Képzési program-fejlesztés

GYÖ_9 _1

Merre tovább? 1.

A hangok világa

Felvételi előkészítő foglalkozás magyar nyelv és irodalom tantárgyból

A modul felhasználási területe: 7. évfolyam Gyöngyösi Arany János Általános Iskola

Modultérkép

A modul kiemelt és általános céljai:

- tehetséggondozás;

- a központi írásbeli felvételire, valamint a középiskolák szóbeli elbeszélgetéseire, felvételi vizsgáira való felkészítés.

Tartalmi fókusz: a tanítási-tanulási folyamathoz köthető.

Az első modulcsoportra a 7. osztály második félévében kerül sor, melyet 8. o első félévében követ a második.

Maximum 15 fős csoportokat szervezzünk, délutáni tehetséggondozó foglalkozás keretében!

A modulcsoport egy egész félévre tervezhető (2 foglalkozás/hét). Ebből a jelenlegi modulban egy-egy téma kerül részletes kifejtésre nyelvtanból és irodalomból is „A hangok világa” címen. A többi (javasolt) témához a segédanyagokból választhatóak feladatok, összefoglaló anyagok, táblázatok, melyek segítségével e séma alapján összeállíthatóak a foglalkozások. (Az egész félévre javasolt tematika a Tartalmi egységek részben található.)

Előzetes tanulói ismeret: A tematika elméleti anyagának ismerete - feltételezve, hogy nem kell újra megtanítani az anyagot (csak feleleveníteni), elég az idő a gyakoroltatásra, arra, hogy segítséget adjunk a bevéséshez.

Ajánlás: A nyolcadik évben, félévkor kerül sor a központi írásbeli felvételi írására. A tanulók hetedikben még sokszor azt sem tudják, hogy milyen középiskolában szeretnék majd folytatni tanulmányaikat, viszont már nagyon kevés az olyan intézmény, amelyik nem kéri a központi megírását. Így szinte mindenkinek arra kell összpontosítania, hogy valószínűleg meg kell írnia a felvételi feladatsort.

A magyar felvételi anyaga felöleli az egész leíró nyelvtan anyagát, valamint az irodalomelméleti ismeretek nagy részét, s a szövegértést is méri. Az utóbbi folyamatos gyakorlása, mérése és ellenőrzése eredményeként ezzel a feladatrésszel nem is szokott sok probléma lenni, viszont a régebben tanult elméleti ismeretek felidézése, alkalmazása komolyabb hiányosságokat mutat. Bár ezeket is gyakoroljuk a tanítási órákon, mégis az ilyen jellegű feladatoknál veszítenek több pontot a tanulók. Soha nem tudhatjuk, hogy milyen ismeret számonkérése kerül be a feladatok közé a 4 (vagy 8) év anyagából, ezért tartom fontosnak a tanulók segítését egy ilyen foglalkozás keretében.

A két, egymással szoros kapcsolatot alkotó modul (Merre tovább? 1. és Merre tovább? 2.) célja az, hogy két félév során ismételje, rendszerezze és gyakoroltassa azokat a nyelvtani, irodalmi anyagokat, amelyeket régebben tanultak a gyerekek.

A másik fontos cél, hogy ezeket az ismereteket a gyakorlatban alkalmazni tudják, a feladatok megoldását egyre pontosabban és gyorsabban végezzék el, hisz az egész feladatsorra 45 percük van.

A két modul együtt eredményes: azok a tanulók, akik 7. osztály második félévében elkezdték a tehetséggondozó kör programját, a 8. év első félévében folytathatják a 2. modul anyagával a felkészülést. Amikor 8.-os tanítványaink túl vannak a felvételin, kezdhetjük ismét a 7.-esekkel a munkát.

Ezt az iskolai, tanári segítséget mind a tanulók, mind a szülők biztosan igénylik, szívesen választják délutáni tanulást segítő programként.

Fejlesztési fókuszok:

A tanuló legyen képes arra, hogy:

- azonosítsa azokat a tényezőket, amelyek motiválják őt a tanulásban,

- motiválja magát a tanulásban és szabályozza tanulási folyamatait,

- saját célokat tűzzön ki a tanulás során,

- rövid és hosszú távú tanulási terveket készítsen saját magának,

- a sikeres feladatmegoldásokat felismerje,

- probléma esetén segítséget kérjen (tudja, kitől és milyen témában kell segítséget kérnie).

- a tanulási tevékenységét egészben, folyamatként szemlélje, megtervezze annak szakaszait, körülményeit, és azokat oly módon szervezze meg, hogy tanulása sikeres és hatékony legyen.

Egyéb képességek területén: kommunikációs képesség, empátia, problémamegoldó képesség, magabiztosság, érdeklődés;

- énkép és önismeret, kulturális tudatosság és kifejezőkészség;

- nyelvi kifejezőkészség: képes konstruktív részvételre, érvek megfogalmazására egy kommunikációs helyzet értelmezéséről szóló vitában.

A modul kapcsolódik a következő modulokhoz

Téma: 1. Merre tovább? 2. – Felvételi előkészítő magyar nyelv és irodalom tantárgyból

2. Felvételi előkészítő matematikából – 8. évf.

Évfolyam: 8. évfolyam számára

A megvalósításához szükséges szakmai kompetenciák

· magyartanári végzettség,

· jártasság az interaktív tábla használatában, online feladatmegoldások alkalmazásában.

Részmodul címe: 1. Hogyan tervezzünk előre?

(Feladatok összeállítása; a modulterv alakítása a tanulókkal.)

Részmodul címe: 2. Nyelvtani ismeretek - Hangtan

(elméleti anyag áttekintése, feladatok megoldás)

Részmodul címe: 3. Irodalmi ismeretek – Verstan

(elméleti anyag áttekintése, feladatok megoldása)

Részmodul címe: 4. Ellenőrzés - értékelés

Célok

Olyan feladatok válogatása, melyek segítségével ismételi és begyakorolja a tanuló a leíró nyelvtani, irodalmi ismereteket, gyakorlottá válik a tesztek kitöltésében, szövegértéses feladatok megoldásában.

Célok

Az elmélet ismeretek felelevenítése mellett legyen képes a tanuló a különféle feladatok önálló megoldására adott időn belül;

saját hibáinak felismerésére és javítására; ismerje fel, hogy mik a gyengeségei, s tudjon megfelelő tanulási stratégiával javítani ezeken.

Célok

Az előző részmodulhoz hasonlóan: az elmélet ismeretek felelevenítése; a különféle feladatok önálló megoldása adott időn belül;

saját hibáinak felismerése és javítása; ismerje fel, hogy mik a gyengeségei, s tudjon megfelelő tanulási stratégiával javítani ezen.

Célok

A meglévő ismeretek alapján tudjon kitölteni adott időn belül egy olyan feladatsort, ami – hasonlóan a központi felvételikhez – tartalmaz minden területről kérdéseket (a hetedikes ismeretekhez igazított feladatsor).

Legyen képes saját teljesítményét értékelni!

Tudjon véleményt alkotni a végzett munka eredményességéről, tudja értékelni az egész programot!

Az eredményesség vizsgálata után tudjon új tanulási stratégiát kidolgozni hosszabb távra (legalább a következő félévre) tervezve.

A részmodulban fejlesztendő kompetenciák:

Anyanyelvi kompetenciákat fejlesztő és bevéső feladatok összeállítása.

A tanulók tanulási tervének segítése: tanulási stratégia fejlesztése.

A részmodulban fejlesztendő kompetenciák:

Anyanyelvi kompetenciák; önismeret, figyelem;

saját tanulási stratégia megismerése és alkalmazása;

funkcionális nyelvtan,

életkori sajátosságnak megfelelő nyelvi ismeretek,

hallott és olvasott szöveg értése és szöveg alkotása,

különböző típusú szövegekben való tájékozódás,

információk feldolgozása;

tantárgyra jellemző szaknyelv használata.

A részmodulban fejlesztendő kompetenciák:

Anyanyelvi kompetenciák;

kommunikációs képesség, problémamegoldó képesség,

saját tanulási stratégia megismerése és alkalmazása;

műelemző képesség fejlesztése;

„alkalmazott tudás” kialakítása;

tantárgyra jellemző szaknyelv használata.

A részmodulban fejlesztendő kompetenciák:

Anyanyelvi kompetenciák, nyelvi kifejezőkészség.

Stressz és frusztráció kezelése,

magabiztosság;

előrelátás, tudatos tervezés a saját tanulási stratégia kialakításakor.

Reális értékelés és önértékelés képességének a fejlesztése.

Tartalmi egységek bemutatásaElőzetes tanári tevékenység Tematika, ütemterv készítése: elméleti ismeretek és gyakorlatok a hangtantól a szófajtanig, valamint helyesírási ismeretek magyar nyelvből; irodalomelméleti alapismeretek és ezek gyakorlatban való alkalmazása irodalomból.

A tanulók feladatainak kiadása: gyakorló tesztekhez, feladatokhoz elérési utak megadása; programterv ismertetése.

Tartalmi egységek bemutatása

1. Hangtani ismeretek –hangtörvények és helyesírási vonatkozásaik.

További javasolt témák:

2. Alaktani ismeretek – a szóalak szerkezetének elemzése.

3. Jelentéstani ismeretek – hangalak és jelentés viszonya (feladatok megoldása).

4. Szófajtan I. – Az ige (igeidők, igemódok, ragozások).

5. Szófajtan II. – A névszókhoz és egyéb szófajokhoz kapcsolódó feladatok gyakorlása.

Tartalmi egységek bemutatása

1.Verstani ismeretek, alapfogalmak ismétlése, gyakorlása feladatokon keresztül.

További javasolt témák:

2. Költői képek, alakzatok felismerése, gyakorlatok, feladatok megoldása.

3.Az irodalmi műnemek, műfajok:

jellemzői, felismerésük gyakorlása

- az epika.

4. Az irodalmi műnemek, műfajok:

jellemzői, felismerésük gyakorlása

- a líra

5. Az irodalmi műnemek, műfajok:

jellemzői, felismerésük gyakorlása

· a dráma

Tartalmi egységek bemutatása

1. Egy írásbeli (vagy online elérhető) feladatsor kitöltése, megoldása, amely az átismételt anyagra épül.

2. A feladat értékelése, a modulban végzett munka, tevékenység önértékelése.

Ha az egész előkészítőt (javasolt témák) megcsinálják, akkor egy teljes központi írásbeli feladatsort is kitölthetnek a félév végén, a fent említett szelekcióval, majd folytatódhat a Tervezés a következő tanévre.

Részmodul időkerete: 3 óra

Részmodul időkerete 2 óra

Részmodul időkerete 2 óra

Részmodul időkerete 2 óra

A hangok világa modul összóraszáma: 9 óra

MODULLEÍRÁS

1. A feldolgozás során alkalmazott módszer(ek) leírása: forgatókönyvek

Lépések/Tevékenységek

Idő

Módszerek

Eszközök/

segédanyagok

1. Részmodul – Hogyan tervezzünk előre? (3 óra)

Feladatok válogatása, összeállítása.

A modulok tematikájának megbeszélése a tanulókkal.

Előzetes tanári tevékenység

A magyar nyelvtan és az irodalom ismeretanyagának felelevenítéséhez összefoglaló táblázatok, kivonatok keresése, esetleg készítése.

A gyakorláshoz szükséges feladatok összegyűjtése, rendszerezése.

2 óra

kutatás

anyaggyűjtés

szelektálás

rendszerezés, csoportosítás

differenciálás

ismétlés – elmélyítés céljának megfelelően

Internet, szakkönyvek

(Lásd: Szakirodalom-források

I. Szakkönyvek: 3.7.8.9.

II. Internetes oldalak

Első foglalkozás a tanulókkal: a modulcsoport témáinak ismertetése, előzetes feladatok kiosztása: az egyes internetes oldalak címeinek megadása a gyakorlásokhoz (Lásd.: Mellékletek)

1 óra

tájékoztatás, tervezés

uaz.

2. Részmodul

Nyelvtani ismeretek (elméleti anyag áttekintése, feladatok megoldása)

A kidolgozott foglalkozási terv 2x60 perc

1-5. óra Ebben a részmodulban az egyes órák szervezhetőek azonos forma, rendszer és időbeosztás alapján. A tartalmi egységek bemutatásánál szereplő tananyagfelosztás egyes részeit feldolgozhatjuk hasonló módszerekkel is, ha azonban úgy látjuk, egy-egy anyag több gyakorlást, másik viszont kevesebbet igényel az adott csoportnál, akkor a tervezett időt átcsoportosíthatjuk. Ha az egyéni munkavégzés láthatóan nem megy, abban az esetben frontális tevékenységre válthatunk, vagy valamelyik tanuló, akinek sikerült a feladat, elmagyarázhatja a többieknek a megoldást. Rugalmasan, a csoport képességeihez igazodva kezeljük a modul adta lehetőségeket!

A következőkben tehát először egy általános óravázlat javaslatát írom le, majd a részletes modulvázlatban egy órát fejtek ki: ennek mintájára lehet a többi anyagrészhez a megadott szakirodalom és internetes oldalak segítségével továbbgondolni az előkészítő anyagát a tanulócsoport tudásának megfelelően. A részletesen kidolgozott anyag: a hangtan.

Ráhangolás, motiváció: játékos vagy logikai feladatok megoldása az óra első részében.

Nemcsak azért fontos, hogy a munkára ösztönözzük a tanulót, hanem azért is, mert a központi feladatlapok is hasonló feladatokkal kezdődnek.

5 perc

logikai képességek fejlesztése, egyéni feladatmegoldás, majd megbeszélés, frontális munkaforma

Lásd: uo.

I. Szakkönyvek: 8. 9.

II. Internetes oldalak 3. 4.

Ismétlés: az adott tananyag legfontosabb ismereteinek felelevenítése összefoglaló táblázatok segítségével.

35 perc

bemutatás, megfigyelés, koncentráció, ismeretek felelevenítése, frontális munkavégzés

Szemléltetés: ppt-re felvihetőek a melléklet táblázatai, s ezek kivetítésével vagy interaktív táblás vázlattal.

Lásd: Mellékletek – Nyelvtan segédanyagok

Feladatok megoldása: ismeretek alkalmazása, gyakorlás

60

perc

egyéni és páros vagy csoportmunka,

megfigyelés,

egymás munkájának segítése

Lásd: Szakirodalom-források

I. Szakkönyvek: 3.7.8.9.

II. Internetes old.

Mellékletek: Nyelvtan feladatok

Reflektálás - az elvégzett feladatok értékelése, megbeszélése; annak ellenőrzése (önértékeléssel), hogy kinek volt elég az idő a megoldásokra, kinek kell még több gyakorlást tervezni otthonra, szükséges-e valamelyik téma újbóli ismétlése a sikeres megoldáshoz.

15-20 perc

megbeszélés, értékelés, önértékelés

3. Részmodul

Irodalmi ismeretek (elméleti anyag áttekintése, feladatok megoldása)

A kidolgozott foglalkozási terv 2x60 perc

1-5. óra Ebben a részmodulban is szervezhetőek az egyes órák azonos forma, rendszer és időbeosztás alapján. A tartalmi egységek bemutatásánál szereplő tananyagfelosztás egyes részeit dolgozzuk fel hasonló rendszerben, de irodalomból valószínűleg több gyakorlást igényel pl.: a verstan, ill. a költői képek és alakzatok anyaga. Ezekre tervezhetünk több időt, míg a műnemek és műfajok anyagrészek elméleti ismereteit olyan szinten vegyük át, hogy felismerjék a jellemzők alapján, ha ilyen feladatot kapnának az írásbeli felvételin. Verstani feladat szinte minden évben van, ezt kezeljük kiemelten! Rugalmasan, a csoport képességeihez igazodva dolgozzunk a modul adta lehetőségekkel!

A részletesen kidolgozott anyag: a verstan.

Ráhangolás, motiváció – ill. előzőleg kapott és megoldott feladatok ellenőrzése

5 perc

logikai képességek fejlesztése, egyéni feladatmegoldás, majd megbeszélés, frontális munkaforma

Lásd: uo.

I. Szakkönyvek: 8. 9.

II. Internetes oldalak

Ismétlés: az adott tananyag legfontosabb ismereteinek felelevenítése összefoglaló táblázatok, ábrák segítségével.

A nehezebb anyagoknál (verstan, szóképek, alakzatok)

25 perc

35 perc

bemutatás, megfigyelés, koncentráció, ismeretek felelevenítése, frontális munkavégzés

Szemléltetés ppt kivetítésével vagy interaktív táblás vázlattal.

Lásd Mellékletek –Irodalom segédanyagok

Feladatok megoldása: ismeretek alkalmazása, gyakorlás

60 perc

egyéni és páros vagy csoportmunka,

megfigyelés,

egymás munkájának segítése

Lásd: Szakirodalom-források

I. Szakkönyvek: 3.7.8.9.

II. Internetes old.

Mellékletek: Irodalom feladatok

Reflektálás - az elvégzett feladatok értékelése, megbeszélése; annak ellenőrzése (önértékeléssel), hogy kinek volt elég az idő a megoldásokra, kinek kell még több gyakorlást tervezni otthonra, szükséges-e valamelyik téma újbóli ismétlése a sikeres megoldáshoz.

15-20

perc

megbeszélés, értékelés, önértékelés

4. Ellenőrzés – értékelés (2 óra)

Egy központi feladatlap kitöltése – csak olyan feladatokat jelöljünk meg belőle, amit már tanultak a gyerekek!

2 óra

Feladatmegoldás időre – önálló munkavégzés

Önértékelés, a program értékelése, beszélgetés, tanulási terv készítése.

Online feladatmegoldás is lehetséges – Lásd: Források II. Internetes oldalak 3. ; 4.

RÉSZLETES MODULLEÍRÁS

Típusfeladatokkal

Tanári tevékenységAz ismétlő anyagok bemutatása, ismeretek felelevenítése/ gyakorló feladatok ismertetéseTanulói tevékenység/feladatok megoldása/módszerek

1. Részmodul

Hogyan tervezzünk előre? (3 óra)

Feladatok válogatása, összeállítása.

A modulok tematikájának megbeszélése a tanulókkal.

1. A foglalkozásokhoz felhasználható táblázatok a Mellékletek – Táblázatok részben megtalálhatóak; itt csak néhány példát mutatok be. Ha részletesebb ismétlést szeretne a kolléga, akkor a Szakirodalomban találhat hozzá anyagokat. Hangtanhoz: A táblázat segítségével a legfontosabb alapismeretek felelevenítése. A magánhangzók csoportosítsa; ill. a magánhangzótörvények. (Lásd: Mellékletek - Táblázatok 1.)

Hiátustörvény: nyelvünkben elég gyakori az, ha a szavakban két magánhangzó kerül egymás mellé, ilyenkor egy ejtéskönnyítő „j” hangot toldunk bele (fiú [fijú], dió [dijó])

megfigyelés, ismeretek felidézése;

frontális, páros és egyéni munkaformában tervezve

A mássalhangzók a hangszalagok működése szerint:

(Lásd még: Mellékletek - Táblázatok 3.)

A mássalhangzók csoportosítása a képzés helye és módja szerint: lásd a Mellékletek – Táblázatok 4. részben!

Hangtörvények 2. - a mássalhangzók egymásra hatása: lásd a Mellékletek – Táblázatok 6. részben!

Ezekben a táblázatokban példák is találhatóak a hangváltozásokra.

Részleges hasonulások:

Teljes hasonulás:

Összeolvadás,

Rövidülés,

Kiesés.

A tanulóknak otthoni ismétlés kiadása, attól függően, hogy saját ismereteik mennyi kiegészítésre szorulnak.

(önismeret, tanulás tervezése)

A régebbi vagy nehezebb elméleti ismeretek felelevenítését 25-30 percben terveztem egy-egy foglalkozásra.

Amennyiben a tanulók ismeretei részletesebb magyarázatot igényelnek, akkor szerencsésebb lenne, ha egyik foglalkozásról a másikra kiadnánk otthoni feladatnak az ismeretek áttekintését, s a foglalkozás keretében ennek függvényében ismételnénk, hogy minél több idő maradjon a gyakorlati munkára, a feladatok megoldására.

A nyelvtani és irodalmi anyagokhoz a konkrét feladatok a tanulócsoport szükségleteinek (mit kell jobban ismételni) és a központi feladatsorok elvárásainak megfelelően összeállíthatók a segédanyagokból (A Mellékletek – Táblázatok már említett részeiből – A nyelvtani és az irodalmi anyag külön feltüntetve!)

A tanulóknak az internetes gyakorló oldalak címeinek kiadása; program ismertetése, javaslatra módosítása.

A részletes programot ismertessük meg a tanulókkal! A tervezés különböző lépésein keresztül ők is jobban látják, hogy mikor mire készüljenek, melyik témához kell nekik több segítség. Ez alapján ekkor még könnyebb módosítani a tervezetet, s a több gyakorlást igénylő témákra át lehet csoportosítani az időkeretből.

Lásd: Mellékletek – Internetes oldalak

2. Részmodul - Nyelvtan

A hangok világa (2x60 perc)

Hangtani ismeretek – hangtörvények és helyesírási vonatkozásaik1. Ráhangolás, motiváció (5 perc)

l

e

b

b

e

n

e

Oldjátok meg az alábbi feladatot!

Egy-egy betű elvonásával jussatok el az e mutató névmásig!

Megoldás: Mellékletek - Feladatok 1.

- egyéni munkavégzés

- a megoldást egy tanuló mutatja be a táblánál

2. Ismétlés - Hangtani ismeretek felelevenítése a táblázatok segítségével (Mellékletek – Táblázatok 1-7.) (35 perc)

A tanár az összefoglaló táblázatokkal segít felidézni az 5. osztályban tanult tananyag elméleti részét. Egy-egy példa segítségével előkészítik a feladatok megoldását.

Pl: a hangtörvények és a helyesírási alapelvek témánál példákon keresztül ismétel a csoport.

frontális munkavégzés

3. Feladatok megoldása (60-65 perc)

Helyezzétek el a táblázatban az alábbi szavakat! (Megoldás a Mellékletek – Feladatok 2.) (10) percsarkkör, középfok, hagyják, azonban, bűnözőhöz, kertből, fonallal, látjuk

Keressetek hasonló szavakat, s egészítsétek ki a felsoroltakat egy-egy saját példával is!

magas-mély illeszkedés

ajakműködés szerinti illeszkedés

nincs illeszkedés

zöngésség szerinti hasonulás

 

 

képzés helye szerinti hasonulás

 

 

írásban jelölt teljes hasonulás

 

 

írásban nem jelölt teljes hasonulás

 

 

összeolvadás

 

 

a mássalhangzó megrövidülése

 

nincs mássalhangzó törvény

 

páros feladatvégzés

Milyen hangrendűek az alábbi szavak? A táblázat kitöltése után írj még 3-3 példát a hangrend egyes csoportjaihoz! (Megoldás uo.3.) (10 perc)

alma

nevetséges

 

csillag

kialvatlan

 

alkalom

dönget

 

olvasmány

állítás

 

cselekmény

hihető

 

egyéni munkavégzés

Csoportosítsd a szavakat a bennük működő mássalhangzótörvények alapján, és írd őket a táblázat megfelelő helyére! Egészítsd ki a táblázatot a hiányzó kategóriákkal! (Megoldás uo.4.) (10 perc)

különben, parttalanság, rántsátok, rögtön, ássa, jobbra, válaszd, merészség, véljük, adsz, arkangyal, fémmé, agglomeráció

Részleges...........

 

Összeolvadás

 

Jelöletlen

Jelölt

 

 

 

 

 

 

egyéni – esetleg páros munkavégzés

Írd le szabályosan azokat a szavakat, amelyeket így ejtünk! (Megoldás uo.5.) (10 perc)

[meccet] [arattyuk] [ne védzsd el] [láccék] [vezsd]

[minygyárt] [haggyán] [peddzi] [jáccik]

páros munkavégzés

Az utolsó feladat egy tollbamondás szövegének a leírása, mindenki figyelmesen hallgassa a szöveget, s igyekezzen a megbeszélteket pontosan alkalmazni az írás

során! (A szöveg hosszú, elég, ha a felét leírják, de a tartalmát mindenképp beszéljék meg a reflektálás során!) (20 -25 perc)

egyéni munkavégzés

Reflektálás (15perc)

Javaslatok! Minden feladat megoldását egy-egy tanuló vagy tanulópár mutassa be az ellenőrzés során minden feladatmegoldás után!

A foglalkozás zárásaként összegezzük a tapasztalatokat, egyénileg lássák a tanulók, hogy melyek azok a területek, ahol még hiányosságaik vannak. A következő foglalkozásra való előkészületek megbeszélése: alaktani ismeretekkel és a szó szerkezetének elemzésével folytatódhat a munka. Erre készülhetnek előre otthon is a tanulók, s mivel ez is főleg ötödikes anyag, így több idő szükséges az ismeretek felidézésére.

Ha gyorsabb a feladatok megoldása, akkor a maradék időben kompetenciás feladatokat csináljunk a gyerekekkel!

http://www.oktatas.hu/kozneveles/meresek/kompetenciameres/feladatsorok

Értékeljék saját munkájukat, s tervezzék meg maguknak az otthoni feladatokat!

Lásd még: Internetes oldalak 13-15.

3. részmodul - irodalom

Irodalmi ismeretek – Verstan (2x60 perc)

Ráhangolás (10 perc)

Először csak a két sort jelentetjük meg az aktív táblán, majd egy vállalkozó tanuló segítségével jelöljük a tanultakat.

Ki emlékszik még az alábbi sorokra?

Kinek, mely verséből származik az idézet?

Melyik verselési forma jellemző rá?

Hogy jelöltük a verselését?

A mai foglalkozáson a verstanban eddig tanult ismereteket elevenítjük föl!

felidézés, skandálás,egyéni munka frontális munka

Ismétlés (25 perc)

Milyen szövegfajta a vers? Mi különbözteti meg a prózától? Milyen fontos elemei vannak a versnek?

Ismételjük át egy-egy összefoglaló szövegrészlet segítségével! Mellékletek – Táblázatok 8-11.- Irodalom

frontális munkavégzés

Feladatok megoldása- gyakorlás (65 perc)

A versformák felidézése után gyakoroljuk a tanultakat konkrét feladatokon keresztül!

I. Határozzátok meg, hogy milyen a verselése az alábbi idézeteknek, majd jelöljétek a versformát (ütemeket vagy verslábakat) a tanult módon! (20 perc) Megoldást lásd: Mellékletek – Feladatok – Irodalom I.

1. Szeretnék szántani,Hat ökröt hajtani,Ha a rózsám jönneAz ekét tartani.

2. Nincsen apám, se anyám,se istenem, se hazám,[...]

3. Itt fekszünk, vándor, vidd hírül a spártaiaknak,

megcselekedtük, amit megkövetelt a haza.

4. Amit raktak délig, leomlott estére,Amit raktak estig, leomlott reggelre.

5. Tüzesen süt le a nyári nap sugára[...]Fölösleges dolog sütnie oly nagyon,[...]

6. Régi dicsőségünk, hol késel az éji homályban?

7. Hősvértől pirosúlt gyásztér, sóhajtva köszöntlek,

Nemzeti nagylétünk nagy temetője, Mohács!

páros munkavégzés

II. Nevezd meg és jelöld a rímfajtákat! (5 perc) Megoldás uo.: II.

1. Temetésre szól az ének,Temetőbe kit kísérnek?Akárki! Már nem földi rab,Nálam százszorta boldogabb.

2. És ekkor még szivem kigyúl,Mint hosszu téli éjjelen Montblanc örök hava, Ha túl a fölkelő nap megjelen...

3. Fönn az égen ragyogó nap.Csillanó tükrén a tónakMint az árnyék leng a csónak.

4. Isten, áldd meg a magyart

Jó kedvvel, bőséggel,Nyújts feléje védő kart,Ha küzd ellenséggel;Bal sors, akit régen tép,Hozz rá víg esztendőt,Megbűnhődte már e népA múltat s jövendőt!

5. Hajdanában, amikor még

Így beszélt a magyar ember:

Ha per, úgymond, legyen per!

(Ami nem volt épen oly rég…)

egyéni munkavégzés

III. Írjatok verseket az alábbi ritmusképletekre! Nem baj, ha nem rímel, csak a ritmus hibátlan legyen! (10 perc)

4/4 ________ _________

3/3/3 ________ _________ _________

páros munka

IV. Összekeveredtek a rímek! Felismered a verset? Készítsetek ti is hasonló „rímkoktélt”! (15 perc)

a fán – anyám – anyám – gondolat – szaladt – terjeszti ki – neki

páros munka

V. Készítsetek visszhangverset úgy, hogy az utolsó sor az alábbi szavakat visszhangozza (persze jól elrejtve őket, egy-egy szóban!). Elek, Ödön, Pál, Elemér.

Pl.: Ki az, akit kedvelek,/s a szavára fülelek,/ Elek! (15 perc)

Ha gyorsabb a feladatok megoldása, akkor a maradék időben kompetenciás feladatokat csináljunk a gyerekekkel!

http://www.oktatas.hu/kozneveles/meresek/kompetenciameres/feladatsorok

páros munka

Lásd még: Internetes oldalak 13-15.

Reflektálás (15 perc)

Az részmodul feldolgozása során a gyakorlatokkal kapcsolatos vélemények hangozzanak el; értékeljék a saját munkavégzésüket. Az esetleges nyitott kérdések (nem ért valamit, nem végzett időre egy feladattal) megbeszélése.

Gyakorló házi feladat kiadása:

Gyakoriak az ilyen vagy ezekhez hasonló játékos - logikai feladatok a központi felvételikben, csak sokszor fordítva működnek. Nem kitalálni kell, hanem felismerni elrejtett szavakat; vagy anagrammára lelni.

Otthoni feladatként írjatok a nevetekből minél több olyan kifejezést, amelyben csak a név betűit használtátok föl. Minden betűt írjatok külön lapra, s próbálkozzatok! (Szótagok ismétlődhetnek, hosszú és rövid magánhangzók változtathatóak.)

frontális munka

4. Ellenőrzés - értékelés

Az utolsó foglalkozáson egy feladatsor kitöltésével ellenőrizzük a tanultak alkalmazását a gyakorlatban önálló munkavégzéssel, adott időre.

Ellenőrzés online módon az alábbi oldalakról: 1. http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/magyar-nyelv-es-irodalom/irodalom/irodalom-5-osztaly/a-versritmus/a-versritmus-fogalma-es-fajtai

2. http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/magyar-nyelv-es-irodalom/irodalom/irodalom-5-osztaly/a-versritmus-fogalma-es-fajtai/a-versritmus-fajtai

3. http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/magyar-nyelv-es-irodalom/irodalom/irodalom-5-osztaly/a-versritmus-fogalma-es-fajtai/a-versritmus-fogalma-es-fajtai-tevekenyseg

Az alábbi, mindenki számára elérhető forrást javaslom: (Felvételi – központi felvételi feladatsorok 2004-től: http://www.ementor.hu/?q=node/135)

Az itteni feladatsorokból olyanokat válogassunk össze, amelyek a verstani témához kapcsolódnak!. Kb.: 40 perc alatt megoldható feladatsor legyen, hogy a foglalkozáson megtörténhessen a közös javítás is!

A feladatok megoldását közösen ellenőrzik, egy-egy tanuló megcseréli a kitöltött feladatsort, s így javítják egymásét.

egyéni munkavégzés az első órában

online feladatmegoldásokkal is tervezhető

Ellenőrzés frontálisan

Értékelés: a tanár egyénileg értékel – dicsér.

Tanulók önértékelése, ill. egymás munkájának értékelését is elvégzik.

2. A feldolgozáshoz szükséges eszközök: a lenti táblázatban, ill. a modulleírásnál is megtalálható.

3. Értékelés, önértékelés szempontjai:

· a maga elé tűzött célt elérte-e?

· határidőre elmélyítette-e az adott anyagban az ismereteit?

· megfelelő volt-e a munkához való hozzáállása, magatartása

· volt-e elég kitartása az otthoni gyakorláshoz?

· sikerült-e a kitűzött célját elérnie?

Jutalmazás:

· a munka során rendszeres dicséret, biztatás

· a modul zárásakor – eredményes teszttöltés esetén – esetleg szorgalmi jegy adása.

· A tanulókhoz által létrehozott (személyes) produktumok: a kitöltött feladatsorok, melyek a felkészülését később is segíthetik

4. A modul várható eredménye: rövidtávon – a tudásuk elmélyítése;hosszabb távon - egy felvételi feladatsor időre történő sikeres megoldása; eredményes felvételi 8.-ban.

A modul megvalósításához szükséges eszközök/megoldások:

Becsült költségek

Utazás, szervezés, partnerek bevonása stb.

-

Tárgyi eszközök:

Írásbeli felvételi feladatsorokat tartalmazó könyvek (az iskolai könyvtárakban általában találhatóak).

Internet elérési lehetőség – aktívtáblák, számítógépek online feladat megoldásokhoz. (Iskolai szaktantermekben)

-

Anyagigény:

fénymásolás – feladatlapok sokszorosítása

3-4000 Ft

Egyéb, speciális igény:

-

Szakirodalom – források

I. Szakkönyvek

1. A magyar helyesírás szabályai. 11. kiadás. Akadémiai Kiadó, 1984.

2. Bozsik Gabriella – Dobóné Berencsi Margit – Zimányi Árpád 2006: Anyanyelvi tantárgy-pedagógiánk vázlata. EKF Líceum Kiadó, Eger

3. Hajas Zsuzsa 1999: Kommunikációs gyakorlatok 10 – 14 éveseknek. Debrecen, Pedellus Tankönyvkiadó

4. Dr. Kagan, Spencer 2001: Kooperatív tanulás. 3. kiadás. Budapest, Önkonet Kft.

5. Magyar értelmező szótár diákoknak. 2006: Debrecen, Puebló Könyvkiadó

6. Magyar közmondások, szólások diákoknak. 2006: Debrecen, Puebló Könyvkiadó

7. Rácz Endre – Szemere Gyula.1985. Mondattani elemzések. Tankönyvkiadó

8. Gaál Edit 1991.Összefoglaló feladatgyűjtemény magyar nyelvből a középiskolák számára. Tankönyvkiadó

9. Tiszai Árpád 2008. Középiskolás leszek! Magyar nyelv és irodalom Plusz. Négyosztályos középiskolába készülőknek. Szeged, Maxim Kiadó

10. Irodalmi fogalomtár 2000: Budapest, Megaprese Kft.

11. Csorba Piroska Az én tankönyvem sorozatának könyvei.: I. A vers

12.uaz. II. A próza

13.uaz.III. Műnemek és műfajok

14.uaz.IV. Irodalomtörténet Miskolc, Szeptember Kiadó

15. Grammatikai gyakorlókönyv (mintaelemzésekkel és segédanyagokkal). 2004. Szerkesztette: P. Lakatos Ilona. Bölcsész Konzorcium, Bp.

II. Internetes oldalak

1. Általános összefoglalók a tanagyagok ismétléséhez: http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/magyar-nyelv-es-irodalom

2. Feladatok – megoldások: http://www.sulinet.hu/tovabbtan/felveteli/2001/temagyar.html

3. Felvételi – központi felvételi feladatsorok 2004-től: http://www.ementor.hu/?q=node/135

4. Felvételi – központi felvételi feladatsorok: http://pitagorasz.shp.hu/hpc/web.php?a=pitagorasz&o=kozponti_felveteli_feladatok_QTnm#nyolcadikosok

5. Elméleti ismereteket bemutató videók: http://videotanar.indavideo.hu/video/Videotanar_-_Nyelvtan_-_A_jel_es_a_rag_-_oktato_tananyag

6. Helyesírási alapelvek ppt a netről: http://www.pszicho-tanar.hu/dobervaleria/nyelvtan/magyar_helyesiras_alapelvei.ppt

7. Verstani alapismeretekhez: http://klasszikusversformak.lapozz.hu/elmeleti_ismeretek

8. Irodalmi és nyelvtani letölthető jegyzetek: http://www.diakoldal.hu/jegyzet/verstan/verstan-az-iskolaban/1028

9. A hexameterről http://www.sulinet.hu/tovabbtan/felveteli/2001/2het/magyar/irodalom/irod2.html

10. A rím, ritmus http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/magyar-nyelv-es-irodalom/irodalom/irodalom-5-osztaly/a-ritmus/a-ritmus-fogalma-es-fajtai

11. Verstani alapfogalmak: http://m-szilvi.web.elte.hu/temakorok.htm

12. Verstani lexikon: http://enciklopedia.fazekas.hu/verstan/index.htm

13. Kompetenciafejlesztő feladatlapok: http://www.csapokerti-debrecen.sulinet.hu/fejlesztes.htm

14. Programcsomagok kompetenciafejlesztéshez: http://www.sulinet.hu/tanar/kompetenciateruletek/1_szovegertes/index.html

15. Az országos kompetenciamérés feladatai és javítókulcsok: http://www.oktatas.hu/kozneveles/meresek/kompetenciameres/feladatsorok

Mellékletek – Feladatok

Nyelvtan

Feladatok Megoldások

1.

l

e

b

b

e

n

e

l

e

b

b

e

n

e

b

b

e

n

e

b

b

e

e

b

e

e

b

e

2. Helyezze el a táblázatban az alábbi szavakat! sarkkör, középfok, hagyják, azonban, bűnözőhöz, kertből, fonallal, látjuk

magas-mély illeszkedés

ajakműködés szerinti illeszkedés

nincs illeszkedés

zöngésség szerinti hasonulás

 kertből

 

 

képzés helye szerinti hasonulás

 azonban

 

 

írásban jelölt teljes hasonulás

 fonallal

 

 

írásban nem jelölt teljes hasonulás

 hagyják

 

 

összeolvadás

látjuk 

 

 

a mássalhangzó megrövidülése

 

 

sarkkör 

nincs mássalhangzó törvény

 

bűnözőhöz 

 középfok

3. Hangrend megállapítása - megoldás:

alma

mély

csillag

vegyes

alkalom

mély

olvasmány

mély

cselekmény

magas

nevetséges

magas

kialvatlan

vegyes

dönget

magas

4.

Részlegeshasonulás

Teljes hasonulás

Összeolvadás

Rövidülés

Jelöletlen

Jelölt

különben,rögtön,válaszd, arkangyal

merészség,véljük

ássa, fémmé

rántsátok, adsz

parttalanság, jobbra, agglomeráció

5. Szavak/szóalakok: metszet, aratjuk, ne vétsd el, látsszék, vesd, mindjárt, hagyján, pedzi, játszik.

6. Tollbamondás (Lehet csak egy részét is diktálni, ha nem marad idő az egészre!)

Okosabb vagyok, mint a számítógép?

Sokan és sokszor mondjátok azt, hogy minek „görcsölünk” annyit a helyírással, hisz elég, ha bekapcsoljuk a nyelvi ellenőrző programot a gépen, és kész. Lehet, hogy igazatok van, és csak arra kell figyelni, mit húz alá a program zölddel vagy pirossal? Nézzünk néhány példát!

Melyiket választanátok, ha Kovácsné Kiss Ildikó neve helyett a Kovácsé illetve Kovácsén változatot javasolja? A magyar névhasználat ezen alakját ugyanis nem szereti a program. A Papp-pal vezetéknév írásmódját sem fogadja el, és még csak nem is javasol helyette semmit. Nem tetszik neki a Dessewffy, de nem jelez, ha hibásan írod le Széchenyi István nevét. Nem tanították meg neki azt sem, hogyan kell írni a történelmi nevet az Országos Széchényi Könyvtár esetében.

Az Árpád-házi királyok, a Kossuth-díj, Petőfi-szobor, a Heves megye, a Fertő tó vagy Velencei-tó írásakor sem segít sokat, nem beszélve e tulajdonnevek melléknévi változatairól: Kossuth-díjas, Fertő tói, velencei-tavi.

Kijavít-e, ha nem tudod szótagolni Batthyány nevét? Nem. Ráadásul a jó elválasztási módot hibaként érzékeli. Mennyire bízhatsz akkor a gépedben magad helyett?

Mai világunkban rengeteget segíthetnek a modern technika vívmányai, az informatikai eszközök, de nem helyettesíthetik az emberi tudást. A gép azt tudja, amit megtanítottak neki, amit beprogramoztak a memóriájába. Folyamatosan bővítik a helyesírási programot, de nem minden gépen van jelen a legfrissebb változat.

A magyar nyelv és a magyar helyesírás azonban annyira egyedi, olyan sokszínű, hogy minden változatát nem tudják megtanítani egy gépnek. Az emberi agy viszont képes az egyedi esetek megjegyzésére is.

Ha mégis segítségre lenne szükséged, akkor tudod, hogy A magyar helyesírás szabályai című könyvben megtalálod, hogyan kell leírni kedvenc üdítődet, a Coca-Colát; miért videó az írásmódja a videofelvételt lejátszó készüléknek; mikor kis- ill. nagybetűs az internet szó.

Nem azért vagyunk jobbak, mert „mindent tudunk”, hanem azért, mert tudjuk, hová forduljunk, mihez nyúljunk, ha elakadtunk valamiben.

Igen, lehetsz okosabb, a számítógépednél!

Mellékletek – Feladatok

Irodalom

I. Versfajták - skandálás

1. Szeretnék szántani, Felező, kétütemű 6-os, a ritmusképlet: 3|3Hat ökröt hajtani,Ha a rózsám jönneAz ekét tartani.

2. Nincsen apám, se anyám, Kétütemű 7-es, a ritmusképlet: 4|3se istenem, se hazám,

3. Itt fekszünk, vándor, vidd hírül a spártaiaknak, Időmértékes, disztichon (első sor hexameter, második sor pentameter)

megcselekedtük, amit megkövetelt a haza.

4. Amit raktak délig, leomlott estére, 4|2||3|3 felező, négyütemű 12-es Amit raktak estig, leomlott reggelre. 4|2||3|3

5. Tüzesen süt le a nyári nap sugára 3|3||3|3 felező, négyütemű 12-es

[...]Fölösleges dolog sütnie oly nagyon, 4|2||4|2[...]

6. Régi dicsőségünk, hol késel az éji homályban? Időmértékes - hexameter

7. Hősvértől pirosúlt gyásztér, sóhajtva köszöntlek, Időmértékes - disztichon (első sor hexameter, második sor pentameter)

Nemzeti nagylétünk nagy temetője, Mohács!

Mellékletek – Táblázatok

Nyelvtan

1. Hangképzés 2. Magánhangzók csoportosítása és magánhangzótörvények

3. A mássalhangzók csoportosítása a hangszalagok működése szerint

A hangszalagok működése szerint:

1. zöngések (hangszalagok rezegnek)

2. zöngétlenek (hangszalagok nem rezegnek)

Zöngés-zöngétlen mássalhangzó(párok):

Ahogy a képen látható, a zöngés m,n,ny

orrhangoknak és az l,r,j folyékony hangoknak nincsen

fonéma értékű zöngétlen párjuk. Zöngétlen h-nak pedig zöngés

párja.

4. A mássalhangzók csoportosítása a képzés módja és helye szerint

A képzés helye szerint:

· Ajakhangok (labiális hangok)

· Foghangok (dentális hangok)

· Szájpadláshangok (palatális hangok)

· Gégehang (laringális)

5.

A magánhangzók rendszere

6. A hangtörvények

Magánhangzótörvények1. Hangrend törvénye: A magyar nyelv jellegzetes hangépítési sajátossága a hangrendi harmónia. Ez a magánhangzók típusát szabályozza a szavakban. Magas hangrendű szavakban magas magánhangzók, mély hangrendű szavakban mély magánhangzók, vegyes hangrendű szavakban pedig mély és magas magánhangzók is vannak (ezek bármely mély magánhangzók lehetnek, de magasak közül csak a „i, í, e, é”. Magas magánhangzóink: e, é, i, í, ü, ű, ö, ő. Mély magánhangzóink: a, á, o, ó, u, ú. Ezek alapján az „erdő, billentyűzet, cserép … stb.” szavak magas hangrendűek, az „autó, anyag, kosár, angol, tábla, szurkálódás, szurkolás… stb.” szavaink mély hangrendűek és a „disznó, béka, kémia, virág… stb.” szavaink vegyes hangrendűek. 2. Illeszkedés törvénye: szavainkban a kétalakú toldalékok hangrendben illeszkednek a szótőhöz (Evelinnél, Karcsinál). A háromalakú toldalékok közül az egyik magas hangrendű toldalékban ajakréses a magánhangzó (-hez), a másikban ajakkerekítéses (-höz), tehát a háromalakú toldalékok ajakműködés szerint is illeszkednek.3. Hiátustörvény: nyelvünkben elég gyakori az, ha a szavakban két magánhangzó kerül egymás mellé, ilyenkor gyakori, hogy egy ejtéskönnyítő „j” hangot toldunk bele (fiú [fijú], dió [dijó])Mássalhangzótörvények

Részleges hasonulások:

a) hasonulás zöngésség szerint – ha a magyarban a szó vagy a hangszakasz hangsorában egy zöngés és egy zöngétlen mássalhangzó kerül közvetlenül egymás mellé, akkor a kapcsolat második tagja a megelőző mássalhangzót zöngésség szempontjából részlegesen magához hasonlóvá formálja.

7

p hadparancs (hatparancs),kapdos (kabdos),

b idősb (időzsb),habselyem (hapselyem),

t hoztam (hosztam),kútgém (kúdgém),

d gyászdal (gyázdal),hadsereg (hatsereg),

k holdkóros (holtkóros),lökdös (lögdös),

g hasgat (hazsgat),égszín (ékszín),

f nagy fiú (naty fiú),rőfben (rővben),

sz dobsz (dopsz),juhászbojtár (juházbojtár),

z képzavar (kébzavar),közkatona (köszkatona),

s öregség (örekség),olvasd (olvazsd),

zs köldökzsinór (köldögzsinór),rozskenyér (roskenyér),

c tömegcikk (tömekcikk),arcbőr (ardzbőr),

dz kettős dz (kettőzs dzé),hallgatództam (halgatóctam),

cs világcsaló (vilákcsaló),pipacsból (pipadzsból),

dzs gőgös dzsentri (gőgözs dzsentri), bridzskártya (bricskártya),

ty száz tyúk (szász tyúk),kontyba (konygyba),

gy vasgyár (vazsgyár),megfagytak (mekfatytak).

b) hasonulás képzés helye szerint – ha két (képzés helye szerint) különböző mássalhangzó kerül közvetlenül egymás mellé, akkor részleges (csak a képzés helyére korlátozódó) hasonulás következik be. Pl.:

n + p = m + pszínpad (szímpad),

n + b = m + bazonban (azomban),

n + m = m + mtanmenet (tammenet, de: tanmenet is).

n + ty = ny + tybontja (bonytya),

n + gy — ny + gymondjuk (monygyuk),

n + ny = ny + nynagyon nyikorog (nagyony nyikorog).

Teljes hasonulás. Vannak olyan hasonulási esetek nyelvünkben, amikor az egymás mellé kerülő különnemű mássalhangzók egyike a másikat teljesen magához hasonlóvá formálja: ez a teljes hasonulás. A teljes hasonulásban rendszerint nem egy, hanem egyszerre két vagy több képzőmozzanat változik meg, így válnak az érintkező mássalhangzók azonosakká.

 z + s = ssközség (kösség), sz + s = ss egészség (egésség).

  A -val/-vel és a -vá/-vé határozóragok kezdő v-je hasonul a szó végső mássalhangzójához, s ezt a hangváltozást az írás is jelzi, például ember : emberrel, had : haddal, bölcs : bölccsé, nagy : naggyá.

 A -ról/-ről és a -ra/-re határozóragok r-je regresszív hasonítással magához idomítja a szó végső l hangját. Például: balra (barra), elülről (elürről), félre (férre), oldalról (oldarról), távolról (távorról). Ezt a hasonulást írásban nem tüntetjük fel.

 Az az, ez mutató névmás ragos és képzett alakjaiban (a tárgyalak kivételével) regresszív teljes hasonulás történik: attól, ettől, ahhoz, ehhez, annak, ennek, avval, evvel, arról, erről, arra, erre, abbeli, ebbéli, akkora, ekkora. Ettől a szabálytól eltér az azzal, ezzel alakváltozat, továbbá az azzá, ezzé, amelyek az a) pontban tárgyalt norma értelmében progresszív hasonulást mutatnak.

 A birtokos személyrag kezdő j-je teljesen hasonul az anya, atya, bátya csonka tövének (any-, aty-, báty-) végső ny, ty hangjához, továbbá az öcs rokonságnév cs-jéhez és a nagy szó gy-éhez. Ezt a teljes hasonulást a helyesírás — az öccse kivételével — nem jelöli:

 

ny + j = nnyanyja (annya),

ty + j = ttyatyja (attya), bátyjuk (báttyuk),

gy +j = ggynagyja (naggyá),

cs + j = ccsöccse, öccsük.

 ny + j = nnyhányja (hánnya),

gy+j = ggyhagyjátok (haggyátok).

 l+j = jjszóljon (szójjon),

ll+j = jjvallja (vajja).

 s + j = ssolvas : olvassa,

sz + j = sszvadászik : vadásszunk,

z + j = zznézem : nézzem,

dz + j = ddzedzi : eddze.

Összeolvadás.

Az összeolvadás főbb esetei a következők:

t + j = tty, tybotja (bottya), kertje (kertye),

d + j = ggy, gyvádjuk (vággyuk), kardjuk (kargyuk),

n + j = nnykínja (kínnya).

t + j = tty, tylátja (láttya),

féltjük (féltyük),

d + j = ggy, gyadja (aggyá),adj (aggy),

hordjuk (horgyuk),hordjon (horgyon),

n + j = nnyfonják (fonnyák),fonjak (fonnyak).

t + sz = cc, ctanítsz (tanícc), költsz (kölc),

d + sz = cc, cmásodszor (másoccor), küldsz (külc),

gy + sz = ccegyszer (eccer),

t + s = ccs, csbarátság (baráccság), restség (rescség),

d + s = ccs, csvadság (vaccság), bolondság (boloncság),

gy + s = ccsnagyság (naccság).

Rövidülés

A rövidülésnek két típusát különböztethetjük meg:

1. A hosszú mássalhangzó megrövidül, ha utána a szó vagy a hangszakasz határain belül mássalhangzó kerül. Például:

 áll : álltam (áltam),

ott : otthon (othon),

jobb : jobbra (jobra),

fenn : fenn hordja az orrát (fen horgya),

hadd el : hadd rá (had rá),

orr : orrba vág (orba vág),

olvass : olvass fel (olvas fel),

taníts : taníts meg rá (tanícs meg),

mondott : mondott neki valamit (mondot neki),

száll : szálldos (száldos),

bükk : bükkfa (bükfa),

nézz oda : nézz ki (nész ki).

 2. Rövidülésnek tekinthetjük leíró szempontból azt a jelenséget is, hogy mássalhangzó után következő másik mássalhangzó kettőzése, illetőleg nyújtása nem következik be olyan esetekben, amikor a kettőzés, illetőleg a nyújtás törvényszerű volna. Például:

 párt : párttitkár (pártitkár),

sark : sarkkör (sarkör),

tart : tarts (tarcs); vö. szárít : száríts (száríccs),

hord : hordjon (horgyon); vö. ad : adjon (aggyon),

kard : karddal (kardal); vö. had : haddal,

bölcs : bölccsé (bölcsé).

Kiesés - Ha kettőnél több mássalhangzó következik egymás után a szó vagy a hangszakasz egységében, akkor a mássalhangzó-csoport középső tagja – kivált, ha az t vagy d - kiesik.

 mindnyájan (minnyájan),

mondta (monta),

kösd meg (közs meg).

 Egy-két esetben azonban a helyesírás követi a kiejtést:

 bólint : bólingat, tekint : tekinget, szerkeszt : szerkeszd, fest : fesd.

7. Helyesírási alapelvek - A magyar helyesírást négy alapelv határozza meg

I. A kiejtés szerinti írásmód alapelve - Helyesírásunk a köznyelvi kiejtést tükrözi, lehetőleg úgy írjuk a szavakat, ahogy a kiejtésben hangzanak

Néhány szabály és példa:

Szavaink többségében az i, ü, u rövid: igaz, fizet, ugat, ürge, füst

A szavak végén legtöbbször rövid i van: kocsi, kifli stb.

Hosszú ú,ű van a legtöbb főnév végén: ágyú, fiú, tanú, varjú, fésű, gyepű stb.

Kivételek: adu, alku, batyu, daru, eskü, menü, revü stb.

A melléknevek végén mindig hosszú ű, ú van: domború, homorú, gyönyörű, nagyszerű stb.

A hosszú í, ú, ű hangot tartalmazó szavaink két csoportba sorolhatók

1. A toldalékolás után is megmarad a szótőbeli hosszú magánhangzó: zsír, zsírt; húsz, húszas; bújik, bújjon;

2. Vannak azonban szabályos í-i; ú-u; ű-ü;váltakozást mutató főnevek; írásukat megkönnyíti a nyár – nyarat; kéz – kezet; szavakkal való összehasonlítás: víz, kéz, út, tűz.

Mindig hosszú a magánhangzója a következő szóelemeknek: ít, dít, sít, ú, ű, jú, jű melléknévképzőnek stb.

A tárgy t ragját mindig röviden ejtjük, és ezért röviden is írjuk.

A –képp, -képpen határozóragot kettőzve írjuk.

II. A szóelemző írásmód alapelve – Ez az alapelv biztosítja, hogy a szavak alkotóelemei a toldalékolt és az összetett szavakban felismerhetők legyenek

Egyrészt a szóelemek eredeti alakját (árasztja, tudja) másrészt a szóelemek módosult alakváltozatait tünteti fel (csónakkal, azzal)

Azok az esetek, ahol másképp ejtjük és másképp írjuk a szavakat:

Lásd: A magyar helyesírás szabályai: 49-85. szabálypontok

III. A hagyomány szerinti írásmód alapelve – Helyesírásunk bizonyos esetekben a hagyományt követi a mai hangjelölési rendszer, a mai kiejtés illetve a szóelemzés rovására

Ezek az esetek a következők:

1. Régies írású családnevek hangjelölése (Batthyány, Egressy. Kossuth, Babits, Móricz)

2. A köznyelvi hangrendszerben már nincs meg a régi -ly hang, írásunk azonban megtartotta a jelölését

IV. Az egyszerűsítő írásmód alapelve – Helyesírásunk néhány esetben ésszerű egyszerűsítést alkalmaz

1. A többjegyű betű kettőzésekor csak az első jegyet kettőzzük meg: eggyel, meggy, rosszal, fütty

2. Három egyforma mássalhangzó esetében mindig egyszerűsítünk: sakkal, Mariannal, hallak

Kivétel: Családnevek, összetett szavak

Példák: Kiss-sel, Tarr-ról sakk-kör, balett-táncos, rossz-szívű, nagygyűlés, kulcscsomó, jegygyűrű

Mellékletek – Táblázatok

Irodalom

8. Vers - próza – ritmus – ütem

(A szöveg formája lehet vers vagy próza. A vers olyan szöveg, amelynek hangzásbeli (kivételként: írásbeli) kötöttsége van, azaz valamilyen ritmusa. A próza olyan szöveg, amelynek nincs ritmusa. A vers és a próza között számos átmenet létezik. (Bizonyos korlátok között a prózában is előfordulhat ritmus: ismétlődhet a mondatszerkezet, szabályosság jelentkezhet a többszörösen összetett mondaton belül is.)A ritmus: szabályos ismétlődés, azonos vagy hasonló jelenségek bizonyos időközönkénti visszatérése. A ritmus az emberi hang valamely fizikai tulajdonságain alapulhat, tehát valamelyik fizikai jelenség ismétlődik szabályos időközönként: a leggyakrabban a hangerő vagy az időtartam, ritkábban egy-egy hang (vagy nagyobb nyelvi egység.Az európai irodalmakban két fő versrendszer terjedt el: a hangsúlyos és az időmértékes. A hangsúlyos ritmusrend alapja a hangerő szabályos váltakozása; az időmértékes verselés a szótagok időtartamának ritmusára épül.A vers ritmusos szövegforma. Alapeleme a szótag. A versritmust kísérő jelenség lehet a rím, ez a hangsúlyos és az időmértékes versben is megjelenhet. A versszakok sajátos eleme némely versekben a refrén. A költő egyéb eljárásai: a versritmus és az értelmi ritmus viszonya (megfelelésük vagy ellenjátékuk), a verssor és a versmondat viszonya (egybeesésük, illetve az áthajlás). A versritmus járulékos tényezője a szünet.A vers alapegysége az ütem; ez szótagokból áll. Az időmértékes vers legkisebb egysége a versláb.Az ütemhatár rendszerint két szó közé esik, de előfordul, hogy egy hosszabb szót kettémetsz. Az ütemhatár jele az elemzéskor: a függőleges vonal: |Pl.:Síkos a hó, | szalad a szán, Esketőre | viszik babám.(Petőfi Sándor: Síkos a hó, szalad a szán...)Az ütemhatárok kiemelkedő változata a metszet (cezúra): ez mindig szóhatárra esik, és a verssor állandó helyén található. Jele a képletben: a kettős függőleges vonal: ||Pl.: Ó én édes | hazám, || te jó | Magyarország, Ki keresztény|ségnek || viseled | paizsát,(Balassi Bálint: Búcsúja hazájától))

9. A hangsúlyos verselés

(A hangsúlyos ritmus sokféle változatban számos irodalomban létezik. A magyar verstanban használatos legpontosabb elnevezés: az ütemhangsúlyos verselés (Arany Jánosnál: "magyar nemzeti versidom"). A lényege: hangsúlyos verselés kötött szótagszámú ütemekkel és sorokkal. Az ütemhangsúlyos vers gyakran rímel, de a ritmusszerkezetet a rímszerkezettől először mindig elkülönítve kell vizsgálni. A hangsúlyos ritmusrend alapja a hangerő szabályos váltakozása. A hangsúly: egy szótag hangerőtöbblettel történő kiemelése. A magyar nyelvben a hangsúly a szó első szótagjára esik. A szó eleji hangsúlyon kívül a szavak későbbi szótagjai mellékhangsúlyt kaphatnak, pl. érzelmi, hangulati tartalmak kifejezésére vagy a versritmus fenntartására. A hangsúlyos ritmusrendben az alapegység az ütem, mely 1-4 szótagból állhat. (Ezzel a szótagmennyiséggel függ össze a népdalainkban gyakori 4 negyedes ütemezés.) Az ütem fő eleme egy hangsúlyos szótag; az elemzésben aláhúzással vagy hosszú éles ékezettel (/) jelöljük. A hangsúlytalan szótagok száma az ütemben maximum 3, jele az elemzési képletben vagy szótagonként egy-egy pont, vagy az "x". A 4-nél több szótagból álló szavak a hangsúlyos versrendben mellékhangsúlyt kapnak, ennek jele a hosszú tompa ékezet (\). Ha több ütem alkotja a verssort vagy félsort, akkor az egyes hangsúlyok közt fokozati különbség lehet, pl. az 5 vagy 6 szótagú félsorban az első ütem hangsúlya erősebb (ez a főhangsúly), mint a másodiké (a mellékhangsúly). / xx x | / x x xBeleestem, benne vagyokA sor ritmusképlete: 4|4/ x x x | / x x xA szerelem, a szerelemUgyanez a sor értelmi hangsúlyozással így mondható:x / x x | x / x x A szerelem, a szerelemKét négyütemű, 10 szótagú sor, ritmusképlete: 3|2||3|2: / x x |/ x ||/ x x |/ xKiskacsa fürdik fekete tóba'/ x x | / x ||/ x x | \ xAnyjához készül Lengyelországba.Ha a sorok 2. és negyedik ütemében a hangsúlyt gyengébbnek tekintjük, akkor a képlet így módosulhat: / x x |\ x ||/ x x |\ xKiskacsa fürdik fekete tóba')

10. Az időmértékes verselés

(Az időmérték alapja a szótagok időtartama. A legismertebb időmértékes ritmusrend a görög-római verselés.Az időmértékes ritmus alapeleme a szótag, egységei a versláb, a verssor és a strófa.A szótag az időmértékes versritmusban a következő magánhangzóig terjed, függetlenül attól, hogy a következő magánhangzó ugyanabban a szóban vagy a rá következőben található. A szótag rövid, ha a magánhangzója rövid, és utána legfeljebb egy rövid mássalhangzó van. A természeténél fogva hosszú szótagnak a magánhangzója hosszú. A helyzeténél fogva hosszú szótagnak ugyan rövid a magánhangzója, de utána vagy hosszú, vagy legalább két rövid mássalhangzó szerepel. Általános szabály, hogy a sor belsejében a rövid szótag helyett állhat hosszú szótag. A sorvégi hosszú helyén állhat rövid szótag. Egy soron belül a lejtésirány (emelkedés vagy ereszkedés) nem változik. A klasszikus időmértékes vers eredetileg nem ismeri a rímet, a hangsúlyt és az alliterációt. )

(A szótagok jelöléseA hosszú szótag jele az elemzési képletben: —A rövid szótag jele: ∪A közömbös vagy helyettesítő szótag jele: ∪ vagy xA mora: egy rövid szótag kiejtésének időtartama. A hosszú szótag kiejtésének ideje: 2 mora.) (A szótagok jelöléseA hosszú szótag jele az elemzési képletben: —A rövid szótag jele: ∪A közömbös vagy helyettesítő szótag jele: ∪ vagy xA mora: egy rövid szótag kiejtésének időtartama. A hosszú szótag kiejtésének ideje: 2 mora.)10/a

(A versláb: rövid és/vagy hosszú szótagokból álló alapegység. A szakirodalom mintegy 40 verslábat tart számon. A gyakoribb verslábak rendszere az alábbi táblázatban olvasható. Példaként a XIX. századi nyelvész Fogarasi Jánosnak azokat a javaslatait közöljük, amelyekkel - a nyelvújítás híveként és harcosaként - a görög-latin szakszavakat ki szerette volna küszöbölni. (Az átnevezéseket a szakmai közvélemény nem fogadta el.) A versláb neve:Képlete:Példa:Kétmorás:pirrichius∪ ∪pici Hárommorások:jambustrocheus (choreus)tribrachis∪ —— ∪∪ ∪ ∪szökőlejtiszapora Négymorások:daktilusanapesztusspondeus— ∪ ∪∪ ∪ —— —lengedilebegőlépő A verslábak közül a spondeus és a pirrichius csupán kiegészítő szerepet szokott kapni. A versritmus meghatározó lábai az emelkedő verslábak (a jambus és az anapesztus), illetve az ereszkedők (a trocheus és a daktilus). )10/b

11. A szimultán verselés

(A magyar költészetben mind az ütemhangsúly, mind az időmérték évszázadok óta otthonos; a kölcsönhatások és kereszteződések természetesek. Pl. Az időmértékes ritmusban a hosszú szótagot olykor hangsúlyos szótag helyettesíti.A ritmusrendek találkozásának fő változatai: a szimultán vers, a kevert ritmusú vers és az ötvözött vers. A verstanban ismeretes még a bimetrikus vers kategóriája is; ez olyan versek gyűjtőneve, amelyekben - szemben a szimultán ritmussal - egymást váltva (ld. kevert ritmus) vagy párhuzamosan (ld. ötvözött) jelenik meg mindkét ritmusrend.Isten, áldd meg a magyartMit nekem te zordon KárpátoknakJó kedvvel, bőséggel, Fenyvesekkel vadregényes tája(Petőfi Sándor: Az alföld))