Vasárnap, 1976. szeptember 26. 73

Kommunista műszak a kábelgyárban

A szegedi kábelgyárban nem álltak meg a gépek tegnap, szombaton sem. Két 6 órás műszakban összesen 456 fizikai dolgozó, s alkal-mazott végzett termelőmun-kát, amely kétmillió forint termelési értéket eredmé-nyezett. Sokan gép mellé álltak a gazdasági vezetők

és a társadalmi szervezetek tisztségviselői közül is. A kapott 55 ezer forint mun-kabért a munkáslakásépítési alap bővítésére ajánlották föl a dolgozók. A szegediek-kel egyidőben kommunista műszakot tartottak a kábel-gyár kisteleki üzemének dolgozói is.

NeviroI A Nehézvegyipari Kutató

Intézet szakemberei új , nagy hatású szert állítottak elő, amelynek segítségével a la-boratórium és az üzemi kí-sérletek tapasztalatai szerint csaknem másfélszeresére nö-velhető a paradicsom, a bab és a napraforgó termésho-zama.

A Nevirol elnevezésű ter-méshozam-fokozó anyag igen jól vizsgázott, gyártását meg-kezdik.

Utazik a tömlő A szegedi gumigyár termelésének 80 százaiékát exportálják

Á szegedi gumigyárból a termelés több mint 80 szá-zalékát exportálják. A leg-többet a szocialista orszá-gok piacaira. A korábbi években jó vásárló partne-reknek bizonyultak a tőkés országok is, évente 20 ezer méter körüli, olajiparban használatos gumicsöveket, mélyfúrótömlőket vásárol-ták. Ismeretes, hogy a nyu-gati üzletpolitikában más szempontok határozzák meg a piac alakulását, mint a szocialista országokban, ezért az ott dúló infláció erősen érezteti hatását. Nemrég, a jó pénzt fizető Amerikai Egyesült Államok kevesebb gumigyári termék vásárlásá-ra kötött megállapodást, ezért az idén a tőkés piacra szánt 20 ezer méternyi gu-mitömlőből csak jó negye-dét, 6 ezer métert adtak el. Jutott belőle viszont Norvé-giának, Angliának, Indoné-ziának, Algériának is, ami muta t ja hogy kelendőek a szegedi tömlők.

Még szerencse, hogy nem függünk a tőkés piac inga-dozásaitól. Sőt! Többször be-bizonyosodott, hogy minden helyzetben számíthatunk a baráti országok segítségére. Most is a Szovjetunió „húz-ta ki a csávából" a gumi-gyáriakat. Tizenötezer mé-terrel többet rendelt a szo-

kásosnál. S így ebben az év-ben majdnem százezer mé-ter ipari terméket — jelen esetben mélyfúráshoz hasz-nálatos tömlőt — kell gyár-taniuk a szegedieknek. Fo-rintban is közel kerültek a tervezett bevételhez. Amint Gyöngyösi György, a terme-lési főosztály vezetője el-mondta, gyakorlatilag nem lesz meg — á tőkés piac in-gadozása miatt — az idei expontból a várt összeg, de kevés az eltérés mert méter-ben annyit gyártanak, amennyit a terv előirányoz.

Ezen kívül még a gumi-gyári kolletkívát dicséri, hogy jó szervezéssel sikerült áthidalniuk azt a nehézsé-get, amit az ú j csarnok-szárny építése okozott. Re-mélhetőleg év végére elké-szül — ha többszörösen mó-dosított határidőre is — a „váravavárt üzemhajó". Így a dolgozók kényelmesebb, az eddigieknél jóval kedvezőbb körülmények között munkál-kodhantak azon, hogy ke-lendőek legyenek a szegedi gyár termékei a külföldi piacokon.

M. T.

Síremlék — hősöknek

Harminckét évvel ezelőtt, 1944 szeptemberének utolsó napjaiban számos hős szovjet katona áldozta életét Makó felszabadításáért. Azok, akiknek személyazonosságára akkor nem derült fény, jeltelen sírokba kerültek. A közelmúltban Makó első városparancsnokának, Román Veszeliknek írás-beli visszaemlékezéseit megkapták a magyar város vezetői A memoár egyebek között részletesen, név szerint felsorol-ja azokat a szovjet katonákat, akik — a szerző ismerete szerint — életüket áldozták Makó felszabadításáért. Így fényt derült eddig jeltelen sírban pihent újabb huszonki-lenc szovjet harcos kilétére, akiknek most sírkövet állí-tottak a makói szovjet hősi temetőben. A szombaton tar-tott kegyeletes ünnepségen dr. Vezér Károly, a makói vá-rosi pártbizottság első titkára mondott emlékbeszédet.

Tudósítás a BNV-ről

Autók bemutatója Az őszi Budapesti Nem-

zetközi Vásár látogatói öt szekcióban talál ják meg a csehszlovák ipar újdonsá-gait. Nem vitás, hogy a külföldi kiállítók között a legnagyobb érdeklődés az Otthon szekció iránt nyilvá-nult meg. Ebben a termék-csoportban a szocialista or-szágok közül Jugoszlávia a második legnagyobb kiállító, elsősorban bútorokat mu-tatnak be. Mivel a közle« kedés és a szabadidő szek-tor nemcsak látványos, ha-nem valóban a közérdeklő-dés fókuszában van, sokan keresik föl a C pavilont, ahol a vásár történetében első ízben kapott helyet, fedett területet az autók bemutatója.

A szovjet AVTOEXPORT űjtipusú Zsigulija, az IZS, VAZ és Volga személygép-kocsijai mellett a nemrégen „beharangozott" és külföl-dön első alkalommal bemu-tatott Skoda 120—L típusú csehszlovák személygépko-csi iránt is nagy az érdek-lődés. Ez különben érthető is, hiszen Magyarországon sok Skoda autó fu t évtizedek óta, s jelenleg is nagy mennyiségű Skoda kocsit vásárolunk. Sokan megkér-dezték már, milyen is az ú j Skoda? Száznyolcvan fokos fordulat ugyan nincs a ré-gebbi és jól ismert típusok, meg az ú j között, de mégis eltér a korábbiaktól a 120— L gépkocsi. A karosszériája jobb vonalvezetésű, nagyobb a belső utastér is „panorá-másabb" az egész, különö-sen a hátsó szélvédő üveg-felülete nőtt meg. A farmo-toros Skoda 120— h otsze-

Az új Skoda 120—L személygépkocsi

mélyes, hátsótengely meg-hajtású, 1174 köbcentiméte-res lökettérfogatú és a súlya 875 kilogramm. Az ú j Skoda megtartotta a korábbiak előnyeit, 7,9 liter a fogyasz-tása 100 kilométerenként, a végsebessége pedig 140 ki-lométer.

A közlekedés szektorában láthat ják az érdeklődők a nagy nyugati autógyárak né-hány ú j személygépkocsiját. A francia Peugeot cég is bemutat néhányat, a Gene-ral Motors bécsi képviselete Opel, Vauxhall kocsikkal jelentkezett és az NSZK Daimler—Benz cég két űjt i-pusú Mercedes kocsit állí-tott ki. Érdekesség csupán,

hogy ezúttal Brazíliából is érkezett egy Puma típusú személygépkocsi, amelyet a Sao Paulo-i Puma Veiculos e Motores cég mutat be. Az idei „autószalonban" alasz és más külföldi cégek és természetesen a magyar vál-lalatok és szövetkezetek kí-nálnak autóápolási és autó-felszerelési cikkekből gaz-dag választékot. Közöttük találjuk a szegedi Mediké-mia Ipari Szövetkezetet is, ú j termékükkel, az Artika el-nevezésű hideginditó spray-vel, valamint a régebben is gyártott kitűnő autóápolási cikkekkel. Tegnap, szomba-ton sok tízezren keresték fel a vasart.

í népi; onlkongresszus után - új feladatok előtt

Beszélgetés Nagy Istvánnal, a HNF megyei bizottságának elnökével

Az elmúlt napokban belpolitikai életünk legjelentősebb eseménye a Hazafias Nép-front VI. kongresszusa volt. A tanácsko-záson elhangzottak és a lapokban megje-lent állásfoglalásban közreadottak kapcsán beszélgettünk N a g y I s t v á n nal, a Ha-zafias Népfront Csongrád megyei Bizott-ságának elnökével.

— Ön is küldöttként vett részt a kongresszuson. Milyen gondolatokkal emlékezik vissza a tanácskozás két nap-jára? — Nagyon tartalmas, színvonalas eszme-

cserének lehettünk tanúi — mondotta be-vezetőben a megyei népfrontelnök. — Az Országos Tanács munkát összegező jelen-tése és a főtitkári beszámoló egyaránt azokkal a kérdésekkel foglalkozott, ame-lyeket napjainkban legfontosabbaknak te-kintünk. Tükrözték a mai helyzetet, a mai valóságot. Ugyanakkor arra törekedtek, hogy a tényeket, jelenségeket a népfront-mozgalom szemszögéből vizsgálva elemez-zék. Tehát minden egyes témakörnél számba vették azt is, rrlit tet t azon az adott, konkrét területen a népfront az elő-rehaladásért? Majd amikor a jövő tervei-re, célkitűzéseire terelődött a szó, ú j ra és ú j ra feltették a kérdést: mit tehet, miben segíthet politikai tömegmozgalmunk azért, hogy gyorsabban, könnyebben, zökkenő-mentesen haladhassunk előre, hogy jól megvalósíthassuk azt, amit elhatároztunk?

Tetszett az őszinte hangvétel, a nyílt be-széd, a pontos fogalmazás — ez a korre-ferátumokra is jellemző volt. Nagy érdek-lődéssel figyeltük, amikor például a mun-kás-paraszt szövetségről, a parasztság meg-változott helyzetéről esett szó. Ügy érez-tük, a hallottakban tényleg a mára jel-lemző lényeg, a realitás fogalmazódott meg.

Említenék egy másik példát is: a munka megbecsülése. Erről Gáspár Sándor mon-dott nagyon megszívlelendő dolgokat a ta-nácskozáson. De beszéltek róla mások is. A népfront kongresszusán is nyilvánossá-got kapott tehát a közéletben, a politikai cselekvés legkülönbözőfélébb fórumain, a munkahelyeken, a dogozó kollektívák ta-nácskozásain visszatérően felvetpdő igény: nagyobb megbecsülést az alkotó, értéket teremtő emberi munkának! Nagyobb meg-becsülést a munkájukat értőn, szeretettel végző embereknek! Az legyen a legfőbb értékmérő, hogy ki, mit tesz lesz a közös-ség asztalára!

Amikor ilyen tanácskozáson részt vesz az ember, sok régi baráttal, ismerőssel találkozik. Alkalom adódik tehát eredmé-nyeink másokéval való összevetésére és ta-pasztalatszerzésre is. ö rü l tem a barátok-nak, ismerősöknek. De épp ilyen örömmel fedeztem fel a sok ú j arcot is. A tapasz-talt népfrontmunkások mellett egyre több fiatal erő kapcsolódik be mozgalmunkba. Ez nagyon jó dolog. Es az is örvendetes, hogy többen közülük mindjár t szót kaptak. A kongresszus nagy nyilvánossága előtt tehették meg első lépéseiket a közéletben.

— Megyénk népfrontmozgalmát is népes küldöttség képviselte a tanácsko-záson . . . — Igen, Csongrád megyéből 27 küldött

és 15 meghívott vett részt a kongresszuson. Mint a tudósításokból már közismert, ket-ten kaptak szót — dr. Szántó Imre és Cserhalmi László —, és két küldöttünk — dr. Négyesi János, Bereczki János — írás-ban benyújtott hozzászólását vették jegy-zőkönyvbe.

Ha szabad így fogalmaznom: jó kollek-tíva képviselte megyénket. Tagjai érdek-lődéssel, nagy figyelemmel hallgatták a re-ferátumokat, hozzászólásokat — és együtt szurkoltak például a fiatal szegedi DÉ-LÉP-es hozzászólásának sikeréért.

A szünetekben szót váltottunk mindig az elhangzottakról. Hogy miról? Csak na-gyon röviden: például arról, hogy mozgal-munk aktivistáit jobban fel kell készíte-ni az előadások megtartására; erősíteni az úgynevezett társközségekben a népfront-munkát; ú jabb területeken segíteni gaz-daságpolitikánk megvalósí tását . . .

Itt említeném meg, hogy a szűkebb pátriánkban végzett népfrontmunka elis-merését is jelenti, hogy küldötteink közül egyet beválasztottak az országos elnökség-be, és hogy az Országos Tanács tagjainak sorában heten — négy szegedi, egy vá-sárhelyi, egy csongrádi és egy deszki nép-frontmunkás — képviselik Csongrád me-gyét.

— A kongresszusi tapasztalatokat, megállapításokat hogyan kívánják a mindennapi munka során hasznosítani? — Első lépésként arra törekszünk, hogy

a tanácskozáson elhangzottakat, megfogal-mazottakat — beleértve ebbe az előzetes jelentést, a főtitkári beszámolót, a korre-ferátumokat csakúgy, mint a vita hozzá-szólásait és a kongresszus nyilvánosságra hozott állásfoglalását — megismerjék, meg-tárgyaljak a helyi — összesen száznegyven

— népfrontbizottság tagjai, testületi ülé-sükön.

Megtárgyalják, és rögtön ott azt is vizs-gálják meg, konkrétan nekik, helyben, milyen feladatokra ad ösztönzést a kong-resszus. Mit kell tovább folytatni, mint jó kezdeményezést — mint változtassanak — és milyen ú j módszereket alkalmazzanak a munkában? Tehát: a kongresszus értéke-lésére, megállapításaira, az élet, a fejlődés igényeire alapozva helyi cselekvési progra-mot kell készíteni. Minél előbb, hogy az-tán gyorsan neki lehessen látni a megva-lósításhoz is.

Ugyanakkor egyben természetesen arra is gondot fordítunk majd, hogy a kong-resszus anyagát minél többen megismer-hessék a lakóterületeken. Erre törekszünk a téli politikai oktatás során, többek kö-zött úgy, hogy magunk is bekapcsolódunk — élménybeszámolókkal — ebbe a mun-kába.

— Mit kell tovább folytatni, miben kell előbbre lépni — ballhalnánk erről valamit konkrétabban is? — Pillantsunk végig röviden a városa-

inkban végzett tevékenységen. S z e g e -d e n például nagyon erős, színvonalas a lakóterületi munka, sikeresek a társadal-mimunka-akciók — ezt a szintet tartani kell. Jó lenne viszont előbbre lépni a he-lyi alkotó energiák aktivizálásában. Hogv az itt található szellemi erő még jobban hasznosulhasson: a város falain belül csak-úgy, mint az egész megyében.

V á s á r h e l y n e k szintén erőssége a lakóterületi munka (aminek itt is nagv hagyományai vannak, akár Szegeden!. Az e városban élők lokálpatriotizmusa dicsé-retes, és sok jó kezdeményezés, eredmény forrása. Helyes lenne viszont még szerve-zettebbé tenni a társadalmi munkát.

S z e n t e s : nagyot léptek előre az el-múlt években. A honismereti munkában és a kertbarátmozgalomban országos hírnév-re tettek szert eredményeikkel. Ebben a városban a lakóterületi munkát kellene el-sősorban tovább erősíteni.

C s o n g r á d : példás a várospolitikai tevékenység, a helyi párt-, állami és társa-dalmi szervekkel való együttműködés. A közművelődési munka ellenben javításra szorul.

M a k ó : jó munkával, megérdemelten lettek elsők tavaly a területfejlesztés me-gyei versenyében. Itt is — hasonlóan Csongrádhoz — jó kapcsolat alakult ki a társszervekkel, és itt is a közművelődési tevékenység színvonalát kell emelni az el-következendőkben.

— Most már helységektől függetlenülj a kongresszus anyagának ismeretében, mire hívnál fel külön is hangsúlyozottan a megyében élő és dolgozó népfront-munkások figyelmét? — Mint az állásfoglalás is hangsúlyoz*

za: „A Hazafias Népfront fontos köteles-sége, hogy elsősorban működésének alap-vető színterén: a lakóhelyen növelje hoz-zájárulását a szocialista demokrácia erő-sítéséhez, politikai eszközeivel segítse a társadalom demokratikus légkörének fejlő-dését, a tömegek közéleti aktivitásának ki-bontakozását." Mi is fejleszteni kívánjuk, méghozzá erőteljesen, a lakóterületi mun-kát. Még több munkást vonunk be a nép-fronttevékenységbe. Jobban kívánunk tá-maszkodni a lakóbizottságokra, többek kö-zött azt remélve, aktivistáink számát is növeljük majd ezzel.

Aztán: szorosabbra kívánjuk fűzni a vá-roskörzeti népfrontbizottságok kapcsolatát a területükön működő munkahelyekkel, el-sősorban az ipari üzemekkel. Jobban aka-runk törődni általános értelemben is a kapcsolatok elmélyítésével; emberek, réte-gek, foglalkozási ágak képviselői között. Jó lenne, ha aktívabb kapcsolat alakulna ki a városi és a községi népfrontbizottsá-gok között, hiszen az előbbiek sokat tud-nának segíteni. Ehhez azonban igényre is szükség van. Arra tehát, hogy a községi néofrontbizottságok felismerjék az együtt-működésben rejlő nagy lehetőségeket, kér-jék, igényeljék azt. Ne zárkózzanak el — mint ma néha az még megtörténik — a kapcsolatteremtés elől különböző indo-kokkal.

Minden alkalmat meg kell ragadnunk, hogy segítsünk a hátrányos helyzetű em-bereken — ingázók, tanyán, erősen korlá-tozott lehetőségek között élők, öregek. Eh-hez is ú jabb ösztönzést adott a kongresz-szus.

És folytathatnám még sokáig a felsoro-lást. A lényeg azonban ugyanaz marad: a fejlett szocializmus építése több és jobb munkát vár, igényel a népfrontmozgalom-ban tevékenykedőktől is. Azt kérem, ve-gyenek-részt teljes sziwel és erőbedobás-sal a nagy munkában, ami szűkebb pát-riánk fejlődését, felvirágoztatását szolgálja — mondotta befejezésül Nagy István.

P A P P ZOLTÁN