Ökológiai intézet a fenntartható fejlődésért alapítvány...találkozásánál újabb...

Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány

A KELE MÉRI MOHOS- TAVAK ÁLLANDÓSÍTOTT TERÜLETEINEK2000. ÉVI BOTANIKAI FELMÉRÉSE

;'

Készítette:

HUDÁKKATALIN

Miskolc2000

Tartalomjegyzék

2

Előzmények 3

A kutatás célja 3

Bevezetés 3

Módszerek 4

Eredmények

1. Fény-árnyék viszonyok megváltozásának hatása a Kis-Mohoson .-2. Spontán változások vizsgálata aNagymohoson - avagy a kontroll parcella

3. A nád terjedésének vizsgálata

4. A taposás hatása

5. Nádprodukció vizsgálata

4

4

6

7

9

10

Összefoglalás 12

Irodalomjegyzék 13

A parcellák elhelyezkedése 14Fotómelléklet 15

A keleméri Mohos-tavak állandósított területeinek 2000. évi botanikai felmérése

Előzmények

1999-ben az Aggteleki Nemzeti Park és az Ökológiai Intézet együttműködve elkészítette ,,A KelemériMohosok Természetvédelmi Kezelési Tervé"-t (BARATIet al 1999). Ebben az egyik fontos stratégiaifeladat a Mohos-tavakon végbemenő folyamatok nyomonkövetése és értékelése, melynek része az 1984óta kijelölt parcellák botanikai vizsgálata.E kutatás 2000 évi végrehajtására született megállapodás a Tiszta Forrás Természetvédelmi ésKörnyezetvédelmi Egyesület mint megbízó és az Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítványmint megbízott között 2000. Március 30-án.

A kutatás célja

1. -A tartóskvadrátok felmérésének változatlan módszerekkel való megismétlése2. -Az eredmények értékelése

Bevezetés

A '70-es évek végén a Keleméri Mohos-tavak TVT léte szempontjából aggasztóvá vált szukcessziósváltozások felvetették a beavatkozások szükségességének kérdését ennek a Magyarországon unikálisélőhelynek a megmentése érdekében. Az 1982-ben Czenthe Botond által elkészített kutatási jelentésben(CZENTHE,1982) már megfogalmazódnak a rekonstrukciót szolgáló kezelési eljárások. 1984-ben aHerman üttó Múzeum Természettudományi osztálya és az ELTE Növényrendszertani és ÖkológiaiTanszéke tudományos irányítása mellett a Borsod-Abaúj Zemplén megyei Természetvédők Egyesületekezdte meg a regenerációs munkálatokat (HUDÁK,2000). Az aktív természetvédelmi tevékenység abeavatkozások hatását is vizsgáló kutatásokkal egészült ki.

3

1984-ben ldb lxl m-es kvadrátban vizsgáltuk a száraz nád betaposásának (Phragmiteto-Sphagnetumban),illetve ugyancsak lxlm-es kvadrátban (Phragmiteto-Sphagnetum és Salici cinereae határán) afelhalmozódott nádtőzeg kitermelésének hatását. Kijelöltünk egy 4x4m-es kontroll parcellát (Eriophoro-Sphagnetumban) is, ahol semmilyen beavatkozást nem végeztünk.

A Kisrnohoson tapasztalt erőteljes nyírsarjadzás visszaszorítására már 1984-ben kipróbáltuk a klasszikusmódszereket (gyűrűzés, elszorítás, stb.), ám próbálkozásaink nem bizonyultak eredményesnek. 1985-benegy 1Ox10m-es területen a tőzegmohát a legkisebb mértékben sértve kiszedtük az ott fejlődöttnyírsarjakat, s vizsgáltuk a megnyitott területen bekövetkezett változásokat. Ugyancsak ebben az évbenkezdtük el a nádvágás hatásának értékelését szolgáló nádprodukciós vizsgálatokat 2 db 4x4m-eskvadrátban.

1986-ban abetaposás tőzegmohaképződésre gyakorolt kedvező hatását tapasztalva, a beavatkozást egy10xlOm-es kvadrátban újból megismételtük. Az Eriophoro-Sphagnetum és a Phragmiteto-Sphagnetumtalálkozásánál újabb 10-1Om-esparcellát jelöltünk ki, melyen a nád térbeli "mozgását" ellenőriztük.

A kvadrátvizsgálatokat 1984 és 1990 között évente végeztük június harmadik dekádjában, majd 1998-banegy ellenőrző mérésre is sor került.

Módszerek

A vizsgálatokat 2000. Június 23-24-25-én végeztük, a Keleméri Nagy-Mohoson 1984-85-86-ban kijelöltöt, illetve a Kis-Mohoson 1985-ben kijelölt egy parcellában.A parcellákon mozaikhálós módszerrel rögzítettük az egyes fajok előfordulásrnintázatát, melyetcönológiai felvételezéssel egészítettünk ki.A helyszínen megrajzolt térképeket szkennelés után az ArcView 3.0. program segítségével digitalizáltuk.A pontszerű megjelenést pontként, a területi kiterjedést zárt poligonként ábrázoltuk, melyeket a típusnakmegfelelően kódoltunk, s a kódokhoz a megjelenítéshez szükséges kitöltést is hozzárendeltük. Azátfedések ábrázolhatósága érdekében a Kis-Mohosnál a Drosera rotundifolia térfoglalását külön layerenrajzoltuk meg.Mivel a parcellák sarokpontjainak geodéziai bemérése a vizsgálat idején még nem történt meg, ígygeokorrekcióra nem volt lehetőségünk.Az ábrázolt foltok fiktív területe alapján az összesítő táblázatban az ismert képlet segítségével kiszámoltukaz egyes kategóriák %-os előfordulási arányát.. Ezen %-os arányok összege az átfedések miatt a Kis-Mohosnál nagyobb, mint 100%.

Eredmények

1. Fény-árnyék viszonyok megváltozásának hatása a Kis-Mohoson

Az 1985-ben kijelölt Lsz. parcellán (Iüxl Om) (6. sz. ábra) az első évben végzett nyírsarj-eltávolításon(GYULAl et al, 1988) kívül semmiféle más beavatkozás nem történt. A vizsgálatok célja az volt, hogymegtudjuk, mi történik a megnyitott területeken:

a felsértett tőzegmoha milyen gyorsan regenerálódik,visszaszorítható-e a nyírsarjadzás ily módon,me ly fajok milyen intenzitással hódítják meg a területet,a beavatkozás milyen hatással van az Eriophorum angustifolium és az Eriophorum vagina tumállományok változására?

A korábbi években tapasztaltak alapján megállapíthatjuk, hogya tőzegmohaszőnyeg nagyon gyorsan, méga beavatkozás évében regenerálódott, s később sem volt érzékelhető degradáció a felsértett helyeken.Ugyancsak kedvező tapasztalat volt a nyírsarjadzás gyengülése, illetve az, hogy nem vált intenzívvé amolyhosnyír-magoncok betelepülése.A szabaddá tett területeken kedvező létfeltételekre lelt a Drosera rotundifolia és az Eriophorumangustifolium állomány.

A 2000. évben végzett vizsgálatok idején a megelőző időszakban tapasztaltakhoz képest jóval kedvezőbbhidrológiai állapotok miatt a Mohosok sokkal kedvezőbb képet mutattak, mint korábban bármikor. Amegemelkedett vízszint miatt a tőzegmoha újból teljesen átnedvesedhetett, újra erőre kaptak a hüvelyesgyapjúsás tövek, a széleken legyökeresedett és nagyra nőtt molyhosnyírek az oxigénhiány miattelpusztultak, új lehetőség nyílott-nyílik a hamvasfüzes szegély kifejlődésére. Szinte kézzel fogható az adinamizmus, mellyel ez a lápszem megélte és túlélte az évezredeket.

4

JelmagyarázatLJ Tőzegmohával fedett terület~ Eriophonnn vaginatum~ Száradó tözegmohalIllIJ] Polytrichum strictumE:3 Eriophorum angustifolium~ Drosera rotundifolia

* Betula pubescens@ Juncus éffusus• Quercus cerriso Quercus petraea• Carex lasiocarpa~ Salix cmerea

l.sz. ábra ~ Az" 1 "jelű parcellán előforduló fajok alkotta mintázat

A parcellán végzett mérések tapasztalatai:• a kvadrátban 83 molyhosnyírtövet regisztráltunk. (l998-ban 72-t),• a keskenylevelű gyapjúsás állománya (térfoglalása) változatlannak tünik, de magszárainak száma

erősen lecsökkent: 45 db-ot számláltunk a felvételezéskor (1998-ban 501),• szőrmohával fedett terület 26,78% (1998-ban kb 19-20%),• a kereklevelű harmatfű mozaikosabb előfordulásúvá vált, a parcella keleti oldalában lévő korábbi

nagyobb összefuggő folt is feldarabolódott,• kiszáradt tőzegmohás felületet csupán 0,26%-ban találtunk (azok is inkább a nyírfácskák árnyékoló

hatása és konkurrenciája miatt képződtek)• 37 db kisebb vagy nagyobb, de minden esetben szépen fejlett hüvelyes gyapjúsás-zsombék

regenerálódott, melyeken 327 db volt a terméses szár.• a nyugati csücsökben korábban tapasztalt békaszittyó állomány konstansnak tűnik, de kisebb foltban

megjelent a keleti oldalon is, bár bolygatás, beavatkozás nem látszik,• szinte változatlan a parcella belsejében lévő kis hamvasfiíz foltocska,• új adatokat jelentett a parcella középtáján szinte sávban, de pontszerűen megjelenő Carex lasiocarpa

- gyapjasmagvú sások előfordulása (l13 tő)• ugyancsak új adat -bár egyébként a Mohosokon sajnos természetes- a kevés számú Quercus cerris -

csertölgy és Quercus petraea - kocsánytalan tölgy magonc (2-3 leveles) megjelenése a kvadrátban

5

Az egyes fajok előfordulás-mintázatát az lsz. ábra szemlélteti.

A kvadrátban a gyepszintben foltszerűen megjelenő növényzeti előfordulás arányát vizsgálva a következőadatokat kaptuk (az ArcView program segítségével):

Kód Kategória Poligonok száma Területi arány %1 tőzegmoha 13 53,552 hüvelyes gyapjúsás 37 3,74 száradó tőzegmoha 7 0,265 kereklevelű harmatfií 218 3,86 szőrmoha 13 26,788 keskenylevelű gyapjúsás 50 15,711. sz. táblázat: Növényzeti borítás az 1. sz. parcella gyepszintjében

2. Spontán változások vizsgálata aNagymohoson - avagy a kontroll parcella

A Nagy-Mohos megmaradt központi lápterületén, az Eriophoro-Sphagnetumban kijelölt 4x4m-esparcellában a munkálatok megkezdése óta (1984) semmilyen beavatkozás nem történt. A tapasztaltváltozások a környezeti hatásnak tulajdoníthatóakFelmérésünk során az első, szembeötlő jelenség a szépen kifejlett hüvelyes gyapjúsás-zsombékokállománya volt. A korábban erősödő árnyékoltság csökkent, néhány fa kifelé fordította a koronáját,néhány, korábban cserjetermetű molyhosnyír elszáradt. Néhány. molyhosnyírfánál megfigyelhető agyökérnyaki rész felboltozódása. Általános a felszínen kúszó, mohá~al alig fedett gyökérzeti szövedék.A terület jó nedvességi állapotú.

Jelmagyarázat

O Tőzegmohával fedett terület~ Eriophorum vaginatum_ Polytrichum strictum

cd Avarszőnyeg

* Betula pubescens• Quercus Cen1So Quercus petraea() Frangula alnus magonc

2.sz. ábra - A" 2" jelű parcelIán előforduló fajok alkotta mintázat

6

Tapasztalatok:• a hüvelyes gyapjúsás állományt 25 zsombék (kisebb-nagyobb) képezi, melyeken 375 mag szárat

számoltunk (l998-ban nem volt fertilis tő),• újra fejlődik a szőnnoha-telep (2,18%) (de nem képez jól kiemelkedő dombocskát), mely 1998-ban

eltűnni látszott,• kifejezetten száraz tőzegmohafoltot nem találtunk, a nedves, avarral fedett terület 20,56%, az 1998.

évi 86%-kal szemben,• a parcellában lévő 4 db nagyobb fa derékmagasságban mért törzskerü1ete 43crn, 33cm, 31crn, l3cm,

a kisebb sarjak 5-6cm kerületűek voltak (a felszíntől 2 araszra)• az elhalt molyhosnyírek száma 8 db,• a parcella DNY-i oldalán lévő szondában a vízállás a felszínhez képest: -6cm (1998-ban -30cm)• továbbra sincsenek keskenylevelű gyapjúsás tövek, és nádszálak sem fejlődtek• csenevész csertölgymagonc: 3 db, kocsánytalan tölgy magonc: 1 db• új faj a területre a Frangula alnus - kutyabenge 2 db magonea

Az egyes fajok előfordulás-mintázatát a 2. sz. ábra szemlélteti.


Kód Kategória Poligonok száma Területi arány %1 tőzegmoha 6 62,162 hüvelyes gyapjú sás 15 . 15,106 szőnnoha 7 2,189 avarszőnyeg 9 20,56

2. sz. táblázat: Novényzeti borítás a 2. sz. parcella gyepszintjében

3. A nád terjedésének vizsgálata

A l Oxl Om-es kvadrátot az Eriophoro-Sphagnetum és a Phragmiteto Sphagnetum találkozásánál jelöltükki. Az eredetileg a nád terjedésének/visszahúzódásának vizsgálatára beállított parcelIán bejárásunk idejénmár csak a spontán változásokat lehetett nyomon követni, hiszen a beavatkozások következtében a NagyMohost korábban uraló nádas szinte teljesen visszaszorult, s okafogyottá vált a nádvágás is.Ezen a parcelIán is jól érzékelhető a terület vízteIítettségének növekedése miatt bekövetkezett kedvezőváltozás, mely a növényzet állapotának javulását eredményezte.

Tapasztalatok:• a parcella keleti oldalán lévő hüvelyes gyapjúsás zsombékok területi kiterjedése nőtt ( 18,84%,

szemben az 1998-as kb. lO%-nyi borítással); magszárak száma: 967 db,• tovább csökkent a keskenylevelű gyapjúsás térfoglalása,• a parcella a nyugati felében árnyékos, 20 nagyobb molyhosnyír és a közöttük fejlődött kisebb sarjak

koronája szinte teljesen lefedi a terü1etrészt. a keleti oldal ( az Eriophoro-Sphagnetumban) napos, anyírsarjak nem záródnak, csak laza árnyékot vetnek. száraz fákat a nyugati oldalon ész leltünk (6 db-ot). összes regisztrált molyhosnyír: l37 db ( 1990-ben 119 db volt),

• az északi csücsökbe néhány csenevész szálból álló nádkolónia koncentrálódik, a parcellán összesen 39nádszálat regisztráltunk,

7

• a kvadrát déli csücskéhez közeli szőrrnohazsombék szinte megszűnt, vertikálisan nem emelkedik ki akörnyezetéből, sőt a tőzegmohával közel azonos arányban, azzal elegyesen fedi a területet,

• a békaszittyó állománya stagnálni látszik,• két foltban még avas nád fedi a parcellát,• az 1998-ban egyöntetűen száraz avarral fedett terület kissé feldarabolódott, a kedvező

nedvességviszonyok lehetővé tették a tőzegmoha regenerációját,• a parcelIán új fajok a Quercus cerris - csertölgy, Q. petraea - kocsánytalan tölgy és a Frangula

alnus - kutyabenge magoncok.

Az egyes fajok előfordulás-mintázatát a 3 sz. ábra szemlélteti.

É

Jelmagyarázat

O Tözegmohával fedett terület

~ Eriophorum vaginatum

_ Polytrióhum strictum

g Eriophorum angustifolium

D Avarszönyeg

!!tNWl Száraz náddal fedett terület

* Betula pubescens@ Juncus effusus• Quercus cerris

o Quercus petraea• Phragmites australis

() Frangula alnus magonc

8

fFFFl Sphagnum - Polytrichum alkotta szinuzium

3.sz. ábra -A" 3" jelű parce lián előforduló fajok alkotta mintázat


Kód Kategória Poligonok száma Területi arány %1 tőzegmoha 34 19,472 hüvelyes gyapjúsás 41 18,846 szőrmoha 4 0,358 keskenylevelügyapjúsás 3 0,299 avarszőnyeg 9 35,7910 száraz nád 2 22,7516 tőzegmoha-szőrmoha 2 2,49

9


4. A taposás hatása

A Nagy-Mohos lápterületének szegélyén, a Phragmiteto-Spagnetumban, a központi molyhos nyír-ligetközelében jelöltük ki azt a IOxl0 m-es kvadrátot, amelyen a zöld nád levágása után 1986-ban"betapostuk" az évek alatt felhalmozódott avas nádat.A beavatkozás után a tőzegmoha regenerációja rendkívül gyorsan beindult, 1990-re már a 90%-os borítástis elérte (HUDÁK 1998). A kedvező vegetációfejlődés mellett azonban a láp növényzeti összetételébenolyan kedvezőtlen folyamatok is elindultak, mint az erőteljesebb nyírsarjfejlődés és békaszittyósodás. Acsapadékszegény években megjelentek a száraz tőzegmohafoltok, illetve a száraz nyíravarral fedettterületek is. A 2000 évi vizsgálatok idején tapasztalt jó vízellátottság következtében azonban újbólerőteljes regeneráció volt tapasztalható.Érdekes volt megfigyelni, hogy a láp on megdőlt idősebb molyhosnyírfák tövétől közvetlenül, egy db igenerős sarj tört a magasba, hogy idővel a kiöregedett, kidőlt fa helyébe lépjen.

A felmérés eredményei:• a kvadrátban 158 db molyhosnyírt számoltunk, melyekből 75 db volt az idősebb, fejlettebb, 12 pedig

elhalt; a fiatal sarjak gyenge növésűek, nem bírják a konkurrenciát, hiszen a feléjük nőtt idősebbfajtársak lombkoronája 5-6 m-en szinte teljesen összezárul, s erősen árnyékolják az alattuk lévőterületet (különös en a "liget" melletti parcellarészben figyelhető meg),

• a parcellán nőtt ugyan az avarral fedett terület aránya az 1998-as állapotokhoz képest ( 26,27% a közell7,99%-kal szemben), de a jobb nedvességállapotok miatt az avar nedves, s a tőzegmoha számára"átnőhető",

• igazi, száraz tőzegmohafoltokat csak ott találtunk, ahol a molyhosnyír kicsit megdőlt, s így agyökérnyaki rész magasabbra kerülve a rajta lévő tőzegmohát is kiemelte a közegéből,

• a parcellán kb. lO%-kal nőtt a két évvel ezelőttihez képest a békaszittyó borítása,• a békeszittyós foltokban, ahol a szittyóavar elfedte a tőzegmohát, már helyenként látszódott az is,

hogy a felszínre terült száradékot a tőzegmoha vékony szövedéke burkolja,• a villás sás tőszáma tovább gyarapodott (1998-ban: 30, 2000-ben 85),• a korábbi nádas ittlétének emlékét a déli oldalra koncentrálódott csenevész nádszálak őrzik (összesen

55 szál nádat számoltunk),• új fajok a kvadrátban a Quercus cerris - csertölgy (9), Populus tremula - rezgőnyár (5) és a Carex

elongata - nyúlánk sás (4).



Kód Kategória Poligon ok száma Területi arány %1 tőzegmoha 24 26,279 nyíravar 15 32,0315 békaszíttyó avar 3 41,70


Jelmagyarázat

D Tözegmohával fedett terület

O A varszönyeg

1«1 Juncus avarral fedett tözegmoha

* Betula pubescens(o) Juncus effusus• Quercus cerris• Carex pseudocyperus• Populus tremulaEB Carex elongata

4.sz. ábra - A ,,4" jelű parcelIán előforduló fajok alkotta mintázat

5. Nádprodukció vizsgálata

10

Az 1985-ben a Phragmiteto-Sphagnetumban, de aSalici cinereae-Sphagnetumhoz közeli területen kétegymás mellett lévő 4x4 m-es kvadrátban eredetileg a különböző típusú biotópokra jellemzőnádprodukciót vizsgáltuk (HUDÁK, 1990). Mint már más területen is, az eredeti vizsgálat okafogyottá válta nádas megszűntéveI, ám a regeneráció nyomonkövetéséhez a további kutatásukat mégis indokoltnaktartottuk.

Tapasztalataink• az ,,5"-ös parcella eredetileg is árnyékoltabb, molyhosnyírrel jobban betelepült jellegét konzekvensen

őrzi;belső részén helyenként sűrűn cserjés; az itt található hamvas fiíz egyes ágaiból, melyek vízszintesenelfeküdtek a felszínen, erőteljes, egyenesen feltörő hajtások fejlődtek;az 1998 évihez képest szinte változatlan az avarral fedett terület aránya, de már a kicsit mélyebbenlévő foltocskákban újból megjelent a tőzegmoha,

• a parcella (,,5") nyugati oldalán három kisebb foltban újból tenyészik a keskenylevelű gyapjúsás• a ,,6" jelű terület a rajta lévő molyhosnyír-fácskák kismértékű árnyékolása ellenére is még mindig

napos;a békaszittyó állomány továbbra is jelentős, de borítása valamelyest csökkenni látszik;a parcella középtáján szép szőrmoha-páma kezd kialakulni;

• a korábbi (1998) egy tő villás sás "állományt" jelenleg 2 tő képviseli,• új fajok a kvadrátra a Lysimachia vulgaris - közönséges lizinka (15 tő), a Thelypteris palustris -

mocsári páfrány (2 tő) és a Quercus cerris - csertölgy (6 tő)• Több fiatal fánál látszanak vágásnyomok, melyek a téli vesszőszedésre utalnak,• A hajdani nádasra néhány vékonyka nádszál (,,5" parc.: 46, ,,6" parc.: 38) utal.


*

o00

Jelmagyarázat

O Tözegmohával fedett terület~ Száradó tözegmoha

UIIIIJ Po lytrichum strictum ,

Q Eriophorum angustifolium

O Avarszönyeg

~ Betula pubescens fácskák és sarjtelepek

D Juncus avarral fedett tözegmoha

* Betula pubescens

o Juncus effusus

.Á Salix cinerea

• Quercus cerris

• Carex pseudocyperus

Th Thelypteris palustrisL Lysimachia vulgaris

5.sz. ábra - Az" 5" és ,,6" jelű parce lián előforduló fajok alkotta mintázat

II

A kvadrátban a gyepszintben foltszerűen megjelenő növényzeti előfordulás arányát vizsgálva a következőadatokat kaptuk (az ArcView program segítségéve!):

Kód Kategória Poligonok száma Területi arány %5. sz. 6. sz. 5. sz. 6. sz.

parcella parcella parcella parcella1 tőzegmoha 13 1 45,74 74,644 száradótőzegmoha 1 - 0,53 -6 szőrrnoha 1 4 0,28 3,148 keskenylevelű gyapjúsás 3 - 4,00 -9 nyíravar 4 10 46,86 6,35II molyhosnyír-csoport 4 6 2,69 6,0715 békaszittyóavar - 4 - 9,80

5. sz. táblázat: Növényzeti borítás az 5-6. sz. parcellák gyepszintjében

ÖsszefoglalásAz utolsó három év (-98, -99, 2000) viszonylag nagyobb mennyiségű csapadékának hatására a lápi VÍzszint jelentősen megemelkedett, ami a tőzegmohaláp növényzetére rendkívül pozitív hatással volt.Ezen időjárási viszonyoknak köszönhetően a 2000 évi felmérés idején még soha eddig nem látottszépségében mutatkozott meg a láp. A kedvező nedvességállapotok következtében felgyorsult atőzegmoha regenerációja, a hüvelyes gyapjúsás-zsombékok gyönyörű "bokrokká" fejlődtek, s nemcsakvegetatív, hanem generatív produktivitásuk is megnőtt.A Nagy-Mohoson a korábbi felmérés idején tapasztalt nyíresedés tovább folytatódott. Elsősorban anádvágás abbahagyása után közvetlen fejlődött molyhosnyír-magoncok és sarjak tudtak teret nyerni, és ahajdani Phragmiteto Sphagnetum Betuleto-Spahgetummá alakul(t). Itt vetődik fel annak kérdése, hogy pl.a Nagy-Mohoson lévő keskenylevelű gyapjúsásos foltokban nem kell-e újra megnyitni a területet, hiszenez a faj nem tűri az erős árnyékolást. (E problémakör rögtön két kardinális kérdést vet fel: a területenvédendő/megőrzendő .vezérfajok" irányadó hierarchiájának kérdéskörét és a másikat, a ,,konzervá1ni"vagy csak védeni örök dilemmát).A területen több helyen is megfigyeltük hogy az idősebb molyhosnyírek kicsit megdőltek, ígygyökérnyakuk egy része a felszín fölé emelkedett, ahonnan viszont nem egy esetben erőteljes, felfelétörekvő hajtás fejlődik. Az erőteljesebben megdőlt gyökérzet egyik fele a mohaszövetet kiemelte,ellenkező oldalon pedig benyomta. Igy a területen egy sajátos vizes/száraz mozaikpárost alakított ki, melyszámos hidrofil/hidrofob fajnak szolgálhat refúgiurnként. (pl: a szőrrnoha számára a szárazabb, kovaalgapopulációnak a vizes rész.)Az "erdősödés" következtében jelentősen megváltoznak a korábbi fényviszonyok, s fokozott mértékbenkeletkezik a tőzegmohát lefedő lombavar is. Ez utóbbi folyamat azonban csak akkor okoz komolyproblémát, ha a szárazság miatt a tőzegmoha vitalitása gyengül. Ha a szubsztrát (legyen az akár lombavar,akár gyep-(békaszittyó)avar) nedves, azt a tőzegmoha viszonylag gyorsan kolonizálja.A tőzegmoha száradása, mely 1998-ban oly jellemző volt, 2000-ben csak nagyon kis foltokban fellelhető.A rekonstrukciós munkák miatt erősen igénybevett területeken ("csapások", a "betaposott" kísérletiparcella) a korábban tapasztalt békasszittyósodás még mindig jellemző, bár a bolygatás elmaradása, illetvepl. az árnyékolás növekedése miatt az állományok nagysága stagnál, vagy, mint pl. a Nagy-Mohos nyugatiszegélyén, középtájon erősen szárad.

12

A nyolcvanas években oly nagy problémát jelentő nádas teljesen visszaszorult, sőt összefuggő nádfolt semlelhető fel a területen. Ez minden bizonnyal a folyamatos vágás, illetve az utána beindult erdősödés miattiárnyékhatás növekedésének is következménye.A lápfoltokat körülvevő csatornában újból megjelenő vízbe "belefulladtak" a korábban a szélekenlegyökeresedett nagyobb fák. Ezeken a felszabadult helyeken várható a Salíci cinereae-Sphagnetumújrafejlődése is.A Kis-Mohos nyugati felén lévő szép szőrmohás mikrodomborzata veszített korábbi jellegéből, s a lápbelseje felé eső területek belesimulnak a tőzegmohaszőnyegbe.A vidrafű állományát (Nagy-Mohos) továbbra is szép, erőteljes hajtások alkotják, de virágzásra sajnossemmilyen jel nem utalt.Első alkalommal tapasztaltuk a kutyabenge magoncainak (általában 2 leveles példányok) megjelenését aláp belső területén.Ugyancsak először regisztráltuk a kvadrátokban a gyapjasmagvú és a nyúlánk sás, valamit a mocsáripáfrány és a közönséges lizinka előfordulását.Ez évi tapasztalatunk is azt támasztja alá, hogy bár az elvégzett korábbi regenerációs beavatkozásokjelentősen javítottak a Mohosok állapotán, megőrzésük hosszú távon víz (vízutánpótlás) nélkülelképzelhetetlen, hiszen az idén észlelt bujaság is az előző évek magasabb csapadékmennyiségénekkövetkezménye.

IrodalomjegyzékBARATIS.-RUDÁK K-NAGY D.-BOLDOGHS.-SZMORADF. (1999) A Keleméri Mohos-tavak TI

természetvédelmi kezelési terve, ANP-ÖKI, Jósvafó, kéziratCZENTHEB. (1982) A Keleméri mohos tavak növénytani viszonyai (állapotfelmérés) OKTH, Miskolc,

kéziratGYULAII. - RUDÁKK - BALÁZSO. (1988) A Keleméri Mohosok regenerációs kísérleteinek tapasztalati

összegzése (Regenerartion experiments in the Mohosok Nature Reserve, Kelemér, Hungary), AbstractaBotanica, Bp. 12, 49-63

RUDÁKK (1990) Kutatási jelentés a Makroszintű regenerációs munkák előkészítő és kontrollvizsgálataia Keleméri Mohosok területén c. kutatási témáról, ÖKl, Miskolc, kézirat

RUDÁKK (1998) Cönológiai vizsgálatok a Keleméri Mohos tavakon, ÖKl, Miskolc, kéziratRUDÁKK (2000) A civil szervezetek szerepe a Keleméri Mohos tavak rekonstrukciójában, ÖKI,

Miskolc, kéziratLESSN.-MATUSG. (1990) A Keleméri Mohosok vegetációtérképe, Miskolc-Debrecen

13

A parcellák elhelyezkedése

orn 100m

Kismohos

Jelmagyarázat

D A Mohos tavak kontúrja

O Összefiiggő tőzegterület

Kísérleti parcella /'

Nagymohos

A lápszemek megrajzolásához Less N. és Matus G. 199O-ben készített vegetációtérképeit használtuk.

6.sz. ábra - A parcellák elhelyezkedése a lápszemeken

14

Fotómelléklet

15

[~J0o1. Tábla:

1. Szépen fejlett tőzegmohaszőnyeg a Nagymohos"liget" -ében

2. "Csapás" a Nagymohos központi részén keresztül3. Lysimachia vulgaris (közönséges lizinka)

a láp belső terül etén egyre nagyobb számbanmegjelenő faj

2. Tábla:

1. Eriophorum vaginatum (hüvelyes gyapjúsás)zsombék a Kisrnohoson júniusban

2. Eriophorum vaginatum tő októberben aNagyrnohoson

3. Eriophorum angustifolium (keskenylevelűgyapjúsás) tövek a Nagymohos központi részén

3. Tábla

Tőzegmoha-szőrmoha együtteseaNagymohoson

Molyhos nyír fiatalos-békeszittyós-tőzegmohás nyíres a Nagymohosnyugati szegélyén

Pusztuló békaszittyók a Nagymohosbelső, lápterületén

Ökológiai intézet a fenntartható fejlődésért alapítvány...találkozásánál újabb...

Documents