Állatkísérletek elmélete és gyakorlata a és b...
TRANSCRIPT
Állatkísérletek Elmélete és GyakorlataA és B kurzus
Core modul 4/3
A kísérleti állatok és állatházak higiénés fokozatai, a kísérleti
Sebészeti Műtéttani Intézet
SZTE ÁOK 2015-2016-I. szemeszter
A kísérleti állatok és állatházak higiénés fokozatai, a kísérleti állatház működtetése; A környezetgazdagítás;
Dr. Érces Dániel egyetemi tanársegéd
• 19. § (1) A létesítményekben gondoskodni kell a helyiségek
rendszeres és hatékony takarításáról, valamint a megfelelõ
higiéniai körülmények fenntartásáról. (A Kormány 40/2013. (II. 14.) Korm. Rendelete az állatkísérletekről)
Higiénia az állatházban
Higiénia: „Az egészség megőrzéséhez szükséges tisztaság.”
• A különböző mikroorganizmusok általi fertőzöttség befolyásolja az állatok általános állapotát, ezáltal a kísérleti eredményeket.
• Az inhomogenitás csökkentésének lehetőségei:– Egyformán fertőzött állatok gnotobiota állatok
– A mikroorganizmusok számának csökkentése
Mikrobiológiai homogenitás?
Barrieralkalmazása
• Célja a paraziták, baktériumok, vírusok kizárása.
• Elemei:– Csíraszegény táp, alom, ivóvíz
– Sterilizált ketrecek, berendezések
– Csíramentes, szűrt levegő
Zsiliprendszer („Barrier”)
• Az ember „vektor” szerepének csökkentése:– Bejutás, mozgás korlátozása
– Fertőtlenítés
– A test beburkolása (steril váltóruházat)
Higiéniai fokozatok az állatházban
A. Csíramentes (GF – „germ free”): •Izolátor:•Steril belső tér•10-30 ketrec, 50-100 állat
B. Kórokozóktól mentes •Zárt építészeti rendszerű állatházban.•Zsiliprendszer, de:
Egy állatházban csak egy higiéniai fokozat van!
•Zsiliprendszer, de:•Sterilizálás helyett fertőtlenítés•Ember is beléphet a zsilip mögé
C. Konvencionális állatház •Nyílt építészeti rendszer•Nincs zsiliprendszer•Törekedhet az igényesebb higiéniára:
•Légtechnika•Átöltözés•takarmány pasztörizálás
Csíramentes – „A” szint: izolátor
• A higiéniai rendszer csúcsa.
• A zárt steril térbe csak steril anyag, eszköz kerülhet be.
• Személyzet a steril téren kívül.
• Béltartalom híg, zöldes,
• megacolon,
• bélnyálkahártya megújulása lassú,
• nyirokszervek fejletlenek,
• az állat szagtalan,
Csíramentes környezetben tartott állatok jellemzői
• az állat szagtalan,
• vitaminhiány,
• rezisztencia cytostaticumokkal, rtg sugárral szemben
Ami NINCS,
„Specified Pathogen Free” – „B” szint
SPF: meghatározott kórokozóktól mentes állomány
Az ilyen állatok esetében megadják, hogy melyek azok a kórokozók, amelyek jelenlétét NEM tudták kimutatni
NEM pedig az ami VAN
• Tartásukhoz zárt rendszerű, higiéniai zsilipekkel lezárt állatház szükséges.
• Anyagok, eszközök sterilizálása, fertőtlenítése elengedhetetlen.
• A levegőt szűrni kell.
• A személyzet a zárt térben dolgozik:személyi higiénia, steril öltözék
További, barriert igénylő kategóriák
COBS – „ceasarean derived barrier sustained” Császármetszéssel nyert, barrier mögött tartott (Carworth Farm)A tenyészet ELSŐ nemzedékét császármetszéssel hozták világra.
Nem tartalmaznak a placentán át nem jutó mikrobát
BR – „barrier reared” ≈ SPF
VAF – „virus antibody free” vírus ellenanyagtól mentes. (Charles RiverLaboratories)Laboratories)Ellenanyag kimutatáson alapul. Ugyanakkor kórokozó jelen lehet kimutatható ellenanyag szint nélkül is. Más esetekben az antitest még azonosítható lehet annak ellenére, hogy a kórokozó már nem található meg.
SOPF – „specific opportunistic free” A konkrét vizsgálat céljára, mely mikroorganizmusoktól mentesek az állatok. (IFFA Credo)
MD – „minimal disease” Lényegében javított konvencionális. „Clean conventional”
Konvencionális – „C” kategória
• Nincs kifejezett zsiliprendszer
• A levegő bejuthat szűrés nélkül.
• Az almot, tápot nem szükséges kezelni.
• Átöltözés „szociális jellegű” (saját ruházat megóvása)
• Változatos higiénia megoldásokat alkalmazhatnak:Fertőtlenítő oldatos felmosás– Fertőtlenítő oldatos felmosás
– Levegő szűrése
– Köpeny, állatházi cipő alkalmazása
• MD (minimal disease) jelzés, ha hosszabb ideig sikerül megóvni a fertőző betegségektől.
• A különböző mikroorganizmusok általi fertőzöttség befolyásolja az állatok általános állapotát, ezáltal a kísérleti eredményeket.
• Az inhomogenitás csökkentésének lehetőségei:
– Egyformán fertőzött állatok gnotobiota állatok
– A mikroorganizmusok számának csökkentése
Ismert mikrobiológiai állapot – „axenikus” állapot
Gnotobiota állapot Gnotobiota állapot fenntartása
Izolátor
GF, gnotobiota, xenobiota
Csíramentes vagy „germ free” Mikrobamentes állatok
Gnotobiota (régebben axenikus) A csíramentes és az ismert mikrobákkal együtt élő állatok
Xenobiota („holoxenikus”) Konvencionálisan tartott állatok, ismeretlen számú és fajú mikrobákkal
A gnotobiota állatokat izolátorban kell tartani, hogy megelőzzük a xenobiotává válásukat !
Gnotobiota állatok csoportosítása
Attól függően, hogy az állatok hányféle ismert baktérium törzzsel élnek együtt, lehetnek:
• Monoasszociált – egyféle törzzsel fertőzött
• Diasszociált – kétféle törzzsel él együtt
• Oligoasszociált – három, vagy kevés törzs esetén• Oligoasszociált – három, vagy kevés törzs esetén
• Poliasszociált – több, de ismert törzs található meg bennük
SPF Gnotobiota
Azt garantálja, hogy mely kórokozók NEMtalálhatóak meg az
állatokban.
Azt tudjuk, hogy mely mikrobák
TALÁLHATÓAKmeg bennük
Gnotobiota állatok előállítása
• hiszterotomia, hiszterektomia útján
• embriotranszfer: beágyazódás előtti embrió átvitele álvemhesnősténybe
• cryoprezervatió (mélyhűtve tárolható)
• A – szint: maga az izolátor
• B – szint: sokféle. Mikroorganizmus összetételt tekintve és technikailag is.
• C – szint: legkevesebb akadály. Változó higiéniai szint. Több-kevesebb zsilipelési lehetőség kialakítása ajánlatos.
Az állatház helyiségei
• Állattartó helyiségek:– Tenyésztésre
– Kísérleti állatok elhelyezésére
• Kiszolgáló helyiségek:– Higiénia: mosó-fertőtlenítő helyiség, zsilipterek
– Műszaki: hőközpont, klímagépház
– Szociális: pihenő-étkező, öltöző, WC
– Raktár
• B – szint esetében funkcionális kapcsolat alapján kétféle megoldás:
– Körforgalmú, kétfolyosós
– Belső forgalmú, nagytermes
Az állatház helyiségei II.
– Belső forgalmú, nagytermes
• Munkaszervezés: „tiszta” „piszkos”
• Szigorúan egyirányú folyamat
tenyésztőhely felhasználói intézmény
• Háromféle modell:
Tenyésztő- és felhasználói létesítmény viszonya
Háromféle modell:– Felhasználói intézmény a tenyésztő állatházhoz kötve (pl. tenyésztéssel
is foglalkozó intézeti állatházak)
– Egymástól távol elhelyezett intézmények
– A kísérleti állatok a laborban kerülnek elhelyezésre (izolátor, légtechnikai polc, -ketrec)
• Fal-, padló és mennyezetkiképzés:– Moshatóság, fertőtleníthetőség.
– Ablak nem szükséges
– Ajtók tokja ideálisan fémből készül
– A konvex sarkok fém burkolattal védendők
– A konkáv sarkokat íveltre kell kiképezni a könnyű tisztíthatóság
Az állatházak építészeti megoldásai
– A konkáv sarkokat íveltre kell kiképezni a könnyű tisztíthatóság érdekében
– A padló sima, ellenálló burkolattal legyen ellátva (öntött műgyanta)
– A rágcsálók szobáiban a padló sík, rajta lefolyó nincs kialakítva
– Küszöb csak a zsilipsávban, az öltözőnél
– Falat legalább állványmagasságig csempézni kell
– B – szintű állatházakban állmennyezet kialakítása tilos!
• Az ablak nélküli helyiségekben a világításnak az állatok igényeinek is meg kell felelnie és lehetővé kell tennie a munkavégzést.– Fény-sötétség ciklus
– Fény erőssége
– Hullámtartomány
Világítás és zaj az állatházban
• Zajszint max. 55 dB lehet.– Hirtelen, erős zajok (ultrahang) szervműködés megváltozása
Kerülendők, amennyire csak lehetséges
– Hangszórók alkalmazása zajelfedésre
• Megfelelő hőmérséklet
• Megfelelő páratartalom
• Hatásos higiéniai eszköz: túlnyomás alkalmazása:
Szellőztetés az állatházban
ketrec állatszoba folyosóKülső
környezet
15 Hgmm
• Az állatház levegőjét szűrni kell.– Több lépcsőben, csökkenő pórusméretű szűrőn át
• Visszakeringtetés csak akkor, ha a káros gázokat (CO2, NH3) és a port eltávolítják
5 Hgmm 5 Hgmm5 Hgmm 15 Hgmm
• Fekete-fehér öltöző
• Légzuhany
• Átadó autokláv: külső („fekete”) ajtó a konvencionális térben. Beépítik a falba.
• Átadó kamra: formaldehid gázt használ
• Buktató medence: fertőtlenítő folyadékkal töltött beton kád. A fertőtlenítő mosogatás egyik fázisa.
Csíraszám csökkentést szolgáló egyéb berendezések
fertőtlenítő mosogatás egyik fázisa.
• UV-zsilipek: baktériumok számát csak csökkenti. Germicid lámpa.
• Fertőtlenítőszer porlasztó: falak, nagyobb berendezési tárgyak
• Alomelszívó gép
• Mosogató medencék: 2-3-4 részes, alkalmazott technológiától függően
• Állatházi ruházat
Az állatházban tartott állatok egészségének védelme – A fertőtlenítés
Dekontamináció:A. szennyező anyagok, toxinok, radioaktív anyagok eltávolítása
a felületről.
B. jelentősége kiemelendő sterilizálás előtt: a szennyező anyagok csökkenthetik a mikrobás és a fertőtlenítőszer közötti érintkezés mértékétközötti érintkezés mértékét
Sterilizálás („csíramentesítés”):A. nincs kimutatható mikroorganizmus (beleértve mikoplazmát,
vírusokat, prionokat).
B. minden életképes alakot elpusztít, függetlenül attól, hogy kórokozó-e vagy sem.
A fertőtlenítés
Dezinfekció („fertőtlenítés”):A. a környezetbe került kórokozók elpusztítása,
fertőzőképességgük megszüntetése.
B. nem minden mikroba elpusztítása a célja, csak a betegségeket kiváltóké és csak külső eljárás. A szervezeten belüli kórokozók elpusztítása szintén nem célja.belüli kórokozók elpusztítása szintén nem célja.
C. a csíramentesítéstől csak mértékében különbözik!
A fertőtlenítő eljárások jellemzői
• Bakteriosztatikus hatás: a baktérium nem pusztul el, deszaporodása, fejlődése gátolt (pl. fagyasztás
• Szanációs effektus: a csíraszám olyan mértékű felületicsökkentése, amely már nem okoz fertőzést (kézmosás,felmosás, szellőztetés)
• Baktericid hatás: a baktériumok vegetatív alakjai elpusztulnak.(A spórák azonban NEM!)(A spórák azonban NEM!)
• Sporocid hatás: az ellenálló spórák is elpusztulnak(Clostridiumok, Bacillaceae). Csak néhány fertőtlenítőszerjellemzője!
• Virucid hatás: a vírusok elvesztik fertőzőképességüket,inaktiválódnak
• Fungicid hatás: gombák elpusztítása
• Paraziticid hatás: paraziták és azok szaporító alakjai (lárva, pete)elpusztulnak
Fertőtlenítő eljárások
• 3 fő csoport:
– Fizikai: hő, UV-, radioaktív sugárzás
– Kémiai: vegyületek, oldat vagy gáz formában– Kémiai: vegyületek, oldat vagy gáz formában
– Kombinált eljárások: kémiai és fizikai módszerek együttes alkalmazása
Fertőtlenítőszer csoportok
• Oxidálószerek:
– Perecetsav: szúrós szagú színtelen folyadék, legtöbb anyagra, fémre erősen korrozív hatású
– Hidrogénperoxid: ritkán használt, csak rozsdamentes acél műszerek fertőtlenítésére. Nehézfémek esetén robbanásszerűen bomlik!robbanásszerűen bomlik!
• Jód és vegyületei
– Jodofórok: az elemi jódnak felületaktív anyagokkal alkotott komplexei. Nem keverhetők szappannal, lúggal. 35 C° felett elbomlanak. Betadin, Braunol, Josan.
• Klór és vegyületei: a hatásért a hipoklórossav a felelős. Baktericid, virucid, akár sporocid hatás, de gombaölő hatásuk nincs.
– Nátrium –hipoklorit: „Hipo”
– Klórmész: Ca-hipoklorit, CaCl2, Ca(OH)2 keveréke.
– Kloramin-B: Flóraszept. A hipónál stabilabb, csekélyebb a bőrizgató hatása.
Fertőtlenítőszer csoportok II.
bőrizgató hatása.
• Glikolok: kétértékű alkoholok, nedvszívó hatással.
– Trietilénglikol: levegő fertőtlenítés porlasztóból alkalmazva.
• Fenolok:
– Karbolsav: 10% víz felvételével fenol keletkezik. Ma már nem használják, csak származékait (Dodesept tinktúra)
– Krezol: krezol és káliszappan keveréke a krezolszappan(Lysol). Erőteljes antibakteriális hatás.
• Tenzidek: Felületaktív vegyületek. Segítik a hidrofób szennyeződések eltávolítását. Szappanok, tisztítószerek.
– Anionaktív: általános tisztítószerek. A kationaktívdezificiens hatását közömbösítik!
– Kationaktív: bakterio- és fungisztatikus filmet képeznek. Kiemelendőek a kvaterner ammónium vegyületek. (Bradophen, Apesin, Metasept)
Fertőtlenítőszer csoportok III.
(Bradophen, Apesin, Metasept)
– Nem ionos tenzidek: antimikrobás hatásuk gyenge, de jó zsíroldók.
– Amfoter tenzidek: jelentős maradványhatás.
• Alkoholok: Az etil- és a propilalkohol használatos.
– Etil-alkohol: leghatékonyabb fertőtlenítő hatása 70 V/V %-os koncentrációban van. Bakteriosztatikus hatású, hosszabb idő alatt baktericid. Influenza vírusra is hatékony. Spórákat tartalmazhat, ezért kézfertőtlenítésre, műtéti terület lemosására csak sterilre szűrve használható!
• Aldehidek: formaldehid, glutáraldehid. A leghatásosabb
Fertőtlenítőszer csoportok IV.
• Aldehidek: formaldehid, glutáraldehid. A leghatásosabb fertőtlenítőszerek.
– Formaldehid: vizes oldata a formalin. Gázosításra használt koncentráció: 0,1 V/V %. Az ammónia közömbösíti.
– Lysoform: formaldehidet, etilalkoholt és káliszappant tartalmaz.
– Glutáraldehid: enyhén savas kémhatású. Lúg hatására aktiválódik. Aktiválás után két hétig használható fel. Fémeket nem károsítja, a szappanok nem csökkentik hatását.
• Koncentráció: fontos a megfelelő töménység használata! (70%-os alkohol!)
• Szelektivitás: – szelektívek azok a szerek, amelyek csak néhány mikroba fajra
hatásosak (pl. kvaterner ammóniumok: néhány Gram-pozitívbaktérium)
– Csoportszelektívek: baktericid, de nem virucid
Fertőtlenítőszerek hatásosságának feltételei
– Csoportszelektívek: baktericid, de nem virucid
– Széles spektrumú
• Kapilláraktív hatás: a szennyező anyagok feloldása, fellazítása. A hatás fokozható mechanikus módszerekkel.
• Hőmérséklet: a hőmérséklet növelése általában csökkenti a szükséges behatási időt. De: jodofórok (35 C°)
• A fertőtlenítés időtartama: Fertőtlenítő oldat rászárítása. Öblíteni lehet, de letörölni nem szabad.
Ketrecek fertőtlenítése:
• Kétfázisú fertőtlenítés:– Kialmozás
– Előmosás: vízsugár
– Mosás: meleg víz, detergens, szivacs, kefe
– Öblítés: külön kádban, meleg víz.
– FERTŐTLENÍTÉS
Állatházi tárgyak, eszközök fertőtlenítése
– FERTŐTLENÍTÉS
– Öblítés
– Szárítás
• Egyfázisú fertőtlenítés: korszerű mosószerek tartalmazzák a detergenst és a fertőtlenítőszert is.– Kialmozás
– Előmosás
– FERTŐTLENÍTÉS
– Szárítás
• Kíméletes kezelés– Aminosavak (pl. lizin)
– Vitaminok (A, E, K, B6)
• Autoklávozás: túltelített gőzzel történő hőkezelés– 121 C°-on 15 percig
– Pellet mérettől függ, általában inkább 20-30 perc
A takarmány csíraszámának csökkentése
• Ionizáló sugárzás– Csomagolt takarmány sterilizálására is alkalmas
– SPF: 25 kGy, GF állatok: 40 kGy (Bacillus fajok miatt)
• Szerves savas kezelés
• Az ivóvíz kezelése:– Klórozás
– Sósavval pH 3-ra savanyított ivóvíz
• Gázok: formalin-, perecetsav aeroszol, formaldehid. Gázmester végezheti!
• Fertőtlenítő takarítás: száraz tisztítás (pl. seprés) nem ajánlott.– Padlóburkolat: kőagyaglap, kerámia, műgyanta. Felmosáshoz két
edény használandó. A felmosáshoz használt eszközöket ki kell mosni,
Helyiségfertőtlenítés
edény használandó. A felmosáshoz használt eszközöket ki kell mosni, szárítani és fertőtlenítőszerben tárolhatók.
– Falak: legalább állványmagasságig keményburkolat. Meszelt fal mésztejjel átfesthető.
– Nyílászárók, átadó eszközök: lemosásos, leáztatásos módszer
• Hatékonyság ellenőrzése: a kritikus helyek környékéről mikrobiológiai mintavétel.
• A kritikus helyek környékéről mikrobiológiai mintavétellel ellenőrizzük a fertőtlenítő takarítás hatékonyságát.
Helyiségfertőtlenítés hatékonyságának ellenőrzése
• SPF állatházak gyakorlata (konvencionális állatházakban lehet enyhébb szabályozás)
• „Fekete – fehér” öltöző
• Zuhanyozás, hajmosás. Az alkar, kéz fertőtlenítése kombinált fertőtlenítőszerrel. Törölközés steril törölközővel.
• Steril ruházat felvétele.
Személyi higiénia
• Steril ruházat felvétele.
• Ha van légzuhany: nem kötelező az alsóruházat váltása, de speciális védőoverall használata igen (az állatot védi az ember testén lévő mikroorganizmusoktól)!
• Kéz- és az alkar fertőtlenítése:
– Rezidens- és tranziens flóra
– Több szakaszos kézfertőtlenítés.
– Mint a sebészi bemosakodás.
– Mechanikai tisztítás
Személyi higiénia II.
– Mechanikai tisztítás
– Ismételt dezinficiálás.
• A rezisztencia kialakulásának megelőzésére érdemes rendszeres időközönként más-más hatóanyagú kézfertőtlenítő-szert használni az állatházban.
• A személyi higiénia oktatása: az SPF térben való viselkedés szabályait tanulni kell.– Minden változtatást tanfolyammal kell megismertetni a személyzettel.
– Az eljárást a Szabvány Műveleti Előírásban rögzíteni kell.
– Személyi napló (influenza, nátha, köhögés, hőemelkedés, hasmenés rögzítése)
• Látogatók: belépésük csak nagyon indokolt esetben!
Személyi higiénia III.
• Látogatók: belépésük csak nagyon indokolt esetben!– A személyi higiéniai előírások rájuk nézve is kötelezőek.
– adatrögzítés
• Vendégdolgozó: nem minősül látogatónak.– A személyi higiéniai előírások rájuk nézve is kötelezőek.
– Saját állatházban legalább a megelőző 2 hétben nem járt.
– Állatokkal foglalkozhat amennyiben rendelkezik megfelelő tanúsítvánnyal
• Szállítás egyszer használatos dobozban
• SPF esetén légszűrő.
• Rövid szállítás (<2-3h):
– Elegendő faforgács alommal ellátni.
• Hosszú szállítás (4-6h):
– Víz és táplálék ellátás.
– SPF: folyadékot 2%-os steril agar-agar oldattal lehet biztosítani.
– Konvencionális: alma, sárgarépa
Az állatok bezsilipelése
– Konvencionális: alma, sárgarépa
• Bezsilipelés (SPF):
– A gépkocsiból a dobozokat az állatház előterébe (járda, útpadka NEM!).
– Külső felszín fertőtlenítése. Rögzítőkapcsok kiszedése, de a fedél zárva marad.
– Átadó ablak
– Az állatok áthelyezése
– A doboz eltávolítása a konvencionális tér felé.
• Egyszerűsíteni csak akkor lehet, ha az állatok magasabb higiéniai szintű helyről érkeznek.
• „ 18. § (3) A létesítményekben biztosítani kell az újonnan
érkező állatok elkülönítését egészségi állapotuk felméréséig és
a már beszoktatott állatokra jelentett lehetséges egészségügyi
kockázatok értékeléséig, és minimalizálásáig.” (A Kormány 40/2013.
(II. 14.) Korm. Rendelete az állatkísérletekről)
• Az állatházba bekerült állatokat karanténezni kell.
Karantén
• Az állatházba bekerült állatokat karanténezni kell.
• Kivéve: csíramentes állatok akklimatizációs idő
• Ha magasabb szintről érkeznek az állatok (SPF MD) a karantén lényegében megegyezik a megszokási idővel.
• Nem SPF állatok esetén a karantén ideje függ:– Az állat fajától
– A távol tartani kívánt betegségtől
• A karantén nem lehet az SPF állatház területén.
„ 19. § (5) A létesítményekben gondoskodni kell az állati
tetemek és hulladékok higiénikus tárolásáról és biztonságos
ártalmatlanításáról.” (A Kormány 40/2013. (II. 14.) Korm. Rendelete az állatkísérletekről)
• Alom: faforgács vizelettel, ürülékkel, táp maradékkal szennyezve.
Hulladékok kezelése
szennyezve.
• „Minden anyag fertőzött ami az állatházból kikerül.” SPF
• Kis állatház: kis mennyiségű hulladék, fóliazsákba kell gyűjteni
• Nagyobb mennyiség: komposztálás (kertészeti hulladékkal keverve
• Fertőzött, veszélyes hulladék: speciálisan kezelendő. Égetés.
• Az ember mint környezeti tényező:
– Szabályozza az állatház hőmérsékletét
– világítását,
– a ketrecek méretét (az állatok mozgásterét),
Az állatházban tartott állatok egészségének védelme – A szociális környezet
– a ketrecek méretét (az állatok mozgásterét),
– takarmányozást,
– párválasztást.
• „Handling”
• Akklimatizáció: az állat szervezetének alkalmazkodása a megváltozott környezethez.
• Adaptálás: a kísérleti körülményekhez való alkalmazkodás kényszere.
• Kísérlet megtervezésekor figyelembe kell venni a lehetséges stresszorokat:
Szállítás,
Akklimatizáció, adaptálás
– Szállítás,
– ketrec-, alom-, táp váltás,
– gondozó szerepe,
– mikrobiológiai állapot
• Szállítás: félelem, zaj, hőmérséklet változás, táplálék- és folyadék megszorítás Kortikoszteroid hormonok plazma szintjének emelkedése.
• Laborizálás: nemzedékeken keresztül való alkalmazkodás a laborkörnyezethez.
– Ketreckörülmények
– Alomanyagon való tartózkodás
– Takarmány és ivóvíz ellátottság,
Laborizálás
– Takarmány és ivóvíz ellátottság,
– Sajátos zajok, állatcsoportok (pl. „háremek”)
Kísérleti állatok elhelyezése
Az állatok megfelelő elhelyezése és környezetük megfelelő alakítása nélkülözhetetlen a megfelelő minőségű, megbízható kísérleti eredményekhez, az állatok jóléte érdekében, valamint a személyzet egészsége és biztonsága tekintetében. ____________________________________________________________
Az állatok részére elegendő hely kell ahhoz, hogy megforduljanak és a helyzetváltoztatást megtehessék; hozzá kell jutniuk az élelemhez és a vízhez, elegendő tiszta alommal ellátott terület kell a pihenéshez, és terület kell vízhez, elegendő tiszta alommal ellátott terület kell a pihenéshez, és terület kell a mozgáshoz is.
Alkalmat kell adni az állatoknak, hogy a fajra jellemző viselkedésmintákat gyakorolhassák.
Amikor lehetséges, a társas állatokat csoportokban kell elhelyezni és nem egyedileg, feltéve, hogy az elhelyezés nem ellen javallt a kérdéses protokoll szempontjából és nem teszi ki az állatokat szükségtelen veszélynek.
Erősen szociális és domesztikált állatoknak előnyös a pozitív emberi kapcsolat.
Térigény
• Törvényben előírt nagyságú területet kell biztosítani a kísérleti állatoknak.
• Figyelembe kell venni az állatok várható fejlődését, hogy mindvégig elegendő terület álljon rendelkezésükre.
Patkány térigénye
Az állatok környezetének jellemzői
mikrokörnyezet - elsődleges tartási tér (ketrec, kennel, ól)
makrokörnyezet -másodlagos tartási tér (állattartó terem,istálló)
Ketrec
Rögzített vagy mozgatható konténer, melyet tömör falak vesznek körül és legalább az egyikoldalán rácsos vagy dróthálóval fedett, melyben egy vagy több állatot tartanak, vagyszállítanak. A tenyészet sűrűségének és a konténer méreteinek függvényében az állatokmozgása viszonylag korlátozott.
Ól / kennel
Tartási terek
Falakkal, ráccsal vagy dróthálóval körülzárt terület, ahol egy, vagy több állatot tartanak. A terület mérete és az állomány sűrűség függvényében az állatnak általában több mozgástere van, mint a ketrecben.
Kifutó
Fallal, ráccsal, kerítéssel vagy dróthálóval körülzárt terület, általában kőépületen kívül helyezkedik el, melyben a ketrecben vagy ólban tartott állat időnként, etológiai vagy élettani szükségleteinek megfelelően, szabadon mozoghat.
Macskák: több szinttel rendelkező berendezés –szeretnek magasabb helyeken pihenni
Speciális elhelyezési igények
Tengerimalacok számára fontos a megfelelő búvóhely kialakítása
Nyulak számára is fontos aberendezés többszintű kialakítása.Érdemes a kifutót a tartási hellyelegybenyithatóra kialakítani.
Környezetgazdagítás
Kisállatok (patkány, egér stb) :papírhengerfatiplizene, bekapcsolt rádió stb
Nagyállatok (kutya, sertés, macska):Labdák,Játékok,Kikötött labdák, játékok
• 18. § (2) „Egymással nem összeférő fajok nem tarthatók közös
helyiségben, ragadozó és zsákmányállat esetében látó-, szagló
vagy hallótávolságon belül.” (A Kormány 40/2013. (II. 14.) Korm. Rendelete az állatkísérletekről)
Fajok közötti és fajon belüli hatások
• A szagtér, hangtér és mikrobatér nem állatszobát, hanem egymásba vagy közös folyosóra nyíló helyiséget.
Minden fajt külön helyiségben kell elhelyezni!
• Ultradiális: 1-20 órás periódus
• Cirkadiális: kb. 24 órás, napi ritmus
• Cirkannuális: éves ciklus
Napi ritmus
• Altatószer-, sugárérzékenység változik.
• Befolyásolja a hormon szinteket.
• A naponta vizsgált paramétereket mindig ugyanabban az órában kell vizsgálni.
• Kondícionálás: az állatok kiválasztása, kísérletre történő előkészítése.
– Kísérleti körülményekhez szokatás,
– kiválogatás: méret, kor, ivar,
– reakció szerinti válogatás,
Kondícionálás
– reakció szerinti válogatás,
– műtéti beavatkozások (elektróda, kanül beültetés),
– edzés, gyakorlás (úszás, labirintus),
– Adaptálás a kísérleti technikához.
Köszönöm a figyelmet!