Kutatásmódszertan

A kutatásról

“Felfedezni valamit annyit tesz, mint látni, amit mindenki lát, és közben arra gondolni, amire még senki.”

Szentgyörgyi Albert

A kutatásról

• TUDOMÁNYOS KUTATÁS: eddigi tudományos ismereteken alapuló, az ismeretlen megismerésére törekvő tevékenység.

• CÉLJA: az eddigi ismeretek rendszeréhez kapcsolódó új ismeret, általános érvényű adat, összefüggés, hatás vagy kölcsönhatás megállapítása vagy létrehozása.

A megismerés folyamata

• Legalapvetőbb törekvésünk, célja a tudás megszerzése

• A tudás lehet:– Tapasztalati– Konszenzuális, általánosan elfogadott

• 2 kérdésre keresi a választ:– Mi történik?– Miért történik?

A hétköznapi megismerés

• Közvetlen célt szolgál• A megismerés folyamata spontán, nem szervezett

Megfigyelés

Általánosítás

Hipotézis felállítása

Hipotézis ellenőrzése

Megfigyelés

Általánosítás

Hipotézis felállítása

Hipotézis ellenőrzése

A hétköznapi megismerés

• Megfigyeléseink pontatlanok• Néhány esetből is hajlamosak vagyunk általánosítani• Oksági kapcsolatba hozunk egymást követő

eseményeket• Hibás, ellentmondásos következtetéseket vonunk le• Következtetéseinket nem ellenőrizzük

A hétköznapi megismerés

• Rendkívüli módon befolyásolják személyiségünk és korábban megszerzett ismereteink korlátai– Előítélet (+/-)– Elfogultság (+/-)– Hagyománytisztelet– Tekintélytisztelet

A tudományos megismerés

• Ugyanazokra a kérdésekre keresi a választ• Tudatos jellegű, tervszerűség és alaposság jellemzi• Az elmélet megalkotásának igénye• Szigorú, többszörös ellenőrzés• Nem zárható ki a véletlen szerepe

Hétköznapi vs. tudományos megismerés

Tudományos megismerés Hétköznapi megismerés

Hogyan szervezzük? Tervszerűség, minden körülményt szisztematikusan figyelembe veszünk

Spontán, pontatlan, esetleges; észlelési torzítások

Hogyan használjuk a fogalmakat?

Pontosan körülhatárolt értelemben

Pontatlan, többértelmű fogalomhasználat

Hogyan gondolkodunk?

Logikai tisztaság a következtetésekben, ellentmondás-mentes rendszerre törekszünk

Logikai hibák, megférnek az ellentmondó tények, állítások, következtetések

Hogyan vizsgáljuk ismereteink, következtetéseink helyességét?

Gondosan megtervezett kontrollvizsgálatok, többszörös ellenőrzés, szakmai közélet kontrollja

Ritkán ellenőrizzük ismereteink, következtetéseink helyességét, nem rendszerezünk

BUDA András: Kutatásmódszertani alapok

Az elméletalkotás folyamata

Induktív elméletalkotás – a megfigyelt jelenségekből származó következtetések segítségével állítja fel az elméletet

Deduktív elméletalkotás – először az elméletet fogalmazza meg hipotézis formájában, majd megvizsgálja azt a tények és események tükrében

Az elmélet szembesítése a valósággal

Verifikálás – a hipotézis igazságának bizonyítására törekszik

Falszifikáció – a hipotézis cáfolatára törekszik

A statisztika nem verifikál!

A determinizmus szerepe

• Az elméletalkotás éppen azért lehetséges, mert a jelenségek visszavezethetők egy vagy több okra

• Az elméletben a valóságban létező ok-okozati kapcsolatra vonatkozóan fogalmazunk meg állításokat

• Az ok mindig megelőzi az okozatot!• Az ok és okozat között „együttjárás” figyelhető meg• Figyelem a háttérben levő tényezőkre!

Bizonyítékokon alapuló orvoslás (Evidence Based Medicine)

• A legfrissebb és legjobb tudományos bizonyítékok tudatos alkalmazása a klinikai gyakorlatban felmerülő problémák megoldására

• Az orvosi gyakorlat meghatározó, de nem megfellebezhetetlen része

• 3 fő hiányosság:– Nincs mindenre bizonyíték– Nem lehet mindenhol alkalmazni– Standardizálja a betegeket

A tudományos kutatás

• A tudományos kutatás típusai:– primer kutatás: egy új tanulmány létrehozása, új

információk elemzése– szekunder kutatás: a már létező információk elemzése

A tudományos kutatás 3 alappillére

1. Mit kutatunk?2. Miért kutatunk?3. Hogyan kutatunk?

Mit kutatunk?

• ok-okozati összefüggések feltárása kockázati tényezők és megbetegedések között

• egy betegség természetes lefolyása, illetve dinamikája

• egy betegség prognózisa (kimenetele)• az alkalmazott kezelés hatékonysága• a megbetegedések megelőzése

A betegségek természetes lefolyása

• Inkubáció vagy latens periódus: még nincsenek tünetek

• Prodroma vagy bevezető szakasz: bizonytalan tünetek (gyengeség, fejfájás, enyhe láz)

• Kritikus fázis: a betegségre jellemző tünetek megjelenése

• Végkifejlet, melyet gyógyulás, immunitás kialakulása, kronicizálódás vagy halál követhet

Miért kutatunk?

• a probléma új és/vagy aktuális• magas morbiditás illetve mortalitás• súlyos esemény (új kórokozók, járványok)

A tudományos kutatás célja a betegség kezelését illetően

• Bizonyos készítmények hatékonyságának felmérése• Új kezelési sémák vizsgálata• A megelőzésben használt készítmények alkalmazási

sémáinak kiértékelése

Hogyan kutatunk?

A jó kutatás:• új kérdéseket vet fel• a szükségleteknek megfelelő információkat

szolgáltatja (pertinens)• kivitelezhető (fezábilis)• etikus

Egy kutatás fezábilis ha:

• a kitűzött cél megvalósítható• megfelelő számú kutatási alannyal vagy

laboratóriumi méréssel rendelkezik• nincsenek technológiai v. pénzügyi megszorítások• a ráfordított idő, illetve pénz nem halad meg

bizonyos határokat• az eredmény bárki számára elérhető

Egy kutatás etikus, ha:

• tiszteletben tartja a kutatás érdekeit• tiszteletben tartja a kutatás alanyait (intimitás,

személyes adatok)• tiszteletben tartja az erkölcsi értékeket• ártalmatlan

A kutatómunka fázisai

• Előkészítés• Protokoll kidolgozása• Adat- és információgyűjtés• Az adatok feldolgozása• Az adatok elemzése és kiértékelése• Az eredmények bemutatása• A tanulmány elkészítése

Előkészítés

• A szakirodalom áttekintése• Az elmélet felállítása• A kutatási téma meghatározása• Projekt management (erőforrások)

A szakirodalom áttekintése

1. Olvasás – a kutatási témánkkal foglalkozó publikációk azonosítása

2. Elemzés – a kiválasztott publikációk kritikus olvasása (módszer, tartalom)

3. Meta-analízis – több tanulmány eredményeinek összevonása

Olvasás

• Elsődleges szakirodalom – tudományos cikkek, doktori tézisek, licenszdolgozatok, szabadalmak és védjegyek

• Másodlagos szakirodalom – szakkönyvek, referencia könyvek (monográfiák)

• Harmadlagos szakirodalom – tudományos cikkek kivonatait tartalmazó publikációk

Keresés az interneten

• Általános keresés– Böngésző: Internet Explorer, Mozilla Firefox, Google

Chrome, stb.– Keresőmotorok: Google, Yahoo, stb.– Haladó keresés (Advanced search)– Kulcsszavak– Kulcsszavak összekapcsolása

• Specifikus keresés– Orvosi adatbázisok: medline, pubmed, sciencedirect– Orvosi kulcsszavak (MeSH – Medical Subject Headings)

A szakirodalom áttekintésének fázisai

• A kutatási téma pontos meghatározása• Egy kulcsszavakat tartalmazó lista összeállítása• Az elolvasandó dokumentumokat tartalmazó lista

összeállítása• Az elsődleges és másodlagos szakirodalom

áttekintése• A bibliográfiai adatlapok összeállítása és abc

sorrendbe helyezése• A szakirodalmi referenciák behelyezése a szövegbe

Elemzés

8 kritérium szerint értékelünk ki egy publikációt, mindegyiknél felmerülnek a következő kérdések:•Megtalálható a tanulmányozott publikációban?•Helyes?•Ha nem helyes, milyen mértékben veszélyezteti a tanulmány érvényességét?

Mi az a 8 kritérium?

1. Célkitűzés2. A tanulmány típusa3. A tanulmányozott tényezők (okok) bemutatása4. A kiváltott esemény (okozat) bemutatása5. A tanulmányozott populáció (minta)6. Az adatok feldolgozása7. Eredmények8. Következtetések

Egy kutatási projekt protokollja a következőket tartalmazza:

• A projekt címe• A projekt rövid összefoglalása• A projekt részletes leírása• Kutatási deontológiai normák• Az eredmények disszeminációjának módjai• A kutatás folytatásának perspektívái• Függelékek