ELTE BTK FORDÍTÓ- ÉS TOLMÁCSKÉPZŐ TANSZÉK

KLAUDY KINGA

Tíz magyar nyelvhelyességi problémakör (a szerkesztés előtti példamondatok a fordítóképzésben résztvevő hallgatók fordításaiból,

valamint a magyar sajtóból származnak)

TARTALOMJEGYZÉK

1. A mondat főnévi részével kapcsolatos problémák1.1. A láncolatosan bővített birtokos szerkezetek 1.2. A hátravetett jelzők helye

2. A mondat igei részével kapcsolatos problémák2.1. Terpeszkedő kifejezések2.2. Létige és határozói igenév 2.3. Befejezett melléknévi igenév állítmányi szerepben

3. Névmás3.1. Vonatkozó névmások3.2. Visszautalás tárgyra, személyre

4. Névelő4.1. Határozott névelő4.2. Határozatlan névelő

5. Névutók5.1. Névutók jelentésének konkretizálódása5.2. Terjengős névutók

6. Melléknévi igenév 6.1. A melléknévi igenév idejének viszonylagos jellege 6.2. A melléknévi igenév szórendi helye

7. Egyeztetés7.1. Egyes szám kedvelés 1. – állítmány egyeztetése7.2. Egyes szám kedvelés 2. – több birtokos egy birtok7.3. Egyes szám kedvelés 3. – páros testrészek egyes száma

8. Szórendi kérdések8.2. A visszautalás szórendi problémái 8.3. A mondat élén álló kötőszók beljebb csúsztatása

9. Kötőszó, utalószó9.1. Kötőszóhalmozás 1.9.2. Kötőszóhalmozás 2.9.3. Kötőszók jelentésének összemosódása9.4. Szükségtelen utalószó 1.9.5. Szükségtelen utalószó 2.

10. Pályamódosítás

PÉLDÁK JEGYZÉKE

1. A mondat főnévi részével kapcsolatos problémákA csatlakozás fontosságának hangsúlyozásának a szükségessége…Az ásványvízforgalom az eldobható palackokban növekszik.

2. A mondat igei részével kapcsolatos problémákA pályázatok elbírálása még nem történt meg.Meg lett vizsgálva, ki lett mutatva…A szennyvizek elvezetése még nem megoldott.

3. A névmásAki, amely, ami, amelyikŐket, azokat

4. A névelőHatározott névelőHatározatlan névelő

5. A névutókA találkozót nagy érdeklődés mellett rendezték meg.Követően, megelőzően, köszönhetően…

6. A melléknévi igenév Lebontották a sarkon állt házat.Az ideszűrődő légkalapács zaja…

7. EgyeztetésPortugália és Görögország nem támogatták a javaslatot.Megérkeztek a követek a feleségeikkel.Kezeim, lábaim, szemeim, füleim…

8. Szórendi kérdések „Ha megversz is, imádlak én.” A Bizottság előkészítő munkája, amellyel a Tanács kiváló kapcsolatot tart fenn. A kötőszók beljebb csúsztatása

9. Kötőszó, utalószó…hogy, ...hogy, ...hogy …hogy hogyan, ...hogy hol, ...hogy miértMiután nincs szerződés, az építkezés nem indulhat meg. Megérkezett Brüsszelbe az a magyar kormányküldöttség, amely...úgy az egyénben, mint a családban...

10. PályamódosításA kormány egészségügyi politikájának fejlesztésére szolgáló javaslatot vitatta meg a Parlament.

RÉSZLETES KIFEJTÉS

Az alábbiakban tíz olyan magyar nyelvhelyességi problémakört érintünk, amely a fordítónak gyakran problémát okoz, ha indoeurópai nyelvből fordít magyarra. További szakirodalom: Balázs Géza: Magyar nyelvhelyességi lexikon (Budapest, Corvina, 2001.), Szepesy Gyula: Nyelvi babonák (Budapest, Gondolat, 1986.).

1. A mondat főnévi részével kapcsolatos problémák1.1. A láncolatosan bővített birtokos szerkezetek

A csatlakozás fontosságának hangsúlyozásának a szükségessége…

A fordított szövegek mondatait sokszor teszik érthetetlenné a hosszú, többszörösen bővített, láncolatos birtokos szerkezetek. Az angol nyelvben, ahol a birtokos jelző a birtokszó után áll, a birtokos jelzők láncolata a végtelenségig folytatható. A magyar nyelvben viszont, ahol a birtokos jelző a birtokszó előtt áll, a lehetőségek korlátozottak. Két birtokos jelző állhat a birtokszó (hangsúlyozása) előtt: egy nullmorfémás (a csatlakozás) és egy -nak, -nek végződésű (fontosságának). Ennél több elhelyezése (*a csatlakozás fontosságának hangsúlyozásának a szükségessége) mindenképpen értelemzavaró grammatikai homonímiát (azonosalakúságot) okoz, ez pedig akadályozza a megértést. Ha nem terminusértékű szókapcsolatról (pl. jogszabályok címéről) van szó, akkor át lehet szerkeszteni a mondatot, és a láncolatos birtokos szerkezetből önálló mondategységet lehet alkotni.

Szerkesztés előtt:A csatlakozás fontosságának hangsúlyozásának a szükségessége…

Szerkesztés után:Hangsúlyozni kell a csatlakozás fontosságát…

1.2. A hátravetett jelzők helyeAz ásványvízforgalom az eldobható palackokban növekszik.

Nehezíti a magyar mondat megértését az is, ha hátravetett vagy határozói jelzős szerkezetek vannak a mondat közepén. A magyar nyelvben a hátravetett vagy határozói jelzők elfogadhatók címekben vagy mondat végén (Ugrás a sötétbe), de a mondatba való beillesztésükhöz jelzősítő elemekre (való, lévő, történő) van szükség (a sötétbe való ugrás). A mondat belsejében található határozói jelző félreértést is okozhat, mert leszakadhat a főnévről, és a mondat állítmányához szegmentálódhat. A példamondatként idézett sajtónyelvi példa (Metró, 2002. február 20.) úgy értelmezhető, hogy a „palackokban növekszik a forgalom”.

Szerkesztés előtt:Az ásványvízforgalom az eldobható palackokban növekszik.

Szerkesztés után:

Az eldobható ásványvizes palackok forgalma növekszik.

2. A mondat igei részével kapcsolatos problémák2.1.Terpeszkedő kifejezések

A pályázatok elbírálása még nem történt meg.

A magyar mondat igei része akkor okoz problémát a fordítóknak, ha személytelenül kell fogalmazni. Az angol nyelvben a személytelen megfogalmazást könnyíti, hogy szinte minden igéből lehet szenvedő alakot képezni, tehát a mondatban nincs szükség cselekvő alanyra.

Gyakran megtörténik, hogy a magyarban is szeretnénk elkerülni a cselekvő alany megnevezését, de a magyar igékből nem lehet szenvedő alakot képezni (illetve lehet, csak régiesen hangzik, vö. a pályázatok még nem bíráltattak el). Ilyenkor használják a magyarban az ún. „terpeszkedő kifejezéseket”, amelyek egy -ás, -és végű főnévből (elbírálás) és egy szemantikailag üres, funkcionális igéből állnak (pl. történik). A „terpeszkedő kifejezés” meglehetősen elítélően hangzik, pedig néha tényleg szükségünk van erre a főnévből és igéből álló analitikus szerkesztésmódra. Ha viszont nincs, akkor használhatunk határozatlan alanyt (többes szám harmadik személyű igei állítmányt) vagy kontextuális (a közlési helyzetből kikövetkeztethető) alanyt.

Szerkesztés előtt:A pályázatok elbírálása még nem történt meg.

Szerkesztés után:A pályázatokat még nem bírálták el. (általános alany)A Bizottság még nem bírálta el a pályázatokat. (kontextuális alany)

2.2.Létige és határozói igenév*Meg lett vizsgálva, *ki lett mutatva

A magyarból hiányzó illetve régiesen hangzó szenvedő szerkezetek (*megvizsgáltattatott, *kimutattatott) másik sokat vitatott pótléka a létigével egybeszerkesztett határozói igenév (*meg lett vizsgálva, *ki lett mutatva). Kerülését Szepesy Gyula a nyelvi babonák között emlegeti, hivatkozva számtalan példára, amikor a fenti szerkezet ellen valóban semmi kifogásunk nem lehet (vö.: Zöldre van a rácsos kapu festve.). Igaza van a szerzőnek, valóban nem általában jelent problémát ez a szerkezet, hiszen állapot leírására tökéletesen alkalmas, de amire a fordítók használják (az indoeurópai nyelvek személytelen mondataiban található szenvedő szerkezetek jelentésének visszaadására), arra csak korlátozott mértékben alkalmas. Próbáljunk csak meg egy oldalon több létige + határozói igeneves szerkezetet használni egymás után, mindjárt megérezzük, mennyire idegenszerűvé teszi a magyar szöveget.

Szerkesztés előtt:A hivatalos nyelvek felsorolása azóta többször lett módosítva.

Szerkesztés után:A hivatalos nyelvek felsorolását azóta többször módosították.

2.3.Befejezett melléknévi igenév állítmányi szerepben*A szennyvizek elvezetése még nem megoldott.

A befejezett melléknévi igenév használata állítmányi szerepben nem más, mint a harmadik megoldási kísérlet ugyanarra a problémára (a személytelen fogalmazást lehetővé tevő szenvedő igealakok hiányának a pótlására). A melléknévi igenévi állítmány lehetővé teszi, hogy csak a tényre koncentrálva, a cselekvő alany (ebben az esetben a felelős vagy felelősök) megnevezése nélkül tudjuk a mondatot megfogalmazni (nem kell rámutatnunk, hogy kinek kellene megoldani a szennyvizek elvezetését). A befejezett melléknévi igenév állítmányi használata körül nagy vita zajlott a magyar nyelvhelyességi szakirodalomban Lőrincze Lajos és Szepesy Gyula között, aki „tötözésnek” nevezte a jelenséget a t mássalhangzó túltengése miatt. Érdekes módon sokan éppen a létigés határozói igenevet akarják elkerülni a melléknévi igenév használatával: a nincs megoldva helyett használják azt, hogy nem megoldott, a van berendezve helyett azt, hogy berendezett. A többes szám harmadik személyű határozatlan alany ilyenkor rendszerint megoldja a problémát.

Szerkesztés előtt:A szennyvizek elvezetése még nem megoldott.

Szerkesztés után:A szennyvizek elvezetését még nem oldották meg.

1. Névmás3.1. Vonatkozó névmások

Aki, amely, ami, amelyikAz alárendelt tagmondatok élén kötőszóként funkcionáló vonatkozó névmások használatának szabálya egyszerű: az aki a főmondatban megnevezett személyre, az amely a főmondatban megnevezett dologra, az ami pedig a főmondatban főnévvel meg nem nevezett dologra vonatkozik. Az amelyik-et akkor használjuk, ha egyet kijelölünk a főmondatban megnevezett dolgok közül (pl. Ő az a lány, akit szeretek. Ez a könyv, amelyet olvasok. Ez az, ami bosszant. Azt a vázát kérem, amelyik a felső polcon van). A beszélt nyelvben az amely helyett gyakran használjuk az ami-t, és újabban írott szövegekben is terjed az ami az amely rovására. A fordítóknak tudatos nyelvhasználóként törekednie kell arra, hogy az ami/amely kettősség a magyar nyelvben ne menjen veszendőbe.

Szerkesztés előtt:...más olyan tényezőket szem előtt tartva, amik hatással vannak a kínálatra.

Szerkesztés után:...más olyan tényezőket szem előtt tartva, amelyek hatással vannak a kínálatra.

3.2. Visszautalás tárgyra, személyreŐket vagy azokat?Egyike a magyar nyelvhelyességi babonáknak, hogy személyes névmással (ő, őket, rajta, benne stb.) személyekre, mutató névmással (az, azokat, azon, abban stb.) személytelen dolgokra utalunk vissza. Pedig a választóvonal nem itt húzódik, hanem a hangsúlyos/hangsúlytalan jellegtől függ. Hangsúlytalan helyzetben személytelen dolgokra is személyes névmással utalunk vissza.

Szerkesztés előtt:A közösségi jog tehát nem csupán kötelezettségeket ró a tagállamokra, hanem jogokkal is felruházza azokat.

Szerkesztés után:A közösségi jog tehát nem csupán kötelezettségeket ró a tagállamokra, hanem jogokkal is felruházza őket.

Hangsúlyos helyzetben (pl. kijelölés vagy előreutalás esetén) a mutató névmásos visszautalást használjuk:

A közösségi jog tehát nem csupán kötelezettségeket ró a tagállamokra, hanem jogokkal is felruházza azokat, amelyek…

4. A névelő4.1. A határozott névelőMivel az angol és a magyar nyelvben eltérőek a határozott névelő használatának szabályai (pl. az angolban elvont főnevek esetében nincs szükség határozott névelőre), címek fordításakor gyakran nehéz eldönteni, hogy a magyarban kell-e névelő vagy sem. Ilyenkor az alábbi szempontokat lehet mérlegelni:

ha a címben olyan jelző van, amely a fogalom része, akkor szükség van névelőre;

pl.: A munkanélküliségi ráta

ha a címben olyan jelző van, amely informatív, újságoló funkciójú akkor nincs szükség névelőre.

pl.: Növekvő árak

4.2. A határozatlan névelő

A másik névelőhasználati probléma, hogy a fordítók teletűzdelik a magyar szöveget az egy határozatlan névelővel:

Angol szöveg: In contrast, government debt is a stock variable that...

Magyar fordítás szerkesztés előtt: *Ezzel ellentétben a kormányzati adósság az egy olyan állandó komponens, amely…

Magyar fordítás szerkesztés után:Ezzel ellentétben a kormányzati adósság olyan állandó komponens, amely…

Angol szöveg: If the experts cannot develop a unified theory... That is a reasonable question.

Magyar fordítás szerkesztés előtt: *Ha a szakemberek nem tudnak kialakítani egy egységes elméletet arról, hogy hogyan működik a gazdaság, akkor hogyan tudnák azok megérteni a makrogazdaság működését, akiknek kevesebb gyakorlata van a témában. Ez egy megalapozott kérdés.

Magyar fordítás szerkesztés után: Ha a szakemberek nem tudnak kialakítani egységes elméletet arról, hogyan működik a gazdaság, akkor hogyan tudnák megérteni a makrogazdaság működését azok, akiknek kevesebb gyakorlata van a témában. Ez megalapozott kérdés. (a fenti példamondatban másként van)

5. A névutók5.1. A névutók jelentésének konkretizálódása

*A találkozót nagy érdeklődés mellett rendezték meg. A névutók funkcionális elemek, de van saját jelentésük is, amely néha különös módon konkretizálódik. Néha elvont értelemben szeretnénk használni a mellett, felett, alatt névutót, de a helyhatározói jelentés aktualizálódik. A nyelvművelési szakirodalom ilyenkor azt szokta javasolni, hogy névutó helyett inkább ragot használjunk (például csodálkozik valami fölött helyett csodálkozik valamin, vitatkozik valami fölött helyett vitatkozik valamin vagy valamiről, nagy részvét mellett temették el helyett nagy részvéttel temették el, mit értünk ez alatt helyett mit értünk ezen), vagy keressünk más igét. Ezt tettük az alábbi esetben.

Szerkesztés előtt:A találkozót nagy érdeklődés mellett rendezték meg.

Szerkesztés után:Az találkozót nagy érdeklődés kísérte.

5.2. Terjengős névutók

Követően, megelőzően, köszönhetően…Csökken a szöveg koherenciája, ha rag helyett ragos névszókból keletkezett új névutókat használunk. Az előtt és után névutót kezdi kiszorítani az azt megelőzően és az azt követően. De ilyen új névutó a során, keretében, érdekében, köszönhetően. Ide tartozik a magasságában is (pl. Öt óra magasságában találkozunk.), de ez egyelőre csak a beszélt nyelvben hallható. A nyelvhelyességi szakirodalom itt is azt tanácsolja, hogy próbáljunk ragot használni a névutó helyett. Pl. a látogatások során megállapodtak helyett a látogatásokon megállapodtak, össze kell fogni a környezetvédelem érdekében helyett össze kell fogni a környezet védelméért.

Szerkesztés előtt:A 2013-as bővítést követően az Uniónak 24 hivatalos nyelve lett. (talán lehetne aktualizálni)

Szerkesztés után:A 2013-as bővítés után az Uniónak 24 hivatalos nyelve lett.

(talán lehetne aktualizálni)

6. A melléknévi igenév 6.1. A melléknévi igenév idejének viszonylagos jellege Lebontották a sarkon állt házat.A magyar nyelvhelyességi babonák közé tartozik az is, hogy a múlt időre vonatkozó mondatokban múlt idejű, azaz befejezett melléknévi igenevet kell használni. Már Arany János is kifogásolta az „előttem szólott képviselő” típusú szerkezeteket, de a nyelvben logikát kereső nyelvhasználók ragaszkodnak hozzá.

Szerkesztés előtt:Az ülésre érkezett képviselők elfoglalták helyüket.

Szerkesztés után:Az ülésre érkező képviselők elfoglalták helyüket.

6.2. A melléknévi igenév szórendi helye Az ideszűrődő légkalapács zaja…Látszólag mi sem természetesebb annál, hogy a melléknévi igenévnek közvetlenül a jelzett szó előtt kell állnia, mégis gyakoriak a hibák. Az alábbi példamondatot a rádióban hallottuk.

*A gépterembe belépve már messziről idehallatszik az ideszűrődő légkalapács zaja.

A TV-ben hangzott el a következő példa.*Kérjük, jelentkezzenek a lakóhelyükhöz eső legközelebbi rendőrségen.

Egy lakóházban találtuk a következő példát.*A folyó hó 14-én megtartott erkélyek hatósági vizsgálata megállapította, hogy az erkélyek életveszélyesek.

Természetesen nem a légkalapács szűrődik ide, hanem a zaja, nem az erkélyeket tartják meg, hanem a vizsgálatot. Vagyis ügyelni kell arra, hogy a melléknévi igenév az előtt a szó előtt álljon, amelyre vonatkozik.

Szerkesztés előtt:Az utóbbi években tapasztalható születési élettartam pozitív változása ellenére még mindig jelentős mértékben elmaradunk az EU-országok átlagától.

Szerkesztés után:A születési élettartamnak az utóbbi években tapasztalható pozitív változása ellenére még mindig jelentős mértékben elmaradunk az EU-országok átlagától.

7. Egyeztetés7.1. Egyesszám-kedvelés 1. – az állítmány egyeztetésePortugália és Görögország nem támogatták a javaslatot.

Az „egyesszám-kedvelés” Balázs Géza terminusa, aki a Magyar Nyelvhelyességi Lexikonban több olyan esetet foglal össze ezen a címen, amikor a magyar nyelv az indoeurópai nyelvekkel ellentétben inkább az egyes számot részesíti előnyben. A magyar nyelvben több alany után nem kell többes számba tenni az állítmányt, mint pl. az angolban.

Szerkesztés előtt:Portugália és Görögország nem támogatták a javaslatot

Szerkesztés után:Portugália és Görögország nem támogatta a javaslatot.

7.2. Egyesszám-kedvelés 2. – több birtokos egy birtokMegérkeztek a követek a feleségeikkel.Ellentétben az angollal a magyar nyelvben nem tesszük többes számba a birtokot, ha több birtokosnak van fejenként egy birtoka. A magyarban az embereknek életük van és nem életeik, a férfiaknak feleségük van és nem feleségeik. Azért idéztük mi is a fenti jól ismert példát, mert az egynejűséghez szokott társadalmakban a szituáció abszurditása nyilvánvaló.

Szerkesztés előtt: A Közösség intézményei eljárási szabályzataikban kiköthetik, hogy a meghatározott esetekben melyik nyelvet kell használni.

Szerkesztés után: A Közösség intézményei eljárási szabályzatukban kiköthetik, hogy a meghatározott esetekben melyik nyelvet kell használni.

7.3. Egyesszám-kedvelés 3. – páros testrészek egyes számaKezeim, lábaim, szemeim, füleim…

Az egyes szám kedvelésének harmadik megnyilvánulása a magyarban a páros testrészek egyes számú megnevezése. Szepesy Gyula ezt is nyelvi babonának tartja, bár ez az egységben látó, összefoglaló szemlélet nyilvánul meg abban is, hogy a magyarban nem azt mondjuk valakiről, hogy egyik szemére vak, hanem azt, hogy fél szemére vak, nem azt mondjuk, hogy egyik lábára sántít, hanem azt, hogy fél lábára sántít.

8. Szórendi kérdések8.1. A megengedő is helye „Ha megversz is, imádlak én.”A magyar nyelvben az is-nek különböző funkciói vannak: kapcsoló, nyomatékosító, megengedő. A megengedő is másképp viselkedik, mint a többiek. Míg a kapcsoló és a nyomatékosító is állhat a mondat állítmánya előtt, vagy elválaszthatja az igekötőt az igétől (pl. nem is tudta, meg is verte, el is kergette a háztól), a megengedő is helye tradicionálisan a mondat állítmánya után következik, pl. ha nem tudta is…, vagy ahogy a régi sláger szól, „Ha megversz is, imádlak én…”

Szepesy Gyula egyformán jónak találja a Bármennyire is szeretném és a Bármennyire szeretném is szórendi változatot, és a megengedő is ige utáni elhelyezkedéséhez való ragaszkodást nyelvi babonának tartja. Véleményünk szerint a fordítónak mint tudatos nyelvhasználónak törekednie kell arra, hogy megőrizze ezt a jelentésmegkülönböztető szórendi eszközt. Pl.: nyomatékosító is: Te ezt nem is tudod?, megengedő is: Ha nem tudják is, teszik. Szerkesztés előtt:

A közös uniós joganyaggal “harmonizálni” kell az egyes tagországok jogi szabályozását, ami viszont természetesen nem fordítói feladat, ha nem is mentes a nyelvi problémáktól.

Szerkesztés után:A közös uniós joganyaggal “harmonizálni” kell az egyes tagországok jogi szabályozását, ami viszont természetesen nem fordítói feladat, ha nem mentes is a nyelvi problémáktól.

8.2. A visszautalás szórendi problémái *…a Bizottság előkészítő munkája, amellyel a Tanács kiváló kapcsolatot tart fenn. Az aki, amely, amelyik, ami használatával kapcsolatban az alárendelt tagmondatok élén álló, kötőszóként funkcionáló vonatkozó névmásokról korábban már volt szó. Most az amely vonatkozó névmás visszautaló funkciójáról lesz szó, pontosabban arról, hogy az alárendelt tagmondat élén álló amely a főmondatnak arra az elemére utal vissza, amelyik közvetlenül előtte áll. Ez olyan mechanizmus, amely a mondat megfogalmazójának elképzelésétől függetlenül működésbe lép. Bármi áll a vesszőtől balra (tehát az amely előtt), az amely arra fog vonatkozni. Az alábbi

példában az a hiba, hogy az amely a munkára vonatkozik, pedig nem a munkával van jó kapcsolatban a Bizottság, hanem a Tanács mostani elnökségével.

Szerkesztés előtt:Feladatomat nagyban megkönnyíti a Bizottság mostani elnökségének kiváló előkészítő munkája, amellyel a Tanács kitűnő kapcsolatot tart fenn. (a fenti példamondatban másként volt)

Szerkesztés után: Feladatomat nagyban megkönnyíti az a kiváló előkészítő munka, amelyet a Bizottság mostani elnöksége végzett, amellyel a Tanács kitűnő kapcsolatot tart fenn. (a fenti példamondatban másként volt)

8.3. A mondat élén álló kötőszók beljebb csúsztatásaAzonban, tehát, jóllehetSzepesy Gyula a magyar nyelvhelyességi babonák között említi azt, hogy kötőszóval nem kezdünk mondatot. Élőbeszédben valóban gyakori a kötőszóval való mondatkezdés, az írott nyelvben azonban (ld. akár ezt a példát is) az ellentétes vagy következményes kötőszót (azonban, tehát) vigyük beljebb a mondatba.

Szerkesztés előtt:Azonban nem felelősöket kell keresnünk, amikor ezekkel a kérdésekkel foglalkozunk.

Szerkesztés után: Nem felelősöket kell azonban keresnünk, amikor ezekkel a kérdésekkel foglalkozunk.

10. Kötőszó, utalószó10.1.Kötőszóhalmozás 1.

hogy…, hogy…, hogy…

Amikor indoeurópai nyelvekből magyarra fordítunk, gyakran alakítjuk önálló mondategységgé a bővített főnévi szerkezeteket. Az önálló mondategységek élén leggyakrabban előforduló kötőszó a hogy. Vigyázzunk azonban arra, hogy – Balázs Géza kifejezésével élve – „kopogóssá” teszi a mondatot, ha egy mondaton belül több hogy-os tagmondat következik egymás után.

Szerkesztés előtt:A gazdasági válság arra sarkallta John Maynard Keynes-t, hogy vitassa, hogy a gazdaság vele születetten nem stabil…

Szerkesztés után:A gazdasági válság arra sarkallta John Maynard Keynes-t, hogy kétségbe vonja a gazdaság vele született instabilitását…

9.2. Kötőszóhalmozás 2.Hogy hogyan, hogy hol, hogy miért…

A hogy kötőszavak száma úgy is csökkenthető, ha ügyelünk arra, hogy a mikor, miért, hogyan kezdetű tagmondatokban nincs szükség a hogy-ra.

Szerkesztés előtt: Ha a szakemberek nem tudnak kialakítani egységes elméletet arról, hogy hogyan működik a gazdaság, akkor hogyan tudnák azok megérteni a makrogazdaság működését, akiknek kevesebb gyakorlatuk van a témában.

Szerkesztés után:Ha a szakemberek nem tudnak kialakítani egységes elméletet arról, hogyan működik a gazdaság, akkor hogyan tudnák azok megérteni a makrogazdaság működését, akiknek kevesebb gyakorlatuk van a témában.

9.3. A kötőszók jelentésének összemosódásaMiután nincs szerződés, az építkezés nem indulhat meg. Helyesen: Mivel nincs szerződés…Az előidejűségi/utóidejűségi viszony a valóságban olyan gyakran jár együtt az oksági/következményes viszonnyal, hogy az időhatározói miután kötőszó a beszélt nyelvben gyakran lép a mivel helyébe. Ügyeljünk arra, hogy az írott nyelvben ne kövessük ezt a tendenciát, és a miután-t ne használjuk következményes viszony kifejezésére (vö.: *Miután szép vagy, szeretlek.) (a 16. oldalon ilyen esetekben van kötőjel)

Szerkesztés előtt: Csökkenő összkereslet mellett a Keynes-féle kínálatgazdálkodás kevéssé volt hatékony, miután a probléma a keresleti oldalon jelentkezett, nem a kínálati oldalon.

Szerkesztés után: …, mivel a probléma a keresleti oldalon jelentkezett…

9.6. Szükségtelen utalószó 1.Megérkezett Brüsszelbe az a magyar kormányküldöttség, amely… A magyar nyelv angoltól eltérő sajátossága a főmondatbeli utalószók használata. Az utalószó kataforikus (előre utaló) elemként áll a főmondatban, és előre mutat az alárendelt tagmondatbeli kötőszóra (az/aki, az/amely, olyan/amely, akkor/amikor, úgy/ahogy, ott/ahol stb.). A hosszú, sokszorosan összetett mondatok esetében nagyon hasznosak az ilyen támpontok, mert előre jelzik a mondatpályát, használatuknak azonban van egy veszélye: fölösleges kirekesztő értelmet adhatnak a mondatnak. A fenti esetben például fölösleges az utalószó, hiszen nyilvánvaló, hogy nem több magyar kormányküldöttség közül az egyikről van szó.

Szerkesztés előtt:Megérkezett Brüsszelbe az a magyar kormányküldöttség, amely…

Szerkesztés után: Megérkezett Brüsszelbe a magyar kormányküldöttség, amely…

9.7. Szükségtelen utalószó 2. úgy az egyénben, mint a családbanAz utalószó-kötőszó párra egyáltalán nincs szükség két elemből álló felsorolások esetén.

Szerkesztés előtt:A munkanélküli állapot mély nyomokat hagy úgy az egyénben, mint a családban.

Szerkesztés után:A munkanélküli állapot mély nyomokat hagy az egyénben és a családban egyaránt.

10. Pályamódosítás Alany vagy birtokos jelző? Bizonytalan mondatpályákA kormány egészségügyi politikájának fejlesztésére szolgáló javaslatát vitatta meg a Parlament…Miközben olvasunk, általában előre gondolkodunk. Hipotézist alkotunk a mondat lehetséges befejezéséről. Mondatmegértési stratégiánk néha tévesnek bizonyul, és menet közben át kell értékelni az addig olvasottakat. Úgy is mondhatnánk, hogy menet közben kell pályát módosítanunk. Előfordul, hogy az, amit a mondat elején alanynak hiszünk, valójában birtokos jelző, de ez csak akkor derül ki, amikor a birtokszóhoz eljutunk. Ez történt a fenti mondatban. Mivel a jó fogalmazás egyik alapfeltétele, hogy egy percig se hagyjuk bizonytalanságban az olvasót, érdemes a mondatot átszerkeszteni.

Szerkesztés előtt: A kormány egészségügyi politikájának fejlesztésére szolgáló javaslatát vitatta meg a Parlament… (a fenti példamondatban másként van)

Szerkesztés után: A Parlament megvitatta a kormány egészségügyi politikájának fejlesztésére szolgáló javaslatát…