Kószó József-Klausz Csaba

Kószó József-Klausz Csaba 5

t i - 3 -

Í Ö N Y Y I A U

^ v ^ f ' - ' C * u n o m

KLTE MFK K ö n y v t á r a DEBRECEN

Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1991

A fényképeket Kószó József és Mózer István készítette

©Kószó József, Klausz Csaba, 1991

ETO: 692.88 721.051.8

ISBN 963 10 90108

Kiadja a Műszaki Könyvkiadó Felelős kiadó: Szűcs Péter igazgató Felelős szerkesztő: Körtvélyesi Istvánné

© Athenaeum Nyomda, 91.0341 Felelős vezető: Losonczy György vezérigazgató

Műszaki vezető: Bereczki Gábor Műszaki szerkesztő: Marcsek Ildikó A táblaborítót tervezte: Marcsek Ildikó A könyv ábráit rajzolta: Olgyai Zsuzsa A könyv formátuma: A/4 ívterjedelme: 13,375 (A/5) Azonossági szám: 900406 MŰ: 4463-Í-9194

Tartalom

Előszó 7

1. Kerítések telepítése és építése 9

1.1. A kerítés fogalma 9 1.2. A kerítés funkciói 9

1.2.1. Jelzés 10 1.2.2. Védelem 10 1.2.3. Elválasztás 10 1.2.4. Lélektani hatás 10

1.3. Kerítéstervezési és -építési hatósági előírások 11

2. A főbb kerítés fajták 16

2.1. A kiválasztást meghatározó szempontok 16 2.2. Szokványos kerítések 17 2.3. Ritkábban előforduló, különleges célú és kialakítású kerítések 18

3. A kerítéselemek és a velük szemben támasztott követelmények 24

3.1. Kerítésalapozás 24 3.2. Kerítésmezők 26 3.3. Kerítéskapuk 27

4. A kerítések és kerítéskapuk anyagai 31

4.1. Természetes anyagok 31 4.2. Égetett agyag 31 4.3. Monolit és előregyártott beton, illetve vasbeton 32 4.4. Acél, vas és alumínium 32 4.5. Műanyag 33 4.6. Üveg 34 4.7. Impregnáló-, töltő- és felületkezelő anyagok 34

5. Ajánlott kerítés- és kerítéskapu-megoldások, példák 36

5.1. Fakerítések és kerítéskapuk 36 5.2. Más anyagokkal kombinált fakerítések 45 5.3. Égetett agyag elemekből épített kerítések 50 5.4. Acél- és vaskerítések 60 5.5. Más anyagokkal kombinált acélkerítések 67 5.6. Vasbeton kerítések különböző anyagú kerítéskapukkal 67 5.7. Üvegkerítések 83 5.8. Egyedi kialakítású kerítéskapuk és szerelvényeik 83 5.9. Egyedi kialakítású kerítések (biokerítések) 91

5.10. Többcélú kerítések 100

6. Kiegészítő berendezések 102

6.1. Vagyonvédelmi berendezések, szerkezeti elemek 102 6.2. Távműködtető berendezések 102

Irodalom 104

Körpanelből készült kerítések részletei

5

Előszó

A Kerítések című könyv egy olyan sorozat kötete, amelynek előző tagjai az Ablakok, Ajtók és Kapuk. Egyúttal - mivel témájával ki lépett a házból, az épületből - átmenetet képez következő könyvünkhöz, a Kerti építmények-hez, amely támfalak, tereplépcsők, teraszok, vízmedencék kialakításával és a kert berendezéseivel foglalkozik. Nemcsak a sorozat logikája hozta létre a Kerítések c. könyvet, hanem az a körülmény is, hogy hazánkban az utóbbi két évtizedben óriási kerítéskul-tusz alakult ki, nem elhanyagolhatóan környezetromboló és ízlésromboló hatással. Ezért szükségesnek tar tot tuk egy áttekintő, a kerítésépítés célját, indokoltságát elemző és néhány hazai környezetbe illő példát bemutató könyv összeállítását. Mindjárt az előszóban szeretnénk leszögezni: az elmúlt évszázadok során hazánkban kialakult kerítésépítési szokás, amely valószínűleg eredeti leg védelmi funkciót tö l tö t t be, majd egyértelműen jelezni kívánta a „b i r tokol t " terület határait, nem általános szokás a világon. Sőt az emberek egyre ke-vésbé zárkóznak el különösen harsány, magas, tömör vagy hivalkodó kerí-téssel a környezettől. A legtöbb országban elhagyják a kerítést, vagy csak alacsony, szimbolikus, jelzés értékű kerítéseket építenek, nemegyszer csak élő sövénnyel, bokrokkal jelzik a szomszédos területek határait. Mi is ezt a megoldást tar t juk helyesnek, hiszen ezek okozzák a legkisebb beavatko-zást a környezet harmóniájába és ugyanakkor nem sugallják a különállás, az elzárkózás érzését sem. Ugyanakkor természetesen t isztában vagyunk azzal, hogy nem lehet egy csapásra megváltoztatni egy sok évszázados szokást, ami szinte töret lenül él ma is az emberekben. De azt gondol juk, ha nem lehet megváltoztatni, akkor megpróbál juk a kerítésépítés hazai hagyományait feleleveníteni, szép kerítések bemutatásával az épülő kerítéseket környezetkímélőbbé, visszafogottabbá tenni. Lényegében ez könyvünk célja, és reméljük, hogy néhány Olvasónkat sike-rül meggyőzni arról, hogy elegendő, ha egyszerű eszközökkel csak jelzi te-rületének határait és nem épít „kerí téskölteményeket", nem igyekszik kerí-tésének kialakításával felhívni magára környezete f igyelmét, vagy éppen kivívni embertársai ir igységét. Könyvünk végén külön pontot szentelünk az ún. biokerítéseknek. Ezzel azt szeretnénk elérni, hogy a kerítésépítésről lemondani nem tudó vagy nem akaró Olvasóinkkal olyan kerítésfajtát ismertessünk meg, amely kimeríti ugyan a kerítés fogalmát , ugyanakkor a vele együtt telepített növényzet idővel környezetbaráttá teszi, beleolvasztva a természetes környezetbe. Annak is őszintén örülnénk, ha a bemutatot t , korszerű biokerítések építé-sére alkalmas előregyártot t vasbeton elemek gyártására építőipari cégek, kivitelező szervezetek vállalkoznának, éppen a könyvben látott szép példák alapján. Ezúton mondunk köszönetet a könyv létrehozásában közreműködők önzet-len segítségéért.

A szerzők

v í v

4 VV>< K 1 •44 « AV<

Terasz mellé épített panelkerítés

7

7. Kerítések telepítése és építése

Ebben a fejezetben röviden összefoglal-juk azokat az általános ismereteket és építési előírásokat, amelyeket mindenki-nek ismernie kell, akinek kerítésre van szüksége, aki kerítést akar tervezni és aki maga lát neki, vagy más megbízása alapján akar kerítést építeni. Erre első-sorban azért van szükség, mert amíg az emberek többsége az egyedül reálisnak tűnő magánerős lakásépítést választja és eközben egyre inkább tisztában lesz a lakásépítésre vonatkozó jogi és építési előírásokkal, a kerítésépítésre ennek ép-pen az ellenkezője igaz. Ezt sokan nem tekintik fontos feladatnak vagy később elvégzendő feladatok közé sorolják, és a kerítés telepítését meghatározó előírá-sokat is lényegesen kevesebben isme-rik. Erre utal az országban található számtalan szabálytalanul megépített ke-rítés, a kerítés szabálytalan építése mi-att folyó viták, levelezések az építési ha-tóságok és építtetők között, a kiszabott büntetések, de a szomszédok egymás közötti vitáinak, pereskedéseinek igen gyakran a kerítés a tárgya.

1.1. A kerítés fogalma

Alig hihető, hogy lenne olyan magyar anyanyelvű, magyarul beszélő ember, gyerek, aki ne tudná, mit értünk „kerí-tés" szó alatt, mi a kerítés fogalma. Mégis szánnunk kell a kerítés fogalmá-nak meghatározására néhány mondatot, mert a „kerítés" lényegesen tágabb fo-galom, mint ahogy azt általában gondol-nánk.

Legáltalánosabban meghatározva a ke-rítés valamilyen célra használt terület határait jelzi. Szándékosan nem fordul elő ebben a meghatározásban az épít-mény szó, mert - és ez az első, amire szeretnénk nyomatékosan felhívni a fi-gyelmet - a kerítés nem minden eset-ben építmény. Vannak országok, ahol ki-fejezetten sértő lenne a szomszédok és a tágabb környezet számára, ha valaki kerítéssel venné körül magát. Bizalmat-lanságot, környezettől való elzárkózást jelezne a többiek számára. Hazánkban ettől eltérő módon alakult ki, hogy csak-nem mindenki - legyen az magánember, magánemberek csoportja, intézmény vagy vállalat - határozott építménnyel igyekszik lezárni saját területét, akár van rá oka, akár nincs. A kerítés építése természetesen lehet indokolt is (erre az 1.2. alfejezetben részletesen visszatérünk), sőt az építési hatóság elő is írhatja, de a legfontosabb az, hogy tudjuk, egy-egy kerítés meg-építésével beleavatkozunk környezetünk harmóniájába.

1.2. A kerítés funkciói

Amikor egy kerítés telepítéséről, kialakí-tásáról vagy fajtájáról döntünk, akkor el-sősorban azt kell végiggondolnunk, hogy milyen feladatot szánunk neki, mi lesz a funkciója. Nehéz lenne a kerítések összes felada-tát a teljesség igényével felsorolni. Lé-nyegét illetően kerítésnek tekinthetők a középkori várakat körülvevő óriási, bás-

Négyzetes fahevederre szegezett, kátránnyal impregnált utcai kerítés

Kerítéskapu profilacél kerettel és gépi kovácsolású mezőbetéttel, patent egyesítéssel

tyákkal és lőrésekkel kiegészített falak is, az őket körülvevő vizesárokkal együtt, vagy az ún. erődtemplomokat körülvevő falak is, amelyek védték az ellenségtől a templomba menekülő embereket. Vagy szomorú modernebb példát említve: azok a börtönöket körülvevő magas kerí-tések iS, amelyek az átmászást megaka-dályozó különféle szerkezetekkel, őrtor-nyokkal vannak kiegészítve. Ugyanakkor kerítésnek tekinthető a terület határait jelző, akár átléphető magasságú nyírott sövény is. Ezt a sokféleséget éppen a funkcióbeli különbségek okozzák. A kerítéseknek négy fő csoportja van, amelyet négyféle fő feladatuk indokol:

1.2.1. Jelzés

A kerítés legáltalánosabb feladata a jel-zés, azaz valamilyen célra használt, vala-kinek vagy valakiknek a tulajdonát képe-ző terület határainak jelzése a tágabb környezetben élő, vagy a környékre láto-gató emberek számára; tudatosítva bennük, hogy a kerítésen áthaladva (akár azon átmászva, akár a kapun át-lépve) nem mindenki számára használ-ható közterületen vannak. Ez a jelzés bármilyen lehet, csak az ember számára

Betonelemekből szárazon összeépített egyértelmű legyen. Csak azt a kikötést biokerítés kell tennünk, hogy a jelzésnek vala-

mennyire mindenképpen ki kell emel-kednie a környezetéből, mert ellenkező esetben nem nevezhetnénk kerítésnek. A földre húzott csík nem tekinthető kerí-tésnek, noha a terület határát jelzi.

1.2.2. Védelem

A kerítésnek a jelzéssel csaknem azo-nos fontosságú feladata a védelem. Ál-talános esetben a kerített területet véd-jük a környezet hatásaitól, de előfordul, hogy a környezetet kívánjuk megvédeni a kerített területen folyó tevékenységtől. Az első változatra nem is kell példát mondani, annyira közismert. A második változatra példa az állatok tartására be-kerített terület, ahol a kerítés akadályoz-za meg az állatok szétszéledését, vagy azt, hogy az elszökő állatok kárt okozza-nak a környezetükben. Hasonló a hely-zet a börtönök vagy a társadalomra ve-szélyes betegeket ápoló intézmények, vagy akár a veszélyes és értékes termé-keket előállító üzemek kerítései eseté-ben. A védelem lehet: vagyonvédelem, sze-mélyi védelem, ezen belül a védelem „irányától" függően pl. híres vagy fontos emberek védelme, ill. börtönbüntetésre ítélt, vagy a társadalomra veszélyes be-tegségű emberek szökése elleni véde-lem. Ugyancsak személyi védelem, ha egy kerítés azért létesül, hogy a kerített területen élő embert megvédje a kelle-metlen szélhatásoktól, a kellemetlen erősségű napsütéstől, vagy a terület előtti forgalom által okozott zajtól, por-tól, de akár a járókelők bámészkodásá-tól, kóbor állatok bejutásától. Ez utóbbi néhány védelem jelentősen javítja a ke-rített terület használhatóságát, növeli használati értékét.

1.2.3. Elválasztás

A kerítés elválasztja egymástól a külön-böző célra használt, különböző rendelte-tésű területeket. Ezt külön meg kell em-líteni, mivel ilyen kerítések építésére ál-talában azonos tulajdonban lévő, vagy egyébként is bekerített területen belül kerül sor. Ezt .a feladatot látja el például vidéken a telek állatok tartására vagy veteményezésre kialakított területe és a lakó- vagy pihenőtelekként használt te-rülete közötti kerítés. Közintézmények esetében gyakran kerítést húznak a kül-ső forgalomra szánt és csak az intéz-mény dolgozói vagy lakói számára fenn-tartott területek közé. Ilyen kerítések vá-lasztják le például - a megfelelő védőtá-volság betartásával - az ipari területe-ken belül elhelyezett gázfogadó állomá-sokat vagy robbanásveszélyes anyago-kat tároló létesítményeket.

1.2.4. Lélektani hatás

Ritkábban említett, de rendkívül lénye-ges a kerítések pszichológiai funkciója. Ahhoz, hogy az ember jól, kellemesen érezze magát környezetében, éreznie

kell a tér határait, méreteit, mert csak így érzi magát védve. Egy óriási park, vagy egy nagy, az ember által nem érzé-kelhető határokkal rendelkező terület a tágasság, a végtelenség élményét nyújt-ja, de nem adja a védettség érzetét. A lakókörnyezetben elsősorban átfogható méretű terek vannak, ezért adódik a tér-élmény és a védettség érzete. A védett-ség lélektani hatását nem feltétlenül, sőt elsősorban nem a telekhatáron álló kerítések keltik, bár kisméretű telek ese-tében ez a feladat a telekhatárokon álló kerítésekre hárul. Nagyobb telek eseté-ben a térélményt és védettség érzetét a területen belül elhelyezett egyszerű, rá-csos vagy tömör kerítéselemekkel lehet elérni. Ezek közül pedig az határozza meg a választást, hogy milyen a tágabb környezet és mire akarjuk használni a kertünket.

A valóságban egy-egy kerítés általában többféle feladatot lát el, de elképzelé-sünk kialakításakor, tervezéskor mindig pontosan tisztáznunk kell, hogy mit vá-runk el a tervezett kerítéstől.

1.3. Kerítéstervezési és -építési hatósági előírások

A kerítések telepítésére és építésére vo-natkozó építési hatósági előírásokat a mindenkori Országos Építésügyi Sza-bályzat (OÉSZ) és a Budapesti Város-rendezési Szabályzat (BVSZ) tartalmaz-za. Azért a „mindenkori", mert ezeket a szabályzatokat időről időre az illetékes hatóságok korszerűsítik, módosítják, a kialakuló gyakorlathoz illesztik. A folyamatos változások ellenére a kerí-tések telepítésére és építésére vonatko-zóan számos előírás nem változik, folya-matosan érvényesnek tekinthető. Itt ezeket emeljük ki, az előírásokat ábrák-kal szemléltetve és a részletes előíráso-kat tömörítve. Az előírásoknál nem hi-vatkozunk a szabályzatok paragrafusai-ra, mert azok változhatnak. -Az OÉSZ rögzíti, hogy eltérő jogszabá-lyi rendelkezés vagy hatósági előírás hi-ányában, az építési telek határvonalain létesíthető kerítés. Ebből következik, hogy az építésügyi szabályzat kötelező-en és általában nem írja elő kerítés léte-sítését, építését.

- Ugyancsak az OÉSZ rögzíti azt is, hogy az építésügyi hatóság - településrende-zési, közbiztonsági, városképi, köztiszta-sági, vagy más közérdek, ill. a használat módja miatt - az építési telek határain kerítés építését elrendelheti vagy meg-tilthatja. -Az építésügyi hatóság az építési telek és építési területek közterületekről köz-vetlenül látható részén - a tereprende-zési és kertészeti munkák elvégzésén és támfalak kialakításán túl - a kerítések ki-alakításának módját is előírhatja speciá-lis esetben, pl. a rálátás és a kilátás vé-delmében. Ez a szabályozás egyben azt is jelenti, hogy telken belül a tulajdonos

bármilyen kerítést létesíthet. A közterü-lettel érintkező telekhatáron azonban a kerítés tervezett kialakításával minden esetben célszerű megkeresni a területi-leg illetékes építési hatóság képviselő-jét, hogy elfogadja-e a tervezett kialakí-tást, kíván-e rajta módosítani, vagy elő-írja a kerítés tervének építési engedé-lyeztetését. Ez utóbbi esetben a kerítés-re külön építési engedélyezési doku-mentációt kell készíteni és beadni, ha az - azonos kialakítással - nem volt része az eredetileg benyújtott építési engedé-lyezési tervnek. - A kerítésnek teljes egészében a saját telken kell állnia. Ez alól a szabály alól csak a telek hátsó határvonala képezhet kivételt, ha azt az egymással összeérő telkek tulajdonosai közösen építik. Kö-zös megállapodás alapján ebben az esetben az említett szabálytól eltérhet-nek, és a kerítés tengelyét a telekhatárra tűzhetik ki. - Ha a kerítés élő sövény, akkor is érvé-nyesek az előbbi szabályok: a saját kerí-tésként kezelt élő sövényt teljes terje-delmében a telken belül kell kialakítani. Kertészeti tapasztalatok szerint ez any-nyit jelent, hogy a sövényt a telekhatár-tól 0,50 m-re kell ültetni, ha pedig na-gyobb bokrokból kívánjuk kialakítani a kerítést, akkor azt úgy kell elültetni, ill.

1-1. ábra. Szabadon álló épülettel beépített telkek kerítései a) közbenső telek, b), c) saroktelek esetén

1-2. ábra. Oldalhatáron álló épülettel beépített telkek kerítései a) közbenső telek, b), c) saroktelek esetén

nyírni, hogy a bokor koronája ne lógjon át a szomszéd telekre. - A kerítés kapuja csak közterület felőli oldalon telepíthető, más telekkel érint-kező kerítésben kapu nem alakítható ki. A közterület felé eső kapu nem nyílhat a közterület felé, tehát kifelé. - Az OÉSZ részletesen rendezi, hogy kü-lönböző fekvésű és beépítésű telkek esetében a telek négy oldala közül me-lyik oldalak kerítése tartozik a telekhez, ill. melyik kerítést kell a tulajdonosnak vagy kezelőnek megépítenie. Ezeket a szabályokat a szemléletesség kedvéért az 1-1. ..1-6. ábrán mutatjuk be. Több lakáshoz tartozó telkeknél, ahol külön használatú telekrészek vannak, ott ezeket csak egységesen megépített, legfeljebb 1,00 m magas, áttört kerítés-sel vagy élő sövénnyel szabad elválasz-tani. (Az áttört kerítés meghatározását I. a fejezet végén.) - A z építési telek határvonalain - eltérő hatósági előírás hiányában - legfeljebb 2,50 m magasságú tömör kerítés létesít-hető. - A z építési telek homlokvonalán, utcai oldalán álló kerítésen a közterület hasz-nálatát veszélyeztető megoldást (pl. szögesdrótot) csak a gyalogjáró szintje felett minimum 1,90 m magasságban és a kerítés belső oldalán szabad alkal-mazni. - Üdülőterületeken lévő telkeket csak áttört kerítéssel vagy élő sövénnyel sza-

bad bekeríteni. Több üdülőegység saját használatú telekrészeit is legfeljebb 1,00 m magas áttört kerítéssel vagy élő sövénnyel szabad elválasztani. - A telekhatárra vagy a telken belülre épített kerítéseket úgy kell kialakítani, hogy a telken belüli és a tágabb környe-zet természetes csapadékvíz-áramlását ne gátolja, károsan ne befolyásolja. A leggyakrabban előforduló esetekre vonatkozó előírások természetesen nem térhetnek ki mindenre. Ha az ismertetett szabályok egyike sem alkalmazható, ar-ra az esetre kérni kell a területileg illeté-kes építési hatóság állásfoglalását. Ugyanez vonatkozik az 1-7. ábrán bemu-tatott és a szokásostól eltérő megoldá-sokra is. A b)...d) ábrán lévő kerítés-nyomvonalak csak előzetes hatósági egyeztetés után követhetők. Ha a telek tulajdonosa vagy kezelője a teleknek azon a határvonalán vagy a te-lekhatár olyan részén is épít kerítést, ahol nem neki kellene, akkor a kerítést csak a saját telkén helyezheti el, és eze-ket a kerítésszakaszokat bármikor le-bonthatja, megszüntetheti. A kerítés építésére és karbantartására indokolt esetben a szomszédos ingat-lantulajdonosnak kell lehetőséget és he-lyet adnia a saját telke felől. Ezzel szem-ben azonban ha a kerítést építő, felújító idegen telken kárt okoz, akkor helyre kell állítania, vagy meg kell térítenie az értékét.

1-3. ábra. Ikerházas beépítésű telkek kerítései a) közbenső telek, b) saroktelek esetén

1-4. ábra. Sorházas, zárt sorú beépítésű telkek kerítései a) közbenső telkek és épületköz-kihagyás esetén, b), c) saroktelkek esetén

• mm mL — P í r " ! « .a» ! HMW

Utca

1-5. ábra. Két utca közötti telkek kerítései közbenső és saroktelek esetén

1-6. ábra. Nyúlványos (nyeles) építési telkek kerítései a) visszamaradó telek oldalhatáron álló beépítéssel; b) visszamaradó telek szabadon álló beépítéssel; 1 nyúlványos (nyeles) telek kerítése; .2 visszamaradó telek kerítése; 3 visszamaradó telek; 4 nyúlványos (nyeles) telek; 5 nyúlvány telekrész (nyél)

1-7. ábra. Utcai kerítések lehetséges elhelyezése a) előkertes, oldalhatáron álló telepítés az utcai telekhatáron (általános megoldás); b) előkertes, oldalhatáron álló telepítés a beépítési vonalon, az épület homlokzati síkjában; c) előkertes, oldalhatáron álló telepítés az utcai telekhatáron a gépkocsibeálló kirekesztésével; d) előkertes, szabadon álló telepítés a beépítési vonalon, az épület homlokzati síkjában; / utcai kerítés; 2 oldalkert kerítése; 3 oldalkerítés; 4 bekerített előkert; 5 szabad előkert; 5 épület; 7építési vonal; 8 autóbeálló

Keretcsúcsra szegezett hangelnyelő deszkakerítés

13

1-8. ábra. Áttört kerítés fa keresztrácsozattal

1-9. ábra. Áttört kerítés faoszlopokkal és félbevágott gömbfa korlátfákkal

1-10. ábra. Ritkított kerítés fűrészelt gerenda oszlopokkal és ritkított, szélezetlen deszkaborítással

Az OÉSZ-ben és a későbbi fejezetekben leírtak egyértelműsége végett meghatá-rozzuk, mit értünk az egyes kerítésfajták alatt: Az áttört kerítés felületének 50...90%-a szabad, vagy dróthálóból, gépfonatból készül (1-8. és 1-9. ábra). A ritkított kerítés felületén 50%-nál ala-csonyabb, de 15%-nál nagyobb a sza-bad, átszellőző keresztmetszeti rész ará-nya (1-10. ábra). A tömör kerítés felülete a terepszint fe-lett 1,50 m magasságig tömör (1-11. ábra). Az átszellőztethető, de közvetlenül nem átlátható kerítés is tömörnek minősül (1-12. ábra); tömör az a kerítés is,

amelynek felületén az átlátható hézagok aránya kisebb mint 15% (1-13. ábra). Végezetül még csak annyit kell megje-gyezni, hogy az előbbiekben általában lakóépületek építésére alkalmas telkek-ről volt szó, mindezeket a szabályokat azonban a telepek és más földterületek bekerítése során is alkalmazni kell. A le-írt szabályok ezekre az esetekre is vo-natkoznak. A kerítésekre még számos vagyonvédel-mi, tűzvédelmi és egyéb előírás, sza-bályzat vonatkozik, de ezekre itt nem té-rünk ki, mivel a speciális követelmé-nyeknek megfelelő kerítéseket hivatá-sos tervezők tervezik, akik az illetékes hatóságokkal egyedileg egyeztetnek.

14

1-11. ábra. Téglából falazott tömör kerítés merevítő- és támpillérekkel, cserépfedéssel, fakapuval

1-12. ábra. Átszellőztetett, de tömör kerítés faoszlopokkal és kétoldalt eltolt elhelyezésű deszkaborítással

1-13. ábra. Tömör, de kis hézagos utcai kerítés különböző szélességű vasbeton elemekből

15

A hatósági előírások tisztázására - mint ahogy azt az 1.3. alfejezetben említettük - viszonylag ritkán van szükség, mivel a helyi építési hatósági előírások kevésbé meghatározók, mint a kerítést építeni szándékozó saját elvárásai, elképzelé-sei. Talán a leglényegesebb a kiindulási szempont, a kerítés funkciójának egyér-telmű tisztázása. Ennek két oka van: - Minél többféle feladat ellátását várjuk el a kerítéstől, annál költségesebb a megvalósítása, és a gyakorlati tapaszta-latok azt mutatják, hogy elvárásaink ki-elégítése nincs arányban a magas költ-ségekkel. Alig képzelhető el olyan, lakó-környezetben megvalósítható kerítés, amelyen át ne lehetne behatolni a kert-be. Ugyanakkor a védeni kívánt értékek - néhány speciális kivételtől eltekintve -nem a kertben, hanem az épületben vannak. így tehát célszerűbb és egysze-rűbb annak megfelelő védelméről gon-doskodni, mint magas költséggel bo-nyolult kerítést építeni. Ezért mindig csak annyit várjunk el egy kerítéstől, amennyi valójában és gazdaságosan megvalósítható. - A kerítés esztétikai, városépítészeti megjelenése és hatása is jelentős mér-tékben függ a vele szemben támasztott funkcionális követelményektől. Az ösz-szefüggést leegyszerűsítve: minél több és nagyobb feladatot hárítunk a kerítés-re, annál durvábban kell beavatkoznunk a környezet harmóniájába, természetes megjelenésébe. Ez a törvényszerűség nemcsak vidéki vagy kertes városré-szekre vonatkozóan igaz, hanem városi és ipari környezetben is érvényesül. Ha nem várunk-el többet egy kerítéstől, mint ami feltétlenül szükséges és gaz-daságosan megvalósítható, akkor eszté-tikai, városépítészeti és gazdasági szempontból egyaránt helyesen járunk el. így ha elegendő a telekhatár egysze-rű jelzése egy szépen ápolt sövénnyel vagy hordozható virágtartókkal, ne ve-gyük magunkat körül - gyakran esztéti-kai szempontból is vitatható - erődítmé-nyekkel, hivalkodó kerítésköltemények-kel. Ha azonban a kert használata, vagy a telek előtti közterület forgalma miatt összetett funkciójú kerítést kell építeni, akkor az előzőek szerint leírt sorrendben gondoljuk végig lépésről lépésre, milyen feladatot kell a kerítésnek ellátnia, és csak azoknak a követelményeknek a ki-elégítését célozzuk meg, amelyekre mindenképpen szükség van.

Az országot járva, szaklapokat, szak-könyveket lapozgatva valamennyien ta-pasztalhatjuk, hogy a kerítések és kerí-téskapuk számtalan formában és a leg-különbözőbb anyagokból épülnek. Ezért valójában a legfőbb szempont, amely szerint a kerítéseket csoportosíthatjuk: milyen funkció vagy funkciók kielégíté-sére épültek. Az építésükhöz felhasznált anyagok szerinti csoportosításban mu-tatjuk be az ajánlott példákat is az 5. fe-jezetben. Mivel azonban egy-egy kerítés építésé-hez többféle anyagot használnak, szá-mos átmeneti, vegyes típust kellene a rendszerezés során megkülönböztet-nünk.

/ c M > c-5-

2.1. A kiválasztást meghatározó szempontok

2-1. ábra. Élő sövény jelzőkerítés kapukkal

Részben áttört elemes hangelnyelő fakerítés

A megvalósítani kívánt kerítésfajta kivá-lasztásakor három alapvető szempontot kell figyelembe venni: - Mit várunk el a kerítéstől, milyen funk-ció kielégítésére építjük? - Milyen anyagok és gazdasági lehető-ségek állnak rendelkezésre a kerítés megépítéséhez? - Milyen helyi építési hatósági előírá-sokkal kell számolnunk a kerítés formai kialakításakor, méreteinek meghatáro-zásakor?

16

• • • m mmmmm mmmrnmm M M r "

A rendelkezésre álló anyagok és gazda-sági lehetőségek megválasztása ennél jóval egyszerűbb. Az anyagok kiválasz-tásakor arra kell törekedni, hogy a kerí-tés minél jobban belesimuljon a környe-zetébe. Anyaga lehetőleg ne térjen el a környezetben használt, a helyi hagyo-mányokat őrző anyagoktól és - ha lehet - a szomszédos, csatlakozó kerítések anyagaitól sem. Választásunkat legtöbb-ször gazdasági lehetőségeink szabják meg, de - ha helyesen járunk el - a kerí-tés költségei racionalizálják a kerítés formai kialakítását, méreteinek és anya-gainak célszerű megválasztását. A hatósági előírásokat, ill. azok helyi szabályozását nem tudjuk valójában be-

2-3. ábra. Tömör lábazatú, alacsony jelzőkerítések acélcső, ill. deszkaelemekből

folyásolni, ezek nem tőlünk függenek. Ezért célszerű már a kerítésépítés gon-dolatának felmerülésekor megkeresni a területileg illetékes építési hatóság kép-viselőjét, hogy további elképzeléseinket a helyi előírásoknak megfelelően alakít-hassuk ki.

2.2. Szokványos kerítések

A jelzés funkciójú kerítés a legegysze-rűbb általánosan - hazánkban sajnos nem eléggé általánosan - alkalmazott kerítésfajta. Ez lehet egyszerűen ala-csony, nyírt sövény (2-1. ábra), de lehet fából, fémből, betonból vagy műkőből

készített, elmozdítható virágládák sora is (2-2. ábra). Ezek közös jellemzője, hogy nem magasak, nem hangsúlyosan zárjak el a közterületet a belső terület-től. A jelzés funkciójú kerítés még tö-mör, szabályszerűen leaiapozott lába-zattal sem rí ki környezetéből, mivel nem túl magas és áttört. Két példája lát-ható a 2-3. ábrán. Az egyik acélcsőből hajlított elemekből, a másik rövid acél-oszlopokra csavarozott, pácolt deszká-ból készült. Ezt különösen a telkek oldal-határán és hátsó határán, valamint igénytelenebb, mezőgazdasági területe-ken alkalmazzák. Az egyszerű gépfonat kerítés, amelyet vagy pontonként alapozott acéloszlo-

2-4. ábra. Egyszerű áttört, védelmi funkciójú kerítés acéloszlopokkal, gépfonat kerítésmezővel 1 acéloszlop; 2 acéltámasz; 3 oszlopok betonalapozása; 4 talaj; 5feszítőhuzal; 6 gépfonat kerítésmező; 7 szögesdrót

2-5. ábra. Egyszerű áttört kerítés betonoszlopokkal, tömör mezőkkel 1 oszlopok alapozása;.2 talaj; 3 közbenső oszlop; 4 alsó és felső feszítőheveder; 5feszítőhuzal; 6feszítőpálca; 7oszlopban elhelyezett, kalapáccsal lehajlítható rögzítőkampó; 8 gépfonat kerítésmező; 9falszigetelés; 10 tömör kerítésmező; / / fedlap; 12 betonlábazat

pókra (2-4. ábra), vagy előregyártott be-ton kerítésoszlopokra feszítenek (2-5. ábra), már védelmet is nyújt. Ennél igényesebb a külön alapozott, ill. befogott oszlopokra feszített vagy rögzí-tett kerítésmezőkből készített kerítés (2-6...2-8. ábra). Ezek tömör lábazatos változatai tulajdonképpen már hasonló-ak a hazánkban legáltalánosabb kerítés-fajtához. A leggyakrabban alkalmazott kerítésfaj-ta arányosan vaskos oszlopai és tömör szakaszai között, valamint lábazatán át-tört vagy tömör, legtöbbször a váztól el-térő anyagú kerítésmezők helyezkednek el (2-9. ábra). Ugyanígy helyezik el a ke-rítéskapukat is. Ez a típus azért olyan széles körben elterjedt, mert időálló, tar-tós, kevés karbantartást igényel és alkal-mas lejtős terepen készített kerítések esztétikus kialakítására is (2-10. és 2-11. ábra). A teljesen tömör kerítést ritkábban al-kalmazzák, de sok esetben indokolt le-het. Ezek legtöbbször vagyonvédelmi, vagy más személyi védelmi megfontolá-sok miatt készülnek (belátás, szél, por

stb. elleni védelem). Csaknem vala-mennyi építési anyagból: kőből, téglából falazva, fából (2-12. ábra), acélból és mindezek kombinációjából is lehetnek. Lehetőség szerint kerülni kell a tömör kerítések alkalmazását, mert városképi hatásuk kedvezőtlen, elzárkózást sugall-nak. A felsoroltakon kívül számos további ke-rítésfajta képzelhető el és található is környezetünkben, de lényegét tekintve valamennyi az itt tárgyalt alapfajtákra vezethető vissza, ezek forma és anyag tekintetében eltérő változatai.

2.3. Ritkábban előforduló, különleges célú és kialakítású kerítések

Őszintén reméljük, hogy csak ez idő tájt tekinthetjük ritkábbnak az itt bemutatott fajtákat, mert elterjedésük rendkívül kí-vánatos lenne. Különösen a régebben épült házak kö-zött még gyakran előfordul, hogy a falé-

2-6. ábra. Egyszerű áttört kerítés faoszlopokkal, acél feszítőhuzalokkal, lécborítású mezőkkel 1 oszlop; 2 szorító kő- vagy kavicstömörítés; Jágyazókő; 4 merevítő hossztámasz; 5feszítőhuzalok rögzítése; 6 horgony; 7feszítőhuzal; 8 horog; 9feszítőcsavar; 10 faléc kerítésmező 1=1,5... 2.0 m

18

cekböl, -gallyakból készített kerítést be-futtatják növényzettel, hogy a kerítés minél kevésbé legyen feltűnő (2-13. áb-ra). Ennek a szép megoldásnak hátrá-nya, hogy a kerítés korhadása elkerülhe-tetlen és cseréjekor, javításakor a rajta kialakult szép vegetációt is ki kell irtani, meg kell szüntetni. Korszerűbb megoldás és már egyre gyakrabban alkalmazzák, hogy előre-gyártott vasbeton elemekből, tehát idő-álló anyagból, általában tömör kivitel-ben építik meg a kerítést és befuttatják olyan növényekkel, amelyek felkúsznak a kerítés sima felületére. Ezzel elérhető, hogy végül a kerítés a környezet nö-vényzetének részévé válik (2-14. ábra). Hazánkban még ritkán látható, de külföl-dön egyre elterjedtebb az olyan kerítés, amely egyben növények telepítésére is alkalmas. Ezek a kerítések olyanok, mintha a kerti építmények részei lenné-nek. Itt most a biokerítéseknek csak egy példáját mutatjuk be (2-15. ábra), de az 5. fejezetben részletesen visszatérünk ezekre a típusokra. Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy ilyen kerítéseket kel-

' i i ,

2-7. ábra. Tömör lábazatú, acéloszlopos, keretre feszített acélhálós mezőjű kerítés 1 pontalap; 2 acélcső oszlop; 3 oszloprögzítő karmok; 4 talaj; 5 előregyártott beton lábazati elemeket és az oszlopokat kapcsoló konzolok; 6 előregyártott beton lábazati elem; 7 áttört mező

.50 L j v

b)

1,80 1,80

1,50 " A "

1.40

3,00

1,50 i ^ t -

2,80

2-8. ábra. A 2-7. ábrán bemutatott kerítés falazott vagy beton osztópillérekkel, acélkapuval a) nézet; b) alapozási alaprajz; 7 közbenső oszlop alapja; 2 kapuoszlop alapozása; 3 falazott vagy betonoszlop; 4 közbenső acélcső oszlop; 5 keret; 6 kerítésmező; 7előregyártott, kiemelt lábazati elem; 8 rés (4...6 cm)

2,00 1,80

a)

AQj. f f

1,80 A 90 f5°t 2,50 »4, 00

-0,90 - W

—II \ i — i i -J l___J

7,35

b) -t̂ V

>0,90

2,40 -0,10

-fV

2-9. ábra. Hagyományos, általánosan elterjedt kerítés kőből falazott oszlopokkal, lábazattal, áttört vagy tömör kerítésmezőkkel és kapukkal a) nézet; b) alapozási alaprajz; 7 sávalap; 2 gépkocsi- vagy teherbejárati kapu; 3 oszlop; 4 tömör kerítésmező; 5 tömör, falazott lábazat; 6 áttört kerítésmező; 7 személybejárati kapu

1Í

1 6

2-10. ábra. Hagyományos kerítés lejtős terepen I. a) nézet; b) alapozási alaprajz; 1 sávalap; 2 lábazati fal; 3 falazott oszlop; 4 kerítésmező

+ 0,19 (+1,36) -0,07 £

+0,19) -1,11 (-0,85)

2-11. ábra. Hagyományos emelt lábazatú kerítés lejtős terepen II., lépcsőzött és lejtővel párhuzamos kialakítás a) nézet; b) alapozási alaprajz; 1 oszlop pontalapja; 2 falazott vagy betonoszlop; 3 előregyártott vasbeton lábazati elem; 4 rés (4...6 cm); 5fagyhatár

5 1

1,50... 2,00 1,50... 2,00 1,50... 2,00

3; 5 2 1

2-12. ábra. Tömör fakerítés oszlopokkal és tömör kapuval

20

2-15. ábra. Vályúkból összerakott, növényekkel betelepített biokerítés

2-16. ábra. Belátás, zaj, por és szél ellen védő kerítés nagy forgalmú közterület felé eső telekhatáron

2-14. ábra. Tömör, előregyártott vasbeton elemekből épített kerítés növényzettel befuttatva

2-13. ábra. Rácsos fakerítés növényzettel befuttatva

2-17. ábra. Telken belüli vagy többlakásos telkek kizárólagos használatú telekrészeit elválasztó egyszerű fakerítések. Kertek, terasz és kert, valamint utca és belső udvar elválasztására

2-18. ábra. Kerten belüli elválasztó fakerítések a terasz és a kert között; kert és a tó között

lene mindenütt építeni, ahol arra hely és mód van, mert biológiai és esztétikai szempontból ezek kímélik a leginkább a környezetet. A zaj, a por, a napsütés, a belátás és a szél elleni védelmet nyújtó kerítések számos változata képzelhető el (2-16. ábra). Lényegük, hogy tegyék lehetővé a kertet használni akarók számára a lehe-tő legnagyobb nyugalmat. Ezek a keríté-sek általában tömörek, magasak és ezért nem túl szépek, hiszen kialakításu-kat fizikai törvényszerűségek és nem esztétikai szempontok határozzák meg. Ez az oka annak, hogy viszonylag ritkán építenek ilyen kerítéseket a telek közte-rülettel érintkező határán, mert rontaná a városképet, komorrá tenné a terület utca felé eső részét. Inkább a telken be-lül igyekeznek lehatárolni ilyen kerítés-sel azt a kertrészt, amelyet pihenésre, szórakozásra, napozásra, beszélgetésre szeretnének használni. Ezzel tulajdonképpen már áttértünk a belső, telken belüli egyedi kialakítású kerítések ismertetésére. Ha a telken be-lüli kerítések csak jelző funkciójúak, ak-kor bármilyen áttört, egyszerű módon kialakíthatók, mint a 2-17. és 2-18. ábrán látható kerítéstípusok. Könnyen felállít-

hatók, elemekből összerakhatok, áthe-lyezhetők. Más a helyzet azonban, ha a kerten belül a pihenésre, napozásra, szórakozásra leválasztani kívánt részt valamitől védeni kell: a sűrűn beépített területeket a belátástól, a napozóhelyet a széltől, a szórakozó-, beszélgető-, ven-dégfogadó részt esetleg a naptól, vagy mindent a portól. Ilyen célra általában csak a különböző tömör kerítések alkal-masak. Közötfük lényegében csak annyi a különbség, hogy esetenként a növény-zet védelmére célszerű átszellőző meg-oldásúra elkészíteni őket. A kert egy ré-szének intimitását védő kerítések leg-gyakrabban fából készülnek, mert em-berközelben a fa hatása a legkedvezőbb (2-19. és 2-20. ábra). A belső kerítések elképzelhetők áthelyezhető kivitelben is, attól függően, hogy mi ellen kell az adott pillanatban védekezni. Ez azonban viszonylag ritkán fordul elő, mert az állé-konyság végett általában kötött össze-építésűek.

Ugyancsak belső kerítések azok az át-tört rácsok, amelyek elsősorban a ker-ten belüli szórakozásra, pihenésre kije-lölt terület térélményét, és ezáltal a vé-dettség érzetét teremtik meg (2-21. áb-ra). Az áttört rácsok növényzettel kiegé-

22

•.•-HtttSSVr.WiS.:

2-19. ábra. Pihenő-, ill. szórakozóhelyet elválasztó, intimitást adó telken belüli fakerítés

szítve rendkívül kellemes hatásúak le-hetnek. A rácsokra színes ponyvák is fel-feszíthetök, így esetenként védenek a szél és a belátás ellen is. A felsorolt és bemutatott ritkábban használt, különleges célú és kialakítású kerítéseken kívül még persze számos más fajta is előfordul. Itt csak a főbb tí-pusokat igyekeztünk bemutatni, mindig a funkcionális céllal kapcsolatosan. En-nek elsősorban az az oka, hogy a külön-leges célú és kialakítású kerítések több-sége nem lakó-, hanem ipari és különle-ges rendeltetésű környezetben épül. Ezeket a szaktervezők különleges előírá-sok és hatósági egyeztetések alapján alakítják ki. A másik ok, hogy a lakókör-nyezetben előforduló további különle-ges célú és kialakítású kerítések már sokkal inkább kerti építmények, mint ke-rítések. Ilyenek a támfalakkal kombinált kerítések, kerítésekkel kombinált me-legágyak, növényházak stb. Ezekkel pe-dig már külön könyvben szeretnénk fog-lalkozni.

2-20. ábra. Napozó-, ill. pihenőhelyet védő, telken belüli fakerítés

2-21. ábra. Térhatást és ezzel védettség érzetét keltő, telken belüli rácsos fakerítés

Keritésrészletek

3. A kerítéselemek és a velük szemben támasztott követelmények

3-1. ábra. Hagyományos, közterület felé eső telekhatárra épített kerítés részei és elemei 1 alapozás (sávalap);.? talaj; 3 lábazat; 4 lábazat fedlapja; 5 kerítésoszlop; 6 betétmező; 7betétmező részét képező heveder; 8 vízorr; 9 kerítésoszlop fedlapja

6 7 k

5

A kerítéstípusoknak szinte számtalan formája képzelhető el, mégis mindegyik a következő három fő részre tagolódik: - az alapozás, - a kerítésmezők, - a kerítéskapuk. A három fő részen belül természetesen további elemeket különböztethetünk meg, mint ahogy az például a 3-1. ábrán is látható. Ezekre és a velük szemben tá-masztott követelményekre a 3.1... 3.3. alfejezetben térünk ki.

3.1. Kerítésalapozás

Egyszerűbb környezetben, kevésbé igé-nyes helyeken vagy oldalhatárokon álló kerítések esetében előfordul, hogy a ke-rítésnek nincs külön alapozása. A kerí-tésmezőként alkalmazott gépfonatot előregyártott vasbeton vagy faoszlopok-ra feszítik. Az oszlopokat valamivel a fagyhatár alá a földbe állítják, majd vagy a földet töltik vissza, vagy kaviccsal, kőzúzalékkal töltik ki az oszlop körüli részt ós erősen körüldöngölik. Igényesebb, vagy hosszú időre készülő, végleges kerítéseket rendesen épít-ményként alapozzák. Az alapozás kétfé-le lehet: vagy csak a kerítésoszlopokat alapozzák pontalapokkal (I. a 2-4. és 2-5. ábrát), vagy pedig a teljes kerítést egyetlen sávalapra helyezik (I. a 2-9. és

2-10. ábrát). A kerítés típusától, szerke-zeti kialakításától és az építéséhez fel-használt anyagoktól függ, hogy adott esetben melyik módszert kell választani. A kerítések állékonysága elsősorban alapozásuktól, vagy tágabb értelemben a föld feletti kerítésmezőt tartó szerke-zet befogásától, alapozásától függ. A megépült igényes kialakítású kerítések repedéseinek oka legtöbbször a rossz vagy gyenge alapozás. Alapvető szabály, hogy a kerítések ala-pozását - bármilyen típusú alapozásról legyen is szó - mindenképpen a fagyha-tár alá kell levinni. Fagyhatárnak nevezzük azt a talajréteg-vastagságot, amely a téli időszakban 0 °C alá hűlhet. Ez a vastagság az adott terület éghajlati viszonyaitól függ, ha-zánkban - a körülményektől függően -50... 120 cm közötti. Ha az alapozás sík-ja a fagyhatár alatt van, elkerülhetők a talaj fagyása által okozott mozgások, ill. a mozgások következményei, a repedé-sek, megdőlés stb. A fagyhatár, így az alapozási mélység helyi meghatározásá-hoz részletes meteorológiai ismeretekre lenne szükség. Magyarországon a fagy-határ miatt általában 0,90 m mélység-ben határozzák meg az alapozás mini-mális síkját. Más szempontok is befolyá-solhatják a kerítés alapozási mélységét, ezért a 0,90 m-es mélység csak a talaj fagyása okozta károk ellen véd. Az alapozás fagyásveszélyességével kapcsolatban meg kell jegyeznünk, hogy a fagyhatár mélysége attól is függ, hogy milyen a terepszint. A füves, növényzet-tel borított területeken megáll a hó, megvédi az alatta lévő talajt, és az ki-sebb mélységben fagy át. Ugyanakkor a betonjárda alatt; amelyről még rendsze-resen el is takarítják a havat, vastagabb, fagyott talajréteggel kell számolni. Ez a különbség szélső esetben a kerítés megdőléséhez is vezethet (3-2. ábra). Az alapozás mélységét a fagyhatáron kí-vül annak a megfelelő teherbírású talaj-rétegnek a mélysége is meghatározza, amely talajmechanikai tulajdonságai folytán képes a kerítés terhét összenyo-módás nélkül elviselni. Ezt a követel-ményt csak nagy tömegű kerítések ese-tében kell figyelembe venni, pl. tömör falazott kő- vagy téglakerítés, ill. nagyon magas kerítés esetében. A hagyomá-nyos áttört kerítéseknél ez a szempont elhanyagolható, hacsak nem az általá-nostól eltérő, különlegesen kedvezőtle-nek a talajviszonyok, vagy magas a talaj-vízszint.

•MHMNMI

X . , ^ , • * *

a) T ? "

1 Fagyhatár

9 10

+ + + _ _ _ ' + + + +

b) d _ J ] + + + + +

A kerítések alapozásakor még egy sajá-tos körülményt kell figyelembe vennünk. Ha a közterület felé eső kerítés előtt nagy az autóforgalom, számolnunk kell a dinamikus rezgésekkel is. Ezek egy-részt a kerítés és járda építésekor meg-mozgatott földrétegeket tömörítik, tér-fogatát csökkentik, másrészt pedig a ke-rítést magát is rezgésbe hozzák. Az első eset ellen a talajrétegek megfelelő tö-mörítésével tudunk védekezni. A máso-dik esetben csak akkor kell a kerítés ká-rosodásával számolnunk, ha a kerítés külső és belső oldalán különböző a te-repszint magassága (3-3. ábra). Ebben az esetben a kerítés megdőlése ellen statikus tervező által méretezett tömegű és megfelelő mélységű alapozással vé-dekezhetünk. Célszerű ilyen helyeken az alapozást monolit betonból vagy vasbe-tonból készíteni, mert a falazott alapok kevésbé képesek a rezgés hatásának el-lenállni. Az eddig elmondottakon túl, ha a kerítés két oldalán a terepszint magassága lé-nyegesen eltér egymástól, az alapozás tervezésekor további szempontokat is fi-gyelembe kell vennünk. Ezekben az ese-tekben ugyanis a kerítésnek a maga-sabb oldal felőli föld oldalnyomását is el kell viselnie, vagyis a kerítésnek támfal-ként kell működnie. Az említett földnyo-más a kerítés alapozásának gondos mé-retezésével, az alapozás módjának és az alaptest megfelelő alakjának kiválasztá-

b) T

Fagyhatár 1

8 6

k n i . 1

sával vehető fel (3-4. és 3-5. ábra). He-lyesen járunk el, ha minden ilyen eset-ben szaktervezőhöz fordulunk, aki a ke-rítés alapozását az adottságok figyelem-bevételével méretezi, alakját megterve-zi, anyagát és annak szilárdságát meg-határozza. A kerítésre nehezedő nyomás csökkent-hető, ha a magasabb terepszintű olda-lon az eredeti talajt a kerítés alapozási síkjától elindulva rézsűsen kiemeljük és az így keletkezett űrt osztályozott ka-viccsal vagy kővel töltjük ki (3-6...3-8. ábra). Ha ezt a megoldást választjuk, természetesen ugyanúgy számolni kell a földnyomással, de csak jóval kisebbel. Az eredeti talaj rézsűjének szögét min-dig az adott helyen található talajfajtától függően kell meghatározni. Olyan mere-dekre lehet csak hagyni, hogy az adott talaj megálljon, ne omoljon, ne folyjon tovább. Azzal is tisztában kell lennünk, hogy az így kialakított, osztályozott ka-viccsal vagy kővel megtöltött vályúban a felszíni vizek összegyűlnek, ezért kiveze-tésükről mindenképpen gondoskodni kell. Ettől csak akkor lehet eltekinteni, ha a vályú felőli oldalon burkolt járda és úttest fedi a terepszintet. Ha műszakilag megoldható, még ilyen esetben is gon-doskodjunk az esetleg összegyűlő víz el-vezetéséről. A kerítésekre vonatkozó előírásokkal kapcsolatosan már említettük, mindig ügyelni kell arra, hogy a kerítés a lehető

3-2. ábra. A talaj átfagyásának mélysége a terepszint kialakításától függően a) nyári állapot; b) téli állapot; / eredeti kerítés; 2 az átfagyási különbség okozta dőlt kerítés; 3 járda; 4 fagyhatár

3-3. ábra. A dinamikus rezgés hatása a kerítésekre a) kívül-belül azonos terepszint esetén; b) különböző terepszint esetén; 7 kerítésalap; 2 lábazat; 3 kerítésmező oszlopokkal; 4 járda; 5 úttest; 6 talajréteg; 7 rezgések terjedése; 8 a föld támasztó h-atása; 9 eredeti állapotú kerítés; 10 dinamikus rezgések által elmozdított kerítés

3-4. ábra. Megfelelően megépített támfalkerítés alapozása 1 talpas alaptest; 2 lábazat; 3 kerítésmező; 4, 5 vízelvezető (perforált) alagcső; 6 osztályozott kavics vagy kő feltöltés (szivárgó); 7 humuszréteg; 8 eredeti talajréteg; 5 járda

3-5. ábra. Helytelenül, nem támfalként kialakított kerítés és tönkremenetele 1 lábazat; 2 alaptest; 3 kerítésmező; 4hóteher; 5 átfagyott talajréteg ; 6 járda; 7eredeti épített állapot; 8 meghibásodott, megdőlt állapot

legkisebb mértékben avatkozzon bele a felszíni vizek, valamint a talaj felső réte-gén átszivárgó felszíni vizek természe-tes áramlásába. Ha ezt nem vesszük figyelembe, komoly zavarokat okozhatunk a kerítéssel elvá-lasztott területek természetes vízháztar-tásában. Ez pedig károsan befolyásol-hatja az ott termő növényzet fejlődését, életképességét.

3.2. Kerítésmezők

Kerítésmező alatt a kerítés terepszint fe-letti részét értjük. Megkülönböztetjük a kerítést tartó oszlopokat, a kerítés lába-zatát (ha a kerítés áttört), az oszlopok között elhelyezett vagy kialakított kerí-tésbetéteket, valamint a személy- és te-herbejárati kapukat. A kerítéskapukkal a 3.3. alfejezetben foglalkozunk (3-9. áb-ra). Könyvünk mindössze néhány tucatnyi példát mutat be mondandójának illuszt-rálására, de már ezekből is látható: a ke-rítésmezők kialakításának szinte végte-len sok megoldása lehetséges. Ezek kö-zül elsősorban funkcionális elvárásaink és esztétikai megfontolások alapján vá-lasztunk. Ezekről korábban már részlete-sen szóltunk. Itt most azokra a legáltalá-nosabb követelményekre térünk ki, ame-lyekre - bármilyen kialakítást, megol-dást válasszunk is - mindenképpen ügyelnünk kell.

A kerítésmezőnek - még ha áttört is -mindenképpen komoly szélnyomást kell felvennie. Ebből következik, hogy akár falazott, akár más megoldású tömör ke-rítést építünk, mindenképpen komoly gondot kell fordítanunk a kerítésmező tartószerkezeteinek befogadására. Az alapozás és az oszlopok vagy a tömör falazat kapcsolatán és állékonyságán múlik, hogy a kerítés milyen mértékben képes ellenállni a szélnyomás igénybe-vételének. Hogy ez mennyire nem elha-nyagolható érték, arra csak egy-két ada-tot emelünk ki: a torlónyomás - amely a talajszint feletti magasságtól függően változik - 0...2.00 m között 400 N/m2, 2,00...8,00 m között pedig 600 N/m2. A méretezési szabályzat szerinti kerítések esetén ezek az értékek 25%-kal csök-kenthetők, de még így is olyan értékeket kapunk, amelyeket mindenképpen figye-lembe kell vennünk. Ha a kerítést egy-szerűen fa- vagy betonoszlopokra feszí-tett gépfonalból építjük, akkor is szá-molnunk kell a szélnyomással, ami a ta-pasztalatok szerint elérheti a 150 N/m2

értéket is.

A kerítésmezők kialakításának másik fontos általános szempontja, hogy ki-emelt vagy tömör lábazatú-e a kerítés. A felszíni vizek természetes áramlását a tömör, alapozással egybeépített, vagy a felszín alá nyúló lábazat elzárja. Ez álta-lában nem okoz problémát, mert az ese-tek többségébe/l a kerítések két oldalán a terepszint magassága azonos és nem

3-6. ábra. Támfal jellegű, a belső oldalon magasabb terepszintű kerítés, amelynek a tövében kicserélték a talajt 1 alaptest; .2 az alaptest talpa; 3 a felszínről szivárgó vizet áteresztő cső; 4 kerítéslábazat; 5 osztályozott kavics vagy kőzúzalék; 6 humuszréteg (max. 20...25 cm); 7kerítésmező; 8 rézsű alatti talajbevágások (lépcsőzés); 9 eredeti talaj; 10 kerítés előtti járda

3-7. ábra. Támfal jellegű, a külső oldalon magasabb terepszintű kerítés, amelynek a tövében kicserélték a talajt 7 alapozás; ^ lábazati támfal; 3 kerítésmező; 4 osztályozott kavics vagy kőzúzalék; 5 járda

26

J

\

lejt egyik irányban sem számottevően. Azokban az esetekben azonban, amikor a terep lejt, ezt a szempontot minden-képpen figyelembe kell venni, és a kerí-tés lábazatát megemelve, alatta rést kell hagyni a felszíni vizek természetes áramlására (I. a 3-9. ábrát). Ellenkező esetben a felszíni vizek a kerítés tövé-ben összegyűlnek, ami előbb-utóbb a kerítés lábazatának felázásához, szétfa-gyásához vezet. A kerítésmező lábazatának megemelé-sét indokoló másik ok az, hogy ha a kerí- 7 tésmező nem érintkezik a talajjal, akkor 5 időállóbb. Ez különösen a kevésbé fagy- U álló, könnyen korrodálódó vagy korhadó 3 anyagú kerítéseknél lényeges. Például £ fakerítések esetében semmiképpen sem p ajánlatos a kerítésmezőt, pontosabban a kerítésmező betéteit a talajjal érint-kezve elhelyezni. Az oszlopoknál persze ez elkerülhetetlen, de ezeket vagy olyan 1 anyagból kell készítenünk, amely a ned-vességnek ellenáll, vagy olyan módon kell azokat felületkezelni, hogy az állan-dó érintkezés a nedvességgel minél ke-vesebb kárt tegyen bennük. Meg kell je-gyezni, hogy a faoszlopok korhadási fo-lyamata impregnálással jelentősen kés-leltethető, de el nem kerülhető. Végezetül a kerítésmezőkkel szemben támasztott általános követelmények kö-zül még egyet kell kiemelnünk: a kerí-tésmezők anyagát, felületkezelését, fe-lületi kialakítását igyekezzünk mindig úgy megválasztani, hogy lehetőleg kel-lően időállóak legyenek és ne igényelje-nek állandó, rendszeres karbantartást, felújítást. Ez nemcsak azért lényeges, mert a rendszeres, állandó karbantartás időigényes és költséges, hanem azért is, mert általában az időjárás okozta kár Q) rendszerint a kerítés esztétikai megjele-nésére is kedvezőtlen, az elhanyagolt-ság benyomását kelti.

3.3. Kerítéskapuk

Drótháló kerítés alumíniumoszloppal és horganyzott záróhevederrel

A kerítésmező részét képező személy-és teherbejárati kapukat azért tárgyaljuk részletesebben, mert ezek nem megfe-lelő kialakítása okozza talán a legtöbb gondot. Ha a kerítéskapu méreteit, he-lyét, működési módját és kapcsolatát a b) 6

Min. 40/40 cm —Jt J—

3-8. ábra. Támfal jellegű, a belső oldalon magasabb terepszintű kerítés belső oldali árok nélkül, a kerítés tövében kicserélték a talajt / talpas alaptest; .2 felszíni vizet átvezető cső; 3dréncső (szivárgócső); 4 osztályozott szemszerkezetű, finomabb szemnagyságú szűrőréteg; 5 kavics töltőréteg; 6 osztályozott, nagyobb szemnagyságú szivárgó; 7 humuszréteg; 8 eredeti talajréteg

3-9. ábra. A kerítés részei a) nézet; b), c) metszetek 1 alapozás (pontalap); 2 oszlop; 3 kerítésbetét; 4 kerítéslábazat; 5 járda; 6 járda alépítménye; 7 lábazat alatti hézag; 8 osztályozott kavics vagy kő feltöltés

a)

b)

3-10. ábra. Önálló kerítésmezőbe helyezett személy- és teherbejárati kapu a) nézetek; b) alaprajzok

3-11. ábra. Egymás mellé elhelyezett, oszloppal elválasztott személy-és teherbejárati kapu a) nézet; b) alaprajz

3-12. ábra. Egyesített személy-és teherbejárati kapu különböző méretű szárnyakkal a) nézet; b) alaprajz

Q)

_ J á

U j j

=»

3 ^ 3 ^ " r I ! <~ —> < —

i

A- -4J a) f i 11 ti 4

r i

r ^ t 5 1 1 l >

4 fr-b)

T T 1

3-13. ábra. Tolószárnyú kapuk működési elve a) egy- és kétszárnyú, alsó görgős, felső vezetőgörgős tolókapuk; b) egy-és kétszárnyú, alsó és felső görgős, részben konzolos kialakítású tolókapuk; c) egy- és kétszárnyú, alsó és felső görgős, konzolos kialakítású tolókapuk; d) egy- és kétszárnyú, felső görgős (függesztett) konzolos tolókapuk 1 terhelt alsó; 2 terhelt felső; 3 támasztó oldalsó; 4 terhelt támasztó; 5 biztonsági támasztó; 6 biztonsági támasztó oldalsó görgő

I

— f r - -

I

m

L_ <

feljut-

d)

28

kerítésmező többi részével nem választ-juk meg helyesen, ill. nerh alakítjuk ki jól, akkor számtalan bosszúságot oko-zunk magunknak. Ennek az az oka, hogy míg a kerítésmező többi része egyszerű-en csak határol, lezár, eltakar, jelez, a kapukat folyamatosan használjuk, mű-ködtetjük. Ritkán fordul elő, hogy a kerítésen csak személybejáró kaput helyezünk el. Rendszerint személyautó vagy teher-gépkocsi behajtására is alkalmas széles-ségű kaput is kialakítunk. Ezek lehetsé-ges elhelyezési módjait - külön, egymás melletti, egyesített - vázlatosan a 3-10...3-12. ábra mutatja be. A kapuk mind nyíló, ill. középen felnyíló változa-tok, mert ezek alakíthatók ki a legegy-szerűbben, ezek fordulnak elő a leg-gyakrabban. Különösen a nagyobb, szélesebb kerí-tésnyílások lezárására alkalmazunk egy-szárnyú és kétszárnyú tolókapukat. Elő-nyük, hogy nyitásuk nem igényel helyet, a kerítés síkjában nyílnak, tehát lejtős területen is alkalmazhatók. A tolókapuk további előnye, hogy működési rendsze-rük folytán a felnyíló kapuknál egysze-rűbben működtethetők géppel és táv-működtetésük is könnyebben megold-ható. Hátrányuk azonban, hogy megfelelő működtetésükhöz nagyon gondos kivite-lezés szükséges: alsó, felső vagy alsó-felső vezetésüket nagyon pontosan kell megoldani, mert különben csak akadoz-va, beszorulva nagy erővel nyithatók. A különböző tolókapu-megoldások elvi vázlatai láthatók a 3-13. ábrán. Az eddig ismertetett kapuknál lényege-sen ritkább kaputípus az emelkedő ka-pu. Lényege, hogy a kerítés síkjában, a kapunyílásban elhelyezett kapuszárny a talajban kialakított horonyba süllyeszt-hető, és így szabaddá válik a kapunyílás (3-14. ábra). Az ilyen kapuk szinte kizá-rólag gépi működtetésűek. Vezetésük kialakításának igényessége azonos a to-

a)

3-14. ábra. Emelkedő szárnyú kapuk a) tömör kapuszárnnyal; b) áttört kapuszárnnyal

3-15. ábra. Középen felnyíló kétszárnyú kapuk merevítése a) fakapu félmagasságban

1 merevítőrúddal; b) acélkapu kitámasztórúddal; / kapuoszlop;

7 2 fordulópánt; 3 keretheveder; 4 zárheveder (merevítőrúd); 5 kapuszárnyak borítása; 6 ütköző zárretesszel; 7biztosítóhorog; 8 támasztórúd; 9 betontömbben elhelyezett horgonyzószem; 10 kapuszárny nyitott állapotban

b) Négyzetes fahevederre szegezett, kátránnyal impregnált utcai kerítés

2 —

7 12 13 8

3-16. ábra. Tolható kerítéskapuk a) alsó gördülő megtámasztású, felső vezetésű egyszárnyú tolókapu; b) konzolos tolókapu kombinált görgős felső vezetéssel; / csatlakozó kerítésmezők; 2 kerítésoszlop; 3 kapuszárnykeret; 4 kapuszárnyborítás; 5 merevítő rácsozat; 6 alsó görgő; 7támasztógörgő; 8 lehorgonyzógörgő a konzolos működéshez; 9 vezetőgörgő; 10zárható ütköző; 7/gördülősín; 12 alsó és 13 felső görgős kapuszárny

Kerítésrészlet

lókapuknál leírtakkal. Előnyük, hogy nem igényelnek külön helyet sem a ka-punyílás előtt vagy mögött, sem pedig a kerítés síkjában. Hátrányuk azonban, és ez az oka ritka alkalmazásuknak is, hogy a kapuszárny számára a földben kialakí-tott horony csak nagyon nehezen tömít-hető megfelelően. A csurgalékvíz a ho-ronyba bejutva erősen megrongálhatja a kapuszárnyat, vagy befagyva műkö-dését is megakadályozza. Ilyen kapukat általában csak fedett helyen alkalmaz-nak, de még itt is ügyelni kell arra, hogy a horony takarítható legyen. Bármilyen működésű kapuról legyen is szó, három alapvető problémát kell megoldani: - A kapuszárnyaknak vagy kapuszárny-nak megfelelő merevségűnek kell lennie a saját síkjában ugyanúgy, mint arra me-rőlegesen. A szárnynak sem álló hely-zetben, sem mozgatás közben nem sza-bad megereszkednie, felülnie, sem pe-dig megcsavarodnia, lengésbe jönnie. - A kapuk és a kerítésmező csatlakozó részei közötti kapcsolat kialakításának lehetővé kell tennie a megfelelő műkö-dést, mozgatáskor pedig biztonsággal kell felvennie a szárnyak tömegéből és mozgásábóí adódó terhet. - A kapukat (különösen a kétszárnyú, középen felnyíló kapukat) megfelelő módon kell rögzíteni, kitámasztani, de

csukott állapotban is elegendően me-revnek kell lenniük. A középen felnyíló kapuk esetében vagy a kapuszárnyak fél magasságában helyeznek el egy kapu-félfától kapufélfáig érő merev rudat (ez lehet becsukott állapotban utólag elhe-lyezhető, vagy az egyik kapuszárnyra eleve rászerelt). A rúd teszi lehetővé a két szárny együttdolgozását és adja a kapu merevségét (3-15aábra). A másik megoldás szerint a két szárnyat alul kö-zépen rögzítik, majd kitámasztórúddal megtámasztják a felső csatlakozást (3-15/b ábra). Mindkét megoldás lénye-ge, hogy a szárnyakat középen alul a ta-lajban elhelyezett szerkezethez megfe-lelően rögzítsék. A tolókapuk esetében az alapkövetelmé-nyeken túl még arra is ügyelni kell, hogy a tolószárny - ami rendszerint nagyobb, mint a felnyíló kapuk szárnyai - mindkét irányban fokozottan merev, a szárnyak megfelelően „vezetettek" legyenek. Kü-lönösen lényeges ez az olyan tolókapuk esetében, ahol a tolószárnyat mozgatás közben nem támasztja alá görgő, ha-nem konzolos a megfogása (3-16. ábra). A további fejezetekben már nem ele-meikre bontva, hanem teljességükben tárgyaljuk a kerítéseket. Ezt elsősorban az indokolja, hogy a kerítésnek formavi-lág és kialakítás tekintetében mindig egységes egészet kell alkotnia.

r v

51SSSI mm m g

0

4. A kerítések és kerítéskapuk anyagai

A kerítések általában ritkán épülnek ugyanabból az anyagból. A kerítésele-mek igénybevételétől függően különbö-ző anyagok felhasználásával alakulnak ki a legáltalánosabban elterjedt kerítés-típusok. Azonos anyagot általában csak a fakerí-tésekhez, a kőből vagy égetett agyag termékekből falazott, továbbá a monolit vagy előregyártott vasbeton kerítések-hez használnak fel. i Ebben a fejezetben a kerítéstípusoktól, kerítésfajtáktól függetlenül soroljuk fel az építésükhöz általában használt főbb anyagokat. Ezeket aztán a valóságban a legkülönbözőbb kombinációkban alkal-mazzák, egymás mellett, egymással épí-tik össze. Négy alapvető szempont alapján dönt-jük el, hogy az adott kerítés építéséhez milyen anyagot vagy anyagokat használ-junk fel: -az adott kerítéselem milyen igénybe-vételnek van kitéve (felázás, fagyve-szély, mechanikai hatások, korrózió, kor-hadás veszélye stb.); - a környezet, az épület, ahová a kerítés kerül, milyen anyagok használatát kíván-ja meg esztétikai, építészeti, városépíté-szeti szempontból; -milyen funkciót szánunk alapvetően a kerítésnek (védelmi, jelző stb.); -milyenek az anyagi lehetőségeink, ill. milyen anyagok állnak rendelkezésre.

4.1. Természetes anyagok

A fa a kerítésépítésben a legelterjed-tebb természetes anyag, mivel csaknem mindenhol beszerezhető, könnyen meg-munkálható, viszonylag könnyű, szép és számos formai kialakítása lehetséges. Az előnyei mellett szinte egyetlen hátrá-nya, hogy időállósága gyengébb más anyagokénál. Éppen ezért karbantartá-sával, folyamatos gondozásával, javítá-sával mindenképpen számolni kell. :

A fenyőfa a legelterjedtebb építési fa-fajta. Előnye, hogy a többi fafajtákhoz képest olcsóbb, könnyebben megmun-kálható, és ugyanakkor időállósága -megfelel j felületkezelés, impregnálás esetén - nem sokkal kedvezőtlenebb, mint a lombos fáké. A lombos fák közül a tölgyfán, bükkfán, cserfán, gyertyánfán és a különböző gyümölcsfákon kívül az utóbbi időben egyre gyakrabban alkalmazzák az akác-fát. Sok jó tulajdonsága mellett hátrá-nya, hogy a többi fafélékhez képest csak

kisebb szálhosszúságú elemek készíté-sére alkalmas. Bármilyen fafajtát alkalmazunk, ügyel-nünk kell arra, hogy a faelemek tartósan ne érintkezzenek nedvességgel, mert ez korhadásukhoz vezethet. Éppen ezért még a teljesen fából készülő kerítések esetében is kerülni kell a faoszlopok al-kalmazását. Bármilyen felületkezeléssel, impregnálással látjuk is el a faoszlopo-kat, nem kerülhetjük el, hogy a földben lévő részük talajfelszínhez közeli szaka-sza ne korhadjon el. így a faoszlopokat célszerű beton alap-testre állítani, hogy elkerüljük még a le-hetőségét is annak, hogy a vége tartó-san nedvességet kapjon. A kő a kerítésépítéshez gyakran és szí-vesen alkalmazott másik természetes anyag. A kőféléket többféle formában használják fel:

-természetes, faragatlan állapotban, betonba vagy habarcsba rakva; - faragott , szabályos formában betonba vagy habarcsba rakva; -fűrészelt formában, ill. lapokban bur-kolatokhoz; - szélkőként burkolatokhoz. A kő legnagyobb előnye, hogy rendkívül időálló, és ha nem túl szabályos, nem túl mesterkélt formájú, akkor jól beleillik a természetes környezetbe. A kőfajtákat nem érdemes külön felso-rolni, mert szinte valamennyi kő és -igényesebb helyeken a - márvány fel-használható a kerítésépítéshez; csak ar-ra kell ügyelni, hogy kültéri alkalmazásra megfelelő, fagy-, ill. időálló legyen.

4.2. Égetett agyag

A legősibb mesterséges építőanyagok az égetett agyag termékek, a legközis-mertebb közülük a tégla. A tégla kétféleképpen alkalmazható: vá-logatott téglából falazva nyersen hagy-va vagy vakolva. Ha nyersen hagyjuk a falat, akkor csak fagyálló téglából ké-szülhet; ha vakoljuk, gyengébb minősé-gű téglafajtákat is felhasználhatunk a kerítés építéséhez. A vakolt változat több karbantartást igé-nyel és külön lábazat kialakítását teszi szükségessé. Amióta a téglagyártás fejlődése folytán rendelkezésre állnak a nagy hőmérsék-leten vagy kétszer kiégetett, különböző formájú, profilú és keresztmetszetű fagyálló minőségű téglák, egyre inkább elterjednek az átlátható, áttört, mintás

Középelemes kerítésépítés munkafázisai

kialakítású falazott kerítések. Ezek min-dig nyerstégla-felületűek. Gyakran előforduló megoldás, hogy a gyenge minőségű téglából vagy beton-ból készült kerítést a tégla- és cserép-ipar külön erre a célra gyártott burkoló-tégláival borítják. Erre az esetre lénye-gében ugyanazok az építési szabályok, szokások érvényesek, mint a téglával burkolt épületekre. Bármilyen égetett agyag terméket hasz-nálunk is fel a kerítés építésekor, a kö-vetkezőkre mindig nagyon gondosan kell ügyelni: - A kerítést az alapozásától, ill. általában a talajnedvességtől mindig gondosan szigetelni kell, a falszigetelés szabályai szerint. Ha megakadályozzuk, hogy ned-vességet szívjon fel a talajból, ezzel nemcsak a nedvesedést, de télen a szét-fagyást is megakadályozzuk. - Feltétlenül meg kell oldani az égetett agyag termékekből épült kerítések felső lezárását, fedését, hogy az eső, hólé ne üljön meg a kerítés tetején. Ezzel nem-csak a felső sorok fokozatos átázását akadályozzuk meg, hanem az egész kerí-tés szétfagyását is.

4.3. Monolit és előregyártott beton, illetve vasbeton

A megfelelő minőségű beton vagy vas-beton talán a legidőállóbb építőanyag, amely a kerítések építéséhez alkalmaz-ható.

A monolit beton. ill. vasbeton, amely a helyszínen elkészített zsaluzatba beto-nozva, majd kötés után kizsaluzva ké-szül, szinte korlátlan formai megoldáso-kat tesz lehetővé. Hátránya azonban, hogy felülete csak nagyon drága, gyalult és igen gondosan elkészített zsaluzattal tehető esztétikussá. Ha a kerítést teljes egészében monolit betonból készítjük, akkor bármilyen formai kialakítást is al-kalmazunk, általában komor hatású kerí- r

tést kapunk. Ezzel szemben a monolit beton, de főleg a vasbeton kerítések kétségbevonhatatlan előnye, hogy a helyszíni adottságok figyelembevételé-vel szabadon, közvetlenül formálhatók. Az előregyártott beton-, ill. vasbeton elemekből épített kerítések kevésbé for-málhatók szabadon, de jóval kevesebb helyszíni munkát igényelnek. Az előre-gyártott elemeket gyártó vállalatok ha-mar felismerték, hogy az emberek szíve-sen vásárolják a gyorsan építhető beton és vasbeton kerítéselemeket, vagy a más anyagból készülő kerítésekhez az előregyártott vasbeton kiegészítő ele-meket.

Az 5. fejezetben bemutatott példákon látni fogjuk, hogy milyen sokféle kerítés képzelhető előregyártott vasbeton ele-mekből. Előnyük, hogy rendkívül időál-lók, esetenként igen gazdag - rovátkolt, mintázott, mészkőzúzalékos stb. - felü-leti kialakításúak lehetnek. Hátrányuk vi-szont, hogy utólagos formálásuk lénye-gében lehetetlen. A vésés vagy az áttö-rés legtöbbször az elem tönkremenete-léhez vezet.

Egyedileg tervezett, különleges kialakí-tású előregyártott beton, ill. vasbeton kerítéselemek általában nem szerezhe-tők be a kereskedelemben, ezeket álta-lában egyedileg gyártják az adott építési helyszínen.

4.4. Acél, vas és alumínium

A fémszerkezetű kerítések esetében el-sősorban az acél jöhet szóba, mert az alumíniumszelvények rendkívül költsé-gesek, így felhasználásuk csak igényes, közösségi célú létesítményekhez vagy speciális igénybevétel esetén gazdasá-gos. Az acél szinte valamennyi változatát használják kerítések építésére: a mele-gen hengerelt idomacélokat, a hidegen hajlított zárt és nyitott szelvényeket, a sima és bordázott betonacélokat, acél rabichálókat, az előregyártott hálós be-tonvasalásokat és az acélcsöveket egy-aránt. A kovácsoltvas az acélanyagok felhasz-nálásának különleges változata. A külö-nösen műemléki környezetben gyakori díszes kovácsoltvas elemeket acélanya-gok (négyzetacélok, acéllemezek) felhe-vítésével és kovácsolásával alakítják ki. Ezekből készítik vagy a teljes kerítést, vagy mezőinek egyes betéteit, ill. kapuit. Az utóbbi időben - amióta valóságos kerítéskultusz alakult ki hazánkban, mert a kerítés a gazdagság szimbóluma és a rivalizálás tárgya lett - díszesebbnél dí-szesebb, környezetüktől teljesen idegen

5 1

Automatikus működtetésű kapu idomacélból

Kerítés különféle anyagokból

Egyszerű utcai kerítés

Régi stílusú kerítés

A kerítés felső vonalának lépcsőzése enyhén követi a terepet

Kovácsoltvas mintára sorozatgyártott kerítésmezőkből készült kerítés

Kerítés lakóházzal

ywm p -

v-l-l*

i i g g s a E i

ü i ü s i l

kovácsoltvas kerítések épülnek nagy számban és óriási költséggel. Az alumíniumot - magas ára miatt - rit-kán használják kerítések építéséhez, legfeljebb díszítőelemként fordul elő. Ugyanez vonatkozik a színesfémekre is: sárgarézből és vörösrézből is inkább csak díszítőelemet készítenek. Az acél kerítéselemeket gondosan kell felületkezelni, mert csak akkor tudjuk ki-használni ezeknek az anyagoknak az egyik legnagyobb előnyét: az időállósá-got. A leggondosabb felületkezelés ese-tén is számolnunk kell azzal, hogy az acélelemek karbantartásra, időszakon-kénti javításra, ill. felújításra szorulnak. Az alumínium, a kerítéskiegészítőként szívesen alkalmazott vörös- és sárgaréz nem igényel külön felületkezelést, csak akkor, ha az anyag szépségét külön ki akarjuk hangsúlyozni. Ebben az esetben az eloxált alumínium a legmegfelelőbb, a rézelemeket pedig maratással kell megtisztítani és speciális felületkezelő anyagokkal kell megakadályozni a pati-násodást.

Az alumínium különleges alkalmazása az olyan kerítés, amelyen acél vázszer-kezetre alumínium trapézlemezt vagy hullámlemezt rögzítünk. Ez a megoldás meglehetősen csúnya, ezért csak ipari környezetben ajánlható. A fémhálókat és a gépfonatokat szintén felhasználják a kerítésépítésben. Ezek lehetnek különleges acélhuzalok, hor-ganyzott acélhuzalok, alumíniumhuzalok vagy műanyaggal bevont fémhuzalok. A felületkezelés és karbantartás attól

függ, hogy miből készült a háló: az acél-hálókat mázolják, a horganyzott acél-, az alumínium- és a műanyaggal bevont hálók viszont nem igényelnek külön fe-lületkezelést. A gépfonatok és hálók számos változa-tának néhány példáját az 5. fejezetben láthatjuk. Kerítésekhez használt fémanyagok azok a huzalok, amelyekből az egyszerűbb kerítések gépfonatait, hálóit feszítik. El-nevezésük: vezérhuzal, fűzőhuzal, feszí-tőhuzal, átmérőjük általában 3,2...6,0 mm és leggyakrabban horganyzott kivi-telűek. Vagyonvédelem céljára alkalmazzák a horganyzott acélból készült ún. tüskés-huzalokat vagy szögesdrótokat, amelye-ket a kerítés felső részén, az előírások szerint legalább 1,90 m magasságban, a telek felé eső oldalon helyeznek el egy vagy több sorban.

4.5. Műanyag

A műanyagok hátrányos tulajdonsága, hogy a napsugárzás hatására idővel öregszenek, ezért a műanyagokat keríté-sekhez ritkán használják fel. Az üvegszál erősítésű sík- vagy hullám-lemezeket gyakran alkalmazzák árnyé-koló kerítésekhez. Szélvédő belső kerí-tések esetében láthatunk plexilemeze-ket fa- vagy fémkeretben. Hátrányuk, hogy könnyen karcolódnak, és így min-dig piszkos üveg benyomását keltik. Általában a kerítéseket és nem csak a

Kötésben falazott, pattintott mészkő kerítés részlete

Oszlopokra csavarozott, fonott technikával készülő paneles kerítés

kerítésmezőket tekintve meg kell említe-ni a támfalszerü kerítések műanyag át-vezető csöveit és a szivárgókban össze-gyűlő víz elvezetésére elhelyezett, per-forált falú műanyag szivárgócsöveket (dréncsöveket) is. Ezeknek az anyaga szinte mindig mű-anyag, hogy a korróziós hatás idő előtt tönkre ne tegye őket. A gépfonatok gyakran készülnek mű-anyag bevonatú huzalból. Az utóbbi idő-ben teljesen műanyagból is készítenek hálókat, de ezek esztétikai megjelenése, merevsége, időállósága és mechanikai hatásokkal szembeni ellenálló képessé-ge igen korlátozott. így ezek legfeljebb csak belső oldalsó és hátsó kerítések-ként jöhetnek szóba.

4.6. Üveg

Ritka eset, hogy kerítéshez üveget alkal-mazunk, mivel az üveg rendkívül rideg és könnyen törik. Utcai kerítésekhez leg-feljebb a 6 mm vastag, huzalbetétes ön-tött üveg a megfelelő, amely törés ese-tén is egyben marad, nem okoz sérülést. Belső kerítésekhez már gyakoribb az üveg alkalmazása. Ilyenkor az edzett biztonsági üveg valamelyik fajtáját épí-tik be, hogy sérülés esetén ne legyen balesetveszélyes. Ha nemcsak szél, ha-nem belátás vagy közvetlen napsugár-zás elleni védelemre is szükség lenne, az üvegre mintás, homokfúvott vagy fényvédő réteget hordanak fel, vagy fó-liát ragasztanak. Elképzelhető, sőt a valóságban is előfor-dul néhány példa, hogy sajtolt idom-üvegből (kopilitüvegből) vagy üvegtég-lából készítenek kerítést. Ez biztonságo-sabb, mint a közönséges síküveg, de ri-deg, nem emberközeli anyag lévén, nem

kedvező hatású, inkább ipari környezet-be illik. Közönséges síküveg felhasználását kerí-téshez semmilyen körülmények között sem ajánljuk, mert rendkívül balesetve-szélyes.

4.7. Impregnáló-, töltő-és felületkezelő anyagok

Impregnáló- és töltőanyagokat csak fa-elemekhez használnak, mégpedig kétfé-le módon alkalmazva. Vagy áztatással itatják át a fa felületéhez közeli rétege-ket a konzerválóanyaggal, vagy pedig a faelemet nyomáson konzerválófolya-dékba helyezik, hogy a konzerválóanyag nagyobb mélységben itassa át. Házilag mindkét megoldás nagyon nehezen kivi-telezhető. Ezért a tartósan földbe kerülő faszerkezeteket házilag három módszer-rel konzerválják: - fá rad t olajjal bekenik a kérgétől meg-fosztott vagy fűrészelt gerenda földbe kerülő részét; - t ű z fölé tartva néhány milliméter vas-tagságban elszenesítik a földbe kerülő faoszlop felületét; -kátránnyal vagy oldott bitumennel át-itatják, bekenik a földbe kerülő farésze-ket. Forró bitumennel tilos a faelemeket kezelnil Ezek egyike sem igazán megfelelő meg-oldás, sőt az egyéb favédő szerek alkal-mazása sem elég megbízható. Vegyi anyagok, rovarok, gombák ellen védel-met nyújtanak, de a korhadás ellen nem, legfeljebb késleltetik. Ez az oka annak is, hogy a villamos vezetékek oszlopait vagy betonból készítik, vagy a faoszlo-pokat földben elhelyezett vasbeton ele-mekhez rögzítik, hogy a faoszlop ne

érintkezzen a földdel. Pedig az ilyen osz-lopokat előzőleg nagy nyomáson imp-regnálják! A kerítések esetére visszatérve a legcél-szerűbb olyan megoldást választani, hogy a faelemek ne érjenek hozzá a földhöz és a faoszlopok pedig valami-lyen szellemes műszaki megoldással be-ton- vagy acélelemekkel csatlakozzanak a földbe kerülő elemekhez, ill. az alapo-zásukhoz. A szabadban maradó faelemek teljes mértékben megvédhetők, akár kemény-fából, akár puhafából készülnek. Szá-mos olyan impregnáló-, felületkezelő anyag áll rendelkezésre, amely nedves-ség, rovar- és gombakártevők ellen, va-lamint korhadás ellen megfelelő védel-met nyújt. Mindezeken túl ezek az anya-gok színezőhatásukkal növelik a fafelü-letek esztétikai értékét, anélkül, hogy a fa erezetének szépségét elfednék. Gyakran előfordul, hogy a földfelszín fe-letti faelemeket kellő alapozás után má-zoló festékrendszerrel kívánt színre vagy színekre mázolják. Ez megfelelő védel-met nyújt ugyan, de karbantartása, fel-újítása bonyolultabb, költségesebb, mint a lazúros pácolásé. Esztétikai szempontból a hatásuk ugyanakkor ked-

vezőtlenebb, mivel elfedik a fafelületek természetes szépségét. A kőből készült kerítések nem igényel-nek felületkezelést. Sohase alkalmaz-zunk olyan követ, amely csak felületi tö-mítéssel, felületi bevonással képes idő-állóvá válni. Az ehhez szükséges tömítő-és felületkezelő anyagok ugyanis rendkí-vül költségesek és jelentősen rontják a kő természetes hatását. Az égetett agyag termékek - ha eleve kültéri alkalmazásra gyártották őket és minőségük megfelelő - lényegében nem igényelnek felületkezelést. Ennek ellenére előfordul, hogy rossz minőség miatt vagy a nagyobb biztonság végett az égetett agyag elemekből épült kerí-téselemeket vagy kerítést hidrofób, azaz víztaszító anyaggal vonják be, festik át vagy fújják be, ill. a felületét átitatják. Számos, kifejezetten erre a célra alkal-mas anyag van, amely ecsettel vagy permetezéssel hordható fel, ilyen pl. az oldott nátronvízüveg, vagy nyers tégla-felület esetében az oldott olajok, a len-olaj stb. A monolit és előregyártott vasbeton szerkezetek nem igényelnek felületkeze-lést, ha megfelelő minőségű betonból készülnek és megfelelő tömörségűek,

Részlegesen áttört ferde rácsos kerítés oszlopaihoz kapcsolt lugassal

azaz nincsenek a felületükön olyan fész-kek, amelyekben a víz megülhet és meg-fagyva szétrepesztheti a szerkezetet. Sőt, kerülni is tanácsos, ha mód van rá, a felület bevonását cementhabarccsal, vagy befestését valamilyen homlokzat-festékkel. Ezek mindegyike karbantar-tást igényel, ugyanis az utólag felhor-dott cementsimítás általában leválik a betonfelületről, a festés pedig elszeny-nyeződik, elöregszik. Az acélanyagok felületkezelésére szá-mos rozsdátlanító eljárás, zsírtalanító, alapozó- és fedőfestékrendszer ismert és kapható a kereskedelemben. Ezek ki-választásakor arra kell ügyelni, hogy kül-téri alkalmazásra gyártott festékrend-szer legyen és hogy a szakemberektől pontosan megtudjuk, hogy a fedőfes-tékrendszerhez milyen alapozóanyago-kat kell használni. Mindezek után már csak a vonatkozó technológiai előírások pontos betartására kell összpontosítani. A kerítésépítéshez használt további anyagok - az alumínium, sárgaréz, vö-rösréz, műanyagok és üvegek - nem igényelnek felületkezelést, ami ugyan előnyös tulajdonságuk, de vagy nagyon költségesek, vagy kevésbé időállóak, vagy rendkívül sérülékenyek.

( 5

u T ? H 5. Ajánlott kerítés-és kerítéskapu-megoldások: példák

Teraszrészlet

5-1. ábra. Kerítés hántolt szálfából a) ritkított; b) tömör

5-2. ábra. Gömbfa karámkerítés hosszanti korlátfákkal

5-3. ábra. Gömbfa karámkerítés \ i

t^pA V <n ^

% I íl I

Az előzőekben tárgyaltuk, melyek azok a főbb szempontok, amelyek szerint az építeni kívánt kerítés anyagát vagy anyagait kiválasztjuk. Ha az ott felsorol-tak alapján döntöttünk az anyagokat ille-tően, akkor ebben a fejezetben a fel-használt anyagok szerint csoportosítva találhatunk valamennyi anyag, ill. anyag-csoport alkalmazására néhány példát.

5.1. Fakerítések és kerítéskapuk

Kerítésépítéshez a kövön kívül talán a legrégebben használt anyag a fa. A fa-kerítések számos ősi, egyszerű változa-tát ismerjük és használjuk még ma is (5-1 ...5-7. ábra), sőt a környezetkímélő szemlélet terjedésével egyre gyakrab-

ban találkozunk ezekkel az egyszerű vál-tozatokkal. Talán egyetlen hátrányuk, hogy bármilyen felületkezelést is alkal-mazunk, az oszlopok idővel elkorhadnak és ki kell őket cserélni. Ez az oka annak, hogy az egyszerű és szép formát meg-tartva, a kerítésmezőt tartó oszlopokat gyakran készítik betonból vagy acélból, törekedve arra, hogy lehetőleg kevéssé változzon a kerítés jellege, megjelenése [5-8. ábra). A kerítésépítés helyszíni munkáinak csökkentésére az emberek igyekeztek a kerítésmező betételemeit előre, műhely-ben legyártani és a helyszínen csak be-építeni (5-9...5-11. ábra). Ha a teljes betételemet nem is, de a be-tétmezők építésére felhasználni kívánt lécelemeket előre el lehet készíteni. így a betéteket a helyszínen csak a korlát-fákra, vagy az azokat helyettesítő acél-

"U N . H * »Ihl

b) r\

1

36

5-4. ábra. Egyszerű, faoszlopos, szélezetlen deszka kerítés

5-5. ábra. Rövid gallyfából készített kerítések a) három hosszanti hevederfára fonva; b) egy korlátfa két oldalára cölöpként leverve

5-7. ábra. Fa tartóoszlopra és függőleges hevederre szegezett, külső és belső oldalon egymástól eltolt deszkaborítású kerítés a) metszet; b) nézet; 1 faoszlop; 2 fekvő deszkázat,.? függőleges heveder; 4 váltott légrés átszellőzéshez

37

5-6. ábra. Hosszirányban kettéfűrészelt gömbfa kerítés fűrészelt faoszlopokkal, félgömbfa hevederekkel

5-8. ábra. Fahevederes, fémoszlopos léckerítés, a fémoszlop csavaros kötéssel csatlakozik a beton alaptesthez

5-9. ábra. Fakeretre szegezett, ferde deszkabetétes kerítésmező a) egyirányú, b) kétirányú deszkázattal

5-10. ábra. Az 5-9. ábrán látható betételemekhez illő kerítéskapuk

5-11. ábra. Az 5-10. ábrán látható kerítéskapuk csomópontjai a)...c) 1 akácfa oszlop; ^tőcsavar; 3 pánt; 4keretfa; 5csavar; 6deszkaborítás; 7tolóretesz; 8 reteszrúd; 9 fémlemez borítás

5-12. ábra. Léckerítések építésére alkalmas, különböző formájú lécek

38

— r — T T ~

1 1 1

:

a)

3 C

1 1 1

3 C

b)

2 2 2 2 2 2

I C

5 C — — 5 :

2 c :

d)

3 3 3 4 4 4

I L l C

I I C l

5 5 5 A A A

2 C

e) f)

6 6 6 /S /N /S

q p q p c : : 3 \ / V1 V

g) h)

7 7 7 7 7 7

/ I / l / l / l : : i

/

i c

N / I N 8 8 8

I t /

s c

/ / I

J)

/ 1 / k)

/ I

/

I c / I

í c /

N / l

1/ NI l)

\ 9 9 9 7 7 7

I í

1/ \ l

\

í [

N

1/

\

1/

N / I I c

/

/ I I c

7 1 7 / |

/ 3 C

N / l N

n) o) 10 10 10

c : : 3 C

1 C

11 11 11

2 C

12 12 12 /"X /~\

3 c : : : i c

: i c

13 13 13 [W]

: 3

14 14 14

/ l / l / l / t : : : i

14 14 14 14 1 14

3 E

/ I

3 í

N / i r ^ o : : : i :

i :

r \ / i r \

Q) b) c) d) e) f) g)

15 1'5 15 15 15 15 15 2 15 2 r \

h)

r \ 16 16 16 16 16 16

2 t

3 i : : : 3 V j l / U L '

N Z1

i Í

V v j

r \ / i

i i

i : r\

7 i VJ L/ VJ

l)

r \ n 3 [

17 17 17

t v y i 18 18 18

1 [

I [

i c

N / l

V m) n)

5-13. ábra. Az 5-12. ábrán bemutatott egyenes végű lécekből építhető kerítésmező-elemek (a számok az 5-12. ábra lécfajtáit jelölik a)., .oj)

5-14. ábra. Az 5-12. ábrán bemutatott gömbölyített végű lécekből építhető kerítésmező-elemek a)...n) (a számok az 5-12. ábra lécfajtáit jelölik)

Oldalkertet elválasztó rácsos kerítés

39

a)

nnnnnnn

U U U U U U U , , Belső nézet b)

nnnnnnnnnn

I U U U U U U U U U Belső nézet

nnnnn A

a) U U U U U U U

Belső nézet b) c)

r U T " 11—

" i; i n n n n n n n .

-' T

r f f i 4 1 .

J U U U U U U U U L

I t

Q) b) c)

] í

[ ] *

Q)

40

b)

5-19. ábra. Ferde deszkázatú léckerítések a), b) egyenes c)...f) ferde, g), h) ívelt végű lécelemekből

5-20. ábra. Rácsos deszkázatú fakerítések a)...f)

5-21. ábra. Léckerítések léceinek korlátfáinak, ill. hevedereinek kapcsolata a) nézet; b) a távtartós megoldás metszete; c) közvetlenül felszegezett, nem javasolható megoldás metszete; 1 lécelem vagy deszka; 2 korlátfa vagy heveder; Jfacsavarozás; 4szegezés; 5 max. 1/2f hosszú vászonbetétes gumialátét

5-22. ábra. Fémhevederes léc-, ill. deszkakerítések a) nézetrajz; b) helyes, felülről zárt, c) helytelen, felülről nyitott profilos megoldás; / léc vagy deszka kerítéselem; 2 fémheveder; Jalátét; 4 csavar; 5 anyacsavar

050/5 I 180 |

20 w -l i ,.20

50 80 50.

^20

Q) L

-

A I I t ! ! ^

í ! —

r t 3 0 1 80 Mjf.

- f H — — —

b)

5-23. ábra. Fakerítésekhez is alkalmazható, beton pontalapozású acél kerítésoszlop a) nézet; b) felülnézet és vízszintes metszet; 1 acéloszlop; 2 beépítőtüske; 3 betétrögzítő fül; 4 hevederfákat rögzítő csavarok furatai

5-24. ábra. Népi formálású kerítéslécek a),b)

5-25. ábra. Azonos lécelemekből készített, harmonikaszerűen széthúzható és összecsukható kerítésmező-elem a) lécelem; b) kerítésmező-elem

5-26. ábra. Kétféle hosszúságú lécből készített kerítésmező-elem a) lécelemek; b) kerítésmező-elem

> <

Q) b)

42

Á

f

Q)

Y V M 2 b)

f A

5-27. ábra. Kétféle méretű, hegyezett végű lécből készített kerítésmező-elem a) lécelemek; b) kerítésmező-elem

Q) b) c)

5 28. ábra. Háromféle méretű lécelemből készíthető, állítható magasságú kerítésmező-elem a) lécelemek; b j összeszerelt, szállításra alkalmas kerítésmező; c) összeszerelt 60° -os, d) 45° -os, e) 30°-os lécállású kerítésmező

5-29. ábra. Az 5-25.. .5-28. ábrán bemutatott ferde lécezésü kerítéstípusok faoszlopra szerelt változata

43

140 40 1440 40 1440 40 140 40 940 40140 l m Q x=1«0 140 W tí^W +M- i^gg ^

=1660

5-30. ábra. Keményfából készült, díszes kivitelű kerítés személy-és teherbejárati kapuval

A 60 j tO, 60 k \ 60 ^ 60 ^40 ̂

hevederekre kell felerősíteni. Az előre elkészített lécelemek forma- és méret-választékától (5-12. ábra) függ, hogy mi-lyen sokféle, gazdag formálású kerítés-mezőt, kerítésmező-betétet és kerítés-kaput lehet belőlük készíteni ( 5 -13 . . .M) 5-20. ábra). Általában a fakerítések legérzékenyebb, legsérülékenyebb pontjai a faoszlopok és a kerítésléceket tartó korlátfák vagy hevederek: Ha ezeket sikerül időálló anyagokkal helyettesíteni, akkor jelen-tős mértékben növelhető a kerítés élet-tartama (5-21 ...5-23. ábra). Az egyre díszesebb kerítések építése ar-ra késztette az embereket, hogy az egy-szerű léceket, régi népművészeti motí-vumokra támaszkodva, tagozott kialakí-tásúra formálják (5-24. ábra), vagy olyan betételemeket készítsenek, amelyeknek a lécei ugyan egyenesek, de a betétek harmonikaszerűen nyithatók és össze-csukhatók. így az átlós lécezésű kerítés magassága, sűrűsége és oszloptávolsá-ga kívánság szerint beállítható lett (5-25...5-29. ábra).

Igényesebb helyeken az eddig bemuta-tott egyszerű léckerítések helyett szé-pen formatervezett, gondosan összeépí-tett, faoszlopokra szerkesztett kerítése-

5-31. ábra. Az 5-30. ábrán látható keményfa kerítés csomóponti kialakítása a).. .d) csomópontok; 1 oszlopok; 2keretfa; 5 bordázat; 4 csuklós pánt; 5keretpánt; 5heveder; 7ászokfa; 8 csap; 9 csavarkötés; 10 persely ; 11 reteszrúd

44

5 U

5-32. ábra. Deszkakeretes, két oldalon rácsos kerítésmező-elemekből épített kerítés faoszlopokkal 1 kerítésmező-elem, egész; 2ferde felső záródású kerítésmező-elem, feles; 3 akácfa oszlop; 4 deszkázat; 5 lécezés; 6 élő sövény

5-33. ábra. Deszkakeretes, két oldalon rácsos kerítésmező-elemekből összeépített kerítés vasbeton oszlopokkal 1 rácsos elem; 2 deszkázat; 3 kétirányú lécezés; 4 vasbeton oszlop

3 2 1

ket (5-30...5-31. ábra), vagy fakeretbe foglalt, kettős, átlós lécezésü kerítésele-mekből szerkesztett kerítésfajtákat épí-tenek (5-32...5-38. ábra). A legutolsó példa érdekessége, hogy fa-, beton- és falazott oszlopokkal egyaránt készíthe-tő, sőt erősen lejtős terep követésére is alkalmas. Mielőtt rátérnénk az egyéb anyagokkal kombinált fakerítések néhány példájá-nak bemutatására, ismételten felhívjuk a figyelmet arra, hogy a fakerítéseket -a legegyszerűbb, mezőgazdasági kör-nyezetben lévők kivételével - igen gon-dosan kell felületkezelni, mert ellenkező esetben élettartamuk jelentősen csök-ken. Az anyagtól és az igénybevételtől függően felületkezelésüket bizonyos időközönként meg kell ismételni. Mivel a faelemek szálra merőleges felü-letei a leginkább alkalmasak a víz felvé-telére, ezeket a végeket célszerű valami-lyen módon lezárni. Néhány megoldást mutat erre az 5-39. ábra. Hasonlóan meg kell oldani, hogy a víz lehetőleg mindig csurogjon le a kerítés felületéről, ne álljon meg rajta sehol. A korlátokat

I és a hevedereket ezért készítik gyakran idomacélból, mert elkerülhetetlen, hogy ezeken a víz megálljon (5-40. ábra).

5.2. Más anyagokkal kombinált fakerítések

Időállóság szempontjából fakerítések esetében a kerítésmezőt tartó oszlopok és a terepszinthez közeli, lábazati részek a legveszélyeztetettebbek. Ezért ma már ezeket a kerítésmező-elemeket időálló, nedvességre nem vagy kevésbé érzé-keny anyagokból készítik, pl. kőből, tég-lából, betonból vagy ezek szellemes és szép kombinációjából (5-41.. .5-47. ábra). Az említett anyagok fabetétekkel kombi-nálva nagyon szép kerítések kialakításá-ra alkalmasak, jól kiegészítik egymást: a kő, tégla, beton rideg keménysége és a fa melegsége harmonikus együttessé formálható. Az itt bemutatott példák közül csak ket-tőt emelünk ki: Az 5-48. ábrán bemutatott fabetétes ke-rítésnek leginkább az 5-49. ábrán látható keresztmetszeti kialakításaira hívjuk fel a figyelmet. Az a) ábra megoldásának kivételével valamennyi változat tömör kialakítású kerítésmezőnek számit, de a b) és a c) ábrán látható változat átszellő-zik. Felhívjuk a figyelmet arra is, hogy

5-34. ábra. Deszkakeretes, két oldalon rácsos kerítésmező-elemekből összeépített kerítés vasbeton elemes oszlopokkal 7 rácsos elem; 2 oszlop; 3 kőcsap

45

5-35. ábra. Deszkakeretes, két oldalon rácsos kerítésmező-elemekből összeépített kerítés meredek terepen

Fahevederre szegezett alacsony kerítés, járdaszegő lábazati fallal

46

5-36. ábra. Az 5-32.. .5-34. ábrán bemutatott kerítések kerítésmező-elemei a) ferde felső lezárású feles elem; b) egyenletes kiosztású egész elem; c) változó léckiosztású egész elem

i l i i á l É l i i 4 V M A

Q)

i r W ^ r

b) 3 2 5 2 4

5-37. ábra. Az 5-36. ábrán bemutatott kerítésmező-elemek csomópontjai I. a) szélső; b) közbülső kettős takarással; / keret; 2 borda; 3 deszkarács; 4 lécrács; 5 vízelvezető rés; 6 szegezés

30... 40 t " f i 3 4 5

5...6 5-6

b)

\ ' " V \ /

¥ I

£ i r

80 .90

5-38. ábra. Az 5-36. ábrán bemutatott kerítésmező-elemek csomópontjai II. a) a szélső, b) közbülső

5-39. ábra. Az 5-36. ábrán bemutatott kerítésmező-elemek csomópontjai III. a), b) keretbordával és felső takarással; 7 keret; 2 borda; 3 takaróléc; 4 deszkázat; 5 léc

5-40. ábra. Fakerítések szálra merőleges lécvégeinek takarási lehetőségei 1 fa- vagy fémheveder; 2 deszkázat vagy lécezés; 3 takaródeszka; 4 bádogfedés; 5 szegezés; 6 forrasztott vízzáró kapcsolás

47

5-41. ábra. Hasított, természetes alakú kövekből épített kerítésoszlop és -lábazat lécezett fabetéttel

5-42. ábra. Fűrészelt kőlapokból épített kerítésoszlop és -lábazat fa kerítésmező-betétekkel

5-43. ábra. Téglalábazatú kerítés kettős függőleges deszkázatú felső mezővel és fakapuval

5-44. ábra. Formázott lécelemekből készített kerítés és kapu betonlábazattal

/ i r \ n r \ / i r \

i U * . »v k ^ ^ J u k .

5-45. ábra. Előregyártott vasbeton kiselemes kerítésoszlopok nagyelemes lábazattal, tömör vagy hézagos deszkabetétekkel 1C sarokelem; 2 B közbenső elem; 3 A kapu-vagy végoszlopelem; 4 vasbeton lábazati palló; 5 hengeres gömbfa betételemek; 5 keményfa deszkák

Egyszerű, ferde és kettős rácsozatú kerítések

\v T T T

\ i

1 —-

/ / / „

/ / /

' ' / ' A / / / /

tS * 45 Jr

\ \ \ \ \ \ 1

s \ \ \ 6 5 3 1 2 4

5-46. ábra. Tömör faragottkö-kerítés sűrű lécezésű fakapuval

5-47. ábra. Az 5-46. ábrán látható kerítéskapu csomópontja 1 lécezés; 2 keretheveder; 3 csavar; 4 hevederpánt; 5 csap; 6 kövek közötti fugázás; 7 terméskő fal

Áttört Áttört, takart Tömör, zsalus

5-48. ábra. Fekvő deszkázatú kerítésmezős, téglalábazatú és -oszlopú kerítés

5-49. ábra. Az 5-48. ábrán látható kerítés fa betételemeinek metszetei a) ritkított, b), c) ritkított, kettős, eltolt, d) zsalus függőleges, e). f) vízszintes metszet; / deszkaboritás; 2 álló

I I

heveder; 3 kapukeret; 4 takaródeszka; 5 acéloszlop; 6 kapcsolófül; 7kötőcsavar; flpánt; 9 csap; 10 téglaoszlop

49

Q)

5-51. ábra. Az 5-50. ábrán bemutatott kerítés csomópontjai a)...d) 1 kerítésmező léceleme; 2 gumilemez korong; Jfaheveder; 4 facsavar; 5 csavar; 6 beépítőkarmok; 7 csuklós hevederpánt; 8 kő; 9 kibetonozás; /Ofugázás; 11 bádogszegély; 12 vasbeton fedőlap; 13 mosott kavicsfelület

valamennyi keresztmetszeti változat fe-dése megoldott. A másik kiemelésre érdemes példa az 5-50...5-52. ábrán látható. A fakeríté-seknek ez a változata az utóbbi időben egyre jobban terjed: a kapuk és betét-mezők lécezése a hevederekre merőle-ges és profilos. Ennek megfelelően a ke-rítés rendkívül plasztikus, elég ha csak kissé oldalról nézünk rá, már tömör ha-tású és mégis jól átszellőzik. Egyre azonban feltétlenül ügyelnünk kell: a ke-rítésbetétek lécelemeinek mélysége ne legyen nagyon nagy, mert az egyes ele-mek nehezen foghatók meg, sőt mivel csak hátulról rögzíthetők, a lécek profi-

los része a vetemedés miatt lerepedhet. Más anyagokkal kombinált fakerítések láthatók még az 5-53...5-55. ábrán.

5.3. Égetett agyag elemekből épített kerítések

A kerítések ősi építőanyaga a tégla is, de ma már hagyományos méretű és ala-kú téglából ritkábban építenek kerítést. Ha mégis előfordul, igyekeznek valami-lyen különleges falazási módot alkal-mazni, hacsak nem vakolják le a teljes kerítést. Ezt a megoldást azonban nem

5-50. ábra. Ritkított függőleges deszkázatú kerítésmezős kerítés kőoszlopokkal és -lábazattal, egyesített kapuval a) nézet; b) alaprajz

80 ^ nx 1,50... 1,90

b)

50

tartjuk célszerűnek, mert a vakolat ke-vésbé időálló, mint a tégla. A téglakerí-téseket - különösen azokat, amelyek át-tört falazással készülnek - csak fagyálló és csak tömör téglából szabad megépí-teni (5-56...5-59. ábra). Az égetett agyag elemekből készített kerítésmezőket valamilyen módon min-denképpen le kell fedni, mert a kerítés tetején megáll a hó, a hólé és az esővíz szétfagyasztja a felső téglasorokat. A fedésnek számos megoldása van a be-ton fedlaptól egészen a cserépfedésig (5-60...5-63. ábra). A tégla- és cserépipar fejlődésének eredményeként számos olyan új égetett agyag elemet gyártanak, amelyekből rendkívül változatos, díszes, áttört kerí-téseket lehet építeni (5-64...5-69. ábra). Elég,~ha csak a hivatkozott ábrákon lát-

150

ható elemeket végignézzük - amelyek-nek a méreteit az 5-1. táblázat tartal-mazza - , és könnyű belátni, hogy ezek-ből számos szép és érdekes kerítés épít-hető fel, mind az utcai telekhatáron, mind a telek belső területeinek elválasz-tására (5-70...5-75. ábra). Egyértelműen hangsúlyoznunk kell, hogy az égetett kerámia termékeknek nagyon jó minőségűeknek, nagy hőmér-sékleten kiégetettnek, fagyállónak kell lenniük, mert üregeikben könnyen megáll a hó, a hólé és a csapóeső. Rossz minőségű tégla esetén ezek be-szívódhatnak az elemek felületébe és hőmérséklet-csökkenés esetén szétfa-gyásukat okozhatják. Emiatt az égetett agyag termékekből készített kerítéseket gyakran hidrofób anyagokkal permete-zik be.

ÍJÍ1

5-52. ábra. Kerítésmező betételemeihez használható, a hevederekre élével felerősíthető idomlécek a) lábazatos kerítésmezőhöz; b) kapukhoz kialakított méretekkel

5-53. ábra. Előregyártott vasbeton kiselemes oszlopból, középelemes lábazatból és lécezett betételemekből kialakított kerítés I.

5-54. ábra. Előregyártott vasbeton kiselemes oszlopokból, középelemes lábazatból és lécezett betételemekből kialakított kerítés II.

51

5-55. ábra. Családi ház bejáratához csatlakozó téglaoszlopos lécelemes kerítés a) utcai homlokzat; b) oldalsó homlokzat; c) alaprajz (részlet)

b)

! 2,1

30 30 30 3. 4

=2,14 I 80 I

120 ^ 120 f B 0 t 1,20

80 2,20

3,00

Előkert

C)

5 - 6l

Lakohaz

52

d)

5-56. ábra. Kisméretű téglakerítések a) csak kötő; b) kötő-futó (holland); c) csak futó, fél tégla vastagságú; d) szálkás kötésű döntött téglás, fél tégla vastagságú

c)

5-57. ábra. Áttörtén falazott, fél tégla vastagságú kerítés téglakötési lehetőségei a) kötő; b) futó; c) fél és egész téglából váltakozó soros

- Q) = 8.. 20cm L t ^

c)

5-58. ábra. Éltégla kerítések téglakötési lehetőségei a) kötő; b) Z vagy katonakötésű; c) döntöttkötő

V31/3V3

5-59. ábra. Kerítés előregyártott vasbeton oszlopokból, monolit vasbeton lábazatból és éltégla betételemekből kialakítva a) nézet; b), c) csomópontok; 7 oszlop; 2 sarokoszlop; 3 oszlopok pontalapozása; 4 lábazatot rögzítő beépített tüskék; 5 monolit lábazat vagy talpgerenda; ff éltégla fal; 7lábazat alatti rés; 8 habarcskikenés

5-60. ábra. Téglakerítés fedése beton vagy műkő fedlappal

C)

5-61. ábra. Fél tégla vastagságú kerítés fedési lehetőségei a) laptéglával; b) ferde laptéglával; c), d) éltéglával; 1 téglakerítés; 2 laptéglasor; íéltéglasor; 4 lejtés alakítása; 5 rézsűs habarcsfedés

7

Q)

b)

c) f

5-62. ábra. Egész tégla vastagságú kerítések fedési lehetőségei a) ferde, kötésben rakott éltéglasorral; b) kúpos kötésben rakott éltéglasorral; c) faragott, kúpos éltéglasorral, az él kibetonozásával; d) váltókötésű éltéglasorral; e) hasított saroktégla kötésben; 1 éltéglasor; 2 saroktéglasor; 3 ágyazóhabarcs; 4élkikenés; 5 horog; 6 magasító téglasor; 7 kerítésmező

54

5-63. ábra. Különböző vastagságú téglakerítések cserépfedése a) kúpcseréppel; b) hódfarkú cser kettős fedéssel; c) zárócseréppel; 7 kúpcserép; 2 hódfarkú cserép; 3 félnyeregtetőkhöz gyártott zárócserép; 4 ágyazóbeton; 5 magasítás; 6 kerítés; 7vakolat

*

5-64. ábra. Égetett agyag kerítéselemek (Beledi Téglagyár) a) A elem; b) B elem; c) C elem; d) D elem, egész; e) D elem, feles; f) fedlap

5-65. ábra. Égetett agyag kerítéselem (Mátraderecskei Téglagyár)

5-66. ábra. Égetett agyag kerítésmező-elem

5-67. ábra. Égetett agyag kerítésmező-elemek, az 5-66. ábrán bemutatott elem különböző változatai a)...c)

5-68. ábra. Az 5-66. és 5-67. ábrán bemutatott égetett agyag kerítésmező-elemekhez tartozó oszlopelem

56

5-1. táblázat. Égetett agyag kerítéselemek

A gyártó Az elem jele és elnevezése

Méretek, mm Darabonkénti tömeg és felület A gyártó Az elem jele

és elnevezése a b c kg m2

Beledi Téglagyár

A, mező 150 150 65 1,3 39. .40

Beledi Téglagyár

A, mező 150 150 120 2,6

39. .40

Beledi Téglagyár

B, mező 250 120 65 1,1 30

Beledi Téglagyár

B, mező 250 120 120 2,2

30

Beledi Téglagyár C, mező 250 120 65 1,8

26..30 Beledi Téglagyár C, mező

250 120 120 3,6 26..30 Beledi Téglagyár

D, mező 280 140 65 1,3 23

Beledi Téglagyár

D, mező 280 140 120 2,6

23

Beledi Téglagyár

D, kezdő, feles 140 140 65 0,7 45

Beledi Téglagyár

D, kezdő, feles 140 140 120 1,3

45

Beledi Téglagyár

Fedlap 330 60 200 4,5 3*

Mátraderecskei Téglagyár Közelem 340 165 80 3,6 17

Békéscsabai Téglagyár

K-1, mező

490 240 140

7,0

8

Békéscsabai Téglagyár

K-2, befejező 490 240 140

7,6 8

Békéscsabai Téglagyár

K-3, kezdő 490 240 140

7,3 8

Békéscsabai Téglagyár K-4, sarok

490 240 140

8,0

8

Békéscsabai Téglagyár

K-5, oszlop 240 240 240 6,5 4*

Békéscsabai Téglagyár

K-6, fedlap 240 65 200 3,5 4*

Békéscsabai Téglagyár

K-7, oszlopfedlap 240 70 300 4,5 4*

"Méterenként. Kapcsolódó ábrák: 5-64...5-69.

b)

5-69. ábra. Az 5-66. és 5-67. ábrákon bemutatott kerítésmező-elemekhez tartozó fedlapelemek a) kerítésmező fedésére; b) oszlopok fedésére

Kerti pihenőterület elkerítése kettős rácsozatú paneles kerítéssel

57

5-70. ábra. A elemből készített kerítés nézetrajza

5-71. ábra. B elemből készített kerítés nézetrajza

J

] 303

tvz l

503

5-72. ábra. C elemből készített kerítések változatai a) fekvő elemes; b) álló elemes; / egész C elem; 2 1/4-es C elem; 3 habarcsréteg; 4 fedlap

5-73. ábra. D elemből készített kerítés nézetrajza 1 egész D elem; 2feles D elem; 3 habarcsréteg; 4 fedlap

5-74. ábra. Mátraderecskei elemekből készített kerítés nézetrajza 1 egész elem; 2fé l elem; 3 habarcsréteg; 4 fedlap

• p i n • •

a t i

• [ZZ I

X

1

J

• x x X

X

X X

X b)

> mfc^

X X

m >

> = < ^ o k > = O =

n o n o

58

5-75. ábra. Mátraderecskei elemekből készített kerítés elemes oszlopokkal és lábazattal 1 habarcsréteg; .2talpgerenda; 3 vasalás; 4 vízszintes rés; 5 pontalap

Falazott téglakerítés részlete

5.4. Acél- és vaskerítések

A fakerítések mellett a legnépszerűbb keritésfajták - különösen az utóbbi idő-ben kialakult kerítéskultusz hatására -az acélból készítettek. Elterjedésük fő oka, hogy megfelelő felületkezelés ese-tén tartósak, időállóak, színesre mázol-hatok, díszesre formálhatók, ipari környezetben az előregyártott vas-beton kerítéseken kívül a legtöbbször acélkerítéseket építenek be (5-76. ábra), de ezek lakó- és közösségi környezet-ben is gyakoriak. Az utóbbi időben közkedveltté vált az acélcsőből hajlított és hegesztett acél-kerítés, lábazattal vagy lábazat nélkül (5-77...5-79. ábra). Elterjedését feltehe-

5-76. ábra. Ipari környezetben alkalmazható fémkerítés 1 beton- vagy acéloszlop; 2 acél hosszhevederek; 3 acél vagy alumínium trapézlemez; 4 rögzítés (szegecselés vagy csavarozás)

tőén az indokolja, hogy a csőből lá-gyabb formák alakíthatók ki, mint a me-legen hengerelt vagy hidegen hajlított idomacélokkal.—> Gazdagabb környékeken, ahol a kerítés építésére hajlandók aránytalanul sok pénzt költeni, elterjedtek a díszes ková-csoltvas kerítések. Ezeknek a stílusa gyakran bizonytalan, így értéktelen átmenetet képeznek a tör-ténelmi korok kovácsoltvas kapui, kerí-tésbetétjei és az egyszerű, modern acél-kerjtések között i Könyvünkben csak azért mutatunk belőlük néhány példát (5-80...5-83. ábra), hogy a többi, eszté-tikus megjelenésű kerítéssel összeha-sonlítva az olvasó is érezze az elmon-dottak igazságát.

20, m 20 .

5-77. ábra. íves és szögletes kialakítású acélcső kerítés pontszerűen alapozott oszlopokkal a) nézet; b) alaprajz

m

h ü * a t t L J O L W j ^ ^

a)

! ! i i i i L I ,20,

X Max. 2,0 m

b)

I Max. 2,0 m

60

3 —

1 - -

s -

40 „ 100 . 5 0 . 100 40

° o o

q) 3 2 1

6 5

y= 3 —

1 -

4 2

fit 5 6 - 3

,40, 100 , 5 0 , 100 ^

M H S

b) 4 1 2 3 6

5-78. ábra. Az 5-77. ábrán látható kerítés csomópontjai a) csőből; b) hidegen hengerelt zárt szelvényből; / oszlop; .2oszlopra hegesztett konzol; 3kerítésmező-elem; 4 kötőcsavar; 5 alátét; 6 csavaranya

5-79. ábra. Az 5-77. ábrán látható, de beton lábazatú kerítés nézetrajza

5-80. ábra. Díszes acél és kovácsoltvas kerítésmezők

61

Kerítéskapu zárt szelvényű profilacél kerettel, gépi kovácsolású betétmezővel

yÉÉfáÉÉI Mimá

62

9 y A

/ í m 0 0

ó

0

ó

0

0

ó

1

0 1

0

i

5-82. ábra. Kovácsoltvas kapuk néhány változata

5-83. ábra. Kovácsoltvas kerítéspálcák

*

9 S O S

6 <1 3

o <1/

<?; "D G, S>

ff a s

j L C- J

><t<

r " * >

( )

é>

T éli X?

Profilacél keretbe vezetett, áttört, „patent" kapcsolású köracél kerítés, ill. kapumező •

63

3 0 í Q X

J H L H a O H H ]

5-84. ábra. Váltósoros kőlábazatos és oszlopos kerítés idomacél kerítésmező-betétekkel

5-85. ábra. Faragott kőből sorosan falazott kerítés rácsozott acél kerítésmező-betétekkel, közbenső acéloszlopokkal

5-86. ábra. Téglaoszlopos és -lábazatos kerítés idomacél rács kerítésmező-betétekkel és kapuval a) nézet; b) alaprajz

CDC

~ l l — II— ii

i

—i—

ii M T T m n ii M

= » n -

II ^ J L J L J M , ---11 JL „ l J U . 1 11 B II II

• • • t r r V r

Wé

b)

Saroktelek tömör deszkakerítése

64

" ' • -i -

ty- r

Kerítésfal cserépfedéssel

Deszkakerítés vasbeton kapuoszlopokkal

Kerítés nyerstégla szegéllyel •

Kerítés üdülőövezetben

Kerítés népi hagyományokat őrző építészeti környezetben

Terméskő lábazatú utcai kerítés, fa betétmezővel

Előregyártott elemes kerítés áttört mezővel

VirisP® W^wmm

mfJmi

WMPW

-

Épített és természetes kerítés árnyékot vet a mögötte levő lakóházra

Utcai kerítés kapuval

Természetes anyagú „kerítés" BB 96

5-87. ábra. Hidegen hengerelt zárt szelvényből készített kerítés beton fedlapos, falazott tégla lábazattal /Ckapu űrszelvénye

10

o° Q? 00

5 -

a)

V

- 1 —

°oCP Qoo \PŐ° Öo

90 .95°

• D T ü

r O — 0

b)

c)

5-88. ábra. Az 5-87. ábrán bemutatott kerítés csomópontjai a)...d) 1 acél mezöelem, zárt szelvényű; 2 a pálcaelemeket összefogó idomacélok; 3 kapukeret; 4 lábazati fémlemez borítás; 5 vízmentes lezárás; fi csukló; 7 pánt; fi távtartó; 9 csap; /Ozsámoly; 11 beépítőkarmok; 12 vasbeton fedlap; 13V\zorr; 14 téglalábazat; 15 téglafuga; 16 persely; 17 retesz; 18 ütköző; 19 ferde szán; 20 ütközőcsonk; 21 járdaburkolat

65

5-89. ábra. Előregyártott elemekből összeépített, acéloszlopos és kerítésmezős, betonlábazatú kerítés acélkapuval

2 14 1

30/B0 40/40 60/80 40/40 30/30

r~ r i ! "= ] u t n • • i

30 80 40 80 , 60 . 80 , 60 40,40 40 80 .30, Q) i N k—k k >H—-k k k k H-

20 4 0 40 1 40 200 k k k

5-90. ábra. Az 5-89. ábrán bemutatott kerítés csomópontjai a)... c) 1 acéloszlop; 2 idomacél betétmező; 3 kapukeret; 4 pánt; 5 csukló; 6 csap; 7 konzol; 8 retesz; 9 laposacél betétkeret; 70 fémlemez betét; //zsámoly; 12 talp; 13 alaptest; 14 tartókonzol; 15 helyszínen leszabott kapcsolóelem; 16 vasbeton lábazati elem; 17 borda; 18 persely; 19 reteszfordító; 20 ütköző; 21 szán; 22 csonk

5.5. Más anyagokkal kombinált acélkerítések

Az idomacélból készített kerítésmező-betéteket ugyanúgy helyezik el a kerí-tésmezőben, mint ahogy azt a fakeríté-sek esetében láttuk. Az acél és kő, tégla vagy beton kombinációjú kerítés időál-lósága természetesen jobb, mint a fa betételemesé. Ugyanakkor tudni kell, hogy a fém és a fa eltérő módon hat az emberre. A fém hatása mindig ride-gebb, hidegebb. Az acél kerítéselemek készülhetnek me-legen hengerelt és hidegen hajlított zárt, ill. nyitott szelvényekből, valamint csövekből (5-84...5-91. ábra). A bemutatott példák ábrái elég részlete-sek ahhoz, hogy ne igényeljenek kiegé-szítést. így csak egy példát emelünk ki, azt is csak azért, mert lejtős terepre tervezett acél- és előregyártott vasbeton elemek-

5 .8

H

1,5...1,90m

* ? %

bői épített típus (5-92...5-95. ábra). A példa érdekessége, hogy a lejtős terep-hez lépcsősen igazodik ugyan, de lába-zati elemei is derékszögűek, ezért előre-gyárthatók.

5.6. Vasbeton kerítések különböző anyagú kerítéskapukkal

Az előregyártó üzemek által gyártott tí-pus vasbeton kerítések több változata ismert, de ezeket általában kevésbé igé-nyes, ipari vagy mezőgazdasági környe-zetben alkalmazzák. Különösen jól megfelelnek ideiglenes le-határolásra, mert bontáskor roncsolás nélkül visszanyerhetők (5-96... 5-101. ábra). Ritkábban előforduló, de nagyon szelle-mesen, azonos alakú előregyártott vas-beton elemből számos formában fel-

ei)

5-91. ábra. Az 5-89. ábrán bemutatott kerítés előregyártott vasbeton lábazati eleme és rögzítése a) az elem rajza és méretei; b) beépítés; 7 mosott kavics felületű beton; 2 0 16... 18 mm-es rúdacél; 3 csonk; 4 vasalás

5-92. ábra. Lépcsős kialakítású, előregyártott vasbeton lábazatú, acéloszlopos és acéllemez mezős kerítés lejtős terepen a) nézet; b) lejtés; c) alaprajz

30,00

12

I F / K \ /

„ 12x2,06 = 24,72 I .8 1. L 1. L i . L L L L L L

3,00 1, 2 .0 5 i T i 1 1 1 1 I I I I I I I 1 *

É — 3

c) Bejárat

67

• •n- ti

Kovácsoltvas kapu kő kerítésfallal

snnn

5-93. ábra. Az 5-92. ábrán bemutatott kerítés a) a kerítés nézete; b) a kerítéskapu egyesített nézete

68 t

0

040/40/3

2 . 3 mm-es lemez

040/40/3 I

| 2 5 , 3 0 f l 110...112 W

5-94. ábra. Az 5-92. ábrán bemutatott kerítés csomópontjai a)... c) 1 beton sávalap; 2 sávalapba helyezett, a lábazati elemeket is tartó vasalás; 3 sávalapba elhelyezett acéloszlop; 4 hosszmerevítő; 5 kerítésmező betételeme; 6 domborított kerítéspálca 7 heveder; 8 előregyártott vb. lábazati elemek; 9 hosszvasalás; 10 kibetonozás; 11 lejtős kikenés; 12 hegesztett kötés; 13 zsámoly; 14 csap; 15 kapu; Zfialagcső; 77osztályozott kavics; 7fitalaj; 19 humuszréteg

5-95. ábra. Előregyártott kerítéslábazati elem a) az elem terve és méretei; b) részlet; 7 vasbeton; 2 vasalás; 3 hegesztéshez beépített idomacél; 4 rögzítőkörmök; 5 mosott kavics felület

69

5-96. ábra. Kerítés üzemben elöregyártott vasbeton elemekből a) nézet; b) alaprajz; 7 közbenső oszlop; 2 sarokoszlop; 3 kerítésmező pallóeleme

5-97. ábra. Az 5-96. ábrán bemutatott kerítés oszlopelemei a), b)

5-98. ábra. Az 5-96. ábrán bemutatott kerítés mezőjének pallóeleme

70

Kőkerítés profilacél keretű kapukkal

KP/470 5-100. ábra. Az 5-99. ábrán bemutatott kerítés oszlopa a) nézet; b) metszet

5-101. ábra. Az 5-99. ábrán bemutatott kerítés mezőelemei

71

5-102. ábra. Lamellás vasbeton kerítés monolit sávalapba ültetett L alakú elemekből a) nézet; b) alaprajz; 1 lamellaelemek; 2ágyazóréteg; 3 sávalap

Előregyártott vasbeton elemekből készült támfalkerítés

5-103. ábra. Univerzális előregyártott vasbeton lamellaelem (felhasználási lehetőségeit I. az 5-102. és 5-104. ábrán)

72

b)

t r ^ F

d)

f t " t

7 7 40 7 HH++ tf-

4

60

80 ,6, 26 . 8 . 32 , 8, " f f—f f 1T

\r e)

n Hír

90 110

5-105. ábra. Az 5-102...5-104. ábrákon bemutatott kerítés építéséhez használható kitámasztószerkezet 1 vasbeton pallóelem; 2 ágyazó-(ékelő-) réteg; 3sávalap; 4 kibetonozás; 5 munkaárok; 6 biztosítópalló; 7 kitűzőpalló; 8 állvány; Sszélrács; 70talaj; / / függőző

- 1 8

. 20 ,10„ 40 10 , 20 .10. + 1 t t t 5-104. ábra. Az 5-103. ábrán bemutatott kerítéslamella-elemek felhasználási lehetőségei a)...f)

Tömör fakerítés az utcai szeméttartó elkerítésére

73

4 •ip"—

6

5-106. ábra. Előregyártott vasbeton elemekből összerakható kerítés különböző méretű betételemekhez a) nézet; b) alaprajz

t , 90...100, t , f f -r -r

K

b)

± — ^

1 tf i 1 1

1 1

5-107. ábra. Az 5-106. ábrán bemutatott kerítéstípus csomópontjai a)...f) I A elem; 2 B elem; 3 C elem; 4 D oszlopelem; 5 lábazati és mező betételemek; ff kibetonozás; 7habarcskikenés; ff vasalás; 9 kengyelek; 10 rögzítőkampó; I I beépített kapocselemek; 12 vízorr

5-108. ábra. Az 5-106. ábrán bemutatott kerítés oszlopelemei a) általános alaprajz; b) speciális alaprajzok

74

építhető példát láthatnak az 5-102... 5-105. ábrán, egyben bemutatjuk a meg-építéshez szükséges támasztóállvány ki-alakítását is. Előnye, hogy átlátható és átláthatatlan, valamint átszellőző kerítések egyaránt építhetők belőle. Általában nem szívesen építenek hely-színen készített monolit beton vagy vas-beton kerítéseket, mert zsaluzásuk bo-nyolult, sok fa szükséges hozzájuk, to-vábbá - a beton kötési ideje miatt -meglehetősen időigényes a megvalósí-tásuk. Ezt felismerve az előregyártó cé-gek igyekeznek egyre nagyobb válasz-tékban előállítani előregyártott vasbe-ton kerítéselemeket (5-106. .5-128. áb-ra). Az 5-108...5-110. ábrán látható elemek méreteit az 5-2. táblázat tartalmazza. A betonanyagú kerítésmezők előnye, hogy ha megfelelő minőségűek, nem igényelnek felületkezelést és rendkívül időállók. A nem beton anyagú betételemek és ka-puk viszont folyamatos karbantartásra szorulnak.

5-2. táblázat Előregyártott vasbeton kerítéselemek

Az elem iele Méretek, mm

t t, V h

25/25/25 250 50 A B C

30/30/30 300 60 A B C

35/35/35 350 70

A B C

40/40/40 400 80 25/25/25 310

60 D

30/30/30 360 60 D

35/35/35 410 70 40/40/40 460

70

F 25/150 250 50

1500 F 25/175 250 50 1750

30/150 300 60

1500 G 30/175 300 60 1750

H 35/175

350 70 1750

H 35/200 350 70 2000 40/200

400 80 2000

40/225 400 80

2250

Kapcsolódó ábrák: 5-108.. .5-110.

a) D

b) •Í3Í

5-109. ábra. Az 5-106. ábrán bemutatott kerítés oszlopához szükséges fedlap a) felül- és alulnézet; b) metszet

Kovácsoltvas kapu műemléki környezetben

5-110. ábra. Előregyártott vasbeton kerítésmező-elemek aj formai változatok; b) metszet

rtr^mts^esimr^. i

5-111. ábra. Az 5-110. ábrán bemutatott kerítésmező-elemekből építhető kerítés előregyártott elemekből épített oszlopokkal és acél betétmezőkkel

a)

5-112. ábra. Kis- és középelemes előregyártott vasbeton kerítés acélkapukkal a) nézet; b) alaprajz

32 120...200 40 120...200 ,40, 120...200 . 32 , 80...90 32 32 2,40... 3,00

5-113. ábra. Az 5-112. ábrán bemutatott kerítés csomópontja a)...c) 1 A elem; 2 B elem; 3 C elem (oszlopelem); 4 vasbeton palló; 5 kibetonozás; 6 pótvasalás; 7átkötőkengyel; 8 habarcskitöltés; 9 beépítőkarmok; 10 csukló; / /zárblokk; 12 nyíló kapukeret; 13 zár

76

y . O ( O Q Ö Ö Ö

• a • • • • . ' • .

150...180 , 2 4 . • M " -

i.24 L 150 .180 .24 . i ^ f f — f

150...180 " t - i "

©

5-7/& áörs. Elöregyártott kiselemes vasbeton oszlopos és acél betétmezős kerítés a) nézet; b) vízszintes metszet; 7 kiselemes vasbeton oszlop; 2álló rácsozatú betételem; 3ferde rácsozatú, alul tömör betételem

5-114. ábra. Az 5-112. és 5-113. ábrán bemutatott kerítéstípus elemei a) A vég- és kapufélfaelem; b) B közbenső elem; c) C sarokelem

5-115. ábra. Az 5-112. ábrán bemutatott kerítés betételemei a), b)

1=1.20... 2,00

5-117. ábra. Előregyártott zsaluzóelemes vasbetonkerítés fakapuval és fa betételemekkel

77

5 118 ábra. Előregyártott zsaluzóelemes vasbeton kerítés acélkapuval és betételemekkel a) nézet; b) vízszintes metszet

5 119 ábra. Az 5-117. és 5-118. ábrán bemutatott keritéstipusok csomópontjai a)...d) I A elem; 2 B elem; 3 C elem; 4 D elem; 5 E és F elem; 6 G és H zsaluzóeiem; 7kibetonozás; 8 vasalás; 9 kengyelek; 10 száraz fugahorony; I I beépítő acélsaruk; 7.2 sávalap; 7J vízorr, 14 postaláda; 15 levélbedobó; 16postaláda üritóajtaja; 77fémlemez Katát • 10 uUiúoÁ ú uillsmne uaulál i

40 5»40«g00 40 j. 100 j 40

b)

5.40.210 LW

y w f i

S! r r 4 — 1

-I

' T T 1

9 7 11 3 9 1 8 9 8 10

- — — I a d) 4

300 w 30

Azonos erkély-, kapu- és kerítésmezők

5-120. ábra. Az 5-117. és 5-118. ábrán bemutatott kerítéstípusok előregyártott zsaluzóelemei a) általános metszet; b) oszlopelemek; c) fedlapelem

5-121. ábra. Az 5-117. és 5-118. ábrán bemutatott kerítések előregyártott lábazati zsaluzóelemei a) általános metszet; b) falelemek; c) fedlapok; d) fedlapok metszete

O

o LTI

i- % -

79

5-122. ábra. Az 5-117. és 5-118. ábrán bemutatott kerítések építésének technológiai sorrendje az alapozástól a betétek elhelyezéséig

5-123. ábra. Az 5-117. és 5-118. ábrán bemutatott kerítés postaládaeleme

80

•p

! a [ M u u

I

- 3 1

. 5 1

/ LO A 1 / 1

p LT>

Q)

5-124. ábra. Előregyártott kiselemes vasbeton kerités fa betételemekkel és fakapukkal a) nézet; b) alaprajz

5-125. ábra. Az 5-124. ábrán bemutatott kerítés csomópontjai a)...c) 1 sarokelem; 2 végelem; 3falelemek; 4 vasalt kibetonozás; 5falazóhorony; 5 hosszmerevítő vas; 7ferde kikenés; Scsap; 9 hevederpánt; /Ofaheveder; / / deszkabetétek

Wgz WjM i V f l WJI V V V i

k * á r k « * r á r á r á r á r á r á r á i

A i í * á A A s k j j É ^ É A A A i

V V V V - ^ V V ^ p

r á r á i r á r á r á r ^ i r á r á r á r á i

; ' t ÉMjMP

Kiselemes utcai kerítés

81

5-127. ábra. Előregyártott vasbeton vagy műkő kerítéselemek a).. .c) közbenső elemek; d) virágtartó elem

5-128. ábra. Előregyártott vasbeton oszlopelemek kerítések építéséhez a) végelem; b) közbenső elem; c) sarokelem; d) sima közbenső elem

82

5.7. Üveg kerítések

Előfordulásuk annyira ritka, hogy talán nem is kellene velük foglalkoznunk, de ha valaki a telek belső részén a szél elle-ni védelemre mégis üveg felhasználásá-val kíván kerítést építeni, bemutatunk erre néhány jellemző példát (5-129... 5-137. ábra). A 4.6. alfejezetben már említettük, hogy üvegkeritések csak profilüvegből (Copi-lit), edzett biztonsági üvegfélékből vagy üvegtéglákból építhetők. Más üveget -biztonsági okokból - nem használha-tunk. Esetenként az üveg helyett plexit is al-kalmaznak, de ennek a felülete könnyen karcolódik, ezért a piszkos üveg benyo-mását kelti.

5.8. Egyedi kialakítású kerítéskapuk és szerelvényeik Az eddig látott kerítéseket mindig kerí-téskapukkal együtt mutattuk be, amely egyben példát adott az általános nyíló, ill. középen felnyíló kapuk csomóponti kialakítására is. A továbbiakban egyedi nyílású, ill. kialakítású kapukat mutatunk be. Az 5-138. ábrán lengő működésű fa sze-mélybejárati kaput látunk; az 5-139. és 5-140. ábrán árboccal felfüggesztett te-herkaput csomópontjaival és szerelvé-nyeivel együtt, az 5-141. ábrán acél váz-szerkezetű, egyesített kétszárnyú kaput és csomópontjait; az 5-142. és 5-143. áb-rán pedig fedett kapuzatot és csomó-pontjait ismertetjük.

5-131. ábra. Kerítés előregyártott vasbeton lábazattal, acéloszlopokkal és huzalbetétes üvegbetéttel 1 fémoszlop; 2 keretheveder; 3 üveg-(vagy plexi-) betét; 4 dilatációs rés; 5 vasbeton lábazati elem

5-129. ábra. Kerítés fém vázszerkezettel, profilüveg betéttel és vasbeton lábazattal a) nézet; b) metszet; 1 acéloszlop; 2 pontalapok; 3 szerelő L vas; 4 vasbeton palló; 5 üvegkeret; 6 profilüveg

5-130. ábra. Az 5-129. ábrán bemutatott kerítés csomópontjai a)...c) 1 profilüveg; 2 ék; 3 lemezkapocs; 4 terosztátcsík vagy kittelés; 5 L hosszkeret; 6 míniumos kitt; 7hegesztett kötés; 8oszlop; 9 szerelőlap; 10 habarcskiöntés; / /vasbeton lábazati elem; 12 szerelőkapocs

1

1,50...2,00

83

i p p i v u v v u í ^ f " OK ' • ' .uwvvw w n n m J \*>

>muN VUWV*

V m m V A i y . i

MQX.

5-132. ábra. Kerítés huzalbetétes üvegmezővel, acéllábakkal és Betonyp lábazattal

5-133. ábra. Az 5-132. ábrán bemutatott kerítés csomópontjai a), b) 1 zárt szelvényű acéloszlop; 2 szerelőlap; 3 kittágy; 4 gumilemez; 5 takarólemez; 6 csavar; 7 huzalbetétes üveg; 8 Betonyp lemez; 9 L szorítóléc; 10 ütközőlemez

Nemesvakolattal bevont kerítésfal fabetétekkel

5-134. ábra. Kerítés acéloszlopokkal és edzett biztonságijJveg~ betéTeleTrrekkel

5-135. ábra. Az 5-134. ábrán bemutatott kerítés csomópontjai a), b) 1 oszlop; 2 konzol; 3 10 mm-es edzett biztonsági üveg; 4 gumidugó; 5 gumi alátét; 6 fém alátét; 7 csavar; 5 zárt anya; 9 anyacsavar; 10 tőcsavar; / /a laptest ; 12 talp; 13 furat

84

E 5-136. ábra. Üvegtégla kerítés építési technológiája

Q)

£ 30jl 550 I 550_ JL30 O j *

^ 201200 ^ b ) A ft o A i A

5-137. ábra. Üvegtégla kerítésmező csatlakoztatása falazott oszlopokhoz vagy kerítésmezőkhöz a)...d)

5-138. ábra. Ferde rácsozatú, lengő működésű kerítéskapu a) nézet; b)...e) csomópontok; / keretheveder; 2 deszkarácsozat; 3 takaródeszka; 4 lengőpánt; 5 álló befogó keretoszlop

85

Kerítés idomacélból

5-139. ábra. Hagyományos huzalhevederes kerítés árbocra függesztett kapuval

5-140. ábra. Az 5-139. ábrán bemutatott kapu csomópontjai a) nézet; b) metszet; / árbocoszlop; 2 királytengely (csuklófa); 3 heveder; 4 patkópánt; 5 kötőcsavar; 6 heveder; 7persely; tftőcsavar; 5 villa; 10 fogazott tengely; / / csap ; 12 ászokkő •) ? O

7 6 5 4 3

86

-1

ÍM 140 20 20 140 =140

140 70 15 » 237 = 3555 H 1 1 h

70140 -Nr

5-141. ábra. Takart borítású, egyesített fakapu acéltokkal a) nézet; b) alaprajz; c)... f) csomóponti részletek; 7 külső deszkaborítás; 2 belső deszkaborítás; 3 oszlop burkolata; 4 oldalsó takaróléc; 5 kettős U acél oszlop; 6 acélheveder; 7álló borda; 8 hevederpánt; 5 ferde rács; 10 csavaros kötés; 11 zár kilinccsel

Ritkított deszkázatú kerítések

r (400/600) + +-

Q)

400/600 ±

5-142. ábra. Székelykapu cserépfedéssel a) elölnézet; b) metszet; 1 homokkő pillér; .2 vasbeton f e d l a p ; f a o s z l o p ; 4 „fes"-fa; 5 kötőcsavar; 6 talpfa; 7 szarufa; 8 lécezés; 9 végdeszkázat; 10deszkaburkolat; / /kúpcserép; 12 cserépfedés

5-143. ábra. Az 5-142. ábrán bemutatott kapu csomóponti részletei a)...b) 1 deszkabélés; 2 lengőszárny; 3 ikerheveder; 4 lengőpánt; 5 légrés; ff csavar és zártanya; 7kőfal; 8 borítás; 9 vaktok

Kerítés nyerstégla felülettel, fa betétmezővel irou

88

Lengő kerítéskapu „rétegesen" rakott kőoszlopokkal

Q) b) \ \

Api 0

d)

0 0

g) h) /

5-144. ábra. Különleges felső záródású kapuk szerkesztése a)...i)

5-145. ábra. ívelt tetejű kapu felső záradékának szerkesztése 1 elem; 2 körzőléc; 3 kimért méret vágata; 4 jelölővonal; 5 levágott záradék; 6 ideiglenes szögezés

a = 20... 45°

89

5-146. ábra. Mázolt keményfa kerítéskapuk, lécbetétes, koronaív záradékú, kombinált lécbetétes

' i ill'llTi'iMfa i Ilii- • J • r'íí/t Wi

5-147. ábra. Keményfa nagy-és kiskapuk néhány szép példája

M ü i i l l i l l í i i i Ü M S

5-148. ábra. Zárt szelvényű tolókapu 1 kerítésmező; 2 kapu; 3 kapuoszlop; 4 ütköző; 5 sín; őgördülőmű; 7 vezetőszerkezet 1 6 2 5 4

90

Az 5-144...5-147. ábrán megismerked-hetünk néhány szerkesztési móddal, amelyekkel egyszárnyú és kétszárnyú kapuk felső záródását kialakíthatjuk, dí-szíthetjük. Valamennyi közül talán a tolókapu igényli a legigényesebb kialakítást és ki-vitelezést. Érdemes ezért részleteseb-ben is foglalkozni vele. Az 5-148...5-151. ábrák két tolókaput mutatnak be csomóponti kialakításukkal együtt. A személybejárati kapuk pántjai, szerel-vényei közismertek, többségük készen kapható a kereskedelemben. Ezért a kö-vetkezőkben csak olyan szerelvényeket mutatunk be, amelyek vagy formai meg-oldásuk, vagy működési elvük tekinteté-ben egyedi kialakításúak (5-152. .5-155. ábra).

A tolókapuk görgőrendszerének többfé-le megoldását is bemutatjuk, mert ezen múlik, hogy a kapu könnyen és megfele-lően mozgatható vagy sem (5-156... 5-159. ábra).

5.9. Egyedi kialakítású kerítések (biokerítések)

A 2.3. alfejezetben már részletesen fog-lalkoztunk az egyedi kialakítású, ún. bio-kerítéssel, és azt is leszögeztük, hogy el-terjedésük kívánatos lenne környezetkí-mélő hatásuk miatt. Most néhány ilyen kerítést mutatunk be, elsősorban előre-gyártott vasbeton és faelemek felhasz-nálására épülő változatokat (5-160... 5-179. ábra).

5-149. ábra. Az 5-148. ábrán bemutatott tolókapu csomóponti részletei a)...c) 1 keretváz; .2 bordázat;3 tartóprofil; 4 persely; 5 alátét; 6 keréktengely; 7sasszeg; 5 gördülő kerék; 5sín; 10 beépítőkarmok; 11 csavarkötés; 12 alátét; /Jtőcsavar; 74 nyak; 75csúszó alátét; /^gumigörgő; /7konzol; /^talplemez; 19 csomólemez; 20térbeton; 21 vasbeton oszlop vagy fal

91

5-150. ábra. Fémvázas tolókapu deszkaborítással A felső, B alsó támaszték; 7 kerítés; 2 kapukeret; 3 merevítő; 4 konzol; 5 támasz; 6 deszkabetét; 7 ütköző; 8 vezetőgörgő

5-151. ábra. Az 5-150. ábrán bemutatott tolókapu csomópontjai a), b) 1 tartókonzol; 2 gördülőkerékpár; 3 gördülő tengelycsavar; 4 alátét; 5 anya; fi bekötőcsavar; 7tőcsavar; 8 kapcsolótalp; 9 U profilú fogadószán;

5-152. ábra. Hagyományos kapuk nyíló szárnyainak egyszerű és díszesebb kivitelű pántjai a) hevederes szegezőpánt; b) csavarozható pánt; c) rusztikus csavaros és szegezőpánt

10 U profilú (kettős) nyak; 77 külsőtartó; 12 szerelőprofil; 13 vezető-szerelő profil; 14 deszkaborítás; 75 görgő; 7fi nyak; 77 fal; 18 térbeton

92

Q)

b)

b)

5-153. ábra. Kapuk csuklós pántjai a) csavarozható, beépítőkarmokkal; b) csavaros vagy hegeszthető

5-154. ábra. Kapuszárnyak középzárainak néhány megoldása a) hevederpánt; b) ütközőpánt; c) tolóretesz

5-155. ábra. Kapuk alsó bukó reteszzárjai a) nézet, zárt és nyitott állapot; b) részlet, nyitott állapot; 1 ütköző; 2 horony; 3 zárnyelv; 4 bukóretesz; 5csukló; 5fogó; 7ütköző; tfkapu

5-156. ábra. Tolókapuk alsó görgőinek néhány megoldása a), b) süllyesztett; c), d) sínes; e), f) kiemelt sínes

93

5-157. ábra. Tolókapuk felső görgőinek néhány megoldása a) háromirányú, b) egyirányú megtámasztású kerék; c) külső; d) belső gördülő támasztékkal

5-158. ábra. Tolókapuk felső csúszó támasztékának megoldásai a) konzolos, vezetőgörgővel; b) konzolos, vezetősínnel

5-160. ábra. Univerzális előregyártott vasbeton elemekből épült utcai kerítés növényzettel / pontalapok; 2 U alakú virágtartó elem; Jtalpgerenda-zsaluzó U elem; 4 vasalás; 5 monolit beton talp; 6 alátámasztó palló; 7ék(pár); 8 ideiglenes alátámasztás; 9 kapu; 10 pánt; / / zá r ; /.2 postaláda; 13 termőtalaj; 14 növényzet

5-159. ábra. Tolókapuk felső csúszó támasztékának néhány megoldása a), b) háromirányú, c) négyirányú igénybevételhez

5-161. ábra. Univerzális, U alakú előregyártott vasbeton elemekből épített áttört kerítés

94

I T71

5-162. ábra. Az 5-161. ábrán bemutatott kerítéstipus építési variációi I.

5-163. ábra. Az 5-161. ábrán bemutatott kerítés építési variációi II.

Egyszerű utcai kerítéskapu

5-164. ábra. Előregyártott vasbeton kiselemekből és U elemekből kialakított kerítések fa betételemekkel és -kapukkal 7 oszlopelemek; 2 talpgerenda-elemek; 3 mezőelem; 4 pontalap; 5 monolit vasbeton talpgerenda; 6 vasalás; 7 pánt; fi deszkakapu

5-165. ábra. Elő'regyártott vasbeton kiselemekből épített kerítés fa betétmezőkkel és -kapuval

5-166. ábra. Az 5-160... 5-165. ábrán bemutatott kerítések csomópontjai a)...f) I U vasbeton elem; 2 sávalap; 3 rés; 4 kavicsterítés; 5függőleges rés; 5 habarcsréteg; 7 S kapocs; 8 vasbeton oszlop; 9 vasbeton (monolit) talpgerenda; 10 hosszanti vasalás; II kengyel; 12 beépítőkarmok; 13 pánt; 14 szerelőtalp; 15 keretheveder; 16 heveder; 17 deszkázat; 18 csavaros kötés; 19 rézsű; 20 kavics szűrőréteg; 21 talaj; 22 tőzeg réteg; 23 növények

5-167. ábra. Kerítésépítés univerzális előregyártott U elemekből a) az elem méretei; b) az építés módja; 1 oszlopelem; 2 talpgerendaelem; 3 kerítésmező-elem; 4 kapocs; 5 vasalás; ff kibetonozás

5-168. ábra. Az 5-167. ábrán bemutatott kerítésépítés és a kész kerítés növényzettel befuttatva

n ^ j j M

96

5-169. ábra. Biokerítések építésére is alkalmas univerzális előregyártóit vasbeton H elemek változatai és méretei

\ U t á e * ' v

£ „ í j . ^

—3- ?? - J

^ ü i k W \ i l I. I k I L te ML k k Jte* i L

5-770. ábra. Virágvályús felső elemű biokerítés előregyártott vasbeton elemekből

* M>

M V | V»i IP- ^ '

%

5-777. á/?ra. Az 5-170. ábrán bemutatott kerítés metszete és nézetrajza 7 A elem; 2 B elem; 3 vasbeton pallóelem; 4 nyitott fuga; 5farudak; 6 ék alakú kavicstöltés; 7 osztályozott kavics; 8 termőtalaj; 9 tömör (habarcs-) fuga; 70tőzeg; 77 növényzet

1 5-172. ábra. Az 5-170. ábrán bemutatott két biológiai lépcsős kerítés (a jelölések megegyeznek az 5-171. ábráéval)

97

5-173. ábra. Az 5-170. ábrán bemutatott kerítés négy biológiai lépcsős változata

5-174. ábra. Az 5-169. ábrán bemutatott előregyártott kerítéselemek összeépítése

5-175. ábra. Elére állított H elemes, deszkamezős belső kerítés

5-176. ábra. Homokba rakott, alapozás nélküli belső kerítés rúdfa betétekkel és virágvályúval

98

Automatikus működtetésű idomacél tolókapu

Az ábrákból egyértelműen kitűnik, hogy néhány előregyártott vasbeton elemből, fagerendából, előre elkészített faelem-ből a környezetbarát kerítéseknek rend-kívül sokféle változata készíthető el, akár házilagosan is. Az pedig egyáltalán nem szorul magyarázatra, hogy ezek a kerítések nehézkes vasbeton szerkeze-tük ellenére - a rájuk telepített növény-zet hatására - milyen kiválóan beleol-vadnak a természetes környezetbe. Na-gyon jó lenne, ha ezeknek a kerítésele-meknek a gyártása és felhasználása ha-zánkban egyre jobban és gyorsabban terjedne.

5.10. Többcélú kerítések

Már az eddig bemutatott példákon is láthattunk néhány olyan kerítést, amely az egyszerű határoláson túl más felada-tokat is ellát. Az ilyen kerítéseken - mi-vel a kapu napközben zárva van - kény-telenek vagyunk ezeket a feladatokat a kerítés nyomvonalában megoldani.

>rfÁ leggyakoribb speciális feladat a sze-méttároló edények fedett elhelyezésére alkalmas kerítésrész kialakítása. Ennek elvben két változata képzelhető el. Az egyik esetben a tárolófülke csak kívülről közelíthető meg, a másik esetben pedig mindkét oldalról, kívülről és belülről egyaránt kezelhető. A másik gyakori, a kapu közelében meg-oldandó feladat, a postaláda elhelyezé-se, amelybe a postás úgy teheti be a

küldeményeket, hogy esős idő esetén se ázzanak meg. A harmadik feladatkör a kapucsengő, vagy korszerűbb formájának, a kapute-lefonnak a működtetése. Ez utóbbin ke-resztül beszélni is lehet az érkező ven-déggel. A felsoroltakon kívül egyes helyeken en-gedélyezik, hogy a kerítésben legyen -természetesen leolvasható módon - a villamos mérőóra, bár van, ahol ezt nem engedélyezi a területileg illetékes áram-szolgáltató vállalat. Ha a kerítésben kí-vánjuk elhelyezni a villamos mérőórát, akkor előzőleg mindenképpen egyeztes-sük szándékunkat az illetékes hatósá-gokkal. Ugyanez vonatkozik a gázmérő órák elhelyezésére isf Az 5-180. és 5-181. ábrán a többféle fel-adatot ellátó kerítés egy példáját láthat-juk. ^A kerítés a bemutatottakon kívül számos egyéb építményrésszel egészít-hető ki. Minden esetben szükség van azonban arra, hogy a kerítés ilyen kiala-kítását előzőleg egyeztessük az illetékes hatóságokkal, nehogy valamilyen sza-bálytalanság miatt megtiltsák a megépí-tését, vagy a rossz kialakítással akadályt gördítsünk az épület áram-, ill. gázellá-tásának az útjába^

Reméljük, hogy az előzőekben bemuta-tott példákkal sikerült néhány ötletet ad-nunk Olvasóinknak saját kerítésük kiala-kításához. Ha elképzeléseit összeegyez-teti a könyv képein látható, megvalósult példákkal, akkor segítettünk tervei vég-leges kialakításában.

100

5-180. ábra. Többcélú kerítés telekhatáron álló családi házhoz csatlakoztatva a) nézet; b) alaprajz

5-181. ábra. Többcélú téglakerítés vasbeton virágvályú fedéssel, falécezésű betételemekkel és kapuval a) nézet; b) alaprajzi részlet; c)...e) csomópontok; / kapu; 2 kerítésmező; 3 téglafal; 4 vasbeton virágvályú; 5 villamos mérőhely; 6 szeméttároló fülke; 7zárható fülkeajtó; 8 összefolyó 5folyóka; 10 acéloszlop; 7/heveder; /^farácsozat; 13 vasbeton szerkezet; 14 vasbeton fedlap; /5víz orr; 16 szegélylemez vízorral

Lakóház

101

fi Kiegészítő berendezések

Falazott téglakerítések részletei

Kézműves kovácsoltvas kapu

A kerítések és kerítéskapuk kiegészítő berendezései alatt nem az 5.10. alfeje-zetben leírtakat értjük, hanem azokat a berendezéseket, amelyek a kerítés fel-adatait bármilyen értelemben bővítik, vagy a működtetését egyszerűbbé, ké-nyelmesebbé teszik. Ezek felsorolása, leírása és részletes bemutatása önálló könyvet igényelne, így itt csak egyszerű felsorolással igyekszünk felhívni rájuk a figyelmet.

6.1. Vagyonvédelmi berendezések, szerkezeti elemek

A legismertebb vagyonvédelmi kiegészí-tő a 6-1. ábrán látható, a kerítés felső ré-szén elhelyezett szögesdrót vagy más, a kerítésen való átmászást gátló szerke-zet, amely csak 1,90 m magasság felett és csak a kerítés belső oldalán helyez-hető el. Rendes körülmények között eze-ket a szerkezeteket semmilyen más be-rendezés nem egészíti ki, de - különö-sen a fokozott védelmet igénylő he-lyeken - a szögesdrót átvágását jelző villamos rendszert is kapcsolnak hozzá-juk.

A bejáratok védelme különböző érzéke-lőkkel is fokozható, amelyek a lakásbe-járati ajtók védelmi jelzőrendszeréhez hasonló kialakításúak. Már korábban utaltunk azonban arra, hogy általános esetben inkább az épületet kell védeni megfelelő berendezésekkel, mint a kerí-tést, vagy a kerítés által határolt kertet. Könyvünk elsősorban az átlagos lakó-környezetben és közösségi környezet-ben építendő kerítésekkel foglalkozik, nem térünk ki a speciális védelmi rend-szerek ismertetésére, amelyeket börtö-nökben, pénzverdékben, bankokban stb. használnak.

6.2. Távműködtető berendezések

A kerítésekhez használható távműköd-tető berendezéseknek két fő fajtája van. Az egyik a házból kezelve alkalmas a ka-pu vagy kapuk nyitására és csukására. A másik - elsősorban a személygépkocsi behajtására alkalmas kaput - kívülről működteti. A házból a kerítéskapu az ismert mág-neses rendszerű zárakkal nyitható. Ezek elég gyakoriak, emiatt bővebb ismerte-

102

tésükre nem térünk ki. Kaputelefon és csengő esetében célszerű a működtető vezetékeket megfelelő védelemmel a földben elhelyezni, mert a szabadveze-ték, légkábel nem esztétikus, könnyen meghibásodhat és meg is rongálható. A személybejárati kapuk külső oldali távműködtetése nem szokásos. A teher-kapuk távműködtetése azonban egyre gyakoribb igény, mivel ebben az eset-ben gépkocsival úgy lehet a kertbe, majd a garázsba bejutni, hogy nem kell közben kiszállni az autóból. Ezeket a berendezéseket vagy gomb-nyomásra működő rádió-, ill. infra-táv-irányítóval, vagy mágneses járműazono-sítóval (kódadóval) lehet működtetni. A teherkapuk távműködtetésével kap-csolatosan feltétlenül meg kell említeni, hogy a közepén felnyíló kapuk távmű-ködtetése, zárszerkezeteinek oldása lé-nyegesen bonyolultabb feladat, mint a tolókapuké. így távműködtetés igénye esetén lehetőleg egyszárnyú vagy két-szárnyú tolókaput alkalmazzunk, ponto-san kivitelezett, beállított vezetőgörgők-kel, hogy működése biztonságos legyen. Tolókapuknál - és nemcsak a távirányí-tással, hanem a mechanikusan működ-tethető változatok esetében is - gondo-san kell ügyelni arra, hogy az alsó veze-tősínekben sohase álljon meg a víz, mert ha az befagy, akkor a kapu nem nyitható.

b)

6-1. ábra. Vagyonvédelmi célú kerítésmagasság Rétegesen rakott kőkerítés a) szögesdrótból; b) ferde rácsozatból acél betételemekkel

I

103

Múlt századi kerítés ívelt kapuzattal

Irodalom

Ehmke, F.\ Záhadka pri dome. Bratislava, Priroda, 1983. Gábor L.: Épületszerkezettan. Budapest, Tankönyvkiadó, 1989. Heimann £ : Einbau von Fenstern, Türen und Torén. Köln, Rudolf Müller, 1985. Kadlecova, A : Detail Rekreacni Chalupy. Praha, Polytechnicka Knizsnice, 1982. Kalotai l.-Czabalay L : Épületlakatos-munka. Budapest, Műszaki Könykiadó, 1981. Nestle, H.: Bautechnik. Wuppertal, Vollmer GmbH., 1984. Nikki, A : Terassen und Garten mauern. Amsterdam, Time-Life Bücher, 1986. Pereházy K.. Magyarországi kovácsoltvas-művesség. Corvina, Budapest, 1982. Pereházy K.: Stílus és technika a kovácsoltvas-müvességben. Budapest, Műszaki Könyvkiadó, 1986. Rodighiero, L.: Le Fer Foryé. Paris, Editions Charles Massin, 1982. Rózsa L : Alapozási kézikönyv. Budapest, Műszaki Könyvkiadó, 1977. Sajó J:. Kerítések, kapuk. Budapest, Műszaki Könyvkiadó, 1974. Timon K.\ Építés-előkészítés, telek, kerítés. Budapest, ÉTK, 1983. Vereckei /.: Kőfaragó szakmai ismeretek. Budapest, Műszaki Könyvkiadó, 1987. Zaune aus Holz. München, Callweg, 1986.

\