kornyezet-, tuz- es munkavedelem - aranykalaszos

Aranykalászos gazda 2206-06 Környezet-, tűz- és munkavédelem

1. Ismertesse a munkavédelem fogalmát, feladatát a tevékenység szabályozóit, felügyeleti szerveit!

Információtartalom vázlata: Munkavédelem fogalma, célja, szerepe Munkavédelmi szabályozás jogi hátterének ismertetése A szabályozást előíró és ellenőrző szervezetek ismertetése Balesetveszély Kockázatelemzés Foglalkozás-egészségügyi szakorvos feladata

MUNKAVÉDELEM: a szervezett munkavégzésre vonatkozó biztonsági és egészségügyi követelmények megvalósítására szolgáló törvénykezési, szervezési, intézményi előírások rendszere, valamint mindezek végrehajtása. CÉLJA, FELADATA: A dolgozók egészségének és testi épségének megóvása, a munka közben fellépő ártalmaktól, és a biztonságos, az egészséget nem veszélyeztető munkakörülmények biztosítása Munkavédelmi szabályozás jogi háttere

SZABÁLYOZÁSI RENDSZER ( HIERARCHIÁJA )

? Munkaügyi Miniszteri Rendeletek

? Biztonsági Szabályzatok ? Szabványok

? Munkáltatói, helyi szabályozások

MvSz, stb. Követelmények helyi meghatározása Veszélyforrások megállapítása Egyéni védőeszközök juttatásának belső rendje Mentési terv , stb Gépkönyv Használati- és kezelési utasítás Technológiai dokumentáció leírás, Munkahelyi utasítás

Alkotmány I

I Munka Törvénykönyve I I ,1992. évi

Munkavédelmi Törvény 1993.évi XCIII.tv.

1

?Népjóléti Miniszteri

Rendeletek

Munkavédelem szervezetei

Aranykalászos gazda 2206-06 Környezet-, tűz- és munkavédelem ORSZÁGGY ŰLÉS

? KORM ÁNY

? M UNKAVÉDELMI KÜLÖNBÖZŐ ÁG AZATOK B ÍZOTTSÁG M INISZTÉRIUM AI

? HATÓSÁGI JO GKÖRREL RENDELKEZŐ

FELÜGYELETI SZERVEK: … … … … … … ? . Országos M unkabiztonsági és A do lgozók m unkavédelmi ? Munkaügyi Főfelügyelőség képviselője vagy munkahelyi ( OMM F ) munkavédelmi b izottság ? Á llami Népegészségügyi és 20 fő kollektíva után 10 főből T isztiorvosi szolgálat (ÁNTSZ ) 1 fő . 3 fő után B ízottságot ? Közlekedési Felügyelet (KFF) hoznak létre ? Magyar Bányászati Hivatal (M BH) ? Műszaki B iztonsági Főfelügyelet (M BF)

GAZDÁLKODÓ SZERVEZETEK VEZETŐI ? ? ( m unkáltatók )

Feladata: ? G azdálkodó szervezetek ? Jogában áll a dolgozókat képviselni ? m unkavédelem m el fog lalkozó ? Döntéselőkészítésben résztvenni felelőse vagy csoportja, ? Jogosult tá jékozódni, vélem ényt M unkavédelm i vezető nyilvánítani , munkavédelemmel foglalkozó ? M unkáltatónál munkavédelm i szakember, akinek fog lalkoztatása egy ügyben tárgyalni gazdálkodó szervezet tevékenységének ? M eggyőződni , hogy teljesülnek -e . veszélyességi osztályától a dolgozó egészségét nem veszélyeztető és a dolgozók létszám ától függ m unkavégzés követelményei.

A VESZÉLYEZTETETTSÉG: azt fejezi ki, hogy adott munkahelyen egy dolgozót milyen valószínűséggel fenyegeti a káros változás lehetősége.

A MUNKABIZTONSÁG: a veszélyeztetettség ellentéte, a munkakörülmények olyan állapota, amely mellett meghatározott valószínűséggel kizárt a veszélyek érvényesülésének lehetősége.

Aranykalászos gazda 2206-06 Környezet-, tűz- és munkavédelem M U N K A V É D E L E M T E R Ü L E T E I

B a le s e t e lh á r í t á s M u n k a e g é s z s é g ü g y ( B iz t o n s á g t e c h n i k a ) F e la d a t a : a f o g la lk o z á s i F e la d a t a A b a l e s e t e k m e g e lő z é s e b e t e g s é g e k é s e g y é b A b iz to n s á g te c h n ik a m in d a z o n e s z k ö z ö k , m u n k a k ö r ü lm é n y i k á r o s o d á s o ks z a b á ly o z á s o k , i n té z k e d é s e k ö s s z e s s é g e , m e g e lő z é s e a m e ly e k e t a b b ó l a c é lb ó l a lk a l m a z n a k , h o g y a f e n n á l ló v a ló s v e s z é l y e k h a tá s á t e lh á r í t s u k , v a g y le g a lá b b is k o r lá to z z u k .

T U D O M Á N Y Á G A K A z e lm é le t i tu d o m á n y á g a k a d o lg o z ó

m u n k a k ö r ü lm é n y e i t , m u n k a f e l t é t e le i t , s a z o k h a t á s á t v iz s g á lj a , a m u n k a s z e r v e z é s t , a m u n k a s z o c i o ló g iá t i s f e lh a s z n á lv a .

? M u n k a é l e t ta n ? M u n k a lé le k ta n ? M u n k a e g é s z s é g ta n T ö r v é n y e k ? M u n k a s z e r v e z é s A lk o t m á n y id e v o n a tk o z ó ? M u n k a s z o c i o ló g i a s z a b á ly o z á s a P l. M u n k a v é d e l m i T ö r v é n y 1 9 9 3 .X C I I I . t v . M u n k a tö r v é n y k ö n y v e K o r m á n y r e n d e le t e k ( s z a k m a i v é g z e t t s é g r ő l ) M in is z t e r i r e n d e l e t e k ( t v . v é g r e h a j t á s i r e n d e le t e i ) S z a b v á n y o k H a z a i M s z . N e m z e tk ö z i IS O H e ly i s z a b á ly o z á s o k M u n k á lta tó i s z a b á l y o z á s o k M v S z , K o l l e k t í v s z e r z ő d é s , s tb .


2. Ismertesse a munkahelyek kialakításának szabályait, az egyéni védőfelszereléseket és a munkáltató munkavédelmi feladatait!

Információtartalom vázlata: Munkahely mérete A munkahely klímája Világítás, padozat Pihenőhelyiségek, nyílászárók, vészkijáratok Közlekedési utak, folyosók, biztonsági jelzések Kézi anyagmozgatás Munkabiztonsági szaktevékenység Veszélyességi osztályok Üzembehelyezési eljárás Egyéni védőfelszerelések A munkáltató munkavédelmi feladatai

Üzemek felépitése, berendezése

Új üzemeket általában a kijelölt ipari övezetben létesitenek. Az ipari övezetek helyét úgy kell kijelölni, hogy a közelben lévő lakóterületeket ne kárositsák. Ennek megfelelően mindig a lakóterületek essenek az uralkodó szélirány felé (a levegőszennyezés megakadályozása érdekében). Folyók mentén a lakóterületek mindig a folyás iranyában feljebb feküdjenek az ipari létesitményeknél (a vízszennyezes megakadályozása érdekében). Ha szükséges, a lakóterületek és az üzemek közé védőövezetet (erdő, park) kell létesiteni a lakók védelme érdekében.

Az üzemi épületek között megfelelő közlekedési és anyagszállitási utakat kell létesiteni. A létesitéskor a munkavédelmi és közlekedésbiztonsági követelményeket egyaránt figyelembe kell venni.

Az üzemek létesitésével egy időben biztosítani kell a dolgozók részére megfelelő szociális létesitményeket is (öltöző, mosdó, fürdő, étkező).

A műhelyek kialakitásánál, méretezésénél figyelembe kell venni a végzendő munka jellegét, a technológiai (termelő) berendezések által elfoglalt terület nagyságát, a gépek kezelési helyigényét, a szállítási és közlekedési utak területét, az anyaglerakó helyek méreteit.

Műhely szellőztetése • Zárt térben elegendő mennyiségű és minőségű levegőt kell biztosítani,

figyelembe véve az ott dolgozók munkavégzését.

• A szükséges friss levegő mennyiségét – az ott dolgozók száma, – munkavégzése, – a technológia, – a műhelyméret befolyásolja.

• A szellőztetéssel párhuzamosan gondoskodni kell a fűtésről. ( Esetleg

meleg levegő befúvása)

• A szellőztetés lehet: – Túlnyomásos pl. laboratórium

Aranykalászos gazda 2206-06 Környezet-, tűz- és munkavédelem – Depressziós pl. veszélyes térből az anyag ne jusson ki – Kiegyenlített – Mesterséges szellőztetésen kívül a természetes szellőztetés

lehetőségét is biztosítani kell.

• Szellőztető berendezés meghibásodása esetére megfelelő riasztórendszert kell kiépíteni.

• Aluljáróba, átjáróba, lépcsőházba, padlásra szellőztetni tilos.

• Gázos-bűzös levegőt tetőtér fölé kell juttatni.

• Táj.-és természetvédelmi érdekeket nem sérthet.

• Friss levegő vétele a legkevésbé szennyezett helyről történjen.

• Huzat megelőzése érdekében a légsebesség értéke nem haladhatja meg – ülőmunka esetén 0,1 m/s értéket – könnyű fizikai munka 0,2 m/s értéket. – melegüzemi munka 1.0 m/s – melegüzemi nehéz fizikai munka 1.5 m/s

Műhely fűtése

• A munkahelységben a munkavállalók létszámát, a tevékenység jellegét és a veszélyforrásokat figyelembe véve elegendő mennyiségű és minőségű egészséget nem károsító levegőt és klímát kell biztosítani. Ha a klíma biztosítása műszakilag megoldhatatlan, a munkavállalók egészségének megóvása érdekében szervezési intézkedéseket kell tenni, egyéni védőeszközt kell alkalmazni, ill. védőitalt adni.

• A hőmérséklet a munkavégzés teljes időtartama alatt megfelelő kell legyen.

• Olyan ablakokat, üvegfalakat kell alkalmazni, amelyek a munka és munkahely jellegének megfelelően kiküszöbölik az erős napsugárzás hatásait.

• Könnyű fizikai munka: 18-20 Celsius fok. • Közepesen nehéz fizikai munka: 14-18 Celsius fok, • Nehéz fizikai munka: 12-14 Celsius. • A fűtőtestek megválasztásánál és elhelyezésénél gondoskodni kell

arról, hogy ne idézhessék elő a munkahelyi légtér • szennyezését, ill. • a munkavállalók túlzott felmelegedését vagy lehűlését.

• Ha a klímakörnyezet kedvezőtlen, munkaszervezési intézkedéseket kell tenni: pl. óránként 5 vagy 10 perces pihenőt kell biztosítani.

• A munkahely hidegnek minősül, ha a várható napi középhőmérséklet a

munkaidő 50 %-ánál hosszabb időtartamban szabadtéri helyen + 4 Celsiust, illetve zárttéri munkahelyen a + 10 Celsiust nem éri el.

• 24 Celsius feletti hőmérséklet esetén legalább félóránként védőitalt kell

biztosítani – Ez lehet 14-16 fokos víz, szükség esetén só pótlását is

biztosítani kell. – Hideg munkahelyen + 50 fokos teát kell biztosítani, és ahhoz a

létszámnak megfelelő poharat.

Aranykalászos gazda 2206-06 Környezet-, tűz- és munkavédelem Munkahely megvilágítása

• A munkahely természetes és mesterséges megvilágítása elégítse ki a munkavégzés jellegének megfelelő megvilágításra vonatkozó követelményeket.

• A lehelőséghez képest biztosítani kell az egészséges és biztonságos munkavégzéshez elegendő természetes fényt.

• Fény szükséglet: 200-500 lux a munkajellegétől függően. • A mesterséges megvilágítás világítástechnikai jellemzőinek

megfelelőségét rendszeresen ellenőrizni kell. • A munkaterületeket magukban foglaló helyiségek és átjárók

világítóberendezéseinek kialakítása és elhelyezése nem jelenthet balesetveszélyt az ott dolgozókra.

• Az olyan munkahelyeken, ahol a mesterséges megvilágítás váratlan megszűnése veszélyeztetheti a munkavállalót, automatikusan működésbe lépő megfelelő erősségű biztonsági világítást kell biztosítani.

A megvilágítás akkor jó:

• a megvilágítás megfelelő erősségű, • káprázatmentes, • megfelelő árnyék- és színhatású, • térben és időben egyenletes, • egészségre nem ártalmas, • gazdaságos és üzembiztos, • esztétikus és könnyen karbantartható.

Egyéni védőeszközök:

– Minden olyan eszköz vagy berendezés, amely egy személy által viselhető, illetve hordható és amely a személy egészségét vagy biztonságát nem veszélyezteti.

– Kiválasztás szempontjai: – a veszély- és ártalom típusa – a veszély- és ártalom mértéke – a környezet hatása – a megfelelő minőség és forma – végzett munka jellege – rendelkezik-e minősítő bizonyítvánnyal – rendelkezik-e vizsgálati jellel – rendelkezik-e használati utasítással

kéz (kesztyű, speciális kesztyű)

– láb (lábszárvédő, fémbetétes cipő). – fej (arcvédő, sisak) – Test (kötény) – hőhatásra, sugárzásra, maró hatásra, mérgezésre stb., speciális

védőfelszerelések.


3. Ismertesse a munkavállaló munkavédelmi jogait és kötelezettségeit!

Információtartalom vázlata: Jogok és kötelezettségek Balesetek (a baleset fogalma, okai, kivizsgálása) Foglalkozási ártalmak Foglalkozási megbetegedések Baleseti ellátás, rehabilitáció

A MUNKÁLTATÓ ÉS MUNKAVÁLLALÓ

JOGA ÉS KÖTELEZETTSÉGE

♦ MUNKÁLTATÓ

● Kötelezettségei ● Jogai

♦ Munkavédelmi vezetőt kinevezni ♦ Jogosult megköveteni munkavédelmi bizottságot, őrhálózatot létrehozni. ♦ Egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeit megteremteni. ♦ Meggyőződni a munkavédelmi szabályok ismeretéről, és betartásáról. ♦ Biztosítani a védőeszközöket, azok karbantartását, javítását és pótlását. ♦ A helyi munkavédelmi feladatokat meghatározni a helyi szabályzatokat, utasításokat elkészíteni ♦ Meggyőződni a munkakörülmények megfelelőségéről (ellenőrzés, napi szemle, biztonsági szemle megtartása ♦A rendellenességeket kivizsgálni. ♦ A munkavédelmi oktatásokat, vizsgáztatásokat megtartani ♦ A baleseteket kivizsgálni, intézkedést megtenni. ♦ Veszély esetén munkát leállítani, felfüggeszteni. MUNKAVÁLLALÓ


● Kötelességei ● Jogai ♦ Munkavégzésre alkalmas állapot ♦ megkövetelni a megfelelő ♦ Szükséges ismeretek elsajátítása munkakörülményeket ♦ előírt vizsgálatokon való részvétel ♦ védőeszközök biztosítását. ♦ védőeszköz használata ♦ oktatási lehetőséget megkövetelni. ♦ szabályok betartása, betartatása ♦veszély esetén a munkát megtagadni. ♦ elsősegélynyújtás és a veszély megszüntetése tőle elvárhatóan. ♦Rendellenesség, hiányosság, baleset jelentése. Baleset fogalma:

• A baleset az emberi szervezetet ért olyan egyszeri külső hatás, amely a sérült akaratától függetlenül, hirtelen vagy aránylag rövid idő alatt következik be és sérülést, mérgezést vagy más egészségkárosodást illetve halált okoz.

• A baleset meghatározó elemei: – a külső hatás (a szervi betegségekből következő esetek, például:

infarktus, agyvérzés nem sorolhatóak ide); – a sérült akaratától független (ezért nem baleset az öncsonkítás,

az öngyilkosság); – hirtelen következik be (nem folyamatosan ható

egészségkárosodás következménye, mint például a halláskárosodás).

Baleset okai:


Foglalkozási megbetegedés: a munkavégzés, a foglalkozás gyakorlása közben bekövetkezett olyan heveny és idült, valamint a foglalkozás gyakorlását követően megjelenő vagy kialakuló idült egészségkárosodás amely:

– a munkavégzéssel, foglalkozással kapcsolatos, a munkafolyamat során előforduló fizikai, kémiai, biológiai, pszihoszociális és ergonómiai tényezőkre vezethető vissza.

A munkavállalónak az optimálisnál nagyobb igénybevételének következménye. Foglalkozási ártalmak:

• fizikai – hőenergia, – csúszás, – éles sarok, – villamos energia, – leesés, stb:

• - kémiai: – mérgező és maró anyagok, – ingerlő anyagok.

• - biológiai: – mikroorganizmusok (rovarok, veszettség stb.)

• - fiziológiai (szpichés) – sugárzó, oxidáló, gyúlékony, fertőző, rákkeltő, mutagén,

utódkárosító, levegő nyomása stb. kiporzás.

Aranykalászos gazda 2206-06 Környezet-, tűz- és munkavédelem Balesetek bejelentése, kivizsgálása:

• A baleseteket a munkáltató köteles haladéktalanul bejelenteni: – súlyos baleset esetén az OMMF baleset helyszíne szerint

illetékes területi szervének. – Amennyiben a baleset nem esik a súlyos kategóriába, úgy ez a

kötelezettség a helyi nyilvántartásra, és a tárgyidőszak szerinti jelentésekre korlátozódik.

• A munkabalesetekről a munkáltatónak nyilvántartást kell vezetni, melyben részletesen szerepeltetni kell a vonatkozó adatokat. Legfontosabb adatok:

– a balesetet szenvedett munkaköre, beosztása; – baleset időpontja, helyszíne, jellege; – esemény pontos leírása; – a balesetes ellátására tett intézkedés; – szükséges további intézkedések, ezek határideje. Nyilvántartások:

• Baleseti napló, - mely általában a munkavégzés helyszínén található - ebben időrendi sorrendbe bevezetésre kerülnek az adott területen történt kisebb-nagyobb balesetek.

• Munkabaleseti nyilvántartás, melybe a keresőképtelenséget illetve halálos baleseteket vezetik be.

• Munkabalesetek összesítő jelentése, mely a három napon túli keresőképtelenséget és halált okozó baleseteket tartalmazza és a naptári év végén a főhatóságnak megküldendő baleseti jelentések egyik alapdokumentuma.

Baleseti jegyzőkönyv:

• A jegyzőkönyv a következő adatokat tartalmazza: • A MUNKÁLTATÓ neve, címe, irányítószáma, telefonszáma • Statisztikai számjele • A SÉRÜLT neve (leánykori neve) • Anyja neve • A sérült születési helye, neme, születési év hó, nap • Munkaköre • A baleset időpontja (24) órás számítás szerint • A BALESET ELŐZMÉNYEI ÉS RÉSZLETES LEÍRÁSA • (így különösen: Hol és milyen tevékenységet végzett a sérült a baleset

idején? Hogyan történt a baleset? Volt-e szerepe a munkaeszköznek, anyagnak, környezeti vagy személyi tényezőnek?)

• Baleseti sérülés, mérgezés és külső okok következményei (A felügyelet tölti ki!)

• A baleset súlyossága (1. 1-3 napos munkakiesés, 2. 3 napon túl gyógyuló, 3. csonkulásos, 4. halálos)

• A védő- és jelző berendezések, egyéni védőeszközök alkalmassága • Milyen INTÉZKEDÉS szükséges a hasonló balesetek megelőzésére A

MUNKAVÉDELMI KÉPVISELŐ RÉSZVÉTELE, egyéb észrevételek, megjegyzések

• A MUNKÁLTATÓ neve és aláírása Kelt, PH

4. Ismertesse a munkabiztonságot alapvetően befolyásoló tényezőket!

Aranykalászos gazda 2206-06 Környezet-, tűz- és munkavédelem Információtartalom vázlata:

Munkaeszközökre, munkakörülményekre vonatkozó általános követelmények

Munkahelyi magatartás általános szabályai (rend, higiénia, alkoholfogyasztás)

Biztonsági berendezések, védőburkolatok (potenciális veszély jelei, veszélyes tényezők)

A biztonságtechnika feladata a gép veszélyforrásai hatóképességének csökkentése, esetleg megszüntetése, valamint a veszélynek kitett munkavégző védekezésének segítése. Potenciális veszélyforrások:

A baleseteknek számtalan oka lehet. Ezek közül a legáltalánosabbak: • szerkezetkialakítási hiba: amikor bizonyos munkaeszközt, vagy

környe zetet (pl. padozat, lépcső, csatlakozók) hibásan alakítanak ki, gyakrabban nem tökéletesen javítanak meg;

• védőeszköz, védőfelszerelés hiánya, vagy nem használata: elektromos munkánál védőbakancs hiánya, magasban végzett munkáknál biztonsági rögzítő eszközök stb.;

• gondatlanság, ha a műszakot átadó nem kapcsolja ki a szükséges gépeket, berendezéseket, áramforrást; a műszakot folytatónak erről nincs tudomása stb.;

• figyelmetlenség, amikor semmiféle szabályt nem szegtek meg, csak a dol gozó elgondolkodik, de a munkát közben nem hagyja abba. így előfordulhat pl., hogy belenyúl egy forgó szerkezetbe stb.;

• hozzáértés hiánya; amikor valaki elvállal olyan munkát, melyhez nem ért, és nem él azzal a jogával sem, hogy oktassák ki erre a munkára;

• hirtelen meghibásodás, mint például egy elpattant ékszíj, egy rövidzárlat, kilazult alkatrész stb. okozta baleset;

• időjárás okozta problémák, köd, vihar, frontok stb., melyek nehezítik, vagy lehetetlenné teszik a biztonságos munkavégzést;

• a dolgozó hirtelen rosszulléte, melynek kimenetele kétséges; • baleseti oktatás elmulasztása, amikor is a munkát végző nincs

tudatában a veszélynek; • szándékosság, ez azonban már bűncselekménynek minősül, ezért ezzel

nem foglalkozunk. Biztonsági berendezések feladatai és típusai A biztonsági berendezések a gépeken alkalmazott mindazon berendezések,

amelyeknek elsődleges célja: a személyi sérülések megelőzése, a balesetveszély valószínűségének vagy hatóképességének

csökkentése, esetleg a bekövetkezett sérülés súlyosságának enyhítése.

Aranykalászos gazda 2206-06 Környezet-, tűz- és munkavédelem A biztonsági jelleg feltétele, hogy a berendezésnek semmi

funkciója ne legyen a gép tervszerű működése és szabályszerű kezelése során.

A munkahelyi magatartás betartása a dolgozó, munkavállaló kötelessége!

Adott munkaterületen csak az a dolgozó tartózkodhat, akit oda

beosztottak. Csak azt a munkát végezheti, amivel megbízták.

Csak azokat a gépeket, szerszámokat használhatja, amelyek kötelességszerűen szükséges munkája elvégzésére, és használatára megkapta a balesetvédelmi oktatást.

Tilos minden olyan magatartás, mely a biztonságos munkavégzést akadályozza (játék, fegyelmezetlenség, vita, zavarás).

Tilos a munkahelyre szeszesitalt bevinni, munkaidő alatt fogyasztani, illetve ittasan a munkahelyre beengedni.

A munkahelyen a rendet, tisztaságot betartani.

Fokozottan veszélyes munkahelyre csak az oda beosztott dolgozó tartózkodhat. Idegeneknek belépni, illetve azon a területen tilos.

Veszély elhárítása, elsősegélynyújtás, gazdasági kár elhárítása esetén a dolgozó köteles tőle elvárható szinten cselekedni, melynél az alábbi szempontok kell figyelembe venni: Életbiztonság (életmentés, elsősegélynyújtás, baleset bejelentés

a súlyosság figyelembe vételével). Vagyonbiztonság

A veszély, hiba behatárolása (okok felderítése) A veszély továbbterjedésének megakadályozása

A biztonságos üzem (állapot) visszaállítása

5. Ismertesse a kollektív védőeszközöket és a biztonsági szín- és alakjeleket!

Információtartalom vázlata: Kollektív védőeszköz fogalma, feladata Kollektív védőeszközök fajtái (megoldási formák)


A kollektiv védőeszközökkel szemben támasztott követelmények

Fényjelek, felületi színjelek (szinek alkalmazásának jelentősége, hatásuk a munkát végzőkre)

Tiltó alakjelek, Veszélyre figyelmezteteő jelek, Útbaigazító jelek, Tájékoztató jelek

a kollektív védőeszköz hatása a hatótávolságon belül minden személyre kiterjed (például: érintésvédelem, védőburkolat, hőszigetelő burkolat);

A biztonsági berendezések feladatai:

Annak megakadályozása, hogy valamely gép működése műszaki hiba vagy helytelen kezelés következtében a szabályostól veszélyes módon eltérjen. erre szolgálnak a folyamatkorlátozó berendezések. A folyamatkorlátozó biztonsági berendezések tervezésekor fontos szempont, hogy a berendezések védelmi képességének csökkenése, valamilyen módon hasson a védett folyamatra: vagy állítsa le azt vagy jelezze a kezelőnek.

Annak kizárása, hogy a veszélyforrás és a személy (gépkezelő) egymással érintkezésbe kerüljön erre szolgálnak a védőburkolatok

Annak biztosítása, hogy a veszély fellépte vagy fokozódása esetében a legcélszerűbb ellenintézkedés minél gyorsabban és biztonságosabban megtörténjen erre szolgálnak a vészberendezések.


6.

Ismertesse a balesetvédelmi szempontok figyelembevételével a gépi berendezések üzemeltetés közbeni ellenőrzését, felügyeletét, karbantartását és a tartályokban, aknákban, valamint a magasban való munkavégzés szabályait!

Információtartalom vázlata:

Gépi berendezés üzemeltetésre vonatkozó személyi feltételek

Gépi berendezések indításának szabályai Működő gépi berendezések felügyelete, ellenőrzése Üzem közbeni karbantartás, hibaelhárítás

Tartályban, aknában végzendő munka megkezdése előtti, alatti és utáni teendők

Magasban végzett munkák elvégzésének szabályai, leesés, lezuhanás elleni védelem eszközei

Gépi berendezés üzemeltetésre vonatkozó személyi feltételek

• 1993. XC1II. törvény • A munkavállaló csak olyan személyi munkára és akkor

alkalmazható, ha annak ellátására megfelelő élettani adottságokkal rendelkezik

• Foglalkoztatása egészségét, testi épségét nem veszélyezteti Foglalkoztatása utódaira veszélyt nem jelent

• Más egészségét nem veszélyezteti, orvosi vizsgálaton alkalmasnak bizonyult

• A munkavállaló csak olyan munkával bízható meg, amelyek ellátására egészségileg alkalmas, rendelkezik az ENV-BMV szükséges ismeretek, készséggel és járatossággal

• Egyes veszélyes munkafolyamatokat csak meghatározott szakképzettséggel illetőleg gyakorlattal rendelkező személy végezheti

Traktorvezetés személyi feltételei

• A traktort üzemeltető gazdaság vezetőjének gondoskodni kell arról, hogy a gépet csak olyan személy üzemeltetheti /kezelheti és vezetheti/, aki:

• - traktorvezetői jogosítvánnyal rendelkezik. • - szellemi képességének és ítélő képességének teljes birtokában van • - szeszes italt és egyéb kábító vagy bódító szert - ilyen hatást kiváltó

gyógyszert nem fogyasztott, ill. ezeknek hatása alatt nem áll, • - a traktor működésével elvileg és gyakorlatilag tisztában van, s

kellőképpen ismeri azt. • Elsajátította a traktor kezelési és karbantartási utasításban foglaltakat,

különös tekintettel a kezelési és karbantartási utasításnak a traktor biztonságos üzemeltetésével kapcsolatos tudnivalókra.

• A traktorvezetőnek munkavédelmi és tűzrendészeti oktatáson kell részt venni, az oktatás anyagában a traktor biztonságos üzemeltetésével kapcsolatos elméleti és gyakorlati kérdések legyenek.

• A traktorvezetőt be kell számoltatni szerzett ismereteiről, majd mérlegelni kell, hogy feladatát képes-e ellátni

Aranykalászos gazda 2206-06 Környezet-, tűz- és munkavédelem Gépi berendezések indításának szabályai Működő gépi berendezések felügyelete, ellenőrzése Üzem közbeni karbantartás, hibaelhárítás

• A traktorok üzembeállítása előtt tüzetesen tanulmányozzuk át a traktorhoz mellékelt kezelési és karbantartási utasítást.

• A kezelési és karbantartási utasításban lévő különösen a biztonságos üzemeltetésre vonatkozó előírásokat kötelezően be kell tartani!

• A traktort a kezelési és karbantartási utasításban foglaltak szerint kell bejáratni, üzembe állítani, üzemeltetni, kezelését és karbantartását, ill. az üzemeltetés során adódó kisebb meghibásodásokat az un. futó javításokat elvégezni,

• A traktor üzemeltetésekor keletkező nagyobb meghibásodások javításához, melyek elvégzéséhez műszerekre, nagyobb szakmai felkészültségre van szükség, a traktort feltétlenül szakműhelybe kell vinni, és a javító munkát szakemberekkel kell elvégeztetni.

Tartályban, aknában végzendő munka megkezdése előtti, alatti és utáni teendők

- Egyszemélyi felelős kijelölése - Munkát írásban kell kiadni - Munkaterület kijelölése, illetéktelenek távoltartása - Munka közben állandó figyelem biztosítása a bent dolgozóra.

Min. 2 személy a bent dolgozóval azonos védőfelszereléssel. - Alkalmassági vizsgálat: Tériszony kizárása

Magasban végzett munkák elvégzésének szabályai, leesés, lezuhanás elleni védelem eszközei - A dolgozó biztonságos feljuttatása (létra, felvonó, emelőszerkezetek) - Szabványnak megfelelő munkaberendezések biztosítása, azok előírásnak megfelelő felülvizsgálata - Alkalmassági vizsgálat: Klautrofóbia


7. Ismertesse az elektromosság biztonságtechnikáját és a villámvédelmet!

Információtartalom vázlata: Az elektromos áram élettani hatása Az elektromos berendezések létesítésének szabályai Az érintésvédelem fogalma, feladata, osztályai Érintésvédelmi módok Érintésvédelmi felülvizsgálat Elektromos berendezések üzemeltetési szabályai Villámcsapás elleni védekezési módok

Az elektromos áram élettani hatása Az ember szervezetén átfolyó áram károsító hatása

- hőhatás - elektrokémiai hatás - elektrodinamikai hatás

• Könnyű ingereket, égést, helyi görcsöket és halált okozhatnak Az elektromos berendezések létesítésének szabályai Minden villamos árammal működő gépet, villamos berendezéssel kell ellátni ( ez a gép karmestere), amely tartalmaz:

- Biztonsági- vagy vészkikapcsoló: működtető része vörös - Főkapcsoló: teljes gépet lekapcsolja - Jelzőlámpák - Vezetékek színjelölése - Érintésvédelmi mód kialakítása

Az érintésvédelem fogalma, feladata, osztályai Veszélyes érintési feszültség elleni védekezési mód. Feladata:

- érintési feszültség megengedett értékre való korlátozása - hibás berendezés lekapcsolása - megakadályozza az üzem közbeni érintési lehetőséget - Osztályai: 0, I, II, III

Érintésvédelmi módok:

- Elszigetelés - Védőelválasztás - Védőföldelés - Törpefeszültség - Nullázás - Feszültség védőkapcsoló - Védőhálózat

Elektromos berendezések üzemeltetési szabályai - Munkavégzés csak acélnak megfelelő, kifogástalan állapotban

lévő géppel végezhető - Nem szabad a testen, ruhában olyan tárgyat tartani, amelyek

áram hatására balesetveszélyessé válhatnak - Figyelmeztető táblákat jól látható helyre kell kitenni - Dolgozókat balesetvédelmi oktatásban kell részesíteni

Aranykalászos gazda 2206-06 Környezet-, tűz- és munkavédelem - Ájulásra hajlamos, ingadozó vérnyomású, testi hibás, színvak

nem dolgozhat villamos árammal. Ezt orvosi vizsgálat is alátámasztja

- Villamos árammal végzendő munkára , külön írásbeli megbízást kell adni

Villámcsapás elleni védekezési módok

- Villámhárító berendezések részei: • Felfogó • Levezető • Földelés • Vizsgáló összekötő


8. Ismertesse a munkalélektan és ergonómia szerepét, feladatát!

Információtartalom vázlata: Fogalma, feladata Munkatípusok (fizikai, szellemi) Fizikai munka és energiaszükséglete Szellemi munka és energiaszükséglete Szervezet alkalmazkodása a terheléshez A munkateljesítményt befolyásoló tényezők A munka megszervezésének élettani szempontjai

Munkalélektan fogalma, feladata A különböző lelki jelenségeket vizsgálja munka közben vagy a munkából eredően. Feladata: Vizsgálja, hogy a pszichikum (személyiség) hogyan hat a munkavégzésre Képesség, jártasság, készség Intelligencia, vérmérséklet Ergonómia fogalma: Elvek, modellek és módszerek alkalmazása a munkavégzés hatékonyságának növelésére, a munkát végző ember igénybevételének csökkentésére. Munkatípusok (fizikai, szellemi)

- Fizikai munka és energiaszükséglete: könnyű-, közepes-, nehéz fizikai munka

• Alapja az izomműködés, amely lehet • Dinamikus (kalapálás) • Statikus ((izmok mozgás nélküli egyirányú

igénybevétele) - Szellemi munka és energiaszükséglete: Idegi megterhelést

jelent • Az agyvelőt terheljük meg

• Megismerés • Érzelem • Akarat

Szervezet alkalmazkodása a terheléshez Alkalmazkodóképességet meghaladó igénybevétel fölött a szervezet elfárad Ez lehet:

- Fizikai elfáradás ( bizonyos izmokra, izomcsoportokra hat) - Szellemi elfáradás (nagyobb mértékű, egész szervezetre kihat)

A munkateljesítményt befolyásoló tényezők - A munka jellege és terhelés mértéke - A munkavégzés ritmikussága - A monotónia mértéke - Munkaszervezés (pl. szünetek) - Munkakörnyezet komfortossága - A dolgozó állóképessége, intelligenciája, életkora stb.


9. Ismertesse a munkalélektan szerepét a munkatevékenységek végzésében!


Munkalélektan tárgya (személyiség, magatartás, értelmi képesség, intelligencia, rátermettség, hajlam, képesség)

Balesetek keletkezésének lélektani okai (tudatos cselekvés, veszélyezettség, veszélytudat, védettség)

Munkabiztonság közösségi feltételei Alkoholfogyasztás, drog, munkabiztonság

Munkalélektan tárgya (személyiség, magatartás, értelmi képesség, intelligencia, rátermettség, hajlam, képesség)

- Személyiség: Az ember tulajdonságainak tartós készlete, meghatározza egyediségét, viselkedését, gondolkodását

melankólikus (depressziós) kolerikus (ingerlékeny) szangvinikus (derűlátó) flegmatikus (nyugodt, közönyös

- Magatartás: Az embert általánosan jellemzi, a személyiségjegyeket és a helyzethez való alkalmazkodást jelenti, megnyilvánulásait viselkedésnek nevezzük

- Értelmi képesség: Az ember értelmi tevékenységének alapja - Intelligencia: Olyan veleszületett tulajdonság, amely képessé

teszi az embert a dolgok megértésére, kombinatív gondolkodásra, új iránti igényre, problémamegoldásra.

- Rátermettség: Bizonyos tevékenységhez való alkalmasságot és annak tudását jelenti.

- Jártasság: Gyakorlással alakul ki - Készség: Jártasságból alakul ki, a munkavégzés automatikussá

válhat, ami baleseti forrás lehet Balesetek keletkezésének lélektani okai (tudatos cselekvés, veszélyezettség, veszélytudat, védettség)

- Magatartásbeli hiba - Az irányító tevékenység működési zavara - Biztonsági előírások be nem tartása (tudatlanságból,

engedetlenségből) - Figyelem elterelődés - Pánikállapot

Munkabiztonság közösségi feltételei

- Vezetői feltételek: • Vezetői és szakmai rátermettség, • emberismeret, • együttműködés, • gyakori ellenőrzés

- Munkaközösségek feltételei:

Aranykalászos gazda 2206-06 Környezet-, tűz- és munkavédelem • Alkalmazkodás a munkatársakhoz és vezetőkhöz, • összehangoltság a munkában, • versengés kizárása mind teljesítményben, mind

anyagiakban, • vakmerőség kizárása csoporton belül és csoportok

között, • csoporton belül aránytalan munkamegosztás és terhelés

kizárása

10. Ismertesse a tűzvédelemmel foglalkozó legfontosabb jogszabályokat, rendelkezéseket, tűzvédelmi feladatokat és tűzveszélyességi osztályokat!

Információtartalom vázlata: Tűz elleni védekezés szükségessége

Tűzvédelemmel foglalkozó legfontosabb törvények, rendeletek és utasítások ismertetése

Tűzvédelmi feladatok (megelőzés, oltás, vizsgálat), azokat ellátó szervezetek, személyek

Tűzveszélyességi osztályok (A,B,C,D,E), osztályba sorolás Tűzállósági fokozatok

Tűz elleni védekezés szükségessége Minden állampolgár kötelessége a tűzbiztonság betartása:

- Megelőző tűzvédelem: a tűz keletkezésének feltételeit zárja ki - Mentő tűzvédelem: keletkezett tűz káros hatásainak

csökkentése • Tűzgátlás: átterjedés megakadályozása • Tűzoltás • Személy és vagyonmentés • Felderítés elősegítése

Tűzvédelemmel foglalkozó legfontosabb törvények, rendeletek és utasítások ismertetése

• Hazánkban jelenleg a következő a tűzoltóságra és a tűzvédelemre vonatkozó alapvető, miniszteri és magasabb szintű jogszabályok vannak érvényben:

– az 1996. évi XXXI. törvény a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról,

– a belügyminiszter 34/1996.(XII.29.) sz. rendelete, a tűzvédelmi berendezések használatáról

– a belügyminiszter 35/1996. (XII.29.) sz. rendelete az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról.

Általános tűzvédelmi szabályok • Minden állampolgár alapvető érdeke a tűzvédelmi rendelkezések

ismerete, megtartása és megtartatása. • Alapvető elvárás az állampolgárokkal szemben, hogy úgy éljenek,

dolgozzanak, tanuljanak és viselkedjenek, hogy a tüzek keletkezését megelőzzék. Erre neveljék a közvetlen környezetükben élőket, családtagjaikat, dolgozó- és tanulótársaikat és mindazokat, akikkel valamilyen módon érintkeznek.

Aranykalászos gazda 2206-06 Környezet-, tűz- és munkavédelem • Ha bárhol tüzet észlelnek, azt késedelem nélkül jelentsék a

legközelebbi állami tűzoltóságnak, vagy annak a szervnek vagy személynek, aki vagy amely a jelentés továbbítására hivatott.

• Tűz esetén az állampolgár - a tűz jellegét, nagyságát és a saját felkészültségét figyelembe véve:

– köteles a tűz oltását megkezdeni, – az életmentésben közreműködni, – járművét, eszközeit, felszereléseit, anyagait - ellenszolgáltatás

nélkül - rendelkezésre bocsátani, – a tűz oltásának, vizsgálatának elősegítésére vonatkozó adatokat

közölni. Tűzveszélyességi osztályok (A,B,C,D,E), osztályba sorolás

• Fokozottan tűz-és robbanásveszélyes „ A" : – az az anyag, amelynek bármely halmazállapotában

heves égése, robbanása bekövetkezhet. • Tűz-és robbanásveszélyes „B":

– az a por, amely levegővel robbanókeveréket képezhet. – az a gáz, gőz, amelynek alsó éghetőségi határértéke a levegő

térfogatához viszonyítva 10 %-nál nagyobb. • Tűzveszélyes „C”:

– Szilárd anyag, amelynek gyulladási hőmérséklete legfeljebb 300 Celsius fok.

• Mérsékelten tűzveszélyes „D”: – Az a szilárd anyag, amelynek gyulladási hőmérséklete 300

Celsius foknál nagyobb. • Nem tűzveszélyes „E":

– Nem éghető anyag Tűzállósági fokozatok I. fokozottan tűzálló II. közepesen tűzálló III. mérsékelten tűzálló IV. lángálló V. nem lángálló

11. Ismertesse a tűzvédelmi utasítás és a tűzriadótervet, tartalmi követelményeit, az azokkal kapcsolatos teendőket, valamint az égéselmélet alapjait!

Információtartalom vázlata: A tűzvédelmi utasítás tartalma A tűzriadóterv tartalma Tűzvédelmi oktatás, szakvizsga, felvilágosítás Tűzjelzés, tűzeset bejelentése Tűzvédelmi rendelkezések megszegésének következményei Égéselméleti alapismeretek, az égés lényege, feltételei

A tűzriadóterv tartalmazza: - tűz esetén szükséges riasztási rendet

Aranykalászos gazda 2206-06 Környezet-, tűz- és munkavédelem - tűzjelzés módjait és eszközeit - tennivalókat tűz esetén - munkahely helyszínrajzát Tűzvédelmi oktatás, szakvizsga, felvilágosítás Több lépcsőben történik:

- munkába állás előtti oktatás • munkahely, munkafolyamat tűzveszélyessége • tűzriadóterv ismertetése • tűzjelzések eszközei és módjai • munkahelyen használatos tűzoltó eszközök használata

- időszakos tűzvédelmi oktatás • ismeretek ébrentartása

• minimum évente egyszer • munkahely bővítésekor, új technológia beállításakor

Tűzvédelmi vizsga: Ott, ahol a munka jellege az általános tűzvédelmi ismereteknél többet igényel

Tűzjelzés, tűzeset bejelentése • Tűz esetén feladat:

– tűzoltók értesítése – a rendszer áramtalanítása – a tűz oltásának megkezdése, ha lehetséges, az értékek

kimentése – tűzoltók számára az oltáshoz szükséges hely biztosítása

12. Ismertesse a tűzoltás lehetőségeit és módjait, eszközeit, anyagait és a tűzoltó készülékeket!

Információtartalom vázlata: Tűz, tüzeset megfogalmazása Tűzoltási módok Tűzoltó anyagok és azok használata Tűzoltó eszközök és használatuk Tűzoltó készülékek és használatuk

Tűz, tüzeset megfogalmazása

A tűz keletkezésének feltétele: - éghető anyag, - gyulladási hőmérséklet

- oxigén ► e három anyag térben és időben való

együttes jelenléte Tűzoltó anyagok és berendezések ismertetése, alkalmazása

– alapvető oltóanyag a víz. – porral oltó,

Aranykalászos gazda 2206-06 Környezet-, tűz- és munkavédelem – halonnal oltó, – habbal oltó készülékek.

• A készülékeket a törvénykezési szabályoknak, és a szabványban meghatározottaknak megfelelően rendszeresen (évente legalább egyszer, ahogyan a tűzvédelmi szabályzatban rögzítve van) szak céggel felül kell vizsgáltatni.

• A vizsgálatot tanúsító címkét és plombákat óvni kell a megsemmisüléstől.

• Ha a tűzoltó készüléket valamilyen okból használni kellett, annak okát jegyzőkönyvben kell rögzíteni és a készülék azonnali cseréjéről pedig gondoskodni.

Tűzoltás általános szabályai

– áramtalanítás, – személyek kimentése – tűz oltása készülékkel, takaróval, illetve a rendelkezésre álló

eszközökkel, – Óvatosan kell bánni a veszélyes anyagok és veszélyes

hulladékok tüzének oltásakor, mert egészségre káros anyagok kerülhetnek a levegőbe, ami az oltást végző, de védő felszereléssel nem rendelkezőkre veszélyes lehet. Ilyen esetben az ADR táblán látható számjeleket pontosan megjegyezve kell a hatóságoknak (rendőrség, tűzoltóság vagy katasztrófa védelem) jelenteni. Ők a kivonulás ellőtt már tudnak gondoskodni a megfelelő mentesítési eljárás előkészítéséről.

13. Ismertesse az általános munkavédelmi követelményeket a mezőgazdaságban használatos munkaeszközökre, valamint a traktorok és mezőgazdasági gépek speciális biztonsági követelményeit!


A munkaeszközök használatára vonatkozó követelmények: munkaeszközök elhelyezése és a munkakörülmények kialakítása, egyedi baleset-megelőzési intézkedések, munkaeszköz kezelése, védőberendezések

Gépek üzemeltetésével kapcsolatos veszélyek: mechanikai veszélyek, stabilitás hiánya, rezgés, zaj, hő okozta veszélyek, elektromos veszélyek, anyagok okozta veszélyek, vezérlési hibák

Gépek üzemeltetésével kapcsolatos veszélyek: az ergonómiai elvek mellőzéséből eredő veszélyek, a gép mozgásából eredő veszélyek, a gépen lévő munkahely helytelen kialakításából eredő veszélyek

• VÉDELEM célja a „nemkívánatos" esemény elkerülése

megelőzéssel. • Megelőzni akarjuk: a balesetet, a foglalkozási megbetegedést. • VEDELEMMEL: elsődlegesen a gépet kell mentesíteni a

veszélyektől – konstrukcióval – technológiával – védőburkolattal, elkerítéssel.

• Másodlagosan: az ember védelme

Aranykalászos gazda 2206-06 Környezet-, tűz- és munkavédelem – magatartás, szakképesítés, oktatás – egyéni védelem

• szervezés: – pihenő, 2 fő biztosítása, stb. – ellenőrzés.

Leggyakoribb veszélyforrások: – forgó-mozgó alkatrészeknél

– behúzódás – felsodródás – beszorulás – kiröpülés – visszavágódás – szerszámtörés

Gépműhelyek balesetelhárítási szabályai • Forgácsoló műhely:

– forgó géprészek burkolása – köszörű korong leszabályozása, napi ellenőrzése – kőrobbanás megakadályozása – kirepülő szemcse elleni védelem (szemüveggel) – tárgyasztal, kő távolságának beszabályozása – munkadarab helyes megfogása (stabil) kirepülő tárgy

megakadályozása (burkolattal) megfelelő ruházat viselése – elektromos védelem megléte – vészleállító beépítése – akaratlan indítás megakadályozása

• Javító műhely:

– munkavégzéshez szükséges mozgástér biztosítása – szerelőaknák bedeszkázása, használaton kívül – emelni a gépet a szerelőakna deszkájáról tilos! – gép emelése esetén annak megfelelő rögzítése szükséges – közlekedő utakat szabadon kell hagyni! – a padozat egyenletes, csúszásmentes, tisztítható legyen* – a világítás a törvényben meghatározottaknak feleljen meg! – klíma feleljen meg az ENV-BMV szabályainak

14. Ismertesse a gépüzemeltetés veszélyei elleni védelmet a mezőgazdasági üzemekben (erő- és munkagépek)!

Információtartalom vázlata: Mechanikai veszélyek elleni védelem Villamos veszélyek megelőzése

Kezelőhely, kezelőállás, feljárók kialakítása, kezelőállások, kezelő, jelző, szabályozó elemek kialakítása, elrendezése, jelölése

A munkavégzésre vonatkozó biztonsági követelmények: kezelési és használati utasítás, a munkavégzésre vonatkozó biztonsági előírások

Mezőgazdasági erőgépek általános munkavédelmi szabályai

• Feleljen meg a közúti közlekedés műszaki szabályainak! – Rendelkezzen: üzemi fékkel, rögzítő fékkel, biztonsági fékkel. – Kormányszerkezete műszakilag feleljen meg!

Aranykalászos gazda 2206-06 Környezet-, tűz- és munkavédelem – Vontatás esetén a levegő nyomása érje el az előírás szerinti

értéket. – Elektromos világító berendezése legyen üzemképes (előre

fehér, hátra piros) – A gépkezelő szerveinek kialakítása során vegyék figyelembe az

ergonómiát (tervezés; gyártás) – Legyen fűthető. – Kilátás legyen jó – Forgó alkatrészek legyenek leburkolva ( pld. generátor; TLT) – Feljáró lépcső legyen csúszásmentesítve. – Borulás esetén védje meg a fülke a gép kezelőjét. – A gép által kibocsátott zaj hatás nem haladhatja meg a

megengedett értéket. – Legyen megfelelően stabil (borulás ellen) – Ajtók legyenek csukhatóak. (kiesés elleni védelem) – A figyelem felhívó feliratok magyarul legyenek feliratozva. – Az ülés legyen állítható (magasság, előre, hátra) – Kezelő karok, pedálok legyenek könnyen elérhető helyen. – Lábpedálok legyenek csúszásvédő gumival bevonva. – Legyen ellátva indításvédelemmel stb

Mezőgazdasági munkagépek általános munkavédelmi szabályai

• Feleljen meg az ENV-BNV szabályainak! • a munkagép kialakítása akadályozza meg a munkavállaló kerékkel való

érintkezését. kerék vagy lánctalp közé, alá beszorulását.

• Mobil munkaeszköz egységei közötti energiaátvitelt biztosító berendezést el kell látni védőburkolattal.

• A forgó, mozgó alkatrészek legyenek beburkolva, • A munkagépen ne legyenek éles, vágó felületek, • Ha a munkagépen munkavállalók munkát végeznek leesés elleni

védelemmel meg kell oldani (pl. korlát), • Forgó alkatrészen végzett munka esetén a kéz, ujj becsípődését,

beszorulását meg kell akadályozni ( burgonyaszedő),

• Önjáró munkagépen megfelelő látóterületet kell biztosítani a munkaeszköz vezetője

részére, • A munkagép rendelkezzen a munkavégzéshez szükséges világítással • Ha tűzveszély kockázata fennáll, álljon rendelkezésre a tűz

leküzdéséhez szükséges eszköz

• Távvezérelt munkaeszköz automatikusan álljon le, ha az ellenőrzött vezérlési zóna

határához ér • Távvezérelt eszköz amely a munkavállalónak ütközhet, vagy

őt valaminek nekiszoríthatja, rendelkezzen olyan védőberendezéssel, amely az ütközés ill. az összenyomódás veszélyét csökkenti. Biztonságtechnikai óvórendszabályok

Aranykalászos gazda 2206-06 Környezet-, tűz- és munkavédelem • A berendezéseket a biztonságos üzemeltetés érdekében

időközönként műszaki felülvizsgálatnak kell alávetni. A vizsgálat tárgya lehet:

– szerkezeti vizsgálat – fővizsgálat – felülvizsgálat

• Ha a törvény másként nem rendelkezik, legalább 5 évente el kell végezni.

• Napi karbantartást minden műszak kezdetén el kell végezni, bizonyos gépek esetében ezt munkanaplóba is fel kell jegyezni (pl emelőgépek szerelő állványok, alátámasztó bakok .

15. Ismertesse a gépüzemeltetés veszélyei elleni védelemet a növénytermesztésben!


A mezőgazdasági szárító berendezések munkabiztonsági követelményei

A talajművelés munkabiztonsági követelményei Tápanyag - gazdálkodás munkabiztonsági követelményei A gépi vetés, ültetés munkabiztonsági követelményei

A gépi betakarítás munkabiztonsági követelményei: szemes termény betakarítás, bálázás, burgonya betakarítás, silózás, mezőgazdasági szárító berendezések munkabiztonsági követelményei

A talajművelő gépek kivitelüket tekintve lehetnek vontatott, függesztett vagy félig függesztett berendezések. Minden esetben az erőgéphez történő kapcsolás egyrészt a vontatás miatt vagy szállítás végett vonórúddal vagy függesztő szerkezettel, másrészt a hajtásátszármaztatás érdekében szükséges.

Ügyelni kell a mechanikus kapcsolatok megfelelő rögzítettségére, a

vonórudaknál és a függőszerkezeteknél. A vontatócsapszegeket kiesés ellen feltétlenül biztosítani kell.

A gépcsoportok kialakításánál meghatározó a terület nagysága és az erőgép teljesítménye. Az egyes gépek között a hajtásátvitel a működést ne akadályozza, a forgó, mozgó részek esetleg hidraulikus berendezések ne jelentsenek balesetveszélyt a munkavégzés vagy a szállítás közben.

Nagyobb munkaszélességű gépek esetén a közúton történő közlekedéskor arra kell ügyelni, hogy a KRESZ előírásain túl a méretkorlátozásokat se lépjük át. Az összecsukott gépet megfelelően rögzíteni kell az akaratlan leesés ellen.

A munkagépek működési helyzetbe állításakor körültekintéssel járjunk el, ha szükséges, kérjünk segítséget, nehogy a lezuhanó részek balesetet idézzenek elő.

Rendkívüli munkakörülmények közötti munkavégzés esetén (rossz látási, időjárási viszonyok, erősen lejtős terület) fokozott figyelemmel kell a munkákat szervezni és végezni.

Erősen lejtős területen vagy ha a területen vízmosások találhatók, a munkákat úgy kell szervezni, hogy ott egyidejűleg legalább két gép dolgozzon.

Magasfeszültség alatt munkát végezni csak a légvezetékre merőleges irányban szabad, a statikus feltöltődés és az abból eredő balesetveszélyek elkerülése miatt. Az ilyen táblákon dolgozó gépeket szükség szerint földelő

Aranykalászos gazda 2206-06 Környezet-, tűz- és munkavédelem lánccal kell ellátni. Talajművelő gépek eltömődött tagjait tisztítani menet közben tilos.

A gépcsoportok között a menetsebességnek megfelelő, de legalább 15 méteres térközt kell tartam és a fordulósávot a gépcsoport legnagyobb méretének másfélszeresére kell kijelölni. Függesztett ekén, alátámasztás nélkül szántóvasat nem szabad cserélni. Függesztett vagy vontatott talajművelő gépen munka közben személy nem tartózkodhat, hacsak nincs számára kialakított biztonságos kezelőhely (például: sorközművelő kultivátor).

Vetőgépeket beszabályozni, karbantartani, vetőmaggal feltölteni, a nyomjelző tárcsa kézi leeresztését csak álló helyzetben szabad.

Tilos: o a kezelőjárdával ellátott gépet védőkorlát nélkül üzemeltetni, o a magládába kézzel belenyúlni, o a kezelőjárdáról menetközben le- és fellépni, o szállítás közben a vetőgépen személyt szállítani.

Az erőgép vezetőjével való kapcsolattartás céljából a gépen ki kell alakítani a megfelelő jelzőrendszert (duda, csengő). A forgó, mozgó részeket védőburkolat-tal kell ellátni. A védőburkolatok feleljenek meg a védelmi és szilárdsági követelményeknek. Ezek meglétét munkakezdés előtt ellenőrizni kell.

Műtrágyaszórást vagy permetezést végző géppel védőburkolatok nélkül dolgozni tilos, erős hátszélben a munkavégzést fel kell függeszteni vagy olyan haladási irányt kell megválasztani, hogy a szél a kiszórt műtrágyát, permetszert a vezetőfülkébe ne sodorja be. Az ilyen munkát végző dolgozókat megfelelő személyi védőfelszereléssel is el kell látni.

Talajjavító anyagok terítésére csak olyan munkagépet szabad alkalmazni, amelynél nincs szükség kézi erőre.

Növényvédőszerekkel végzett tevékenységet csak az végezhet, aki az ehhez szükséges szakmai ismeretekkel rendelkezik.

A túlnyomásos tartályokat és szerelvényeket évenként, a munkakezdés előtt ellenőrizni kell, a biztonsági berendezések állandó üzemképes állapotúak legyenek, a szelepeket túlterhelni tilos. A munka befejezésekor a tárolóedényekben vagy a gépben felhasználatlan szert vagy hígító vizet hagyni csak akkor szabad, ha azok biztonságosan lezárhatók.

Vegyi anyagoktól szennyezett gépet javítás vagy karbantartás megkezdése előtt a gépkönyv illetőleg a szer engedélyokiratának előírásai szerint meg kell tisztítani.

A munkavégzés folyamán meg kell akadályozni a szerek: rendellenes párolgását, csöpögését, elfolyását;

véletlen elcserélhetőségét (felirattal el kell látni); kezelésre nem szánt területre, anyagra, tárgyra jutását; környezetszennyezését.

Kaszáló- és betakarítógépek esetében a védőburkolatok megléte nélkül munkát végezni tilos. A gépek hatósugarában idegenek nem tartózkodhatnak.

Lejtős területen végzett munkák esetén be kell tartani a kezelési utasításban előírt hossz- és keresztirányú dőlések határértékeit.

Az üzemelő gépen állítást, javítást végezni, kaszacserekor a kasza bevezetését kézzel segíteni tilos.

Szállítás közben a vágószerkezetet védőburkolattal kell ellátni.

Az arató-cséplőgép közúton csak leszerelt vágóasztallal, azt utánfutón vontatva közlekedhet. A szálastakarmány-aprítógépek aprító dobjának ajtaját teljesen reteszelt védőburkolattal kell ellátni. A nyitás legyen kényszerkapcsolatban a működéssel, azaz az ajtó nyitása csak a dob leállása után legyen lehetséges. Az apritódobon

Aranykalászos gazda 2206-06 Környezet-, tűz- és munkavédelem végzett késcserekor ügyelni kell arra, hogy a dob ne tudjon elmozdulni és a kiegyensúlyozás is biztosított legyen. A gép kifúvási terében tartózkodni tilos, ezért olyan pótkocsit kell alkalmazni, ahol nem szükséges rakodást segítő személy.

A kaszáló- és betakarító gépek esetében gondoskodni kell a környezetvédelmi feladatoknál már említett - élővilág védelméről. Ebben az esetben elsősorban a vadvédelemre gondoljunk, hiszen a kaszálás, betakarítás időszakában a rétek és a szántóföldön termesztett takarmányféleségek jó búvóhelyet biztosítanak az apró vadaknak a szaporodási időszakban.

Az erdők melletti táblákban sok esetben találkozni lehet az apró vadakon kívül az erdei vadak kicsinyeivel is. Ezeket a természethez tartozó kis állatkákat a vágószerkezet elpusztíthatja, vagy nyomorékká teheti. A vadak védelmének érdekében hatékony vadriasztó berendezést kell a munkavégző rész elé szerelni. Ennek legegyszerűbb változata egy előrenyúló keretről lelógó apró szemű láncfüggöny, mely a vágószerkezetet nem érheti el, de a növényzet között a talajig lelógva elriasztja az állatokat.

A mezőgazdasági erő- és munkagépek üzemeltetése során a gépekhez használt üzem- és kenőanyagok továbbá hidraulikus rendszerük működtető munkaközege tömítetlenségek végett a talajra kerülhet. Különösen nagy a veszély ennek lehetőségére azoknál a hidraulikus hajtású gépeknél, melyek munkavégzés közben saját erőforrásukat használják és erősen elhanyagolt állapotban vannak. Az ilyen környezetszennyező problémák megelőzése érdekében a gépkezelő munkakezdés előtt köteles meggyőződni az üzem- és kenőanyag, valamint a hidraulikus rendszer tömítettségéről. A tömítetlenségeket azonnal meg kell szüntetni.

A gépen végzett javítási munkák alatt ügyelni kell arra, hogy a gépből a talajra veszélyes anyag ki ne kerüljön, ilyenkor célszerű a gép alá egy olajfelfogó tálcát, edényt helyezni.


16. Ismertesse a gépüzemeltetés következtében történő balesetek megelőzésének lehetőségeit a kertészetben és az állattenyésztésben!

Információtartalom vázlata: A szőlőtermesztés munkabiztonsági követelményei A gyümölcstermesztés munkabiztonsági követelményei Az állattenyésztési telepek munkabiztonsági követelményei

Állatokkal való bánásmód, megközelítés, megfogás, rögzítés biztonságtechnikája

Trágyakezelés, tartástechnológiai berendezések kezelésének biztonságtechnikája

Villanypásztor telepítésének munkabiztonsági követelményei

17. Ismertesse az elsősegélynyújtás szabályait és módját különböző balesetek esetén!

Információtartalom vázlata: Az elsősegélynyújtás célja, feladata, szabályai

Az elsősegélynyújtás végrehajtása sérüléseknél, sebek ellátása, csonttörések ellátása

Elsősegélynyújtás égési sérülések esetén Elsősegélynyújtás eszméletvesztéskor Elsősegélynyújtás mérgezéskor Elsősegélynyújtás villamos balesetek esetén

Az elsősegélynyújtás célja, feladata, szabályai Elsősegélynyújtásnak nevezzük azt a gyors egészségügyi segítséget, melyet a helyszínen lévő személy nyújthat egy sebesültnek vagy betegnek, amíg az orvos megérkezik. Az elsősegélynyújtás célja, hogy a beteget életben tartsa, stabilizálja állapotát, enyhítse fájdalmát, szenvedését, szorongását. Az elsősegélynyújtás végrehajtása sérüléseknél, sebek ellátása, csonttörések ellátása

Az enyhe vérzések, amelyek a bőrfelszín sérüléséből fakadnak (pl. tűszúrás, vágás, horzsolás) könnyen elállíthatók, ha öt percig erőteljes nyomást gyakorolunk a sebre. Súlyos vérzések esetén azonban életmentő beavatkozás szükséges.

Aranykalászos gazda 2206-06 Környezet-, tűz- és munkavédelem A vérzést súlyosnak kell tekinteni, ha:

- a vér erőteljesen spriccel a sebből; - a vérzés öt percnél tovább tart, vagy ha nem áll el újabb öt perces leszorítás után sem; - a sérült egy pohárnyi (kb. 250 ml) vért veszített. 1. Fektesse le a sérültet és emelje fel a sérült testrészt. 2. Gyakoroljon határozott nyomást a sebre gézlappal. 3. Pólyával vagy egyéb szalaggal, esetleg ruhával kösse át a gézlapot. Ha a pólya átvérzik, ne vegye le. Tegyen másik gézlapot a kötésre és egy másik pólyával rögzítse

Csonttöréskor vagy feltételezett csonttöréskor a legtöbb, amit az elsősegélynyújtó tehet, hogy a sérültet nyugalomba helyezi, amíg az orvosi segítség meg nem érkezik. Bizonyos esetekben azonban előfordulhat, hogy mégis elsősegélyben kell részesíteni a sérültet.

1. Ha a sérültnek súlyos vérzése van, kísérelje meg a vérzést elállítani. 2. Nyílt törés esetén helyezzen a sebre tiszta ruhát, hogy csökkentse a fertőzés veszélyét. 3. Ha nincs gerincsérülés és a sérült mozgatható, (pl. az úttest közepén) mielőtt megmozdítja, rögzítse sínnel a törést. (Sínezésre alkalmas például az ép láb a törött láb számára, a mellkas a törött kar számára, deszka, egyenes erős bot vagy összecsavart újság.) A sínező eszközt erősen kötözze a törött végtaghoz anélkül, hogy az ereket elszorítaná és ezzel a véráramlást akadályozná. 4. Ha gerincsérülésre gyanakszik, ne mozdítsa a sérültet és ne engedje azt sem, hogy más megtegye. Ha a sérült az úttest közepén fekszik, jobb, ha inkább a forgalmat tereli el.

Elsősegélynyújtás eszméletvesztéskor Tünetek: - hirtelen elsápadás, szédülés, émelygés, hányinger - hideg veríték, hideg nyirkos kezek 1. Fektesse le az illetőt felhúzott lábakkal az ágyra, heverőre, vagy a padlóra. (Ne emelje meg a fejét.) 2. Ha a beteg székben ül, nyomja le a fejét a térdei közé, amennyire csak lehetséges. 3. A szoros ruházatát lazítsa meg. 4. Használjon erős illatú sókat, pl. szalmiákszeszt, vagy csurgasson hideg vizet a homlokára, nyakára, hogy minél hamarabb eszméletre térjen. (Ne adjon semmit szájon át, amíg az illető nincs teljesen eszméleténél!) 5. Hívja a legközelebbi orvost vagy mentőt, ha felmerül a gyanúja, hogy nem egyszerű ájulásról van szó. Elsősegélynyújtás mérgezéskor 1. Szállítsa a sérültet a legközelebbi kórház baleseti ambulanciájára. Helyezze stabil oldalfekvésbe a gépkocsi hátsó ülésére. 2. Telefonáljon előre a kórházba, hogy egy mérgezett beteget visz. Ugyancsak mondja meg, ha lehetséges, hogy a mérgezés hogyan, mikor és mivel történt. 3. Vigye a méreg tartóját, csomagolását vagy a maradék mérget magával, hogy azonosítani lehessen és megtalálják ellenszerét, ha lehetséges.

Aranykalászos gazda 2206-06 Környezet-, tűz- és munkavédelem Ha a sérült eszméletlen: 1. Ne adjon neki semmit szájon át. 2. Ne hánytassa meg, mert félrenyelheti saját hányadékát és megfulladhat tőle. Ha önmagától hányna, helyezze stabil oldalfekvésbe. Ha a sérült eszméleténél van: Kéredezze ki a sérültet, vagy ellenőrizze az előzményeket, hogy megtudja milyen mérget vett be. Vizsgálja meg az ajkat, a nyelvet, a torkot, hogy nincs-e rajta kémiai anyagtól származó égési sérülés, amelyből következtetni lehet arra, hogy a méreg maró hatású volt-e. Maró hatású méreg esetén (pl. sav, lúg, ammónia, klór, háztartási tisztító folyadékok): 1. Öblítse át a beteg száját. 2. Ne hánytassa a beteget, mert a maró hatás miatt károsodott gyomor, nyelőcső fala átlyukadhat, illetve feltépődhet. 3. Azonosítsa a maró hatású mérget:

- ha sav, adjon 1-2 pohár tejet (vagy vizet ha nincs tej), - ha ammónia vagy tisztító folyadék, adjon 1-2 pohár vizet, - ha egyéb lúg vagy klór, ne adjon semmit szájon keresztül. - Kőolajszármazék esetén (pl. kerozin, festék higító, benzin):

1. Ne adjon semmit szájon keresztül. 2. Ne hánytassa a beteget, mert a kőolajszármazékok gőze a tüdőbe jutva súlyos következményeket okozhat. Nem maró hatású, nem kőolajszármazék méreg esetén (pl. alkohol, gyógyszer, mérgező növény): 1. Adjon a betegnek 1-2 pohár vizet. 2. Hánytassa meg a beteget úgy, hogy ingerelje a torok hátsó részét ujjával vagy egy kanál nyelével.

18. Ismertesse a természetvédelem feladatát, alapelveit és a természetvédelem alá tartozó területek besorolását!

Információtartalom vázlata: Természetvédelem célja és feladata

A természetvédelem alapelvei, indikátorok, génbankok, eutrofizáció, megőrzés

A természetvédelem alatt álló területek besorolása, Nemzeti Parkok

Természetvédelem célja és feladata A természetvédelem a természet élő és élettelen tárgyainak megóvása, fenntartása, szükség szerinti helyreállítása és bemutatása. A természetvédelem alapelvei, indikátorok, génbankok, eutrofizáció, megőrzés

Indikátor-elv. A környezet minőségének legpontosabb jelzői (indikátorai) az élőlények. A természetvédelem feladata tehát ezek szerint az érzékeny "élő műszerek" megőrzése.

Aranykalászos gazda 2206-06 Környezet-, tűz- és munkavédelem Génbank-elv. Minden élőlény génjei évmilliók alatt felhalmozott információtömeget tartalmaznak. Ha egy faj kihal, ezek az információk örökre elvesznek. . A természetvédelem feladata tehát a még feltáratlan tulajdonságok (pl. gyógyszeralapanyagok) megőrzése.

Az eutrofizáció röviden megfogalmazva azt jelenti, hogy növényi tápanyagok hatására egy adott víztestben a növények elszaporodnak.

Nemzeti park Alapítva Területe (km²) Székhelye

Hortobágyi Nemzeti Park 1973 805,49 Hortobágy

Kiskunsági Nemzeti Park 1974 567,61 Kecskemét

Bükki Nemzeti Park 1976 402,63 Eger

Aggteleki Nemzeti Park 1985 198,92 Jósvafő

Fertő–Hanság Nemzeti Park 1991 235,88 Sarród

Duna–Dráva Nemzeti Park 1996 494,79 Pécs

Körös–Maros Nemzeti Park 1997 501,34 Szarvas

Balatoni-felvidéki Nemzeti Park 1997 569,98 Csopak

Duna–Ipoly Nemzeti Park 1997 603,14 Esztergom

Őrségi Nemzeti Park 2002 cca. 440 Őriszentpéter

19. Ismertesse a környezetvédelem feladatát, szabályozását, irányítását, a környzetszennyezés ellenőrzését!

Információtartalom vázlata: A környezetvédelem fogalma, feladata


A környezetvédelem alapelvei: okozó elve, közteherviselés elve, megelőzés elve, kooperáció elve, döntés (szubszidiaritás) elve, társadalmi részvétel elve, nemzetközi együttműködés elve

A környezetvédelem jogi szabályozása A környezetvédelem irányítása A környzetszennyezés ellenőrzése

A környezetvédelem fogalma, feladata

• A környezetvédelem olyan törvénykezési, szociális, gazdasági, szervezési, műszaki, egészségügyi előírások és intézkedések rendszere, amely feladata:

– az emberi környezet megóvása, tervszerű alakításának elősegítése,

– a környezetre veszélyes szennyeződések, ártalmak és más károsodások okainak felismerése, azok megelőzési, csökkentési, és megszüntetési lehetőségeinek meghatározása,

– és ezeknek a társadalom érdekeinek megóvásával érvényre juttatása.

A környezetvédelem jogi szabályozása A jogi szabályozás a környezetvédelem egyik fontos eszköze. A környezetvédelemmel összefüggő jogokat és kötelességeket a környezetvédelmi rendelkezések tartalmazzák. Az alapvető elvi követelményeket az Alkotmány, a környezetvédelmi törvény, gazdaságpolitikai célkitűzések határozzák meg. A végrehajtásra, ill. a környezetvédelem egyes területeire vonatkozó követelményeket miniszteri rendeletek tartalmazzák az egész nemzetgazdaságra kiterjedő hatállyal (például: levegőtisztaság-védelem, szennyvízbírság).

Mindezeken kívül a környezetvédelmet is érintő törvények (például: a bányászatról, a vízügyről), törvényerejű rendeletek és különböző szintű (nem-zetközi, EU, országos, iparági) szabványok is tartalmaznak környezetvédelemmel kapcsolatos előírásokat, követelményeket.

A környezetvédelem irányítása, ellenőrzése

A környezetvédelem központi irányító szerve a Környezetvédelmi Minisztérium ellátja a környezetvédelem egészére kiterjedő irányító, összehangoló és ellenőrző tevékenységet.

A környezetvédelem területi feladatait a környezetvédelmi felügyelőségek és meghatározott esetekben más szakhatóságok látják el (ÁNTSZ, önkormányza-tok, Földművelésügyi Hivatalok, Bányakapitányságok, Vízügyi Igazgatóságok ). A környezetvédelem a termelés és a gazdálkodás szerves, elválaszthatatlan része, ezért a környezetvédelmi műszaki végrehajtó szervezetek is a gazdaságirányítási rendszerbe beépülve, az irányítás során kialakult módszerek felhasználásával végzik a cégeknél a környezetvédelmi munkát, illetve önellenőrzést.


A környezetvédelmi előírások megszegése, a környezet megengedettebbnél nagyobb mértékben való szennyezése, károsítása, terhelése bizonyos területeken általában csak bírság fizetését teszi kötelezővé (mely többszöri kihágás esetén növekedő összegű, un. progresszív bírság), bizonyos esetekben azonban törvénysértési eljárást is vonhat maga után. Célunk azonban sohasem a jogi következmények kivédése, hanem a környezetünk tényleges védelm


20. Ismertesse a gazdálkodó szervezetek és az egyes emberek kötelességeit a környezetvédelem területén, a környzetvédelem módszereit, eszközeit, fő feladatait!


A gazdálkodó szervezetek és az egyes emberek kötelességei a környezetvédelem területén

A környezetvédelem módszerei: aktív, passzív védekezés A környezetvédelem eszközei

A környezetvédelem fő területei és az egyes területek fő feladatai: termőföld, víz, levegő, élővilág, táj, települési környezet védelme

A gazdálkodó szervezetek és az egyes emberek kötelességei a környezetvédelem területén A gazdálkodó szervezetek kötelesek munkájukat úgy megszervezni, a technológiákat, gyártási eljárásokat úgy megválasztani, olyan anyagokat felhasználni, hogy környezetüket minél kisebb mértékben károsítsák. Az egyes emberek kötelesek környezetük védelme érdekében minden tőlük telhetőt elkövetni saját és embertársaik érdekében, munkahelyükön belül és azon kívül munkájukat, tevékenységüket úgy végezni, egyéni életüket úgy szervezni, hogy az a környezet károsodását ne okozza, valamint annak terhelését a minimálisra csökkentse. A környezetvédelem módszerei: aktív, passzív védekezés - Aktív védekezés esetén a környezetkárosító hatást a szennyezőanyagok kibocsátásának megelőzésével csökkentik - Passzív védekezés esetén a környezetkárosító hatás mennyiségét nem csökkentik, csak a koncentrációját úgy, hogy az emberi tartózkodás környezetében ne lépje túl a megengedett szintet A környezetvédelem eszközei

A környezet védelme érdekében különböző eszközök állnak rendelkezésre, használhatók fel. Ezek:

• a műszaki és tudományos eszközök, • a jogi és igazgatási eszközök, • a gazdasági eszközök, valamint

a környezetvédelmi felvilágosító munka.

A műszaki és tudományos eszközök közvetlenül vagy közvetve a környezetkárosodás megelőzését, csökkentését szolgálják (hulladékmentes technológia, korszerű leválasztó, semlegesítő, megsemmisítő berendezések alkalmazása).

A jogi és igazgatási eszközök jogszabályok formájában meghatározzák a környezetvédelmi követelményeket (például: levegő-tisztaságvédelmi rendelet), amelyek betartásához segítséget nyújtanak a végrehajtást szervező és ellenőrző intézmények (például: Környezetvédelmi Felügyelőségek, Vízügy Igazgatóságok).

A gazdasági eszközök gazdasági szabályozók és anyagi érdekeltségek, ösztönzők formájában járulnak hozzá a sikeres feladatok megoldásához (például: védelmi berendezések létesítéséhez anyagi támogatás, helyi adó alóli mentesség).

A környezetvédelmi felvilágosító-, nevelőmunka , segítségével a széles tömegek tudata formálható, így eredményesen bevonhatók a környezetvédelmi tevékenységbe (például: televízió, rádió, előadások, könyvek, plakátok).

Aranykalászos gazda 2206-06 Környezet-, tűz- és munkavédelem A környezetvédelem fő területei és az egyes területek fő feladatai: termőföld, víz, levegő, élővilág, táj, települési környezet védelme

• A föld védelme a talajra (termőföldre), az alapkőzetre és az ásványi anyagokra; • a víz védelme a felszíni és a felszín alatti vizekre, azok medreire és partjaira; • a levegő védelme a Földet körülvevő légrétegre; • az élővilág védelme a növény- és az állatvilágra; • a táj védelme a tudományos, kulturális vagy más, közérdekből megőrzendő természeti

tájakra, területekre; • a települési környezet (épített környezet) védelme a lakó-, üdülő- és

intézményterületekre, valamint az emberi tartózkodásra szolgáló egyéb területekre terjed ki.

kornyezet-, tuz- es munkavedelem - aranykalaszos

Documents