jubileumi falunap 2009 (8. old.)szoloszkáné lepnyák alíz és pataki péterné. a forrás...

XIV. ÉVFOLYAM 4. SZÁM 2009. AUGUSZTUS

A tartalomból

Balázsújrázott!(3. old.)

Nyertesek(6–7. old.)

Régenés most(8. old.)

INGYENES

PUSZTAZÁMORKÖZÉLETI FÓRUMA

Jubileumi Falunap 2009 (4–7. o.)

2009/4 ZÁMORI HÍREK / 2

Jubileumi Falunap 2009

(Képes beszámolónk a 4–7. oldalon)

2009/43 / ZÁMORI HÍREK

TartalomMeghívó 3

Balázs újrázott! 3

Autó a rendõrségnek 3

Jubileumi Falunap 2009 4

A 2009. évi ZámoriFalunapon rendezettversenyek eredményei 6

Régen és most 8

Mi dolgunk a világban? 9

FertõszentmiklósiakPusztazámoron 9

Közhasznú jelentés 10

Idegen nyelven és magyarul 12

Közérdekû információk 13

Öveges József, az országfizikatanára 13

Széchényi Ferenc búcsúleveleIstván fiához 13

Szavak szépségversenye 13

GyermekprogramPusztazámoron 13

Zeni délutána kastélyparkban 13

Álság, válság! 14

ZÁMORI HÍREK. Pusztazámor község közéleti, információs lapja. MEGJELENIK minden páros hónap 2. hetében. LAPZÁRTA: megjelenés elõtt két héttel. HELYI

SZERKESZTÕ: Kiss Ágnes mûvelõdésszervezõ (Pusztazámori Tagiskola, könyvtár; tel: 06 70 311-7530). ÖNKORMÁNYZATI ÖSSZEKÖTÕ: Hilbertné Tóth Henriett(e-mail: [email protected]; tel.: 06 23 347-421). KIADJA Pusztazámor Község Önkormányzata megbízása alapján a Kornétás Kiadó és KereskedelmiKft. 1138 Budapest, Népfürdõ u. 15/D; telefon/fax: 06 1 239-0146; e-mail: [email protected] . A KIADÁSÉRT FELEL: Pusztay Sándor ügyvezetõ igazgató.KIADÓI SZERKESZTÕ: Kiss Zoltán. TÖRDELÕSZERKESZTÕ: Árvai István. SZERKESZTÕSÉGI TITKÁR, HIRDETÉSFELVÉTEL: Lukács Györgyi • NYOMDAI MUNKÁK:Reprográf Nyomdaipari Kft. • FELELÕS VEZETÕ: Nyitrai Zoltán ügyvezetõ igazgató • SZERKESZTÕSÉG: 1138 Budapest, Népfürdõ u. 15/A Telefon/fax: 239-0146, e-mail: [email protected] • A szerkesztõség fenntartja magának a jogot, hogy a beküldött írásokat és olvasói leveleket stilizálja, illetve az eredetimondanivaló meghagyásával rövidítse. A hirdetésfelvételi lehetõségrõl érdeklõdjön a [email protected] e-mail címen.

Rendõrautót vásárolt a tárnoki önkor-mányzat a rendõrség munkájának támo-gatása érdekében. A nagyközség kiemeltanyagi támogatásban részesíti a rendõrsé-

get, most pedig egy új szolgálati jármûveljárul hozzá a település nagyobb biztonsá-gához. Az ünnepélyes átadásra július 2-án került sor.

Balázs újrázott!Alig egy éve, hogy itt, az újság hasábjain hírt adtunkPusztazámor büszkeségérõl, Gyimesi Balázsról, aki karatébankorcsoportos Európa-bajnokságon aranyérmet szerzett, vala-mint több magyar verseny gyõztese volt. Az idén ismét sikerültneki megnyerni a 14-15 éves korcsoportban, Belgrádban az Eu-rópa-bajnokságot. Büszkék vagyunk tehetségére, eredményeire.

Pusztazámor Község Önkormányzata és Képviselõ-testü-lete gratulál e címhez, és további sok sikert, jó egészségetkíván neki, hogy tervei valóra váljanak, és sok dicsõségethozzon községünknek.

Autó a rendõrségnek

Meghívó

A Petõfi Sándor és a Hunyadi János utca által határolt területenaugusztus 20-án, 9 órakor kerül sor a kõkereszt újraszentelésére.

A képviselõ-testület és a Pusztazámor Községért Közalapítványmindenkit szeretettel vár az újraszentelésre

és az azt követõ szabadtéri szentmisére.

A szentmise után adják át a haranglábnál kialakított új parkot.


A Falunapok az utóbbi években a tele-pülések meghatározó rendezvényeivéváltak. Ilyenkor megmozdul a községapraja-nagyja. A szomszédos települé-sekrõl is számos vendég érkezik. Közsé-günkben ez év júniusában immár 10. al-kalommal rendeztük meg aPusztazámori Falunapot. A szeles, esõsnapok után az idõjárás is kegyeibe fo-gadta a Zámori Falunapot. Szombatrakisütött a nap, így adott volt minden akikapcsolódáshoz, szórakozáshoz, a jó-kedvhez: kellemes idõ, érdekes, zenés,táncos programok, remek hangulat, fi-nom bográcsos ételek. Már péntek dél-után elkezdõdött a készülõdés a Sza-badidõ- és Rendezvényparkban.

A rendezvény napján elsõként a fõzõ-verseny résztvevõi érkeztek. Ki az üstötállította, ki a tüzelõt készítette a fõzéshez;jó hangulatban telt az elõkészület. Köz-ben a mûfüves futballpályán a csapatoksorsolásán kialakult a meccsek rendje,Oláh Gábor szervezésében. A mérkõzé-seket Kányási István budaörsi játékvezetõirányította. Ifj. Csóli Ödön tizedik alka-lommal vezényelte le a sakkversenyt,melynek már visszatérõ játékosai vannak.Mindeközben a park pincéjében a helyiborosgazdák borait kóstolták és bírálták aszakemberekbõl álló zsûritagok. Ebédutánra megszülettek az eredmények. Averseny gyõzteseit a polgármester úr szí-vélyes hangú beszéddel köszöntötte, ésátnyújtotta az okleveleket és érmeket. Az

elõzõ évekhez hasonlóan a zsûri tagjavolt Keller László országgyûlési képviselõúr is. Beszédében köszöntötte az egybe-gyûlteket és hangsúlyozta, nagyon bol-

dog, hogy részese lehetett és figyelemmelkísérhette községünk fejlõdését az elmúltévek alatt.

A felnõtt programok mellett a gyere-kek is birtokba vehették a nekik szántjátékokat: ugrálóvár, csúszda, akadály-pálya, mászófal, kõsziklamászófal, arc-és hennafestés és kézmûves foglalkozá-sok, melynek szervezõje évek óta aZámori Kör civil szervezet. Az egyiklegnagyobb érdeklõdést kiváltó prog-ram a gyerekek körében az emelõkosa-ras tûzoltóautó volt, ami 27 méter ma-gasságba emelte a kis nebulókat. Ezt aprogramot Kralovánszky Kristóf, aPusztazámor Községért Közalapítványkuratóriumi elnöke szervezte meg agyerekeknek, immár másodszor a Falu-nap történetében. A délután folyamán akocsikázás és a lovaglás is sok érdeklõ-dõt vonzott.

A Tarka-Bárka Pusztazámori Nagycsa-ládosok Egyesülete hatékonyan bekap-csolódott az idei Falunap programjainakszervezésébe, levezetésébe. Kreatív ját-szóházzal várták a gyerekeket, és amígõk játszottak, addig a szülõk beszélget-hettek, tanácsot kérhettek Czifra Gyöngyivédõnõtõl és Besze Jankától, a gyermek-jóléti szolgálat vezetõjétõl. Márvány Juditbeszélgetésre és tanácsadásra várta a vá-randós kismamákat. Az egyesület Ölelõ-házat alakított ki a rendezvény területén,ahol a kisgyermekes anyukáknak lehetõ-ségük nyílt pelenkázásra, etetésre, szop-tatásra.



Gáspár Pál Szilveszter saját kézmûvesmesterségét mutatta be, és lehetõséget biz-tosított a gyerekeknek annak kipróbálására.A látogatók a mester jóvoltából egy nagyonszép falunapi érmét vihettek haza, amitegyedül üthettek. A szervezõk mindenkit fi-nom ebéddel vártak, melynek elkészítõiCzipri Mihály és Nyeste János voltak.Hornyák Róbertné és Vadas Gáborné a ki-szolgálásban jeleskedtek. A Miska presszóKelemenné Orosz Edina vezetésével fino-mabbnál finomabb italt, üdítõt, sört és mégsok más finomságot kínált a szomjazóknak.

A rendezvényen került sor a millenniu-mi zászló átadására. Pest megye 2009-ben ünnepli fennállásának 1000. évfordu-lóját. A megyei közgyûlés ezért ezt azévet a Millennium évének nyilvánította.Szent István király 1009-ben a veszprémiSóly okiratában említette elõször a négyvármegye: Fejér, Veszprém, Zala és Viseg-rád nevét. Visegrád vármegye és Pest me-gye között történelmi jogfolytonosságvan, ezért Pest is Magyarország legrégibbmegyéi közé tartozik. Csenger ZalánZsolt, Pest Megye Közgyûlésének képvi-selõje, közlekedési tanácsnok adta át amillenniumi zászlót községünk polgár-mesterének, Pátrovics Benedeknek; azeseménnyel Pusztazámor is bekapcsoló-dott millenniumi ünnepségsorozatba.

Színvonalas helytörténeti dokumentumokés fotók, régiségek kiállítását tekinthettékmeg az érdeklõdõk. Páli Anna és DobosFerencné alapos kutatást végeztek a községlakossága körében, hogy a kiállítás megva-lósuljon. Az elsõ Falunapon kiállított anya-got nagyszabásúan kiegészítették.

A Budafoki Galambász Egyesület ga-lambbemutatót tartott. Gyönyörû galam-bokkal kápráztatták el a közönséget. Ez aprogram Kajzer Antal szervezésében va-lósult meg, aki az egyesület tagja.

A délután folyamán kulturális progra-mokra került sor. Elsõként Sándor De-zsõ és cigányzenekara szórakoztatta aközönséget. Õket követte a helyi Nap-köziotthonos Óvoda fellépése. Nagy si-kert arattak a kicsik kedvesen, lelkesenelõadott mûsorukkal. FelkészítõjükSzoloszkáné Lepnyák Alíz és PatakiPéterné. A Forrás néptáncosai gyönyö-rû néptáncokat adtak elõ a Bara zene-kar kíséretében. Dömsödi Farkas Bálintnótákat énekelt, akit Sándor Dezsõ észenekara kísért. Végül, de nem utolsó-sorban Rózsa Norbert mulatós zenétjátszott a kedves közönség szórakozta-tására.

A rendezvény legtöbb érdeklõdõt von-zó eseménye a tûzijáték volt. Az egésznapos programot a hajnalig tartó utcabálzárta. A talpalávalót a Buli Band zenekarszolgáltatta, a résztvevõk nem kis megelé-gedésére.

Ez az idei Falunap is példája annak,hogy szükség van az ilyen rendezvények-re, amely összehozza az embereket eb-ben a gondokkal terhelt világban. Köszö-net Pusztazámor Önkormányzatának és aPusztazámor Községért Közalapítvány-nak, hogy a rendezvényt anyagilag finan-szírozták.

Az újság hasábjain keresztül szeret-ném megköszönni minden kedves segí-tõtársamnak, hogy részt vállaltak a falu-napi programok szervezésében és leve-zetésében.

Kiss Ágnesszervezõ


A 2009. évi Zámori Falunapon rendezett versenyek eredményei

BorversenyVörösborAranyérem Szilágyi PéterEzüst Süle KárolyBronz Süle KárolyFehérborArany Süle KárolyEzüst Pátrovics János

Süle KárolyBronz Pátrovics BenedekKülöndíj Léránt Gyula meggybora

FõzõversenyI. Varga Etele Gábor–Széles András

Almás nyúlBoróczki JánosÕzpörkölt

II. Sasad VadásztársaságVaddisznópörköltÖveges utcai fiúkHalászléÓdor ZsoltKörmös, csülkös, babos, káposztás balhé

III. Öveges utcai vagány csajokCukinis, gombás lecsóSzilágyi FerencnéBirkapörkölt

IV. Szilágyi TibornéTöltöttkáposzta

Tarka-Bárka Nagycsaládos EgyesületBirkapörkölt

V. Naplemente NyugdíjasklubCsülökpörköltLéránt Gyula–Fehér TiborMarhalábszár csülökkel

VI. Oláh GábornéMarhapörköltTarka-Bárka NEMilánói makaróni

Különdíjas: Czipri Mihály–Nyeste Jánosszékelykáposzta és babgulyás

SakkversenyFelnõttI. ifj. Csóli ÖdönII. Holtság IstvánIII. Reiner SándorIV. Herenkovics JánosIfjúságiI. Holtság DóraII. Kovács DominikIII. Hilbert Mátyás

Futtballmérkõzés – Falunapi kupaI. Tárnok II. csapataII. Tárnok I. csapataIII. Sóskút csapataIV. Kaptár sörözõ csapata


Régen és mostA tizedik, jubileumi Falunapra való készülõdésrõl elõször a kép-viselõ-testület májusi ülésén hallottam. Kiss Ági a lehetségesprogramokat sorolta, Kralovánszky Kristóf a pénzügyi lehetõsé-geket ecsetelte, a testület tételesen megvitatta a tervezett mûsort,illetve a mûsorszámok anyagi igényeit; osztottak-szoroztak, éslassan összeállt a költségvetés, ami elég szép summa volt.

Egy tétel azonban kimaradt az Ági által javasolt tervezetbõl: a tíz-éves évfordulóra szerette volna megismételni az elsõ Falunaponbemutatott – a kastélyban rendezett, a falu tízéves önállóságát isköszöntõ – helytörténeti kiállítást, aminek anno igen szép sikerevolt. Mivel számos, macerás feltétel szükségeltetett az ismételt be-mutatóhoz, a mostani programból végül is kimaradt a kiállítás.

Az ügy nemigen hagyott nyugodni, több napig is rágódtam adolgon. Közben eszembe jutott a tavalyi, 70 éves óvodai talál-kozóm. 1938-ban szentelték fel az óvodámat, és egy évig járhat-tam oda. Feledhetetlen volt a találkozóm a régi óvodával, amima is ott áll az egykoron általunk ültetett „erdõ” közepén. A be-lépés után balra indultam a sarokba, ugyanis ott volt a fogasom,és alatta a jelem: a gémeskút. Nem akartam hinni a szememnek:70 év után is ott volt a fogason a gémeskút.

E kedves, ám egyben felkavaró epizód erõsítette meg bennem aszándékot: mégiscsak meg kellene rendezni azt a helytörténeti ki-állítást. Keressük meg a régi fényképeket, és általuk tisztelegjünkeleink emléke elõtt, és egyúttal erõsítsük az utódok, a ma élõk kö-tõdését a szülõföldhöz, a településhez. Meg kell szólítanunk amég élõket, hogy elmondják a falu történetével kapcsolatos emlé-keiket, hogy bemutassák mindazt, amit életükkel, munkájukkallétrehoztak, amivel a község boldogulásához hozzájárultak.

Már biztos voltam abban, hogy a Zámori Kör Egyesületnekfolytatnia kell a tíz évvel ezelõtt megkezdett munkát. DobosnéErzsikével (elnökünkkel) megbeszéltük, hogy felvállaljuk a kiál-lítást, hiszen amúgy is az egyesület sátrában üldögélünk a Falu-napon. Hagyomány már ez nálunk: a „kézmûvességet” pártolvaSanyi bácsi kosarat fon, Gábor a gyerekekkel agyagozik, a kis-lányoknak karkötõt, csecsebecsét, papírfigurát segít készíteni.

Kiss Ágitól kértünk segítséget a régi eszközök, képek beszerzé-sében. Vállalta, hogy kérésemre ez ügyben felkeresi Tera mamát,hátha meglelik a régi képeket. Nekem az ölembe pottyant a se-gítség: Mariska (Molnárné a Gárdonyi utcából) már délután el-jött hozzánk egy borítékkal. Elmondta, hogy hosszú éveken át az

óvodában dolgozott, és hallotta, hogy képeket keresek a kiállí-táshoz, és elhozta fotóit. Tera mama képeit elnökünk, Erzsikegyûjtötte be. Önkéntes tûzoltók gyõzelme egy versenyen; a „Da-lárda”, ahol az anyuka és a lánya együtt énekel; az iskola 8. osz-tályos tanulói – a képen látható kislányból Annuska óvó nénilett; az iskola régi tablóképei az emlékezetes pedagógusokkal(Kummer Imre és neje, Szilágyi István igazgató és felesége, Er-zsébet) stb. Egyszerûen nem tudtam szóhoz jutni, ismeretlenül iséreztem, hogy nekik is fontos az emlékezés. Köszönöm, hogy afalunap ürügyén összetalálkoztunk.

A sikeren felbátorodva a képen szereplõ Annuska óvó nénitkerestem fel, aki elõször meglepõdött a kérésemen, aztán kész-ségesen segítséget ígért. Megkereste Schattman Rozika nénit és aszomszédságban élõ idõseket: az eredmény várakozáson felülivolt. (Köszönet Földi Attilának, Békési Gézának és másoknak.) Akapott régi igazolványok, bizonyítványok, fotók, papírpénzekigazi falunapi kiállításra való dokumentumok voltak, sõt vala-mennyi állandó helytörténeti kiállításért „kiált”.

Következett az egyesületi munka. „Értekezletet” tartottunkHalmai Katiéknál. Feladat csõstõl volt, következett a kivitelezés.Másolás, nagyítás, kicsinyítés – a munka dandárját Kati és Feke-te Zsuzsa vállalta. Végül összeállt minden: tablók, fotók, festmé-nyek (Meggyesházi Ágnes képei), régi tárgyak, dokumentumok(Buzás Gyula 23 régi tárggyal járult hozzá a kiállításhoz). Remé-lem ötven év múlva utódaink is ugyanilyen lelkesen keresik arégmúlt idõk dokumentumait, mint mi most az elmúlt évti-zedekét.

Köszönet mindazoknak, akik a szolgáltatott, átadott dokumen-tumokkal hozzájárultak a falunapi kiállítás sikeréhez. Köszöneta „fiúknak”, akik profi módon megoldották a sátorverést és a ké-pek, eszközök elhelyezését. Köszönet a látogatóknak, akikõszinte kíváncsisággal szemlélték a kiállítást, és emlékeztek a ré-gi zámoriakra. Köszönöm az idõközbeni felajánlásokat (Borkanéni és még többen), élni fogunk vele.

Biztos vagyok benne, hogy a következõ Falunapok helytörté-neti kiállításait már nem az én 70 évvel ezelõtti óvodai élmé-nyem inspirálja, hanem mindazok a zámoriak, akik a „RÉGEN”és a „MOST” összetartozását vallják.

Panni néni(Páli Anna)


Túrázásaink során a székelyderzsi Erõdtemplom falánál indulás-hoz készülõdtünk, amikor megállt mellettünk egy fekete ruhás,fejkendõs, hajlott hátú néni. Egészséget kívánt, majd megkérdez-te honnan jöttünk.

Amikor válaszoltunk, ezt kérdezte:– És Magyarország tényleg olyan szép, amilyennek

mondják? Nem várta meg a választ, hanem hiba nélkül el-mondta ezt:

Járjatok be minden földet,Melyet isten megteremtett,S nem akadtok bizonyáraA magyar nemzet párjára.Vajon mit kell véle tenni:Szánni kell-e vagy megvetni? -Ha a föld isten kalapja,Hazánk a bokréta rajta!Oly szép ország, oly virító,Szemet-lelket andalító,És oly gazdag!... aranysárgánRingatózik rónaságánA kalászok óceánja;S hegyeiben mennyi bánya!És ezekben annyi kincs van,Mennyit nem látsz álmaidban.S ilyen áldások dacáraEz a nemzet mégis árva,Mégis ronyos, mégis éhes,Közel áll az elveszéshez.S szellemének országábanHány rejtett gyöngy és gyémánt van!S mindezek maradnak ott lenn.Vagy ha épen a véletlenFöl találja hozni õket,Porban, sárban érnek véget,Vagy az inség zivatarjaÕket messze elsodorja,Messze tõlünk a világba,Idegen nép kincstárába,És ha ott ragyogni látjuk,Szánk-szemünket rájok tátjuk,S ál dicsõséggel lakunk jól,Hogy ez innen van honunkból.Ez hát nemes büszkeségünk,

Melyrõl annyiszor mesélünk?Azzal dicsekedni váltig,Ami szégyenünkre válik!...Csak a magyar büszkeséget,Csak ezt ne emlegessétek!Ezer éve, hogy e nemzetItt magának hazát szerzett,És ha jõne most halála,A jövendõ mit találna,Mi neki arról beszélne,Hogy itt hajdan magyar éle?S a világtörténet könyve?Ott sem lennénk följegyezve!És ha lennénk, jaj minékünk,Ezt olvasnák csak felõlünk:„Élt egy nép a Tisza táján,Századokig, lomhán, gyáván.” -Oh hazám, mikor fogsz ismétTenni egy sugárt, egy kis fénytMegrozsdásodott nevedre?Mikor ébredsz önérzetre?(Petõfi Sándor: A magyar nemzet, Pest, 1846)

Majd folytatta: – Mondják, miért írt ez a Petõfi ilyeneket? Azután elmondta, hogy 88 éves az idén. És hogy fogadjunk

el tõle valamit. A szatyrában volt pár tojás és négy, azaz négyszelet kalács. Ebbõl kettõt nekünk adott, hogy osszuk el.Egészséget kívánt, és elcsoszogott. Egy büdös kukkot nem tud-tunk szólni!

Én pedig leültem a székelyderzsi Erõdtemplom falához, ésolyat tettem, ami rohadtul nem illik bele egy 40 körüli, erõsenborostás túramotoros imidzsébe. Kijött a könny a szemembõl. Ésaz itthoni, magukat politikusnak mondó emberekre gondoltam,akik próbálják fekete-fehérre mosni az agyunkat, akik megoszta-nak, nem összekötnek, akik személyes érdekharcukkal több kártokoznak ennek az országnak, mint eddig bárki. Csak egyetlenegyszer jönnének el ide, és hallgatnák meg, ahogy egy 88 éves,görbe hátú öregasszony ÕSZINTÉN Petõfit szaval a boltból ha-zafelé, és négy szelet kalácsból kettõt odaad vadidegen embe-reknek.

Talán elszégyellnék magukat, pont úgy, ahogy akkor, ott, én.Talán elgondolkoznának azon, hogy vajon ki és miért tette õketoda, ahol vannak, és hogy mi dolgunk a világban.

Részlet egy túramotoros interneten továbbított levelébõl.

Mi dolgunk a világban?

Fertõszentmiklósiak PusztazámoronFertõszentmiklós Város Önkormányzatának dolgozói július 10-én községünkbe látogattak. A csoport megtekintette a településlegfontosabb és legszebb építészeti és természeti emlékeit. AZámori Remeteségben és a Barcza Kastélyban dr. FeketeZsuzsanna kalauzolta a résztvevõket és tartott nagyon értékes ésérdekes elõadást. Fertõszentmiklós polgármestere, Horváth

Tibor elismerõen és nagy örömmel nyilatkozott Pusztazámorróla résztvevõk nevében. Nagyon jónak és példaértékûnek tartja atelepülés fejlõdését. A két önkormányzat között kölcsönösbaráti, testvértelepülési kapcsolat alakult ki.

Búcsúzóul Horváth Tibor a delegáció tagjai és a maganevében sok sikert, további fejlõdést kívánt Pusztazámornak.


Nagyapám gyakran idézett egy régi bölcsmondást: „Ahány nyelvet tudsz, annyi em-ber vagy.” Mivel a magyar nyelv és iroda-lom mellett az idegen nyelvek elsajátítása isvonzott, szívesen tanultam oroszul, ango-lul, franciául és németül. Minél több nyelvrejtelmeibe, azaz szerkezetébe, nyelvtanisajátosságaiba, szókincsébe pillantunk be,annál több lehetõség kínálkozik a magyarnyelvvel való összehasonlításhoz.

Lássunk néhány példát a némettel valóösszevetésre. Minálunk valakit megnevet-tetni egyetlen szó mûve csupán. A jó-kedvre fakasztáshoz a németben háromszó kell: zum Lachen bringen.

Válasszunk most egy szép poétikus han-gulatú szóképet: beesteledvén. Ennek kife-jezésére a németnek négy szóra van szük-sége: da es Abend wurde. Hogy mi ennyi-re tömören tudjuk kifejezni magunkat, azvégtelen nyelvi gazdagságot bizonyít.

Mint köztudott, a magyarság számos No-bel-díjas tudóst adott a világnak. Többenkérdezték a világhírû fizikusokat, matemati-kusokat, hogy mi a titkuk. A válasz egyértel-mû: a magyar nyelv, mivel annak felépítésea tiszta matematikai logikára épül. TellerEde (1908–2003) atomfizikus, aki életének95 évébõl 77-et külföldön élt, még közvet-lenül halála elõtt is tökéletesen beszélt ésidézett verseket magyarul.

Emlékezzünk vissza a budapesti Mille-nárison felépített „Álmok álmodói – Világ-ra szóló magyarok” címû kiállításra. Ha va-laki nem láthatta volna, íme néhánygyöngyszem a magyarok találmányainaksorából: ejtõernyõ, szélturbina, taposóma-lom, markológép, lánchíd, személyfelvo-nó, vízturbina, gõzturbina, dinamó, elekt-romotor, porlasztó, benzinmotor, benzin-motoros autó, torziós inga, villamos gyúj-tóberendezés, a vasút villamosítása, auto-mata sebességváltó, bolygókerekes sebes-ségváltó, bakelit hanglemez, sötétkamra,porcelánfajansz, telefonközpont, számító-gép, golyóstoll, gyufa, helikopter, lökhajtá-sú repülõ, torpedó (robotrepülõgép), vilá-gító dióda, hold-radar, a kozmikus sugár-zás és a biomágnesesség felfedezése, ab-szolút geometria, mely az általános relati-vitás alapköve, hangosfilm, képtávíró, astressz fogalma, hologram stb., s hogy mégrégebbi eleinkrõl is megemlékezzünk: ke-rék, fazekaskorong, tejpor, kengyel, vissza-csapó íj, gomb, fehérnemû, szauna, köz-ponti fûtés, réz, vörösréz, acélrugó, kocsi(hintó) és bizony az írás és a könyv is. Már-pedig a felsoroltak (és még sok-sok továb-bi) kiteszik a mai mûvelt világ alappillére-it, s amelyek a nyelvünkön gondolkodókteremtményei.

Hegedûs Géza író mondogatta hajdan aSzínmûvészeti Fõiskolán tanítványainak,hogy a miénk a világ leggazdagabb nyelve.Magyarra ugyanis a világirodalom legtöbbmûve lefordítható, olykor az eredetit fölül-múló szépséggel. Ámde a mi irodalmunkmás nyelvekre alig ültethetõ át, mivel a miképi gazdagságunk, játékosságunk, szava-ink mérhetetlen sokasága, zenéje és a jelen-tésárnyalatok bõsége elvész ott, ahol azilyesminek szûkebb a tere. Czakó GáborBeavatás a magyar észjárásba címû könyvé-ben találtam az alábbi versezetet, amely 79helyváltoztatást kifejezõ igét tartalmaz.

Gyimóthy Gábor: NyelvleckeEgyik olaszóra sodrán,Ím a kérdés felmerült:Hogy milyen nyelv ez a magyar,Európába hogy került?

Elmeséltem, ahogy tudtam,Mire képes a magyar.Elmondtam, hogy sok, sok rag van,S hogy némelyik mit takar,

És a szókincsben mi rejlik,A rengeteg árnyalat, Példaként vegyük csak itt:Ember, állat hogy halad?

Elmondtam, hogy mikor járunk,Mikor mondom, hogy megyek.Részeg, hogy dülöngél nálunk,S milyen, ha csak lépdelek.

Miért mondom, hogy botorkál,Gyalogol, vagy kódorog,S a sétáló szerelmes pár,Miért éppen andalog?

A vaddisznó, hogy ha rohan,Nem üget, de csörtet - ésBár alakra majdnem olyanMiért más a törtetés?

Mondtam volna még azt is hát,Aki fut, miért nem lohol?Miért nem vág, ki mezõn átvág,De tán vágtat valahol.

Aki tipeg, miért nem libeg,S ez épp úgy nem lebegés, -Minthogy nem csak sánta biceg,S hebegés nem rebegés!

Mit tesz a ló, ha poroszkál,Vagy pedig, ha vágtázik?És a kuvasz, ha somfordál,Avagy akár bóklászik.

Lábát szedi, aki kitér,A riadt õz elszökell.Nem ront be az, aki betér…Más nyelven, hogy mondjam el?

Jó lett volna szemléltetni,Botladozó mint halad,Avagy milyen õgyelegni?Egy szó - egy kép - egy zamat!

Aki „slattyog”, miért nem „lófrál”?Száguldó hová szalad?Ki vánszorog, miért nem kószál?S aki kullog, hol marad?

Bandukló miért nem baktat?És ha motyog, mit kotyog,Aki koslat, avagy kaptat,Avagy császkál és totyog?

Nem csak árnyék, aki suhan,S nem csak a jármû robog,Nem csak az áradat rohan,S nem csak a kocsi kocog.

Aki cselleng, nem csatangol,Ki „beslisszol” elinal,Nem „battyog” az, ki bitangol,Ha mégis: a mese csal!

Hogy a kutya lopakodik,Sompolyog, majd meglapul,S ha ráförmedsz, elkotródik.Hogy mondjam ezt olaszul?

Másik, erre settenkedik,Sündörög, majd elterül.Ráripakodsz, elódalog,Hogy mondjam ezt németül?

Egy csavargó itt kóborol,Lézeng, õdöng, csavarog,Lõdörög, majd elvándorol,S többé már nem zavarog.

Ám egy másik itt tekereg,- Elárulja kósza nesz -Itt kóvályog, itt ténfereg…Franciául, hogy van ez?

S hogy a tömeg miért özönlik,Mikor tódul, vagy vonul,Vagy hömpölyög, s még sem ömlik,Hogy mondjam ezt angolul?

Aki surran, miért nem oson,Vagy miért nem lépeget?Mindezt csak magyarul tudom,S tán csak magyarul lehet!

Firenze, 1984.X.12.

Összeállította: Fekete Zsuzsanna

Idegen nyelven és magyarul


Öveges József,az ország fizikatanára

Pusztazámor egyik szép utcájának névadója, Öveges József pro-fesszor Budapesten posztumusz díszpolgári címet kapott. A ki-tüntetést Öveges Enikõ, a professzor unokahúga vette át, akiédesapjával, dr. Öveges László kiskunfélegyházi fõorvossalgyakran járt Öveges József egykori lakásában a II. kerületi Var-sányi udvarban és számos emléket is õriz róla.

Öveges József 1895-ben született a Zala megyei Pákán. Koránelhunyt néptanító apjának családja kétszáz év óta tanítóskodott.Öveges a gyõri bencésekhez, majd a kecskeméti piaristákhoz jártgimnáziumba, 1912-ben lépett be a piarista rendbe. 1919-ben ma-tematika-fizika szakos tanári oklevelet szerzett a budapesti egyete-men. 1920-ban pappá szentelték, majd a piaristák gimnáziumai-ban tanított Szegeden, Tatán, Vácott és a fõvárosban. 1948-ban el-sõként kapott Kossuth-díjat. 1948-tól 1955-ös nyugdíjazásáig a Pe-dagógiai Fõiskola tanszékvezetõ tanára volt. Az 1950-es évek elsõfelétõl írásaival, könyveivel, rádió- és televíziós sorozataival meg-alapozta az új magyar természettudományos ismeretterjesztést. Abonyolult kísérleteket is olyan egyszerûen magyarázta el, hogy ateljesen képzetlenek is megérthették. Megalapításától szerzõje, ké-sõbb szerkesztõje volt az Élet és Tudomány címû lapnak. 1970-tõltermészettudományi játszóházakat tervezett, ahol szülõk és gyer-mekek együtt ismerkedhettek volna a természet törvényeivel. Azötlet végül 1995-ben a Csodák Palotája néven valósult meg. Öve-ges József 1979. szeptember 4-én halt meg Budapesten.

Öveges professzor egyik vele készült interjúban így fogalmaz-ta meg hitvallását: „Megszállottja vagyok annak, hogy mások-nak örömet szerezzek. Szellemi örömöt, a meglátás, a tudásgya-rapítás örömét és boldogságát akarom egyszerû kísérleteimmelmindenkinek megszerezni.”

F. Zs.

Nagyjainkról, nagyjainktól!

Széchényi Ferenc búcsúleveleIstván fiához, 1817 (részlet)

„Nem kevésbé veszélyes zátony egy dicsõségszomjas és hiú fi-atal ember számára a gazdagság. – Te, kedves fiam, e tekintet-ben is milliónyi embertársaid között megáldattál jóságos te-remtõd által. – Kitûnõ bizalmával helyezett állásodra, hogy ke-gyelmét szétosszad, gondoskodj a szegényekrõl, özvegyekrõlés árvákról. – A pénz tehát csupán el van helyezve nálad, snem a te tulajdonod, mert nem azzal lépsz az ítélõszék elé,hanem csupán az elszámolás kötelezettségével. – Ez indítsontéged a pénz becsülésére, ha könnyû megszerzése arra bírhat-na, hogy nem a szükségest, hasznost, tisztességest, kényel-mest, hanem a haszontalant, kérkedõt vagy ártalmast és vét-kest szerezzed meg rajta. – Alattvalóid verejtéke ez, némelybeteg s szükséget, éhséget és szomjúságot szenvedõ munkáskönnyei tapadnak e pénzen.”

Szavak szépségversenyeA Magyar nyelv éve 2009 rendezvénysorozatában – amelyKazinczy Ferenc születésének 250. évfordulójához kapcsolódik– a Balassi Intézet a Thália színházban meghirdette a magyarszavak szépségversenyét Hagyj egy szót magad után! címmel.

Szavazni a novemberi zárásig a www.szoszavazo.hu oldalonlehet. A legismertebb szép szó gyûjtemény Kosztolányi Dezsõé:láng, gyöngy, anya, õsz, szûz, kard, csók, vér, szív, sír. A Fülesújság 1957-ben és 1991-ben hirdetett pályázatot. Az eredmény:csend, csillag, fény, gyöngy, illat, könny, lomb, szelíd, szellõ,tündér, illetve: szerelem, szeretet, édesanya, béke, boldogság,gyermek, csillag, haza, szív, anya.

Balázs Géza nyelvész szerint a szószépségverseny azértfontos és hasznos mulatság, mert nyelvi tudatosságra nevel. Aszervezõk a késõbbiekben könyvet és CD-t jelentetnek meg aszavazás során szerzett tapasztalatokról, amelyek az m2mûsorában is az országos nyilvánosság elé kerülnek.

F. Zs.

Gyermekprogram Pusztazámoron2009. szeptember 20-án a IV. Budaörsi Kistérségi Fesztivál kere-tében a pusztazámori Szabadidõ és Rendezvényparkban 11 órá-tól 15 óráig gyermekprogramokat szervez a Budaörsi Játékszín,amelyre miden érdeklõdõt szeretettel várunk.

A program keretében ugrálóvár kicsiknek, hennafestés, virtuá-lis színi elõadás, kézmûves foglalkozások és helyi kézmûvesekkiállítása várják az érdeklõdõket.

Zenei délután a kastélyparkbanPusztazámor Község Önkormányzata és a Pusztazámor Közsé-gért Közalapítvány a IV. Budaörsi Kistérségi Fesztivál színvonalátemelve kulturális programmal járul hozzá a rendezvényhez.A pusztazámori Barcza Kastélyban (Öreg Tölgy Fogadó) parkjá-ban 2009. szeptember 20-án (vasárnap) 15.30-tól kezdõdõ sok-színû zenei csemegével várja az érdeklõdõket.

A mintegy 2x45 perces mûsorban ismert dallamok csendülnek felBizet, Kálmán Imre, Lehár Ferenc mûveibõl, a kistérségben ismertSándor Dezsõ és zenekara elõadásában. Musicalrészleteket, slágere-ket és operettrészleteket hallhatunk majd neves elõadómûvészek tol-mácsolásában, a zenekar kíséretében. A részletekrõl a késõbbiekbenplakátokon és a pusztazamor.hu portálon adunk bõvebb információt.

A programról (különösen rossz idõ esetén) Kiss Ágnes mûvelõdés-szervezõnél lehet érdeklõdni, hétköznap 15-20 óra között a (23)347-177-es telefonszámon, vagy napközben a (70)311-7530-as számon.

Közérdekûinformációk

• Ezúton is felhívom a figyelmet, hogy ingatlanaik elõtt szíveskedje-nek a gaztalanítást elvégezni és a parlagfûvel kapcsolatos védekezésikötelezettségnek eleget tenni.• Kérem, hogy kerti, illetve kinti rendezvények, programok ese-tén fokozott figyelemmel járjanak el, a megengedhetõ zajra vo-natkozó jogszabályi elõírásokat tartsák be, és legyenek figye-lemmel mások nyugalmára. A kinti rendezvényeket mindenesetben kérjük bejelenteni az Érdi Városi Rendõrkapitányságon.• Ugyancsak felhívom a tisztelt adófizetõk figyelmét a szeptember15-i adófizetési határidõ pontos betartására (gépjármû-, kommunálisés iparûzési adó – aki ez utóbbit még nem fizette be). Kérjük, hogy tar-tozását mindenki önként rendezze, mert ellenkezõ esetben gondos-kodnunk kell az adó behajtásáról.

Dr. Kosztyi Emmajegyzõ


Egy felelõs politikusunktól idézek; szavairögtön megértetik mindenkivel lesújtógazdasági helyzetünk okait: „Kelet felölnézve mi vagyunk az utolsó olyan ország,ahol az állam lemondott a nemzetstraté-giai és nemzetbiztonsági szempontbólfelbecsülhetetlen értékû közellátási rend-szerek tulajdonáról.” A jótéteménykéntbeharangozott EU-milliárdokkal kapcso-latban pedig azt mondja: „Megemlítem,hogy az EU semmilyen segítséget nemnyújt Magyarországnak… Nekünk ez apénz jár, fizettünk érte. Ennek az árát elõ-re megfizettük. Átengedtük a piacainkat,átengedtük a termelõüzemeinket.”

Kérdezem: Ki szavazott erre? Egyre inkábba bõrünkön érezzük a munkahelyek hiányát,holott tétlenül néztük és elhittük politikusa-inknak, hogy a befektetõk azért jönnek,hogy rajtunk segítsenek. Az eredmény azlett, hogy a multik által létrehozott munkahe-lyek száma összesen 88 ezer, közben 1,5millió szûnt meg éppen e miatt! Hol vannakgyáraink, üzemeink a textiltõl kezdve a me-zõgazdasági üzemekig, élelmiszeriparig?Hogy milyen minõséget kapunk minden vo-natkozásban, azt legegyszerûbben úgy álla-píthatjuk meg, hogy készítünk egy tojásrán-tottát a pusztazámori háztáji tojásból, és an-nak színét hasonlítsuk a „mûvelt” nyugatránk telepített áruházaiban vásárolt tojásbólkészült rántottáéhoz. Vagy tekintsünk feloszlopainkra, milyen színvonalon készítet-ték el az importált fejlett nyugati technológi-ával villany- és telefonhálózatunkat!

E fent említett, tudtunkon és hozzájáru-lásunk nélkül végrehajtott gazdaságpoliti-ka a hazai gazdaság teljes leépüléséhezvezetett. Eredményeképpen olvashatjuk akülönbözõ közgazdasági elemzések fi-gyelmeztetõ adatait. A Union Bank ofSwitzerland (UBS) felmérése szerint Buda-pesten a megélhetési költség a zürichineka 67%-a. Ez akkor válik döbbenetes szám-má, ha hozzátesszük, hogy az átlagbércsak 6–7%-a az ottaninak. A világ 70 vá-rosának átlaga 9,5 svájci frank/óra. (Kb.2000 Ft.) A túl magasnak mondott magyarminimálbér 2,4 svájci frank/óra (Kb.500 Ft.) (Zürichben az átlagbér 32 svájcifrank/óra – kb. 6000 Ft.) Jövedelmünk(uniós csatlakozásunk ellenére is) 7-8-szor kevesebb, mint az ottani! Ott a kis-nyugdíj 900 euró (252 000 Ft), egy átlagosnyugdíj 1900 euró (532 000 Ft) körül van.Az átlagfizetés 800 000 Ft. Õk ebbõl a jö-vedelembõl fizetik ugyanazokat a piaciárakat (gáz, áram, víz, élelmiszer stb.),mint mi a túlköltekezõk, túlfogyasztók!

Nézzünk egy rövid számítást. Kap egyhazai dolgozó mondjuk 300 000 Ft fize-tést! A munkáltató ezután befizet 102 450Ft-ot a költségvetésbe. (Nyugdíjjárulék,egészségbiztosítási járulék, egészségügyihozzájárulás, munkaadói járulék, szak-képzési hozzájárulás.) Majd jön a munka-vállaló befizetése, ami 125 250 Ft (szja,nyugdíjjárulék, egészségbiztosítási járu-lék, munkavállalói járulék). Marad a fize-tésébõl tehát 174 750 Ft forint.

Vásárlás esetén ebbõl még áfát fizet,eddig 20 %-ot (29125 Ft), július 1-jétõl 25%-ot. Marad 145 625 Ft-ja. Tehát a 300000 Ft fizetésbõl összesen marad 145 625Ft, amin az állam keresett 256 825 Ft-ot;ez a fizetés 85%-a. A száz forint bruttóbérre esõ munkabérköltség forintban je-lenleg is a legmagasabb a környezõ or-szágokhoz képest: Magyarország: 54,Csehország: 40, Lengyelország: 30, Szlo-vénia: 23 Ft. (Az EU-átlag 28 Ft.)

A magyarok már 2004-ben 37%-kaltöbbet fizettek a villanyáramért, mint acsehek, és 29%-kal többet, mint a lengye-lek. Ráadásul Európa 11 országa közül ittvolt 2004-ig is a legmagasabb az áfa(amit most 5%-kal megemeltek!).

Ma már mindenki tudja, hogy a vállalko-zások 99,7 %-a kis- és közepes vállalkozásMagyarországon; ez a réteg állítja elõ aGDP (nemzeti össztermék) 50%-át és fog-lalkoztatja a munkavállalók 70%-át, vala-mint ez a kör fizeti, a lakossággal együtt, azadók 80%-át. Azok pedig, akik a GDP má-sik 50%-át állítják elõ, csak 20% adót fizet-nek, illetve extraprofitjukat kiviszik az or-szágból! Az új külföldi befektetõk öt évigadómentesek. Továbbá a multik 900-1000milliárd támogatást kapnak évente a miadóinkból. Hogy ez mekkora összeg? Amostani megszorítások összesen 250 milli-árdot hoznak, szintén évente!

Egy évekkel ezelõtti, a BBC rádióadónleadott kerekasztal-beszélgetés összefogla-lóját olvasom. A mûsorban komoly szak-emberek foglalkoztak azzal, hogy Magyar-országon nagyon olcsók az ingatlanok, tu-lajdonosaik igen csekély fizetésbõl, illetvenyugdíjból élnek, és ezért könnyen rászo-ríthatók lennének arra, hogy eladják az in-gatlanaikat. Az is felmerült, hogy ingatlan-adó kivetésével ez az eladási folyamat fel-gyorsítható. Az egyik közgazdász fölvetet-te: tudomása szerint Magyarországon soknyugdíjasnak van magántulajdonában alakása, mivel az állam eladta nekik. Ha be-vezetik az ingatlanadót, akkor ezek cse-kély nyugdíjukból képtelenek lesznek azt

fizetni. Tömegesen kényszerülnek eladnilakásaikat. Az ingatlanok ára még jobbanleesik. Erre mit hallunk évek óta, hogy„patrióta kormányunk” egészen véletlenülbevezeti az ingatlanadót, vagyonadót. Aperspektíva tehát az, hogy lakjunk bérla-kásban, ahol a bért egész életen keresztülfizetni kell a háziúrnak!

Más téma. Míg a környezõ országok-ban verik a magyarokat, hallottunk-eegyetlen olyan esetrõl is, hogy itt vala-kit azért bántalmaztak, mert anyanyel-vén beszélt?! Látjuk, mi történik környe-zetünkben, és mégis a magyar emberkapja a legkülönfélébb jelzõket, holottilyen vonatkozásban még egy pofonsem csattant el hazánkban 1990-óta.Olyan mély erkölcsi és etikai leépüléskövetkezett be politikusaink viselkedé-sében – saját gyarapodásuk szem elõtttartása mellett –, amely teljes közöm-bösséget, részvétlenséget eredménye-zett tulajdon népük és hazájuk sorsairánt. Meg kell értenünk végre, hogycsak magunkra számíthatunk. Hiszenahogy nézzük Európa eseményeit, azttapasztaljuk, hogy egyre inkább min-denkinek maga felé hajlik a keze, és pat-rióta gazdaságpolitikát folytatnak. Min-denhol a saját népük boldogulását te-kintik elsõdlegesnek. Kivéve nálunk! Ép-pen ezért itt az ideje, hogy a magunkkezébe vegyük életünk irányítását.

Ehhez Illyés Gyula nemzeti programjáthívom segítségül! Mi az, amit magyarkéntvállalni tudunk és akarunk is, melynekszomorú aktualitását megerõsíti, hogynemrég emlékeztünk Pusztazámor hábo-rús hõseire is:

„A magyar az, aki bátran szembenéz anép bajaival: a nemzet fejlõdésének aka-dályával.

Aki a szabadságot ma is minden térenmeg akarja valósítani.

Aki a népnek mûveltséget, egészséget,jólétet akar.

Aki a földmûvesnek földet, a munkásnakméltó hasznot, mindenkinek emberi bá-násmódot kíván, egyéni érdeke ellenére is.

Aki egy nyomorult, éhezõ vagy jogfosz-tott láttán saját magát is sértve érzi, embe-ri, magyari mivoltában... Magyar az, akinem bírja a homályt, sem a börtönben,sem a gondolatban. Magyar az, aki az ér-telmet szereti, aki szenvedélyét csak ak-kor engedi szabadon, midõn a szó márnem használ az igazság elfogadtatására.”

Károvits TamásPusztazámor

Álság, válság!Fórum



(Képes beszámolónk a 4–7. oldalon)

jubileumi falunap 2009 (8. old.)szoloszkáné lepnyák alíz és pataki péterné. a forrás...

Documents