llm2124 lexikologiaszemantika ma

A TANTÁRGY ADATLAPJA

1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babeş–Bolyai Tudományegyetem1.2 Kar Bölcsészettudományi Kar1.3 Intézet/Tanszék Magyar és Általános Nyelvészeti Tanszék1.4 Szakterület Nyelv és irodalom 1.5 Képzési szint Alapképzés 1.6 Szak / Képesítés Magyar nyelv és irodalom

2. A tantárgy adatai2.1 A tantárgy neve Magyar nyelv II (Lexikológia, szemantika); LLM21242.2 Az előadásért felelős tanár neve dr. Csomortáni Magdolna, egyetemi adjunktus2.3 A szemináriumért felelős tanár neve dr. Csomortáni Magdolna, egyetemi adjunktus

2.4 Tanulmányi év

I. 2.5 Félév II. 2.6. Az értékelés módja

Vizsga 2.7 A tantárgy típusa

1.Kö2. Sz

3. Teljes becsült idő

3.1 Heti óraszám 6 melyből: 3.2 előadás 4 3.3 szeminárium/labor 23.4 A tantervben szereplő össz-óraszám

140 melyből: 3.5 előadás 112 3.6 szeminárium/labor 28

A tanulmányi idő elosztása: Óra

A tankönyv, a jegyzet, a szakirodalom vagy saját jegyzetek tanulmányozása 4Könyvtárban, elektronikus adatbázisokban vagy terepen való további tájékozódás 3Szemináriumok / laborok, házi feladatok, portfóliók, referátumok, esszék kidolgozása 4Konzultáció 1Vizsgák 2Más tevékenységek: ..................3.7 Egyéni munka össz-óraszáma 14

3.8 A félév össz-óraszáma 154

3.9 Kreditszám 6

4. Előfeltételek

4.1 Tantervi 4.2 Kompetenciabeli

5. Feltételek5.1 Az előadás lebonyolításának feltételei

Tanterem, vetítő, laptop

5.2 A szeminárium / labor lebonyolításának feltételei

Tanterem, vetítő, laptop

6. Elsajátítandó kompetenciák

Sza

km

ai k

omp

eten

ciák

Lexikológia:

1. A lexikológia, lexikográfia alapkérdéseinek ismerete

2. A szótár alakalmazása a nyelvi megismerésben, a lexéma, a frazéma elemzése

3. Szakmai projektek kidolgozása a szinkrónia és diakrónia összeilleszthetőségének elve alapján

Szemantika: A szemantika alapfogalmainak, tanulmányozott viszonyainak megértése, tudatos, helyes terminushasználat

Ált

alán

os

kom

pet

enci

ák Lexikológia: Lexikológiai, lexikográfiai alapismeretek, azok szűkebb és tágabb

kontextusokban való hatékony alkalmazása, a szaktudomány iránti pozitív attitűd.

Szemantika: A nyelvi-nyelvhasználati és fogalmi gondolkodás fejlesztése

7. A tantárgy célkitűzései 7.1 A tantárgy általános célkitűzése

Lexikológia: A lexikológia alapkérdéseinek bemutatása az általános és szakmai kompetenciák megalapozása, fejlesztése céljából.

Szemantika: Az elsőéves egyetemi hallgatók bevezetése a szemantikai alapviszonyok ismeretvilágába

7.2 A tantárgy sajátos célkitűzései

Lexikológia: A mai magyar nyelv lexikális jelenségeinek szinkronikus leírása a diakróniához való illeszthetőség módszertani elvének alapján.

Szinkrón és diakrón vizsgálatokon alapuló lexikológiai projektek kidolgozása.

A szinkrón és diakrón lexikológiai kutatások legújabb irányzatainak, eredményeinek megismertetése.

A szókészlet mában megragadható fejlődési tendenciáinak, nyelvi normabeli és nyelvhasználati különbségeinek a feltárása.

A lexikológia elméleti kategóriáinak, vizsgálati szepontjainak, elveinek, módszereinek a gyakorlati alkalmaztatása.

Az önkifejezés és szerepvállalás, a szakmai kapcsolatteremtés megalapozása.

Szemantika: A szemantika tárgya a jelentés, szűkebben a nyelvi jelentés. Kapcsolatban áll a lexikológiával, általános nyelvészettel, szemiotikával, szövegelmélettel. Bevezetésként a jelentés-kutatás legfontosabb paradigmáival (történeti szemantika, logikai, strukturális,

2

kognitív szemantika) foglalkozunk. Ez egyrészt azt a célt szolgálja, hogy az egyetemi hallgatók megértsék: valamely tárgyat a teoretikus gondolkodásban is több szempontból és különféle módszerekkel lehet megközelíteni. Másrészt pedig előkészíti a nyelvi jel alapfunkcióinak, és a fogalom, jelentés, jeltárgy közti viszonynak a jobb megértését. A tantárgy törzsanyagát a következő kategóriák képezik: monoszémia, poliszémia, antonímia, szinonímia, homonímia, paronímia. Ezeket követően a dolgokat, tulajdonságokat, cselekvéseket megnevező szavak/szófajok (főnév, melléknév, ige) szemantikai jellemzőivel, és a jelentésváltozás kérdéseivel foglalkozunk.

A szemináriumokon ezeket az elméleti problémákat a nyelvhasználat, a kommunikáció oldaláról közelítjük meg, minél sokrétűbb nyelvi anyag alapján.

8. A tantárgy tartalma

8.1.1. Előadás (lexikológia) Didaktikai módszerek Megjegyzések1: Bevezetés a lexikológiába: a lexikológia, lexikográfia, frazeológia. A lexikológia kutatási tárgya: a lexéma, a lexikális alapegység. A lexéma mint nyelvi jel. A frazeológia és kutatási tárgya: a frazéma. A lexéma elhatárolásának kérdései (szó: szóalak, szóelőfordulás, lexéma). A lexéma értelmezése. A lexéma funkciói és morfológiai típusai.

Előadás, szemléltetés

2: A szókészlet és a világ viszonyának értelmezése. A szókészlet és a szókincs.


3: A szókészlet mennyiségi vizsgálata. A szótárak. Előadás, szemléltetés

4: A szókészlet helye és szerepe a nyelvi rendszerben.

A szókészlet: a lexémák rendszerszerű kapcsolatainak hálózata. A lexémák mezőösszefüggései. A lexémák szintagmatikus és paradigmatikus viszonyai.


5: A mai magyar szókészlet rétegződése. Előadás, szemléltetés

6. A mai magyar szókészlet diakrón rétegződése. Előadás, szemléltetés7. A mai magyar szókészlet szinkrón rétegződése. Előadás, szemléltetés

8: A köznyelvi szókészlet. Előadás, szemléltetés

9: A szaknyelvi szókészlet. Előadás, szemléltetés

10. A nyelvjárási szókészlet Előadás, szemléltetés

3

11. Egyéb belső nyelvváltozatok szókészlete Előadás, szemléltetés12. A belső nyelvkeveredés. Előadás, szemléltetés13. A szókészlet dinamikus szinkróniája: archaizmusok és neologizmusok.


14. A mai magyar szókészlet szóalkotási szabályai. Előadás, szemléltetés

Könyvészet

A mai magyar nyelv (Cikk- és tanulmánygyűjtemény) II. Összeállította Keszler Borbála. Bp., 1993. (MMNySzgy.)A szlengkutatás útjai és lehetőségei. Szerk. Kis Tamás. Debrecen, 1997.

Bakos Ferenc, A magyar szókészlet román elemeinek története. Bp., 1982.

Bárczi Géza, A magyar szókincs eredete. Bp., 1958.

Bencédy József–Fábián Pál–Velcsov Mártonné, A mai magyar nyelv. Bp., 1991. 459–501, 503–544.

Benkő László, Az írói szótár. Bp., 1979.

H. Bottyánfy Éva–Horváth Mária–Korompay Klára–D. Mátai Mária, Bevezetés az egyetemi magyar nyelvészeti tanulmányokba. Bp., 1998.

Fábián Pál–Szathmári István–Terestyéni Ferenc, A magyar stilisztika vázlata. Bp., 1958.

Forgács Tamás: Bevezetés a frazeológiába. A szólás- és közmondáskutatás alapjai. Bp., 2007.

Fóris Ágota: Szótár és oktatás. Pécs, 2002.

Gecső Tamás, Lexikális jelentés, aktuális jelentés. Bp., 2000.

Hagyományos nyelvtan – modern nyelvészet. Szerk. Telegdi Zsigmond. Bp., 1972.

A. Jászó Anna (főszerk.): A magyar nyelv könyve. Bp., 1991. 159–186, 419–457.

Károly Sándor, Általános és magyar jelentéstan. Bp., 1970.

Kenesei István: A szófajok. In: Magyar nyelv. Szerk. Kiefer Ferenc. Bp., 2006. 80-109.

Keszler Borbála: A mai magyar nyelv (Cikk- és tanulmánygyűjtemény) II. Bp., 1993.

Kiss Jenő: Társadalom és nyelvhasználat. Bp., 1995.

É. Kiss Katalin-Kiefer Ferenc-Siptár Péter: Új magyar nyelvtan. Bp., 1998.

Kurtán Zsuzsa: Szakmai nyelvhasználat. Bp., 2003.

Lexikalista elméletek. Szerk. Kálmán László, Trón Viktor, Varasdi Károly. Bp., 2002.

T. Litovkina Anna – Wolfgang Mieder: „A közmondást nem hiába mondják”. Viszgálatok a proverbiumok természetéről és használatáról. Bp., 2005.

Magyar grammatika. Szerk. Keszler Borbála. Bp., 2000. 305-345.

Magyar nyelv. Szerk. Kiefer Ferenc. Bp., 2006.

4

Magyar nyelvtörténet. Szerk. Kiss Jenő, Pusztai Ferenc. Bp., 2003.

Mai magyar nyelvi gyakorlatok. II. Szerk. Balázs Géza és Tolcsvai Nagy Gábor. Bp., 1990.

Papp Ferenc, A lexémák alaki szerkezete, szófaja és jelentésgazdagsága. MNy. LXVIII, 23–33.

Parapatics Andrea: Szlengszótár. Bp., 2008.

Péntek János, A tájszók leíró szempontú osztályozásáról. NyIrK. XVI, 231–40.

Picoche, Jacqueline: Précis de lexicologie française. Paris, 1977.

Uő.: Structures sémantiques du lexique français. Paris, 1986.

Pusztai Ferenc: A lexikológia helye és helyzete. MNy. LXXXV, 314–27.

Rácz Endre – Szathmári István (szerk.) Tanulmányok a mai magyar nyelv szókészlettana és jelentéstana köréből. Bp., 1980 (TanSzók.).

Saussure, Ferdinand de: Bevezetés az általános nyelvészetbe. Bp., 1967.

Szilágyi Ferenc: A magyar szókincs regénye. Debrecen, 1993.

Szilágyi N. Sándor: Hogyan teremtsünk világot? Kolozsvár, 1996.

Szilágyi N. Sándor: Elmélet és módszer a nyelvészetben. Kolozsvár, 2004.

Tanulmányok a mai magyar nyelv szókészlettana és jelentéstana köréből. Szerk. Rácz Endre és Szathmári István. Bp., 1980 (TanSzók.).Telegdi Zsigmond (szerk.): Hagyományos nyelvtan – modern nyelvészet. Bp., 1972.

Tolcsvai Nagy Gábor: A nyelvi norma. Nytud.Ért. 144. sz. Bp., 1998.

Zsemlyei János, A mai magyar nyelv szókészlete és szótárai. Kolozsvár, 1996.

8.1.2. Szeminárium / Labor (Lexikológia) Didaktikai módszerek Megjegyzések1: Bevezetés: a szótár és a magyar szótártípusok Beszélgetés,

megbeszélés2: Lexikográfiai gyakorlatok. Kiselőadás,

megbeszélés, szemléltetés, kooperatív oktatási módszer

3: A köznyelvi szókészlet eredet szerinti rétegei. Kiselőadás, megbeszélés, szemléltetés, kooperatív oktatási módszer

4: A mai magyar szókészlet szociolingvisztikai rétegei (különös tekintettel a szaknyelv és a szleng szókészletére)

Kiselőadás, vita, megbeszélés, szemléltetés

5

5: A szótárak és a tájszavak. A metaforikus és metonimikus jelentésbeli tájszavak kognitív szemantikai elemzése.


6: Zárthelyi dolgozat Teszt

7: Neologizmusok a mai magyar nyelvben. A metaforikus és metonimikus jelentés szerinti neologizmusok kognitív szeamntikai elemzése.


KönyvészetA szlengkutatás útjai és lehetőségei. Szerk. Kis Tamás. Debrecen, 1997.

Bárczi Géza: A magyar szókincs eredete. Bp., 1958.

Uő.: A magyar nyelv francia jövevényszavai. Bp., 1935.

H. Bottyánfy Éva–Horváth Mária-Korompay Klára–D. Mátai Mária, Bevezetés az egyetemi magyar nyelvészeti tanulmányokba. Bp., 1998. 9–50;

Fóris Ágota: Szótár és oktatás. Pécs, 2002.

Kálmán Béla: A nevek világa. Bp., 1967

Kiss Gábor-Pusztai Ferenc: Új szavak, új jelentések. 1997-ből. Bp., 1999.

Kiss Jenő: Társadalom és nyelvhasználat. Bp., 1995.

Kniezsa István: A magyar nyelv szláv jövevényszavai. Bp., 1955.

Kurtán Zsuzsa: Szakmai nyelvhasználat. Bp., 2003.

Magay Tamás: Szótárak és használóik. Bp., 2006.

Minya Károly: Mai magyar nyelvújítás. Szókészletünk módosulása a neologizmusok tükrében a rendszerváltozástól az ezredfordulóig. Bp., 2003.

Minya Károly: Új szavak. Nyelvünk 1250 új szava értelmezésekkel és példamondatokkal. Bp., 2007.

Magyar dialektológia. Szerk. Kiss Jenő. Bp., 2001. 25–30.

Parapatics Andrea: Szlengszótár. Bp., 2008.

Péntek János, A tájszók leíró szempontú osztályozásáról. NyIrK. XVI, 231–40.

Szilágyi N. Sándor: Hogyan teremtsünk világot? Kolozsvár, 1996.

Zsemlyei János, A mai magyar nyelv szókészlete és szótárai. Kolozsvár, 1996.

8. A tantárgy tartalma8.1 Előadás (Szemantika) Didaktikai módszerek Megjegyzések1. Bevezető előadás

A. A szemantika kutatási területe: a nyelvi jelentés. Kapcsolatai a rokondiszciplínákkal

B. A jelentéskutatás legfontosabb módozatai:

1. A történeti szemantika vizsgálódási elveiről

2. A logikai (formális) szemantika jelentésfelfogásáról

3. A strukturális szemantika jelentésfelfogásáról

4. A kognitív szemantika jelentésfelfogásáról

Frontális előadás, problematizálás, a diákok bevonása a kérdések és a lehetséges megoldások megfogalmazásába

6

2. A szemantika tárgya

1. A nyelvi jel alapfunkciói: jelenteni és jelölni

2. A signatum összetettségéről, heterogenitásáról (fogalom, jelentés, jeltárgy)

3. A jelölő és a jelölt közti viszony. Motiváltság és önkényesség

4. Értelem és jelentés


3. Jelentéstípusok

1. Szótári és kontextuális jelentés

2. Szintaktikai jelentés (grammatikai viszonyjelölés)

3. Denotatív jelentés és értékjelentés


4. Általános szemantikai viszonyok

1. A nyelvészeti és a logikai szempont a szemantikai kérdések tárgyalásában. Párhuzamok és különbségek

1. 1. Jelentésmező – mezőösszefüggés – fogalomkör

1. 2. Az antonímia. A dichotomikus gondolkodás szerepe a szavak csoportosításában


5. Monoszémia és poliszémia Frontális előadás, problematizálás, a diákok bevonása a kérdések és a lehetséges megoldások megfogalmazásába

6. A szinonímia. A szinonímia meghatározása. A szinonimák kialakulásának forrásai (szókölcsönzés, használatból kikopott, elavult, régi magyar szavak felújítása, tájszavak irodalmi szintre emelése. A szinonímia típusai


7. A homonímia (azonos alakúság). A homonímia fogalma, típusai. Homofónia és homográfia


8. A hasonló alakúság. Típusai. A paronímia mint a hasonló alakúság sajátos típusa

Frontális előadás, problematizálás, a diákok bevonása a kérdések és a

7

lehetséges megoldások megfogalmazásába

9. Összegzés

1. Monoszémia és poliszémia

2. Antonímia, szinonímia, homonímia, paronímia viszonya

10. A szófajiság szemantikai kérdéseiről

1. Dolog–főnév, tulajdonság–melléknév viszonya; a cselekvés időbeliségének nyelvi kifejezése

2. A főnév szemantikai kérdéseiről. A főnév meghatározásának szemantikai és morfoszintaktikai szempontjai; a főnévhez kapcsolható jelek és ragok. A főnév és az ige viszonya. A deverbális főnevek típusai


11. A melléknév szemantikai kérdéseiről. A főnév és a melléknév szemantikájának összehasonlító vizsgálata (dolog és tulajdonság – jelentéskomplexum és jelentéselem). A toldalékolás kérdései (formai/morfoszintaktikai összehasonlítás). A főnév és a melléknév mondattani szerepének eltérései és közös pontjai


12. Az ige szemantikai kérdéseiről. Az ige szemantikai és morfoszintaktikai meghatározása (az ige sajátos toldalékjai: módjelek, időjelek, igei személyragok). Állapot és cselekvés (patiens és ágens). Igetípusok


13. Jelentésváltozások (jelentésbővülés, jelentésszűkülés, szóhasadás, jelentésmegoszlás, jelentés-elhomályosulás)


14. Összegzés. Kitekintés Frontális előadás, problematizálás, a diákok bevonása a kérdések és a lehetséges megoldások megfogalmazásába

KönyvészetA. Jászó Anna (szerk.): Jelentéstan. A magyar nyelv könyve. Trezor Kiadó, Budapest, 1997, 419–457.

8

Kiefer Ferenc: Jelentéselmélet. Corvina, é. n. [2000] (részletek).

Máthé Dénes: Szemantikai alapviszonyok. Egyetemi Műhely Kiadó, Bolyai Társaság, Kolozsvár, 2009.

8.2 Szeminárium / Labor (Szemantika) Didaktikai módszerek Megjegyzések1. Poliszémia, antonímia A téma előzetes

megbeszélése. Frontális és csoportmunka

Általános (minden szemináriumra érvényes) megjegyzés: a kijelölt szemináriumi témák közül a csoportokba szerveződő egyetemi hallgatók választanak egyet-egyet. Az anyagot közösen (saját belátásuk szerinti lebontásban) előkészítik a megfelelő szakirodalom felhasználásával. Ezt a szeminárium előtti napokban együtt megbeszéljük, a felmerült kérdéseket tisztázzuk. A szemináriumi előadásra ezeket követően kerül sor.

2. Szinonímia A téma előzetes megbeszélése. Frontális és csoportmunka

3. Homonímia és paronímia A téma előzetes megbeszélése. Frontális és csoportmunka

4. A szó és a kijelentés szemantikája A téma előzetes megbeszélése. Frontális és csoportmunka

5. A jelentésváltozás A téma előzetes megbeszélése. Frontális és csoportmunka

6. Jelentéstípusok A téma előzetes megbeszélése. Frontális és csoportmunka

7. Általános jelentésviszonyok

Szabad témák:

– A nő szó családja (poliszémia és homonímia)

– A nyelv szó családja (poliszémia, metonimikus jelentéskiterjesztés)

– A színnevek szemantikája (jelentésük, etimológiájuk, előfordulásuk állandósult

A téma előzetes megbeszélése. Frontális és csoportmunka

9

szókapcsolatokban, különös tekintettel a szóláshasonlatokra és az összetételekre stb.)

– A szabadság szó családja

– stb.

KönyvészetGecső Tamás (szerk.): Poliszémia, homonímia. Tinta Könyvkiadó, Bpest, 1999.

H. Varga Márta: A ’hiány’-t jelentő denominális fosztóképzős melléknevek szemantikai ellentétpárjai. Magyar Nyelvőr, 2005, 1, 104–108.

Gecső Tamás és Spannraft Marcellina (szerk.): A szinonimitásról. Tinta Könyvkiadó, Budapest, 1998.

Gecső Tamás (szerk.): Poliszémia, homonímia. Tinta Könyvkiadó, Bpest, 1999.

Balogh Dezső: A paronimák. Kiss Jenő és Szűts László (szerk.): A magyar nyelv rétegződése I–II. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1988, I. 152–159.

Banczerowski Janusz: A pozitív érzelmek konceptualizálásának néhány kérdése. Magyar Nyelvőr, 2005, 1, 71–77.

Nyomárkay István: A hazugság fogalmának képe a magyar nyelvben. Magyar Nyelvőr, 2006, 4, 389–399.

Szili Katalin: Az udvariasság pragmatikája. Magyar Nyelvőr, 2007, 1, 1–17.

Minya Károly: Jelentésbővülés, jelentésmódosulás napjaink nyelvében. Gecső Tamás (szerk.): Poliszémia, homonímia. Tinta Könyvkiadó, 1999, Budapest, 143–149.

Spannraft Marcellina: Lélekmetaforák – kognitív szemantikai megközelítésben. Kemény Gábor (szerk.): A metafora grammatikája és stilisztikája. Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2001, 244–252.

9. A szakmai testületek és a szakterület reprezentatív munkáltatói elvárásainak összhangba hozása a tantárgy tartalmával.

Lexikológia: A lexikológia és lexikográfia tantárgy tartalma megfelel a más egyetemeken tanított megegyező tantárgyak tartalmával.

Szemantika: A tantárgy anyagát a magyar nyelvű szakirodalom alapján állítottam össze.

10. ÉrtékelésA tevékenység típusa 10.1 Értékelési kritériumok 10.2 Értékelési módszerek 10.3 Ennek aránya a

végső jegyben10.4 Előadás (Lexikológia)

Jelenlét (4 hiányzás lehetséges), az ismeretek pontossága, logikus rendszere, adekvát szaknyelvhasználat, a tudásértékelő magatartás

Vizsgadolgozat, aktív részvétel az előadásokon(a lexikológia jegynek 70 %-a)

50%

10.5 Szeminárium / Labor(Lexikológia)

Lexikológia: Kötelező jelenlét (1 hiányzás engedélyezett). A kiselőadások szakszerűsége

Teszt, aktív részvétel a szemináriumokon (a lexikológia jegynek 30 %-a)

10

10.4 Előadás (Szemantika) A szemantika tárgyalt alapkérdéseinek, megközelítési szempontjainak ismerete. Az egyes szemantikai viszonyok belső tagolása és külső kapcsolataik ismerete.A szakkifejezések értő használata.A szakismeretek és a mindennapi nyelv kreatív összekapcsolása.

Írásbeli és szóbeli vizsga(a szemantika jegynek 70 %-a)

50%

10.5 Szeminárium / Labor(Szemantika)

Szemantika: A szemináriumok látogatása.Aktív bekapcsolódás a témák előkészítésébe és megbeszélésébe. Az ismeretek intellektuális feldolgozása konkrét nyelvi anyag bevonásával

A szemináriumi témát bemutató csoport munkájának óravégi értékelése(a szemantika jegynek 30 %-a)

10.6 Minimális követelmények Lexikológia: Az elméleti alapismeretek elsajátítása és gyakorlati alkalmazása. Szemantika: A tárgyalt szemantikai viszonyok (pl. a poliszémia és a kontextuális szinonímia

viszonya, a homonímia és a poliszémia kapcsolata, a jelölő és a jelölt közti motiváltság vagy önkényesség, a tanulmányozott szófajok szemantikai érintkezése és különbözősége, stb.) elméleti és gyakorlati (nyelvhasználati) ismerete.

Data completării

Semnătura titularului de curs Semnătura titularului de seminar

Semnătura titularului de curs practic

2012.09.07.

Data avizării în departament Semnătura Directorului de Departament

2012.09.14.

Data avizării la Decanat Semnătura Prodecanului responsabil Ştampila facultăţii

11

llm2124 lexikologiaszemantika ma

Documents

tma elzetes megbeszlse

hogyan teremtsnk vilgot

lehetsges megoldsok megfogalmazsba

tolcsvai nagy gbor

mai magyar nyelv

magyar nyelv knyve

magyar szkincs eredete

magyar nyelv