KÉPES RAGADOZÓ MADÁR KALAUZaz Aggteleki-karszt és a Zempléni-hegység fajainak megismeréséhez

Kedves Természetbúvár Barátunk!Kiadványunkkal első lépéseidet kívánjuk egyengetni, ha szeretnél többet is megtudni a természetről, mely

az embertől függetlenül létező, ám az emberiségnek végtelenül kiszolgáltatott, megismételhetetlen, csodálatos érték.Kfvánunk mindenkinek sok szép, rácsodálkozással és felismeréssel megélt kirándulást hazánk e kicsiny,

de értékes és izgalmas vidékén!

Méretek: Közepes méretű, a tojókmérete nagyobb a hímeknél.H: hím: 49-56 cm, tojó: 58-64 cm,SZF: hím: 93-105 cm, tojó: 108-120 cm.

,----------------------------------------------------------------------_.IIIIIIIIII

Táplálkozás: Emlősökkel és madarakkaltáplálkozik. Fácán, galamb és nyúl méretalatt is sok mindenre vadászik. Kedveli

Megjelenés: Az öreg madarakhasonlítanak akarvalyhoz. Amígaz öreg héják szürkés színűek és világosmelltollazatuk sűrűn keresztsávozott,addig a fiatalok barnásak és mellüktollazata cseppfoltos mintázatú.

Hang: Költési időszakban hajnalonkéntszól. Hangja a karvalyéhoz hasonló,de annál mélyebb és lassúbb"kija-kija-kija-kija"

Fészkelés: Erdők sűrűjében fészkeI.Rejtőzködve él, ezért ritkán kerülszem elé. Nagyméretű fészkét többéven át használja.

a hajnali és esti szürkületben történővadászato!.

Vonulás: A hazai állomány nem vonul el,csupán kóborol.

Előfordulás: Magyarországon gyakorinakmondható, bár sajnálatosan az utóbbiévek vizsgálatai szerint a hegyvidékierdők költőállománya a negyedére esettvissza az elmúlt húsz évalat!.

Héja(Accipiter genti/is)

Védett,-----------------------------------------------------------------------

Méretek: Kisméretű ragadozófaj, ahímek láthatóan kisebbek a tojóknál.H: hím: 29-34 cm, tojó: 35-41 cm,SZF: hím: 58-65 cm, tojó: 67-80 cm.

Megjelenés: Színezete felül szürke,alul világos alapon a torkától a farkavégéig sűrűn keresztsávozott.Farka hosszú, szárnyai lekerekítettek,szemei sárgák. A hímek teste alulnarancsos árnyalatú.

Hang: Főként költési időben hallhatógyors, csattogó "kev-kev-kev-kev-kev"hangja.

Karvaly

Fészkelés: Erdőkben, emberitelepülések környékén fészkeI.Fenyőerdők telepítésévei az alföldierdőkben, illetve településekena parkokban is megtelepszik.Jellegzetessége, hogy kizárólagfenyőfélékre építi fészkét.

~-------------------------------, \

Táplálkozás: Táplálékát kistermetűmadarak és rigók alkotják.Telente sok verebet zsákmányol.A meglepett madarakat röptébenkapja el. A madáretetők közelébenis számíthatunk megjelenésére.

(Accipiter nisus)Védett

Vonuulás: Nem vonul, csupán kóborol. I

II

Előfordulás: Elterjedt, gyakori madárfaj. :I

,----------------------------------------------------------------------------------- ~I

__ o - - _

" Méretek: Közepes termetű, az egerészölyvhözképest kevésbé zömök madár.H: 52-59 cm, SZF: 113-135 cm.

Megjelenés: Általában barnás, ritkán egészenvilágos színezetű. Az öreg madarak szemesárga, tollazata ritkán sávozott. Röptébenfaroktollait gyakran összezárja, így farkaés szárnya hosszúkásnak tűnik.

Hang: Júniustói az erdők fölött keringő darázs-ölyvek elnyújtott és panaszos hangon vijjognak,költési időn kívül alig lehet hallani őket.

Fészkelés: Leginkább a tisztásokkal. apró vizesfoltokkal, mezőkkel tarkított hegyvidéki lomboserdőket kedveli. Költési időszakban igen óvatos

I és keveset repül. Nyílt élőhelyeken csak elvétve: látható, erdőkben a fák lombja alatt mozog.,'- .-

------------------------------------------------------------------------------',IIIIIIIIII

íIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIII,._---------------------------------------------~

Táplálkozás: Érdekes táplálkozási szokásaalakult ki, hiszen főként darazsakkal ésazok lárváival táplálkozik. A lárvákata főldből kaparja ki. Fején a tollaikemények, pikkelyszerűek, ezzelvédekezik a fullánkok szúrása ellen.Kétéltúeket, hüllőket, néha gilisztátis fogyaszt.

Vonulás: Áprilisban érkezik, koraősszel vonul el tőlünk.

Előfordulás: Szórványosanelőforduló ragadozó madarunk.

Darázsölyv(Pernis apivorusJFokozottan védett

Méretek: Közepes méretű, zömök megjelenésúfaj. H: 46-58 cm, SZF: 110-132 cm.

Megjelenés: Barnán mintázott tollazatúmadár. Mellkasán az öreg madaraknál finomkeresztsávozás, a fiataloknál hosszanticsíkok láthatók. Farka alsó végén egy szélesfekete sáv húzódik. Keringéskor megfigyelhetőlegyező alakú, széttárt farka és előre nyomott,enyhe V alakban tartott szárnya.

Egerészölyv(Buteo buteoJVédett

H: testhosszSZF: szárnyfesztávolság

Hang: Gyakran hallatja vijjogó hangjátrepülése és keringése közben. Tavasszala leghangosabb, főként .míakoló", ereszkedő"kijő" hangját hallatja.

Fészkelés: Főként a középhegységi zárterdőkben fészkeI. Síkvidékeken, a táplálkozo-területek közelében található fasorokbanés erdőfoltokban is megtelepszik. Költésiidőszakban igen érzékeny a zavarásra,hamar leugrik a fészkéről.

Táplálkozás: Réteken, legelőkön,mezőgazdasági területeken táplálkozik.Ilyenkor főként apró erdei vagy mezeirágcsálókra les. Vadászat során képesegy helyben szitálni. Sokszor faágakról,környezelükből kiálló objektumokrói(oszlop, kútgém) keresi áldozatait.

Vonulás: Télen és nyáron egyaránttalálkozhatunk vele.

Előfordulás: Egyik leggyakoribbragadozó madarunk.

Méretek: Az egerészölyvlől nagyobb,széles szarnyú ragadozó.H: 52-59 cm, SZF: 113-135 cm.

,------------------------------------------------------------------------------,IIIIIIIII

Megjelenés: Főként ülő helyzetben figyelhetőmeg, hogy feje testéhez képest viszonylag nagy.Szemei sárgák. Világos alsó testén finom barnakeresztsávozás látható, toroktollazata sötét színű.

Hang: Hangja elnyújtott vijjogás.

Fészkelés: Hegyvidékeken költ, fészkéterdőkben, fák csúcsára építi. Csupánegyetlen fiókát nevel.

Táplálkozás: Zsákmányát a bokroshegyoldalakon vagy ártéri területeken ejtiFőként hüllőkkel táplálkozik, de ha tartósanhűvösre fordul az időjárás, hörcsögöt iszsákmányol. Az elfogott siklót mindig csőrébenszállítja a fiókájának. Vadászat közben gyakranszitál egy helyben, de sokat ücsörög öreg fákszáraz csúcsán is.

Vonulás: Vonuló, a telet Afrikában tölti.

Előfordulás: Hazánkban ritka, miveltáplálkozási módja, élőhely-igénye miattkevés alkalmas területet talál.

/ (Circaetus gallicusJFokozottan védett

,-------------~------------------------------------------------------------------------------------~

,----------------------------------------Il Méretek: H: 70-83 cm, SZF: 178-205 cm.IIII

!III.IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIII\,--------------------------------------------------------------------------

Megjelenés: Az öreg sasok feketésbarnák,vállukon egy-egy fehér folt látható, a fejtetöés a tarkó sárgásbarna. A fiatalok homokszínűalapon világosen csíkozott tollazatúak .

Hang: Hangja mély, nászrepüléskor gyakrangyors, érdes .oyk-ovk-ovk" ugató hangoksorozatait hallatja.

Fészkelés: Keleti elterjedésű, a puszták éssztyeppek tipikus sasfaja. Hazánkban eredetilega hegyvidéki erdőkben költött, de ma már csaknéhány pár él itt. Fészkelőhelyét egyregyakrabban választja nyílt, síkvidéki élőhelyeken.Hatalmas fészkét fák csúcsán építi, háborítatlanhelyen sok éven keresztül használja. Vonulás: Az öreg madarak fészkelő-

területük környékén kóborolnak télen,csak a fiatalok vonulnak el.Táplálkozás: Fő tápláléka az ürge és a hörcsög,

de ahol sok a mezei nyúl és fácán, rájuk isvadászik. Ahol ezek a zsákmányállatok élnek,nagy eséllyel számíthatunk a megpillantására.

Előfordulás: Nagy elterjedési területű,de meglehetősen ritka faj.

Általában sziklafalakon fészkei,de a hazánkban költő néhánypár az öreg fák lombkoronájaalá építi hatalmas, gallyakbólösszehordott fészkét.

Méretek: H: 80-93 cm,SZF: 190-225 cm.

Megjelenés: Erőteljesmegjelenésú ragadozó madár.Az öreg szirti sasok sötétbarnák,a fiatalok szárnyán és farktollainaz alsó és felső oldalon is fehérfolt látható. Faroktollai viszonylaghosszúak.

Táplálkozás: Rajtaütésszerűenlepi meg zsákmányát, amelylehet nyúl, fácán, rnókus,nyuszt és bagoly, de fiatal rókátis fagyaszt. Gyakran magasanköröz, ám sziklákon, fákcsúcsán is megláthatjuk.

Hang: Ritkán hallatja hangját,röptében vékony füttyentés-szerű .kior:" kiáltásai messzeelhangoznak. Vonulás: Állandó, áttelelő madár.

Fészkelés: Élőhelyei a sziklásés erdős hegyvidék nyílt területei.Középhegységeink erdei ben anagyobb kiterjedésú tisztásokbiztosítják számukra avadászterületet.

Előfordulás: Több földrészen el-terjedt ritka ragadozó madarunk.

Szirti sas(Aquila chrysaetos)Fokozottan védett

,---------------------------------------------------------------------------rIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIII\,----------------------------------------------------------------------------

Méretek: Kisebb termetú sas, ám az egerészölyvnélnagyobb, zömök megjelenésú madár.H: 55-65 cm, SZF: 143-168 cm.

Táplálkozás: Nevével ellentétbencsak elvétve fog békát. Fő táplálékaa mezei pockok. Jellegzetessége,hogy zsákmányát csőrébenlógatva hordja a fészekbenvárakozó egyetlen fiókájának.

Megjelenés: Sötétbarna, csupán testének felső részénvilágosabb a tollazata. esőre viszonylag kis méretú.Farka rövid. Keringés közben szárnyait ívelten lefelé tartja.

Vonulás: Amint a fióka kirepül éselhagyja a fészkét, már kezdődikis a vonulás. Április elején térnekvissza és költőterületüket azonnalelfoglalják.

Hang: Magas, kiskutyaugatáshoz hasonlító "kjif"hangját a költési területén hallatja, a hím nászrepülésközben elnyújtott füttyszerú , viiik" hangot ad.

Békászó sasFészkelés: Általában fás síkságok erdeiben költ, dehazánkban a középhegységi erdőkben találta meg afészkelőhelyét. Sokat látható vizes, nyílt élőhelyeken.

(Aquila pomarina)Fokozottan védett

Előfordulás: Korlátozotteurópai elterjedése van.

Méretek:A legnagyobb termetű sas Európában.H: 62-76 cm, SZF: 190-240 cm.

Fészkelés: Hazánkban elsősorbansíkvidéken, nagyobb folyók mentén, tavakés holtágak közelében találja meg élőhelyét.Nagy fészkét az itt található termetes fákra építi.

Réti sas(Haliaeetus albicillaJ

Fokozottan védett

I,I,IIIII: Megjelenés: Tollazata barna. Farka ék alakú,: az öreg sasok esetében - öt éves koruktól - Táplálkozás: Költőhelye közelébenl hófehér. esőre világossárga, feltűnően erőteljes. halakat, vízimadarakat, mocsári teknősöket: zsákmányol, melyeket repülés közben: Hang: Hangja főként a fészek közelében, a víz felszínéről kap fel. Hosszan tartó: költési időben hallható, éles, lármás, fagyok idején fő tápláléka a vadliba,l csaholásszerű "kíí-kíí-kíí-kíí" sorozatok ból de a dögre is rájár. Télen egy elejtett vagy: áll, riasztása mély, erős kopogó "kiek", elhullott állat körül ősszegyűlő ragadozó: melyet lassan ismételget. madarak között könnyen megfigyelhető. Elöfordulás: Ritka. I

~------------------------------------------------------------------------------------------------------------------,/Barna kánya(Milvus migransJFokozottan védett

Méretek: Közepes méretú ragadozó madár.H: 48-58 cm, SZF: 130-155 cm.

Megjelenés: Sötétbarna színezetű,jellegzetessége az enyhén villás farok.Kissé lógó szárnytartással repül.

Hang Gyors, nyerítő "píi-H-i-i" hangjamellett néha az egerészölyvhöz hasonlónyávogó hangját is hallhatjuk.

Fészkelés: Hazánkban már csak folyóinkmentén találja meg életfeltételeit.A középhegységek erdeiből eltűnt, mintköltőfaj. Fészkét ártéri fákra építi gallyak-ból, gyakran rongydarabokat is beépít.

Méretek: Közepes méretű faj.H: 43-55 cm, SZF: 115-140 cm.

,---------------------------------------------------------~,

Megjelenés: A tojó sötétbarna tollruhájú.A hím testtollai kissé vörhenyes barnák,farktollai és evezőtollai szürkék, szárnyvégefekete. Mindkét nem esetében a fej, torok,váll világosabb színű.

Táplálkozás: Zsákmányszerzőútján alacsony, imbolygórepüléssel pásztáz.Nádasok és tavak fölöttkeringve, a vízfelszínen mozgórágcsálókra és madárfiókákra les.Mezőgazdasági területekenfőként pockokra vadászik.

Vonulás: Nem vonul el, sőt télen északitájakról is érkeznek hozzánk "vendégek".

Kiülőhelyét nagy fák elszáradt ágainaktetején választja.

Táplálkozás: Táplálékában emlősök,madarak, halak, kétéltűek és hüllők egyarántszerepelnek. Régebben megjelent a falu-szélére kiengedett házi szárnyasok fölött,ahol a baromfiállomány dézsmálásával kártokozhatott, de ma már erre nincs példa.

Vonulás: Hazai állománya vonuló,a telet Afrikában tölti.

Elöfordulás: Hatalmas elterjedési területénbelül egyre fogyatkozó számban fészkei.

,,,,,,,,I,,,,,,,,I\,--------------------------------------------------------------------

Hang: Nászrepüléskor panaszos,orrhangszerű "véj-e" kiáltást kétszerismétli két másodperces szünettel.Riasztása gyors .kvek-ek-ek-ek-ek",

Fészkelés: A vizes élőhelyek, ezekhez közelimezőgazdasági területek tipikus ragadozója,fészkét a nádasok rejtekébe építi.

Vonulás: Vonuló,a telet Afrikában tölti.

Elöfordulás: A leggyakoribbhazai rétihéja faj. Barna rétihéja

(Circus aeruginosusJVédett

-------------------------------------------------------------------------

,'---------------------------------------------Méretek: Közepes méretű sólyom.H: 47-55 cm, SZF: 105-129 cm.

Megjelenés: Hegyes szárnyú, gyors röptű, kecsesragadozó. Sárgásbarna tollruhájú, világosabb hasoidalátcseppfoltos mintázat díszíti. Feje világos, szemei sötétek.

Hang: l.assú, panaszos, kotkodácsolásszerűI "ki-ki-ki-ki", riasztó és hívóhangként egyaránt használja.IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIII

: Vonulás: Vonuló, a telet Afrikában tölti.II

: Előfordulás: Hazánkban költóállománya erósödést: mutat a védelmi intézkedéseknek köszönhetően.\,--------------------------------------------_.

Fészkelés: A füves puszták jellegzetes és ritkasólyomfaja, mely ritkán ártéri erdőkben is megtelepszik.Hazánkban a közelmúltban még középhegységierdőkben, sziklafalakon tészkelt. ám napjainkra síkvidékekre helyeződött át a költőterülete. Fészketnem épít, más madarak fészkében, műfészekbentelepszik meg.

Táplálkozás: Fő táplálékát korábban az ürge ésa hörcsög jelentette, ám napjainkra mindkét rágcsálóállománya megfogyatkozott. Gyakran vadászik aprómadarakra, köztük mezei pacsirtákra és galambfajokra,a kisebb rágcsálókat pedig más ragadozó madaraktóirabolja el.

Kerecsensólyom(Fa/co cherrug)

Fokozottan védett

Méretek: Gerle mérelú.H: 29-35 cm, SZF: 70-84 cm.

Megjelenés: Sötét szernü, karcsú,kecses röptű sólyomfaj. Röptében egyóriási fecskére hasonlít. Teste felső részesötétszürke, melle vastag csíkozású, testealul vörös, utóbbit csak közelről láthatjuk.Feje fehéren és sötéten mintázott.

Hang: Leginkább perlekedő "kev-kev-kev-kev"hangja hallható, de repülés közben a hímés a tojó is ismételt, izgatott, éles .kn-ctüc:hangot is adhat.Kabasólyom

(Fa/co subbuteo)Védett

Fészkelés: Fészket nem épít. Főkéntsíkvidéken, árterek közelében élő

IIIIIIIIIIIIIII

: Táplálkozás: Főként pockokkal táplálkozik, de nyáron: nagyobb termetú rovarokat is zsákmányol.\,--------------------------------------------------------------------------------

,---------------------------------------------------I

Méretek: Ha gerle méretű madarat látunk egy helybenlebegni - vagyis szitálni - a mezők fölött, biztosak lehetünkbenne, hogy vércsét látunk. H: 31-37 cm, SZF: 68-78 cm.

Megjelenés: Karcsú megjelenésű, hosszú farkú, vörösalapszínű. A hímek farktollai kékes-szürkék. Testtollaira sűrűpettyezés jellemző, az evező- és kormánytollai pedig sávozottak.

Hang: Hangja sűrűn ismételt éles, rövid "ki-ki-ki" kiáltás.Különösen hangosak, ha több pár fészkei egy költőhelyen.

Fészkelés: Tágas mezők, mezögazoasagi területek, lucernásokés tarlók biztosítják élőhelyét, de településeken is gyakranmegjelenik. Varjak és szarkák fészkei ben, esetleg nagyobbépületek réseiben neveli fiókáit. A védelmük érdekébenkihelyezett költőládát is előszeretettel elfoglalja. Vonulás: Állandó madár.

Előfordulás: Európában elterjedt,gyakori sólyomfaj.

varjúfélék elhagyott fészkeit foglalja el.A költőpárok magányosan fészkelnek.

Táplálkozás: A fő táplálékát jelentőrovarokat a vizes élőhelyek fölött fogja el.Gyakran és kitartóan vadászik szitakötőkre.Amikor fiókái már nagyobbak vagy az időhűvösebbre fordul, fiatal fecskékre éspacsirtákra is vadászik, melyeket alevegőben fog el.

Vonulás: A fecskékkel egy időbenö is elvonul, a telet Afrikában tölti.

Előfordulás: Európában, így hazánkbanis sokfelé előfordul.

Vörös vércse(Felco tinnuncu/us)Védett

------~ -~----- ,."-."~.•.••..' ......•__ .--_--A ragadozó madarak között vonulókat és a fészke-

lési területükön áttelelőket egyaránt találunk. Azoka madarak, amelyek egész évben találnak táplá-

lékot, nem vonulnak el, ugyanakkor például a hüllők

zsákmányolására specializálódott kígyászölyv elvo-

nulni kényszerül. A vizes élőhelyekhez kötődő vagy

jellemzően sok rovart fogyasztó fajok szintén elvo-

nulnak.

Szitáló vörös vércse

Egerészölyv

HOGYAN HATÁROZZUNKRAGADOZÓ MADARAT?

A ragadozó madarak meghatározása nem könnyű

feladat, hiszen általában csak messziről követhetjük

keringésüket, egy helyben lebegő szitálásukat vagygyors röptük miatt egy pillanat alatt kikerülnek

látóterünkből. Tollazatuk rendkívül változatos, hang-

juk ritkán hallható és a röpkép alapján történő el-

különítéshez nagy gyakorlat szükséges. E kiadvány,

ahogy bevezetőjében is olvashatjuk az első lépések

megtételéhez szükséges tudnivalóval látja el az

érdeklődőt, a képek és a szöveg segítenek a beazo-

nosításban, valamint a madár életmódjáról is meg-

tudhat juk a legfontosabb információkat.

-'"' ..•.._,._~..._._------------_ ,--.��...��...�.�...TERMÉSZETVÉDELEM

- hogyan segíthetjük a ragadoz6madarak védelmét?

-- ------------------------------- _ �....... ,"'''' ....,.

Az emberek kapcsolata a ragadozó madarakkal

fokozatosan változik. Alig néhány évtizede még

gyűlölt ellenségként, kártékony állatokként tekintet-

tek rájuk, és többféle módszerrel irtották őket. Ez

néhány faj eltűnését vagyegyedszámuk kritikus

csökkenését eredményezte. Az utolsó pillanatban

kedvezően változott a megítélésük, ennek ered-

ményeként minden ragadozó madár törvényes

védelmet kapott. A jogszabályi védelem önmagában

azonban nem elég. Még ma is nagyszámú ragadozó

madár lesz mérgezés vagy vadászat áldozata.

Hazánk Európai Unióhoz való csatlakozása óta a

legértékesebb fészkelő- és táplálkozó-területek

külön védelmet élveznek. Legfontosabb feladat a

fészkelőhelyek zavartalanságának biztosítása, a táp-

lálkozóhelyek és a prédaállatok védelme, de egyre

nagyobb hangsúlyt kap az aktív védelem is, mely

főleg a műfészkek ki helyezését és a fiókák vissza-

telepítését jelenti. A vonuló fajok esetében fontos a

vonulás közbeni megállóhelyeken és a telelő terü-

leteken is biztosítani a védelmet. Az utóbbi években

a sólymok, sasok és vércsék vonulását műholdasnyomkövetőkkel vizsgálták, ennek eredményekép-

pen sok megválaszolatlan kérdésre kaptak választ

a kutatók. Hazánk ragadozó madár állománya sok-

színű és gazdag. A védelmi intézkedéseknek

köszönhetően több költőfaj állománya folyamatosan

erősödik, sőt korábban eltűnt fajok visszatele-

pülése is megfigyelhető.

A ragadozó madarak fészkeit és azok környékétsoha ne háborgassuk! Napjainkban a megnöveke-

dett gépjárműforgalom és az elektromos vezeték-

hálózatok miatt egyre gyakoribb eset a madarak

sérülése. Mivel a sérült madarak jelentős része meg-

gyógyítható és a természetbe vissza helyezhető, ezért

ha ilyen esettel találkozunk, azonnal forduljunk a

területileg illetékes nemzeti park igazgatósághoz

(www.nernzetipark.gov.hu), vagy a legközelebbi ál-

latkerthez.

Fotók: Kovács András, Papp Gábor

~---------------------------'-""""""'-HOGYAN TOVÁBB?

- ajánlott könyvek és honlapok--_.~----------------------------,_ .•_ '

Ha többet szeretnétek megtudni a nappali ragadozómadarakról, az alábbi honlapokon és kiadványokbanszerezhettek további információkat.

Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület,Ragadozómadár-védelmi Szakosztálywww.mme.hu

Kovács András és Papp Gábor honlapjawww.raptorimages.hu

Haraszthy L. (szerk.) (1984):Magyarországfészkelő madarai.Natura.

Grant, P. J.- Mullarney, K.- Svenson, L. - Zetterström, D.(2000): Madárhatározó.Park Könyvkiadó.

Újhelyi P. (szerk.) (2005):A Kárpát-medence állatai.Élővilág enciklopédia.Kossuth Kiadó.

II~-------------------------------------------------------

, SZÉCHENYI TERV

A terepi kishatározók elkészítésekor az angol Field StudiesCouncil alapötletét dolgoztuk át és adaptáltuk az Aggteleki-karszt és a Zempléni-hegység viszonyaira.

A kiadványa KEOP 3.3.0-2008-0052azonosító számú projekt keretében készült.

Szerző: Petrovics Zoltán és Farkas RolandIllusztráció: Kókay Szabolcs, Kiadványszerkesztés: Kiss MajaSorozatszerkesztő: Szmoradné Tóth ErikaNyomda: Planet Corp. Szolgáltató Kft., SzegedKiadó: Aggteleki Nemzeti Park IgazgatóságMinden jog fenntartva. 2011Nemzeti Fejlesztési Ügynökség I -

www.uj5uthenyiterv.gov.hu0640638638

MAGYARORSZÁG MEGUJUL

A projekt az Európai Unl6 támogatásával, az Eur6palRegionális Fejlesztési Alap társfinanszíroúsával valósul meg.

l _IIIII

l·.•••••••.••."--_ •••••.

r ALTALANOS TUDNIVALÓK ÉS ÉRDEKESSÉGEK~---------. ----------------------------------------------------------------------------------------------------------

A ragadozó madarak szervezete nagyszerűen alkal-

mazkodott a repüléshez, a zsákmányszerzéshez és

az élőhelyek széles skálájához. Lábuk általában

erőteljes és erős karmokban végződik, a zsákmány

elejtését ezzel végzik. Csőrük vége horgas, ezzeltépik ki a falatokat az elejtett zsákmányállatokból.

Az erdők fái közt rendszeresen cikázó héja és kar-

valy felépítésére a hosszú farok és lekerekített

szárnyforma a jellemző. A nyílt területeken élő sóly-

mok és vércsék rövidebb farkuk és hegyes szárnyuk

segítségével nagyon gyors repülésre képesek. A na-

gyobb termetű rétihéják teste karcsú, szárnyuk és

farkuk hosszú, általában alacsonyan, könnyű, im-

bolygó repüléssel járnak zsákmányuk után. A meleg

légáramlatok felhajtó erejét kihasználó, magasan éshosszasan körözö sasok szárnya széles és hosszú,

farktollaik rövidek.

héja és karvaly

Azt a területet, amely képes egy-egy pár eltartására,

revírnek vagy territóriumnak hívjuk. Egy revírbencsak egy pár fészkeI. Kisebb termetű ragadozó

madaraknál azonban előfordul, hogy telepesen,

kolóniában fészkelnek, mint például a vércse fajok.

Egy nagyobb testű, agresszív ragadozó támadása

esetén a kolónia tagjai együtt védelmezik a területet

és a fészkeket. Egyes fajok hatalmas fészket építenek,

amit sok éven át használnak, és évente felújítják.

A háborítatlan helyeken fészkelő parlagi sasok

fészkeinek magassága egyes esetekben a két métert

is eléri. Ugyanekkor több faj - mint a vércsék és sóly-

mok - nem építenek fészket, hanem egyéb madár-

fajok üresen álló fészkeit foglalják el, vagy sziklafalak

és épületek párkányain költenek.

sas

A nagytermetű ragadozó madarak jellemzője a kevés

számú fióka. A békászó sas egy-kettő, a kígyászölyv

évente csupán egy tojást rak. Erre nem csak az szol-

gái magyarázatul, hogyatáplálékpiramis csúcsán

állnak, hanem az is, hogy nehezen hozzáférhető

zsákmányállatokra vadásznak. A táplálékbőség és

az élőhely természeti állapota szintén befolyásolja afiókaszámot. A fiókák sokáig fészeklakók, az önálló-

sodás folyamata lassú és hosszadalmas. A nagyobb

testű fajok évek alatt válnak ivaréretté. A fiatal példá-

nyok éveken át egyedül kóborolnak, és csak felnőtt

korukra állnak párba.