királyegyházai Óvoda nevelési programja · v.7.külső világ tevékeny megismerése 48...

SZENTLŐRINCI KISTÉRSÉGI OKTATÁSI NEVELÉSI KÖZPONT

Királyegyháza Általános Iskola és Óvoda Tagintézménye 7953 Királyegyháza, Petőfi u. 64.

1

Királyegyházai Óvoda

Nevelési Programja

„ A két legnagyobb dolog, amit a gyermekeinknek adhatunk: a gyökerek és a szárnyak „



2

Tartalomjegyzék

Tartalomjegyzék oldalszám Az óvoda adatai 3 I Bevezető 4 I. 1. Az óvoda környezeti sajátosságai, helyzetkép 4 I. 2 Szocio- kulturális jellemzők 5 II. 1. Gyermekkép 6 II. 2. Óvodakép 6 II. 3. Óvodai nevelésünk alapelvei 7 III. 1 Az óvodai nevelés feladatai 7 III. 2. Egészséges életmód alakítása 8 III. 3 Az érzelmi nevelés és szocializáció 15 III. 4 Az anyanyelvi, értelmi fejlesztés, nevelés 19 IV. 1 Az óvodai élet megszervezésének elvei 23 IV. 2 Személyi feltételek 23 IV. 3 Tárgyi feltételek 23 IV. 4. Napirend 24 IV. 5. Hetirend 25 IV. 6. Az óvoda kapcsolatai 26 V.1 Az óvodai élet tevékenységi formái és az óvodapedagógus feladatai 33 V.2.Játék 33 V.3.Vers, mese 37 V.4.Ének, zene, énekes játék 40 V.5.Rajzolás, mintázás, kézi munka 43 V.6.Mozgás 45 V.7.Külső világ tevékeny megismerése 48 V.8.Munka jellegű tevékenységek 53 V.9. A tevékenységekben megvalósuló tanulás 57 VI.Érvényességi nyilatkozat. 62 VII. Legitimációs záradék 63



3

Helyi Óvodai Nevelési Program

HOP A fenntartó neve: Szentlőrinci Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulás Cím: Szentlőrinc Templom tér 8 Az intézmény neve: SZENTLŐRINCI KISTÉRSÉGI OKTATÁSI- NEVELÉSI KÖZPONT SZONEK Cím: Szentlőrinc Ifjúság útja 5 Az tagintézmény neve: SZENTLŐRINCI KISTÉRSÉGI OKTATÁSI- NEVELÉSI KÖZPONT Királyegyháza Általános Iskola és Óvoda Tagintézménye Cím: 7953 Királyegyháza Petőfi u 64.

OM azonosító: 201052 Max. Gyermek létszám: 50 fő



4

AZ ÓVODA NEVELÉSI PROGRAMJA

I. Bevezető

I. 1 Az óvoda környezeti sajátosságai, helyzetkép

Királyegyháza Szentlőrinctől 5 km-re terül el, 1056 fős község. Az óvoda 1971-ben épült, a falu központjában, az iskola mellett található. Az óvoda épületéhez kapcsolódik az óvodát és iskolát ellátó konyha. 2010-ben az óvoda nyílászárói, a fürdő és a teljes villamoshálózat felújításra került. Jelenleg 2 csoportban 50 férőhelyen 52 óvodáskorú gyermek harmonikus személyiségfejlesztését biztosítjuk érzelmi biztonságot nyújtó, derűs, szeretetteljes óvodai légkörben. A csoportok belső környezete igényesen kialakított és tárgyi feltételeiben jól ellátott. Minden szobában belső téri galéria növeli a játékteret és színesíti a játéklehetőséget. Eszközeink és felszereléseink javarészt természetes anyagból készültek, minden csoportban megtalálható az élősarok. A nagy, füvesített udvarunkon esztétikus fajátékok, homokozó várja a gyermekeket. Az óvoda udvara számtalan lehetőséget kínál a kísérletezésekre, tanulmányozásokra, illetve növények ápolására, pókok, békák, giliszták védelmére. Kis veteményeskertünket, virágoskertünket közösen műveljük, terméseinek együtt örülünk. Vegyes életkorú csoportjaink valódi fejlesztő hatással vannak a gyerekekre az együttműködés, a másikra való figyelés képességének kialakulásában. Nevelőmunkánkat a családi nevelésre Építjük. Fontosnak tartjuk a szülőkkel való együttműködést, és a jó partnerkapcsolat Kialakítását. Lényegesnek tartjuk, hogy óvodánk gyermekközpontú legyen. Ezek szerint alakítjuk a szokásokat, szabályokat, melyek teljes mértékben megfelelnek a gyermekek életkori sajátosságainak, szükségleteinek. A nevelés eszközének a játékot – mint- fő gyermeki tevékenységet - tekintjük. Az egyéni fejlettség figyelembe vételével, változatos módszerekkel, és a fejlődéshez szükséges feltételek biztosításával érjük el, hogy a gyermekek képességeiket kibontakoztathassák. Fokozott figyelmet fordítunk az egészséges életmód szokásainak és feltételeinek kialakítására. Fontosnak tartjuk, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű gyerek illetve a cigány családokból jövő kisgyermekek 3-4 éves korban, óvodában legyenek, hogy az itt folyó nevelő-gondozó munkával segíteni tudjuk a hátrányaik csökkentését, felzárkóztatásukat./ IPR / A különbözőség elfogadása, tiszteletben tartása mindennapunk része. Az eltérő



5

kultúrával és kommunikációs kóddal rendelkező gyerekek együttnevelésére, a multikultúrális és interkultúrális tartalmak átadásával a cigány gyermekek népi kultúrájuk-identitástudatuk, önazonosságuk megőrzésére dolgoztuk ki” Etnikai, kisebbségi Program”-unkat. Adaptálásra került 1999-ben Óvoda Helyi Programja az Óvoda, Iskola és Kultúra Háza Csempeszkopács egyes elemei

I. 2 Szocio- kulturális jellemzők Az óvodánkba jelentkező gyermekek tükrözik a falusi népesség sokszínű rétegződését. Tapasztaljuk, hogy a családokkal, a családokon belül a gyermekeknek életkörülményei mennyire befolyásolóan alakítják óvodai nevelésünket. Ahogy szerte az országban észlelhető, a mi községünkben is nyomon követhetők a technikai fejlődésének hatása, a családokon belüli korlátozottabb lehetőségek, a családszerkezetek változásai, élményforrások csökkenése, megélhetési problémák, munkanélküliség, s vonzatként az életszínvonal romlása, tartalékok felélése, a családi klímában fellelhető frusztráció. Mindezek ismeretében igyekszünk élmény gazdaggá formálni óvodai életünket, amelyben meghatározó erővé válhat a gyermekeket körülvevő tárgyi és személyi környezet. Óvodásaink jellemzően kis családokból (apa+anya+gyermek vagy gyermekek) érkeznek, de a több generációs családok is megtalálhatók. Évente változó számú az intézményünkben a csonka családból érkező gyermekek aránya. A gyermekek családi házakban élnek. A házak általában komfortosak, de főleg a Sumonyból, Gyöngyfáról érkező gyerekek nagyon rossz állagú, komfort nélküli körülmények között élnek. Vannak olyan gyermekeink, akik az óvodában ismerkednek először a W. C-vel, a folyóvízzel, csappal, a radiátorral, könyvvel. Az óvodánkban kevés az önálló szobával rendelkező gyermekek száma, általában testvérével, szüleivel osztozik meg egy szobán. A családok légköre egyre kevesebb családnál nyugodt, harmonikus, inkább zaklatott életvitelű családból járó óvodás korú gyermekek jellemzőek. A létszám arányában az anyák kevés hányada dolgozik, jelentős a gyesesek, főállású anyák aránya. A valamilyen községi segélyre rászorulók aránya számottevő. A segélyezés oka az alacsony kereset, vagy a szülő egyedülállósága valamint a munkanélküliség. A szülők döntő többsége szakmunkásképzőt végzett, kevés az érettségizett, ennél alacsonyabb végzettségűek vannak. Diplomás szülő nincs. A szülők fizikai munkát végeznek, kevés szülő, aki alkalmazott, 1szülő vállalkozó. A családok anyagi helyzete heterogén, a települések között nagy az eltérés, míg a Királyegyházáról érkező gyerekek körülményei, anyagi helyzete sokkal jobb, Sumonyból, Gyöngyfáról érkező gyermekek közül a többség nagyon nehéz körülmények közül érkezik többen a mély szegénységből. Az anyagiak léte vagy hiánya a társadalmi értékek, elsajátításában összefüggést mutat az iskolai végzettséggel. Nagyon kevés családban töltik együtt a szülők a gyerekekkel a szabadidejüket. A gyerekek szabadidejükben a ház körül szabadon játszanak. A férfiak a



6

munkahelyükön dolgoznak, kevés családban segítenek a nőknek. A nők látják el a ház és az állatok körüli teendőket. A ház körüli munkákban a gyerekek is kapnak feladatokat. A gyerekek általában az anyákhoz ragaszkodnak, és az apáktól tartanak. Az apáknál főleg a testi fenyítés a nevelés eszköze. A család érzelmi életében a nő a meghatározó személy. Meghatározónak tartjuk, hogy az óvoda légköre szeretetteljes, családias, gyermekközpontú legyen és segítse a gyermekek fejlődését. Hangsúlyosabbá válik az óvó, védő ellátó gondozó funkció és előtérbe kerül az egészség megőrzése érdekében a prevenció. A szülők az óvodával szembeni elvárásaikat a családias légkörben történő, egyre hosszabb nyitvatartási idővel a személyiséget tiszteletben tartó neveléssel, gyermekvédelemmel és pedagógiai felvilágosító tevékenységgel kapcsolatosan fogalmazták meg.

II. 1 Gyermekkép Óvodánkban a nevelés központjába a gyermeket és a pedagógust kívánjuk állítani. Felvállalva a 3–7 éves gyermek fejlődésének támogatását és személyiségük fejlesztését. A tevékenységek tudatos befolyásolásával segítjük a személyiség kibontakozását, az eltérő adottságokra, képességekre, szokásokra, érésbeli, vérmérsékleti különbségekre, és a családok értékrendjének sokféleségére támaszkodva. Olyan gyermeki személyiséget kívánunk nevelni, aki: derűs, boldog, nyitott, érdeklődő, kreatív, jól kommunikál, valamint társakat kereső, különbözőséget elfogadó, a szűkebb és tágabb környezetében biztonságosan eligazodó, tudásvággyal rendelkező személyiség megalapozásán munkálkodunk.

II. 2. Óvodakép A környezet igényeihez és lehetőségeihez igazodva a gyermekek differenciált személyiségfejlesztését és a családi nevelés kiegészítését vállaljuk fel. Olyan óvodát biztosítunk gyermekeinknek: - amely sok irányba nyitott, - barátságos légkört biztosít a gyermekek, pedagógusok, szülők számára, - ahol tisztaság, rend, esztétikus környezet veszi körül, mely segíti a

környezettudatos magatartás kialakulását - amelyben testi-lelki szükségletei életkorának és fejlettségének megfelelő

szinten, sokoldalúan kiteljesedhetnek, - ahol a gyermeket körülvevő felnőtt magatartásában kifejezésre jut a szeretet,

a befogadás és elfogadás, a támogatás, a megerősítés és a bizalom, - ahol a tevékenységeken keresztül biztosított az önmegvalósítás,

önérvényesítés lehetősége.



7

III. Óvodai nevelésünk alapelvei:

- Óvodai nevelésünk a családi neveléssel együtt, azt kiegészítve biztosítja a gyermekek sokoldalú harmonikus fejlődését az egyéni sajátosságok és az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével.

- A gyermekek sokoldalú, harmonikus fejlődését a gyermeki jogok tiszteletben tartásával, az egyéni képességekre alapozva, az egyéni érési ütem és szükségletek figyelembevételével biztosítjuk.

- Előnybe részesítjük a személyes választás szabadságát, a saját gyökerű követelményválasztást, a környezet feletti kompetencia erősítését és a személyes tér védelmét. Közösségi szinten egymás és a különbözőség elfogadását, tiszteletét és szeretetét.

- A játékot a tevékenységek sorában elsődleges, kiemelt, semmi mással nem pótolható alaptevékenységnek tekintjük,

- Nevelésünk kerete a rugalmas, évszaknak megfelelő napirend, esztétikus és biztonságos környezet.

- Intézményünk működésének meghatározó eleme az egyén védelmét szolgáló titoktartás, valamint a nyilvánosság, amely a hatékony partnerközpontú működés záloga.

- Biztosítjuk a különböző családokból érkező gyermekek önazonosságának megőrzését, multikultúrális nevelési gyakorlatot fordítunk.

IV. 1. Az óvodai nevelés feladatai Sajátos megközelítés Az óvoda helyi programja a testi - lelki szükségletek kielégítésével, tevékenységi formák és fejlesztési tartalmak, meghatározásával épül fel. Az óvoda gyakorlatában e területek nem különülnek el, hanem a gyermekek napi és heti rendjében szerves egységet alkotnak. A program segíti a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek differenciált fejlesztését, az integrált nevelésre javasolt enyhén sérült gyermekek beilleszkedését. Fontosnak tartjuk a természeti és társadalmi környezetből szerzett gyermeki tapasztalatokat. Vegyes csoportban dolgozunk, amiben különböző életkorú gyerekeknek más-más lehetőséget kell biztosítani a fejlődéshez. Nagy jelentősége van az egyéni bánásmódnak, azonban időnként szükséges, hogy azonos korcsoportba tartozó gyerekek egyszer-egyszer külön összeüljenek. Nagy a felelősségünk a családi neveléssel kapcsolatban, hiszen a családi nevelés hagyománymegtartó hatása megingott, a családi élet hiányosságai egyre inkább sürgető szükségleteket hoznak létre, érzi ezt a



8

szülő, nevelő egyaránt. Már a szülők nagyrészt maguk sem hagyományosan nevelkedtek, és nem tudják maradéktalanul betölteni az ehhez szükséges szerepkört, ezért az intézmények felé fordulnak fokozott igényükkel. A nevelők és a szülők nagy része is tudja, hogy ennek a fokozott igénynek csak közösen lehet eleget tenni. Egyértelmű tendencia a családok elvárásai az óvodával szemben, melyben a gyerekek neveltségi szintjét a szülő fontosnak tartja, de az ehhez szükséges teendőket nem kívánja igazán visszavinni a családi élet falai közé.

Cél: A 3-6-7 éves gyermekek testi és lelki szükségleteinek kielégítése. A gyermek hatékony, az egyéni fejlődési ütemet figyelembevevő fejlesztése, identitástudat erősítése, az egészséges életmód alakítása,- az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása, az anyanyelvi-, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósításával.

Szeretetteljes, a gyermekek érdekeit, egyéni igényeit szem előtt tartó óvodai nevelés. Természetszeretet és védelem kialakítása. Népi hagyományok folyamatos beépítése az óvoda életébe.

Tartalom:

o Az egészséges életmód alakítása

o Az érzelmi nevelés és szocializáció

o Az anyanyelvi, értelmi fejlesztés, nevelés

Az óvodai nevelés feladata egyebek mellett a gyermek testi fejlődésének elősegítése:

IV. 2. Egészséges életmód alakítása

Az egészségnevelés olyan pedagógiai tevékenység, melynek során az egészséges életmód céljainak megvalósítását tűzzük ki magunk elé. A célok megvalósítását nem elég magunk elé tűzni, ismernünk és alkalmaznunk is kell azokat a lehetőségeket, amelyek segítségével ezek a célok megvalósulhatnak.

Az egészségnevelésünk célja

A higiénés kulturáltság szintjének emelésével egyidejűleg olyan tevékenység biztosítása, ami a tapasztalatot majd az ismeretet aktív magatartássá formálja, és annak minden elemével a gyermekek egészséges testi, lelki és szociális fejlődését szolgálja. A gondozás és a szokások alakításával segítjük a gyerekek



9

szükségleteinek kielégítését, elősegítjük fejlődését. Mindez hozzájárul egészségük megőrzéséhez, jó közérzetükhöz, és a nevelési hatások érvényesüléséhez.

Az egészségmagatartás kialakulása természetesen nem az óvodás korban és nem az óvodában kezdődik. Alapvető hatása van rá a családi környezetnek, a szülők követendő példaként szereplő egészségmagatartásának és az e téren való elvárásainak is. Az óvodába lépő gyermek már hoz magával bizonyos egészségmagatartást, amit az óvodában tudatossá, értelmes tevékenységgé kell fejleszteni, illetve ha az otthonról hozott szokások nem felelnek meg a korszerű egészségmagatartás követelményeinek, akkor azokat a szülőkkel, családtagokkal közreműködve közösen helyes irányba tereljük.

Egészségnevelésünk gyakorlatának egyedüli eszköze a szemléletformálás, a helyes modell, a példamutatás, vagyis az egészségnevelés lényegében személyiségformálás.

Az egészségnevelés, az egészségmagatartás aktív alakítása pozitív hatással van a gyermek fejlődésére. Kedvezően befolyásolja a növekedést és a testarányok helyes alakulását.

Megfelelő szakemberek bevonásával - a szülővel, az óvodapedagógussal együttműködve - prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása. Az óvodába lépéskor komplex állapot felmérés

a, Testápolás ,higiénés nevelés

Személyi higiénés nevelés: testünk ápolása, egészséges ruházkodás, toalettre nevelés, testi kontaktus az óvodapedagógus és gyermekek, illetve a dajka és gyermekek között.

A higiénés testápolásban nagy szerepe van az utánzásnak, bemutatásnak, a gyermek által végzett próbálkozásoknak és a felnőtt példamutatásának.

Környezet higiénés nevelés:

- a csoportszoba, a felszerelések tisztán, rendben tartása;

- az udvar: balesetmentes mászókák, homokozó tisztasága, sérülésveszély megelőzése,

- prevenció: világítás, fűtés, víztisztító, párologtató

- a környezet élővilágát rendszeresen gondozzák, ápolják az év minden szakában.

- az udvaron tartózkodás fokozott óvónői felügyeletet igényel!



10

- az udvaron az óvónő a gyermekekkel együtt élő, együttes élményt kereső, olykor együtt játszó, mindenképpen tevékenységet irányító személy!

b, Betegségek megelőzése

A fertőző betegségek megelőzésére nevelés az óvodapedagógus preventív feladata:

- rendszeres kézmosásra szoktatás

- fertőtlenítő eljárások ismerete, alkalmazása

- beteg gyermek elkülönítése

Egyszerűbb rendellenességek kifejlődésének megelőzése:

- érzékszervi hibák kialakulásának megelőzése (látás, hallás)

- beszédhibák felfedezése, korrekciója

- tartási rendellenességek

c, Étkezés, táplálkozás

A korszerű táplálkozás feltételeinek megteremtése: A mellettünk levő konyha a gyermekek étkeztetését a biztosítja. Van beleszólásunk az étlap tervezésében, ahol kiegyensúlyozott étrendet szem előtt tartjuk. Havonta többször gyümölcssaláta napot tartunk

d, Testmozgás

A szervezet edzése, testnevelés:

- mozgásszokások alakítása - főleg a szabadban (3-4 óra naponta)

- biztonságérzet biztosítása

- balesetmentesség, higiénia

- rendszeres testedzés

- hideg-meleghez szoktatás

- fokozatos fizikai megterhelés:

- alapvető mozgástevékenységek begyakorlása



11

- harmonikus, összerendezett mozgás kialakítása

- mozgásgyakorlatok megkedveltetése

- Az óvodapedagógus feladata a szülők felvilágosítása, aktivizálása arra, hogy a gyermekekkel közösen kiránduljanak a szabadban és biztosítsanak otthon is a mozgásra, mozgásos játékokra lehetőséget.

e, Baleset megelőzésre nevelés

- balesetveszélyes helyek és helyzetek bemutatása, helyes magatartás, eszközhasználat megtanítása

- közlekedési baleset megelőzésére nevelés: szabályismeret, helyzetismeret

- felnőttek, szülők számára elsősegélynyújtás helyes technikája (tekintettel az otthoni gyermekbalesetekre)

- veszélyhelyzetben a követendő helyes magatartás alakítása

1. 2. Lelki szükségletek

A lelki egészség az egészséges személyiségfejlődést biztosítja, megóvja a személyt az idegrendszerre és lelki életre ható káros túlzásoktól, devianciától, az idegrendszeri-pszichés túlterheléstől, kimerültségtől.

a, Egészséges életrend

-egészséges napirend kialakítása - a szervezet bioritmusának megfelelően (óvodánkban az évszaknak megfelelően is változik)

-hibás viselkedési programok megelőzése: magatartászavarok, felnőttek felülkerekedése, büntetés, agresszió, balesetveszély

-családi életre nevelés: családi munkamegosztásra nevelés, anya-apa szerepre felkészítés, gyermekszületés – testvér

b, Stressz – elhárítás

- stresszre adott helytelen válaszok kiküszöbölése: káros környezeti hatások, rossz berendezés, fokozott mozgáskorlátozás, türelmetlenség

-a stresszhatás kompenzációja: feszültségek feloldása, az elfáradás okozta pszichés megterhelés megelőzését szolgáló óvodai testedzés, udvari szabad levegőn mozgás, fizikai megterhelés, relaxáció...stb.Veronika zeneprojekt



12

c, Az egészségre káros hatások csökkentésére törekvés

- az óvodai dolgozók nem dohányoznak.

- édesség helyett gyümölcs, zöldség fogyasztása

Cél:

• Tapasztalják meg és váljék igényükké az egészséges életvitel. • Érezzék magukat biztonságban. • Váljon igényükké a rendszeres mozgást, pihenést, táplálkozást, testápolást,

öltözködést tartalmazó életritmus Szervezet ellenálló képességének növelése /mindennapi mozgás a szabadban/.

• Váljanak képessé testi szükségleteik önálló kielégítésére • A környezet tisztán tartására, a környezet rendjének óvására való igény

kialakítása. • Helyes táplálkozási szokások alakítása /vitaminsaláta és gyógyteák

fogyasztásával, egészséges, változatos étrend, táplálkozás alapjainak megteremtése./

• Egészségmegőrző szokások alakítása. • A kultúrált étkezés illemszabályainak megismertetése. Hiányzó szokások

alakítása.

Tartalom

A napi, illetve heti tevékenységek időben azonos rendje /az időbeni, szerialitás eseteire való odafigyelés/.

Részvétel foglalkozásokon, étkezéseken, sétákon, kirándulásokon, rendezvényeken.

- A csoportszoba berendezéseinek, használt eszközeinek, játékoknak a helye, azok rendben tartása.

- Az épület egyéb helyiségeinek, berendezési tárgyai, felszerelése, azok rendeltetésszerű használata

- A napi tevékenységek egyes mozzanataihoz kapcsolódó eszközök előkészítése, és helyretétele, és azok használatának tanulása:

- táplálkozás, étkezésnél terítés

- tisztálkodáshoz szükséges felszerelések

- játékeszközök



13

- öltözködés rendje

- foglalkozásokhoz szükséges felszerelések

- mozgáshoz, sporthoz szükséges felszerelések, eszközök

- pihenéshez szükséges felszerelések, teremrendezések

- A teremben és a szabadban való mozgás lehetőségei és módjai, azok rendje

- Differenciált segítségnyújtás:

- a sajátos törődést igénylő gyerekekre

- mozgás a nehezen mozgó gyerekek részére

- speciális eszközöket igénylő gyerekeknek /pl. szemüveg/

Értékelés:

Az aktuális megnyilvánulások értelmezése, a helyes cselekedetek pozitív megerősítése, kiemelése dicsérettel.

Feltételek

A fejlesztési eredmények érdekében kívánatos feltételek:

- tágas, világos, virágos csoportszoba,

- higiénikus, gondozott mellékhelyiségek,

- sokféle mozgáslehetőséget biztosító játszóudvar,

- változatos, vitamindús étrend,

- saját öltözőszekrények,

- a családdal való együttműködés /szokásainak ismerete: személyi és mentálhigiéné,

- öltözködés, napirend, étkezési szokások,

- együttműködés a védőnővel, orvossal.



14

A fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére

Önálló:

A tisztálkodásban, a tisztálkodási eszközök megválasztásában és azok használatában.

A WC használatakor.

A fogápolásban.

Öltözködésben képes megválasztani a helyes sorrendet is.

Önkiszolgáláskor.

Kimerített étel mennyiségének megítélésében.

Az adott hőmérsékletű viszonyoknak megfelelő ruházat kiválasztásában.

Tud:

-cipőt fűzni és kötni,

-gombolni,

-teríteni,

-hajtogatni /szalvéta, takaró, ruházat/,

-ajtót nyitni, csukni, csendben közlekedni,

-természetes ülő testtartással asztal mellett ülni.

Megfelelően használja:

- az evőeszközöket, /kés, villa, kanál/ a játék és egyéb eszközöket,

- az óvoda és az épület egyéb helyiségeit,

-környezet tisztántartására szolgáló eszközöket /lábtörlő, takarítóeszközök/.



15

Ismeri:

- a kultúrált étkezés szokásait /csukott szájjal rág, ügyel az asztal rendjére, tisztaságára/,

- a zsebkendőhasználat módját,

- a ruházatának tisztántartási lehetőségeit,

- a rendetlenség megszüntetésének módjait.

Segít:

A környezet tisztántartásában, a rend megőrzésére irányuló tevékenységekben.

A kisebbeknek a különböző önellátásra irányuló tevékenységekben.

III. 3. Az érzelmi nevelés és szocializáció biztosítása

Az érzelmi nevelés és szocializáció kialakításának előfeltételei:

Az óvodában minden tevékenységnek a gyermek egyéni örömén túl a közös élményt is kell erősítenie. A társas kapcsolatok, a munka, az együttjátszás és a komplex foglalkozások rendszere is az együvé tartozás érzését erősíthetik, ha tudatosan igyekszünk ezt létrehozni. A lényeg, hogy a tevékenykedtetés sokszínű, változatos legyen, és a tevékenykedtetésen legyen a hangsúly. Mindent kipróbálhasson a gyermek, kivételt csak a testi és szellemi épségét veszélyeztető tevékenységek képeznek.

A gyermeki magatartás alakulása szempontjából modell értékű az óvodapedagógus, a dajka és az óvoda más dolgozóinak kommunikációja, bánásmódja és viselkedése. Az óvodapedagógusok szemléletében a gyermeki önkifejező és önérvényesítő törekvések helyett kapnak.

Az óvodapedagógus személyisége, jelzései, hatásai, mintája az erős érzelmi kötődés alapján jelentős szerepet tölt be az énkép formálásában. Az énképet befolyásolják a társak megnyilvánulásaikkal, jelzéseikkel. A jelzések okoznak konfliktusokat amelyek megoldására élettechnikákat kell megtanulniuk, ezek biztosítják a közösségi élet tartós zavartalanságát!



16

Az egyént körbefonó szeretetteljes légkör , harmonikus alaphangulat kialakítása nagyon fontos erősíti a gyermekben a pozitív képet, nyitottabb lesz társai felé és könnyebben beilleszkedik. Az olyan óvodai atmoszféra, amelyik sokoldalú érzelmi kifejezéseket és pozitív élményeket tesz lehetővé, hozzájárulhat a gyermek boldog alaphangulatának kifejlődéséhez és ezzel együtt a másik megértéséhez. Lehetőséget teremtünk arra, hogy a gyermek kielégíthesse természetes társas szükségleteit; és nevelje a gyermeket a különbözőségek elfogadására, tiszteletére.

Nem fegyelmezni, hanem tevékenységgel és az ehhez szükséges hellyel, eszközzel kell segíteni a gyermekeket abban, hogy minél nagyobb önállóságra tegyenek szert óvodai életük során.

A nagy fejlődési eltérésekkel érkező a gyerekeket, tolerálni kell, elengedhetetlen a felnőttek empátiás viselkedése.

Az utánzásos tanulásra építünk, főként a cigánygyerekeknél, és a sérülteknél erős visszajelzéseket kell kapniuk, hogy biztonságérzetük ki legyen elégítve. A szocializáció során a gyermek a társadalmi szerepeket, értékeket elsajátítja tevékenységeken keresztül, vagyis megtörténik a kultúra átadása

A nehezen szocializálható, lassabban fejlődő, alacsonyabb fejlettségi szinten álló, érzékszervi, értelmi vagy mozgássérült, hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, az elhanyagolt, valamint a kiemelkedő képességű gyermekek nevelése speciális ismereteket, sajátos törődést igényel, szükség esetén megfelelő szakemberek közreműködésével

Az érzelmi nevelés és szocializáció kialakításának megalapozása:

Az óvodába lépés előtt, és szükség szerint családlátogatást végzünk. Amikor a gyermek az óvodával ismerkedik, akkor ebbe a folyamatba bevonjuk a szülőket is, a nevelési év kezdetén mindkét óvodapedagógussal részt veszünk ebben a tevékenységben.

Közös élményekre épülő tevékenységek gyakorlása az óvodai élet szervezése segíti a gyermek erkölcsi tulajdonságainak és akaratának fejlődését, szokás- és normarendszer megalapozását. Nyílt napokat szervezünk az érdeklődő szülőknek, lehetőséget adunk a HOP céljainak megismerésére.

Számos programokkal célunk, hogy gyermekeink ismerjék meg szűkebb és tágabb környezetüket, amely a szülőföldhöz való kötődés alapja (kirándulások, bábszínházba utazás, Kölyökpark). Biztosítjuk, hogy ebben az időszakban, ha a gyermek igényli, akkor a meglévő tárgykapcsolatai megmaradjanak az óvodában is.



17

Feszültségoldó technikák alkalmazása

Egyszerűbb pszichoterápiás módszerek alkalmazása:

- beszélgetés, kikérdezés, meggyőzés, „kibeszélés", meghallgatás lehetőségének megteremtése

- a család és az óvoda közötti nevelési feszültség feloldása (kettős nevelés)

- a szülők egészségnevelési kultúrájának emelése

- közös élményekre épülő közös tevékenység végzése

Cél:

o Barátságos, derűs csoportlégkör alakítása, a kötődési hajlam erősítése /kuckók/.

o Erősödjön az erkölcsi, érzelmi és akarati készsége,(tulajdonságok fejlesztése, figyelmesség, egymás segítése, fegyelmezettség, kooperáció, illemtudó viselkedés)

o Erősödjön az együttérzés, kitartás, nyíltság, felelősség készség. o Társas kapcsolataiban, egyszerű konfliktusait legyen képes megoldani; o Legyen a felnőttekkel és a társaival együttműködő, hozzáértő és

független o A más népek kultúrájának, életmódjának, hagyományainak, ételeinek

megismertetése az előítéletek kezelésében, a különbözőség elfogadásában, a tolerancia javításában, a multikultúrális tartalmak megvalósulásában fontos szerepet kap.

Feladat:

Egymás közötti bizalom kiépítése, óvónő- gyerek, gyermek-dajka, gyermek-gyermek között. A szeretet és kötődés képességének fejlesztése.

Biztonságérzet keltése a csoportban való tartózkodás során: Alá-, fölé-, és mellérendeltségi helyzetek átélése, elfogadása. Egymás iránti tolerancia alakítása, alapozása. Folyamatosan

kommunikálunk a gyermekekkel, biztosítjuk az állandó személyes érintkezést, erre biztatjuk őket társas kapcsolataikban, vagyis kifejező képességének fejlesztése

Közös tevékenységeket szervezünk, közös élményszerzést biztosítunk. - az élménybefogadás képességének fejlesztése Hagyományok ápolásával, ünnepek szervezésével, projektnapok szervezésével

A gyermekekkel együtt alakítjuk a közösségi szokásokat, szabályokat, az együttműködés, az együttjátszás,



18

együttdolgozás képességének kialakítása és gyakorlása.(kooperatív)

Fokozatosan, tervszerűen ismertetjük meg az udvarias viselkedés szabályait, normáit.

Egymáshoz való alkalmazkodás tanulását segítjük. - a mások iránti tisztelet, megbecsülés érzésének fejlesztését A gyermekeknek a konfliktusok megoldására élettechnikákat kell megtanítanunk, ezek biztosítják a közösségi élet tartós zavartalanságát!

Támogatjuk a gyermekek barátkozását. Biztosítjuk és támogatjuk a családos óvodakezdést Óvodába lépés előtti családot látogatunk felvételt nyert

gyermeknél. Mintakövető magatartással adunk példát a gyermekeknek

és a szülőknek.

Tartalom:

Napirend szerinti tevékenykedések /játék, munka a tanulás/.

Befogadás:A leválási nehézségekkel küzdő gyerekek különleges támogatása a családi háttér ismeretében/az óvoda nyitott, a szülő addig lehet gyermekével, amíg a gyermek ezt igényli az óvodában/.

Érzelmi megnyilvánulásokra való reagálás.

Az egyes gyerekek viselkedésében zavart okozó tényezők /haláleset, válás, kistestvér születése/ feltárása.

Játéktevékenységek, játszóházas napok

Az értelmi fejlesztést szolgáló tevékenységek.

Reális ismeretek nyújtása.

Kapcsolatteremtés, kapcsolattartás, udvarias viselkedés elemi formáinak gyakorlása /a felnőttek kérésének elfogadása/

Munkatevékenysége, a természetes környezet óvása.



19

Értékelés:

-A csoportban zajló mechanizmusok, egyéni reakciók megfigyelése, szükség esetén külső segítségadás az aktuális tevékenységek során.


Önálló:

A kapcsolatteremtés és kapcsolattartás következő területein:

Kérés, köszönés, válaszolás, megszólítás. Véleménynyilvánításban, döntésekben. Választásokban. Vállalt feladatai elvégzésében. Tisztelettudó a viselkedése. Ismeri és érti az óvónő metakommunikatív jelzéseit,

igazmondásra törekszik. Megkezdett munkáit befejezi. Képes a belátásra. Észreveszi a környezet rendjét, megbontó elemeket, korrigálni

tudja az ilyen jellegű helyzeteket. Együttműködik a közös cél érdekében. Örül a csoport közös sikereinek.

Fejlődés várható eredménye

Felajánlja segítéségét a felnőtteknek, gyerektársainak, ha ennek szükségét látja.

Szívesen tevékenykedik a csoport érdekében, érdeklődik társai és a felnőttek iránt /a csoporton belül/.

Képes egyéni érdekeit a csoport érdekeinek alárendelni legalább egy társkapcsolattal rendelkezik a csoporton belül.

Figyelemmel van a felnőttek és a gyerektársak iránt.

Igyekszik - a szituációtól függően - elfogadni az alá-, fölé-, és mellérendeltségi helyzeteket.



20

III. 4. Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása.

A gyermekek zavartalan értelmi fejlődése érdekében nagyon sok játékos, mozgásos tevékenységet és sokoldalú tapasztalatszerzést kezdeményezünk, mert a tevékenységek közben, a lehetőségek biztosításával elérhetjük, hogy egyre több mindent fedezzenek fel, ismerjenek meg, egyre nagyobb legyen az érdeklődésük és tudásvágyuk. Nem külön képességeket fejlesztünk, hanem az egész értelmet, a megismerés egész folyamatát, az egész embert. A tevékenységeket mikrocsoportos formában, gyakran egy időben párhuzamosan szervezzük, így az egyéni képességek fejlesztésére jobban tudunk figyelni, a feladatokat egyénre szabottan, a gyermek fejlettségének megfelelően lehet irányítani. Az egyéni differenciálás érdekében, szorosan együttműködünk a családdal.

A tapasztalatszerzést úgy szervezzük, hogy egy adott témakörben évről-évre ugyanazokat a dolgokat, eseményeket tapasztalják meg. A többszöri megfigyelés, tapasztalatszerzés után azokat alkalmazni tudja cselekedeteiben, tevékenységében, ezt beszéddel kíséri, beszédfejlődése, gondolkodása új irányt ad a gyermeknek. Kiinduló pontunk az óvodába érkező gyermekek értelmi szintje észlelésének, megfigyelőképességeinek fejlettsége. A képességek fejlettsége az óvodáskorban elsősorban a tevékenységekben figyelhető meg, illetve a fejlesztése is a tevékenységekben hatékony. A tevékenységek során külön figyelmet fordítunk a halmozottan hátrányos helyzetben és hátrányos helyzetben élők fejlesztésére, az arra rászoruló gyermekek esély egyenlőségének biztosítását segíti elő a differenciált egyéni fejlődést elősegítő felzárkóztató nevelési program. Teret hagyunk a kiemelkedő képességű gyermekek elmélyült tevékenységeinek gyakorlására egyéni differenciált fejlesztést, biztosítunk. A kisebbeknél elsősorban a megismerő tevékenységet erősítjük és ehhez szükséges képességeket, fejlesztjük (pl. érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, képzelet stb.) Manipulációs játékok, helyszíni megfigyelések alkalmával sokrétű tapasztalatszerzés biztosításával. Ezáltal a gyermekek a világról egyre több információt szerezhetnek érdeklődésüknek és egyéni fejlettségüknek megfelelően. A nagyobbaknál az értelmi fejlesztés, a gondolkodás, az ok-okozati összefüggések, a képzelet, a valóságnak megfelelő ellenőrzése irányába tolódik el. A gyermekekben kialakítjuk azt a képességet, hogy a környező világ dolgaiban összefüggéseket keressenek, rendszert átvegyenek, illetve maguk is alkossanak. Probléma helyzetekben a többféle megoldásra ösztönözzük őket. A gondolkodás és fogalomkör kialakulására a környezet erősen rányomja a bélyegét. A helyes gondolkodás feltétele, hogy a gyermek tudjon összehasonlítani, meglássa a dolgok közötti hasonlóságokat, különbségeket. Az elemző-képesség az analízissel, szintézissel egy adott tárgy, vagy jelenség tulajdonságainak tevékenységek útján szerzett tapasztalataival fejlődik. A megértés és gondolkodás egyik alapfeltétele, hogy a gyermek az újonnan szerzett ismereteit összefüggésbe tudja hozni a



21

régiekkel. Minél többet lát, tapasztal, annál tágabb lesz az érdeklődési köre, annál inkább meglát problémákat és igyekszik megoldani azokat. A gyermek gondolkodásának legfőbb mozgatója az érdeklődés fenntartása. A gyermekek kérdéseit soha nem hagyjuk megválaszolatlanul. Az értelmi fejlesztés a nevelés egészét áthatja.

Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladat. Áthatja egész nevelési rendszerünket, hiszen minden óvodai tevékenységben sajátos kommunikációs helyzet zajlik. Beszélő környezettel, helyes mintaadással és szabályközvetítéssel, az óvodai nevelőtevékenység egészében jelen van. Óvodába érkezéskor, szabadidőben, naponta minél többször egyéni beszélgetős kapcsolatot teremtünk, érdeklődéssel hallgatjuk a gyerekek otthoni élményeit, közléseit aktuális érzelmi állapotáról. Hétfő reggeli gyülekezéskor kis csoportos beszélgetésekben meghallgatjuk, hogy ki mit csinált, merre járt a hétvégén. Bekapcsolódunk a gyermekek játékába akkor, ha az a játék zavarása nélkül megtehetjük, hogy mintát adjunk a szituációkhoz alkalmazkodó beszédfordulatok, nyelvi kifejezések használatához. Ezt a csoportszobában és az udvaron szervezett játéktevékenységnél egyaránt tesszük. A csoportszobában a galérián tanév elején mesesarkot alakítunk ki, ahol a gyermekek zavartalanul nézegethetik a képeskönyveket, „olvasgathatják” a meséket.

Mesét, verset és mondókát naponta többször is mondogatunk, amikor a játékszituáció azt kínálja, az egyes gyermekek, vagy a gyermekek kisebb csoportja körében. Vegyes életkorú csoportokban a kisebbekkel először egyénenként, két-három gyermekkel mondókázgatunk, mesélgetünk, fokozatosan bővítjük a hallgatók körét. A kisebbek mese, mondóka, vers hallgatásának kiindulója a játékszituáció, ezt fokozatosan tesszük helyhez kötötté, pl.: mesesarokban történő kezdeményezéssé. A naponta kezdeményezett mesélésünk közvetíti a magyar mesék jellegzetes szó- és kifejezés fordulatait, ezzel bővítjük a gyermekek aktív és passzív szókincsét. Szokássá alakítjuk a gyermekek mesélését, játékban, szabadidőben, vagy a pihenés előtti időszakban. Biztosítjuk ebben a gyermekek önkéntességét, vállalkozó szellemét. A bábozás, dramatizálás eszközeit mindennap hozzáférhetővé tesszük, hogy ez a tevékenység beépülhessen a gyermekek játékába.

Dramatikus játékokat kezdeményezünk a nem játszó gyermekek körében; heti egy-két alkalommal néhány perces mozgásra, cselekvésre épülő anyanyelvi játékot szervezünk. A gondozási tevékenységek során értő odafigyeléssel támogatjuk a gyermekeket testi szükségleteik megfogalmazására, gesztusaink, mimikánk kifejezi mindezt. A mindennapos testneveléseken, a tízórai és az uzsonna előtt és a heti egy alkalommal vezetett testnevelési foglalkozásokon a szabályjátékokhoz és utánzó játékokhoz téri relációkat, kifejező szókapcsolatokat mondunk. Amikor a gimnasztikai gyakorlatokat, játékos utánzó mozgásokat megfogalmazzuk, közléseink szemléletesek, sok hasonlatot tartalmaznak. Az időjárás adta lehetőségek szerint a testneveléseket vagy a szabadban, vagy nyitott ablaknál tartjuk, sok légző gyakorlatot, játékos hangutánzást ütemezünk be a beszélőszervek edzésére, a légzéstechnika javítására.



22

Naponta alkalmat adunk a firkálgatástól elvezető rajzolásra, a gyermekek produktumaiból kiinduló kérdésekkel finoman késztetjük a gyermekeket a képek, firkák megnevezésére. A vizuális nevelés alkalmával az anyagok tulajdonságait szóban is megfogalmazzuk.

Öltözések alkalmával elmondjuk és elmondatjuk az időjárás jellemzőit, sokszor használjuk az évszak adta időjárás jellemző kifejezéseit. Játékidőben, szabadidőben játszunk hallás- és ritmusérzék fejlesztő játékokat, annak érdekében, hogy a finom zörejek és hangszínek közötti különbségek hallását, kifejezését a gyermekek gyakorolhassák. A gyermekek játékában megragadjuk a téri relációk és számbeli összefüggések kifejezésének lehetőségeit, a heti egy rendszerességgel szervezett matematikai játékok során számfogalmakat, és a relációs összefüggések szóbeli változatát közvetítjük.

A napirendi tevékenységek megvalósításakor csak a szükséges mértékig alkalmazunk egész csoportnak szóló utasítást, többnyire egyéni és kisebb csoportos beszélgetéseket szervezünk.

Elvárás, hogy az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció különböző formáinak alakítása –a beszélő környezettel, helyes mintaadással és szabályközvetítéssel (a javítgatás elkerülésével) –valósuljon meg az óvodai nevelőmunka során.

A gyermeknek a kapcsolatteremtésben és kapcsolattartásban óriási jelentőségű az élőszóbeli kifejezés. Az ember életeleme, hogy rá figyeljenek, meghallgassák, ezért meg kell értetnie magát. A kicsi gyermeknek ez óriási kihívás. Utánzással tanul beszélni, megtanulja a gesztusokat.

Cél:

A gyermek olyan ismereteket, jártasságokat, készségeket sajátítson el, értelmi képességei úgy fejlődjenek, hogy az élet egyre változó helyzeteiben jelentkező feladatokat meg tudja oldani, tudjon eligazodni a világban. Önálló gondolkodásra nevelés, döntési képesség fejlesztése.

Érdeklődés, kíváncsiság felébresztése az egyes tevékenységek iránt.

Gyermekek kognitív képességeinek fejlesztése /érzékelés, észlelés, megfigyelés, emlékezet, képzelet, figyelem, gondolkodás/.

Sokoldalú tapasztalatszerzés lehetőségének biztosítása. A környező világról szerzett tapasztalatok rendszerezése. Differenciált egyéni képességek szerinti fejlesztés. Kommunikációs képességek alakítása és fejlesztése /beszédprodukció, beszédértés, nyelvi képességek/

Egyéni különbségek - adottságok, hajlam, rátermettség, képességek felfedezése. Énkép fejlesztése, testséma



23

kialakulásának segítése.

Az óvodapedagógus feladatai az anyanyelvi, értelmi fejlesztés és nevelés fejlesztésében:

- Beszélgetésre alkalmas nyugodt, kiegyensúlyozott légkör megvalósítása. A beszédöröm biztosítása

- Lehetőség teremtése minden gyermeknek a folyamatos beszéd gyakorlására.

- Képessé tenni a gyermekeket arra, hogy tudjanak másokat is meghallgatni.

- A gyermekek szókincsének folyamatos bővítése.

- A beszédszínvonal emelése olyanformában, hogy a gyermekek képesek legyenek a nyelvi kifejezés eszközeit variálni.

- Beszédmegértést fejlesztése.

- Beszédtechnikai fejlesztése, a helyes kiejtés gyakorlása. A beszédhibák megfelelő módszerekkel történő javítása

- A gyermeki kérdések inspirálása, megválaszolása. Érdeklődés kíváncsiság kielégítése

- Változatos tevékenységek biztosításával az anyanyelv, a kommunikáció fejlesztése, értelmi képességek: érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás, kreativitás fejlesztése.

- A szabad önkifejezés segítése, támogatása minden tevékenység közben. - A valóság megismeréséhez, összefüggéseinek feltárásához szükséges képességek harmonikus fejlődésének biztosítása. - A szülőkkel való együttnevelésben az életkori és egyéni sajátosságoknak megfelelő készségfejlesztési tartalmak valósuljanak meg. - Ne az átlaghoz mérten fejlessze a gyermekek képességeit, hanem az egyéni differenciált bánásmód alkalmazásával, a gyermekek éréséhez, és személyiség fejlődéséhez mérten az egyéni készségeket kibontakoztatva - A roma kisebbségi kultúrához kötődő hagyományok és szokások ápolása és fejlesztése.



24

Fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére /a beszédészlelés és beszédhibák mérését logopédus végzi a saját szűrőeszközeivel./

- A megismert szavak jelentését tudja, azokat megfelelően használja.

- Aktívan használja a tapasztalatok során bővült szókincsét, szívesen beszél a felnőttekkel és társaival, a nyelvhelyességi szabályoknak megfelelően fűzve azokat.

- Megérti és logikailag követi az óvónő és a társak kéréseit, kérdéseit, instrukcióit, elbeszéléseit.

- Helyesen használja a névmásokat, névutókat, igekötőket és igemódokat.

- Megfelelően alkalmazza a hanglejtést, hangerőt, sebességet, és hangsúlyozást, mimikát, gesztust.

- Tisztán ejt minden beszédhangot.

- Figyelmesen végighallgatja a felnőtteket és társait. Alkalmazza a kapcsolatteremtés elemi szabályait (köszönés, kérés).

- Ismernek, és tudnak játszani anyanyelvi játékokat

- Szívesen bábozik, dramatizál Gondolatait, érzéseit, élményeit szabadon, összefüggően tudja kifejezni.

- Az érdeklődő funkciók megfelelően működjenek.

- Kialakul a tér és az idő észlelése.

- Sokoldalú tevékenység során formálódik, tökéletesedik a megfigyelőképesség.

- Képesek a megértésen alapuló emlékezetre, tudatos emlékezet bevésésre. - Meglátnak dolgok közötti összefüggéseket, a tárgyak lényegtelen tulajdonságaitól el tudnak vonatkoztatni, lényeges jegyek alapján általánosításokra képesek. - Felismerik az ok – okozati összefüggéseket. - Problémamegoldó képességük a tapasztalataik, ismereteik gazdagsága által az önálló problémamegoldás felé halad. - Múltbeli tapasztalataira építve felfogja környezetének eseményeit, jelenségeit. - Önkéntelen figyelme szándékos és tartós figyelem felé halad, megfelelő érzelmi motiváltsággal kellő ideig tart.



25

- Képes emlékképek kombinálására, új alkotására, különbséget tesznek a valóság és a képzelet világa között. - Szemlélhető tapasztalatból kiinduló összefüggések révén ok-okozati összefüggéseket felismeri.

IV. 1. Az óvodai élet megszervezésének elvei.

o A gyermekek napirendjét úgy állítjuk össze, hogy a tevékenységek közül folyamatosan a legtöbb idő a játék tevékenységre jusson; a tevékenységek időben párhuzamosan is szerveződhessenek.

o Családias légkör kialakítása; o A heterogén csoportokban kiemelt figyelmet fordítunk az eltérő

korosztályok igényeire; a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek csoportonkénti arányára

o Törekszünk a várakozások, monoton cselekedtetések teljes kiküszöbölésére;

A gyermek minden tevékenységet kipróbálhasson, elvégezhessen, amire képes, ami életkori sajátosságaiból adódik, és nem veszélyezteti a maga, vagy társai biztonságát.

IV. 2. Személyi feltételek

Óvodánkban 4 fő főiskolai végzettségű kinevezett óvónő, 2 dajka közül 1 fő dajkaképzőt végzett. Az óvodában dolgozók között összehangolt munkakapcsolat van azonos értékrenddel. Az óvodapedagógusok szakmailag képzettek, a minőség irányában elkötelezettek. Folyamatos az önfejlesztés. Az elkövetkező években azonban fejlesztő pedagógus végzettség megszerzése szükséges

Jó a munkahelyi légkör. Az óvodában dolgozó nevelők számát a törvény által meghatározottak szerint határozza meg a fenntartó minden évben az előző évi statisztikai gyermeklétszám, valamint az ellátandó feladat figyelembe vételével határozza meg.

IV. 3. Tárgyi feltételek:



26

Kétcsoportos óvodánk tágas, a gyermekek óvodai életéhez, a tevékenységekhez kényelmes, biztonságos, rendezett környezetet nyújt. A csoportszobákban a falak színe, a textíliák, a szőnyegek harmonizálnak egymással. Szép növények, vesszőből készült kosarak, ládák, az óvónők természetes anyagokból készített tárgyai, játékeszközei teszik otthonossá a környezetünket. A kisebb bútorok, polcok segítik a kuckók kialakítását, a játszóhelyek igény szerinti változtatását. Közös rendezvényeink, ünnepeink megtartására alkalmas fedett üveges terasszal rendelkezünk Az iskolával közös tornaszoba áll a gyerekek rendelkezésére a mozgáshoz. Az öltözőszekrények rendeltetésszerű használatnak megfelelnek, mindemellett esztétikusak. A mosdónk jelenleg felújítás alatt áll, hogy korszerű, higiénikus mosdók, WC - fülkék, langyos víz a kézmosáshoz - álljon rendelkezésre. Az óvoda gáz-központifűtésű, csatornázás a jövő években lesz megoldva A szertárunk több funkciós egy része nevelői szoba, másik része fejlesztő szoba. Ebben a fejlesztő szobában foglalkozik a logopédus a gyermekekkel. Az udvar füves területén fából, készült ügyességfejlesztő játékszerek vannak, melyek közül 2 mászóka cseréje szükséges, amit pályázati úton tudunk folyamatosan újítani, cserélni. Az udvart díszítik virágoskertek, amiben kora tavasztól késő őszig virágoznak a növények. Kisebb veteményes - az udvar területén szintén megtalálható. Az udvaron egy nagyobb méretű homokozó van. A játékeszközök megóvását, téli elhelyezését segítené udvari raktárépület. Az étkezéshez porcelán, üveg, rozsdamentes edényeket használunk. A terítékhez mindenkor hozzátartoznak a textil abroszok, szalvéta, szükség szerint a kanál, villa, kés. Fonott kenyérkosarak, tálcák egészítik ki a terítéket. Az ágyneműt kéthetenként váltjuk. A törülközőket az óvoda biztosítja. Az óvodai eszközjegyzékben előírt berendezések, tárgyak, felszerelések nevelőmunkánkhoz rendelkezésünkre állnak. Sikeres pályázatok segítségével folyamatosan fejlesztjük tárgyi feltételeinket, bővítjük eszköztárunkat. IV. 4. A napirend

Napirendet a stabilitás az érzelmi biztonságot teremtő rendszeresség

és rugalmasság jellemzi. Igazodik a gyerek alapvető szükségleteinek

kielégítésére.



27

7 órától Játék folyamatosan közben 8 órától Folyamatos reggeli

Testápolási teendők 9 órától Játékba integrált egyéni és mikrocsoport.

tevékenységek: Részképességek fejlesztése egyéni formában. Fejlesztési tartalmak, tevékenységi formák, változatos tevékenységek.

Egyéni fejlesztések, mindennapi mozgás, lábtorna

Játék az udvaron Mikrocsoportos tapasztalatszerzés. Énekes játékok az udvaron, szabad mozgásos tevékenységek, játékok

12, 00 órától

Ebéd

Pihenés, mese 14, 30 órától

Vidéki gyermekek buszhoz kisérése.

14, 45 órától

Folyamatos felkelés, játék

15 órától Folyamatosan uzsonna Játék Játékos egyéni fejlesztések 16, 30órától-16 45-ig

Készülődés haza. Vidéki gyermekek buszhoz kisérése.

IV. 5. HETIREND

A hetirendben a szervezett tevékenység a testnevelés.

A hét minden napján van mindennapi testnevelés és mese-vers. A többi tevékenységforma megválasztásának napját a gyermek szükséglete és igénye dönti el, az óvónők, és az aktualitások szabályozzák, hogy milyen tevékenységek szerveződnek. A két csoport zavartalan működése érdekében az éves terv elkészítése előtt egyeztetés történik.



28

Célja:

• A tevékenységekhez, játékhoz, elegendő idő és hely biztosítása • Rendszeresség biztosítása • Képesség fejlesztésben a folyamatosság és a tervszerűség biztosítása • Komplex nevelőmunka megvalósítása

Feladataink:

• Élmények, tapasztalatok, tevékenységek meghatározó szerepe a készségek, képességek fejlesztésében,

• A műveltségtartalmak komplex kezelése, integrálása • Tervszerűség és spontaneitás összehangolása • Játékos tanulás széles lehetőségének biztosítása • Egyéni eltéréshez igazodó fejlesztés.

A napirend lehetővé teszi a szabad levegőn való hosszú idejű tartózkodást, a szokásrendszer kialakítását, a gyermeki tevékenységek szabad kibontakozását. A napirenden belül a legtöbb időt a gyermekek legfontosabb tevékenysége, a játék kapja. A szabad levegőn való tartózkodás, a gyermekek gondozásával kapcsolatos teendők (étkezés, tisztálkodás, alvás) ugyancsak beilleszthetők a játéktevékenység egész napos folyamatába.

Fokozott figyelmet fordítunk az 5. életévét betöltött, de csak napi négy órát óvodában tartózkodó gyermekek fejlesztésére. Ennek érdekében az óvodai napirend rugalmassága mellett a gyermekek fejlesztésének aktív időszaka a délelőtti tevékenység alatt valósul meg.

A gyermekek fejlődésének nyomon követéséhez fejlődési naplót, személyiség lapot vezetünk, melynek alapja a folyamatos megfigyelés.

IV. 6. Az óvoda kapcsolatai

1. Együttműködés a családdal:

Alapelvek:

• A nevelésben az óvoda elismeri a család elsődlegességét, tiszteljük a szülőt, elfogadjuk még akkor is, ha a gyermeknevelésben súlyos hiányosságokat tapasztalunk.



29

• A szülőkkel való kapcsolatunkban az őszinte odafordulást, az empátiát és a segítő szándékot éreztetjük addig a pontig, amíg a szülő képes elfogadni.

• A kapcsolatunkat a tapintatra építjük, és arra törekszünk, hogy ez tovább mélyüljön a közös programok, együttes tevékenységek alkalmával.

• Elismerjük és elfogadjuk a család szokás és szabályrendszerét, tapintatosan befolyásoljuk az életmód jó szokásainak alakításában.

• Tiszteletben tartjuk a családok vallásos érzelmeit, politikai álláspontját. • Mindaddig a család magánügyének tekintjük a családban történteket, amíg azt

nem tapasztaljuk, hogy azok a gyermek fejlődését, testi és lelki épségét hátráltatják, veszélyeztetik.

• A gyermekek testi bántalmazásának, lelki sanyargatásának legkisebb gyanúja esetén is azonnal fellépünk.

• A gyermeki személyiség feltétel nélküli tisztelete és védelme.

Cél:

• Az óvodai és a családi nevelés egységének megteremtése, a nevelőpartneri viszony kialakítása és működtetése;

• Olyan nevelői hatások érjék a gyermekeket, amelyek egymást erősítve segítik a gyermekek fejlődését.

•

Feladat:

• A kapcsolattartás eddigi formáit minden nevelési év elején ismertetjük a szülőkkel;

• Új kapcsolattartási formák kidolgozása a szülők bevonásával, különös tekintettel a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek szüleivel

• Szülői szervezet létrehozásának és működésének támogatása; • Pontos információátadással segítjük a pontos tájékozódásukat; • A HOP véleményezésének megszervezése- véleményüket figyelembe

vesszük; • Első szülőértekezlet alkalmával ismertetjük a HOP-ot és a

Küldetésnyilatkozatunkat. • Tervezzünk egy óvodai honlapot, amelyen, rendszeren adunk tájékoztatás. • Az egységes nevelői ráhatások érdekében fejlődés-lélektani, pedagógiai

előadásokat is, szervezünk külső meghívott szakemberekkel is; • Éves együttműködési terv közös elkészítése.

Kapcsolattartás módjai, formái:

- családlátogatás (igény szerint), fogadóóra, nyílt-napok, családi műhelyek, szülői

- munkaközösségi fórumok, folyamatos tájékoztatás a faliújságon keresztül, közös



30

kertrendezések

- szülői értekezleteken meghívott előadók bevonásával szakmai segítségadás

- a partneri igény és elégedettségmérés eredményeiről rendszeres tájékoztatás

Szakmai:

- A szakmai szervezetekkel folyamatos kapcsolattartás (Gyermekjóléti Szolgálat)

Cigány etnikai kisebbséghez tartozó gyermekeket is nevelünk ezért kapcsolatot, tartunk a sumonyi cigány kisebbségi önkormányzattal.

A kapcsolattartás formái és tartalmai

CSALÁD

Befogadás

Befogadásunknak két formájából választhat a szülő: Folyamatos, fokozatos, „anyás”, a gyermek szükségleteit követő a szülő gyermekével aktív lehet az óvodai tevékenységekben.

A szülők 50%-a a fokozatos anyás befogadást vesz igénybe. Szükség van ezen a területen a hatékonyabb meggyőzésre. Figyelembe vesszük a szülő elképzelését a befogadás üteméről, időtartalmáról. Nagy jelentősége van a két óvónő és a dajka folyamatos jelenlétének az ismerkedési szakasz kritikus időszakában. Kevés szülő játszik gyermekével a befogadás alatt a csoportban, inkább csak szemléli, bátorítja gyermekét.

A beiratkozáskor és a tanév előtti családlátogatásokon foglalkozunk programunk bemutatásával, azon belül kiemelten a beilleszkedési szakasz kérdéskörével. Anamnézis készül a beiratkozást követően. Tapasztalataink az anamnézis óvodai felvételéről jók. A szülők szívesen beszélnek a gyermekükről, a szülésről, fejlődési szakaszokról, problémáikról, az otthoni szokásokról, a gyermek addigi életéről. A házirendről tájékoztató készül a szülők számára.

A napi kapcsolattartás a helybeli gyermekeknél jól bevált, a vidéki gyermekek szüleivel telefonon, kis füzetbe írott üzenetek által tartjuk a kapcsolatot. A családokkal történő találkozások során kezdettől figyelünk a veszélyeztetett, halmozottan hátrányos, hátrányos helyzetű családok megnyerésére.



31

Módszereink a szülők elvárásainak és elégedettségének megismerésére:

• kérdőívek, • a programokon való részvétel, • egyéni beszélgetések, • szülői értekezletek, • Sz.M vezetőinek értekezletei.

Családlátogatás:

Cél:

A család nevelési stílusának, a gyermek életkörülményeinek megismerése. Melyek az előzetes várakozásaik, mit várnak az óvodától. Miért választották a mi intézményünket? Szülő és pedagógus közti bizalmi kapcsolat megalapozása, erősítése.

A befogadás előtt végezzük a családlátogatást a nyár folyamán. Utólagos feljegyzés készül a tapasztalatokról, és általában évente egyszer, vagy szükség szerint történik mindkét óvónő részvételével, különös tekintettel a vidéki gyermekekre. Közös családlátogatást teszünk a leendő első osztályos tanítóval a nagycsoportos gyerekek családjánál. Megbeszéljük a családlátogatás tapasztalatait. A gyermekvédelmi megbízott az óvodavezető, probléma esetén megteszi a szükséges intézkedéseket és bevonja az óvodai nevelést, segítő intézményeket Gyermekjóléti Szolgálat, a Családsegítő Szolgálat és a fenntartót együttműködéssel segítsen a családon.

Szülői értekezletek:

HOP megismertetése, az óvodai élettel kapcsolatos információk megbeszélése. SZ.M.SZ.-ben, nevelési programban szabályozott ez a kapcsolattartási forma. Ezen a területen megoldandó probléma a vidéki szülők beutazása, vagy a tagtelepülésen szervezhető kihelyezett szülői értekezletek.

A szabályozás elvei egységes működést biztosítanak.

Évenként 3 alkalommal hívjuk össze a szülőket, témáik aktuálisan kapcsolódnak az óvoda életéhez, a gyermekcsoport tevékenységeinek bemutatása. Befogadás jellemzői. Pedagógiai előadások a nevelés egy-egy területének bemutatásával. A fejlődés-lélektani ismeretekről tájékoztatás a szülők kívánsága szerint. Jellemző nevelési problémák megbeszélése. A gyermek egyéni fejlődésének, a nevelés eredményeinek, egyéni módszereinek és a problémáinak megbeszélése. Az iskolaérettség jellemzői.



32

A szülői közösség választmánya, munkaterv alapján működik. A szülői munkaközösségnek szívesen vesz részt bármely óvodát érintő téma, vagy probléma véleményezésében, értékelésében. Őszinte, nyílt kapcsolatot sikerült kialakítani, amit a szülői elégedettséget mérő kérdőív bizonyít.

Munkadélutánok

Általában ezek az alkalmak ünnepek előtt valósulnak meg. A munkadélutánok szervezés a szülői igényekhez igazodik. Általában ugyanazok a szülők aktívak ilyen alkalmakkor, akik helyben laknak és főként Gyes-en vannak, főállású anyák. Óvodai eseményekről, nevelési problémákról, TV műsorról beszélgetnek. A távolmaradók elfoglaltságra, munkahelyi elfoglaltságra hivatkozva maradnak távol, amit tudomásul veszünk. A kitűzött cél mindig megvalósul, amiért a munkadélután létrejött.

Ünnepek, hagyományápolás

A dokumentumokban (Helyi Óvodai nevelési Programban, SZ.M.SZ.-ben, Etnikai Program, Napraforgó program, Házirend…- és az) egységet alkotva egymásnak megfelelően megtalálhatók az óvodában megtartandó ünnepek, hagyományápolási programok.

A nyílt rendezvények:

Az évszakonkénti játszóházas napok,/ őszi nap, farsang-kiszebáb égetéssel, tavaszinap-húsvét/ Mikulás, Ovi karácsony, Farsang, Anyák napja, Évzáró, Idősek napja, Falunap, Majális, Gyereknap, Évszakonként egy „zöld jeles nap” megszervezése.. A szülőik szívesen kapcsolódnak be az ünnepi események szervezésébe.

Óvodai megemlékezések, alkalmak: név- és születésnapok, márc.15-e megünnepelése.

A szülő, a gyermek, a pedagógus együttműködésének tovább fejlesztett lehetőségei:

- Falunap, a Majális, Idősek napja az intézmény területén zajlik, amelyen mi is részt veszünk kiállítással, műsorral, játékos mozgásos vetélkedők szervezésével, és tevőlegesen is. Lehetőség adódik kötetlen beszélgetésre gyerekekkel, szülőkkel egyaránt. Az óvónők fele a faluban él, ismerik a családokat. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy a családdal jó kapcsolat alakuljon ki. A jó kapcsolaton esetenként felvilágosító, szociális problémáikban



33

tevékenyen segítő, szakmai támogatást, adó kapcsolatot értünk. Az óvónők ismerik a családok szükségleteit, értékrendjét, ehhez igazodva gyarapítják a szülők pszichológiai, pedagógiai, egészségügyi ismereteit.

A Királyegyháza Felvirágoztatásáért Alapítvány támogatásával koncertekre, bábszínházba, színházba jutunk el.

• Kirándulások rendszeresedtek az utóbbi években a falunk körüli élővilág felfedezésére, távolabbi kirándulásaink a szülőkkel tanulmányi jellegűek. /Budapest- kiállítások megtekintése, környékbeli nevezetességek megismerése, Állatkert, Tropikárium/.

Az évszakokhoz kapcsolódóan szülői támogatással zöldség - és gyümölcssalátákat, asztali díszeket készítettünk a gyerekekkel.

Az óvoda és iskola tartalmi kapcsolata

Iskolákkal való együttműködés

• A kölcsönös érdeklődésre alapozva reális együttműködés kialakítása, illetve folytatása.

• Kapcsolatban állunk az alsós szakmai munkaközösséggel. A jó kapcsolat alapja a tisztelet és megbecsülés egymás munkája iránt, a gyermekek érdekében szükséges a folyamatos, eredményes együttműködés. Törekszünk egymás nevelési alapelveinek kölcsönös megismerésére.

Az Integrációs Pedagógiai Rendszer kiépítése szempontjából is elengedhetetlen feladatunk, az óvoda-iskola átmenet, ezért is született a Napraforgó program.

Az óvodából az iskolába való átmenet segítése

A Napraforgó program mely a néphagyományokra építve havi rendszerességgel találkozási lehetőségeket ajánl, a nagycsoportos óvodások, és az 1 osztályos gyermekeknek. Ezen kívül még műsorokon, projektnapokon, bábelőadásokon, után követés alkalmával találkozunk.(A melléklet tartalmazza az egyes tevékenységeket - Napraforgó program). A leendő első osztályos tanító hetente 1 órában folyamatosan figyelemmel kíséri a nagycsoportos gyerekeket. Tájékozódik az óvónőkkel közösen tett családlátogatások alkalmával a gyermekek családi körülményeiről.

Ünnepek, hagyományok:

Hagyomány, hogy az óvodások ünnepélyekre, bábelőadásokra átmennek az iskolába, alsó tagozatos gyermekek, pedig felügyelettel udvarunkon játszhatnak, játszóházas napjainkat megtekinthetik és tevékenykedhetnek. A



34

könyvtárba /ami az iskolában van/ az óvodásokkal járunk mesekönyveket kölcsönözni. Az elmúlt években az iskolába menő gyerekek meglátogatták az 1. osztályosok olvasás - matematika óráját.

Kapcsolattartás formái:

-A leendő első osztályos tanítónő tavasztól rendszeresen látogatja az óvodai tevékenységeket, többféle tevékenységben megfigyeli a gyerekeket.

-Közös családlátogatást tesznek a tanító és a nagycsoportosokat nevelő-fejlesztő óvónő.

-Az óvoda által elkészített képesség méréseket, és a fejlesztési anyagot a szülő hozzájárulásával átadjuk a tanítónak. A DIFER fejlődést vizsgáló feladatok is részét képezik, amelyre a tanító munkája során építhet ill. folytat.

-A nagycsoportosokkal foglalkozó óvónő szeptembertől novemberig pedagógiai asszisztensként vesz részt az első osztály munkájában.

Novembertől ezek az alkalmak a Napraforgó programban megjelölt tevékenységekre korlátozódnak.

-Rendszeres az eset megbeszélés a gyermekekről, iskolai előmenetelükről. A tanítónők visszajelzései megerősíthetik a jó gyakorlatot, és segíthetik a hiányosságok felismerését és javítását. A megszerzett információk közös értékelése, az összefüggések keresése, a külső intézménykép megismerése a folyamatos fejlesztés egyik inspirálója lehet.

- Projekt napok

Az elsős tanítónő kérdőívvel értékeli a gyermekeket.

Az óvoda egyéb kapcsolatai

Közvetett partnerek:

Partnerlista a pedagógiai munkát érintők köréből:

Közvetett partnerek

Nevelési Tanácsadó Pedagógiai Szakszolgálat Családsegítő Szolgálat, Gyermekjóléti Szolgálat Helyzet című helyi lap szerkesztősége Tanulási képességeket vizsgáló bizottság



35

Királyegyháza Felvirágoztatásáért Közalapítvány Gyermekorvos-védőnő

Cigány Kisebbségi Önkormányzat Sumony

Cél:

HOP céljainak megvalósításához a közvetett partnerek támogatásának megnyerése;

Feladat:

• A partnerek számontartása a partnerlistán, kapcsolattartó személyek megjelölése, felkérése;

• Folyamatos kapcsolattartás; • A szociálisan hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű

gyermekek segítése érdekében az egyenlő hozzáférés biztosítása céljából folyamatos kapcsolattartás a Gyermekjóléti szolgálattal.

Az együttműködés formái:

• értekezletek; • levelezés • kölcsönös látogatás és tájékozódás.

megállapodási szerződések alapján rendezvények

V. 1. Az óvodai élet tevékenységi formái és az óvodapedagógusok feladatai:

Tevékenységek tartalma:

- játék

- vers, mese, irodalmi nevelés

- ének, zene, énekes játék, zenei nevelés

- rajzolás, mintázás, kézi munka

- mozgás, testi nevelés

- külső világ tevékeny megismerése

-munka jellegű tevékenységek

- a tevékenységben megvalósuló tanulás



36

V. 2 Játék

A játék kiemelt jelentőségű tájékozódó, a pszichikumot, a kreativitást fejlesztő és erősítő, élményt adó tevékenység. Az óvoda és az óvodapedagógus feladata, hogy megfelelő csoportlégkört, helyet, időt, eszközöket és élményszerzési lehetőségeket biztosítson a különböző játékformákhoz, a gyakorló játékokhoz, a szimbolikus-szerepjátékokhoz, konstruáló játékokhoz, a szabályjátékokhoz. A játék folyamatában az óvodapedagógus tudatos jelenléte biztosítja az indirekt irányítás felelősségét. Az óvodában fontos a szabad játék túlsúlyának érvényesülése.

A gyermekek alapvető joga, hogy sajátos szükségleteiknek, állapotuknak megfelelő segítséget kapjanak készségeik, képességeik kibontakoztatásához, személyiségük védelméhez, fejlesztéséhez.

Sajátos megközelítés

Lehetőségek biztosítása a gyermek számára, hogy képességeit önállóan választott, sokrétű játéktevékenységgel fejlessze, gyakoroljon.

A játékot minden résztevékenységet átható tevékenységi formának tekintjük. Valamennyi fejlesztési terület alapvető tevékenységi formája.

Cél: ,

• Örömmel és bátran válogassanak játékeszközök és tevékenységek között; sokféle tevékenységet biztosító tárgyi környezet kialakítására törekedjenek

• A tévedés szabadságának lehetősége, a megismerés iránti érdeklődés felkeltése,

• Véleménynyilvánítási képességek kibontakoztatása, önmegvalósítás, • Váljanak képessé játéktevékenységük kezdeményezésére, megszervezésére; • Szívesen játszanak társaikkal, legyenek képesek a szerepek elosztására és a

szabályok felállítására; • Tartsák tiszteletben társaik magányos játékra való igényét.

Az óvodapedagógus feladatai a játékkal kapcsolatban

• Biztosítson megfelelő feltételeket a változatos, többfajta tevékenység egy időben történő gyakorlásához a (idő, hely, eszközök, ötletek, élmények).

• Nyugodt légkört biztosítsunk az elmélyült játék feltételeinek megteremtésére • A játékhoz szükséges eszközöket folyamatosan biztosítsuk • Ötleteket, lehetőségeket, helyzeteket teremtsünk a sokszínű játék

kialakulásához.



37

• A tevékenységek, megszervezésében támaszkodjon a gyermekek tapasztalataira, élményvilágára, vagy szervezzen számukra élményszerzési lehetőségeket

• Szükség esetén bekapcsolódunk a játékba, együtt játszunk a gyermekekkel • Értelmi képességet is fejlesztünk (érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet,

képzelet, gondolkodás) • A gyermek megismerési vágyát, kíváncsiságát, sokoldalú érdeklődését

kielégítjük • Lehetőséget adunk a gyermek számára olyan szituációk átélésére, ahol

megismerhetik a felfedezés, a kutatás örömeit, alkalma adódik a játékfajták önálló kezdeményezésére

• A gyermekek egyéni érdeklődésének megfelelően tevékenységet biztosítunk • A gyermekek önállóságát, figyelmét, kitartását, pontosságát, feladat tudatát

fejlesztjük • Olyan tapasztalatok szerzéséhez nyújtunk segítséget a gyermekeknek,

amelyben saját teljesítőképességét is megismerhetik • A gyermeki játék önállóságát tiszteletben tartjuk • Élmények nyújtásával segítse elő a sokrétű és komplex tevékenységformák

kialakulását az óvodai csoportban. Az egyéni élményeken túl, közös élményszerzési lehetőségek kihasználásával hozzájárulunk a játék fejlesztéséhez

• A szabad játék folyamatának teremtse meg a szervezési feltételeit.


- szükségleteinek és életkorának megfelelő játékot választ

- bekapcsolódik a közös játékokba

- gyakoriak az önálló kezdeményező megnyilvánulásai

- pozitív érzelmei alakulnak ki társai iránt

- magatartására a kezdeményező-, alkalmazkodó-, együttműködő készség a jellemző

- aktívan vesz részt, az erőfeszítést, ügyességet igénylő játékokban

- képes szabályjátékok megtanulására

- betartja és követi a megismert szabályokat

- létrehoz egyszerű modelleket, maketteket



38

- vannak egyéni ötletei, javaslatai, azokat képes megvalósítani

- az adott tevékenységnek megfelelőanyagot és eszközt választ

- képes saját élményeinek eljátszására

- elfogadja társai javaslatait, ötleteit, kompromisszumra képes

- képes a csoportban való közös játékra

A játék tevékenység jellemzői:

3-4-/5/ éves korban:

a/ gyakorló játékok:

Ismétléses cselekvések közben anyagok, eszközök megismerése.

- szöveg-, dallam-, mozgásismétlő játékok, ritmusjátékok, egyszerű szabályjátékok, játékszabályok megismerése, elfogadása követése

b/ szerepjátékok

- egyszerű szabálykövetések /egyénenként és csoportonként/

- jellegzetes cselekvések, műveletek, utánzások

c/ barkácsolás

- játékjavítások, közreműködés, apró hibajavítások

- játékeszközök készítése

d/ dramatizálás, bábozás

- bábmozgatási kísérletek

- hangutánzások

e/ építő, konstruáló játékok

- összerakosgató, összeszerelhető játékok egyéni elképzelések alapján

4-5-6-7 éves korban:

a/ gyakorlójátékok



39

- részképességekben enyhe lemaradást mutató gyerekeknél

/szimbolikus-szerepjátékok és konstruáló játékok/

b/ szimbolikus-szerepjátékok:

- a játékszabályok elfogadása és betartása

- a környezet jelenségeinek, eseményeinek beépítése önálló vagy csoportos játékba

- közös élmények biztosítása /ingerszegény környezetből érkező gyermekek egészséges személyiségfejlődése érdekében/

c/ barkácsolás

- játékok egyszerű javítása, játékkészítések

- ajándéktárgyak készítése

- játék témából fakadó eszköz igény elkészítése

d/ dramatizálás, bábozás

- bábkészítések önálló bábozások /mese, történet és bábválasztás/.

- bábozás rendezése, szerepek elosztása, színpadkép kialakítás

e/ építő, konstruáló játékok

- összerakosgatások, szerelések egyszerű, az élethelyzeteknek megfelelő tárgyak elkészítésével /a valóság, és a képzelet közelítésével/.

f/ szabályjátékok

- verbális, mozgásos és manipulatív játéktevékenységek során

önálló szabályra figyelések., önálló szabályalkotás

Feltételek

- nyugodt légkör



40

- sokféle lehetőséget biztosító csoportszoba, játszóudvar /átalakítható terek, kuckók/, mobilizálható berendezés

- elegendő játékidő

- szabad játék folyamatosságának megteremtése

- sokféle eszköz és játékeszköz, anyagok és kiegészítő kellékek

- az óvónő irányító, segítő, ötletadó szerepe mindig a játszó igényeihez igazodjon, az irányítás nem válhat állandó fegyelmezéssé, a gyerekek zaklatásává. (játszótárs, mintaadó modell)

V.3. Vers, mese, irodalmi nevelés

Mesélni minden nap szükséges az óvodában. Nem teszünk különbséget a komplex foglalkozások alatti, illetve a nap bármely szakában történő mesélés, verselés között. Mindkettő fontos a maga helyén és idején. A lényeg csupán az, hogy minden nap meséljünk, vagy verseljünk valamilyen formában. A mese - vers kezdeményezések anyaga változatos legyen, gerincét a magyar népmesekincs, mellette a cigány mesék megismertetése adja. Teremtsünk lehetőséget a gyermekek önálló szöveg és mesemondásához. Segítsük elő, hogy megfelelő eszközökkel el is játszhassák a gyermekek a nekik tetsző meséket. A gyakori ismétlést, a mese többszöri feldolgozását kedvelik az óvodások, erre legyünk tekintettel. Kedvelt tevékenységük a bábozás és a dramatizálás. Mindkettő szorosan kapcsolódik a meséléshez, mondókázáshoz, verseléshez. Az irodalmi élmények feldolgozását segítsük elő különböző eszközök, anyagok, barkácsolási lehetőségek biztosításával. A gyermek saját vers- és mesealkotása, annak mozgással és/vagy ábrázolással történő kombinálása az önkifejezés egyik módja a gyermekvers- és mesealkotása, annak mozgással és/vagy ábrázolással történő kombinálása az önkifejezés egyik módja

Az óvodapedagógus feladatai az anyanyelvi nevelés fejlesztésében:

- Beszélgetésre alkalmas nyugodt, kiegyensúlyozott légkör megvalósítása. (beszélgető kör)

- A beszédöröm biztosítása

- Lehetőség teremtése minden gyermeknek a folyamatos beszéd gyakorlására.

- Képessé tenni a gyermekeket arra, hogy tudjanak másokat is meghallgatni.



41

- A gyermekek szókincsének folyamatos bővítése.

- A beszédszínvonal emelése olyanformában, hogy a gyermekek képesek legyenek a nyelvi kifejezés eszközeit variálni.

- Beszéd észlelés és beszédmegértést fejlesztése.

- Beszédtechnikai fejlesztése, a helyes kiejtés gyakorlása.

- A gyermeki kérdések inspirálása, megválaszolása.

- A beszédhibák megfelelő módszerekkel történő javítása.

Cél:

• Az érthető, kifejező, hatásos és meggyőző beszéd készségének folyamatos alakítása

• Olyan magyar nyelvi eszmény megközelítése, mely épen őrzi nyelvünk hagyományos tulajdonságait, a tömörséget, képszerűséget, a világosságot, az árnyaltságot.

• A gyermekek beszédkészségének fejlesztése, szókincsének bővítése, kifejezésmódjának gazdagítása, beszédszintjük emelése.

• Könyv iránti vonzódás kibontakoztatása, és a könyvvel helyes bánásmód elsajátítása

• Magyar és cigány népszokások és a hozzájuk kapcsolódó népi irodalmi kincs megismertetése a négy nagy ünnepkörhöz kapcsolódva. A multikultúrális tartalmak megvalósulásával színesítjük az óvodai nevelést, amelyre később az iskolában építenek.

Mindezen célok megvalósítását fontosnak tartjuk a komplex képességfejlesztő, a kommunikációs képességeket fejlesztő programok, a művészeti körök a drámapedagógia iskolai munkájának megalapozása szempontjából is.

Fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére

- Szívesen mond spontán mondókákat, verseket, meséket, hozzájuk tartozó játékok szövegeit és ismeri az azokhoz kapcsolódó mozgást. Szívesen talál ki meséket, történeteket, és átalakítja azokat. Szabadon kifejezi önmagát.

- Ismeri a megismert szavak jelentését, megfelelően használja azokat

- Aktívan használja a tapasztalatok során bővült szókincsét, szívesen beszél a felnőttekkel és társaival, a nyelvhelyességi szabályoknak megfelelően fűzve a



42

szavakat és kifejezéseket.

- Megérti és logikailag követi az óvónő és a társak kéréseit, kérdéseit, instrukcióit, elbeszéléseit.

- Megfelelően alkalmazza a hanglejtést, hangerőt, sebességet, és hangsúlyozást, mimikát, gesztust.

- Tisztán ejt minden beszédhangot.

- Óvja a könyv állagát

-Részt vesz dramatikus mimetikus játékokban, közös műsorkészítésekben /magyar népszokások felelevenítésében, eljátszásában/

- Szívesen, örömmel hallgat mesét, van igénye irodalmi művek hallgatására

- Figyelmesen tudja végighallgatni felnőtteket, társait

- Képes korának megfelelő színházi előadás cselekményének követésére

- Ismerj cigány meséket, tudnak mondókákat, verseket.

Tartalom:

- Vers- és mesemondások.

- Irodalmi művek hallgatása népi, klasszikus, és kortárs.

- Mondókák: /népi mondókák, kiszámolók, mintázók, labdázók, párválasztók, felelgetők, lovagoltatók, csiklandozók, altatók, ébresztgetők/.

- Mesék: /állat, tündér, tréfásmesék, népmesék, műmesék: klasszikus, kortárs, folytatásos mesék, verses mesék./.

- Versek: /népköltészeti alkotások, klasszikus és kortárs mai gyermekversek /. irodalmi értéknek megfelelő válogatása

- Irodalmi művek mimetizálása: /tevékenységek, cselekvések megfigyelése, eljátszása mozgással, testtartással, érzelmek kifejezése mimikával, tekintettel, gesztikulációval/.

- Irodalmi művek eljátszása: /dramatizálás, bábozás különösen fontos a dadogóknál./.



43

- Könyvek, folyóiratok nézegetése - helyük a könyvespolcon, a könyvtárban.

- Színházi élmények nyújtása, gyermekelőadások, bábszínházi előadások megtekintése

V.4.Ének, zene, énekes játék, zenei nevelés

A tevékenység megszervezése

Az óvodai ének-zenenevelésnek jelentős hagyományai vannak. A magyar népdalok világa ma is élő és felhasználható hagyomány. Szinte valamennyi ünnepünkhöz kapcsolódik olyan dalanyag, melyet megismertethetünk a gyerekekkel. A néphagyományőrzés mellett a Kodály alkotta módszer is folyamatosan megújulva, megtartotta kapcsolatát az életre neveléssel. Az ének-zene és az ehhez kapcsolódó mozgás ugyanúgy az óvodai mindennapok része, mint a napi mesélés vagy séták és kirándulások.

Tehát ez a feladat sem korlátozható csupán a foglalkozások időtartamára. Napközben bármikor adódhat lehetőség éneklésre, mondókázásra vagy körjátékok játszására. A komplex vagy párhuzamosan szerveződő tevékenységek inkább összefoglalják, elmélyítik a gyermek ismereteit, és alkalmat adnak a képességek fejlesztésére. Az élményt nyújtó közös éneklés, a körjáték vagy mondókázás a művészeti és az esztétikai nevelés szempontjából is kitüntetett helyet kap. Kodály Zoltán útmutatásai alapján Forrai Katalin által kidolgozott óvodai ének -zenei nevelés alapjaira épülő fejlesztés a programunkon kidolgozott óvodai ének-zenei nevelés alapjaira épülő fejlesztés a programunkon belül hatékonyan megvalósítható. Ezzel biztosítható a gyermekek ének-zenei kultúrájának megalapozása, a néphagyományőrzés és az ének-zenei nevelés színvonalának megőrzése.

Az énekes népi játékok, a klasszikus és az igényesen válogatott kortárs művészeti alkotások fontos eszközül szolgálnak a gyermek zenei képességeinek (a ritmus, éneklés, hallás, mozgás) és zenei kreativitásának alakításában. ( Veronika zeneprojekt) A zenehallgatási anyag megválasztásánál figyelembe vesszük, hogy cigány etnikai kisebbségi nevelést folytatunk, a cigány dalkincs és ritmusvilág egyenrangú anyagként szerepel az összeállításoknál.

Cél:

• A közös éneklés, a közös játék örömének megéreztetése, ami fejleszti a gyermekek zenei ízlését, esztétikai fogékonyságát, érzelmi biztonságát.

• A gyermekek jussanak minél több olyan zenei élményhez, ami megalapozhatja zenei anyanyelvüket.

• A zene iránti érdeklődés felkeltése, befogadására való képesség



44

megalapozása. • A gyerekek nyelvi képességeinek fejlesztése mondókákkal, gyermekdalokkal

és a zenei készségfejlesztő játékokkal. • Közösségi élmények nyújtása énekes játékokon, közös zenéléseken keresztül

a zenélés örömének átélése. • A népi,- a hagyományok, - a műzenei, - és más népek dalainak, zenéinek

megismertetése zenehallgatások alkalmával is. • Ünnepekhez kapcsolódó szokások, dalok, zenék megismertetése, a

hagyományok ápolására való törekvés.

Ritmusérzék, zenei hallás, zenei emlékezet, kreatív zenei kedv fejlesztése.

• A multikultúrális tartalmak megvalósulásával színesítjük az óvodai nevelést, amelyre később az iskolában építenek. Etnikai programunk dalanyagai illeszkednek műveltségtartalmainkhoz

• Mindezen célok megvalósítását fontosnak tartjuk a komplex képességfejlesztő, a kommunikációs képességeket fejlesztő programok, a művészeti körök a drámapedagógia iskolai munkájának megalapozása szempontjából is.

Feladat:

• A zenei fejlődéshez alapvető feladat a gátlások feloldása. • A felhasznált zenei anyagok igényes, életkornak és az adott csoport

képességszintjének Etnikai programunknak megfelelő válogatása. • A 3-7 éves korban tervezhető jellegzetes tartalmak biztosítása. • Fontos, hogy a gyerekek örömmel, érzelmi gazdagsággal, felszabadultan

énekeljenek. A megfelelő légkör biztosítja az érzelmi motiváltságot. • A tevékenység szervezeti formáinak biztosítása.


o Élvezettel hallgat zenét. o Tud ritmust, mozgást, dallamot rögtönözni. o Tud néhány dalt tisztán, helyes szövegkiejtéssel egyedül is énekelni. o Tud dallam, vagy ritmusmotívumokat egyénileg visszaénekelni,

visszatapsolni o Tud társaival térformákat alakítani. o A különböző mozgásokat és táncmozdulatokat társaival együtt,

egyöntetűen, esztétikusan végzi. o Tud élvezettel irányítás nélkül néhány dalos játékot. o Felismeri a halk-hangost, és tud halkan, hangosan énekelni, beszélni. o Megkülönbözteti az egyenletes lüktetést a dal ritmusától. Tudja

mindkettőt mozgással, járással, tapssal a dalból kiemelni. o Megbeszélés, vagy egyéni ötletek alapján az éneklést

ütőhangszerekkel tudja kísérni.



45

o Különböztesse meg és reprodukálja a magas-mély, gyors- lassú fogalom-párokat dallamban, ritmusban.

o Énekeljen alkalmi dalokat ünnepkörökhöz kapcsolódva. o Ismerjen fel dallammotívum alapján hallott dalt, néhány természeti

környezetbeli hangot /többféle zenei és zörejhangot/, hangszereket /ritmus-hangszereket és a furulya hangját/.

o Próbálkozzon dallamrögtönzésekkel-önmegvalósítás. o Találjon ki dallamhoz mozgást, játékot.

Tartalom

- Magyar népi énekes-mozgásos játékok, más népek dalai, játékai:

egy- és kétszemélyes játékok, altatók, hintáztatók, simogatók, hajladozók, höcögők, lovagolók, tapsoltatók, sétáltatók, táncoltatók, labdázók stb.

körjátékok és dalaik /fogyó és gyarapodó játékok, párválasztók, játékok/.

- Magyar és cigány népszokások, a hagyomány dalai, játékai - más népek dalai, táncos játékok /lakodalmas, alakoskodók, vonulások, táncok, átalakuló játékok, kapcsolódós játékok/.

Népszokások zenei anyagai: a négy nagy ünnepkörhöz kapcsolódva

- Gyermekeknek írt műsordalok.

- Hangszeres zene hallgatása: magyar népzenei alkotások /vokális és hangszeres zene/, műdalok, alkalmi dalok /ünnepek dalai/.

- Rögtönzött hangszerek készítése.

V.5. Rajzolás, mintázás, kézimunka

Állandó helyet biztosítunk az ábrázolás eszközeinek, amelyeket a gyermekek a nap folyamán bármikor balesetmentesen használhatnak. Rendszeresen és szívesen végzünk a gyermekek előtt, vagy velük együtt ábrázoló-tevékenységet. Játékidőben elsősorban kiegészítő eszközök készítésére ösztönzünk, de támogatjuk a játékból kihúzódó gyermekek ábrázolótevékenységét is. Kötetlen tevékenységekben mikrocsoportos forma keretében ajánlunk a gyermekeknek ábrázoló-feladatokat. A kezdeményezés



46

általában az anyagok és eszközök előkészítésével kezdődik, amelybe bevonjuk a nem játszó gyermekeket is, ezzel motiválva őket az ábrázoló tevékenység iránt Arra törekszünk, hogy kis csoportban minden gyermeknek megfelelő eszköz és óvónői figyelem, idő és hely jusson. Minden tevékenységet dicsérünk, az elakadókat buzdítjuk, ha a gyermek kéri, tevékenyen segítjük.

Új technikákat megtanítunk, gyakorlunk. Sokféle tapintással szerezhető tapasztalatot adunk. A gyermekek alkotásait megjelöljük, ellátjuk dátummal is.

Az elkészült műveket kiállítjuk, a gyermekekkel saját dobozukba helyezzük el, és a szülők részére összegyűjtjük, akik figyelmét felhívjuk arra, hogy a gyermeke munkáit csak önmagához hasonlítsa. Sokféle anyaggal és eszközzel dolgozunk: rajzolunk, festünk, agyagozunk, ragasztunk, nyirkálunk a papírból és textilből, varrogatunk merkelőtűvel papíron és textilen. Alkotunk a természetben található anyagokból, falevélből, tojáshéjból, fakéregből, kavicsokból, s minden olyan anyagból, amelyet tudásunk és fantáziánk szerint alkalmazni lehet és tudunk. A nevelési területek komplexitására törekszünk, a természetben talált és gyűjtögetett anyagok felhasználásával hozunk létre alkotásokat, s általában arra nevelünk, hogy a gyermekek meglássák, hogy miből mit lehet létrehozni, mi mire hasonlít, miben mit lehet meglátni, vagy belelátni. A gyermekek fantáziáját, egyéni kifejezőképességét fejlesztjük, az általunk elképzelt konkrét produktum nem korlátozhatja a gyermekek egyéni teljesítményét és fantáziáját. A vizuális nevelés eszközei mindig elérhető, konkrét helyen vannak a csoportszobában. Ezek elsősorban a zsírkréta, a ceruza, a rajzlap vagy más papírok, az olló, és a ragasztó. A gyermekek szabadidőben mindezt választhatják, dolgozhatnak vele. Hetente egy alkalommal kitüntetett szerepe van a vizuális nevelésnek, ezek az úgynevezett kezdeményezési alkalmak. A teremrendezés, az asztalok, összetolása jelzi a gyerekek számára, hogy most érdekes manipulatív tevékenység következik. Ennek során először sok-sok agyagozási, sarazási tevékenységet biztosítunk, mert ez az anyag ősi, s sok-sok generáción keresztül átörökített. Az eszközök megválasztásánál a természetes anyagokat részesítjük előnyben.. Amikor festünk, a gyermekek finommotorika fejlettségének megfelelően, nagyobb méretű eszközt adunk a kezükbe, ezek például a 8-10-es számú ecsetek. Az alkalmazott temperafestékeket előre kikeverjük, úgynevezett „lágy tejföl” sűrűségre, s néha játszunk színkeverési játékokat is. Gombfestéket a nagycsoportos korú gyermekeknél használunk. Folyamatosan szóban kiemeljük az eszközök tulajdonságait, plaszticitását, s ezzel a szókincsüket, verbális kifejezőképességeiket formáljuk. Énekelgetünk, ritmizálunk, skandálunk és mondókázgatunk az alkotó tevékenység közben, mert ez a komplexitás alapja, s a jó, oldott légkör kifejezője. Minden kezdeményezést dicsérünk a gyermekek előtt, egyénileg az őszinte javító szándékú kritika segítségével fejlesztjük a gyermeket. Alkalmat adunk a társak alkotásának megnézésére, a produktumok egymás közötti megbeszélésére. A gyermeki alkotás a belső képek gazdagítására épül, valamint az igény kialakítása az



47

alkotásra, az önkifejezésre, a környezet esztétikai alakítására és az esztétikai élmények befogadására.

Cél

• A gyermek élmény- és fantáziavilágának képi, szabad önkifejezése. • A gyermekek tér- forma-szín képzetének gazdagítása, esztétikai

érzékenységük, szép iránti nyitottságuk, igényességük alakítása. • A vizuális percepció fejlesztése. • Egyszerű munkafogások és eszközhasználat képességeinek fejlesztés

(különböző anyagok és technikák megismertetése). • Az alkotás örömének megtapasztaltatása. • Az íráshoz szükséges mozgáskoordináció alakítása • A gyermeki szabadság tiszteletben tartása, szabad próba-szerencse

érvényesülése. • A multikultúrális tartalmak megvalósulásával színesítjük az óvodai nevelést,

amelyre később az iskolában építenek. • Teret és lehetőséget biztosítunk a cigány színvilág megjelenítésére, a díszítő

motívumok alkalmazására.

Feladat

• Spontán ábrázolás támogatása, kötetlen kezdeményezések szervezése; • Megfigyelési, tapasztalatszerzési, tanulási lehetőségek, élmények biztosítása; • Feltételek folyamatos biztosítása: / hely, idő, eszközök, élmény/ • Esztétikus környezet biztosítása; a cigány kultúra tárgyi eszközei is helyet

kapnak a környezet díszítésében.(textíliák, kosarak, fafaragások, stb.) • Technikák elsajátítása • Eszközhasználat gyakorlása • Anyagok viselkedésének megtapasztalása • Kézművesek meghívása, munkájuk bemutatása. • Műalkotások életkori szinten történő elemzése. „Miért szép?”


• Örömmel, saját kezdeményezésre ábrázol; • Képalkotásban kifejezi élményeit; • Képes a téralakításra- térbeli viszonyokat felismeri; • Változatos technikákat ismer, és alkalmaz; Megfelelően használja az

eszközöket, rendelkezik helyes ceruzafogással, tisztán tartja az eszközöket. • Képes közös ábrázoló tevékenységre; • Felismerhető részjegyekkel ábrázol embert; Emberábrázolásában meg

jelenjennek a részformák, esetleg egyszerű mozgások. • Változatosan használja a színeket, amelyeket meg is nevez;



48

• Létrehoz kiegészítő játékeszközöket; • Díszítőmunkát végez; • Szívesen nézeget népi és műalkotásokat. • Részt vesz a tér rendezésében, figyelembe véve az alapvető térviszonyokat.

V.6. Mozgás, testi nevelés

A mozgás a gyermek legtermészetesebb megnyilvánulási formája. A torna, a mozgásos játékok fejlesztik a gyermekek természetes mozgását és testi képességeit, mint az erő, ügyesség, gyorsaság, állóképesség, társra figyelés. Hozzájárulnak a harmonikus, összerendezett, fegyelmezett nagy és kismozgások kialakulásához egészséges életmódot erősítő egyéb tevékenységeknek az egyéni szükségleteket és képességeket figyelembe véve - minden gyermek számára. A mindennapos testnevelés napirendünk része.

. Célja:

� Sokféle mozgáslehetőséggel kompenzálni a mozgásszegény életmódot � Az egészséges életmód, egészséges életvitel alakítására nevelés � A természetes, harmonikus mozgás fejlesztése játékos formában, � A szabad örömteli mozgáskedvük megőrzése a szabad önkifejezés � Pozitív személyiségtulajdonságok erősítése. � Testi képességek alakítása: erő, ügyesség, gyorsaság, állóképesség, testtartás � Légző,- keringési,- csont és izomrendszer teljesítőképességének növelése � Tér,- és időbeli tájékozódó képesség fejlesztése � Szem,- kéz,- láb koordinációjának fejlesztése � Testrészek, testséma megismerése � Személyiségtulajdonságok fejlesztése: bátorság, fegyelmezettség, kitartás, egymás segítése � A vesztibuláris /egyensúlyérzetet befolyásoló/ mozgások végeztetése.

Feladataink:

� Tervszerű szervezett testnevelés-mozgásos tevékenységek heti rendszerességgel � Minden nap lehetőséget kell adni, minél hosszabb időn keresztül a szabad



49

levegőn való mozgásra � A csoportszobában legyenek mozgásra késztető eszközök, ezeket a gyermek érdeklődésének, fejlesztésének megfelelően cserélni szükséges � Önálló és irányított tapasztalatszerzés. A szabad mozgás biztosításával lehetőséget adunk az irányított mozgástevékenység során megismert mozgásformák többszöri ismétlésére, gyakorlására � Preventív láb és testtartásjavító torna � Derűs légkör biztosítása

Tartalma: 3-4 évesek:

� Természetes és nagymozgások fejlesztése � Különböző járások, futások, csúszások, mászások � Talajon, szereken, tárgy alatt � A legtermészetesebb módon ismerkedjenek testrészeikkel és azok funkcióival

• Egyensúlyérzék fejlesztése

4-5 évesek: � A tér mozgásos megismerése, olyan gyakorlatokkal, melyeket különböző irányokban végeznek, különböző formákat mozognak be � Az egyensúlyérzék fejlesztése � Szem,- kéz-, láb koordinációt elősegítő gyakorlatok � Kiemelt feladat az oldaliság gyakorlása (csukló megjelölése, kezességtől független, mindig ugyanazon az oldalon történik. � Testséma alakítása, fontos az egészalakos tükör használata

(5)-6-7 évesek: � Az észlelés fejlesztése a legcélzottabbak: az alaklátás, formaállandóság � Finommotorikai mozgás fejlesztése a szerek különböző fogásmódjával, kisebb testrészekkel végzett mozgásokkal (labda, bot, szalag stb.) � Ellenoldaliságban keresztezett mozgások fejlesztése.(a bemutatott gyakorlatokat látják, hallják a tevékenység pontos megnevezését és így végzik el a gyakorlatokat.)

A fejlesztés várható eredménye az óvodás kor végére: � Örömmel felszabadultan mozogjon önmegvalósítás-önkifejezés � Mozgása koordináltabb, pontosabb, ügyesebb, megfelelő ritmusú



50

� Cselekvőképessége gyors, mozgásában kitartó � Kialakul térbeli tájékozódó képessége (mozgás közben tudjon irányt változtatni, irányok megnevezésével) � Tudja mozgását kontrollálni, tudatosan irányítani � Ismerje a speciális kifejezéseket, tudjon a hallottak szerint cselekedni � Képes az egyéni és csoportos sor,- és váltóversenyek szabályainak pontos betartására � Kialakul a kéz dominanciája

� Képes mozgását fékezni Tartalom

- Játékok: Szerep,- utánzó, - futójátékok, Szabályjátékok. Küzdőjátékok /húzás, tolás, emelés/. Prevenciós gyakorlatok szerekkel. Rendgyakorlatok: Egyenes testtartás, vonal és köralakítás, fordulatok meghatározott irányokba. -Gimnasztika - szabadgyakorlatok:

kartartások, nyakizom gyakorlatok, kar, - láb, - és törzsmozgások, testhelyzetek, ellenoldaliságban ritmuskeresztezett mozgások kialakítása mozgáskoordináció kialakulása érdekében.

- Koncentrációs mozgásgyakorlatok:

kézi-szergyakorlatok /bot, babzsák, szalag, karika, labda/

- Járások, futások: természetes járás irányváltásokkal, speciális járások, állatjárások utánzása, ritmusra járások, futás egyenes vonalban és irányváltásokkal,

lassítás, gyorsítás. Akadályok leküzdése, versenyfutás. - Szökdelések, ugrások: helyben és haladva a /páros lábon, váltott lábbal/,



51

akadályokon át /le, fel, át/, - Dobások, labdás gyakorlatok: labdafogások, labdaészlelés, labdagurítások, labdavezetések, labda fel, - és ledobások /alsó és felsődobások/, labdahajítások. - Támasz, - függés, - és egyensúly gyakorlatok: talajon /csúszás, mászás, kúszás egyensúlyozás/,

padon, zsámolyon, bordásfalon - vízszintes és függőleges irányban

gurulások, egyensúlyozás emelt szeren /pad/. - Foglalkozások a szabadban: terepviszonyok kihasználása téli játékok /hógolyózás, szánkózás, / atlétikai vonatkozású gyakorlatok. - Az eltérő szükségletű gyerekek mozgásigényének folyamatos kielégítése a csoportszobában. Szabadon és önként választható tevékenység

V. 7. A külső világ tevékeny megismerése A tevékenység célja A gyermek minél több tapasztalatot szerezzen az őt körülvevő természeti és társadalmi környezetből a szülőföld, az ott élő emberek, a hazai táj, a helyi hagyományok és néphagyományok, a családi és a tárgyi kultúra értékeiről, tanulja meg ezek szeretetét, védelmét is. A környezet megismerése során matematikai tartalmú tapasztalatoknak, ismereteknek is birtokába jut a gyermek és azokat a tevékenységeiben, alkalmazza. Életkorának megfelelő szinten, ezáltal teljes biztonságban tájékozódjon és igazodjon el a környezetében. A környezet megismerése közben a gyermek mennyiségi, alaki, nagyságbeli, tér és síkbeli szemlélete alakuljon ki. A természet szeretetére és védelmére kívánjuk nevelni a gyermekeket. A környezeti nevelés egyik lényeges jellemzője a gyermeket körülvevő világ felfedezési, megismerési lehetőségeinek sokoldalú biztosítása, amely elő segíti a gyermek önálló véleményalkotását, döntési képességeinek fejlődését, a kortárs kapcsolatokban és a környezet alakításában. Az életközösségek terepi tapasztaltatása, felfedezés, élménypedagógia, pedagógiai projektek alkalmazása, kooperatív tanulás, erdei óvoda stb.) Az óvoda minden dolgozója tisztában van a fenntarthatóság pedagógiájának tartalmi jellemzőivel és ez minden tevékenységben, megnyilvánul. Ezáltal az óvoda felnőtt közössége munkahelyi életmódjával és munkájával pozitív mintát nyújt a környezettudatos magatartásra,



52

az ökológiai szemléletformálásra, az egészséges életmód szokásainak megalapozására, a közösségi egészséges magatartásra, viselkedésre, életvitelre. A témák megválasztásánál figyelembe vesszük óvodánk területi elhelyezkedését. A természeti és társadalmi környezet témakörei átfogják, körülölelik a többi nevelési területet, mozgásos játékokra, cselekvésre, érzékszervi tapasztalásra épülnek. A környéken tett séták során megfigyelhetik az évszakok szépségeit, a színeik árnyalatát, a táj szépségét, az élő és élettelen természet jellemzőit, az állatok alkalmazkodását a természet átalakulásaira. A környezet megismerése során matematikai tartalmú tapasztalatok, ismeretek birtokába jut a gyermek. Számlál, méricskél, megbecsüli, miből van több, kevesebb, vagy ugyanannyi. Szétválogat, csoportosít, sorba rendez különböző szempontok alapján, párosít. Felismeri az alaki, nagyságrendi, téri viszonyokat. Az óvodapedagógus feladatai

� az óvoda közvetlen környezetének megismertetése, majd a tágabb környezet megismerése � intézmények, középületek meglátogatása a gyerekekkel � az évszakok megismertetése, az időjárás változásainak megfigyelése � környezetvédelemre nevelés � a gyermekek elsajátítják a helyes és biztonságos közúti közlekedés szabályait, ismerik a különböző járműveket. Évente legalább két alkalommal a falu környékén egy alkalommal távolabbra, buszos kirándulás szervezése. � Eszközök, lehetőségek biztosítása a természetben való folyamatos tevékenységhez � az óvoda környezetében fellelhető állat és növényvilág felfedezése és megismerése � gyűjtőmunkák szervezése a gyermekek között � a komplex matematikai foglalkozásokon vagy kötetlen kezdeményezéseken minden esetben támaszkodjunk a gyermek ötleteire, igényeire, aktuális élményeire � a matematikai képességek játékos fejlesztése � a gyermek viselkedéskultúrájának alakításával segítsük elő, hogy problémáikat önállóan megoldani tudó, jó kommunikáló és kooperáló gyermekké váljon, az öko-kultúrára jellemzők is tükröződjenek magatartásukban

Cél: � A természeti,- emberi,- és tárgyi környezetéből olyan tapasztalatok, ismeretek szerzése, amely segít a koruknak megfelelő biztonságos eligazodáshoz, tájékozódáshoz, környezetvédelmi magatartásuk alakításában � Környező valóság iránti érdeklődésük, kíváncsiságuk, megismerési vágyuk felkeltése. Más népek kultúrájának, életmódjának, hagyományainak, ételeinek



53

megismertetése- az előítéletek kezelésében, a különbözőség elfogadása a multikultúrális tartalmak megvalósulása. � Kultúrált élet szokásainak alakítása � Ítélőképességük fejlesztése � Természetes és tárgyi környezetük iránti esztétikai fogékonyság, helyes érzelmi viszony kialakítása. � A közvetlen és tágabb környezet felfedezése során a gyermek pozitív érzelmi viszonyának kialakítása a természeti, emberi, tárgyi világ értékei iránt. � Környezetvédelem: Fák védelme, faápolás, faültetés, madárvédelem, hulladék kezelése és felhasználása. Egészséges táplálkozás, energiatakarékosság, az épített és a természeti környezet védelme � A környezet jelenségeinek, tárgyai tulajdonságainak, mennyiségi viszonyainak, formáinak megismerése, rendszerezése.

� Matematikai kíváncsiság és érdeklődés kibontakoztatásának segítése � Matematikai beállítódás, szemlélet megalapozása (intenzív fejlesztés szakasza 5-6-7éveseknél) � A szerzett tapasztalatok szempontok alapján történő rendezése, összefüggések megláttatása � Tevékenykedés közben megismerő képességek fejlesztése

A fejlesztés várható eredménye az óvodás kor végére: � Tudja személyi adatait, életkorát, � Megevezi testrészeit, érzékszerveit, � Tudja az évszakok nevét, jellemzőit, a napok nevét, sorrendjét, napszakokat � Ismeri környezetünk növényeit és azok gondozási igényét, gyakorlatát � Főbb csoportjaikba helyezi az élőlényeket /ember, állat, növény/ � Ismeri a környezet megóvásának és az állatok védelmének alapvető szabályait � Szereti és tiszteli a környezetét, ragaszkodik hozzá, részt vesz a környezet-, és természetvédelemben � Ismerik a háziállatokat, vadállatokat, madarakat, bogarakat � Megnevezi a közlekedés eszközeit, néhány alapvető közlekedési szabályt � Tisztában van a gyalogos közlekedés alapszabályaival, veszélyhelyzetben

követendő helyes magatartással � Ismeri a közfeladatot ellátó intézmények funkcióját, mint pl. orvos,



54

tűzoltóság, posta, iskola stb. szolgáltató üzleteket, esztétikai alkotásokat � Ismeri a színeket � Összehasonlít mennyiségeket, � Válogat és, csoportosít alakzatokat, tárgyakat, élőlényeket megadott szempontok alapján � A tárgyakat meg tudja számlálni legalább tízig, össze tudja hasonlítani mennyiség, nagyság, forma, szín szerint � Válogat alakzatokat, tárgyakat, élőlényeket szempontok alapján. � Megkülönbözteti a jobbra - balra irányokat, érti a helyeket kifejező névutókat � Kialakult a beszédhelyzetekhez és az anyanyelvi szabályokhoz illeszkedő, jól érthető beszéde

Tartalom:

A megismerési módszerek alapozása, tapasztalatszerzés a környezetről, kísérletezések, próbálgatások. Témakörök: Természeti környezet:

� Élettelen természet anyagai, változásai: időjárás, évszakok, napszakok, színek, formák � Élő természet elemei: növények, állatok tulajdonságaik, életmódjuk, környezetük � Természetvédelmi teendők újrahasznosítási lehetőségek, tevékenységek évszakok szerint

Emberi környezet: � Az ember testrészei külső, belső tulajdonságai, � Egészségvédelem, életmód, étkezési kultúra � Család, élete, családtagok munkájuk � Az óvoda és kultúrált környezete, környezetvédelem � Felnőttek és gyerekek tevékenysége, Az óvoda berendezése az egyszerűség, a takarékosság a praktikusság jegyeit mutatja, a helyi sajátosságot is tükröző természetes anyagok, felhasználása érvényesül. � Növényápolási, állatgondozási feladatokat látnak el a gyermekek rendszeresen az egészségügyi előírásoknak megfelelő és megengedett mértékben. � A takarékossági rendszer kiépített az óvodában a villany-, a vízhasználat és



55

a fűtés terén. Az épületen belül energiatakarékos izzók vannak a folyosókon, termekben a világítás megfelel az egészségügyi előírásoknak. � Az óvoda működése során rontott (használt) papírok külön tárolóba kerülnek, hogy a gyerekek újból felhasználhassák (elvihessék onnan rajzolni, hajtogatni stb.)

Közlekedés: � Eszközei, lehetőségei a faluban és a városban, használatuk szabályai � Gyalogos közlekedés szabályai, kiemelten a veszély helyzetek � Kerékpározással kapcsolatos alapvető szabályok ismerete

Tárgyak, személyek összehasonlítása: � Válogatás szabadon vagy adott szempontok szerint � Méreteinek összehasonlítása, összemérése, különbségek megfogalmazása (hosszabb-rövidebb, nehezebb-könnyebb, alacsonyabb-magasabb, keskenyebb-szélesebb, több-kevesebb) � Sorba rendezések mennyiségek szerint: tő és sorszámok, ill. egyéb szempontok szerint � Rész és egész viszonyának megfigyelése � Halmazok elemeinek számlálása � Halmazok keletkeztetése: hozzátevés, elvétel, egyenlővé tétel � Állítások fogalmazása, eldöntése: igaz-hamis � Történetek alkotása képekről a mennyiségek figyelembe vételével

Irányok, arányok megfigyelése � Soralkotások,- váltások balról-jobbra, föntről - lefelé (szemmozgás) � Helyviszonyokat kifejező névutók használatának gyakorlása térben és síkban � Különös figyelem a térbeli helyzet zavarával küzdő gyermekekre: bal-jobb, alá-fölé, mellé, közé, előtt-mögött, vízszintes-függőleges, (fekvő-álló), ferde, görbe, fogalmainak gyakoroltatásával (lsd. még mozgásnál)

Geometriai tulajdonságok megfigyelése: • Építés térben � Építés szabadon, másolással vagy rajz alapján � Síkbeli építések síkmértani elemekből (takarások), � Elemek összehasonlítása, válogatása geometriai tulajdonságaik alapján



56

V. 8. Munka jellegű tevékenységek

A közösségi kapcsolatok, a kötelességteljesítés alakításának eszköze, a saját és mások elismerésére nevelés egyik formája.

A munka az óvodás gyermek számára játékos jellegű, gyakran nem is választható szét a játék és a munkatevékenység. Ez az a terület, ahol az erőfeszítés és az eredmény kapcsolata közvetlenül érzékelhető, belátható, átélhető a gyermek számára. Ez a folytonos visszajelzés a legnagyobb motiváló erő, ösztönző, megerősítő tényező. Nem elsősorban a munka tárgya, hanem megszervezésének módja fejt ki a már említett nevelő fejlesztő hatást. Alapvető követelmény az önállóság, az öntevékenység lehetőségeinek megteremtése.

A különböző munkafajták: önkiszolgálás, naposság, a gyermekek saját személyével kapcsolatos munkák, a csoport érdekében elvégzett munkák vagy a kerti munka közös vonásaként azt kell kiemelni, hogy mindez tényleges munkavégzést, azaz tevékenykedtetést jelentsen az óvodában. Minden olyan munkát elvégezhetnek a gyerekek, amihez kedvük van és testi épségük veszélyeztetése nélkül képesek azt megvalósítani.

A munka az életre való felkészítést, a társadalmi gyakorlat megismerését éppúgy szolgája, mint a személyiség fejlesztését, és ha mindez pozitív élmények átélésének forrása lehet, akkor a gyermekek szívvel – lélekkel fogják végezni. A munkavégzés során biztosítsuk a tejes önállóságot. Váljon a csoport számára érthető és természetes dologgá, hogy mindenki dolgozik, amikor szükséges és mindenki egyéniségének, képességének megfelelő munkát végezhet. Nagyon fontosnak tarjuk, hogy a munkavégzés ne időszakonkénti, hanem rendszeres, folyamatos tevékenység legyen.

A munkafajták közül ki kell emelnünk az önkiszolgálást, aminek óvodáskor kezdetétől fogva igen nagy a jelentősége. A gyermekek magukkal kapcsolatban minden teendőt - testápolás, öltözködés, étkezés, környezetük rendben tartása - a lehető legkorábbi időtől kezdve próbáljanak önállóan elvégezni.

Hagyjuk, hogy a gyerekek saját képességeik szerint, koruktól függetlenül akkor végezzék el az önkiszolgálással kapcsolatos teendőiket, amikor képesek rá. A munka megosztása során fontos feladatnak tarjuk, hogy a gyermekek meg -tanuljanak önállóan dönteni, feladataikat egymás között megosztani. A mi óvodánkban lehetőség adódik az udvaron kertet létesíteni, ahol tavasztól őszig lehet tevékenykedni és közben rengeteg tapasztalatot, ismeretet szereznek a gyermekek. A csoportszobában növényeket, kisállatokat, halakat gondozni, élősarkot kialakítani. Fontosnak tartjuk, hogy a gyermekek tisztán tartsák saját környezetüket, közösen megjavítsák, megtisztítsák játékaikat, hogy maguk rendezzék be a csoportszobákat, maguk díszítsék fel a termet, stb.



57

Nagyon fontos, hogy a munkavégzéshez elegendő mennyiségben és megfelelő minőségben legyen a gyermekcsoport felszerelve a szükséges eszközökkel, szerszámokkal és azok bármikor hozzáférhető módon, szabadon a gyermekek rendelkezésére álljanak.

Cél:

• Tanulják meg a legszükségesebb eszközök, szerszámok rendeltetésszerű használatát;

• Tapasztalják meg, hogy az elvégzett munka mások érdekeit is szolgálja. • Tanulják meg az egymás és a felnőttek munkáját megbecsülni • Tapasztalják, hogy a munka rendszeresen ismétlődő tevékenység. • Érzékeljék, tanulják meg a munkavégzés pontos menetét. • A család és az óvoda munkával kapcsolatos elvárásainak közelítése • Baráti, egymást segítő kapcsolatok kialakulásának segítése, támogatása

Feladat:

• Minden gyermeknek biztosítunk lehetőséget arra, hogy önkéntesen, önállóan, kedve és képessége szerint elvégezhesse az önmagával kapcsolatos önkiszolgáló tevékenységet, illetve a társai érdekében végzett munkatevékenységet.

• Folyamatosan biztosítjuk, bővítjük a munkatevékenységhez szükséges, gyermekek számára megfelelő munkaeszközöket.

• A munkaeszközök számára biztosítunk olyan helyet, ahol a gyermekek bármikor elérhetik és használhatják a szükséges eszközöket.

• A munka tevékenységek közben a baleset megelőzési és takarékossági szokások kialakítása és következetes betartása.

• Adunk lehetőséget a gyermeknek bármilyen őket érdeklő munkatevékenység elvégzéséhez, még akkor is, ha a gyermek tevékenységi vágya és képességei nincsenek teljesen összhangban.

• Arra törekszünk, hogy minden munkatevékenység örömöt jelentsen a gyermekeknek, és teljes önállósággal végezhessék azokat

• Sok dicsérettel és buzdítással növeljük a gyermekek aktivitását


• Szívesen vállal egyéni megbízatásokat.



58

• A tevékenységekhez szükséges eszközök előkészítésében segédkezik, majd a helyükre gondosan visszateszi azokat.

• Részt vesz a kerti munkákban. Ismerje meg az eszközök használatával járó veszélyeket is. Betartja a baleset megelőzési és takarékossági szabályokat

• Az étkezőasztalt pontosan és esztétikusan megteríti. • Étkezés után segít az evőeszközök elrakodásában. • Aktívan részt vesz a teremrendezésben, ágyazásban. • Szívesen végez munka jellegű tevékenységeket. • Önállóan, örömmel, igényesen végzi feladatát. • A munkavégzéshez szükséges eszközöket önállóan használja. • Ügyel saját személye és környezete rendjére, tisztaságára. • Ismerje fel a segítségadás lehetőségeit • Legyen igénye felfedezett kisebb hibák kijavítására • Gondozza, óvja a környezetében lévő növényeket, állatokat

Tartalom:

Szükségletekből fakadó tennivalók:

3-4-/5/ éves korban

a/ alkalomszerű munkák:

- egyszeri vagy ismétlődő tevékenységek óvónői segítséggel

- megbízatások önkéntesség alapján

- ünnepi készülődések /ajándék, tárgykészítés, díszítő munkák, cipőtisztítás, mézes sütemény sütése/

- udvar és teremrendezések /kisebb tárgyak helyretétele, szállítása, rendrakás/

- üzenetátadások /épületen belül/

- játékjavítások óvónői segítséggel

b/ növények, állatok gondozása:

- megfigyelő tevékenységek irányítással

- közreműködés növényápolásban, állatok gondozásában, a közvetlen környezet alakításában óvónői segítséggel

/4/-5-6-7 éves korban:



59

a/ naposi munka

- étkezés előkészületeinek teendői,

- terem-, és udvarrendezésben való részvétel /játékok, eszközök előkészítése, elrakása/.

b/ alkalmi munkák, feladatok:

- üzenetközvetítés,

- rendrakás, tisztogatás, kisebb javítások,

- ajándékkészítés, díszítő munkák egyéni ötletek alapján is,

- segítségadás a kisebbeknek kérésre, és önálló indíttatásra.

c/ növények gondozása, akvárium gondozása

- folyamatos növényápolás, /ültetés, átültetés, öntözés, gyomlálás, halak etetése, akvárium tisztítása segítséggel/,

- évszakokhoz kapcsolódó munkák /előkészítő és betakarítási munkákban való részvétel/,

- környezetrendezések,

- gyűjtőmunkák /a gyűjtött anyag elhelyezése, rendezése/,

- évszakokhoz kapcsolódó munkák: évszakonkénti játszóházas napokra való készülődés /gyümölcsök gyűjtése, vitaminsaláta készítése, játékgyűjtés, kiállítás rendezése gyermekmunkákból, teremdíszítés

- élősarok gondozása, magvak, levelek, termések gyűjtése, növények gondozása, ágak hajtatása,

- veteményeskert kialakítása, magok ültetése, palántázás, kapálás, gereblyézés, locsolás, gyomlálás,

- savanyúság készítése zöldségfélékből, gyümölcsökből vitaminsaláták készítése.

Feltételek:



60

Sokféle lehetőség biztosítása: hasznos tevékenységek

Testi épség megőrzésének biztosítása

Nyugodt légkör

Elegendő idő

V. 9. A tevékenységben megvalósuló tanulás

A játék a legfontosabb személyiségfejlesztő eszköz az óvodás gyermek életében, mert benne minden tanulási tartalom: ismeret, jártasság, készség megjelenik.

Óvodánkban a tanulás alapvetően életszerű és érzelmi megközelítésű, egyéni tapasztalatszerzésen, élménygyűjtésen alapul. Az óvodapedagógus a tanulást támogató környezet megteremtése során épít a gyermekek előzetes tapasztalataira, ismereteire. Az óvodapedagógus a tanulás irányítása során, személyre szabott, pozitív értékeléssel segíti a gyermek személyiségének kibontakozását, biztosítjuk a különböző haladási ütemű gyermekek részére a rugalmas időkeretet és az egyénre szabott tevékenységeket.

Szabad alkotásokkal, logikai konstrukciókkal, rengeteg mozgáslehetőséggel valósul meg, segítve önkifejezésük, tudásvágyuk, és személyiségük természetes fejlődését.

Kedvező helyzeteket és kereteket teremtünk arra, hogy az érdeklődésüket felkeltsük és fenntartsuk eszközökkel, könyvekkel, kirándulásokkal, megfigyelésekkel, kísérletekkel, érzelmi motivációkkal.

Hagyjuk kibontakozni a különleges kívánságokat, pl. különleges ős és egyéb állatok, növények, érdekességeinek magyarázatával, képnézegetéssel, beszélgetésekkel és ezek feldolgozásával, mozgással, vizuális tevékenységgel, történetekkel, kommunikációs játékokkal.

Helyt adunk tehát a gyermeki megismerésben a világ felfedezésére, kíváncsiságuk, közlésvágyuk kielégítésére a tervezett hagyományos anyagon túl is.

Ötéves korig a tanulás kötetlen formában történik. Kivétel ez alól a testnevelés. Vannak olyan programokramok, amelyeken általában az egész csoport részt vesz: kirándulás, bábszínház.

A kötetlenség egyéni vagy mikrocsoportos tevékenységet jelent, amelyben a gyermekek öntevékenyen részt vesznek, az óvodapedagógus azonban tudatosan tervez. A tervezett témakörök feldolgozása nap, mint nap folyamatosan, játékosan, a játékidőben történik.



61

Minden hónap más és más témakör körül forog: évszak, közlekedés, testünk, ünnepek.

Ötéves kortól a szervezett tevékenységeket a délelőtt folyamán szervezzük. Az óvodapedagógus az egy hétre tervezett keretanyagot a saját döntése alapján osztja be a hét napjaira, melyben minden terület komplexen szerepel. Az adott napon a témakörök feldolgozásával mindig más tartalom kap nagyobb hangsúlyt. Egyáltalán nem mellékes az a szempont sem, hogy azok a tanulási tapasztalatok, melyeket óvodáskorban szereznek a gyermekek, hatással lehetnek az iskolai tanuláshoz való viszonyukra is. Képes lesz -e saját motiváltságból kiinduló erőfeszítésre a tanulás során?

Cél

• Tapasztalatszerzés, gondolkodás örömének átélése • Megismerési képességek fejlesztése • A tudás, tanulás iránti vágy felébresztése • A beszédészlelés és beszédértés szóbeli kifejezés fejlesztése • Problémahelyzetek feltárása és a többféle megoldás megtapasztaltatása

Megalapozzuk az új módszertani eszközök bevezetését / kooperatív szerepek, kooperatív csoportmunka, beszélgetőkör, differenciált tanulásszervezés, pedagógiaprojektek kidolgozása /.

• Megfelelő színvonalú feladatok elé állítjuk a gyermeket. Természetesen minden gyermek esetében képességeinek megfelelő feladatokról van szó.

Fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére

- Feladattudata kialakult.

- Ismeri saját értékeit.

- Önálló a begyakorolt feladatok megoldásában.

- Önálló megfigyeléseket végez, felismeri a jelenségeket változásukban is.

- Felfedez konkrét összefüggéseket, ok-okozati viszonyokat.

- Törekedik többféle megoldás keresésére.

- Szándékos figyelmének tartama eléri a 10-15 percet.

- Képes gondolatait érthetően, szavakba, mondatokba foglalni.



62

- Elkülöníti a mese és a valóság elemeit.

- Tud önállóan a megismert modellek alapján, konkrét; elemi, ismert jelenségek esetén következtetni, ítéletet alkotni.

Tartalom:

Kötetlen szervezeti formában a játék adta lehetőségek összes alkalmával, valamint játékos helyzetek megteremtésével folyamatos időköretben történik valamennyi tevékenységi formában.

3-4-/5/ éves korban:

• Közvetlen tapasztalatszerzések, megfigyelések /természeti és társadalmi környezetből/

• Figyelemirányítás a lényeges közös jegyekre • Élmények, benyomások felfogása emlékezetből való felidézése

Kreatív gondolkodást, képzeletet mozgósító tevékenységek

4-5-6-7 éves korban/:

- Megfigyelések végzése közösen és önállóan.

- Egyéni élmények, beszámolók, tapasztalatok szerzése emlékezetből.

- Megbízások elvégzése, /emlékezetfejlesztés/.

- Jelenségek változásainak megfigyelése, azok összefüggései.

- Összehasonlítások, és megkülönböztetések irányított és spontán megfigyelésekkel.

- Beszédfejlesztés.

- Többféle megoldási lehetőség keresése.

VI. Érvényességi nyilatkozat



63

A helyi nevelési program érvényességi ideje:

2010. szeptember. 1.–től határozatlan ideig

A helyi nevelési program módosításának lehetséges indokai: - szervezeti átalakítás, - ha a nevelőtestület más program bevezetéséről dönt, - ha törvényi módosítások előírják.

Előírás a programmódosítás előterjesztése:

- írásbeli előterjesztés az óvoda vezetőtestületének,

- részletes írásbeli előterjesztés nevelőtestületi értekezleten.

A szülők véleményét a partnerközpontú működés keretében folyamatosan gyűjtjük, elemezzük és beépítjük.

2010. szeptember. 1.–től a módosított program minden csoportban bevezetésre kerül.



64

VII. Legitimációs záradék

1. Véleményezte:.........................................óvodai szakértő

dátum:…………………………

2. Egyetértését nyilvánította

A SZONEK Királyegyházai Óvoda Szülői Munkaközösség dátum: Királyegyháza 2010.06.17 ……………………………….. Szülői munkaközösség vezetője 3. Elfogadta:

A SZONEK Királyegyházai Ált. Isk. és Óvoda nevelőtestülete 2010. június 18-i nevelőtestületi értekezletén, ahol 3 fő vett részt. A jelenlévők meghallgatták, majd döntési jogukkal élve 100%-os szavazatukkal elfogadták az Óvoda Pedagógiai Programját, melyet a hatályos jogszabályoknak megfelelőn módosított az óvoda nevelőtestülete. Királyegyháza, 2010. június 18. ……………………………. Grimné Hunyadvári Éva óvodavezető A jegyzőkönyv hiteléül: Melléklet: 1 db jelenléti ív másolat

4. Jóváhagyta:

Szentlőrinci Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulás………….. számú határozatával dátum...............:...................... 5. Tájékoztatásul kapják: SZ.O.N.E.Központ dátum………………………….



65

6. Irattári száma:……………. dátum:.......................................

Teljes változatban megtekinthető az óvodában!

Mellékletek

1. számú melléklet: Etnikai, kisebbségi programja

2. számú melléklet: Gyermekvédelmi terv

3.számú melléklet: Helyi Óvodai Integrációs Program 4.számú melléklet: Eszközjegyzék



66

királyegyházai Óvoda nevelési programja · v.7.külső világ tevékeny megismerése 48...

Documents