kik a boldog orvosnôk magyarországon? - mta...

Az alábbi dokumentumot magáncélra töltötték le az eLitMed.hu webportálról. A dokumentum felhasználása a szerzôi jog szabályozása alá esik.

LAM 2013;23(10–11):547–553.

547

Kik a boldog orvosnôk Magyarországon? GYÔRFFY Zsuzsa

dr. GYÔRFFY Zsuzsa (levelezési cím/correspondence): Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet/Semmelweis University of Medicine, Institute of Behavioural Sciences;

H-1089 Budapest, Nagyvárad tér 4. E-mail: [email protected]

Érkezett: 2013. július 7. Elfogadva: 2013. szeptember 25.

BEVEZETÉS – Az orvosokkal foglalkozószéles körû nemzetközi kutatások legújabbvizsgálati területe a gyógyítók jóllétének ésboldogságának alakulása. Magyarországonmindeddig ez a fajta „szemléletváltás” akutatásokban még nem indult el. A jelenkutatásunkban ezért a hazai orvosnôk po-zitív életminôségének vizsgálatát tûztük kicélul.MINTA ÉS MÓDSZER – Kvantitatív, ke-resztmetszeti szociológiai vizsgálat(n=408). A pozitív életminôség mérésére aWHO Well-Being Index rövidített, magyarváltozatát használtuk. EREDMÉNYEK – Vizsgálatunkban úgy ta-láltuk, hogy a magyarországi orvosnôk jól-létének kulcsa az „idô” tényezôjében talál-ható. A WHO Well-Being Index alapjánszignifikánsan magasabb jóllétrôl számol-tak be azok az orvosnôk, akik nyolc órátvagy kevesebbet dolgoztak (p=0,000), nemügyeltek (p=0,042), napi egy óra „sajátidôvel” (szabadidôvel) rendelkeztek(p=0,021), és elégedettek voltak a betege-ikre jutó idô mennyiségével (p=0,005). Amagasabb jóllétpontszám nem függött ösz-sze az életkorral, a családi állapottal, a gye-rekszámmal és a választott szakkal.KÖVETKEZTETÉSEK – Hasonlóan a nem-zetközi trendekhez, a jóllét a magyarorszá-gi orvosnôk számára is szorosan összefügga munkával és a munkával való elégedett-séggel. Az „elégedett gyógyító” a hatéko-nyan mûködô egészségügyi rendszer kul-csa, így mind az elkövetkezô vizsgálatok-nak, mind a prevenciónak és intervenció-nak fokozott figyelemmel kell kísérnie agyógyítói jóllét alakulását és annak megha-tározó tényezôit.

orvosnôk, szubjektív jóllét, munkaidô, elégedettség

WHO ARE THE HAPPY FEMALE PHYSICIANS IN HUNGARY?

BACKGROUND – The female Physicians’well-being and happiness has become thelatest researching field of the “Physiciansstudies”. In Hungary the researches haven'tfocused on this subject. Our aim was toexamine the subjective well-being of theHungarian female Physicians.METHODS – Representative, cross-section-al, quantitative survey on a representativesample of female Physicians (N=408).Modified version of WHO Well- BeingIndex was performed to measure of subjec-tive Well-Being.RESULTS – We have found that the key tothe Hungarian female Physicians’ well-being is the “time”. Significantly higher rateof well-being is associated with reducedwork-hours (8 hour or less, p=0.000), andduty hours (p=0.042), having one hour freetime daily (p=0.021) and they satisfied withthe time of doctor-patient interaction(p=0.021). The higher rate of Well-Beingscores haven't associated with age, maritalstatus, number of children and the special-ity.CONCLUSION – Similarly to the nationaltrends, the Hungarian female Physicians'well-being is depending on the work andthe satisfaction with work. The satisfiedhealer is the key of the health system there-fore the future studies and the preventionand intervention have to focus on thePhysicians’ well-being.

female physicians, subjective well-being,work-hour, satisfaction

LAM-T U D O M Á N Y | ORVO S L Á S É S T Á R SA DA L O M

gyorffy.qxd 2013. 11. 15. 15:47 Page 547


Az utóbbi évtizedekben a gyógyítók hely-zetével kapcsolatban megjelent tanul-mányok, problémafelvetések igen nagyszámban foglalkoznak az orvosi hivatás változá-sával, a deprofesszionalizáció jelenségével, vala-mint a gyógyítók testi-lelki jóllétével (1–4). Bárezek a vizsgálatok különbözô perspektívából kö-zelítik meg az orvosok helyzetének leírását, ab-ban mindannyian közös álláspontra helyezked-nek, hogy az egészséges és elégedett gyógyító azegészségügyi rendszer kulcsa: a betegek mortali-tási és morbiditási mutatói, a mûhibák és szö-vôdmények száma, az elégedett, bizalommal teliés együttmûködô beteg szoros kapcsolatban vanaz egészségügyi személyzet jóllétével (5–7).

Fontos hangsúlyozni azonban azt is, hogy azorvosokkal kapcsolatos vizsgálatok alapvetôen a„patomechanizmusok” felôl közelítenek: a vizs-gálatok fókuszában az egészséggel kapcsolatostémák mellett megjelenik a pályaelhagyás, a mig-ráció, a szerepkonfliktus és a kiégés kérdése. Na-gyon kevés azoknak az írásoknak a száma, ame-lyek a pozitív tapasztalatokat, példákat hangsú-lyozzák, s háttérbe szorulnak azok a pszicholó-giai és szociológiai megközelítések, amelyek arrairányulnak, hogy miként írhatóak le a boldog, si-keres, szakmájukkal elégedett gyógyítók. Pedig – mint ahogyan ezt korábban Molnár Reginávalközös tanulmányunkban már jeleztük – alapvetôkérdés, hogy a problémák mellett az erôforrá-sokat és a protektív tényezôket is meghatároz-zuk és leírjuk (8).

Bár a nemzetközi vizsgálatokban is alapvetôena „negatív szenzációk” leírása dominál, néhánykutatás témájának választotta a gyógyítók bol-dogságának, jóllétének leírását. A „boldogságot”a témával foglalkozó szakirodalom „szubjektívjóllét”-ként (subjective well-being, SWB) hatá-rozza meg, egy olyan állapotként, amelyrejellemzô az élettel való elégedettség, a pozitív ér-zések magas szintje, valamint a negatív érzésekalacsony aránya (9). A vizsgálatok és a kutatásieredmények összehasonlíthatóságát ugyanakkormegnehezíti a módszertani eltérések és a kü-lönbözô mérôeszközök használata. A gyógyítókelégedettségével kapcsolatos vizsgálatok jelentôsrésze ugyanis inkább a munkaelégedettségre, amunkahelyi stressz redukálására és a munka/magánélet egyensúlyának kérdéseire irányul(10–13).

A legfontosabb „boldogságvizsgálatok” közülszámos kutatás eredményei figyelemreméltóak.Egy korábbi, longitudinális norvég orvosvizsgá-latban három alkalommal (1994, 2002, 2004) kér-dezték a gyógyítókat boldogságukról, munkaelé-gedettségükrôl. A norvég doktorok egy hétfoko-zatú skálán 5,3-es pontszámra értékelték jóllétü-

ket, és a válaszadók fele kifejezetten magas (6, 7)értéket adott. További érdekesség, hogy a jóllét-pontszám 1994 óta szignifikáns emelkedést mu-tatott, valamint, hogy az orvosi szakok között iskülönbségeket fedezhettünk fel: a családorvosokés a pszichiáterek álltak a lista élén, míg az anesz-teziológusok és a belgyógyászok kisebb elége-dettségrôl számoltak be (14).

Érdekes adalékokkal szolgált a témáról valótovábbi gondolkodáshoz a kanadai orvosok2004-es vizsgálata is. Úgy találták a kutatók,hogy az úgynevezett „controllable lifestyle”-laljellemezhetô szakmák képviselôi jelentôsen elé-gedettebbek. A „kontrollálható életstílus” fogal-ma a munkakörülmények mind kedvezôbb meg-választásával függ össze: a rugalmasabb munka-idôvel, az ügyeletek hiányával, a magánéletre ju-tó idô nagyobb arányával (15).

A gyógyítók boldogságára irányuló kutatásokközül talán a „legnagyobb szabású” az AmerikaiEgyesült Államokban lefolytatott „Happy Phy-sicians Study 2012”. Ebben a vizsgálatban közel30 ezer gyógyítót kérdeztek meg 25 fajta szak-területrôl, és az eredmények szerint minden har-madik orvos igen boldognak érezte magát. Avizsgálat megrajzolta a legboldogabb és legelége-dettebb gyógyító profilját: a legboldogabb az a60 év feletti reumatológus, aki Amerikában szü-letett, jó egészségnek örvend, normál testsúlyú,hetente négyszer sportol, napi rendszerességgelfogyaszt csekély mennyiségû alkoholt, és nemdohányzik. Házas, és tevékenykedik valamilyenkaritatív szervezetben is (16). A fenti eredmé-nyeket azonban árnyalja egy másik amerikai,nagymintás orvosfelmérés (n=12 000), amely-nek eredményei azt mutatják, hogy a megkérde-zett orvosok közel 77,4%-a pesszimista az or-voslás jövôjét illetôen, és hozzávetôlegesen 60%-uk nem ajánlaná az orvosi hivatást gyermekének(17).

A külföldi vizsgálatokkal szemben Magyaror-szágon mindeddig egyetlen vizsgálat fokuszáltkifejezetten az orvosok és orvosnôk elégedettsé-gére: 2009-ben a WebBeteg és a Szinapszis Kft.561 orvos vizsgálata alapján úgy találta, 10 orvos-ból kilenc érzi úgy, hogy nagyon nehéz gyógyító-ként tevékenykedni Magyarországon. Az orvo-sok jelenlegi szakmai helyzetének megítélése egy1 és 10 közötti skálán átlagosan 6,3-es osztályza-tot kapott, míg az anyagi helyzetüket a megkér-dezettek 5,0-es osztályzattal illették (18).

A gyógyítókkal kapcsolatos hazai vizsgálatokis elsôsorban a problémák megjelenítésére teszika hangsúlyt. Így az orvosnôkre irányuló vizsgála-tokban kirajzolódik egyfajta magyarországi„orvosnô-paradoxon”: a morbiditásra vonatkozóvizsgálatok egyértelmûen jelzik, hogy a magyar


LAM 2013;23(10–11):547–553.

548

Nagyon kevésazoknak az

írásoknak a száma,amelyek a pozitív

tapasztala-tokat,

példákathangsúlyoz-

zák, s háttérbeszorulnak

azok a pszi-chológiai ésszociológiai

megközelíté-sek, amelyekarra irányul-

nak, hogymiként

írhatóak le a boldog,

sikeres, szak-májukkalelégedett

gyógyítók.

gyorffy.qxd 2013. 11. 15. 15:47 Page 548


orvosnôk körében – más diplomás foglalkozásúnôkkel összevetve – nagyobb arányú a krónikusbetegségek elôfordulása és halmozódása (19). Afenti vizsgálat eredményeit is figyelembe vévefontosnak gondoljuk, hogy – a nemzetközi tren-deket követve – egyfajta szempontváltással meg-vizsgáljuk, kik és milyen körülmények között le-hetnek „boldog gyógyítók” Magyarországon.

Jelen vizsgálatunkban célul tûztük ki, hogyfeltérképezzük a hazai orvosnôk szubjektív jól-létmutatóit, és azokat a háttértényezôket, ame-lyek a jóllétüket leginkább meghatározzák. Anemzetközi szakirodalom eredményei alapjánfeltételezzük, hogy a jóllét szorosan összefüggaz életkorral, a választott szakkal és a „kontrol-lálható életstílus” (ügyeletek, rugalmas munka-idô) egy-egy dimenziójával. Nem tudunk olyanhazai vizsgálatról, amelyben országos, reprezen-tatív minta alapján került volna bemutatásra aszubjektív jóllét mutatója, így e tekintetbenmunkánk elsônek tekinthetô Magyarországon.

Minta és módszer

Kutatásunk módszeréül keresztmetszeti kvanti-tatív szociológiai vizsgálat szolgált. A kvantitatívelemzés során az orvosnôi minta (n=408) szub-jektív jóllétmutatóit hasonlítottuk egy reprezen-tatív diplomás lakossági kontrollcsoporthoz(n=818, „Hungarostudy 2002”).

A kvantitatív minta vizsgálati populációját a2003-ban és 2004-ben lefolytatott felmérés szol-gáltatta (n=650). Mintaválasztási módszerül vé-letlen kezdôpontú szisztematikus mintavételt alkal-maztunk, amely a Magyar Orvosi Kamara(MOK) nyilvántartásából volt biztosítható. Akiválasztott minta 62,7%-a (n=408) adottértékelhetô választ anonim, postai önkitöltôskérdôívünkre. Válaszadóink között nagyobbarányban voltak jelen az alapellátásban, illetve azüzemorvosi szakmákban dolgozók, így a kapott408 fôs mintát súlyoztuk a KSH és a MOK általmegadott munkahelyi dimenziók alapján. Azorvosnôi minta kontrollcsoportját a „Hungaro-study 2002” országos lakossági felmérés diplo-más nôi csoportja alkotta (n=818) (20). Ezt adiplomás nôi csoportot kor szerint illesztettük azorvosnôi mintához.

Jelen vizsgálatunkban a szubjektív jóllét méré-sére vonatkozóan a WHO öttételes Well-BeingIndexét használtuk. A Well-Being Indexet 1982-ben dolgozták ki, célul tûzve ki, hogy a krónikusbetegek kezelése során ne csak a negatív élet-minôség mutatók (depresszió, szorongás) kerül-jenek a fókuszba, hanem a pozitív életminôség-mutatókra is irányuljon figyelem (21). A WHO

Well-Being öt tételbôl álló indexének alkalmazá-sát az indokolta, hogy ezt a mérôeszközt alkal-mazták a „Hungarostudy 2002” országos vizsgá-latban, így az orvosnôi minta és a kontrollcso-port értékeinek összevetése lehetségessé vált. Azorvosnôi mintában a WHO Well-Being IndexCronbach-α-értéke 0,785.

A mérôeszköz a következô öt kérdésbôl áll: Az elmúlt két hét során érezte-e magát1. vidámnak és jókedvûnek? 2. nyugodtnak és ellazultnak? 3. aktívnak és élénknek? 4. ébredéskor frissnek és élénknek? 5. a napjai tele voltak az Ön számára érdekes

dolgokkal? A válaszadók egy négyfokozatú skálán érté-

kelhettek (0–3), az elérhetô összpontszám 15volt. Eredményeink értékelése során az átlag fe-letti pontszámot (8 pontnál magasabb értéket)tekintettük „magas jóllét” mutatónak.

A szubjektív jóllét háttérváltozóinak vizsgála-takor az alábbi kérdéseket használtuk:

– Az egészségi állapot önbecslésére vonatkozókérdés: „Hogyan minôsíti egészségi állapotát” –ezt egy ötfokú skálán értékelte a válaszadó (1:nagyon rossz, 2: rossz, 3: közepes, 4: jó, 5: kivá-ló).

– A kiégés mérésére a Maslach Burnout In-ventoryt (MBI) használtuk (22). Az MBI egy 22tételbôl álló kérdôív, amely a kiégést három di-menzióban méri (emocionális kimerülés, deper-szonalizáció és teljesítményvesztés). A résztve-vôk egy hétfokozatú Likert-skálán (0–6-igterjedôen) jelzik, hogy egyes, munkájukkal kap-csolatos érzéseiket milyen gyakran észlelik.

– A szerepkonfliktusra vonatkozóan egy kér-dést tettünk fel (23, 24). Ezt a kérdést („Milyengyakran érzi magát ingerültnek vagy elégedetlen-nek amiatt, hogy munkahelyi, családi és házastár-si vagy partneri kötelezettségei közül az egyiketcsak a másik rovására tudja ellátni?”) 1-tôl 4-igterjedô Likert-típusú skálán értékelték a megkér-dezettek (1: soha, 2: ritkán, 3: gyakran, 4: nagyongyakran). A vizsgált változót az elemzések egyrészében kétértékûvé alakítottuk: 1: nem vagyritkán érez szerepkonfliktust, 2: gyakran, nagyongyakran érez szerepkonfliktust.

– A sportolás gyakoriságát a következô kérdés-sel mértük: „Milyen gyakran sportol? (példáulúszás, futás, kerékpározás, labdarúgás, aerobicstb.)” A válaszlehetôségek: 1: naponta, 2: heten-te többször, 3: hetente egyszer, 4: rendszertele-nül, 5: soha. A válaszokat dichotóm módon cso-portosítottuk: 1: sportolás alkalmanként, 2: sohanem sportol.

– Vizsgáltuk továbbá a változó mûszakbeosztásmeglétét, elsôsorban az ügyeleti munkára fo-

LAM 2013;23(10–11):547–553.

549GY Ô R F F Y: KI K A B O L D O G O RVO S N Ô K MAGYA R O R S Z Á G O N?

Úgy találtáka kutatók,hogy az úgy-nevezett„controllablelifestyle”-laljellemezhetôszakmákképviselôijelentôsenelégedet-tebbek.

gyorffy.qxd 2013. 11. 15. 15:47 Page 549


kuszálva. Kérdésünk a következôképpen hang-zott: „Hogyan ügyel? Milyen az ügyeleti beosz-tása? (Nem ügyel, készenlét, hétköznapi, hétvé-ge, összevont orvosi ügyelet, központi ügyelet,sürgôsségi ügyelet.)” A feldolgozás során a vála-szokat két kategóriába rendeztük: 1: nem ügyel,2: ügyel.

– Fontos volt továbbá a munkavégzés soránfelmerülô feszült, nehéz helyzetek vizsgálata. Ezt a„Milyen gyakran fordul elô munkavégzés közbenmegterhelô, feszült helyzet?” kérdéssel mértük,amelyet egy háromfokozatú skálán kellett meg-ítélni: 1: egyáltalán nem jellemzô, 2: jellemzô, és3: teljesen jellemzô. A változó átalakításakor anem jellemzô és a jellemzô/teljesen jellemzô ka-tegóriákat hoztuk létre.

– Ötfokú Likert-skálán értékelték a válasz-adók a munkájukkal, munkahelyükkel és a mun-ka megbecsültségével kapcsolatos benyomásai-kat.

– A munkatársi támogatás mértékének megíté-lésére a Caldwell-féle társas támogatás kérdôívhazai viszonyokra adaptált változatának (25) egykérdését használtuk. Arra kérdeztünk rá, hogynehéz élethelyzetben az illetô mennyire számít-hat munkatársi segítségre (1: egyáltalán nem, 2:keveset, 3: átlagosan, 4: nagyon). Az elemzés so-rán a következô kategóriákat alakítottuk ki: 1:egyáltalán nem/keveset, illetve 2: közepesen/na-gyon.

Deskriptív elemzésünk során az orvosnôi min-ta és a kontrollcsoport összehasonlítását végez-tük el; a folytonos változók esetében átlagokat,míg a diszkrét változók között frekvenciákatvizsgáltunk. A vizsgált változók közötti százalé-kos eltéréseket is jeleztük. A változók típusa sze-rint független mintás t-próbát, illetve χ2-próbát

alkalmaztunk. A statisztikai értékelést az SPSS15.0. statisztikai programcsomag segítségével vé-geztük.

Eredmények

Az elemzések során az orvosnôi mintában amunkahelyjelleg szerint súlyozott adatokat hasz-náltuk, valamint a kontrollcsoport kor szerint il-lesztett adatait vettük alapul. Mivel a kontroll-csoportot kor szerint illesztettük az orvosnôimintához, e dimenzió esetében az átlagértékek,illetve az elôfordulási arányok (%) megegyez-nek: a válaszadó személyek átlagéletkora 45,1életév volt (SD=10,23). Lakóhelyüket tekintve avizsgált minta tagjai közel 40%-ban budapestiek,25, illetve 24%-ban megyeszékhelyen, illetve vá-rosban élnek és 11%-uk községi lakos. A legtöbborvosnô (67,5%) és diplomás nô (63,3%) házasvolt a felméréskor, de a százalékos arányokat át-tekintve megállapítható, hogy az orvosnôk na-gyobb hányada él partnerrel, csoportjukra kisebbarányban jellemzô a válás. A gyerekszám tekinte-tében jelentôs, statisztikailag is igazolható kü-lönbség áll fenn a két csoport között: azorvosnôi csoportban jellemzô a több gyermekvállalása (χ2=16,759, df=3, p=0,001, CramerV=0,118, p=0,001). Alábbi táblázatunkban azorvosnôi minta munkahelytípus szerinti meg-oszlását ismertetjük (1. táblázat).

A következô lépésben az orvosnôi csoportotés a diplomás nôi kontrollcsoportot hasonlítot-tuk össze a WHO Well-Being Index pontszámaialapján. Az orvosnôi minta 22,9%-ának esetébenvolt átlagon felüli WHO Well-Being Index pont-száma, míg a diplomás kontrollcsoport esetében


LAM 2013;23(10–11):547–553.

550

1. táblázat. A fômunkahely típusának százalékos arányai % (n)

Fômunkahely, fôfoglalkozás Orvosnôk (n=406)

Alapellátás 26,8 (109)

Szakellátás 47 (191)

Üzemorvos 10,3 (42)

Egyéb (magánrendelés, szakértôi intézet, köztisztviselô, egyetemi oktató, gyógyszerlátogató) 15,8 (64)

2. táblázat. A WHO Well-Being Index alakulása az orvosnôi és a kontrollcsoportban

WHO Well-Being Orvosnôi csoport Kontrollcsoport Szignifikanciaszint*

Index pontszám (n=407) % (n) (n=817) % (n)

Átlag alatti (>8) 77,1 (314) 54,5 (445) NS (0,087)

Átlag feletti (


45,5%-ban volt jellemzô a magas pontszám (2.táblázat). A két csoport között a különbség szig-nifikánsnak mutatkozott (p=0,000).

A következô lépésben megvizsgáltuk, hogymelyek azok a legfontosabb háttérváltozók,amelyek az orvosnôi mintában összefüggésbenállnak a WHO Well-Being Index pontszámokkal(3. táblázat).

Elemzéseink során úgy találtuk, hogy sem azéletkor, sem a családi állapot, sem a gyerekszám,sem pedig a választott szak jellege (külön táblá-zatban nem mutatva) nincsen szignifikáns kap-csolatban a szubjektív jóllétmutató alakulásával.

Az átlagon felüli jóllétpontszámmal rendel-kezô orvosnôi csoportra jellemzô, hogy nyolcórát vagy kevesebbet dolgoznak (p=0,000), nemvégeznek ügyeleti munkát (p=0,042), rendel-keznek minimum napi egy óra szabadidôvel, „sa-ját idôvel” (p=0,021). A magasabb jóllétrôl be-számoló orvosnôi csoport szignifikánsan kevés-bé érzi magát túlterheltnek (p=0,005).

A magas jóllétmutatók és a munkával/munka-körülményekkel való elégedettség között szá-mos esetben szignifikáns összefüggéseket talál-tunk. A Well-Being Index átlagon felüli pontszá-mai az orvosnôk esetében szignifikáns kapcsola-tot mutatnak a munkával való elégedettséggel(p=0,003), a munkakörülményekkel való elége-dettséggel (p=0,050), a munka nem anyagi jelle-gû elismertségének érzésével (p=0,000), és ezekaz orvosnôk elégedettebbek a betegeikre jutó idômennyiségével is (p=0,005). A munkatársaktólkapott támogatás ugyanakkor nem mutatottszignifikáns kapcsolatot a szubjektív jóllét átla-gon felüli szintjével.

A magas jóllétpontszám szignifikáns össze-függést mutatott a magasabb szubjektív egészsé-gi állapot pontszámokkal (p=0,005), valamint anagyobb arányú sporttevékenységgel (p=0,048).

A magasabb jóllétpontszámmal rendelkezôorvosnôk körében szignifikánsan alacsonyabb amegterhelô, feszült helyzetek száma (p=0,000),alacsony szerepkonfliktusról számolnak be(p=0,000), és a kiégés teljesítménycsökkenés di-menziójában is szignifikánsan alacsonyabb pont-számmal jellemezhetôk (p=0,000).

Megbeszélés

2011-ben e lap hasábjain jelent meg Kapocsi Er-zsébet nagyhatású cikke a „Boldogtalan orvosok –a jelenség, és ami mögötte van” címmel (18). Ecikkében a szerzô a nemzetközi kutatások ered-ményeit szintetizálva világít rá a 21. századi „or-vosi lét”, a változó hivatás legfontosabb problé-máira. A jelen írásunkat is ez a problémafeltevés

inspirálta, de igyekeztünk egyfajta „szempont-váltást” alkalmazni, kutatásunk során a „boldogmagyarországi orvosnôket” és azokat a ténye-zôket kerestük, amelyek jóllétüket leginkább be-folyásolták.

Reprezentatív, orvosnôkre irányuló kutatá-sunkban az öttételes WHO Well-Being Indexalapján úgy találtuk, hogy a megkérdezettekmintegy 22,8%-a átlagon felüli jóllétpontszám-mal jellemezhetô. Ez az arány ugyan szignifikán-san alacsonyabb, mint a „Hungarostudy 2002”országos vizsgálat diplomás nôi esetében, ámmégis azt mutatja, hogy a gyógyítók közel ne-gyede alapvetôen nem „boldogtalan”. A háttér-változók vizsgálata azt jelezte, hogy az orvosnôijóllét kulcsa az „idô” tényezôjében rejlik. Szigni-fikánsan magasabb jóllétrôl számoltak be azok azorvosnôk, akik nyolc órát vagy kevesebbet dol-goztak, nem ügyeltek, napi egy óra „saját idôvel”(szabadidôvel) rendelkeztek, és elégedettek vol-tak a betegeikre jutó idô mennyiségével. A maga-sabb jóllétpontszám nem függött össze az élet-korral, a családi állapottal, a gyerekszámmal és aválasztott szakkal.

Kutatásunkban úgy találtuk, hogy a magasabbjóllétpontszám szignifikáns összefüggést mutat amunkával, munkakörülményekkel való elége-dettséggel, valamint a szerepkonfliktus és a ki-égés alacsonyabb arányával. A vizsgálat kereszt-metszeti jellegébôl fakadóan a pontos ok-okoza-ti viszonyok nem tárhatók fel, de a magasabbmunkaelégedettség minden bizonnyal pozitívanbefolyásolja a jóllétet, illetve a jóllét magasabbszintje növelheti a munkával való elégedettséget,így ebben az esetben a változók közötti cirkulá-ris okságot feltételezzük. Eredeti hipotéziseink-kel szemben azonban nem találtunk szignifikánskülönbséget sem az életkor, sem pedig a válasz-tott szak dimenzióiban.

Ugyanakkor az orvosnôi jóllétben meghatáro-zó szerepet játszó „idôfaktor” alátámasztja a„kontrollálható életstílus” hipotézisét. A nem-zetközi szakirodalomban már 1989 óta jelen vana fogalom, amelynek értelmében az orvosi szak-választáskor egyre markánsabb szerepet kap amunkaidô mennyisége, jellege, kontrollálhatósá-ga (26). A téma elsô kutatásaiban kontrollálhatóéletstílusú szakmáknak azokat definiálták, aholaz orvos meghatározhatja, mennyit dolgozik, ésa munkavégzés során „nem keveredik” a mun-kaidô és a szabadidô (27).

Fontos hangsúlyozni, hogy míg a nemzetközivizsgálatokban egyértelmûen kirajzolódik az,hogy a nôk esetében magasabb a „kontrollálhatóéletstílus” alapján szakot választók aránya, addigez a trend Magyarországon nem jellemzô azorvosnôi szakválasztás során. A hazai orvosnôi

LAM 2013;23(10–11):547–553.

551GY Ô R F F Y: KI K A B O L D O G O RVO S N Ô K MAGYA R O R S Z Á G O N?

A hazaiorvosnôi szakválasztás-ban ugyanis – a munkamindenelôreláthatónehézségeellenére –alapvetôen az altruiszti-kus motivá-ciók dominál-nak mind azorvosi pálya-választás,mind pedig a szakterület-választás te-kintetében.

gyorffy.qxd 2013. 11. 15. 15:47 Page 551


1. Fridner A, Belkic K, Marini M, Minucci D, Pavan L,Schenck-Gustafsson K. Survey on recent suicidal ideationamong female university hospital physicians in Swedenand Italy (the HOUPE study): cross-sectional associationswith work stressors. Gend Med 2009;6(1):314-328.

2. Nedić O, Belkić K, Filipović D, Jocić N. Job stressors among female physicians: relation to having a clinicaldiagnosis of hypertension. Int J Occup Environ Health2010;16(3):330-40.

3. Compton MT, Frank E. Mental health concerns amongCanadian physicians: results from the 2007–2008 Cana-

dian Physician Health Study. Compr Psychiatry 2011;52(5):542-7.

4. Gyôrffy Zs, Molnár R, Somorjai N. Gyógyítók helyzete ésegészsége – a magyarországi vizsgálatok szakirodalmi át-tekintése. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika 2012;12(2):107-26.

5. Cimiotti JP, Aiken L, Sloane DM. Nurse staffing, burnout,and health care-associated infection. American Journal ofInfection Control 2012;40(6):486-90.

6. Aiken LH, Sloane DM, Clarke S. Importance of workenvironments on hospital outcomes in nine countries.

szakválasztásban ugyanis – a munka mindenelôrelátható nehézsége ellenére – alapvetôen azaltruisztikus motivációk dominálnak mind az or-vosi pályaválasztás, mind pedig a szakterület-vá-lasztás tekintetében. Vagyis a „humanisztikus mo-tivációk” jelenleg fontosabbak a magyarországiorvosnôk számára, mint az, hogy jól kiszámítha-tó, tervezhetô munkakört töltsenek be (26).Ugyanakkor jelen vizsgálatunk eredményei azttükrözik, hogy azok, akik „kontrollálható életstí-lus” mentén dolgoznak, magasabb jóllétrôl, na-gyobb munkaelégedettségrôl számolnak be.

Fenti eredményeinket alátámasztják a nemzet-közi szakirodalom megállapításai is. A kanadaiorvosok kvantitatív és kvalitatív módszerekkeltörténô vizsgálata egyértelmûen megmutatta,hogy az idô (és elsôsorban a munkán kívül eltöl-tött idô) mennyisége és minôsége a legmeghatá-rozóbb eleme az orvosi jóllétnek (28).

A nemzetközi vizsgálatok eredményei ugyan-akkor azt is jelzik, hogy az idô tényezôje melletta munkatársi támogatás faktora is pozitívelôrejelzôje a gyógyítói elégedettségnek, ugyan-akkor ez a trend jelen orvosnôi vizsgálatunkbannem rajzolódott ki. 2012-ben holland orvosokkörében végeztek „boldogságvizsgálatot”. Akvantitatív kutatás során úgy találták, hogy amegkérdezett gyógyítók – egy tízes skálán – át-lagosan 7,6 pontra értékelték a saját boldogság-szintjüket. A fiatalabb orvosok alacsonyabbpontszámot adtak, mint idôsebb kollégáik, és arésztvevôk életük legnagyobb boldogságforrása-ként a munkavégzésükben nagy segítséget adócsaládi kötelékeket, családi támogatást neveztékmeg (29). Számos más kutatás erôsíti meg éshangsúlyozza a munkatársi és partneri támogatáskulcsszerepét az orvosi jóllét alakulásában; e te-rület vizsgálatának érdemes lenne megjelennie amagyarországi kutatásokban is (30, 31).

Vizsgálatunk során megkíséreltük meghatároz-ni a hazai orvosnôk szubjektív jóllétének és a jól-lét háttértényezôinek prevalenciáját és összefüg-géseit. Vizsgálatunk erôsségei között kell megem-

lítenünk, hogy reprezentatív orvosnôi minta ered-ményeit tudtuk egy ugyancsak reprezentatív, korszerint illesztett diplomás nôi mintához hasonlíta-ni. Tudomásunk szerint a hazai szakirodalombannem történt olyan felmérés, amelynek keretében agyógyítók szubjektív jóllétmutatóinak felmérésé-re és lakossági adatokkal való összehasonlításárakerült volna sor. Ugyancsak erôsségként kell meg-említeni, hogy vizsgálatunk egy validált és széleskörben használt mutatón (WHO Well-Being In-dex) alapul. Ugyanakkor a kutatás keresztmetsze-ti jellege korlátként említhetô meg, illetve a vizs-gálat lefolytatása óta eltelt idô jelentôs gazdaságiés egészségpolitikai változásai is hatással lehetteka gyógyítók szubjektív jóllétére. Eredményeinketminden bizonnyal pontosítja majd a 2012–2013-ban lefolytatott országos, reprezentatív orvosku-tatás adatainak kiértékelése, amelyben a legújabbtrendek mellett lehetôvé válik a gender szempon-tú összehasonlítás is.

Azonban az eddig kirajzolódó eredmények isfelhívják a figyelmet arra, hogy az orvosnôi létegyik legneuralgikusabb pontja az idôvel valógazdálkodásban, az idômenedzsmentben rejlik.Vizsgálatunk nyomán a rugalmasabb munkaidôés a munkavégzés feletti kontroll mellett fontos-nak gondoljuk a „tudatos tervezést”: azt, hogy afiatal orvosnô-generáció felkészülten kezdje mega gyógyítói tevékenységet, megelôzve ezzel azorvosnôi hivatás késôbbi kritikus helyzeteit.

KöszönetnyilvánításA tanulmány a Bolyai János Kutatási Ösztöndíjá-nak támogatásával készült.

Az orvosnôi kutatást az OKTK 2003/0168-as és2004/0109-es programja támogatta.

A 2003–2004-es orvosnôi kutatásban nyújtottsegítségéért ezúton mondok köszönetet dr. ÁdámSzilviának.

A jelen cikk a XIII. Magatartástudományi Na-pok keretében (Debrecen, 2013. június 20–21.) el-hangzott 10 perces elôadás bôvített és átdolgozottváltozata.


LAM 2013;23(10–11):547–553.

552

Irodalom

gyorffy.qxd 2013. 11. 15. 15:47 Page 552


LAM 2013;23(10–11):547–553.

553GY Ô R F F Y: KI K A B O L D O G O RVO S N Ô K MAGYA R O R S Z Á G O N?International Journal for Quality in Health Care 2011;23(4):357-64.

7. Wallace JE, Lemaire JB, Ghali WA. Physician wellness: Amissing quality indicator. Lancet 2009;374:1714-21.

8. Molnár R, Gyôrffy Zs. Az orvosokkal, orvostanhallgatókkalfoglalkozó vizsgálatok távlatai. Orvosi Hetilap 2012;153(44):1738-44.

9. Diener E, Suh EM, Lucas RE, Smith HL. Subjective Well-Being: Three decades of progress. Psychological Bulletin1999;125(2):276-302. http://dipeco.economia.unimib.it/persone/stanca/ec/diener_suh_lucas_smith.pdf Letöltve:2013. 06. 23.

10. Dyrbye LN, Freischlag J, Kaups KL, Oreskovich MR, SateleDV, Hanks JB, et al. Work-home conflicts have a sub-stantial impact on career decisions that affect theadequacy of the surgical workforce. Arch Surg 2012;147(10):933-9.

11. Rizvi R, Raymer L, Kunik M, Fisher J. Facets of careersatisfaction for women physicians in the United States: asystematic review. Women Health 2012;52(4):403-21.

12. Van Ham I, Verhoeven AA, Groenier KH, Groothoff JW, DeHaan J. Job satisfaction among general practitioners: Asystematic literature review. Eur J Gen Practice 2006;12:174-80.

13. Suchman AL, Zeldin T. The influence of health careorganizations on well being. Western Journal of Medicine2001;174:43-7.

14. Nylenna M, Gulbrandsen P, Førde R, Aasland OG.Unhappy doctors? A longitudinal study of life and jobsatisfaction among Norwegian doctors 1994–2002. BMCHealth Serv Res 2005;5:44.

15. Baerlocher MO. Happy doctors? Balancing professionaland personal commitments. CMAJ 2006;174(13):18-31.

16. Peckham C. Profiles in happiness: Which physicians enjoylife most? Medscape 2012 Mar 22. http://www.medscape.com/viewarticle/760127?src=rss Letöltve: 2013. 06. 23.

17. A survey of American’s physicians: Practise patterns andperspectives. 2012. http://www.physiciansfoundation.org/uploads/default/Physicians_Foundation_2012_Biennial_Survey.pdf Letöltve: 2013. 06. 24.

18. Kapocsi E. „Boldogtalan orvosok” – a jelenség, és ami mö-götte van. Lege Artis Medicinae 2011;21(8-9):584-8.

19. Gyôrffy Zs. Az (orvos)egészséghez való jog anomáliái –Morbiditás és stressztényezôk a magyarországi orvosnôkkörében. Budapest: Emberi Jogok Magyar Központja Köz-alapítvány; 2010.

20. Rózsa S, Réthelyi J, Stauder A, Susánszky É, Mészáros E,Skrabski Á, et al. A HUNGAROSTUDY2002 országos rep-rezentatív felmérés általános módszertana és a felhasználttesztbattéria pszichometriai jellemzôi. Psychiatria Hun-garica 2003;18(2):83-94.

21. Susánszky É, Konkoly Thege B, Stauder A, Kopp M. AWHO-jóllét kérdôív rövidített (WBI-5) magyar változatá-nak validálása a Hungarostudy 2002 országos lakosságiegészségfelmérés alapján. Mentálhigiéné és Pszichoszo-matika 2006;7(3):247-55.

22. Maslach C, Jackson SE, Leiter MP. Maslach burnout inven-tory manual (3rd edition). Palo Alto, California: ConsultingPsychologist Press; 1996.

23. Firth L, Mellor DJ, Moore KA, Loquet C. How can mana-gers reduce employee intention to quit? Journal ofManagerial Psychology 2004;19(2):170-87.

24. Warde C, Allen W, Gelberg L. Physician role conflict andresulting career changes. Gender and generational diffe-rences. Journal of General Internal Medicine 1996;11(12):729-35.

25. Kopp M, Skrabski Á, Réthelyi J, Kawachi I, Adler N. Self-rated health, subjective social status and middle-agedmortality in a changing society. Behavioral Medicine2004;30:65-70.

26. Girasek E. Rezidens orvosok szakterület-választási és vidé-ki munkavállalási motivációi. PhD-értekezés 2012 (kéz-irat). http://phd.sote.hu/mwp/phd_live/vedes/export/girasekedmond.d.pdf Letöltve: 2013. 06. 25.

27. Schwartz RW, Haley JV, Williams C, Jarecky RK, StrodelWE, Young B, et al. The controllable lifestyle factor andstudents’ attitudes about specialty selection. Acad Med1990;653:207-10.

28. Wallace JE, Lemaire J. On physician well being – You’ll getby with a little help from your friends. Social Science &Medicine 2007;64:2565-77.

29. Van Dongen CM, van der Graaf Y. The happy doctor. NedTijdschr Geneeskd 2012;156(51):A5847.

30. Li J, Yang W, Cho S. Gender differences in job strain, effort-reward imbalance and health function among Chinesephysicians. Social Science & Medicine 2006;62:1066-77.

31. Shanafelt TD, Novonty P, Johnson ME, Zhao X,SteensmaDP, Lacy MQ, et al. The well-being and personal wellnesspromotion strategies of medical oncologists in the NorthCentral Cancer Treatment Group. Oncology 2005;68:23-32.

illusztráció: Sándor Zsolt

gyorffy.qxd 2013. 11. 15. 15:47 Page 553

/ColorImageDict > /JPEG2000ColorACSImageDict > /JPEG2000ColorImageDict > /AntiAliasGrayImages false /CropGrayImages true /GrayImageMinResolution 300 /GrayImageMinResolutionPolicy /OK /DownsampleGrayImages true /GrayImageDownsampleType /Bicubic /GrayImageResolution 300 /GrayImageDepth -1 /GrayImageMinDownsampleDepth 2 /GrayImageDownsampleThreshold 1.50000 /EncodeGrayImages true /GrayImageFilter /DCTEncode /AutoFilterGrayImages true /GrayImageAutoFilterStrategy /JPEG /GrayACSImageDict > /GrayImageDict > /JPEG2000GrayACSImageDict > /JPEG2000GrayImageDict > /AntiAliasMonoImages false /CropMonoImages true /MonoImageMinResolution 1200 /MonoImageMinResolutionPolicy /OK /DownsampleMonoImages true /MonoImageDownsampleType /Bicubic /MonoImageResolution 1200 /MonoImageDepth -1 /MonoImageDownsampleThreshold 1.50000 /EncodeMonoImages true /MonoImageFilter /CCITTFaxEncode /MonoImageDict > /AllowPSXObjects false /CheckCompliance [ /None ] /PDFX1aCheck false /PDFX3Check false /PDFXCompliantPDFOnly false /PDFXNoTrimBoxError true /PDFXTrimBoxToMediaBoxOffset [ 0.00000 0.00000 0.00000 0.00000 ] /PDFXSetBleedBoxToMediaBox true /PDFXBleedBoxToTrimBoxOffset [ 0.00000 0.00000 0.00000 0.00000 ] /PDFXOutputIntentProfile () /PDFXOutputConditionIdentifier () /PDFXOutputCondition () /PDFXRegistryName () /PDFXTrapped /False

/Description > /Namespace [ (Adobe) (Common) (1.0) ] /OtherNamespaces [ > /FormElements false /GenerateStructure true /IncludeBookmarks false /IncludeHyperlinks false /IncludeInteractive false /IncludeLayers false /IncludeProfiles true /MultimediaHandling /UseObjectSettings /Namespace [ (Adobe) (CreativeSuite) (2.0) ] /PDFXOutputIntentProfileSelector /NA /PreserveEditing true /UntaggedCMYKHandling /LeaveUntagged /UntaggedRGBHandling /LeaveUntagged /UseDocumentBleed false >> ]>> setdistillerparams> setpagedevice

kik a boldog orvosnôk magyarországon? - mta...

Documents