kÖzpontban „„„„luca, a boszorkÁnyluca, a … · luca, a boszorkÁny luca, a boszorkÁny...

LUCA, A BOSZORKÁNYLUCA, A BOSZORKÁNYLUCA, A BOSZORKÁNYLUCA, A BOSZORKÁNY ÓVODAI TÉMAHÉTÓVODAI TÉMAHÉTÓVODAI TÉMAHÉTÓVODAI TÉMAHÉT BESZÁMOLÓJA BESZÁMOLÓJA BESZÁMOLÓJA BESZÁMOLÓJA

2009. DECEMBER 14.2009. DECEMBER 14.2009. DECEMBER 14.2009. DECEMBER 14.----18.18.18.18.

LUCA TÉMAHÉTLUCA TÉMAHÉTLUCA TÉMAHÉTLUCA TÉMAHÉT----BESZÁMOLÓBESZÁMOLÓBESZÁMOLÓBESZÁMOLÓ 1

A TÁMOP 3.1.4. „Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés - Innovatív intézményekben”

c. pályázati program

SZAKMAI TARTALMI MEGÚJULÁS A SZENTLŐRINCI KISTÉRSÉGI OKTATÁSI NEVELÉSI KÖZPONTBAN

TÁMOP-3.1.4-08/2-2009-0005

„„„„LUCA, A BOSZORKÁNYLUCA, A BOSZORKÁNYLUCA, A BOSZORKÁNYLUCA, A BOSZORKÁNY”””” TÉMAHÉT LEÍRÁSA, BESZÁMOLÓJA SZONEK Bükkösdi Általános Iskola és Óvoda Tagintézménye

Készítették: Györkő Edit Priskin Ágota

Bükkösd, 2010. január 20.




TARTALOMJEGYZÉK

1. Óvodánkban járt Luca, a boszorkány…………… 3. 2. Előkészületek………………………………………. 3. 3. A témahét áttekintő táblázatai……………………. 4. 4. Napi tevékenységek………………………………..

• December 14. hétfő……………………………. 8. • December 15. kedd……………………………. 14. • December 16. szerda…………………………. 18. • December 17. csütörtök………………………. 21. • December 18. péntek………………………….. 25.

5. A témahét értékelése……………………………... 30. 6. Ahogyan a gyermekek látták – interjú…………… 31. 7. Mellékletek

• Felhasznált irodalom………………………….. 33. • Linkgyűjtemény………………………………… 33. • Dalanyag, zenei anyag………………………… 33. • Irodalmi anyag, szöveggyűjtemény………….. 36.




ÓVODÁNKBAN JÁRT LUCA, A BOSZORKÁNYÓVODÁNKBAN JÁRT LUCA, A BOSZORKÁNYÓVODÁNKBAN JÁRT LUCA, A BOSZORKÁNYÓVODÁNKBAN JÁRT LUCA, A BOSZORKÁNY

2009. december 14.-18. között a TÁMOP pályázathoz kapcsolódóan, a TŰZ modulon belül óvodánkban a Luca napjához köthető népszokásokkal, hagyományokkal ismerkedhettek meg a gyermekek játékos módon. Igazi boszorkánykonyhává változott át a nagycsoportosok szobája, megtelve kedves varázslatokkal, bűbájjal. A boszorkanövendékek kipróbálhatták a bájitalkeverést, a varázslást. Boszibált rendeztek, fekete ruhába bújtak, táncoltak denevérekkel, seprűn lovagoltak, bográcsban főztek, fekete pókokkal, boszorkányokkal díszítették a szobát. Felelevenítették a Luca napi népszokásokat is: sütöttek Luca pogácsát, vetettek Luca búzát, kotyolni mentek, aranyvesszőt hajtattak, Luca kalendáriumot készítettek, fokhagymával védekeztek a rontás ellen. A napi tevékenységek változatossága jellemezte a hét eseményeit, melynek részletes leírását itt tesszük közzé, ill. amelyről bővebben a www.bukkosd.hu oldalon olvashatnak. A témahét részletes képes összefoglalóját is itt találják meg a kedves érdeklődők. A témahétről készült ppt formátumú anyag is itt tekinthető meg.

ELŐKÉSZÜLETEK A témahetet bemutató plakátokat, meghívókat elkészítettük, és kiküldésre kerültek. A partneri lista alapján meghívtuk a közvetlen óvodahasználókat, fenntartók képviselőit. A szülők időbeni tájékoztatása is megtörtént – szülői fórum keretén belül is - meghívók küldése által. Bükkösd község honlapján, a helyi újságban a témahét eseményeit közzétettük. A környező települések teleházaiba is eljuttattuk plakátjainkat. Kreatív kuckó alakítása folyamatosan történt, az elkészült alkotásokat kiállítottuk. A témahéthez szükséges eszközök folyamatosan kerültek beszerzésre, beépítésre és felhasználásra. Az adventi időszakhoz kapcsolódó változatos, a gyermekek igényeihez igazodó: - irodalmi - vizuális - zenei - mozgásos tevékenységek zajlottak a gyermekcsoportban. December 13-án, a Luca napi búza csíráztatását a gyermekek otthon is megkezdhették:

• Kis batyuban összecsomagolva, ajánlási melléklettel kaptak magokat a gyermekek. A szülők segítségével elvethette ki-ki kedve szerint otthon,

majd nyomon is követhette a növény fejlődését. Az eseményekről a „beszélgetőkör”- ben visszatértünk.




A TÉMAHÉT ÁTTEKINTŐ TÁBLÁZATA

Gondozás Egészséges táplálkozás A környezet higiéniája A kéz tisztítása A ruha rendezettsége

Játék A feltételek megteremtése a szabad játékhoz A szerepjáték kellékeinek biztosítása. (ruha, festék) Bábozás, árnyjáték Boszorkány mézeskalács házának elkészítése. „Boszorkánykonyha” „Ott a boszorkány” „Seprűtánc”

Mozgás Téri tájékozódás fejlesztése Kinesztétikai differenciáló kép. Székre fel-és lelépés, továbbhaladás, lassú futás

Munka jellegű tevékenységek Munkamenet tervezése. Az eszközök elmosása, Rendrakás, takarítás A környezet esztétikumának visszaállítása

Irodalom, mese-vers, anyanyelv Mese: Háromágú tölgyfa tündére A két lány és a vasorrú banya Tündérszép Ilona és Árgyélus királyfi Jancsi és Juliska Vers: W.S.: Pletykázó asszonyok, Tündér. Népi mondókák A boszorkány röpte C.G.: Luca napja Vershallgatás: W.S.: "Macbeth"- Üst, üst Z. N. I.: Hóra hó! H.E.: Luca széke

A külső világ tevékeny megismerése: környezet

A természet megfigyelése. A tél jellemzői, az időjárás hatása az

élőlényekre. Luca napi kotyolás megismerése.

Vessző hajtatás, búza vetés. Ismeretek a díszítőanyagokról Ismerkedés a mézes sütemény hozzávalóival, folyékony-szilárd; illata, ízlelése. Az anyagok halmazállapotának tulajdonságai, eredetük. Gyúrás, szaggatás, sütés, díszítés. Az erdő állatai: mit láthatott a mese szereplő?

Matematika Bábok méreteinek összehasonlítása, méretük szerint sorba rendezésük, a relációs szókincs bővítése. A síkformák, térformák neve, meg-mutatása, felismerése. Számosságok és összehasonlításuk. Válogatás a felfedezett tulajdonságok szerint. Ellentétpárok. Szimmetria.

Tapasztalatszerzés az űrmérték témaköréből (varázsitalok készítése).

Formaazonosítás, tepsiben hely kihasználása.

Vizuális észlelésfejlesztése (mesés memóriakártyák).

Díszítés mintájának ritmusa.

„LUCA”

Előkészítés: Eszközök, anyagok beszerzése, előkészítése a különféle technikákhoz. A terem átrendezése.

Meghívók küldése, plakát kihelyezése Könyvek nézegetése. Kirándulás Pécsre a Boszorka házának megnézése. FŐ A különféle Luca napi szokások megismertetése, megfelelő információk átadása. Mesék, versek, dalok bemutatása, közös gyakoroltatás. Süteménysütés. Közben:

Énekelgetés, mondókázás, verselés, környezeti, matematikai tartalmak lehetséges kihasználása, A figyelem felhívása a gondozási-higiéniás és munka jellegű tevékenységekre Értékelés-önértékelés Ki mit csinált? Hogyan? Kivel? Mi tetszett? Miért? Ki hogyan érezte magát? Külső értékelés: az a csoporton kívüli óvodapedagógusok a szülők és a meghívott vendégek elégedettsége. A készített fényképek megtekintése.

Zenevarázs, ének-zene,énekes játék Dal: Egy boszorka van… Ne nézz hátra… Süssünk, süssünk valamit… Hold, hold, fényes lánc… Luca, luca kitty-kotty… Mondóka: Áspis kerekes… Luca. luca ma vagyon Kpf.: Dallambújtatás a boszorkánybábbal Hangszínérzék fejlesztése zörejhangok felismerésével (üveg, fém, fa) Zh: Vészbanyák dala Hobó Blues Band együttestől Rajzolás, mintázás, kézimunka Festés, ecsethasználat: boszorka Papírnyírás, ragasztás: boszorkány, macska, denevér síkbáb készítése. Varázssüveg, varázspálca. Minták körülrajzolása. Különféle ragasztók használata. Pókháló készítése fonálból és hurkapálcából Pók készítése tenyérfestéssel




LUCA TÉMAHÉT

Csoport

Maci csoport

Kapcsolatok

Tűz

Munkaformák - kooperatív csoportmunka (alapcsoportok) - differenciáló csoportmunka - páros munka - frontális munka (drámajáték, közös dal, tánc…) - egyéni munka

Feltételek

Tárgyi, anyagi, eszközök

A témahét célja:

Luca napjához kötődő szokások összegyűjtése, a jeles naphoz kapcsolódó hiedelmek megbeszélése.

Előkészítés: 1. Tervezés, ötletelés, feladat-, tevékenységgyűjtemény összeállítása 2. Heti terv összeállítása: kiemelt műveltségterületek köré csoportosuló feladatok, tevékenységek – foglalkozások 3. A témahét eseményeinek megismertetése partnereinkkel: plakátok, meghívók elkészítése és eljuttatása a meghívottak listája alapján. Települési honlapon, helyi újságban, a környező falvak teleházaiban a témahét eseményeinek megjelenítése. 4. Gyűjtőmunkák: családok bevonásával is A témahét lebonyolításához szükséges eszközök számbavétele és beszerzése. - boszorkányjelmez kellékeinek, - kézműves kellékek, - sütemények alapanyagainak beszerzése - zene-, mese- és versgyűjtemény összeállítása, CD Kreatív kuckó folyamatos alakítása, gyermekmunkák elhelyezése a közös térben

Szervezési feladatok:

- közös tevékenységek szervezése - csoportlátogatás megszervezése - szülőkkel közös programok megszervezése

1. nap A nap célja, feladata

Hagyománnyal, népszokással történő ismerkedés, szókincsbővítés, élménynyújtás A mese élményszerű bemutatása − A mesében szereplő párbeszédek játékos előadása − A gondolkodási műveletek fejlesztése és a mesetudat alakítása

Nevelési területek:

Külső világ tevékeny megismerése: Élő élettelen környezet, Matematika, Vizuális nevelés, Irodalom-anyanyelv, Zenevarázs- ének-zene, énekes-játékok,

Tevékenységek

1. A Luca búza csíráztatásának megkezdése az óvodában. 2. Időjóslás, luca kalendárium készítése 3. Hogyan tudhatják meg a lányok Luca napján, ki lesz a férjük; papírlapra jelük




rajzolása, naponkénti húzás. 4. A háromágú tölgyfa tündére c. mesélés, eljátszás.

Mé 5. Mézeskalácssütés 2. nap A nap célja, feladata

Matematikai tapasztalatszerzés: számlálás, egyesítés, bontás. Forma és mennyiség azonosítása, megfigyelés, az emlékezet fejlesztése. Hagyományok átadása



Tevékenységek 1. Beszélgető-kör: a munka tilalma, 2. Kotyolás, lucázás a középsőcsoportosoknál, versek, rigmusok átadása 3. Ég a gyertya ég, matematikai tevékenység Kártyajáték bemutatása, közös játék 4. Közös énekelgetés.


A Luca napi népszokások megismerése, átélése a foglalkozás előtti hangulatteremtés, motiválás kapcsán. A Luca napi boszorkányos-varázslatos hangulat fokozása a foglalkozás közbeni énekléssel, beszélgetéssel.



Tevékenységek

1. Luca – pogácsa sütése, pénz elhelyezése, vendégek kínálása 2. Beszélgető-kör: fehér lepelbe öltözött luca 3. Különböző ágak hajtatása, az udvaron lévő fák megtekintése, ágak kiválasztása 4. Zenehallgatás


A jeles nap felelevenítése. („Luca-széken” állva megláthatjuk a boszorkányokat.) - A gondolkodási műveletek gyakorlása hagyományok, hiedelmek felidézésével - Karakteres figurák létrehozásának élménye - A kreativitás, a fantázia fejlesztése az alkotás közben és a beszélgetés alatt A gyerekek saját érzéseinek, félelmeinek, esetleges szorongásainak, élményeinek kijátszása - A gyermekek boszorkányoktól való félelmeinek oldása - Néphagyományaink megismertetése a gyerekekkel.



Tevékenységek

1. Beszélgető-kör: tréfák magyarázata, megbeszélése. Luca szék készítési folyamatának elmondása, vershallgatás 2. Ott a boszorkány- közös játék 3. Seprűtánc, zenehallgatás, közös éneklés 4. Boszorkány síkbáb készítése kartonból 5. Boszorkánytalálkozó- játék, jelmezöltés





Számlálás, az irányok gyakorlása, tükörképes szimmetria megfigyelése A gyerekek gyakorolják a különböző irányok megnevezését, vegyék észre a velük szemben és, az azonosan álló képek módosulásait. Élményszerzés, vizuális technikákkal történő ismerkedés, gyakorlás.



Tevékenységek

1. Rontás elleni védekezések bemutatása, eljátszása 2. Árnyszínház: a figurák megvilágítása, egyszerű történetet, mese, dal előadása. 3. Jólét bájitalának elkészítése, bűbájosságról beszélgetés 4. Vershallgatás, tanulás, zenehallgatás 5. Pókok és pókháló készítése- kézműves technikák elsajátítása, festés, szövés 6. Értékelés szociális értelmi verbális testi Képességek

fejlesztése

Társas kapcsolatok. közös élmény, játék, Viselkedés: türelem, kitartás, neveltségi színt, szokásismeret,

Fogalomismeret bővítése Szeriális emlékezet Kognitív szféra Érzékszervi szféra, percepció

Nyelvhasználat kommunikáció, Metakommuniká-ciós képesség fejlesztése.

Nagymozgások Finommozgások Mimikai izmok fejlesztése az arcizmok tudatos mozgatásával. Téri tájékozódás, szem-kéz kordináció

Összegzés

A tervezett tevékenységek megvalósításra kerültek. Minden gyermek aktívan vett részt a terem átrendezésében, dekorálásában, a programokban. Amelyik játék megtetszett nekik, annak ismétlését másnap is kérték. A beszélgető-kör témái elnyerték a gyermekek tetszését. Az első Luca hét próbának is tekinthető; mivel az elkövetkező időkben a modern világgal ötvöződve tovább fog élni a népi kultúra, s a mai gyerekek is megtalálják benne a szépséget, örömöt és a követendőt.




NAPI TEVÉKENYSÉGEINK

December 14. hétfő Az első nap megismerésre kerülő Luca napi népszokások:

1. Luca napi búza: Ezen a napon a háziasszonyok búzát kezdenek csíráztatni. Amikor a csírák már elég nagyok, díszes cserepekben friss földbe ültetik őket. Az újbúza termékenységet, gazdagságot, egészséget, boldogságot hoz a ház lakóinak, ha Szentestére, azaz december 24 -re szárba szökken. Üde színfoltja az ünnepi asztalnak vagy a feldíszített ablakpárkányoknak, hiszen - ha minden jól megy - a zsenge, fűzöld búzaszálak akár 35-40 cm magasra is megnőnek! Tevékenységek: Búzát kezdtünk csíráztatni. Tálkába szórták a magot a gyerekek, majd kis vizet öntöttek rá. Megbeszéltük mi szükséges a magnak az élethez.(napfény, meleg, víz, föld) Amikor a csírák már elég nagyok lesznek, cserépbe, friss földbe ültetjük. Szórtunk magot közvetlenül a földbe is. A fejlődést folyamatosan nyomon követjük. Magyarázat: az újbúza termékenységet, gazdagságot, egészséget, boldogságot hoz a ház lakóinak, ha Szentestére, azaz december 24. – re szárba szökken. 2. Időjóslás Luca napjától figyelték az időjárást. A karácsonyig eltelt 12 nap a 12 hónapot jelölte. Eszerint minden hónap olyan lesz, mint a neki megfelelő nap a tizenkettőből. Ha esik, eső s, ha száraz, akkor a hónap is száraznak várható. Tevékenység: Luca Kalendárium készítése. Az időjóslásról beszélgettünk, hogy régen milyen módon jövendölték meg az elkövetkező hónapok időjárását és milyen kalendáriumot készítettek az emberek. Magyarázat: karácsonyig eltelt 12 nap a 12 hónapot jelölte. Eszerint minden hónap olyan lesz, mint a neki megfelelő nap a tizenkettőből. Ha esik, eső s, ha száraz, akkor a hónap is száraznak várható.




3. Hogyan tudhatják meg a lányok Luca napján, ki lesz a férjük?

Az eladó lányok így próbálták megtudni jövendőbelijük nevét. Luca nap estéjén tizenhárom egyforma cédulára felírtak egy-egy férfinevet, aztán galacsinba hajtogatták a papírdarabkákat, s minden nap a tűzbe hajítottak közülük egyet. Tizenhárom nap múlva, karácsonykor kibontották a megmaradt cédulát: amilyen név állt a papíron, úgy fogják hívni a férjüket. A majdani férj foglalkozását a vízbe öntött ólom formájáról tudhatod meg. Azt is ki lehet ilyenkor deríteni, hogy még hány évet kell várni a férjhezmenetelre. Egyszerűen oda kell menni egy disznóólhoz, s abba egy jó nagyot belerúgni. Ahányat röfög a disznó, annyi esztendő múlva mehetsz férjhez. Tevékenység: A lányok a fiúk jelét rárajzolták a kis papírcsíkokra. 13 db papírra 13 fiú jele került. Mivel a csoportunkba csak 9 fiú jár, kiválasztottak még négy fiút a középsősöktől. Magyarázat: naponta egyet dobj be a tűzbe. Az utolsónak maradó lesz a férjed neve. A lányok a fiúk jelét rajzolják papírra. Rajzolj le 13 papírra 13 fiúnevet. Naponta egyet dobj be a tűzbe. Az utolsónak maradó lesz a férjed neve. 4. „A háromágú tölgyfa tündére” - irodalmi tevékenység (népmese ismétlése) A többszöri meghallgatás után gyerekeknek lehetőségük volt az általuk kiválasztott meserész eljátszására. Felevenítettük a Luca napi szokásokat a boszorkányokkal kapcsolatban. Beszélgetésünk témája volt: „Hogy képzelsz el egy boszorkányt? És egy tündért?”

Téma:

„Tündér és boszorkány” A háromágú tölgyfa tündére

(népmese) A tevékenység célja

− A mese élményszerű bemutatása − A mesében szereplő párbeszédek játékos előadása − A gondolkodási műveletek fejlesztése és a mesetudat alakítása − Szurkos, mint a böjti boszorkány – a szólás bemutatása

A tevékenység feladata

− Az óvónő kifejező előadásmóddal érzékeltesse a mese hangulatát, képi világát, játékosságát − A mese szemléletes bemutatásával és a közös beszélgetéssel a koncentráció, a figyelem, a képzelet és a fantázia fejlesztése − Beszélgetés a gyerekekkel mesei fordulatokról, szereplőkről, varázslatos átváltozásokról a mese kapcsán − Szókincsbővítés: rimánkodik, kegyes, flaskó, megfúlok, felhágatta, gúnya, ábrázat, halpénz − Beszélgetés a szólás jelentéséről. Hívjuk fel a figyelmet a tiszta, rendezett megjelenés fontosságára − Az esztétikai érzék fejlesztése az ápoltság hangsúlyozásával




Megelőző tevékenység

Beszélgetés a Luca napi népszokásokról. Boszorkányokról, varázslásról szóló mondókák, versek, dalok felelevenítése.

Eszközök

Tündéres szerepjáték kellékei, boszorkány- és tündérbábok

Szervezeti keretek

Csoport

Munkaformák

Csoportos vagy mikrocsoportos

Vázlat

− Kezdeményezzük a mesét a szokásrendünknek megfelelően „mesegyertyával”, szőnyeggel, mesetarisznyával, párnákkal stb. Motiválhatjuk a gyerekeket általunk készített boszorkány- és tündérbábbal vagy tündéres szerepjátékból is. − Mutassuk be a mesét. Többszöri meghallgatás után adjunk lehetőséget a gyerekeknek a mese általuk kiválasztott részeinek eljátszására. − Meséljük el, vagy elevenítsük fel a Luca-napi szokásokat a boszorkányokkal kapcsolatban. „Hogy képzelsz el egy boszorkányt? És egy tündért?” − Az élményeiket le is rajzolhatják (meseillusztráció). − Mutassuk be a szólást. − A szólás magyarázata: piszkos, koszos. − Képzeljük el, milyen lehet egy piszkos, koszos ember élete. Hogyan lehetne rajta segíteni? Mit tehet ô, hogy az emberek ne forduljanak el tőle?

Képességfejlesztés

Differenciálási szintek

Képességfajták I. szint

II. szint III. szint

Értelmi

− A figyelem és a képzelet fejlesztése a mese élményszerű bemutatásával. − A mese alapján erkölcsi ítéletek alkotása és azok megindokolása. [Pl. A tündérlány jó, mert nem akart senkit bántani.; A boszorkány gonosz, mert meg akarta ölni a tündérlányt.; A gonoszság a szép külsőn át is meglátszik (a

− Az analizáló képesség fejlesztése a mese cselekményének részletekre tagolásával és azok dramatizálásával. A szubjektív lényegkiemelő képesség fejlesztése a mese kettő-három gyermek számára fontos részletének kiemelésével. − Az időrendi sorrend

A fogalomismeret bővítése a Luca-nap szokásainak ismertetésével. − Következtetések levonása: régen szégyen volt, ha egy lány nem ment férjhez, mert azt tartották, hogy biztos valami hibája van (csúnya, lusta stb.); a boszorkány is ezért




boszorkánylány sötét bőre – szép ruhája).; A csalás mindig kiderül, de lehet, hogy sokáig kell várni a leleplezésig.] − A produktív képzelet fejlesztése a mese egy részletének vizuális megjelenítésével.

érzékeltetése a cselekményrészek állóképszerű sorba rendezésével, ezáltal a szeriális emlékezet fejlesztése.

akarta csalással férjhez adni csúnya lányát. − A szólás bemutatása és értelmezése a mesében szereplő boszorkány jellemzésével. − A tündér és a boszorkány rajzával a jó-rossz ellentétpár megjelenítés

Szociális

Az erkölcsi szokások betartására nevelés a mese erkölcsi tanulságainak megismerésével (igazmondás, jót akarás, kitartás stb.).

Az együttműködő-képesség fejlesztése a közös álláspont kialakításával a dramatizálás megtervezésével, megszervezésével és kivitelezésével.

Egymás tiszteletben tartására nevelés a tiszta, rendezett külső társakra és önmagunkra gyakorolt hatásának érzékeltetésével.

Kommunikációs

A beszédértés fejlesztése a mese erkölcsi tanulságainak megfogalmazása során.

A beszédértés fejlesztése a mese részletének elemzése és dramatikus játéka során.

Egyszerű és összetett mondatok alkotása a rendezett megjelenésről való beszélgetés során.

Testi

A finommotoros koordináció fejlesztése a mese részletének vizuális megjelenítésével.

A nagy- és a finommozgások fejlesztése a meserészletek dramatizálásával.

A finommotoros képesség fejlesztése a tündér és a boszorkány részletes ábrázolásával.

5. Mézeskalács sütés Délután mézes süteményt készítettünk. A gyerekek nyújtották, sodorták és szaggatták ki a különböző formákkal az előre összegyúrt tésztát. A tepsibe helyezés, sütés után habzsák segítségével ki is díszítették.




Téma 7. Reggel süt a

pék, süt a pék…

„Finomságok” – karácsonyi mézes sütemény készítése

A tevékenység célja

A finommozgások fejlesztése az újfajta technikai eljárás során. A tapintásos észlelés fejlesztése. A gondolkodási műveletek fejlesztése a munka és a beszélgetés során. Az adventi várakozás átélése a foglalkozás előtti hangulatteremtés, motiválás kapcsán.


A tészta felületén való tájékozódás gyakorlása. Az alaklátás és a vizuális ritmus fejlesztése a megvalósító és a díszítőmunka során. Az ünnepi készülődés fokozása a foglalkozás közbeni énekléssel, beszélgetéssel.


Beszélgetés a Karácsonyról, a családról. Adventi, karácsonyi dalok énekelgetése, versek mondogatása.

Eszközök

Mézes tészta alap, liszt, deszka, nyújtófa, kés, karácsonyi süteményszaggatók, zacskó, habbá vert tojásfehérje

Szervezeti keretek Mikrocsoport

Munkaformák Mikrocsoportos

Vázlat

A foglalkozás előtti hangulatteremtésről énekléssel, karácsonyi történetek mesélésével gondoskodjunk. Fokozzuk a várakozás élményét mézes tészta sütésével, díszítésével. Ha elkészítettük a mézes tésztát (2 dkg vaj, 2,5 dl méz, 7 dkg cukor, 1 zacskó vaníliás cukor, 1 citrom reszelt héja, 50 dkg liszt, 1 evőkanál kakaópor, 1 teáskanál fahéj, 1 zacskó sütőpor összegyúrásával), és pihentettük 30 percig, nyújtsuk ki, és szaggassuk ki a gyerekek segítségével. Sütőpapírral kibélelt tepsibe rakjuk, és kenjük meg őket tojássárgájával. 10 percnyi sütés után hagyjuk kihűlni. Tegyük a fehér mázat zacskóba, aminek vágjuk ki a sarkát. Ennek segítségével mintázhatják, díszíthetik a gyerekek a mézes süteményeket.






Képességfajták I. szint


Értelmi

A tapintásos észlelés fejlesztése a sütemény összetevőinek adagolása és összegyúrása közben. Az alaklátás és a formaismeret fejlesztése a kiszaggatott tészta formájának elnevezésével (kerek, szögletes, csillag, félkör stb.). A vizuális ritmus fejlesztése az elkészült sütemények tálcára rendezésével (formák szerint).

Az összehasonlítás műveletének gyakorlása, a hasonlóságok és különbözőségek felismerése a sütemény formájának, díszítésének és állagának megállapítása során (barnára, világosra, puhára, keményre sült.). A vizuális ritmus fejlesztése a sütemény megadott minta alapján történő körbedí-szítésével. A feladattartás képességének fejlesztése a vizuális ritmus kivitelezése során.

A produktív képzelet fejlesztése a sütemények önálló elképzelések alapján történő díszítésével. Az összehasonlítás műveletének gyakorlása, a hasonlóságok és a különbözőségek felismerése a díszítések összehasonlítása során.

Szociális

Az adventi várakozás örömének átélése a sütemény közös elkészítése során.

. A süteménykészítés szokásainak elsajátítása (pl. az eszközök előkészítése, használati módja, megtisztítása stb.).

Az együttműködésre nevelés a sütemény díszítése közben az egymásnak nyújtott segítség során.

Kommunikációs

A sütemény készítése közben beszélgetések folytatása a felnőtt és a gyermekek között saját családjuk ünnepi készülődéseinek szokásairól.

A sütemény készítése közben beszélgetések folytatása a felnőtt és a gyermekek között arról, hogy az ünnepi előkészületek közül ki mit szeret a legjobban.

A sütemény készítése közben beszélgetések folytatása a felnőtt és a gyermekek között arról, hogy ki milyennek képzeli a saját karácsonyi előkészületeit, ha felnőtt lesz.

Testi

A finommozgások fejlesztése a sütemény tésztájának elkészítése, szaggatása során.

A finommozgások fejlesztése a sütemények díszítése során.

A finommozgások fejlesztése a sütemények bonyolult formájú díszítésével.




December 15. kedd

A második nap megismerésre kerülő Luca napi népszokások:

1. Munka tilalma Ezen a napon az asszonyoknak és a lányoknak TILOS volt dolgozni. Nem is egy történet szól arról, hogy hogyan büntette Luca azokat, akik ezen a napon szőni, fonni, varrni, mosni mentek vagy kenyeret sütöttek. Egy asszony kenyeret sütött Luca napján, fűtött a kemencébe. A szomszédasszony odament és mondta neki: - Jaj szomszédasszony, maga kenyeret süt? Nem jó, mert Luca napja van. Amire Luca-puca ideér, az én kenyerem kihűl. Erre, mikor szedte ki a kenyereket, mind kő volt, kővé vált. A fiúk vagy a lányok Luca napon fehér lepelbe bújtak. Azért jelentek meg a házaknál, hogy ellenőrizzék, vajon betartják-e az ott lakók a munkatilalmat. A Luca napi alakoskodók különösen büszkék voltak arra, ha személyük nem tudódott ki. Arcuk elé szitát vagy fátylat tettek, és némán játszottak. Tevékenység: Beszélgetőkör. 2. Kotyolás

A nyugati részeken volt szokás a fiúk „kotyolni” járása. Hajnalban indultak az ismerős házakhoz. Szalmát vagy fadarabot vittek magukkal, amelyekre rátérdelve adták elő termékenységvarázsló verseiket. Köszöntőjükért kalács, kolbász, tojás, aszalt szilva járt cserébe. Kotyoló vers: Luca, Luca kity-koty tojjanak a tikjok, lúdjok. Annyi kolbászuk legyen, Hogy kerítést lehessen fonni. Annyi csibéjük legyen, mint égen a csillag.




Tevékenység: Kotyoló versikék mondogatása, kotyolás: átvonultak fiaink a középsőcsoportba, ahol előadták segítségünkkel az ideillő rigmusokat, cserébe kalácsot kaptak. Magyarázat: A fiúk hajnalban indultak az ismerős házakhoz. Szalmát vagy fadarabot vittek magukkal, amelyekre rátérdelve adták elő termékenységvarázsló verseiket. Köszöntőjükért kalács, kolbász, tojás, aszalt szilva járt cserébe.

Játék: Lucázás

Mind: Be szabad-e jönni, Lucázni?

Gazdasszony: Ne gyertek gyerekek, voltak már elegen! (söprűvel kergeti őket)

1. pár: Egy csirkétek legyen, az is botnál fogva menjen!

2. pár: Egy tyúkotok legyen, az is vak legyen!

3. pár. Egy véka tojásotok legyen, az is mind záp legyen!

Gazda: Jól van, ne átkozódjatok, gyertek csak be!

Mind: Luca, Luca kitty-kotty, kitty-kotty, galagonya három

Tyúkok, ludak tojjatok meg is kotoljatok.

1. pár: Ennek az asszonynak annyi csirkéje legyen

Mint égen a csillag, réten a fűszál.

Mind: Luca, Luca, kitty-kotty, kitty-kotty, galagonya három


2. pár: Ennek a gazdának annyi disznója legyen

Egyik ólból kifusson, másikba befusson, harmadikba is jusson.



3. pár: Kendtek disznajának annyi zsírja legyen

Mint kútban a víz, olyan hosszú hurkája legyen

Mint ide az országút! Egyik végét én rágom, másikat a pajtásom.



4. pár: Ennek az asszonynak akkora nyelve legyen,

Mint egy tepsi, úgy forogjon, mint a nagypénteki kereplő.

Doktor patika éhen haljon! A barmuk a zsírtól megfulladjon!

A gazdasszony sose lustálkodjon!



Ha nem adnak körtét, elhajtom az ökrét.

Ha nem adnak gesztenyét, elviszem a menyecskét.

Ha nem adnak hurkát, elviszem a Julcsát/Gyurkát!

Ha nem adnak szalonnát, levágom a gerendát!

Majd meglátom, mit adtok, amit adtok elviszem, tarisznyámba beteszem.

Mind: Adjon Isten jó bort, bő búzát, csutoránknak feneket, hadd ihassunk eleget!

Gazdáék: Jól van gyerekek, köszönjük! Itt van dió, egyetek!

Gazda: Asszony, szedd össze gyorsan a szalmát, vidd a tyúkok alá,

Hadd legyen minél több tojásunk, csibénk!

Mind: Isten fizesse meg!




3.„Ég a gyertya ég” - matematikai tevékenység,

Téma 4. Tüzet viszek

„Ég a gyertya, ég”


Számlálás, egyesítés, bontás


Forma és mennyiség azonosítása, megfigyelés, az emlékezet fejlesztése


Beszélgetés a Luca napi népszokásokról. Adventi gyertyagyújtás

Eszközök

Különböző gyertyák, kártyák

Szervezeti keretek

Mikrocsoport

Munkaformák

Mikrocsoportos

Vázlat

− Az advent időszakában beszéljünk arról, hány gyertyát tettünk az adventi koszorúra, mennyit gyújtottunk meg idáig, mennyi van még hátra. − Számláljunk gyertyákat a csoportnak megfelelő számkörben. Számláljunk kisebb és nagyobb méretűeket, különböző színűeket, égőket és nem égőket. Kártyajáték Kártyasorozatot készítünk 1–10-ig terjedően. Az egyik sorozaton égnek a gyertyák, a másikon nem. Memória játékként az azonos számú, égő és nem égő gyertyát ábrázoló kártyákat kell összepárosítani. Add össze! A kártyákat kiosztjuk, és kézben tartjuk. Megbeszélt számú kártyalapot lehet letenni az asztalra, pl. 11-et. Ha valaki nem tud megfelelő számú gyertyát letenni, a társától húz egy lapot.






Képességfajták 1. szint


Értelmi

− Mennyiség és számnév közötti összefüggés érzékeltetése a gyertyák megszámlálásával. − Az összehasonlítás műveletének gyakorlása a gyertyák közötti különbözőség és azonosság megállapításával (kisebb, nagyobb stb.). − Az osztályozás műveletének gyakorlása a gyertyák nagyság, szín alapján történő csoportosításával.

Számfogalom fejlesztése: számkép felmutatása és ugyanannyi gyertya kirakás, vagy a gyertyák azonos számúvá tétele hozzáadás vagy elvétel útján. − A mennyiség-állandóság fejlesztése gyertyákból készített számkép felismerésével, majd a számkép formájának változtatásával . (Mi változott? Játék).

Számfogalom, vizuális figyelem és emlékezet fejlesztése memória játékkal: az égő és az azonos számú nem égő gyertyák képének párosításával. − Az Add össze! Játék során számképek felismerésének fejlesztése, mennyiségek összehasonlításának gyakorlása, a figyelem és az emlékezet fejlesztése.

Szociális

Feladatnak megfelelő együttműködés a felnőttel a gondolkodási műveletek gyakorlása során.

Türelemre, kitartásra nevelés a számképek felismerésével, a gyertyáknak a számképekkel egyező számúvá történő kiegészítésével.

Feladatnak megfelelő együttműködés a társakkal a közösen alkotott szabály betartásával az Add össze! Játék során.

Kommunikációs

A beszédértés fejlesztése a fogalmak (kevesebb, több stb.) feladatnak megfelelő használatával.

A beszédértés fejlesztése a feladat megértésével és pontos végrehajtásával.

Matematikai témájú beszélgetések folytatása kártyázás közben.

Testi

A finommotorikus képességek fejlesztése a gyertyák célirányos csoportosításával.

A nagymozgások fejlesztése a gyertya lángjával a levegőbe történő rajzolás során.

Az ujjak célirányos, összerendezett mozgásának fejlesztése a kártyák tapintásával és illesztésével.




December 16. szerda

A harmadik nap megismerésre kerülő Luca napi népszokások:

1. Luca – pogácsa Hogy sok pénzük legyen a következő évben, pogácsát sütöttek, s bele pénzt raktak. Aki kihúzta a pénzzel töltött; pogácsát, annak azt mondták, egész évben nagy szerencséje és sok pénze lesz.

Téma:

Luca napi pogácsa sütése


A finommozgások fejlesztése az újfajta technikai eljárás során. A tapintásos észlelés fejlesztése. A gondolkodási műveletek fejlesztése a munka és a beszélgetés során. A Luca napi népszokások megismerése, átélése a foglalkozás előtti hangulatteremtés, motiválás kapcsán.


A tészta felületén való tájékozódás gyakorlása. Az alaklátás, a finommotorika fejlesztése a tevékenység során. A Luca napi boszorkányos-varázslatos hangulat fokozása a foglalkozás közbeni énekléssel, beszélgetéssel.


Beszélgetés a Luca napi népszokásokról. Boszorkányokról, varázslásról szóló mondókák, versek, dalok felelevenítése.

Eszközök

Vajas pogácsa tészta alap, liszt, deszka, nyújtófa, kés, pogácsaszaggató formák, kenőtoll, fém 5 Ft-os pénzérmék.

Szervezeti keretek Mikrocsoport

Munkaformák Mikrocsoportos

Vázlat

A foglalkozás előtti hangulatteremtésről énekléssel, mondókázással, boszorkányos történetek mesélésével gondoskodjunk. Elmeséljük a Luca pogácsához fűződő néphagyományt. Fokozzuk a Luca napi élményeket a pogácsa sütésével, a pénzérmék játékos elrejtésével. Ha elkészítettük a pogácsa tésztát (25dkg vaj, 1 kg liszt, 4 tojás sárgája, 1 pohár tejföl, tejben felfuttatott élesztő összegyúrásával), és pihentettük kelésig, kinyújtjuk, és szaggassuk ki a gyerekek segítségével. Néhány pogácsa közepébe rejtsünk el 5 Ft-os pénzérmét. Sütőpapírral kibélelt tepsibe rakjuk, és megkenjük tojássárgájával. Sütés után hagyjuk kihűlni. Ha kihűlt, fogyaszthatjuk.








Értelmi

A tapintásos észlelés fejlesztése a pogácsa összetevőinek adagolása és összegyúrása közben. Az alaklátás és a formaismeret fejlesztése a kiszaggatott tészta formájának elnevezésével.

Az összehasonlítás műveletének gyakorlása, a hasonlóságok és különbözőségek felismerése a különböző méretű pogácsa formájának, állagának megállapítása során. A feladattartás képességének fejlesztése a formázás és a sütés kivitelezése során.

A produktív képzelet fejlesztése a tészta önálló elképzelések alapján történő megmunkálásával. (boszi, seprű formázása a tésztából, stb.) Az összehasonlítás műveletének gyakorlása, a hasonlóságok és a különbözőségek felismerése a pogácsák összehasonlítása.

Szociális

A Luca napi népszokás örömének átélése a pogácsa közös elkészítése során.

A pogácsakészítés szokásainak elsajátítása (pl. az eszközök előkészítése, használati módja, megtisztítása)

Az együttműködésre nevelés a pogácsa készítése közben az egymásnak nyújtott segítség során.

Kommunikációs

A pogácsa készítése közben beszélgetések folytatása a felnőtt és a gyermekek között saját családjuk Luca napi, illetve adventi készülődéseinek szokásairól.

A pogácsa készítése közben beszélgetések folytatása a felnőtt és a gyermekek között arról, hogy az ünnepi előkészületek közül ki mit szeret a legjobban.

A pogácsakészítése közben beszélgetések folytatása a felnőtt és a gyermekek között arról, hogy ki milyennek képzeli a saját Luca napi, adventi előkészületeit, ha felnőtt lesz.

Testi

A finommozgások fejlesztése a pogácsa tésztájának elkészítése, szaggatása során.

A finommozgások fejlesztése a pogácsa készítése, a pénzérme elrejtése során.

A finommozgások fejlesztése Az önálló ötletekből készült bonyolult formák elkészítésével.




Tevékenység: Luca – pogácsa sütése Elkészítettük a pogácsa tésztát, a gyermekek segítségével történt az anyagok kimérése. Ezután pihentettük kelésig, kinyújtottuk, és kiszaggattuk a gyerekekkel Néhány pogácsa közepébe régi pénzérmét rejtettünk el. Tepsibe raktuk, és megkentük tojássárgájával. Sütés után hagytuk kihűlni. Délután megkínáltuk az érkező szülőket, más csoportba járó gyermekeket. Izgatottan mesélték a délelőtt hallott népszokást a pogácsát fogyasztónak. Várták a pénzérmék felbukkanását. 2. A fehér lepelbe öltözött Luca

Voltak olyan falvak, ahol egy fehér ruhába öltözött Luca végigjárta a házakat és megkérdezte az ott lakó gyerekeket, hogy tudnak-e imádkozni. Aki nem tudott, annak kijutott Luca félelmetes pálcájából. Egyszóval nem éppen egy védő szent volt ez a Luca, úgy is emlegették, mint a gyerekek rémét.

Tevékenység: Beszélgető-kör.

3. Aranyvessző hajtatás Aki a Lucakor vágott aranyágat vízbe rakja, karácsonyra virágot bont. Ez biztos jele annak, hogy még a következő farsangig férjhez is megy. Tevékenység: Lányokkal aranyvesszőt, a fiúkkal gyümölcságakat készítettünk elő hajtatásra. Az udvart körbesétálva kiválasztottuk a megfelelő fát, majd annak egy-egy kisebb ágát lemetszettük. Vázákba vizet öntöttek, majd az ágakat kiválogatva, csoportosítva helyezték el. Magyarázat: Aki a Lucakor vágott aranyágat vízbe rakja, karácsonyra virágot bont. Ez biztos jele annak, hogy még a következő farsangig férjhez is megy. A gyümölcság kivirágzik, akkor bőséges lesz a termés a fákon.




December 17. csütörtök

A negyedik nap megismerésre kerülő Luca napi népszokások:

1. A fiatal legények tréfái

A fiatal legények éjszaka megtréfálták a szomszédokat: A szekeret titokban szétszerelték, majd a tetőn összerakták. A kaput ellopták, a pincébe rejtették, vagy egy távoli házhoz vitték.

Tevékenység: Beszélgető-kör. Tréfák magyarázata, megbeszélése. 2. Luca széke

A máig fönnmaradt Luca széke – készítés is boszorkányokkal kapcsolatos babonákkal függ össze. A „varázserejű” bútordarabot kilenc vagy tizenhárom féle fából, nagy hozzáértéssel és kézügyességgel készítették. Nem lehetett benne vasszög. A munkát Luca napján kezdték és tizenhárom napon át mindennap kellett dolgozni rajta valamit, hogy karácsonyra elkészüljön. (Erre utal a mondás: „Lassan készül, mint a Luca széke.”)

A „bűvös szék” Karácsony szent estéjén lett kész, s erre ráállva az éjféli misén a szék készítője felismerhette a falu boszorkányát, aki mások számára láthatatlan tollakat és szarvakat viselt a fején. Ezután jól tette, ha olyan gyorsan szaladt haza, ahogy csak bírt, különben széttépték a boszorkányok. Menekülés közben mákot kellett szórni az útra. A mákot a boszorkányok kötelesek voltak felszedni, s így nem érhették utol a menekülőt. Ezután a Luca széket el kellett égetni, nehogy rontást hozzon a házra. Tevékenység: Beszélgető-kör: Luca széke Magyarázata: a széket kilenc féle fából készítették. Nem lehetett benne vasszög.




Ehhez kapcsolódó játékot játszottunk: „Ott a boszorkány” Luca-napi játék A játék lényege a lucaszékével kapcsolatos boszorkánylátás. Kellékek: szék, nagy terítő, dió A játék menete: Elég nagy helyet biztosítottunk a játékhoz. A gyermekekkel körben ültünk. Egy fiút székre állítottunk, hátat fordítva a többieknek. Egy lányt letakartunk. Őt neveztük boszorkánynak. Megkérdeztük a széken állótól: „Ignác, mit látsz?” Ő megfordult, és rámutatott a kendős lányra: „Ott van a boszorkány.” Ezután leugrott a székről és szaladt a boszorkány elől, de a földre – menekülés közben – diót szórt, amit a boszorkánynak össze kell szedni. Természetesen a szedegetés miatt nem érte utol a felismerőjét.

3. Seprűtánc Körbeálltunk, közösen énekeltünk, amikor elhallgattam és mondtam, hogy hopp, akkor a seprű továbbadása megállt, akinek a kezében volt éppen az leült. A gyerekek kipróbálhatták a seprűn való lovaglást is. 4. „Boszibálban jártam” – boszorkány síkbáb készítése fekete kartonból A gyerekeket egy boszorkánybábbal motiváltuk. Közösen felidéztünk a boszorkányos meséket, dalokat. Megbeszéltük a boszorkányok jellemzőit, tulajdonságait. Fekete kartonból vágtunk ki többféle karakteres boszorkányfigurát, macskát. A denevért miltonkapocs segítségével állítottuk össze. Ráragasztottuk a kivágott figurát pálcára, és játszottunk árnyszínházat egy megvilágított vászon mögött. Rögtönzött és ismert előadást nézhettek, ill. hallhattak a széken helyet foglaló közönség.

Téma 5. Boszorkányság

„Boszibálban jártam” – boszorkány síkbáb készítése fekete kartonból


− A jeles nap felelevenítése. („Luca-széken” állva megláthatjuk a boszorkányokat.) − A gondolkodási műveletek gyakorlása hagyományok, hiedelmek felidézésével − Karakteres figurák létrehozásának élménye


− A mesefigura varázsának átélése a foglalkozás előtti motiválás kapcsán. − A kreativitás, a fantázia fejlesztése az alkotás közben és a beszélgetés alatt − Sík felületen való tájékozódás, ötletgazdagságra törekvés


Beszélgetés az adventi ünnepkörhöz kapcsolódó néphagyományokról. − Ismerkedés az árnyszínházzal és annak technikájával − Boszorkányokról szóló mesék mesélése, bábozása − Történelmi, néprajzi témájú könyvek nézegetése




Eszközök

Fekete papír vagy karton, olló, hurkapálca, kifeszített fehér vászon, asztali lámpa

Szervezeti keretek Csoport

Munkaformák Csoportos

Vázlat

− Kezdeményezhetünk királylányos szerepjátékból, vagy motiválhatjuk a gyerekeket egy boszorkánybábbal is. − Idézzünk fel közösen boszorkányos meséket. Beszéljük meg a boszorkányok jellemzőit, tulajdonságait. − Fekete kartonból vágjunk ki többféle karakteres boszorkányfigurát. Ragasszunk rá pálcát, és játszhatunk árnyszínházat egy megvilágított vászon mögött.



Képességfajták

1. szint


Értelmi

− A formaészlelés fejlesztése a síkbáb mintájának körberajzolásával, a lerajzolt forma kivágásával. − A figyelem fejlesztése a síkbáb jellemzőinek felismerésével és megnevezésével (pl. kendője van, hosszú orra stb.). − A vizuális észlelés fejlesztése a báb mozgatásával, az árnyjáték létrehozásával és annak megfigyelésével. − A feladattartás képességének fejlesztése a minta körberajzolásával és kivágásával.

− A képzelet fejlesztése a karakteres figura önálló elképzelés alapján történő elkészítésével (rajzolás, vágás). − Az összehasonlítás képességének fejlesztése, a hasonlóságok és különbözőségek felismerése egymás bábjainak összehasonlításával (pl. hajviselet, seprű stb.). − A vizuális észlelés fejlesztése a síkbábok árnyjátékának megfigyelésével.

− A képzelet fejlesztése gyermekenként két darab, egymástól különböző karakteres síkbáb létrehozásával. − Az összehasonlítás és az osztályozás műveletének gyakorlása a figurák tulajdonságok szerinti csoportosításával (pl. bibircsókosok, seprűsök). − A vizuális észlelés fejlesztése a különböző csoportok táncának árnyjátékban való megjelenítésével.




Szociális

A feladat kitartó végrehajtására nevelés a minta körberajzolása és kivágása során.

Egymás képzeletének tiszteletben tartására nevelés a figurák összehasonlítása során.

Együttműködő képesség fejlesztése a bábok árnytáncának megtervezésével, megszervezésével és kivitelezésével.

Kommunikációs

A kifejezőképesség fejlesztése a síkbáb jellemzőinek felsorolásával (kendője van, hosszú orra stb.).

A kifejezőkészség fejlesztése a bábok. összehasonlítása során felismert tulajdonságok árnyalt megnevezésével.

Érthető, tiszta, összefüggő mondatok alkotása az „árnytánc” megtervezése, megszervezése és kivitelezése során.

Testi

A grafomotoros képesség fejlesztése a minta körberajzolásával.

A finommotoros koordináció fejlesztése a figurák rajzolása és kivágása során.

A szem-kéz koordináció fejlesztése a bábok célirányos mozgatásával.

5. Játék Téma: Luca napi boszorkánytalálkozó Cél: A gyerekek saját érzéseinek, félelmeinek, esetleges szorongásainak, élményeinek

kijátszása Feladat:

• A gyermekek boszorkányoktól való félelmeinek oldása • Néphagyományaink megismertetése a gyerekekkel

Ajánlott megelőző anyag: • Beszélgetés a Luca-naphoz fűződő néphagyományokról,

néhány szokás kipróbálása (gombócjóslás, terményjóslás, búzaültetés stb.) • Boszorkányokról szóló mesék gyűjtése, mesélése • Dalaink:

o Egy boszorka van…, o Lányok, lányok…, o Ne nézz hátra…,

Eszközök:

• Különféle ruhadarabok (szoknyák, kendők, kalapok stb.), arcfesték, a csoportban található bármilyen tárgy a gyermekek igényei szerint

Vázlat: • Különböző ruhadarabok, tárgyak segítségével boszorkányokká válás • A boszorkánytanya berendezése • Ünnepi készülődés, vendégvárás • Az ünnepi menü kitalálása • Boszorkánytalálkozó (tánc, mulatság, varázsigék kitalálása, varázsfőzet kotyvasztása

stb.)




December 18. péntek

Az ötödik nap megismerésre kerülő Luca napi népszokások:

1. Luca, a boszorkány Lucát a magyar néphagyományban inkább gonosznak, boszorkányosnak ismerjük. Luca napján a boszorkányok, bűbájosok, rontó lények szabadon tevékenykedtek. Megrontották az embereket, állatokat, azaz betegségeket, bajt, bosszúságot okoztak. A rontás ellen fokhagymával lehetett védekezni, méghozzá úgy, hogy az ember megette. Az állatokat is fokhagymával védték a rontástól. Hatásos fegyverek a gonosz ellen:

• fokhagymát tettek a kulcslyukba, • megkenték vele az ajtófélfát, • ablakkeretet, istállóajtót, • keresztbe állították az ajtóban a söprűt, így nem tudott a

házba bejutni a gonosz. Vigyázni kellett Luca napján a söprűkre. Ilyenkor elrakták, elrejtették azokat, nehogy elrepüljenek a boszorkányok. Tevékenység: Hatásos fegyverek a gonosz ellen, melyeket a gyermekekkel együtt végeztünk: fokhagymát tettünk a kulcslyukba, megkentük vele az ajtófélfát, ablakkeretet, keresztbe állítottuk az ajtóban a söprűt, nem tudott a házba bejutni a gonosz. vigyáztunk a söprűkre. Elraktuk, elrejtettük azokat, nehogy elrepüljenek a boszorkányok. 2.„Árnyszínház” Tevékenység: Számlálás, az irányok gyakorlása, tükörképes szimmetria megfigyelése. A gyerekek gyakorolják a különböző irányok megnevezését, vegyék észre a velük szemben és, az azonosan álló képek módosulásait. Ábrázolás foglalkozáson árnyszínházhoz figurákat alkottunk. Paravánt állítottunk fel. A figurákat diavetítővel világítottuk meg. A gyermekek már ismert, illetve az általuk rögtönzött mesét, rövid történetet adtak elő. Az irányok gyakoroltatására remek alkalom volt, játékossága által örömmel fogadták.




Téma 5. Boszorkányság

Árnyszínház


Számlálás, az irányok gyakorlása, tükörképes szimmetria megfigyelése


A gyerekek gyakorolják a különböző irányok megnevezését, vegyék észre a velük szemben és, az azonosan álló képek módosulásait.


Árnyszínház készítése

Eszközök

Kivágott árnyfigurák, zsebtükrök, nagy, falitükör

Szervezeti keretek

Mikrocsoport

Munkaformák

Mikrocsoportos

Vázlat

− Ábrázolás foglalkozáson árnyszínházhoz figurákat alkotunk. A figurákat viharlámpával megvilágítjuk, egyszerű történetet előadhatunk. A barátok közül ki megy balra, jobbra? Figyeljük meg, mikor néznek a figurák jobbra, balra. Fordítsuk az árnyképeket a megadott irányba. Mindenkinél legyen, mondjuk öt kép. Feladat, hogy többen forduljanak balra, mint jobbra. Ellenőrizzük a megoldásokat együtt. − Használjunk tükröt. Dobjuk a magasba a figuráinkat, és ha leesnek, mondjuk meg, melyik merre néz. Vegyük elő a tükröt. Ha tükörből nézzük, merre néz, milyen formát látunk a tükörben? Ugyanazt vagy különbözőt? Mennyiben más, amit látunk? A gyerekek próbálják meg kifejezni, mit tapasztalnak. Fogalmazzák meg szóban. Játék: Tükörkép − Az óvónő mutasson különböző arcformákat, vágjon grimaszokat, ezt utánozzák a gyerekek. − Majd a mozdulatait kell tükörképként utánozniuk. − Végül álljanak párosával egymással szembe, és egymásnak legyenek tükörképei. Így végezzenek egyszerű mozdulatsorokat. − Álljon egy-egy pár a falitükör elé. Egyik elöl, másik a háta mögött. A hátsó tegyen valamilyen mozdulatot, amit az első pontosan követ. − Beszélgessünk arról, ki az „eredeti”, és ki az „árnyéka”








Értelmi

−A fogalomismeret bővítése a figurák téri irányának felismerésével, megnevezésével, majd szóbeli kérés alapján a megadott irányba történő fordításával. −Mennyiség és számkép összefüggésének érzékeltetése a figurák megszámlálásával. −A döntőképesség fejlesztése a több, kevesebb arányának önálló kialakításával és indokolásával.

−Valóság és tükörkép különbségének érzékeltetése a figura „tükörből” való megtekintésével. −Vizuális élmény és verbalitás összekapcsolása a figura tükörképével kapcsolatban tapasztaltak megfogalmazásával.

−Vizuális észlelés és figyelem fejlesztése a tükörkép játék alkalmazása közben. −Összehasonlítások végzése és következtetések levonása a tükörkép játék során: ha a gyermek a társ mögött áll, a tükörrel szemben, azonos végtagjait azonos irányba mozgatja a társsal. Ha a gyermek szemben áll társával, megfordul, ezért az ellentétes végtagjait használja az utánzáshoz.

Szociális

Önálló vélemény megfogalmazása és vállalása társak előtt.

A felfedezés örömének közös átélése a figura és tükörképének módosult megismerése során.

Az együttműködő képesség fejlesztése felnőtt és gyermek, gyermek és gyermek között a tükörjátékok kivitelezése során.

Kommunikációs

Önálló vélemény érthető mondatokba foglalása és közlése.

A nyelvi kifejezőképesség fejlesztése a figura és tükörképe közötti különbség megfogalmazásával.

A metakommunikációs képesség fejlesztése az óvónő arcmimikájának utánzása közben.

Testi

Téri tájékozódás fejlesztése a mindennapos testnevelési játékok során (fogó játék iránytatással).

Téri tájékozódás fejlesztése a mindennapos testnevelési játékok során (futás, jelre irányváltoztatással).

Mimikai izmok fejlesztése az arcizmok tudatos mozgatásával.




3. Jólét bájitalának elkészítése Boszorkányjelmezbe öltözött gyerekek elkészítették recept alapján a jólét italát. A régi időkben a vajákos asszonyok különböző főzeteket is készítettek a varázslat erősítéséhez. Ezek a főzetek nem mindig fogyasztásra szolgáltak, de mindenképpen fontos részei voltak a bűbáj hatékonyságának. A jólét varázslata: A már elkészített a jólét italát varázs szertartáshoz használtuk. Magyarázat: Amennyiben jobb életre vágysz, kipróbálhatod ezt az ősi bűbájt. A papírra ráírtuk a zöld ceruzával a nevünket. Meggyújtottunk egy gyertyát, tálkába tettük papírarabokat. A jólét italát elkezdtük a tálkába locsolni úgy, hogy teljesen ellepte a papírost. Közben kántáltuk az alábbi varázsigét háromszor: „A papír pénzzé válik és növekedik, A zápor hatására hatalmassá válik.” Z. Németh István: Hóra hó! c. versét mondogattuk főzés közben, továbbá Hobó B. B. együttes CD-ről a Vészbanyák dala számát hallgattuk. A gyermekeknek nagyon tetszett, élvezettel gyűjtötték a kondérba a különböző tárgyakat. Rigmusos ákom-bákomokat találtak ki még a varázslás sikeressége érdekében.

A jólét itala

1 kanál fahéj 1 kanál őrölt babérlevél ½ kanál bazsalikom ½ kanál majoránna 1,5 dl víz Fakanál Egy rongydarab Korsó, vagy üveg - amelynek van fedele Piros szalag

Elkészítés: Egy fazékban keverd össze a hozzávalókat, és kb. 30 percig forrald a vízben. Néha kevergesd meg. 30 perc múlva szűrd le az italt, és tedd bele az üvegbe. Az üveget fedd le a rongydarabbal, és rögzítsd a piros szalaggal. Helyezd az italt sötét, hűvös helyre három napra és három éjszakára. Ha letelt a 3 nap, vedd le a rongydarabot a korsó tetejéről, és fedd le a saját fedelével.




A jólét varázslata Ha már elkészítetted a jólét italát, nyugodtan alkalmazhatod varázs szertartáshoz is. Így megerősíted hatását, és a varázslatot is jobban megpecsételheted vele. Ha jobb életre vágysz, ne habozz kipróbálni ezt az ősi bűbájt. Kellékek: ½ csésze jólét itala 1 papírlap Zöld toll vagy ceruza Kis tálka Zöld gyertya

A szertartás:

Fogd a papírost, és írd rá a zöld tollal vagy ceruzával a nevedet. Gyújtsd meg a gyertyát, és tedd a tálkába a papírost. A jólét italát kezd el a tálkába locsolni úgy, hogy teljesen ellepje a papírost. Közben kántáld az alábbi varázsigét háromszor:

„A papír pénzzé válik és növekedik, A zápor hatására hatalmassá válik.”

Ha ezzel meg vagy, oltsd el a gyertyát, és három napra helyezd a tálkát egy olyan helyre, ahol nincs útban. Mind a három napon gyújtsd meg a gyertyát annyi időre, ameddig elkántálod egyszer a fenti varázsigét. 4. Pókok és pókháló Tevékenység: Tenyeret fekete festékbe mártottuk, kétszer a papírra nyomtuk, mikor megszáradt, ragasztottunk neki szemet, szájat. Hurkapálca és fonal felhasználásával pedig a pókhálók készültek.




A TÉMAHÉT ÉRTÉKELÉSE Az értékelést Priskin Ágota óvodapedagógus készítette

Advent: az egyházi év kezdete, a karácsonyi előkészület négy hetes időszaka.

Célunk az ünnepre való hangolódás mellett a közösen végzett alkotó munka

tudatossá tétele gyerekeinkben. Díszbe öltöztettük a csoportunkat, fények, illatok,

hangulatos zene és a szeretet érzése vett minket körül.

Az elcsendesedés időszakában kissé felelevenedtünk, mivel dec.14.-18.

között, a Luca témahét került megrendezésre.

Boszorkányokkal, pókokkal, fokhagyma füzérrel és egyéb dekorációs kellékkel igazi

boszorkánykonyhává változtattuk át a csoportszobánkat, telítve kedves

varázslatokkal, bűbájjal. A napi verseink meséink, dalaink, vizuális tevékenységeink

mellett a boszorkanövendékek kipróbálhatták a bájitalkeverést, a varázslást. A

boszibálban fekete ruhába bújtak, lehetett táncolni denevérekkel, seprűn lovagolni,

bográcsban főzni. Gyermekeink érdeklődésük és kedvük szerint kapcsolódhatnak be

a játékba, tovább alakíthatták azt saját ötleteikkel. Felelevenítettük a Luca napi

népszokásokat: vetettünk Luca búzát, aranyvesszőt hajtattunk, kotyoltunk a másik

csoportokban, Luca kalendáriumot készítettünk, fokhagymával védekeztünk a rontás

ellen. A mézeskalács,- és pogácsasütés rutinosan történt, a gyerekek már

otthonosan mozognak a „konyha világában”. A naponkénti beszélgető-kör témáit a

gyermekek és szüleik mindig ismerték, ehhez a szülőktől támogatást is kaptunk. A

sok érdekes programot, a hagyományok felelevenítését örömmel fogadták a

résztvevők. A csoportba járó gyermekek a frissen szerzett ismereteiket lelkesen

adták át társaiknak, szüleiknek.

Az óvoda programjába a hagyományőrzés nem épült be szervesen. A népi

kultúra gyermektől gyermekig, óvónőtől óvónőig, szájról-szájra hagyományozódik. Az

óvónőknek fontos egyfajta képzés, hogy tudja a népszokások eredetét, ismerje azok

lényegét, hiedelemvilágát, jelképeit, jártas legyen a kézművességben, számos népi

játékot, népmesét, népdalt ismerjen. Az első Luca hét ilyen szempontból próbának is

tekinthető; mivel az elkövetkező időkben a modern világgal ötvöződve tovább fog élni

a népi kultúra, s a mai gyerekek is megtalálják benne a szépséget, örömöt és a

követendőt.




AHOGYAN A GYERMEKEK LÁTTÁK – INTERJÚ Az interjút Györkő Edit óvodapedagógus készítette 2010. január 14-én.

A január 6.-ai Vízkeresztet követő farsangi időszak jó lehetőséget rejt magában ahhoz, hogy visszautaljunk a decemberi ünnepi időszakhoz köthető, az azt megelőző Luca-napi népi hagyományokhoz, melyet igyekeztünk a gyermeki érdeklődéshez, intellektushoz igazítva feleleveníteni, „meg-ill. átélhetővé” tenni. Számos izgalmas, érdekes tevékenységet biztosítva valósult meg a napirendbe beépítve óvodánkban ezen idő alatt a Luca-naphoz kötődő témahét. „Boszibálban jártam” elnevezéssel, gazdag kelléktárral minden gyermek és felnőtt „boszibőrbe bújva” felejthetetlen örömhöz, élményhez juthatott. Kalapok, póthajak, parókák, kendők, bő szoknyák és ehhez illő díszlet sem hiányzott. Ezen élményanyag előhívásához segítséget nyújtott az óvodánkban jelenleg uralkodó farsangi dekoráció is, mely tarkabarka, fidres-fodros, tekeredő papír díszek kavalkádja. Beszélgetésem, melyet a nagycsoportosok szobájában mindezek kapcsán óvodapedagógusuk közreműködésével kezdeményeztem közvetlen, kötetlen formában zajlott. A beszélgetéshez kiválasztott időpont a nagycsoportosok napirendjén belül a kötetlen játék, szabadidős tevékenység ideje volt. Néhányan rajzoltak, festettek, mások mozgásos jellegű játékot játszottak a szőnyegen. Érkezésemkor kedvesen, barátságosan, érdeklődéssel figyelve fogadtak. -Hallottam, hogy nem sokára (jan.26.) farsangi bált tartotok. Látom már nagyon készültök rá, nagyon díszes, színes a szobátok. Biztosan sokan már a jelmezeteket is kigondoltátok, esetleg már el is készítettétek. A gyerekek ezt követően elkezdték sorolni a leendő jelmezeiket. A lányok többnyire hercegnős, és egyéb más kedvelt mese figurák szerepébe bújnak majd (S.V.,K.V.). Hófehérkével is találkozhatunk majd (K. B.). G. Szilárd lelkesen mesél készülőben levő nindzsa jelmezéről. A gyerekek érdeklődésének felkeltése, aktivizálásuk a beszélgetéshez sikeresnek bizonyult. -Mi a kiscsoportban egy nappal megelőzünk benneteket majd, de szeretnénk ha vendégül láthatnánk majd titeket és bekukkantanátok hozzánk, hogy megnézhessétek hogyan szórakoznak, milyen maskarába, jelmezbe bújnak a kisebbek ezen a napon. -Jaj de jó , ugye Ági néni átmegyünk. - B. Danika különösen örült a meghívásnak, hiszen neki Timike nevű kishúga a szomszéd szobába lévő kiscsoportba jár. -Emlékszem, hogy nemrég, valamennyien felöltöttetek egy bizonyos jelmezt (Ági néniék is,) és jókat mókáztatok közben. Mi is volt az, és miért is? Nálatok nemrégiben volt már bál… -Igen, igen „boszibált tartottunk” táncoltunk, „tűztáncot” jártunk el. – A gyerek zsivaj egyre nő, kezdi mindenki feleleveníteni emlékeit, élményeit.




–És emlékeztek? –mondja S. Vivi –voltak hozzá szalagjaink is az volt a tűz, a láng. –Hallgattunk olyan zenét is ami kicsit félelmetesnek tűnt, de K. Alex kedvéért nem kapcsoltuk ki, mert ő a földön fekve hallgatta. Nagyon tetszett neki. –Igen, igen –mondja Alex – az jó volt – meg az is jó volt - folytatja, hogy amikor átmentünk a kicsikhez (a középső csoportba) ott énekelték nekünk, „hogy a lányok boszorkányok és, hogy békát szopogatnak”. - Volt még olyan is – mondja Cintia, hogy az Ági néni ráült a seprűre és úgy lovagolt. – Ja, mi meg kergettük. – Meg diót is dobáltunk - meséli Renátó. Ági megkérdezi a gyerekeket, hogy emlékeznek-e arra, hogy mit sütöttünk együtt? - Hát pogácsát, hogy legyen szerencsénk és gazdagok legyünk. - Hát azt meg, hogy lehet a pogácsától? –kérdeztem én. - Hát úgy …- mesélik a gyerekek – hogy pénzt kell beledugni, és aki megtalálja benne az lesz a gazdag. Renátó szerint az volt a legjobb, amikor megették mindet még aznap. A sütés mellett igazi bográcsba, kondérba kígyót, békát, pókot főztek, persze az utóbbiak nem voltak valódiak, de az élmény örök. -Szerintetek, ha ti már sulisok lesztek, a többi gyerekeknek azért rendezzenek az óvónénik hasonló játékokat? Mit szólnának a gyerekek, esetleg a kistestvéretek, neki mi tetszene legjobban? Noémi szerint a bájitalkeverés tetszene a többieknek is. „Nemrég öntöttük ki, titkos mindent tettünk bele, és három napig állnia is kellett, addig hagytuk. -A múltkor mit csináltatok még, amire szívesen emlékeztek vissza, mi volt az, ami a legérdekesebb, legjobb volt, elmesélnétek? –kis gondolkodás után mesélnek még nekem a búzamag elültetéséről annak gyors növekedéséről és visszaemlékeznek arra is, amikor árnyjáték ill. síkbábok segítségével rögtönzött történeteket adtak elő. Noéminek eszébe jutott, hogy Ági néni és én együtt próbálkoztunk először a „paraván” mögött. A gyermekek beszámolója, azaz a fent leírtak kapcsán, közel egy hónap elteltével is az események után bizonyítást enged ismét nyerni az a tény, hogy hasznosabb és mélyebben elraktározódó az olyan formában megszerzett információ és élményanyag, ahol a gyermek aktív résztvevő, közreműködő, ahol lehetősége van megtapasztalásra, átélésre, szemben az olyan helyzetekkel, ahol külső szemlélő marad az események során. Amennyiben engedjük a gyermeknek, hogy az legyen ami, azaz gyermek, és így próbálunk felé közelíteni, azt lelkesedéssel, kifogyhatatlan energiával és örömmel, önfeledten, vidáman, tele ötletekkel teszi, így számunkra is felejthetetlenné válhat az együtt eltöltött idő. Ezen eredményekből „táplálkozva”, erőt merítve tudunk újabb és újabb tartalmas programokat tervezni, megvalósítani, azaz dolgozni. A Luca-napi néphagyományokat a későbbi években is a korábbi ötletek, a már megszerzett tapasztalatok felhasználásával kívánjuk továbbörökíteni.




MELLÉKLETEK

1. Felhasznált irodalom:

• Penavin Olga: Népi kalendárium Forum kiadó, Újvidék, 1988. Magyar Néprajz VII. Akadémiai Kiadó, Bp., 1990. Róheim Géza: Magyar néphit és népszokások

Universum Kiadó, Szeged, 1990. • Révai Nagy Lexikona • Andóné Nagy Katalin, Petik Ágota, Ruzsa Ágnes: Ki van a dióhéjban?

• Kompetencia Konzorcium, Budapest • Itt a tél - Irodalmi szöveggyűjtemény óvodásoknak és kisiskolásoknak,

Novum Kiadó • Luca napi népszokások ppt bemutató, szerkesztette: Hevesi • Magyar néprajz VI. Folklór, szerkesztő: Hoppál Mihály

2. Linkgyűjtemény:

• http://vic.mkm.sulinet.hu/panorama/luca.html • http://www.nchungarians.org/szokasokunnepek2.htm • http://www.noiportal.hu/main/npnews-4267.html • http://www.hegedus.gamf.hu/egyeb/luca.htm • http://hagyomany.virtus.hu/?id=detailed_article&aid=59405 • http://mindennapraegyjatek.blogspot.com

3. Dalanyag, zenei anyag: Forrás:

• Forrai Katalin. Ének az óvodában • Gryllus Vilmos: Maszkabál c. CD-ről – A banya c. dal • Hobo Blues Band: Vadászat CD-ről – A vészbanyák dala c. dal




1.BÚJJ, BÚJJ, ITT MEGYEK

l l П l П П П l

m r d m d m m r r d m d Bújj, bújj, itt megyek, Tüzes lapátot viszek.

l l l l l l l l

m r d r m r d r Egyet szólok, kettőt szólok,

П П П П

d d r r d d d d Harmadikra rátalálok.

2.KENDŐ ELEJTŐ

l l П l l П l l

m r d d r m r r d d Kendő elejtő, vesd el a kendőt, П П П П s s s l s f m r Tüzet viszek, nem látjátok,

П П П П s s s l s f m r Kávét főzök, nem isszátok.

l l П l l П l l

m r d d r m r r d d Kendő elejtő, vesd el a kendőt,




3.TÜZET VISZEK

l l l l l l l l m r d r m r d r Tüzet viszek, lángot viszek П l П l m f s m f s ki ne nézz, be ne nézz!

l l l l d d d d Kendő rajta. 4.ÁCSOROGJUNK

l l l l l l l l s l s m s l s m Ácsorogjunk, bácsorogjunk,

l l l l l l l l s l s m s l s m Tető fával tüzet rakjunk,

l П П l l s f f m m r d Sej, meg is melegedjünk. 5. EGY BOSZORKA VAN




4. Irodalmi anyag, szöveggyűjtemény: 1. William Shakespeare: A boszorkánybarlangban (Részlet a "Macbeth"-ből) ELSŐ BOSZORKÁNY Macska hármat: nyau, nyau, nyau - MÁSODIK BOSZORKÁNY Rá a sün, hogy: vi-vi-vi - HARMADIK BOSZORKÁNY Hárpia szólt: "Kezdeni!" ELSŐ BOSZORKÁNY Üst, üst, gyűlj tele! Férget, mérget üss bele! Kő alatt kit harminchárom éjjel izzaszt hideg álom, legelőször, buta béka, te kerülsz be a fazékba! EGYÜTT Szikra pattan, olthatatlan, ég a munka, forr a katlan. MÁSODIK BOSZORKÁNY Nádi kígyó az övem: sülj meg, főj meg odabenn; gőte szeme, egy marok denevérszőr, gyíkfarok, sikófulánk, eb foga, villanyelvű vipera: bűvös erőd bonthatatlan bugyborogjon a pokolban. EGYÜTT Szikra pattan, olthatatlan, ég a munka, forr a katlan. HARMADIK BOSZORKÁNY Lócsont, sárkány pikkelye, éji konkoly gyökere, múmialé iszonya, cápa sózott uszonya,




vaksötétben letépett holdfényittas beléndek, török orr, bak epéje, pogány zsidó veséje, cigányasszony zsinegelte ujszülött kisujja-körme, ide mind a sűrü löttybe: tigris bele kell még bele és szörnyű lesz az ereje. EGYÜTT Szikra pattan, olthatatlan, ég a munka, forr a katlan. HARMADIK BOSZORKÁNY Pávián-vér hűtse le s kész a pokol öröme. HECATE Bravó! MIcsoda szorgalom! De lesz is érte jutalom. - Mint a tündér, épp úgy röpűl a boszorkány az üst körül és a varázs mind sikerűl! MÁSODIK BOSZORKÁNY Bal hüvelykem bizsereg, gonosz lélek közeleg. Lakat hullj le, te meg bujj be! Szabó Lőrinc 2. Lucázás

Mind: Be szabad-e jönni lucázni? Gazdasszony: Ne gyertek gyerekek, voltak már elegen! (söprűvel kergeti őket) 5. pár: Egy csirkétek legyen, az is botnál fogva menjen! 6. pár: Egy tyúkotok legyen, az is vak legyen! 7. pár. Egy véka tojásotok legyen, az is mind záp legyen! Gazda: Jól van, ne átkozódjatok, gyertek csak be! Mind: Luca, Luca kitty-kotty, kitty-kotty, galagonya három Tyúkok, ludak tojjatok meg is kotoljatok. Ennek az asszonynak annyi csirkéje legyen 1. pár: Mint égen a csillag, réten a fűszál. Mind: Luca, Luca, kitty-kotty, kitty-kotty, galagonya három




Tyúkok, ludak tojjatok meg is kotoljatok. 2. pár: Ennek a gazdának annyi disznója legyen Egyik ólból kifusson, másikba befusson, harmadikba is jusson. Mind: Luca, Luca kitty-kotty, kitty-kotty, galagonya három Tyúkok, ludak tojjatok meg is kotoljatok. 3.pár: Kendtek disznajának annyi zsírja legyen

Mint kútban a víz, olyan hosszú hurkája legyen Mint ide az országút! Egyik végét én rágom, másikat a pajtásom.

Mind: Luca, Luca kitty-kotty, kitty-kotty, galagonya három Tyúkok, ludak tojjatok meg is kotoljatok. 8. pár: Ennek az asszonynak akkora nyelve legyen,

Mint egy tepsi, úgy forogjon, mint a nagypénteki kereplő. Doktor patika éhen haljon! A barmuk a zsírtól megfulladjon! A gazdasszony sose lustálkodjon!

Mind: Luca, Luca kitty-kotty, kitty-kotty, galagonya három Tyúkok, ludak tojjatok meg is kotoljatok. Ha nem adnak körtét, elhajtom az ökrét. Ha nem adnak gesztenyét, elviszem a menyecskét. Ha nem adnak hurkát, elviszem a Julcsát/Gyurkát! Ha nem adnak szalonnát, levágom a gerendát! Majd meglátom, mit adtok, amit adtok elviszem, tarisznyámba beteszem. Mind: Adjon Isten jó bort, bő búzát, csutoránknak feneket, hadd ihassunk eleget! Gazdáék: Jól van gyerekek, köszönjük! Itt van dió, egyetek! Gazda: Asszony, szedd össze gyorsan a szalmát, vidd a tyúkok alá, Hadd legyen minél több tojásunk, csibénk! Mind: Isten fizesse meg! Luca, Luca… (kivonulás) 3. Így hangzott egy-egy jókívánság: „Vas legyen a fazekatok, cin legyen a tálatok, ólom legyen kanalatok. Csikózzon meg a lovatok, bornyazzon meg a tehenetek, malacozzon meg disznótok. Adj, Isten a gazdának bort, búzát, Gazdasszonynak tyúkot, ludat, menyecskének egy kas gyereket!” 4. Pipi, pipi pipikéim, Gyertek elő picikéim! Fijas tingirimet adom, Tik meg nekem tojást attok




5. Luca, Luca ma vagyon, Elcsúszkátam a fagyon. Azért jöttem nálatok, Pár koronát aggyatok! Ha nem adtok, meghaltok, Rám marad a házatok.” 6. Luca, Luca, kitty-kotty Sáp-sáp, rút-rút, kukurikú. Annyi csirkénk legyen, mind égen a csillag. Annyi pénzük, búzájuk legyen mind földön a fűszál Akkora kolbászuk legyen, mint az országútja Akkora szalonnájuk legyen, mint az utcakapu Együtt: A doktor, a patika éhen haljon, a farmúk a zsírtól megfulladjon Luca, Luca kitty-kotty, kukurikú. 7. Hárs Ernő: Luca széke Kilenc fából Kilenc jámbor, Bűvös szóból Luca-széket Faragok. Rút boszorkány, Tüzes orkán, Kénkő-eső Ellen legyen Menedék. 8. Ceglédi Gabriella: Luca napja Luca nap és tizenhárom a szerencsével én nem játszom! Bal lábbal én föl nem kelek, tűt a kezembe sem veszek! Asszonynépség kora reggel a házamban nem vizitel, De ha férfi jő legelőszőr, áldja meg az Isten ötször! 9. Z. Németh István: Hóra hó! Napra nap és éjre éj, napkorongra holdkaréj, jégcsap után napsugár, szárazságra térdig sár.




Hétre hét és hóra hó, karácsonyra télapó, tavasz jön a tél után, délelőttre délután. Idő, idő hova mész? Két mutató az egész. Napra nap és éjre éj, nagyra nősz te is, ne félj 10. „Luca, Luca, kitty, kotty, Galagonya kettő, három, Száraz körtét várom! Ha nem adnak szalonnát, Levágom a gerendát! Ha nem adnak hurkát, Elviszem a Julcsát!''

"Luca, Luca, kitty, kotty, Kentek tikja tojjék, A másé csatázzék. Hajnalodik láttom, A pálinkát várom" 11. Luca, Luca, kitty-kotty, Kitty-kotty Galagonya kettő. Ennek a gazdának Annyi csirkéje legyen, Mint az égen a csillag, Földön a fűszál. Kitty-kotty, kitty-kotty Galagonya kettő. 12. Vendégváró játék Kedves Vendégek! Fogadják tőlünk szeretettel az ünnepkör népszokásait! 1. narrátor:

A karácsony szláv eredetű szó, a keresum szóból származik, jelentése: újba átlépő. Az év legnagyobb, szokásaiban leggazdagabb ünnepe, mely legtöbbünk számára legkedvesebb is. A karácsonyi ünnepkör adventtől vízkereszt napjáig tart. A karácsony Jézus Krisztus földi megszületésének az ünnepe, melyet a keresztény egyház december 25.-re tesz. Magyarországon a XVI. századig ezen a napon kezdődött az újév, s az év utolsó napján mindenki ajándékot készített szeretteinek.




Az ünnepkör szokásaihoz tartozik a betlehemezés, regölés, István-János napi köszöntők, óévbúcsúztatás, újévköszöntés, stb. Január 6-án, Vízkereszt napján végződik, ez a nap nevét Jézus vízzel való megkeresztelkedéséről kapta.

2. narrátor:

LUCA, december 13. A tél eleji jeles napok közül a Luca-nap a legközismertebb, melyhez sok babona, hiedelem és szokás fűződik országszerte. E babonák, hiedelmek, szokások tartalma jórészt termésvarázsló, termékenységvarázsló és gonoszűző jellegű.

Megjöttünk mi na kérem, Luca köszöntésére. Luca fekszik ágyába, mennyország kapujába

Gyere pajtás menjünk be, szent Lucát köszöntsük fel Amióta elmegyünk mennyországot elnyerjük

A szerencse megkötéséhez az a hiedelem fűződik, hogy ezen a napon semmit sem szabad kiadni a háztól. Vendégségbe sem szabad menni, mert elviszi a szerencsét, de azért sem, mert ahová mennek, ott rontást okoznak. Az asszony különösen nem mozdulhat ki, mert akkor a kotlója nyugtalan lesz. Annak érdekében, hogy sok aprójószág legyen, borsót hánytak szét a ház körül vagy az udvaron. Mosni nem szabad ezen a napon, mert akkor sok aprójószág hull el a következő évben, varrni pedig azért nem tanácsos, mert bevarrják a tyúkok fenekét, és nem tojnak. Hogy jó tojók legyenek, annak érdekében megkotorják a tyúkokat a piszkafával, és még varázsló szavakat is mondtak hozzá:

Az én tyúkom mindig kotojjon, tojjon, A szomszédoké meg csak mindig kárájjon!

3. narrátor:

Szőni-fonni sem volt szabad ezen a napon, mert ha valakinek elszakad a fonala, annak az élete fonala is elszakad; ha pedig összegubancolódik, akkor betegségek érik. Azért, hogy a Luca ne bántsa őket, az asszonyok inkább nem dolgoztak, még a kocsmába is elmehettek ezen a napon.

4. narrátor: Ismerik mindenfelé a Luca-szék készítésének szokását is. Úgy tudták a régi öregek, hogy ha Luca napján elkezdenek egy széket fabrikálni, amelyen karácsonyig minden nap dolgoznak egy kicsit, akkor karácsonyeste. Arra szolgált, hogy segítségével tulajdonosa felismerje a falu boszorkányait. Ugyanis, ha magával vitte az éjféli misére és ott állt, nyomban meglátta, ki az, mert az illető ilyenkor szarvat hordott. A hiedelem szerint leleplezése után azonban ugyancsak jól tette, ha olyan gyorsan szaladt haza, ahogy csak bírt, különben széttépték a boszorkányok. Ez azonban csak akkor sikerülhetett neki, ha az úton hazafelé szüntelenül szórta a mákot, mert azt a boszorkányok kötelesek voltak felszedni, s így nem érhették utol. Miután hazaért, a Luca-




széket el kellett égetnie. Azt tartották, aki az éjféli mise alatt ráül a Luca-székre, meglátja a boszorkányokat. Így szól erről

Hárs Ernő verse: Luca széke Kilenc fából Kilenc jámbor, Bűvös szóból Luca-széket Faragok. Rút boszorkány, Tüzes orkán, Kénkő-eső Ellen legyen Menedék.

Lányok szokása volt a Luca-cédula írása, amivel mint érdekességgel, még ma is szoktak játszani. Tizenhárom cédula közül tizenkettőre egy-egy férfinevet írnak, a tizenharmadikat pedig üresen hagyják. Minden nap kihúznak egyet a párna alá helyezett cédulákból, de csak bal kézzel szabad. Amilyen név marad karácsony estére, olyan nevű férje lesz a lánynak, ha pedig az üres cédula marad utoljára, az azt jelenti, hogy a következő évben nem megy férjhez.

5. narrátor: Dunántúlon élő népszokás, a kottyolás. Úgy mondták: „kotyúzni” jártak ezen a napon a férfiak. Egy nagy tuskót vittek magukkal. Ezt rendszerint annak a háznak az udvaráról szerezték, ahová bementek. Behúzták a konyhába, ráültek, és láncos botjukat a földhöz ütögetve énekeltek vagy verseltek:

''Luca, Luca, kitty, kotty, Galagonya kettő, három, Száraz körtét várom! Ha nem adnak szalonnát, Levágom a gerendát! Ha nem adnak hurkát, Elviszem a Julcsát!''

"Luca, Luca, kitty, kotty, Kentek tikja tojjék, A másé csatázzék. Hajnalodik láttom, A pálinkát várom"

6. narrátor:

Míg a jókívánságokat mondták, kukoricát szórtak a fejükre, hogy a tyúkok sokat egyenek és tojjanak. A kotyulókat valami étellel-itallal megkínálták, majd azok elköszöntek, de a nagy tuskót otthagyták, hogy a gazda bajlódjon vele.




- Adja isten, hogy ennek az embernek annyi disznaja legyen, egyik ólból kifusson és a másikba is befusson és a harmadikba is jusson. - Adja isten, hogy ennek az asszonynak annyi libája legyen, mint égen a csillag

Ceglédi Gabriella: Luca napja Luca nap és tizenhárom a szerencsével én nem játszom! Bal lábbal én föl nem kelek, tűt a kezembe sem veszek! Asszonynépség kora reggel a házamban nem vizitel, De ha férfi jő legelőszőr, áldja meg az Isten ötször! Luca, Luca, kitty-kotty, Kitty-kotty Galagonya kettő. Ennek a gazdának Annyi csirkéje legyen, Mint az égen a csillag, Földön a fűszál. Kitty-kotty, kitty-kotty Galagonya kettő.

13. Rákos Sándor: Tündér lakik Tündér lakik ebben a fában, a gyökerében, a sudarában, lombjában s leveleiben – tündér vagy szelíd erdei isten. Ezért oly jó ülni alatta, várni, hogy arcom megsimogassa, hogy súgjon verset, mert az bizony rám fér. De legjobban szeretem csak magáért 15. Magyar népmese: A két lány meg a vasorrú banya Volt egyszer, hol nem volt a világon egy özvegyember meg egy özvegyasszony. Mindkettőjüknek volt egy-egy lánya. Szegények voltak mind a ketten. Az egyiknek rostája volt, de szitája nem, a másiknak szitája volt, de rostája nem. Ha az embernek a szita kellett volna, átküldött az özvegyasszonyhoz, az asszony meg, ha rosta kellett volna neki, átküldött az özvegyemberhez. Hogy ne kelljen mindig mindent kölcsönkérni, összeházasodtak. Az ember lányának nagyon rossz sora lett. A mostohája nagyon rosszul bánt vele, szidta, ütötte-verte, ahol érte. A lány már nem




tűrhette tovább, elment hazulról világgá. Ahogy ment, mendegélt, egy nagy erdőben talált egy kemencét. A kemence megszólította: − Ó, szép lánymátkám! Egyél az én hamuban sült pogácsámból! A lány mondja magában: − Eszem biz én, mert éhes vagyok! És jóllakott a pogácsából. Arrább egy patak mellett ment el. A patak is megszólítja: − Ó, szép lánymátkám! Igyál az én szemetes vizemből! − Iszom, mert szomjas vagyok! − mondta a lány, és jót ivott belőle. Ment tovább az erdőben. Egyszer egy házhoz ért. Abban lakott a vasorrú banya. Beállott hozzá szolgálónak. A vasorrú banya megparancsolta, hogy hat szobába szabad neki bemenni, de a hetedikbe nem. A lány fogadta, hogy úgy lesz. De egyszer, ahogy a vasorrú banya elment otthonról, a lány mégiscsak benézett a hetedik szobába. Hát mit látott? Olyat, amin nagyon elcsodálkozott. Annyi kincs volt ott, hogy annyit még álmában sem látott. Megrakodott belőle, és szökött hazafelé. Nem soká mehetett, mert a vasorrú banya visszatért, észrevette, hogy a lány bent járt a hetedik szobában, és elszökött. Elővette a sütőlapátot meg a vasgerebent, a lapátra ült, és azt mondta magában: − Lipit-lapát, vasgereben, mindjárt utolérlek, legerebenezlek! A lány akkor már a patakhoz ért. Megszólítja a patakot: − Ó, te patak! Rejts el engem a te rejtekedben! Ímhol jön a vasorrú banya, mindjárt legerebenez! A patak szétnyílt és elrejtette. A vasorrú banya ott ment el a lapáton a patak mellett, a lányt nem látta meg. Akkor a lány kijött, és ment tovább. Odaért a kemencéhez. Megszólította azt is: − Ó, te kemence! Rejts el engem a te rejtekedben! Ímhol jön a vasorrú banya, mindjárt legerebenez! A kemence is elrejtette. A vasorrú banya a lapáton már akkor visszafelé jött, de a lányt nem láthatta meg, mert a kemence elrejtette. Hazaért a lány. Megmutatta a magával hozott kincseket. Örült is az apja, hogy a lánya most már nem eszi ingyen a kenyeret a háznál. A mostoha szerette volna, ha az ô lányának is volna annyi kincse, mint a másiknak. Sütött neki édes süteményt, meg adott neki egy csutora bort, és elküldte, hogy szolgáljon ô is a vasorrú banyánál. Az ô lánya is azon mód találkozott az erdőben a kemencével. Odaszólt a kemence neki is: − Ó, szép lánymátkám! Egyél az én hamuban sült pogácsámból! − Nem eszem én! − mondta a lány kevélyen. − Van énnekem cukros süteményem! Arrább a patak is megszólította: − Ó, szép lánymátkám! Igyál az én szemetes vizemből! − Nem iszom én! − mondja. − Van az én csutorámban bor! Azzal ment tovább. El is ért a vasorrú banyához. Fölfogadták őt is. A hetedik szobába neki se volt szabad benézni. Alig várta, hogy a vasorrú banya elmenjen otthonról, első dolga volt, hogy a hetedik szobába menjen. Bement, s még több




aranyat hozott el, mint a másik. Úgy megszedte magát, csak úgy görbült, és sietett hazafelé. A vasorrú banya most is nemsokára otthon volt. Megint elővette a sütőlapátot meg a vasgerebent, ráült a lapátra, és mondta: − Lipit−lapát, vasgereben, mindjárt utolérlek, legerebenezlek! A lány odaért a patakhoz. − Ó, te patak! Rejts el engem a te rejtekedben! Ímhol jön a vasorrú banya, mindjárt legerebenez! De a patak azt mondta neki: − Nem rejtelek! Nem ittál a szemetes vizemből! Szaladt tovább. Odaért a kemencéhez. Azt is kérte: − Ó, te kemence! Rejts el engem a te rejtekedben! Ímhol jön a vasorrú banya, mindjárt legerebenez. A kemence se rejtette el. − Nem ettél a hamuban sült pogácsámból! A vasorrú banya nemsokára utolérte a lányt, jól legerebenezte, az aranyat meg elvette tőle. A lány alig tudott hazamenni. Mikor hazaért, a kakas meglátta, a kerítésre szállt, és onnan kiabálta: − Ímhol gazdasszonyom! Jön ám a te lányod tiszta vérben! Odaugrik az asszony. − Hess le onnan, te kakas! És hozzátette: − Jön ám tiszta gyémántban! A kakas megint fölszállt a kerítésre, és csak kiabálta: − Ímhol! Jön a lányod tiszta sebben! Az asszony azt se hagyta szó nélkül. − Jön ám! Hozza a drága kincseket! Egyszer csak a lány belépett a házba: tiszta vér volt. Nem hozott semmit.

16. A háromágú tölgyfa tündére

Egyszer volt, hol nem volt, hetedhét országon, de még az Óperenciás-tengeren is túl, lakott a zöld királynak egy fia. Egyedül volt a kastélyban, hát unatkozott. Vette fegyverét,

kiment vadászni. Mihelyt kiért az erdőbe, talált egy nyulat. Célba vette, hogy lelője. A nyúl rimánkodni kezdett: - Bocsáss

meg, királyfi, jó tettedért jót várj hadd meg az életemet. Meghagyta a nyúl életét, nem bántotta. A nyúl elszaladt. Talált aztán egy rókára. A rókát is célba vette, és a róka is azt mondta:- Ne lőj le, királyfi, hadd meg az életemet, jó tettedért jót várhatsz. Azt is elbocsátotta, s ment tovább az erdőbe. Talált aztán az erdőben egy kis őzet.




Azt is célba vette, hogy lelője, az is visszaszólt neki: - Királyfi, bocsánatot kérek tőled, hadd meg az életemet, mert jót mondok neked, majd még megköszönöd. Elbocsátotta azt is. Azt mondja neki az őz:- Kegyes királyfi, megmondom most az én hálámat. Menj be az erdő közepéig. Találsz ott egy háromágú tölgyfát. Vágj le abból egy ágat. Majd abból az ágból kijön egy tündérkislány. Az lesz a feleséged. De vigy magaddal egy kicsi vizet, netalán szükség lehet rá. El is ment a királyfi, meg is találta a tölgyfát, le is vágta róla az ágat, ki is jött abból egy szép tündérlány. Rögtön rikoltott a királyfinak:- Jaj, vizet, mert megfulladok. Forgott a királyfi ott körül kereken, hogy a vizet elővegye, de a flaskó feldűlt, és a víz kifolyt. A szép tündérlány meghalt. Nem volt mit tenni, felvette az ölébe, elvitte haza, eltemette. Telt-múlt az idő, megint elment vadászni. Megtalálta a rókát.- No, kegyes királyfi, bocsánatot kérek, jó tettedért jót mondok. Menj el megint az erdőbe, oda, ahol a tölgyfáról egy ágat már levágtál volt. Vágj le még egy ágat, mert abból is egy szép tündérlány jő ki. De vizet vigy neki, mert szükség lehet reá. Járt a királyfi erre, arra, hogy vizet kapjon ott az erdőben, de nem talált. Volt nála egy kulacs bor. Gondolta, hogy hát az is jó. De megint úgy járt, mint a múltkor. Levágta az ágat, kijött abból is egy szép tündérlány, ő bort adott neki, de a lány mégis meghalt, mert a bor igen erős ital volt neki. Nagy búban volt a királyfi, hogy abból is kifogyott. Felvette azt a lányt is, hazavitte nagy szomorúan, hogy milyen szerencsétlen ember is ő. Az isten megadta neki a szerencsét, s ő nem tudta felhasználni. Eltemette azt a lányt is, szép rendesen. Búsult, búsult egy darabig, de aztán megint elment az erdőbe vadászni. Találkozott akkor a nyúllal. - No, kegyes királyom, jó tettedért jót mondok. De gyere velem, hadd mutassam meg, hol van az élő víz. Elmentek ketten, megtalálták a forrást. - Vigyél vizet innen magaddal. Menjünk most tovább. Megtalálták a tölgyfát, amelyről a királyfi már két ágat levágott; a harmadik ág még rajta volt.- No, most vágd le ezt a szép tölgyágat. Levágta, s abból is egy szép tündérlány jött ki. Kiált is rögtön a lány, azt mondja: - Vizet, vizet, mert megfúlok! A kis nyúl kapja a kancsót, odanyújtja a kislánynak. Az jót ivott belőle, és megmaradott, nem halt meg. Akkor a kislány letérdelt a királyfi előtt, bocsánatot kért tőle, hogy kiszabadította a tölgyfából. Elmondta neki a sorsát: - No, tisztelt királyfi, engemet az isten néked rendelt ezen a világon. Köszönöm jótettedet. Hárman voltunk testvérek, de meg voltunk mindnyájan átkozva, hogy ne tudjunk megszabadulni ennek a tölgyfának a gyökerétől, valameddig egy ember le nem vágja. Ezentúl már együtt leszünk mi ketten ezen a világon. Megölelték, megcsókolták egymást. A kis nyúl ott ugrált előttük, örvendezve, hogy megszabadították az ő kedves asszonyát. No, útra keltek mind a hárman. Mentek, de útközben, mielőtt haza érkeztek volna, a városon kívül volt egy szép kút. Oda leültek, megbeszélték most már a maguk sorsát. Azt mondja a tündérlány a királyfinak: - Tisztelt kedvesem, sajnálom fáradságodat, de én ebben a tündérruhában nem vagyok bátor bemenni a te kastélyodba. Hagyjál itt engemet a kis nyúllal. Menjél előbb csak te haza, hozzál nekem új ruhát. Ott is maradt. A királyfi elment, hogy hozzon neki ruhát. De örömében sok időt töltött otthon,




vadonatúj ruhát csináltatott a tündérlánynak. Várták ők, várták a királyfit, de csak nem érkezett vissza. Jártak a kútra sokan vízért. A tündérleány azért, hogy ne lássák ott a kútnál tündérruhában, felmászott arra a nagy fűzfára, amely árnyékot tartott a kútnál. A kis nyúl meg elment eleséget keresni. Kiment a kútra egy boszorkányné is, vizet meríteni. Betekint a kútba, lát egy fényes fehérségű szép tündért. A tündér már fenn volt a fűzfán, de képe meglátszott a vízben. Tekintett a boszorkány erre, arra, de élő személyt csak nem látott. Végül is azt gondolta, hogy az a kép a kútban az ő képe. De végül mégis meglátta a tündérlányt fenn a fán. Levette a fáról, megkérdezte, hogy mi okból hágott oda. A tündérlány elmondta, hogy mi minden történt véle, s hogy őt egy királyfi szabadította meg. Mindent, mindent elmondott annak a boszorkánynénak. Azt is, hogy épp most várja ő a királyfit, hogy más gúnyát hozzon neki. Akkor a boszorkányné megfogta, és bedobta a kútba a tündérlányt. Volt neki is egy lánya: elment gyorsan haza, kivezette a maga lányát a kúthoz, és felhágatta azt a fűzfára. Odaérkezett a királyfi a gúnyával. Szólítgatta a tündérlányt, keresi, hogy hol lehet az ő menyasszonya. A tündérruhát már felvette a boszorkányné lánya, de ő maga, hiába, mégis fekete volt. Meglátja végre a kis nyulat a királyfi, kérdi attól is, hogy hol van a lány: - Én itt hagytam - mondja a kis nyúl - a kút mellett. Elmentem valami eleséget keresni, közben felmászott a fűzfára. No, már nézik körül kereken, hát hol van az a lány a fán. Mondja a királyfi neki: - Szállj le onnan, öltözzél fel! Mikor leszállt a fáról, látja az ábrázatát, hogy csúnya, fekete. Pedig milyen szép volt! Mi történt vele? - Ó, lelkem, kedvesem - mondja a boszorkányné lánya -, a nap sugara reám tűzött, megfogta az egész ábrázatomat. Felöltöztette így is a királyfi, azt gondolta, hogy ő a tündérlány. Elvitte haza. De abból a tündérlányból, az igaziból, akit a boszorkányné bevetett a kútba, lett egy szép aranyhal. De hagyjuk most még azt az aranyhalat a kútban. A cigánylány élt, élt a királyfival, felesége volt neki. Elment egyszer a boszorkányné a lányához. Mondja neki: - Vajon nem történik-e valami még abból, amit azzal a tündérlánnyal csináltunk? Mert én kijártam a kúthoz, és egy szép aranyhalat láttam a vízben. Hátha abból a lányból lett az a hal? Azt tanácsolom én neked, fiam - mondja a lánynak -, tedd magad beteggé. Mondjad a királyfinak, addig nem fogsz meggyógyulni, amíg azt az aranyhalat, amely abban a kútban van, ő ki nem fogatja. A királyfi azt is megcselekedte a kedveséért. Kifogatta az aranyhalat, megfőzték; a boszorkányné lánya evett belőle, és íme, meggyógyult. De mikor a szakácsné tisztította a halat, egy pikkelyecske, egy halpénzecske leesett a földre. Ahogy a földben az kifakadott, lett egy szép aranyalmafa. Az a fa minden éjszaka megvirágzott, délig megért az alma rajta, de éjszaka mindig elvitték a gyümölcsét. Gondolkodóba esett a király, vajon mi lehet az oka, hogy ők annak a fának a gyümölcsét nem tudják használni. Nem tudta, hogy annak a gyümölcsét a tündérek hordják el. No, de a boszorkányné megint elment a lányához. Mondja a lányának: - Mi dolog ez? Valahogy még kiderül, hogy nem te vagy a tündérlány. Ki kéne vágatni azt a fát! Mondta is hát a királyné a királynak:- Semmi hasznát nem vesszük annak a fának! Vágasd le onnét, hogy többet ne is lássuk! Volt a szomszédban egy szegény ember. Azt hívatta el a király, hogy vágja ki a fát. Ki is vágta az rendesen, de mikor a szegény ember hasigálta, aprítgatta a fát, egy kis darab kiesett belőle. A szegény ember pedig látva, hogy aranyfa ez, azt a




kis darabot betette a zsebébe azzal, hogy hazaviszi kincsnek. A király nem tudta, hogy a szegény ember valamit elvisz onnan, megfizette a fáradsága díját. A szegény ember hazament. Letette azt a kis darabka fát, melyet a zsebében vitt, a tűz mellé a kis szegletbe. Az ott megmaradt, de a fa többi részét a királyné elégette. A szegény ember házában pedig, amikor este lett, olyan világosság támadt, hogy gyertya nélkül is láttak. Mondja a feleségének a szegény ember: - Bizonyára ez a kis fadarabocska világít. Úgy is volt. Másnap elment a szegény ember munkába feleségestül, lányostul. Jó reggel elmentek, a házat ki se seperték, s az ágyat se rendezték el. Estére, mikor hazaértek, hát az ő házuk ki van seperve, az ágy felékesítve, minden rendesen. Gondolták magukban, ki járhat az ő házukban, aki úgy dolgozik, mikor ők mindent szerteszét hagytak. Másnap reggel újra készültek, hogy menjenek a királyhoz, munkába. De most otthon hagyták a lányt elrejtve, hogy lesse meg, ki jár az ő házukba. Megint úgy hagyták szerteszét minden portékájukat. A lány az ablak alatt állott, titkon, hogy senki meg ne lássa. Hát abból a kis fadarabból kijő egyszer csak egy tündérlány, kezd sepregetni a házban. A szegény ember lánya csak nézte egy ideig, hogy mit dolgozik az a lány, aki abból a fácskából jött ki. Aztán hirtelen beszaladt a házba, a fácskát megragadja. A tündérlány már nem bírt visszamenni a fába. No, megkapták a tündérlányt. Annak nem volt mit csinálnia, ott maradt velük. Attól fogva a két lány együtt ment el a király udvarába, munkába. Egyszer a király mesét akart hallani. Mondott ez is mesét, a másik is egy mesét. Rákerült a sor a tündérlányra. Mondja a király: - No, mondjál már te is egyet, te vagy itt a legszebb. Lássuk, mit láttál, mit próbáltál életedben. A tündérlány erre elkezdte mondani. Éppen az ő kedveséről kezdett mesélni: - Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy királyfi. Kiment az egyszer vadászatra, találkozott egy kis nyúllal... - És végig mondta az egészet addig, hogy: "Én vagyok az a tündérlány, akit a királyfi a tölgyfából kivett!" Megölelte erre a lányt a királyfi, elzavarta a boszorkány lányát, s elvette feleségül a tündérlányt. Máig is élnek, ha meg nem haltak.




Elérhetőségeink:

SZONEK Bükkösdi Általános Iskola és Óvoda Tagintézménye

7682 Bükkösd, Ságvári Endre utca 3. [email protected]

℡ 73 / 378-712

A dokumentációt Priskin Ágota és Györkő Edit írásos anyagai alapján Kiticsics Anikó szerkesztette.

Bükkösd, 2010. január 20.

kÖzpontban „„„„luca, a boszorkÁnyluca, a … · luca, a boszorkÁny luca, a boszorkÁny...

Documents