Egészségügyi Kar

Egészségügyi Szervező

Egészségturizmus szervező

ÉLETMÓD ÉS SPORT

EGÉSZSÉGMEGŐRZÉS A MINDENNAPOKBAN

Rucska Andrea Zuti Gréta

2015

Tartalomjegyzék

1. BEVEZETÉS .................................................................................................................. 1

1.1 A témaválasztás indoklása ........................................................................................................ 1

1.2 A kutatás célja ............................................................................................................................. 2

1.3 Hipotézisek .................................................................................................................................. 3

2. A TÉMA ELMÉLETI HÁTTERÉNEK ÁTTEKINTÉSE ............................................... 4

2.2 Az egészséges életmód és a sport ................................................................................................ 6

2.3 Egészségrombolás a rohanó életmód mellett .............................................................................. 8

2.4 Foglalkozási ártalmak ................................................................................................................. 9

2.5 Mozgásszervi problémák kialakulása .......................................................................................... 9

2.6 Betegségek kialakulása ............................................................................................................. 11

3. MUNKAHELYI EGÉSZSÉGFEJLESZTÉS .................................................................12

3.1 Munkakörnyezet ........................................................................................................................ 12

3.2 Munkahelyi jólét feltételei ....................................................................................................... 13

3.3 Munkahelyi támogatás .............................................................................................................. 14

3.3.1 SZÉP kártya..................................................................................................................... 15

3.3.2 AYCM kártya .................................................................................................................. 16

4. KUTATÁS .....................................................................................................................17

4.1 Anyag és módszer .................................................................................................................... 17

4.1.1 A vizsgált célcsoport bemutatása .................................................................................... 17

4.1.2 A vizsgálat eszköze ......................................................................................................... 17

5. EREDMÉNYEK ............................................................................................................19

5.1 Az eredmények demográfiai áttekintése ................................................................................... 19

5.2 Kiértékelés a hipotézisek alapján .............................................................................................. 20

6. ÖSSZEFOGLALÁS .......................................................................................................24

Irodalmi Jegyzék ............................................................................................................................. 25

Mellékletek .................................................................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik.

1

1. BEVEZETÉS

1.1 A témaválasztás indoklása

Napjainkban a sportolási/mozgási szokás kiemelten fontos kutatási terület, hiszen az

életmód nagyban befolyásolja az orvostudomány által vizsgált krónikus betegségek

kialakulását. A rendszertelen sportolás, egészségtelen ételek fogyasztása rengeteg

problémát okozhatnak. 2012-es adatok szerint a fiatalok bő harmada (kb. 35%)

végez rendszeres testmozgást a kötelező iskolai testnevelés órákon kívül.

(Kutatópont Kft kutatócsoportja, 2012)

Az évek során, nemhogy fejlődött volna ez az adat, hanem sokkal inkább csökkent

a tudatos sportolók száma. Elmondható tehát, hogy az elmúlt években a 15-29 éves

korosztályban nem lett igazán divatos ez az életforma. A magyar fiatalok többnyire

elégedettek a közérzetükkel és az egészségükkel. Ezt követi a kinézettel való

elégedettség. Akinek van aktív, sportokkal foglalkozó baráti köre, társasága,

amellyel gyakran van együtt szabadidejében, azok átlag feletti aktivitást

tanúsítanak, míg akik nem részesei ilyen csoportoknak, azok sportolási potenciálja

erősen átlag alatti, közülük mindössze minden ötödik fiatal számol be rendszeres

testmozgásról .

A mozgásszegény életmód azonban nem csak az iskolások körében áll fenn. A

rendszeres sportolást hátráltatja az is, hogy Magyarországon kevés munkahely

biztosít lehetőséget a mozgásra az alkalmazottjainak. Az egészségesebb

munkavállalók pedig biztosan jobb fizikai és szellemi teljesítményre lennének

képesek és elégedettebbek, motiváltabbak lennének. A sport számos, a munkába is

transzferálható képességet fejleszt, úgy, mint például csapatmunka, fair play

szellem, problémamegoldó és döntéshozatali képességek, küzdelem, győzni akarás,

veszíteni tudás, újra nekirugaszkodás készsége, állóképesség, kitartás, és még

lehetne folytatni a sort. A munkahelyi egészségfejlesztés több mint az

egészségvédelemre és biztonságra vonatkozó jogszabályi követelmények betartása;

azt is jelenti, hogy a munkáltatóknak aktívan kell segíteniük alkalmazottaikat abban,

hogy egészségüket és jólétüket általánosságban javítsák.

2

1.2 A kutatás célja

A dolgozatom célja, az hogy rálátást kapjunk a mozgási, sportolási tevékenységek

lehetőségeire és, hogy milyen mértékben segíti ezt elő a közvetlen környezet.

Országunkban ugyanis az a tendencia mutatkozik, hogy a társadalom nagy része

nemhogy a munkán kívül nem kap ösztönzést a helyes életmódhoz, de munka

közben sem tudja egészségét őrizni. Sokkal inkább rombolja.

A mozgásszegény életmód ellenére az étkezésre is nagyon kevesen figyelnek oda.

Az emberek a rengeteg elfoglaltságra és sietségre hivatkozva nem táplálkoznak

változatosan, egészségesen. Emiatt sajnos az évek múlásával rengeteg betegség

alakulhat ki.

A probléma tehát fenn áll. Dolgozatom további részében kifejtem, hogy mi az,

amivel megőrizhetjük egészségünket a rohanó életmód mellett. Melyek azok a

betegségek, amik gyakran előfordulnak a helytelen táplálkozás, stressz és a nem

odafigyelés miatt. Mi a munkaadó kötelezettsége velünk szemben, mennyire teljesül

ez. Milyen támogatásokat kaphatunk, illetve milyen veszélyei vannak, ha sem mi,

sem a környezetünk nem figyel az egészségfejlesztésre.

3

1.3 Hipotézisek

Feltételezem, hogy az emberek túlnyomó többsége nem él egészséges

életmódot. Nem figyelnek oda a rendszeres mozgásra, helyes táplálkozásra

és a lelki kiegyensúlyozottságra.

Feltételezem, hogy sokan azért nem folytatnak egészséges életmódot, mert az

idejük nem engedi. Nem tudják összehangolni a rohanó életmóddal az

egészséges életvitelt.

Feltételezem, hogy az alkalmazottak nem kapnak elég támogatást a munkán

kívüli tevékenységekhez.

Feltételezem, hogy a munkavállaló munkavégzés közben is rombolja az

egészségügyi állapotát.

Feltételezem, hogyha az emberek nagyobb hozzájárulást, több cafeteriát

kapnának, akkor nagyobb mértékben foglalkoznának az egészségükkel.

4

2. A TÉMA ELMÉLETI HÁTTERÉNEK ÁTTEKINTÉSE

Dolgozatom elején szeretném lefektetni azt az elméleti szálat, ami alapján a kutatást

végeztem.

Létezik egy bölcsesség, amit a Dalai Láma idézeteként emlegetik manapság,

azonban egy angliai írótól származik, akinek sosem adták ki ezt a novelláját, ezért

csak az interneten lelhető fel. Ez így hangzik: „Az ember feláldozza az egészségét,

hogy pénzt keressen. Aztán feláldozza a pénzét, hogy visszaszerezze az

egészségét.” (John James Brown, 1995)

Pontosan erre a problémára szerettem volna rávilágítani. Az emberek minden

idejüket a munkába és a kötelezettségekbe fektetik. Ezzel feladva az egészségüket.

Felelőtlenül átlépnek a testük által nyújtott figyelmeztető jelzéseken, ezzel

visszafordíthatatlan károkat okozva.

Az egészségtelen rohanó életmódhoz nem csak a saját nemtörődömség vezet,

hanem a környezetünk helytelen hozzáállása. Szeretném feltárni, hogy mi az, amit a

munkahelyeken alapvető jogként kellene kezelni, továbbá azt is, hogy a munkahelyi

egészségfejlesztés egy visszatérülő beruházás.

2.1 Az egészség fogalma

Az egészség meghatározása nem könnyű feladat. Az emberek jelentős része az

egészséget még ma is úgy fogalmazza meg, hogy egészséges az, aki nem beteg,

vagyis az egészség a betegség ellentéte. Ez a megfogalmazás csak féligazság, nem

magyarázza meg az egészséget.

A modern orvostudomány az embert, mint pszicho-szomatikus egységet szemléli.

Az egészség fontos részét képezi a szomatikus (testi) épség, ahhoz, hogy az emberi

szervezet jól működjön elengedhetetlen, hogy mindene jól működjön. Ezt az

orvosok a legkülönfélébb vizsgálatokkal mérik, a normál értékekkel összevetik és a

5

kapott eredményeket értékelik, így eldől, hogy az egyén egészséges vagy beteg. A

test és a lélek titkait kutató orvosok felismerték, hogy sokszor lelki okok váltanak ki

testi betegségeket, szerintük a test és a lélek harmonikus működése az egészség

lényege. A betegségre való hajlamot az emberek pszichés (lelki) állapota is

befolyásolja.

„Az állandó feszültség, stressz előbb-utóbb valamilyen szervi elváltozást okoz, a

vegetatív idegrendszer zavara szűkíti az ereket, a rossz vérellátás miatt ezek a

szervek könnyebben megbetegednek és nem tudnak regenerálódni. A

kiegyensúlyozott ember megfelelően tud alkalmazkodni a különböző

élethelyzetekhez, így egészségi állapota erősödik. Az egészség szempontjából az

sem közömbös, hogy az embereknek milyenek a szociális körülményeik, milyen

lakásban élnek, elő tudják-e teremteni az egészséges táplálkozáshoz szükséges

élelmiszereket, a megfelelő ruházatot. Meghatározó lehet az is, hogy milyenek a

családi és munkahelyi társas kapcsolatai. A harmonikus családban élők ritkábban

lesznek betegek.” (Diricziné, 2008, 8. oldal)

Ha mindezeket összefoglaljuk, akkor eljutunk ahhoz az egészség meghatározáshoz,

amit 1948-ban az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO = World Health

Organisation) az alkotmányában megfogalmazott:

„Az egészség a teljes testi, lelki és szociális jólét állapota és nemcsak a betegség

vagy nyomorékság hiánya.” (Diricziné, 2008, 8. oldal)

6

2.2 Az egészséges életmód és a sport

„Mozgás, táplálkozás, lélegzés, környezettudatosság és lazítás – ezek életünk testi

alapjai. Ha csak egy is kimarad közülük, előbb-utóbb hajótörést szenvedünk. Aki

felhagy a lélegzéssel, e világi létezésének is véget vet. De az sem élhet soká, aki

nem mozog, mert izmai leépülnek, nélkülük pedig nincsen élet. Aki nem vesz

magához több táplálékot, ugyanúgy az életével fizet, mint az, aki soha nem engedi

meg magának a kikapcsolódást.” (Makra ford., 2010, 9. oldal)

A mai ember életében a rendszeres testmozgás egyre inkább háttérbe szorul, pedig a

sport köztudottan jótékony hatással van szervezetünk működésére, erőnlétünk

állapotára. Ami már kevésbé szembeötlő, hogy a rendszeres testmozgás mentális

egészségünk megőrzésében is kiemelt szerepet játszik. A mozgás kedélyjavító

hatásának érvényesüléséhez fontos a rendszeresség, illetve az, hogy az adott

mozgásforma elvégzése kellemes érzéseket ébresszen, szívesen végezzük. Nem a

versenyszintű sporttevékenység elérése a cél, hanem a mozgás rekreációs hatásának

érvényesülése. Valamely szabadidős sporttevékenység rendszeres űzése a lelki

egészség számos aspektusában érezhető javulást hoz.

A sport és a mozgás között van egy alapvető különbség rejlik: a mozgás

elengedhetetlenül fontos karbantartó munka, amely mozgásszerveink egészségét

őrzi és ápolja, hogy az izomzat jó teljesítményű, fájdalommentes, gördülékeny

működése és a kiegyensúlyozott testérzet váljék normális állapotunkká.

A sport ezen jóval túlmutat. A sport iránti késztetés a közös élmények szerzése,

egyéni sikerélmények születése céljából alakul ki.

„A mozgásvágy velünk született, tehát természetes hajtóerő. Ez tart bennünket testi

és lelki-szellemi egyensúlyban.” (Makra ford., 2010, 36. oldal)

A sport jótékony hatásai az agy működésére nézve, hogy segíti a koncentrációt, a

tartós figyelem fenntartását, javítja a tanulási képességet. A rendszeres mozgás

hozzájárul a nyugodt és pihentető alváshoz, a munkakedv és hatékonyság

növekedéséhez. A rendszeres testmozgással megelőzhető a depresszió, valamint a

már kialakult depresszió megszüntetésében is kiemelkedő eredmények érhetőek el,

7

ezzel együtt stressz- és szorongásoldó hatással is rendelkezik. A testmozgás

következtében termelődő hormonok boldogságérzetet váltanak ki, javítják a

hangulatot, általános közérzetet, ezáltal a személy önértékelése javul, önbizalma

növekedésnek indul. (Petrika, 2012)

A depresszió és stressz gyógyszerrel történő kezelése helyett célszerűbb a

rendszeres testmozgást beépíteni a mindennapjainkba, hiszen míg előbbi passzív,

függő szerepbe kényszeríti az egyént, utóbbi során a személy aktívan küzd a negatív

hatások ellen, mely tartósan jobb mentális egészségi állapotot eredményez, emellett

nem kell számolni a nem várt mellékhatásokkal, mely a tünetek gyógyszeres

kezelésével járnak, illetve a visszaesés aránya is alacsonyabb.

A negatív mentális folyamatokkal szemben az egészséges életmód egyfajta adaptív

(hatékony, sikeres, előrevivő) védőfaktorként szolgál, ezért a prevenció

szempontjából is fontosak az egészséges életmódot és rendszeres testedzést

népszerűsítő programok és rendezvények. A testedzés hatására az emberi

szervezetben olyan komplex neurokémiai, fizikális, fiziológiai és pszichológiai

folyamatok játszódnak le, melyek együttesen javítják az egyén életminőségét,

vagyis az egyén lelki állapota testi egészsége szoros kölcsönhatásban állnak

egymással. Felmérések bizonyítják, hogy a fizikailag aktív életmódot folytató

egyének között lényegesen kisebb a mentális betegségekben szenvedők aránya.

Éppen ezért törekednünk kell arra, hogy a rendszeres testmozgás életünk részévé

váljon, hiszen számos előnyös hatása révén hozzásegít minket a testi és szellemi

egészség eléréséhez, valamint prevenciós hatása révén annak megőrzéséhez.

A sportolás azonban csak az egyik oldala az egészséges életmódnak. A másik

nagyon fontos dolog az egészséges táplálkozás.

Étkezési szokásaink határozzák meg, hogy a napi tevékenységek elvégzéséhez

hogyan látjuk el szervezetünket tápanyagokkal. Az egészségi állapotunkat nagyban

befolyásolja az éterendünk változtatása. Ez ugyanis hatással van a közérzetünkre,

életünk minőségére, sőt az élettartamunkra is. A helyes étrend rengeteg bajt

megelőz. Sok betegség vezethető vissza a helytelen táplálkozáshoz, így például a

szív és érrendszeri problémák, sőt egyesek szerint még a meddőség is. Az optimális

8

testi-lelki állapot eléréshez szükség van tehát a helyes táplálkozásra, a megfelelő

mennyiségű mozgásra és pihenésre. (Bendő, 2010)

Az emberi szervezet életfolyamataihoz, az egészség megőrzéséhez megfelelő

tápanyagbevitelre van szükség. Az energiatermelést, illetve a szervezet

energiaszükségletét és saját anyagainak felépítését alapvetően a szénhidrátok,

fehérjék, zsírok biztosítják, de az egészség megőrzéséhez a szervezetnek mintegy

40 féle vitaminra és ásványi anyagra is szüksége van. Ezt egyetlen élelmiszer sem

tudja biztosítani, ezért elengedhetetlen a változatos élelmiszerbevitel. A mai

felgyorsult világunkban nehezen tudunk helyesen étkezni. Többségében magas

energiatartalmú, gyorsan fogyasztható ételeket fogyasztunk. A magyar lakosság

táplálkozási szokásait a mennyiségi túlzások és a minőségi éhezés jellemzik.

Helyes táplálkozással elegendő energia és tápanyag kerül a szervezetünkbe,

azonban általában sokkal több zsírt, cukrot, tojást és húst eszünk, mint amennyi

indokolt lenne, és sokkal kevesebb növényi vitamint, rostot, ásványi anyagot

fogyasztunk, mint amennyi kívánatos lenne.

Az egészséges életmód két alappillére tehát a mozgás és a helyes táplálkozás.

Azonban ahogyan azt az egészség megfogalmazásakor leírtam, nem csak ezen

múlik. Hatalmas szerepet kap ebben a környezetünk, a mindennapi életünk, az

időnk beosztása, a stressz kezelése és természetesen az ehhez kapott segítség, mint

például a lehetőség, az idő és a támogatások.

2.3 Egészségrombolás a rohanó életmód mellett

Napjaink legfontosabb kérdése és legnagyobb problémája az, hogy hogyan tudjuk

betartani a mozgást, a helyes táplálkozást és a szellemi kiegyensúlyozottságot mikor

minden nap ki vagyunk téve a nehézségeknek. Az ember rengeteget dolgozik, a mai

munkaerő túltengés mellett pedig mindenkinek muszáj túlteljesítenie a

munkahelyén, hogy megőrizhesse azt és olyan életet éljen amilyet szeretne.

Fiatalkorban ott az iskola, a rengeteg tanulnivaló, a küzdés, hogy később sikerüljön

nélkülözésektől mentes életet élni. Az a kevés kis testnevelés óra, amit kapnak

9

középiskolában és az egyetemen szinte semmire nem elég. Pláne, ha azt nézzük,

hogy fiatalon még mennyire nem foglalkozunk az egészségtudatos életmóddal.

Ilyenkor legalább a rendszeres mozgásnak jelen kellene lennie az életben. A

megoldás az lenne, ha találnának maguknak a diákok olyan iskolán kívüli

tevékenységet, amit szívesen csinálnak.

Persze a problémák úgyis inkább felnőttkorban jelentkeznek. Hiszen ott kezdődik a

nagyobb rohanás, több kötelezettség és kevesebb lehetőség.

2.4 Foglalkozási ártalmak

A foglalkozási ártalom a munkahelyen a munka környezetében fellépő káros hatás.

Ezt az ember szervezete - ha mértéke és ideje a megengedhető határon belül van -

maradandó károsodás nélkül elviseli, mert alkalmazkodni képes az adott munkához

illetve munkakörnyezethez. Ha azonban a foglalkozási ártalom tartósan, hosszabb

időn keresztül hat, foglalkozási betegséget okozhat.

„A foglalkozási ártalmak több tényezőre vezethetők vissza. Lehetnek:

- fizikai terhelésből eredőek;

- az emberi szervezet egyoldalú igénybevételéből származó ártalmak (statikus

terhelés);

- a munkafolyamat pszichikai hatása;

- zaj, rezgés, sugárzás;

- munkahelyi klíma, időjárás hatásai;

- vegyi ártalmak stb.”

(Benkő, 2008, 3. oldal)

2.5 Mozgásszervi problémák kialakulása

Kevés munkahelyről mondható el, hogy nem okoz semmilyen károsodást az emberi

testnek.

Alapvetően két szélsőséges munkavégzést különböztetünk meg. Az ülő- illetve az

állómunkát.

10

Az ülőmunka elsősorban a derekunkat terheli meg, mivel ez testünk egyik

legjobban igénybe vett területe, tehát érthető, hogy a tartós ülés következtében itt

jelentkezik leggyakrabban a klasszikus derékfájás tünete. További fájdalomtünetek

léphetnek fel a nyak-vállöv izmaiban, valamint a hátizmokban. Minél kötöttebb,

feszesebb az izomzat, annál inkább megrövidülnek az izmok, s a gerinc mozgása

ennek arányában korlátozottá válik. Az ülőmunka során fellépő káros tényezők

ismeretében módunkban áll, hogy ezek ellen tudatosan fellépjünk, védekezzünk. Az

elsődleges megelőzést a helytelen és a helyes ülés szabályainak ismerete adja meg.

A mozgásszegény életmód és az ülőmunka egy ellentétes mechanizmus az evolúció

során kialakult mozgásszervi fejlődéssel szemben. A helytelen testtartás eredménye,

hogy a gerincoszlop fiziológiás 'S'-alakú görbülete a nyaki és az ágyéki részen

kiegyenesedik, a háti szakaszon pedig fokozódik. A vállak előreesnek, ezáltal a

mellizmok megrövidülnek, a hátizmok megnyúlnak.

„Biomechanikai szempontból a deréktájon elhelyezkedő csigolyák és a hozzátartozó

porckorongok hatalmas terhelésnek vannak kitéve, amiket a gerincoszlopot

közvetlenül támogató izmok sem tudnak kellőképpen tehermentesíteni. A

huzamosabb ideig tartó terhelés a gyakori fájdalmon túl akár visszafordíthatatlan

deformációt okozhat a gerinc ízületeiben és a porckorongok szerkezetében. Ez

komoly perifériás idegrendszeri tüneteket, zsibbadást, érzészavart, legrosszabb

esetben bénulást is eredményezhet.” (Kiss Vera, 2013)

Ezzel szemben az állómunka sem jelent több biztonságot számunkra. A világon a

munkavállalók több mint felének kell a munkaideje háromnegyed részét állva

töltenie. Az állómunka fáradtságot, lábgörcsöt és hátfájdalmat okozhat. Ezek mind

olyan problémák, amelyek nemcsak kellemetlenséget jelentenek, de a

teljesítőképességre is kihatnak. (Futaki Balázs, 2015)

Tehát mindenképp nagy odafigyeléssel kellene tölteni a munkán kívüli időt. Persze

itt kezdődnek az igazi problémák. Az emberek hiányt szenvednek pénzből, időből

és lehetőségből egyaránt.

11

2.6 Betegségek kialakulása

A ma emberének kiemelkedő megbetegedései között szerepelnek az úgynevezett

civilizációs betegségek. Az orvostudomány ezeket krónikus, nem fertőző

betegségeknek nevezi. Hazánkban ezek közül a szív- és az érrendszeri betegségek,

valamint a daganatos betegségek vezetik a megbetegedési és a haláloki

statisztikákat. A szív- és érbetegségek gyakorisága az egész világon gyorsan

növekszik. Ez nemcsak egyre hajszoltabb életvitelünknek, a kevés testmozgásnak és

a helytelen táplálkozási szokásoknak köszönhető, hanem az orvostudomány

fejlettségének és az átlagos életkor megemelkedésének is.

Az egyik leggyakrabban előforduló érrendszeri betegség a magas vérnyomás, orvosi

nevén a hipertónia vagy hipertenzió. A statisztikák szerint világszerte 691 millió

embernek van magasvérnyomás-betegsége. Felmérések szerint ez egy a betegség

Magyarországon is túlnyomóan elterjedt, hiszen a népesség körülbelül 30 százaléka

küzd vele. (Bencsik, Mák, 2015)

„A legújabb kutatások szerint több bizonyíték szól amellett, hogy a szív- és

érbetegségek részét képezik egy új korképnek, az úgynevezett X-szindrómának.

Megfigyelések szerint a betegek többségénél egyidejűleg fordul elő a magas

vérnyomás, a magas koleszterinszint, az elhízás és a felnőttkori cukorbetegség, ezért

sokan a rejtelmesen hangzó X-szindróma helyett a négyesfogat elnevezést

használják. Egy 1994-es szakértői állásfoglalás szerint ezeket egy kórképnek kell

tekinteni, és jól tudni, hogy négyből bármelyik állapot megállapítása esetén

számolnunk kell a további betegségek megjelenésével is.” (Bencsik, Mák, 2015, 10.

oldal)

A fenti irodalomból megtudhatjuk, hogy a rohanó életmód nemcsak mozgásszervi

és testtartási problémákat eredményez. Súlyos betegségek kialakulása köthető

hozzá, és a korai halálozási ráta nagyszámban ide vezethető vissza.

12

3. MUNKAHELYI EGÉSZSÉGFEJLESZTÉS

3.1 Munkakörnyezet

A munkakörnyezet a legveszélyesebb környezet az ember számára, ugyanis

rengeteg időt eltöltünk itt. A munkagépek, veszélyes anyagok és egyéb

munkaeszközökön kívül még számtalan veszély leselkedik ránk munkavégzés

közben. Fontos, hogy jól működjön a munkahelyi szervezettség, a szociális és

higiénés ellátás.

1. ábra – Kapás Zsolt, Munkahelyi egészségfejlesztés tanulmány, 2007, 11.

oldal

13

Az 1. ábrán láthatjuk, hogy az életmód mellett a környezet is nagyban befolyásolja

az egészséget. Otthonunkon kívül a legtöbb időt a munkahelyen töltjük. Ezért

fontos, hogy a munkahelyi körülmények milyenek.

A munkaegészségügy két fő pillére:

Foglalkozás – egészségügy

Munkahigiéne

„A munkaegészségügyi tevékenység célja a munkavégzés során

a) a munkakörnyezetből származó egészségkárosító veszélyek és kockázatok

előrelátása, felismerése, értékelése és kezelése (a továbbiakban: munkahigiéne),

valamint

b) a munkakörnyezeti kóroki tényezők okozta és a munkavégzésből származó

megterhelések, illetőleg igénybevétel vizsgálata és befolyásolása, továbbá a munkát

végző személyek munkaköri egészségi alkalmasságának megállapítása, ellenőrzése

és elősegítése (a továbbiakban: foglalkozás-egészségügy) révén a munkát végző

személy egészségének megóvása.”

(1997. CLIV Törvény az egészségügyről)

3.2 Munkahelyi jólét feltételei

A legtöbb egészségügyi romláshoz nem csak az járul hozzá, hogy mi magunk nem

teszünk eleget az egészségért, hanem az is, hogy munkahelyünkön nem kapjuk meg

az alapvető feltételeket. Munkánkat nem végezhetjük egészséges körülmények

között. Persze senki sem panaszkodik, nem szólal fel, vagy legalábbis nem a

munkahelyén, hanem háziorvosának, mikor a helyzet szinte visszafordíthatatlanná

válik. A munkahelyen folyó égészség védelmi, egészségfejlesztési tevékenységek

rendkívül fontosak.

Néhány fontos feltételt szeretnék ismertetni.

Az első és talán legfontosabb munkahelyi jólét alapja az, hogy megfelelő

időközönként, megfelelő hosszúságú szünetet kaphasson a munkavállaló. A

14

munkatörvény könyvben csak az van megfogalmazva, hogy 6 óra után 20 perc, 9

óra után pedig további 25 perc szünetet kell biztosítani a dolgozónak. Azonban nem

csak ennyi a kritérium. Hiszen ez a szünet esetleg az étkezéseket tudja lefedni. De

ugye ott vannak az egészségügyi szünetek. Kevesen tudják, hogy ezek nem csak a

mosdóba járást jelentik. Sajnos kevesen is használják ki. Ezek a szünetek a kötelező

mozgást kell hogy jelentsék. Ugyanis annak, aki ülőmunkát végez – főleg ha

számítógépe előtt – óránként 10 perc egészségügyi szünetet kell engedni, hogy

megmozgassa testrészeit. A folyamatos ülőmunka nagy problémákat

eredményezhet. Ám ha betartjuk ezeket az aprócska szabályokat, akkor rengeteg

fájdalmat spórolhatunk meg. Az irodai torna hazánkban nem annyira ismert, pedig

érdemes lenne néhány praktikus kis mozdulatot megtanulni. Ha minden 50. perc

után megismételnénk ezeket, talán kevesebb derékfájdalom lenne időskorunkra.

Persze nem csak az ülőmunka jelent veszélyt. Az állómunka nagyjából ugyanezen

az elven működik. Óránként szünet, és mozgás, pihenés, nyújtás.

A megfelelő szüneteken kívül még rengeteg kritérium van. Ide lehetne sorolni a

természetes és mesterséges fények arányát, a monitor minőségét, a klíma és

hőmérséklet szabályozását. Ezek a dolgok mind-mind hozzájárulnak az

egészségünk megőrzéséhez vagy épp romlásához.

3.3 Munkahelyi támogatás

A cégnek motiválnia kellene minden tagját egészségének megtartása és fejlesztése

érdekében, nem csak a munkaidőn belül, hanem azután is.

A munkaidőn kívüli tevékenységekhez sokféleképpen tud hozzájárulni a munkaadó.

Többen biztosítanak kedvezményes fitneszterem bérletet, úszóbérletet vagy más

sportlétesítményekhez bejutást.

Kettő népszerű rekreációs, sportolási cafeteria támogatást szeretné ismertetni.

15

3.3.1 SZÉP kártya

Az egyik legismertebb formája a SZÉP kártya (3.3.1 számú melléklet). Ez az egyik

legnépszerűbb megoldása annak, hogy a munkavállaló támogatást kapjon a munkán

kívüli rekreációs tevékenységekhez.

A Széchenyi Pihenő Kártya - rövidített elnevezésben SZÉP Kártya - a

bankkártyákhoz hasonlítható univerzális, elektronikus utalvány, amellyel meleg

étkezést, belföldi üdülést, sport-, wellness- és fitneszszolgáltatásokat, múzeumi

belépőket, színházjegyeket lehet kifizetni. 2011-ben került bevezetésre. A rá kerülő

összeg készpénzre nem váltható be, így mindenképpen a felsoroltak közül kell

választania a használónak. A SZÉP kártyának három kategóriája van.

Vendéglátás: ezzel a résszel főként étkezéseket tudunk finanszírozni. A

legtöbb étterem, étteremlánc már elfogadja.

Szabadidő: Ez a szegmens jobban hozzávezet az egészséghez, hiszen ezzel

tudunk sportlétesítményekbe, wellnessekbe belépőket finanszírozni.

Szálláshely: Tökéletesen felhasználható a nyári üdülés során a szálloda,

apartman kifizetésére.

A három kategória általában keverhető. Rengeteg elfogadóhely rugalmasan tudja

kezelni. Mindemellett a szegmens kiválasztásáról általában a munkavállaló dönthet.

Így biztosan arra fogja használni a kártyát, amire szeretné.

A SZÉP kártyát természetesen csak országon belül lehet felhasználni. A

munkavállalók támogatásán kívül a magyar gazdaságot szerették volna fejleszteni

ezzel a lehetőséggel.

16

3.3.2 AYCM kártya

Az ALL YOU CAN MOVE SportPass (3.3.2 számú melléklet) egy olyan

sportbérlet, mellyel Budapesten és vonzáskörzetében több mint 200 különböző

sportlétesítmény - fitnesztermek, uszodák, boxtermek, jógatermek, mászótermek,

atlétikai pályák, tánccentrumok, korcsolyapályák, golfpályák, squashpályák,

teniszpályák illetve rúdtánc órák is - korlátlanul látogatható. Akár naponta is!

Ezt a sportkártyát szintén a munkáltató biztosítja az alkalmazottaknak.

17

4. KUTATÁS

4.1 Anyag és módszer

4.1.1 A vizsgált célcsoport bemutatása

A kutatásomat eltérő nemű és korú személyek segítségével végeztem. Egy 13

kérdésből álló kérdőívet készítettem, melyből kiderült, hogy a válaszadó sportol-e

rendszeresen. Volt-e már egészségügyi problémája ebből kifolyólag. Ha nem

sportol, akkor mi az indok, illetve, hogy az iskolája, munkahelye megfelelő

mértékben tudja-e biztosítani a sportolási tevékenységet. Valamint vizsgálja azt is,

hogy felmerül-e ez az igény a munkáltatóval szemben és kihasználnák-e az

alkalmazottak, ha a cégek/iskolák előteremtenék ezt a potenciát. A kérdőívet az

internet segítségével sikerült különféle emberekkel, eltérő lakhellyel, beosztással,

életmóddal kitöltetni.

Összesen 120 embertől kaptam válaszokat. Célcsoportnak inkább azokat a

kitöltőket tűztem ki, akik folyamatos munkavégzés mellett élik az életüket. Emellett

kaptam válaszokat 18 év alatti személyektől is, akikről feltételezem, hogy még

nincs munkaviszonyuk, így a 120 fő kitöltőből mindössze 105 fő ad konkrét választ

a kéréseimre.

4.1.2 A vizsgálat eszköze

Egy primer kutatási módszert használtam, abból is talán a legismertebb formát, a

kérdőívet. A kérdőív segít, hogy rálátást kaphassak a kérdéseimre különböző

emberektől. A kvantitatív kutatás során standardizált kérdőívet alkalmaztam,

amelyek a kötelező előírások alapján alkalmas arra, hogy a kapott információkból

számszerű adatok szülessenek.

A 13 kérdésből álló kérdőívet, kihasználva az internet adta lehetőségeket, egy

online felületre töltöttem fel. A válaszok gyakorlatilag órák alatt meg is születtek.

Mint azt fent említettem, összesen 120 válaszadó kattintott a kérdéseimre, amiből

105 értékelhető született. A kérdőív zárt kérdéseket tartalmazott. Mindegyikhez

18

megadtam 2-4 válaszadási lehetőséget, amik közül lehetett választani, ezzel

elősegítve azt, hogy tényleg csak egy pár percet kelljen rászánnia a kitöltőnek.

19

5. EREDMÉNYEK

5.1 Az eredmények demográfiai áttekintése

A kérdőívre összesen 120 válasz érkezett. Ebben volt 15 db, amit 18 év alatti

személyek töltöttek ki, így – feltételezve, hogy ők nem rendelkeznek folyamatos

munkaviszonnyal – az ő válaszukat ignoráltam. Tehát 105 értékelhető kitöltés

érkezett.

Ebből 32-en 18-25 év közöttiek, 48-an 26-35 év közöttiek és 26-an 35 év felettiek.

Közülük 68 –64,8% - nő és 37 – 35,2% - férfi.

Az életkor és a nem megkérdezése után azt szerettem volna tudni, hogy mennyire

fontos az embereknek az egészséges életmód. Egytől ötig skálán kellett értékelni.

Erre a válaszokat az alábbi oszlopdiagramon szemléltetem.

2. ábra

4 fő

11 fő

42 fő

29 fő

19 fő

1. Egyáltalán nem fontos

2. Kevésbé fontos 3. Mérsékelten fontos

4. Fontos 5. Nagyon fontos

Egészséges életmód fontossága

20

5.2 Kiértékelés a hipotézisek alapján

Feltételezem, hogy az emberek túlnyomó többsége nem él egészséges

életmódot. Nem figyelnek oda a rendszeres mozgásra, helyes táplálkozásra

és a lelki kiegyensúlyozottságra.

A 2. ábrán láthattuk, hogy az emberek többségének csak mérsékelten fontos

az egészséges életmód. De még olyan is akad köztük, akiknek egyáltalán

nem fontos. Ha az emberek önmagukkal sem törődnek és nem érzik

fontosnak az egészségük fenntartását vagy fejlesztését, akkor teljesen elbukik

az a feltételezés, hogy jobban figyelnének magukra, ha több támogatást vagy

lehetőséget kapnának.

A kitöltők mindössze 21,9%-a sportol rendszeresen. 105 emberből ez 23 főt

jelent. Ez az eredmény ijesztően kevés. Ezzel ellenben több mint dupla

annyian, 47-en – a 105 fő 44,8%-a – már azt állítják, hogy ha nem is

rendszeresen, de alkalmanként sportolnak.

Szomorúan konstatáltam, hogy van 35 fő - 33,3% - semmilyen

sportlétesítményt nem látogat. Nem sportol sem rendszeresen, sem

alkalmanként. Eszerint az eredmény szerint az első feltételezésem, hogy az

emberek túlnyomó többsége nem él egészséges életmódot, nem figyelnek

oda a rendszeres mozgásra, helyes táplálkozásra és a lelki

kiegyensúlyozottságra. teljesen helytálló.

Feltételezem, hogy sokan azért nem folytatnak egészséges életmódot, mert az

idejük nem engedi. Nem tudják összehangolni a rohanó életmóddal az

egészségeset.

A kérdőívemben kitértem arra, hogy mennyi időt töltenek munkával egy

héten átlagosan.

A válaszokat az alábbi táblázaton szemléltetem.

21

3. ábra

A válaszokból tehát kiderül, hogy túlnyomó többségben az emberek heti 20-

40 óra közötti időt töltenek el a munkahelyükön. További 25 fő több mint 40

órát dolgozik hetente és mindössze 22 fő dolgozik 2 órát vagy annál

kevesebbet.

Ha az átlag 40 órát számluk, az azt jelenti, hogy öt munkanapon keresztül 8

órát vesz el a munka. Ebben az időben nincs benne a munkába való

eljutásnak az ideje.

Ehhez kapcsolódó kérdésem volt még, hogy mennyi idejük marad az

embereknek átlagosan a sportolásra. A válaszadók 17,1%-a, azaz mindössze

18 fő tud heti 5 vagy annál több órát sportolásra fordítani. 52,4%, azaz 55-en

heti 2-4 óra között tudnak eleget tenni a sportolási vágyuknak. A szomorú

tény az, hogy 30,5%, azaz 32 főnek egyáltalán nem jut ideje a sportolásra. Ez

az idő azonban nem csak a munkahelyi időtöltés rovására írható. Nyilván van

mindenkinek elfoglaltsága a munkahelyén kívül is. Családi élet,

háztartásvezetés, tanulás, másodállás. Így a második hipotézisem is igaznak

bizonyul részben, hiszen az emberek többsége egyáltalán nem, vagy csak

részben tud időt szakítani az egészséges életmódhoz szükséges sportoláshoz

a mai rohanó világban.

22 fő

58 fő

25 fő

A munkaórák száma egy héten

20 óra vagy annál kevesebb

20-40 óra

40 óránál több

22

Feltételezem, hogy az alkalmazottak nem kapnak elég támogatást a munkán

kívüli tevékenységekhez.

A kérdéseim között arra is kitértem, hogy ki milyen formában kap, vagy épp

nem kap támogatást a munkaadójától.

A kitöltők közül összesen 82-en kapnak valamilyen támogatást a szabadidős

tevékenységekhez. Ennek a túlnyomó többsége, összesen 48 ember SZÉP

kártya formájában kap cafeteriát. A SZÉP kártya a mai talán legelterjedtebb

béren kívüli juttatások közé sorolható. Felhasználása elég sokrétű, ezért

közel sem biztos, hogy az egészséges életmódot, vagy épp a sportolást segíti

elő. Ettől függetlenül rengeteg konditerem, szabadidőközpont és rekreációs

központ fogadja el fizetőeszközként.

19-en kedvezményes edzőterem bérletet kapnak a munkáltatójuktól. Ennek a

felhasználása jóval célratörőbb, hiszen más tevékenységekhez nem lehet

alkalmazni. Ez általában úgy működik, hogy egy adott cég szerződést köt

egy sportlétesítménnyel és garantál egy minimum létszámot, így

kedvezményesen juthatnak bérlethez. Cégek között eltér, hogy a

kedvezményes bérletet kifizettetik-e az alkalmazottakkal, vagy állják a

költségeket.

További 15 fő azt a választ adta, hogy egyéb sportlétesítményekhez kapnak

kedvezményes belépőket. Ez ugye nem az edzőtermeket foglalja magában,

hanem más lehetőségeket. Például squash, paintball. Ezek elősegítik a

mozgást és annak az örömét.

Volt azonban 23 fő, akik semmilyen támogatást nem kapnak. Így a

feltételezésem részben igaznak minősül, hiszen nem megfelelő mértékben

kapnak támogatást a dolgozók.

Feltételezem, hogy a munkavállaló munkavégzés közben is rombolja az

egészségügyi állapotát.

Kérdőívemben rákérdeztem, hogy a kitöltők közül hányan végeznek ülő,

illetve állómunkát. A dolgozatom során kitértem rá, hogy mindkét testtartás

mennyire rombolja az egészséget. Ez természetesen elkerülhető a megfelelő

23

időközönkénti szünetekkel és a megfelelő tornával. Szomorúan tapasztaltam

azonban, hogy a kitöltők 59,1%-a nem kap megfelelő időközönként szünetet

a munkaideje alatt. Ez az, ami visszafordíthatatlan károkat okozhat az

egészségügyi állapotban. Hazánkban sajnos nem túl elterjedt az úgynevezett

irodai munka. Amikor felállhatunk végre a számítógép elől és

megmozgathatjuk az izmainkat. Itt általában legelőször csak az

ebédszünetében áll fel vagy épp ül le a dolgozó.

Mindezek felett a kérdéseim között ott volt az is, hogy ki az, aki

egészségesnek érzi magát, illetve van-e valamilyen egészségügyi problémája,

amik nehezítik a hétköznapokat.

Meglepően konstatáltam, hogy csupán 28 ember éli a hétköznapokat panasz

nélkül. 58 embernek ritkán, de előjön valamiféle problémája és 19 ember

rendszeresen küzd fájdalmakkal. Az ijesztő ebből az, hogy mindössze 33

ember volt az, aki már fordult a panaszaival orvoshoz. A többiek nem

foglalkoznak vele, gondolván, hogy majd elmúlik, vagy nem is olyan fontos.

Ezzel azonban hatalmas károkat okozunk.

Ez a hipotézisem tehát teljesen valósnak találom, hiszen túlnyomó

többségben az emberek tényleg rombolják az egészségügyi állapotukat.

Feltételezem, hogyha az emberek nagyobb hozzájárulást, több cafeteriát

kapnának, akkor nagyobb mértékben foglalkoznának az egészségükkel.

Utolsó feltevésem, miszerint sokkal nagyobb hatékonyságot érhetünk el, az

az, hogy a munkaadónak sokkal több támogatást kellene biztosítani a

dolgozóknak. Továbbá a kötelező szüneteket mindenkinek muszáj lenne

betartania, hiszen egy egészségtelen dolgozó sokkal kevesebb sikerrel végzi

a munkáját.

Válaszadóimnak több mint a fele, 61,9%-a állította, hogy többet sportolna és

jobban odafigyelne az egészségére, ha az életmódja jobban megengedné és

több támogatást kapna hozzá a munkáltatótól.

24

6. ÖSSZEFOGLALÁS

Dolgozatomban igyekeztem felfedni egy ma is fennálló komplex problémát.

Szerettem volna rálátást kapni és rálátást adni arról, hogy milyen nehézségekkel

küzd egy dolgozó ember, hogy mennyire nehéz a rohanó életmód mellett egészséget

megőrizni, és hogy mi az, amivel esetleg könnyebbé tehetné az életünket a

munkaadónk.

Sajnos arról kaptam információt, hogy kevesen törődnek az egészségükkel. Valakit

egyáltalán nem érdekel, akit viszont érdekelne, annak nem marad rá ideje vagy

lehetősége. Megdöbbenve tapasztaltam a kérdőívem kitöltetése után, hogy elég

sokan rendelkeznek egészségügyi panaszokkal és csak töredékük fordult ezzel

orvoshoz. Illetve az emberek nem is érzik magukat jól a bőrükben. A fiatal

pályakezdők még nem igazán érzik át a problémák fontosságát, hiszen a baj csak

később jön. Azonban ha időben elkezdenek odafigyelni a szerveztük által küldött

jelekre, akkor elkerülhető a későbbi betegség.

Országunkban több kezdeményezés is elindult a munkahelyi egészségfejlesztéssel

kapcsolatban. Rengetegen írtak róla tanulmányokat, fedték fel meglátásukat.

Alapvetően nem lenne baj a munkahelyi légkörrel. Véleményem szerint inkább a

„magyar valóság” miatt nem tudunk egészséget őrizni. Hiszen nem azért rohanunk

egész nap és dolgozunk akár heti 60 órát, mert élvezzük, vagyis a legtöbben nem.

Pusztán az emberek féltik az állásukat. Vagy azért mert szeretik, vagy egyszerűen a

megélhetésük múlik rajta.

Úgy gondolom nem a kapzsiság és a nemtörődömség hajtja az embereket.

Egyszerűen nincs választási lehetőségük.

Dolgozatomból kiderült, hogy szinte mindenki többet sportolna, ha megtehetné és

lenne rá ideje. Ebből kifolyólag, úgy gondolom, hogy a munkahelyeken nem csupán

az egészséget kellene fejleszteni.

25

Irodalmi Jegyzék

Kutatópont Kft kutatócsoportja - Csécsi Réka, Dulka Martina, Juhász Gyula,

Lakatos Dániel, Molnár Csaba Gábor, Mrázik György: 10 kérdés az

ifjúságról, Felelős kiadó: Zotter Judit, Budapest, 2012

John James Brown: An interview with God, Anglia 1995

Letöltés linkje: http://www.wordsofjoy.com/James_Brown_BIO.htm

Diricziné Barna Gyöngyi – Testi egészség fenntartása, Tanulói jegyzet,

Ligatura Kft., Budapest, 2008

Ruediger Dahlke: Aller gutendinge sind 3, Südvest Verlag, 2009

Makra Júlia fordítása: Az egészség 3 alapillére, Bioenergetic Kft, Budapest,

2010

Dr. Petrika Erzsébet: Rendszeres testedzés hatása a mentális egészségre és az

életminőségre fiatal felnőtteknél: depresszív tünetek, stressz és stresszkezelés

összefüggéseinek empirikus vizsgálata, Debrecen, 2012

Letöltés linkje:

https://dea.lib.unideb.hu/dea/bitstream/handle/2437/132063/Petrika_Erzsebet

_Ertekezes-t.pdf?sequence=5&isAllowed=y

Bendő: A táplálkozás jelentősége az egészségmegőrzésben, 2010

Letöltés linkje: http://napidoktor.hu/blog/formasan/bendo/a-taplalkozas-

jelentosege-az-egeszsegmegorzesben/

26

Benkő Gyöngyi: Foglalkozási ártalmak, foglalkozási betegségek,

elsősegélynyújtás, Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet, Budapest,

2008

Kiss Vera: Ülőmunka és stressz: Garantált nyak- és hátfájás, 2013

Letöltés linkje:

http://www.hazipatika.com/napi_egeszseg/mozgasszervi_betegsegek/cikkek/

ulomunka_es_stressz_garantalt_nyak_es_hatfajas/20131004100858

Futaki Balázs: Milyen bajjal jár az állómunka?, 2015

Letöltés linkje:

http://www.otvenentul.hu/page.php?PageID=95298&Printable

Bencsik Klára, Mák Erzsébet: Hogy ne menjen fel a pumpa!, Csengőkert

Könyvkiadó Kft, Budapest, 2015

1997. CLIV Törvény az egészségügyről