konstruktÍv gondolkodÁs kÉrdŐÍv...

KONSTRUKTÍV GONDOLKODÁS KÉRDŐÍV (CTI) A KÉRDŐÍV HAZAI ADAPTÁLÁSÁVAL KAPCSOLATOS ELSŐ TAPASZTALATOK

MÉSZÁROS VeronikaEötvös Loránd Tudományegyetem Pszichológia Doktori Iskola

1064 Budapest, Izabella utca 46.Semmelweis Egyetem, ÁOK Klinikai Pszichológiai Tanszék

1083 Budapest, Tömő u. 25–[email protected]

CSIGÁS ZoltánEötvös Loránd Tudományegyetem

Pszichológiai Doktori Iskola1064 Budapest, Izabella u. 46.

ÁDÁM SzilviaSemmelweis Egyetem, ÁOKMagatartástudományi Intézet

1089 Budapest, Nagyvárad tér 4. XX. emelet

HEVESI KrisztinaEötvös Loránd Tudományegyetem

Pszichológia Doktori Iskola1064 Budapest, Izabella u. 46.

OLÁH AttilaEötvös Loránd Tudományegyetem

Személyiség- és Egészségpszichológiai Tanszék1064 Budapest, Izabella u. 46.

ALKALMAZOTT PSZICHOLÓGIA 2014, 14(3):73–88. 73

ÖSSZEFOGLALÓ

Háttér és célkitűzések: a vizsgálat célja a Konstruktív Gondolkodás Kérdőív hazai adaptá-ciója volt. Módszer: a kérdőívet 1 000 fő bevonásával feltáró és megerősítő faktoranalízis-sel elemeztük, illetve részleteztük a skálákon mutatott nemi különbségeket és a depresszióstünetekkel való kapcsolatot. A vizsgálat során a Konstruktív Gondolkodás Kérdőív és a CES-Dkérdőív (Center for Epidemiological Studies Depression Scale) került felvételre. Eredmények:eredményeink alátámasztják az amerikai mintán pszichometriai szempontból kimunkált öt-faktoros struktúrát, ahol elkülönült faktort alkot az érzelmi és viselkedéses megküzdés,

APA_2014_3_:press 2015.01.06. 18:46 Page 73

74 MÉSZÁROS Veronika – ÁDÁM Szilvia – CSIGÁS Zoltán – HEVESI Krisztina – OLÁH Attila

BEVEZETÉS

A kérdőív elméleti háttere – a kognitív-tapasztalati énelmélet

A tanulmány célja a Konstruktív Gondolko-dás Kérdőívvel kapcsolatos első hazai ta-pasztalatok bemutatása, valamint a kérdőívpszichometriai szempontú elemzése. Ennekmegalapozásaként a kérdőívet elsőként elmé-leti keretbe ágyazzuk, majd ismertetjük pszi-chometriai kimunkálását, végül sorra vesszüka hazai validálása során kapott eredménye-ket. Tanulmányunkat a hazai tapasztalatokbólkövetkező gyakorlati megfontolásokkal ésa vizsgálat előnyeinek és korlátainak elemzé-sével zárjuk.

Az Epstein (pl. 1998, 1999, 2003) általmegfogalmazott kognitív-tapasztalati énel-mélet erőssége, hogy mind a személyiség fel-építéséről, mind az alkalmazkodás sajátossá-gairól integratív képet ad, támpontokat kínálvaezáltal azokról a személyiségtényezőkről,amelyek fontosak lehetnek az adaptivitásszempontjából. További előnye, hogy ötvözia pszichodinamikus, a tanuláselméleti, a fe-nomenológiai és a modern kognitív informá-ciófeldolgozással kapcsolatos hagyományo-kat, így integratív modellnek tekinthető.

Az elmélet szerint a személyiség hierar-chikusan szervezett sémákból épül fel, melyekközül egyesek tágabb, mások szűkebb ható-körrel rendelkeznek. A tágabb hatókörrel ren- delkezők stabilabbak, nehezebb őket meg-kérdőjelezni. A szűkebb tartományúakmegkérdőjelezése kisebb intenzitású kör-nyezeti változásokkal is lehetséges. A sémákolyan kognitív-érzelmi egységek, melyekegy része a világ leképezését segíti (leíró sé-mák), a másik része a gördülékenyebb alkal-mazkodást teszi lehetővé (motivációs sé-mák). A kétféle séma lehetővé teszi a világrólalkotott kép folyamatos újrakonstruálását, ez-által pedig elősegíti a személyiség dinamikusalkalmazkodását a környezethez. A legtágabbleíró sémák korai életkorban alakulnak ki, azént, az egyénnel érintkező más embereket,valamint a világot írják le. Amennyiben cse-csemőkorban az alapvető szükségletek kielé-gülnek, az egyén a világot jó szándékú és ki-számítható helynek; másokat segítőkésznek,elfogadónak; önmagát pedig kompetensnek,jónak és értékesnek látja. Szintén a legkoráb-bi életkortól jelen vannak olyan motivációs sé-mák (alapvető szükségletek) is, melyek a ko-herens értékkészlet és a magas önbecsüléskialakítását és fenntartását, a másokkal valószoros kapcsolat létrehozását, valamint az

a kategorizáló és ezoterikus gondolkodás, valamint a naiv optimizmus. Nem támasztható vi-szont alá az apriori feltételezésen alapuló babonás gondolkodás faktor. Emellett kiemelhető,hogy a férfiak jobb érzelmi, a nők pedig jobb viselkedéses megküzdők. Illetve a nőket erő-sebben jellemzi a kategorizáló gondolkodás és a naiv optimizmus hite is. A depressziós tüne-tek gyakorisága az érzelmi és viselkedéses megküzdéssel közepes negatív (rendre: r = –0,57,p < 0,01 és r = –0,35, p < 0,01), a kategorizáló gondolkodással pedig gyenge pozitív kap-csolatban áll (r = 0,29, p < 0,01). Következtetések: következtetésként levonható, hogy a Konst-ruktív Gondolkodás Kérdőív ötfaktoros formában hazánkban is alkalmazható.Kulcsszavak: Konstruktív Gondolkodás Kérdőív, feltáró és megerősítő faktorelemzés, nemikülönbségek, depressziós tünetek

APA_2014_3_:press 2015.01.06. 18:46 Page 74

Konstruktív Gondolkodás Kérdőív (CTI) 75

öröm maximalizálását és a fájdalom minima-lizálását célozzák, elősegítve ezáltal az életbenvaló sikeresebb boldogulást (Epstein, 1998;Epstein és Pacini, 1999). Ha a szükségletekmentén frusztráció lép fel, az egyén érzékennyéválik a külső, illetve a belső világból érkezőingerek bizonyos konstellációira. Az elméletszerint a személyiség szerveződésében így ki-alakuló érzékeny pontokat félig tudatos, dön-tően automatikus kompulzív viselkedés védi,illetve tartja távol a hasonló ingerkonstellá -cióktól (Epstein, 2003).

A személyiségfejlődés során szerzett él-mények segítségével a leíró és motivációs sé-mák egyre differenciáltabbakká válnak. Fel-épül a tapasztalati elme, mely holisztikus,érzelmekkel, gondolatokkal és emlékekkelátszőtt képet alkot a különböző szituációkról,és az egyén alapvető szükségletei mentén cse-lekszik. Ebből következik, hogy ritkán dol-gozik logikus érvekkel, az új információk rakevésbé érzékeny, de tanítható. Gyorsan cse-lekszik, és kevésbé rugalmas. Rugalmatlan-sága főként akkor tapasztalható, ha a szemé-lyiség érzékeny pontjait védi. A szocializációsorán, kvázi a realitáskontroll részeként épüla személyiségbe a racionális elme. A logi-kus, előzményeket és következményeketszisztematikusan elemző, integrált, flexibilisés tudatos működésmóddal jellemezhető ra-cionális elme a helyzetek minél adekvátabbleképezésére törekszik, ezáltal segítve azegyén adaptációját. Epstein a két rendszerfejlődését Freud és Piaget énfejlődés-elméle-tével hozza párhuzamba. Freud énfejlődésielméletében az ösztönénből származó ösz-tönkésztetések valósággal való összeegyez-tetését a külvilággal szoros kapcsolatban állóego segíti. Hasonlóan a pszichoanalitikus én-fejlődési elmélethez a tapasztalati énben meg-jelenő alapvető késztetések szocializált kife-jezését is racionális én segíti, azonban

a pszichoanalitikus elméletben megjelenőösztönén kezdetlegessége, differenciálatlan-sága ellentétben áll a tapasztalati én potenci-ális differenciációs lehetőségeivel. A racio-nális és tapasztalati elme együttes, egymásraható differenciálódása Piaget kognitív fejlő-déselméletéhez hasonlítható, ahol a külvilág-gal való interakció hatására a nem racionálisrendszerek szofisztikálódása, racionális és ta-pasztalati információk együttes, mindent fi-gyelembe vevő mérlegelése jön létre serdü-lőkorra, a formális műveletek időszakára(Epstein és Pacini, 1999).

Ahogy azt az előbbiekben kiemeltük,a modell a helyzetekhez való alkalmazkodás-ról is képet ad. Az alkalmazkodásra kevésbévan lehetőség a személyiség érzékeny pontjaimentén. Ha a szituációhoz kapcsolódó inge-rek érzékeny pontokat, azaz sémasérüléseketérintenek, a tapasztalati elme rigid, kompul-zív választ ad, hogy elkerülje a stresszteli szi-tuációt. Így például a „félelmetes, elutasító má-sokkal” kapcsolatos elképzelésekből levontgyors, szélsőséges következtetések hozhatjáklétre a kategorizáló gondolkodást. A „világ bi-zonytalanságával, kiszámíthatatlanságával”kapcsolatos biztonságra törekvése felerősíthetia babonás és az ezoterikus gondolkodást. Az„énnel kapcsolatos bizonytalanság” kompen-zálásaképp pedig túlzott mértékű (naiv) opti-mista gondolkodás jöhet létre. A stabilanszerveződő alapsémák mentén viszont az al-kalmazkodást kívánó helyzetekre adott vála-szok is adaptívabbak. Ha az énről alkotott képkompetens, szerethető, az egyén képes ön-magát elfogadni, és pozitív, megfontolt választadni a környezet kihívásaira. Ha a másokrólalkotott képe elfogadó, támogató, nincs szük-sége arra, hogy kategorizálja, címkézze az em-bereket. Ha a világ jó és kiszámítható,lehetővé válik az aktív, cselekvésorientált vi-selkedés, hiszen nem kell félni a váratlan

ALKALMAZOTT PSZICHOLÓGIA 2014, 14(3):73–88.

APA_2014_3_:press 2015.01.06. 18:46 Page 75


következményektől. Tehát az ép és differen-ciált sémákra épülő tapasztalati elme lehető-vé teszi a helyzetekben mutatott konstruktívgondolkodást, azaz a megfelelő adaptációt.A sémák sérülései mentén ellenben a konst-ruktív gondolkodás sérülhet, így a helyzetek-hez való alkalmazkodás is nehezítetté válik(Epstein, 2003).

A tapasztalati elme alkalmazkodásánakmérésére szolgáló

Konstruktív Gondolkodás Kérdőív

A tapasztalati elme alkalmazkodásának mé-résére Epstein és munkatársai (2001) a Konst-ruktív Gondolkodás Kérdőívet (CostructiveThinking Inventory, a továbbiakban: CTI)fejlesztették ki. A kérdőív kialakításához a szer-zők kognitív pszichoterapeuták által írt köny-veket – Beck (1976), Ellis (1962), Meichen-baum (1977) – elemeztek, melyek segítségévelaz alkalmazkodás maladaptív formáinak szé-les skáláját tudták vizsgálni. Barátok, ismerő-sök segítségét kérték, hogy hozzanak életük-ből saját példákat a konstruktív és destruktívgondolkodásra. Emellett egyetemisták megfi-gyeléseire is támaszkodtak, akik azt az inst-rukciót kapták, hogy harminc napon keresztülírják le a legkellemesebb, illetve a legkelle-metlenebb élményeikből származó gondola-taikat (Epstein, 1998; Epstein és Meyer, 1989).Az elemzések során nyert információkból, va-lamint a hallgatók által adott válaszokból 4 740érzelmileg érintett helyzetből származó pozi-tív és negatív automatikus gondolatot szedtekössze. A többértelmű, a bizonytalan és a re-dundáns állításokat eltávolítva 200 itemet al-kottak, melyek megfogalmazását ötfokú ská-lához illesztették. Az itemeket függetlenszakértők kategóriákba sorolták, ezt követőentörölték azokat, amelyek nem egyértelműen egykategóriához tartoztak. Valamint azok a skálákis kikerültek a kérdőívből, amelyek kevesebb

mint három itemet tartalmaztak. A folyamateredményeként 18 kategóriát és 108 itemet ta-láltak elfogadhatónak. A kategóriákat feltárófaktorelemzésnek vetették alá, melynek ered-ményeként öt faktor bontakozott ki. Az öt fak-torból kettő a konstruktív gondolkodást, hároma differenciálatlan, merev gondolkodást méri.Teoretikus alapokra hivatkozva a szerzők utó-lag a babonás gondolkodás skálát a merev, dif-ferenciálatlan gondolkodási módok közé il-lesztették. Így a konstruktív gondolkodást azérzelmi és viselkedéses megküzdési módok,a differenciálatlan, merev gondolkodást pediga kategorikus, a babonás és az ezoterikusgondolkodás, valamint a naiv optimizmus rep-rezentálja (Epstein, 2001).

Az elmélet a konstruktív gondolkodásta kihívásokhoz, nehéz szituációkhoz való ru-galmas alkalmazkodásként írja le. A konstruktívgondolkodók képesek a személyiségükből fa-kadó problémamegoldási stratégiák flexibilishasználatára, és ezáltal kiegyensúlyozott in-terperszonális kapcsolatok és magas munka-helyi teljesítmény elérésére. Továbbá kevesebbpszichés problémáról és több egészség meg-őrzésére tett erőfeszítésről számolnak be (Eps-tein, 2001; Scheuer és Epstein, 1997; Stacci-arini és Troccoli, 2004). A konstruktívangondolkodó, érzelmi megküzdést gyakranhasználó emberek önmagukat elfogadják, ke-véssé érzékenyek az elutasításra, a kudarcra. Jel-lemző rájuk a pozitív gondolkodás és az örö-mökre érzékeny, elfogadó attitűd. Azok,akiknek a viselkedéses megküzdés az erőssé-gük, gyakran gondolkodnak azon, hogy milyenkonkrét lépéseket lehetne tenni az egyes prob-lémák megoldása érdekében. Gyakran opti-misták, extrovertáltak, energikusak és maga-biztosak. Elfogadnak másokat, s nem ítélkeznekfelettük. Míg a jó érzelmi megküzdéssel jelle-mezhető emberek elsősorban önmaguk elfo-gadásában és az érzelmi információk hatékony

APA_2014_3_:press 2015.01.06. 18:46 Page 76


kezelésében jeleskednek, addig a viselkedésesmegküzdők elsősorban mások elfogadásáraés a(z interperszonális) problémahelyzetekhatékony kezelésére törekszenek.

A kérdőív másik pólusán a differenciá-latlan, merev gondolkodás áll. Ennek egyikmegnyilvánulása a babonás gondolkodás,mely azt méri, az egyén mennyire hajlamosarra, hogy egymástól független eseményeketok-okozati kapcsolatba hozzon egymással.Egy másik formája a kategorizáló gondolko-dás, mely annak mércéje, hogy az egyénmennyire hajlamos fekete-fehéren látni a vi-lágot, és mennyire hajlik az előítéletes gon-dolkodásra, a mások feletti ítélkezésre. To-vábbá a differenciálatlan gondolkodás vonzzaa mágikus, természetfeletti, tudományosanmegkérdőjelezhető dolgokban való hitet. Ígyaz ezoterikus gondolkodással jellemezhető em-berek sokszor nem rendelkeznek a kritikaielemzés képességével, inkább az első be-nyomásaikra hagyatkoznak. Végül idetarto-zik a naiv optimizmus, vagyis a túlzott pozi-tivitással és a valóságtól elrugaszkodottgondolkodással járó irreálisan pozitív gon-dolkodás (Epstein, 2001).

A CTI faktorstruktúráját német, francia éstörök kutatók is vizsgálták. Hoyer és munka-társai (1998) 439 egyetemi hallgatón és 187 bőr-gyógyászati problémával küzdő betegenfőkomponens-elemzéssel, ortogonális rotációthasználva tesztelték a kérdőív német változa-tának faktorstruktúráját. A két legstabilabb ská-lának az érzelmi megküzdés és az ezoterikusgondolkodás skála bizonyult, a babonás gon-dolkodás pedig nem különült el önálló skála-ként. Ennek indoka, hogy a babonás gondol-kodás skála tételei inkább elméleti, mintpszichometriai megfontolásból maradtak ben-ne a kérdőívben. A viselkedéses megküzdés, anaiv optimizmus és a kategoriális gondolkodásesetében több tétel nem a megfelelő skálán sú-

lyozódott, kereszttöltéssel rendelkezett, vagynem érte el az adott skálán a 0,3-as faktorsúlyt.Ezeket a tételeket a kérdőív német változatá-ból kiemelték. Pihet és munkatársai (2011) 777fős, serdülőkből és fiatal felnőttekből állómintán tesztelte a kérdőív francia változatánakvaliditását. Eredményeik szerint a francia és azEpstein által eredetileg közölt amerikai válto-zat faktorstruktúrája megegyezik mindkétvizsgált korcsoport esetében, tehát a kérdőívfaktorstruktúrája megbízható. Tosun és Karadag(2008) a kérdőív török változatát 362 tanár be-vonásával, feltáró faktorelemzéssel, varimax ro-tációt használva vizsgálta. A nem megfelelőenilleszkedő tételeket eltávolította, ezáltal érve ela tételek optimális illeszkedését.

Fontos azonban kiemelni, hogy az előző-ekben leírt kutatásoknak több gyenge pontja isvan. Maga Epstein (Epstein, 2001; Epstein ésMeyer, 1989) is hangsúlyozza, hogy a CTI ská-lái korrelálnak egymással, emellett a skálák bi-zonyos tételeinek kiemelésével egy összesítettkonstruktív gondolkodás skála is alkotható. Ezpedig arra utal, hogy az eddig alkalmazott or-togonális rotáció helyett a faktorok korreláció -ját lehetővé tévő oblique rotáció alkalmasabba struktúra elemzésére. Emellett a vizsgálatbabevont egyének száma is kevés a kérdőív 108itemének adekvát elemzéséhez, amely szinténmegkérdőjelezi a kapott eredmények érvé-nyességét, tehát szükségessé válik a kérdőív fak-torstruktúrájának újbóli elemzése.

Jelen vizsgálat célkitűzése tehát a CTIfaktorstruktúrájának szisztematikus vizsgá-lata volt. Mivel az eredeti koncepcióbana hatfaktoros kérdőív kimunkálása nem kö-vetett egységes elveket, a babonás gondol-kodás skála pedig apriori feltételezésen ala-pult, és pszichometriai értelemben nem voltalátámasztható (Epstein, 2001; Epstein ésMeyer, 1989), ezért feltételeztük, hogy a CTImagyar változata ötfaktoros.


APA_2014_3_:press 2015.01.06. 18:46 Page 77


MÓDSZER

Minta

Az országos szintű felmérésben 1 000 embertkérdeztünk meg. A vizsgálatban részt vevőktöbbsége a fővárosban él (501 fő, 50,1%), ke-vesebben az ország különböző városaiban(241 fő, 24,1%), megyeszékhelyeken (123fő, 12,3%), illetve különböző községekbenvagy falvakban (117 fő, 11,7%). A résztvevőkháromnegyede nő (750 fő, 75,0%), egyne-gyede férfi (250 fő, 25,0%). Átlagéletkoruk35,75 év (minimum = 17 év, maximum 69 év,szórás = 10,9 év). Legtöbben egyetemet/fő-iskolát (272 fő, 27,2%), illetve gimnáziumotvégeztek (257 fő, 25,7%). Legkisebb az ál-talános iskolát végzettek aránya (4 fő, 0,4%).347 fő (34,7%) házasságban él, 333 fő(33,3%) az egyedülállók száma. A résztvevőktöbbsége nem nevel gyermeket (456 fő,45,6%), de többen vannak olyanok is, akikkét gyermeket nevelnek (244 fő, 24,4%).A minta jellemzőit – a könnyebb áttekinthe-tőség érdekében – az 1. táblázatban is kö-zöljük.

A mintaválasztás elérhetőségi mintavé-telezéssel történt. 328 ápoló és 145 egyetemihallgató töltötte ki a vizsgálathoz használtkérdőívcsomagot. Valamint 527 főt egy elekt-ronikus kérdőív felületre való meghívás se-gítségével értünk el.

Elemzés céljából az SPSS 20.0 program„random sample of cases” funkciójának se-gítségével a mintát 60–40% arányban szét-választottuk (melynek indokát részleteseb-ben a későbbiekben fejtjük ki). A kétmintafélbe kerülők egyetlen vizsgált demog-ráfiai paraméter mentén sem különböznekszignifikánsan (lásd 2. táblázat).

Mérőeszközök

Konstruktív gondolkodás: A konstruktív gon-dolkodás mérésére szolgáló CTI-kérdőívetSeymour Epstein és kollégái (2001) alakítottákki, a kihívásokhoz, nehéz szituációkhoz valórugalmas alkalmazkodás mérőeszközeként.A kérdőívet munkacsoportunk adaptálta ma-gyarra. A nemzetközi standardok mentén a for-dítást, illetve a visszafordítást két az angoltanyanyelvi szinten beszélő fordító végezte. Azeredeti, a visszafordított angol és a magyar

1. táblázat. A vizsgálati minta leíró jellemzői

*Megjegyzés: A mintában az egyes demográfiai paramétereknél vannak hiányzó adatok – nem = 12 fő; életkor =25 fő; családi állapot = 15 fő; gyermekek száma = 31 fő; lakóhely = 18 fő; iskolai végzettség = 10 fő

Családiállapot

Egyedülálló (%)

333 (33,3)

Házas (%)

374 (37,4)

Elvált, özvegy(%)113 (11,3)

Élettársikapcsolat (%)165 (16,5)

Hiányzó adat (%)

15 (1,5)

Gyerekekszáma

Nincs (%)

456 (45,6)

Egy (%)

214 (21,4)

Kett (%)

244 (34,4)

Három vagytöbb (%)55 (5,5)

Hiányzó adat (%)

31 (3,1)

LakóhelyBudapest vagyPest megye (%)501 (50,1)

Megyeszékhely (%)123 (12,3)

Város (%)241 (24,1)

Község, falu(%)117 (11,7)

Hiányzó adat (%)

18 (1,8)

Iskolaivégzettség

Általános iskola,szakmunkásképz (%)57 (5,7)

Szakközépiskola (%)

229 (22,9)

Gimnáziumiérettségi (%)

257 (25,7)

OKJ s képzés(%)

161 (16,1)

F iskola, egyetem,illetve magasabbvégzettség (%)286 (28,6)

Hiányzóadat (%)

10 (1,0)

APA_2014_3_:press 2015.01.06. 18:46 Page 78


kérdőívet pedig egy az Egyesült Államokbanélő kétnyelvű fordító vetette össze. Emellett azeredeti és a visszafordított angol változat ösz-szevetésével a CTI magyar változatát SeymourEpstein is jóváhagyta. Ezt követően a tételekérthetőségét egy 10 fős pilotcsoport tesztelte.

A kérdőív eredeti változata 108 ötfokúLikert-skálán megválaszolható tételt tartalmaz.9 skálából áll, melyből kettő a konstruktív, négya differenciálatlan, merev gondolkodást méri,három pedig a kérdőív használhatóságát vizs-gálja. A konstruktív gondolkodás mérőeszközeaz érzelmi és a viselkedéses megküzdés:– Az érzelmi megküzdést használó emberekelfogadják önmagukat, s kevéssé érzékenyekaz elutasításra, illetve a kudarcra. Jellemzőrájuk a pozitív gondolkodás, és az örömökreérzékeny, elfogadó attitűd. Az eredeti kérdő-ívben a skálát olyan – pszichometriai tekin-tetben kevésbé kimunkált – alskálákra bon-tották, mint az önelfogadás, a rágódás hiánya,valamint a túlérzékenység és túláltalánosításhiánya. A skálához 25 tétel tartozik.– A viselkedéses megküzdéssel jellemez-hető emberek szeretnek konkrét lépéseket

tenni a problémák megoldása érdekében. Op-timizmus, extroverzió, energizáltság és ma-gabiztosság jellemzi őket. Az eredeti kérdő-ívben a viselkedéses megküzdést a szerzőktovább bontották a reális pozitív gondolatokmegfogalmazásának képességét mérő pozitívgondolkodásra; a helyzetekre adott konkrétcselekvési tervek alkalmazását mérő cselek-vésorientációra; valamint a lelkiismeretes ki-vitelezést mérő lelkiismeretességre. A skálát14 tétel méri.

Differenciálatlan, merev gondolkodás jel-lemzi: – A babonás gondolkodókat, akik legfőbbjellemzője, hogy hajlamosak egymástól füg-getlen eseményeket ok-okozati kapcsolatbahozni egymással. A skála szorosan kapcso-lódik a pesszimizmushoz. Emellett fontos ki-emelni, hogy pszichometriai értelemben nemilleszkedik a kérdőívbe, a szerzők teoretikusindokokra hivatkozva tekintik a CTI részé-nek. A skála 7 itemből áll.– A kategorizáló gondolkodókat, akik hajla-mosak fekete-fehéren látni a világot, messze-menő következtetéseket levonni apró infor-


2. táblázat. A minták összehasonlítása demográfiai jellemzők mentén

1. mintafél (60%) 2. mintafél (40%) t/ 2(df) P

Nem(férfi:n ) 143:449* 95:301

0,004(1) 0,952

Életkor(átlag, szórás) 36,5 (10,5) 34,5 (11,4)

–2,44(973) 0,075

Családi állapot(egyedülálló:házas:elvált/özvegy:élettársi kapcs.)

191:231:67:100 142:143:46:65 6,46 (6) 0,373

Gyermekek száma(átlag, szórás) 1,0 (1,1) 0,9 (1,1)

–1,43(967) 0,153

Lakóhely(f város:megyeszékhely:város:község) 290:73:147:78 211:50:94:39 6,19 (4) 0,186

Iskolai végzettség(általános:szakiskola:szakközépiskola:gimnázium:OKJ:f iskola/egyetem:magasabb végzettség)

3:38:143:149:94:156:10 1:15:86:108:67:116:4 6,72 (7) 0,459

APA_2014_3_:press 2015.01.06. 18:46 Page 79


mációkból, és általánosítani azokat. A kate-gorikus gondolkodás lehetővé teszi a gyors dön-téseket, viszont merevsége gátolja a rugalmasalkalmazkodást. A skála 16 itemet tartalmaz.– Az ezoterikus gondolkodókat, akik hisz-nek a mágikus, természetfeletti, tudományo-san megkérdőjelezhető dolgokban. Túlzottjelentőséget tulajdonítanak megérzéseiknek,ezért sokszor nélkülözik a kritikus gondol-kodást. A skálát 13 tétel méri.– Végül a naiv optimista módon gondolko-dókat, akik egyfajta túlzott optimizmussal,a valóságtól való elrugaszkodottabb gondol-kodásmóddal, túláltalánosítással jellemezhe-tők. A naiv optimizmus skála 15 tételből áll.

A kitöltött CTI használhatóságát két skálaméri:– Validitásskála: megmutatja, hogy a ki-töltő mennyire figyelmesen és gondosan töl-tötte ki a kérdőívet (8 item).– Ellenállásskála: annak mérőeszköze, hogyaz egyén mennyire mutat magáról a realitás-tól elrugaszkodott, szociálisan kívánatos ké-pet (8 item).

A CTI jogdíjas kérdőív, ezért tételeinekazonosítására a továbbiakban rövidített cím-kéket alkalmaztunk.1

Depresszió: A depresszió mérésérea CES-D kérdőívet (Center for Epidemiolo-gical Studies Depression Scale; Radloff,1977) használtuk. A konstruktív gondolkodásdepresszióval való összehasonlítását azértláttuk indokoltnak, mert a CTI kialakításasorán a szakirodalmi kutatás elsősorbana maladaptív kognitív sémák és negatív au-tomatikus gondolatok feltérképezésére tá-maszkodott (Epstein, 2001), melyek prototí-pusos mintáját adhatja a depresszió.

A CES-D kérdőív elsősorban a depressziónormál populációban való felmérésére hiva-tott, de képes elkülöníteni a klinikai szintűproblematikát is. Húsz tételt tartalmaz, ame-lyeket a kitöltő egy négyfokú skálán pontozaszerint, hogy az elmúlt egy hétben milyengyakran érzett az állításban olvasható módon.A kérdőív a depresszív tünetek négy nagy cso-portját fedi le – a kognitív, az érzelmi, a vi-selkedéses, valamint az interperszonális kap-csolatok változására vonatkozóan –, azonbana depressziós tünetek mennyiségének feltér-képezésére csak a skála összpontszáma alkal-mazható (Tompor és Urbán, 2009).

Adatelemzés

Mintánkon elsőként megerősítő faktorelem-zést végeztünk. Ezután a résztvevőket két rész-re osztottuk, és a minta egyik felén feltáró,a másik felén pedig újra megerősítő faktor-elemzést végeztünk. A feltáró faktorelemzéstSPSS 20.0 programmal készítettük el, és te-kintettel arra, hogy a CTI faktorai korrelálnakegymással, az elemzés során maximum like-lihood módszert és oblique rotációt alkal-maztunk. A megerősítő faktorelemzéseketMplus 6.1-es programmal végeztük. Mivela kérdőív egyes tételei nem normál eloszlá-súak (lásd 3. táblázat), ezért a maximum like-lihood módszer egy robusztus változatát al-kalmaztuk (MLR-módszer; Muthen ésMuthen, 1998–2010). Modellünk illeszkedésimutatóit a nemzetközi standardok alapjána CFI (Comparative fit index) és TLI (Tucker-Lewis index) érték 0,900 feletti, az RMSEA(Root mean square error approximation)0,050 és az SRMR (Standardized root meansquare residual) 0,080 alatti, valamint a nem

1 A kérdőívvel kapcsolatos jogokat a Psychological Assessment Resources Inc. birtokolja. A kérdőív üzleti, klinikaiés kutatási célokra más-más árfolyamon rendelhető meg, a további részleteket lásd a www.parinc.com weboldalon.

APA_2014_3_:press 2015.01.06. 18:46 Page 80


szignifikáns Satorra–Bentler χ2 segítségévelhatároztuk meg.

EREDMÉNYEK

A kérdőív faktoriális validitása

A faktorelemzéseket az Epstein és Meyer(1989), valamint a Hoyer és munkatársai(1998) által leírt szempontok figyelembevé-telével készítettük el. Első lépésben megerő-sítő faktorelemzés segítségével elemeztük azEpstein által leírt eredeti faktorstruktúrát. Mi-vel az illeszkedési mutatók többsége nem érteel az optimális tartományt (Satorra–Bentler

χ2 = 11427,196, df = 3636, p < 0,001;RMSEA = 0,046 [0,045 – 0,047]; CFI = = 0,687; TLI = 0,678; SRMR = 0,080), ezértolyan elemzési módszert választottunk,amely a nemzetközi gyakorlatban elterjedt-nek számít (pl. Conners et al., 1998; Lyden etal., 1999; Petrides és Furnham, 2000); a min-tánkat kétfelé osztottuk, hogy egyik felénfeltáró, a másik felén megerősítő faktor-elemzést végezzünk.

A kérdőív hat fő skáláját 87 tétel alkotja,ezért a faktorelemzés szabályait figyelembevéve a minta nagyobb részét (60%-át) a fel-táró faktorelemzésre fordítottuk. A kezdetirossz illeszkedés miatt feltételeztük, hogya kérdőívből bizonyos tételeket el kell majd


3. táblázat. A CTI tételeinek eloszlásvizsgálata

Megjegyzés: a szignifikáns (p < 0,01) Kolmogorov–Smirnov Z-értékeket kiemeltük

Tételszáma

Z érték Tételszáma





Z érték

1. 7,91 11. 6,72 21. 7,07 31. 7,36 41. 7,36 51. 9,15

2. 6,36 12. 6,15 23. 6,07 32. 6,84 43. 6,84 52. 6,45

3. 7,44 14. 8,22 24. 6,90 34. 7,90 44. 7,90 53. 6,98

4. 5,83 15. 5,51 25. 8,81 35. 6,76 45. 6,76 54. 7,04

5. 6,81 16. 8,74 26. 6,33 36. 6,88 46. 6,88 55. 6,06

7. 5,21 17. 7,04 28. 5,52 37. 8,65 47. 8,65 56. 6,58

8. 7,31 18. 8,46 29. 6,80 38. 7,14 48. 7,14 57. 7,64

9. 7,98 20. 8,23 30. 7,86 39. 7,16 49. 7,16 59. 6,73

10. 6,14 60. 5,83

Tételszáma





Z érték

62. 9,99 71. 6,54 81. 6,22 91. 7,59 100. 8,02

63. 5,99 73. 8,36 82. 8,79 92. 8,84 101. 9,45

65. 8,56 75. 6,23 83. 6,87 93. 6,49 102. 8,72

66. 7,57 76. 8,20 85. 7,10 94. 5,54 103. 4,94

68. 6,58 77. 6,34 86. 5,68 95. 8,46 104. 6,36

69. 5,72 78. 7,04 88. 7,58 96. 7,89 105. 9,70

70. 7,86 79. 8,50 90. 9,32 97. 6,16 107. 6,72

98. 8,51 108. 6,36

APA_2014_3_:press 2015.01.06. 18:46 Page 81

82 MÉSZÁROS Veronika – ÁDÁM Szilvia – CSIGÁS Zoltán – HEVESI Krisztina – OLÁH Attila4.

tábl

ázat

.A C

TI fa

ktor

struk

turá

ja m

agya

r min

tán

1.Érzelm

imegküzdés

2.Ezoterikus

gond

olkodás

3.Kategorizálógond

olkodás

4.Na

ivop

timizm

us5.Viselkedéses

megküzdés

Item

Faktor

súly

Item

Faktor

súly

Kereszt

töltés

Item

Faktor

súly

Item

Faktor

súly

Item

Faktor

súly

Item

Faktor

súly

Kereszt

töltés

91.„nem

fogla

lkoztatják

akellemetlen

dolgo

k”–0,720

18.„nehezen

viselia

kurdarcot”

0,617

0,349

(5.f)

94.„úgy

gondolja,

vannak

jövbelátó

emberek”

0,782

107.„úgy

gondolja,

aöd

rossze

mberek

léteznek”

–0,727

52.„úgyg

ondolja,ha

jólteljesít

azem

ber,

sikeres

éssokra

viheti”

0,735

102.„a

legtöbb

dologban

alehet

legjo

bbteljesítményt

nyújtja”

0,669

21.„több

idt

fordítah

ibákon

való

gondolkodásra,

minta

sikerekre”

0,685

29.„az

elkövetett

ostobaságot

eggyeltöbb

élettapasztalat

naktudjabe”

–0,524

53.„hisza

szellemekben”

0,721

55.„úgyg

ondolja,

hogy

vannak

sikeresek

ésvesztesek”

–0,618

56.„sikeres

állásinterjú

kapcsán

általá

nos,sikeres

ségrevonatkozó

következtetéseket

vonle”

0,678

37.„ha

hibázik,

igyekszik

kijavítani”

0,582

78.„sokatgondol

amúltbeli

hibákra”

0,680

57.„ha

nem

teljesít

jól,

vesztesnek

érzi

nagát”

0,491

28.„úgy

gondolja,

acsilla

gokh

atnak

agondolatokra”

0,708

77.„úgyg

ondolja,

hogy

egyféle

módon

leheta

dolgo

katjól

csináln

i”

–0,588

48.„úgyg

ondolja,a

sikeres

vizsgas

ikeres

embertjelent”

0,574

41.„ha

nehéz

felad

atel

ttáll,íg

yekszik

alegtöbbet

kihozni”

0,523

36.„aggodalmas

kodikm

ások

véleménye

kapcsán”

0,680

73.„érzékeny

acsúfolódásra”

0,490

0,301

(5.f)

43.„úgy

gondolja,

vannak

emberek,akik

elérik,

hogy

rájuk

gondoljan

ak”

0,648

46.„úgyg

ondolja,

hogy

mindenkér

désreegyh

elyes

ésegyh

elytelen

válas

zvan”

–0,563

24.„úgyg

ondolja,

hogy

sikeres

állásinterjú

valaz

emberb

ármiko

rállástkap”

0,517

47.„alegtöbb

helyzetbena

dolgo

kpozitív

oldalát

nézi”

0,420

65.„magárav

eszi

adolgokat”

0,679

45.„atettek

embere”

–0,484

15.„úgy

gondolja,

azasztrológia

nem

admagyarázatot

semmire”

–0,614

26.„úgyg

ondolja,

hogy

amiben

reménykedikaz

ember,általá

ban

nemkövetkezikbe”

–0,556

11.„ha

viszontszeretik,

csodála

tos

embernek

érzi

magát”

0,509

105.„kellemet

lenhelyzet

elttigy

ekszik

részletesen

átgondolni”

0,410

108.

„szerencsétlenség

kapcsánrossz

dolgo

kjutnak

eszébe”

0,654

85.„gyakrabban

gondolkodik

kellemes

esem

ényeken”

–0,474

4.„ú

gygondolja,

vannak

emberek,akik

mások

goldola

taiban

olvasnak”

0,580

75.„úgyg

ondolja,

haajöv

beli

sikerekrlbeszél,

azok

nem

következnekb

e”

–0,526

59.„úgyg

ondolja,ha

valam

ijótörté

nik,

több

jófogja

követni”

0,447

51.„kellemet

lendologhoz

igye kszik

pozitíva

nhozzáállni”

0,372

54.„sikertelenség

kapcsán

csdtöm

egnek

érzimagát”

0,630

3.„nem

sokidt

vesztegetaz

aggodalmakra”

0,468

86.„hiszajóés

rosszó

menben”

0,540

103.„úgy

gondolja,

hogy

alegtöbb

emberben

nem

lehetm

egbízni”

–0,523

88.„úgyg

ondolja,ha

valak

itszeretnek,az

bárm

itelérhet”

0,423

34.„annyira

megviselia

kudarc,hogy

csak

ritkán

nyújt

maximális

teljesítményt”

–0,368

0,317

(1.f)

14.„nemhagyja,

hogy

kisdolgo

kmegzavarják”

–0,611

79.„ha

hibázik,

nemtekin

titra

gédiának”

–0,461

101.„hisz

arepül

csészealjakban”

0,524

81.„úgyg

ondolja,

hogy

haaz

ember

megbízik,rendsze

rintcsalódik”

–0,511

100.„úgy

gondolja,

haaz

emberjót

csinál,

jódolgo

ktörté

nnek

vele”

0,419

82.„ha

fontos

intézniva

lója

van,tervet

készít”

0,362

APA_2014_3_:press 2015.01.06. 18:46 Page 82



1.Érzelm

imegküzdés

2.Ezoterikus

gond

olkodás

3.Kategorizálógond

olkodás

4.Na

ivop

timizm

us5.Viselke

désesm

egküzdés

Item

Faktor

súly

Item

Faktor

súly

Kereszt

töltés

Item

Fakto r

súly

Item

Faktor

súly

Item

Faktor

súly

Item

Faktor

súly

Kereszt

töltés

63.„ha

visszautasítják

,lehangoltlesz”

0,595

104.„újhelyzet

benhajlamos

alehet

legrosz

szabbkim

enetet

elképzelni”

0,452

97.„nemhisza

babonákban”

–0,473

71.„úgyg

ondolja,

hogy

azem

bercsak

magában

bízhat”

–0,459

44.„sokszorelka

landozik

múltbeli

kellemetlen

emlékekfelé”

0,591

30.„ha

sok

munkájagy

likfel,legszíve

seb

benfelad

ná”

0,438

–0,327

(5.f)

39.„úgy

gondolja,

amit

kíván,az

megtörté

nhet”

0,456

93.„úgyg

ondolja,

hogy

akib

ntkövetettel,b

nöz

ismarad”

–0,427

32.„ak

ritiká

tól

levertlesz”

0,590

31.„úgy

gondolja,

arosszatm

égtöbb

rossz

követi”

0,432

–0,329

(3.f)

7.„úgy

gondolja,

vannak

emberek,akik

képesekm

ások

fejébe

ültetnia

gondolataik

at”

0,392

2.„úgy

gondolja,

havm

itszeretne,hogy

bekövetkezzen,az

úgysem

fog”

–0,406

49.„am

innem

tudválto

ztatni,

azon

nem

aggódik”

–0,587

60.„elnéz

asaját

hibáiva

l”–0,386

20.„úgyg

ondolja,a

rossz

gondolatok

befolyá

solják

más

jóllétét”

0,359

35.„úgyg

ondolja,

hogy

alegtöbb

embertcsak

saját

magaé

rdekli”

–0,391

25.„rosszulérin

tiav

isszautasítás”

0,568

16.„ak

ihívá

sokatlehet

ségnek

tekin

ti”–0,362

0,351

(5.f)

66.„van

szerencse

kabalája”

0,342

12.„úgyg

ondolja,

ajótörté

néseka

szerencsének

tudhatók

be”

–0,359

83.„ha

visszautasítják

,jelentéktelennek

érzimagát”

0,561

92.„ha

rosszul

teljesít,nem

gondolja

magáról,hogy

inkompetens”

–0,358

0,356

(5.f)

69.„úgyg

ondolja,

akérdésekreegy

helye

sése

gyhelytelen

válas

zvan”

–0,357

38.„ha

rosszul

teljesít,

csdtöm

egnek

érzimagát”

0,536

70.„kerülia

kihívásokata

kudarcok

lehet

sége

miatt”

0,350

23.„úgyg

ondolja,

jobb

ahatározott

döntés,m

inta

komprom

isszum”

–0,353

68.„saját

értékét

nemateljesítmé

nyévelméri”

–0,330

5.„úgy

gondolja,

ajóután

rossz

következik”

0,344

–0,342

(3.f)

96.„úgyg

ondolja,

hogy

akinem

lusta,

aztalál

magának

állást”

–0,309

98.„ah

ibáih

ozkonstru

ktíva

náll

hozzá”

–0,341

Meg

jegyz

és: A

skálá

khoz

tarto

zó, k

eres

zttö

ltéss

el n

em re

ndel

kező

, 0,3

-nál

nagy

obb,

szign

ifiká

ns (p

< 0

,01)

fakt

orsú

lyoka

t kie

mel

tük.

Mive

l a ké

rdőí

v jog

véde

lem

alat

táll

, a tá

bláz

at a

kérd

őív t

étel

eine

k röv

idíte

tt m

egfo

galm

azás

át ta

rtalm

azza

. Az e

gyes

téte

lek e

lőtt

meg

jele

nő sz

ámok

az e

rede

ti sk

ála té

telé

nek s

orsz

ámai

APA_2014_3_:press 2015.01.06. 18:46 Page 83


távolítani, és így a megerősítő faktorelem-zésre kisebb elemszám is elég lesz. A min-tát így az SPSS random mintaszelekcióseljárásával 60–40%-ban két részre bontot-tuk, és a nagyobbik mintafélen feltáró, a ki-sebbik mintafélen pedig megerősítő faktor-elemzést végeztünk.

A feltáró faktorelemzés során figyelembevettük, hogy a CTI faktorai korrelálnak, ezérta faktorelemzést maximum likelihood mód-szerrel és ferdeszögű faktorforgatással (obli-que rotáció, direkt oblimin módszer) végez-tük. A KMO-index és a Bartlett-féleszfericitásteszt alapján a felvett adatok fak-torelemzésre alkalmasnak bizonyultak(rendre: KMO = 0,894; χ2 = 18318,80; df =3741; p < 0,001). A scree-plot segítségével 5faktor rajzolódott ki, melynek sajátértéke je-lentősen nagyobb volt, mint az utána követ-kező faktoroké (1.: 14,47; 2.: 7,18; 3.: 3,96;4.: 3,56; 5.: 3,00 vs. 2,20; 2,02; 1,80 stb.). Azöt faktor a tételek összvarianciájának 33,3%-át magyarázta. Epstein és Meyer (1989) aján-lása alapján, a 0,3-nál nagyobb sajátértékű té-teleket tekintve, az érzelmi megküzdés, azezoterikus gondolkodás, a naiv optimizmus,a kategoriális gondolkodás és a viselkedésesmegküzdés faktor különült el. Az eredeti 87tételből 21 tétel az érzelmi megküzdés, 13tétel az ezoterikus gondolkodás, 8 tétel a naivoptimizmus, 11 tétel a kategoriális gondol-kodás és 7 tétel a viselkedéses megküzdésskálán súlyozódott. A babonás gondolko-dáshoz tartozó tételek döntő többsége (7 té-telből 6) a kategoriális gondolkodás faktorárakerült, azonban sajátértékeik többségében el-maradnak a kategoriális gondolkodáshoz tar-tozó itemek sajátértékeitől. Elmondható ezenfelül, hogy 14 tétel nem az Epstein és mun-katársai által meghatározott faktorokon sú-lyozódott (2., 3., 5., 12., 16., 26., 30., 31., 45.,69., 70., 75., 98. és 104. tétel), 9 tétel egyik

faktoron sem érte el a 0,3-as faktorsúlyt (1., 8., 9., 10., 17., 62., 76., 90. és 95. tétel),4 tétel pedig jelentős kereszttöltéssel rendel-kezett (18., 34., 73. és 92. tétel), ezért Hoyerés munkatársai (1998) ajánlása alapján eze-ket a tételeket a továbbiakban eltávolítottuka skálákból.

Emellett teszteltük a babonás gondolko-dás faktor elkülönülését is. Ennek érdekébena feltáró faktorelemzés során hat faktort kér-tünk. Az előzőekben elemzett öt faktor a hat-faktoros megoldás során is kirajzolódott,azonban a hatodik faktoron nem különültekel a babonás gondolkodás tételei. Így a to-vábbi elemzés céljából optimálisabbnak ítél-tük a kérdőív ötfaktoros változatát, mely dön-tést az is megerősítette, hogy a babonásgondolkodás faktor instabilitását Hoyer ésmunkatársai (1998) német mintán is leírták.

A kérdőív magyar változata tehát abból az58 tételből áll, mely tételek csak a saját fak-torukon súlyozódnak, 0,3-nál nagyobb faktor-súllyal (lásd 4. táblázat). Emellett a kérdőívmagyar változatába a 8 tételes ellenállás ésa 8 itemes validitásskálát is integráltuk, ígya végső változat 74 tételes lett.

A randomizált minta másik – kisebbik –felén megerősítő faktorelemzést végeztünk,melynek illeszkedési mutatói megfelelőnekbizonyultak: Satorra–Bentler χ2 = 2850,855,df = 1676, p < 0,001; RMSEA = 0,042 [0,039 –– 0,044]; CFI = 0,926; TLI = 0,916; SRMR == 0,075.

A CTI magyar változatának jellemzői,valamint kapcsolata a depresszióval

A faktoranalízissel kapott skálák leíró jel-lemzőit is vizsgáltuk. Elemeztük az egyesskálákon mutatott nemi különbségeket,a belső reliabilitást, valamint a depresszióvalvaló kapcsolatot (lásd 5. táblázat).

APA_2014_3_:press 2015.01.06. 18:46 Page 84


A nemek közötti különbség leginkább azérzelmi és a viselkedéses megküzdés terénmutatkozik meg. A férfiak jobb érzelmi, a nőkjobb viselkedéses megküzdők.

Emellett a nők magasabb átlagpontszá-mot érnek el két a differenciálatlan, merevgondolkodást mérő skálán is. Erősebben jel-lemzi őket a kategorizáló gondolkodás, il-letve a naiv optimizmus hite. Az ezoterikusgondolkodásban viszont nem találtunk ne-mek közötti különbséget.

A depresszióval három skálának van szig-nifikáns kapcsolata. A depressziós tünetekgyakorisága az érzelmi és viselkedéses meg-küzdéssel közepes negatív (rendre: r = –0,57,p < 0,01 és r = –0,35, p < 0,01), a kategori-záló gondolkodással pedig gyenge pozitívkapcsolatban áll (r = 0,29, p < 0,01).

ÖSSZEFOGLALÁS

Vizsgálatunkban a CTI faktorstruktúrájátteszteltük magyar mintán. Eredményeink aztmutatják, hogy az 1989-ben kialakított kér-dőív, bizonyos feltételek mellett, hazai kö-

zegben is alkalmazható. Megállapításainkösszhangban vannak Hoyer és munkatársai(1998) eredményeivel, miszerint a kérdőívkét legstabilabb skálája a nehéz helyzetekbenvaló adekvát érzelemkezelést mérő érzelmimegküzdés, valamint az ezoterikus gondol-kodás. A babonás gondolkodás skálával kap-csolatos eredményeink szintén összhangbanvannak a korábbi kutatásokkal, miszerinta skála pszichometriai tekintetben nem alátá-masztható (Epstein és Meyer, 1989; Hoyer etal., 1998). A faktorstruktúra alkalmazhatósá-gát továbbá az optimális Cronbach-alfa érté-kek is alátámasztják, emellett az egyes skálákdepresszióval mutatott kapcsolata is meg-egyezik az Epstein (2001) által leírtakkal.

Nem meglepő eredmény, hogy a nők ér-zelmi megküzdésben alacsonyabb átlagpont-számot érnek el. Több szakirodalmi adat tá-masztja alá, hogy a nők az érzelmi megküzdésolyan maladaptív módjait, mint a helyzetekkelkapcsolatos katasztrofizáció, valamint azegyes problémákon való rágódás, gyakrabbanalkalmazzák a férfiakhoz képest (Garnefskiet al., 2004; Keogh és Herdenfeldt, 2002; Me-zulis et al., 2002; Nolen-Hoeksema és Harrell,


5. táblázat. A CTI-skálák nemi különbségei, reliabilitása, valamint kapcsolata a depresszióval

Megjegyzés: A szignifikáns értékeket (p < 0,01) vastag betűvel jelöltük

Skála Cronbachalfa

N k(N = 750)

átlag, szórás

Férfiak(N = 250)

átlag, szórás

Teljes minta(N = 1 000)átlag, szórás

Nemek közöttikülönbség

t (df)

Depresszióvalvaló kapcsolatPearson r

Érzelmimegküzdés 0,81 67,0 (10,7) 70,4 (10,4) 67,9 (10,7) 17,9 (887) –0,57

Viselkedésesmegküzdés 0,73 28,8 (3,8) 27,6 (4,0) 28,5 (3,7) 19,4 (936) –0,35

Kategorizálógondolkodás 0,79 31,5 (7,5) 30,0 (7,1) 31,1 (7,5) 6,4 (927) 0,29

Ezoterikusgondolkodás 0,78 33,8 (8,1) 33,4 (9,2) 33,7 (8,4) 0,4 (927) 0,04

Naiv optimizmus 0,81 26,1 (5,1) 25,2 (5,6) 25,9 (5,9) 4,7 (938) –0,06

APA_2014_3_:press 2015.01.06. 18:46 Page 85


2002; Sullivan et al., 2000). Érdekes ered-mény ellenben, hogy a viselkedéses megküz-dést gyakrabban és hatékonyabban alkal maz -zák a férfiaknál. Ez alátámasztható példáulazzal, hogy Garnefski és munkatársai (2004)kimutatták, hogy nők körében gyakoribb a vi-selkedéses megküzdéshez kapcsolódó pozitívátkeretezés. Tehát Epstein és Meyer (1989)szavaival élve a férfiak az önelfogadást faci-litáló érzelmi típusú megküzdést, a nők pediga mások elfogadását facilitáló viselkedésesmegküzdést alkalmazzák hatékonyabban. Ér-dekes eredmény, hogy a nők ezen felül mégkét merev, differenciálatlan gondolkodástmérő skálán – kategorizáló gondolkodás ésnaiv optimizmus – magasabb átlagot mutatnak,ami arra utal, hogy több negatív érzelmet él-nek át, sérülékenyebbek a pszichés betegségekszempontjából, és kevésbé érzik jól magukata bőrükben (Epstein, 1998).

A vizsgálat előnyei és korlátai, valamint a kérdőív gyakorlatialkalmazásának lehetőségei

A CTI vitathatatlan előnye, hogy ötvözi a teo-retikus és pszichometriai megfontolásokat.A kérdőív minden skálájának megvan a helyea kognitív-tapasztalati énelméletben, funkci-ója tisztázott az alkalmazkodás szempontjá-ból. A kérdőív pszichometriai értelembenkimunkált, így kiválóan alkalmazható önbe-számolós empirikus vizsgálatokban is. Emel-lett a CTI kiváló kiegészítője lehet a pszi-chológiai tanácsadó, illetve pszichoterápiásmunkának, valamint a coaching folyamatok-nak. Alkalmazható a személyiség vizsgála-

tában, az önismeret és az egyéni alkalmaz-kodási képességek fejlesztésében. De hasznosrészévé válhat önismereti csoportoknak ésa csoportos stresszkezelő tréningeknek is.

A magyar változat pszichometriai kiala-kításának gyenge pontjai közé tartozik, hogyaz adatfelvétel nem egységesen történt. A vá-laszadók egy része a kérdőívet internetes fe-lületen keresztül, másik része papíralaponkapta meg. A kitöltés különböző körülményeipedig a válaszadásban is különbségeket ered-ményezhetnek. Emellett a minta összetételeis korlátozza az eredmények általánosítható-ságát. Mivel a mintában nagy számban je-lentek meg a magasan kvalifikált emberek,valamint a kérdőívet háromszor annyi nő töl-tötte ki, mint férfi, eredményeink inkább csaktámpontokkal, mint biztos következtetések-kel szolgálhatnak a magyar populáció szem-pontjából. Mindazonáltal reméljük, hogya kérdőívvel kapcsolatos hazai tapasztalatokhasznosak lehetnek a további kutatásokszempontjából.

KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS

Ezúton is szeretnénk köszönetet mondania kérdőív fordításában részt vevő Csigás Gá-bornak, Komlósi Saroltának, Amy Kovács-nak, illetve Seymour Epstein professzornak.A Psychological Assessment Resources Inc.-nek, hogy rendelkezésünkre bocsátotta a kér-dőívet, valamint a kérdőívet kitöltőknek,hogy idejüket nem kímélve hozzájárultaka kérdőív magyar adaptációjához.

APA_2014_3_:press 2015.01.06. 18:46 Page 86


SUMMARY

VALIDATION OF THE HUNGARIAN VERSION OF CONSTRUCTIVE THINKING INVENTORY– FIRST EXPERIENCES

Background and aims: The aim of the study was the Hungarian adaptation of the ConstructiveThinking Inventory. Methods: The data of 1000 respondents were analyzed by exploratory andconfirmatory factor analyses. Gender differences on the specific scales and associations withdepressive symptoms were also examined. The Constructive Thinking Inventory and the CES-DScale (Center for Epidemiological Studies Depression Scale) were administered by the par-ticipants in this study. Results: Our results confirmed the five-factor structure of thequestionnaire suggested by former psychometric studies on samples form the US. These fivefactors were emotional and behavioral coping, the categorical and esoteric thinking and naiveoptimism. However, we could not confirm the personal superstitious thinking factor, whichhad no prior psychometrical foundation and was based on an a priori assumption. Additionalresults of this study demonstrated that men have better emotional coping strategies, whilewomen have better behavioral coping strategies. Women also used the categorical thinking andnaive optimistic coping strategies more often. The frequency of depressive symptoms showeda moderate negative correlation with emotional and behavioral coping strategies (r = -0.57,p


EPSTEIN, S., PACINI, R. (1999): Some basic issues regarding dual-process theories from theperspective of cognitive-experimental self theory. In CHAIKEN, S., TROPE, Y. (eds): Dualprocess theories in social psychology. Guilford Publishers, New York. 462–482.

GARNEFSKI, N., TEERDS, J., KRAAIJ, V., LEGERSTEE, J., VAN DEN KOMMER, T. (2004): Cognitiveemotion regulation strategies and depressive symptoms: differences between males andfemales. Personality and Individual Differences, 36. 267–276.

HOYER, J., AVERBECK, M., HEIDENREICH, T., STANGIER, U., POHLMANN, K., ROSSLER, G. (1998):The constructive thinking inventory: Factorial structure in healthy individuals and patientswith chronic skin diseases. European Journal of Psychological Assessment, 14. 226–233.

KEOGH, E., HERDENFELDT, M. (2002): Gender, coping and the perception of pain. Pain, 97. 195–201.

KESSLER, R. C., BIRNBAUM, H. G., SHAHLY, V., BROMET, E., HWANG, I., MCLAUGHLIN, K. A.,SAMPSON, N., ANDRADE, L. H., DE GIROLAMO, G., DEMYTTENAERE, K., HARO, J. M.,KARAM, A. N., KOSTYUCHENKO, S., KOVESS, V., LARA, C., LEVINSON, D., MATSCHINGER, H.,NAKANE, Y., BROWNE, M. O., ORMEL, J., POSADA-VILLA, J., SAGAR, R., STEIN, D. J.(2010): Age differences in the prevalence and co-morbidity of DSM-IV major depressiveepisodes: Results from the Who World Mental Health Survey Initiative. Depression andAnxiety, 27. 351–364.

LYDEN, P., LU, M., JACKSON, C., MARLER, J., KOTHARI, R., BROTT, T., ZIVIN, J. (1999):Underlying structure of the National Institutes of Health Stroke Scale. Stroke, 30. 2347–2354.

MEICHENBAUM, D. (1977): Cognitive-behavior modification: An integrative approach. PlenumPress, New York.

MEZULIS, A. H., ABRAHAMSON, L. Y., HYDE, J. S. (2002): Domain specificity of genderdifferences in rumination. Journal of Cognitive Psychotherapy, 16. 421–434.

NOLEN-HOEKSEMA, S., HARRELL, Z. A. (2002): Rumination, depression, and alcohol use:Tests of gender differences. Journal of Cognitive Psychotherapy, 16. 391–403.

PETRIDES, K. V., FURNHAM, A. (2000): On the dimensional structure of emotional intelligence.Personality and Individual Differences, 29. 313–320.

RADLOFF, L. S. (1977): The CES-D scale: A self-report depression scale for research in thegeneral population. Applied Psychological Measurement, 1. 385–401.

SCHEUER, E., EPSTEIN, S. (1997): Constructive thinking, reaction to a laboratory stressor andsymptomes in everyday life. Anxiety Stress and Coping, 10. 269–303.

STACCIARINI, J. M., TROCCOLI, B. T. (2004): Occupational stress and constructive thinking:health and job satisfaction. Journal of Advanced Nursing, 46. 480–487.

SULLIVAN, M. J. L., TRIPP, D. A., SANTOR, D. (2000): Gender differences in pain and painbehavior: The role of catastrophizing. Cognitive Therapy and Research, 24. 121–134.

PIHET, S., SUTER, M., HALFON, O., STEPHAN, P. (2011): Psychometric properties of the Frenchtranslation of the Constructive Thinking Inventory in a sample of adolescents and youngadults. Schweizer Archiv Für Neurologie Und Psychiatrie. 162. 127–131.

TOMPOR I., URBÁN R. (2010): A nikotinfüggés motivációs alapú megközelítésének (WISDM-68)elemzése. Magyar Pszichológiai Szemle, 65. 321–341.

APA_2014_3_:press 2015.01.06. 18:46 Page 88

konstruktÍv gondolkodÁs kÉrdŐÍv...

Documents