kormányhivatalok integrált ügyfélszolgálati munkatársak képzése

23.04.21.Készítette: Rostás Ilona Anna BFKH Hatósági Főosztály1

Kormányhivatalok Kormányhivatalok Integrált ügyfélszolgálati munkatársak Integrált ügyfélszolgálati munkatársak

képzéseképzése

Szabálysértési eljárás

Téma: Méltányossági kérelem

23.04.21.Rostás Ilona Anna2

NapirendNapirend

1. Ismerkedés2. Ismerkedés az ügykörrel

3. Szabálysértési ügyekben alkalmazott és ehhez kapcsolódó főbb jogszabályok felidézése

és a kérelem benyújtásával kapcsolatos gyakorlati

tudnivalók 4. Gyakorlati feladat megoldása

és ellenőrző kérdések

1. Ismerkedés2. Ismerkedés az ügykörrel

3. Szabálysértési ügyekben alkalmazott és ehhez kapcsolódó főbb jogszabályok felidézése

és a kérelem benyújtásával kapcsolatos gyakorlati

tudnivalók 4. Gyakorlati feladat megoldása

és ellenőrző kérdések

Ismerkedés

23.04.21.Rostás Ilona Anna

4

A tantárgy meghatározása: A tantárgy meghatározása:

Önkormányzati hatáskörbe tartozó szabálysértési ügyben hozott pénzbírságot kiszabó, elkobzást kimondó határozat jogerőre emelkedése után, a végrehajtás mellőzése.


Kapcsolódó anyagokKapcsolódó anyagok

Pénzbírság

Illeték

Vezetői engedély bevonás

Büntetések és intézkedések

Közlekedési igazgatás

Szabálysértésitv

Nyilvántartások

Ket.

Elkobzás


Szabálysértési ügyekben alkalmazott Szabálysértési ügyekben alkalmazott főbb jogszabályok:főbb jogszabályok:

(jegyzet 1. dia)(jegyzet 1. dia)1)1) 1999. évi LXIX. törvény 1999. évi LXIX. törvény a szabálysértésekről� a szabálysértésekről�2) 1972. évi V. törvény a Magyar Köztársaság ügyészségéről�3) 218/1999. (XII.26.) Korm. rendelet az egyes �

szabálysértésekről4) 11/2000. (II.23.) BM rendelet a szabálysértésekről szóló �

1999. évi LXIX. törvény végrehajtásáról5) 7/2000. (III. 29.) IM-BM együttes rendelet az elzárás, �

illetőleg a pénzbírságot helyettesítő elzárás végrehajtásának részletes szabályairól

6) 10/2000. (II. 23.) BM rendelet helyszíni bírságolás �részletes szabályiról

7) 39/2009. (XII. 22.) PM rendelet a szabálysértési eljárás során lefoglalt és elkobzott dolgok kezeléséről és értékesítéséről

8) 59/2009. (XI.3.) IRM rendelet a központi szabálysértési nyilvántartás részére történő adatközlés formájáról és módjáról, valamint az adatszolgáltatás rendjéről

9) 1999. évi LXIII: törvény a közterület-felügyeletről


7

Egyéb, kapcsolódó jogszabályok:Egyéb, kapcsolódó jogszabályok:(jegyzet 1. dia)(jegyzet 1. dia)

1990. évi XCIII. Törvény az illetékekről - Itv 180/2005. (IX. 9.) Korm. Rendelet a közigazgatási hatósági eljárásban a

személyes költségmentesség megállapításáról 168/1997. (X. 6.) Korm. Rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról

szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról 35/2000. (XI. 30.) BM rendelet a közúti közlekedési igazgatási

feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról

1979. évi 11. törvényerejű rendelet a büntetések és az intézkedések végrehajtásáról

2000. évi CXXVIII. törvény a közúti közlekedési előéleti pontrendszerről

236/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet a közúti közlekedési előéleti pontrendszerről szóló 2000. évi CXXVIII.

törvény végrehajtásáról 1988. évi I. törvény a közlekedésről 2004. évi CXL. Törvény közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás

általános szabályairól – Ket - (28/A.§, 28/B.§, 28/C.§, 38/A.§, 38/B.§, 38/C.§)

2009. évi LX. Törvény – az elektronikus közszolgáltatásról


A Ket 13. § A Ket 13. § (1) bek.:(1) bek.:(jegyzet 1.dia)(jegyzet 1.dia)

E törvény hatálya nem terjed ki:

a) a szabálysértési eljárásra, b) a választási eljárásra, c) a népszavazás előkészítésére és lebonyolítására, d) a területszervezési eljárásra e) és - az állampolgársági bizonyítvány kiadásának

kivételével - az állampolgársági eljárásra,


9

1999. évi LXIX. törvény1999. évi LXIX. törvénya szabálysértésekrőla szabálysértésekről - 27.§ (2) - 27.§ (2)

(jegyzet 1.dia)(jegyzet 1.dia)

A szabálysértési nyilvántartással kapcsolatos eljárásra a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit az e törvényben és az elektronikus kapcsolattartás formájára és módjára vonatkozóan az e törvény végrehajtására kiadott miniszteri rendeletben meghatározott eltéréssel kell alkalmazni.


1999. évi LXIX. törvény1999. évi LXIX. törvénya szabálysértésekrőla szabálysértésekről

(jegyzet 1.dia)(jegyzet 1.dia)

Célja: gyors és eredményes fellépést biztosítson azokkal a

jogsértő magatartásokkal szemben, melyek a bűncselekményekhez képest enyhébb fokban sértik vagy

veszélyeztetik a társadalom általánosan elfogadott együttélési normáit, akadályozzák vagy zavarják a

közigazgatás működését, illetve meghatározott tevékenység vagy foglalkozás gyakorlására vonatkozó

jogszabályokba ütköznek. E célok megvalósítása érdekében a törvény meghatározza a szabálysértések elkövetése miatt alkalmazható joghátrányokat, e

cselekmények elbírálásának rendjét


11

A szabálysértés fogalma:A szabálysértés fogalma:((jegyzet 1. dia)jegyzet 1. dia)

az a jogellenes, tevékenységben vagy mulasztásban megnyilvánuló cselekmény,

melyet törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati rendelet szabálysértésnek

nyilvánít, s amelynek elkövetőit az e törvényben meghatározott joghátrány

fenyeget


A törvény hatálya A törvény hatálya 2. §

Területi és személyi:A törvényt - ha törvény kivételt nem tesz –

a belföldön elkövetett szabálysértésekre kell alkalmazni,

az eljárás alá vont személy állampolgárságára tekintet nélkül,

feltéve, hogy nemzetközi szerződés vagy a szabálysértést meghatározó jogszabály másként nem rendelkezik.

Időbeli hatály Időbeli hatály 4. §

A cselekményt az elkövetés idején hatályban lévő jogszabályok alapján kell elbírálni.

Ha a szabálysértés elbírálásakor hatályban

lévő új jogszabály szerint a cselekmény már nem minősül jogellenesnek, vagy enyhébben bírálandó el, akkor az új jogszabályt kell alkalmazni.


13


A szabálysértésért való A szabálysértésért való felelősségfelelősség

5. § Szabálysértés miatt az vonható felelősségre, akinek a cselekménye szándékos vagy gondatlan…

6. § A szabálysértést elköveti az is, aki mást a szabálysértés elkövetésére szándékosan rábír (felbujtás), és aki másnak a szabálysértés elkövetéséhez szándékosan segítséget nyújt (bűnsegély)

7. § Kísérlet miatt akkor van helye felelősségre vonásnak, ha a szabálysértést meghatározó jogszabály így rendelkezik.


A SZABÁLYSÉRTÉS MIATT ALKALMAZHATÓ A SZABÁLYSÉRTÉS MIATT ALKALMAZHATÓ

JOGKÖVETKEZMÉNYEKJOGKÖVETKEZMÉNYEK 13. § (1)- (2)(jegyzet 2.dia)

A szabálysértés miatt alkalmazható büntetések:

az elzárás a pénzbírság

A szabálysértés miatt alkalmazható intézkedések:

a járművezetéstől eltiltás az elkobzás a figyelmeztetés kitiltás


16

A pénzbírságA pénzbírság16. § (1) A pénzbírság legalacsonyabb összege háromezerháromezer forint,

legmagasabb összege százötvenezerszázötvenezer forint.

(2) Önkormányzati rendelet ötvenezer forintban állapíthatja meg a pénzbírság legmagasabb összegét.

17. § (1) A pénzbírságot meg nem fizetés esetén, ha adók módjára nem hajtható be, közérdekű munkára vagy elzárásra kell átváltoztatni.

(2) Nincs helye elzárásra, közérdekű munkára átváltoztatásnak , ha az eljárás alá vont személy

a) a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvényben meghatározott fogyatékos személy, illetve kórházi fekvőbeteg ellátásban részesül,

b) a terhesség negyedik hónapját elérő nő, tizennegyedik életévét be nem töltött gyermekét egyedül nevelő szülő vagy fogyatékos, illetőleg folyamatos ápolást igénylő hozzátartozójáról egyedül gondoskodik.


A járművezetéstől eltiltásA járművezetéstől eltiltás

18. § (1) Ha a szabálysértést meghatározó jogszabály lehetővé teszi, a pénzbírság kiszabása mellett vagy önálló intézkedéskéntpénzbírság kiszabása mellett vagy önálló intézkedésként az eljárás alá vont személy eltiltható a járművezetéstől, ha a szabálysértést engedélyhez kötött járművezetés szabályainak megszegésével követte járművezetés szabályainak megszegésével követte el.el.

(2) A vezetői engedély visszaadása külön jogszabályban meghatározottvisszaadása külön jogszabályban meghatározott feltétel teljesítésétől tehető függővé.

(3) A járművezetéstől eltiltás meghatározott járműkategóriárajárműkategóriára és járműfajtára is vonatkozhatjárműfajtára is vonatkozhat.

(4) A járművezetéstől eltiltás legrövidebb tartama egy hónapegy hónap, leghosszabb tartama egy év.egy év.

19. § (1) A járművezetéstől eltiltás hatálya - kivéve, ha a rendőr a vezetői engedélyt a helyszínen elveszihelyszínen elveszi - a határozat jogerőre határozat jogerőre emelkedésével kezdődik.emelkedésével kezdődik.

(2) A járművezetéstől eltiltás tartamába be kell számítanibe kell számítani azt az időt, amelynek tartamára az eljárás alá vont személy vezetői engedélyét a szabálysértéssel összefüggésben visszavonták.


11/2000. (II. 23.) BM rendelet11/2000. (II. 23.) BM rendeleta szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX.

törvény végrehajtásáróltörvény végrehajtásáról

4. § (1) A pénzbírság kiszabása mellett vagy önálló intézkedésként alkalmazott járművezetéstől eltiltásról szóló határozatban meg kell jelölnihatározatban meg kell jelölni az eltiltás időtartamaidőtartama mellett azt a járműfajtátjárműfajtát, illetve járműkategóriátjárműkategóriát, amelyre az eltiltás vonatkozik, és a határozatnak a vezetői engedély vagy igazolvány vezetői engedély vagy igazolvány számát is tartalmaznia kellszámát is tartalmaznia kell.

(2) A közúti járművezetéstől eltiltás esetén a lakóhely lakóhely (tartózkodási hely) szerint illetékes közlekedési (tartózkodási hely) szerint illetékes közlekedési igazgatási hatósághoz kell a jogerős határozatot igazgatási hatósághoz kell a jogerős határozatot megküldeni...megküldeni...


Az elkobzásAz elkobzás20. § (1) El kell kobozni azt a dolgot:

szabálysértés elkövetéséhez eszközül használtak, az eljárás alá vont személy tulajdona birtoklása a közbiztonságot veszélyezteti;

szabálysértés útján jött létre

az eljárás alá vont személy a szabálysértés elkövetéséért a tulajdonostól vagy annak hozzájárulásával mástól kapott

amelyre nézve a szabálysértést elkövették

Az elkobzásAz elkobzás El lehetlehet kobozni azt a dolgot: amelyre nézve a szabálysértést elkövették.

Az elkobzás önállóan és akkor is alkalmazható, ha az eljárás alá vont személy nem vonható felelősségre.

Az eljárás alá vont személy tulajdonában lévő dolog elkobzása kivételesen mellőzhetőkivételesen mellőzhető, ha az a szabálysértés súlyával arányban nem álló, méltánytalan hátrányt jelentene az eljárás alá vont személy számára.

Az elkobzott dolog tulajdonjoga az államra száll.

Nincs helyeNincs helye elkobzás elrendelésének, ha a cselekmény elkövetése óta két év elteltkét év eltelt, kivéve, ha az elkobzás tárgyának birtoklása jogellenes



A büntetés kiszabása, az A büntetés kiszabása, az intézkedés alkalmazásaintézkedés alkalmazása

23. § (1) A büntetést és az intézkedést a jogszabályban meghatározott keretek között úgy kell megállapítani, hogy igazodjék a cselekmény igazodjék a cselekmény súlyáhozsúlyához. Az eljárás alá vont személy személyi körülményeit személyi körülményeit annyiban kell figyelembe venni, amennyiben azok a szabálysértési annyiban kell figyelembe venni, amennyiben azok a szabálysértési hatóság vagy a bíróság rendelkezésére álló adatokból kitűnnek.hatóság vagy a bíróság rendelkezésére álló adatokból kitűnnek.

(2) Büntetés kiszabásakor és az intézkedés alkalmazásakor figyelembe figyelembe kell vennikell venni a szabálysértés elkövetésének időpontját megelőző két éven belül az elkövető által elkövetett ugyanolyan vagy hasonló jellegű szabálysértés miatt történt felelősségre vonást.

24/A. § A közlekedési szabálysértéssel okozott kár kivételével elzárás és elzárás és pénzbírságpénzbírság alkalmazása esetén a kiszabható büntetési tétel felső felső határa a felére csökken,határa a felére csökken, ha az eljárás alá vont személy a sértettnek a szabálysértéssel okozott kártokozott kárt - a szabálysértési hatóság határozatának, illetve a bíróság első fokú határozatának meghozataláig megtérítettemegtérítette..

Fiatalkorúakra vonatkozó Fiatalkorúakra vonatkozó rendelkezés rendelkezés 29. §

(jegyzet 3.dia)

FFiatalkorúiatalkorú az, aki a szabálysértés elkövetésekor a tizennegyediktizennegyedik életévét betöltötte, de a tizennyolcadikattizennyolcadikat még nem.

Fiatalkorúval szemben pénzbírságotpénzbírságot akkor lehet kiszabni, ha önálló kereseteönálló keresete (jövedelme) vagy megfelelő vagyona van


Az elzárás és a pénzbírság Az elzárás és a pénzbírság elévüléseelévülése

26. § (1) Nem lehet végrehajtani az elzárást és a pénzbírságot, ha a határozat jogerőre emelkedésétől határozat jogerőre emelkedésétől számítva egy év eltelt.számítva egy év eltelt.

(2) Az elévülési időbe nem számít be az elzárás elhalasztására, illetve a pénzbírság esetében a pénzbírság esetében a halasztásra és a részletfizetésre engedélyezett időhalasztásra és a részletfizetésre engedélyezett idő.

(3) Az elévülést félbeszakítja az elzárás, illetőleg a pénzbírság végrehajtása iránt tett intézkedéspénzbírság végrehajtása iránt tett intézkedés. A félbeszakítás napjával az elévülés határideje újrakezdődik.

A határozat jogerőre emelkedésétől számított két év A határozat jogerőre emelkedésétől számított két év elteltével végrehajtásnak nincs helye.elteltével végrehajtásnak nincs helye.


A központi szabálysértési A központi szabálysértési nyilvántartásnyilvántartás

27. § (1) A központi szabálysértési nyilvántartás (a továbbiakban: szabálysértési nyilvántartás) céljacélja az eljárás alá vont személy szabálysértési előéletének nyilvántartása a szabálysértési eljárás gyors és pontos lefolytatása, a szabálysértési végrehajtási rendszer megerősítése, továbbá a nyilvántartásból történő adatszolgáltatás útján az érintett jogai gyakorlásának biztosítása, valamint mások jogainak és biztonságának védelme érdekében.

(2) A szabálysértési nyilvántartással kapcsolatos eljárásra a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit az e törvényben és az elektronikus kapcsolattartás formájára és módjára vonatkozóan az e törvény végrehajtására kiadott miniszteri rendeletben meghatározott eltéréssel kell alkalmazni.

(4) A szabálysértési nyilvántartás törvényességi felügyeletét a Legfőbb Ügyészség látja el


25

A SZABÁLYSÉRTÉS MIATTA SZABÁLYSÉRTÉS MIATT ELJÁRÓ ELJÁRÓ HATÓSÁGOKHATÓSÁGOK

(jegyzet 4.dia)(jegyzet 4.dia)32. § (1) Szabálysértés miatt - ha a szabálysértést meghatározó

jogszabály másként nem rendelkezik - a községi, városi, megyei jogú városi, fővárosi kerületi jegyző jegyző jár el.

(2) Ha az eljárás alá vont személlyel szemben a jegyző hatáskörébe tartozó szabálysértésen kívül más szabálysértés miatt is eljárás indul, a jegyző - a közlekedésrendészeti és a vámszabálysértések kivételével - az egyébként hatáskörébe nem tartozó szabálysértés miatt is eljárhat.

33. § (1) A rendőrség hatáskörébe utalt szabálysértések miatt a rendőrkapitányságok vagy az egyes feladatok ellátására létrehozott rendőri szervek járnak el.

(2) Ha az eljárás alá vont személlyel szemben közúti közlekedési szabálysértésen kívül más szabálysértés miatt is eljárás indul, a rendőrség - a vámszabálysértések kivételével - az egyébként hatáskörébe nem tartozó szabálysértés miatt is eljárhat.

34. § (1) A pénzügyi szabálysértés, valamint kormányrendeletben meghatározott szabálysértések miatt a vámhatóság jár el.


Szabálysértés miatt eljáró más Szabálysértés miatt eljáró más szervekszervek

((jegyzet 5.dia)

35. § A jogszabályban hatáskörükbe utalt szabálysértési ügyekben a szabálysértési hatóság jogkörét gyakorolják

az egészségügyi államigazgatási szerv; a fogyasztóvédelmi hatóság; a bányafelügyelet; a munkaügyi hatóság és a munkavédelmi hatóság; a védett természeti területek természetvédelmi

kezeléséért felelős szerv; az állami adóhatóság; a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal; az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv; a szociális hatóság


BíróságBíróság(jegyzet 6. dia)

36. § (1) A szabálysértési hatóság határozata ellen benyújtott kifogástkifogást - az e törvényben meghatározott szabályok szerint - a helyi bíróság bírálja el.

(2) Elzárással is sújthatóElzárással is sújtható szabálysértés miatt első fokon a helyi bíróságelső fokon a helyi bíróság jár el. Az elsőfokú bíróság határozata ellen benyújtott fellebbezést - az e törvényben meghatározott szabályok szerint - másodfokon a másodfokon a megyei bíróság bírálja el.megyei bíróság bírálja el.

(3) A szabálysértési hatóság eljárása, határozatai és intézkedései ellen emelt ügyészi óvástügyészi óvást - ha azzal a szabálysértési hatóság nem ért egyet - a helyi bíróság bírálja elhelyi bíróság bírálja el.

(4) E törvény alkalmazásában helyi bíróság alatt a városi és kerületi bíróságot, a megyei bíróság alatt a Fővárosi Bíróságot is érteni kell.

(5) E törvény alkalmazásában a helyi bíróság jogkörében bírósági titkárbírósági titkár is eljárhat.


28

A felettes közigazgatási szerv A felettes közigazgatási szerv jogköre jogköre 37. §

(jegyzet 7.dia)

A felettes közigazgatási szerv irányítási jogköreirányítási jogköre ellátása érdekében:

a) a szabálysértési hatóságtól tájékoztatást, iratokat, tájékoztatást, iratokat, adatgyűjtést, egyéb információkat kér;adatgyűjtést, egyéb információkat kér;

b) törvényességi ellenőrzést tarttörvényességi ellenőrzést tart;c) az ellenőrzés eredményeként felhívja a

szabálysértési hatóság vezetőjének figyelmét a figyelmét a jogszabálysértésre;jogszabálysértésre;

d) ha az érdemi határozat törvényessége aggályos, érdemi határozat törvényessége aggályos, ezt az illetékes ügyészségnek jelzi.ezt az illetékes ügyészségnek jelzi.


Illetékesség 38. §

(1) Az eljárásra az eljárás alá vont személy lakóhelye szerinti szabálysértési hatóság illetékes.

(2) Ha az eljárás gyorsabb és eredményesebb lefolytatása indokolja, szabálysértési ügyben az eljárás alá vont személy tartózkodási helye, munkahelye, szolgálati helye, az elkövetés helye, továbbá a cselekmény felderítésének helye szerint illetékes szabálysértési hatóság is eljárhat.


Áttétel Áttétel 40. §(jegyzet 8. dia)

Ha a szabálysértési hatóságnak az ügyben nincs hatásköre vagy illetékességenincs hatásköre vagy illetékessége, az ügyet az eljárásra jogosult illetékes eljárásra jogosult illetékes szervhez haladéktalanul áttesziszervhez haladéktalanul átteszi.

Szabálysértési eljárásban részt Szabálysértési eljárásban részt vevő személyekvevő személyek

(jegyzet 9.dia)

Eljárás alá vont személy Védő Sértett


32

Az eljárás alá vont személy Az eljárás alá vont személy 47. §

(1) E törvény alkalmazásában eljárás alá vont személy az, akivel szemben a szabálysértési eljárást lefolytatjákakivel szemben a szabálysértési eljárást lefolytatják.

(2) Az eljárás alá vont személy jogosultjogosult megismerni, hogy milyen cselekmény miatt és milyen tények és bizonyítékok alapján folyik ellene szabálysértési eljárás.

(3) Az eljárás alá vont személy az eljárás valamennyi szakaszában az eljárás résztvevőihez kérdést intézhet, észrevételeket, indítványokat tehet, a szabálysértési hatóságtól, az ügyésztől és a bíróságtól felvilágosítást kérhet.

(4) Az eljárás alá vont személy az ügy iratait az eljárás bármely szakaszában megtekintheti, azokról másolatot kérhet, illetve készíthet. A minősített adatot tartalmazó másolatot a hatóság épületéből nem viheti ki.


A védő A védő 48. § (1) Védő lehet a szabálysértési eljárás bármely

szakaszában:a) meghatalmazás, illetőleg kirendelés alapján az a) meghatalmazás, illetőleg kirendelés alapján az ügyvédügyvéd, továbbá az , továbbá az eljárás alá vont személy eljárás alá vont személy nagykorú hozzátartozójanagykorú hozzátartozója;;b) az eljárás alá vont személy b) az eljárás alá vont személy törvényes képviselőjetörvényes képviselője..

(2) Ügyvéd helyetteseként ügyvédjelölt is eljárhat.(3) Védőt az eljárás alá vont személy, törvényes

képviselője, továbbá nagykorú hozzátartozója hatalmazhat meg.

(4) Több eljárás alá vont személy érdekében ugyanaz a védő csak akkor járhat el, ha az eljárás alá vont személyek érdekei nem ellentétesek.


A sértett A sértett 51. § (1) Sértett az, akinek jogát vagy jogos érdekét a szabálysértés akinek jogát vagy jogos érdekét a szabálysértés

sértette vagy veszélyeztettesértette vagy veszélyeztette..(2) A sértett

a) az eljárás során az őt érintő iratokat megtekintheti, azokról másolatot kérhet, illetőleg készíthet;b) a minősített adatot tartalmazó másolatot a hatóság épületéből nem viheti ki;c) az eljárás minden szakaszában észrevételt, indítványt tehet, jogairól és kötelességeiről az eljáró hatóságtól felvilágosítást kérhet;d) az eljárás alá vont személlyel szemben a szabálysértés folytán keletkezett kárának megtérítését az e törvényben meghatározott feltételek mellett kérheti.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott jogok megilletik azt az államigazgatási szervet isállamigazgatási szervet is, amely a feladatkörébe tartozó érdek , amely a feladatkörébe tartozó érdek oltalmára a oltalmára a feljelentést tettefeljelentést tette.


A mulasztás igazolásaA mulasztás igazolása71. § (1) Aki önhibáján kívül Aki önhibáján kívül nem jelent meg a kitűzött határnapon nem jelent meg a kitűzött határnapon

vagy elmulasztott valamilyen határidőt, igazolási kérelmet nyújthat vagy elmulasztott valamilyen határidőt, igazolási kérelmet nyújthat be.be.

(2) Az igazolási kérelmet az elmulasztott határnaptól, illetőleg az elmulasztott határidő utolsó napjától számított nyolc napon belül lehet előterjeszteni. Ha a mulasztás az eljárás alá vont személynek (kifogásra jogosultnak), a tanúnak, a szakértőnek később jutott tudomására, vagy az akadály később szűnt meg, a nyolcnapos határidő a tudomásra jutástól, illetőleg az akadály megszűnésétől kezdődik.

(3) Az elmulasztott határnaptól (határidőtől) számított három hónapon túl igazolási kérelmet nem lehet előterjeszteni.

(4) Az igazolási kérelemben elő kell adni a mulasztás okát és azokat a körülményeket, amelyek a mulasztás vétlenségét valószínűsítik. Határidő elmulasztása esetén az igazolási kérelem előterjesztésével együtt az elmulasztott cselekményt is pótolni kell. Az igazolási kérelmet méltányosan kell elbírálniméltányosan kell elbírálni.

72. § (1) Az igazolási kérelemről - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - az a szerv határoz, amelynek eljárása során a mulasztás történt.


Eljárási költség Eljárási költség 73. § (1) Eljárási költséga) mindaz a költség, amelyet az állam az eljárás alapjául szolgáló

cselekmény miatt, az eljárás megindításától a szabálysértési büntetés végrehajtásának befejezéséig előlegezett;

b) az eljárás alá vont személynek az ügyben felmerült készkiadása;c) a sértett indokolt készkiadása.

(2) Az eljárás alá vont személy viseli az eljárási költséget, ha megállapították, hogy a szabálysértést elkövette.

(3) Az állam viseli azt a költséget, amely annak következtében merült fel, hogy az eljárás alá vont személy a magyar nyelvet nem ismeri.

(4) Az eljárás megszüntetése esetében az eljárási költség az államot terheli, kivéve, ha figyelmeztetés alkalmazásával fejeződik be az eljárás.

(5) A sértett viseli az eljárási költséget, ha a szabálysértési hatóság az eljárást a 131. § (1) bekezdése a) pontja alapján szünteti meg.


37

A lefoglalás A lefoglalás 80. §

(1) A szabálysértési hatóság lefoglalhatja azt a dolgot, amely

a) tárgyi bizonyítási eszköz;b) a törvény értelmében elkobozható.

(2) A szabálysértési hatóság lefoglalja azt a dolgot, amelynek birtoklása jogszabályba ütközik.


A rendbírság A rendbírság 81. § (1) A szabálysértési hatóság, továbbá a bíróság az eljárás A szabálysértési hatóság, továbbá a bíróság az eljárás

során előírt kötelességek teljesítése érdekében, továbbá során előírt kötelességek teljesítése érdekében, továbbá az eljárás rendjének megzavarása miatt rendbírságot az eljárás rendjének megzavarása miatt rendbírságot szabhat kiszabhat ki..

(2) A szabálysértési hatóság által kiszabott rendbírság ellen halasztó hatályú panasznakpanasznak, a bíróság által kiszabott rendbírság ellen a határozat kézbesítésétől számított nyolc napon belül benyújtott halasztó hatályú fellebbezésnek van helye.

(3) A rendbírság legalacsonyabb összege ötszáz, legmagasabb összege a szabálysértési hatóság előtt folyó eljárásban ötezer forint, a bírósági eljárásban ötvenezer forint


39

Panasz a szabálysértési hatóság Panasz a szabálysértési hatóság előtti eljárásban előtti eljárásban 86. §

(1) A szabálysértési hatóságnak a 79-81. §-a, valamint 128/A. § (3) bekezdése alapján hozott határozatávalhatározatával, illetőleg intézkedésévelintézkedésével szemben az eljárás alá vont személy és jogi eljárás alá vont személy és jogi képviselőjeképviselője, valamint a rendbírsággal sújtott személyrendbírsággal sújtott személy, a 84. § alapján hozott határozatával szemben a sértett panaszt tehetsértett panaszt tehet. A 74/A. § (8) bekezdése alapján hozott határozattal szemben az eljárás alá vont személy és jogi képviselője, valamint a sértett és jogi képviselője panaszt tehet.

(2) A panaszt a határozat közlésétől számított nyolc napon belülnyolc napon belül kell szóban vagy írásban megtenni a szabálysértési hatóságnál.

(3) Amennyiben a szabálysértési hatóság a panasznak nem ad helyt, az iratokat három napon belül az illetékes ügyészségnek küldi meg.


A szabálysértési hatóság A szabálysértési hatóság határozata 87. § (1)

(jegyzet 10.dia) Ha az eljárás adatai elegendő alapot szolgáltatnak

az eljárás alá vont személy felelősségének megállapítására, a szabálysértési hatóság

pénzbírságot szabhat ki, járművezetéstől eltiltást, elkobzást, figyelmeztetést, kitiltást alkalmazhat, eljárási költséget, kártérítést állapíthat meg.A határozat alaki kellékeit a tv. határozza meg (fejléc,

rendelkező és indokolási rész, záró rész)


41

A kifogás intézésének szabályaiA kifogás intézésének szabályai(jegyzet 11. dia)

88. § (1) A pénzbírság kiszabását, a járművezetéstől eltiltást, az pénzbírság kiszabását, a járművezetéstől eltiltást, az elkobzást, a figyelmeztetést, a kitiltástelkobzást, a figyelmeztetést, a kitiltást megállapító határozattal szemben az eljárás alá vont személy, törvényes képviselője vagy védője, az okozott kár megtérítésére kötelezés esetén, kizárólag e rendelkezéssel szemben a sértett is, a marasztaló határozatot a marasztaló határozatot hozó szabálysértési hatóságnál a határozat közlésétől számított hozó szabálysértési hatóságnál a határozat közlésétől számított nyolc napon belül kifogást nyújthat be.nyolc napon belül kifogást nyújthat be.

89. § (1) A kifogás alapján a szabálysértési hatóság a határozatát visszavonhatja, vagy - a kifogást tevő javára - módosíthatja.

(2) Amennyiben a szabálysértési hatóság a kifogással támadott határozatát nem módosítja, illetőleg nem vonja vissza, továbbá az eljárás alá vont személy javára módosított határozat ellen ismételten kifogást terjesztenek elő, az iratokat a szabálysértési hatóság az illetékes helyi bírósághoz teszi át.

90. § (1) Az elkésett vagy nem a jogosult által előterjesztett kifogást a szabálysértési hatóság elutasítja. E határozattal szemben a közléstől számított három napon belül az illetékes ügyészségen panaszt lehet előterjeszteni. A panaszt a 86. § (4) bekezdésében foglaltak szerint kell elbírálni.

(3) Ha a kifogást a jogosult visszavonta, a visszavonásnak a szabálysértési hatósághoz érkezése napján a határozat jogerőssé válik


ÜGYÉSZI TÖRVÉNYESSÉGI ÜGYÉSZI TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELET FELÜGYELET 91. §

(1) Az ügyész e törvényben szabályozott eltérésekkel gyakorolja az ügyészségről szóló jogszabályokban meghatározott törvényességi felügyeleti jogait a szabálysértési hatóságok eljárása, határozata (intézkedése) felett.

(2) A szabálysértési ügyben benyújtott óvásnak a kifogásolt határozat óvásnak a kifogásolt határozat (intézkedés) végrehajtására halasztó hatálya van.(intézkedés) végrehajtására halasztó hatálya van.

(3) Az elkövető terhére óvásnak csak a határozat jogerőre emelkedésétől számított hat hónapon belül van helye.

(4) Ha a szabálysértési hatóság az óvást alaposnak tartja, a törvénysértő rendelkezést köteles nyolc napon belül hatályon kívül helyezni vagy módosítani, és erről egyidejűleg az ügyészt értesíteni.

(5) Ha a szabálysértési hatóság az óvással nem ért egyet, köteles a kifogásolt rendelkezésre vonatkozó iratokat az óvással és az észrevételeivel együtt az óvás elbírálásától számított nyolc napon belül az ügyész egyidejű értesítése mellett a bíróságnak megküldeni.


A felelősséget megállapító határozat A felelősséget megállapító határozat jogerőre emelkedése és végrehajtása jogerőre emelkedése és végrehajtása

(jegyzet 12. dia)(jegyzet 12. dia)

Jogerős a határozatJogerős a határozat: a határozat közlésétől számított 8.nap után , : a határozat közlésétől számított 8.nap után ,

ha jogorvoslati kérelem – kifogás - nem érkezett.ha jogorvoslati kérelem – kifogás - nem érkezett.

A jogerős határozat A jogerős határozat végrehajtható.végrehajtható.

A pénzbírságot, egyéb pénzösszeget az elkövetőnek a határozat jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül a pénzösszeg illetékbélyeggel történő lerovásával vagy más, külön jogszabályban meghatározott módon kell megfizetnie. Az okozott kár értékét a sértett részére kell megtéríteni.

A határozat jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül nem fizeti meg a tartozást, a szabálysértési hatóság elrendeli a tartozás adók módjára történő behajtását.


44

Végrehajtás Végrehajtás (jegyzet 13. dia)

Határidőben történő önkéntes teljesítés hiányában a Határidőben történő önkéntes teljesítés hiányában a szabálysértési hatóság köteles a végrehajtásra szabálysértési hatóság köteles a végrehajtásra

intézkedni.intézkedni.114. § A fiatalkorúakra kiszabott pénzbírságot,

továbbá minden egyéb pénzösszeget adók módjáraadók módjára kell behajtani.

115. § (1) A pénzbírság, illetőleg az eljárási költség megfizetésére a szabálysértési hatóság, illetőleg a bíróság legfeljebb hat hónapi tartamra hat hónapi tartamra részletfizetési kedvezményt vagy halasztást adhat.részletfizetési kedvezményt vagy halasztást adhat.


Méltányossági kérelemMéltányossági kérelem 116. § 116. § (1) (1)(jegyzet 14.dia)

Az elzárás büntetés elengedése, illetőleg mérséklése,

a pénzbírság megfizetésének elengedése, a járművezetéstől eltiltás mellőzése, illetőleg az elkobzott dolog visszaadása

érdekében az elkövető az elkövető beleegyezése esetében védője

is méltányossági kérelmet nyújthat be.


11/2000. (II. 23.) BM rendelet11/2000. (II. 23.) BM rendeleta szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX.

törvény végrehajtásáról 30. § törvény végrehajtásáról 30. § pénzbírság, járművezetéstől eltiltás Végrehajtása részben vagy teljesen mellőzhető elkobzott dolog Visszaadható kivéve azt, amelynek birtoklása

jogszabályba ütközik (A rendőrség hatáskörébe tartozó szabálysértések esetén a méltányossági kérelmet

és az eljárási iratokat a szolgálati út betartásával, az Országos Rendőr-főkapitánysághoz kell felterjeszteni.)


47

A pénzbírság, illetőleg a járművezetéstől A pénzbírság, illetőleg a járművezetéstől eltiltás végrehajtását méltányosságból eltiltás végrehajtását méltányosságból

mellőzheti, az elkobzott dolgot visszaadhatja:mellőzheti, az elkobzott dolgot visszaadhatja:

a) önkormányzati hatáskörbe tartozó szabálysértések esetében a közigazgatási hivatal

b) a felügyeletet ellátó miniszter, ha az ügyben más szabálysértési hatóság járt el

c) központi hivatal vezetője, amennyiben a felügyeletet nem miniszter látja el

d) amennyiben az elkövetőt elzárással sújtották, a méltányossági jogkört a köztársasági elnök gyakorolja.


1990 évi XCIII. Tv –Itv –Melléklet 1.pontja1990 évi XCIII. Tv –Itv –Melléklet 1.pontja

A szabálysértési eljárás illetéke

1. A becsületsértés és magánlaksértés miatt indult szabálysértési eljárás illetéke 3000 forint, az ilyen eljárásban hozott büntetést vagy intézkedést alkalmazó határozat elleni kifogás, valamint az eljárást megszüntető határozat elleni panasz illetéke 3500 forint.

2. Az 1. pontban nem említett szabálysértési eljárás illetékmentes,illetékmentes, kivéve a részletfizetési kedvezmény, halasztás engedélyezésére irányuló eljárást, amelyre a törvény 29. §-ában foglaltak az irányadóak.

Összegezve:

Méltányossági kérelemMéltányossági kérelemNincs alakisághoz kötve

illetékmentes kérelemre

Elkövető, annak beleegyezésével a védő

Benyújtható Jegyzőnél, Benyújtható Jegyzőnél, közigazgatási hivatalnál, közigazgatási hivatalnál,

ügyfélszolgálatonügyfélszolgálaton

JOGHATÁSAJOGHATÁSA

Végrehajtás mellőzése

Mellékletek benyújtása

nem kötelező


Járművezetéstől eltiltás Járművezetéstől eltiltás 117. §

A járművezetéstől eltiltást a jogerős határozatot hozó szabálysértési hatóság, illetve bíróság értesítése alapján a körzetközponti feladatokat ellátó települési önkormányzat jegyzője hajtja végre.


A szabálysértési hatóság jogkörét gyakorló A szabálysértési hatóság jogkörét gyakorló szervek eljárásának szabályai szervek eljárásának szabályai 133. §133. §

A hatósági ellenőrzés alkalmával észlelt szabálysértés elkövetőjét

a) helyszíni bírsággal sújtja, vagyb) a szabálysértést a helyszínen elbírálja,

amennyiben további bizonyításra nincs szükség


134. §134. §A szabálysértés tetten ért elkövetőjét helyszíni bírsággal A szabálysértés tetten ért elkövetőjét helyszíni bírsággal

sújthatjáksújthatják.

(2) Helyszíni bírság kiszabására jogosult a rendőrség, a vám- és pénzügyőrség, a hivatásos

tűzoltóság; a helyi önkormányzat képviselő-testülete hivatalának erre

felhatalmazott ügyintézője; a természetvédelmi őr, az önkormányzati

természetvédelmi őr, a természetvédelmi hatóság részéről eljáró és erre felhatalmazott személy, a közterület-felügyelő;

a 35. § a)-h) és j) pontjaiban felsorolt szervek részéről eljáró személy;

a közlekedési hatóság ellenőre.

135. §135. §

A helyszíni bírság összege háromezer forinttól húszezer forintig terjedhet.

Ha az elkövető a helyszíni bírság kiszabását - a jogkövetkezményekről szóló tájékoztatás után - tudomásul veszi, a bírságolás ellen jogorvoslatnak helye nincs.

A tudomásul vett helyszíni bírság a befizetés elmulasztása esetén kizárólag adók módjára hajtható be.



35/2000. (XI. 30.) BM rendelet35/2000. (XI. 30.) BM rendeleta közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásárólközlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról

31. § (1) A közlekedési igazgatási hatóság a vezetési jogosultság szünetelésének elrendelésével korlátozza a közúti közlekedésben járművezetőként történő részvételét annak, aki

a) a 27. § (1) bekezdésében meghatározott szabályszegéseket elkövette, illetőleg

b) a külön jogszabályban meghatározott egészségi, pályaalkalmassági, képzési és vizsgáztatási előírásoknak nem felel meg.

(2) A vezetési jogosultság szünetelése a bíróság vagy A vezetési jogosultság szünetelése a bíróság vagy szabálysértési hatóság határozata alapján szabálysértési hatóság határozata alapján járműkategóriába, alkategóriába, kombinált járműkategóriába, alkategóriába, kombinált kategóriába, járműfajtába tartozó jármű vezetésére kategóriába, járműfajtába tartozó jármű vezetésére is kiterjedhetis kiterjedhet.


(3) Szünetel a vezetésre való jogosultságSzünetel a vezetésre való jogosultság:: a) a közlekedésbiztonsági alkalmatlanság jogerős megállapításának napjától az

alkalmasság igazolásának a közlekedési igazgatási hatóság előtti bemutatás időpontjáig, ha a járművezető a járművezetésre közlekedésbiztonsági szempontból alkalmatlan,

b) a vezetői engedély helyszíni elvételének, a büntetőeljárás megindításától, illetve ismeretlen tettes ellen indult eljárás esetén a megalapozott gyanú közlésének napjától a büntetőeljárás jogerős befejezéséig, ha az eljárás közúti veszélyeztetés [Btk. 186. §], közúti baleset okozása [Btk. 187. § (2) bekezdésében meghatározott] minősített esete, illetve a járművezetés ittas vagy bódult állapotban (Btk. 188. §) elkövetésének megalapozott gyanúja miatt indult,

c) a közúti járművek vezetésétől történő eltiltás lejáratának a napjától az utánképzésen való részvétel közlekedési igazgatási hatóság előtti igazolásáig, ha a járművezető külön jogszabály alapján engedélyét csak az utánképzést követően kaphatja vissza,

d) ha a járművezetőt egészségi, pályaalkalmassági szempontból alkalmatlannak minősítették, az alkalmatlanság megállapításának a napjától az alkalmas minősítésű igazolás közlekedés igazgatási hatóság előtti bemutatásáig, továbbá ha a soron kívül elrendelt vagy kezdeményezett egészségi, illetve rendkívüli pályaalkalmassági vizsgálaton a járművezető önhibájából nem jelent meg, illetve, ha az időszakos egészségi alkalmassági vizsgálat során az egészségügyi hatóság alkalmatlannak minősítette. Nem kell elrendelni a vezetési jogosultság szünetelését, ha az alkalmas minősítésű igazolást az ügyfél a közlekedési igazgatási hatóság határozatának meghozatal előtt önként bemutatja,

e) a vizsga érvénytelenítését elrendelő határozat jogerőre emelkedésének napjától az érvényes vizsgaigazolás közlekedési igazgatási hatóság előtti bemutatásáig, ha a járművezetői vizsgát a közlekedési hatóság külön jogszabály alapján érvénytelenítette,

(9) A (3) bekezdés b) pontja esetén az ügyben A (3) bekezdés b) pontja esetén az ügyben eljáró eljáró ügyészség értesítése alapján a vezetői ügyészség értesítése alapján a vezetői engedélyt a határidő letelte előtt vissza kell adni.engedélyt a határidő letelte előtt vissza kell adni.

(büntető eljárás befejezéséig szóló visszavonás)(büntető eljárás befejezéséig szóló visszavonás)(10) A közlekedési igazgatási hatóság a vezetői

engedélyt a (9) bekezdésben meghatározott esetben visszaadja, ennek és a vezetési jogosultság folytatásának tényét a nyilvántartásba bejegyzi, és erről az eljáró hatóságot abban az esetben értesíti, ha a visszavonás alapját képező cselekmény miatti eljárás még folyamatban van.



Utánképzés Utánképzés 1988. évi I. 1988. évi I. törvény 18. § törvény 18. §

(2) A közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek tanfolyami képzése, továbbképzése és utánképzése a közlekedési hatóság engedélye alapján végezhető. A közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésére engedéllyel rendelkező szervezetekről a közlekedési hatóság jogosult a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben, valamint a közlekedési hatóság tevékenységével összefüggésben adatokat nyilvántartani. Az iskolavezetői, a szakoktatói és a vizsgabiztosi tevékenység folytatásához a közlekedési hatóság engedélye szükséges. A tanfolyami képzést, továbbképzést és utánképzést a közlekedési hatóság ellenőrzi, valamint ellátja annak szakfelügyeletét.

(4) Utánképzésen kell részt vennie annak a járművezetőnek a) akit a bíróság vagy a szabálysértési hatóság közlekedési szabálysértés miatt

legalább 6 hónapra, illetve b) akit a bíróság közlekedési bűncselekmény elkövetése miatt a járművezetéstől

eltiltott, továbbá c) akinek vezetői engedélyét a közúti közlekedési előéleti pontrendszer alapján az

eljáró hatóság visszavonta.

(5) A vezetői engedély csak abban az esetben adható vissza, ha az érintett személy igazolja, hogy az utánképzésen részt vett.

(6) Az utánképzésen nem kell részt vennie a járművezetőnek, ha az eltiltás csak járműkategóriára vagy járműfajtára terjed ki, és az a vezetői engedély visszavonásával nem jár.

Gyakorlati tudnivalók:Gyakorlati tudnivalók:

Jogszabály által rendszeresített nyomtatványrendszeresített nyomtatvány a méltányossági kérelemre nincsnincs.

Jogszabály a méltányossági kérelemhez csatolandó kötelező mellékletről nem rendelkezikkötelező mellékletről nem rendelkezik.

A méltányossági kérelem bármilyen formában (szóban, bármilyen formában (szóban, írásban) benyújtható. írásban) benyújtható.

A méltányossági kérelem tartalmazza a kérelmező tartalmazza a kérelmező azonosításához szükséges adatokat.azonosításához szükséges adatokat.

A kérelmező a méltányossági kérelméhez csatolhatcsatolhat a méltányosság gyakorlását alátámasztó igazolásokat (pl. jövedelemigazolás, nyugdíjszelvény, orvosi igazolás, a lakás fenntartását (rezsiköltségét) igazoló számlák, stb.).

Amennyiben rendelkezésre áll, csatolható a szabálysértési felelősséget megállapító határozathatározat.


Kérelmező azonosításaKérelmező azonosítása

Eljárás alá vont személy Törvényes képviselő Védő

Szóban benyújtott kérelem

Jegyzőkönyvet kell felvenni, annak szabályai Jegyzőkönyvet kell felvenni, annak szabályai szerintszerint

Tartalmaznia kell: a kérelmező azonosításához szükséges adatokat, a

méltányosság gyakorlását alátámasztó indokokat, a szabálysértési felelősséget megállapító hatóságot, illetve ezen hatóság határozatának a számát.

Hiányos írásbeli kérelem esetén is át kell venni és a közigazgatási hivatal szervezeti egységéhez érdemi ügyintézés végett továbbítani kell.


Méltányossági kérelmet alátámasztó iratok, igazolások csatolása(bármi, ami alátámasztja a

méltányolhatóságot)


62

A folyamat leírása: Az ügyfélszolgálat feladata egyrészről a szabálysértési

méltányossági eljárásról való tájékoztatástájékoztatás, másrészről a kérelmek írásba foglalásakérelmek írásba foglalása, illetve a kérelmek és

az esetlegesen csatolt mellékletek hitelt érdemlő módon történő átvételeátvétele.

A méltányossági eljárásról történő tájékoztatás az alábbiakra terjed ki: kérelem előterjesztésére jogosult személy, más szabálysértési hatósághoz történő áttétel szabálya, a kérelem elbírálásának szabályai.

Az átvett kérelmeket iktatni kelliktatni kell, amennyiben az ügyfélszolgálaton történik az iktatás, ezt követően az ügyfélszolgálatokra vonatkozó szabályozás szerint továbbítani kelltovábbítani kell az illetékes szervhez (megyei közigazgatási hivatal).

A közigazgatási hivatal elbírálja a A közigazgatási hivatal elbírálja a méltányossági kérelmet.méltányossági kérelmet.

Méltányosságot megalapozó körülmények esetén a kérelemnek helyt adhelyt ad, a pénzbírság végrehajtását végrehajtását méltányosságból mellőziméltányosságból mellőzi, az elkobzott dolog visszaadását elkobzott dolog visszaadását elrendelielrendeli.

Amennyiben méltányosságot megalapozó körülmények nem állnak fenn, úgy a kérelmet határozattal elutasítja.kérelmet határozattal elutasítja.

Nincs jogorvoslatnak helye!Nincs jogorvoslatnak helye!

A határozat postai úton való kézbesítése, jogerőre emelkedést követően irattározás, kérelemnek helyt adó döntés esetén a Központi Szabálysértési Nyilvántartás felé adatközlés

Csukjuk be a jegyzeteket és Csukjuk be a jegyzeteket és próbálunk önállóan megoldanipróbálunk önállóan megoldani:

1. PROBLÉMA:

A kérelmező helyszíni bírság megállapítása esetén kéri méltányosságból a

végrehajtás mellőzését.

1.Megoldás:

Tájékoztatni kell a kérelmezőt arról, hogy helyszíni bírság kiszabása esetén nincs jogszabályi lehetőség méltányosság gyakorlására, az csak pénzbírság esetén lehetséges.

Amennyiben kérelmét a továbbiakban is fenntartja, úgy azt át kell venni és továbbítani kell az illetékes közigazgatási hivatalhoz a kérelem érdemi elbírálása érdekében.

2. PROBLÉMA:

A kérelmező bemutat egy rendőrkapitányság által hozott pénzbírságot kiszabó

szabálysértési határozatot, és kérelmet nyújt be a végrehajtás méltányosságból

való mellőzésére.

2. Megoldás:

Tájékoztatni kell a kérelmezőt arról, hogy a méltányossági eljárás lefolytatására a közigazgatási hivatal nem rendelkezik hatáskörrel, ezért a kérelmét át fogja tenni a kérelem elbírálására jogosult szervhez.

A kérelmet át kell venni és továbbítani kell az illetékes közigazgatási hivatalhoz.

3. PROBLÉMA:

A kérelmező házastársa nyújt be az ügyfélszolgálaton méltányosság iránti

kérelmet.

3. Megoldás:

A kérelmező hozzátartozójától nem lehet írásbeli meghatalmazást kérni, tekintettel arra, hogy az csak az ügyvéd esetében jogszabályi kötelezettség. Ugyanakkor az elkövető beleegyezése szükséges.


4. PROBLÉMA:

A kérelmező ügyvédje nyújt be az ügyfélszolgálaton méltányosság iránti

kérelmet.

4. Megoldás:

Tájékoztatni kell az ügyvédet arról, hogy védői minőségét írásbeli meghatalmazással kell igazolnia, továbbá az elkövető beleegyezése is szükséges.


5. PROBLÉMA:

A kérelmező bemutat egy önkormányzati szabálysértési hatóság által hozott, pénzbírságot kiszabó szabálysértési határozatot és kérelmet nyújt be a végrehajtás méltányosságból való mellőzésére. Kérelmező kérelmében hivatkozott arra, hogy a jegyzői határozatot két nappal ezelőtt vette kézhez, hivatkozott továbbá arra is, hogy a jegyző által megállapított szabálysértést nem követte el. Ezek mellett nehéz anyagi helyzetét is megemlítette.

5. Megoldás:

Tájékoztatni kell a kérelmezőt arról, hogy a jegyzői határozat ellen indokoltabb lenne kifogást benyújtani, figyelemmel arra, hogy a határozat nem emelkedett jogerőre. Tájékoztatni kell a kérelmezőt a kifogás, mint jogorvoslati kérelem intézményéről, továbbá arról, hogy a kifogás érdemi elbírálását követően – feltéve, hogy ránézve kedvezőtlen döntés születik – nincs jogi akadálya annak, hogy a kiszabott pénzbírság végrehajtásának mellőzése iránt kérelmet nyújtson be. Amennyiben a kérelmező kifogásként kéri a beadvány elbírálását, tájékoztatni kell, hogy azt a további intézkedések megtétele végett a közigazgatási hivatal a jegyzőnek át fogja tenni.


Amennyiben a kérelmező méltányossági kérelemként kéri a beadvány elbírálását, tájékoztatni kell, hogy azt a közigazgatási hivatalnak el kell utasítani, mert azt idő előtt (jogerőre emelkedést megelőzően) terjesztették elő. A kérelmet át kell venni és továbbítani kell az illetékes közigazgatási hivatalhoz.

6. PROBLÉMA:

A kérelmező 17 éves.

6. Megoldás:

A kérelmet át kell venni és továbbítani kell az illetékes közigazgatási hivatalnak. A 17 éves elkövető önállóan jár el, törvényes képviselő közreműködésére nincs szükség.

7. PROBLÉMA:

A 17 éves elkövető törvényes képviselője (gyám, szülő) nyújt be ügyfélszolgálaton

méltányosság iránt kérelmet.

7. Megoldás:

A törvényes képviselőtől nem lehet írásbeli meghatalmazást kérni, tekintettel arra, hogy az csak az ügyvéd esetében jogszabályi kötelezettség. Ugyanakkor az elkövető beleegyezése szükséges.



Még egy kis adalék:Még egy kis adalék:

Közigazgatási eljárásban a méltányossági eljárást

a Ket.-novella megszüntette!


Elhatárolása más kérelmektől Elhatárolása más kérelmektől és jogorvolatoktólés jogorvolatoktól

Kifogás

Újrafelvételi

eljárás

Fellebbezés

Fizetési

halasztásRészletf

izetés


Köszönöm a figyelmet!Köszönöm a figyelmet!

kormányhivatalok integrált ügyfélszolgálati munkatársak képzése

Documents