Az adonavigator.hu magazinja II. évfolyam 2013. próbaszám

Kiemelt

cikkek ebben

a számban:

Mit tegyek, ha a cég megszűnne, de ingatlan van a tulajdonában?

6. oldal

Ha megérkezett a postán a megbízólevél… lehet még önellenőrizni?

10. oldal

Szakképzési hozzájárulás 2013

14. oldal

A céges bankkártya buktatói …azaz, miről árulkodik a bankkártyahasználat

20. oldal

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■

Légy óvatosa beruházási kedvezménnyelSzerző: Böröczkyné Verebélyi Zsuzsanna

Sokan a kisvállalati adó (kiva) legnagyobb konkurenciájának tartják a társaságiadó-törvényben található beruházási kedvezményt. Míg előbbi ugyan azonnal, de csak egyszer ismeri el a beruházást kiadásként, az utóbbi az eszköz kétszeri leírását is segítheti. A kkv.-szektor kedvelt társaságiadóalap-csökkentő tételét azonban az adóhatóság is kiemelt figyelemmel kíséri, és ha veszélyben látja a rendeltetésszerű joggyakorlás intézményét, akkor azonnal közbelép.

Cikkemben egy konkrét eset kapcsán arra szeret-nék rávilágítani, hogy milyen indokokkal tagadta meg az adóhatóság a kedvezmény igénybevételét egy olyan cégnél, ahol látszólag a törvény vala-mennyi betűje be lett tartva.

Ha már 2011-ben találkoztunk a mér-legképes továbbképzésen, akkor talán emlékszel is az esetre. Akkor volt egy olyan része az előadásnak, melyben az adóhatósági ellenőrzések tapasztalatait beszéltük. Az akkor még csak „tárgyalá-si” szakaszban levő üggyel kapcsolat-ban nem igazán értettük, hogy egy kifejezetten építőipari gépek (be-tonkeverő, árokásó stb.) beszer-zésével és hasznosításával kapcsolatban

milyen problémája lehet az adóhatóságnak. A cég azóta a Legfelsőbb Bíróságon is vesztett, az ügy pedig – természetesen név nélkül – nyilvá-

nosságot látott.

Beruházási kedvezmény a Tao.-törvényben

Kezdjük azzal, hogy milyen esetekben vehető igénybe a kedvezmény.

A kis- vagy középvállalkozásnak minősülő adózók élhetnek azzal

a lehetőséggel, hogy az adó-évben elszámolt, korábban még használatba nem vett

eszközök beruházási értéke után

2. oldal 3. oldal

Légy óvatos a beruházási kedvezménnyel Böröczkyné Verebélyi Zsuzsanna Légy óvatos a beruházási kedvezménnyel Böröczkyné Verebélyi Zsuzsanna

Tanulság

Minden mese végén le lehet vonni a tanulságot. Itt ugyan nem egy meséről van szó, hanem egy vállalkozás számára a szomorú való-ságról, de talán mi, kívülállók tanulhatunk az esetből.

Nem kell arra gondolni, hogy minden adómegtakarítási tech-nika ellentétes a rendeltetésszerű joggyakorlással. Egyszerűen a kedvezmény célját szem előtt tartva kell őket alkalmazni.

Talán ebben az esetben is, ha ilyen „apróságokra” figyeltek vol-na, hogy a bérleti díj ne legyen kevesebb, mint az azzal összefüggés-ben felmerülő költség.

Számomra az nagy tanulsága az ügynek, hogy a törvény szó sze-rinti betartása mellett a körülményekre is milyen nagy hangsúlyt kell helyezni.

ségként elszámolt értékcsökkenés összegét sem, azaz a bérbeadás veszteséges ügylet volt.

Talán érdekes információ még az üggyel kapcsolatban, hogy az adóhatóság végig kapcsolt vállalkozásról beszélt, míg valójában két teljesen azonos tulajdonosi szerkezettel rendelkező társaságról volt szó. A hat-hat tulajdonos közül pedig csak ketten hozzátartozói egy-másnak.

Itt is megállapíthatjuk, hogy sem az adózás rendjéről szóló tör-vény, sem a társaságiadó-törvény fogalmi meghatározása szerint nem volt kapcsolt vállalkozás a két cég, mégis a végső döntésénél fontos körülménynek tartotta az adóhatóság a tulajdonosi szer-kezetet.

Mi az a rendeltetésszerű joggyakorlás?

Az adózás rendjéről szóló törvény 2. §-át többször idézte indoklásában a hatóság. Ennek értelmében, az adójogviszonyokban a jogokat ren-deltetésszerűen kell gyakorolni. De mit is jelent ez?

Az adótörvények alkalmazásában nem minősül rendeltetésszerű joggyakorlásnak az olyan szerződés vagy jogügylet, amelynek célja az adótörvényekben foglalt rendelkezések megkerülése.

Itt pedig elég jól körvonalazódik az, hogy az ügylet ilyen módon történő megvalósításának célja kizárólag az adóelőny érvényesí-tése volt.

És bár a kedvezmény alapjául szolgáló eszközökkel végzett tevé-kenység szempontjából nem zárja ki a törvény a kapcsolt vállalkozás felé történő számlázást, itt már tényleg sérülni látszik a rendeltetés-szerű joggyakorlás. Mindezt alátámasztja az is, hogy a bérbeadónak a bérbeadásból származó bevétele nem érte el a gépek után költ-

Ők a gépeket bérbeadási célból vásárolták, és árbevételük abból származott, hogy bérleti díjat számláztak a vevő felé.

Az adóhatóság álláspontja szerint egy konkrét tárgyi eszköz számviteli törvény szerinti besorolását (azaz hogy műszaki vagy egyéb berendezésként kell-e kimutatni) a vállalkozás tevékenysége határozza meg. A kedvezmény igénybevételéhez a tárgyi eszköznek a tevékenységi profilt meghatározónak kell lennie. Ez a cég pedig távközlési tevékenységgel és híradástechnikai berendezések gyár-tásával foglalkozik.

Az adóhatóság indoklásában írt megfogalmazása szerint „a vállal-kozás nem végzett építőipari gép bérbeadására vonatkozó tevékeny-séget, a vásárolt gépeket csupán bérbe adta”.

Azaz, a cég az érintett gépekkel csak közvetett módon szerzett be-vételt, a gépeket az egyéb gépek, berendezések, felszerelések között kellett volna kimutatni. Következtetésképpen a kedvezmény a hatóság szerint nem érvényesíthető.

Kapcsolt vállalkozástól szerzett bevételt

Az eszköz besorolása szerinti nézeteltérést talán még lehetett volna tovább kifogásolni a cégnek, de az adóhatóság mindemellett rámu-tatott arra a körülményre is, hogy a cég a megvásárolt gépeket a vele azonos székhellyel rendelkező kapcsolt vállalkozásának adta bérbe. Ráadásul a bérbeadási tevékenység csak és kizárólag a kapcsolt vál-lalkozás „megsegítésére” irányult, más vállalkozás felé nem végeztek ilyen tevékenységet.

És akkor miért nem a másik vállalkozás, azaz az eszközöket tény-leg rendeltetésszerűen használó cég vásárolta meg? Azért, mert va-lószínűleg nem volt anyagi forrása, vagy inkább azért, mert azt az évet veszteséggel zárta, így ő pozitív adózás előtti eredmény hiányá-ban nem tudta volna igénybe venni a társaságiadóalap-csökkentő tételt.

(ideértve a pénzügyi lízinget is) adóalap-csökkentő kedvez-ményt vegyenek igénybe.Ha a kedvezményt az adózó igénybe kívánja venni, akkor csökkenti az adóalapját:

• a korábban még használatba nem vett ingatlan,• a korábban még használatba nem vett, a műszaki berende-

zések, gépek, járművek közé sorolandó tárgyi eszköz üzembe helyezése érdekében elszámolt adóévi beruházások értéke (Emlékszel? Itt szoktuk megbeszélni, hogy egy könyvelőnek a számítógép ide tartozik-e vagy sem.),

• az ingatlan bekerülési értékét növelő adóévi felújítás, bővítés, rendeltetésváltoztatás, átalakítás értéke és

• az immateriális javak között az adóévben állományba vett, ko-rábban még használatba nem vett szellemi termék bekerülési értéke.

Az adóalap-csökkentő összeg nem haladhatja meg az adózás előtti eredményt, és nem lehet több 30 millió forintnál, illetve de minimis támogatásnak minősül.

Fontos, hogy a kedvezményt csak az alkalmazhatja, akinek az adó-év egészében valamennyi tagja (részvényese, üzletrész-tulajdonosa) az adózón kívül kizárólag magánszemély. Nem kizáró ok tehát a saját üzletrész birtoklása (amikor az adózó részben saját tulajdonosa is), de ezenkívül nem lehet a tagok között csak magánszemély!

A kedvezmény az értékcsökkenés elszámolásán kívül még egyszer engedi levonni az adóalapból a beruházás értékét, azaz valódi kedvez-ményként funkcionál.

Mi nem stimmelt a konkrét ügyben?

Mint említettem, a cég a törvény betűjét betartva vette igénybe a ked-vezményt, de az adóhatóság a rendeltetésszerű joggyakorlás elvének sérülését állapította meg, így a kedvezményt nem fogadta el. Vegyük sorra a problémákat, melyből mindenki vonja is le a tanulságokat!

Műszaki vagy egyéb berendezés

A vállalkozó árokásó-rakodó, betonkeverő és betonpumpa, valamint kotró-rakodó gépeket vásárolt, amit a könyveiben a műszaki gépek, berendezések között mutatott ki. A vállalkozás azonban nem rendel-kezett bejelentett építőipari tevékenységgel, a gépeket funkciójuknak megfelelően egyetlen napig sem használta.

Nem kell arra gondolni, hogy minden adómegtakarítási technika ellentétes a rendeltetésszerű joggyakorlással.

4. oldal 5. oldal

A munkaviszony megszűnéséhez kapcsolódó igazolások Dr. Horváth István

A Munka törvénykönyve 80. §-a szerint a munkavállaló munkaviszonya megszüntetésekor (megszűnésekor) munkakörét az előírt rendben kö-teles átadni és a munkáltatóval elszámolni. Ezek a kötelezettségek a fe-leket attól függetlenül terhelik, hogy a munkaviszony megszűnése, illetve megszüntetése mely jogcímen történt. A munkakörátadás és az elszámo-lás feltételeit a munkáltató köteles biztosítani. A munkaviszony felmon-dással történő megszüntetésekor legkésőbb az utolsó munkában töltött naptól, egyébként legkésőbb a munkaviszony megszűnésétől számított ötödik munkanapon a munkavállaló részére ki kell fizetni a munkabérét, egyéb járandóságait, valamint ki kell adni a munkaviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályokban előírt igazolásokat.

Az átadás során a feleket terheli az együttműködési kötelezettség, cél-szerű az átadásról jegyzőkönyvet készíteni. Amennyiben a feltételek meg-léte ellenére a munkavállaló nem teljesíti a munkakörátadással, az elszá-molással kapcsolatos kötelezettségét, az Mt. 84. § (4) bekezdése alapján vele szemben a jogellenes munkaviszony-megszüntetés szabályait kell

Nemcsak a szerződéskötés, az elválás is „papírokkal” jár. Írásomban bemutatom, hogy a munkáltató mely igazolásokat köteles kiadni a munkaviszony megszűnése esetén. Az elszámolás kölcsönös, a munkavállaló-nak is számot kell adnia arról, ami a munkaviszony fennállása során birtokába jutott.

Az új szabály alkalmazásához az új munkáltatónak tudnia kell, hogy a tárgyévben hány nap betegszabadságot vett igénybe a munkavállaló az előző munkáltatójánál, de erről szóló munkáltatói igazolás híján csak a munkavállaló nyilatkozata áll rendelkezésére.

Átmeneti állapot – hány napot volt beteg 2012-ben?

A betegszabadság kérdésében 2012. második fél évében problémát jelent a munkáltatói igazolás eltörlése, hiszen a betegszabadságra vonatkozó azon előírás csak 2013. január 1-jétől lép hatályba. Ezek szerint az idén a munkavállaló az évi 15 napos betegszabadságnak az év közben kezdődő munkaviszonyában a munkaviszony időtartamától függő részére jogosult, függetlenül attól, hogy az előző munkahelyén igénybe vett-e és mennyi betegszabadságot.

A szabály alkalmazásához az új munkáltatónak tudnia kell, hogy a tárgyévben hány nap betegszabadságot vett igénybe a munka-vállaló az előző munkáltatójánál, erről szóló munkáltatói igazolás híján azonban csak a munkavállalót nyilatkoztathatja erre nézve. Ha a munkavállaló nem valós adatot közöl, ezzel megszegi a mun-kaviszonyból eredő kötelezettségét, és hátrányos jogkövetkezmény alkalmazásának is helye lehet; másfelől, a munkáltatónak nem áll fenn felelőssége amiatt, mivel esetleg nem adta ki a ténylegesen a munkavállalót megillető betegszabadságot. A közölt adatok pon-tatlansága például az előző munkáltató vagy az egészségbiztosítá-si szerv megkeresése révén juthat az új munkáltató tudomására, ugyanakkor ezen szervezetek egyike sem köteles a betegszabad-ságra nézve adatot közölni az új munkáltatóval. Mivel azonban az egészségbiztosítási szerv nyilvántartásában szerepel a munkavállaló az évi keresőképtelen állományának ideje, legkésőbb a táppénz igénylésekor ki kell derülnie, hogy jogosult-e arra a munkavállaló, azaz kimerítette-e már a 15 napos betegszabadság idejét.

alkalmazni. A munkavállaló azonnali hatályú felmondásakor a munkavi-szony megszüntetése valamennyi esetére előírt kötelezettségek teljesítése (pl. munkakör átadása, járandóságok megfizetése) nem ad alapot a mun-kaviszony közös megegyezéssel való megszüntetésének megállapítására.

A sétálócédulák

Az Mt. nem írja elő a munkaviszony megszüntetésekor munkáltatói igazolás kiadását. Ugyanakkor maga az Mt. és több más jogszabály is rendelkezik a munkaviszony megszűnéséhez kapcsolódó igazolások kiadásáról:• a kifizetett munkabérről való elszámolás az Mt. 155. § alapján;• igazolólap az álláskeresési járadék és álláskeresési segély meg-

állapításához [az álláskeresési járadék és álláskeresési segély megállapításához szükséges igazolólapról szóló 34/2009. (XII. 30.) SZMM rendelet szerint];

• jövedelemadó-adatlap a munkaviszony megszűnésekor a munkál-tatótól származó jövedelemről, az adó és adóelőleg levonásáról az Art. 46. § (5) bekezdése alapján;

• igazolvány a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási el-látásról (tb-kiskönyv) az Ebt. végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet 38. §-a alapján;

• jövedelemigazolás az egészségbiztosítási ellátás megállapításához, az Ebt. végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet 37/A §-a alapján;

• igazolás a kifizetett egyéni járulékalapot képező kifizetésekről és levont járulékokról a Tbj. 46. § (3) bekezdése alapján, ezen igazo-láson szerepel a tárgyévi biztosítási idő időtartama is;

• adatlap a bírósági végzéssel meghatározott tartási kötelezettségek-ről, melynek értelmében „a munkáltató köteles az adós részére a munkaviszony megszűnésekor olyan igazolást kiállítani, amely feltünteti, hogy a munkabérből milyen tartozásokat milyen hatá-

rozat vagy jogszabály alapján, kinek a részére kell levonni; igazolást kell adni arról is, hogy a munkavállalónak tartozása nincs”.

A legutóbb említett igazolással kapcsolatban a bírói gyakorlat meg-állapítja: a munkavállaló tartozásáért készfizető kezesként felelős munkáltató nem igényelheti azt, hogy a jogosult előbb a kötelezettől kísérelje meg a követelésének behajtását.

Az Mt. 6. § (4) bekezdése szerint – amelyet értelemszerűen a munka-viszony létesítésekor is alkalmazni kell – a munkáltató és a munkavállaló kötelesek egymást minden olyan tényről, adatról, körülményről vagy ezek változásáról tájékoztatni, amely a munkaviszony létesítése, valamint a tör-vényben meghatározott jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése szempontjából lényeges. Ez alapján a munkavállalónak az előző munkál-tató által kiadott adatlapot be kell mutatnia az új munkáltatója számára.

Munkánk értéke

A munkáltató a munkavállaló kérelmére a munkaviszonyának megszün-tetésekor (megszűnésekor), illetve legfeljebb az ezt követő egy éven be-lül köteles a munkavállaló munkájáról írásban értékelést adni, feltéve, ha a munkaviszony legalább egy évig fennállt. Az új Mt. mellőzi a koráb-ban használatos működési bizonyítvány megnevezést, illetve az annak tartalmára vonatkozó előírásokat. Miután az Mt. az értékelés tartalmáról nem állapít meg szabályt, az értelemszerűen ki kell terjedjen a betöltött munkakörre. Ha az értékelés valótlan ténymegállapításokat tartalmaz, azok módosítása vagy megsemmisítése érdekében a munkavállaló ke-resetével munkaügyi bírósághoz fordulhat.

A munkaviszony megszűnéséhezkapcsolódó igazolásokSzerző: Dr. Horváth István

A munkaviszony megszűnéséhez kapcsolódó igazolások Dr. Horváth István

6. oldal

Mit tegyek, ha a cég megszűnne, de ingatlan van a tulajdonában? Böröczkyné Verebélyi Zsuzsanna Mit tegyek, ha a cég megszűnne, de ingatlan van a tulajdonában? Böröczkyné Verebélyi Zsuzsanna

7. oldal

A probléma

Az új áfatörvény már 6. éve van hatályban, de még mindig sok újdon-ságot tartogat. Az ingatlannal kapcsolatos adózási kérdésekből ki sem lehet fogyni. Az egyik alapvető szabály mindenki előtt ismert: megszű-néskor a birtokomban tartott tárgyi eszközök és készletek után meg kell fizetni az adót, ha azok beszerzésekor levontam az áfát.

Nincs ez másképpen az ingatlanokkal kapcsolatosan sem.

A fura viszont csak az, hogy az ingatlan, az különleges jószág, mert főszabály szerint az értékesítése adómentes. Ha feltételezzük, hogy 2 évnél öregebb ingatlanról van szó, akkor az adómentesség nem kérdés, természetesen azzal a további feltétellel, hogy az ingatlanok értékesítésére az adóalany nem választott adókötelezettséget.

Az adóhatóság álláspontja

Mindezen előfeltételek ellenére az adóhatóság álláspontja az, hogy megszűnéskor adóköteles az összes olyan ingatlan értékesítése, amelynek beszerzésekor levonta az áfát az adóalany. Ha ez így van, akkor vigyáznunk kell.

Vegyük például azt a helyzetet, hogy ügyfelünk 2001. évben meg-vásárolta az üzlethelyiséget 2 millió forint + 500 ezer áfáért, és be-szerzéskor az adót levonásba helyezte. Ha 2013-ban ügyfelünk azon gondolkodik, hogy megszünteti a vállalkozását, akkor az ingatlan piaci(!) értéke után kell a már 27%-os adót megfizetni. Ha mondjuk a piaci érték megszűnéskor 5 millió forint, akkor 1350 ezer forint áfá-nak inthetünk búcsút, ugyanis ezt az áfát már soha senki nem helyez-heti levonásba.

Ha korábban az ingatlannal kapcsolatban áfalevonási jogunkkal éltünk, akkor a megszűnéskor áfafizetési kötelezettség keletkezik. Az adómentes ingatlanértékesítés szabályai itt nem alkalmazható-ak, tehát: adjuk el, mielőtt megszűnünk! Lássuk a részleteket.

Piaci érték

Ha most azon gondolkozol, hogy miért nem a korábban levont áfát kell csak visszafizetni, akkor segítek.

Az áfatörvény 11. § (2) bekezdése szerint ellenérték fejében teljesített termékértékesítés az adóalany megszűnése, ha az adó-alany a megszűnés időpontjában olyan terméket tart tulajdoná-ban, amelynek beszerzéséhez egészben vagy részben adólevonási jog illette meg.

A másik érintett paragrafus pedig a 68. §, ahol megtudhatjuk, hogy a 11. §-ban említett esetekben az adó alapja a termék vagy az ahhoz hasonló termék teljesítéskor megállapított beszerzési ára, ilyen ár hiányában pedig a teljesítéskor megállapított előál-lítási értéke.

Itt tehát a magyarázat: a teljesítéskor, azaz a megszűnéskor érvé-nyes beszerzési ár az, amennyiért most független felek között gazdát cserélne az ingatlan. Ez pedig nem más, mint a piaci érték.

Viszont arra, hogy mennyi az ingatlan piaci értéke ilyen körülmé-nyek között, mint ami a 2013-as évre jellemző, arra nem tudok vála-szolni.

A teljesítéskor, azaz a megszűnéskor érvényes beszerzési ár az, amennyiért most független felek között gazdát cserélne az ingatlan.

Mit tegyek, ha a cég megszűnne, de ingatlan van a tulajdonában?Szerző: Böröczkyné Verebélyi Zsuzsanna

Ha 2013. év közben kerülünk szembe a jelzett ingatlanos problémával (és olyan vevővel van dolgunk, akinek adómentesen tudnánk csak jó áron eladni), akkor érde-mes várni azzal a megszűnéssel. Év végén be kellene jelenteni, hogy 2014-re ingatlano-kat adómentesen szeretnénk értékesítésre. 2014 januárjában pedig mehet az adómen-tes értékesítés, és végre meg lehet szűnni is.

Arra sajnos ez sem ad megoldást, ha az adókötelezettséget 5 éven belül választottuk. Ekkor a megszűnéssel éveket kell várni, ha fontos az adómentesség.

Vajon más módon meg lehet úszni az adókötele-

zettséget?

A téma mindig felveti az elévülés kérdését.

Aki azt a kérdést teszi fel, hogy 5 éven túl beszerzett ingatlan

esetén milyen alapon adóztatunk, annak sajnos azt kell válaszol-

nom, hogy az adó-kötelezettség

a meg-szűnéskor

ke letkezik, tehát onnan számít az 5 év.

Van ettől ravaszabb kérdés is: honnan fogja tudni az adóhatóság, hogy mondjuk egy 1998. évben beszerzett ingatlan után levonás-ba helyeztem-e az adót vagy sem? Mivel az iratmegőrzési kötelezettség már nem nyúlik vissza ilyen régre, így akár ki is jelenthetnénk, hogy sehonnan. Persze az adóhatóság mond-hatja, hogy ha nem tudom bizonyítani, hogy nem éltem a levonási joggal, és a törvény nem tiltotta azt, akkor azt fogja feltételezni, hogy volt visszaigénylés. És az ellenkezőjét nekem kell bizonyítani.

Végeredményképpen az ilyen régi ügyle-teknél a megítélés bátorság és fantázia dolga…

Közelebb kerülhetsz a megoldáshoz, ha mondjuk van egy-két vételi ajánlatod vevők-től, illetve hasonló ingatlanokra rákeresel hirdetési újságokban.

A megoldás

Tehát mi a helyes stratégia: adjuk el az ingatlant adóalanyként, még a megszűnés előtt. Ha nem választottunk adókötelezett-séget az ingatlaneladásra, akkor adó-mentesen megtehetjük. Nem lesz gondunk a korábbi levont adóval, mivel a 2008. előtti beszerzésre tekintettel a 120 hónap eltelt, te-hát sem-m i l y e n f i ze ten-dő adó-val nem kell számolni. Azt hiszem, nem kell számszerűsíteni a két hely zet közötti különb-séget.

Ha mégis választottunk adókötelezettsé-get az értékesítésre, és a vevő is adóalany, akkor olyan nagy baj nincs, mert a vevő ré-szünkre az áfát megtéríti, ő pedig levonásba helyezi.

Ha a vevőnk nem adóalany, akkor már nem ilyen rózsás a helyzet, de itt azon kel-lene elgondolkodni, hogy mikor választottuk az adókötelezettséget.

Ha az új áfatörvény előtti viharos idő-szakban, 2007. év végén, akkor az öt év már lejárt. Az ötéves lejárat nem automatikus kiléptetést jelent az áfafizetési kötelezett-ségből, és sajnos csak év elejével lehet kilépni.

8. oldal

Megbízási vagy vállalkozási szerződés? dr. Sallai Csilla Megbízási vagy vállalkozási szerződés? dr. Sallai Csilla

hogy a könyvelői tevékenység egyes elemei a megbízási, más elemei a vállalkozói szerződés hatálya alá tartoznak.

A könyvelő ügyet lát el például akkor, amikor képviseli a céget a hatóságok előtt, nyilvántartásokat vezet, információszolgáltatást nyújt. Ezekre a szolgáltatásokra kötött megállapodást megbízási szer-ződésnek kell tekinteni.

A könyvelő viszont eredményt hoz létre akkor, amikor például főköny-vet, bérszámfejtést, adóbevallást készít, beszámolót, statisztikát állít össze.

E szolgáltatásokra kötött megállapodást így vállalkozási szerződés-nek kell tekinteni.

A fentiek alapján megállapítható, hogy a könyvelői szerződés vegyes szerződés, amely részben megbízási, részben vállalkozási elemeket hordoz.

Miért érdekes a szerződés jellege?

Azért, mert ennek megítélésétől függ a könyvelő kártérítési felelőssége.A Ptk. 339. § (1) kimondja: „Aki másnak jogellenesen kárt okoz, köte-les azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.”

A könyvelői szerződés megkötésekor igazán nem a név a fontos, hanem a szerződés belső tartalma. Ezen belül is az, hogy a könyvelő milyen feladatok elvégzését, ellátását vállalja el. S egy esetleges jogvita esetén az fogja eldönteni, hogy arra az adott szolgáltatásra vonatkozóan a megbí-zási vagy a vállalkozási szerződés szabályait kell figyelembe venni, hogy az adott teljesítmény egy gondos ügyellátást takar vagy egy eredményt biztosít.

A könyvelési szerződés neve önmagában nem jelent semmit. A szer-ződés tartalmát kell górcső alá venni ahhoz, hogy helyes elnevezést használjunk. Nézzük meg, hogy általánosságban milyen különbség van a megbízási és a vállalkozási szerződés között.

Megbízási szerződés

A Ptk. 474. § (1) szerint „a megbízási szerződés alapján a megbízott köteles a rábízott ügyet ellátni”. A szerződésben szereplő felek: a meg-bízó és megbízott. A megbízási szerződés fő jellemzői a következők:

A megbízottnak a megbízó utasításai szerint és érdekének megfelelően kell teljesítenie.

A megbízott személyesen köteles eljárni; a teljesítéshez azonban igénybe veheti más személy közreműködését is, de csak akkor, ha ehhez a megbízó hozzájárult, vagy ha ez a megbízás jellegével együtt jár. A megbízott az igénybe vett személy teljesítményéért úgy felel, mint saját maga után.

A megbízott köteles a megbízót tevékenységéről és az ügy állásáról kívánságára tájékoztatni.

A megbízott a megbízó utasításától elvileg nem térhet el. A törvény akkor enged csak eltérést, ha ezt a megbízó érdekei feltétlenül meg-követelik, és a megbízó előzetes értesítésére már nincs mód.

A megbízó díj fizetésére köteles. Ez a megbízási díj. Díj fizetése csak akkor nem kötelező, ha az ügy természetéből, illetőleg a felek közötti viszonyból arra lehet következtetni, hogy a megbízott az ügy ellátását ingyenesen vállalta. A megbízott díját akkor is követelheti, ha eljárása nem vezetett eredményre. Ha a szerződés a megbízás teljesítése előtt szűnt meg, a megbízott a díjnak tevékenységével arányos részét köve-telheti. A díj a szerződés megszűnésekor, befejezésekor válik esedé-kessé – de ettől a felek közös megegyezéssel eltérhetnek (pl. előleg).

Az ügy ellátásával felmerült költségek a megbízót terhelik. A meg-bízott a költségek előlegezésére nem köteles.

A szerződés megszűnésekor a megbízott köteles elszámolni és ennek keretében a megbízónak mindazt kiadni, amihez a megbízás teljesítése céljából vagy eljárása eredményeképpen jutott.

A megbízottat költségei és díjkövetelése biztosítására zálogjog illeti meg a megbízónak azokon a vagyontárgyain, amelyek a megbízás kö-vetkeztében kerültek birtokába. (Itt jegyezném meg, hogy könyvelési díj meg nem fizetése esetén e szabály alapján azért nem lehet vissza-tartani a megbízó eredeti bizonylatait, mert az eredeti dokumentumok

nem tekinthetők vagyontárgynak!)

Vállalkozási szerződés

A Ptk. 389. § szerint „Vállalkozási szerződés alapján a vállalkozó vala-mely dolog tervezésére, elkészíté-sére, feldolgozására, átalakítására, üzembe helyezésére, megjavítására

vagy munkával elérhető más eredmény létrehozására, a megrendelő pedig a szolgáltatás átvételére és díj fizetésére köteles”.

A szerződésben szereplő felek: a megrendelő és vállalkozó. A vállalko-zási szerződés fő jellemzői a következők:• A vállalkozó a munkát saját költségén végzi el. Köteles a munka-

végzést úgy megszervezni, hogy biztosítsa a munka gazdaságos és gyors befejezését.

• A vállalkozó alvállalkozó igénybevételére jogosult. Az alvállalkozó munkájáért úgy felel, mintha maga végezte volna a munkát.

• A vállalkozó a megrendelő utasítása szerint köteles eljárni. Az uta-sítás nem terjedhet ki a munka megszervezésére.

• A vállalkozó köteles a megrendelőt minden olyan körülményről

haladéktalanul értesíteni, amely a vállalkozás eredményességét vagy kellő időre való elvégzését veszélyezteti vagy gátolja.

• A vállalkozó a megrendelő utasítása szerint nem végezheti el a munkát, ha ez jogszabály vagy hatósági rendelkezés megsértésé-re vezetne. (Ez nagyon fontos dolog lehet a könyvelők felelőssége szempontjából is!)

• A megrendelő a munkát menet közben ellenőrizheti.• Ha a megrendelő a vállalkozó teljesítése révén új elgondolásról,

megoldásról vagy műszaki ismeretről szerez tudomást, ezt a vállal-kozó hozzájárulása nélkül mással nem közölheti.

• A megrendelő a szerződéstől bármikor elállhat, köteles azonban a vállalkozó kárát megtéríteni.

• A felek a szolgáltatás átadásakor közösen elvégzik azokat a szakmailag szokásos és indokolt próbákat, amelyek a telje-sítés megfelelő minőségének meg állapí tásához szükségesek. A vállalkozó köteles a megrendelőnek a szolgáltatott dologról a felhasználáshoz, fenntartáshoz szükséges tájékoztatást meg-adni. Ennek hiányában a megrendelő mindaddig nem köteles a díjat megfizetni, amíg a vállalkozó tájékoztatási kötelezettsé-gének eleget nem tett.

• A díj a vállalkozás teljesítésekor esedékes.

És a könyvelési szerződés?

Miután – természetesen a teljesség igénye nélkül – áttekintettük a megbízási és vállalkozási szerződést általánosságban, láthatjuk,

Kollégákkal beszélgetve gyakran derül ki, hogy a könyvelőnek nincs szerződése a könyvelési és bérszámfej-tési munkákra. Úgy vélekednek, hogy „ami nincs leírva, arról nem lehet őket számon kérni”. Ez téves állás-pont, mert a polgári törvénykönyv szerint a szóbeli megállapodás is szerződésnek minősül. De ha már van szerződés, akkor hogyan nevezzük el?

Megbízási vagy vállalkozási szerződés? Szerző: dr. Sallai Csilla

A könyvelői tevékenység egyes elemei a megbízási, más elemei a vállalkozói szerződés hatálya alá tartoznak.

9. oldal

10. oldal 11. oldal

Ha megérkezett a postán a megbízólevél... Böröczkyné Verebélyi Zsuzsanna

És amit soha nem lehet önellenőrizni

Vannak döntések, illetve bevallásban lévő adók és járulékok, melye-ket semmilyen körülmények között nem lehet módosítani. Akár jön az adóellenőr, akár nem. Persze ezeknél általában a saját javunkra kellene módosítani, de már nem lehet.

Nincs helye önellenőrzésnek, ha a vállalkozás az adóbevallás so-rán nem tévedett, hanem a körülmények rossz mérlegelése miatt (vagy más okból) nem használt ki valamely nyitva álló lehetőséget. Ha tehát a vállalkozás a bevallásban a megengedett választási lehe-tőséggel jogszerűen élt úgy, hogy nem veszi igénybe a kedvezményt, akkor ezt a döntését önellenőrzéssel nem változtathatja meg.

Egy adókedvezményt utólag (önellenőrzéssel) is igénybe lehet venni, míg egy adózási módot nem lehet önrevízióval megváltoztatni. Kivéve természetesen, ha azt jogszerűtlenül választottuk.

Gyúrjuk egybe a szabályokat: önellenőrzés az ellenőrzés meg-kezdése előtt lehetséges

2011-től történt egy olyan változás, hogy az önellenőrzés csak akkor minősül időben elvégzettnek, ha azt az adóhatósági ellenőrzés meg-kezdése előtti napon benyújtották. Mindez azt is jelenti, hogy ha délelőtt beadjuk az önellenőrzést, de délben megérkezik a postás az ellenőrzés kezdetét jelentő megbízólevéllel, akkor gond van. Az ön-ellenőrzésünket elvileg nem fogják elfogadni, viszont tálcán kínáltuk nekik a megállapításhoz az eltérést.

Fogalmazhatunk úgy is, hogy önellenőrzést csak akkor adjunk be, ha már aznap elment a postás. Vagy ha már beadtuk a nyomtatványt, és mégis megérkezik a kézbesítő a NAV-tól érkezett levéllel, akkor kér-jük meg, hogy vigye vissza a postára, és holnap bemegyünk érte.

És mikor van lehetőség az ellenőrzés alatt önellenőrizni?

Az önellenőrzési tilalom valójában csak olyan ellenőrzések esetén áll fenn, amelyek egyben ellenőrzéssel lezárt időszakot is teremtenek.

Ezek az Art. 87. § (1) a) pontja alapján a bevallások utólagos vizsgála-tára irányuló ellenőrzés.

A nagyon gyakran előforduló „egyes adókötelezettségek teljesíté-sére irányuló ellenőrzés” nem jelöli ki konkrétan a vizsgálat alá vont adót, így az erre vonatkozó ellenőrzés megbízólevelének kézhezvétele után még van lehetőség önellenőrizni.

Ha ezt átfordítják valamilyen adó vagy költségvetési támogatás el-lenőrzésére, csak akkor áll be az önellenőrzési tilalom.

Összegzésül tehát azt javaslom, hogy a levél kibontása után ne ijedjünk meg a megbízólevéltől. Azonnal keressük meg a levélben a tárgy mezőben megfogalmazott vizsgálat tárgyát. És ha van lehetősé-günk, nézzük át a bevitelre szánt anyagot, és még időben módosítsuk, ha van mit.

Az önellenőrzés mint lehetőség

Mielőtt az önellenőrzési tilalomra kitérnék, nézzünk néhány fontos szabályt ezzel kapcsolatban.

2012-től véget ér az önellenőrzések feltárása és esedékessége kö-zött korábban hagyott 15 napos eltérés. A 15 napos határidő eredeti célja az volt, hogy a feltárást követően egy időbeli korlátot határozzon meg, de valójában úgy működött, hogy az adózók a feltárási dátumot „szabadon megválasztva” 15 nappal csökkentették azt az időszakot, amire önellenőrzési pótlékot kellett fizetniük. Míg korábban az ese-dékességig kellett önellenőrzési pótlékot fizetni, 2012-től az önellen-őrzés benyújtásáig kell kiszámolni és megfizetni a pótlékot.

Mindez azt is eredményezte, hogy bármikor feltárhatjuk a hibát, az önellenőrzés beadásának nincs időbeli korlátja. Elvileg…

Miért csak elvileg? Ha elég bátrak vagyunk és az elévülési időig se adjuk be az önellenőrzést, akkor megúsztuk. Azt gondolom, hogy ezt az 5+2 éves álmatlanságot senki nem vállalja tudatosan…

És mi történik, ha közben bejelentkezik az adóhatóság is? Akkor bizony gond lesz, mert már nem hivatkozhatunk arra, hogy nekünk folyamatban van egy önellenőrzésünk, csak még nem telt el a 15 nap, hogy azt be is adtuk volna.

Az ellenőrzés kezdete

Az ellenőrzés az Art. 93. § (1) bekezdése szerint az erről szóló meg-bízólevél kézbesítésétől kezdődik. Ha az adóhatóság a megbízólevél kézbesítését mellőzi (például telefonon értesít a vizsgálatról), akkor az ellenőrzés a megbízólevél egy példányának átadásával vagy az általános megbízólevél bemutatásával kezdődik. Ez általában akkor történik meg, amikor fizikailag is megkezdődik a vizsgálat.

Ha megérkezett a postán a megbízólevél…

Ha egy vállalkozás a bevallásban a megengedett választási lehetőséggel jogszerűen élt úgy, hogy nem veszi igénybe a kedvezményt, akkor ezt a döntését önellenőrzéssel nem változtathatja meg.

…és már túl vagy az első ijedtségen, amit az ellenőrzésről szóló levél okozott, nézd meg, milyen lehetőségeid vannak még a vizsgálat előtt. Ha kell, inkább te add be az önellenőrzést, mint hogy az adóhatóság állapítsa meg. De tényleg önellenőrizhetek?

Szerző: Böröczkyné Verebélyi Zsuzsanna

Ha megérkezett a postán a megbízólevél... Böröczkyné Verebélyi Zsuzsanna

13. oldal12. oldal

A könyvelő weboldala Nagy Barna

Ha információkra van szükséged ahhoz, hogy árat adj egy szolgálta-tásra, ezeket érdemes árajánlatkérő űrlapokkal megoldanod a honla-pon. Ezeknél az alapelv: minél kevesebb adatot kérj, de minden infor-máció legyen benne, amire szükséged van az ár meghatározásához.

Arculat és imázsHa már bizalmi szolgáltatás, akkor egy fotó rólunk mindennél többet jelent. Nem szépnek kell lennünk rajta, hanem barátságosnak és megbízhatónak. Ne rontsuk el azzal, hogy egy sötét irodában készült amatőr fotót rakunk fel vagy nem mosolygunk. De azzal sem, hogy túlszépítjük, túlretusáljuk azt. Profi céges logót, arculatot senki nem vár el tőlünk, ezért ha nem tudjuk profival megcsináltatni, én azt javaslom, hogy inkább sehogy ne tegyük. A rossz megjelenéssel ugyanis többet ártunk, mint használunk. Egyszerűség, letisztultság, hitelesség, amire szükségünk van, hogy jól működjön a dolog.

Hogyan válasszunk webes szakembert?

Ha számításaid alapján arra jutsz, hogy keveset tudsz erre a célra áldozni, akkor nyilván kötöttebbek a lehetőségeid. A jó ár/érték arányt kellene keresned, de megértem, hogyha azt mondod, nagyon nehéz megállapí-tani, ki ért igazán ehhez. Az biztos, hogyha nem egy informatikust kérsz meg, hogy olcsón dobjon össze valamit, hanem egy profi csapatra bízod, akkor jobb esélyed van a jó honlapra, és több segítséget is kaphatsz. A magasabb ár nyilván akkor éri meg, ha céljaid vannak az oldallal, üzleti terved része – és nem egyszerűen azért készítitek el, hogy legyen.

Nézd meg a kivitelező cég korábbi munkáit, esetleges elismerése-it. Kérdezd meg, hogyan tudod majd frissíteni önállóan az oldaladat, mennyire leszel hozzájuk kötve. Ha még nincs domainneved foglal-va, kérdezd meg, abban segítenek-e és milyen áron. Az üzemelte-tés, a tárhely mennyibe fog kerülni neked? Egyeztesd le pontosan a honlapfejlesztés menetét, mi után mi következik, mit kell adnod hoz-zá. Csak olyan funkciót kérj a honlapra, amit valóban használni fogsz! Tisztázd, mi fog történni akkor, ha nem tetszik a terv, amit adnak. De a legfontosabb, hogy hallgass a megérzéseidre, akik már a megbeszélés alatt sem szimpatikusak, könnyen lehet, hogy a munkában sem azt adják számodra, amit elvársz. Kívánom, hogy legyen sikeres a webes jelenléted!

Milyen célja lehet egy könyvelőiroda weboldalának?

Fontos célunk lehet, hogy új ügyfelek találjanak meg minket. Ha ezért csináljuk, nemcsak azt érdemes megnéznünk, hogy mennyi pluszbevételt hozhat nekünk kétszer annyi ügyfél, hanem azt is mérlegeljük, el tud-nánk-e kétszer annyi ügyfél könyvelését minőségileg végezni. Érdemes ki-számolnunk, hogy hány ügyfél fér bele az elképzeléseinkbe és az időnkbe, és ennyi ügyfél mennyi pénzt hagy nálunk egy év alatt. Ezáltal tisztábban láthatjuk, hogy mennyit áldozhatunk egy honlapra, mikor fog megtérülni. Akinek direkt az a célja, hogy irodájának méretét, kollégái számát szeretné növelni, azoknak a minél több új ügyfél megszerzése ideális cél.

A másik célunk a márkaépítés lehet. Ha mi tudunk lenni a leg-ismertebb, a legjobbnak tartott könyvelőiroda a településünkön, akkor magasabb árakat is elfogadnak tőlünk. Így kevesebb ügyfél is magasabb bevételt biztosíthat nekünk. De specializálódhatunk is va-lamilyen területre. Mondjuk nonprofit szervezetekre, egyesületekre, kicsi- vagy közepes vállalkozásokra, és azon a területen lehet irodánk a legjobb választás.

Milyen egy jó könyvelőirodai weboldal?

Nincs nagy titok, egy honlap attól jó, hogy meg tudja mutatni tulajdonosa erényeit, át tudja adni annak mentalitását, vonzóvá tudja tenni annak szolgáltatását. Tisztázottak a céljai, és ezekhez a megfelelő eszközöket használja. A grafika, az elrendezés és a mondanivaló harmóniát alkot.

Az elv tehát ilyen egyszerű, a gyakorlatban viszont sajnos rengeteg a vadhajtás ezen a területen. A cikket írva számos könyvelői honlapot

néztem meg, és bizony sok elhibázott koncepciót találtam. Elmondható, hogy ez egy olyan szakma, ahol ma még könnyű a weben kitűnni, ha va-laki komolyan gondolja. Nincsenek ugyanis igazán erős versenytársak.

Milyen eszközöket tudunk használni?

Hasznos tartalomEgyértelműen derüljön ki, mivel foglalkozunk, de fontos, hogy ne áll-junk meg egy szimpla felsorolásnál. Ennyiből ugyanis nem derül ki a látogató számára, hogy mitől vagyunk mások, mint a többi iroda. Adjunk több információt magunkról, bátran vigyük bele a személyisé-günket, véleményünket is. Ne csak annyit mondjunk el, hány éve mű-veljük a szakmát, hanem derüljön ki belőle, hogy miért szeretjük ezt csinálni és mi mindenben szoktunk segíteni az ügyfeleinknek. Feltün-tethetjük a szolgáltatások ügymenetét vagy azokat a dokumentumo-kat, amik hozzá szükségesek. Haladóknak egy vonzó ajánlata is lehet mondjuk a visszatérő bevalláskészítőknek, annak, aki időben leadja az igényét vagy mondjuk azoknak, akik könyvelőt szeretnének váltani.

Rendszeresen frissített tartalom, hírek, szakmai blogNagyon hasznos – több szempontból is –, ha rendszeresen tudsz írni valamilyen, ügyfeleknek hasznos témában. De egyrészt nem várja el senki, hogy olyan szinten kövesd a tartalommal az eseményeket, mint ahogy mondjuk Zsuzsi teszi. Másrészt pedig készülj fel rá, hogy ha megemlítesz egy témát, arról további információkat kérhetnek az ügyfelek, valamint ha hozzászoktatod az embereket, hogy írsz a fejle-ményekről, akkor ha kihagysz valamit, neheztelhetnek rád.

Közösségi kapcsolatHasznos, ha a közösségi térben is jelen vagy, de Facebook-oldalt csak ak-kor érdemes csinálnod, ha rendszeresen frissíted is, és tudatosan gyűjtöd a rajongóit – mondjuk fizetett hirdetéssel. A honlapra inkább csak akkor rakj Facebook-dobozt, ha már több rajongód van, mint 100. Egy népsze-rűtlen Facebook-oldallal nem tünteted fel jobb fényben az irodádat!

ÜgyfélvéleményekElégedettek az ügyfeleid? Akkor dicsérjenek a honlapodon ők téged! Kérd meg őket, hogy mutassanak be téged azoknak, akik még nem ismernek. Miért szeretnek veled dolgozni és mit tartanak a legfőbb erényednek? Fontos: névvel, cégnévvel, titulussal ér valamit az ajánlás – ha pedig fotót is kirakhatsz róluk, az igazi kincs.

Kapcsolat, árajánlatkérésAz e-mail cím feltüntetésén kívül lehet az oldalon űrlapos kapcsolat-felvétel (így levelezőprogram nélkül üzenhet neked). Ha pedig járatos vagy az új kommunikációs eszközök használatában, akkor ez verseny-előnyt jelent a számodra, használd ki! Skype-kapcsolat, gtalk, online chat vagy bármilyen más csatorna hasznos lehet, amit vállalni tudsz.

Mára a világháló sok ügyfelet hoz a vállalkozóknak, ezért nem csoda, ha könyvelőként te is eljutsz ahhoz a gondolathoz, hogy meg kellene jelenned ott egy weboldallal. A könyvelés bizalmi szolgáltatás, ezért meglé-vő ügyfeleid ajánlása a legfontosabb ügyfélszerző eszközöd, de egy honlappal kibővítheted lehetőségeidet. Anélkül megismerhetik tevékenységedet, hogy személyesen találkoznátok, és olyan cégvezetőkhöz is eljut-hatsz vele, akiknek nem tudtak jó könyvelőt ajánlani, ezért az interneten keresgélnek.

A könyvelő weboldala Szerző: Nagy Barna

A szerző, Nagy Barna a Kreatív Vonalak Kft. ügyve-zetője, stratégiai tervező. Cége tervezte az Adónavi-gátor és az Irányadó magazin arculatát és honlap-ját is. Elérhetitek őket a kreativvonalak.hu címen vagy követhetitek munkásságukat a facebook.com/KreativVonalak oldalon.

Elégedettek az ügyfeleid? Akkor dicsérjenek a honlapodon ők téged!

A könyvelő weboldala Nagy Barna

14. oldal 15. oldal

Szakképzési hozzájárulás 2013 Böröczkyné Verebélyi ZsuzsannaSzakképzési hozzájárulás 2013 Böröczkyné Verebélyi Zsuzsanna

Saját dolgozó képzése

A saját dolgozó képzésének a költsége elszámolható a szakképzési hozzájárulás terhére, amennyiben 45 fő tanulószerződéses diákot éves szinten tudunk produkálni, illetve ezen új kedvezmény mellett nem lehetünk visszaigénylő pozícióban.

Azt hiszem, szükségtelen a többi feltételt ismertetni…

Együttműködési megállapodás

Az együttműködési megállapodási formában foglalkoztatott középfo-kú intézmény tanulója után eddig is lehetett igénybe venni kedvez-ményt, melynek mértéke nem változott. A változatlan 440 000 forintos alapnormatíva osztva 100-zal, azaz 3385 Ft/nap. Illetve mindazon napok, amikor a tanuló fizikálisan a foglalkoztatónál van. A 2012-es évben az egyik lényeges szabály az volt, hogy ha van tanulószerződé-ses és együttműködési megállapodásos tanuló is, akkor nincs vissza-igénylési lehetőség. Ez annyiban változott, hogy most már bizonyos esetekben lehet egy ilyen szituációban is visszaigényelni.

Az első ilyen eset, amikor a tanulószerződéssel már túllépjük a saját szakképzési keretünket, és mellette van együttműködési meg-állapodásra is kedvezményünk. Ekkor az együttműködési megállapo-dásos kedvezményt lehet visszaigényelni.

Nézzünk egy példát

Van egy ruházati eladóm, akire a táblázat szerint havi 45 540 fo-rint kedvezményt vehetünk igénybe, emellett 5 napig van egy másik tanuló együttműködési megállapodással, ott 22 000 forint a kedvezmény. A boltomban van egy állandó alkalmazott, az őutána fizetendő szakképzési hozzájárulás 2000 forint lenne. Ha hagyom érvényesülni az új rendszert, akkor 20 000 forint szakképzésit igé-

nyelhetek vissza utána. De valószínű, nem ezt fogom választani, inkább „elfelejtem” érvényesíteni az együttműködési megállapo-dásos kedvezményt, és a 43 540 forint visszaigényelhető összegre adom be a bevallást.

A második speciális (nem életszerű) helyzet az lenne, hogy a ta-nulószerződéssel nem lépjük túl a saját keretünket, ugyanakkor az együttműködési megállapodásos tanulóból annyi van, hogy a ked-vezményük nagyobb, mint a tanulószerződéses tanulóké. A két ked-vezmény együttesen már negatívba viszi a kötelezettséget. Ezen ritka esetben a teljes negatívum visszaigényelhető.

A harmadik – inkább csak elgondolkodtató – kategória az lenne, hogy a tanulószerződéssel nem lépjük túl a saját keretünket, és az együttműködési megállapodásos kedvezményük kisebb, mint a ta-nulószerződéses tanulóké. Ebben az extrém helyzetben meg nincs visszaigénylési lehetőség, csak nulláig lehet levinni a kötelezettségét.

Igen, jogos a költői kérdés, hogy hol van ebben a logika.

Tanulószerződések

A törvény bekeményített a tanulószerződések tekintetében. Ha a ta-nulószerződés a foglalkoztató érdekkörében felmerült ok miatt szűnik meg, akkor az adott tanulóra tekintettel igénybe vett szakképzési hoz-

zájárulás visszajár. Az útvonal ismert: önrevíziózni kell az összes érin-tett bevallási időszakot (nem ám egy összegben), visszafizetés vagy átvezetés, és az ilyenkor elmaradhatatlan önrevíziós pótlék. Hogy mi-lyen okokat nevezünk foglalkoztatói érdekkörnek, az már egy külön, és természetes bonyodalmas történet. Vigyázzunk azzal a szituációval, amikor a tanuló vétkes ugyan, de nem akarjuk a jövőjét elvágni, így közös megegyezéssel válunk meg tőle. Ezzel nem azt akarom monda-ni, hogy minden közös megegyezés mögött foglalkoztatói érdekkör-ben felmerült ok van, de nem árt az óvatosság, sok százezer forintba kerülhet.

 Felsőfokú intézmény hallgatói 

A szakképzési hozzájárulás változása érintette a felsőfokú intézmény hallgatóira vonatkozó kedvezményt is. Továbbra is lehet őket fogad-ni, de a kedvezménynek sok korlátja van. A hallgatónak az államilag támogatott létszámból kell „származnia”, és hallgatói szerződést kell

Szakképzési hozzájárulás 2013Szerző: Böröczkyné Verebélyi Zsuzsanna

A szakképzési hozzájáruláshoz évről évre drasztikusan hozzányúltak, nem volt ez másképp a 2013-as évre vonatkozóan sem. A változások lényegében az együttműködési megállapodási formában történő tanuló foglalkoztatására vonatkozó kedvezményt érintették, illetve a saját dolgozó képzésére vonatkozó költségek kedvezmény formájában történő elszámolására tettek kísérletet a jogalkotók.

Most, hogy a 12-es nyomtatványt ráolvasztották az 1308-as nyomtatványra, ezt mindenkinek adni kell, aki alanya a szakképzési hozzájárulásnak.

vele kötni. A hallgatói szerződés egy érdekes dolog: ha díjazást nem adunk a hallgatónak, akkor is meg kell kötni, csak nincs T1041-es be-jelentési kötelezettség, illetve semmiféle minimum járulékfizetés. Ha viszont akár csak havi 10 ezer forintot adunk, akkor annak első forint-jától kezdve fizetni kell a járulékokat, a szociális hozzájárulási adót, és persze be kell jelenteni a T1041-esen is, méghozzá munkaviszony kategóriába.

Ne feledjük azt a nem új szabályt, hogy ha az adott hónapban akár egy napra is felsőfokú intézményből fogadott hallgatóra tekintettel igénybe veszek a szakképzési hozzájárulás tekintetében kedvezményt, akkor az adott hónapra nem lehetek visszaigénylő pozícióban. Hát erre is megvan a válasz: fogadom a hallgatót, de nem veszek rá igény-be kedvezményt, vagy nem is fogadom a hallgatót. Fel szokott merül-ni kérdésként, hogy akkor mi van, ha egy államilag nem támogatott keretből származó hallgatót fogadunk gyakorlatba. Adózási szem-pontból megtehetjük, csak nem jár rá szakképzésiben kedvezmény. Figyeljünk még arra oda, hogy valamilyen papiros igazolja a jelenlétét az illetőnek, mert a be nem jelentett foglalkoztatás szankciójával talál-hatjuk szembe magunkat.

A szakképzési hozzájárulás bevallása

És akkor még az igazi rémálomról nem is beszéltünk. Azzal, hogy a 12-es nyomtatványt ráolvasztották az 1308-as nyomtatványra, szem-betaláljuk magunkat a már klasszikus kérdéssel: kinek is kell akkor adni 1308-ast? Mivel a szakképzési hozzájárulásnak alanya az egyéni és társas vállalkozás, függetlenül attól, hogy van-e alkalmazott vagy sem, függetlenül attól, hogy katás-e vagy sem (egyszerűsítés jegyé-ben). Ha ebből indulunk ki, akkor bizony adni kell valamilyen formá-ban. A kérdés akkor kérdés, ha nincs alkalmazott.

Egyéni vállalkozó rendezheti „NY”-es nyomtatványon, mivel T1041-en bejelentett dolgozója nincs, tehát itt nem elvárás a nemleges 1308-as bevallás. A nyugdíjas egyéni vállalkozókat ez nem vigasztalja, sem az 1308-as, sem az „NY”-es nyomtatvány nem küldhető papíralapon.

Társas vállalkozásnál pedig akkor mindenképpen be kell adni, ha egy biztosított tag be van jelentve (akár másodállásban is). Ha még ez sincs, akkor a társas vállalkozás is adhat 1308-ast „NY”-esen. Bár ez utóbbi inkább elméleti kategória, például egy nem tag cég-vezető nulla forintért működteti az alvó céget vagy esetleg EU-ban biztosított a tag.

Azzal, hogy az 1308-ason szerepel a szakképzési bevallás, egy má-sik fontos határidő is változott. A 2013. évi elszámoló bevallást 2014. január 12-ig kell beadni, nem ér rá február 25-ig.

16. oldal 17. oldal

Könyvajánló: Böröczkyné Verebélyi Zsuzsanna – Kisvállalati adómegtakarítások ABC-je 2013Az egyszerűsített számlára írt áfamérték Böröczkyné Verebélyi Zsuzsanna

Amikor először megírtam a Kisvállalati adómegtakarítás ABC-je című könyvet 2011-ben, még nem tudtam, hogy lesz-e folytatás. Amikor a köteles példányokat eljuttattuk az Országos Széchényi Könyvtárba, vissza is kérdezett a könyvtári hivatalnok: „Ez egy sorozat lesz?”

– Nem tudom – válaszoltam. – Az évszámot csak azért írtuk oda, mert így később is egyértelmű, hogy melyik évi szabályo-kat tartalmazza, de még nem döntöttünk a folytatásról.

Miért jó, ha megvan mindegyik „évkönyv”?

Mindenki számára előny lenne, ha az állandóság fogal-mát gyakrabban használhatnánk az adózás területén. Amíg nem ez a helyzet, addig minden évben új szabályok alapján és új adómegtakarítási lehetőségek kihasználásá-val kell dolgoznunk. Egy néhány évvel korábbi időszakot figyelembe vevő adóellenőrzésnél meg kell tudnunk ma-gyarázni, hogy akkor miért úgy számoltunk, miért úgy adóztunk!

Ehhez is segítséget nyújt ez a könyv. Ha betartod a benne leírtakat, akkor nemcsak a könyv eredeti célja valósul meg, hanem adópénzeket is spórolsz az ügyfeleidnek. Egy adórevíziónál pedig nem kell korábbi évek adótörvényeit bújnod, csak kinyitod a könyvet a megfelelő fejezetnél, és máris képbe kerülsz.

2013 az adóforradalom éve

Az idei év azonban sok szempontból különleges. A meglévő adókban bekövetkezett kisebb-nagyobb változások mellett több új adónem került bevezetésre, mely az adórendszer teljes átalakításához vezet. Emlékszel még a legelső könyv bevezetőjére? Azt mondta Matolcsy György még 2010-ben, hogy „adóforradalom lesz Magyarországon”. Én akkor még nem tudtam, mit értett ez alatt. Sajnos én sem tudom, hogy mit hoz a jövő, és hogy van-e még valami a jogalkotók tarsolyá-ban, de az idei, immár harmadik kötet talán már hagyományt teremt.

A könyv szerkezetében szakít a korábbi két kötettel. Az új, választ-ható adózási rendszerek szinte tálcán kínálták a lehetőséget: kapjon minden választáson alapuló lehetőség egy külön fejezetet. Eltérhetünk a főszabálytól egy konkrét adónemen belül, például választhatunk az

áfában alanyi mentességet, vagy kérhetünk adókötelezettséget az in-gatlanra. Vagy leválthatjuk a teljes társaságiadó-kötelezettséget egy másik adónemre, ha az számunkra kedvezőbb.

És itt a lényeg. Ezeket a választáson alapuló lehetőségeket akkor fogjuk alkalmazni, ha az számunkra kedvezőbb. És honnan tudjuk, hogy ez jó lesz

nekünk? Például onnan, hogy elolvasod a könyvet, és elkezdesz számolni, majd a számításodat leellenőrizni. Számításodban lesz sok ismeretlen, ráadásul ezek valamilyen külső hatástól is függnek, így mindig végezz egy optimista és egy pesszimista számítást. Ha nem a saját cégedről van szó, hanem könyvelő-ként az ügyfelednek szeretnél javaslatot tenni, akkor is végezd el a számítást, de soha ne a döntést tálald, hanem mindkét (vagy több) számítás eredményét. Majd az előnyök és hátrá-nyok ismertetése mellett kérd, hogy ő hozza meg a döntést.

Az idén tehát nem elég a már megszokott, megismert és nagyjából elfogadott rendszerben keresgélni a további

adómegtakarítási lehetőségeket, hanem teljesen új alapokra kell he-lyezniük az adózással kapcsolatos ismereteiket.

Benne van az aranyat érő mondat

Amikor egy szakmai előadást hallgatok vagy szakkönyvet olvasok, azt nézem, hogy találok-e benne legalább egy olyan mondatot, amelyet továbbgondolva és alkalmazva, valamilyen előnyt hoz a számomra.

Bízom benne, hogy ebben a könyvben nemcsak egy ilyen mondatot olvashatsz, hanem sokkal több konkrét megoldást, amelyekkel adófo-rintokat spórolsz meg ügyfeleidnek, magadnak pedig elismerést szerzel.

Jó olvasást! Hasznos időtöltést!Böröczkyné Verebélyi Zsuzsanna

Megjelenés március második felében.

KönyvajánlóBöröczkyné Verebélyi Zsuzsanna: Kisvállalati adómegtakarítás ABC-je 2013

Az egyszerűsített számlára írt áfamértékSzerző: Böröczkyné Verebélyi Zsuzsanna

A kisvállalati adózás szakértője.

Az Adótanácsadók Egyesületének alelnöke és

az Adónavigátor Konferenciák állandó előadója.

Sok-sok évvel ezelőtt szinte kitörölhetetlenül íródott a vállalkozók fejébe, hogy „felülre 27%, alulra pedig 21,26%. (Persze ez még ré-gebben, a régebbi kulcsokkal volt érvényben.) Vajon ez még mindig igaz? A számlatömbök azóta kicserélődtek, az áfatörvény is megvál-tozott.

Az áfatörvény 169. §-a tartalmaz egy felsorolást a számla kötelező adattartalmára vonatkozóan. Az Áfa tv. 176. § (2) bekezdésének a) pontja pedig az egyszerűsített számla adattartalmát taglalja.

Amennyiben a vevő az ellenértékadót is tartalmazó összegét a tel-jesítésig maradéktalanul megtéríti, tehát egyszerűsített számla kerül kiállításra, akkor a számla kötelező adatai közül az alábbiakat kell szerepeltetni:

– a 169. § h) pontban megjelölt (adó alapja) helyett az ellenér-tékadót is tartalmazó összege,

– a 169. § i) pontban megjelölt (alkalmazott adó mértéke) helyett az alkalmazott adómértéknek megfelelő, a 83. § szerint megha-tározott százalékérték feltüntetése kötelező azzal, hogy egyúttal a 169. § j) pontban megjelölt (áthárított adó) adat nem tüntet-hető fel.

Bocsánat a törvényi idézetért, gyorsan meg is magyarázom. Szó-val, ha nem számlát, hanem egyszerűsített számlát állítunk ki, akkor az általános adókulcs esetében nem a 27%-ot kell feltün-tetni, hanem a felülről számított értékét. Mégpedig azért, mert az ellenértéket úgy kell tekinteni, mint amely a fizetendő adót is tartalmazza.

Ez a 27 százalékos adómérték esetében 21,26 százalék, 18 száza-lékos adómérték esetében 15,25 százalék, 5 százalékos adómérték esetében 4,76 százalék.

Összegezve tehát az egyszerűsített számlában mind az áfával növelt ellenértéket tartalmazó oszlopban, mind a számla alján az adó áthárí-tott százalékértékének feltüntetésekor a bruttó értékből visszafelé tör-ténő számításkor alkalmazandó adókulcsokat kell feltüntetni. Véssük tehát ezt a fejünkbe: „általános adókulcs esetén felülre és alulra is 21,26%”.

Örökzöld kérdés, hogy az egyszerűsített számlára hány százalékos áfamértéket kell feltüntetni.

Általános adókulcs esetén felülre és alulra is 21,26%.

Válasz-adóVálasz-adó

letti társas vállalkozónak minősül, de a külföldi bére után a magyar járulékokat és a szociális hozzájárulási adót a magánszemélynek kellene saját maga után megfizetni. Ha ezt a szituációt el szeretnénk kerülni, akkor fogadjuk el a kül-földi biztosítás létrejöttét, és kérjünk a külföldi egészségbiztosítási szervtől egy A1-es igazolást. Az A1-es igazolás birtokában kijelentkezhe-tünk a belföldi társas vállalkozói jogviszonyból a T1041-es nyomtatványon, és így nem kell ide-haza semmiféle járulékot megfizetni még akkor sem, ha a cég működik.

Kivételes a szabály, ha Szerbiába megy ki dolgozni a magánszemély. Itt az a vezérelv, hogy hol van a döntő tevékenység, azaz, hol dolgozik és/vagy keres többet az illető. Ha egy kinti munkaviszony folyamatos ottani mun-kát jelent, akkor a szerb egészségbiztosítási szervtől kell beszerezni egy biztosítást igazoló dokumentumot, és ennek birtokában máris ki lehet jelentkezni a magyar biztosításból.

Érdemes még foglalkozni azokkal az orszá-gokkal, amelyekkel van egyezménye hazánknak (pl. Horvátország, Kanada, Oroszország). Ezek az egyezmények már nem akadályozzák a több he-lyen való biztosítást, tehát a magyar ügyvezetés-ben a biztosítotti jogviszony megmarad. Ugyan-akkor ezek az egyezmények kimondják az egyenlő elbánás elvét, mely azt jelenti, hogy ha külföldön van meg a heti 36 órát meghaladó jogviszony, azt úgy kell kezelni, mintha idehaza lenne 36 órát

A kérdésben nem szerepelt az a lényeges kö-rülmény, hogy mely országban vállal az illető munkát. Ezért válaszomban kitérek több esetre.

Ha emberünk EGT-tagállamba megy dolg-ozni, akkor azt kell megvizsgálni, hogy személyi, családi kötelékei melyik országban az erőseb-bek. Ha például a családja Magyarországon van, és rendszeresen hazajár, akkor marad a magyar biztosítás, külföldön pedig nem lesz biztosított. Ez az egy helyen való biztosítás elve. Ennek eredményeképpen munkaviszony mel-

meghaladó munkaviszonya a magánszemélynek. A másodállásos társas vállalkozó járulékára vo-natkozó szabályait pedig már ismerjük.

És mi van, ha semmilyen egyezmény nincs? Az olyan, mintha nem is létezne a kinti munka-viszony, azaz marad a főállás. Nyilván itt már el kell gondolkodni, hogy akarunk-e itthon továbbra is ügyvezetők maradni.

?

Válasz-adó

Egy magyar magánszemély külföldön vállal munkát, viszont a külföldi munkavi-szony mellett továbbra is egy magyar vállalkozás ügyvezetője. Van-e Magyaror-szágon járulékfizetési kötelezettsége? Milyen dokumentumokat kell beszereznie?

Magazinunk állandó rovatában olyan kérdésekre válaszolunk, melyek mint gyakran ismételt kérdések térnek vissza. Bár a rovatban konkrét kérdésre konkrét választ olvashatsz, az ügyfe-leidnél felmerült hasonló eseteknél hasznos lehet.

A fordított adózás miatt nem a szokásos válasz-szal fogunk találkozni. A hármas feltételt tar-talmazó szabály alapján a válasz függ attól is, hogy az ellenértéket megfizette-e a vevő vagy nem. Tegyük fel, hogy számla nélkül nem fize-tett, tehát marad az a szabály, hogy a tényszerű teljesítést követő hónap bevallásában kell sze-repeltetni az ügyletet. Tehát a vevő május hó-napban az ügylet fizetendő adóját mindenkép-pen bevallja. Cserébe ezért a fizetendő adóért a jogszabály tesz egy olyan gesztust, hogy a le-vonható adót is megengedi számla hiányában, persze azzal a kikötéssel, hogy a számla helyett

?legalább egy olyan dokumentum rendelkezésre álljon, amiből a megrendelés ellenértéke kide-rül. Az eladói oldal egyébként az áprilisi beval-lásában köteles az ügyletet szerepeltetni. Ha szeptemberben derül csak ki, hogy lett volna egy ilyen kötelezettségünk, akkor nincs mese, a májusi bevallást önrevíziózni kell, mind a fize-tési, mind a levonható oldalon.

Abban az esetben, ha a számla áprilisban kiegyenlítést is nyert, csak a könyvelés a számla fizikai hiánya miatt „felejtette” el bevallani, akkor az áprilisi bevallást kell megönellenőrizni.

Egy fordított adózású számlát későn kaptunk meg a beszállí-tótól. Esetünkben az történt, hogy egy 2012. áprilisi teljesítés-ről még ebben a hónapban kiállították a számlát, viszont ezt csak szeptemberben kaptuk meg. A kérdésem az, hogy ebben az esetben melyik hónapban kell szerepeltetni a fizetendő és a levonható adót?

További hasznos

válaszokat

szakértői blogunkban

olvashatsz:

www.adonavigator.hu

18. oldal 19. oldal

21. oldal

Előfordul, hogy ilyenkor valamiféle „kreatív” módszerrel mégis rögzítjük a tételt szállítói tartozás kiegyenlítéseként. Egy pontot te-szünk a számla sorszáma helyére vagy nyitunk egy rendezetlen szállí-tói folyószámlát, és oda bekönyveljük. Könyvvizsgálati tapasztalataim szerint ezeket a könyvelők sokféle módon át tudják hidalni.

Idáig ez még rendben is van, hiszen a bankkivonat könyvelésekor a záró egyenlegnek stimmelni kell. Véleményem szerint a lehető leg-rosszabb megoldás, hogy kihagyjuk ennek a tételnek a könyvelését, feladva ezzel az egyenleg egyeztetésének lehetőségét.

Bekönyveljük tehát a banki kiegyenlítést, de nem feledve a prob-lémát: nincs hozzá számla. És ebben a pillanatban még nem tudjuk pontosan, hogy egy céges vásárlásról van-e szó, csak a számla még az ügyfél pénztárcájában lapul, vagy nincs is számla, hiszen magánvásár-lásról van szó.

Bár bosszantó pluszmunka ez a könyvelőknek, de nem szabad el-hanyagolni. Egy szállítói folyószámla, ahol nincs meg mindkét oldal (vásárlás és kifizetés), előbb-utóbb olyan kaotikussá válik, ahol már nehéz kibogozni a gubancot.

A probléma

Ha nem foglalkozunk vele eleget, olyan problémával is találkozha-tunk, hogy az adott vásárlás adóköteles lett volna.

Gondoljunk csak például a reprezentáció esetére. Ügyfelünk meghívja partnerét vacsorázni, ahol a céges bankkár-

tyával fizet. 2012-től a reprezentáció után összesen több mint 51% adót (szja + eho) kell fizetni. Sok cég úgy döntött, hogy inkább nem számolja el költségként a repit. Ez persze nem azt jelenti, hogy meg-szűnnek az üzleti vacsorák, hanem azt, hogy ügyfelünk saját pénzéből fizeti ki a számlát.

Ha az történik, hogy az utóbbi ok miatt nem kér számlát, de az összeget a céges bankkártyáról fizeti ki, akkor muszáj beazonosítani a kiadást.

Minden étteremben, élelmiszerboltban vagy hasonló helyen tör-tént fizetés könnyen adóköteles lehet.

Probléma persze nem csak a reprezentációval lehet. Minden olyan vásárlást, ami nem üzleti célból történik, valamilyen juttatásnak kell tekinteni.

Könnyen előfordulhat, hogy a bankkártya használatára jogosult személlyel szemben megállapítják a jövedelmet, és adóhiányként kivetik ennek szja- és járulékvonzatát. Természetesen adó- és mulasz-tási bírság társaságában.

Ami szerintem nem megoldás

Sok helyen láttam már, hogy ezekkel az „azonosíthatatlan” kifizetések-kel a társasági adó alapját korrigálják.

Ebben az esetben tehát a kifizetés alapján elszámolják ráfordítás-ként az ismeretlen vásárlást, és mint „nem vállalkozási költség”, év vé-gén visszateszik az adó alapjába. Azaz egyszer csökkentették az adózás előtti eredményt, de utána növelik az adóalapot. Így az eredményre gyakorolt hatása nulla.

Amiért szerintem ez nem megoldás, hogy ezzel tulajdonképpen folyamatosan a cég pénzét költjük saját szükségleteinkre. Igaz, hogy nem számoljuk el költségként, de csökken a pénzkészlet.

Ha ez működne, akkor miért is lenne fontos, hogy saját jövedelem-mel rendelkezzünk? Mindent kifizethetnénk a cégből. Ez nem megy. Az adóalap emelésével el is ismertük a személyes szükségletet, és szinte tálcán kínáljuk a revizornak a jövedelem megállapításának tényét.

Árulkodó jelek

A vásárlás tényéről a bankszámla könyörtelenül árulkodik. Pontosan láthatjuk, hogy mikor melyik áruházban és mennyit fizetett vele ügyfelünk. Csak azt nem tudjuk, hogy milyen termékek vagy szolgáltatások ellenértéke a kifizetett összeg.

A könyvelők rögtön egy problémával szembesülnek. Amikor a ban-ki terhelést szeretnék könyvelni, meg kellene keresni a hozzá tartozó szállítói számlát. Ezt azonban nem találják a könyvelt tételek között.

A céges bankkártya buktatói…azaz, miről árulkodik a bankkártyahasználatSzerző: Böröczkyné Verebélyi Zsuzsanna

A korábbi számban már írtam arról, hogy mi a teendő egy saját bankkártyával kifizetett céges vásárlás esetén. Viszont biztos vagyok benne, hogy egy könyvelő tapasztalta már ennek a fordítottját, azaz saját szükségletre vásárolunk, de a cég bankkártyáját húzzuk elő a pénztárcánkból.

Ami megoldásTermészetesen az első lépés mindig az, megpróbál-juk kideríteni, hogy mi is volt az a tényleges vásár-lás, és hogy tényleg nincs-e róla számla.

Ha egyértelmű, hogy pl. a család havi nagybe-vásárlása lett kifizetve, akkor azt a kiadás elszámo-lásával egyidejűleg a magánszeméllyel szembeni kö-vetelésként kell könyvelni, amit az érintett személynek a lehető legrövidebb időn belül vissza kell fizetni a bankszámlára vagy a pénztárba.

Azért is fontos, hogy az ügy végére járjunk, mert le-het, hogy a könyvelést is módosítani kell. Emlékszel? Úgy kezdtük, hogy a bankkivonat könyvelésekor a szál-lítói folyószámlára könyvelünk, valamilyen módon.

De ha a végén kiderül, hogy nincs köze semmi-lyen szállítóhoz, nem lesz róla üzleti kiadásról szóló számla, akkor azt nem oda, hanem a követelések közé kell könyvelni.

Könnyen előfordulhat, hogy a bankkártya használatára jogosult személlyel szemben megállapítják a jövedelmet, és adóhiányként kivetik ennek szja- és járulékvonzatát.

A céges bankkártya buktatói Böröczkyné Verebélyi ZsuzsannaA céges bankkártya buktatói Böröczkyné Verebélyi Zsuzsanna

20. oldal

A visszaigénylésre vonatkozó 75 napos szabály alkalmazása Böröczkyné Verebélyi Zsuzsanna

Mely számlákat lehet kivételesen kezelni? A jó teljesítési garancia visszatartása miatt nem rendezett ellenértéket engedi el a szabályo-zás, illetve a megelőző időszakról áthozott követelés miatti számlák-kal sem kell foglalkozni. Minden más esetben, így például pénzügyi lízingnél sincs mentesítés.

  Van még egy olyan áfaszabályunk, ami szerint a levonási joggal elévülési időn belül lehet élni. Adódik egy játéktér arra az esetre, ha csak néhány apróbb számla ki nem fizetése „mérgezi” az egész vissza-igénylést. Ilyenkor megoldás lehet, hogy kivesszük ezeket a számlákat a bevallásból, majd valamikor később egy másik bevallásba betesszük.

Végül még egy fontos dolog: bárhogy is nyilatkoztunk (tehát az „x” jelölésével kértük a 45 napos szabály alkalmazását vagy nem), a nyilatkozatot nem vonhatjuk vissza, és utólag sem módosíthatjuk.

Az ellenérték speciális pénzügyi rendezésére a következő összefog-laló táblázatot tudjuk bemutatni:

 

Pénzügyi művelet megnevezése

Kifizetettnek minősül-e a számla?

Egyéb szabály

A vevő tartozását átvállalják IGENJogosult írásos hozzájárulása szükséges

A követelés engedményezése NEM  Eladó kölcsönt nyújt a vevőnek a tartozása rendezésére

NEM  

Saját váltó NEM  Idegen váltó IGEN  Beszámítás (egymás követelésé-nek összevezetése)

IGEN  

Áruk vagy szolgáltatások cseréje IGEN

Minden forint rendezve legyen a vevő szempontjából

Előzmény

Aki még az idén először találkozik ezzel a szabállyal, azok kedvéért egy mondat róla: tavaly október óta a számlák kifizetettségét nem kell vizs-gálni, cserébe a visszaigényelhető adót 75 nap múlva utalják ki. Ezzel szemben, ha a bevallásban arról nyilatkozunk, hogy az összes számla ki van fizetve, akkor ez 45 napra – maximum 1 millió forintos igénylés esetén 30 napra – csökken.

Minden számlára alkalmazni kell?

Ezt a problémát nagyon egyszerűen meg lehet válaszolni: csak azokat a számlákat figyeljük, amelyek áthárított adót tartalmaznak. Kiesnek tehát az adómentes, a fordított adós (bármelyik oldalon is vagyunk), az áfa hatályán kívüli számlák, illetve a közösségen belüli beszerzések.

Mit kell kifizetettség alatt érteni?

Ez a kérdés már egy komolyabb probléma, ugyanis a szabályozás annyi segítséget sem ad, mint a tavaly október előtti szabályozás. Kezdjük ott, hogy ezzel csak annak kell foglalkozni, aki hamarabb akar a pénzéhez hozzájutni. Akinek ez nem probléma, vagy eleve tudja, hogy tele van kifizetetlen számlákkal, akkor náluk marad a 75 napos szabály és kész.

Nagyon fontos időbeli szabály, hogy a bevallás benyújtásának nap-ján (és nem a bevallási határidőben!) kell vizsgálni a kifizetettségi fel-tételek teljesülését, tehát óvatosan a hamar benyújtott bevallásokkal.

A visszaigénylésre vonatkozó 75 napos szabály alkalmazásaSzerző: Böröczkyné Verebélyi Zsuzsanna

Bárhogy is nyilatkozunk,

azt nem vonhatjuk vissza,

és utólag sem módosíthatjuk.

A 2011. októberi vereséget kiheverve a kormányzat a költségvetési bevételek biztosítása érdekében behozta – a már sokak számára jól ismert – 75 napos szabályt. Az új szabályozás alkalmazása kapcsán felmerülnek a kérdések: Minden számlára alkalmazni kell? Mit kell kifizetettség alatt érteni?

22. oldalwww.kreditado.hu

Online videók - mérlegképes kreditpontokért

KREDITADÓMÉRLEGKÉPES

ONLINE KÉPZÉSEK

A Mérlegképes kreditadó az Adónavigátor új szolgáltatása, amelyet azért fejlesztettünk, hogy Te, mint regisztrált mérlegképes könyvelő könnyebben meg tudd szerezni az évi 16 kötelező kreditpontodat.

Szakmai előadásokról készült videófelvételeket nézhetsz meg, amelyekért mérlegképes kreditpontok járnak. A szolgáltatás segítségével kényelmesen, otthonról is teljesítheted a továbbképzési kötelezettségedet, egyelőre még csak részben, de ahogy bővül képzési anyagok (videók) száma, úgy akár mind a 16 kötelező kreditpont begyűjtésére is lehetőséged nyílik.

Hamarosan itt

24. oldal

Figyelmesen olvastál?

1. Igénybe vehető-e a kkv.-k beruházási kedvezménye használt ingatlanra végzett felújítások esetén?

a) Nem, mert csak korábban használatba nem vett eszközökre jár a kedvezmény.

b) Igen, de csak abban az esetben, ha az értéknövekedést hoz az eszközértékben, ezért a tárgyi eszközök között kerül kimutatásra.

c) Igen, még akkor is, ha azt mint karbantartási költség számoljuk el.

2. Lehet-e önellenőrizni a megbízólevél átvétele után?a) Nem, már az azon a napon leadott önellenőrzéseket sem fogják

elfogadni.b) Igen, hiszen az ellenőrzés az értesítésben megjelölt időpontban

kezdődik, így egész idáig lehet önellenőrzést benyújtani.c) Igen, de csak abban az esetben, ha egyes adókötelezettségek tel-

jesítésére irányuló ellenőrzésről szól az értesítés.

3. Megszűnéskor kell-e áfát fizetni a társaság ingatlan-tulajdona után?

a) Igen, az alapja pedig az ingatlan nyilvántartási értéke.b) Igen, az alapja pedig az ingatlan piaci értéke.c) Csak akkor, ha az ingatlan két évnél nem régebbi, mert az áfa-

törvény 87. §-a szerint mentes az adó alól a két évnél régebbi ingatlan.

4. Mit kell tenni, ha a céges bankkártyával fizetett ter-

mékről, szolgáltatásról nincs számla, de a bankkivo-

natot megterhelték?

a) Semmit, ezeket a kiadásokat nem kell könyvelni

b) A kiadás összegével meg kell emelni a társasági adó alapját

c) A magánszemély fizesse vissza, vagy részére bérként le kell szám-

fejteni

5. Mikor kell beadni a 2013-as év szakképzési hozzájá-

rulásáról szóló éves, elszámoló bevallást?

a) 2014. január 12.

b) 2014. február 12.

c) 2014. február 25.

+1. Milyen áfamértéket kell feltüntetni az egyszerűsített

adattartalmú számlára a 27%-os áfás értékesítés

esetén?

a) „felülre” 27%, „alulra” 21,26%

b) mindkét helyre 21,26%

c) mindkét helyre 27%

Figyelmesen olvastál?Ha a következő 5+1 kérdésre helyesen válaszolsz, akkor gratulálok! Írásainkat figyelmesen elolvastad, és biztos lehetsz benne, hogy azokat a gyakorlatban biztonsággal használni is tudod!

Ha a válaszaidban bizonytalan vagy, esetleg nem mindent sikerült eltalálni,bátran lapozz vissza és olvasd el a cikket még egyszer!

Az Irányadó magazinra előfizethetsz és további hasznos információkat olvashatsz:

magazin.adonavigator.hu

Meg

oldá

s: 1

b, 2

c, 3

b, 4

c, 5

a, +

1b