képzési program-fejlesztés · web viewtörténetek, személyes élmények elmesélése az...

Júliusi népszokások MKH_A_26_1

1

MKH_A_26_1

JÚLIUSI NÉPSZOKÁSOK

A modul felhasználási területe: 1–4. évfolyam (nincs évfolyamhoz kötve)


MODULTÉRKÉP

A modul kiemelt és általános céljai: A néphagyományok megismerése

Tartalmi fókusz: Tanítási-tanulási folyamathoz köthető tevékenységek, szociális kompetenciák fejlesztéshez köthető, szabadidőhöz köthető tevékenységek

Fejlesztési fókuszok: verbális-nyelvi, térbeli-vizuális

A modul kapcsolódik a következő modulokhoz

Szeptember népszokások Októberi népszokások Novemberi népszokások Decemberi népszokások Januári népszokások Februári népszokások Márciusi népszokások A húsvét A pünkösd Júniusi népszokások

Évfolyam: 1-4. évfolyam

A megvalósításához szükséges szakmai kompetenciák

Alsós tanítók

2


1. részmodul

Júliusi népszokások

2. részmodul

Aratási szokások Mezőkovácsházán-Látogatás szabó Béla népi hagyományőrzőnél

3. részmodul

Aratókoszorú készítése

Ismerje meg a tanuló a júliushoz kapcsolódó népszokásokat, néphagyományokat

Ismerje meg a tanuló szűkebb hazájának aratási eszközeit, szokásait

Ismerje meg a tanuló az aratási koszorúhoz tartozó népszokásokat, és tudjon ilyen koszorút készíteni

A részmodulban fejlesztendő kompetenciák:

Önálló ismeretszerzés Szociális kompetencia Esztétikai-művészeti tudatosság és

kifejezőképesség Kommunikációs készségek Anyanyelvi kompetenciák Analízis-szintézis Együttműködés, tolerancia


Szociális kompetencia Esztétikai-művészeti tudatosság és

kifejezőképesség Anyanyelvi kompetencia


Szociális kompetencia Tolerancia, együttműködés

Tartalmi egységek bemutatása :

Asszociációs játék Beszélgetőkör Új ismeret szerzése –szakértői

módszerrel

Tartalmi egységek bemutatása:

-Az aratás eszközei -Aratási szokások Kovácsházán Az aratás, kéveszedés kipróbálása

Tartalmi egységek bemutatása:

Aratási szokások, hiedelmek Aratókoszorú készítése

3


Úi ismeretek rögzítése-csoportmunkával:

Időrend szerinti párosítás TOTÓ Szókeresés

A részmodul időkerete: 1,5 óra A részmodul időkerete: 2,5 óra A részmodul időkerete: 1 óra

A modul összóraszáma: 5 óra

4


MODULLEÍRÁS

I. Részmodul

Július-Szent Jakab havának népszokásai

I.1. Bevezetés-ráhangolódás: Zenehallgatás-memóriajátékkal 15 perc

A mai foglalkozásunkat zenehallgatással egybekötött memóriajátékkal kezdjük! Miközben meghallgatjuk Vivaldi A négy évszak című művéből a nyár tételt, mindenki gondoljon egy nyáron érő gyümölcsre.Én kimondom a keresztnevemet és a gyümölcsöm nevét (pl.Tibor szőlő), a következő tanulónak meg kell ismételnie az általam elmondottakat,majd ő is hozzáteszi a saját nevét és gyümölcsét. A harmadik tanulónak is előről kell elsorolnia az elhangzottakat. Figyeljetek, mert a játék végén kérdeseket fogok feltenni az elhangzottakkal kapcsolatban! (Például Ki volt a málna? Milyen gyümölcsöt választott Balázs?)

I.2. Asszociációs játék – körben ülünk 5 perc

Mondd ki a szót, ami elsőként az eszedbe jut a hallott szóról! Mindenkinek az előtte szóló gyerek által mondott szóra kell asszociálnia! Én kezdem, a kezdőszavam: július

5


I.3. Beszélgetőkör 5 perc

Szeretném, ha mindenki 1 mondatban elmondaná, miért várja a júliust.Ismersz-e júliushoz köthető népszokásokat?

I.4. Új ismeretek szerzése a szakértői mozaik módszerével 15 percI/1 mellékletI/2. melléklet

A mai foglalkozáson Szent Jakab havának jeles napjaival fogunk megismerkedni. 6 jeles napról, illetve eseményről hoztam rövid ismeretterjesztő szövegeket. 6 csoportot fogunk alkotni,mégpedig úgy,hogy mindenki húz egy kártyát az asztalról, majd megkeresi, és egy asztalhoz ül azokkal, akik ugyanolyan képecskét választottak.Ha megalakultak a csoportok, akkor minden csapat húz egy borítékot!Olvassátok el és értelmezzétek közösen az adott szöveget, majd húzzátok alá a szerintetek leglényegesebb gondolatokat, amelyeket majd megtanítotok a társaitoknak! Ha szükségét érzitek egy rajzlapra rajzos jegyzetet is készíthettek.

I.5. A szövegek feldolgozása után új csoportok alakulnak 10 perc

Csoportalkotás: ugyanazon képek segítségével újabb 6 csoportot hozunk létre!Minden csoportot hat különböző szakértő alkot, akik megtanítják egymásnak, amit az ő szakértői csoportjukban megbeszéltek.

I.6. Új ismeretek rögzítése csoportmunka

6


A. Időrend 5 percA borítékban szókártyákat találtok! Tegyétek időrendbe Szent Jakab havának jeles napjait! I/3. melléklet

B. Párosítás 10 percA következő borítékban szintén szókártyákat találtok! Párosítsátok az asztalon hagyott jeles napokhoz! I/4. melléklet

C. TOTÓ 10 percA következő feladatotok egy, a július hónaphoz kötődő totó megfejtése lesz! I/5. mellékletMinden kérdésre csak egy jó válasz adható!

D. Szókereső 15 percA mai foglalkozásunk utolsó feladata szókereső lesz. A táblázatban a megadott 22 szót keressétek meg! A fel nem használt betűkből egy augusztusi jeles nap neve olvasható! I/6. melléklet

Megfejtés: Szent István napja

7


II. RÉSZMODUL – ARATÁSI SZOKÁSOK MEZŐKOVÁCSHÁZÁN-LÁTOGATÁS SZABÓ BÉLA HAGYOMÁNYŐRZŐNÉLII.1. Előzetes feladatokBeszélgessetek el nagyszüleitekkel, dédszüleitekkel, hogyan zajlott le egy aratás.

Milyen eszközöket használtak? Milyen szokások voltak aratáskor? Keressetek régi fényképeket, amelyek az aratáskor készültek!

II.2. Látogatás Szabó Béla népi hagyományőrzőnélA mai foglalkozásunk során megismerkedünk azzal, hogyan is zajlott le Kovácsházán az aratás, milyen eszközöket használtak, milyen népszokások kapcsolódtak az aratáshoz. Sőt arra is igéretet kaptam, hogy mi magunk is kipróbálhatjuk azokat a régi eszközöket,amelyek segítették az aratást! Miután megérkeztünk, az előzetes feladattal kezdjük!

Miről meséltek nektek nagy- és dédszüleitek? Náluk hogyan zajlott le az aratás? Milyen eszközöket használtak? Hozzott-e valaki régi fényképet?

Miután megbeszéltük az előzetes feladatokat, megkérem a bácsit, hogy

meséljen arról, milyen volt az aratás itt Kovácsházán, mutassa meg, mivel és hogyan arattak régen, mondja el, milyen szokások voltak aratás előtt, közben, és aratás után?

Történetek, személyes élmények elmesélése az aratásról a régi időkben.

8


II.3. Az aratás kipróbálása régi eszközökkelMiután megismerkedtünk az aratás eszközeivel , próbáljuk is ki!A fiúk kaszálni fognak, a lányok markot fognak szedni! (Ne felejtsünk el a balesetvédelemről beszélni! )

Kezdjük előbb a kaszálást! A fiúk egyenként kipróbálják a kaszálást. Nézzük ezután a női munkát! Béla bácsi, mutassa be, hogyan is dolgoztak a marokszedők! (a lányok a fiúk által levágott

gabonából kévéket csinálnak).

II.4. A foglalkozás értékelése

Ki volt a legügyesebb az előzetes feladatokban? Ki volt a legügyesebb kaszáló? Ki volt a legügyesebb marokszedő?

Köszönet Béla bácsinak!

9


III. RÉSZMODUL – ARATÓKOSZORÚ KÉSZÍTÉSE

III.1. Aratási szokások és hiedelmek III/1. mellékletMielőtt elkezdenénk az aratókoszorú elkészítését, ismételjük át eddigi ismereteinket, amelyek az aratási szokásokhoz és hiedelmekhez kapcsolódnak.

Milyen aratási szokásokat ismertél meg? Miért késztítettek aratókoszorút? Kik készítették? Hogy nézett ki a koszorú? Ki kapta? Mi lett a sorsa az aratókoszorúnak?

III.2.1. Aratókoszorú készítése III/2. mellékletMiután ismételtük az aratáshoz kapcsolódó szokásokat, készítsük el az aratókoszort! A szakember irányításával kezdjük el. A foglalkozás helyszíne: osztályteremAnyagszükséglet: drót, búza-, árpakalász, mezei virágok, madzag, színes szalag,Eszközszükséglet: olló, harapófogóhttp://vasarnap.ujszo.com/vasarnap/2003029/huncutka/az-aratokoszoru-keszitese

III.2.2. Elkészült aratókoszorúk értékeléseMiután mindenki elkészítette koszorúját, nézzük meg kié lett a legszebb.

Köszönet Marika néni!!!

10

http://vasarnap.ujszo.com/vasarnap/2003029/huncutka/az-aratokoszoru-keszitese


A feldolgozáshoz szükséges eszközök: papír ,ceruza, drót , búza-, árpakalász, színes szalag, mezei virágok, madzag, olló, harapófogó

1. Értékelés, önértékelés szempontjai: A tanulók mennyire vesznek részt a közös munkában, mennyire képesek az együttműködésre? Elfogadják-e a véletlen csoportalakítiásban hozzájuk került gyerekeket? Tudnak-e együtt dolgozni? Önmagához képest a tőle legjobb, leginkább elvárt teljesítményt nyújtotta-e? A gyerekek értékeljék minden foglalkozás végén saját teljesítményüket is! Hogy érezték magukat? Színezzék ki a mosolygós babát, hogy mennyire érezték jól magukat! Hogyan tudják alkalmazni az új ismereteket?

A tanulókhoz által létrehozott (személyes) produktumok: aratókoszorúA tanuló(csoport) által létrehozott (csoportos) produktumok: a csoportmunka feladatai: időrend, párosító, totó, szókereső

A modul várható eredménye: A tanuló képes lesz felismerni Szent Jakab havának néphagyományait. Megismeri szűkebb hazájának aratási szokásait és hiedelmeit! Megismeri a régi idők aratási eszközeit, az aratás folyamatát. Tud aratókoszorút készíteni, és megismeri a az aratókoszorúhoz kapcsolódó népszokásokat.

11


A modul megvalósításához szükséges eszközök/megoldások:

Becsült költségek 2000 ftUtazás, szervezés, partnerek bevonása stb.

Szabó Gyula népi hagyományőrző felkereséseKmetykó Gyuláné, népi iparművész felkeresése

Tárgyi eszközök olló, harapófogó,Anyagigény madzag, drót, színes szalag, búza-, árpakalász, mezei virágEgyéb, speciális igény

MELLÉKLETEK :Tátrai Zsuzsanna–Karácsony Molnár Erika: Jeles napok, ünnepi szokások. Planétás Kiadó, 1997. Balogh Júlia: Szent Mihály havától Kisasszony haváig. NOVODAT Bt. Győr, 1996.Devecseri László: Ünnepelő. Ciceró Könyvkiadó, 2000.http://vasarnap.ujszo.com/vasarnap/2003029/huncutka/az-aratokoszoru-keszitese

12

http://vasarnap.ujszo.com/vasarnap/2003029/huncutka/az-aratokoszoru-keszitese


I/1. melléklet

13


I/2. melléklet

a.) Július 2.- Sarlós Boldogasszony napjaA római katolikus egyház az áldott állapotban lévő Máriáról, és Mária Erzsébetnél tett látogatásáról emlékezik meg. Az

ünnep a 14. században vált egyetemessé. Boldogasszony a várandós édesanyák, a szegények, a szükségben szenvedők, a betegségben, fogságban sínylődők pártfogója, a halottak oltalmazója. Ezen a napon sokfelé tartottak templombúcsút.A magyar néphagyományban az aratás kezdőnapjaként tartották számon, akárcsak Péter Pál napját. Szokás volt az aratás szertartásos megkezdése is, hogy azután másnap ténylegesen hozzáfogjanak a munkához. A nap elnevezése utal az aratás egykori módjára, amikor még a nők sarlóval arattak. Tápén e hagyomány emlékére ezen a napon gyógyfüveket vágtak le sarlóval, ezeket azután megszentelték.

b.) Július 20.-Illés napjaIllés az Ószövetség egyik legnagyobb prófétája, akiről a Királyok második könyve így ír: „egy tüzes harci kocsi jelent meg tüzes lovakkal… Így ment föl Illés forgószélben az égbe”.Évszázados megfigyelések szerint ezen a napon, illetve e nap táján gyakoriak a viharok. Vásárosmiskén azt mondják mennydörgéskor, hogy Illés abroncsolja a hordókat. Csíkdelnén úgy tartják, hogy ilyenkor Illés szekere zörög. Július végének viharos időjárására utal az Újkígyóson és Doroszlón is emlegetett szólás:”Illés meg Jakab Annát kergeti”.E napon munkatilalom volt, mert attól tartottak, hogy aki ilyenkor a mezőn dolgozik, abba belecsap a villám, a termést pedig elveri a jég. A gazdálkodók féltek ettől a naptól, hogy a vihar szétveri vagy a villám felgyújtja az asztagokat, a kazlakat.

14


c.) Július 22.-Mária Magdolna napjaAnnak a Mária Magdolnának az ünnepe, aki az evangéliumi történet szerint megtért a bűnös élettől. Mivel dús hajával Krisztus lábát törölgette, ezért a néphagyományban szokás volt a kislányok hajából ezen a napon egy keveset levágni, hogy még hosszabbra nőjön. Szeged vidékén nem tartották Mária Magdolna napját sütésre, mosásra alkalmasnak.Időjárásjósló hiedelem is fűződik e naphoz. Kiskunfélegyházán úgy hitték, esni kell az esőnek, mert Mária Magdolna siratja a bűneit.

d.) Július 25.-Jakab napjaSzent Jakab az apostolok közül elsőnek szenvedett vértanúhalált. A búcsújárók, a hajósok, az utasemberek védőszentje. A néphagyomány szerint Jakab napra le kell aratni a zabot, mert ami kint marad, az elvész. A Jakab és a zab című mese, illetve énekelt mese is erre figyelmeztet. A Jakab napi időből különböző módon jósoltak a várható téli időjárásra. Székesfehérváron úgy vélték, hogy ha Szent Jakab napján sok felleg lesz az égen, akkor télen sok hó lesz. Tápén a Jakab-napi északi szélből hideg telet jósoltak.

15


e.) Július 26.-Anna napjaSzent Anna Szűz Mária anyja, akinek alakját főként középkori legendák örökítették meg. A keddi napot évszázadok óta neki szentelik, ezért „Kedd asszonya” néven is emlegetik. A hazai céhek közül a szabók és a bányászok tartották védőszentjüknek. Szent Annát emlegetik a népi imádságok, a gyógyító ráolvasások. Ezek következő változata Búcsúszentlászlóról való:

„Ég szülte Földet,Föld szülte fát,Fa szülte ágát,

Ága szülte bimbaját,Bimbaja szülte virágját,

Virágja szülte Szent Annát,Szent Anna szülte Máriát,

Mária szülte Krisztus Urunkat,a világ megváltóját.”

A kender töve Anna napján szakad meg, ezért ilyenkor kezdték a kender nyűvését. Szép idő esetén e napon szedték az úgynevezett annababot. Doroszlón és Topolyán úgy vélik, hogy Anna a kötényében hordja a bogarakat,(ilyenkor rajzanak a legyek), s ahol nyitva talál ablakot, ajtót, ott bedobja.

16


f.) Aratási szokások és hiedelmek

Július az aratás hónapja. A kenyérgabona betakarításának a sikerét számos hiedelemmel és szokással igyekeztek biztosítani, amelyek gyakran vallásos jellegű szertartásokkal is összekapcsolódtak. A munkát fohászkodással, imádsággal, kalapemeléssel kezdték. A föld szélén letérdeltek, keresztet vetettek. Az eszközöket a templom falához tették, a pap megszentelte.Nagy jelentőséget tulajdonítanak az első kévének, az első learatott búzaszálaknak. Ebből a baromfinak adtak egészség- és termékenységvarázsló céllal. Betegségelhárító szerepe is volt. Sellyén az arató a derekára kötötte, hogy majd ne fájjon.Az aratókat elsőként meglátogató gazdát vagy családtagját a learatott gabona szalmájával megkötözték, s csak akkor engedték szabadon, ha borral vagy pénzzel kiváltotta magát. Főként az uradalmakban vagy ahol nagyobb létszámú arató dolgozott, az aratás kényszerszüneteiben különféle maszkos játékokkal szórakoztatták egymást, pl. álesküvő, halottas jelenet, a marokszedők búcsúja, medvetáncoltatás került bemutatásra.A legtöbb hagyomány az aratás végéhez kapcsolódott. Egy kis darabon talpon hagyták a gabonát, hogy a következő esztendőben is jó termés legyen. Gömörben ezt úgy mondták, hogy ezt a madaraknak és a szegényeknek hagyják.Az utolsó kévéhez is különféle hiedelmek kapcsolódtak, ebből készült az aratókoszorú. Általában a földesúrnak készítették, de az utolsó kalászokból egy kis csomót mindenki hazavitt és különféle magyarázatokkal az őszi vetőmag közé keverték. Göcsejben az aratók egy kisebb kévét kötöttek, amit a házigazda áldomással váltott ki. A kévét másnap a tyúkoknak adta, hogy jól tojjanak. Kishartyánban az első kévét a pap számára vették le, a másodikat a gazdaasszony vitte haza. Ez került a karácsonyi asztal alá.Az utolsó kalászokból készített aratókoszorú különféle formájú és nagyságú lehetett. A legtöbb helyen harang alakú favázra erősítették a búzát. A koszorút a legszebb búzakalászokból fonták, gyakran mezei virágokkal és szalagokkal is díszítették. Kézben, rúdon vagy fejre helyezve vitték. A koszorút vagy vivőjét a gazda vízzel öntözte meg, hogy a következő évben elegendő eső legyen.Egy XIX. századi leírás szerint az Alföldön az aratóünnep így zajlott: „Erre megindul a nagy sereg tarkázva, párosan, ének s néha zeneszóval a mezőföldről, bemennek a faluba az uraság házához vagy gazdatisztje lakához, ott átnyújtják a kalászkoszorút, s jót kívánnak. Erre kezdődik a vacsora, ivás, táncz, mely néha estétől reggelig tart. Ha a gabona jól fizetett, jó dolga van az aratóknak, ha nem, akkor még koszorút sem kötnek.”

I/3. melléklet

17


I/4. melléklet

az aratás kezdőnapja

18

Sarlós

Boldogasszony napjaIllés napjaMária Magdo


várandós édesanyák

tüzes harci kocsivihar

bűnös élet

kislányok haja

zab

utasemberek védőszentje

kender

„Kedd asszonya“I/5. melléklet: TOTÓ

1. Júliust hogyan nevezi a népnyelv?1. Szent Iván havax. Szent György hava

19

Sarlós

Boldogasszony napjaIllés napjaMária Magdo


2. Szent Jakab hava

2. Boldogasszony kinek nem a védőszentje? 1. várandós édesanyákx. gazdagok2. szegények

3. Sarlós Boldogasszony napjával milyen paraszti munka kezdődött?1. aratásx. vetés2. szüret

4. Illéshez milyen „jármű” köthető?1. lovaskocsix. harci szekér2. csacsifogat

20


5. Illés napjára milyen időjárást vártak?1. vihartx. havazást2. kánikulát

6. Mária Magdolna napján mit csináltak a kislányok hajával? 1. befonták

x. megmosták2. levágtak belőle egy keveset

7. Milyen időt vártak Mária Magdolna napjára?1. esőtx. szelet2. villámlást

8. Szent Jakab kiknek a védőszentje?1. fogadósokx. tűzoltók2. hajósok

9. Jakab napjához milyen növény köthető?1. árpax. zab2. búza

21


10. Ki volt Szűz Mária édesanyja?1. Szent Annax. Szent Erzsébet2. Szent Ilona

11. Szent Anna napjához melyik nap köthető?1. vasárnapx. szerda2. kedd

12. Szent Anna kinek nem a védőszentje?1. szabókx. bányászok2. kereskedők

13. Aratáskor mi lett az első kéve sorsa?1. a baromfiaknak adtákx. kint hagyták a búzatáblán2. a karácsonyi asztal alá került

13+1. Ki kapta az aratókoszorút?1. a legügyesebb aratóx. a gazda2. a legszebb kéveszedő leány

22


I/6. melléklet:

S Z A R A T Á S E V N MT N E Z S T R A H I V EI S U T Z S I R K L É DR J A K A B S L T L R VA N N A B A B Ó O Á T EY J É G Ó V Á S Á M A TG Y Ó G Y F Ű N N Á N ÁA A P J K O S Z O R Ú NM Á R I A M Á L L I V CZ A B A N L O D G A M AG A B O N A K E N D E RK E D D A S S Z O N Y A

ARATÁS, SZENT, MEDVETÁNC, JAKAB, ANNABAB, GYÓGYFŰ, KOSZORÚ, MÁRIA, VILLÁM, ZAB, MAGDOLNA, GABONA,VÉRTANÚ, KRISZTUS, JÉG, KENDER, VIHAR,KEDDKISASSZONY, TAMÁS, SARLÓS, SZABÓ, DÉL

23


III/1. melléklet

„Július az aratás hónapja. A kenyérgabona betakarításának a sikerét számos hiedelemmel és szokással igyekeztek biztosítani, amelyek gyakran vallásos jellegű szertartásokkal is összekapcsolódtak. A munkát fohászkodással, imádsággal, kalapemeléssel kezdték. A föld szélén letérdeltek, keresztet vetettek. Az eszközöket a templom falához tették, a pap megszentelte.Nagy jelentőséget tulajdonítanak az első kévének, az első learatott búzaszálaknak. Ebből a baromfinak adtak egészség- és termékenységvarázsló céllal. Betegségelhárító szerepe is volt. Sellyén az arató a derekára kötötte, hogy majd ne fájjon.Az aratókat elsőként meglátogató gazdát vagy családtagját a learatott gabona szalmájával megkötözték, s csak akkor engedték szabadon, ha borral vagy pénzzel kiváltotta magát. Főként az uradalmakban vagy ahol nagyobb létszámú arató dolgozott, az aratás kényszerszüneteiben különféle maszkos játékokkal szórakoztatták egymást, pl. álesküvő, halottas jelenet, a marokszedők búcsúja, medvetáncoltatás került bemutatásra.A legtöbb hagyomány az aratás végéhez kapcsolódott. Egy kis darabon talpon hagyták a gabonát, hogy a következő esztendőben is jó termés legyen. Gömörben ezt úgy mondták, hogy ezt a madaraknak és a szegényeknek hagyják.Az utolsó kévéhez is különféle hiedelmek kapcsolódtak, ebből készült az aratókoszorú. Általában a földesúrnak készítették, de az utolsó kalászokból egy kis csomót mindenki hazavitt és különféle magyarázatokkal az őszi vetőmag közé keverték. Göcsejben az aratók egy kisebb kévét kötöttek, amit a házigazda áldomással váltott ki. A kévét másnap a tyúkoknak adta, hogy jól tojjanak. Kishartyánban az első kévét a pap számára vették le, a másodikat a gazdaasszony vitte haza. Ez került a karácsonyi asztal alá.Az utolsó kalászokból készített aratókoszorú különféle formájú és nagyságú lehetett. A legtöbb helyen harang alakú favázra erősítették a búzát. A koszorút a legszebb búzakalászokból fonták, gyakran mezei virágokkal és szalagokkal is díszítették. Kézben, rúdon vagy fejre helyezve vitték. A koszorút vagy vivőjét a gazda vízzel öntözte meg, hogy a következő évben elegendő eső legyen.

24


Egy 19. századi leírás szerint az Alföldön az aratóünnep így zajlott:” Erre megindul a nagy sereg tarkázva, párosan, ének s néha zeneszóval a mezőföldről, bemennek a faluba az uraság házához vagy gazdatisztje lakához, ott átnyújtják a kalászkoszorút, s jót kívánnak. Erre kezdődik a vacsora, ivás, táncz, mely néha estétől reggelig tart. Ha a gabona jól fizetett, jó dolga van az aratóknak, ha nem, akkor még koszorút sem kötnek.”

25


III/2. melléklet: AratókoszrorúA férfiak legtöbbször kemény vesszőből, később vastagabb drótból, harang alakú vázat készítettek. A lányok és az asszonyok pedig körbefonták kalásszal. Egy és fél kévényi búza és egykévényi árpa kellett hozzá. Kevés zabot is tettek bele, így bugásabb lett. Többen készítették. Egy aszszony az ölébe terített vászonzsákon tartotta a vázat, s tetejére madzagot erősített. Segítőtársa kis bokrétákat adogatott neki, amelyek rövid szárra vágott néhány szál búzát, kevesebb árpát és kb. minden tizedik néhány szál zabot is tartalmaztak. Mezei virágot is raktak a bokrétácskák közé, főleg a ma már alig található búzavirágot, amely sokáig megtartva gyönyörű kék színét és keménységét, ékesítette a koszorút. Ezeket a kis csokrocskákat nyolcaskötésű mozdulatokkal a drót mindkét oldalára, szemben egymással felerősítették egészen a keret aljáig, mind a négyszer. Mindig felülről kezdték a munkát. Ha a madzag elfogyott, újra hozzá kellett kötni, nem túl hosszút, inkább többször rövidet, mert ellenkező esetben nehéz lett volna a már felkötött részek között átfűzni. Ha már mind a négy oldalát befonták, óvatosan oldalra fordították, s következett az aljának elkészítése. Lassan körbehaladva ezt is befonták. Az alapkeret szépen betelt, összefüggő, harang alakú, szemet gyönyörködtető fonattal. Végül nemzetiszín szalagokkal díszítették, melyeket a felső résznél erősítették fel. A gazda házához vitték vidám énekszóval. Az első kaszás ő volt az aratógazda adta át köszöntő szavak kíséretében. Idézzünk Marcell Béla bácsi néprajzi gyűjtéséből: „Kedves gazduram! Isten segítségével a mai napon sikeresen befejeztük az aratást. Továbbra is jó egészséget kívánok gazduramnak és az egész családnak. Tartsa meg őket az Isten erőben, egészségben, s kérjük, hogy jövőre is minket válasszon aratójának“. S ezután felcsendült az aratók éneke:

„Gazduramnak tisztelettel jelentjük, Az aratást ma délben befejeztük,Adja Isten, kövér legyen minden búzaszem, Fehér lisztből omlós kalács, puha kenyér szülessen.”

26


27

képzési program-fejlesztés · web viewtörténetek, személyes élmények elmesélése az...

Documents