Logisztikai hálózatok matematikai Logisztikai hálózatok matematikai modellezése és informatikájamodellezése és informatikája

Korszeru anyag-, nano- és gépészeti technológiákhoz kapcsolódó muszaki képzési területeken kompetencia alapú, komplex digitális tananyag modulok létrehozása és on-line hozzáférésük megvalósítása(TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0001)

5. Kalkulus5. KalkulusKorszerű elektronikus tankönyvünk tizenkét Korszerű elektronikus tankönyvünk tizenkét fejezetében nagy hangsúlyt fektetünk az fejezetében nagy hangsúlyt fektetünk az analízis alapjainak tárgyalására, amely a logisztianalízis alapjainak tárgyalására, amely a logiszti-kai folyamatok tanulmányozásához és a sztoc- kai folyamatok tanulmányozásához és a sztoc- hasztikus modellezéshez szükséges fogalmak hasztikus modellezéshez szükséges fogalmak pontos bevezetését jelenti. Meggyőződésünk, pontos bevezetését jelenti. Meggyőződésünk, hogy szilárd alapokra nemcsak azoknak van hogy szilárd alapokra nemcsak azoknak van szükségük, akik az analízis magasabb fejezeteit szükségük, akik az analízis magasabb fejezeteit kívánják elsajátítani, hanem azoknak is, akik kívánják elsajátítani, hanem azoknak is, akik alkalmazzák. A tananyag összeállítása a alkalmazzák. A tananyag összeállítása a matematikai kézikönyvek szokásos felépítését matematikai kézikönyvek szokásos felépítését követi, egységes és komplex. A matematikai követi, egységes és komplex. A matematikai analízis azon fejezeteit tárgyaljuk, amelyek analízis azon fejezeteit tárgyaljuk, amelyek elengedhetetlenek a műszaki tudományok elengedhetetlenek a műszaki tudományok megalapozása illetve felépítése szempontjából. megalapozása illetve felépítése szempontjából. A Kalkulus elektronikus jegyzet célja a határérA Kalkulus elektronikus jegyzet célja a határér-ték, a folytonosság és a differenciálhányados ték, a folytonosság és a differenciálhányados fogalmának fokozatos, a szemléletre is támaszfogalmának fokozatos, a szemléletre is támasz-kodó kialakítása és a rájuk épülő elmélet tárgyakodó kialakítása és a rájuk épülő elmélet tárgya-lása, továbbá az elmélethez szorosan kap- lása, továbbá az elmélethez szorosan kap- csolódó fontosabb alkalmazások áttekintése. E csolódó fontosabb alkalmazások áttekintése. E nehéz anyag megértésének elősegítésére nehéz anyag megértésének elősegítésére számos megoldott feladatot és szemléltető számos megoldott feladatot és szemléltető ábrát illesztettünk be az elektronikus tana- ábrát illesztettünk be az elektronikus tana- nyagba. A feladatok között néhány nehezebb, nyagba. A feladatok között néhány nehezebb, invenciót igénylő példával is találkozhatnak a invenciót igénylő példával is találkozhatnak a hallgatók. hallgatók.

Célunk az volt, hogy a feladatok minél szélesebb Célunk az volt, hogy a feladatok minél szélesebb választékát kínáljuk, valamennyi ismert típust választékát kínáljuk, valamennyi ismert típust legalább egy példán keresztül bemutassunk. Az legalább egy példán keresztül bemutassunk. Az önálló tanulásra is alkalmas tankönyv az alapönálló tanulásra is alkalmas tankönyv az alap-képzések matematikai anyagánál helyenként képzések matematikai anyagánál helyenként részletesebb, így a Kalkulus tananyagot a hallrészletesebb, így a Kalkulus tananyagot a hall-gatók későbbi tanulmányaik során is kiválóan gatók későbbi tanulmányaik során is kiválóan használhatják. használhatják.

4. Sztochasztikus modellezés4. Sztochasztikus modellezésA tananyag a következő fő részekből tevődik A tananyag a következő fő részekből tevődik össze: a valószínűségi mező felépítése, a össze: a valószínűségi mező felépítése, a matematikai statisztika alapjai, a többváltozós matematikai statisztika alapjai, a többváltozós normális eloszlás és kapcsolódó többváltozós normális eloszlás és kapcsolódó többváltozós statisztikai modellek leírása, bevezetés a véstatisztikai modellek leírása, bevezetés a vé-letlen folyamatok elméletébe, a sztochasztikus letlen folyamatok elméletébe, a sztochasztikus mezők leírása, a sorbanálláselmélet elemei, a mezők leírása, a sorbanálláselmélet elemei, a készletgazdálkodás egyszerű modelljei, valakészletgazdálkodás egyszerű modelljei, vala-mint esettanulmányok és sztochasztikus szimumint esettanulmányok és sztochasztikus szimu-láció.láció.

A tananyag keretében megpróbálunk felépíteni A tananyag keretében megpróbálunk felépíteni olyan matematikai modelleket, amelyek segítik olyan matematikai modelleket, amelyek segítik a véletlen megértését, a törvényszerűségeinek a véletlen megértését, a törvényszerűségeinek megismerését és a következtetést, a döntést megismerését és a következtetést, a döntést tapasztalati adatokból. Olyan módszerek kidoltapasztalati adatokból. Olyan módszerek kidol-gozása, amelyek lehetővé teszik tapasztalati gozása, amelyek lehetővé teszik tapasztalati adatok információinak feldolgozását, kísérletek adatok információinak feldolgozását, kísérletek tervezését, számuk optimalizálását és szimutervezését, számuk optimalizálását és szimu-lációját. A tananyag feldolgozása során fontos a lációját. A tananyag feldolgozása során fontos a tapasztalatszerzés, a valószínűség szemléletes tapasztalatszerzés, a valószínűség szemléletes és absztrakt fogalmának helyes kialakítása. Válés absztrakt fogalmának helyes kialakítása. Vál-tozatos alkalmazási feladatok megoldása, a keztozatos alkalmazási feladatok megoldása, a kez-deti tapasztalatszerzések során a megszámoldeti tapasztalatszerzések során a megszámol-hatóság, felsorolhatóság; később a jól leírható hatóság, felsorolhatóság; később a jól leírható alapelvek, képletek adhatják a kezdeti hátteret. alapelvek, képletek adhatják a kezdeti hátteret. A matematikai modellek segítségével, a valóság A matematikai modellek segítségével, a valóság szimulálásával meg kell ismerni a módszereket, szimulálásával meg kell ismerni a módszereket, alkalmazhatóságukat és korlátaikat. Mit szabad alkalmazhatóságukat és korlátaikat. Mit szabad és mit nem?és mit nem?Fontos részt alkotnak az alkalmazások, esetta- Fontos részt alkotnak az alkalmazások, esetta- nulmányok: készletgazdálkodási modellek, ü- nulmányok: készletgazdálkodási modellek, ü- temezési feladatok, köszörült felületek leírása, temezési feladatok, köszörült felületek leírása, szimulációja, hulladék anyagok osztályozása, szimulációja, hulladék anyagok osztályozása, tárolók méretezése.tárolók méretezése.

A projekt főkedvezményezettje: Miskolci EgyetemA projekt főkedvezményezettje: Miskolci EgyetemKonzorciumi partner: Nemzeti Tankönyvkiadó ZRt.Konzorciumi partner: Nemzeti Tankönyvkiadó ZRt.A projekt időtartama: 2010. március 1. - 2011. augusztus 31.A projekt időtartama: 2010. március 1. - 2011. augusztus 31.A projekt összköltsége: 94 140 000 FtA projekt összköltsége: 94 140 000 FtA támogatás mértéke: 75 312 160 FtA támogatás mértéke: 75 312 160 FtProjekt szakmai vezetője: Prof. Dr. Gácsi Zoltán, intézetigazgató egyetemi tanár, dékánProjekt szakmai vezetője: Prof. Dr. Gácsi Zoltán, intézetigazgató egyetemi tanár, dékán

http://web.alt.uni-miskolc.hu/tananyag/http://web.alt.uni-miskolc.hu/tananyag/

1. Logisztikai hálózatok1. Logisztikai hálózatokA tananyag 7 fő fejezetből épül fel, melyek a A tananyag 7 fő fejezetből épül fel, melyek a következők: rendszerszemlélet a logisztikában,következők: rendszerszemlélet a logisztikában,system engineering, rendszeranalízis, system engineering, rendszeranalízis, anyagáramlási rendszerek modellezése, anyagáramlási rendszerek modellezése, termékazonosítás logisztikai rendszerekben, termékazonosítás logisztikai rendszerekben, vonalkódos és rádiófrekvenciás termékazonosívonalkódos és rádiófrekvenciás termékazonosí-tás, minőségbiztosítás és logisztika.tás, minőségbiztosítás és logisztika.A logisztika rendszerszemléletű bemutatását A logisztika rendszerszemléletű bemutatását célzó fejezet a logisztikai rendszerek folyamatcélzó fejezet a logisztikai rendszerek folyamat-láncként történő modellezésére, környezet-, láncként történő modellezésére, környezet-, hatás- és struktúraorientált rendszerleírási hatás- és struktúraorientált rendszerleírási módszerre fókuszál.módszerre fókuszál.A System engineering című fejezet alapvetően a A System engineering című fejezet alapvetően a következő témákkal foglalkozik: változatképzés következő témákkal foglalkozik: változatképzés elve, rendszerek életciklusa, projektfázisok, elve, rendszerek életciklusa, projektfázisok, fázismodellek, problémamegoldási ciklus.fázismodellek, problémamegoldási ciklus.A rendszeranalízis alapjainak elsajátítását segítő A rendszeranalízis alapjainak elsajátítását segítő fejezetben az elméleti ismereteket követően a fejezetben az elméleti ismereteket követően a helyzetelemzés eszközei kerülnek bemutatásra.helyzetelemzés eszközei kerülnek bemutatásra.Az anyagáramlási rendszerek modellezése Az anyagáramlási rendszerek modellezése fejezetben az anyagáramlási rendszerek fejezetben az anyagáramlási rendszerek leírásához szükséges eszközök, módszerek és leírásához szükséges eszközök, módszerek és modellek kerülnek ismertetésre.modellek kerülnek ismertetésre.

A termékazonosításra fókuszáló két fejezetben A termékazonosításra fókuszáló két fejezetben egyrészt bemutatásra kerülnek a logisztikai egyrészt bemutatásra kerülnek a logisztikai folyamatok információáramlási vonatkozásai folyamatok információáramlási vonatkozásai valamint az információk és döntési folyamatok valamint az információk és döntési folyamatok kapcsolatai, másrészt a vonalkódos és kapcsolatai, másrészt a vonalkódos és rádiófrekvenciás termékazonosítás, mint a rádiófrekvenciás termékazonosítás, mint a logisztikai rendszerekben legelterjedtebb két logisztikai rendszerekben legelterjedtebb két termékazonosítási módszer.termékazonosítási módszer.A minőségbiztosítás és logisztika fejezetben a A minőségbiztosítás és logisztika fejezetben a minőségmanagement fejlődése, a vállalati minőségmanagement fejlődése, a vállalati követelmények, valamint a minőségcélok és követelmények, valamint a minőségcélok és minőségfaktorok kerülnek tárgyalásra.minőségfaktorok kerülnek tárgyalásra.A tananyag központi része a magdeburgi OttoA tananyag központi része a magdeburgi Otto-von-Guericke Egyetem „Logisztikai hálózatok” von-Guericke Egyetem „Logisztikai hálózatok” című tananyagának adaptációja. A három, című tananyagának adaptációja. A három, adaptációra felhasznált mű a következő:adaptációra felhasznált mű a következő:

L. Wishweh, N. C. Machado, E. Glistau: L. Wishweh, N. C. Machado, E. Glistau: Qualität und Logistik,Qualität und Logistik,D. Ziems: Technische Logistik,D. Ziems: Technische Logistik,M. Schenk: System Engineering.M. Schenk: System Engineering.

BevezetőBevezetőA kifejlesztett tananyagok olyan korszerű, A kifejlesztett tananyagok olyan korszerű, kompetencia alapú ismereteket tartalmazó kompetencia alapú ismereteket tartalmazó digitális tananyagok, melyek a logisztika digitális tananyagok, melyek a logisztika területének öt olyan súlyponti ismeretanyagára területének öt olyan súlyponti ismeretanyagára fókuszálnak, melyek elsajátítása alapvető fókuszálnak, melyek elsajátítása alapvető feltétele a logisztikai rendszerek tervezésének feltétele a logisztikai rendszerek tervezésének és irányításának sikeres megvalósításához és irányításának sikeres megvalósításához szükséges képességek megszerzésének és szükséges képességek megszerzésének és fejlesztésének. Ezen ismeretanyagok a fejlesztésének. Ezen ismeretanyagok a következő területeket ölelik fel:következő területeket ölelik fel:

logisztikai hálózatok,logisztikai hálózatok,logisztikai rendszerek informatikai architeklogisztikai rendszerek informatikai architek-túrája,túrája,logisztikai informatika,logisztikai informatika,sztochasztikus modelezés,sztochasztikus modelezés,kalkulus.kalkulus.

A projekt keretében kifejlesztett tananyag A projekt keretében kifejlesztett tananyag tématerületének meghatározásakor figyelembe tématerületének meghatározásakor figyelembe lettek véve a munkaerőpiac által támasztott lettek véve a munkaerőpiac által támasztott igények, valamint a mértékadó külföldi igények, valamint a mértékadó külföldi felsőoktatási intézmények javaslatai. Ez az felsőoktatási intézmények javaslatai. Ez az igényfelmérés egyértelműen definiálta a célcsoigényfelmérés egyértelműen definiálta a célcso-portokat.portokat.Olyan kompetencia alapú, digitális tananyag Olyan kompetencia alapú, digitális tananyag modulok létrehozására és on-line hozzáférésük modulok létrehozására és on-line hozzáférésük megvalósítására került sor, melynek keresleti megvalósítására került sor, melynek keresleti oldala megmutatkozik a BSc, MSc és PhD oldala megmutatkozik a BSc, MSc és PhD képzésben egyaránt. A tananyag modulok iránt képzésben egyaránt. A tananyag modulok iránt jelentős kereslet mutatkozik a felnőttképzés jelentős kereslet mutatkozik a felnőttképzés területén is, úgy mint OKJ-s felsőfokú képzés, területén is, úgy mint OKJ-s felsőfokú képzés, gépipari mérnökasszisztens képzés, FESTO gépipari mérnökasszisztens képzés, FESTO akadémia, CNAM képzés.akadémia, CNAM képzés.A tananyag kidolgozásában a Miskolci Egyetem A tananyag kidolgozásában a Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Karának öt Gépészmérnöki és Informatikai Karának öt tanszéke vállalt szerepet:tanszéke vállalt szerepet:

Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszék,Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszék,Általános Informatikai Tanszék,Általános Informatikai Tanszék,Alkalmazott Informatikai Tanszék,Alkalmazott Informatikai Tanszék,Analízis Tanszék,Analízis Tanszék,Alkalmazott Matematikai Tanszék.Alkalmazott Matematikai Tanszék.

Modulvezető: Prof. Dr. Illés Béla, tanszékvezető Modulvezető: Prof. Dr. Illés Béla, tanszékvezető egyetemi tanár, dékánegyetemi tanár, dékán

2. Logisztikai rendszerek2. Logisztikai rendszerek

A tananyagmodul célja áttekintést adni a logiszA tananyagmodul célja áttekintést adni a logisz-tikai hálózatok megvalósítását támogató infortikai hálózatok megvalósítását támogató infor-máció technológiai architektúrákról és az máció technológiai architektúrákról és az adatkezelő mechanizmusokról és a fejlesztési adatkezelő mechanizmusokról és a fejlesztési módszertanokról. A modul az informatikai alapmódszertanokról. A modul az informatikai alap-fogalmakat és koncepciókat az alábbi csoportofogalmakat és koncepciókat az alábbi csoporto-sításban ismerteti: informatikai rendszerek felasításban ismerteti: informatikai rendszerek fela-datai és szerepe; informatikai rendszer hardver datai és szerepe; informatikai rendszer hardver komponensei; informatika rendszerek adatkomponensei; informatika rendszerek adat-kezelése; informatikai rendszerek fejlesztése és kezelése; informatikai rendszerek fejlesztése és az IR logisztikai vetületei.az IR logisztikai vetületei.

Az első részben bemutatásra kerülnek az inforAz első részben bemutatásra kerülnek az infor-mációs rendszerek elterjedt struktúrái és mációs rendszerek elterjedt struktúrái és működési elveik. Áttekintést kaphatunk az inműködési elveik. Áttekintést kaphatunk az in-formatikai architektúrákról, a tárgyalásban formatikai architektúrákról, a tárgyalásban kiemelt szerepet kapnak korszerű, internetre kiemelt szerepet kapnak korszerű, internetre épülő kliens-szerver és middleware techépülő kliens-szerver és middleware tech-nológiák és hálózati szolgáltatások. Az adatnológiák és hálózati szolgáltatások. Az adat-kezelési rész az információs rendszer alapját kezelési rész az információs rendszer alapját képező adatbázisok felépítését, az adatkezelési képező adatbázisok felépítését, az adatkezelési és adatcsere módszereit tárgyalja. Bemutatásra és adatcsere módszereit tárgyalja. Bemutatásra kerülnek az elterjedtebb adatkezelő nyelvek kerülnek az elterjedtebb adatkezelő nyelvek mellett a fontosabb adatkapcsolati szabványok mellett a fontosabb adatkapcsolati szabványok is. A rendszerfejlesztési fejezetben olvashatunk is. A rendszerfejlesztési fejezetben olvashatunk a logisztikai berendezéseket irányító és admi- a logisztikai berendezéseket irányító és admi- nisztráló szoftverek típusairól, illetve a szoftnisztráló szoftverek típusairól, illetve a szoft-verek fejlesztési módszertanairól. A modul verek fejlesztési módszertanairól. A modul végén mintarendszereken keresztül mutatjuk végén mintarendszereken keresztül mutatjuk be az egyes komponensek integrálását. be az egyes komponensek integrálását. A tananyag áttanulmányozásával elsajátítható A tananyag áttanulmányozásával elsajátítható az a szakmai nyelv, mellyel kiigazodhatunk loaz a szakmai nyelv, mellyel kiigazodhatunk lo-gisztikai alkalmazásokhoz csatolódó informatigisztikai alkalmazásokhoz csatolódó informati-kai területek fogalomrendszerében.kai területek fogalomrendszerében.

3. Logisztikai informatika3. Logisztikai informatikaAz információfeldolgozás hardvere című első feAz információfeldolgozás hardvere című első fe-jezet a logisztikai rendszerekben alkalmazott injezet a logisztikai rendszerekben alkalmazott in-formációrendszereket, a hálózatok szerepét a formációrendszereket, a hálózatok szerepét a logisztikai folyamatok különböző szintjein, valalogisztikai folyamatok különböző szintjein, vala-mint a korszerű vezeték nélküli hálózatokat, mint a korszerű vezeték nélküli hálózatokat, rádiófrekvenciás azonosító rendszereket és a rádiófrekvenciás azonosító rendszereket és a GPS logisztikai célú alkalmazását mutatja be. Az GPS logisztikai célú alkalmazását mutatja be. Az információ a logisztikában című második fejezet információ a logisztikában című második fejezet az információ fogalmának, a logisztikában az információ fogalmának, a logisztikában betöltött szerepének ismertetése után a logiszbetöltött szerepének ismertetése után a logisz-tikai információforrásokkal, információfajtákkal tikai információforrásokkal, információfajtákkal foglalkozik. Kitér a logisztikai folyamatokban foglalkozik. Kitér a logisztikai folyamatokban gyakran alkalmazott keresési algoritmusokra, gyakran alkalmazott keresési algoritmusokra, továbbá a logisztikai informatikai modellezési továbbá a logisztikai informatikai modellezési elvekre, módszerekre, eszközökre. A fejezetet a elvekre, módszerekre, eszközökre. A fejezetet a logisztikai szimulációs szoftverek jellemzőinek, logisztikai szimulációs szoftverek jellemzőinek, alkalmazási lehetőségeinek bemutatása zárja. alkalmazási lehetőségeinek bemutatása zárja.

A vállalati logisztika információs rendszerei A vállalati logisztika információs rendszerei című fejezet a logisztika modern iparvállalacímű fejezet a logisztika modern iparvállala-toknál előforduló szintjeinek bemutatására, a toknál előforduló szintjeinek bemutatására, a szinteket kiszolgáló információs rendszerekre szinteket kiszolgáló információs rendszerekre koncentrál. A vállalati logisztikai folyamatokat koncentrál. A vállalati logisztikai folyamatokat kísérő információs folyamatok fajtáinak, mo- kísérő információs folyamatok fajtáinak, mo- dellezésüknek feltárását követően a logisztika dellezésüknek feltárását követően a logisztika támogatására szolgáló korszerű szoftveresztámogatására szolgáló korszerű szoftveresz-közöket mutat be. A fejezetet a vállalatirányítási közöket mutat be. A fejezetet a vállalatirányítási rendszer és a logisztikai rendszer kapcsolatának rendszer és a logisztikai rendszer kapcsolatának ismertetése zárja. Az utolsó fejezet a vállalatközi ismertetése zárja. Az utolsó fejezet a vállalatközi logisztika információs rendszereivel foglalkozik. logisztika információs rendszereivel foglalkozik. A témát a virtuális vállalat (VE) és a digitális válA témát a virtuális vállalat (VE) és a digitális vál-lalat korszerű fogalomkörébe ágyazva jeleníti lalat korszerű fogalomkörébe ágyazva jeleníti meg. Részletezi a VE működtetéséhez szükséges meg. Részletezi a VE működtetéséhez szükséges integrált informatikai infrastruktúrát, valamint a integrált informatikai infrastruktúrát, valamint a VE logisztikai rendszere tervezési és irányítási feVE logisztikai rendszere tervezési és irányítási fe-ladatainak modellezését. Végül a nemzeti és ladatainak modellezését. Végül a nemzeti és nemzetközi logisztikai hálózatok információs nemzetközi logisztikai hálózatok információs rendszereivel és azok biztonságtechnikai kérdérendszereivel és azok biztonságtechnikai kérdé-seivel zár.seivel zár.

informatikai architektúrájainformatikai architektúrája