kalocsa város belterületén áthaladó · pdf file8.2.2...

A szakdolgozat 2003-ban a Magyar Hidrológiai Társaság Lászlóffy Woldemár Diplomamunka Pályázatán a II. helyezést érte el

FICSOR MÓNIKA

KALOCSA VÁROS BELTERÜLETÉN ÁTHALADÓ

CSORNA−FOKTŐI ÉS SÁRKÖZI I. FŐCSATORNÁK

REKONSTRUKCIÓJA

(SZAKDOLGOZAT)

EÖTVÖS JÓZSEF FŐISKOLA MŰSZAKI FAKULTÁS

BAJA

2003

2

TARTALOMJEGYZÉK

BEVEZETÉS............................................................................................................... 5

1. TÉMAFELVETÉS.................................................................................................... 6

2. A VAJAS KIALAKULÁSA, FEJLŐDÉSÉNEK RÖVID TÖRTÉNETE....................... 7

3. KALOCSA VÁROS TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI ................................................ 11

3.1 Földrajzi helyzete ................................................................................................ 11

3.2 Az éghajlat néhány jellemzője............................................................................. 11

3.3 Vízrajza ............................................................................................................... 12

3.4 Potenciális növényvilág....................................................................................... 13

3.5 Potenciális állatvilág............................................................................................ 15

4. A VAJAS JELENLEGI ÁLLAPOTA ....................................................................... 16

4.1 Előzmények ........................................................................................................ 16

4.2 Vonalvezetés, mederviszonyok........................................................................... 16

4.2.1 Szakaszolás.............................................................................................. 16

4.2.2 Az egyes szakaszok jelenlegi állapota...................................................... 17

5. A VAJAS VÍZMINŐSÉGE ÉS ANNAK VÁLTOZÁSAI ........................................... 20

5.1. Kémiai, hidrobiológiai, bakteriológiai mutatók értékelése................................... 20

5.1.1 A Sárközi I. főcsatorna vízminősége 1986. januárjától 1994. decemberig és

2000. januárjától 2002. decemberig terjedő időszakban.................................... 21

5.1.2 A Csorna-Foktői árapasztó főcsatorna vízminősége 1986-tól 1994-ig

terjedő időszakban............................................................................................. 37

5.2. A vízminőség összefoglaló értékelése ............................................................... 52

5.2.1. A Sárközi I. számú főcsatorna vizének minősítése Felföldy szerint: ........ 54

5.2.2. A Csorna-Foktői főcsatorna vizének minősítése Felföldy szerint:............ 55

3

5.2.3. A Sárközi I. számú főcsatorna vizének minősítése a MSZ 12749-nek

megfelelően: ...................................................................................................... 56

5.2.4. A Csorna-Foktői főcsatorna vizének minősítése a MSZ 12749-nek

megfelelően: ...................................................................................................... 57

6. AZ EURÓPAI UNIÓ VÍZ KERETIRÁNYELVE....................................................... 60

7. A VÍZMINŐSÉGET BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK................................................ 65

7.1 A feliszapolódás.................................................................................................. 65

7.2 Szakszerűtlen csapadékvíz bevezetések (illegális szennyvízbevezetések)........ 65

7.3 Illegális hulladéklerakások .................................................................................. 66

7.4 Engedély nélküli horgászat ................................................................................. 66

8. A CSATORNÁVAL SZEMBEN TÁMASZTOTT IGÉNYEK.................................... 67

8.1 „Eredeti” funkció.................................................................................................. 67

8.1.1 Belvízelvezetés......................................................................................... 67

8.1.2 Öntözővíz-igény kielégítése...................................................................... 67

8.1.3 Ipari vízkivétel ........................................................................................... 68

8.2 Új követelmények................................................................................................ 68

8.2.1 Ökológiai igény ......................................................................................... 68

8.2.2 Rekreációs tevékenységek (télen korcsolyázás, horgászat)..................... 68

8.2.3 Szebb tájkép, illetve városkép kialakítása................................................. 68

9. A REKONSRUKCIÓ KÖRNYEZETI HATÁSAINAK OPTIMALIZÁLÁSA A KHV

SZEMPONTRENDSZERÉNEK FIGYELEMBEVÉTELÉVEL .................................... 70

9.1. A vízrendezés környezeti vizsgálata .................................................................. 70

9.1.1. Előzetes környezeti hatástanulmány........................................................ 71

9.1.1.1. A tervezett tevékenység bemutatása .................................................... 73

9.1.1.2. A beruházás, illetve tevékenység jellemző adatai................................. 73

9.1.1.3. A tervezett tevékenység telepítési, technológiai lehetőségei,

hatótényezői ...................................................................................................... 74

9.1.1.4. A tervezett kotrási technológia ismertetése........................................... 77

9.1.1.5. A megmozgatott mederanyag mennyisége........................................... 78

4

9.1.1.6. A kikotort mederanyag minősége.......................................................... 78

9.1.1.7. A tevékenység elmaradásából származó környezeti következmények. 80

9.1.1.8. A tevékenység környezeti hatásai......................................................... 81

9.1.1.9. A tevékenység környezeti hatásainak értékelése ................................. 86

9.1.1.10. Összefoglalás ..................................................................................... 88

10. KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK:............................................................... 89

FELHASZNÁLT IRODALOM..................................................................................... 90

MELLÉKLETEK

1. Fényképes melléklet ……………………………………………………………….92

2. Átnézetes helyszínrajz M = 1:10000

3. Részletes helyszínrajzok

3.1. Csorna-Foktői főcsatorna részletes helyszínrajza M = 1:2000

3.2. Csorna-Foktői főcsatorna részletes helyszínrajza M = 1:2000

4. Csorna-Foktői főcsatorna hossz-szelvénye MV = 1:100

MH = 1:10000

5. Sárközi I. számú főcsatorna hossz-szelvénye MV = 1:100

MH = 1:10000

6. Csorna-Foktői főcsatorna jellemző keresztszelvényei M = 1:100

7. Sárközi I. számú főcsatorna jellemző keresztszelvényei M = 1:100

5

BEVEZETÉS

Kalocsán születtem és élek ma is, így személyes élmények fűznek –

ahogyan a kalocsaiak ismerik – a Vajashoz. Lakóhelyemhez viszonylag közel van,

így nap, mint nap kapcsolatba kerülök vele. A várost átszelve kanyarog, eredendően

meghatározza a városképet, így alapvetően befolyásolja annak hangulatát és

esztétikai arculatát.

Állapota az utóbbi években jelentősen leromlott. A meder feliszapolódott.

Nyári időszakban a csatorna szinte teljes keresztmetszetében elnövényesedik. A víz

sebessége lecsökken, beáll. Az iszapban anaerob folyamatok indulnak meg, ami

szaghatással jár. A kedvezőtlen folyamatok meggátolására a kezelő által tervszerűen

végzett mederkotrásokon túl jelentős beavatkozások szükségesek. Az illegális

hulladéklerakások, illetve szennyvízbevezetések károsan hatnak a víz minőségére és

esztétikailag rontják a városképet. Ez vezethette a város vezetőit arra, hogy

lépéseket tegyenek a vízfolyás megmentése érdekében.

A csatorna vízkészlete a Duna-völgyi főcsatornán keresztül a Dunából kerül

bevezetésre. Kritikus időszakban lehetőség van további vízpótlásra a Foktő-Barákai

vízpótlómű segítségével. A dolgozat tárgyát képező szakasz alsó és felső határához

közel rendelkezik vízkormányzó művekkel, zsilipekkel. A csatorna kettős

rendeltetésű. Fő funkciója a belvíz elvezetése, illetve öntözővíz biztosítása. Ez

mellett ipari vízkivétel is települt a vízkészletre. A Kaloplasztik Rt. hűtővízként

hasznosítja, míg a Kalocsa Paprika Rt. mosóvízként használja fel a csatorna vizét.

A csatornával szemben új igények jelentek meg (ökológiai, rekreációs,

tájképi, városképi), amelyeknek a jelenlegi állapotában nem felel meg.

Szakmailag érdekes környezetmérnöki kihívás a Vajas rekonstrukció

környezeti hatásainak optimalizálása. A rekonstrukció keretében a korábbi, helytelen

beavatkozások vagy vízhasználatok következtében kialakult helyzetet akarjuk egy

kedvező célállapot irányába befolyásolni, kifejleszteni.

A meder-, terep- és tájrendezéssel lehetőség nyílik a Vajas eredeti

élővilágának, ökológiai képének visszaállítására és gazdagítására, új élőhelyek

teremtésére, valamint a rekreációs célok megvalósítására.

6

1. TÉMAFELVETÉS

A témaválasztásnál fontos szerepet játszott:

Ø Kalocsa Város Önkormányzata tervbe vette a Vajas rekonstrukcióját.

Geodéziai felmérés és tanulmányterv készült, amely azonban figyelmen kívül

hagyja, illetve nem foglalkozik a környezeti jellemzőkkel és a csatorna általános

és ökológiai állapotával, csak a meder- és lefolyási viszonyokkal.

Ø Kalocsai vagyok, és szükségesnek tartom a csatorna általános

környezeti állapotának felmérését, valamint figyelembe vételét a rekonstrukciós

munkálatok során.

Ø Szempontjaimat, a csatornát és környezetét érő szennyezések

felméréséhez az érvényben lévő környezetvédelmi szabályozás, valamint az

Európai Unió Víz keretirányelvvel kapcsolatos monitoring követelményei szerint

alakítottam ki.

7

2. A VAJAS KIALAKULÁSA, FEJLŐDÉSÉNEK RÖVID TÖRTÉNETE

Kalocsa és környékének vízrendszerét évszázadokon keresztül a Duna és

mellékágainak áradásai határozták meg. A két legfontosabb mellékág, a nagyjából a

mai Duna-völgyi főcsatorna nyomvonalán lévő Turján-Örjeg és a Vajas szabályozták

a Kalocsa környéki állandó és időszakos vízfolyásokat. A Vajas, Kalocsa legrégibb

és leghíresebb vízfolyása. Már Anonymus is említette gesztájában.

A középkori Vajas Foktőnél ágazott ki a Dunából. Kelet felé haladva érte el

Kalocsát, ahol délnek fordulva, a Dunával nagyjából párhuzamosan, kb. 150 km

hosszan haladva a mai Jugoszláviában lévő Bács és a horvátországi Valkóvár között

torkollott a Dunába. A Duna mederváltozásai miatt több helyen egybeesett a Vajas-

meder a Duna medrével, sőt a jugoszláviai Monostorszeg és Apatin között a Duna

jobb oldalára is átkerült. Több helyen lefűződésekkel összeköttetésben volt a

Dunával. A középkorban az Örjeg és a Vajas közötti területet a terepviszonyok

felhasználásával kialakított, rendszeresen karbantartott, kettős rendeltetésű

csatornák hálózták be. A környéken lakó emberek öntözéses gazdálkodást folytattak.

A török megszállás idején a Vajas egyes részei és a mellékágak nagy része

feliszapolódott, eltömődött, vízutánpótlását a dunai árvizek és a belvizek

biztosították. A Vajas Foktő és Kalocsa közötti szakasza is feliszapolódott. Medre

helyén keletkezett mélyebben fekvő területekből kitűnő kaszáló lett.

A török kiűzése után a visszamaradt csatornamaradványokból alakult ki

Kalocsa környékének vízrendszere. A XVIII. században még csak elvétve

foglalkoztak a belső vízrendszer karbantartásával, javításával. Elsősorban a dunai

árvizek elleni védekezésen volt a hangsúly. A középkori öntözéses gazdálkodás

ártéri gazdálkodássá alakult át. Az 1872-ben alakult Pestmegyei Sárközi Duna-

védgát és Csatornázási Társulat hozzáfogott a Kalocsai Sárköz belvizeit levezető

vízfolyások, csatornák, köztük a Vajas rendbehozatalához. A holtágakat csatornákkal

kapcsolták össze és az így kialakult csatornarendszer vezette le a Kalocsai Sárköz

belvizeit. A csatornarendszer egészében csak magas vízálláskor volt víz, kisvíz

idején csak a csatornák mélyebb részein, az egykori holtágak medrében maradt víz.

8

A XIX. században a város határain belül a Vajas két szigetet fogott közre. A

Pétersziget a mai Kalocsa Paprika Rt. és a Margit Malom területének találkozása

tájékán volt. A Vajas, az Irága (másik nevén Ér ága) és az 1866-ban kiásott csatorna

fogta közre, de határai ma már nem ismertek pontosan. A másik sziget, a Páva

sziget lényegesen nagyobb volt. A jelenlegi meder, a ma már feltöltött Damjanich

utca menti Vajas-ág és a mai Vágóhídi csatorna fogta közre.

A kiépített belvízelvezető csatornarendszer négy fő csatornája: a Duna-

völgyi főcsatorna, a Csorna-Foktői árapasztó főcsatorna, a Sárközi I. számú, II. és a

III. számú főcsatorna. Kalocsa és közvetlen környékének vízrendszere jelenleg a

Csorna-Foktői árapasztó főcsatornához, az I. számú és a III. számú főcsatornához

csatlakozik. Napjainkban a köznyelv a Vajas nevet a Csorna-Foktői árapasztó

főcsatorna Kalocsán belüli, a Sárközi I. számú főcsatorna torkolatáig terjedő

szakaszára és a Sárközi I. számú főcsatornára használja.

Ø Csorna-Foktői árapasztó főcsatorna

Az 1930-as években megépített Duna-völgyi főcsatorna árvizes és

csapadékos években nem tudta levezetni a nagy mennyiségű vizet, így az alsó

szakaszán, a Kalocsai Sárközben is rendszeresen kilépve medréből, árvizeket

okozott. A rendszeres árvizek levezetésére övcsatornákat építettek. Az árapasztó

főcsatorna építése az 1927-ben elkezdett Vajas rendezésének a folytatása. A Vajas

városon belüli szakaszának kiásása 1935-től több részletben történt. Először a Foktői

úti híd és a Kőégető híd közötti szakasz készült el, majd 1940 nyarán a Margit Malom

és a Foktői úti híd közötti szakaszt ásták ki. A mai Kubikus Park melletti részen a régi

Vajas meder kb. 100 m széles volt, míg más helyeken csak pár méter. A munkálatok

során a mai Kalocsa Paprika Rt. Telepe és a Foktői úti híd között 24 m széles medret

alakítottak ki, a Foktői úti híd felett pedig ettől keskenyebbet. A kitermelt földdel

részben a Margit Malom melletti alacsony területet, részben a piacteret töltötték fel.

Nagyjából a városon keresztül átfolyó Csorna-Foktői főcsatorna Érsekkerti

kanyarulatától az I. számú főcsatorna kiágazásáig tartó részének neve a XIX. század

első feléig Csilás Palé (Tsilás Palé, Rivus Tsilas Pali) volt. Később ez az elnevezés

feledésbe merült, a vízfolyást Vajas néven említették, így nevezik ma is. Az Érsekkert

melletti kanyarulatra a Görbe Vajas nevet is használták. 1941 őszén kezdték meg a

Pataji úti híd feletti szakasz, valamint a Vajas és a Duna közötti szakasz kiásását. Ez

9

utóbbit, a Csorna-Foktői árapasztó főcsatornának az I. számú főcsatorna

csatlakozásától nyugatra eső szakaszát a kalocsai köznyelv Giga néven emlegeti. A

csatorna városon kívüli része általában a már meglévő csatornák vagy régebbi

vízfolyások medrének vagy medermaradványainak felhasználásával épült. A

csatorna teljes egészében 33380 fm hosszban csak a háború befejezése után

készült el. A csatorna a csornai duzzasztónál ágazik ki a Duna-völgyi főcsatornából,

nyugati irányba halad. A csornai lőtér feletti zsilipes hídnál ágazik ki belőle a III.

számú főcsatorna. Pécsi szállásnál délre, majd nyugatra fordulva, Szakmár felett

haladva ér a kalocsai határ közelébe. Ott délre, majd a Kiülési csatorna

csatlakozásánál ismét nyugatra fordul. A városon áthaladva a Kalocsa Paprika Rt.

telepénél nyugatnak fordul. Foktőnél éri el a Duna töltését, ahol belvízátemelő

szivattyútelepen keresztül jut az ártérre. Ott ismét déli irányba fordul, és Meszesnél

ömlik a Dunába. (1-3. számú térkép)

Ø Szelídi-tavi csatorna

A Szelídi-tó felesleges vizének levezetésére építették 1941. szeptembere

és 1943. január eleje között. A Csorna-Foktői árapasztó főcsatornát a Dunapataji híd

mellett éri el. A csatorna hossza 16728 fm.

Ø Sárközi I. számú főcsatorna

Az egykori Vajas medrét 1927 februárjában a csanádi zsiliptől kiindulva

kezdték el rendezni. A rendezési munkákkal 1934 decemberében érték el a mai

Bátyai úti hidat. A Kalocsa Paprika Rt. Üzemi hídja mellett ágazik ki a Csorna- Foktői

árapasztó főcsatornából, délnek fordulva Bátya érintésével Miske irányába halad,

ahol irányt váltva Dusnok mellett elhaladva Érsekcsanád közelében torkollik a

Dunába. A csatorna hossza 50405 fm.

Ø Vágóhídi csatorna

Egy, ma már betemetett Vajas-ág maradványa. A Vajas szabályozása előtt a

Vajas egyik ága az autóbusz pályaudvar mögötti, ma már feltöltött terület helyén kb.

a mai Legelő sorig ért, innét nyugatra fordulva, nagyjából a mai Bátyai úti híd mellett

10

tért vissza a Vajas medrébe. Az autóbusz pályaudvar mögötti területen az 1862-es

árvíz idején keletkezett a Móder kobolya, amely az egykori Móder fatelepről kapta a

nevét. A kobolya legnagyobb részét az 1970-es évek első felében feltöltötték.

Maradványából a közelmúltban záportározót alakítottak ki, ahová a város középső

részének csapadékvizét vezetik. A megmaradt Vajas ágtól a Móder kobolyát 1961-

ben a Ciglédi út áttöltésével elválasztották. Az út alatti csatornával elvileg megmaradt

az összeköttetés, de kérdéses, hogy a kobolya későbbi feltöltésével mi lett a föld

alatti csatorna sorsa. A megmaradt Vajas-ág mivel a városi vágóhíd mögött húzódott,

a Vágóhídi csatorna nevet kapta. A csatorna jelenlegi nyílt szakaszának hossza 450

fm. [1.]

11

3. Kalocsa város természeti adottságai

3.1 Földrajzi helyzete

Kalocsa város Bács-Kiskun megyében, a Duna bal partján, a folyótól 5 km-

re, a Sárköz északi részén a Kalocsai-síkságon fekszik.

A Sárköz és a Kalocsai-síkság a Duna-völgyi tájegység része. A Duna

mentén Dunapataj – Kalocsa – Miske – Hajós között típusos ártéri, sárga

öntésiszappal, lösziszappal befedett magasabb szint, az ún. kalocsai terasz fekszik.

A felszínbe egészen szabályos félkör alakú feltöltött morotvák mélyednek (pl. Völgyi-

tó, Száz-tó). Közülük ma már csak a Szelídi-tóban van állandóan víz. A tó vízpótlását

a Kékesi réten tározott, ülepített vízzel a Kiskunsági Nemzeti Park és Dunapataj

Önkormányzata beavatkozással biztosítja. A kalocsai terasz K-i felét nagy foltokban

réti csernozjom fedi. A Duna mentét széles sávban kíséri a legfiatalabb homokos réti

öntésiszap. Ahol ez réti talajra telepszik, ott van a paprika legjobb termőhelye.

3.2 Az éghajlat néhány jellemzője

Kalocsa az alföldi területekre jellemző meleg – száraz klímakörzetbe

tartozik. Jellemző rá a rövid tél és a méréskelten forró nyár. Sajátos vonása a csekély

borultság, a napfényes órák igen magas száma, a hőmérséklet nagy napi és évi

ingadozása, valamint a viszonylagos szárazság és a nagyon alacsony légnedvesség

érték.

A felhőzet évi átlaga 54-56%, szemben a Nyugat-Dunántúl 66% feletti

borultságával. Napfénygazdagsága kiemelkedő. A napsütéses órák száma a 2150

órát is meghaladja. A legmelegebb területek közé tartozik. Évi középhőmérséklete 10

-11 °C. A leghidegebb hónap (január) középhőmérséklete -1 - -2°C, míg a

legmelegebb hónap (július) középhőmérséklete 21-22°C.

12

A téli napok száma csak 25-30. A fagyos napok száma, pedig még a 90-t

sem éri el. Korán tavaszodik, már április 7-12. között az egész terület 10 °C fölé

melegszik. A nyári napok száma 80-85. Ősszel átlagosan október 17-21. között

süllyed a hőmérséklet 10 °C alá.

A térség uralkodó szele az É-ÉNy-i, de a D-i szél is elég nagy gyakorisággal

szerepel.

Kalocsa környékén az átlagos évi csapadékösszeg 550-600 mm. Az évi

csapadékmenetet a nyár eleji (júniusi) maximummal és őszi (novemberi)

másodmaximummal, illetve téli (január-februári) minimummal jellemezhetjük. Nyáron

gyakori az aszály. A kapilláris vízemelés kicsi, és az evapotranspiráció is kismértékű

a növényzet szegényes volta miatt. Így aszályos nyáron délidőben alig haladja meg a

relatív páratartalom a 10%-ot.

A térség hóban szegény, a hótakarós napok száma 35-40 nap és az átlagos

maximális hóvastagság 20-30 cm. [7.]

3.3 Vízrajza

A Duna menti völgysík vízföldrajzilag különböző nagyságú területekre

tagolódik, ebből a Csepel – Solti-síkság kb. 2900 km², a Sárköz pedig kb. 300 km². A

Duna-Tisza közi Hátság és a Mezőföld közötti hosszú, teknő alakú lapály K-i

peremén húzódik a Duna hajdani pleisztocén medre. A vízfolyások valamilyen

formában mind összefüggnek a Dunával. Ezek mind a Duna korábbi meder-,

vízhozam- és szakaszjelleg-változásainak, valamint árvizeinek köszönhetik létüket.

Ilyen volt a középvízi mederből kiágazó, eléggé mély medrű mellékág, a

szabályozások előtt Foktőnél a Dunától elváló Vajas-fok.

13

Valamennyi helyi vízfolyás partjait magasabb hátak választják el a távolabbi

felszíntől. Ezek létrejötte a sajátos vízrajzi viszonyokban gyökerezik. Árvizek

alkalmával a Duna bő hordalékú vize rajtuk keresztül futott ki a síkságra. Amikor a

medrük megtelt vízzel, a mélyedésekből kilépő áradó víz homokos-iszapos hordaléka

közvetlenül a partok mentén rakódott le. Így az erek, fokok mentén ugyanolyan

természetes gátak (hátak, porongok) alakultak ki, mint a Duna mederszegélyén a

szabályozások előtt. Ezek a medreket kísérő emelkedések akadályozták meg az

árhullám levonulása után a kilépett víz maradéktalan visszahúzódását.

A földrajzi nevekből adódóan a terület egykor a Duna ártere volt kiterjedt

mocsár- és lápvilággal. A folyószabályozás után a terület lecsapolása belvízelvezető

csatornákkal történt. A belvízmentesítő csatornahálózatok kiépítéséhez a

természetes medrek és mélyedések nyomvonalait nagymértékben felhasználták.

Legjelentősebb ezek között a völgy K-i peremén, a Hátság aljában, az utolsó dunai

fattyúág nyomvonalában haladó Duna-völgyi Főcsatorna. Ezek a csatornák adják a

mai táj jellegzetes arculatát, ugyanakkor elsődleges céljuk a belvízelvezetés és

fontos szerepet játszanak a mezőgazdaság számára öntözővíz biztosításában. A

csatornák jellegzetesen kis vízfolyások, csekély vízhozammal,

vízszintingadozásokkal. A mezőgazdasági területekről bemosódó tápanyagterhelés

elősegíti az eutrofizációt, a csatornák gyors feltöltődését. [6.]

3.4 Potenciális növényvilág

Az Alföld eredeti növénytakarójának kialakításában az éghajlatnak volt nagy

jelentősége. A klímazonális társulások mellett – különösen a folyószabályozásokig –

igen kiterjedtek voltak a víz által befolyásolt növénytársulások. A Duna mentén ártéri

ligeterdők és mocsarak alakultak ki. A folyószabályozás után az egykor terjedelmes

vízi, ártéri, mocsári és lápi növénytársulásoknak napjainkra csak töredéke maradt

fenn. Az egykori növény- és állatvilágot az ún. reliktum területek őrzik.

A mikroszkopikus méretű fitoplanktonok közül jellemzően a kovaalgák és a

zöldalgák dominálnak.

14

Az Alföld lassú folyású folyóvizeiben, így a Vajasban is gyakoriak a

hínártársulások. Ezeknek két elkülönülő csoportja van:

- A lebegő hínárok csoportjába tartozik a felszínen úszó békalencse.

Leggyakoribb fajai a nagy zöld szőnyeget alkotó békalencse fajok. Itt él a

rucaöröm és a rovaremésztő rence is. Ugyancsak ebbe a csoportba tartozik

az alámerülő békatutaj-kolokán-hínárok együttese is. Tagjai közül a kolokán

csak virágzáskor emelkedik a víz felszínére. Látványosak a békatutaj

telepek tömegesen jelentkező fehér virágai.

- A gyökerező hínároknak is két fő társulása ismert. A legelterjedtebb a

nagyhínár alámerülő társulása. Fő állományalkotói a békaszőlő fajok. A víz

felszínén úszó társulás a tündérrózsa hínár. Csodaszép virágaival (fehér

tündérrózsa, tündérfátyol, vízitök, vidrakeserűfű, sulyom) a legismertebb

növénytársulás.

A vízpartokat szegélyező növénytársulások a nádasok. Fajösszetételük

meglehetősen változatos. A nád mellett gyakran előfordul a tavi káka és a gyékény.

Színpompás virágai közül megemlítendők a sárga nőszirom, a fehér virágú nyílfű, a

virágkáka. A nádasokat helyenként felváltják a sekély vizekre jellemző

magassásosok. Ezekben általában megtalálható a vízi hídőr, a sárga nőszirom, a vízi

menta, a mocsári gólyahír és különböző zsurlófélék.

Mivel a csatorna Kalocsa város belterületi szakaszán halad át, jelentősen

befolyásolják a part menti növényzetet a városfejlesztési tervben meghatározott

változtatások. Így egyes helyeken fákat, cserjéket, bokrokat vágnak ki, míg más

helyeken újakat ültetnek. A csatorna partjára jellemzőek a kis fűz-nyár ligetek, ami

néhol csak pár fából áll. Uralkodó fajai a szomorúfűz és a szürke nyár.

Védett növényfaj a területen nem található. [11.]

15

3.5 Potenciális állatvilág

Az állatvilág – miként a kultúrtájjá alakult Alföld növényvilága is – napjainkra

meggyérült. A vízparti erdőkben élő hódok a folyamszabályozáskor pusztultak ki. A

menyét, a görény, a vidra és a róka mellett a növényevők közül őzzel, vaddisznóval

és borzzal találkozhatunk. A mezei nyúl, a pézsmapocok, a vízipocok, az ürge és a

hörcsög zárják be a vadon élő állatok sorát. Hasonló szegényedést mutat az Alföld

madárvilágának faj- és egyedszáma is. Az ártéri erdők leggyakoribb madarai: a nagy

fakopáncs, a széncinege, a feketerigó, a kerti rozsdafarkú, a kakukk, a szürke gém

és a nagy kócsag. A vízben lebegő planktonikus életet élő állatok mennyiségét

nagymértékben befolyásolja a vízjárás. Az állati planktonban nagyobb számokkal

képviseltek a kerekesférgek, az evezőlábú rákok és az ágascsápú rákok.

Az úszó életmódot folytató ízeltlábúak közül említést érdemel az időnként

halakra telepedő, vérszívó közönséges pontytetű, valamint több vízibogár és

vízipoloska faj.

Az összeszűkült vízivilág a halfajok számának csökkenésével is járt. Vizát

már nem találunk a vizekben. Ponty, keszeg, kárász, sügér, csuka, harcsa, menyhal,

kecsege azonban még akad a hálóba. Az Alföld természetes rovarfaunája az intenzív

mezőgazdasági termelés következtében napjainkban erősen pusztul. Az őshonos

háziállataink, például a bivaly, a szalontai sertés, a pumi, a komondor, a szürke

marha és a racka juh állományának csökkenése sokat szegényített az Alföld

állatvilágán.[6.]

A területen több védett állatfaj található. A halak közül védett a lápi póc,

amely csak elvétve fordul elő. Két védett kétéltű faj lelhető fel a térségben: a

kecskebéka és a vöröshasú unka. Védett hüllő a mocsári teknős és a vízisikló. A

legjellemzőbb védett madarak, amelyek itt költenek a nádi rigó, a cserregő

nádiposzáta és a vízicsibe. A területen élő vidra fokozottan védett emlős.

(Sereg György területi természetvédelmi őr szóbeli közlése alapján)

16

4. A VAJAS JELENLEGI ÁLLAPOTA

4.1 Előzmények

A kalocsai önkormányzat 2002-ben jelezte a város belterületén áthaladó

csatorna rekonstrukciójával kapcsolatos igényét. A rekonstrukció céljaként a

feliszapolódott meder kotrását, a meder rendezését, biztonságos rézsűk kialakítását,

járóutak, sétányok és kellemes környezet kialakítását jelölte meg.

A Kalocsai Polgármesteri Hivatal az Alsó-Duna-Völgyi Vízügyi Építő Kft.-t

kérte fel a rekonstrukció tanulmánytervének elkészítésére.

4.2 Vonalvezetés, mederviszonyok

4.2.1 Szakaszolás

A rekonstrukció terve kiterjed a Kalocsa város belterületén áthaladó Csorna-

foktői főcsatorna 12+800 – 8+000 szelvények közötti szakaszára, a gázcsere teleptől

a régi vasúti híd alatt mintegy 200 m-ig; továbbá a Sárközi I. számú főcsatorna

50+405 - 49+700 szelvények közötti szakaszára, a főcsatorna végétől és a Vágóhídi-

csatorna betorkolása alatti kanyarig (2. számú melléklet). A terv a következő

szakaszokra tagolódik:

Kalocsa-észak A város északi szakasza: a Csorna-foktői főcsatorna

mellett lévő gázcsere teleptől, a Foktői úti híd felett, az

Érsekkert sarkánál lévő kanyarulatig tart. (12+800 –

10+710 szelvények között)

Kalocsa-belváros A városközponti szakasza: a Foktői úti híd felett az

Érsekkert sarkánál lévő kanyartól a Kalocsa Paprika Rt.

üzemi hídjáig tart. (10+710 – 9+184 szelvények között)

17

Kalocsa-nyugat A város délnyugati szakasza: a Kalocsa Paprika Rt. üzemi

hídjától a Móra Ferenc utcai régi vasúti híd alatt a

lakóterület határáig tart. (9+084 – 8+000 szelvények

között)

Kalocsa-dél A város déli szakasza: a Sárközi I. számú főcsatorna

végétől a Vágóhídi csatorna betorkolása alatti kanyarig

tart. (50+405 – 49+700 szelvények között) [3.]

4.2.2 Az egyes szakaszok jelenlegi állapota

Ø Kalocsa-észak:

A csatorna 12+594 szelvényben lévő 51-es út vasbeton közúti hídja (1.

számú kép) alatt jobb oldalon torkollik be a Szelídi-tavi csatorna (3. számú kép). Az

egész szakaszon mindkét oldali parti sáv erősen elnövényesedett, az elhalt, száraz

növényi részek (a nád szára) az időjárás következtében a vízbe dőlve beszűkítik a

medret, így akadályozzák a víz szabad lefolyását (4-6. számú kép). A csatorna

12+130 szelvényében található Vasúti híd (7. számú kép) szomszédságában városi

csapadékvíz csatorna bevezetése (9., 11. számú kép) terheli a vízfolyást. A Vasúti

híd állapota leromlott, a hídfő terméskőből kirakott lábazata erősen megrongálódott

(12. számú kép). A 11+673 szelvényben vasbeton közúti híd (Kőégető híd) található.

A szakasz végén elterülő Érsekkert szélén húzódik a régi kalocsai körtöltés

maradványa. A körtöltés és a csatorna közötti terület fákkal, cserjékkel, bokrokkal

benőtt (15-16. számú kép).

Ezen a részen a jobb parti járóutat a kiskertek tulajdonosai használják. A

hobbikertek végében, a csatornától pár méterre trágyadombok, kisebb illegális

hulladéklerakások találhatók, amelyek elsősorban kerti hulladékból állnak (15. számú

kép). A szakasz végén, a jobb parton csatlakozik a vízfolyásba egy önkormányzati

csatorna, melynek állapota igen elhanyagolt (18. számú kép).

18

Ø Kalocsa-belváros:

A szakasz kezdeti részének jobb partján a Foktői úti híd felett található a

volt Gábor Áron Laktanya. A laktanya belterületéről kivezető csapadékcsatorna (19-

20. számú kép) itt torkollik bele a vízfolyásba, igen megrongálódott torkolati

műtárgyon keresztül. A bal parton a régi érseki uradalom idején használt állatitató

található (23-24. számú kép), amelyet oszlopokkal választottak el a fő

csatornamedertől. Használata során jelentősen kiszélesedett a meder, olyannyira,

hogy a kőkerítés egy része benyúlik a vízbe. A Foktői úti híd (10+342 szelvény) és az

Ecetgyári úti híd (10+048 szelvény) között a csatornapart rendezettebb számú képet

mutat (26-31. számú kép), több helyen láthatóak a rézsűből kiálló csövek formájában

csapadékvíz bekötések (29-30. számú kép). A bal parton magas, meredek és

szakadozott a rézsű, ez a rész a horgászok kedvelt helye. Az Ecetgyári úti híd alatt a

bal parton található a Trófea étterem (54. számú kép), a csatorna partjára épített

kerthelyiséggel, ami akadályozza a csatornát karbantartó gépek szabad mozgását. Itt

a legszélesebb a csatorna. A Mátyás király úti híd (9+780 szelvény) (34. számú kép)

alatt a csatorna bal partján lévő piactér üzemeltetése következtében a csatornapart

meglehetősen szemetes (36-37. számú kép). Szerdán és szombaton, piac után úgy

néz ki, mint egy „szemétdomb”. Elsősorban a csomagolásra használt anyagok, pl.

papírdoboz, nylonzacskó a jellemző, de előfordul eldobott mosógépburkolat is. Itt is

több csapadékvíz bevezetés látható (35-38. számú kép). A szakasz végén a Kalocsa

Paprika Rt. telepe mellett a jobb parton, a telep teljes hosszában a kerítés a partélen

van, ami nem teszi lehetővé a karbantartó gépek mozgását. A bal parton, egy

rövidebb szakaszon a rézsű kikagylózódott. Az elmúlt évben végzett karbantartási

munkák során közvetlenül a bal csatornaparton kiképzett ideiglenes zagykazettába

helyezték a kikotort folyós állapotú iszapot szikkadni, amit még nem szállítottak el. A

lakosok kisebb illegális hulladéklerakást hoztak létre ennek a tetején (53. számú

kép).

19

Ø Kalocsa-nyugat:

Ez a szakasz a Kalocsa Paprika Rt. Üzemi hídjától kezdődik (9+184

szelvény) (42. számú kép). Közvetlenül a híd alatt található a Sárközi I. számú

főcsatorna torkolati szakasza (39. számú kép). A Vörösmarty úti híd (9+016

szelvény) alatt a Szénáskert utcái a csatornára dőlnek, és az utolsó házak

közvetlenül a csatorna partjára épültek. Az Ökörjáró hídig (8+168 szelvény) (51.

számú kép) nagyon kevés az a terület, ami nem lett beépítve. Így a bal part állapota

az ott élőktől is nagymértékben függ (45. számú kép). Sajnos elég sok helyen

elhanyagolt, cserjékkel, bokrokkal benőtt a telkek csatornával határos része. Ezzel

szemben a csatorna jobb partján a lakók zöme az előttük lévő területet szépen

gondozza (43., 47-49. számú kép). Itt a parttól pár méterre kiépített kövesút húzódik.

A híd alatt a szakasz határán egy csapadékvíz elvezető csatorna található (50.

számú kép).

Ø Kalocsa-dél:

A Sárközi I. számú főcsatorna végétől (49-700 szelvény) kezdődik (42.

számú kép). Ez a legrövidebb szakasz. A Kalocsa Paprika Rt. Üzemi hídja és a

Bátyai úti közúti híd között a csatorna jobb partján a rézsű kikagylózódott (39. számú

kép). A Bátyai úti híd két részből áll (40. számú kép). Külön-külön biztosítja a

gépjárművek és a gyalogosok, illetve kerékpárosok forgalmát. A híd alatti részen, a

bal parton torkollik a Vágóhídi csatorna a főcsatornába (41. számú kép). Ez a rész

erősen benőtt, a torkolati rész alig látszik. A jobb parton lapos a rézsű.

A Csorna-Foktői és a Sárközi I. számú főcsatornák hossz-szelvényei és

legjellemzőbb keresztszelvényei a 4-7. számú mellékletben találhatók.

20

5. A VAJAS VÍZMINŐSÉGE ÉS ANNAK VÁLTOZÁSAI

5.1. Kémiai, hidrobiológiai, bakteriológiai mutatók értékelése

Az Alsó-Duna-Völgyi Környezetvédelmi Felügyelőség által rendelkezésemre

bocsátott vízminőségi adatok 1986. januárjától – 1994. decemberig, illetve 2000.

januárjától – 2002. decemberig terjedő időszakra szólnak. 1995 – 1999-ig a

vízminőséget csak öntözővíz kivétel szempontjából vizsgálták, ezért erről az

időszakról nem állt rendelkezésemre általános törzshálózati adatsor.

A vízminősítésben Dr. Felföldy Lajos szerkesztésében, 1987-ben megjelent,

Biológiai vízminősítés (Vízügyi hidrobiológia), valamint a „Felszíni vizek minősége,

minőségi jellemzők és minősítés”-ről szóló, MSZ 12749:1993 számú szabvány

szolgált támpontul.

A minősítés az alábbi paraméterekre terjed ki:

Ø az oxigénháztartás jellemzői (A csoport) közül:

- biokémiai oxigénigény (BOI5)

- kémiai oxigénigény (KOIps)

- kémiai oxigénigény (KOId)

Ø a nitrogén és foszforháztartás jellemzői (B csoport) közül:

- nitrogénformák: - ammónium (NH4-N)

- nitrit (NO2-N)

- nitrát (NO3-N)

- ortofoszfát (PO4-P)

- a-klorofill

Ø az egyéb jellemzők (E csoport) közül:

- pH

- fajlagos vezetőképesség

- kálium (K).

21

Mintát a Sárközi I. számú főcsatorna esetében a Meszesi hídnál, míg a

Csorna-Foktői főcsatornán a Vörösmarty úti hídnál található vízmércénél, a

sodorvonalban havonkénti gyakorisággal vettek.

5.1.1 A Sárközi I. főcsatorna vízminősége 1986. januárjától 1994. decemberig és

2000. januárjától 2002. decemberig terjedő időszakban

Ø Biokémiai oxigénigény (BOI5)

Dátum 1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 2000 2001 2002 Január 7,2 0 5,5 5,5 3,2 2,4 2,5 4,8 1,8 1,3 2,8 2,8 Február 4,4 2,2 1,9 5,8 9,4 5,6 5,5 10,3 1,9 0 3 2,6 Március 2,5 4,2 4,4 7,8 7,6 5,9 6,6 5,3 2,2 2,4 5,7 3,2 Április 1,2 7 8,3 2 4,4 3,9 9,8 5,1 2,3 1,3 3,4 8,4 Május 3,2 2,9 7,2 3,3 5,1 2,1 1,4 2 2,6 1,6 2,6 4,9 Június 0 2,9 1,9 1,8 2 2,2 1,5 1,5 1,8 2,9 2,5 2,8 Július 0,7 2,4 1,4 2,2 2,5 2,8 2,6 0 0,9 2 2,3 3 Augusztus 0 1,9 3,2 1,7 2,5 2,6 1,9 0,6 4 2,8 4,5 3,8 Szeptember 2,3 1,2 1,8 1,3 1,8 2,5 3,5 1,3 2,3 1,6 1,4 2 Október 1,3 1,6 1,9 2 1,9 2,4 3,4 1,7 2,9 2 2 1,6 November 2,8 3,2 4,6 1,9 1,4 6,4 4,1 4 1,4 2,4 1,6 1,9 December 1 1,6 5,4 1,9 2,8 1,4 3,1 1,6 0,7 0,5 2,7 1,5

22

A Sárközi I. számú főcsatorna vizének biokémiai oxigénigénye (BOI5)

0

2

4

6

8

10

12

1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002

Vizsgált időszak (év)

BO

I 5 (m

g/l)

BOI5 Határérték Lineáris (BOI5)

A biokémiai, vagy biológiai oxigénigény (BOI) az az oxigénmennyiség, amely

a vizsgálandó víz adott térfogatában lévő szerves anyagok aerob biológiai

lebontására, adott idő alatt felhasználódik. Általában az 5 napos inkubációs idő alatt

fogyott oxigén mennyiségét (BOI5) mérik.

A vizsgált időszakban a biokémiai oxigénigény maximális értéke 10,3 mg/l,

minimális értéke 0,5 mg/l, az átlaga 3,09 mg/l volt. A határérték 6 mg/l. A biokémiai

oxigénigény a szerves anyag mennyiségével korrelál, de kapcsolatban van az algák

mennyiségével is. A trendegyenes kismértékű csökkenést mutat. A kémiai

oxigénigény értékekre illesztett lineáris trendvonallal összehasonlítva arra lehet

következtetni, hogy ez nem a szerves anyag mennyiségének csökkenésével

magyarázható, hanem inkább a klorofill-a csökkenő trendjével, az algák csökkenő

mennyiségével hozható kapcsolatba.

23

Érdemes külön vizsgálni az ősztől tavaszig terjedő, belvizes időszakokat és

az öntözési idényt. A grafikonról leolvasható, hogy a határérték feletti értékek mind a

belvizes időszakra esnek. Ilyenkor a környező területekről a belvízzel sok szerves és

egyéb anyag mosódik be. Öntözési időszakban nagyobb mennyiségű Duna-vizet

táplálnak a csatornába, amelynek alacsony a szerves anyag és a tápanyagtartalma,

ezért ilyenkor alacsonyabb BOI5 értékeket mértek.

Ø Kémiai oxigénigény (KOIps)

Dátum 1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 2000 2001 2002 Január 9,1 5,8 5,5 6,3 4,8 4,9 5,8 5,6 8,5 18,7 3,9 3,5 Február 7,6 5,7 5,2 6,2 9,5 6,7 5,2 7,7 9,2 13,7 5,5 4,3 Március 7,8 7,9 9 11 7,7 7 7,2 8,2 8,5 16,2 6,6 5,3 Április 10 11 13 6 8,5 7,7 10 9,9 9,7 21,8 7 8,6 Május 8,6 8 8 7,3 5,5 7,4 4,6 4,7 11 21 5,8 6,3 Június 7,6 14 6,1 7,2 5,3 9,5 6,7 4,3 7,8 8,2 5,5 4,6 Július 6,7 8 5,4 5,1 5,2 5 4,3 3,6 4,7 5,2 5 5,2 Augusztus 5,4 4,6 4,6 4,1 4,1 7 4 4 4 4,2 5,4 4,2 Szeptember 5,3 3,7 3,8 4,1 4,5 4,3 5,6 3,7 3,8 3,6 4,1 3,5 Október 4,4 3,7 4,3 3,9 4,3 4,5 6,9 3,5 3,9 3,1 6,4 4 November 4,1 8,2 4,7 4,6 4 6,4 4,7 3,1 3,1 3,7 5,9 4,9 December 4,8 5,2 8,7 4,2 5,2 6 6 4,3 3,5 2,9 4,5 5

24

A Sárközi I. számú főcsatorna vizének kémiai oxigénigénye (KOIps)

0

5

10

15

20

25

1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002


KO

I ps (

mg/

l)

KOIps Határérték Lineáris (KOIps)

A kémiai oxigénigény (KOI) a vízmintában lévő és meghatározott vizsgálati

körülmények között oxidálható anyagok mennyiségével arányos. A vizsgálat során

oxidálószerként kálium-permanganátot (KMnO4) vagy kálium-dikromátot (K2Cr2O7)

használnak.

Kálium-permanganátos oxigénfogyasztáson (KOIps) azt az oxigénben

kifejezett KMnO4 mennyiséget értjük, amely 1 l vízben lévő oxidálható anyagok a

vizsgálat körülményei közötti oxidálásához szükséges. A meghatározást savas

közegben végzik.

A vizsgált időszakban a maximum 21,8 mg/l, a minimum 2,9 mg/l, az átlag

pedig, 6,38 mg/l volt. A határérték 8 mg/l. A trendegyenes vízszintes, amiből arra

lehet következtetni, hogy a kémiailag oxidálható szerves anyag mennyisége a

vizsgált évek alatt közel azonos maradt, nem változott.

25

Ø Kémiai oxigénigény (KOId)

Dátum 1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 2000 2001 2002 Január 33 23 21 23 22 22 14 22 20 72 17 24 Február 30 25 25 27 36 28 16 30 24 51 24 25 Március 34 27 41 34 36 30 28 32 26 70 31 26 Április 42 47 54 21 40 32 34 39 32 101 29 27 Május 31 34 39 32 26 32 18 14 46 73 26 19 Június 25 48 23 26 22 33 17 14 34 58 22 14 Július 21 34 14 22 16 28 14 9 18 18 21 18 Augusztus 19 17 16 12 18 24 14 9 15 12 18 13 Szeptember 13 16 16 10 28 16 20 11 15 18 13 12 Október 16 15 23 14 16 20 26 9 17 18 21 15 November 11 27 18 16 26 26 15 9 14 13 26 24 December 20 17 30 18 30 12 20 14 16 15 25 17

A Sárközi I. számú főcsatorna vizének kémiai oxigénigénye (KOId)

0

20

40

60

80

100

120

1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002


KO

I d (m

g/l)

KOId Határérték Lineáris (KOId)

26

A kémiai oxigénigény kálium-dikromátos (KOId) meghatározása során a

K2Cr2O7 savas közegben a vízmintában lévő szerves anyagokat oxidálja. A kálium-

dikromát erélyesebb oxidálószer, mint a kálium-permanganát, így nagyobb

mennyiségű szerves anyagot képes oxidálni. Ebből adódik, hogy a KOId értékek

magasabbak.

A vizsgált időszakban a maximum 101 mg/l, a minimum 9 mg/l, az átlag

pedig, 24,79 mg/l volt. A határérték 22 mg/l.

A két különböző módszerrel vizsgált kémiai oxigénigényeket összevetve

közel hasonló lefutású görbéket kaptunk. 2000-ben év elején mért igen kiugró

értékek az akkor lefutó nagy belvíznek tudható be.

A KOId értékekre illesztett trendegyenes a KOIps-éhez hasonlóan alakul.

Növényi tápanyagok:

Nitrogénformák:

A nitrogén a természetben elemi alakban vagy vegyületeiben fordul elő. A

szerves nitrogén vegyületek (pl.: fehérjék, peptidek, aminosavak, karbamid) a vízi

élőlényekben vagy azok bomlás-, illetve anyagcseretermékeiben fordul elő. A holt

szerves anyagban kötött nitrogén, főként bakteriális lebontással szervetlen nitrogén

vegyületekké, első lépésben deaminálással ammóniává alakul.

Az egyes nitrogénformák koncentrációját N-ra átszámított formában

szokásos megadni: ammónia-N, nitrit-N, nitrát-N és szerves-N. Az ammónia-N, nitrit-

N és nitrát-N mennyiségének összege az ásványi nitrogén.

27

Ø Ammónium-nitrogén

Dátum 1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 2000 2001 2002 Január 0,23 1,28 0,12 0,31 0,66 0,12 0,16 0,08 0,39 0,07 0,05 0,19 Február 0,19 2,33 0,19 0,12 0,23 0,12 0,16 0,12 0,35 0,09 0,05 0,03 Március 0,19 0,35 0,23 0,16 0,19 0,19 0,16 0,27 0,51 0,06 0,02 0,04 Április 0,35 0,31 0,39 0,47 0,16 0,54 0,19 0,23 0,47 0,05 0,11 0,05 Május 0,27 0,93 0,23 0,23 0,31 0,62 0,19 0,19 0,23 0,18 0,1 0,19 Június 0,47 0,85 0,23 0,35 0,16 0,35 0,31 0,16 0,39 0,06 0,05 0,05 Július 0,31 0,43 0,12 0,27 0,39 0,23 0,16 0,08 0,19 0,05 0,07 0,12 Augusztus 0,35 0,16 0,08 0,16 0,31 0,27 0,23 0,19 0,16 0,05 0,04 0,03 Szeptember 0,08 0,19 0,08 0,08 0,23 0,19 0,19 0,12 0,08 0,02 0,03 0,02 Október 0,17 0,08 0,12 0,31 0,19 0,16 0,19 0,35 0,27 0,03 0,05 0,05 November 0,08 0,27 0,16 0,19 0,27 0,27 0,12 0,16 0,23 0,04 0,04 0,04 December 0,54 0,23 0,19 0,39 0,16 0,31 0,16 0,23 0,19 0,04 0,08 0

A Sárközi I. számú főcsatorna vizének ammónium-nitrogén tartalma (NH4-N)

0

0,5

1

1,5

2

2,5

1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002


NH

4-N (m

g/l)

Ammónium-N Határérték Lineáris (Ammónium-N)

28

Az ammónia aerob körülmények között szerves anyagok bakteriális

lebontásával vagy anaerob viszonyok között nitrátredukcióval keletkezik. A

nitrátredukció, vagy más néven nitrátammonifikáció, mint a nitrifikáció ellentétes

folyamata a következő köztes termékeken át vezet az ammónia keletkezéséhez:

HNO3 → HNO2 → H2N2O2 → NH2OH → NH3

Az ammónia koncentráció meghatározásakor a szabad ammónia (NH3) és

az ammóniumion (NH4+) koncentrációk összegét mérjük. A két forma aránya a

hőmérséklet és a pH függvénye. [5.]

A vizsgált időszakban az ammónia koncentráció maximális értéke 2,33 mg/l,

minimális értéke 0,02 mg/l, az átlaga 0,23 mg/l volt. A határérték 0,5 mg/l. A mért

adatok általában a határérték alatt maradtak, kivéve az 1987-es évet. A kiugró

értékeket összevetve a nitrit-N és az ortofoszfát-P értékek grafikonjával,

egyértelműen külső eredetű szennyezésre utal, ami például nagyobb mennyiségű

szennyvíz bevezetéséből adódhat.

Ø Nitrit-nitrogén

Dátum 1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 2000 2001 2002 Január 0,021 0,03 0,015 0,018 0,011 0,01 0,005 0,003 0,007 0,006 0,021 0,012 Február 0,018 0,043 0,021 0,015 0,008 0,007 0,01 0,005 0,006 0,006 0,024 0,009 Március 0,02 0,018 0,018 0,015 0,015 0,017 0,009 0,015 0,004 0,006 0,015 0,006 Április 0,015 0,029 0,015 0,04 0,021 0,026 0,015 0,013 0,006 0,009 0,03 0,009 Május 0,026 0,116 0,015 0,01 0,027 0,024 0,02 0,007 0,005 0,021 0,027 0,082 Június 0,021 0,046 0,027 0,046 0,021 0,029 0,018 0,004 0,007 0,003 0,006 0,006 Július 0,008 0,01 0,017 0,015 0,02 0,023 0,005 0,006 0,004 0,003 0,009 0,009 Augusztus 0,01 0,017 0,009 0,019 0,011 0,009 0,003 0,004 0,001 0,003 0,006 0,003 Szeptember 0,014 0,009 0,007 0,021 0,005 0,007 0,006 0,006 0,001 0,003 0,003 0,003 Október 0,01 0,018 0,005 0,012 0,009 0,004 0,004 0,005 0,006 0,012 0,003 0,009 November 0,007 0,015 0,01 0,014 0,029 0,009 0,014 0,009 0,004 0,009 0,006 0,006 December 0,029 0,017 0,013 0,017 0,027 0,022 0,017 0,006 0,004 0,021 0,021 0,009

29

A Sárközi I. számú főcsatorna vizének nitrit-nitrogén tartalma (NO2-N)

0

0,02

0,04

0,06

0,08

0,1

0,12

0,14

1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002


NO

2-N (m

g/l)

Nitrit-N Határérték Lineáris (Nitrit-N)

A nitrit az ammónia oxidációjával, a nitrifikáció folyamatában képződik,

nitritképző baktériumok anyagcsere folyamatainak eredményeként. Kimutatható

mennyiségű nitrit jelenléte minden esetben a szervesanyag-bomlás előrehaladott

állapotát jelzi.

A vizsgált időszak alatt a maximális nitrit-N koncentráció 0,116 mg/l, a

minimális 0,001 mg/l és az átlag 0,014 mg/l volt. A határérték 0,03 mg/l, a mért

értékek általában ezt nem lépték át, kivéve egyes években, ami jelentős mennyiségű

külső eredetű szennyezésre utal.

30

Ø Nitrát-nitrogén

Dátum 1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 2000 2001 2002 Január 1,92 1,13 1,13 1,92 1,92 1,58 0,9 1,24 0,41 0,29 1,81 1,92 Február 1,58 1,81 1,04 2,03 0,63 1,36 1,7 0,41 0,25 0,23 1,18 1,38 Március 0,63 1,04 0,45 1,13 1,36 1,13 0,59 0,45 0,16 0,25 0,81 0,75 Április 0,63 0,72 0,23 0,77 0,63 0,63 0,47 0,2 0,11 0,23 0,72 0,16 Május 0,59 0,68 0,29 0,45 1,04 0,27 0,63 0,2 0,19 0,23 0,5 0,57 Június 0,27 0,77 0,29 0,25 0,32 0,27 0,34 0,07 0,23 0,09 0,18 0,36 Július 0,43 0,25 0,17 0,27 0,27 0,29 0,07 0,14 0,05 0,07 0,25 0,16 Augusztus 0,59 0,5 0,23 0,45 0,29 0,15 0,11 0,23 0,11 0,07 0,07 0,11 Szeptember 0,25 0,27 0,5 0,45 0,23 0,11 0,5 0,16 0,05 0,11 0,16 0,25 Október 0,34 0,34 0,5 0,86 0,38 0,09 0,1 0,23 0,11 0,25 0,27 0,77 November 0,45 0,81 0,34 0,45 0,5 0,16 0,86 0,36 0,23 0,93 0,32 0,93 December 2,49 1,13 0,9 0,81 1,29 0,63 1,47 0,45 0,18 1,31 1,04 1,11

A Sárközi I. számú főcsatorna nitrát-nitrogén tartalma (NO3-N)

0

1

2

3

4

5

6

1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002


NO

3-N

(mg/

l)

Nitrát-N Határérték Lineáris (Nitrát-N)

A nitrát természetes körülmények között a nitrifikáció folyamatának

végtermékeként keletkezik. Nagy mennyiségben a felszíni vizeinkbe, pl. műtrágya

bemosódás hatására kerülhet.

31

A vizsgált időszak alatt a maximális nitrát-N koncentráció 2,49 mg/l, a

minimális 0,05 mg/l és az átlag 0,59 mg/l volt. A határérték 5 mg/l. A mért értékek

mindvégig a határérték alatt maradtak, amiből azt a következtetést lehet levonni,

hogy jelentős műtrágya bemosódás nem történt.

Ø Ortofoszfát-foszfor

Dátum 1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 2000 2001 2002 Január 163 261 85 104 111 130 85 26 143 134 49 88 Február 62 326 143 85 16 59 52 7 124 104 59 95 Március 130 85 72 33 49 85 36 137 82 88 16 88 Április 179 62 245 85 13 124 10 46 130 114 82 7 Május 196 212 65 65 85 228 150 124 196 274 163 147 Június 156 310 124 143 117 196 163 104 222 114 108 95 Július 111 1304 130 163 228 163 310 62 85 52 124 75 Augusztus 65 78 104 85 98 245 456 36 117 65 98 68 Szeptember 52 65 36 78 163 98 104 33 49 13 49 29 Október 62 62 52 52 98 130 16 42 46 16 95 29 November 62 85 23 65 163 117 52 46 26 10 147 72 December 91 124 75 111 156 137 104 36 49 30 72 95

A Sárközi I. számú főcsatorna vizének ortofoszfát-foszfor tartalma

0

200

400

600

800

1000

1200

1400

1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002


PO4-

P (μ

g/l)

Ortofoszfát-P Határérték Lineáris (Ortofoszfát-P)

32

A vizsgált időszak alatt a maximális ortofoszfát-P koncentráció 1304 μg/l, a

minimális 7 μg/l és az átlag 111,15 μg/l volt. A határérték 100 μg/l. Az 1987-ben mért

kiugró értékek egyértelműen valamilyen külső eredetű szennyezésre utalnak, ami

például nagyobb mennyiségű szennyvíz bevezetéséből adódhat.

Ø Káliumtartalom

Dátum 1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 2000 2001 2002 Január 6 7,5 4,6 5,4 5 3,8 6,5 4,2 6,9 3,9 4 Február 5,5 6,5 5,5 5 4,4 4,4 5,5 4,4 5,9 4,3 4,1 Március 9 4,8 6 3,8 4,2 4,6 5,2 4,8 6,2 3,8 4,6 Április 8 6 7,5 4,2 4,4 5 4,4 4,2 6,8 4 3,8 Május 5,5 6 3,6 4,8 4,6 5,5 2,8 2,8 6,2 3,5 3,6 Június 6 6,5 3,5 5,5 3,6 4,7 2,8 2 3,1 2,7 2,6 Július 5 5 3,4 3,4 4,6 3 2,6 2,6 2,5 2,8 2,7 Augusztus 4,8 3 3 2,8 2,6 4 2,6 2,6 2,3 2,8 2,4 Szeptember 3,8 3,2 3,4 3,2 3,6 3,4 3,4 3 2,6 2,8 2,9 Október 4,2 3,6 3,2 3,6 4,4 5 4,2 3,6 2,9 4,3 3,2 November 5 4,4 3,9 2,5 4,8 5 4,4 3,6 3,3 4,7 4 December 5,5 5,5 4,9 5 5,5 4,4 3,8 3,6 3,6 4,8 4,1

A Sárközi I. számú főcsatorna vizének káliumtartalma

0

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002


Kál

ium

(mg/

l)

Kálium Lineáris (Kálium)

33

A vizsgált időszak alatt a maximális kálium koncentráció 9 mg/l, a minimális

2 mg/l és az átlag 4,28 mg/l volt. A Vajasban is, mint a legtöbb felszíni vizünkben

kevés a kálium.

A növényi tápanyagok a különböző nitrogénformák, a foszfor és a kálium

trendjei mind egyértelműen csökkenő tendenciát mutatnak. Ebből arra lehet

következtetni, hogy feltételezhetően csökkent a vizsgált időszakban a műtrágya-

felhasználás, illetve a makrovegetáció elburjánzása is előidézhette a csökkenést.

Ø Klorofill-a

Dátum 1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 2000 2001 2002 Január - - - - 32 4,4 26 47 - 1 2,5 8 Február - - - 102,7 221 - 19 135 - 2,8 14 2 Március - - - - - - - - - 2,4 67,2 4 Április 11,2 - - - - - 13 174 - 3,2 8 101 Május - - - - - - 4 - - 4,7 2,4 14 Június - - - - - - 6 11 - 2,4 - 8,1 Július - - - - - - 9 8 - 1,5 6,7 4,3 Augusztus - - - - - 9 11 - - 1 8,5 6,4 Szeptember - - - - - - - 5 - 1,6 2,7 14,2 Október - - - 13 8,5 6 70 3 - 5,2 1 1 November - - - - - - 2 - - 2,5 1 3,3 December - - - - - 5 - 3 - 1,4 1 1

34

A Sárközi I. számú főcsatorna vizének klorofill-a tartalma

0

50

100

150

200

250

1985 1986 1987 1988 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2001 2002 2003


Klo

rofil

l-a (μ

g/l)

Klorofill-a Határérték Lineáris (Klorofill-a)

Az elsődleges termelésben alapvető szerepet játszó alga-állományok

(fitoplankton) mennyisége legegyszerűbben a víztérfogat-, vagy felületegységre

vonatkoztatott fotoszintetikus pigmentek mennyiségének meghatározása útján

becsülhető.

A vizsgált időszakban a maximum klorofill-a érték 221 μg/l, a minimum 1

μg/l, míg az átlag 20,5 μg/l volt. A határérték 25 μg/l. Az adatokra illesztett

trendegyenes erőteljes csökkenést mutat, ami az algaállomány csökkenésével

magyarázható, azonban egy-egy kiugró esetben olyan nagy volt az algasűrűség,

hogy vízvirágzást, intenzív vegetációs vízszíneződést okozott.

Ø pH

Dátum 1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 2000 2001 2002 Január 8,2 8,3 8,2 8,2 7,85 8,15 7,9 8,3 8 8 8,15 8,05 Február 7,6 8,1 8,3 8,1 8,2 8 8,15 8,4 8,35 8,05 8,2 8,2 Március 8,45 7,9 8,5 8,15 8,2 8,05 8,1 8,25 8,45 8,3 8,35 8,3 Április 8,5 8,4 8,5 8,15 8,6 8,25 8,25 8,2 8,5 8,35 8,15 8,6 Május 8,3 8 8,4 8,2 8,3 8 8,15 8,6 8,35 8,2 8,3 8 Június 8,4 8 8 7,75 8 8,2 8,15 8,6 8,3 8,5 8 7,8 Július 8,5 8,2 8 8,15 7,7 7,7 7,6 8,05 8 8,25 7,8 7,95

35

Augusztus 8,3 8 8,3 8,25 7,7 8,25 8 8,15 8,05 8 8,15 7,95 Szeptember 7,7 8 7,9 8,05 8,15 7,85 7,95 8,35 7,9 7,9 8,25 7,95 Október 7,4 8,1 8,1 8,1 8 7,45 8,2 8,3 7,9 8,05 8,05 7,8 November 8,1 8,1 8,5 8,1 8,05 8,25 8,1 8,15 8,2 8,05 8,1 7,9 December 8,3 8,1 8,3 8 7,9 7,85 8 8,25 7,9 8,05 8,25 8,25

A Sárközi I. számú főcsatorna vizének pH-ja

5,5

6

6,5

7

7,5

8

8,5

9

1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002


pH

pH Határérték Lineáris (pH)

A pH a vizes oldatok hidrogénion (H+) koncentrációjának negatív

logaritmusa. Az oldatok kémhatását a pH-val szokásos megadni. A tiszta víz és a

semleges kémhatású oldatok esetén pH = 7. Savanyú oldatok pH-ja 7-től kisebb, míg

a lúgos oldatoké 7-től nagyobb.

A vizsgált időszak alatt a maximum pH-érték 8,6, a minimum 7,4, az átlag,

pedig 8,13 volt. Folyóvizeknél pH > 8 a megfelelő. A legtöbb hazai felszíni vizünk

kicsit lúgos. A 8,4 feletti pH a magas klorofill-a tartalommal hozható összefüggésbe,

ami azt jelzi, hogy a vízben sok a fitoplankton. A növényi szervezetek a fotoszintézis

során csökkentik a víz oldott és részben HCO3-, illetve CO3

2- formában jelen lévő

szén-dioxid tartalmát, ezáltal a pH-t a lúgos tartományba viszik el.

A vizsgált időszakban a pH érték igen ingadozó, de stagnáló. Értéke a savas

kémhatású tartományba egyszer sem került.

36

Ø Fajlagos elektromos vezetőképesség

Dátum 1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 2000 2001 2002

Január 740 1070 665 530 590 590 790 600 714 1510 510 690

Február 794 690 715 535 590 570 715 630 815 1330 605 800

Március 985 720 925 464 505 630 590 720 924 1500 645 680

Április 1140 740 975 496 525 595 535 610 995 1410 675 530

Május 705 770 515 535 550 770 386 392 1040 1590 535 535 Június 610 860 380 515 498 665 370 364 685 745 404 438

Július 525 760 420 430 406 448 374 344 416 384 400 366

Augusztus 440 442 390 398 370 452 345 334 368 348 400 366

Szeptember 464 410 391 380 384 462 370 368 350 378 374 344

Október 422 444 424 438 472 500 422 408 384 440 535 392 November 513 525 480 430 480 530 476 422 412 412 595 468

December 582 535 484 505 530 625 510 472 420 456 670 505

A Sárközi I. számú főcsatorna vizének vezetőképessége

0

200

400

600

800

1000

1200

1400

1600

1800

1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002


Veze

tőké

pess

ég (μ

S/c

m)

Vezetőképesség Határérték Lineáris (Vezetőképesség)

37

A természetes felszíni vizek gyenge elektrolitnak tekinthetők,

vezetőképességük ismeretében az oldott szervetlen anyag tartalomra

következtethetünk.

A fajlagos vezetőképesség a víz összes oldott sótartalmát jelzi. A

sótartalmat a hidrometeorológiai viszonyok jelentősen befolyásolják. A kisebb

csúcsok adódhatnak abból, hogy a kevés csapadék miatt bekoncentrálódott a

csatornában az ásványi sók mennyisége. A jelentősen kiugró értékek

feltételezhetően szennyvíz bevezetésből illetve belvizes időszakban a környező

területekről bemosódott nagy mennyiségű szervetlen anyagokból származnak.

A vizsgált időszakban mért fajlagos vezetőképesség értékek maximuma

1590 μS/cm, minimuma 334 μS/cm és az átlaga 576,9 μS/cm volt. A határérték 700

μS/cm.

A vizsgált időszakban a trend minimális mértékű emelkedést mutat, amiből

arra lehet következtetni, hogy az oldott szervetlen anyag tartalom jelentősen nem

változott.

5.1.2. A Csorna-Foktői árapasztó főcsatorna vízminősége 1986-tól 1994-ig terjedő

időszakban

Ø Biokémiai oxigénigény (BOI5)

Dátum 1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 Január 3,3 0 5,2 4,1 3,7 3,1 1,7 0,9 1,7 Február 4,2 0 2,8 6,1 9,3 6,1 3,6 3,8 1,4 Március 2,8 5,2 4,7 6,7 7,9 6,4 3,8 5,8 2,1 Április 2,8 7,1 7,9 2,2 5,5 5,6 5,2 4,7 4,6 Május 2,9 2,4 7,2 2,7 4,5 2,7 8,7 1 2,6 Június 4,4 3 2,7 1,6 4,6 2,6 0,2 1,5 1,5 Július 0,9 0,6 1,5 2,9 2,3 3,3 1,6 0,7 0,7 Augusztus 0 1,4 1,9 2 2,9 3,3 3 0,5 1,1 Szeptember 1,4 1,1 2 1 1,6 2,5 1,3 1,1 2,2 Október 1,5 1,5 1,3 2,1 1,9 2,4 2,8 0,7 1,8 November 2,7 2,3 4,2 2 1,5 7,1 4,5 1,6 1,1 December 0,6 0,9 4,8 3 2,7 1,9 2,7 2,4 1,4

38

A Csorna-Foktői főcsatorna vizének biokémiai oxigénigénye

0

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994


BO

I 5 (m

g/l)

BOI5 Határérték Lineáris (BOI5)

A vizsgált időszakban a biokémiai oxigénigény maximális értéke 9,3 mg/l,

minimális értéke 0,2 mg/l, az átlaga 3,02 mg/l volt. A határérték 6 mg/l.

Hasonlóan a Sárközi I. számú főcsatornához itt is igen szembetűnő a téli-

tavaszi belvizek hatása. Ennek ellenére a biológiailag degradálható szerves anyag

mennyisége csökkenő tendenciát mutat.

A KOIps és a KOId értékekre illesztett trendegyeneseket összevetve a BOI5

trendjével arra a következtetésre juthatunk, hogy a vizsgált időszak alatt a szerves

szennyezés mértéke csökkent.

39

Ø Kémiai oxigénigény (KOIps)

KOIps Dátum 1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 Január 7,8 4,7 5,6 6,1 4,9 5 4,7 6,1 4,5 Február 7,1 5 5,3 6,6 10 6,4 5,6 5,4 8,8 Március 7,8 7,1 8,3 9,3 8,3 6,7 5,4 7,4 9 Április 9,8 11 12 6,1 7,9 8,2 6,7 7,6 8,6 Május 8,2 8,3 8,3 7,5 6,2 7,4 8,7 9,8 9,2 Június 6,9 14 5 8,6 5 8,2 4,6 4,6 11 Július 7,4 7,4 4,4 5,3 5 5,2 7 4,4 7,1 Augusztus 5 4,3 4,3 4,1 4,3 7,2 4,3 3,6 4,9 Szeptember 4,6 3,5 4,1 4 4,5 4,3 5,1 3,7 4,7 Október 4,7 3,4 4,9 3,8 4,8 4,4 6,2 4 4,6 November 4,1 7,7 4,4 4,6 3,8 7,1 5,9 3,7 3,3 December 4,7 5,1 7,4 4,2 5 6 4,5 3,1 3,1

A Csorna-Foktői főcsatorna vizének kémiai oxigénigénye

0

2

4

6

8

10

12

14

16

1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994


KO

I ps (m

g/l)

KOIps Határérték Lineáris (KOIps)

40

A vizsgált időszakban a maximum 14 mg/l, a minimum 3,1 mg/l, az átlag


A grafikonról leolvasható, hogy a téli-tavaszi belvizek idején a kémiailag

oxidálható szerves anyag mennyisége jelentősen megnőtt, a határértéket a vizsgált

időszak minden évében átlépte elérve a szennyezett víz kategóriát.

Ø Kémiai oxigénigény (KOId)

Dátum 1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 Január 27 23 21 20 20 24 12 22 12 Február 31 23 26 25 42 30 10 25 26 Március 34 28 40 33 36 34 20 29 22 Április 42 40 52 23 36 38 34 34 28 Május 32 30 39 34 29 34 30 34 28 Június 25 50 19 28 22 33 36 16 50 Július 26 28 12 22 16 22 17 14 34 Augusztus 18 16 9 12 18 24 16 7 18 Szeptember 11 18 13 10 15 14 26 10 16 Október 19 13 26 14 16 20 22 11 15 November 15 27 17 14 26 29 26 9 17 December 25 18 26 20 30 16 14 14 16

41

A Csorna-Foktői főcsatorna vizének kémiai oxigénigénye

0

10

20

30

40

50

60

1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994


KO

I d (m

g/l)

KOId Határérték Lineáris (KOId)

A vizsgált időszakban a maximum 52 mg/l, a minimum 7 mg/l, az átlag


A két különböző módszerrel vizsgált kémiai oxigénigényeket összevetve

közel hasonló lefutású görbéket kaptunk.

A grafikonról egyértelműen leolvasható, hogy a téli-tavaszi belvizek idején a

kémiailag oxidálható szerves anyag mennyisége jelentősen megnőtt, a határértéket a

vizsgált időszak minden évében átlépte elérve a szennyezett víz kategóriát.

42

Növényi tápanyagok

Nitrogénformák:

Ø Ammónium-nitrogén

Dátum 1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 Január 0,19 1,32 0,51 0,35 0,7 0,23 0,43 0,12 0,27 Február 0,27 2,64 0,23 0,12 0,23 0,16 0,16 0,08 0,43 Március 0,08 0,27 0,19 0,12 0,19 0,16 0,16 0,12 0,35 Április 0,43 0,31 0,39 0,39 0,23 0,19 0,16 0,27 0,43 Május 0,31 0,89 0,19 0,23 0,16 0,54 0,19 0,23 0,47 Június 0,35 0,58 0,23 0,31 0,19 0,27 0,74 0,19 0,27 Július 0,35 0,27 0,08 0,23 0,23 0,23 0,23 0,16 0,35 Augusztus 0,23 0,31 0,08 0,16 0,12 0,31 0,16 0,12 0,16 Szeptember 0,04 0,27 0,08 0,08 0,16 0,23 0,27 0,19 0,19 Október 0,14 0,12 0,08 0,23 0,19 0,16 0,39 0,12 0,16 November 0,08 0,23 0,16 0,16 0,31 0,31 0,19 0,23 0,23 December 0,51 0,16 0,19 0,35 0,27 0,31 0,12 0,23 0,16

A Csorna-Foktői főcsatorna vizének ammónium-nitrogén tartalma

0

0,5

1

1,5

2

2,5

3

1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994


NH

4-N

(mg/

l)

Ammónium-N Határérték Lineáris (Ammónium-N)

43

A vizsgált időszakban az ammónia koncentráció maximális értéke 2,64 mg/l,

minimális értéke 0,04 mg/l, az átlaga 0,28 mg/l volt. A határérték 0,5 mg/l.

A mért adatok általában a határérték alatt maradtak. Az 1987-es évben mért

kiugró értékeket összevetve a nitrit-N és az ortofoszfát-P értékek grafikonjával,

egyértelműen külső eredetű szennyezésre utal, ami például nagyobb mennyiségű

szennyvíz bevezetéséből adódhat.

Ø Nitrit-nitrogén

Dátum 1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 Január 0,013 0,033 0,015 0,02 0,011 0,013 0,011 0,018 0,005 Február 0,033 0,046 0,022 0,013 0,011 0,017 0,005 0,003 0,009 Március 0,01 0,024 0,012 0,011 0,015 0,015 0,007 0,004 0,01 Április 0,018 0,018 0,001 0,04 0,026 0,012 0,009 0,014 0,005 Május 0,033 0,116 0,026 0,01 0,024 0,004 0,015 0,01 0,005 Június 0,011 0,036 0,043 0,061 0,029 0,013 0,021 0,008 0,005 Július 0,007 0,007 0,008 0,014 0,02 0,021 0,013 0,003 0,006 Augusztus 0,012 0,029 0,007 0,015 0,012 0,008 0,005 0,004 0,002 Szeptember 0,012 0,012 0,003 0,024 0,003 0,004 0,005 0,004 0,012 Október 0,021 0,02 0,004 0,015 0,008 0,009 0,009 0,003 0,001 November 0,006 0,009 0,01 0,015 0,021 0,007 0,002 0,002 0,003 December 0,033 0,027 0,014 0,017 0,03 0,027 0,015 0,004 0,003

44

A Csorna-Foktői főcsatorna vizének nitrit-nitrogén tartalma

0

0,02

0,04

0,06

0,08

0,1

0,12

0,14

1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994


NO

2-N (m

g/l)

Nitrit-N Határérték Lineáris (Nitrit-N)

A vizsgált időszak alatt a maximális nitrit-N koncentráció 0,116 mg/l, a

minimális 0,001 mg/l és az átlag 0,015 mg/l volt. A határérték 0,03 mg/l.

Ø Nitrát-nitrogén

Dátum 1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 Január 1,92 1,36 1,13 1,92 2,03 1,58 0,84 1,47 0,36 Február 1,7 1,81 1,24 2,03 0,77 1,36 0,59 1,22 0,45 Március 0,5 1,04 0,36 1,24 1,58 1,24 1,13 0,43 0,25 Április 0,68 0,86 0 0,68 0,72 0,59 0,63 0,5 0,16 Május 0,54 0,95 0,29 0,54 1,08 0,41 0,38 0,08 0,09 Június 0,25 0,81 0,45 0,27 0,45 0,2 0,54 0,18 0,23 Július 0,11 0,29 0,17 0,25 0,41 0,34 0,27 0,07 0,23 Augusztus 0,17 0,43 0,25 0,59 0,34 0,23 0,11 0,23 0,02 Szeptember 0,27 0,36 0,57 0,5 0,23 0,09 0,05 0,29 0,11 Október 0,27 0,45 0,63 1,04 0,43 0,09 0,72 0,16 0,05 November 0,23 0,81 0,45 0,68 0,59 0,32 0,15 0,23 0,23 December 2,26 1,13 0,77 0,9 1,4 0,68 1,04 0,43 0,19

45

A Csorna-Foktői főcsatorna vizének nitrát-nitrogén tartalma

0

1

2

3

4

5

6

1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994


NO

3-N (m

g/l)

Nitrát-N Határérték Lineáris (Nitrát-N)

A vizsgált időszakban a nitrát-N koncentráció maximális értéke 2,26 mg/l, a

minimális értéke 0,02 mg/l az átlag pedig, 0,63 mg/l volt. A határérték 5 mg/l. Az mért

értékek mindvégig a határérték alatt maradtak.

Ø Ortofoszfát-foszfor


46

A Csorna-Foktői főcsatorna vizének ortofoszfát-foszfor tartalma

0

50

100

150

200

250

300

350

400

450

500

1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994


PO4-P

(μg/

l)

Ortofoszfát-P Határérték Lineáris (Ortofoszfát-P)

A vizsgált időszak alatt havonkénti gyakorisággal mért PO4-P értékek

maximuma 456 μg/l, minimuma 7 μg/l, az átlaga pedig, 109,4 μg/l volt. A határérték

100 μg/l. A mért adatok a vizsgált években sokszor emelkedtek a határérték fölé,

egyes időszakokban annak 3-4-szeresét is elérte, amiből arra lehet következtetni,

hogy nagyobb mennyiségű külső eredetű szennyezés érte a csatorna vizét.

47

Ø Káliumtartalom

Dátum 1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 Január 5,5 6 4,8 5,4 5 4 5,6 3,8 Február 5,5 6,5 5,5 5 4,8 4,4 6 4,2 Március 7 4,8 6 4,2 4,2 4,4 5 4,2 Április 10 6 5 4,2 4,4 5 4,4 4,8 Május 6 6 3,6 4,4 4,6 5,5 4,4 4 Június 5,5 6,5 3,3 5,5 3 4,4 2,6 2,8 Július 8 4,4 3,3 3,4 3,8 3 3 2,2 Augusztus 4,8 3 2,7 2,8 2,6 4 2,4 2,6 Szeptember 3 3,2 3,3 3 3,6 3,8 2,6 2,6 Október 4,2 3,6 3,2 3,4 4 4,8 3,4 3 November 5 4,6 3,7 3,8 4,6 6 4,2 3,6 December 5 5,5 4,8 5,5 4,6 4,4 4,4 3,8

A Csorna-Foktői főcsatorna vizének káliumtartalma

0

2

4

6

8

10

12

1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993


Kál

ium

(mg/

l)

Kálium Lineáris (Kálium)

48

A vizsgált időszak alatt a maximális kálium koncentráció 10 mg/l, a minimális

2,2 mg/l és az átlag 4,4 mg/l volt. A Vajas a többi magyarországi folyóvízhez

hasonlóan kevés káliumot tartalmaz.

A növényi tápanyagok a nitrogénformák, a foszfor és a kálium trendjei mind

határozottan csökkenő tendenciát mutatnak. Ebből arra lehet következtetni, hogy

feltételezhetően csökkent a vizsgált időszakban a mezőgazdasági műtrágya-

felhasználás, illetve a csökkenést a vízi növényzet nagy mértékű elburjánzása is

előidézhette.

Ø Klorofill-a tartalom

Dátum 1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 Január - - - - - - - - - Február - - - - - 7 - - - Március - - - - - - 20 - - Április - - - - - - - - - Május - - - - - - 14 - - Június - - - - - - - - - Július - - - - - - 7 - - Augusztus - - - - - 3 - - - Szeptember - - - - - - - - - Október - - - - - - - - - November - - - - - - 54 - - December - - - - - - - - -

49

A Csorna-Foktői főcsatorna vizének klorofill-a tartalma

0

10

20

30

40

50

60

70

80

1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994


Klo

rofil

l-a (μ

g/l)

Klorofill-a Határérték Lineáris (Klorofill-a)

A vizsgált időszakban nagyon kevés klorofill-a tartalom meghatározást

végeztek ezen a csatornán. A kis mérési gyakoriság miatt az adathalmaz értékelésre

nem alkalmas.

Ø pH

Dátum 1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 Január 8,3 8,2 8,4 8,3 8,1 8,1 8,15 7,95 8,15 Február 7,8 8,4 8,3 8,1 8,15 8,05 8,2 8,25 8,3 Március 8,5 8,1 8,7 8,15 8,25 8,05 8,15 8,35 8,2 Április 8,5 8,6 8,5 8,2 8,5 8,3 8,1 8,25 8,5 Május 8,2 8,3 8,4 8,15 8,4 8,1 8,3 8,3 8,2 Június 8,4 8,5 8,3 8,15 8,2 8,3 8,15 7,8 8,35 Július 7,8 8,3 8,3 8,64 7,8 8,15 7,85 8,05 8,25 Augusztus 8,4 8,1 8,2 7,95 8,35 7,95 7,7 7,95 7,93 Szeptember 7,7 7,9 8,2 8,1 8 7,8 7,65 8,15 7,85 Október 7,4 8,2 8,2 8,1 8 7,9 8 8,4 8 November 8,1 8,2 8,6 8,2 7,95 8,35 8 8,3 8 December 8,3 8,2 8,1 8,05 8 7,9 7,9 8,25 8

50

A Csorna-Foktői főcsatorna vizének pH-ja

5,5

6

6,5

7

7,5

8

8,5

9

1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994


pH

pH Határérték Lineáris (pH)

A vizsgált időszakban a csatorna vizének pH-ja átlagosan 8,16 volt. A

maximuma 8,7, a minimuma pedig, 7,4 volt. A pH > 8 a megfelelő felszíni vizek

esetén. Értéke többször átlépte a határértéket, de savas tartományba egyszer sem

került.

51

Ø Fajlagos vezetőképesség


A Csorna-Foktői főcsatorna vizének vezetőképessége

0

200

400

600

800

1000

1200

1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994


Veze

tőké

pess

ég (μ

S/cm

)

Vezetőképesség Határérték Lineáris (Vezetőképesség)

52

A vizsgált időszak alatt a maximum fajlagos vezetőképesség érték 1100

μS/cm, a minimum 326 μS/cm, míg az átlag 562,2 μS/cm volt. A határérték 700

μS/cm. A trendje határozottan csökkenő tendenciát mutat, ami azt jelzi, hogy a

vizsgált időszak folyamán a csatorna vizének oldott szervetlen anyag tartalma

fokozatosan csökkent.

5.2. A vízminőség összefoglaló értékelése

A vízminőség a víz fizikai és kémiai, illetve vízbiológiai tulajdonságainak

összessége. A gyakorlatban mindig valamilyen célra alkalmas vízminőség

megállapításáról van szó, ez jelen esetben ez a Vajas vizének oxigénháztartásával,

szervetlen és szerves anyagforgalmával, valamint növényi tápanyagtartalmával

kapcsolatos paraméterek mérésével történik.

A vízminőség szabályozás munkájába az 1970-es években vonultak be a

környezetvédelem szempontjai. Ennek figyelembevételével a vízszennyezés minden

olyan hatás, ami felszíni és felszín alatti vizeink minőségét úgy változtatja meg, hogy

a víz alkalmassága a benne zajló természetes életfolyamatok biztosítására és az

emberi használatra csökken, vagy megszűnik. A vízminőség az élettelen környezet

és az élővilág közötti anyagcsere következményeként alakul ki. A vízi életközegben

biológiai szempontból négy féle oldott, vagy lebegő anyag található: szervetlen

növényi táplálék, szerves táplálék, méreg és az élőlények számára közömbös

anyagok. Az utolsó csoport a biológiai vízminősítést csak annyiban érinti, hogy ezek

tartós jelenléte éppen a biológiai hatás hiányán múlik (pl.: Na+).

A biológiai vízminősítés négy részre osztható:

Ø Halobitás: a víz szervetlen kémiai jellege, a vízben oldott összes ion

koncentrációjával jellemezhető tulajdonságcsoport, amit a meder vagy a

vízgyűjtő terület geológiai és geokémiai adottságai határoznak meg, de

döntően megváltoztathatják mesterséges bevezetések is (pl. szennyvizek).

53

Ø Trofitás = „termőképesség”: a szervetlen növényi tápanyagok minősége,

mennyisége és változása a vízben, az ebből szerves anyagot építő

fotoautrófikus élőlények (algák és vízinövények) minősége és mennyisége és

működésüknek a vízminőséget alakító folyamatai.

A trofitás részletes ismerete a vízgazdálkodás és vízminőség szabályozás

területén igen fontos, mert fokozódása eutrofizálódáshoz vezet. Az

eutrofizálódás a víz növényi tápanyag dúsulására bekövetkező biológiai

reakció, a növényi termelés erősségnek növekedése. Mindig külső, allochton

anyagok vízbejutásán múlik. Az eutrofizálódást okozó szervetlen növényi

tápanyagok vagy, mint ilyenek kerülnek a vízbe, vagy szerves anyag

formájában, ami aztán a vízben bomlik, ásványosodik, élőlények közbejöttével

és így válik a növényi élet alapjává. Folyóvizekben ismeretlen a természetes

eutrofizálódás, kizárólag mesterséges beavatkozások váltják ki. Lefolyása

gyors, évek vagy évtizedek alatt játszódik le. A folyamat nagymértékben

visszafordítható.

Ø Szaprobitás: a biológiailag hozzáférhető szerves anyagokat szervetlen

összetevőire bontó és ezzel a vízminőséget befolyásoló adottságok és

jelenségek gyűjtőfogalma: a heterotrófikus élőlények számára táplálékul

szolgáló szerves tápanyagok minősége, mennyisége és változása a vízben, a

szerves anyagot bontó heterotrófikus élőlények minősége, mennyisége és

működésüknek a víz minőségét alakító folyamatai.

A szabrobitásnak két formáját különböztetik meg:

- Autoszaprobitás, ami a vízi élővilág által termelt, a vízben magában

keletkezett, autochton szerves anyagok bomlásának folyamata.

- Alloszaprobitás, ami a vízbe kívülről kerülő, idegen, allochton szerves

anyagok jelenlétének függvénye.

54

Ø Toxicitás: a víz mérgezőképessége, ami a mérgek jelenlétén múlik és a vízi

élővilág aktivitás-csökkenésével vagy elpusztításával hat a vízminőségre. A

mérgek és a mérgezések tudománya a méregtan (toxikológia). A mérgek

ritkán természetes eredetűek, gyakrabban emberi szennyezés juttatja a vízbe.

A szennyvizek bonyolult összetétele, a mérgező anyagok keveredése és

nagyfokú hígulása miatt kémiai módszerekkel ritkán lehet felfedezni őket.

A halobitás, trofitás, szaprobitás és toxicitás szorosan összefüggnek egymással. [5.]

5.2.1. A Sárközi I. számú főcsatorna vizének minősítése Felföldy szerint:

A csatorna vize a fajlagos elektromos vezetőképességet vizsgálva a tömény

édesvizeket magába foglaló alfa-oligohalóbikus kategóriába sorolható. 2000 év

elején, a belvizes időszakban átmenetileg béta-mezohalóbikus (híg sós víz) típusúvá

vált. Uralkodó ionjai: Na+, Ca2+, HCO3-.

A fitoplankton termőképességét tekintve (klorofill-a tartalom alapján),

Felföldy trofitási fokozatait figyelembe véve a vizsgált időszakban az év nagy

részében a közepes termőképességű (mezotrófikus) vizek közé sorolható, míg a

legmagasabban kiugró érték eléri az erősen termő, politrófikus fokozatot.

A vízszennyezés mértékét, ami szerves, elsősorban kommunális szennyvíz

esetében a szaprobitással egyenlő, kémiai eljárásokkal meg tudjuk határozni. Ezek

lehetnek: oldott oxigén, KOIps, KOId, BOI5, nitrogénformák meghatározása stb. A

KOIps értékek alapján a csatorna vize alfa-béta-mezoszapróbikus, illetve az alfa-

mezoszapróbikus fokozatot is többször eléri. Ez azt jelenti, hogy a vízben sok

aminosav található, ami a fehérjék bomlásterméke. A fotoszintézis következtében az

oxigéntartalom növekszik, de napi ritmusa meghatározott. [5.]

55

5.2.2. A Csorna-Foktői főcsatorna vizének minősítése Felföldy szerint:

A vizsgált időszakban a főcsatorna vizének halobitás foka a fajlagos

elektromos vezetőképesség alapján az alfa-oligohalóbikus, tömény édesvíz

kategóriába tartozik. 1986-ban és 1994-ben azonban átlépve az 1000 μS/cm értéket

átmenetileg a víz oligo-mezohalóbikus (édes-sós átmeneti víz) típusúvá vált.

A trofitási fokozat megállapítása a klorofill-a mérési adatok hiányában nem

lehetséges.

A KOIps adatok alapján a csatorna vize alfa-béta mezoszapróbikus, ami

egyes években a csatornába jutó szerves szennyezések hatására rövid ideig alfa

mezoszapróbikussá vált. Ez azt jelenti, hogy jellemző a vízre az aminosavak nagy

mennyisége, és a fotoszintézis intenzívebbé válása. Az allo- és autoszaprobitás

közel azonos szerepet játszik ebben a zónában, a lebontás igen élénk, de még nem

teljes és részben anaeróbikus úton történik. [5.]

56

5.2.3. A Sárközi I. számú főcsatorna vizének minősítése a MSZ 12749-nek

megfelelően:

A csoport: Oxigénháztartás

Komponens n Minimum Maximum Átlag Szórás R.

szórás 90% Osztály Biokémiai oxigénigény (BOI5) mg/l 144 0,5 10,3 3,09 1,975 0,6392 5,66 II. Oxigénfogyasztás(KOIps) mg/l 144 2,9 21,8 6,38 3,14 0,4922 9,5 III. Oxigénfogyasztás(KOId) mg/l 144 9 101 24,79 13,391 0,5402 37,8 III.

Osztály: III.

B csoport: Tápanyag háztartás

Komponens n Minimum Maximum Átlag Szórás R. szórás 90% Osztály Ammónium-N mg/l 144 0,02 2,33 0,23 0,251 1,0913 0,39 II. Nitrit-N mg/l 144 0,01 0,116 0,014 0,0137 0,9786 0,027 II. Nitrát-N mg/l 144 0,05 2,49 0,59 0,514 0,8712 1,34 II. Ortofoszfát-P μg/l 144 7 1304 111,15 122,67 1,1036 196 III. Klorofill-a μg/l 62 1 221 20,5 42,08 2,0527 63,16 III.

Osztály: III.

E csoport: Egyéb paraméterek


szórás 90% Osztály pH (labor) - 144 7,4 8,6 8,13 0,225 0,0277 8,4 II. Fajl. vezetőképesség μS/cm 144 334 1590 576,9 239,48 0,4151 809 II.

Osztály: II.

57

5.2.4. A Csorna-Foktői főcsatorna vizének minősítése a MSZ 12749-nek

megfelelően:

A csoport: Oxigénháztartás


szórás 90% Osztály Biokémiai oxigénigény (BOI5) mg/l 108 0,2 9,3 3,02 1,987 0,6579 5,86 II. Oxigénfogyasztás(KOIps) mg/l 108 3,1 14 6,1 2,11 0,3459 8,72 III. Oxigénfogyasztás(KOId) mg/l 108 7 52 23,8 9,62 0,4042 36 III.

Osztály: III.

B csoport: Tápanyag háztartás


szórás 90% Osztály Ammónium-N mg/l 108 0,04 2,64 0,28 0,288 1,0286 0,43 II. Nitrit-N mg/l 108 0,001 0,116 0,015 0,0146 0,9733 0,0292 II. Nitrát-N mg/l 108 0,02 2,26 0,63 0,521 0,827 1,368 II. Ortofoszfát-P μg/l 108 7 456 109,4 76,355 0,6979 196 III. Klorofill-a μg/l 6 3 54 17,5 - - - III.

Osztály: III.

E csoport: Egyéb paraméterek


szórás 90% Osztály pH (labor) 108 7,4 8,7 8,16 0,225 0,0276 8,4 II. Fajl. vezetőképesség μS/cm 108 326 1100 562,2 179,57 0,3194 797 III.

Osztály: III.

58

Minden egyes vízminőségi jellemző vizsgálati eredményeinek éves

adatsorozatát külön-külön kell értékelni. Mértékadó értéknek a 90%-os összegzett

relatív gyakoriságú (tartósságú) értéket tekintjük. Ezt az adatot kell a határértékekkel

összehasonlítani. Ha a mértékadó érték a határértékkel megegyezik, illetve annál

kisebb, akkor a határértékeknek megfelelő osztály szerinti besorolás az érvényes. Az

így komponensenként adódott vízminőségi osztályok közül a legrosszabbat kell egy-

egy jellemző csoporton (A, B, C, D, E) belül mértékadónak tekinteni.

A szabvány szerint előírt kategóriába sorolás alapján mindkét csatorna vize

a III. osztályba tartozik a Sárközi I. számú főcsatorna esetében a 10 éves, a Csorna-

Foktői főcsatorna esetén pedig, a 8 éves adatsor alapján. Azonban a grafikonokról is

egyértelműen leolvasható, hogy egyes években ettől rosszabb minőségű, IV.

fokozatú volt mindkét csatorna vize.

Ø III. osztály: tűrhető víz

Mérsékelten szennyezett (pl. tisztított szennyvizekkel már terhelt) víz,

amelyben a szerves és szervetlen anyagok, valamint a biológiailag hasznosítható

tápanyagterhelés eutrofizálódást eredményezhet.

Az oxigénháztartás jellemzőinek évszakos és napszakos ingadozása,

továbbá az esetenként előforduló káros vegyületek átmenetileg kedvezőtlen

feltételeket teremthetnek.

Az életközösségekben az egyes fajok számának csökkenése és egyes fajok

tömeges elszaporodása vízszíneződést is előidézhet.

Esetenként szennyezésre utaló szag és szín is előfordul.

Ø IV. osztály: szennyezett víz

Külső eredetű szerves és szervetlen anyagokkal, illetve szennyvizekkel

terhelt, biológiailag hozzáférhető tápanyagokban gazdag víz. Az oxigénháztartás

jellemzői tág határok között változnak, előfordul az anaerob állapot is.

A nagy mennyiségű szerves anyag biológiai lebontása, a baktériumok nagy

száma, valamint az egysejtűek tömeges előfordulása jellemző. A víz zavaros,

esetenként színe változó, előfordulhat vízvirágzás is.

59

A biológiailag káros anyagok koncentrációja esetenként a krónikus

toxicitásnak megfelelő értéket is elérheti. Ez a vízminőség kedvezőtlenül hat a

magasabb rendű vízi növényekre és a soksejtű állatokra. [12.]

60

6. AZ EURÓPAI UNIÓ VÍZ KERETIRÁNYELVE

Az Európai Unió Víz Keretirányelve szerint a víz más termékektől eltérően

nem kereskedelmi termék, hanem örökség, amit ennek megfelelően kell óvni, védeni

és kezelni. 1996. február 21-én a Bizottság az Európai Parlamenthez és a

Tanácshoz szóló közleményt fogadott el az Európai Közösség víz politikájáról,

amelyben meghatározták a közösségi víz politika alapelveit.

A Közösség környezeti politikájának a természeti készletek körültekintő és

ésszerű használatával hozzá kell járulnia a környezet minőségének megőrzését,

védelmét és javítását szolgáló célkitűzések teljesítéséhez, és a politikának az

elővigyázatosság elvére és azokra az elvekre kell épülnie, amelyek kimondják, hogy

megelőző intézkedéseket kell tenni, a környezeti károkat elsősorban a szennyező

forrásnál kell orvosolni, és a szennyezőnek fizetnie kell.

A Közösség a környezeti politikájának kialakítása során figyelembe veszi a

rendelkezésre álló tudományos és műszaki ismereteket, a Közösség különböző

régióinak környezeti viszonyait és a Közösségnek, mint egésznek a gazdasági és

szociális fejlődését, továbbá a Közösség régióinak kiegyensúlyozott fejlődését

éppúgy, mint az intézkedéseknek, illetve az intézkedések hiányának lehetséges

hasznait és költségeit is.

A döntéseket a vizeket érő hatások vagy használatok helyéhez a lehető

legközelebb kell meghozni. A tagállamok felelősségi körébe eső tevékenységeknek

prioritást kell biztosítani a regionális és helyi feltételekhez alkalmazkodó intézkedési

programok kidolgozásával.

A célkitűzés főként az érintett vizek minőségére irányul. A mennyiség

szabályozása kisegítő elem a jó vízminőség biztosításában, ezért a jó vízminőség

biztosítását célzó, a víz mennyiségi állapotára vonatkozó intézkedéseket is ki kell

dolgozni.

Ennek az irányelvnek hozzá kell járulnia ahhoz, hogy fokozatosan

csökkenjen a veszélyes anyagoknak a vizekbe való bevezetése A tagállamoknak

arra kell törekedniük, hogy legalább a jó vízminőségi állapotot elérjék a meglévő

európai közösségi előírásokat figyelembe vevő, integrált intézkedési programok

szerint szükséges tevékenységek meghatározásával és végrehajtásával. Ahol a jó

vízminőségi állapot már létezik, ott azt fenn kell tartani.

61

Minden vízgyűjtőn törekedni kell a vizek jó állapotba hozására, és az

ugyanahhoz az ökológiai, hidrológiai és hidrogeológiai rendszerhez tartozó felszíni

és felszín alatti vizekkel kapcsolatban tett intézkedéseket koordinálni kell.

El kell végezni a vízgyűjtő jellemzőinek és az emberi tevékenységek

hatásainak elemzését és a víz használatának gazdasági elemzését is.

Meg kell előzni, és csökkenteni kell az olyan események hatását, amelyek

következtében a víz véletlenszerűen szennyeződik.

A szennyeződés megelőzésére és szabályozására vonatkozó európai

közösségi víz politikának kombinált megközelítésen kell alapulnia, figyelembe véve a

szennyezéseknek a szennyező forrásoknál történő szabályozását, a kibocsátási

határértékek előírását és a környezetminőségi szabványok kidolgozását is.

Ennek az irányelvnek az a célja, hogy keretet adjon a szárazföldi felszíni

vizek, az átmeneti vizek, a tengerparti vizek és a felszín alatti vizek védelméhez,

amely:

Ø megakadályozza a vízi ökoszisztémák, és - tekintettel azok vízszükségletére -

a vízi ökoszisztémáktól közvetlenül függő szárazföldi ökoszisztémák és vizes

élőhelyek további romlását, védi és javítja állapotukat;

Ø fokozottan védi és javítja a vízi környezetet, többek között az elsőbbségi

anyagok bevezetéseinek, kibocsátásainak és veszteségeinek fokozatos

csökkentésére, továbbá a kiemelten veszélyes anyagok bevezetéseinek,

kibocsátásainak és veszteségeinek megszüntetésére vagy fokozatos

kiiktatására irányuló specifikus intézkedésekkel.

„A felszíni víz állapota” egy felszíni víztest állapotának általános kifejezése,

amely állapotot a víz ökológiai és kémiai állapota közül a rosszabbik határozza meg.

„A felszíni víz jó állapota” egy felszíni víztestnek azt az állapotát jelenti,

amikor annak ökológiai és kémiai állapota is legalább “jó” minősítésű. “A felszíni víz

jó kémiai állapota” a felszíni vizekre meghatározott környezeti célkitűzéseket kielégítő

kémiai állapotot jelenti, vagyis egy olyan kémiai állapotot, amelyben a szennyező

anyagok koncentrációja nem haladja meg a jogszabályban meghatározott, valamint

más európai közösségi joganyagba foglalt környezetminőségi határértékeket.

62

A keretdirektíva új alapokra helyezi a vízminőség szabályozással

kapcsolatos elvárásokat. A vízminősítés nem kémiai paraméterek alapján történik,

hanem egy célállapothoz történő hasonlítás alapján. A célállapot a

szennyezésmentes állapothoz tartozó optimális ökológiai állapot.

A keretirányelv szerint kiváló minőségű az a víz, amely érintetlen állapotot

tükröz, semmilyen torzulással nem rendelkezik. A jó minőségű víz kisfokú torzulással

bír, az érintetlen állapottól alig tér el. Az ökológiai vízminősítés során egy referencia

víztérhez való hasonlítással dönthető el a torzulás mértéke.

„Veszélyes anyagok” az olyan anyagok vagy az anyagoknak olyan

csoportjai, amelyek toxikusak, perzisztensek és képesek a bioakkumulációra,

továbbá az olyan anyagok vagy az anyagok olyan csoportjai, amelyek az előbbiekkel

egyenértékű problémákat okoznak.

„Elsőbbségi anyagok” a keretirányelv X. mellékletében felsorolt anyagok. Az

ilyen anyagok közé tartoznak a „kiemelten veszélyes anyagok”.

„Szennyezőanyag” minden olyan anyag, amely szennyeződést okozhat.

„Szennyezés” az olyan, emberi tevékenységből származó anyagok, és hő közvetlen

vagy közvetett bevezetését jelenti a levegőbe, a vízbe vagy a talajba, amelyek

károsak lehetnek az emberi egészségre, a vízi ökoszisztémákra vagy a vízi

ökoszisztémáktól közvetlenül függő szárazföldi ökoszisztémákra, amelyek az anyagi

tulajdon károsodását eredményezik, vagy amelyek rontják, illetve zavarják a

környezet élvezetét vagy más, jogszerű használatát.

„Kibocsátási határérték” a kibocsátásnak a bizonyos paraméterekkel,

koncentrációval és/vagy kibocsátási szinttel kifejezett azon tömegét jelenti, amely

egyáltalán nem vagy meghatározott időszakban nem léphető túl. Kibocsátási

határértékek megállapíthatók az anyagok bizonyos csoportjaira, családjaira vagy

kategóriáira is.

A tagállamok megvédik, javítják, és helyreállítják az összes felszíni víztestet

azzal a céllal, hogy legkésőbb ennek az irányelvnek a hatálybalépését követő 15

éven belül elérjék a felszíni vizek jó állapotát. A tagállamok bevezetik a szükségessé

váló intézkedéseket az elsőbbségi anyagok által okozott szennyeződések fokozatos

csökkentése, illetve a kiemelten veszélyes anyagok bevezetéseinek, kibocsátásainak

és veszteségeinek megszüntetése vagy fokozatos kiiktatása céljából.

A tagállamok gondoskodniuk kell a vizek állapotának monitoringjára irányuló

programok kidolgozásáról, hogy a vizek állapota minden egyes vízgyűjtő kerületben

63

összefüggő és átfogó módon áttekinthető legyen: felszíni vizek esetében a

monitoring programok kiterjednek: a víztérfogatra és a vízszintre vagy a vízhozamra

olyan mértékben, amennyire azt az ökológiai és a kémiai állapot, valamint az

ökológiai potenciál megköveteli, és az ökológiai és a kémiai állapotra, valamint az

ökológiai potenciálra. A monitoring kiépítésének ki kell terjednie a mikroszkopikus

élőlényekre, a makrofitákra és a halfaunára.

A tagállamok biztosítják, hogy a szennyvízbevezetéseket a meghatározott

kombinált módszer szerint szabályozzák. A tagállamok biztosítják a következők

kidolgozását és/vagy megvalósítását: a kibocsátásoknak a legjobb rendelkezésre álló

technikán alapuló szabályozását, vagy a megfelelő kibocsátási határértékeket, vagy

diffúz hatások esetében a szabályozásokat, amelyekbe – amennyiben alkalmazhatók

– a legjobb környezeti gyakorlatokat is bele kell érteni.

Az Európai Parlament és a Tanács különleges intézkedéseket fogad el a

vizek olyan szennyezőanyagok vagy szennyezőanyag csoportok által okozott

szennyeződése ellen, amelyek jelentős kockázatot jelentenek a vízi környezetre vagy

azon keresztül az ivóvíz kitermelésére használt vizekre vonatkozóan. Az ilyen

szennyezőanyagok esetében az intézkedések célja a bevezetések, a kibocsátások

és a veszteségek fokozatos csökkentése, a kiemelten veszélyes anyagok esetében

pedig, a bevezetések, a kibocsátások és a veszteségek megszüntetése vagy

fokozatos kiiktatása.

Abban az esetben, ha erre szükség van, tudományos elveken alapuló,

egyszerűsített kockázatelemzéssel kell az anyagokat a vízi környezetre vagy az azon

keresztül gyakorolt kockázat alapján a beavatkozások szempontjából prioritási

sorrendbe állítani, különös tekintettel a következőre: az érintett anyag természetéből

következő, nyilvánvaló veszélyesség, különös tekintettel a vízi ökotoxicitására és a

vizek kitettsége útján érvényesülő humán toxicitására, és a kiterjedt

környezetszennyezés megfigyelésből származó, egyértelmű adatok, és egyéb,

széleskörű környezeti szennyezést jelző, bizonyított információk, mint az érintett

anyag termelt és felhasznált mennyisége, továbbá hasznosításának módjai.

A Bizottság javaslata kijelöli a kiemelten veszélyes anyagokat is. A kijelölés

során a Bizottság figyelembe veszi a Közösség veszélyes anyagokra vonatkozó

joganyagában és a vonatkozó nemzetközi egyezményekben szereplő anyagokat.

Az elsőbbségi anyagokkal kapcsolatban a Bizottság szabályozási javaslatokat

terjeszt elő:

64

- az érintett anyagok bevezetéseinek, kibocsátásainak és veszteségeinek

fokozatos csökkentésére,

- különösen az elsőbbségi anyagok bevezetéseinek, kibocsátásainak és

veszteségeinek megszüntetésére vagy fokozatos kiiktatására a megfelelő

ütemtervvel együtt.

A Bizottság javaslatokat terjeszt elő azokra a minőségi határértékekre,

amelyek az elsőbbségi anyagoknak a felszíni vizekben, az üledékben és az

élőlényekben levő koncentrációjára alkalmazhatók. [9.]

65

7. A VÍZMINŐSÉGET BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK

7.1. A feliszapolódás

A nem megfelelően karbantartott csatornákban jellegzetesen kialakuló

folyamat a feltöltődés, a feliszapolódás. A mederfenéken képződő iszap egyrészt a

tápvizekkel, valamint a partok mentén a csatornába vezetett csapadékvizekkel

szállított lebegő anyagokból, elsodort talajrészecskékből, másrészt a vízben lezajló

biológiai folyamatok eredményeként keletkező, elhalt biomassza leülepedő

anyagából tevődik össze. Kalocsa belterületi szakaszán kiszélesedik a csatorna

medre, lecsökken a víz sebessége, ami elősegíti a hordalék kiülepedését.

A kialakuló és felgyülemlő iszap egyrészt nem kívánatos a víz

minősége szempontjából, másrészt zömében értékes, hasznos illetve hasznosítható

komponenseket tartalmaz. Mind a finom szemcseeloszlású, nagy kolloidtartalmú

szerves anyag, mind az ásványi összetevők tekintetében az ilyen iszap kitűnő

trágyaanyag, ami különböző területeken (szántóföldeken, erdőkben, kertészetben

stb.) hasznosítható, de alkalmas a mélyebb fekvésű területek feltöltésére is

(elhelyezés).

7.2. Szakszerűtlen csapadékvíz bevezetések (illegális szennyvízbevezetések)

A csapadékvíz elvezető csatornákon nincsenek mechanikai tisztítást végző

műtárgyak (pl.: homokfogó), így a csapadék által a vízfolyásba kerülő lehordott

talajszemcsék tovább növelik a leülepedett iszap mennyiségét. A csapadék továbbá

különféle szervetlen, szerves, esetleg toxikus (pl.: nehézfémeket) szennyeződéseket

mos a csatornába, ami rontja a csatorna vízének minőségét, valamint egy részük

akkumulálódik az iszapban.

66

Illegális szennyvízbevezetéseket lokálisan nem sikerült feltárni, de a

vízminőségi adatokból egyértelműen megállapítható, hogy a vizsgált időszakban

történt ilyen jellegű terhelés.

A kalocsai szennyvíztisztító telep a tisztított szennyvizet a telep

rekonstrukcióját, illetve bővítését megelőzően a csatornában vezette, amely

elsősorban a Kalocsa alatti szakaszon éreztette káros hatását. Az átépítést követően

a tisztított szennyvizet a Meszes alatt a Duna sodorvonalába vezették.

7.3. Illegális hulladéklerakások

Az illegális hulladéklerakások jelentősen rontják a városképet. A Piactér

környékén fordulnak elő nagyobb számban. Elsősorban kommunális hulladékkal,

különböző csomagolóanyagokkal (pl.: kartondobozokkal, nylonzacskókkal stb.)

borított a csatornapart.

7.4. Engedély nélküli horgászat

A horgászok engedély nélkül kialakított stégei körül kisebb öblösödések

jönnek létre a parton, amelyek elősegítik a hordalék lerakódását. A rutinszerűen

alkalmazott szoktató-etetések során kisebb-nagyobb mennyiségű szerves anyaggal

(kukorica, búza, zab, tápok stb.) terhelik a csatorna vizét. A halak, és a

mikroorganizmusok által el nem fogyasztott etetőanyag a fenékiszapot gyarapítja és

ott anaerob erjedésnek, bomlásnak indul. Ezen felül általában szemetesen hagyják a

horgászhelyet a tevékenységük felhagyása után.

67

8. A CSATORNÁVAL SZEMBEN TÁMASZTOTT IGÉNYEK

8.1. „Eredeti” funkció

8.1.1. Belvízelvezetés

A belvizek átlagos levonulása az őszi-tavaszi időszakban (novembertől

márciusig) átlag 3-4 hetes hosszúságú időtartammal, míg Medárd idején (június-

július) mintegy 2 hetes tartóssággal fordulnak elő. Kedvezőtlen hidrometeorológiai

körülmények esetén azonban az év bármely időszakában kialakulhat belvíz. Ahhoz,

hogy a belvizek a csatornában gravitációsan bevezethetők legyenek, a befogadó

üzemi vízszintjét alacsonyan kell tartani. Magas dunai vízállás esetén a Foktői

belvízátemelő szivattyútelep biztosítja a terület káros belvizeinek kivezetését.

A tavaszi-nyári belvizes időszakban történő üzemvízszint csökkentés

problémát okozhat. A vízimadarak tojásrakását, azok kikeltetését megzavarhatja,

esetleg meg is akadályozhatja.

8.1.2. Öntözővíz-igény kielégítése

Öntözési idényben (április 1.-től szeptember 30.-ig) nagyobb mennyiségű

Dunavizet táplálnak a csatornába a Duna-völgyi főcsatorna közvetítésével, illetve

kritikus időszakban a Foktő-Barákai vízpótlómű tudja biztosítani a vízátemelést. A

tápvíznek alacsony a szerves anyag és a tápanyagtartalma, így előnyösen

befolyásolja a víz minőségét. Kedvezőtlen azonban a megnövekedett hordalék-

lerakódás miatt.

68

8.1.3. Ipari vízkivétel

A Csorna-Foktői főcsatorna vizét a kalocsai szakaszon közvetlenül

felhasználják ipari vízigények kielégítésére. Két jelentősebb ipari egység használja a

Vajas vizét. A Kaloplasztik Rt. hűtővízként hasznosítja, míg a Kalocsa Paprika Rt.

mosóvízként használja fel a csatorna vizét.

8.2. Új követelmények

8.2.1. Ökológiai igény

A csatorna vízkészletét öntözési és egyéb vízhasznosítási célra nem lehet

teljes egészében igénybe venni. Bizonyos vízhozamot a mederben kell hagyni a

vízfolyás élővilágának fenntartása érdekében.

8.2.2. Rekreációs tevékenységek (télen korcsolyázás, horgászat)

A csatorna csak részben alkalmas rekreációs tevékenységek folytatására.

Evezésre az alacsony hídfők miatt nem megfelelő. Télen megfelelően alacsony

üzemvízszint tartás mellett egyes szakaszai alkalmassá tehetők a téli sportok

kedvelőinek a korcsolyázásra.

8.2.3. Szebb tájkép, illetve városkép kialakítása

Mivel a Vajas Kalocsa belterületén halad, jogosan merül fel az az igény a

lakosság részéről, hogy a csatorna minél kellemesebb, pihenésre, kikapcsolódásra

alkalmas területe legyen a városnak. A környezet esztétikussá tétele érdekében a

csatornaparton sétányok kialakítása, pihenőpadok és szemétgyűjtők elhelyezése 100

méterenként, a rendelkezésre álló területek füvesítése, fásítása, ligetesítése

szükséges.

69

A belvárosi részen javasolt a csatorna bal partján lévő piacteret a kiépített

sétánytól élő sövénnyel elválasztani, mintegy 100 m hosszban, ami felfogja a szél

által szállított szemetet és esztétikailag is kedvező. A ligetesítést különböző

hazánkban is honos fajok telepítésével kell végezni.

Javasolt fatípusok:

Sorfa:

- magyar, illetve magas kőris

- korai, hegyi és mezei juhar

- fekete dió

- hársfa, illetve ezüst hárs

- Wenitz szil

- kocsányos- és csertölgy.

Széles sáv:

- szomorú fűz

- szürke nyár

- kínai jegenye nyár.

Javasolt cserje típusok:

- veresgyűrű lonc

- kecskefűz.

A piac mellett telepítendő élő sövény:

- fagyal

- gyöngyvessző

- kínai lonc

- mályvacserje

- rózsalonc fajok vegyesen. [3.]

70

9. A REKONSRUKCIÓ KÖRNYEZETI HATÁSAINAK OPTIMALIZÁLÁSA A KHV SZEMPONTRENDSZERÉNEK FIGYELEMBEVÉTELÉVEL

9.1. A vízrendezés környezeti vizsgálata

A hazai jogi szabályozások közül ki kell emelni „A környezet védelmének

általános szabályairól” szóló 1995. évi LIII. törvény VII. fejezetét, valamint a

környezeti hatásvizsgálatokra vonatkozó 20/2001. (II. 14.) Kormány rendelet

előírásait.

A 20/2001. (II. 14.) Kormány rendelet és mellékletei szerint a tárgyi kotrási

tevékenység bár nem hatásvizsgálat köteles, de elvégzését indokolná az, hogy a

kotrás komplex hatásai a vízgazdálkodás, a természetvédelem, a környezetvédelem

és a vízügyi feltételek és elvárások összefüggés rendszere miatt feltétlenül fontos.

A vízrendezési munkák környezetbe illesztésének megtervezéséhez az

egyik módszer a környezeti hatásvizsgálat (KHV). A környezeti hatásvizsgálat olyan

döntés előkészítő eljárás, amelynek feladata a tervezett emberi tevékenységek

megvalósítása következtében várható környezeti hatások feltárása, értékelése és

bemutatása. Egy összetett becslési eljárás, amely különböző, a jövőben megvalósuló

emberi tevékenység a környezetre és az emberre gyakorolt várható minden lényeges

hatását feltárja és értékeli. A módszer segítségével nemcsak jobb megoldások

születhetnek, hanem a közvélemény számára be is mutathatók a munkálatok várható

hatásai.

A vízrendezés környezeti hatásvizsgálatának célja, hogy döntési alapot

adjon a műszaki, gazdasági szempontból lehetséges és megfelelő alternatívák

közötti választáshoz, oly módon, hogy a döntéshozók tájékozottak legyenek az

általuk kiválasztott változat hatásairól, s hogy a társadalmi fogadtatás is kedvezőbb

legyen. Ezek mérnöki felfogásban egyszerűbben azt jelentik, hogy műszakilag a kor

technikai színvonalának megfelelő és jó vízrendezés valósuljon meg. A domináns

környezetvédelmi szempontok mellett egyre nagyobb helyet kap a gazdasági,

társadalmi és műszaki optimalizáció is.

71

Előre jelezhető, hogy hosszabb távon valamennyi környezetet érintő

tevékenységre feltétel lesz a környezeti hatásvizsgálat elvégzése. Általános

konklúzió, hogy mivel a tervezett vízrendezésnek környezeti hatásai vannak, így ún.

előzetes vagy egyszerűsített környezeti hatásvizsgálatot célszerű végezni. Az esetek

többségében ez a tervezéssel együtt és kis költséggel megvalósítható, mely alapján

eldönthető, hogy a tevékenység környezetvédelmi szempontból megvalósítható-e,

vagy el kell azt vetni.

9.1.1. Előzetes környezeti hatástanulmány

A „Vízgazdálkodásról” szóló 1995. évi LVII. törvény VIII. fejezete szerint

vízjogi engedélyezési eljárás lefolytatása szükséges bármilyen vízimunka

elvégzéséhez. Vízügyi hatósági jogkörben első fokon az illetékes vízügyi

igazgatóság (Alsó-Duna-Völgyi Vízügyi Igazgatóság), másodfokon az Országos

Vízügyi Főigazgatóság jár el.

A vízügyi hatóság olyan állami szerv, amely a vizekkel kapcsolatban

hatáskörébe utalt ügyekben, minden természetes, jogi személyre és szervre a

rendelkezésre álló törvényes eszközökkel biztosítható jogokat és kötelezettségeket

állapíthat meg. E tevékenységet főleg az engedélyek kiadásával és felügyelet

keretében gyakorolja.

A vízjogi engedély fajtái:

Ø Elvi vízjogi engedély

A vízjogi engedélyezési kötelezettség alá tartozó vízimunka műszaki

tervezéséhez elvi vízjogi engedélyt kell kérni a területileg illetékes vízügyi

igazgatóságtól (ADUVÍZIG-től). A vízjogi engedélyezési eljárásban a külön

jogszabály szerinti, hatáskörükben érintett hatóságok szakhatóságként működnek

közre.

72

Szakhatóságként a helyileg illetékes környezetvédelmi felügyelőséget

(ADUKÖFE-t) minden esetben be kell vonni. A törvényi előírásoknak megfelelően a

környezetvédelmi hatóság a szakhatósági hozzájárulást adott esetben környezeti

hatásvizsgálat készítéséhez köti. Ekkor 3 féle határozatot hozhat:

- kiadja a tevékenységhez szükséges környezetvédelmi engedélyt, vagy

- elutasítja a kérelmet, vagy

- részletes környezeti hatásvizsgálat lefolytatását írja elő és meghatározza a

részletes hatástanulmány készítése során vizsgálandó kérdéseket.

Ø Vízjogi létesítési engedély

Vízjogi létesítési engedély szükséges a vízimunka elvégzéséhez, a kiviteli

terv elkészítéséhez.

Ø Vízjogi üzemeltetési engedély

Az üzemeltetési engedély kiadható, ha a vízimunka az engedélyben

előírtaknak megfelel, amit a műszaki átadás során ellenőriznek.

Ha a vízimunka elvégzése engedély nélkül, vagy attól eltérően történt, az

üzemeltetési engedély kiadása megtagadható.

Az előzetes környezeti hatástanulmány a KHV során készített szakmai

dokumentumok összessége, amelyek a döntés szakmai megalapozását jelentik. A

hatástanulmányokat megfelelő szakértői szervezetek készítik, mérések, becslések, a

műszaki tevékenységek leírása és más szükséges információk alapján, de végleges

tartalmat és formát a tanulmányok különböző egyeztetések, tárgyalások alapján

kapnak.

73

9.1.1.1. A tervezett tevékenység bemutatása

A tervezett tevékenység célja:

Ø A Kalocsa belterületén áthaladó Csorna-Foktői árapasztó főcsatorna és a

Sárközi I. számú főcsatorna rekonstrukció környezeti hatásainak

optimalizálása.

Ø A rekonstrukció során olyan mederszelvény kialakítása, amely állandó

vízfelületet, vízsebességet biztosítana, így ritkábban lenne szükség a

fenntartási kotrásra.

Ø Biztonságos rézsűk kialakítása.

Ø A vízminőség javítását szolgáló mederiszap eltávolítása kotrással. A kitermelt

iszap környezetvédelmi szempontból legoptimálisabb elhelyezése, kezelése.

Ø Terep-, illetve tájrendezés során járóutak, sétányok kialakítása mindkét

oldalon, a tájba illő, hazánkban is honos növények (fák, cserjék, örökzöldek)

ültetése.

9.1.1.2. A beruházás, illetve tevékenység jellemző adatai

Ø Kezelő neve: Alsó-Duna-Völgyi Vízügyi Igazgatóság

Ø A beruházás, illetve a tevékenység helye: Bács-Kiskun Megye, Kalocsa

Város belterülete, a Csorna-Foktői árapasztó főcsatorna és a Sárközi I.

számú főcsatorna városon áthaladó mintegy 4,5 km hosszú szakasza.

Ø A tevékenység környezetében lakott terület van.

Ø A maximális belvízszint 89,82 m B.f.

Ø Földmunka (földtömegszámítás):

- Csorna-Foktői árapasztó főcsatorna (8+000 – 12+800 szelvények között)

Bevágás: 31609,50 m3

Töltés: 2174,80 m3

- Sárközi I. számú főcsatorna (49+700 – 50+405 szelvények között)

Bevágás: 4647,50 m3

Töltés: 340,50 m3

74

9.1.1.3. A tervezett tevékenység telepítési, technológiai lehetőségei, hatótényezői

A „Csorna-Foktői főcsatorna és Sárközi I. számú főcsatorna Kalocsa város

belsőségi szakaszainak rendezése” című tanulmánytervben megfogalmazott

mederrendezési, tereprendezési és tájrendezési célok teljesítése jelentős feladatot

ad a kb. 4,5 km hosszú szakaszon.

A vízminőség javítása érdekében a konszolidálatlan mederiszapot el kell

távolítani. A nagyobb vízszállító képesség, a növényzetmentes szabad vízfelületek

növekedése kedvezően befolyásolja a vízminőséget.

A Csorna-Foktői főcsatorna tervezett kotrását követően kialakuló szelvény

adatai:

Ø 4,0 m-es fenékszélesség

Ø 1:3, illetve maximális belvízszint felett 1:1,5-es rézsű

Ø fenékesés 0,12 ‰

A Sárközi I. számú főcsatorna tervezett kotrását követően kialakuló szelvény

adatai:

Ø 5 m-es fenékszélesség

Ø 1:3-as rézsű

Ø fenékesés 0,04 ‰

Azokon a szakaszokon, ahol a csatorna viszonylag keskeny, ott a járóutak

egyértelműen a partokon helyezkednek el, míg a szélesebb, nagyobb vízfelületű

szakaszokon – törekedve arra, hogy csak minimálisan csökkentsük a szabad

vízfelületet – ún. horgász sétány (járóút) kialakításával biztosítható egyrészt a

csatorna teljes szelvényében a fenntartási munkák elvégzése, másrészt köztes

időszakban ezen utak szolgálják a vízpart közvetlen megközelíthetőségét, a

horgászati lehetőséget is. A járóutak szélessége minimum 3,0 m. Keresztirányú

esése a csatorna felé 10 cm-es.

Azokon a szakaszokon, ahol a járóút a mederbe kerül, a víz felöl fa

cölöpsoros biztosítást alakítanak ki a következők szerint: a hosszúságtól függően 10-

15 cm átmérőjű akáccölöpök leverése szükséges a kívánt partélben oly módon, hogy

2/3-ad részük kerüljön a talajba. Az akáccölöpök egymástól való távolsága 50 cm. A

75

föld feletti részen netlon háló és terfil szövetet kell elhelyezni a cölöpsorokhoz

rögzítve, majd e mögé lehet elhelyezni a feltöltést kellő tömörítéssel (Trg 85%). A

cölöpsor védelme érdekében a kiálló részeket megfelelő anyaggal kezelni kell. [3.]

A tevékenység technológiai folyamata 3 fázisra bontható:

Ø a növényzet eltávolítása, tereprendezés,

Ø kotrás, mederanyag eltávolítás,

Ø rakodás,

Ø szállítás.

Ø A növényzet eltávolítása, tereprendezés

A meder iszaptalanítását megelőzően szükséges a járóút és a rézsű

kaszálása, egyes helyeken bokrok és fák kivágása, a kivágott, illetve a lekaszált

anyag eltávolítása, a mederfenék kaszálása és a kotrás előkészítéseként a terep

rendezése. A növényzet eltávolítását kézi erővel, kaszálással végzik, mivel a

belterület jelentős részén gépi munkavégzésre a járóút alkalmatlan. Tekintettel arra,

hogy ez igen munkaigényes, ezért helyette általában különböző gépi megoldásokkal

(pl.: vibrációs kaszával, lengőkéses kaszával, rotációs kaszával, a hidraulikus

mederfenntartó gép alapgépére szerelt Hidrot rézsűkaszával) történik a mechanikai

gaztalanítás, ahol a feltételek adottak. Ahol a meder szélessége megkívánja, a

növényzet eltávolítására úszókaszát kell alkalmazni, és az általa levágott

vízinövényeket mozgó gerebekkel ki kell szedni a csatornából, mert zsilipeknél,

hidaknál, szivattyútelepeknél eltömődést okozhatnak.

A tereprendezést a geodéziai kitűzésnek megfelelően földnyesőkkel, illetve

földtolókkal végzik. [10.]

A tereprendezési műveletek hatótényezői:

- kipufogó gázok

- diffúz porszennyezés

- elcsepegő üzemanyag, illetve kenőanyag

76

- zaj, rezgés

- növényi és állati élőhelyek megzavarása.

Ø Kotrás

A kitermelést önjáró (lánctalpas) forgó felsővázas hidraulikus kotrógépekkel

végzik, melynek gémhossza 19 m, így a keskenyebb csatornaszakaszokon egy

oldalról, míg a szélesebbeken két oldalról történik a kotrás. A kotrógépek a kialakított

járóutakon állva végzik a kitermelést úgy, hogy a kitermelt anyagot szállító

járművekre rakják.

A kotrási műveletek hatótényezői:

- kipufogó gázok


- zaj, rezgés

- növényi és állati élőhelyek megzavarása.

Ø Rakodás

A rakodás a kitermelést végző kotrógépekkel, közvetlenül a

szállítójárművekre történik, ezért a hatótényezők a kotráséval megegyeznek.

Ø Szállítás

A szállítás EURO I-II. minősítésű, zaj- és füstgázszegény járművekkel

történik. A járművek a kialakított járóutakon haladnak terepen.

A szállítási műveletek hatótényezői:

- kipufogó gázok

- porszennyezés


- zaj, rezgés.

77

9.1.1.4. A tervezett kotrási technológia ismertetése

A kotrási technológia pontos meghatározása nem csak egyfajta műszaki-

pénzügyi kérdés, amely a kotrandó mederanyag bizonyos paramétereitől, a szállítási

távolságoktól és a víztelenítési megoldásoktól függhet, hanem lényegesen

meghatározza a technológiát a zagylerakó helyek területi elhelyezkedése és a

kotrandó mederszakasztól való távolság is.

A kotrási technológiát a különböző kotrandó anyagminőség határozza meg,

mely anyagok a következők:

Ø A feliszapolódott meder parti sávjában a náddal, sással benőtt, növényi

uszadékkal, iszappal, illetve mesterségesen feltöltött és szárazulattá vált

területek anyagának eltávolítása egyedi megoldást igényel.

Ø A mederben kiülepedett és konszolidálatlan iszap.

Ø A mederben kiülepedett és már konszolidálódott iszap, homok, kavicsos

homok.

A kotrás ún. száraz technológiával a kiépített járóutakról végezhető el

lánctalpra szerelt forgó felsővázas hidraulikus kotróval, valamint úszótagra szerelt

kotróval, ahol a meder szélessége miatt a gémkinyúlás (19 m) nem elegendő.

A mederbe települő iszapos és finomszemcsés üledék eltávolítására a

hidromechanizációs kotrási technológia lenne a legkedvezőbb. Ez a technológia

azonban csak akkor alkalmazható, ha a szívó-nyomó kotró zagyszállító teljesítménye

a közvetlen zagybetöltést lehetővé teszi. A zagy átemelése, nyomásfokozó

közbeiktatása már gazdaságtalanná, műszaki szempontból bizonytalanná tenné a

műveletet.

A kikotort mederanyag a Vajas holtág rehabilitációja során kialakított

zagytérben nyer elhelyezést, amelynek helyrajzi száma: 3035/33 és 3035/34. a

Földhivatalban ez a terület építési területként van nyilvántartva. Az igénybe vehető

zagyterek ismert elhelyezkedése következtében a hidromechanizációs technológiát

nem ajánlott alkalmazni, mivel a zagytér vízi úton nem közelíthető meg.

A kikotort anyag elhelyezése – lévén belsőségi szakaszról van szó –

problémát jelent. A kitermelt, még folyós állapotú iszapot vagy közvetlenül a

78

szállítójárműre helyezi a kotrógép és elszállítják az ürítő helyre, vagy azonnal a

végleges helyre deponálják, ha azt partalakítási szempontból feltöltések

elvégzéséhez használják fel, melyek a végleges helyükön maradnak. [3.]

9.1.1.5. A megmozgatott mederanyag mennyisége

A megmozgatott mederanyag mennyisége az Alsó-Duna-völgyi Vízügyi

Igazgatóság felmérése alapján összesen 38772,30 m3.

9.1.1.6. A kikotort mederanyag minősége

A felszíni vizek üledékének vizsgálatával foglalkozó MSZ 12739-(1-

2,4):1978, valamint a MSZ 12739-(3,5-6):1984 szabványok szerint lehet a kikotort

mederanyag minőségét meghatározni. A mérések elvégzéséhez hiányoznak a

megfelelő tárgyi, illetve anyagi feltételek, ezért a szakdolgozat keretein belül nem állt

módomban megvizsgálni a kitermelt iszap minőségét. Így két lehetőség jöhet

számításba:

Ø Az üledék szennyezettsége nem éri el a kihelyezhetőség határértékét.

Az iszap magas szerves anyag tartalmú, növényi tápanyagokban gazdag és

víztartalma is jelentős, ezért kedvezően befolyásolja a talaj szerkezetét,

tápanyagforgalmát. Ebben az esetben különböző módon hasznosítható a kitermelt

mederanyag.

Az iszapot el lehet helyezni:

- rekultiválandó területen,

- talajjavítási céllal,

- meglévő erdőben,

- faültetvényen,

- egyéb ültetvényeken (gyümölcsös, szőlő)

- szántóföldön.

79

A mai helyzet az, hogy a mezőgazdasági kihelyezés gyakorlatilag igen

korlátozott, mivel nincs megfelelő terület és fogadókészség. Financiális szempontból

is kivihetetlen tevékenységről van szó, mivel a szállítási távolságok és a művelésből

való kivonás, majd a rekultiváció meg nem térülő beruházásokat és költségeket

jelentenének.

Bakteriológiailag a csatorna iszapja az egészségügyi korlátozás nélkül

hasznosítható anyagok közé tartozik, hacsak nem vezetnek be rendszeresen

jelentős mennyiségű fekáliás szennyvizet az adott csatornába. Ilyen esetben

higiénés bakteriológiai és parazitológiai vizsgálatokkal kell kimutatni az iszap

esetleges fertőzöttségét, és ha ez pozitív, az iszap mezőgazdasági hasznosításakor

be kell tartani a hasonló szennyezettségű szennyvizek, illetve szennyvíziszapok

mezőgazdasági hasznosításával és elhelyezésével kapcsolatos egészségügyi

előírásokat (MI-08-1735/1990). [13.]

Ø Az üledék környezetre káros mennyiségű szennyező anyagot tartalmaz, pl.:

nehézfémeket, toxikus anyagokat stb. Erre való tekintettel a kotrás előtt meg kell

vizsgálni az iszap sótartalmát, sóösszetételét, nehézfém-tartalmát és szerves

szennyezőanyag-tartalmát annak eldöntésére, hogy van-e az iszapban a

megengedhetőnél több káros só vagy potenciálisan mérgező anyag. Ilyen esetben

körültekintően kell eljárni, és a kitermelt iszapot veszélyes hulladékként kell kezelni.

Veszélyes hulladék az az anyag, amely közvetlenül, vagy bármely bomlásterméke

útján az élő környezetre, az élővilágra, az emberre közvetlenül, vagy közvetve

károsító hatást fejt ki. Ilyen esetben a környezetvédelmi előírásoknak megfelelő

veszélyes hulladéklerakóba kell elhelyezni, illetve kezelni a kitermelt zagy jellegű

mederanyagot.

80

9.1.1.7. A tevékenység elmaradásából származó környezeti következmények

A kotrási tevékenység további halasztása vagy az éves kikotort

anyagmennyiség kis mértéken tartásának következménye egyértelműen a

feliszapolódás további növekedése miatt a vízminőség romlása, a meder további

feliszapolódása és beszűkülése, a vízfelszín keresztmetszeti csökkenése, az

átbocsátott vízhozam további csökkenése és kedvezőtlen időjárási viszonyok esetén

az eutrofizációs jelenségek tért hódítása, ami káros látképi, esztétikai megjelenéssel

járna. A vízrendezés elmaradása térben és időben változó módon és mértékben

jelentkezik. A nemkívánatos változások akkor jelentkezhetnek, ha a beavatkozások

hatásait nem, vagy helytelenül vesszük figyelembe, ha a tervet rosszul vagy rossz

módszerekkel valósítjuk meg, vagy ha a létesítmények üzemeltetéséről vagy

fenntartásáról nem gondoskodunk.

A nem megfelelő módon vagy mértékben végrehajtott munkák nemkívánatos

hatásai:

- a meder feliszapolódás növekedése,

- a vízterek eutrofizációjának fokozódása,

- a talaj víz-, hő- és levegőháztartás romlása,

- csökken, illetve átalakul a természetes növény- és állatvilág a természetes

szukcesszió szerint,

- a mikroklíma romlása,

- káros mértékben csökken, vagy megemelkedik a talajvízszint,

- romlanak az öntözési- és ipari víz beszerzésének körülményei.

A vízrendezés környezetvédelmi költségei közvetve térülnek meg, mégpedig

a gyenge vagy közepes ökológiai adottságú területek javulása útján. A vízrendezési

munkáknál okozottan kell foglalkozni a társadalmi igények és érdekeltségek

feltárásával és a környezetváltozás hatásaival.

81

9.1.1.8. A tevékenység környezeti hatásai

Környezeti hatás: az emberi tevékenység okozta környezeti állapotváltozás,

melyet a kontroll környezethez viszonyítunk. E változások becslése jelenti a

hatásvizsgálat lényegét. Kontroll környezetnek nevezzük a teljes hatásterületen a

környezet állapota, minősége a tervezett tevékenység nélkül. Nem statikus állapot,

csak kiinduló pont. Figyelembe kell venni a hatásterületnek a területfejlesztési, illetve

rendezési tervben egy későbbi időpontra előre jelzett állapotát is.

A hatásterület kiterjedése közvetlen és közvetett.

Ø A közvetlen hatások területei: az egyes hatótényezőkhöz hozzárendelhető

területek, amelyek a földbe, vízbe, levegőbe való egyes anyag- vagy energia-

kibocsátások terjedési területei az érintett környezeti elemben, valamint a föld, víz

élővilág, épített környezet közvetlen igénybevételének területei.

A terület meghatározásánál figyelembe kell vennünk magát a

csatornaszakasz teljes vízfelületét, ill. a különböző vízállásoknál keletkező

szárazulatokat, a kotrandó mederszakasz parti sávját, ami a csatorna

keresztszelvényi értelemben vett néhány 10 m-es területsávját jelenti a megállapított

kotrási éltől számítva.

A hatásterület kiegészül még a szállítás útvonalával és a végleges

lerakóhelyként funkcionáló zagytér területével.

Ø A közvetett hatások területei: a közvetlen hatások területein bekövetkező

környezeti állapotváltozások miatt továbbterjedő hatásfolyamatok terjedési területe

azon környezeti elemek és rendszerek szerint, amelyeket valamely hatásfolyamat

érint.

82

Ø A teljes hatásterület: a közvetlen és a közvetett hatások területeinek összege.

A teljes hatásterület meghatározásakor azokat a területeket kell figyelembe venni,

ahol a lefolytatott vizsgálatok és előrejelzések alapján valamely környezeti elemben

és rendszerben, közvetve vagy közvetlenül (negatív vagy pozitív) állapotváltozás

várható. [17.]

Földtani környezetet érő hatások

A mederrendezés, terep- és tájrendezés jelentős mértékben érinti a földtani

környezetet. A kotrás során a magas szerves anyag és tápanyag tartalmú

mederanyag egy része eltávolításra kerül a csatornák mintegy 4,5 km-es szakaszán.

Szállítása a tömörödés minimalizálása érdekében kis fajlagos talajnyomású

szállítóeszközökkel történik.

A kotrási tevékenység talajszennyezésre gyakorolt hatása a zagylerakó

helyeken előfordulhat. Az iszap-víztelenítést és a csurgalékvíz elhelyezést kérdése

még nem megoldott.

A földet érő hatások közül kiemelten fontos a gépek üzemanyaggal való

ellátásának vizsgálata. A gépek üzemanyag ellátása a telephelyen lévő üzemanyag

tartályból történik. Gondosan ügyelni kell arra, hogy a töltővezeték sérülésmentes

tömítettsége hibátlan legyen, mely meggátolja az üzemanyag elfolyását. Az

üzemanyagtöltést csak kioktatott szakember végezheti.

A kotrási munkákat végző gépek javítása és karbantartása szakműhelyben

folyik. A csatornaparton csak a műszaki és környezetvédelmi előírásoknak megfelelő

gépek üzemelhetnek.

A szállító járművek a közúti forgalomban résztvevő csak a műszaki és

környezetvédelmi előírásoknak megfelelő járművek lehetnek. Üzemanyagot

telephelyükön vételeznek, javításuk és karbantartásuk szakműhelyben történik.

Esetleges havária esetén a keletkezett olajszennyeződést elitató anyaggal

(perlit, homok stb.) kell semlegesíteni, majd az olajos hulladékot zárt tartályba (pl.

fémhordó) maradéktalanul össze kell gyűjteni, és azonnal a bázistelepre szállítani. A

végleges elszállításig a bázistelep üzemi gyűjtőhelyén kell tárolni. Fentiekre a

személyzetet elkészítjük és kioktatjuk.

83

Tekintettel arra, hogy az olajjal szennyezett felitató anyag veszélyes

hulladéknak minősül, a végleges elszállítás és ártalmatlanítás a 102/1996. (VII.12.)

Kormányrendelet szerint történik.

Hidrogeológiai környezetet érő hatások

Felszíni vizek

A meder-, illetve tereprendezési munkák, az iszappal együtt eltávolított

növényi részek hatására megváltozik a nedvesített keresztmetszet alakja, a fenék

esése, ezáltal megnő a csatorna lefolyási sebessége és a vízhozama. A magas

szervesanyag tartalmú és tápanyagban dús iszap eltávolítása a csatorna

vízminőségének szempontjából pozitív változást eredményez. A mellékágak frissvíz

ellátása szempontjából is kedvező a kotrási tevékenység.

Felszín alatti vizek

A talajvízáramlás rendszere, folyásának iránya a tevékenység hatására nem

változik meg. A talajvíz mennyiségét és minőségét esetlegesen a talajba jutó

csurgalékvíz befolyásolhatja.

Mélységi vizek, ivóvíz

A csatorna 1 km-es környezetében vízművek, vízbeszerző helyek vagy

vízbázisok nincsenek. A tevékenység a mélységi vizeket nem veszélyezteti. A város

csatorna környéki házai mind rá vannak kötve a települési ivóvízhálózatra, így a

tevékenység nem befolyásolja az ivóvíz ellátást.

84

Levegőt érő hatások

A tervezett tevékenység során végzett munkálatok, a mederkotrást, a terep-

és tájrendezést, a kitermelt anyag szállítását biztosító gépjárművek szennyező

hatása a környezetre káros mértékű terhelést nem okoz. A szállító- és munkagépek

okozta légszennyezés (szén-monoxid, nitrogén-oxidok, szénhidrogének, kén-dioxid

kibocsátás) elhanyagolható, és még tovább mérsékelhető a megfelelő műszaki

karbantartással, a rendszeres műszaki felülvizsgálati előírások betartásával.

Zaj- és rezgéskeltő hatás

A rekonstrukciós munkák során a kivitelezés okoz környezeti zajhatást. A

mederkotrás során alkalmazni kívánt lánctalpas, illetve úszótagra szerelt hidraulikus

kotrógép és a szállító járművek üzemeltetéséből kell zajterheléssel számolni. A

tevékenység zajhatása huzamosabb ideig érvényesül, tekintettel a kitermelendő

anyag mennyiségére.

A csatorna Kalocsa belterületét átszelve kanyarog. Mindkét parti sáv

lakóházakkal beépített, ezért fontos megvizsgálni, hogy a jogszabályban

megengedett zajterhelési határértékek teljesülnek-e a tevékenység időtartama alatt.

Élővilág

Növényzet

Az érintett területeken védett növénytársulások nem találhatók. A vízi

növényzet egy részének eltávolítása csökkenti az egyes fajok egyedszámát, de a

fajok visszatelepedése más területről biztosnak vehető. A környezet kialakítása

során a rendelkezésre álló területsávok fásítása, ligetesítése (fák, bokrok, cserjék,

örökzöldek ültetése) egyben új élőhelyek megteremtését jelenti. A fásítást a tájba illő,

hazánkban is honos fafajokkal kell végezni.

85

Állatvilág

Az iszapban és a nádasokban élő gerinctelenek (bogarak, szitakötők, pókok,

csigák stb.) eltűnésével kell számolni, azonban mivel ritka fajokra ezen a területen

nem számíthatunk, a meglévő fajkészlet visszatelepedése más területekről biztosra

vehető. A gerincesek (békák, gyíkok, madarak, kistestű rágcsálók és nagyobb testű

növényevők) mozgáskörzete lényegesen nagyobb, mint a vizsgált terület, ezért a

tevékenység elhagyása után a rehabilitált terület háborítatlansága esetén ismét meg

fognak jelenni. A tevékenységet úgy kell időzíteni, hogy a védett állatok

reprodukcióját és ivadéknevelését ne zavarja.

Épített környezet

A tárgyi szakasz kotrása során a környezetben lévő építményeket,

lakóépületeket a tevékenység semmilyen módon nem érinti. A kotrandó terület

tulajdonviszonyainak feltárásával megállapítható, hogy a kotrásra teljes egészében a

Magyar Állam tulajdonában lévő területen fog sor kerülni. Magántulajdonban lévő

telekingatlant vagy épített létesítményt kotrással sehol sem érintenek. A tevékenység

ideje alatt megjelenő munkagépek és szállító járművek rontják a táj megszokott

képét.

A tervezett tevékenység társadalmi, gazdasági hatásai

A vízminőség javítása érdekében a meder természetes egyensúlyához

igazodva kell a fenntartási munkákat végezni. Az iszaptalanítás akkor esedékes, ha a

feliszapolódás mértéke a csatornán elérte a nedvesített keresztszelvény 15%-át.

Amennyiben a kotrások alkalmával kitermelt iszapmennyiség alatta marad a tárgyi

szakaszon adott időszak alatt kiülepedő mederanyag mennyiségének, az egyensúlyi

állapot felborulása és kedvezőtlen alakulása egyértelműen be fog következni. [8.]

86

Egyértelmű, hogy a tevékenység a város érdekeit szolgálja. Ezért az

illetékesek számára olyan éves költségvetés tervezését és elfogadtatását javaslom,

mely költségkeretek összhangban állnak és megfelelnek a fent leírt egyensúlyi

állapot kialakulását jelentő kotrási, elhelyezési tevékenység finanszírozásával.

9.1.1.9. A tevékenység környezeti hatásainak értékelése

A tervezett rendezési, illetve a kapcsolódó szállítási tevékenység idején,

valamint a felhagyás után a csatornát és környezetét különböző hatások érik. A

környezeti hatások minősítését az alábbi minősítő hatásmátrixban foglaltam össze:

Hatásviselők Hatáskeltő tevékenység

Telepítés idején Működés idején Felhagyás idején Havária esetén

Talaj xx xx x xx

Víz xx xx + xx

Levegő x x x xx

Élővilág x x + xx

Ember x x + x

Épített környezet x x o x

Táj x x + x

A kedvezőtlen változásokat három kategóriába sorolhatjuk:

xx jelentős hatás

x létező, de elviselhető semleges hatás

o semleges hatás

+ pozitív hatás

A változás értékelésének szempontjai a következők:

- mennyire változnak meg az elemek sajátos fizikai, kémiai, biológiai

tulajdonságai, megújulási feltételei,

87

- mennyire közelíti meg az ember, mint biológiai és társadalmi lény

tűrőképességét. [4.]

Földtani környezetet érő hatások

A rekonstrukció során a mederanyag eltávolításra, illetve áthelyezésre kerül.

A tevékenység a csatornák területén maradandó változást okoz. Az elszállított iszap

művelési ágból kivont mély fekvésű terület feltöltésére lesz felhasználva, a

tevékenység ezért pozitívnak ítélhető a művi környezet kialakítása érdekében. A

negatív környezeti hatás a csatornákra és azok közvetlen környezetére korlátozódik,

a megvalósítás és a működés idején.

A vizeket érintő hatások

A kotrási tevékenység elvégzése következtében kialakuló nagyobb

vízszállító képesség, valamint a növényzetmentes szabad vízfelületek növekedése is

kedvezően befolyásolja a Vajas vízminőségét. A mellékágak frissvíz ellátása

szempontjából is kedvező a kotrási tevékenység.

A természeti értékek kismértékű és ideiglenes jellegű károsodásának

mértékéig terjedő mederkotrás minden szempontból indokolható.

A tevékenység a talaj- és rétegvizekre feltételezhetően nincs jelentős

hatással.

Levegőt érő hatások értékelése

A kotrást és a szállítást biztosító, megfelelő műszaki állapotú gépjárművek

szennyező hatása a környezetre káros mértékű terhelést nem okoz.

A fentiek alapján a levegőt érő hatások elviselhetőek lesznek a tevékenység

idején.

88

A tevékenység élővilágra gyakorolt hatásainak értékelése

A tevékenység kivitelezésekor részletesen meg kell vizsgálni, hogy milyen

módon lehet a természetvédelmi értékek és a tisztán műszaki kotrási érdekek közötti

kompromisszumos megoldást kialakítani. A terv részletes kidolgozása során

szakhatóságként be kell vonni a területileg illetékes és a Kiskunsági Nemzeti Park

Igazgatóságot, amely a természetvédelmi szakvéleményben rögzítik a tervezési

szakasz természeti értékeit, és meghatározzák a feltétlenül védendő, továbbá a

természetvédelmi szempontból bizonyos beavatkozásokat még eltűrő élőhelyek

helyszínrajzi lehatárolását és adottságait.

Hatások az épített környezetre

A tárgyi szakasz kotrása során közvetlenül a csatornapartra épített

épületeket, létesítményeket a tevékenység negatívan befolyásolja. A Trófea étterem

közvetlenül a csatorna partjára kialakított nyári kerthelyiségét a tevékenység

megkezdése előtt el kell bontani.

9.1.1.10. Összefoglalás

Összefoglalva megállapítható, hogy a Csorna-Foktői és a Sárközi I. számú

főcsatornák környezetoptimalizálási szempontokat is figyelembe vevő rekonstrukciója

a víz minőségére kedvező hatású. A tevékenység a környezetében okozott

hatásokat, hatásfolyamatokat tekintve mind a hatásviselőkre, mind a

hatásközvetítőkre nézve elviselhető, illetve semlegesnek ítélhető.

89

10. KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK:

A vízminőség állapotának javítása, a jó állapot megtartása az alábbi

szempontok figyelembe vételével valósítható meg:

Ø felszíni és felszín alatti vízmennyiség és minőség figyelőrendszer (monitoring

rendszer) kialakítása: a belterületi szakaszon további 2 mintavételi hely

beiktatása vízmintavétel céljából (Kalocsa Paprika Rt., a piac térsége), évente

1 alkalommal mederiszap mintavétel, továbbá 2 darab talajvíz kút telepítése

(Kalocsa Paprika Rt., Kubikus Park), valamint rendszeres vízhozam mérések

végzése,

Ø megfelelő hatósági eszközökkel meg kell szüntetni az illegális bekötéseket

(szennyező fizet elv következetes alkalmazásával),

Ø illegális hulladéklerakások felszámolása, 100 m-enként szemétgyűjtők

kihelyezése,

Ø horgászási tevékenység hatósági ellenőrzése,

Ø az EU Víz Keretdirektíva szempontrendszerének figyelembe vétele: a

csatlakozást követően a legalább jó vízminőségi állapot elérése, a

szennyezést a kibocsátás helyén kell megszüntetni (forráskontroll), szennyező

fizet elv alkalmazása,

Ø a fenntartási munkák rendszeres és tervszerű végzése: évente minimálisan

egy alkalommal, ősszel a növényzetet el kell távolítani, így a tavaszi belvizek

idejére a növényzet a legkisebb lesz,

Ø méretezett homokfogó műtárggyal kell ellátni az engedélyezett csapadék

bevezetéseket, ezáltal csökken az esővíz által a csatornába bemosott

lebegőanyag mennyisége,

Ø a rézsűket megfelelően gondozni kell (fásítás, füvesítés, parkosítás),

Ø a becsatlakozó és keresztező műtárgyak állékonyságának javítása,

rekonstrukciója,

Ø 3 évente részletes geodéziai felmérést kell végezni a csatorna teljes belterületi szakaszáról.

90

FELHASZNÁLT IRODALOM

[1.] Asbóth Miklós: Kalocsa történeti topográfiája. (Előkészületi stádiumban

van.)

[2.] Bándi Gyula szerk.: Hatásvizsgálat, felülvizsgálat. Közgazdasági és Jogi

Könyvkiadó, Budapest, 1997

[3.] Borkovits Lajos: Csorna- Foktői és Sárközi I. Főcsatorna Kalocsa Város

belsőségi szakaszainak rendezése. Tanulmányterv. Tervszám: 8/2002.

[4.] Cserey Balázs: Fejlesztések környezeti hatásvizsgálata. Nyomdacoop,

Budapest, 1994

[5.] Dr. Felföldy Lajos: Biológiai vízminősítés. Vízügyi Hidrobiológia 16. kötet,

Budapest, 1987

[6.] Dr. Pécsi Márton: A dunai Alföld. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1967

[7.] Dr. Péczely György: Éghajlattan. Nemzeti Könyvkiadó, Budapest, 1979

[8.] Dr. Petrasovits Imre szerk.: Sík vidéki vízrendezés és -gazdálkodás.

Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1982

[9.] 2000/60/EK Irányelve: Az európai közösségi intézkedések kereteinek meghatározásáról a víz politika területén (Európai Unió Víz Keretirányelve)

[10.] Markó Iván szerk.: Vízépítő művezetők zsebkönyve. Műszaki Könyvkiadó,

Budapest, 1989

91

[11.] Martonné Erdős Katalin: Magyarország természeti földrajza. Kossuth

egyetemi Kiadó, Debrecen, 1996

[12.] MSZ 12749:1993: Felszíni vizek minősítése, minőségi jellemzők és

minősítés

[13.] Vermes László: Hulladékgazdálkodás, hulladékhasznosítás. Mezőgazda

Kiadó, Budapest, 1998

[14.] 1995. évi LIII. törvény - A környezetvédelem általános szabályairól

[15.] 1995. évi LVII. törvény - A vízgazdálkodásról

[16.] 1996. évi LIII. törvény - A természet védelméről

[17.] 20/2001. (II. 14.) Kormányrendelet - A környezeti hatásvizsgálatról

FÉNYKÉPES MELLÉKLET

92

1. számú kép: Csorna-Foktői főcsatorna,

12+534 cskm szelvény, 51-es úti híd, felvíz

2. számú kép: Csorna-Foktői főcsatorna 12+534 cskm szelvény, szennyezett part

3. számú kép: Csorna-Foktői főcsatorna, 12+505 cskm szelvény, jp., Szelídi-tavi

csatorna torkolata

4. számú kép: Csorna-Foktői főcsatorna

12+385 cskm szelvény, jp., A mederbe dőlt nád akadályozza a vízlefolyást

5. számú kép: Csorna-Foktői főcsatorna 12+350 cskm Nádbedőlések a mederbe, háttérben a Kalocsai Víztorony

6. számú kép: Csorna-Foktői főcsatorna 12+300 cskm Nádbedőlések a mederbe,

háttérben a Kalocsai Víztorony

93

7. számú kép: Csorna-Foktői főcsatorna 12+031 cskm Vasbeton vasúti híd felvízi

oldala

8. számú kép: Csorna-Foktői főcsatorna 12+031 cskm Vasbeton vasúti híd alvízi

oldala


12+020 cskm Frissen tisztított csapadékvíz bevezető csatorna

10.számú kép: Csorna-Foktői főcsatorna

12+031 cskm A vasúti híd feletti szakasz a hídról fényképezve


12+020 cskm bp. Frissen tisztított csapadékvíz bevezető csatorna a híd alvízi

oldalán

12. számú kép: Csorna-Foktői főcsatorna 12+031 cskm Vasúti híd megrongálódott

kőburkolata

94

13. számú kép: Csorna-Foktői főcsatorna 11+800 cskm Balparti csatorna szakasz

14. számú kép: Csorna-Foktői főcsatorna 11+621 cskm Kőégető hídról fényképezett

csatorna szakasz


11+600 cskm A járóútra kihelyezett trágya, háttérben az Érsekkert


11+550 cskm Az Érsekkert melletti csatorna szakasz


11+500 cskm Honvédségi felhagyott épületek, előtérben a csapadékcsatorna

torkolati műtárgya

18. számú kép: Csorna-Foktői főcsatorna 10+980 cskm Gondozatlan önkormányzati

mellékcsatorna

95


10+540 cskm Becsatlakozó csatorna elhanyagolt torkolati műtárgya

20. számú kép: Csorna-Foktői főcsatorna 10+500 cskm A becsatlakozó csatorna

torkolatának alvízi látképe


10+400 cskm Gondozott csatornapart


10+380 cskm


10+350 cskm Egykori lóitató az Érseki Palota alatt


10+350 cskm Az egykori lóitató és az uradalmi kerítés

96

25. számú kép: Csorna-Foktői főcsatorna 10+320 cskm Foktői úti híd felvízi oldala

26. számú kép: Csorna-Foktői főcsatorna 10+320 cskm Foktői úti híd alvízi oldala

27. számú kép: Csorna-Foktői főcsatorna 10+200 cskm Szennyezett csatornapart


10+150 cskm Foktői úti híd látképe

29. számú kép: Csorna-Foktői főcsatorna 10+100 cskm bp. Csapadékvíz bevezetés

30. számú kép: Csorna-Foktői főcsatorna 10+140 cskm jp. Csapadékvíz bevezetés

97

31. számú kép: Csorna-Foktői főcsatorna 10+019 cskm Az Ecetgyár utcai híd felvízi

oldala


9+780 cskm Bedőlt fa a mederben

33. számú kép: Csorna-Foktői főcsatorna 9+757 cskm Mátyás Király utcai híd felvízi

oldala

34. számú kép: Csorna-Foktői főcsatorna 9+750 cskm Mátyás Király utcai híd alvízi

oldala


9+660cskm Csapadékvíz bevezetés


9+700 cskm Piac mögötti erősen szennyezett part

98


9+640 cskm Csapadékvíz bevezetés


9+575 cskm Csapadékvíz bevezetés

39. számú kép: Sárközi I. számú főcsatorna 50+164 cskm A Kalocsa Paprika Rt. telepe

40. számú kép: Sárközi I. számú főcsatorna

50+140 cskm Gyaloghíd

41. számú kép: Sárközi I. számú főcsatorna 48+970 cskm Vágóhídi csatorna torkolata

42. számú kép Csorna-Foktői csatorna 9+209

cskm Kalocsa Paprika Rt. belsőségi hídja előtérben a Sárközi I. főcsatorna kiágazása

99


9+052 cskm Vörösmarty úti híd alvízi oldala


9+052 cskm Vörösmarty úti híd felvízi oldala


8+600 cskm Lakók által elfoglalt csatornapart


8+600 cskm Kalocsa Paprika Rt. telepének távlati képe


8+488 cskm Gyaloghíd felvízi oldala


8+488 cskm Gyaloghíd alvízi oldala

100

49. számú kép: Csorna-Foktői főcsatorna 8+204 cskm Ökörjárói híd felvízi oldala


8+130 cskm Csapadékcsatorna


8+050 cskm Ökörjárói híd alvízi oldala


9+400 cskm A piac alatti partszakasz


9+370 cskm A járóútra kihelyezett kommunális hulladék


9+760 cskm A Trófea étterem közvetlenül a csatornapartra épített kerthelységgel

Az 1-51. számú fényképek 2003. március 16-én, 52-54. számú fényképek 2003.

május 26-án készültek.

101

KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS

Ezúton szeretnék köszönetet mondani a belső konzulensemnek Tamás Enikő

Annának és külső konzulensemnek Csóka Zoltánnak a szakdolgozatom

elkészítéséhez nyújtott nélkülözhetetlen szakmai segítségükért. Szeretnék még

köszönetet mondani Schmidt Antalnak (ADUKÖFE biológiai csoport vezetője) és

Borkovits Lajosnak

kalocsa város belterületén áthaladó · pdf file8.2.2...

Documents