Az Európai Unió energiafogyasztásának közel 40%-áért, azüvegházhatású gázok kibocsátásának pedig 36%-áért az épü-letek felelõsek. A helyzet kezelésére az EU szigorú célokatvezetett be a széndioxid-kibocsátás csökkentésére és fokozot-tan energiahatékony épületek létesítésére. Az EU célkitûzése,hogy 2019-tõl minden új középület, 2021-tõl pedig minden újépület közel nulla energiaigényû legyen.

Az új épületek mellett a meglévõ épületállomány energetikaifelújítására is nagy figyelmet kell fordítani. A RePublic_ZEBaz Európai Bizottság által támogatott projekt, amelyben a dél-és kelet-európai országokból származó partnerek együttmûkö-désének célja, hogy olyan megoldásokat dolgozzanak ki, amia célországokban a meglévõ középületek energiafogyasztásátközel nulla szintre tudja csökkenteni az ÉpületenergetikaiIrányelv (EPBD „recast”) 9. cikkének megfelelõen.

A RePublic_ZEB projekt konzorcium tizenkét partnerbõláll, melyek közül tizenegy a célországokból származik, egypedig az Egyesült Királyságból. A brit partner felelõs a szak-mai konzultációért, valamint támogatja a jó gyakorlat („bestpractice”) kidolgozását és bevezetését. A középületek közelnulla energiaigény szintû felújításához kapcsolódó intézke-déscsomagok kidolgozásának vezetõje a Budapesti Mûszakiés Gazdaságtudományi Egyetem Épületenergetikai és Épület-gépészeti Tanszéke.A projekt-konzorcium az alábbi szervezetekbõl áll:CTI Energy and Environment, a projekt koordinátora

(CTI, Olaszország),Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

(BME, Magyarország)Politecnico di Torino (POLITO, Olaszország)Black See Energy Research Centre (BSERC, Bulgária)Centre for Renewable Energy Sources and Saving

(CRES, Görögország)Energetski Institut Hrvoje Po�ar (EIHP, Horvátország)Institut de Recerca en Energia de Catalunya

(IREC, Spanyolország)URBAN-INCERC (URBAN-INCERC, Románia)National Laboratory of Energy and Geology, I.P.

(LNEG, Portugália)Gradbeni inštitut ZRMK (ZRMK, Szlovénia)Macedonian Center for Energy Efficiency

(MACEF, Macedónia)Building Research Establishment

(BRE, Egyesült Királyság)

1. A RePublic_ZEB projekt bemutatása

Az Épületenergetikai Irányelv 2. cikkének 2. pontja szerint aközel nulla energiaigényû épület igen magas energiahatékony-sággal rendelkezõ épület, melynél a felhasznált közel nullavagy nagyon kis mennyiségû energiának igen jelentõs része ahelyszínen vagy a közelben termelt megújuló energiaforrásbólszármazik [1]. A meglévõ középület állomány közel nullaenergiaigényû felújításához kapcsolódik a RePublic_ZEBkutatási projekt, amelynek fõ témája a felújításhoz szükségesmódszerek kidolgozása, tanulmányozása és épületenergetikaiszimulációkkal történõ vizsgálata a projekt célországairavonatkozóan (Bulgária, Görögország, Horvátország, Macedó-nia, Magyarország, Olaszország, Portugália, Románia, Spa-nyolország, Szlovénia, Egyesült Királyság). A projekttel kap-csolatos további információk, letölthetõ jelentések elérhetõk azalábbi honlapon: http://www.republiczeb.org.

1.1. A középület állomány elemzése, referenciaépületek meghatározása

A projekt kezdeti szakaszának célja a széleskörû adatgyûjtésa középület állomány energiafogyasztásáról, és a rendelke-zésre álló adatok elemzése valamennyi résztvevõ országban.Az országos szinten végrehajtott adatelemzések lehetõvé te-szik az országok összehasonlítását, és az energiafogyasztásravonatkozó „benchmark” létrehozását különbözõ középüle-tekre az épületek funkciója, mérete és használati módja sze-rint. A referencia épületeket prototípusként fogjuk használnia közel nulla energiaigényû felújításokhoz tartozó intézke-déscsomagok kidolgozásához.

1.2. A meglévõ állapot értékelése és a középüle-tek közel nulla energiaigényû felújítási lehetõsé-

geinek vizsgálata

A jelenlegi épületenergetikai szabályozási keretek vizsgálataazonosítani fogja a közel nulla energiaigényû felújításokhozköthetõ akadályokat, az ösztönzõ tényezõket és a jelenlegi jógyakorlatot. Ezt követõen meghatározzuk a célországokravonatkozó közel nulla energiaigényt, majd azonosítani fog-juk a piacon elérhetõ legalkalmasabb technológiákat, ame-lyekkel elérhetõ a közel nulla energiaigény szint a meglévõközépület állományra. A javasolt rendszereket és technológi-ákat intézkedéscsomagokba rendezzük, melyeket a követ-kezõ tevékenység során tovább elemzünk.

1.3. A közel nulla energiaigény szintet biztosítófelújításokhoz tartozó intézkedéscsomagok

költség-haszon elemzése

Ez a tevékenység a referencia épületek és az intézkedéscso-magok energia- és költségmegtakarítási potenciálját fogjaértékelni. Minden partnernek meg kell határoznia a legalkal-

Magyar Épületgépészet, LXIV. évfolyam, 2015/1-2. szám 3

Közel nulla energiaigényû középületek követelményrendszeredél- és kelet-európai országokban (RePublic_ZEB projekt)

Dr. Magyar Zoltán1

– Németh Gábor1

1 Budapesti Mûszaki és Gazdaság-

tudományi Egyetem

Co-funded by the Intelligent Energy Europe

Programme of the European Union

SZAKMAI CIKK

masabb módszereket és eszközöket, amelyek segítségévelmegállapítja a fosszilis energiahordozókra és a megújulóenergiaforrásokra vonatkozó követelményeket és a hozzájuktartozó költségeket mindegyik intézkedéscsomaghoz. A cél,hogy olyan felhasználóbarát eszközt fejlesszünk ki, amelysegítséget nyújt a költségoptimalizált technológiák kiválasz-tásához. Az országok közötti összehasonlítás eredményekéntazonosíthatók lesznek a bizonytalanságok, és elvégezhetõlesz egy érzékenységi vizsgálat.

1.4. A közel nulla energiaigényû épületek kiala-kításának stratégiái és irányelvei

Ez a tevékenység fõként az irányelvek fejlesztésével és beve-zetésével foglalkozik, hogy gyorsítsa a középület állományközel nulla energiaigényû felújítását. A legjobb megoldásokattartalmazó irányelvek célpontjai többek között az építõipar, alakóközösségek, a nagy épületállományok tulajdonosai és azingatlanfejlesztõk. A bevezetõ tevékenységeket szakpolitikaiajánlások fogják kísérni. A tervezett közel nulla energiaigényûdefiníciók és ütemtervek a döntéshozókkal együtt kerülnekkifejlesztésre. Az alulról felfelé építkezõ megközelítés elõse-gíti a közel nulla energiaigényû felújítások kezdeményezésé-nek gyakorlati bevezetését és mérhetõ eredményekkel fogszolgálni.

1.5. Tájékoztatás és az információk terjesztése

A terjesztési tevékenységek elõsegítik az információáram-lást, valamint a vélemények és az ötletek cseréjét a partnerekközött, annak érdekében, hogy segítsék a projekt stratégiaitervezését. A végsõ cél, hogy különbözõ célzott terjesztésitevékenységekkel növeljük a projekt eredményeinek látható-ságát helyi, nemzeti és európai szinten.

2. A közel nulla energiafelhasználású épületjelenlegi követelményszintje a

célországokban

A projekt részeként elkészítettünk egy jelentést [2], amely acélországok szabályozási környezetét vizsgálja a közel nullaenergiaigényû épületekre vonatkozóan. A jelentésben bemu-tattuk és összehasonlítottuk, hogy az egyes célországok nem-zeti jogszabályaiban és elõírásaiban hogyan jelenik meg a kö-zel nulla energiaigényû épület definíciója, valamint megvizs-gáltuk, hogy jelenleg milyen számszerû követelményértékekvonatkoznak a közel nulla energiaigényû épületek primer ener-giafogyasztására és a megújuló energiaforrások felhasználá-sára. A projektben résztvevõ partnerek segítségével megvizs-gáltuk, hogy a célországokban melyek azok a tényezõk, ame-lyek hátráltatják, illetve amelyek elõmozdítják a középületekközel nulla energiaigény szintre történõ felújítását. A teljesjelentés a projekt honlapján elérhetõ.

2.1. Az nZEB definíció bevezetésének a helyzete

A közel nulla energiaigényû épület definiálásához és a definí-ció gyakorlati alkalmazásához szükséges nemzeti jogalkotásifolyamat eltérõ a RePublic_ZEB projekt célországaiban.Néhány országban még nem ültették át a közel nulla energia-igényû épület definícióját a nemzeti jogszabályba, más orszá-gok az Épületenergetikai Irányelv 2. cikk (2) bekezdésében

megfogalmazott általános definíciót vezették be számszerûkövetelményértékek nélkül. Néhány ország kidolgozta aszámszerû követelményértékeket is, de hivatalosan még nemhagyták jóvá, végül egyes országok pedig hivatalosan is jóvá-hagyták és bevezették a közel nulla energiaigényû épület defi-nícióját és számszerû követelményértékeit.

A részleteket illetõen, a projekt két célországa – Macedónia

és Spanyolország – nem ültette át a közel nulla energiaigényûépület definícióját a nemzeti jogszabályba. Sajnos Macedóni-ának nincs is terve erre vonatkozóan, míg Spanyolország mártett lépéseket ez ügyben az épületenergetikai követelményekszigorításával, mint pl. a nem megújuló primer energiafel-használás korlátozásával lakó- és középületekre vonatkozóanegyaránt.

Görögországban és Portugáliában bevezették a közel nullaenergiaigényû épület általános definícióját, de számszerû kö-vetelményértékeket még nem határoztak meg, így a definíciógyakorlati alkalmazásáról sem beszélhetünk. Olaszországban

törvény határozza meg a közel nulla energiaigényû épület defi-nícióját és a definíció gyakorlati alkalmazásához tervezett sza-bályozások vázlata elkészült, amely több olyan indikátor érté-ket határoz meg, amelyet a közel nulla energiaigényû épületek-nek teljesíteniük kell. Az indikátorok számszerû értékei akésõbbiekben kerülnek meghatározásra.

Romániában a közel nulla energiaigényû épület általánosdefinícióját jogszabályban rögzítették, a részletes definíciótpedig a közel nulla energiaigényû épületek számának növelé-sére vonatkozó Nemzeti Terv tartalmazza. A számszerû célér-tékek – amelyek jóváhagyás alatt vannak – épülettípusonkéntés klímazónánként meghatározzák a primer energia felhaszná-lás és a CO2-kibocsátás maximális szintjét, valamint rögzítik amegújuló energiaforrás kötelezõ felhasználásának arányát.

Szlovéniában – hasonlóan a romániai helyzethez – a közelnulla energiaigényû épület részletes definícióját a közel nullaenergiaigényû épületek számának növelésére vonatkozó Nem-zeti Tervbe foglalták. A tervezett követelményértékek a primerenergia felhasználásra és a megújuló energiaforrás felhaszná-lásának arányára vonatkoznak, mely értékek jóváhagyása folya-matban van.

Bulgáriában a közel nulla energiaigényû épület definíció-ját már megfogalmazták, de a bevezetéséhez három jogsza-bály módosítása szükséges. Horvátország és Magyarország adefiníciót több épülettípusra vonatkozó számszerû követel-ménnyel jogszabályba foglalta.

Az Egyesült Királyságban az energetikai követelményeketminden épülettípusra vonatkozóan a kibocsátott CO2 mennyi-ség alapján határozzák meg. A nulla CO2 kibocsátású épület(zero carbon building) követelményeinek kidolgozása és jog-szabályi bevezetése folyamatban van. A nulla CO2 kibocsá-tású otthonok (zero carbon homes) területén már eredménye-ket is fel tudnak mutatni, például kidolgozták a lakóházakfûtési- és hûtési energiafelhasználásának és CO2-kibocsátá-sának a követelményértékét.

2.2. A primer energia fogyasztásra és a megújulóenergiafelhasználásra vonatkozó követelmények

közel nulla energiaigényû épületek esetén

A RePublic_ZEB projekt célországai közül csak Horvátországés Magyarország foglalta jogszabályba a közel nulla energia-

4 Magyar Épületgépészet, LXIV. évfolyam, 2015/1-2. szám

SZAKMAI CIKK

igényû épület primer energia fogyasztásának számszerûkövetelményeit, Szlovénia és Románia pedig már kidolgoztaa követelményeket, de azokat még nem hagyták jóvá.

E négy ország (Horvátország, Magyarország, Szlovénia ésRománia) közel nulla energiaigényû lakóépületekre vonatkozónemzeti követelményeit vizsgálva a primer energiafogyasz-

tásra vonatkozó követelményekben 30 és217 kWh/m2év értékek között igen jelen-tõs különbségeket találunk. A legalacso-nyabb értékeket Horvátország alkalmaz-za, a legmagasabb értékeket pedig Romá-nia állapította meg. A közel nulla energia-igényû lakóépületek primer energia fel-használásra vonatkozó követelményérté-kei az 1. ábrán láthatóak.

Az irodaépületek területén is nagy különb-ségek figyelhetõk meg, a követelményér-ték 25 és 160 kWh/m2év érték között mo-zog. Horvátországban a közel nulla ener-giaigényû irodaházakra vonatkozó köve-telmény csak 25-30 kWh/m2év (köszön-hetõen az elektromos áram igen kis pri-merenergia-átalakítási tényezõjének), Ro-mániában ez az érték 45 – 89 kWh/m2év,Szlovéniában 55 – 80 kWh/m2év, míg Ma-gyarországon 132 – 160 kWh/m2év. Bul-gáriában a jelenlegi „A” kategória köve-telménye jelenti a közel nulla energiaigé-nyû épületet, így az irodaépületek primerenergia felhasználása 70 – 140 kWh/m2évlehet. A közel nulla energiaigényû iroda-épületek primer energia felhasználásravonatkozó követelményértékei a 2. ábránláthatók.

A közel nulla energiaigényû épületek kö-vetelményei között akkor is nagy eltérése-ket találunk, ha az oktatási épületeket

vizsgáljuk. Horvátországban a követel-mény 50–55 kWh/m2év, míg Magyaror-szágon és Romániában ez az érték lénye-gesen magasabb. Az elõbbi esetében 90 –150 kWh/m2év, az utóbbiban 92 – 185kWh/m2év. Bulgáriában az „A” kategóriakövetelménye 25 – 50 kWh/m2év iskola-épületekre és 33 – 65 kWh/m2év óvodák-ra. A közel nulla energiaigényû oktatásiépületek primer energia felhasználásravonatkozó követelményértékei a 3. ábránláthatóak.

Horvátország és Románia az egészség-

ügyi épületekre vonatkozóan is meghatá-rozta a közel nulla energiaigényû épületprimer energia fogyasztásának követel-ményértékét. Horvátországban ez a köve-telmény 190–200 kWh/m2év, míg Romá-niában jóval kisebb, 76 – 167 kWh/m2éva követelmény. Bulgáriában az „A” kate-gória követelménye 70 – 140 kWh/m2éva kórházakra vonatkozóan.

Magyar Épületgépészet, LXIV. évfolyam, 2015/1-2. szám 5

3. ábra. Közel nulla energiaigényû oktatási épületek primer energiafelhasználási követelménye

2. ábra. Közel nulla energiaigényû irodaépületek primer energiafelhasználási követelménye

1. ábra. Közel nulla energiaigényû lakóépületek primer energiafelhasználási követelménye

SZAKMAI CIKK

Nagy eltérések figyelhetõk meg a megújuló energiaforrásokarányának számszerû követelményei között is, ráadásul né-hány országban a bázis a primer energia, míg másutt az épület-ben felhasznált energia (az épületbe bevitt energia), vagy an-nak csak egy része. A célországokban a megújuló energia-források felhasználásának aránya 10% és 55% között válto-zik: Romániában 10%, Magyarországon 25%, Horvátország-ban 30%, Olaszországban 35-50%, Szlovéniában 50%, Bul-gáriában 55%. A többi célországban, Macedóniában, Görög-országban, Portugáliában, Spanyolországban és az EgyesültKirályságban nem határozták meg a közel nulla energiaigé-nyû épületeknél a kötelezõ megújuló energiaforrás arányát.

2.3. A középület állomány közel nulla energia-igény szintre történõ felújítását akadályozó és

ösztönzõ tényezõk

A RePublic_ZEB projekt célországaiban a meglévõ középü-letek közel nulla energiaigényû épületekké történõ felújításahasonló ösztönzõ elemekkel és akadályokkal jellemezhetõ.Néhány országban vannak bizonyos eltérések, de általánosság-ban hasonló a helyzet. A fõbb ki-emelendõ akadályok az alábbiak(4. ábra):1. A beruházások magas kezde-

ti költségei vagy a hosszúmegtérülési idõ a legtöbb cél-országban jelentõs akadály ameglévõ épületek közel nullaenergiaigényû épületté történõfelújítása esetén.

2. Az elsõ ponthoz kapcsolódó-an a középületek energiahaté-konysági felújításához ala-csony költségvetési keret állrendelkezésre. Ez problémátjelent fõként Horvátországban,Macedóniában, Görögország-ban, Olaszországban, Portugá-liában, Spanyolországban és azEgyesült Királyságban, de ezentúl a meglévõ épületek jelentõsfelújításai szinte minden cél-országban forráshiánnyal küz-denek.

3. Az alacsony energiaárak hát-ráltatják az energiahatékony-sági projektek megvalósulá-sát, mivel megnövelik az olyanberuházások megtérülési ide-jét, amelyek fõként az energia-felhasználás és az energiakölt-ségek csökkentését tûzik kicélul. Macedónia, Magyaror-szág, Románia, Portugália ésaz Egyesült Királyság szakér-tõi emelték ki az alacsonyenergiaárakat, mint akadályozótényezõt.

4. A közel nulla energiaigényû épületek követelményei 2018.december 31-e után lesznek kötelezõk új középületek épí-tése esetén. Ennek következtében nagyon kevés az olyanmintaprojekt, amely a közel nulla energiaigényû épület defi-níciója szerint valósult meg.

5. A legtöbb célországban közös akadály, hogy a közintézmé-nyek döntéshozó folyamataiban kevés hozzáértõ szakembertalálható, aminek következménye lehet, hogy hagyományos,kevésbé energiahatékony megoldások valósulnak meg.

6. Nehézséget okoz, hogy néhány országban (ahol számos ré-gió található) a definíciók, algoritmusok és követelményekközött országon belül is nagy különbségek vannak. Ez a ne-hézség megfigyelhetõ Olaszországban, Portugáliában ésMacedóniában.

Megállapítható azonban, hogy az energiaköltségekben jelent-kezõ megtakarítás, az energiaszolgáltatóktól való kisebb füg-gõség és az épületek magasabb komfortszintje több ország-ban is a felújítások ösztönzõjeként hat. A tervezett felújítá-sokban az energetikai szempontok figyelembe vétele erõsenfügg az állami támogatási programoktól, mint például pénz-

6 Magyar Épületgépészet, LXIV. évfolyam, 2015/1-2. szám

Bul

gári

a

Hor

váto

rszá

g

Mac

edón

ia

Gör

ögor

szág

Mag

yaro

rszá

g

Ola

szor

szág

Por

tugá

lia

Rom

ánia

Szl

ovén

ia

Spa

nyol

orsz

ág

Egy

esül

tKir

álys

ág

A közel nulla energiaigényû épület energiafogyasztásra vonatko-zó számszerû követelménye nincs definiálva

A megújuló energiaforrás kötelezõ felhasználására a jelenleg ha-tályos állapotban nincs követelmény

A megújuló energiaforrás kötelezõ felhasználására nincs szám-szerû követelmény közel nulla energiaigényû épület esetén

Definíciók, algoritmusok, követelmények különbözõek az orszá-gon belüli régiók esetén

Alacsony állami/önkormányzati költségvetési keret a középületekenergetikai fejlesztésére

Közel nulla energiaigény célkitûzésû jelentõs felújításokat támo-gató pénzügyi eszközök hiánya

A beruházások magas kezdeti költségei

A beruházások hosszú megtérülési ideje

Alacsony energiaárak

A közintézmények döntéshozó folyamataiban kevés hozzáértõszakember található, aminek következménye lehet, hogy hagyo-mányos, kevésbé energiahatékony megoldások valósulnak meg

Nincs, vagy kevés számú mintaprojekt áll rendelkezésre a meglé-võ épületek közel nulla energiaigény szintet biztosító felújítására

A tudatosság hiánya a felújítási intézkedések gazdasági elõnyei-vel kapcsolatban

Az energiamegtakarítás mérésével és ellenõrzésével kapcsolatosbizonytalanságok

4. ábra. A középület állomány közel nulla energiaigény szintre történõ felújításátakadályozó tényezõk

SZAKMAI CIKK

SZAKMAI CIKK

ügyi támogatások, adócsökkentések és alacsony kamatozásúhitelek. A támogatási programokkal befolyásolható a felújítá-sokhoz kötõdõ energetikai fejlesztések típusa és mértéke, ezérta pénzügyi támogatások növelése valamennyi célországbanszükséges.

3. Összefoglalás

Megvizsgáltuk a dél- és kelet-európai célországokban a közelnulla energiaigényû épülethez köthetõ szabályozási környe-zet helyzetét, bemutattuk a közel nulla energiaigényû épületdefinícióját és a számszerû követelményeket, valamint érté-keltük a meglévõ épületek közel nulla energiaigényû felújítá-sát ösztönzõ és akadályozó tényezõket. Összességében meg-állapíthatjuk, hogy az egyes célországok elõírásait összeha-sonlítva a jelenlegi számszerû követelményértékek közöttnagy különbségek figyelhetõk meg a különbözõ épülettípu-sokra (mind lakó-, mind nem lakóépületekre).Ez részben az eltérõ klimatikus viszonyoknak köszönhetõ, demeg kell jegyezni, hogy a hasonló klímájú országok, régiókközött is jelentõs eltérések figyelhetõk meg.

Az elkészített értékelés alapját képezi a RePublic_ZEB pro-jektben végzett további munkának, különösen a következõ je-lentésnek, amelynek fõ témája a célországokban a középületekközel nulla energiaigényû felújítási lehetõségeinek vizsgálata.

Irodalomjegyzék

[1] Az Európai Parlament és a Tanács 2010/31/EU Irányelve,2. cikk (2) bekezdés

[2] D3.1 Report on the state-of-the-art of the EPBD nationalimplementation, describing policy mapping comprising theassessment of the existing national plans, policies andregulatory frameworks of target countries, existing barriers andbest practices.Public report, RePublic_ZEB projekt, 2015. január.

Magyar Épületgépészet, LXIV. évfolyam, 2015/1-2. szám 7