lánycsóki Óvoda - pedagógiai program161)-ped._program_2018..pdf · az óvoda szervezeti...
TRANSCRIPT
Lánycsóki Óvoda - Pedagógiai Program
1
Lánycsóki Óvoda
Pedagógiai program
2018.
Lánycsóki Óvoda - Pedagógiai Program
2
Intézmény OM - azonosítója:
027060
Készítette:
…………………………….………………………. Intézményvezető
Legitimációs eljárás
Nevelőtestület nevében
……………………………………………
aláírás
Alkalmazotti közösség nevében
……………………………………….
aláírás
Szülői szervezet nevében
……………………………………….
aláírás
Közalkalmazotti képviselő
……………………………………….
aláírás
A Német Nemzetiségi Önkormányzat egyetértését nyilvánította:
……………………………………
Ph
Nevelőtestület elfogadási határozatszáma: 9/2018.
Jóváhagyta:
.............................................................................
Intézményezető
Ph.
Fenntartó egyetértési határozatszáma amennyiben pénzügyi kihatással bír a fenntartóra:
…………………………………………………
A fenntartó képviseletében
Ph.
A dokumentum jellege: Nyilvános
Hatályos: a kihirdetés napjától 2018.09.01.
Iktatószám: 41/59/2018.
Lánycsóki Óvoda - Pedagógiai Program
3
Tartalom
1. BEVEZETŐ ....................................................................................................................... 5
2. AZ INTÉZMÉNY ADATAI ............................................................................................... 6
3. RÖVID ÓVODATÖRTÉNET, AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA ................................ 7
3.1. Rövid óvodatörténet .............................................................................................................. 7
3.2. Az intézmény bemutatása ..................................................................................................... 8
3.3. Személyi feltételek ................................................................................................................. 8
3.4. Tárgyi feltételek ..................................................................................................................... 9
3.5. Óvodánk hagyományos rendezvényei, ünnepei ................................................................ 10
4. GYEMEKKÉP, ÓVODAKÉP, JÖVŐKÉP, KÜLDETÉSNYILATKOZAT ................... 11
4.1. Gyermekkép ......................................................................................................................... 11
4.2. Óvodakép ............................................................................................................................. 12
4.3. Jövőkép ................................................................................................................................. 12
4.4. Küldetésnyilatkozat ............................................................................................................. 13
5. EGYÜTTMŰKÖDÉS ÉS KAPCSOLATTARTÁS .......................................................... 13
6. MINŐSÉGPOLITIKAI NYILATKOZAT ....................................................................... 17
7. PEDAGÓGIAI PROGRAMUNK ALAPJAI, ALAPELVEI ........................................... 18
8. A TEVÉKENYSÉGKÖZPONTÚ ÓVODAI NEVELÉS CÉLJA ÉS FELADATAI ...... 19
8.1. A szükségletek szerepe a nevelési cél elérésében ............................................................... 20
8.2. A tevékenységek szerepe a nevelési cél elérésében ........................................................... 22
8.3. A képességek szerepe a nevelési cél elérésében ................................................................. 23
9. A TUDATOS FEJLESZTÉS FELTÉTELEI ................................................................. 24
9.1. Objektív (külső) feltételek ................................................................................................... 24
9.2. Szubjektív feltételek ............................................................................................................ 24
10. A FEJLESZTÉS TARTALMA .................................................................................... 25
10.1. Játék és tanulási tevékenység ......................................................................................... 25
10.2. Társas, közösségi tevékenység ........................................................................................ 28 10.2.1. A csoport szokásrendszerének kialakítása .................................................................................. 29 10.2.2. A befogadás ................................................................................................................................ 29
10.3. Munkatevékenység .......................................................................................................... 30
10.4. Szabadidős tevékenységek .............................................................................................. 32
10.5. Az egészséges életmód alakítása ..................................................................................... 33 10.5.1.EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI PROGRAM .......................................................................................... 35
Lánycsóki Óvoda - Pedagógiai Program
4
11. A KOMPLEX FOGLALKOZÁSOK RENDSZERE .................................................... 47
11.1. A társadalmi érintkezést megalapozó komplex foglalkozások .................................... 47 11.1.1.1. Anyanyelv .............................................................................................................................. 47 11.1.2. Matematika ................................................................................................................................. 49
11.2. A társadalmi gyakorlat belső összefüggéseit tükröző komplex foglalkozások ........... 50 11.2.1. Természet-társadalom-ember ...................................................................................................... 50 11.2.2. Művészeti tevékenységek ........................................................................................................... 51
11.3. Az egyén társadalmi feladatait tudatosító, képességeit fejlesztő ismeretek,
tevékenységek: mindennapos testnevelés, mozgás ........................................................................ 56
11.4. Tehetséggondozás……………………………………………………………………..……57
12. A NEVELÉS TERVEZÉSE ÉS IDŐKERETEI ......................................................... 59
13. A FEJLŐDÉS JELLEMZŐI ÓVODÁSKOR VÉGÉRE ............................................ 62
14. GYERMEKVÉDELEM ................................................................................................ 64
15. ZIELE DER MINDERHEITENERZIEHUNG IM KINDERGARTEN ................... 67
16. AZ ÓVODA NEVELÉSI MUNKÁJÁNAK ELLENŐRZÉSE, ÉRTÉKELÉSE ........ 69
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK .................................................................................................... 71
LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK ................................................................................................. 72
Lánycsóki Óvoda - Pedagógiai Program
5
1. BEVEZETŐ
A Lánycsóki Óvoda Pedagógiai Programjának módosítása két okból kifolyólag vált
szükségessé:
a törvényi változások következtében megváltozott az intézmény jellege: köznevelési
intézmény helyett többcélú intézménnyé váltunk, illetve az intézmény típusa: egységes
óvoda – bölcsőde helyett óvoda – bölcsőde lett,
megjelent a Kormány 137/2018. (VII.25.) Kormányrendelete az Óvodai nevelés országos
alapprogramjáról szóló 363/2012. (XII.17.) Kormányrendelet módosításáról.
Ez a pedagógiai program az Óvodai nevelés országos alapprogramjának elvei alapján, a
tevékenységközpontú óvodai nevelési program adaptálásával, valamint a helyi
sajátosságokkal, hagyományokkal kiegészítve készült el.
Célunk az volt, hogy az intézmény helyi sajátosságait, szokásait, egyéni arculatát megőrizzük,
és tiszteletben tartsuk óvodapedagógusaink módszertani szabadságát.
Programunk alapelveinek betartása az intézményünk valamennyi dolgozója számára kötelező
érvényű.
” Milyen embert is akarunk formálni?
A válasz egyszerű: egészséges testű, akaraterős,
jó ítéletű, értelmes, tettre kész,
szép célokért hevülő és áldozó embereket,
akik meg tudják érteni és élni a szépet
és nagyot minden téren,
akik az életüket ki tudják tölteni tartalommal,
akik megértik a dolgok összefüggéseit,
akik átérzik azt, hogy emberi közösségben élnek,
amely csak a kölcsönösségen, méltányosságon,
és jóakaraton épülhet.”
(Szent-Györgyi Albert)
Lánycsóki Óvoda - Pedagógiai Program
6
2. AZ INTÉZMÉNY ADATAI
Az intézmény megnevezése: Lánycsóki Óvoda és Mini Bölcsőde
Rövidített neve: Lánycsóki Óvoda
Oktatási azonosító: 027060
Az intézmény székhelyejének címe: 7759 Lánycsók, Dózsa utca 30.
Telefon: 69/364-474, 06-20/669-2041
E-mail: [email protected]
Honlap: www.lanycsok.hu/intezmenyek/ovoda
Az intézmény alapító és fenntartó szerve: Lánycsók Községi Önkormányzat
Fenntartó elérhetősége: 7759 Lánycsók, Kossuth utca 3.
Az intézmény típusa: többcélú intézmény, óvoda – bölcsőde
Szakágazat száma, megnevezése: 851020 – Óvodai nevelés
Óvodai férőhelyek száma: 75 fő
Bölcsődei férőhelyek száma: 8 fő
Az intézmény alapfeladata:
- óvodai nevelés
- nemzetiséghez tartozók óvodai nevelése
- a többi gyermekkel együtt nevelhető SNI gyermekek óvodai nevelése
Az intézmény pénzügyi-gazdasági feladatait: Lánycsóki Közös Önkormányzati Hivatal
látja el
A program érvényességi ideje: 2018. 09. 01-től visszavonásig
A program módosítását a fenntartó és a nevelőtestület kezdeményezheti.
Lánycsóki Óvoda - Pedagógiai Program
7
„Nincs az életben nagyobb felelősség
és nagyobb megtiszteltetés,
mint, hogy felneveljük a következő nemzedéket.”
/Everett Coop/
3. RÖVID ÓVODATÖRTÉNET, AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA
3.1. Rövid óvodatörténet
Falunkban óvoda a mai ismereteink szerint 1927-től működött, idén ünnepeltük a 90 éves
óvodát. 1984-ben költözött az óvoda a jelenlegi helyére, ami egy felújított parasztház. Itt 5
csoport állt a gyerekek és a dolgozók rendelkezésére. Egy csoport kivételével tágas, világos
termek fogadták az idejáró gyerekeket. Minden csoporthoz külön öltöző, mosdó tartozott. Az
óvoda országút mellett fekszik, zárt előudvarral, és mozgásra alkalmas nagy hátsó udvarral,
játszótérrel rendelkezik.
1987-től 1995-ig az óvoda a Lánycsóki Általános Művelődési Központ része volt.
1990-től bevezetésre került két kétnyelvű csoport, osztatlan életszervezéssel.
A 90-es években a tartalmi megújulás folyamatai felgyorsultak. Az óvodák között jelentős
méretű differenciálódás alakult ki. Az élet hozta változások hozzájárultak az egyszintű,
központi szabályozás megszűnéséhez. Az 1996-ban megjelent Óvodai nevelés országos
alapprogramja megteremtette az országban már kialakult differenciált óvodai nevelés törvényi
alapját.
1996. szeptember 1-től minden csoportunk osztatlan életszerveződésűvé alakult át.
A 90-es években fajátékok készültek a hátsó udvarba a szülői munkaközösség támogatásával.
1999. szeptember 1-től az intézmények saját nevelési programjuk szerint folytathatják
nevelőmunkájukat a kétszintű tartalmi szabályozás alapján (Óvodai nevelés országos
alapprogramja és a helyi program). A Lánycsóki Óvoda helyi programjaként a
Tevékenységközpontú óvodai nevelési programot adaptáltuk, melyet kiegészítettünk a helyi
sajátosságokkal.
2000. szeptember 1-től sajnos a gyermeklétszám csökkenése csoportbezáráshoz vezetett, 4
csoportos lett az óvoda. A megüresedett csoportszobát tornaszobává alakítottuk át. A
logopédiai foglalkoztató kialakítása is ebben az évben történt meg. A folyamatos felújítások,
átalakítások végre alkalmassá tették az épületet az óvodai nevelésre.
2003-tól minden csoportban kétnyelvű, német nemzetiségi nevelés folyik. Ettől az évtől
minden csoportban egy magyaros és egy németes óvónő dolgozik heti váltásban.
2008-ban elkészült a tetőcsere, a vizes blokkok felújítása, a fűtés korszerűsítése. Az
előudvarban két fűszernövénykertet alakítottunk ki.
2010 szeptemberétől a szülők kérésére visszatértünk a tiszta csoportokhoz. A gyermeklétszám
csökkenése miatt és a szülői igények kielégítése érdekében ekkor lehetőségünk nyílt
beindítani az egységes óvoda – bölcsődei csoport működését is, ami minden évben 5
bölcsődés gyermek felvételét engedélyezte. A falu bölcsődéje ugyanis már 1988-tól nem
működött.
2012-ben nyílászárók cseréje, épület szigetelése, színezése, 2015-ben napelemek kiépítése az
épület tetejére valósult meg.
Lánycsóki Óvoda - Pedagógiai Program
8
2016 őszén már csak 3 csoportot tudtunk indítani, mert gyermeklétszám folyamatos
csökkenést mutatott. A megüresedett csoportszobát pályázati pénzből a fenntartónk
segítségével bölcsődei csoporttá alakítottuk át. 2018. szeptember 1-től itt indítjuk a mini
bölcsődét, ahol minden évben maximum 8 kisgyermeket nevelhet majd 1 kisgyermeknevelő-
és gondozónő, valamint 1 dajka. Így többcélú köznevelési intézménnyé válunk.
3.2. Az intézmény bemutatása
Lánycsók község Baranya megye keleti részén fekszik, néhány kilóméterre Mohácstól és a
Dunától. Jelenleg kb. 2500 ember él itt, származásukat tekintve magyar, német, szerb, horvát
és cigány származású családok. Óvodánk 3 csoportos óvoda, osztott illetve részben osztott
csoportokkal működik. Csoportlétszámaink ideálisak, 15-25 fő között mozognak.
Az óvodában 6 fő óvodapedagógus, 1 pedagógiai asszisztens, 3 szakképzett dajka, egy irodai
alkalmazott biztosítja a jó minőségű munkát, melynek alapja gyermekek szeretete.
A mini bölcsődében 1 kisgyermeknevelő és 1 dajka foglalkozik maximum 8 kisgyermekkel.
Óvodánk egy felújított régi épület, melyről mára elmondható, hogy a folyamatos felújítások
után alkalmas az óvodai nevelésre. A csoportszobák esztétikusak, jól felszereltek. A gyerekek
szabadban való tartózkodásához mozgásfejlesztő játékokkal felszerelt udvar áll
rendelkezésünkre.
Eszközellátottságunk folyamatosan kiegészítésre szorul, ehhez az anyagi hátteret pályázati
lehetőségek kihasználásával teremtjük meg.
A családok, és ebből adódóan a gyermekek szociokulturális háttere eltérő, ezért az egészséges
óvodai környezet megteremtésével, szeretetteljes óvodai légkör kialakításával, az egyéni
képességeknek megfelelő fejlesztéssel segítjük a családok munkáját.
Biztosítjuk a nemzetiségi nevelés lehetőségét azok részére, akik ezt igénylik, a német nyelv
megszerettetésével, a hagyományok felkutatásával, ápolásával, az identitás megőrzésével.
Mivel óvodánkba szép számmal járnak roma gyermekek is, nagy gondot fordítunk a
rendszeres óvodába járásra, a szülői ház és az óvoda kapcsolatának szorosabbá tételére, a
gyermekekkel való egyéni bánásmódra, az egyéni képességeknek megfelelő differenciált
fejlesztésre.
3.3. Személyi feltételek
Az óvodában a nevelőmunka kulcsszereplője az óvodapedagógus, a mini bölcsődében a
kisgyermeknevelő. Jelenlétük a nevelés egész időtartamában fontos feltétele az óvodai és a
bölcsődei nevelésnek. Az óvodapedagógus és a gondozónő elfogadó, segítő, támogató
attitűdje modellt, mintát jelent a gyermekek számára. A nevelés eredményességéhez
elengedhetetlen az óvodapedagógus, gondozónő, és a nevelést segítő alkalmazottak
összehangolt munkája. A továbbképzési tervünket a helyi igényeknek megfelelően készítjük,
figyelembe véve a törvényi változásokat.
Óvodánkban megvalósítjuk a nemzetiségi, etnikai óvodai nevelés célkitűzéseit, minden
csoportban nemzetiségi végzettségű óvodapedagógus is dolgozik (heti váltásban).
Óvodapedagógusképesítéssel rendelkezik:
- 6 fő óvodapedagógus
3 német nemzetiségi végzettségű
Lánycsóki Óvoda - Pedagógiai Program
9
1 fejlesztőpedagógus szakvizsga
2 közoktatás-vezető szakvizsga.
Pedagógia munkát segítő:
- 3 fő szakképzett dajka,
- 1 irodai alkalmazott,
- 1 fő pedagógiai asszisztens.
Mini bölcsődében:
- 1 szakképzett kisgyermeknevelő- és gondozónő,
- 1 szakképzett dajka.
Az óvoda szervezeti felépítése, irányítása:
3.4. Tárgyi feltételek
Óvodánk egy felújított régi parasztépület, amely eredetileg nem óvodának épült. Az épület
régi részében egy csoportszoba, (melyben a mini bölcsődei csoport került kialakításra) egy
tornaszoba, egy logopédiai foglalkoztató, egy vezetői és nevelői szoba, valamint egy felnőtt
fürdő található. Az új épületben három csoportszoba – az óvodai csoportok, öltözők, mosdók,
valamint egy melegítőkonyha kapott helyet.
Óvodánk országút mellett fekszik, zárt előudvarral, és mozgásra alkalmas nagy játszótérrel,
zöld területtel rendelkezik. Az óvoda udvarát az épület szerves részének tekintjük, ezért
szükséges a fedett babaház élettel való megtöltése. Az óvoda udvarát egybefüggő játszó és
mozgástérként használjuk. Az udvar használata a legoptimálisabb lehetőséget biztosítja a
különböző korú gyermekek közötti kommunikáció és az együttműködési formák
kialakulásában. Az udvarban egy mesterséges domb kialakításával érdekesebbé és jobban
kihasználhatóvá tettük udvarunkat.
Az óvoda eszközfelszereltségét, berendezési tárgyait az érvényes és jogszabályban rögzített
eszköznorma jegyzék határozza meg. Az itt meghatározott feltételeknek óvodánk eleget tesz.
A csoportszobák berendezésének mérete igazodik a gyermekek testméreteihez, biztosítja
Intézményvezető
Intézményvezető helyettes
Nevelőmunkát segítők
Nevelőtestület Mini bölcsődei szakmai vezető
Nevelőmunkát segítő
Irodai alkalmazott
Közalkalmazotti képviselő Szülői Szervezet
Lánycsóki Óvoda - Pedagógiai Program
10
egészségük megőrzését, kényelmüket, egészséges fejlődésüket. A csoportszobák
berendezésekor fokozottan ügyeltünk arra, hogy harmóniát árasztó színekkel, formákkal,
anyagokkal vegyük körül a gyermekeket, a biztonság, és baleset-megelőzés szem előtt tartása
mellett.
Törekedtünk arra, hogy az eszközök- játékszerek, vagy munkatevékenységhez használt
eszközök, testi fejlesztéshez használt tornaszerek stb.- elegendő számban, elérhető helyen
álljanak a gyermekek rendelkezésére.
Folyamatos feladatunk játékeszközök, tartós és praktikus játékok beszerzése, illetve állandó
pótlása, fejlesztő tanuláshoz eszközök beszerzése.
Az intézmény fűtése gázzal, melegvíz-ellátása gázzal és napkollektorokkal történik.
Minden csoportszobának külön öltözője, vizesblokkja van.
Az épülethez kazánház és raktár csatlakozik.
Intézményünk egyidejűleg megfelelő munkakörnyezetet biztosít az óvodai és bölcsődei
munkatársaknak, lehetőséget teremt a szülők fogadására.
Az óvoda épületében melegítőkonyha található. Az ételt a Lánycsóki Konyháról kapjuk, mely
biztosítja az iskolai és szociális étkeztetést is.
A feladatokat költségvetésből, valamint pályázati lehetőségek kihasználásával kívánjuk
megoldani.
3.5. Óvodánk hagyományos rendezvényei, ünnepei
Az ünnep lényege sokszor nem is maga az ünnep, hanem az a sok-sok előkészület, ami
rengeteg tevékenységre, ötletek kidolgozására, önálló elképzelések megvalósítására ad
lehetőséget. Az előkészület a csoporton belüli közösségi érzések alakítására kitűnő alkalmakat
teremt, és tág teret nyújt a gyermekek közötti együttműködésnek: a kommunikációnak és a
kooperációnak a gyakorlásához.
- Az új elsősök elkísérése az iskolai tanévnyitóra
- Magyar népmese napja
- Idősek köszöntése
- Állatok világnapja
- Gyertyagyújtás a temetőben
- Márton nap előtt barkács délelőttök a szülőkkel közösen
- Márton napi őszbúcsúztató, Búcsúfa állítás
- Advent
- Mikulás ünnepe
- Karácsony a csoportokban
- Felnőttek karácsonyi délutánja (dolgozók)
- Farsangi bál (gyerekeknek) a Szülői Szervezet rendezésében
- Farsangtemetés
- Nőnapi köszöntés
- Március 15. nemzeti ünnepünk
- Víz világnapja
- Húsvét
- Költészet napja
Lánycsóki Óvoda - Pedagógiai Program
11
- Föld napja
- Májusfaállítás
- Anyák napja
- Pünkösd
- Madarak és fák napja
- Csoportkirándulások
- Gyereknap
- Évzáró, ballagás
- Nemzeti összetartozás napja
- Pizsama party a nagycsoportosoknak
- Alkalmazotti kirándulás.
Az ünnepek alkalmával ajándékokat készítünk a kicsiknek, kidíszítjük a csoportszobákat, és
családias hangulatban az érdeklődő szülőkkel együtt ünnepelünk. Születésnap, névnap
alkalmából megköszöntjük a gyermekeket.
4. GYEMEKKÉP, ÓVODAKÉP, JÖVŐKÉP, KÜLDETÉSNYILATKOZAT
4.1.Gyermekkép
Minden ember egyedi személyiség és szociális lény is egyszerre. A gyermek fejlődő
személyiség, fejlődését különböző hatások együttesen határozzák meg. Ezért a gyermeknek
sajátos, életkoronként és egyénenként változó testi és lelki szükségletei vannak. A
személyiség kibontakozásában a gyermeket körülvevő személyi és tárgyi környezet szerepe
meghatározó. Óvodai nevelésünk gyermekközpontú, szeretetteljes és befogadó, mely a
gyermeki személyiség kibontakozásának elősegítésére törekszik, biztosítva minden gyermek
számára a magas színvonalú és szeretetteljes nevelést, törekedve hátrányainak csökkentésére,
ugyanakkor nem ad helyet semmiféle előítélet kibontakozásának.
Az óvodás gyermekre jellemző:
- Testi szükségletei a gondozás, a táplálkozás, a tisztálkodás, az öltözködés, a mozgás és a
pihenés.
- Lelki szükségletei a szeretet, az érzelmi biztonság, a türelem, a megértés és az elfogadás.
- Elsődleges és legfontosabb tevékenysége a játék.
- Jellemző rá a fokozott kíváncsiság, érdeklődés, nyitottság és az utánzás iránti vágy.
- Vonzódik a természethez, az állatokhoz, a növényekhez, a zenéhez, meséhez és az alkotó
tevékenységekhez, ezáltal tud nevetni, felfedezni, csodálkozni.
Az óvodáskor végére olyan gyermekeket kívánunk nevelni, akikre jellemző:
- az összerendezett, harmonikus mozgás,
- nyitott érdeklődés,
- differenciált érzékelés és észlelés,
- a kialakult testséma, én-tudat és téri tájékozottság,
- a tanulás alapját képező szándékos figyelem, feladatértés, feladattartás és feladattudat,
- együttműködés a társakkal, felnőttekkel.
Lánycsóki Óvoda - Pedagógiai Program
12
4.2. Óvodakép
Az óvodáskorú gyermek nevelésének elsődleges színtere a család. Az óvoda a családi nevelés
kiegészítője, biztosítja a gyermek fejlődésének és nevelésének feltételeit. Óvodánkban a
gyermek érdeke mindenekfelett áll. Az óvodai nevelés célja az, hogy elősegítse az óvodások
sokoldalú, harmonikus fejlődését, a gyermeki személyiség kibontakozását, a hátrányok
csökkenését, az életkori és egyéni sajátosságok valamint az eltérő fejlődési ütem
figyelembevételével.
Az óvodai nevelésben alapelv, hogy
- a gyermeki személyiséget, elfogadás, tisztelet, szeretet, megbecsülés és bizalom övezze;
- a nevelés lehetővé teszi és segíti a gyermek személyiségfejlődését, a gyermek egyéni
készségeinek és képességeinek kibontakoztatását;
- az óvodai nevelésben alkalmazott pedagógiai intézkedéseknek a gyermek személyiségéhez
kell igazodniuk.
Az alapelvek megvalósítása érdekében az óvoda gondoskodik:
- a gyermeki szükségletek kielégítéséről,
- biztonságot nyújtó, derűs, szeretetteljes óvodai légkör megteremtéséről,
- képességek fejlesztéséről,
- tevékenységekről (főként a játékról),
- a tevékenységeken keresztül a műveltségtartalmakról,
- személyi, tárgyi környezetről.
A 3-7 éves gyermekek legfőbb tevékenysége a játék, mely semmi mással nem
helyettesíthető.
Tervszerű, tudatos pedagógiai munkával fejlesztjük a gyermekek képességeit, a közösségben
végezhető sokszínű tevékenységeken, műveltségtartalmakon keresztül közvetítjük számukra
az egyetemes emberi kultúra értékeit.
Óvodai nevelésünk olyan egészségügyi szokásrendszert és az egészséges életmód iránti igényt
alakít ki a gyermekeknél, amely segíti a környezettudatos magatartás kialakulását.
Vállaljuk a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek - HH, HHH, tehetséges, illetve sajátos
nevelési igényű - elfogadását, befogadását. Biztosítjuk a nemzetiséghez tartozó gyerekek
önazonosságának megőrzését, ápolását.
4.3.Jövőkép
A gyermekek alapszükségleteinek kielégítéséhez, valamint optimális fejlesztéséhez szükséges
helyiségekkel és tárgyi feltételekkel bíró intézményt működtetünk. Nevelőtestületünk minden
tagja lelkileg kiegyensúlyozott, a társadalmi normákat közvetítő, nyitott, szakmailag
sokoldalúan képzett, innovatív, a gyermeki személyiséget tiszteletben tartó, feltétel nélkül
befogadó, s minden embert értéknek tekint. Óvodai nevelésünk családias, érzelmi biztonságot
nyújtó, élményekben, tapasztalatokban és tevékenységekben gazdag- elfogadó, előítéletek
nélküli. A gyermek egyéni sajátosságait, kiemelten a sajátos nevelési igényű, valamint
hátrányos helyzetű és tehetséges gyermekek igényeit messzemenően szem előtt tartjuk.
Nevelőmunkánkban építve eddig elért eredményeinkre, sikereinkre, és nyitottak vagyunk az
Lánycsóki Óvoda - Pedagógiai Program
13
újszerű pedagógiai kezdeményezések, innovációs kezdeményezésekre. Az intézmény
működésében figyelembe vesszük a közvetlen – és közvetett partnereink igényeit.
Megtartjuk eddigi értékeinket, sajátos arculatunkat. Célunk, hogy aktív szakmai működésünk
eredményeként óvodánk a környékünk elismert intézményévé váljon.
4.4. Küldetésnyilatkozat
Küldetésünknek tekintjük:
- a boldog, kiegyensúlyozott, érzelmi biztonságot nyújtó gyermekkor biztosítását;
- a családi nevelés kiegészítését, a családdal való együttműködést, a gyermek esetlegesen
meglévő hátrányainak csökkentését;
- az emberi értékek, erkölcsi normák továbbítását (közösségi magatartási szabályok, empátia,
tolerancia, másság elfogadását, a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek integrációját, stb.);
- a magyarságtudat megalapozását, a nemzeti értékeink megismerését, átadását; megőrzését
(népzene, néptánc, népi hagyományok, mesterségek, stb.);
- a német nemzetiségi hagyományok ápolását, a nyelv megszerettetését;
- célunk, hogy az általunk nevelt gyermekek nyitottak legyenek az őket körülvevő világra, a
természet értékeinek megőrzésére, a környezettudatos szemléletmódra.
Mindezt annak érdekében, hogy egymásra odafigyelő, pozitív beállítottságú, boldog,
kiegyensúlyozott társadalom jöjjön létre!
5. EGYÜTTMŰKÖDÉS ÉS KAPCSOLATTARTÁS
Programunk készítésekor figyelembe vettük a partneri véleményeket, újból azonosítottuk
partnereinket.
Óvoda - Család
Az óvodáskorú gyermek nevelésének elsődleges színtere a család.
Az óvodai nevelés a családi neveléssel együtt, azt kiegészítve szolgálja a gyermek fejlődését.
Ennek alapvető feltétele a családdal való szoros együttműködés. Figyelembe vesszük a
családok sajátosságait, szokásait, az együttműködés során érvényesítjük az intervenciós
gyakorlatot, azaz a segítségnyújtás családhoz illesztett megoldásait.
A szülőket partnernek tekintjük a nevelésben, kapcsolatunk a kölcsönös bizalmon, és
őszinteségen alapszik.
Az óvónők segítséget, tanácsot adnak, de mindig kikérik a szülő véleményét is a gyermekeket
érintő kérdésekben. Az óvónő magatartásában, szakmai feszültségében mutasson példát.
Fontosnak tartjuk a szülők tájékoztatását a gyermek óvodai életével kapcsolatban. Ha a szülő
igényli, nevelési tanácsokat adunk, kéréseit lehetőségeinkhez mérten teljesítjük.
A szülő érezze, hogy szeretik a gyermekét az óvodában, tapasztalja, hogy a gyermeke szeret
óvodába járni, jól érzi magát pajtásai körében és az ott dolgozó felnőttek között.
Tiszteletben tartjuk a család világnézetét, és elfogadjuk szokás- és szabályrendszerét. Szükség
esetén tapintatosan próbáljuk befolyásolni a jó szokások alakításában, és tapintattal segítünk, -
otthoni környezetben is - ha súlyos hiányosságokat tapasztalunk nevelési elveiben.
Lánycsóki Óvoda - Pedagógiai Program
14
Az együttműködés formái változatosak, a személyes kapcsolattól a különböző
rendezvényekig magukban foglalják azokat a lehetőségeket, amelyeket az óvoda, illetve a
család teremt meg.
Kapcsolattartás formái:
- beíratás,
- szülői értekezlet,
- szülői csoportbeszélgetés,
- családlátogatás,
- befogadás, beszoktatás,
- napi találkozások,
- közös programok, rendezvények, ünnepek,
- Szülői Szervezet megbeszélései,
- nyílt napok, munka délelőttök,
- egyéni beszélgetés,
- szülői igény alapján megfigyelési lehetőséget biztosítunk a csoportszobában.
Wir arbeiten partnerschaftlich mit denEltern zusammen.
Wir zeigen den Familien die Besonderheiten der ungarndeutschen Kindergärten auf und
lassen sie den Nutzen erkennen.
Wir informieren die Eltern umfassend über die Ziele ungarndeutschen Kindergärten und
darüber, welches Nutzen die Kinder davon haben. Dies erfolgt
o beim Besuch der Familien von neueingeschriebenen Kindern
o bei der Einschreibung
o beim Elternabend
o bei gemeinsamen Veranstaltungen und Festen.
Wir geben den Eltern Einblick in unsere Arbeit, in unser pädagogisches Programm.
Wir zeigen ihnen dabei auch Möglichkeiten zur Mitarbeit und die Wichtigkeit ihres Beitrages
auf. Wir planen entsprechende Aktivität ein:
o wir gestalten offene Bastelnachmittage, Tage der „offenen Tür”
o wir gestalten mit den Eltern kreative Angebote, bei denen die Kinder Handwerke der
Ungarndeutschen kennen lernen
o wir machen gemeinsam Ausflüge.
Wir treffen Vereinbarungen mit den Familienangehörigen, wie sie die Sprachförderung ihres
Kindes unterstützen können. Wir zeigen dazu Möglichkeiten zur aktieven Mitarbeit auf.
Wir führen mit den Eltern Gespräche über die sprachliche Entwicklung des Kindes.
Óvoda – Fenntartó: Lánycsók Községi Önkormányzat
A köznevelési törvényben szabályozott fenntartói irányítás alapján helyi programunkat a
fenntartó önkormányzat hagyja jóvá. Az önkormányzat az óvoda fenntartója, biztonságos
működését finanszírozza. Fontosnak tartjuk a bizalmon alapuló jó munka kapcsolatot. A
folyamatos együttműködés reális képet nyújt az óvodáról. Az óvodapedagógusok feladata,
Lánycsóki Óvoda - Pedagógiai Program
15
hogy magas színvonalú szakmai munkájukkal segítsék elő az óvoda jó hírnevének
kialakítását, fenntartását.
Óvoda - Nemzetiségi Önkormányzatok
Segítségüket kérjük a nemzetiségi feladataink megvalósításához (hagyományőrzés,
gyűjtőmunka). A nemzetiségi hagyományőrző eseményeken lehetőség szerint részt veszünk.
Véleményezési és egyetértési jogkörükkel a törvényi előírásoknak megfelelően élhetnek.
Óvoda – Szülői Szervezet
Képviseli az óvoda valamennyi szülőjét. Csoportonként 2-2 főt választanak a szülők maguk
közül, vezetőjüket a szervezet tagjai választják meg. A Szülői Szervezet figyelemmel kíséri a
gyermeki jogok érvényesülését, a pedagógiaimunka eredményességét. A gyermekekt érintő
bármely kérdésben tájékoztatást kérhet az intézmény vezetőjétől. Véleményezési, javaslattevő
joga van. Óvodánkban fő tevékenysége a Mikulás – csomagok elkészítése és a farsangi bál
megszervezése.
Óvoda – Mini Bölcsőde
Többcélú intézményünkben egy épületen belül működik az óvoda és a mini bölcsőde.
Fontosnk tartjuk a további jó kapcsolat ápolását a bölcsődei dolgozókkal, valamint azt is,
hogy a bölcsődés gyermekek megismerjék az óvoda dolgozóit, az óvoda csoportszobáit, az
óvodás gyermekeket. Ez a bölcsődéből óvodába történő átmenetet is megkönnyíti majd.
Óvoda – Pedagógiai Szakszolgálatok
Óvodánkban logopédus hetente két alkalommal végez beszédfejlesztést - igény szerinti
óraszámban. Gyógypedagógus foglalkozik az SNI és BTMN gyermekekkel – szükséges
óraszámban.
Óvoda – Lánycsóki Általános Iskola és AMI
A jó kapcsolat alapja a tisztelet és megbecsülés egymás munkája iránt. Elengedhetetlen, hogy
a kapcsolatot mindkét fél részéről a kölcsönösség jellemezze. Az óvoda-iskola kapcsolat
szorosabbá fűzése mellett ügyelni kell arra, hogy az óvoda saját szakmaiságát hangsúlyozva
segítse elő az átmenetet a gyermekek számára, ragaszkodva saját értékeinkhez. Az
óvodapedagógus és tanító együttműködésében a kölcsönös segítségnyújtás, a közös
érdeklődés, a gyermek iránt érzett felelős gondolkodás legyen meghatározó.
Az együttműködés formái:
- emberi és szakmai kapcsolatok ápolása,
- kölcsönös hospitálások, tapasztalatgyűjtés,
- gyermekek kölcsönös látogatása (nagycsoportosok, első osztályosok),
- szülői értekezleten való részvétel,
- óvodai ballagáson, iskolai évnyitón való részvétel.
Lánycsóki Óvoda - Pedagógiai Program
16
Óvoda - Közművelődési intézmények
Az óvoda orientáló szerepe nagyon fontos, hiszen értéket közvetít a szülők felé. Lényeges,
hogy segítsen a szülőknek abban, hogy megtalálja a gyermeke számára a megfelelő
szabadidős tevékenységet.
Könyvtár - könyvtárlátogatás, könyvkölcsönzés.
Nemzetiségi tájház - identitástudat, hagyományápolás.
Ifjusági ház – kirándulás, kiállítás.
Népház – farsangi bál, ballagás.
A közművelődési intézmények által kínált lehetőségeket beépítjük az óvoda életébe, a nevelés
és a gyermekek szempontjait elsődlegesen szem előtt tartva.
Óvoda - Gyermekorvos, védőnő
A kapcsolat a gyermekek testi, lelki fejlődésének figyelemmel kísérése, segítése érdekében
jött létre. A védőnő éves munkaterv alapján végzi munkáját, de szükség szerint látogatja az
óvodát.
Óvoda – Fogorvos
Az egészséges életmódra neveléshez hozzátartozik a fogak védelme is. A rendszeres,
legalább félévenkénti fogorvosi ellenőrzés elősegíti a bizalmas orvos - beteg kapcsolat
kialakulását, és lehetővé teszi megelőző módszerek alkalmazását, illetve a betegségek korai
felismerését, orvoslását. A gyermekek preventív fogászati gondozása érdekében évente
fogászati szűrésen veszünk részt.
Óvoda - Nevelési Tanácsadó
Szükség esetén a mohácsi Meixner Ildikó EGYMI szakembereinek segítségét kérjük, akik
egyben elvégzik a gyermekek vizsgálatát, tanácsot ad a további munkánkhoz.
Óvoda - Gyermekjóléti és Családvédelmi Szolgálat
Segítenek a prevencióban, a hátrányos-, illetve a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek
beóvodázásában. Konkrét ügyekben az ifjúságvédelmi felelősön, illetve az óvónőkön
keresztül tartjuk velük a kapcsolatot. Szükség esetén, esetkonferenciákon veszünk részt.
Óvoda - Lánycsóki Konyha
A Lánycsóki Konyháról érkezik intézményünkbe az étel. Az élelmezésvezetővel jó
kapcsolatot ápolunk, gyakran egyeztetünk étlapról, az étel minőségéről. Ünnepekkor kis
műsorral köszöntjük a konyka dolgozóit.
Óvoda – Gondozási Központ
Fontosnak tartjuk az idősekkel való kapcsolattartást, már óvodáskorban az idősebbek
tiszteletére neveljük a gyerekeket. Kölcsönösen ellátogatunk egymáskoz, ünnepekkor kis
műsorral köszöntjük az időseket. Nagy figyelemmel hallgatjuk őket, amikor a régi időkről
mesélnek nekünk.
Lánycsóki Óvoda - Pedagógiai Program
17
Lánycsók – Betfalva, Hargitha, Románia
Településünk 2003 óta baráti kapcsolatot tart fenn Betfalvával, ami 2006 óta hivatalos
partnerkapcsolattá vált. 2010-ben a lánycsóki óvónők is ellátogathattak oda (a Lánycsóki
Vegyeskar 1848/49. emlékére készült ünnepi előadásában szerepeltünk), és ekkor felvettük a
kapcsolatot a Betfalvi Óvoda és Iskolával, amit azóta is igyekszünk ápolni.
Wir gestalten eine aktive Öffentlichkeitsarbeit für unser Sprach-und Kulturprogramm. Wir
nutzen dabei alle Foren und Medien zur Veröffentlichung unserer pädagogischen Arbeit.
Wir informieren die Gemeinde über unsere pädagogische Arbeit.
Zu bestimmten Veranstaltungen laden wir den Bürgermeister und den Gemeindenrat sowie
Mitglieder der Nationalitätenselbstverwaltung ein.
6. MINŐSÉGPOLITIKAI NYILATKOZAT
A jelenleg érvényben lévő 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről nem rendelkezik
külön az intézményi minőségirányításról (minőségirányítási programunk 2012. augusztus 31-
ig élt). Ez azonban nem jelenti a korábbi minőségfejlesztés végét, sőt a minőségirányítás
beépül az intézmény működési gyakorlatába. A pedagógusok önértékelése mellett az
életpályamodell is a munka minőségi értékelését szolgálja. A vezető és az intézmény
önértékelése kiegészül egy külső értékeléssel, a pedagógiai-szakmai ellenőrzéssel. A
partnerek (pedagógusok, szülők) elégedettségének mérését a vezető megbízásának 5 éve alatt
2 alkalommal (második és negyedik évben) kell megtenni. Az intézményvezető az ellenőrzés
dokumentumai alapján 5 évre szóló intézkedési tervet készít, amelyben kijelöli a pedagógiai-
szakmai munka fejlesztésének feladatait. Ezután kezdődik az újabb 5 éves időszak a
tervezéssel, majd folytatódik az intézkedési terv megvalósításával, ami következő
tanfelügyeleti ellenőrzés kiindulópontjául szolgál.
Óvodánk, a Lánycsóki Óvoda elkötelezve érzi magát minden belső és külső tevékenységben,
hogy partnerei igényeit minél teljesebb körben törekszik kielégíteni, rugalmasan kezeljük az
intézményünket érintő kihívásokat.
Intézményünk elsősorban a gyerekek igényeinek kíván megfelelni, és érdekeiket szolgálni.
Fontosnak tartjuk, hogy minden gyermek megkapja az egészséges testi - lelki – értelmi
fejlődéséhez szükséges foglalkozást. E nevelés során figyelembe vesszük az óvodánkat
igénybevevő szülők, gyermekek igényeit.
Az általános képességfejlesztésen túl fontosnak tartjuk a kiemelkedő képességű gyerekek
felismerését, fejlődésük elősegítését, támogatását, egyidejűleg a lemaradó, nehézségekkel
küzdő gyermekek egyéni, differenciált felzárkóztatását.
A gyerekeket olyan képességek birtokába juttatjuk, amely segíti őket a zökkenőmentes iskolai
életmód elkezdésében.
Intézményünk elkötelezett a német nemzetiségi nevelés életkor-specifikus fejlesztésében.
Nálunk a minőségi munka, az innováció alapkövetelmény, melynek garanciája a munkatársak
belső és külső képzése.
Intézményünk kinyilvánítja, hogy szolgáltatásaink minőségének fejlesztése minden dolgozó
személyes felelőssége.
Lánycsóki Óvoda - Pedagógiai Program
18
Intézményünk minden dolgozója kinyilvánítja, hogy legjobb tudása és szándéka szerint
hozzájárul a gyermekek fejlődésének elősegítéséhez. A kollégáktól elvárás: a humánum,
empátia, tolerancia, segítőkészség, lelkiismeretesség.
A vezetés felelőssége a minőségelvű szakmai munka tervezésében, szervezésében,
irányításában, ellenőrzésében valósul meg, mely a hatékony intézményműködés feltétele.
Alapelvek, célok:
- Óvodai nevelőmunkánk célja sikerorientált, környezetében és a társas kapcsolataiban jól
eligazodó, problémáikra saját megoldást találó gyermekek nevelése.
- Célunk, hogy óvodásaink boldog, vidám gyermekként fejlődjenek testi-lelki-értelmi téren
egyaránt. Az óvodáskor végére a belső érés, a családi és óvodai nevelés együttes
hatásaként alakuljanak azok a képességeik, amelyek alkalmassá teszik őket az
iskolakezdésre.
- Céljaink elérését pozitív személyes példa adásával, a fejlesztést szolgáló tervezőmunkával
és változatos élményszerző programokkal valósítjuk meg.
- Szervezeti kultúránk fejlesztésének feltétele, hogy intézményünk minden dolgozója nyitott
legyen a társadalmi és oktatáspolitikai változásokra.
- Óvodánk dolgozói legyenek elkötelezettek a minőségi munkavégzés, a folyamatos
intézményfejlesztés, a partnerközpontú működés mellett.
7. PEDAGÓGIAI PROGRAMUNK ALAPJAI, ALAPELVEI
1999-ben a tevékenységközpontú óvodai nevelési program adaptációjaként készítettük el
óvodánk saját pedagógiai programját, kiegészítve a helyi sajátosságokkal. Ebben a gyermek
és a gyermeki tevékenység középpontba helyezését, az óvoda nevelési feladatának fontosságát
emeljük ki. Kooperációra és kommunikációra szeretnénk képessé tenni az óvodás
gyermekeket. Munkánk alapja a gyermekek szeretete.
Nevelési programunkat
a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről,
20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési – oktatási intézmények működéséről és a
köznevelési intézmények névhasználatáról,
363/2012. (XII.17.) Kormányrendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramja,
137/2018. (VII.25.) Kormányrendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról szóló
363/2012. (XII.17.) Kormányrendelet módosításáról,
Fábián Katalin: Tevékenységközpontú óvodai nevelési program, 1996.
17/2013. (III.1.) EMMI rendelet a nemzetiségi óvodai nevelés irányelvéről,
32/2012. (X.8.) EMMI rendelet a SNI gyermekek óvodai nevelésének irányeleve,
1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról,
Lánycsóki Óvoda és Egységes Óvoda – Bölcsőde Pedagógiai programja, 2013.
az óvoda idevonatkozó dokumentumai alapján állítottuk össze.
Lánycsóki Óvoda - Pedagógiai Program
19
Az óvodai nevelés alapelvei:
- Az Óvodai nevelés országos alapprogramja az emberi személyiségből indul ki, abból a
tényből, hogy az ember egyedi, mással nem helyettesíthető individuum és szociális lény
egyszerre.
- Az óvodai nevelés a személyiség teljes kibontakoztatására, az emberi jogok és alapvető
szabadságjogok tiszteletben tartására kell irányulnia.
- A gyermeket különleges védelem illeti meg.
- A gyermek érdeke mindenekfelett áll.
- A gyermeknek joga van szükségletei kielégítéséhez.
- A nevelés elsősorban a család joga és kötelessége, az óvoda kiegészítő szerepet játszik.
- Az óvodás gyermek személyiségének teljes kibontakozására kell törekedni.
- A gyermeki személyiséget tisztelet, elfogadás, szeretet, megbecsülés kell, hogy övezze.
- Az óvodai nevelés lehetővé teszi és segíti a gyermek személyiségfejlődését, a gyermek
egyéni képességeinek kibontakoztatását.
Nevelési programunk alapelvei:
- a gyermeki személyiséget, elfogadás, tisztelet, szeretet, megbecsülés és bizalom övezze;
- a nevelés lehetővé teszi és segíti a gyermek személyiségfejlődését, a gyermek egyéni
készségeinek és képességeinek kibontakoztatását;
- az óvodai nevelésben alkalmazott pedagógiai intézkedéseknek a gyermek
személyiségéhez kell igazodniuk.
Feladatunk nem a szűken vett iskolai feladatokra való felkészítés, hanem az életfeladatokra
orientálás. Programunk kitűzött nevelési célját a gyermek szükségleteinek, tevékenységeinek
és képességeinek figyelembevételével, a gyermek egyéni adottságaiból kiindulva tudjuk
megvalósítani.
8. A TEVÉKENYSÉGKÖZPONTÚ ÓVODAI NEVELÉS CÉLJA ÉS FELADATAI
Nevelési programunk a gyermek középpontba helyezését és az óvoda nevelési funkciójának
kiteljesítését tekinti alapvető feladatának.
A gyermek fejlődő személyiség, fejlődését genetikai adottságok, az érés sajátos
törvényszerűségei, a spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások együttesen
határozzák meg. Ennek következtében a gyermeknek sajátos, életkoronként és egyénenként
változó testi, lelki szükségletei vannak.
Programunk gyermekközpontú, befogadó, a gyermeki személyiség kibontakoztatására
törekszik, biztosítva minden gyermek számára az egyenlő hozzáférést.
Az óvoda nevelési intézmény, s mint ilyen a gyermeki személyiség kibontakoztatására,
nevelésére, fejlesztésére törekszik.
Programunk a 3-7 éves korú gyermekek szociális életképességét (életre nevelését) minden
későbbi fejlődés alapjaként kezeli, a pedagógiai célok és feladatok középpontjába tudatosan
az együttműködési és érintkezési képességek fejlesztését állítja, azaz kommunikációra és
kooperációra kívánja képessé tenni a gyermekeket.
Lánycsóki Óvoda - Pedagógiai Program
20
Az óvodai nevelés feladata a gyermekek testi-, és pszichés szükségleteinek kielégítése,
harmonikus fejlődésének elősegítése.
A kooperáció konkrét tartalma:
- a társas, közösségi és egyéni élet feltételeinek közös, összehangolt erőfeszítésén alapuló
folyamatos megvalósulása.
A kommunikáció konkrét tartalma:
- a közmegegyezésre (konszenzusra) való törekvés mindazokban a kérdésekben, amelyek
az együttélés és együttműködés előkészítését, lebonyolítását, ellenőrzését és értékelését
szolgálják.
Az óvoda nem kiegészítő szerepet játszik az elsődleges szocializáció folyamatában, hanem
arányos fejlesztését, intenzitásának fokozását, magasabb színvonalra emelését is vállalja,
azaz: kiegészíti, kiterjeszti, felerősíti a szociális tanulást.
Nevelési programunk célja:
- a 3-7 éves korú gyermekek társadalmi gyakorlatra való általános felkészítése,
- az önállóság kialakulásának segítése,
- az óvodás korú gyermekek sokoldalú, harmonikus fejlődését, a gyermeki személyiség
kibontakoztatását elősegítse, az életkori és egyéni sajátosságok és az eltérő fejlődési ütem
figyelembevételével (ideértve a kiemelt figyelmet igénylő gyermek ellátását is).
- a gyermeki kompetencia kialakításának támogatása,
- a hátrányok kiegyenlítése,
- az életre való felkészítés a tevékenységek által és a tevékenységeken keresztül.
Az első évek nevelő munkájának alapozó feladata van. A megalapozás szempontjából
legnagyobb jelentőséggel a világ megismerése, és az érzelmi kötődések kialakulása bír.
A nevelési cél elérésének feltételei: a gyermek szükségleteinek, tevékenységeinek és
képességeinek figyelembe vétele, a gyermek egyéni adottságaiból kiindulva.
Az óvodai nevelés általános feladatai: a gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése.
Ezen belül:
- az egészséges életmód alakítása,
- az érzelmi, az erkölcsi és az értékorientált közösségi nevelés,
- az anyanyelvi, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása.
8.1.A szükségletek szerepe a nevelési cél elérésében
A gyermek fejlődő személyiség, életkoronként, életkori szakaszonként és egyénenként
változó testi, lelki szükségletei vannak. A környezeti hatások közül a család szerepe igen
jelentős, hiszen a család az első szocializációs szintér, amely a kisgyermeket formálja. A
családi nevelés mellett az óvodának igen nagy szerepe van elsődleges szocializáció során. Az
óvoda a pedagógiailag meghatározott szocializációnak a színtere, ahol az elemi kooperációs
és kommunikációs formák tudatos kibontakoztatása folyik. Az érzelmi alapigények
Lánycsóki Óvoda - Pedagógiai Program
21
kielégítése, pl. a biztonságérzet, védettségérzet feltétele annak, hogy a gyermek a környezete
iránt érdeklődést mutasson, kezdeményezzen, más emberekhez is kötődjön.
Feladatunk a gyermek egyéni igényeit megértéssel fogadni és empátiakészséget mutatni,
valamint kiegyensúlyozott, harmonikus alaphangulatot kialakítani. Azok a gyerekek, akik
viselkedési nehézségekkel és zavarokkal küzdenek (agresszivitás, gátlás), kapjanak különösen
sok figyelmet és megértő nevelői magatartást.
A szükségletek kielégítésében, a gyermeki személyiség alakulásában a gyermeket körülvevő
személyi és tárgyi környezetnek meghatározó szerepe van.
Az óvodás korú gyermek magatartását érzelmei vezérlik, ezért elengedhetetlen, hogy az
óvodában érzelmi biztonság, otthonosság, derűs, kiegyensúlyozott, szeretetteli légkör vegye
körül.
Sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelése esetén célunk:
Programunk kitűzött nevelési célját a gyerekek szükségleteinek, tevékenységeinek és
képességeinek figyelembevételével, a gyermek egyéni adottságaiból kiindulva valósítja meg.
Ezen általános célok, és a sajátos nevelési igény összhangba kerülése eredményezze:
- érzelmi kötődésen alapuló, személyiségközpontú nevelést,
- érzelmeken alapuló óvodai légkört,
- tevékenységre ösztönző, egészséges élettér biztosítását,
- a sérült kisgyermek harmonikus személyiségfejlődését elfogadó környezet segítse,
- a gyermek iránti elvárásokat fogyatékosságának jellege, súlyosságának mértéke határozza
meg.
A sajátos nevelési igényű gyermekek ellátása érdekében együttműködési megállapodást
kötünk az őket a szakértői vélemény alapján fejlesztő intézménnyel, a mohácsi Meixner Ildikó
Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Óvoda, Általános Iskola, és Kollégium-
ával. A megjelölt végzettséggel rendelkező gyógypedagógus, az általa elkészített fejlesztési
terv alapján végzi a gyermek fejlesztését.
Érzelmi nevelés feladata:
- a szeretet és kötődés képességének fejlesztése,
- mások iránti tisztelet, megbecsülés érzésének fejlesztése,
- élménybefogadás képességének fejlesztése,
- érzelmek kifejező képességének fejlesztése,
- ösztönök és érzelem irányításának fejlesztése,
- érzelmi zavarok tompítása.
A fejlesztés csak azután kezdődik, miután a gyermekek beilleszkedtek a csoportba, jól és
biztonságban érzik magukat. A gondozás alapvető feladat, megalapozza a
személyiségfejlesztést, és lehetővé teszi a kedvező környezeti hatás kialakítását, mely a
gyermek további fejlődéséhez nagymértékben hozzájárul.
Az érzelmi fejlődés és a szocializáció segítése, az óvodapedagógus feladatai:
- Az egészséges óvodai környezet megteremtése
Lánycsóki Óvoda - Pedagógiai Program
22
- Nyugodt, derűs légkör biztosítása, az óvodába kerüléssel járó nehézségek lehetőség szerinti
megelőzése, illetve csökkentése, a gyermekek segítése az átélt nehézségek
feldolgozásában.
- Az óvónő-gyermek között szeretetteljes, érzelmi biztonságot jelentő kapcsolat
kialakulásának segítése.
- Az egyéni szükségletek kielégítése a csoportban élés helyzetében.
- Az én tudat egészséges fejlődésének segítése.
- A társas kapcsolatok alakulásának, az együttélés szabályai elfogadásának, a másik iránti
nyitottság, empátia és tolerancia fejlődésének segítése.
- Megteremteni a lehetőséget az óvónővel és/vagy a társakkal közös élmények szerzésére.
8.2.A tevékenységek szerepe a nevelési cél elérésében
A gyermek személyisége és a tevékenysége kölcsönösen hatva fejlődnek. A gyermek
tevékenykedő lény, ezért személyisége komplex tevékenységek által fejleszthető a
leghatékonyabban.
A nevelő hatás belső - a tevékenység tartalmából eredő – feltételei:
- az egyén számára érdekes, a csoport számára fontos, hasznos tevékenység legyen,
- a célkitűző és a célmegvalósító tevékenység egysége érvényesüljön,
- a tevékenység és az eredmény kölcsönös feltételezettsége biztosítva legyen,
- a tevékenységrendszer teljessége zavartalan legyen kettős szempontból:
- elégítse ki a gyermekek akciószükségletét,
- oldja meg az adott gyermekközönség valamennyi feladatát (az önkiszolgálástól a
csoportélet kialakításáig, a csoportélet kialakításától a környezet formálásáig).
A nevelő hatás pedagógiai feltételei:
- A tevékenység pedagógiai előkészítése (ráhangolás, tudatosítás stb.) közös feladata az
óvodapedagógusnak, a dajkának, és az egész óvodai környezetnek.
- A tevékenység pedagógiai megszervezése (semmit ne végezzünk el a gyermek helyett, de
mindenben segítsünk, amikor arra szüksége van a gyermeknek).
- A tevékenység pedagógiai értékelése alapvető feladata az óvodapedagógusnak.
Sajátos nevelési igényű gyermekek esetében az óvodáskor végére várható eredmény:
- a szorongó, gátlásos gyermekek lassan feloldódnak,
- egyre több kapcsolatot létesítenek,
- beszédkedvük fokozódik, egyre aktívabbak lesznek,
- bekapcsolódnak a játékba, a közösség tagjai lesznek.
Az óvodapedagógus feladata:
- biztosítsa minél változatosabb, többfajta tevékenység egy időben történő gyakorlásához a
megfelelő feltételeket (hely, idő, eszköz, ötletek),
- a tevékenységek megszervezésében támaszkodjon a gyermekek tapasztalataira, a
gyermekek aktuális élményvilágára,
Lánycsóki Óvoda - Pedagógiai Program
23
- élmények nyújtásával segítse elő a minél sokrétűbb és minél komplexebb
tevékenységformák kialakulását.
8.3.A képességek szerepe a nevelési cél elérésében
A tevékenységközpontú nevelés olyan képességek kifejlesztését jelenti, amelyek a
társadalomban létező, elképzelhető pozitív tevékenységek gyakorlásához szükségesek.
A tevékenységszervezés és a képességfejlesztés kölcsönös kapcsolatban áll egymással, hiszen
a nevelés az egyéni képességek fejlesztése. A nevelés tehát:
- orientáló tevékenység is,
- tevékenységszervezés is,
- képességfejlesztés is.
A társadalmi és egyéni szempontból lényeges képességeket két nagy csoportba soroljuk:
- kooperációs képességek,
- kommunikációs képességek.
Az együttműködési és érintkezési képességek tartalmát, színvonalát, hatékonyságát
mindenekelőtt az alapul szolgáló tevékenység társadalmisága határozza meg. Korántsem
mindegy tehát, hogy miben kooperálunk, hogy miről kommunikálunk.
A tevékenység több szempontból is bázisa a képességfejlesztésnek:
- a tevékenység a kifejlesztett képesség forrása (mivel a képességek tevékenységek közben
fejlődnek),
- a tevékenység nemcsak forrása, hanem célja is a képességek fejlesztésének (a képesség,
meghatározott tevékenységekre való alkalmasság),
- a tevékenység a képességfejlesztés eszköze,
- a tevékenység a kifejlesztett képességek felhasználásának, kifejtésének színhelye (a
képességek csak meghatározott tevékenységekben nyilvánulnak meg).
Az óvodapedagógus feladatai:
- folyamatosan biztosítsa a gyermekek számára a képességeik kibontakoztatásához
szükséges tevékenységek gyakorlásának lehetőségeit,
- folyamatos megfigyelés útján alkosson tiszta képet a gyermek meglévő képességeiről,
ennek ismeretében törekedjen ezek fejlesztésére,
- a kiemelkedő képességű és részképességek fejlődésében elmaradott gyermekre, egyénre
szabott fejlesztési terv alapján gyakoroljon hatást,
- minden gyermek képességét önmagához - a saját lehetőségeihez - viszonyítva igyekezzen
fejleszteni.
A nemzetiségi nevelésben az általános célok és feladatok mellett a következő specifikus
célokat és feladatokat kell megvalósítani az óvodapedagógusnak:
- a német nyelv és kultúra közvetítése, ápolása a gyermek egyéni és életkori fejlettségének
megfelelően,
- előkészítés az iskolai nyelv tanulására - a helyes német kiejtés beszédkészség tudatos,
célzott fejlesztésével,
Lánycsóki Óvoda - Pedagógiai Program
24
- identitás megalapozása a 3-7 éves életkornak megfelelő értékek átadásával, a
nemzetiséghez való tartozás erősítésével,
- a hagyományok, tradíciók ápolása, folyamatos gyűjtőmunka a nemzetiség kultúrkincséből.
A nyelvi nevelés a gyermeki kíváncsiságra, aktivitásra építve, az utánzási vágyra, valamint a
természetes, spontán tanulási készség kap fontos szerepet. A felsorolás megléte egyben
alapfeltétele is a nyelvi nevelésnek, tanulásnak.
Sajátos nevelési igényű gyermekek esetében a fejlődés várható eredménye óvodáskor
végére:
- a gyermek önmagához képest fejlődik (érzékelése, észlelése, gondolkodása, megfigyelése),
- a pszichikus funkciók fejlődése következtében alkalmassá válik a tárgyi és természeti
környezetbe való beilleszkedésre,
- kialakul az adott életkorra jellemző szókincs, nyelvi fejlettség,
- a megszerzett tapasztalatok, élmények, ismeretek egységbe rendeződnek.
Ezek segíthetik a környezetükben való jobb tájékozódást.
9. A TUDATOS FEJLESZTÉS FELTÉTELEI
A 3-7 éves gyermek fejlesztése a nevelési céloknak megfelelően a nevelési folyamatban
valósul meg, mely a környezettel való állandó és szoros kapcsolatban zajlik. A nevelési
folyamatban a gyermek spontán fejlődése, érése és a tudatos fejlesztés egymást kiegészítve
érvényesülnek. A tudatos fejlesztést az objektív és szubjektív feltételek jelentősen
befolyásolják.
9.1.Objektív (külső) feltételek
- az óvoda épülete, udvara, környezete,
- az óvoda belső berendezése, esztétikus környezet kialakítása,
- az óvoda tárgyi feltételei, eszközei, szakmai felszereltsége.
9.2. Szubjektív feltételek
- nyugodt, meleg, derűs, szeretetteljes óvodai légkör,
- az óvodapedagógus és a gyermek aktív együttműködése,
- az óvodapedagógus modell szerepe,
- az óvodapedagógus és a dajka együttműködése,
- a környezetben élők hatásai.
Az óvoda szolgáltató intézmény, melynek célkitűzéseit a szolgáltatást igénybevevők
érdekeinek, elképzeléseinek és szükségleteinek megfelelően kell kialakítani.
Az óvodapedagógus feladatai az optimális feltételek megteremtése érdekében:
- Egyenrangúságon és együttműködésen alapuló, kommunikáció kialakítása a szülőkkel, és
az óvoda környezetével.
Lánycsóki Óvoda - Pedagógiai Program
25
- Az óvoda nevelési elveinek közvetítése a szülők felé, nevelési alapelvek egyeztetése a
szülői elvárásokkal.
- Az óvodapedagógus modell szerepéből adódó nevelési lehetőségek kihasználása, tudatos
törekvés a megfelelő modell biztosítására.
A nemzetiségi nevelésben törekedni kell a tanulást elősegítő környezet kialakítására:
- Az óvoda és a csoportszoba tükrözze a nemzetiséghez való tartozást, a nemzetiség
kultúráját, életmódját, szokásait, hagyományait, és tárgyi emlékeit.
- A német nyelvet szituációkban, tevékenységek közben és által közvetítsük.
- A játékszituációk segítségével biztosítsuk a spontán, utánzó tanulást (az óvónő, mint
modell).
- A megértést változatos kezdeményezésekkel és foglalkozásokkal fejlesszük.
- A nap folyamán használjunk ki minden lehetőséget a nyelv gyakorlására.
Wir reden mit den Kindern in allen Situationen deutsch.
Wir begleiten die eigenen Handlungen und Alltagsaktivitäten sprachlich (Händewaschen,
Aufräumen, Essen…) sagen wir Reime, geben die Instrucktionen auf Deutsch.
10. A FEJLESZTÉS TARTALMA
Pedagógiai programunkban az óvodai nevelés tartalma a tevékenységeken keresztül jut
érvényre és a nevelési folyamat négyes feladatrendszerén keresztül valósul meg. A
feladatrendszer elemeit a nevelés foglalja keretbe, egymást átszőve érvényesülnek és együtt
jelentik az óvodás korú gyermek nevelésének tartalmát.
A feladatrendszer elemei:
1. Játék és tanulási tevékenység
2. Társas és közösségi tevékenység
3. Munkatevékenység
4. Szabadidős tevékenység
A nevelés tervezésekor nem szedhetjük szét a feladatrendszer elemeit, hanem egységben
gondolkodva, a tervezett tevékenységből kiindulva kell a tervezést átgondolnunk. Miután a
tanulást a nevelés részének tekintjük, ezért a nevelés és a tanulás tervezésében is a komplex
gondolkodásmód, az egymáshoz való kapcsolódás érvényesüljön.
10.1. Játék és tanulási tevékenység
A játék a kisgyermekkor legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenysége, s így az óvodai
nevelés leghatékonyabb eszköze. A játékban kiélheti, kipróbálhatja, feldolgozhatja és
gyakorolhatja az életben előforduló szituációkat, az őt érő élményeket. Megoldási módokat
kaphat élethelyzetekben való viselkedésre, megnyugodhat, kiélheti szorongásait, problémáit
és újraélheti kellemes élményeit. A környező világról a játékon keresztül közvetítjük a
legtöbb ismeretet a gyermekek felé. A játék olyan komplex tevékenységforrás, melyet
tudatosan ki kell használni a nevelés folyamatában a céljaink eléréséhez. Minden gyermeki
tevékenység - így a játék is - felosztható spontán és irányított tevékenységre, csak a megfelelő
arányok megtalálása a fontos.
Lánycsóki Óvoda - Pedagógiai Program
26
Jól és jót játszani- ez a gyermek dolga az óvodában. Programunk alapelve, hogy minél
több időt, alkalmat, és lehetőséget biztosítsunk a gyermeknek az elmélyült játékra.
A játék, mint az óvodáskorú gyermek alaptevékenysége lehetőség az óvodapedagógus
számára, amit tudatosan felhasználhat a gyermekek fejlesztése érdekében. A kisgyermek első
valódi játszótársa a családban, az óvodában is a felnőtt – a szülő, az óvodapedagógus.
Utánozható mintát ad a játéktevékenységre, majd amikor a szabad játékfolyamat már
kialakult, bevonható társ marad, illetve segítővé, kezdeményezővé lesz, ha a játékfolyamat
elakad. A felnőtt jelenléte teszi lehetővé a gyerekek közötti játékkapcsolatok kialakulását is.
A játék segíti a világ megismerésében, elősegíti a testi, szellemi, az értelmi, az érzelmi és
szociális fejlődését. Az óvodapedagógus feladata a megfelelő feltételek biztosítása mellett,
támogató magatartásával az elmélyült, nyugodt játéktevékenység kialakítása.
A játék természetes kihívást jelent a gyermek számára (mert meg kell valahogy építeni az
alagutat, a tornyot vagy a garázst). Gondolkodásra készteti, ösztönzi és fejleszti kreativitását.
Az óvodapedagógusnak fontos szerepe a játék közbeni figyelem, támogató, megerősítő
jelenlét.
Az óvodapedagógus feladata:
- nyugodt légkör biztosítása, az elmélyült játék feltételeinek megteremtése,
- napirenden belül elegendő idő, hely biztosítása az elmélyült játékra,
- biztosítani kell a szabad választás lehetőségét, esetenkénti ötletadást, elismerést, dicséretet,
- az elmélyült játékhoz megfelelő hely, fantáziát serkentő eszközök, anyagok, játékszerek
biztosítása,
- közös élményszerzési lehetőségek kihasználása,
- szükség esetén bekapcsolódás a játékba, együttjátszás a gyermekkel,
- gyermeki játék önállóságának tiszteletben tartása.
A játék és a tanulás teljes mértékben összekapcsolódik óvodáskorban. A gyermeket a
tevékenységi vágy ösztönzi a tapasztalatszerzésre, a cselekvésre, ami közben felfedezéseket
tesz, azaz tanul. A nevelési folyamat egésze alkalmas arra, hogy spontán vagy irányított
módon tanuljon a gyermek. Játék közben szinte észrevétlenül tanul, tehát a játék az óvodai
tanulás egyik legfontosabb színtere, de nem kizárólagosan az. A több érzékszervet igénybe
vevő tapasztalás és a sokoldalú cselekedtetés, a sokféle kezdeményezés mindennél fontosabb
az óvodás korú gyermek fejlődésének szempontjából. Miután a gyermek a világot komplex
módon érzékeli, ezért a tanulás során is ebből indulunk ki. Ezért komplex foglalkozások
rendszerén keresztül juttatjuk el a gyermekekhez az ismeretanyagot.
Az óvodai tanulás elsődleges célja az óvodás gyermek kompetenciáinak, a környezetéből és
az óvodai élet során megszerzett ismereteinek, tudásának fejlesztése. A tanulást támogató
környezet megteremtése során építünk a gyermekek előzetes tapasztalataira, ismereteire.
A tanulási tevékenység esetén azt szeretnénk elérni, hogy örömmel és önként vegyenek részt
ebben a folyamatban a gyermekek.
A tanulás keretének konkrét formájának megválasztását a tanulási tartalom befolyásolja
leginkább. A tanulás legfőbb kerete a teljes nevelési folyamat, amely kezdeményezések,
foglalkozások, beszélgetések, tapasztalatszerző séták stb. keretében megvalósulhat.
Lánycsóki Óvoda - Pedagógiai Program
27
A tanulás olyan tapasztalat- és/vagy információszerzési folyamat, amely tartós változást idéz
elő a gyermek viselkedésében, gondolkodásában. A tanulás tevékenységekbe ágyazottan
történik, mely legfőbb irányítója a kíváncsiság, érdeklődés.
A tanulás színterei:
- Gondozás
- Játék
- Felnőttekkel, társakkal való közös tevékenység, kommunikáció
A tanulás formái:
- Utánzásos, minta- és modellkövetéses magatartás- és viselkedéstanulás (szokások
alakítása)
- Spontán játékos tapasztalatszerzés
- A gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés
- Az óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, felfedezés
- Gyakorlati probléma – és feladatmegoldás
- Az óvónő által kezdeményezett foglalkozások.
Az óvodapedagógus feladatai:
- differenciálás a tapasztalatszerzés sokoldalúságára törekvés,
- lehetőséget kínálni a gyermek számára olyan szituációk átélésére, ahol megismerheti a
felfedezés, a kutatás örömeit,
- a gyermek megismerési vágyának, kíváncsiságának sokoldalú érdeklődésének kielégítése,
- a gyermek egyéni érdeklődésének megfelelő tevékenységek biztosítása.
A fejlesztés várható eredménye óvodáskor végére (játék)
- Tudjanak kitartóan, elmélyülten játszani.
- Élményeiket és tapasztalataikat tudják megjeleníteni a játékban.
- Alakuljon ki az együttjátszás képessége (kezdeményezőképesség, mások mozgósításának
képessége, alá-fölérendeltségi viszonyok önkéntes vállalása).
- Tudjanak szerepet vállalni, azokban kitartóan tevékenykedni (szerepek konfliktusmentes
elosztása).
- Tartsák be a szabályokat, tudjanak veszíteni (kudarctűrő képesség).
A fejlesztés várható eredménye óvodáskor végére (tanulás)
- Örömmel és önként vegyenek részt a tanulási folyamatban.
- Egyéni fejlettségének megfelelően önállóan, kitartóan végezzék feladataikat.
- Alakuljon ki pozitív viszony a tanulással kapcsolatban (motiváltság).
Nemzetiségi nevelés:
A játéknak kiemelt jelentősége van a nyelvi nevelés területén. A gyermekek megtanulják a
játékeszközök, játéktevékenységek nevét, ezáltal bővül passzív, majd aktív szókincsük. Az
utánzással történő tanulás leginkább a játékban valósítható meg. Ismerjenek meg olyan
Lánycsóki Óvoda - Pedagógiai Program
28
játékokat, melyek a kisebbség hagyományaiból, szokásaiból erednek. Az óvodában a legtöbb
kommunikációs helyzet a játékban alakul ki.
Sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelése:
A sérült gyermek olyan pozitív személyiségjegyeinek kialakítása, mint türelem, kitartás,
segítőkészség, egymás megbecsülése.
10.2. Társas, közösségi tevékenység
A gyermekkel szemben támasztott két fő követelmény: tanuljon meg másokkal érintkezni és
együttműködni.
A tulajdonságok, képességek, készségek, szükségletek olyan rendszerét kívánjuk formálni,
amelyek segítségével a gyermek részvétele a napi életben egyszerűbbé, könnyebbé, gyorsabbá
válik.
Minden gyermek egyéniség, akinek lehetőséget kell biztosítani személyisége pozitív és
széleskörű kifejlődéséhez. Minden tevékenységnek az óvodás gyermek egyéni örömén túl a
közös élményt is erősíteni kell.
Pedagógiai programunk négyes feladatrendszere megfelelő bázist nyújt a kooperációs és
kommunikációs képességek fejlesztéséhez. A társas és közösségi tevékenységek állandó
gyakorlása fontos az életre nevelés szempontjából.
A társas kapcsolatok, a közös munka, az együttjátszás és a komplex foglalkozások rendszere
is az együvé tartozás érzését erősítik.
A tevékenykedtetésen van a hangsúly. Mindent kipróbálhasson a gyermek, kivételt csak a
testi és szellemi épségét veszélyeztető tevékenységek képeznek. A felnőtt és gyermek között
nem a feltétel nélküli szófogadás, hanem a demokratikus partnerviszony kialakítása a cél.
A gyermekek közötti és a felnőttel való kapcsolatában egyaránt a szabadságra, a nyíltságra, az
őszinteségre kell építeni. A közösség lehetőséget teremt ez önálló kapcsolatok kialakítására, a
különböző nézőpontok megismerésére, a konfliktusok kezelésére és megoldására.
A szocializáció szempontjából meghatározó a közös élményeken alapuló tevékenységek
gyakorlása, a gyermek erkölcsi tulajdonságainak és akaratának, szokás és normarendszerének
megalapozása.
Az óvoda a gyermek nyitottságára épít, hozzásegíti a gyermeket, hogy megismerje szűkebb és
tágabb környezetét, amely a nemzeti identitástudat, a keresztény kulturális értékek, a
hazaszeretet, a szülőföldhöz és a családhoz való kötődés alapja. Fontos, hogy rá tudjon
csodálkozni a körülötte lévő jóra és szépre, mindazok megbecsülésére.
Az óvoda nyitottsága a hagyományok teremtésével, nyilvános, közös programok, ünnepek
segítségével tovább növelhető.
Az óvodapedagógus feladatai:
- Biztonságos, nyugodt óvodai mindennapok megteremtése, amiben lehetőség kínálkozik
minél gyakoribb kontaktusfelvételre a gyermekek, illetve a gyermekek és a felnőttek
között.
- Viselkedési szokások kialakítása és gyakorlása természetes szituációkban.
- Csoporton belül az együttműködés, együttjátszás, együttdolgozás képességének kialakítása
és gyakorlása.
Lánycsóki Óvoda - Pedagógiai Program
29
- A konfliktusok kezelése.
- A társakért, a csoportért érzett felelősségérzet alakítása.
- A demokratikus szabályok betartásának gyakorlása.
- A gyerekek megértésre, toleranciára nevelése.
A fejlesztés várható eredménye óvodáskor végére:
- tudjanak a társakkal érintkezni, és együttműködni
- legyenek képesek tevékenykedni a társak zavarása nélkül
- tudjanak figyelni másokra
- legyenek képesek problémák önálló megoldására, konfliktusok kezelésére
- felnőttekkel való kapcsolatuk legyen nyílt és őszinte
- tudjanak szabályokat betartani (szokás-, és szabályrendszerek)
- legyenek segítőkészek
- tudják egymás munkáját megbecsülni.
Nemzetiségi nevelés:
A mindennapok folyamán törekszünk az udvariassági és köszönési formák megismerésére és
használatára.
Sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelése:
A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek esetében szükség szerint különösen jelentős az óvoda
együtt működő szerepe az ágazati jogszabályokbanmeghatározott speciális felkészültséggel
rendelkező szakemberekkel.A sajátos nevelési igényű gyermekek esetében a szokás- és
szabályrendszer kialakítása és betartása kiemelt jelentőséggel bír, hiszen számukra a
kiszámíthatóság, állandóság nagyon fontos. A csoportban az empátiakészség és a konfliktus
mentességre való törekvés kiemelt szerepet kap, példamutatással törekszünk a másság
elfogadására.
10.2.1. A csoport szokásrendszerének kialakítása
A mindennapi élet zökkenőmentességét, harmonikusságát, és nyugalmát biztosítja a
megfelelő szokásrendszer kialakítása.
A közösségi szokások kialakítása lehetővé teszi, hogy a gyermekek minél több
tevékenységben részt vehessenek úgy, hogy képessé válnak csoportkeretek, csoportnormák, a
másokra való odafigyelés, az egymás mellett élés elemi szabályainak betartására.
10.2.2. A befogadás
Az érzelmi biztonságot nyújtó szeretetteljes családi légkör megteremtése a célunk, a
befogadástól az óvodáskor végéig, amely elősegíti a gyermek társas kapcsolatának alakulását.
A beszoktatástól a befogadás mélyebb, humánusabb tartalommal bír, hiszen minden gyermek
egyéni igényeit, testi - leki szükségleteit figyelembe vesszük. A megszokottól eltérő
környezet, a szülőktől való elszakadás, az új helyzet nehéz feladat elé állítja a gyermekeket,
szülőket és az óvodapedagógust egyaránt. Arra törekszünk, hogy a befogadás személyes,
Lánycsóki Óvoda - Pedagógiai Program
30
egyéniséghez igazodva, differenciált módon valósuljon meg. Elegendő időt adunk a
befogadásra, lehetőséget biztosítunk a szülővel együtt történő (egy hetes) beszoktatásra,
biztosítjuk a fokozatos átmenetet.
Ez idő alatt kiépül a gyermekben az a bizalom, ami később az óvodapedagógus és a gyermek
aktív együttműködését megalapozza. A kialakuló érzelmi kötődés segíti a gyermeket új
környezetének elfogadásában, jelentősen megkönnyíti a beilleszkedést.
A fokozatos beszoktatás módszere jelentősen megkönnyíti a kisgyermekek beilleszkedését az
új közösségbe, és csökkenti az adaptáció során fellépő negatív jelenségeket.
A szülővel történő fokozatos beszoktatás nemcsak a gyermek számára jelent előnyöket,
hanem hatással van a család és az óvoda kapcsolatának alakulására is.
Fontos az első benyomás. Megváltoztatja a formális együttműködést azáltal, hogy lehetőséget
nyújt a család és az óvoda gondozási, nevelési módszereinek összehasonlítására, a közös
célok együttes megvalósítására.
Minden óvodai csoportnak hagyománya, szokás és jelképrendszere, szimbóluma van, ami
sajátos, egyéni színezetű légkört biztosít, és ez is mélyítheti a gyermekek összetartozását,
együttérzését.
A befogadás menete:
Az óvodapedagógusok a befogadásás előtt meglátogatják a gyermeket otthonában. Ez a
családlátogatás célzottan a befogadás érdekében történik. Megismerkednek a gyermek eddigi
életével, fejlődésével, a nevelési-, gondozási feltételekkel, a gyermek érzelmi-, szociális
kapcsolataival, szokásaival, szükségleteivel. Tájékoztatják a szülőket, hogy mire van szüksége
a gyermeknek az óvodakezdéshez.
Lehetőséget adunk a szülővel történő fokozatos, anyás beszoktatásra, hogy a gyermek
közösségben tartózkodásának idejét fokozatosan növeljük.
Javasolt, hogy a befogadás 1 hétig tartson, de esetenként ez a gyermek viselkedésétől függően
növelhető, illetve csökkenthető.
A befogadásás először a szülővel történik, majd a szülő állandó jelenléte nélkül, de rövidebb
és fokozatosan emelt idővel.
A gyermek iránti figyelem, szeretetteljes odafordulás, a szülőben megerősíti az óvónő iránti
bizalmat.
A csoportban tapasztalt nevelői légkör, az óvónő szakmai tudása, a szülővel szemben
tanúsított magatartása, tekintélyének elfogadását, a gondozó-, és nevelőmunka elismerését és
értékelését eredményezi.
10.3. Munkatevékenység
A munka az óvodás gyermek számára játékos jellegű, gyakran nem is választható szét a játék
és a munkatevékenység.
A személyiségfejlesztés fontos eszköze a játékkal és a cselekvő tapasztalással sok
vonatkozásban azonosságot mutató, azzal egybeeső munka és munka jellegű játékos
tevékenység.
Alapvető követelmény az önállóság, az öntevékenység lehetőségeinek megteremtése. Minden
olyan munkát, munka jellegű tevékenységet elvégezhetnek a gyerekek, amihez kedvük van, és
testi épségük veszélyeztetése nélkül képesek azt megvalósítani. A munkavégzés során
Lánycsóki Óvoda - Pedagógiai Program
31
biztosítsunk teljes önállóságot, a munkatevékenység a felkínált lehetőségek közül önállóan
választható feladat legyen.
A munkavégzés, munka jellegű tevékenységek végzése rendszeres, folyamatos tevékenység
legyen, ami beépül az óvodai mindennapokba, mely a pedagógustól tudatos szervezést,
folyamatos együttműködést, konkrét, reális, fejlesztő értékelést igényel.
A munka jellegű tevékenység a gyermek számára örömmel végzett, mely során megismeri
környezetét, a munkavégzéshez szükséges képességeik, készségeik fejlődjenek.
A munkavégzés tartalma:
- önkiszolgálással kapcsolatos tevékenységek (étkezéssel, öltözködéssel, tisztálkodással
kapcsolatos teendők),
- önálló tevékenységként végzett megbízatások (eszközök előkészítése, csoportszoba
rendben tartása),
- naposság,
- a gyermek saját személyiségével kapcsolatos munkák,
- másokért végzett tevékenység, a csoport érdekében végzett munka.
A munka az életre való felkészítést éppúgy szolgálja, mint a személyiség fejlesztését.
A munkamegosztás során fontos feladat, hogy az óvodás gyerekek tanuljanak meg önállóan
dönteni, feladataikat egymás között megosztani. A munkavégzés során megtanulják
megbecsülni, elismerni saját, és mások munkáját. Fontos, hogy a munkavégzéshez elegendő
eszköz, szerszám álljon a gyermekek rendelkezésére. Bármikor hozzáférhető módon,
szabadon a gyermekek rendelkezéseire álljanak.
A munkatevékenységek a közösségi kapcsolatok, a kötelességteljesítés alakításának eszköze,
a saját és mások elismerésére nevelés egyik formája.
Az óvodapedagógus feladatai:
- Biztosítson a gyermekeknek lehetőséget arra, hogy önkéntesen, önállóan, kedve és
képessége szerint elvégezze az önkiszolgáló tevékenységeket, illetve a társai érdekében
végzett munkatevékenységeket.
- Folyamatosan biztosítsa és bővítse a gyermekek számára megfelelő munkaeszközöket.
- Biztosítson olyan helyet a munkaeszközök számára, ahol a gyermekek bármikor elérhetik
és használhatják őket.
- Adjon lehetőséget a gyermekenek az őket érdeklő munkatevékenységek elvégzéséhez.
- Törekedjen arra, hogy minden munkatevékenység örömforrás legyen a gyermekeknek, és
teljes önállósággal végezhessék azokat.
A fejlesztés várható eredménye óvodáskor végére
- önkiszolgálás – a lehető legkorábban végezzék önállóan saját képességeik szerint,
- tanuljanak meg döntést hozni és a feladatokat egymás között megosztani- önként vállalják a
közösségért végzett munkát, azt végezzék el önállóan,
- tudják rendeltetésszerűen használni a munkaeszközöket.
Lánycsóki Óvoda - Pedagógiai Program
32
Nemzetiségi nevelés:
A munkakapcsolatokban célunk, hogy minél gyakrabban beszéljünk, beszéljenek a kisebbség
nyelvén.
Tudjanak tájékozódni a munkavégzésből adódó egyszerű kommunikációs helyzetekben.
Ismerjék a napi munkafolyamatok során előforduló eszközök, anyagok nevét.
Sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelése:
Képességeiknek megfelelően vegyenek részt a különböző munkafolyamatok végzésében. Több
időt, több lehetőséget biztosítunk számukra a feladatok elvégzéséhez.
10.4. Szabadidős tevékenységek
A szabadidős tevékenység nem tartalmában tér el a többi tevékenységtől, a lényeges
különbség az, hogy a gyermek szabad választásán, egyéni döntésén alapul.
A szabadidő igazi tartalma: a termékeny idő-felhasználási lehetőségek közötti szabad
választás. A gyermekek az óvodapedagógus által felkínált lehetőségek közül (bábozás, festés,
rajzolás, ének-zene, tánc, társasjáték, barkácsolás…) választhatnak.
A szabad választási lehetőség az egyik csoportból a másik csoportba való átlépést is lehetővé
teszi.
Az óvodapedagógus feladata:
- törekedjen a zárt csoportszoba tereinek kiszélesítésére,
- biztosítson nagyobb mozgás és tevékenységi teret a gyermekeknek,
- választásra felkínált tevékenységek listájának bővítése,
- egyszerű, saját maga és a gyerekek alkotta eszközökkel segítse elő a gyermekek
fantáziájának fejlődését,
- keressen és kínáljon lehetőséget az egyéni képességek fejlesztésére, a differenciált
gyakorlásra, a gyermekek egyéni kéréseinek teljesítésére.
A fejlesztés várható eredménye óvodáskor végére
Ne legyen unatkozó gyermek, a felkínált lehetőségek közül merjen és tudjon választani.
Kreativitása mutatkozzon meg abban, hogy képes kitalálni szabadidős tevékenységet.
Nemzetiségi nevelés:
A szabadidős tevékenységek során törekszünk valamennyi lehetőség kihasználására,
tevékenységek, eszközök megnevezésével meglévő ismeretek mélyítése, új ismeretek
szerzése, szókincsbővítés.
Sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelése:
A szabadidős tevékenységek sok lehetőséget biztosítanak a meglévő ismeretek gyakorlására,
mélyítésére, önállóságuk fejlesztésére, választási, döntési képességük erősítésére.
Lánycsóki Óvoda - Pedagógiai Program
33
10.5. Az egészséges életmód alakítása
Az életkornak megfelelő életritmus kialakítása az egészséges testi és szellemi fejlődés
alapfeltétele. Az óvodának sajátos feladatai vannak az életritmus kialakítása terén, s ezeket az
életkornak, egyéni fejlettségnek megfelelően a családdal együtt kell elvégeznie.
„Az egész gyermek olyan, mint egyetlen érzékszerv, minden hatásra reagál, amit emberek
váltanak ki belőle. Hogy egész élete egészséges lesz-e vagy sem, attól függ, hogyan
viselkednek a közelében.” (Rudolf Steiner)
Célunk:
A gyermekek egészséges életmódjának, testi, lelki-szociális egészségének megalapozása, testi
fejlődésük elősegítése, egészségük védelme, egész életükön át tartó egészséges életvitel
megalapozása.
Általános feladataink:
Egészséges életmódra nevelés, az egészséges életvitel igényének alakítása, a gyermek testi
fejlődésének elősegítése, ezen belül:
- a gyermek korának megfelelő optimális életritmus kialakítása,
- a gyermek gondozása, testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése,
- a harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének segítése,
- a testi képességek fejlődésének segítése,
- az egészséges életmód, a testápolás, tisztálkodás, az étkezés, különösen a magas
cukortartalmú ételek és italok, a magas só és telítetlen zsírtartalmú ételek fogyasztásának
csökkentése, a zöldségek és gyümölcsök, a tejtermékek fogyasztásának ösztönzése, a
fogmosás, öltözködés, pihenés, a betegségmegelőzés és egészségmegőrzés szokásainak
megalapozása,
- egészséges és biztonságos környezet biztosítása,
- a gyermekek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése,
- a környezet védelméhez kapcsolódó szokások kialakítása,
- környezettudatos magatartás megalapozása,
- megfelelő szakemberek bevonásával, szülővel együttműködve speciális prevenciós,
korrekciós testi és lelki nevelési feladatok ellátása.
Óvodapedagógus feladatai:
- az óvodás korosztályra jellemző fiziológiai, életkori sajátosságokat figyelembe véve tervezi
a gondozási tevékenységeket,
- biztosítja a gyermekek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos
környezetet,
- megteremti a lehetőségét, hogy a felnőtt és a gyermek kapcsolata a gondozási feladatok
végzése közben bensőséges, kölcsönösen egymásra figyelő, érzelemgazdag, örömteli,
beszédes legyen, különös tekintettel a sajátos nevelési igényű gyermekekre.
Lánycsóki Óvoda - Pedagógiai Program
34
Gondozás:
A gondozási feladatok ellátása az óvodapedagógus és a dajka feladata. Az óvodai környezet
esztétikus, harmonikus és célszerű kialakítása, a veszélyforrások minimálisra csökkentése, az
óvodai napirend helyes kialakítása a gondozási feladatok végzését könnyítik meg.
A hátrányos helyzetű gyermekek esetében a gondozási teendők növekedésével számolhatunk.
A családdal való szoros együttműködés, egymás tájékoztatása, a rendszeresség
elengedhetetlen a gondozáshoz kapcsolódó szokások kialakítása érdekében. Az egyéni
bánásmód, az egyes gyermekek sajátos igényeinek figyelembevétele a gondozás esetében is
érvényesül.
Helyes életritmus:
A nevelés céltudatos megszervezése során alakítjuk ki a gyermekek óvodai életrendjét,
időbeosztását. A napirend és a hetirend az a szervezeti keret, amely biztosítja a gyermek
számára a nyugodt, kiegyensúlyozott, kiszámítható óvodai életet. Nagyon fontos a
rendszeresség és a következetesség.
Étkezés:
Biztosítja a kulturált étkezési szokások kialakításához szükséges feltételeket, a nyugodt,
esztétikus környezetet.
Személyes példájával alakítja a gyermekekben az étkezés során elvárható kulturált viselkedési
formát.
Az étkezések során figyelembe veszi a gyerekek egyéni igényeit, szükségleteit.
Az étkezéssel kapcsolatos tevékenységeket (önkiszolgálás, naposi munka) a gyermekek
egyéni fejlődési ütemének megfelelően szervezi.
A kulturáltétkezési szokások elsajátítása során egyéni fejlődésük figyelembe vételével
ismerteti meg a gyerekeket az evőeszköz használattal.
Figyelmet fordít a korszerűbb táplálkozási szokások kialakítására, lehetőséget biztosít a
gyermekek számára eddig ismeretlen ételfélék megkóstolására és a folyamatos
folyadékellátásra.
Az egyedi szükségletű gyerekek étkezési szokásait figyelembe veszi.
Tisztálkodás:
A napirend keretei között elegendő időt biztosít a gondozási teendők egyéni tempó szerinti
végzésére.
Megismerteti a tisztálkodási folyamatot: helyessorrendiséggel és technikával, egészségügyi
szokásokkal.
A fejlettség szerinti segítséget nyújt. Fokozatosan kialakítja az önállóságot.
Öltözködés:
Elegendő időt és a szükség szerinti segítséget biztosít az öltözködésben, sorrendiség és a
ruházat elhelyezésében a saját polcokon. Fokozatosan kialakítja az önállóságot.
Lánycsóki Óvoda - Pedagógiai Program
35
Mozgás:
Változatos napi és hetirendben biztosítja a gyermekek mozgásigényének folyamatos
kielégítését.
Minden nap szervez mozgásos tevékenységet.
Időjárástól függően (köd, -5 fok, eső, viharos szél esetén nem) napi 1-3 órát levegőn való
tartózkodást biztosít a fokozatosságot betartva.
A nyári napirendet az egész napos levegőn való tartózkodásra építi.
Pihenés:
Ebéd után a csoport szükségleteinek megfelelően a nyugodt pihenés légkörének feltételeit
biztosítja, gondoskodik a terem szellőztetéséről, az ágyak megfelelő elhelyezéséről.
A gyermekek egyéni igényeinek és szokásainak figyelembevételével a szükséges tárgyi
feltételeket megteremti (kispárna, megszokott ruhadarab, plüss stb.).
A csoport nyugodt pihenési idejének biztosítása mellett figyelembe veszi az egyes gyermekek
eltérő alvásigényét.
10.5.1.EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI PROGRAM
Az egészség az ember alapvető értéke. Az egészség védelme tanítható, fejleszthető.
Óvodáskorban az egészségre nevelésnek az élet további szakaszaira is kiható jelentősége van,
ezért nagyon fontos ebben az életkorban az egészségfejlesztés.
A törvényi előírásnak megfelelően Pedagógiai Programunk részét képezi az
Egészségfejlesztési programunk, melyben az intézményünkben folyó egészségnevelés
feladatait fogalmaztuk meg.
„Az egészség olyasmi, mint a gondosan égetett gyertya.
Ha körültekintő figyelmet szentelünk a gyertyának, sokáig fog égni.”
(Manfred Kets De Vries)
Az intézményünkben működő egészségfejlesztés olyan folyamat, melynek célja, hogy a
gyermekek egészségi állapotának kedvező irányú változását idézze elő.
Az óvodai egészségnevelési feladatainkat két részre oszthatjuk:
- egészségfejlesztés,
- megelőzés (prevenció), melyek azonban elválaszthatatlanok és az óvodai nevelés
valamennyi szakaszára vonatkoznak.
Az óvodai egészségfejlesztés célját a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet határozza meg, mely
szerint:
(1) A teljes körű egészségfejlesztés célja, hogy anevelési-oktatási intézményben eltöltött
időben minden gyermek részesüljön a teljestesti-lelki jóllétét, egészségét, egészségi állapotát
hatékonyan fejlesztő, a nevelési-oktatási intézmény mindennapjaiban működő
egészségfejlesztő tevékenységekben.
(2) A nevelési-oktatási intézmény által működtetett teljes körű egészségfejlesztés olyan
folyamat, amelynek eredményeképpen a pedagógusok a nevelési- oktatási intézményben
Lánycsóki Óvoda - Pedagógiai Program
36
végzett tevékenységet, a helyi pedagógiai programot és szervezeti működést, a gyermek és a
szülő részvételét a nevelési-oktatási intézmény életében úgy befolyásolják, hogy az a gyermek
egészségi állapotának kedvező irányú változását idézze elő.
- Gyermekeink egészséges életmódra, életvitelre nevelése, a testi, szellemi védettség
biztosítása, higiénés szokások megalapozása és azok összehangolása a családok
szokásrendszerével.
- Az egészség-gondozáshoz szükséges képességek, készségek, jártasságok megalapozása,
kialakítása, testi fejlődés elősegítése.
- Gyermekink egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése.
- A gyermek testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése.
- Az egészséges életmód, az étkezés, az öltözködés, a betegségmegelőzés szokásainak
alakítása.
A WHO az egészséget a következőképpen definiálta: „Az egészség a teljes testi, lelki és
szociális jólét állapota, és nem csupán a betegség vagy fogyatékosság hiánya".
Az egészség:
- biológiai egészség: a szervezetünk megfelelő működése
- lelki egészség: személyes világnézetünk, magatartási alapelveink
- mentális egészség: a tiszta és következetes gondolkodásra való képesség
- emocionális egészség: az érzések felismerésének, illetve azok megfelelő kifejezésének a
képessége
- szociális egészség: másokkal való kapcsolatok kialakításának egészsége.
Az óvodai egészségnevelés csak akkor lehet igazán eredményes, ha az óvoda és a szülők
szorosan együttműködnek. Ebben a folyamatban az egészségnevelés támaszkodik az
óvodapedagógusok szakismeretére, a megelőző programokra – prevencióra -, és a szülők
aktív közreműködésére.
Az óvodai egészségnevelés feladata
A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmény mindennapos
működésében kiemelt figyelmet kell fordítani a gyermek egészséghez, biztonsághoz való
jogai alapján a teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggőfeladatokra, amelyek
- az egészséges táplálkozásra,
- a mindennapos testnevelésre, testmozgásra,
- a testi és lelki egészség fejlesztésére, a viselkedési függőségek, a szenvedélybetegségekhez
vezető szerek fogyasztásának megelőzésére,
- a bántalmazás és erőszak megelőzésére,
- a baleset-megelőzés és elsősegélynyújtásra,
- a személyi higiéné területére terjednek ki.
Intézményi célok
- Az egészséget támogató, biztonságos, esztétikus munkakörnyezet kialakítása és védelme.
- Környezettudatos magatartásformák kialakítása.
- Alapvető higiéniai normák megismertetése és betartatása.
- Helyes napirend és életrend kialakítása.
Lánycsóki Óvoda - Pedagógiai Program
37
- Az étkezési kultúra fejlesztése, az egészséges táplálkozás szorgalmazása.
- A szabadidőhasznos eltöltése.
- Testi-lelki egészségvédelem a gyermekek és dolgozók körében.
Fontos alapelv, hogy az intézmény minden dolgozója arra törekedjen, hogy egészséges
környezet vegye körbe a gyerekeket, felnőtteket egyaránt.
Tudatosodjon gyermekeinkben, hogy az egészség érték - tenni kell érte. Értsék meg az
egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságát. Alakuljon ki gyermekeinkben az
egészséges életmód utáni igény.
Környezettudatos és kulturált magatartással működjenek közre a szülőföld, a lakóhely, az
óvoda esztétikus környezetének kialakításában, megőrzésében.
Alakítsuk ki gyermekeinkben a szűkebb és tágabb környezetért felelős, aktív,
együttműködésre alapozott magatartásformákat, életvitelt, a jövőre, a fenntarthatóságra
irányuló személyes attitűdöket.
Ismertessük meg gyermekeinkkel a konfliktuskezelés, együttműködési készség, döntési
képesség, érzelmi, indulati állapot, kapcsolati zavarok kezelésének, fejlesztésének módszereit
a foglalkozások, és szabadidős-tevékenységek nyújtotta lehetőségek maximális
kihasználásával.
Alakuljanak ki gyermekeinkben a társas környezetükre és önmagukra irányuló helyes,
cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek.
Az óvodapedagógus, az óvodai felvételi után készítsen a gyermekekről anamnézist, ezzel
elindítja az ismerkedés folyamatát. Elsősorban a gyermekek testi szükségleteinek feltárására
helyezze a hangsúlyt, a testi szükségletek, kielégítése határozza meg a gyermekek jó
közérzetét, ami minden egyéb tevékenységvégzéshez szükséges.
A növekedés, fejlődés üteme minden egyes gyermeknél másképpen alakul. Ezért folyamatos
megfigyeléssel, testsúly, testmagasság, láb-kéz stb. összehasonlító mérésekkel segítse az
egyéni sajátosságok feltárását.
Gyermektükör
Az anamnézis felvétele óvodába járás előtt, a gyermekek képességeinek, tulajdonságainak
diagnosztikája befogadás végére, az egyéni fejlesztési tervek, s azok értékelése félévenként
történik (fogadóórák alkalmával, a szülőkkel megbeszélve, melyet aláírásukkal igazolnak) Az
anamnézist célszerű a családlátogatáson kitölteni, a gyermekek fejlettségi szintjének
regisztrálását,pedig érdemes elvégezni a befogadás befejezésére, hogy tervezni lehessen az
egyéni fejlesztéseket.
A gyermekek gondozásának záloga az óvodapedagógus és a gyermekek közötti meghitt,
megértő viszony, a természetes testközelség megléte. A gyermekek attól fogadnak el
gondoskodást, akik őszinte, hiteles viselkedéssel közelednek hozzájuk, és tapintatot,
elfogadást közvetítenek. Ilyen feltételek mellett ismerhetők meg a gyermekek igényei,
családból hozott szokásai.
Az óvodapedagógus a fokozatosság betartásával törekedjen arra, hogy a gyermekek egyre
önállóbban elégítsék ki szükségletüket. Az önálló testápolás, étkezés, öltözködés
szervezettségét az óvodába lépés pillanatától biztosítsa az óvodapedagógus. A befogadás ideje
Lánycsóki Óvoda - Pedagógiai Program
38
alatt minden gyermekkel együtt végezze a teendőket, hogy megtanulhassák a fogásokat,
testápolási szokások sorrendjét. Az óvoda nevelőtestületi szinten kidolgozott egységes
egészségügyi szokásrendszerrel rendelkezik.
Az egy csoportban dolgozó óvodapedagógusok a dajkák bevonásával állapodjanak meg a
szükségleteket kielégítő szokások pontos menetében az azonos gyakoroltatás érdekében.
A fejlődés egyik feltétele a táplálkozás, mely az elhasznált energiát pótolja és a további
testépítést, biztosítja. A gyermekek a napi háromszori étkezéssel tápanyagszükségletük 3/4-ed
részét az óvodában kapják, ezért az óvoda a gyermekek étrendjét, hogy kellően változatos és
megfelelő tápanyag összetételű, legyen. Az étkezési szokásokat az óvodapedagógus úgy
alakítsa ki, hogy minél kevesebb várakozási idő maradjon, jól szervezetten, lehetőleg a
folyamatosság módszerével éljen.
Egészséges táplálkozás
Alapelvek:
Az egészségfejlesztési program az óvodásgyermekek egészséges táplálkozási szokásainak
megerősítését és az óvodai étkeztetés otthoni kiegészítését szolgálja.
Az óvodásgyermek az ébrenlétének háromnegyed részét az óvodában tölti, ahol az
óvodapedagógusok a gyermek testi-szellemi fejlődésének feltételeit igyekeznek biztosítani. A
fejlődés alapfeltételei között kiemelt jelentőségű a gyermek egészséges táplálása. Az óvodai
étkeztetés napjainkban - minden igyekezet ellenére - sem tudja az egészséges táplálkozás
minden követelményét teljesíteni. A teljesítés nemcsak anyagiakon (élelmezési normán), de
szemléleten (étrend-összeállításon), óvónői leleményességen (egészségpedagógiai
kulturáltságon) és a szülők segítő együttműködésén (a kiegészítő táplálkozáson) is múlik.
A gyermeknek az egészséges táplálkozás érdekében naponta az öt alapélelmiszer-csoport
mindegyik tagjából kell fogyasztania Az alapélelmiszer-csoportok között a következőket
tartjuk számon:
(1) kenyér, pékáru, tésztaféle, rizs
(2) gyümölcs, zöldség,
(3) hús, hal, tojás,
(4) tej és tejtermék,
(5) olaj, margarin, vaj, zsír.
Az óvoda és a pedagógus feladatai a helyzet javításáért:
- Kulturált körülmények között a fogásokat folyamatosan felszolgálja (várakozási időt
kerüli).
- Az étkezés végén az asztalok rendjének helyreállítását irányítja.
- Megkedvelteti az ízeket, intenzív rágásra ösztönöz, folyamatosan folyadékot biztosít.
Életkoruknak, fejlettségüknek megfelelően kanál, villa és kés helyes használatával
ismerteti meg a gyerekeket.
- Fokozottan ügyel a táplálék érzékeny gyermekek diétájára.
- Szervezzenek az óvónők a szülőkkel, támogatókkal közösen hetenként egy-két gyümölcs-
és zöldségnapot.
- Adjanak tanácsot, hogy az óvodai étrendet otthon milyen ételféleségekkel egészítsék ki.
Lánycsóki Óvoda - Pedagógiai Program
39
- Kerüljék a családi étkezés során a haszontalan ételek és italok étrendbe állítását, így a
cukros, sós, zsíros ételeket és italokat. Töröljék étkezési szokásrendjükből a cukrozott
szörpöket, befőtteket, kólaféléket, a kekszet, a ropit, a chipset. Szerepeljen a családi
étrendben kevesebb füstölt hús, felvágott, húskonzerv, állati zsiradék, és annál több
alacsony zsírtartamú tej, tejföl, sajt, hal, baromfi (bőr nélkül), barna kenyér.
- Óvodai napirend keretében ismertessék meg az óvónők a gyermekeket új ízekkel, addig
ismeretlen étel-és italféleségekkel.
- Tegyék az étkezést örömtelivé, teremtsenek jó hangulatot az ételek elfogyasztásához.
- Az egészséges táplálkozásra nevelés érdekében kapcsoljanak be a napi programba
alternatív egészségfejlesztő programot, (pl. projektek), teremtsenek játékos alkalmat arra,
hogy a gyermekek maguk is részesei legyenek egyszerűbb ételek elkészítésének (pl. saláta
készítés, tízórai összeállítás).
- A foglakozások során kerüljön lebonyolításra az egészséges táplálkozást népszerűsítő
foglalkozás.
- Az egészséges táplálkozás egészségre gyakorolt hatásai adnak alapot a foglakozásoknak.
Így a gyerekek őszi piacot, zöldséges üzletet, kerteket látogatnak meg. Ismerkednek
gyümölcsökkel, zöldségfélékkel. Minden érzékszervet megmozgatnak a tapasztalatszerzés
során, mindezeket versekkel, mondókákkal, mesékkel, körjátékokkal kísérve teszik még
vonzóvá a gyermekek részére az óvó nénik. A legvonzóbbak a kóstolók. Készül saláta
zöldségből, gyümölcsből. Sütemény teljes kiőrlésű lisztből, barna cukor felhasználásával.
- Tejtermékekkel kapcsolatos foglalkozást is tartanak az óvónők, a boltokban kapható
minden féle tejterméket vásárolnak a gyerekek és kóstolják végig az óvodában a kínálatot.
Beszélgetnek a tejfontosságáról miért is fontos az emberi szervezet számára, kiemelve a
csontok, és a fogak egészségét.
- A gyermekeknek különböző táplálkozási szokásaik vannak. A felnőttek ismerjék meg a
szülők segítségével ezeket, és kellő toleranciával fogadják el a kezdeti étvágytalanságot,
válogatást. Később ösztönözzék a gyermekeket, de ne kényszerítsék az ételek
elfogyasztására.
- Biztosítsák, hogy a nap bármely szakában ihassanak.
A testápolás a gyermekek tisztaságigényének kialakítását szolgálja. Az óvodapedagógus a
gyermekek ápolása közben teremtsen interakciót, hogy a gyermek kívánsága, kérése alapján
tudjon segíteni. Ezen a téren is nagy különbségek mutatkoznak a gyermekek között. Az
óvodai és a családi szokások, összehangolása segít az azonos elvek betartásában. Különös
gonddal védje a gyermekek érzékszerveit.
A bőrápoláshoz, fogmosáshoz, hajápoláshoz, az orr tisztán tartásához, a WC-használathoz a
felnőttek teremtsék meg a feltételeket úgy, hogy a gyermekek fokozatosan, önállóan
végezhessék ezeket a teendőket.
A környezetvédelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások kialakítására fokozott
figyelmet fordítunk.
-csapok elzárása
-folyékony szappan használata
-levegő minősége a csoportszobában
-közvetlen környezetünk tisztán tartása (csoportszoba, udvar).
Lánycsóki Óvoda - Pedagógiai Program
40
Az időjárásnak megfelelő öltözködés védi a gyermeket, ezért az óvodapedagógus hasson a
szülőkre, hogy többrétegűen öltöztessék gyermekeiket. Ennek kialakításában a szülők
lehetnek a partnerek, akiket fontos meggyőzni a praktikus, ízléses öltözködés előnyéről.
(nyáron kalap és fényvédőkrém használata)
A mindennapi szabad mozgás nélkülözhetetlen eleme az óvodai életnek. A gyermekek a
természetes nagymozgásokat, mozgáselemeket egyénileg gyakorolják a sokféle
mozgásfejlesztő eszközökön.
Emellett a néhány percig tartó szervezett mozgásos tevékenységek jól szolgálják a gyermekek
mozgáskoordinációjának fejlesztését.
A rövid ideig tartó, szervezett séták is hozzájárulnak a gyermekek mozgásszükségletének
kielégítéséhez.
A gyermekek alvásigényének egy részét az óvoda elégíti ki. Az alváshoz tiszta levegőre van
szükség, ezért lefekvés előtt alapos szellőztetéssel teremtsük meg a feltételeket. A nyugodt
pihenés feltétele a csend, bizonyos bezártság. Elalvás előtti mesélés, és az azt követő altatók
dúdolása kondicionáló reflexként hat. Ha lehet, minden alkalommal éljék át az altató hatására
kialakult szendergés állapotát.
A gyermekek egészségének védelme, edzettségének biztosítása:
Az óvodában megbetegedett gyermeket fokozott gondoskodással, elkülönítve gondozza a
felnőtt mindaddig, míg szülei meg nem érkeznek, ez feltétlenül fontos láz, hányás, kiütés,
hasmenés, bőrpír, erős köhögés estén. A fertőzések terjedését a gyakori szellőztetéssel,
edzéssel, megfelelő öltözködéssel, külön törölköző használatával igyekezzenek gátolni.
Három-négy éves gyermekeknél gyakran előfordul, hogy alvás alatt bevizelnek. Ennek oka
általában pszichés eredetű, ezért a leszoktató eljárások zömmel eredménytelenek. A felnőttek
óvakodjanak a gyermekek megszégyenítésétől. Csakis a tapintatos, szeretetteljes bánásmód és
a szülőkkel való partneri, jó emberi kapcsolat szüntetheti meg az okokat.
Mindennapos testnevelés, testmozgás:
A négy-öt éves korban kialakuló alakváltozás, a hirtelen növekedés gyakran okoz hanyag
testtartást. A szervezett mozgásos tevékenységek, különösen a prevenciós fejlesztő tornák, a
mozgási igény kielégítése segít a gerinc deformitások megelőzésében. A lábboltozatot erősítő,
fejlesztő mozgással a lúdtalpas gyermek lábtartása javítható.
A gyermekek egészséges életmódját úgy lehet biztosítani, hogy mindennap edzési lehetőséget
biztosítunk számukra. Erre legtöbb alkalmat a szabadban tartózkodás biztosít, mely növeli a
gyermekek ellenálló képességét. Ezért mindennap - ha lehet kétszer is - tartózkodjanak a
szabadban.
Mozgásszükségletük kielégítése érdekében az óvodapedagógus szervezzen napi kocogó-futó
lehetőségeket. A gyermekek meghatározott futópályán önmaguk döntsék el, mennyit futnak.
A felnőttekkel végzett rendszeres kocogások, futások ösztönzően hatnak rájuk, és fokozzák a
szív jó vérellátását, a rugalmasságot, állóképességet.
A gyermekek a víz edző hatását is érezzék meg az óvodában. Jó idő esetén, az óvoda udvarán
pancsoljanak, zuhanyozzanak. (A zuhanyzót egy fára kötött locsoló is helyettesítheti.)
Lánycsóki Óvoda - Pedagógiai Program
41
Edzési lehetőség a kerékpározás, rollerezés és a téli időszakban szánkózás, csúszkálás. A
szervezett edzési programok maximális ideje 10-20 perc. A kondicionáló mozgások adjanak
igazi felfrissülést, felüdülést a gyermekeknek.
A gyermekek fejlődéséhez, fejlesztéséhez szükséges egészséges környezet biztosítása.
Az óvoda feltételrendszere befolyásolja a gyermekek egészséges életmódjának szintjét. A
gazdag tárgyi környezet, ha megfelel az egészségügyi előírásoknak és esztétikus, nyugtató
hatású színharmóniát áraszt, jó alapot ad az óvodai nevelőmunkához.
Az óvoda legfontosabb fejlesztési tere az óvodaudvar. Az udvar akkor tölti be funkcióját, ha a
gyermekek szinte egész napjukat kinn tölthetik. Az óvoda udvarát úgy célszerű kialakítani,
hogy minden csoportnak legyen egy állandó helye, ahol a gyermekek bármikor megtalálhatják
óvodapedagógusukat. Ugyanakkor legyen egy olyan udvarrész, ahol a gyermekek kisebb-
nagyobb társaikkal együtt játszhatnak.
Az udvaron legyen árnyékos és napos játszó rész. Legyen füves, homokos, betonos rész is. Az
udvar esztétikai szépségét adja a sok szép virág, cserje. A mozgásfejlesztő eszközök
különböző típusú mozgásokhoz adnak lehetőséget.
A labdás játékokhoz megfelelő nagyságú terület álljon a gyermekek rendelkezésére. Az óvoda
udvarán legyen olyan zártabb udvarrész, ahol énekes játékokat játszhatnak a gyermekek, és
olyan pódium-szerű lehetőség, ahol bábozásra, dramatikus játékra nyílik lehetőség. Az
udvaron a gyermekeknek legyen biztosítva a higiénikus tárolással elkészített ivóvíz.
Az óvoda épületét a nevelési, fejlesztési feladatok megvalósításának figyelembevételével az
óvodapedagógusok esztétikusan rendezzék be.
A több funkciót betöltő csoportszobát tegyék alkalmassá a játékra, a tevékenységek
végzésére, az étkezésre, az alvásra és a pihenésre. A csoportszoba barátságossá, otthonossá,
esztétikussá tétele az ízlésközvetítés miatt, valamint a gyermekek jó közérzetének biztosítása
miatt is fontos. A természetes világítás felhasználása céljából az ablakot hagyjuk szabadon,
csak olyan függönyt használjunk, ami nem veszi el a fényt. A mozgásos tevékenységeket
mindig nyitott ablaknál végezzék a gyermekek.
Fűtés idején a száraz levegő enyhítésére párologtató szükséges. Erős napsütés ellen a
csoportszobát világos függönnyel vagy redőny használatával védjék.
Az óvodapedagógus a többféle játéktevékenységhez alakítson ki elkülönített csoportszoba
részeket.
Alakítson ki mesesarkot, ami a személyes perceknek, napi mesélésnek, drámajátékoknak a
színtere.
Legyen olyan sarok vagy csoportszoba rész, ahol a gyermekek összegyűjthetik séták
alkalmával talált „kincseket”.
Az öltözők berendezése, világítása, fűtése, szellőzöttsége biztosítson minden feltételt a
nyugodt vetkőzéshez, öltözéshez. Minden gyermeknek van külön ruha- és cipőtartó
szekrénye, polca. Az öltözőben a szülők részére van egy esztétikus hirdetőtábla, ahol
tájékoztatást kapnak a csoport nevelési-fejlesztési elképzeléseiről, eredményeiről.
A mosdóban megfelelő méretű eszközök segítsék a szükségletek kielégítését. Minden
gyermeknek legyen elkülönített fogmosó felszerelése, törölközője, fésűje.
Lánycsóki Óvoda - Pedagógiai Program
42
Személyi higiéné
Óvodapedagógus feladatai:
Tisztálkodás
- A napirend keretei között elegendő időt biztosít a gondozási teendők egyéni tempó szerinti
végzésére.
- Tisztálkodási folyamatot megismerteti: helyes sorrendiséggel és technikával, egészségügyi
szokásokkal.
- A tisztaság alapvető fontosságának, a betegség megelőzés és fertőzések megelőzésének
jelentőségét életkor specifikus módszerekkel tudatosítja a gyermekekben. Ezen belül a test
tisztántartásán értjük a bőr, fogak, szájüreg, haj, érzékszervek, körmök ápolását, a ruházat
higiéniája mosás, tárolás feladatait is tartalmazza, illetve a közvetlen környezetünk
tisztántartására is hangsúlyt fektet.
- A megvalósításban fejlettség szerinti segítséget nyújt.
- Fokozatosan kialakítja az önállóságot.
Öltözködés
- Elegendő időt és szükséges segítséget biztosít az öltözködésben és a ruházat
elhelyezésében a saját polcán.
- A megfelelő viselet kiválasztásában összefüggéseket tár fel a gyermekekkel az időjárás és
tevékenységek között.
- Fokozatosan kialakítja az önállóságot.
- A szülőkkel való kapcsolattartás során a megfelelő mennyiségű és minőségű ruházat és
cipő biztosítására javaslatot tesz. Például: műszálas anyagok kerülése, váltóruhák,
lábboltozatot és lábfejet védő cipők biztosítása, lógó alkatrészek eltávolítása.
Pihenés, levegőztetés
- Ebéd után a csoport szükségleteinek megfelelően nyugodt pihenés feltételeit biztosítja,
ellenőrzi a terem szellőzetését, az ágyak megfelelő elhelyezését (a lehető legnagyobb
távolságban).
- A gyermekek elalvását segíti biztonságot adó szokásrendszerrel, pl. mesével, énekkel,
zenehallgatással, testi közelséggel, puha tárgyakkal.
- Pihenés időtartamát a csoport szükségleteihez igazítja.
- Az ágyneműről és annak tisztításáról a szülő gondoskodik, általában kéthetente és a
gyermek minden megbetegedése alkalmával.
- Az egészséges kisgyermek számára a szabad levegőn való tartózkodás éppen olyan fontos,
mint a megfelelő táplálék.
- A levegőztetés fontos szervezési feladat.
- Nyáron a nap nagy részét a játszóudvaron töltik a gyerekek. A napsugarak jótékonyan
hatnak a gyermekek egészségére (D vitamin kialakulása, gyulladás gátló, immunrendszer
erősítő hatás).
- A veszélyes ultraibolya sugarak ellen magas faktorszámú napozókrémeket kérünk a
szülőktől, illetve magas UV sugárzás esetén árnyékos helyen, illetve a csoportszobában
tartózkodunk.
Lánycsóki Óvoda - Pedagógiai Program
43
Egészséges tiszta biztonságos környezet megteremtése higiéniás szabályok kialakítása.
Az óvodás gyermek saját testi gondozásának megtanítása és mozgásigényének kielégítése
csak egészséges környezetben történhet. Ennek érdekében a dajkák munkájához tartozik a
mindennapos portalanítás, felmosás, fertőtlenítés, szellőztetés a higiéniás szabályok
betartatása a gyermekkel.
A balesetveszély elkerülése érdekében a gyermekek által használt eszközöket fokozott
odafigyeléssel kezeli, szükség esetén kezdeményezi javítását, cseréjét. Különösen az udvari,
vagy játszótéri játékoknál, sétán felhívja a gyermekek figyelmét a helyes eszközhasználatra,
biztonságos közlekedés szabályaira, kirándulásra szülői segítséget kérhet.
A gyermekek szükséglete szerint (szülők bevonásával) speciális szakemberek bevonásáról
gondoskodik, az óvoda védőnője, szakszolgálatok segítségével.
A Szakértői Bizottság logopédusával konzultál, aki hetente tart foglalkozásokat óvodánkban.
A nevelési év elején a logopédus felméri a beszédhibás gyermekeket, s az órarendjében a
fejlesztőfoglalkozásokat megtervezi.
A Szakértői Bizottság pszichológusával, egyéb szakemberével kapcsolatot tart, aki évi
rendszerességgel megvizsgálja a fejlődésben akadályoztatott gyermekeket, javaslatot ad az
egyéni bánásmódra és a fejlesztésre. Az óvodapedagógus a javaslatokat beépíti az egyéni
fejlesztő munkába.
Testi és lelki egészség fejlesztése, a viselkedési függőségek, a szenvedélybetegségekhez
vezetőszerek fogyasztásának megelőzése
Az egészségre káros hatásokról gyakori beszélgetéseket folytatunk a gyerekekkel, gyakori
témák:
- alkoholfogyasztás,
- indokolatlan gyógyszerfogyasztás,
- dohányzás,
- elhízás.
Célunk, hogy olyan képet alakítsunk ki a veszélyekről, melyek a későbbi életük során megvédi
őket a káros szenvedélyektől.
A dohányzás megelőzésében és visszaszorításában jelentős szerep jut az
óvodapedagógusoknak és az óvoda technikai személyzetének. Az óvoda felnőtt dolgozói
modellt, mintát jelentenek a gyermekek számára. Az óvodában a gyermek előtt dohányzó
felnőtt nagyobb hatást gyakorol a gyermekre, mint egyéb szocializációs helyzet, ezért az
óvoda dolgozói nagyobb felelősséggel tartoznak személyes példamutatásukért. Ezért az óvoda
feladata minden olyan helyzet elkerülése, amely a gyermeknek kedvezőtlen mintaként
szolgálhat.
A dohányzás megelőzését szolgáló óvodai egészségnevelési program tevékenységei:
Szabad beszélgetések. a mesélés. A dohányzást megelőző magatartásra nevelésnek is egyik
eszköze az olyan mese, amely az állatvilághoz, a növények életéhez vagy a gyermeki élethez
kapcsolja a nem-dohányzó magatartás szépségeit. Olyan mesékről lehet szó, amelyekben a
helyes magatartás "pozitív" élményei jelennek meg.
Lánycsóki Óvoda - Pedagógiai Program
44
A helyes táplálkozás kialakításában a szülők által szponzorált zöldség és gyümölcsnapok
rendszeressége is hozzásegíti az óvodákat. Az elhízás és a táplálékok összefüggéseinek
felismertetésével tevékenyen foglalkozunk az egyes környezeti nevelésben fellehető
témakörökkel is, beépítve azt a napi tevékeny életbe.
A bántalmazás, erőszak megelőzése
Alapelvek
A WHO definíciója:
„A gyermek bántalmazása és elhanyagolása (rossz bánásmód) magában foglalja a fizikai
és/vagy érzelmi rossz bánásmód, a szexuális visszaélés, az elhanyagolás vagy hanyag
bánásmód, a kereskedelmi vagy egyéb kizsákmányolás minden formáját, mely a gyermek
egészségének, túlélésének, fejlődésének vagy méltóságának tényleges vagy potenciális
sérelmét eredményezi egy olyan kapcsolat keretében, amely a felelősségen, bizalmon vagy
hatalmon alapul.”
Elhanyagolást jelent, ha a szülő vagy a gondviselő rendszeresen elmulasztja a gyermek
alapvető szükségleteinek kielégítését, védelmét, felügyeletét, amely súlyos ártalmat okoz,
vagy ennek veszélyével fenyeget bármelyik területen: egészség, oktatás, érzelmi fejlődés,
táplálkozás, lakhatás és biztonságos körülmények, amely veszélyt jelent, vagy nagy
valószínűséggel jelenthet a gyermek egészségi állapotára, mentális, lelki és spirituális,
erkölcsi és szociális fejlődésére. Figyelembe kell venni ennek megítélésekor, hogy milyen
mértékben adottak a feltételek a család rendelkezésére álló erőforrásai tekintetében. Minden
olyan mulasztás vagy baj okozása, amely jelentősen árt a gyermek egészségének vagy lassítja,
akadályozza szomatikus, mentális és érzelmi fejlődését.
Érzelmi elhanyagolást jelent az érzelmi biztonság, az állandóság, a szeretetkapcsolat hiánya, a
gyermek érzelmi kötődésének durva mellőzése, elutasítása, a gyermek jelenlétében történő
erőszakos, durva, támadó magatartás más családtaggal szemben.
Fizikai elhanyagolást jelent az alapvető fizikai szükségletek, higiénés feltételek hiánya, a
felügyelet hiánya, a gyermek védelmének elmulasztása olyan esetekben, amikor veszélynek
van kitéve. Ide sorolható az orvosi ellátás késleltetése, az orvosi utasítások be nem tartása, a
védőoltások beadatásának indokolatlan elmulasztása, késleltetése.
A gyermekbántalmazás azt jelenti, ha valaki sérülést, fájdalmat okoz egy gyermeknek, vagy
ha a gyermek sérelmére elkövetett cselekményt - bár tud róla, vagy szemtanúja – nem
akadályozza meg, illetve nem jelenti.
Fizikai bántalmazás az a szándékos cselekedet, vagy gondatlanság (így különösen ütés, rázás,
mérgezés, égés, fulladás, közlekedési baleset, stb.), amely a gyerek fizikai sérüléséhez,
halálához vezet, vagy vezethet. Ide sorolható a közlekedés során elkövetett gondatlan
veszélyeztetés (gyermekülés hiánya, ittas vezetés, kivilágítatlan kerékpár stb.)
Az érzelmi bántalmazás azt a rendszeres, hosszú időn át tartó érzelmi rossz bánásmódot
jelenti, amely súlyos, és tartósan káros hatással van a gyermek érzelmi fejlődésére. Ez
magában foglalhatja annak közvetítését a gyermek felé, hogy értéktelen, el nem fogadott, nem
kívánt és nem szeretett. Jelenthet az életkornak, vagy a fejlettségnek nem megfelelő elvárások
támasztását a gyermekkel szemben (pl. a szobatisztaság idő előtti erőltetése, a képességekhez
nem igazodó követelmények). Ide tartozik a gyermekekben állandó félelemérzet, vagy
szorongás keltése, megszégyenítés, állandó kritizálás, az érzelmi zsarolás, a gyermek
Lánycsóki Óvoda - Pedagógiai Program
45
kihasználása. Az érzelmi bántalmazás súlyos formája az olyan élethelyzet, amelyben a
gyermek, szem és fültanúja más bántalmazásának. Az érzelmi bántalmazás mindezen
komponenseket magában foglalhatja, de egymagában is jelentkezhet.
Szexuális bántalmazás a gyermek bevonását jelenti olyan szexuális aktivitásba, amelyet a
gyermek nem képes megérteni, felfogni, amelyhez nem tudhatja az érdemi beleegyezését
adni, vagy amelyre a gyerek koránál, fejlettségi állapotánál fogva nem érett, továbbá amelyet
tilt az adott társadalom/közösség jog- és szokásrendje, illetve az adott környezetben elfogadott
tabuk. A szexuális visszaélés létrejöhet felnőtt és gyermek, vagy olyan korú gyermek és
gyermek között, ahol a kapcsolat a kor és a fejlettség okán, a kapcsolat felelősségén, bizalmon
vagy hatalmi helyzeten alapszik, és a tevékenység az agresszor szükségleteinek kielégítését,
vagy megelégedettségét szolgálja. Ez magában foglalhatja, de nem feltétlenül korlátozódik:
egy gyermek kényszerítése, vagy késztetése bármilyen törvénytelen szexuális aktivitásra, a
gyermek kizsákmányolása gyermekprostitúció, vagy más jogellenes szexuális aktivitás
formájában, - a gyermek felhasználása és kizsákmányolása pornográf anyagok, videó
felvételek, vagy előadások, megnyilvánulások formájában.
Különleges ellátást és kezelést igényel, ha gyermek bántalmaz gyermeket. Ezekben az
esetekben egy gyermeket egy másik gyermek, vagy gyermekek csoportja a konfliktusok
szokásos kezelésén túl - ismételten - fizikailag, lelkileg bántalmaz, vagy szexuálisan
molesztál. A probléma kezelésénél igen fontos, hogy az áldozat és az elkövető egyaránt
kapjon megfelelő segítséget. Speciális terület a testvérbántalmazás, annak érzelmi
vonatkozásai, indulati tartalma miatt. A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek,
tanulók nevelése, tanítása. Ezzel összefüggésben kötelessége különösen, hogy közreműködjön
a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a gyermek, tanuló fejlődését
veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében.
Az óvoda ellátja a tehetségkutatással és tehetséggondozással, a korai tanulási, beilleszkedési
nehézségek korrekciójával, a hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatásával, valamint a
gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokat; felderíti a gyermekek fejlődését
veszélyeztető okokat, és pedagógiai eszközökkel törekszik a káros hatások megelőzésére,
illetőleg ellensúlyozására. Szükség esetén a gyermek érdekében intézkedést kezdeményez. A
gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátását a gyermekjóléti szolgálat
segíti.
A nevelési intézmény közreműködik a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzésében és
megszüntetésében, ennek során együttműködik a gyermekjóléti szolgálattal, illetve a
gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel
és hatóságokkal. Ha a nevelési intézmény a gyermekeket veszélyeztető okokat pedagógiai
eszközökkel nem tudja megszüntetni, segítséget kér a gyermekjóléti szolgálattól.
A gyermekek szüleit a nevelési év kezdetekor írásban tájékoztatni kell a gyermek- és
ifjúságvédelmi felelős személyéről (óvodavezető), valamint arról, hogy milyen időpontban és
hol kereshető fel.
A kisgyermek minden erőszakos cselekvéssel kapcsolatosan "érzékeny". Nemcsak az erős
fizikai ingerek okoznak az óvodás gyermeknél egészségkárosodást, hanem az erőszakos
Lánycsóki Óvoda - Pedagógiai Program
46
cselekmények (brutalitás, vérengzés, gyilkosság) látványa is. Mindezek megelőzésére nem
elég a szülőket felvilágosítani, de a védekezés helyes módszereinek alkalmazására sarkallni is
szükséges. Ennek megvalósítása érdekében a szülői értekezletekre megbeszélési anyagként
alkalmazzuk az erőszakot sugárzó tömeghírközlések kivédését.
Balesetek megelőzésére nevelés, elsősegélynyújtás
A 20/2012. (VIII.31.) rendelet rögzíti, hogy a nevelési-oktatási intézményben a nyitvatartási
időben biztosítani kell a gyermekek, tanulók felügyeletét, védelmét, figyelemmel a baleset-
megelőzés szempontjaira. Feladatunk, hogy környezetet teremtsünk, amely alkalmas a
balesetbiztonsággal kapcsolatos szokások, magatartási formák kialakítására.
Az óvoda minden dolgozójának alapvető feladatai közé tartozik, hogy a gyermekek részére az
egészségük és testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint ha észleli,
hogy baleset veszélye fennáll vagy azt, hogy a gyermek balesetet szenvedett a szükséges
intézkedéseket megtegye. Minden dolgozónak ismernie kell, és be kell tartania az óvoda
munka és tűzvédelmi szabályzatát valamint a tűzriadó tervet. Az óvónők és dajkák az óvodai
élet egésze alatt kötelesek a rájuk bízott gyermekek tevékenységét folyamatosan figyelemmel
kísérni a rendet megtartani és a baleset-megelőzési szabályokat a gyermekekkel betartatni. Az
óvónők kötelesek a gyermekekkel az egészségük testi épségük védelmére
vonatkozószabályokat ismertetni. Az óvodán kívüli és belüli foglalkozásokkal együtt járó
veszélyforrásokra felhívni figyelmüket, és elmondani a tilos és elvárható magatartásformákat.
A nevelési év megkezdésekor ismertetni kell a közlekedési szabályokat, balesetvédelmi
előírásokat és visszakérdezéssel meggyőződni az ismeretek elsajátításáról. Az oktatás
tartalmát és időpontját a csoportnaplóban rögzíteni kell. Az óvodavezetője az egészséges és
biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi szemlék keretében rendszeresen
ellenőrzi.
Amennyiben az óvodában baleset történik, az elsősegélynyújtást követően azonnal mentőt,
orvost kell hívni, illetve a szülőt értesíteni kell. Ha a baleset bekövetkezett, azt nyilvántartjuk,
és haladéktalanul kivizsgáljuk. A KIR-ben rögzítjük, és intézkedési tervet dolgozunk ki, az
esetlegesen ismét előforduló hasonló baleset megelőzése érdekében. Minden
óvodapedagógusunk egész évben a saját csoportjában minden olyan tevékenység előtt, mely
veszélyt hordozhat, felhívja a figyelmet a betartandó szabályokra a veszély forrásaira. A
megelőzéssel, magyarázattal, preventív magatartással a gyermekbalesetek könnyebben
megelőzhetőek.
Elsősegélynyújtás: Az óvodai elsősegélynyújtás legfontosabb eleme a balesetek megelőzése.
Fontos, hogy a gyermekek rájöjjenek, hogy a balesetek egy kis odafigyeléssel és óvatossággal
elkerülhetők. Az óvodapedagógus feladata, hogy felhívja figyelmüket, hogy egyes tárgyak pl.:
mászóka, korlát, és helyzetek, pl. fogócska, sorversenyek, milyen veszélyforrást hordoznak. A
gyermekeknek tudniuk kell, hogy mi a teendőjük baleset esetén-segítséget hívni, felnőttnek
szólni.
A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére:
- A testápolási szokásoknak megfelelően a gyermekek teljesen önállóan, felszólítás nélkül
tisztálkodnak, fogat mosnak, fésülködnek.
Lánycsóki Óvoda - Pedagógiai Program
47
- A tisztálkodási eszközökre vigyáznak, helyére teszik azokat. Zsebkendőjüket önállóan
használják köhögésnél, tüsszentésnél egyaránt.
- Önállóan eldöntik, hogy mennyi ételt fogyasztanak, önállóan töltenek vizet a kancsóból.
- Készségszinten használják a kanalat, villát, kést.
- Esztétikusan terítenek, higiénikusan étkeznek.
- Étkezés közben halkan beszélgetnek.
- Teljesen önállóan öltöznek.
- A ruhájukat ki-begombolják, cipőjüket önállóan befőzik, bekötik.
- A ruhájukat esztétikusan, összehajtva a polcukra helyezik.
- A környezetükben igyekeznek mindenütt rendet tartani.
- Ügyelnek saját külsejükre, melyben megjelenik a szépre, ízlésesre törekvés
Nemzetiségi nevelés:
A különböző tevékenységek alkalmával a nemzetiség nyelv használata, az adott témakörhöz
tartozó szavak, mondatmodellek megismertetése, elmélyítése, gyakorlása.
Sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelése:
Ezeknél a tevékenységeknél is több időt és lehetőséget biztosítunk a gyerekek számára.
Képességeikhez mérten törekszünk az önállóság kialakítására. A szokásrendszer, a
környezetük rendezettsége, állandósága a sajátos nevelési igényű gyermekek
biztonságérzetére, magatartására pozitívan hat.
11. A KOMPLEX FOGLALKOZÁSOK RENDSZERE
11.1. A társadalmi érintkezést megalapozó komplex foglalkozások
11.1.1.1. Anyanyelv
Az anyanyelv a legfontosabb eszköze a szociális kapcsolatok kiépítésének és az emberek
közötti kommunikációnak. A beszéd és a gondolkodás egymással szoros kapcsolatban áll.
Az óvodai anyanyelvi nevelés komplex folyamat, ami a nevelési folyamat egészében jelen
van. Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó
feladat. Az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció különböző formáinak alakítása - beszélő
környezettel, helyes mintaadással és szabályközvetítéssel (a javítgatás elkerülésével) - az
óvodai nevelőtevékenység egészében jelen van.
Minden gyermek beszédét meghatározza az otthoni környezet, ezért különösen fontos a
hátrányos helyzetű gyermekekre való odafigyelés a nyelvi nevelés fejlődésének nyomon
követése, a szükséges feladatok megtervezése. Az óvodai fejlesztési feladatoknak a család, a
környezet megismeréséből kell kiindulnia, és a gyermek egyéni képességeinek megismerésén
keresztül kell hatást kifejtenie. A fejlesztésnek, a gyermek élményeihez kapcsolódva és
tapasztalatszerzéssel egybekötve van értelme. Nyugodt légkörben, életszerű helyzetekben
minden gyermek beszélhessen arról, ami érdekli, ami foglalkoztatja.
Lánycsóki Óvoda - Pedagógiai Program
48
A környezet példamutató, tiszta, szép beszéde mintát nyújt, ösztönzést ad kisgyermeknek a
beszédre.
A beszéd a kommunikáció egyik fajtája, és az emberi kapcsolatok fő eszköze. A kisgyermek
életében a szavak megértésénél nagy jelentősége van a szituációknak.
A beszéd az óvónő munkájának egyik legfontosabb része. Nagyon fontos, hogy tisztán, jól
érthetően beszéljen a gyermekekkel, minden kérdésükre adjon választ.
A versek, mondókák, énekek nagyban hozzájárulnak a gyermekek beszédfejlődésének
alakulásához.
Az óvodapedagógus feladata:
- a gyermeki kérdések inspirálása, megválaszolása,
- a beszédöröm biztosítása, bátran nyilatkozzanak meg, mondják el véleményüket,
- a beszédhibák esetén szakember segítségének kérése,
- beszélgetésre alkalmas, nyugodt kiegyensúlyozott légkör kialakítása,
- beszédmegértés fejlesztése,
- szókincsük folyamatos bővítése.
Fejlesztés várható eredményei óvodáskor végére:
- merjenek és tudjanak bátran megnyilatkozni, élményeket elmondani,
- tudjanak folyamatosan beszélgetni (párbeszéd; kérdés- felelet),
- tudjanak másokat meghallgatni (beszédfegyelem),
- beszéljenek tisztán, érthetően.
Nemzetiségi nevelés:
Az óvodapedagógus teljes személyiségével, egyértelmű mimikájával és gesztusokkal
közvetítse a nemzetiségi nyelvet.
A nyelvi nevelés alapszabálya, hogy minden gyermek elsősorban anyanyelvén nevelhető,
azon a nyelven melyet megért, amellyel megérteti magát. Ezért a magyar nyelvű gyerekhez
először magyarul kell szólni, de emellett fontos, hogy az első naptól kezdve következetesen,
rendszeresen hallják a nemzetiségi nyelvet. Ez a fajta ismétlő gyakorlás erősíti a gyermek
biztonságérzetét és a nyelv eredményesebb elsajátításához vezet.
Az óvodapedagógus feladata, hogy a két nyelvet a nyelvi szituációknak megfelelően váltva
használja, de tudatosan ügyeljen arra, hogy ez ne vezessen a nyelvek keveredéséhez. A
megkezdett pedagógiai szituációt egy nyelven kell végigvezetni.
Sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelése:
A beszédfogyatékos gyermek beszédhibájához csatlakozó tanulási és/vagy magatartási zavara
miatt eltérően fejlődik. Mindez az anyanyelvi fejlettség alacsony szintjében, beszédhangok
tiszta ejtésének hiányában, szegényes szókincsben, grammatikai fejletlenségében, az
utánzóképesség gyengeségében nyilvánul meg.
A fejlesztés az anyanyelvi nevelést középpontba állító, életkori-, és egyéni sajátosságokat, a
játékosság elvét szem előtt tartó nevelési környezetben valósulhat meg. A gyermekek
fejlesztési tervét a velük foglalkozó logopédus készíti el.
Lánycsóki Óvoda - Pedagógiai Program
49
11.1.2. Matematika
A gyermek életkori sajátosságait figyelembe véve a matematikai tanulás több formája
valósulhat meg:
- utánzásos, modellkövető,
-spontán, játékos tapasztalatszerzésre vagy az óvodapedagógus által irányított
megfigyelésre épülő tapasztalatszerzés,
- gyakorlati kérésekre, válaszokra adott magyarázatok,
- óvodapedagógus által kezdeményezet foglalkozások.
A matematika az óvoda egész napjában jelen van, felfedezhető, megérthető. A matematikai
nevelés tartalma szoros kapcsolatban áll az életre neveléssel. A gyermeket körülvevő
környező valóság mennyiségi és térbeli viszonyai, formái természetes napi szituációkban
megfigyelhetők. Játék és szabadidős tevékenységek során folyamatosan létrejönnek olyan
helyzetek, amelyek alkalmasak matematikai tartalmak közvetítésére. Lényeges, hogy minden
esetben örömforrás legyen a gyermek számára.
A gyermekek számára szervezett komplex foglalkozások alkalmat adnak arra, hogy a
megszerzett benyomásokat rendszerezzük, a megfigyelések, tapasztalatok körét szélesítsük,
mélyítsük, a spontán tanultakat rögzítsük.
Azt, hogy a matematikai nevelés tartalmából melyiknél elégedhetünk meg a játékidőben
szerzett benyomásokkal, vagy mely összefüggést dolgozzuk fel foglalkozáson,
kezdeményezéseken, azt az óvodapedagógus dönti el.
Az óvodapedagógus feladata:
- az élet nyújtotta lehetőségek keresése és felhasználása,
- olyan eszközök, és tevékenységek biztosítása, ami felkelti a gyerekek érdeklődését, és
természetes élethelyzetben teszi lehetővé számukra matematikai tapasztalatok, ismeretek
megszerzését,
- minden esetben támaszkodni kell a gyermekek ötleteire, aktuális élményeire,
- a matematikai képességek fejlesztését játékosan, játékba építetten szükséges megvalósítani.
Fejlesztés várható eredményei óvodáskor végére:
- képesek tulajdonságok szerint válogatni, sorba rendezni, összehasonlítani, csoportosítani,
összemérni, azonosítani,
- ismerik a kisebb-nagyobb, hosszabb-rövidebb, több-kevesebb-ugyanannyi kifejezéseket,
- képesek a világ mennyiségi, formai, kiterjedésbeli összefüggéseinek a felismerésére, elemi
ok-okozati összefüggések felismerésére,
- az egyszerű matematikai kifejezéseket alkalmazzák,
- 10-es számkörben biztonsággal tudnak számolni,
- aktívan, tevékenyen részt tudnak venni egy-egy matematikai probléma megoldásában,
- képesek az egyszerű feladatokat megérteni.
Nemzetiségi nevelés:
A matematikai tevékenységeknél is érvényesüljenek a nemzetiségi nyelvi feladatok, a fenti
tartalmak megnevezése, gyakorlása.
Lánycsóki Óvoda - Pedagógiai Program
50
Sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelése:
Saját képességeinek megismertetése, sikerélményhez juttatása, differenciált feladatok adása.
11.2. A társadalmi gyakorlat belső összefüggéseit tükröző komplex foglalkozások
11.2.1. Természet-társadalom-ember
A gyermek aktivitása és érdeklődése során tapasztalatokat szerez a szűkebb és tágabb
természeti, emberi-tárgyi környezet formai, mennyiségi, téri viszonyairól. A valóság
felfedezése során pozitív érzelmi viszonya alakul a természethez, az emberi alkotásokhoz,
tanulja azok védelmét, az értékek megőrzését.
A gyermek miközben felfedezi környezetét, olyan tapasztalatok birtokába jut, amelyek a
környezetben való, életkorának megfelelő biztos eligazodáshoz, tájékozódáshoz szükségesek.
Megismeri a szülőföld, az ott élő emberek, a hazai táj, a helyi hagyományok és
néphagyományok, szokások, a közösséghez való tartozás értékét, a nemzeti, a családi és a
tárgyi kultúra értékeit, megtanulja ezek szeretetét, védelmét is.
Programunk célja, hogy a gyermekeknek segítséget nyújtson ahhoz, hogy a világot, az őt
körülvevő környezetet tevékenységeken keresztül megismerje és megértse a maga egészében.
A gyermeki kíváncsiságra, a gyermeki érzékelésre, a gyermek érzelmeire alapozva a
természet megismerésére, és megszerettetésére törekszünk.
A gyermeket körülvevő világ megismerésében e közvetlen megfigyelésre, és
tapasztalatszerzésre építünk. A természet szeretetére kívánjuk nevelni a gyermekeket,
természet közeli élettel, a természet, a környezet szeretetének bizonyításával, példát mutatva a
gyermekek számára.
A gyermeket demokratikus társadalmi rendben való élésre készítjük fel, amelyben különböző
vélemények, értékítéletek lehetnek egymás mellett. Éreztetni kell a gyerekekkel, hogy
mindenkinek lehetősége van saját lelkiismeretének megfelelően dönteni.
A tolerancia, mások véleményének, érzéseinek és gondolatainak tiszteletben tartása arra
neveli a gyermeket, hogy képes legyen elfogadni másokat, ide tartozik az idősek, felnőttek,
társak tisztelete, szeretete. Mindez pedig a társadalomban való harmonikus, kiegyensúlyozott
élethez feltétlenül szükséges.
A környezet szeretetére és védelmére nevelésnek a felnövekvő nemzedék szempontjából
rendkívüli aktualitása van. A pedagógus minta, az ő természetszeretete a példa a kisgyermek
számára. Fontos sokat járni, sétálni, futkosni, nézelődni a szabadban, és tapasztalatokat
gyűjteni, megszemlélni, megbeszélni a látottakat, a megélt élményeket. A gyermeknek, hogy
elérjen a természet szeretetéig sok-sok örömteli élmény szükséges. A természet
megszerettetése után lehet a természet védelmére nevelés feladatait elkezdeni. A
környezetvédelem kérdése már 3-7 éves gyermek szintjén is felvethető és beépíthető komplex
foglalkozások, célirányos kezdeményezések rendszerébe.
Figyelemmel kísérjük az Állatok világnapját / október 4./, a Víz világnapját / március 20./, a
Föld napját / április 22./, Madarak és fák napját /május 10./.
A környezeti nevelés olyan integráló témakör, melybe más területekhez tartozó ismeretek,
eszközök, módszerek természetes módon beilleszthetők.
Lánycsóki Óvoda - Pedagógiai Program
51
Az óvodapedagógus feladata:
- A foglalkozásokat lehetőség szerint a szabadban szervezzük meg.
- Biztosítsuk a feltételeket, hogy a gyerekek élősarkot, virágoskertet, illetve kisállatokat
gondozzanak.
- Törekedjen arra, hogy a gyermek minél több élményt gyűjthessen.
A fejlesztés várható eredménye:
- Ismerjék szűkebb és tágabb környezetüket, tudjanak benne tájékozódni.
- Tudják nevüket, lakcímüket.
- Ismerjék a viselkedés alapvető szabályait, tartsák be azokat.
- A feldolgozott témakörökből ismerjenek gyűjtőfogalmakat.
Nemzetiségi nevelés:
- Törekszünk a pozitív érzelmi viszony kialakítására a szülőföldjükhöz, a kisebbség
szokásaihoz, hagyományaikhoz, kultúrájához.
- egyéni fejlettségi szintjének megfelelően a természeti és társadalmi környezetről szerzett
ismereteit a nemzetiség nyelvén is tudja közvetíteni.
Sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelése:
A megfigyelésekhez, tapasztalatok szerzéséhez több időt és lehetőséget biztosítunk ezeknek a
gyerekeknek. Érzelmi gazdagságukra építve minta értékű lehet a társaik számára a
környezetük, a természet szeretete.Sok lehetőséget biztosítunk a szabadban a szemlélődésre, a
tapasztalatgyűjtésre, majd ezek megbeszélésére.
11.2.2. Művészeti tevékenységek
A személyiség formálásának, a képességek alakításának kitüntetett terepe a művészeti
tevékenységek témakörébe tartozó nevelési területek összekapcsolása természetes egymásra
hatása. Feladataink közé tartozik, megismertetni a kicsiket a világ szépségeivel. A művészeti
nevelés szempontjából lényeges, hogy esztétikus, egyszerű, átlátható, nyugalmat árasztó
környezet vegye körül a gyermeket.
A művészet nem más, mint a világ megismerése sajátos nézőpontból, egyéni szűrőn keresztül.
Mindez az egyéniség színeinek kibontakoztatását jelenti.
A kreativitás, az alkotó gondolkodás és cselekvés kialakítása a művészeti tevékenység
legfontosabb feladata.
Az óvodában a gyermekek kreativitásának megnyilvánulását elsősorban az oldott légkör, a
nagy mozgás-, és szabadságtér, valamint a megfelelő eszközök biztosítása segíti elő.
A művészeti tevékenységek nem csupán egy foglalkozást jelölnek, hanem olyan
tevékenységeket, melyeket játékidőben, vagy szabadidőben éppúgy gyakorolhatnak a
gyerekek, mint a nap folyamán bármikor.
Verselés, mesélés, dramatizálás, bábozás
Az érzelmi biztonság megadásának s az anyanyelvi nevelésnek egyaránt fontos eszközei a
többnyire játékos mozgásokkal is összekapcsolt mondókák, dúdolók, versek. Ezek
ritmusukkal, a mozdulatok és szavak egységével a gyermeknek érzéki-érzelmi élményeket
Lánycsóki Óvoda - Pedagógiai Program
52
adnak, ismereteiket bővíti, értelmi képességeiket fejleszti, művészeti élményt nyújt számukra,
ezáltal esztétikai érzékük is fejlődik.
Minden nap legyen alkalmunk a gyermekeknek mese, vers hallgatására, eljátszására,
ismétlésére, átélésére. A mese-vers anyagának gerincét az óvodás korúak esetében magyar
népmese és mondóka kincseiből merítjük, de helyet kapnak a magyarság történelmét
feldolgozó mondavilág meséi, a klasszikus és kortársirodalom alkotásai is.
A játékidő alatt naponta kerülhet sor a dramatizálásra, mesék eljátszására bábok segítségével,
mozgással, ábrázolással kombinálva.
Mesehallgatás közben a gyermekek világról alkotott képe alakul, fejlődik, szókincsük bővül,
érzelmi életük, erkölcsi magatartásuk, értékítéletük formálódik, kommunikációs és
kooperációs készségük fejlődik.
A mese a gyermek érzelmi, értelmi és erkölcsi fejlődésének és fejlesztésének egyik legfőbb
segítője. Teremtsünk lehetőséget az óvodás korú gyermekek önálló szöveg és
mesemondásához, mert a gyermek saját vers- és mesealkotása, annak mozgással és/vagy
ábrázolással történő kombinálása az önkifejezés egyik módja. A mindennapos mesélés,
mondókázás és verselés a kisgyermek mentális higiénéjének elmaradhatatlan eleme.
A mese éppúgy, mint a játék örömforrás, feszültségoldás. A mesére a gyermekek
önkéntelenül odafigyelnek.
A mese közel hozza a gyerekeket és a felnőtteket, hiszen meséléskor odabújnak, odaülnek
szorosan az óvónő mellé, és érzelmi biztonságban érzik magukat. A vers, mondóka fejleszti a
gyermek szókincsét.
Az irodalmi nevelés szorosan összefonódik az anyanyelvi, a zenei neveléssel, az énekléssel és
a mozgásos játékokkal.
Az óvodapedagógus feladata:
- szoros érzelmi kapcsolat, meghitt légkör kialakítása,
- megfelelő körülmények megszervezése,
- naponta mondókázás, mesélés, verselés,
- meseszeretet megalapozása,
- jó előadásmód,
- fontos az ismétlések gyakorisága,
- képes- és mesekönyvek megszerettetése, óvása.
A fejlesztés várható eredményei óvodáskor végére:
- Ismerjenek minél több mesét a magyar népmesekörből.
- Néhány mesét tudjanak saját szavaikkal elmondani, elmesélni.
- Ismerjenek és használjanak gyakran visszatérő mesefordulatokat.
- Ismerjenek verseket, mondókákat, tudják azokat pontosan, élményszerűen visszaadni.
Nemzetiségi nevelés:
- A különböző interakciókban a kommunikációs helyzet felismerését, szerepnek megfelelő
nyelvhasználatot segítjük.
- A nemzetiségi nyelven az artikulációs bázis erősítését, a szókincs és fogalomkörök
bővítését segítjük.
Lánycsóki Óvoda - Pedagógiai Program
53
- A beszédértés és beszédhallás képességét erősítjük nyelvi játékokkal.
- Alakuljon ki pozitív érzelmi viszony a nemzetiségi népmese, népköltészet, népi mondókák,
kiszámolók iránt. Ismerjenek meg e kultúrkincsből származó meséket, verseket, s
fejlettségi szintjüknek megfelelően tanulják is meg őket.
- Az általunk, a nemzetiségi nyelven közvetített irodalmi anyaggal identitásuk alapozására,
formálására törekszünk.
Sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelése:
A sajátos nevelési igényű gyermekek nevelésében kitüntetett szerepe van a mesének, versnek.
Célja és feladata a szókincsfejlesztés és –gazdagítás.
Saját képességeinek megismertetése, sikerélményhez juttatása, bátorítása.
Kommunikációs képességek fejlesztése különféle helyzetekben- a mesékből megismert
szófordulatok, mondat modellek alkalmazása.
Vizuális, akusztikus észlelés, érzékelés, a figyelem és az emlékezet fejlesztése.
Passzív és aktív szókincsgazdagítás, szókincsfejlesztés.
Ének, zene, énekes játék, gyermektánc
A környezet hangjainak megfigyelése, az ölbeli játékok, a népi gyermekdalok, az éneklés, az
énekes játékok, a zenélés örömet nyújtanak a gyermeknek, egyben felkeltik zenei
érdeklődését, formálják zenei ízlését, esztétikai fogékonyságát, fejleszti ritmusérzékét. Az
élményt nyújtó közös ének-zenei tevékenységek során a gyermek felfedezi a dallam, a ritmus,
a mozgás szépségét, a közös éneklés örömét. A népdalok éneklése, a gyermek néptáncok és
népi játékok, a hagyományok megismerését, továbbélését segítik. Ének-zenei nevelés
megvalósítása megalapozza, elősegíti a zenei anyanyelv kialakulását. Az éneklés, a dalos
játékok jótékony hatásúak minden korcsoportú kisgyermek számára.
Az énekes népi játékok és az igényesen válogatott kortárs művészeti alkotások fontos
eszközül szolgálnak a gyermek zenei képességeinek (az egyenletes lüktetés, a ritmus, éneklés,
hallás, mozgás) és zenei kreativitásának alakításában. A nagyobb gyerekekkel bábjátékos
énekeket, szerepjátékos szituációkat találunk ki. A zenehallgatási anyag megválasztásánál
figyelembe vesszük a nemzetiségi, etnikai kisebbségi nevelés esetében a gyermekek
hovatartozását is.
A zene, az éneklés a kisgyermek testi, lelki, szociális, érzelmi nevelésében játszik kitüntetett
szerepet. A zeneértés, a ritmikai, hallási, éneklési képességek tudatos fejlesztése már a
legkisebbeknél elkezdődik. A gyermekek spontán utánzási vágya és hajlama a zenei
nevelésben meghatározó. Ölben ülő játékokkal, simogatókkal, ringatókkal, höcögtetőkkel
alakítja ki az óvodapedagógus, gondozónő az oldott légkört. Az éneklésben felszabadítjuk
gátlásait, félelmeit feloldjuk a gyermekeknek.
Az énekes népi játékok és az igényesen válogatott kortárs művészeti alkotások fontos
eszközei a gyermek zenei képességeinek, és zenei kreativitásának alakításában.
Az élményt nyújtó közös éneklés, a körjáték vagy mondókázás a művészeti és az esztétikai
nevelés szempontjából kitüntetett helyet kap.
Az óvodapedagógus feladata:
- az ének-zenei kultúra megalapozása,
Lánycsóki Óvoda - Pedagógiai Program
54
- a néphagyományőrzés,
- zenei anyanyelv kialakítása,
- zenehallgatás anyagának kiválasztásakor a gyermekek nemzetiségi, etnikai, kisebbségi
hovatartozásának figyelembevétele.
A fejlesztés várható eredményei óvodáskor végére:
- A gyerekekben pozitív érzelmi viszony alakuljon ki a zenei kultúra iránt
- Tudjanak különbséget tenni metrum és ritmus között – megjeleníti a ritmust hangzásban és
mozgásban.
- Ismerjék fel a - halkabb- hangosabb, lassabb- gyorsabb dinamikát alacsonyabb – magasabb
hangszíneket.
- Alakuljon ki belső hallásuk (felelgetős játékok, dallambújtatás, dúdolás).
- Ismerjenek néhány hangszert, tudják használni azokat.
Nemzetiségi nevelés:
- helyi gyűjtésből a nemzetiségi sajátosságokkal ismertetjük meg a gyermekeket, ismerjék
meg a helyi kisebbség szokásait, hozzátartozó dallamanyaggal, és tárgyi kultúrával (tájház,
népviselet),
- aktív szókincset szeretnénk kialakítani a nemzetiségi mondókák, dalok segítségével,
- pozitív érzelmi viszony a nemzetiségi zenei kultúra iránt,
- életkornak és egyéni képességeinek megfelelően a kisebbség nyelvén is tudjanak énekeket,
mondókákat, körjátékokat.
Sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelése:
- A szociális kapcsolatok erősítése az együttes énekléssel, mozgással.
- Az énekes körjátékok, táncos mozgások játszásával mozgás-, egyensúly-, térérzés, valamint
ritmusérzék fejlesztése.
- A csoportos játékok, mozgások együttes élményével kapcsolatteremtő képességek
kibontakoztatása.
- Érzékelő, utánzó és memóriafejlesztő játékok alkalmazása.
- Saját képességeinek megismertetése, sikerélményhez juttatása, bátorítása.
Vizuális tevékenységek: Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka
A rajzolás, festés, mintázás, építés, képalakítás, a kézi munka mint az ábrázolás különböző
fajtái, a műalkotásokkal, a népművészeti elemekkel, szokásokkal, hagyományokkal, nemzeti
szimbólumokkal, az esztétikus tárgyi környezettel való ismerkedés fontos eszköze a gyermeki
személyiség fejlesztésének. A gyermeki alkotás a belső képek gazdagítására épül. Feladatunk,
hogy az egész nap folyamán teret és lehetőséget biztosítsunk az ábrázoló tevékenységekre.
Maga a tevékenység - s ennek öröme - a fontos, valamint az igény kialakítása az alkotásra, az
önkifejezésre, a környezet esztétikai alakítására és az esztétikai élmények befogadására. Az
öröm forrása maga a tevékenység - érzelmek feldolgozása, kifejezése, az önkifejezés, az
alkotás, - nem az eredmény. A megfelelő feltételek biztosításával, segítségnyújtással, az
alkotások megbecsülésével, elismerésével segíti az alkotó tevékenységek iránti érdeklődést, és
a személyiség sokoldalú fejlődését.
Lánycsóki Óvoda - Pedagógiai Program
55
Ezen tevékenységek az egyéni fejlettséghez és képességekhez igazodva segítik a képi-
plasztikai kifejezőképesség, komponáló-, térbeli tájékozódó - és rendezőképességek
alakulását, a gyermeki élmény és fantáziavilág gazdagodását és annak képi kifejezését: a
gyermekek tér-forma és szín képzeteinek gazdagodását, képi gondolkodásuk fejlődését,
esztétikai érzékenységük, szép iránti nyitottságuk, igényességük alakítását. Feladat, hogy
biztosítsuk a zavartalan és sokrétű tevékenykedés külső feltételeit. A gyermekek
kíváncsiságára, utánzási, cselekvési hajlamára építve segítjük elő az őt körülvevő világgal
való ismerkedést. A gyermek számára megszokott és elérhető helyen mindig álljon
rendelkezésre mindenféle anyag és eszköz, amivel a gyermek fantáziájának megfelelően
alkothat, dolgozhat.
Az ábrázoló tevékenység, s annek öröme a fontos, valamint az igény kialakítása az alkotásra,
az önkifejezésre, a környezet esztétikai alakítására és az esztétikai élmények befogadására. A
rajzfejlődés a játékban történő tevékenységek során alakul. Minden gyerek szeret rajzolni,
erősíti alkotási vágyukat, kreativitásukat, képzeletvilágukat.
Az alkotás közlési vágyat ébreszt a gyermekekben, beszélő kedvük fokozódik, amely
ösztönzően hat a kommunikációs fejlődésre is.
Lényeges, hogy tudják biztonsággal használni a szükséges eszközöket, ismerjenek meg minél
több technikát.
Az óvodapedagógus feladata:
- A közvetlen érzékszervi tapasztaláson alapuló élmények biztosítása, feldolgozása.
- Tapasztalatok gyűjtése a természetes és mesterséges környezetről.
- A gyermeki alkotások bemutatása, tehetségek bátorítása.
- Fokozott önállóság a különböző feladatok megoldásában (készségek, jártasságok
kialakítása, fejlesztése).
- A látás, hallás, mozgás, tapintás – a kéz célszerű működtetésének, manuális készségek
életkornak, fejlettségnek megfelelő fejlesztése.
A fejlesztés várható eredménye óvodáskor végére:
- Tudják biztonsággal használni a szükséges eszközöket.
- Ismerjenek minél több technikát, a technikák munkalépéseit.
- Legyenek önállóak a technikák elvégzésében, próbálhassák ki bármikor képességeiket.
- Ismerjenek meg még élő hagyományokat, hagyományos mesterséget, munkafolyamatot.
Nemzetiségi nevelés:
A különböző technikákban nemzetiségi sajátosságokkal ismertetjük meg gyermekeket
(motívumvilág, szín-, formavilág, hagyományok, agyagozás, szövés, stb.- faluház). Ezzel a
tevékenységformával elsősorban a passzív másodnyelvi szókincset gyarapítjuk, élmények,
tárgyak, eszközök, technikák, megnevezésével aktivizáljuk a gyermekek szókincsét.
Sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelése:
A művészeti tevékenységek olyan élményszerű ismeretek nyújtását állítja a középpontba,
melyek hozzájárulnak a képességek fejlesztéséhez, a harmonikus személyiség kialakulásához.
Lánycsóki Óvoda - Pedagógiai Program
56
Jellemzője az értékközvetítés és értékmegőrzés mellett az aktív befogadásra és alkotásra
késztetés.
11.3. Az egyén társadalmi feladatait tudatosító, képességeit fejlesztő ismeretek,
tevékenységek: mindennapos testnevelés, mozgás
A torna, a mozgásos játékok fejlesztik a gyermekek természetes mozgását (járás, futás, ugrás,
támasz, függés, egyensúlyozás, dobás), és testi képességeit, mint az erő, ügyesség, gyorsaság,
állóképesség, társra figyelés. Hozzájárulnak a harmonikus, összerendezett, fegyelmezett nagy
és kismozgások kialakulásához.
Kedvezően befolyásolják a gyermeki szervezet növekedését, teherbíró-, ellenálló képességét
és az egyes szervek teljesítőképességét.
Fontos szerepük van az egészség megőrzésében, megóvásában. Felerősítik és kiegészítik a
gondozás és az egészséges életmódra nevelés hatását. A mozgáskultúra fejlesztése mellett
segítik a térben való tájékozódást, a helyzetfelismerést, a döntést és az
alkalmazkodóképességet, valamint a személyiség akarati tényezőinek alakulását.
Az 3-7 éves gyermekek egészséges testi fejlődésének biztosítása nem képzelhető el a
rendszeres, játékban gazdag, az egyéni szükségleteket, képességeket messzemenően
figyelembe vevő, kellő aktivitást és terhet biztosító mindennapos testnevelés,
mozgásfejlesztés nélkül. Maximálisan biztosítanunk kell a spontán mozgáslehetőséget, az
egyéni sajátosságok figyelembevételével. A megfelelő intenzitású, derűs légkörű testmozgás
biztosítja a motoros képességek fejlődését, melynek egyre magasabb szintje előfeltétele a
bonyolultabb mozgások eredményes végrehajtásának, ezáltal a mozgásműveltség
fejlődésének.
A heti egy kötelező foglalkozáson túl az óvodapedagógus dönti el, hogy a mindennapos
testnevelés 20-30 perce alatt testnevelés foglalkozást tart, vagy egy-egy mozgáscsoport
gyakorlásával, esetleg testnevelési játékokkal tölti ki az időt.
Feladatunk a jó érzelmi atmoszféra megteremtése és a mozgáskedv fenntartása.
A napi mozgásigényüket a játszóudvaron, rossz idő esetén a csoportszobában vagy a
tornaszobában tudják kielégíteni a gyermekek.
Az udvari játék keretében gyakoroljuk a futást, járást, csúszdázást, ugrásokat, egyensúlyozást,
labdázást, motorozás, triciklizés. Minél változatosabb mozgásra van lehetőségük, annál
nagyobb örömüket lelik a játékban.
A tornának, a játékos mozgásnak teremben, a szabad levegőn, eszközzel, eszköz nélkül,
spontán, vagy szervezett formában mindennap jelen kell lennie az óvodai életben.
Az óvodapedagógus feladata:
- a tárgyi feltételek megteremtésével, a kényelmes ruházattal, elegendő hellyel, mozgást
serkentő eszközökkel-, játékokkal biztosítsa a mozgásfeltételeit,
- megfelelő érzelmi atmoszférával tartsa fenn a mozgáskedvet,
- megfelelő napirend kialakításával biztosítson elegendő időt a mozgásformák elsajátítására,
gyakorlására,
- szerezzenek sokoldalú mozgástapasztalatot.
Lánycsóki Óvoda - Pedagógiai Program
57
Fejlesztés várható eredménye óvodáskor végére:
- Legyen lehetőségük a gyermekeknek saját testük mozgását megismerni.
- Szerezzenek sokoldalú mozgástapasztalatot.
- Mozgásuk legyen harmonikus, összerendezett.
- Ismerjenek és használjanak biztonságosan kézi szereket.
- Tudjanak rendeltetésszerűen használni különböző tornaszereket.
- Ismerjék az idetartozó szakszavakat, utasításokat.
- Tudjanak térben tájékozódni.
- Tudjanak szabályokat betartani.
Nemzetiségi nevelés:
A testnevelés lehetőséget nyújt a mozgásformák, testrészek, eszközök, tornaszerek ismétlődő
megnevezésére, a gyakori és egyszerű utasítások megértésére.
Feladatunk a népi mozgásos gyermekjátékokkal hagyományok ápolása, identitástudat
alapozása, formálása.
Sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelése:
Az egyéni fejlesztéssel olyan adottságok és testi képességek fejlődnek ki, melyek elősegítik a
pozitív „én-kép” kialakulását és a szociális környezetbe való beilleszkedést.(főleg a csoportos
mozgásfejlesztés, ami a beilleszkedést segíti, nem az egyéni, tekintve, hogy a sérült gyermekek
mozgása szinte minden esetben, a sérülés jellegétől függetlenül a normáltól eltérő fejlődést
mutat).
11.4. Tehetséggondozás
„Hozzon a gyermeknek mindenki, amit tud: játékot, zenét, örömet. De hogy mit fogad el:
bízzuk rá. Csak az a lelki táplálék válik javára, amit maga is kíván.” (Kodály Zoltán)
Az Óvodai nevelés országos Alapprogramja meghatározza az óvodák számára a kiemelt
figyelmet igénylő gyermekekkel való foglalkozás feladatait. A kiemelt figyelmet igénylő
gyermekek közé tartoznak a tehetséges gyermekek is. Az óvodás korú kisgyermekeknél
tehetségről még nem beszélhetünk, inkább a tehetségre utaló jegyekről, tehetséggyanúról,
tehetségígéretekről. Bizonyos kiemelkedő speciális képességeket már ebben a korban is
megfigyelhetünk, például a zene, matematika, vizuális, mozgás területén. Az óvodapedagógus
fontos feladata, hogy felismerje a gyerekekben rejlő tehetségre utaló jegyeket és egyénre
szabott módon foglalkozzék a tehetség-ígéretes gyermekekkel.
Az óvodánkban a tehetséges gyermekek fejlesztése az óvodai csoportokban történik. A
tehetségfejlesztés a mindennapi játékos, cselekvéses helyzetekben valósul meg, a gyerekek
szabadon dönthetnek, hogy részt vesznek-e a felkínált tevékenységben. Ezek a foglalkozások
hozzájárulnak az óvodás gyermek személyiségének alakulásához, amelyet az érzelmi
biztonságot nyújtó, támogató környezet és az óvónő személyisége is pozitívan befolyásol.
A tehetséggondozás céljai:
- A tehetséges gyermek erős oldalának támogatása.
Lánycsóki Óvoda - Pedagógiai Program
58
A gyermek egy-egy területen rengeteg ismeretanyagot halmoz fel. Segítenünk kell, hogy
ezeket elmélyíteni tudja. Nem célunk, hogy korán „kis tudóst” neveljünk belőle, hanem, hogy
a sokféle dolgot megismerve később érdeklődési irányait tudja alakítani. Vegyük körül őket
minél több lehetőséggel, amelyekből tanulhatnak, a játék mindenekfelett, a tárgyi feltételek
biztosítása fontos (logikai, szellemi játékok, malom, sakk).
- A gyermek tehetségével összefüggő gyenge területek kiegyenlítése.
Problémák adódhatnak a pszichomotoros képességek, érzelmi-szociális érettség (egyenlőtlen
fejlődés) esetleg motivációs területen is. Mindenképpen olyan hiányosságokat kell a
„gyenge”oldalon értenünk, amelyek a tehetség fejlődését megnehezítik, vagy éppenséggel
megakadályozzák. A gyermek esetleges gyenge oldalát mindenképpen diagnosztizálni, és
szakember segítségével fejleszteni kell. A zenei, képzőművészeti vagy mozgásos
foglalkozások szerencsésen egészíthetik ki az intellektuális irányultságot, segíthetik a
gyermek érzelmi-szociális fejlődését akkor is, ha a gyermek ezeken a területeken nem
rendelkezik jó adottságokkal.
- Minden terület fejlesztése.
A gyermekek fejlesztése során fontosnak tartjuk - a különleges esetleg fejlesztésre szoruló
területek mellett - az átlagos képességek, az egész személyiség támogatását.
- Elfogadó, a személyiségfejlődést segítő légkör kialakítása.
A gyermeknek tisztában kell lennie saját értékeivel, de nem szabad, hogy túlbecsülje azt.
Egyegy kiemelkedő gyermek integrálásában segíthet néhány más, intellektuális téren nem
olyan kiváló társa. Ezek a gyerekek általában jó szociális érzékkel rendelkeznek. Ilyenkor
mindannyian átélhetik, hogy nem csak az intellektuális kiválóság az érték.
A tehetséggondozás feladatai:
- Felismerni a kreatív gyermekeket.
- Ösztönözni, motiválni kreativitásuka.
- Kielégíteni szükségleteiket (megismerési, elfogadási, alkotási, biztonsági).
- Önmagára találtatás, hogy megbirkózzon a feladatok sokszínűségével.
- Elkallódás elhárítása.
- Harmonikus fejlesztés.
- Segíteni őket a különböző helyzetekben.
- Az általános kreatív nevelés eszközeivel segíteni fejlődésüket.
Tehetséggondozásunk célja:
- Felismerni a tehetséget és megjelenési formáit.
- Segíteni a gyermeket a továbbfejlődésben.
- Kielégíteni a kiemelkedő képességű gyermek megismerési, alkotási és speciális
szükségleteit (erős oldalának fejlesztése).
- A tehetséges gyermek tehetséggel összefüggő gyenge oldalának erősítése (pszichomotoros
és érzelmi – akarati éretlenség).
- Megfelelő szeretetteljes légkör biztosítása.
Lánycsóki Óvoda - Pedagógiai Program
59
Feladataink:
- Sokféle tevékenységek kínálata, ezzel segítve a gyermekeknek érdeklődési irányaik
megismerésében.
- Egyéni bánásmód keretében történő célzott fejlesztés, képességfejlesztés.
- A gyermek pozitív én-tudatának kialakítása és erősítése.
- Elfogadó és támogató környezet kialakítása.
- Az óvodai élet gazdagítása különböző tevékenységekkel.
- A pedagógusok továbbképzésének biztosítása e területen.
- A szülők tájékoztatása és megnyerése a közös munka érdekében.
A tehetséggondozás szervezeti keretei a csoportban:
- általános és speciális képességek komplex fejlesztése,
- szabadjáték biztosítása,
- tapasztalatszerzéshez sokféle lehetőség nyújtása,
- kreativitás fejlesztése,
- meleg, elfogadó légkör, énkép erősítése,
- élményszerző programok szervezése.
Dokumentáció: csoportnaplóban a tehetséggondozás tervezése, tapasztalatok rögzítése.
12. A NEVELÉS TERVEZÉSE ÉS IDŐKERETEI
Céljaink és feladataink ismeretében a pedagógiai ráhatások rendszerét a gyermekek egyéni
adottságaihoz igazodva tervezzük meg. Feladatunk a teljes nevelési folyamat tudatos
átgondolása még akkor is, ha jelentős mértékben építünk a spontán, gyermeki ötletekre,
tapasztalatokra. A nevelés és tanulás tervezését egy tömbben, egymással szoros
kölcsönhatásban valósítjuk meg.
Mindig a 4-es feladatrendszerből kiindulva tervezzük meg a gyermeki tevékenységeket és
ezen keresztül a szükséges fejlesztéseket. A cél és feladatok ismeretében a fejlesztést
hosszútávon periódusokban gondoljuk át, konkrétan azonban egy hetes periódusban
tervezzük. Így azonnali korrigálás, reagálás lehetőségét is biztosítani tudjuk. A tervezés során
a már meglévő ismeretanyagot vesszük először figyelembe, de külön gondolnunk kell a
spontán gyermeki ötletekre, és tapasztalatokra, melyek beépíthetők az óvodai nevelés
folyamatába. A nevelés és tanulás tervezése komplex egységet alkot, tervezését
összefüggésben célszerű megoldani.
A rövidtávú tervek esetében a csoportban dolgozó két óvodapedagógusnak szoros, napi
együttműködést kell megvalósítani.
A tervezésnél ne az ismeretanyag növelése, hanem a több alkalommal, sokoldalúan,
különböző nézőpontból való megközelítésre helyezzük a hangsúlyt.
A heti ütemterv az óvodapedagógus munkájának teljes vázlata is egyben.
A gyermeki személyiség fejlesztése, az életre való felkészítés feltételei a gyermek szűkebb és
tágabb környezetében szerzett, átélt élményeinek és tapasztalatainak, ötleteinek, aktuális
tevékenységeinek beépítését a nevelőmunka egészébe. A gyermekek folyamatos
megfigyelése, élményeik meghallgatása, közös élmények nyújtása a tervezés előkészítő
folyamatához tartozik.
Lánycsóki Óvoda - Pedagógiai Program
60
A fejlesztést, a foglalkozások formáját nemcsak a gyermekek életkora, hanem fejlettségi
szintjük határozza meg.
A fejlesztés módszere:
Egyénre szabott differenciált fejlesztés a csoport keretein belül. A csoportok kialakítását a
helyi adottságok, a gyermekek életkora határozza meg.
A nemzetiségi nevelésben az óvodapedagógus dönti el, hogy adott esetben kötetlen
kezdeményezések, vagy kötött foglalkozások keretein belül valósítja meg a fejlesztést. A
foglalkozások formáját nem a gyerekek életkora, hanem fejlettségi szintje határozza meg.
Lényeges, hogy cselekvés közben, cselekvések sorozatában való aktív közreműködéssel
érzékeljen, tapasztaljon a gyermek és valódi, a környezetében meglévő problémákkal
foglalkozzon.
A napirend és a hetirend az a szervezeti keret, ami biztosítja a gyermek számára a nyugodt,
kiszámítható, kiegyensúlyozott óvodai környezet megteremtését, a szokásrendszerek
kialakulását, a gyermek egészséges fejlődéséhez, fejlesztéséhez a megfelelő időtartamú
párhuzamosan végezhető, differenciált tevékenységek tervezését, szervezését.
A napirenden belül a legtöbb időt a gyermekek legfontosabb tevékenysége a játék kapja. A
napirenden belül rugalmasan figyelembe vehető az egyes tevékenységek időigénye, és a
gyermekek egyéni szükségletei.
A gondozási feladatok illeszkedjenek a tevékenységek egész napos folyamatába.
A hetirend a napirendhez hasonlóan a folyamatosságot, a rendszerességet, a nyugalmat segíti
elő az óvodai csoportban, és lehetőséget nyújt a szokásrendszer segítségével az óvodások napi
életének megszervezéséhez.
Az eszközhasználat miatt (sportszerek, mini-mat) a csoportok óvónői egyeztetnek.
A rugalmasság, a helyzethez való alkalmazkodás elősegíti, hogy a gyermek életének
észrevétlen szabályzója legyen.
Napirend
0600
– 0715
Gyülekező, szabad játék az ügyeletes csoportszobában
0715
– 0830
Folyamatos érkezés, szabad játék a csoportszobában
0820
– 0830
WC használat, tisztálkodás
0830
– 0900
Reggeli
0900
– 1140
Játékba integrált egyéni és mikrocsoportos tevékenységek,
mindennapos testnevelés, óvónő által kezdeményezett, szervezett
tevékenységek (tanulási lehetőségek), szabad játék a csoportszobában, az
udvaron, levegőzés, séta.
1000
Tízórai (gyümölcs)
1140
– 1200
Udvarról való bejövetel, vetkőzés, WC használat, tisztálkodás
1200
– 1230
Ebéd
1230
– 1300
Tisztálkodás, WC használat, fogmosás
1300
– 1500
Mese, alvás, pihenés
1500
– 1510
Ébresztő, testápolás, szervezett mozgás
1510
– 1530
Uzsonna
1530
– 1700
Szabad játéktevékenység hazamenetelig (tavasztól őszig az udvaron, ha
az időjárás engedi).
Lánycsóki Óvoda - Pedagógiai Program
61
Napirenden belül szükség szerint ivás, WC használat, kézmosás.
Hetirend
Heti tervezés biztosítja az éves tervek lebontását, a fejlesztési feladatok egymásra épülését. A
hetiterv nem megmásíthatatlan, az élethelyzet, az időjárás, a spontán helyzetek, a gyermekek,
a gyermekek fejlődési üteme, igénye, az élmények, az aktuális feladatok befolyásolják a
folyamatot. Bár a hetirendben (a csoportnaplóban) napokra lebontva jelenítjük meg a
különböző tevékenységeket, mindennapi munkánk során arra törekszünk, hogy ezeket
komplex egységgé szervezzük.
A heti tervet az előző hét eredményeire építve tervezi meg a két óvodapedagógus együtt. A
magyaros hétre épül a németes hét.
A tervezett, tudatos ismeretszerzés október 1-én kezdődik meg a nagyobb korcsoportokban,
kiscsoportban november 1 -én. A szeptember a visszaszokással, az ismétlések, nyári
élmények felidézésével zajlik.
A heti rendet a csoportos óvodapedagógus a csoportnaplóban rögzíti úgy, hogy összhangban
legyen az intézményen belül minden csoport heti programja az átfedések elkerülése miatt.
A csoporthármas megbeszélések alkalmával a csoport dajkája értesül a rá vonatkozó feladatok
elvégzéséről.
Óvodapedagógus által szervezett és tervezett tevékenységi formák hetirendünkben:
- Verselés, mesélés,
- Ének, zene, énekes játék, gyermektánc
- Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka,
- Mozgás
- A külső világ tevékenység megismerése: környezet
- Matematikai tartalmú tapasztalatok.
Dokumentáció
Az óvodai nevelés tervezését, valamint a gyermekek megismerését és fejlesztését, a
fejlődésük nyomon követését kötelező dokumentumok szolgálják.
Ezen dokumentumok sora a 20 /2012.(XII.31.) EMMI rendeletben kerültek rögzítésre.
Kötelezően használt dokumentumok:
- Felvételi és mulasztási napló: az óvodába felvett gyermekek nyilvántartására és
mulasztásának vezetésére szolgál.
- Óvodai csoportnapló: óvodánk pedagógiai programja alapján a nevelőmunka tervezésének
dokumentálására szolgál, mely lehetőséget ad a hetekre történő tervezésre.
- A gyermek fejlődését nyomon követő dokumentáció: a gyermek fejlődésének nyomon
követését szolgáló dokumentáció tartalmi és formai előírásai a fent említett EMMI
rendeletben szintén rögzítésre kerültek, és a továbbiakban ez jelenti számunkra a
törvényességi megfelelést.
Lánycsóki Óvoda - Pedagógiai Program
62
Célunk:
- a hatékony óvodai nevelés, melynek alapfeltétele a gyermek személyiségének, adott
állapotának alapos ismerete, hogy fejlődésében saját képességei szerint és saját tempójában
haladva, minél magasabb szintre jusson el.
- Intézményi szinten olyan dokumentációs anyag összeállítása, melynek használatával a
gyermek fejlődésének folyamata nyomon követhető, és az óvodai évek alatt folyamatosan
dokumentálható.
Az óvodás gyermekek fejlődésének folyamatos nyomon követése és írásban történő rögzítése:
- A gyermek értelmi, beszéd-, hallás-, látás-, mozgásfejlődésének eredményét - szükség
szerint, de legalább félévenként – rögzítjük.
- Feljegyezzük a gyermek fejlődését szolgáló intézkedéseket, megállapításokat, javaslatokat.
- Az óvodás gyermek fejlődéséről a szülőt folyamatosan tájékoztatjuk.
A gyermek fejlődését nyomon követő dokumentáció a gyermek fejlődéséről folyamatosan
vezetett olyan dokumentum, amely tartalmazza
- a gyermek anamnézisét,
- a gyermek fejlődésének mutatóit (érzelmi-szociális, értelmi, beszéd-, mozgásfejlődés),
valamint az óvoda pedagógiai programjában meghatározott tevékenységekkel kapcsolatos
egyéb megfigyeléseket,
- a gyermek fejlődését segítő megállapításokat, intézkedéseket, az elért eredményt,
- amennyiben a gyermeket szakértői bizottság vizsgálta, a vizsgálat megállapításait, a
fejlesztést végző pedagógusnak a fejlődést szolgáló intézkedéseire tett javaslatait,
- a szakértői bizottság felülvizsgálatának megállapításait,
- a szülő tájékoztatásáról szóló feljegyzéseket.
A Lánycsóki Óvoda Pedagógiai Programjának értékrendje összhangban van az Óvodai
nevelés országos alapprogramjában leírtakkal. Pedagógiai programunk tartalmi elemei és
óvodásaink fejlődésének nyomon követése megerősíteni kívánja azt, hogy minden gyermek
„más”, saját kompetenciákkal rendelkezik, hogy a gyermek fejlődését elsősorban saját
magához kell mérni. A fejlődés nyomon követésében a hangsúly a gyermek önmagához való
viszonyításában van.
A megfigyelés, mérési eljárás azadott pillanatot értékeli, egy adott állapotot rögzít. A gyermek
fejlődik, személyisége változik, az érés (lélektani folyamat) folyamatosan megy végbe.
A gyermek megismerése az óvodába lépés pillanatában kezdődik és az óvodai évek alatt
folyamatos. Egyénileg követjük nyomon óvodásaink fejlődését, hogy a számukra szükséges
fejlesztési körülményeket biztosítani tudjuk.
Minél több ismeretet igyekszünk szerezni róluk, természetes közegükben, természetes
tevékenységeikben való részvételük során.
13. A FEJLŐDÉS JELLEMZŐI ÓVODÁSKOR VÉGÉRE
A gyermek belső érése, valamint a családi nevelés és az óvodai nevelési folyamat
eredményeként a kisgyermekek többsége az óvodáskor végére, hat-hét éves korra eléri az
Lánycsóki Óvoda - Pedagógiai Program
63
iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintet. Belép a lassú átmenetnek abba az
állapotába, amelyben, az iskolában óvodásból iskolássá érik. A rugalmas beiskolázás az
életkor figyelembevétele mellett lehetőséget ad a fejlettség szerinti iskolakezdésre.
Az iskolára való alkalmasság kritériumai:
- testi,
- lelki,
- szociális érettség.
Mindhárom terület fejlettsége szükséges a sikeres iskolai munkához.
A testileg egészségesen fejlődő gyermek hatéves kora körül eljut az első alakváltozáshoz.
Megváltoznak testarányai, megkezdődik a fogváltás. Teste arányosan fejlett, teherbíró.
Mozgása összerendezettebb, harmonikus finommozgásra képes. Erőteljesen fejlődik a
mozgáskoordináció és a finommotorika. Mozgását, viselkedését, testi szükségletei kielégítését
szándékosan irányítani képes.
A lelkileg egészségesen fejlődő gyermek az óvodáskor végére nyitott érdeklődésével készen
áll az iskolába lépésre. A tanuláshoz szükséges képességei alkalmassá teszik az iskolai tanulás
megkezdéséhez. A szűkebb és tágabb környezete iránt egyre nagyobb érdeklődést mutat. A
különböző tevékenységek felkeltik érdeklődését. Érthetően, folyamatosan kommunikál,
gondolatait, érzelmeit mások számára érthető formában fejezi ki. Az érzékelés, észlelés
tovább differenciálódik, különös jelentőségű a téri észlelés fejlettsége mellett, a vizuális és az
akusztikus differenciáció. A képszerű gondolkodását felváltja az elvont gondolkodás, az
elvont fogalmakon át eljut a műveletek elvégzésének szintjéig. Felismeri az analízis-szintézis
műveleteit –a rész-egész viszonyait -, amely az olvasás, írás, számolás tanulásánál fontos.
Ismeri a több-kevesebb, kisebb-nagyobb fogalmát, 10-es számkörben biztonsággal tud
számolni.
A szociálisan egészségesen fejlődő gyermek az óvodáskor végére alkalmassá válik az
iskolára. Kedvező iskolai légkörben készen áll az iskolai élet és a tanító elfogadására, képes a
fokozatosan kialakuló együttműködésre, a kapcsolatteremtésre felnőttel és gyermektársaival.
Szabályokhoz alkalmazkodik, kapcsolatot teremt gyermekkel, felnőttel, együttműködő,
feladattudata, kitartása van. Önfegyelemmel rendelkezik: vágyait, gondolatait, cselekedeteit
már nem az emóciók (érzelmek) uralják, egyre jobban megérti, hogy kívánságai nem azonnal,
hanem csak később teljesíthetőek, képes „késleltetni, gátolni".
A sajátos nevelési igényű gyermekek esetében folyamatosan speciálisan képzett szakemberek
segítségével folytatott pedagógiai munka mellett érhetjük el a kívánt fejlettségi szintet. Az
iskolai életre való alkalmasság megállapításához szakértői vélemény és javaslat, valamint a
befogadó intézmény elvárásai az irányadók.
A 3 éves kortól kötelező óvodába járás ideje alatt az óvodai nevelési folyamat célja, feladata
változatlanul az egész gyermeki személyiség harmonikus fejlődésének elősegítése.
Lánycsóki Óvoda - Pedagógiai Program
64
14. GYERMEKVÉDELEM
Az óvoda, a gyermekvédelem egyik legfontosabb „jelző intézménye”, ahol a gyermekek a nap
jelentős részét töltik. A gyermekvédelem védő-óvó funkciója a 3-7 éves korú gyermekek
életkori kiszolgáltatottsága miatt minden óvodás gyermekre figyelemmel van. A gyermekek
jogairól szóló, és a gyermekvédelmi törvényt alapul véve óvodánkban olyan pedagógiai
tevékenységet folytatunk, amely kizárja, hogy bármelyik óvodásunk hátrányos, vagy
megkülönböztetett helyzetbe kerüljön. Munkánk során a gyerekek mindenekfelett álló érdekét
tartjuk szem előtt.
Célunk:
- A veszélyeztetettség, a hátrányos helyzet korai felismerése,
- okainak feltárása,
- a károsító tényezők megszüntetésében való segítségnyújtás a gyermek személyiségi
jogainak tiszteletben tartásával.
- A gyermekeknek nyugodt, családias, szeretetteljes légkört, egészséges, gondoskodást
nyújtó környezetet, megkülönböztetés nélküli, hátrányokat kompenzálni képes óvodai
napirendet és tevékenységeket biztosítunk, melyekkel hozzájárulunk az egészséges
személyiségfejlődésükhöz.
Feladataink:
- A testi-, érzelmi-, értelmi-, szociális fejlődés feltételeinek megteremtése a biztonságos,
egészséges, derűs környezet biztosításával.
- A gyermek családi hátterének, környezetének megismerése, feltérképezése családlátogatás
alkalmával (új gyermekeknél).
- A hátrányos és veszélyeztetett helyzetű gyermek kiszűrése.
- Okok feltárása az információk összegyűjtésével, értékelésével (óvodapedagógus,
gyermekvédelmi megbízott, intézményvezető).
- Csökkentés, megszüntetés – a legjobb megoldás megkeresésével, alkalmazásával, a
megoldás sikerének utólagos értékelése.
- A szociálisan hátrányos helyzetben lévők felzárkóztatása, a gyermeket veszélyeztető
körülmények megelőzése segítőkész odafigyeléssel, türelemmel, szeretettel a gyermek
biztonságérzetének kialakítása, megszilárdítása. A gyermek beilleszkedésének segítése a
baráti kapcsolatok támogatásával, a különbség elfogadásával.
- Segítőszándékú együttműködés a szülőkkel.
A családi élet működésében gyakran olyan mértékű zavarok keletkeznek, mely a
gyermeket környezeti, magatartási, egészségügyi, vagy anyagi okból külön-külön, illetve
együtt veszélyezteti. (Hiányos, rendszertelen táplálkozás, családi veszekedések,
perpatvarok, alkoholizáló szülők, a gyermekek bántalmazása, illetve elhanyagolása.)
Ezek következménye, hogy általában ezek a gyermekek kiegyensúlyozatlanok, sokszor
kialvatlanok, fáradtak, beilleszkedési- és magatartási zavarokkal küszködnek, gyakran
agresszívan viselkednek. Közösségi alkalmazkodóképességük, neveltségi szintjük
elmarad az adott életkornak megfelelő elvárásoktól.
Lánycsóki Óvoda - Pedagógiai Program
65
A mi legfontosabb feladatunk közé tartozik ezeknek a hátrányoknak a csökkentése,
kompenzálása: nevelőmunkánkkal, rendszeres gondozási feladatok ellátásával, az étkezés
biztosításával, szeretetteljes, elfogadó környezettel, egyéni bánásmóddal, a pihenés
biztosításával, az életkornak megfelelő nevelés, fejlesztés biztosításával.
Ismernünk és követnünk kell a családok életében történő, bekövetkező változásokat,
megfelelő információkat kell szereznünk, ezt csak jó szülő-pedagógus viszony
kialakításával érhetjük el. A szülőket partnerré kell tennünk a munkánk során, érezniük
kell, hogy segíteni szeretnénk a gyermek fejlődésének érdekében, információikat
bizalmasan kezeljük.
Óvodai gyermekvédelmi munkánkat segíti, hogy a szülőkkel napi kapcsolatban állunk,
naponta találkozunk, így gyakran nyílik mód megbeszélni a felmerült problémákat,
javaslatot tehetünk ezek megoldására.
A konkrét gyermekvédelmi munka minden pedagógus kötelessége és feladata.
Az óvodavezető feladata:
- A gyermekvédelmi feladatokkal megbízott óvónő munkájának segítése.
- A feltételek biztosítása, jelzőrendszer kiépítése, esetmegbeszélésen való részvétel,
családlátogatás.
- Az óvó-védő, baleset megelőzési intézkedések rögzítése a házirendben is.
- A szülőkkel való kapcsolattartás, a családok segítése, tájékoztatása.
- A gyermekvédelmi feladatok, tevékenységek összehangolása az óvónők között.
- A „biztonságos óvoda” feltételének megteremtése.
A gyermekvédelmi felelős feladata:
- Segíti és összehangolja az óvodapedagógusok gyermekvédelmi tevékenységét.
- Gyermekvédelmi terv elkészítése.
- Nyilvántartás vezetése.
- Pedagógiai eszközökkel, tanácsadással segít a szülőknek, pedagógusoknak a
gyermekvédelemmel kapcsolatos problémáik megoldásában.
- Tájékoztatja a szülőket, hogy problémáikkal – óvodán kívül – milyen gyermekvédelmi
feladatokat ellátó intézményeket kereshetnek fel, szükség szerint elkíséri a szülőt,
nagyszülőt a Gyermekjóléti Szolgálathoz.
- A gyermekvédelmi problémával küszködő gyermek szüleit igyekszik együttműködésre
ösztönözni, megnyerni, bevonni az óvoda életébe.
- Minden esetben a gyermekek érdekeit védi, képviseli. Figyelemmel kíséri a gyermeki
jogok érvényesülését.
- Anyagi veszélyeztetettség esetén kezdeményezi, hogy az óvodavezető indítson eljárást
a gyermekvédelmi támogatás megállapítása érdekében.
- Nevelési év elején nyilvántartásba veszi a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű
gyermekeket. Szükség szerint írásbeli jelzéssel él a Gyermekjóléti Szolgálathoz,
együttműködik a probléma megoldásában.
- Részt vesz a szakmai továbbképzéseken, esetkonferenciákon.
- Felhívja a szülők figyelmét az igényelhető, igénybe vehető támogatásokra, az
újraigénylés határidejének lejáratára.
- Rendszeres és rendkívüli támogatásokhoz óvodai javaslatot, pedagógiai jellemzést
készít.
Lánycsóki Óvoda - Pedagógiai Program
66
- Az éves szűrővizsgálatokon felül rendszeresen konzultál a védőnővel,
gyermekorvossal.
- Szükség szerint a rászoruló családoknak, illetve gyermeknek ágyneműt, benti cipőt,
fésűt, fogkefét biztosítunk.
Az óvodapedagógus feladata:
- A veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyermekek kiszűrése az óvodába kerüléskor,
illetve (ha szükséges) a tanév során családlátogatások alkalmával.
- Tájékozódás a gyermek életkörülményeiről, anamnézis készítése, mely a gyermek
fejlődési naplójának alapja.
- Nevelési terv készítése a csoportnaplóba, melyben megjelöli az aktuális nevelési,
fejlesztési feladatokat.
- Állandó, segítő kapcsolatot tart a szülőkkel. A problémás eseteket jelzi a
gyermekvédelmi felelősnek, megbeszéli a teendőket.
- A csoportnaplóban rögzíti a veszélyeztetett gyermekek számát, a családok anyagi
helyzetét, gazdasági jellemzőit (pl. átlagon aluli, átlagos, etnikai kisebbség, stb.),
családi károsító körülményeket, ártalmakat (ingerszegény környezet, bántalmazó
környezet, stb.) szám szerint.
- Előkészíti a gyermekvédelmi felelős intézkedéseit, a problémás megbeszélésről
feljegyzést készít.
- Differenciált és tudatos nevelő munkája során elősegíti a gyermek
egészségesfejlődését, kompenzálja a környezet negatív hatásait.
- Az esetek sikeres megoldása érdekében hatékonyan együttműködik a
családgondozóval.
- A gyermeki jogok érvényesülésének biztosítása.
- Óvó-védő intézkedések megtétele a csoportokban.
- Az újonnan belépők zökkenőmentes beilleszkedése, befogadása a csoportokba.
- Ha kompetenciánkat meghaladó esettel állunk szemben, szakember segítségét kérjük,
felvesszük a kapcsolatot a Gyermekjóléti Szolgálattal.
- Esélyegyenlőség megteremtése.
- A felzárkóztatás, és a tehetséggondozás tervezése a csoportnaplókban.
- Fejlődési napló vezetése minden gyermekről.
- Családok tájékoztatása különféle támogatások lehetőségeiről.
- Rendszeres családlátogatás.
- Szülői értekezletek, nyílt napok, kirándulások, fogadóórák megtartása.
- Közös kirándulások szervezése.
- Étkezés ellenőrzésének biztosítása.
- Baleset megelőzési feladatok megjelölése csoportonként.
Gyermekvédelmi gondoskodást igénylő körülmények:
- hátrányos helyzetű gyermek,
- halmozottan hátrányos helyzetű gyermek,
- veszélyeztetett gyermek.
Lánycsóki Óvoda - Pedagógiai Program
67
Sikerkritérium:
Az óvoda a gyermekvédelmi intézményrendszerrel karöltve, azzal hatékonyan
együttműködve, jó prevenciós munkájával hozzájárulhat ahhoz, hogy kevesebb legyen a
szakellátásba kerülő gyermekek száma, a gyermekek családban nevelkedhessenek az őket
megillető gyermeki jogok tiszteletben tartásával.
15. ZIELE DER MINDERHEITENERZIEHUNG IM KINDERGARTEN
Die Minderheitenerziehung im Kindergarten soll mit Rücksicht auf die vom Lebensalter
abhängigen und persönlichen Eigenheiten die folgenden bedienen:
- Die Bewahrung der Nationalitätensprache
- Die Bekanntmachung der noch lebenden Bräuche der deutschen Minderheit,
- Die Weitervererbung und Entwicklung der Traditionen.
Aufgaben der Minderheitenerziehung
- Die muttersprachliche Umgebung sichert und erweckt in den Kindern die Lust zur
Erkennung und Aneignung der Minderheitensprache.
- Förderung einer vollständigen zweisprachigen Kommunikation mit Rücksicht auf den
Stand der Sprachentwicklung des Kindes
- Individuelle und differenzierte Erziehung der Kinder
- Die Kinder sollen die Sprache und die Traditionen kennenlernen.
- Kulturelle Traditionen vererben.
- Die Kinder sollen auf das Lernen der Minderheitensprache vorbereitet sein.
- Die Erziehung soll die Entwicklung und Stärkung des Identitätsbewusstseins helfen.
- Die Kinder sollen sich die zu der Minderheitenlebensform und zur Kultur verbundenen
Traditionen und Bräuche aneignen und pflegen,
- Ein Kindergarten, der mit Minoritäten arbeitet, muss in vollem Maße Offenheit und
Sensibilität haben, um den Kindern die Minderheitensprache näher zu bringen. Die
Kindergärtnerin sichert es mit den regelmäßig wiederkehrenden
Kommunikationssituationen (auf Nachahmung ruhendes Spracherlernen).
- Aus dem Minderheitenkulturgut und aus der Heimatslandkultur soll die Kindergärtnerin
mit Hilfe einer bewusst aufgestellten Thematik, vielfältig das Spracherlernen beibringen.
Mit Rücksicht auf die sich herausgebildeten Situationen, suchen wir in den alltäglichen
Tätigkeiten die Möglichkeit für die Förderung der Kommunikationsfähigkeit.
- Die Kinder sollen fähig sein das Schöne in dem Kulturgut der Minderheit zu erkennen.
- Durch die Minderheiterenziehung erlebten ästhetischen Erlebnisse soll eine Bindung bei
den Kindern mit der gegebenen Minderheit ins Leben gerufen werden.
- Zusammenarbeit durchführen mit den Minderheitenfamilien, im Interesse der
Obenstehenden.
Grundsätze
- Positive Festigung und Stärkung der Identität, und Verstärkung der Zusammengehörigkeit
anhand der deutschen Nationalitätenerziehung
Lánycsóki Óvoda - Pedagógiai Program
68
- Mit der zweisprachigen Nationalitätenerziehung wird der Spracherwerb in der Schule
vorbereitet.
Unser Kindbild
Die zur Minderheit gehörenden Kinder stehen in enger Beziehung mit der Kultur und mit den
Werten der Minderheit.
Unser Kindergartenbild
Bei der Erziehungsprozess spielt eine wichtige Rolle, dass wir uns an die örtlichen Gebräuche
lehnen, die nicht nur an Feiertagen, sondern in der täglichen Übung vorkommen.
Solch eine pädagogische Arbeit leisten, die anhand der Pflege der nationalen und ethnischen
Sprache, Kultur und der Gebräuchen zur Geltung kommen. In der Umgebung der Kinder sind
die zur Minderheitenkultur gehörenden Gegenstände stets anwesend. Wir können es ruhig
sagen, dass die minderheitliche Athmosphäre im alltäglichen Leben des Kindergartens immer
vorhanden ist. Wir integrieren alles, was der Pflege wert ist.
Unser Pädagogenbild
Sie kennt und ehrt die örtlichen Traditionen, Werte, und Mundart der Nationalität, und sie
bestrebt sich um deren Vererbung.
In der pädagogischen Übung bringt sie unabhängig von den Erziehungssituationen in ihrer
Kommunikation die Einsprachigkeit zur Geltung.
Bei der Förderung verschiedener Fertigkeiten werden die sprachlichen Ausdrücke konsequent
verwendet.
Mittel zum Spracherwerb im Kindergarten
In erster Linie achten wir bei dem Kaufen der Hilfsmittel darauf, dass es im Kindergarten
Minderheitenerziehung ist (Sprachspiele)
Deutschsprachige Kinderbücher, Gedichte, Märchen- und Bilderbücher sollen altersgemäß
und den literarischen Bedürfnissen entsprechend sein.
Unsere pädagogischen Ziele
Unser Ziel ist die deutschsprachige Umgebung altersgemäß durch verschiedenen Mitteln und
Methoden des Kindergartens zu sichern.
Bekanntmachung der noch lebenden Bräuche der Minderheit, Pflege ihrer Sprache und Kultur
im Tätigkeitssystem des Kindergartens, sowie im Rahmen der feierlichen Anlässe im
Kindergarten.
Entwicklung eines positiven Verhältnisses zur Nationalitätensprache, Weitervererbung der
Traditionen durch Märchen, Musik und manuelle Tätigkeiten.
Bildung der gesunden Lebensweise, Pflege der sozial benachteiligten Kinder
Der Erwachsene, der in der Pflegearbeit teilnimmt, soll die Minderheitensprache anwenden.
Unsere Aufgabe ist, bei den Pflegearbeiten in großen Maße die Nationalitätensprache und die
situativen sprachlichen Entwicklungsmittel zu benutzen.
Lánycsóki Óvoda - Pedagógiai Program
69
Schutz der Gesundheit der Kinder, Sicherheit der Umgebung
- Wir sichern die zweisprachige Kommunikation der Erwachsenen bei den Pflegearbeiten.
- Die Kinder hören und üben tagsüber die Namen der Gegenstände, und die dazu passenden
sprachlichen Ausdrücke, die sie in ihren näheren Umgebung finden.
- Die Kinder verstehen die Ausdrücke, die in der Minderheitensprache vorkommen, sie sind
fähig die Gegenstände, die bei der Körperpflege, Ankleidung, bei den Mahlzeiten
vorkommen, in zwei Sprachen zu nennen.
Entwicklungsstand am Ende der Kindergartenjahre
- Die bei der Pflegearbeit vorkommenden zweisprachigen Ausdrücke verstehen und
benutzen die Kinder.
- Sie kennen die Namen der Gegenstände, die bei den Mahlzeiten angewendet werden, sie
kennen die Namen der Gerichte in der Nationalitätensprache.
- Sie ziehen sich selbst an, und sie benennen die Kleidungsstücke in der
Nationalitätensprache.
- Sie verstehen und benutzen die bei der Pflegearbeit vorkommenden Ausdrücke und die
Höflichkeitsformen.
- Mit den erworbenen Kenntnissen sagen sie kurze Sätze.
Emotionale Erziehung
- Um die nationale und ethnische Identität zu fördern, soll man die Gewohnheiten –
altersadekvat – auf die Volkssitten aufbauen.
- Man soll die deutsche Minderheitensprache und die Identität stärken.
Ästhetische Erziehung
- Durch die Anwendung der deutschen sachlichen Ziermotiven stärkt man die
Nationalitätenemotion.
- Durch die vorbildliche Sprache der Kindergärtnerin werden die Kinder schrittweise zur
verbalen Kommunikation geführt.
- Der Wortschatz der Kinder wird durch die Herausbildung der Nationalitätensprache mittels
verschiedener Situationen bereichert.
16. AZ ÓVODA NEVELÉSI MUNKÁJÁNAK ELLENŐRZÉSE, ÉRTÉKELÉSE
E tevékenység fő feladataa nevelési programunk funkcionális működésének vizsgálata: a
Pedagógiai Program és a megvalósulás összehasonlítása, a feltételrendszer átgondolása.
Célja a visszacsatolás a változások érzékelése a kiinduláshoz képest, esetleges tervmódosítás
vagy megerősítés, az elmozdulás szükségességének feltárása. Mindezt a gyakorlati pedagógiai
munka segítése, fejlesztése érdekében tartjuk fontosnak.
Az ellenőrzés folyamata információk gyűjtésével kezdődik, az információk elemzésével
folytatódik, majd a következtetések levonásával végződik.
Az ellenőrzés területe az intézmény Pedagógiai Programjának megvalósulása, beválása.
Lánycsóki Óvoda - Pedagógiai Program
70
Az ellenőrzésért az intézményvezető a felelős a Lánycsóki Óvoda és Mini Bölcsőde
Szervezeti és Működési Szabályzatában foglaltak szerint. Az intézményvezető mellett az
intézményvezető helyettes munkamegosztás alapján vesz részt az ellenőrzésben.
Az óvodában folyó pedagógiai munka ellenőrzésének adminisztrációs alapját az óvoda alap-
dokumentumai képezik.
Az ellenőrzéshez szükséges információk alapja az óvónőkkel folytatott beszélgetések,
nevelési helyzetekben alkalmazott eljárásaik megfigyelése, a gyermekekről szerzett
ismereteik és problémaérzékenységük.
A csoportlátogatások és az azt követő megbeszélések alkalmat és lehetőséget adnak az
önelemző, önértékelő megnyilvánulásra, az időtálló értékek megfogalmazására, a példaértékű
óvónői magatartás megerősítésére.
Külső ellenőrzésre az Oktatási Hivatal által szervezett országos pedagógiai – szakmai
ellenőrzés (tanfelügyeleti látogatás) keretén belül kerül sor. Ezt megelőzően pedagógusi,
vezetői, intézményi önértékeléseket végzünk.
Dorothy Law Holte: Egy élet a kezedben - részlet
Ha a gyerekek toleráns légkörben élnek,
Megtanulnak türelmesnek lenni.
Ha a gyerekek bátorítva élnek,
Megtanulnak bízni.
Ha a gyerekek dicsérve élnek,
Megtanulják az igazságosságot.
Ha a gyerekek biztonságban érzik magukat,
Megtanulnak hittel élni.
Ha a gyerekek megerősítve élnek,
Megtanulják magukat szeretni.
Ha a gyerekek elfogadva és barátságban élnek,
Megtanulják megtalálni a szeretetet a világban!
Lánycsóki Óvoda - Pedagógiai Program
71
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
A Lánycsóki Óvodai Pedagógiai Program hatályba lépése és érvényességi ideje
Jelen pedagógiai program - elfogadása esetén - az óvodavezető jóváhagyását követően
2018. szeptember 1-től lép hatályba és az alábbiakban felsorolt változásokig érvényes.
A pedagógiai program felülvizsgálata
A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület
folyamatosan vizsgálja.
A pedagógiai program beválásának felülvizsgálatára, ezt követően a program módosítására az
alábbi esetekben kerül sor:
- A törvényben megfogalmazottaknak megfelelően, ötévenkénti értékelés és felülvizsgálat,
szükség esetén módosítás;
- Jogszabályi változás esetén;
- A nevelőtestület tagjainak többségének írásban történő kérése alapján /50 plusz 1 % fő
esetén/;
- Továbbá a fenntartó valamint az intézmény vezetőjének és a Szülői Szervezet javaslatára,
illetve tárgyi és személyi feltételek nagymértékű változása esetén.
A módosított pedagógia program a jóváhagyást követő nevelési év szeptember 1. napján lép
hatályba.
A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala
Az intézmény pedagógiai programja nyilvános, egy-egy példánya a következő helyeken
minden érdeklődő számára megtekinthető:
- A Lánycsóki Óvoda nevelői helységében egy példány betekintésre, olvasásra;
- Az intézmény hivatalos honlapján: www.lanycsok.hu/intezmenyek/ovoda
Fontosnak tartjuk, hogy a pedagógiai programot a szülőkkel széles körben, minden év
szeptemberében az első szülői értekezleten megismertessük.
Lánycsóki Óvoda - Pedagógiai Program
72
LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK
Az óvodai pedagógiai programot az óvoda nevelőtestülete felülvizsgálta, a szükséges
módosításokat elvégezte.
A Lánycsóki Óvoda pedagógiai programjának érvényességi ideje:
2018. szeptember 01. napjától lép hatályba, és módosításig érvényes.
A Lánycsóki Óvoda Pedagógiai Programot készítették:
- Magyar rész: Szabóné Villányi Marianna, intézményvezető
- Német nemzetiségi rész: Rauscher Gyöngyi, intézményvezető helyettes.
A programot az intézmény vezetőjének előterjesztése után a Nevelőtestület 2018. július 31.
napján tartott ülésén megtárgyalta, az abban foglaltakkal egyetért, 9./2018. számú
Nevelőtestületi határozatával elfogadta.
Az elfogadás tényét a Nevelőtestület képviselői az alábbiakban hitelesítő aláírásukkal
tanúsítják:
………………………………. ………………………………
Intézményvezető helyettes Közalkalmazotti képviselő
Lánycsók, 2018. július 31.
A Lánycsóki Óvodai Pedagógiai Programját az intézmény Szülői Szervezete megismerte,
véleményezte és javasolja annak elfogadását.
Lánycsók, 2018. július 31. .........................................................
Szülői Szervezet nevében
A Lánycsóki Óvoda Pedagógiai Programját a Lánycsóki Óvoda intézményvezetője
41/59/2018. iktatószámú dokumentumként jóváhagyta, és Lánycsók Községi Önkormányzat,
mint fenntartó felé benyújtotta.
Lánycsók, 2018. július 31. .........................................................
p.h. intézményvezető
A Lánycsóki Óvoda pedagógiai programját Lánycsók Község Önkormányzat Képviselő –
testülete az ../2018. (VIII...) Kt. számú határozatával jóváhagyta.
2018. augusztus 28. ……………………………………..
Polgármester
p.h.