fenntarthatóságra vonatkozó cél
• a természettudományos megismerés szükségességének igénye, a szövegértés
képessége alakuljon ki az általános iskolában
• az informatika tantárgy tanítása járuljon hozzá ahhoz, hogy 8. osztályos tanulóink kés-
zségszintű, alkalmazóképes informatikatudással kerüljenek a középiskolába,
133
• a digitális készségek, digitális írástudás és szövegértés hosszú távon segítsék a
hatékony tanulást, és információszűrést
• az SNI-s tanulók hatékony műszaki megoldásokkal történő megsegítése biztosítsa az
esélyegyenlőséget a pályaválasztás területén. Célunk, hogy az SNI tanulók készség szin-
ten használják a digitális eszközöket, így nagyobb esélyekkel indulhatnak a munkaerő pi-
acon
• az akkreditált pedagógus továbbképzések a hosszú távon biztosítsák a digitális mód-
szerek és eszközök tanórai alkalmazását
• valósuljon meg a digitális tehetséggondozás
• szemléletformáló programokkal érjük el, hogy a szülők, pedagógusok és egyéb partne-
reink fogadják el és támogassák digitális fejlesztési elképzeléseinket
3. A fejlesztési feladatok, tevékenységek meghatározása
3.1 A digitális pedagógiai-módszertani csomag meghatározása
Választott módszertani csomagok:
TERMÉSZETTUDOMÁNYOS MEGISMERÉS TÁMOGATÁSA
• Természettudományok oktatása a felső tagozaton LabVIEW szoftver alkalmazásával -
fizika, 8. osztály.
Az NI myDAQ egy mérő és adatgyűjtő eszköz, mely lehetőséget biztosít a diákoknak, hogy
bárhol és bármikor valós jeleket mérhessenek és elemezhessenek. Az NI myDAQ kompakt és
hordozható. Az alkalmazó tanárnak nem kell programozónak lennie. Az interaktív foglalkoz-
tató feladatlapok azonnal használatba vehetők, továbbfejleszthetők, új feladatlap készíthető az
akkreditált továbbképzési program elvégzése során szerzett ismeretek alapján. A csomaghoz
olyan feladatlapok is tartoznak, amelyek segítségével a diákok önállóan is tanulhatnak. A
vezetett feladatmegoldást követően a kérdések és teszt segítségével az interaktív feladatlap ki
is értékeli a tanuló munkáját.
Tanév elején az eszköz használatával kapcsolatban nincsenek ismereteik a gyerekeknek. Mi-
vel az órák 45 %-ában használatra kerülnek, így a cél: a tanév végére a gyerekek fele legyen
képes az eszköz összeállítására és használatára, egyszerű elektronikai mérések elvégzésére.
SZÖVEGÉRTÉS FEJLESZTÉSÉNEK TÁMOGATÁSA
• Abacusan - ArTeC Keltsd életre! ®eszközcsomag alkalmazásával - magyar
nyelv és irodalom, 3. osztály
A csomag használatakor a szövegértés fejlesztése az olvasott szöveg kézzel fogható robotokká
építésén keresztül a szöveg értelmezésére, kutatómunkára, emellett a gyermekek fantáziájára,
134
kreativitására, spontán alkotókedvére támaszkodik, miközben fejlődik önismeretük,
önreflexiójuk, felfedezik a csapatmunka fontosságát és élvezhetik a játék örömét is. A bevont
pedagógusok osztálytanítók, akik a megszerzett új ismereteiket felhasználhatják rajz,
technika, matematika órákon illetve napközis foglalkozásokon.
A bevont pedagógusok mindegyike tanévenként 10-10 digitális óravázlatot készít, melyeket
feltölt az NKP felületére.
3.2 Adaptáció és felkészítés
A projekt megvalósításának első évében kerül sor az akkreditált képzésekre, melyeket a Digi-
tális Pedagógiai Módszertani Központ ajánlásából választottunk:
SZÜKSÉGES TOVÁBBKÉPZÉSEK
Grafikus programozás LabVIEW környezetben
• Képzés időtartama: 40 óra
• Résztevő pedagógusok száma: 1 fő
• Akkreditációs engedély száma 575/40/2017
„Okos" eszközök az oktatásban
• Képzés időtartama: 40 óra
• Résztevő pedagógusok száma: 6 fő
• Akkreditációs engedély száma 27282-103/2016
Abacusan - ArTec Keltsd életre!©
• Képzés időtartama: 30 óra
• Résztevő pedagógusok száma: 4 fő
• Akkreditációs engedély száma 575/224/2017
Lego eszközökkel támogatott digitális történetmesélés az oktatásban
• Képzés időtartama: 30 óra
• Résztevő pedagógusok száma: 6 fő
• Akkreditációs engedély száma 575-153/2017
A kötelezően megvalósítandó elemek közül kiemelkedő jelentőségű fejlesztési eredmények
(digitális óravázlatok, digitális tananyagok, tanmenet, projektnapló, digitális mérőanyag) el-
135
készítése és azok megosztása az NKP oldalán, figyelembe véve a szerzői jogok alkalmazását.
Ehhez a tevékenységhez a digitális módszertani asszisztens fog szakmai segítséget nyújtani.
További feladata a honlap, webes felület gondozása, online tanári közösség létrehozása, mo-
derálása.
Internet biztonsági, fogyasztójogi esemény: Bár a Nemzeti Alaptanterv alapján is kell ezzel
a kérdéssel foglalkozni, de mivel napjainkban fokozódik a kibernet bűnözéshez, fogyasztójogi
visszaélésekhez kapcsolódó események száma, feltétlenül kell a témával foglalkozni, hiszen
tanulóink a legveszélyeztetettebb korosztályból kerülnek ki. Terveink szerint a Téti Városi
Rendőrőrs munkatársai fognak minden évben egy-egy ilyen órát tartani. Mivel iskolánkban az
osztályfőnöki órák egyszerre vannak, megoldható az, hogy teljes alsós / felsős tanulóközösség
részt vegyen rajta két ilyen előadást tervezve.
Évente 1 alkalommal a szülőknek és pedagógusoknak tervezünk a témához kapcsolódó elő-
adást a rendőrség közreműködésével
3.3 Bevezetés és alkalmazás
A kiválasztott pedagógiai csomagokhoz kapcsolódó képzéseknél olyan képzőhelyeket kívá-
nunk választani, amelyek a későbbiekben a szaktanácsadási tevékenységeket is el tudják látni.
Ennek segítségével biztosítható a leginkább a zökkenőmentes bevezetés és alkalmazás, hiszen
így már egy korábban kialakult személyi kapcsolatra fog mindkét tevékenység épülni.
Az iskola vezetésével, a tanár kollégákkal, valamint a rendszergazdánkkal történt szakmai
egyeztetések, illetve az IVSZ gondozásában kialakításra került Nemzeti Informatikai
Stratégiai tervben kitűzött célok, valamint a Digitális Pedagógiai Módszertani Központ
ajánlásai alapján informatikai rendszerünk modernizálása során olyan fejlesztéseket kívánunk
megvalósítani, melyek hosszabb távon is korszerű informatikai tudást adhatnak át
tanulóinknak. Mindemellett arra is törekszünk, hogy a kiválasztott megoldások a tanítás-
tanulás folyamatában, illetve a rendszerfelügyelet során is a lehető legalacsonyabb forrás
ráfordítás mellett a legnagyobb szabadságfokot biztosítsák.
Nagyon fontosnak tartjuk a pedagógiai asszisztens támogatását. E feladatokat iskolánk egy
pedagógusa fogja ellátni. Hogy munkájával hathatós támogatást nyújtson a program megva-
lósítóinak, a 3.2 pontban felsorolt tanfolyamok közül kettőt elvégez.
Ugyancsak fontos, hogy a program indulásának időpontjától a Győri Tankerületi Központ és
az UNIQ NET Kft közötti szerződés alapján biztosított lesz a rendszergazda személye. A
szolgáltatóval kötendő szerződés alapján biztosítja a 24 órán belüli rendelkezésre állást.
Részt veszünk a programban együtt dolgozó iskolák által szervezett műhelymunkákon,
workshopokon, bemutató szakmai napokon, ahol segítséget kapunk a fejlesztés megvalósítá-
sához.
Ezen célok eléréséhez IKT és digitális eszközök közül elsősorban megjelenítő eszközökre,
hordozható tanári gépekre, a kreativitás fejlesztésének eszközfeltételeként robotokra, a szö-
vegértés fejlesztéséhez pedig tanulói tabletekre, valamint tárolásukat és töltésüket megvaló-
sító eszközre lesz intézményünknek szüksége. E mellet a rendszer karbantartási igényeinek
136
csökkentése céljából tanterem menedzsment és rendszer visszaállító programokra is szükség
van a tanulói kliens gépeknél. Mindezeken kívül 3D nyomtatót is szeretnénk beszerezni.
A tanterem kialakítás területén pedig szükség lenne állítható magasságú tanulói asztalokra
és székekre is.
A robotok biztonságos tárolását zárható szekrényben kívánjuk megoldani.
3.4 Az infrastrukturális feltételek biztosítása
A következőkben felsorolásra kerülnek a beszerzendő IKT eszközök:
• 1db interaktív megjelenítő
• 1 db 3D nyomtató + filament
• 12 db programozható robot a logikus gondolkodás, kreativitás fejlesztéséhez
• 1 db zárható szekrény a robotok tárolására
• 20 db tablet mobil tárolóval a szövegértés fejlesztéséhez, ellenőrzéshez
• akadálymentesítés biztosításához szükséges eszközök
• 1 db fényképezőgép, 1 db videókamera és dokumentumkamera a fizikai
kísérletek dokumentálásához, bemutatásához
• 5 csomag myDAQ univerzális mérőcsatoló eszköz a hozzá tartozó mérő-
átalakítókkal és szenzorokkal, valamint az eszközök kiszolgálásához és a mérési
adatok feldolgozásához szükséges LabVIEWnevű szoftver a 8. osztályos fizika
tantárgy elektronikai részének oktatásához
3.5 A humánerőforrás biztosításának tervezése
A 3.2 pontban korábban felsorolt akkreditált képzések (két képzés 6-6 fővel, illetve 1 képzés
1 fővel) lebonyolítását 2017. augusztus 21. és 2017. december 20. közötti időszakban ter-
vezzük lebonyolítani.
A digitális módszertani asszisztensi feladatokat iskolánk egy pedagógusának közreműködé-
sével tervezzük.
A rendszergazdai teendők elvégzését a Győri Tankerületi Központ a következő tanévtől biz-
tosítja, a feladatok ellátását az UNIQ NET Kft-vel kötött szerződés alapján végzik.
137
4. Disszemináció
- Bemutató órák szervezésére a megvalósítási időszak alatt 2 alkalommal peda-
gógiai napon kerül sor
- Beválás vizsgálati jelentés a DPMK-nak tanév végén a megvalósítási időszak
2. évétől
- Digitális tartalom feltöltése a NPK oldalára: bevont pedagógusonként 10 db
óravázlat, tanmenetek, projektleírások, digitális mérőanyagok
- Ajánlások megfogalmazása a digitális módszertani csomagokhoz tanév végén
a megvalósítási időszak 2. évétől
- A tantestületi félévzáró értekezleteken önértékelés és vezetői összefoglaló ér-
tékelés
- A munkaterv szerint zajló pedagógus értékelések kiterjesztése a projekt fo-
lyamatra
- A módszertani csomagok intézményi önértékelése tanév végén a megvalósítá-
si időszak 2. évétől
- Javaslatok megtétele a digitális fejlesztési terv számára tanév végén a megva-
lósítási időszak 2. évétől
- Műhelyfoglalkozás a 2. évtől évente 1 alkalommal
- A megvalósítás időszakában évente 1 alkalommal szülői értekezleten tájékoz-
tatást adunk a program állásáról, az eredményekről
5. Fenntarthatóság
A Sokorópátkai Általános Iskola, mint az Oktatási Hivatal bázisintézménye elkötelezett
híve a
digitális oktatási módszereknek.
Hisszük azt, hogy:
• az informatika tantárgy hozzájárul ahhoz, hogy 8. osztályos tanulóink készségszintű,
alkalmazóképes informatika tudással kerüljenek a középiskolába, majd a munka
világába
• a szövegértés képességét, a természettudományos megismerés iránti igényt már kis-
gyermekkorban meg kell alapozni, - kiemelten a tanulási nehézségekkel küzdő diákok
esetében.
138
• a digitális készségek digitális írástudás és szövegértés hosszú távon segíti a hatékony
tanulást, és szűrést
• az SNI-s tanulók hatékony műszaki megoldásokkal történő megsegítése biztosítja az
esélyegyenlőséget
• az akkreditált pedagógus továbbképzések hosszú távon biztosítják a digitális
módszerek és eszközök tanórai alkalmazását
• intézményi szintűvé válhat a digitális tehetséggondozás
• ha az információ minden tanuló számára hozzáférhetővé válik, intézményi szinten
csökkennek a társadalmi különbségek
• A fejlesztő pedagógus is részt vesz a digitális fejlesztéssel kapcsolatos akkreditált to-
vábbképzésen, s az egyéni fejlesztő órák 20 %-ában használ IKT eszközt a
kompetenciafejlesztés érdekében. Ennek eredményeképpen ezen tanulók is képese
lesznek a digitális eszközök alapszintű használatára.
• Az intézményben bevezetésre kerülő csomagokat belső továbbképzések során az
intézmény minden pedagógusával megismertetjük.
A bevált digitális módszertani elemeket beépítjük az intézmény Pedagógiai Programjába,
illetve a helyi Tantervbe, s a megvalósítás feladatai megjelennek az intézmény éves mun-
katervében.