Kognitív torzítások

Számold meg hányszor passzolnak a kosarasok

https://www.youtube.com/watch?v=z-Dg-06nrnc

1p8mp

Számold meg hányszor passzolnak a kosarasok

Írd le a válaszaid egy papírra/online felületre

Hány passzt számoltál meg? ___

Számolás közben észleltél valami furcsát? Ha igen mit?

Láttál bármi furát a 6 játékoson kívül? Ha igen, mit?

Láttál valakit a videón a 6 játékoson kívül? Ha igen, kit?

Láttál egy gorillának/medvének öltözött személyt keresztülsétálni a pályán?

Figyelmi vakság

Ki ne venne észre egy hülye gorillát?

De azért azt mindenki felismeri kivel beszélt 3 másodperccel ezelőtt.

https://www.youtube.com/watch?v=FWSxSQsspiQ

1999, Daniel Simons és Christopher Chabris végezte el a fenti két kísérletet.

A gorillát a résztvevők 50%-a nem vette észre.

Figyelmi vakság kísérlet 1999

Daniel Simmons és Christopher Chabris

228 (-36) egyetemistán végezték el a kísérletet.

198-ból 46% (91) nem vette észre a gorillát.

A szelektív figyelemmel kapcsolatos két alapvető magyarázati stratégiaSzűrő elmélet

A figyelem kiszűri a szükségtelen/szükséges információkat

Figyelmi-erőforrás elmélet

Korlátozott kognitív számítási erőforrással rendelkezünk, melyeket a különböző feladatok kimerítenek.

Szelektív figyelem jelenségét magyarázó elméletekKorai szelekciós modell (Broadbent)Csak az elvégzendő feladathoz szükséges információt dolgozzuk felPéldául: Egy nagyobb eseményen kiszűrjük a számunkra érdektelen beszélgetéseket, hogy oda tudjunk figyelni beszélgetőpartnerünkre.

Csillapító modell (Triesmann)Nem minden irreleváns információt szűrünk ki, csak ami kellően gyenge, ugyanis az elme csak legyengíti az ingereket. Egy kellően erős inger így is átmegy. (pl: a nevünket általában a háttérzaj ellenére is meghalljuk).

Késői szelekciós elmélet (Deutsch & Deutsch)Habár minden információ feldolgozásra kerül, csak a releváns információ éri el a tudatos szintet

Hogyan befolyásolja a szelektív figyelem döntéseinket?Döntéseink nagyban függenek helyzetértékelő képességünktől.

A szelektív figyelem hatására bekövetkező esetleges figyelmi vakság eredményeképpen döntésünk szempontjából fontos tényezőket hagyhatunk figyelmen kívül.

Mivel a helyzetértékelés alapvetően nem tudatos folyamat, első helyzetértékelésünk feltehetően hiányos információk alapján születik, az alapján, hogy ösztönösen milyen információkat tekintünk relevánsnak.

A Vándorló Vízimadár Kutatás

● Kérdőív,1992, Exxon○ Az édesvízi olajfoltokban

megfulladnak a vándormadarak

○ “Évente maximum mennyit fizetne X madár megmentéséért?”

○ 3 változat, mindegyik kb. 300 főnek feltéve: X=2,000/20,000/200,000

● Válaszok átlaga:○ $80/$78/$88

Desvousges, W. Johnson, R. Dunford, R. Boyle, K. J. Hudson, S. and Wilson K. N. (1992). Measuring non-use damages using contingent valuation: experimental evaluation accuracy. Research Triangle Institute Monograph 92-1. Kép: ibid, p 159.

Mandarinréce (Aix galericulata), egy vándorló vízimadár Kép: Adrian Pingstone, WikiMedia Commons

Nagyságrend érzéketlenség (scope insensitivity)

● Nagyságrend érzéketlenség: ha el kell képzelnünk egy szituációt, és a szituációban szereplő mennyiségek eléggé nagyok, a reakciónk alig, vagy egyáltalán nem függ a számok nagyságrendjétől

● Az eredeti kutatás gazdasági témájú kutatás volt○ a természet (madarak) nem-használati értékét vizsgálták, ami

meglepő módon függetlennek bizonyult a mennyiségtől

Nagyságrend érzéketlenség

● Számtalan hasonló kutatást végeztek, pl. emberéletekkel is○ új víztisztító berendezéssel megelőzhető X haláleset

■ X mértékegysége haláleset/1000 fő Értékek: több lépésben, 0.04-2.43 között (a két végpont között 600 szoros különbség)

■ Adományozott összeg: $3.78 to $15.23 (négyszeres különbség)■ Pl. a megmentett emberéletekben egy “csak” 10-szeres szorzó még nem okoz

statisztikailag szignifikáns növekményt az adományban

Carson, R. T. and Mitchell, R. C. 1995. Sequencing and Nesting in Contingent Valuation Surveys. Journal of Environmental Economics and Management, 28(2): 155-73.

Baron, J. and Greene, J. 1996. Determinants of insensitivity to quantity in valuation of public goods: contribution, warm glow, budget constraints, availability, and prominence. Journal of Experimental Psychology: Applied, 2: 107-125.

Nagyságrend érzéketlenség (scope insensitivity)

● Az érzéketlenség nem függ a személyes érintettségtől○ a vándormadarak (nem érint minket) és a víztisztítás (érint

minket) esetén is jelentkezik az érzéketlenség

● Lehetséges magyarázatok○ Prototípus elmélet: nem képzelünk el 2000/20,000/200,000

példányt, csak egy, olajban fuldokló kimerült madarat - és ehhez igazítjuk a reakciónkat■ Roppant nehezen tesztelhető

○ Morális elégedettség elmélet: egy érzést vásárolunk, azt, hogy segítettünk - nem függ a mennyiségtől■ Szintén roppant nehezen tesztelhető, továbbá a hatás nem csak jótékonysági

kontextusban jelenik meg

Kahneman, D., Ritov, I. and Schkade, D. A. 1999. Economic Preferences or Attitude Expressions?: An Analysis of Dollar Responses to Public Issues, Journal of Risk and Uncertainty, 19: 203-235.

Alkalmazások, milyen döntéseket befolyásol?

● Potenciálisan minden olyan döntést, amelyben nagy, gondolatban nehezen kezelhető mennyiségek jelennek meg○ Menedzseri döntések○ Fogyasztói döntések

■ Hitel■ pl.: az autómmal egyik évben 10,000, azután 100,000 kilométert közlekedek, de

nehezen fogadok el 10x akkora javítási költséget

Struccpolitika - Ostrich effect

- A kiugró veszélyeket szűri- A viselkedési

közgazdaságtanban: a befektetők kerülik a negatív üzleti információkat.

- (Közkeletű tévhit, hogy a strucc homokba dugja a fejét.)

Galai, D., Sade, O. (2006) "The 'Ostrich Effect' and the Relationship between the Liquidity and the Yields of Financial Assets." Journal of Business 79 (5). doi:10.1086/505250Karlsson, N., Loewenstein, G., Seppi, D., (2009) "The Ostrich Effect: Selective Attention to Information." Journal of Risk and Uncertainty 38 (2): 95–115. doi:10.1007/s11166-009-9060-6

Struccpolitika - Ostrich effect

- Jellemző alkalmazás: eldöntöttünk valamit, és nem akarunk a döntéseken változtatni akkor sem, ha a körülmények drasztikusan megváltoztak.

- Jellemző motiváció: csak a döntéseink ránk kedvező hatásairól szeretnénk tudomást szerezni (lásd még megerősítés).

Struccpolitika - Ostrich effect

Példák:

- válság a tőzsdén

- USA - Pakisztán viszony az afgán háború előtt

- A náci Németország felemelkedése

- “Érzem, hogy már nem szeret.”

(stb.)

A hatások csökkentése

- Döntéshozatali képességek fejlesztése- Önreflexió: kérdezz rá gyakran, hogy "most ebben a

szituációban struccpolitikát folytatok?"- Aktív használat (tudatos ignorancia)- "Ha meg tudod oldani a problémád, ne aggódj. Ha

nem tudod megoldani, mi értelme aggódnod miatta?" (Santidéva, buddhista szerzetes, VIII. sz.)

Kiugrási torzítás (salience bias)

Elfogultság olyan kiugró tulajdonsággal, sajátossággal, ismertetőjeggyel szemben, ami felhívja a figyelmünket.

- Alkalmazzuk helyzetekre, emberekre is- Feltűnő, ezért fontosnak gondoljuk- Azt hisszük, a személyiségről árulkodik- Egyetlen vonásából általánosítunk a karakterére- Aztán ezt tovább általánosítjuk az összes hasonló

tulajdonságú példányraTaylor, S.E., Fiske, S.T. (1978) Salience, Attention, and Attribution: Top of the Head Phenomena. In L. Berkowitz (Ed.), Advances in Experimental Social Psychology. Vol. 11, pp. 249-288. New York: Academic Press.

Miben fog kihalni az emberiség?

Túlzó tippek az extrém lehetőségekre (AI-botok, részecskefizikai kísérletek), míg

Alulbecslés az ezeknél valószínűbb, de kevésbé extrém lehetőségekre (fák kiirtása, óceánok szennyezése, szénfelhalmozódás az atmoszférában).

Kiugrási torzítás (salience bias)

Kiugrási torzítás (salience bias)

túlbecsüljük a repülőbaleseteket, mert durvábbnak tűnnek, pedig

- abszolútértékben és millió km-re vetítve is sokkal rosszabb a helyzet autóval (11millió:1-hez, hogy repülőbalesetben halsz meg, 1:5000-hez, hogy autóbalesetben).

- 2016-ban hét repülőbaleset (köztük az egyiptomi Airbus A320), 271 halott világszerte, autóbalesetben 271-en - csak Magyarországon, csak 2016. első félévében (egész évben 565).

"Sokkal valószínűbb, hogy a reptérre menet halsz meg, mint hogy repülés közben." (Discovery)

Kiugrási torzítás (salience bias)

Hatásai: események okaiban, főleg az emberi viselkedés okainak megítélésében

A viselkedés két oka: személyiségjegyek és szituáció.

- A megfigyelők személyiségjegyekre következtetnek

- A cselekvő a szituációnak tulajdonítja a viselkedést

(kivéve, ha ő maga is megfigyelő - tükör, visszajátszás)

Kiugrási torzítás (salience bias)

Ha egy vállalat növelni akarja a nők arányát a cég vezetésében, az első nő lesz számukra a minta

(Miközben egy magányos nő férfiak körében általában rosszabbul teljesít, mint egy vegyes férfi-nő társaságban).

Kahneman, D., Slovic, P., Tversky, A. eds. (1982) Judgment under Uncertainty: Heuristics and Biases. Cambridge: Cambridge University Press.

Kiugrási torzítás (salience bias)

Kísérlet: ha öt fehér és egy fekete beszélget, a megfigyelők azt érzékelik, hogy a fekete többet beszél, mint a fehérek (holott egyforma hosszan beszéltek).

Baumeister, R.F., Vohs, K.D. eds., (2007) Encyclopedia of Social Psychology. London: SAGE.

(Egyetlen nővel és férfiakkal megismételve ugyanez volt a helyzet.)

Alkalmazások - milyen döntéseket befolyásol

Potenciálisan minden döntést, ahol feltűnően eltérő karakterjegyek jelennek meg emberek vagy helyzetek között

- Rizikófaktor felmérése- Állásinterjúk- Ismeretségi kör kialakítása

Hogyan korrigálható? (amerikai turisták)

Túlélési torzítás (Survivorship bias)

A túlélési torzítás lényege, hogy gyakran csak a sikeres példákra/emberekre fókuszálunk - a kudarcokra nem - és ebből téves következtetést vonunk le.

Túlélési torzítás (Survivorship bias)

● Abraham Wald, statisztikus vs. II VH, USA légierő parancsnokság○ A légierő gépeit túl nagy számban lövik le.

■ A parancsnokság a■ erősebb páncélzatot szeretne a repülőkre■ a páncél nehéz, nem lehet mindenhová tenni, csak a legszükségesebb helyekre

○ A légierő feljegyzi, hogy hol találták el a leggyakrabban a visszatérő gépeket: szárnyak, a törzs hátsó része és a farokrész

○ Ezeket a helyeket tervezik megerősíteni○ Wald: épp ellenkezőleg!

■ Ezek a gépek visszatértek, a találatok ellenére is! Pontosan ott kell megerősíteni a gépeket, ahol a visszatérő gépeken soha nincsenek golyó ütötte lyukak!

■ Hiszen: akit ezeken a helyeken találnak el az sosem tér vissza...

Alkalmazás: Startup alapítás

● Mit lehet tanulni a sikeres startup-ok történetéből?○ A sikeres cég-alapítók szívesen mesélnek a legnagyobb

nehézségeiket○ Ha céget alapítunk ezeket a nehézségeket próbáljuk

minimalizálni?○ A tartósan sikertelen start-up alapítók ritkán beszélnek a

youtube-on…■ Pedig az általuk tapasztalt nehézségek olyanok, amelyek tönkreteszik a

startupokat■ Ezekre sokkal inkább

figyelnünk kellene

Összefoglalás

● Miről volt szó○ Szokásos adag, Figyelmi torzítás, Nagyságrend Érzéketlenség,

Strucc politika, Kiugrási torzítás, Újdonság hatás, Túlélési torzítás

● Ezekkel tisztában kell lennünk, mert befolyásolja○ Magánéleti döntéseinket○ Szakmai döntéseinket○ A tudósok döntéseit