A

KISKUNFÉLEGYHÁZI ÖSSZEVONT ÁLTALÁNOS ISKOLA

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

2013.

TARTALOMJEGYZÉK

I. Bevezetés.........................................................................................................................3

1. Tartalmi összefoglaló...............................................................................................................3

2. Hatástanulmány......................................................................................................................3

3. Eljárásrend..............................................................................................................................3

4. A pedagógiai program jogszabályi alapja..................................................................................3

II. Az iskola nevelési programja...........................................................................................3

1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai.......31.2. Céljaink...................................................................................................................................................3

1.2.2 A kompetencia alapú oktatás fenntarthatósága...............................................................................31.3 Iskolai célok, tanulóképünk.....................................................................................................................31.4 Nevelési feladatok, eszközök és eljárások, tevékenységek.....................................................................3

2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok...................................................3

3. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok......................................................33.1. Az egészségfejlesztés iskolai feladatai....................................................................................................3

3.1.1 Elméleti alapvetés............................................................................................................................33.1.2 Az egészségfejlesztés főbb területei................................................................................................3

3.2 Az egészségfejlesztés feltételei................................................................................................................33.3 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos programok, tevékenységek...........................................................3

3.3.1 Az iskolában tartott tanórák, foglalkozások......................................................................................33.3.2 Az intézmény / más intézmények által szervezett programok..........................................................3

3.4 A teljes körű iskolai egészségfejlesztés az alábbi részterületeken eredményezi a hatékonyság növekedését..................................................................................................................................................3

4. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok........................................................34.1 A közösségfejlesztés folyamata, feladatai, formái...................................................................................34.2 A közösségi nevelés speciális feladatai, eszközei és elvárásai..................................................................34.3 A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok....................................................................3

4.3.1 A tanítási óra....................................................................................................................................34.3.2 Osztályfőnöki óra..............................................................................................................................3

4.4 Az egyéb foglalkozások közösségfejlesztő feladatai.................................................................................34.4.1 Tehetséggondozás............................................................................................................................34.4.2 Tanulmányi és osztálykirándulások, kirándulások............................................................................3

4.5 A diákönkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai......................................................................34.6 A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai............................................................................3

4.6.1 Szünidei szabadidő szervezése.........................................................................................................34.6.2 Alapítványok.....................................................................................................................................34.6.3 Egész napra és délutánra kiterjedő szakmai és pedagógiai ellátás (napközi, tanulószoba)..............34.6.4 Délutáni szabadidős foglalkozások...................................................................................................34.6.5 Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozások.........................34.6.6 Iskolai könyvtárak.............................................................................................................................34.6.7 Intézmény létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata..................................3

2

4.6.8 Hit- és vallásoktatás..........................................................................................................................34.6.9 Sportkörök........................................................................................................................................3

5. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai.........................................................35.1 Az osztályfőnök feladatai és hatásköre....................................................................................................3

6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység...........................36.1 A különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló együttnevelése.......................................................3

6.1.1 Sajátos nevelési igényű tanulók........................................................................................................36.1.2 A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek..................36.1.3 Kiemelten tehetséges gyermek, tanuló...........................................................................................3

6.2 A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatási törvény szerint hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanuló..............................................................................................................................................36.3 Az ifjúságvédelmi feladatok ellátása........................................................................................................36.4 A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység...............................................................................3

7. Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje...........................................3

8. Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel.................................................38. 1 A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák............................................................................38.2 A szülők közösségét érintő együttműködési formák...............................................................................3

8.2.1 A szülői közösség és a kapcsolattartás rendje...................................................................................38.2.2 Szülői közösség.................................................................................................................................38.2.3 Szülői közösséggel való kapcsolattartás............................................................................................38.2.4 A szülők szóbeli tájékoztatási rendje................................................................................................38.2.5 Szülői értekezletek rendje................................................................................................................38.2.6 A szülői értekezletekkel szemben támasztott elvárások:..................................................................38.2.7 Az iskolai fogadóórák rendje............................................................................................................38.2.8 A szülők írásbeli tájékoztatási rendje................................................................................................38.2.9 A szülői közösség jogai, kötelességei................................................................................................3

8.3 Kapcsolattartás az iskola partnereivel....................................................................................38.3.1 Óvoda-iskola kapcsolata...................................................................................................................38.3.2 Egyházak-iskola kapcsolata...............................................................................................................38.3.3 Gyermekjóléti szolgálatok-iskola kapcsolata....................................................................................38.3.4 Kulturális intézmények és az intézmény kapcsolata.........................................................................38.3.5 Egészségügy és az intézmény kapcsolata..........................................................................................38.3.6 Az intézmény és a média kapcsolata................................................................................................38.3.7 Az intézmény és a rendőrség kapcsolata..........................................................................................3

9. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata.........................................................................39.1 A vizsgaszabályzat célja............................................................................................................................39.2 A vizsgaszabályzat hatálya.......................................................................................................................39.3 A tanulmányok alatti vizsgák szervezésének legfontosabb alapelvei.......................................................39.4 A vizsgatárgyak részei és követelményei.................................................................................................39.5 Gyakorlati vizsga általános szabályai........................................................................................................39.6 A vizsgatárgyak követelményrendszere...................................................................................................3

10. A felvétel és az átvétel helyi szabályai....................................................................................310.1 Az intézmény első évfolyamára történő felvétel...................................................................................310.2 A 2. – 8. évfolyamra történő átvétel......................................................................................................3

11. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv.........................3

3

11.1 Elméleti alapvetés..................................................................................................................................311.2 Feladata, céljai.......................................................................................................................................3

11.2.1 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók...................................311.2.2 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok......................3

11.3 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos feladatok megvalósításának elősegítése érdekében...................................................................................................................................311.4. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítását elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják.......................................................................................................................................................3

III. Az iskola helyi tanterve..................................................................................................3

1. A választott kerettanterv megnevezése....................................................................................3

2. A választott kerettanterv feletti óraszám tagintézményenként NAT 4 alapján..........................32.1 KÖÁI József Attila Általános Iskolája.........................................................................................................3

2.1.1 Emelt szintű testnevelés tantárgy követelményei a KÖÁI József Attila Általános Iskolájában..........32.2 KÖÁI Dózsa György Általános Iskolája......................................................................................................32.3 KÖÁI Platán Utcai Általános Iskolája........................................................................................................32.4 KÖÁI Széchenyi István Általános Iskolája.................................................................................................3

3. A tantárgyak óraszámai NAT 3 és NAT 3 Kntv. alapján tagintézményenként.............................33.1. KÖÁI József Attila Általános Iskolája........................................................................................................33.2. KÖÁI Dózsa György Általános Iskolája.....................................................................................................33.3 KÖÁI Platán Utcai Általános Iskolája........................................................................................................33.4 KÖÁI Széchenyi István Általános Iskolája.................................................................................................3

4. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei........................3

5. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának szabályai.....................................................................................................................................3

5.1 Az 1-2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása........................................................................35.2 A 3-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása..........................................................................35.3 Az 5-6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása........................................................................35.4 A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása..........................................................................3

6. Mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módjai............................................3

7. A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai.............................3

8. A tanuló tanulmányi munkájának ellenőrzési és értékelési módjai, a magatartás és szorgalom minősítésének elvei.....................................................................................................................3

8.1 A pedagógiai értékelés, beszámoltatások, számonkérések formái, rendje, korlátai................................38.2 Az iskolai írásbeli, szóbeli beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendje..............................38.3 Magasabb évfolyamra lépés feltételei.....................................................................................................38.4 A tanulók magatartása és szorgalma értékelésének és minősítésének alapelvei,....................................3

8.4.1 A magatartás....................................................................................................................................38.4.2 A szorgalom......................................................................................................................................3

8.4.2.1 A szorgalomjegy kialakításának elvei.........................................................................................38.4.2.2 A szorgalomjegyben kifejezett értékelés alapelvei....................................................................3

8.4.3 A magatartás és szorgalom minősítésének (a jegy kialakításának) formái.......................................38.5 Mérések...................................................................................................................................................3

9. Csoportbontások és egyéb foglalkozások szervezési elvei........................................................3

10. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek..............................................3

4

11. Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei..........................................................311.1 Egészségnevelés.....................................................................................................................................3

11.1.1 Az egészségnevelés célja................................................................................................................311.1.2 Az egészségnevelés alapelvei.........................................................................................................311.1.3 Az egészségnevelési feladatok, megvalósítása, szinterei................................................................3

11.2 A környezeti nevelés fő célkitűzései......................................................................................................311.2.1 A környezeti nevelés rövidtávú céljai.............................................................................................311.2.2 A környezetnevelési feladatok megvalósítása, programjai, szinterei.............................................3

12. A gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések............................................312.1 Céljaink:.................................................................................................................................................312.2 Tanulóink esélyegyenlőségének biztosítása érdekében tett intézkedéseink.........................................3

13. A tanulók jutalmazásának elvei..............................................................................................313.1 A tanulók jutalmazásának elvei..............................................................................................................3

13.1.1 A jutalmazás formái........................................................................................................................313.1.2 Tanulócsoportok jutalmazása.........................................................................................................3

14. Egész napos iskola.................................................................................................................314.1 Az egész napos iskola.............................................................................................................................314.2 Az egész napos iskola szerkezete...........................................................................................................314.3 Az egész napos iskola pozitívumai.........................................................................................................314.4 Az egész napos iskola oktatási– nevelési feladatai.................................................................................314.5 A nevelési – szabadidős terv elemei......................................................................................................314.6 Módszerek használata...........................................................................................................................314.7 Az egész napos foglalkoztatási tevékenység területei...........................................................................3

14.7.1 A magyar nyelv és irodalom tantárgyakhoz kapcsolódó tevékenységek........................................314.7.2 Matematika tantárgyakhoz kapcsolódó tevékenységek.................................................................314.7.3 Környezetismeret tantárgyhoz kapcsolódó tevékenységek............................................................314.7.4 Rajz tantárgyhoz kapcsolódó tevékenységek..................................................................................3

15. Iskolaváltás, tanuló átvételének szabályai..............................................................................3

16. Projektoktatás.......................................................................................................................3

17. Az otthoni, napközis, tanulószobai felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai.............................................................................................3

17.1 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai........317.1.1 Írásbeli házi feladat.........................................................................................................................317.1.2 Szóbeli házi feladatok.....................................................................................................................317.1.3 Elvek és korlátok.............................................................................................................................3

17.2 A napközis, tanulószobai felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai..........................................................................................................................................................3

17.2.1 A napközis foglalkozások................................................................................................................317.2.2 A tanulószobai felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai......................................................................................................................................................3

IV. Záró rendelkezések........................................................................................................3

5

I. Bevezetés1. Tartalmi összefoglaló

A Kiskunfélegyházi Összevont Általános Iskola a jelenleg hatályos jogszabályok alapján alkotta meg Pedagógiai Programját.

2. Hatástanulmány

A Pedagógiai Program fenntartóra háruló többletkötelezettségek:

- A Kiskunfélegyházi Összevont Általános Iskola uszodahasználata. Az alapvető úszásnemek megtanulása 1-2. évfolyamokon az emelt szintű testnevelést oktató osztályokban (KÖÁI József Attila Általános Iskolája) heti 2 óra 60 főre a Városi Uszoda igénybevételével. A kerettanterv alapján 1-2. osztályban 30 óra, 3-4. osztályban 36 óra, 5-6. osztályban 36 óra, 7-8. osztályban 36 óra, a KÖÁI József Attila Általános Iskolájában 350 fő részére, a KÖÁI Dózsa György Általános Iskolájában 380 fő részére, a KÖÁI Platán Utcai Általános Iskolájában 375 fő részére, a KÖÁI Széchenyi István Általános Iskolájában 33 fő részére, összesen 1.138 fő, 834 óra a Városi Uszoda igénybevételével. Sportcsarnok használata a KÖÁI Dózsa György Általános Iskolája testnevelés óráinak megtartására.

- A Kiskunfélegyházi Összevont Általános Iskolában a Természettudományos gyakorlat tantárgy bevezetése. Terepgyakorlat Fekete erdőben 5. évfolyamnak, útiköltség és tárgyi feltételek biztosítása. Terepgyakorlat Péteri tónál 6. évfolyamnak, útiköltség és tárgyi feltételek biztosítása. Terepgyakorlat Bugacon 7. évfolyamnak, útiköltség és tárgyi feltételek biztosítása. Erdei iskola (4 nap) 8. évfolyamnak, részvételi díj (15.000,- Ft/fő) és tárgyi feltételek biztosítása.

- Erdei iskola lehetőségének biztosítása a fenntartóval való egyeztetés után az adott évfolyamokon.

- A Kiskunfélegyházi Összevont Általános Iskolában sport és egyéb versenyek járási, megyei, országos versenyeken való részvétel. Utazási költség, érmek, jutalomkönyvek, oklevelek biztosítása. Sporteszközök beszerzése, az emelt szintű testnevelés tantárgyhoz szükséges tárgyi feltételek biztosítása, a sporteszközök folyamatos pótlása.

- A Kiskunfélegyházi Összevont Általános Iskola tagintézményeiben alsó tagozaton felmenő rendszerben egész napos oktatást szervezünk.

- A Kiskunfélegyházi Összevont Általános Iskola múzeumpedagógiai órái a Kiskun Múzeumban.

6

- A Kiskunfélegyházi Összevont Általános Iskola mindennapos testnevelés bevezetésének többletóra igénye 2. és 6. osztályban.

- A Kiskunfélegyházi Összevont Általános Iskola József Attila Általános Iskolája csoportbontás matematika tantárgyból 5., 6., 7., 8. évfolyamon 4 plusz csoportot jelent, ez heti 12 óra összesen. Csoportbontás idegen nyelv tantárgyból, 6 plusz csoport, heti 18 óra. Csoportbontás informatika tantárgyból 3 plusz csoport, heti 3 óra. Emelt szintű testnevelés oktatás plusz óra igénye a 3. évfolyamon heti 2 óra, 4. évfolyamon heti 3 óra, 7. évfolyamon 1,5 óra, a 8. évfolyamon 1,5 óra, összesen heti 41 óra. A KÖÁI Dózsa György Általános Iskolájában csoportbontás és az emelt szintű nyelvoktatás 3. évfolyamon heti 6 óra, 4. évfolyamon heti 3 óra, 5. évfolyamon heti 5 óra, 6. évfolyamon heti 5 óra, 7. évfolyamon heti 5 óra, 8. évfolyamon heti 5 óra, összesen 29 óra. KÖÁI Platán Utcai Általános Iskolájában csoportbontás és az emelt szintű nyelvoktatás 3. évfolyamon heti 6 óra, 4. évfolyamon heti 5 óra, 5. évfolyamon heti 5 óra, 6. évfolyamon heti 5 óra, 7. évfolyamon heti 5 óra, 8. évfolyamon heti 5 óra, összesen 31 óra.

- A KÖÁI József Attila Általános Iskolájában projektnap, előadó biztosítása, szakmai anyag beszerzése, tanulók jutalmazása. A KÖÁI Dózsa György Általános Iskolájában projektnap, előadó biztosítása, szakmai anyag beszerzése, tanulók jutalmazása. A KÖÁI Platán Utcai Általános Iskolájában projektnap, előadó biztosítása, szakmai anyag beszerzése, tanulók jutalmazása.

- KÖÁI József Attila Általános Iskolájában szakkörök, szakköri vezető díjazása, szakkörhöz szükséges szakmai anyagok biztosítása. KÖÁI Dózsa György Általános Iskolájában szakkörök, szakköri vezető díjazása, szakkörhöz szükséges szakmai anyagok biztosítása. KÖÁI Platán Utcai Általános Iskolájában szakkörök, szakköri vezető díjazása, szakkörhöz szükséges szakmai anyagok biztosítása.

- KÖÁI József Attila Általános Iskolájában tanulmányi kirándulások útiköltsége, belépő díjai, alsó tagozat 8 osztálya, felső tagozat 10 osztálya részére útiköltség, belépő díj biztosítása. KÖÁI Dózsa György Általános Iskolájában tanulmányi kirándulások útiköltsége, belépő díjai, alsó tagozat 8 osztálya, felső tagozat 8 osztálya részére útiköltség, belépő díj biztosítása. KÖÁI Platán Utcai Általános Iskolájában tanulmányi kirándulások útiköltsége, belépő díjai, alsó tagozat 8 osztálya, felső tagozat 9 osztálya részére útiköltség, belépő díj biztosítása. KÖÁI Széchenyi István Általános Iskolájában tanulmányi kirándulások útiköltsége, belépő díjak biztosítása.

3. Eljárásrend

Jelen pedagógiai program az intézmény honlapján megtekinthető. Jelen pedagógiai programot az intézmény nevelőtestülete 2013. május 08-ai határozatával fogadta el.

7

A pedagógiai program és mellékleteinek betartása az intézmény valamennyi munkavállalójára, tanulójára nézve kötelező érvényű. A pedagógiai program az intézményvezető jóváhagyásának időpontjával lép hatályba, és határozatlan időre szól.

4. A pedagógiai program jogszabályi alapja

A pedagógiai program tartalmazza az iskola nevelési programját és az iskola helyi tantervét. Megalkotása a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 26. §-ában foglalt felhatalmazás alapján történik.

A pedagógiai program létrehozásának jogszabályi alapjai az alábbi törvények, kormányrendeletek és miniszteri rendeletek:

2011. évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az

információszabadságról 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 16/2013. (II. 28.) EMMI rendelet a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai

tankönyvellátás rendjéről 22/2013. (III.22.) EMMI rendelete egyes köznevelési tárgyú miniszteri rendeletek

módosításáról 2012. évi CLXXXVIII. törvény a köznevelési feladatot ellátó egyes önkormányzati

fenntartású intézmények állami fenntartásba vételéről 2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól 2011. évi CCIX családok védelméről szóló törvény 110/2012. (VI.04.) kormányrendelet a NAT-ról 51/2012. (XII.21.) EMMI rendelet a kerettantervekről 2011. évi CXCV. törvény államháztartásról 15/2013. (II. 27.) EMMI rendelet a pedagógiai szakszolgálatokról 23/2013. (III. 29.) EMMI rendelet a kerettanterv módosításáról 73/2013. (III. 08.) kormányrendelet a NAT változásokról 121/2013. (IV. 26.) kormányrendelet 229/2012. (VIII. 28.) végrehajtási rendelet

8

II. Az iskola nevelési programja

1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai

1.1. Nevelési, pedagógiai alapelvek és célok

Iskolánk feladatát egységes közös és ehhez kapcsolódó tananyag és követelményrendszer alkalmazásával látja el. A gyermekek és a tanulók mindenek felett álló érdekének tekintjük különösen azt, hogy a Köznevelési Törvényben megfogalmazottakat magas színvonalon biztosítsuk. Arra törekszünk, hogy tagintézményeink megőrizzék sokszínűségüket, építsenek egymás tapasztalataira. Az intézményen belül létrehozott négy pólus összehangolja elgondolásait és tanterveit, hogy tevékenységük harmóniája megvalósuljon.

Intézményünkben nevelő, oktató, tanító pedagógusok a mindennapi nevelő, tanító és oktató munkájukban az alább felsorolt pedagógiai alapelveket akarják érvényre juttatni.

Intézményünk a komplexitás elve alapján, olyan pedagógiai munka végzésére törekszik, amelynek központjában a gyermekek, tanulók tudásának, képességeinek, egész személyiségének fejlődése, fejlesztése áll a környezeti feltételek figyelembe vétele és bevonása segítségével.

Célunk, hogy a család által reánk bízott gyermekből, tanulóból a szülőkkel együttműködve szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedéket neveljünk. Munkánk során mindig figyelemmel leszünk az életkori sajátosságokra.

Ennek érdekében intézményünk:

A tervszerű nevelő-oktató munka során a tanulók alapkészségeit kialakítja, fejleszti és számukra korszerű, a mindennapi életben hasznosítható, továbbépíthető alapműveltséget nyújt, megalapozza az általános műveltséget, sokoldalú lehetőséget ad a tankötelezettség teljesítésére, az esélyegyenlőség elvével biztosítunk iskolánk tanulóinak azonos lehetőségeket, az elvárt feltételek teljesítése esetén a továbbhaladás biztonságát tanulmányaik során.

Lehetőséget ad az ismeretek alkotó alkalmazására, a tapasztalatok megszerzésére, megértésére, általánosításra, törekszik a gyermeki, tanulói érdeklődés felkeltésére, a

9

motivációra, olyan az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a technikára vonatkozó ismereteket közöl, melyek megalapozzák a tanulók műveltségét, világszemléletét, világképük formálódását és eligazodásukat a szűkebb és tágabb környezetben.

Kialakítja az egyéni tanulás módszereit, s arra törekszik, hogy a tanulók körében becsülete legyen a szorgalomnak, tanulásnak és a munkának. Elvárja pedagógusaitól, hogy éljenek a szemléletesség és az aktivitás elvével, a tantárgyi koncentrációval és az új pedagógiai módszerekkel. Törekszik a humánumra, az egyén és közösségek iránti tiszteletre, folyamatos ellenőrző, értékelő tevékenységgel javítja munkájának színvonalát, és ezzel biztosítsa a minőséget a nevelő-oktató tevékenységben. Segíti a diákoknak észrevenni és értékelni a jót, megelőzni és felismerni a rosszat. Fontosnak tartja a visszajelzés elvét, mind a gyermek, mind a szülő felé, ezért folyamatosan tájékoztat a tanulói teljesítményekről, ezek változásairól és javításuk akadályairól. Törekszik az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítására. Fejleszti a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, akaratát. A tanulókat megismerteti nemzeti kultúránk és történelmünk eseményeivel, kiemelkedő személyiségeivel, országunk, térségünk és településeink hagyományaival, hogy mindezek megbecsülése révén megerősödjék a haza és a szülőföld iránti szeretetük.

A Testvériskolai kapcsolattartás ápolása, mélyítése fontos feladatunk.

Az intézmény szükségesnek tartja a közösséghez tartozás elvének gyakorlati megvalósítását, ezért teret biztosít a sokoldalú, színes iskolai életnek. Olyan légkört kívánunk teremteni, hogy tagintézményeinkben a tanulók tényleg második otthonukban érezhetik magukat. Építünk az egyenrangúság elvére, átadjuk és gyakoroltatjuk a demokrácia alapelveit, de tisztában vagyunk a pedagógus vezető szerepének fontosságával.

Ennek keretében: - a tanuló személyiségét, jogait tiszteletben tartjuk a kötelességeit

számon kérjük, - intézményünkben tilos a hátrányos megkülönböztetés, ennek minősül minden olyan

közvetlen vagy közvetett különbségtétel, melynek célja vagy következménye az egyenlő bánásmód megszüntetése vagy akadályozása, továbbá a gyermek zaklatása,

- építünk a gyermeki, tanulói nyitottságra, fogékonyságra, érdeklődésre és aktivitásra, - a diákokat bevonjuk saját iskolai életük megszervezésébe, a tanulók egyéni

képességeit az oktatás során figyelembe vesszük, - diákjaink előre megismerhetik a velük szemben támasztott követelményeket, így

tudhatják mit várunk el tőlük. - minden gyermek, diák számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére fejlődése minden időszakába, tanulmányi munkájában és életének egyéb problémáiban, - az intézmény életében egymást megbecsülő, tiszteletet adó, toleráns kapcsolatok kialakítására törekszünk, - a tanulók az adott lehetőségek közül, a tagintézmények sajátosságainak megfelelően választhatnak tantárgyakat, emeltszintű oktatást, szakkört, sportkört, valamint egyéb tanórán kívüli tevékenységet, megszervezzük számukra az egyéni és csoportos foglalkozásokat a Köznevelési törvény 27. §-ának megfelelően, - az iskola pedagógusai számolnak a nevelés ellentmondásosságának elvével is.

10

Intézményünk a külső hatások elve alapján támaszkodik mindazon közösségekre, intézményekre, nevelési forrásokra, amelyek tapasztalatokat, ismeretek, pozitív életmintákat közvetítenek. Intézményünk fontosnak tartja, hogy nevelő-oktató munkájában alapozzon a családra, ezért munkájában nyílt és befogadó.

E területen:- A szülőkkel folyamatos kapcsolattartásra törekszünk, mert tudatában vagyunk annak, hogy bármit adhatunk a gyermekeknek, de semmi sem pótolja a szülői szeretetet. - Munkánkat és tevékenységünket úgy szervezzük, hogy az átlátható legyen. Intézményünk szívesen fogad minden segítséget. - Igénybe vesszük a települések oktatási, művelődési, sport, egészségügyi, szociális intézményeinek, egyházainak, civil szervezeteinek, gazdasági szereplőinek felkínált lehetőségeit. A tanulók érdekében törekszünk a széles együttműködésre.

A 2009/2010. tanévben a TÁMOP 3.1.4 Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés – innovatív intézményekben pályázat részese és megvalósítója a KÖÁI József Attila Általános Iskolája. Ennek megfelelően kiegészítettük a Pedagógiai Programunkat a Kompetencia alapú oktatás bevezetésével együtt járó változásokkal.

1.2. Céljaink

Fő céljaink:1. A tanulók teljes személyiségének fejlesztése, valamint korszerű ismereteik, egyéni képességeik, készségeik, kompetenciáik kialakítása, bővítése. 2. Elsődlegesnek tartjuk, olyan általános alapozó, szilárd ismeretek kialakítását, amely teljes körűen tartalmazza a ráépíthetőséget, a differenciált fejlesztés lehetőségeit az általános műveltség alapjainak biztonságos elsajátítását. 3. Minden tanulónk teljesítse tankötelezettségét, találja meg a képességeinek megfelelő, és iskola által biztosított kilépési lehetőséget, a továbbtanulást.4. Tudásalapú kompetenciákat fejlesztő oktatást folytatunk.

1.2.1 Kulcskompetenciák és kiemelt fejlesztési területek, nevelési célok – NAT 2012

FEJLESZTÉSI TERÜLETEK KULCSKOMPETENCIÁKAz erkölcsi nevelés Anyanyelvi kommunikációNemzeti öntudat, hazafias nevelés Idegen nyelvi kommunikációÁllampolgárságra, demokráciára nevelés Matematikai kompetenciaAz önismeret és a társas kultúra fejlesztése Természettudományos és technikai kompetencia A családi életre nevelés Digitális kompetenciaA testi és lelki egészségre nevelés Szociális és állampolgári kompetenciaFelelősségvállalás másokért, önkéntesség Kezdeményező képesség és vállalkozói

kompetenciaFenntarthatóság, környezettudatosság Esztétikai-művészeti tudatosság és

kifejezőképességPályaorientáció A hatékony, önálló tanulás

11

Gazdasági és pénzügyi nevelésMédiatudatosságra nevelésA tanulás tanítása

1.2.2 A kompetencia alapú oktatás fenntarthatósága

Célok, indikátormutatók

Implemen-táció éve Fenntarthatóság

2009/2010 2010/2011

2011/2012

2012/2013

2013/2014

2014/2015

teljes tanórai lefedettséget biztosító

programcsomag+ + + + + +

választott kulcskompetencia

területi programcsomag+ + + + + +

tantárgytömbösített oktatás a szakrendszerű oktatásban(5-10-15 %)

5 Előírt % -ban

Előírt % -ban

Előírt % -ban

Előírt % -ban

Előírt % -ban

műveltségterület tantárgyi bontás nélküli

oktatása+ + + + + +

digitális tartalmak, taneszközök

használata(25 %)25 25 25 25 25 25

A hátrányos helyzetű és SNI tanulók

esélyegyenlőségének javítása

+ + + + + +

új módszerek intézményi alkalmazása,

elterjesztése+ + + + + +

Módszerek, szervezési módok + + + + + +

projekt megtervezése + + + + + +témahét megtervezése + + + + + +

moduláris oktatási program megtervezése + + + + + +

1.3 Iskolai célok, tanulóképünk

12

Az intézményünkben folyó iskolai nevelő-oktató munka céljait az általános emberi és nemzeti értékeke, a Nemzeti Alaptantervben megfogalmazottak tanulókkal történő megismertetése, elfogadtatása, átadása, valamint annak következetes számonkérése határozza meg.

Az iskola nevelési céljai közül elsőbbséget kapnak a következő emberi tényezők:- szeretet, erkölcsösség,- humanitás,- kreativitás,- műveltség, tudás,- értékek, érzelmek befogadása és átadása,- önismeret, önfejlesztés képessége,- fogékonyság az emberi kapcsolatokra, a barátságra, a demokráciára,- mások elfogadása és segítése.

Az iskola oktatási céljai közül a következő tényezők kapnak nagy hangsúlyt

- maradandó és az életben felhasználható ismeretanyag átadása,- a világ megismerésének igénye,- az élet tisztelete, védelme,- tehetséggondozás és a felzárkóztatás,- integráció az iskolában, osztályban és a társadalomban,- készség és képességfejlesztés, kompetenciák tudatos kialakítása és ennek egyéni

kibontakozása,- a továbbhaladáshoz, a nyolc osztály elvégzéséhez nyújtott segítség,- az önálló gondolkodás és tanulás elsajátítása,- az ember testi és lelki egészsége, és harmóniája,- a szülőföld és Magyarország megismerése, szeretete, megóvása,- az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok tisztelete,- a nemzeti és a nemzetiségi tudat ápolása, elmélyítése.

Intézményünk tanulóképének kialakításánál törekszünk a következőkre:

A tanulásban olyan gyermeket szeretnénk, aki:- szellemileg fogékony, érdeklődő, nyitott, kíváncsi, a megismerési vágy hajtja,- ismeri a tanulási technikákat, tanulni tudó és akaró, - képes az értő olvasásra, gondolatai helyesen és szabatosan tudja megfogalmazni szóban és írásban,- becsüli a szorgalmas tanulást, a munkát, a tudást,- jó eredmények elérésére törekszik,- probléma – és feladatorientált, képes a problémák érzékelésére és megoldására,- teljesíti kötelességeit, munkája pontos,- szilárd alapkészségekkel rendelkezik,- értelmi képességeit, érzelmi, erkölcsi életét, egészségét egyaránt fejleszti,- van akaratereje, fegyelmezettsége, képes a kudarcokat feldolgozni és leküzdeni,- ismeri, tiszteli, óvja, ápolja:

- nemzeti kultúránkat, történelmünket, anyanyelvünket,

13

- a természetet, a környezet értékeit,- más népek értékeit,- az egyetemes kultúra legnagyobb eredményeit,- szűkebb és tágabb környezetének hagyományait.

Eszményeinkben olyan tanuló képe él, aki a közös családi és iskolai nevelés eredményeképpen egyesíti magában az alábbi tulajdonságokat:

- humánus- erkölcsös- fegyelmezett- művelt- kötelességtudó- érdeklődő, nyitott- kreatív- becsüli a tanulást és munkát- érzékeli a problémákat és megpróbálja megoldani azokat- gyakorlatias- eligazodik szűkebb és tágabb környezetében- van elképzelése jövőjét illetően- ismeri a tanulás helyes és hatékony módszereit- képes önállóan ismereteket szerezni- képes az értő olvasásra, gondolatait helyesen és szabatosan tudja megfogalmazni

szóban és írásban- ismeri, tiszteli, óvja, ápolja:

a nemzeti kultúránkat, történelmünket, anyanyelvünket a természet és környezet értékeit más népek értékeit, hagyományait az egyetemes kultúra legnagyobb eredményeit

- társadalmilag elfogadott normák szerint viselkedik emberi és természeti környezetben

- ismeri és alkalmazza a közösségben éléshez szükséges magatartásformákat- ismeri és betartja a különféle közösségek (család, iskola, társadalom) együttélését

biztosító szabályokat- ismeri és alkalmazza az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott

formáit és módszereit- udvarias- beszéde kulturált- társaival együttműködik- szereti és tiszteli szüleit, nevelőit, társait- képes szeretetet adni és kapni- szereti hazáját- megérti és tiszteletben tartja a sajátjától eltérő nézeteket- testileg és szellemileg egészséges, edzett- egészségesen él- megjelenése és személyes környezete tiszta, ápolt, gondozott.

14

Tudjuk, hogy ezen tulajdonságok mindegyikét nem vagyunk képesek mindenkiben kialakítani, de arra törekszünk, hogy minél több végzős diákunk rendelkezzen az itt felsorolt személyiségjegyekkel.

1.4 Nevelési feladatok, eszközök és eljárások, tevékenységek

Intézményünk ellátja a törvényben meghatározott feladatait és biztosítja a tanulói jogok érvényesülését.Az intézményünkben folyó nevelő-oktató munka sajátos feladata, hogy az alapelvekben, és a célokban felsorolt értékeknek elsajátítását elősegítse. Ezt szolgálják a nevelési program különböző fejezeteiben később meghatározásra kerülő tanórai és tanórán kívüli oktatási-nevelési tevékenységek, valamint az e tevékenységekhez kapcsolódó folyamatos értékelés, mérés, ellenőrzés.

Törekvésünk az, hogy minden tagintézményben lehetőségekhez képest azonos színvonalú egységes alapóraterven alapuló működtetést, teljes szakos ellátást biztosítsunk. Arra törekszünk, hogy a tartalmas szabadidős programok, érzelmi nevelést és közösség formálást segítő rendezvények adjanak lehetőséget az egyéni érdeklődés kielégítésére.

A nevelőtevékenységünk figyelemmel van a tanulók családi körülményeire, anyagi helyzetére.

- A nevelési programjainkra jellemző az ingyenesség. Csak olyan programra kérhető szülőktől anyagi hozzájárulás, amely nem része a kötelező és a számonkérésre kijelölt tananyagnak. A költségtérítéses program nem tehető kötelezővé a tanulók számára.

- Feladatunk a tanulók szociális segítése (egész napos oktatás, napközi, menza, tankönyvtámogatás, tartós tankönyv biztosítása).

- A hátrányok enyhítését, leküzdését az intézmény segíti a felzárkóztató-tehetséggondozó foglalkozásokkal, készség és képességfejlesztéssel, csoportbontással, differenciált foglalkozásokkal, versenyre felkészítéssel, szakkörökkel.

Az iskola nyitott a környezeti változásokra, azokra érzékenyen reagál. A közös és egységes kerettantervre építkező helyi programjainkkal elégítjük ki a környezet, a települések elvárásait, és igényeit. Tevékenységünket, nevelő-oktató munkánkat a szülőkkel közösen szeretnénk végezni, amelynek bázisai a tagintézmények.

A kompetencia alapú oktatáshoz kapcsolódó helyi céloknak megfelelő feladataink:- A kompetencia alapú oktatás intézményi fenntarthatóságának biztosítása- Életközeli, tanulóbarát iskolai környezet kialakítása - A tanulási-tanítási folyamatban a változatos tevékenység-rendszer alkalmazása- A játékosság, a megtapasztalás gazdag eszköztárának biztosítása

Az új feladatoknak megfelelő eszközök és eljárások:- a tanulók tevékenykedtetésére épülő tanulásszervezési módok - projektoktatás, témahét - moduláris oktatás - IKT, mint a tanulási-tanítási folyamat fontos eszköze - az SNI-s tanulók sérülés specifikus fejlesztése, egyéni haladási ütem.

15

2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos célok és feladatok a tanulók életkor-pszichológiai leírásából származnak. Intézményünkben ezért nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy minden diák életkorának, fejlettségének megfelelő nevelést-oktatást kapjon.

A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok nevelő-oktató munkánk szerves részét képezik. A legtágabb értelemben véve a gyermek, a tanuló nevelése, iskolai felügyelete személyiségformáló hatásával, a tudásszint növelésével, az erkölcsi ismeretek megismertetésével közvetlenül hozzájárul ahhoz, hogy a tanuló helyes irányba fejlődjön, képes legyen annak felismerésére, hogy az adott esetben mi a megfelelő döntés.

Az iskola nevelői a tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást.

a) A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a gyermekeket tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartsuk.

b) A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását biztosítják.

c) Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok nevelő-oktató munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. A nevelők az egyes szaktárgyak tanítási óráin előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, így – elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél – a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak.

3. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

3.1. Az egészségfejlesztés iskolai feladatai

3.1.1 Elméleti alapvetés

A teljes körű egészségfejlesztési programot a nevelési program szerves részét képező környezeti és egészségfejlesztési programmal összhangban, a NAT és a tantárgyi kerettantervek egyes kapcsolódó tartalmai alapján kell elkészíteni, figyelembe véve, hogy annak megvalósítása népegészségügyi, pedagógiai és össztársadalmi cél is. A program az iskola közösségének életminőségének, életfeltételeinek javítását szolgáló, az intézményi közösséghez tartozók közös akaratát összegző cselekvési program, melynek közvetlen és közvetett célja az életminőség. Ezen keresztül az egészségi állapot javítása, olyan új közösségi problémakezelési módszer, amely az érintettek aktív részvételére épít. Az egészségfejlesztés az alábbi négy egészségfejlesztési alapfeladat rendszeres végzését jelenti -

16

minden tanulóval, a nevelőtestület és a szülők bevonásával, a nevelési-oktatási intézmény partneri kapcsolati hálóban szereplő kliensek ésszerű bevonásával.

3.1.2 Az egészségfejlesztés főbb területei

- egészséges táplálkozás megvalósítása (lehetőleg a helyi termelés, helyi fogyasztás összekapcsolásával);

- mindennapi testnevelés/testedzés minden gyermeknek - a gyermekek érett személyiséggé válásának elősegítése személyközpontú pedagógiai

módszerekkel és a művészetek személyiségfejlesztő hatékonyságú alkalmazásával (ének, tánc, rajz, mesemondás, népi játékok stb.);

- környezeti, médiatudatossági, fogyasztóvédelmi, balesetvédelmi és családi életre nevelés

A tanulónak legyenek ismeretei, az alábbiak minél szélesebb területén

- az emberi szervezet működésének és a természeti, társadalmi, pszichés környezet kölcsönhatásainak törvényeit,

- az egészséges táplálkozásra, életmódra, valamint az egészséges környezet megteremtésére vonatkozó tudnivalókat,

- a személyes testi és lelki higiénés ismereteket,- a testmozgás és a sport egészségmegőrző szerepét,- a stresszhelyzetek megelőzésének, megoldásának és a konfliktusok kezelésének

módszereit,- a szexuális kultúrával és a családtervezéssel, a nemi érintkezés útján terjedő

betegségek megelőzésével kapcsolatos tudnivalókat,- a szenvedélybetegségeket, ezek káros hatásait, és a rászokás elkerülésének módját,- az elsősegélynyújtás elméletét és gyakorlatát,- az egészségügyi szolgáltatások igénybevételének feltételeit és lehetőségeit.

Az egészségnevelésnek ki kell terjednie a betegségek, illetve kórmegelőző állapotok megelőzésével és korai felismerésével kapcsolatos tudnivalók, módszerek ismertetésére is. Ennek során hangsúlyozni kell az egyén lehetőségeit és felelősségét egészsége megőrzésével kapcsolatban.

3.2 Az egészségfejlesztés feltételei

- megfelelő képzettségű pedagógusok/fejlesztő pedagógusok- szaktantermek- tornaterem- sportpálya- kapcsolattartás a családokkal- jól működő kapcsolat az iskolaorvossal, az iskolai védőnővel, iskolafogászattal és

egyéb egészségfejlesztésért tevékenykedő szakemberekkel- alapképességeknek az elsajátítása, amelyek az egészséget védik, fejlesztik (ha kell,

korrigálják)

17

3.3 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos programok, tevékenységek

3.3.1 Az iskolában tartott tanórák, foglalkozások

- testnevelés / mindennapos testnevelés- környezetismeret- biológia-egészségtan- kémia- földünk és környezetünk- osztályfőnöki óra- fejlesztő foglalkozások- tanulmányi kirándulás / erdei iskola- iskola minden színtere (pl: ebédlő)

3.3.2 Az intézmény / más intézmények által szervezett programok

- A tanulók egészségvédelme érdekében évenként megszervezzük a fogorvosi szűrést.- Biztosítjuk a védőnők által szervezett egészségügyi szűrést.- Az iskolaorvosi vizsgálatoknak és a védőoltások beadásának időpontot biztosítunk.- Lehetőséget adunk különböző felvilágosító órák (pl.: szexuális magatartás,

szenvedélybetegségek…) megtartására a védőnők és egyéb szakemberek számára.- Sportversenyek - Katasztrófavédelmi versenyen részvétel- Természettudományi versenyek

3.4 A teljes körű iskolai egészségfejlesztés az alábbi részterületeken eredményezi a hatékonyság növekedését

- a tanulási eredményesség javítása;- az iskolai lemorzsolódás csökkenése;- a társadalmi befogadás és esélyegyenlőség elősegítése;- a dohányzás, az alkoholfogyasztás, a kábítószer-fogyasztás és egyéb szenvedélyek

elsődleges megelőzése;- bűnmegelőzés;- a társadalmi kapcsolatok javulása a kortársakkal, szülőkkel, pedagógusokkal;- az önismeret és önbizalom javulása;- az alkalmazkodó készség, a stresszkezelés, a problémamegoldás javulása;- érett, autonóm személyiség kialakulása;- a krónikus, nem fertőző megbetegedések (lelki betegségek, szív-érrendszeri,

mozgásszervi és daganatos betegségek) elsődleges megelőzése;- a társadalmi tőke növelése.

18

4. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

A tanulói közösségfejlesztésére irányuló nevelő-oktató munka intézményünkben egyrészt a nevelők és tanulók, gyerekek közvetlen személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon a tanulói közösség, szülő és család ráhatásán keresztül érvényesül.

4.1 A közösségfejlesztés folyamata, feladatai, formái

A közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot kialakítja, megteremti.

- Intézményünk ezt a folyamatot sajátos eszközeivel fejleszti. A közösségi lét alapja az a csoport vagy osztályközösség, amelynek tevékenységéért az osztályfőnök, nevelő felel. A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz. A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják.- A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata a közösségek

tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek.

- A pedagógusoknak segíteni kell a közösségek egyéni arculatának és hagyományainak kialakítását. Ápolni és formálni kell a tanulói közösségekre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normákat, kereteket. Rendszeressé kell tenni a közösségek tevékenységét.

- Az egységes intézmény, és a tagintézmények legnagyobb tanulói képviseleti fóruma a diákközgyűlés, amelyet évente legalább egyszer össze kell hívni.

- Az intézményben működnek a tájékoztatás csatornái, az információáramlás kétoldalú.- A házirendek mindazon tisztségeket felsorolják, amelyeknek munkájára az egész

közösség számít.- A megbízások adása, számonkérése, tanulók bevonása az iskolai életbe, sport-csapatokba

mind hozzájárulnak a közösségi neveléshez.- Az intézményben szülői közösség működik.- A közösségfejlesztés folyamata – az előzőek alapján – figyelembe veszi az életkori

sajátosságokat. Véleményünk szerint csak ott lehet közösséget kialakítani, ahol a személyiség formálásával törődnek. A kettő kölcsönös hatása segítheti pedagógiai céljaink megvalósítását. A szocializációs folyamat már a nevelés-oktatás alsó tagozatán elkezdődik, ahol a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi megalapozása történik. Fontosnak tartjuk, hogy már itt megismerkedjen a gyermek a helyes magatartásformákkal és azokat, a megfelelő környezetben, már gyakorolják is. A tanító kiemelt feladata, hogy erősítse a kortárs kapcsolatokat, valamint praktikus ismeretet adjon az elemi állampolgári és a mindennapi életvitellel összefüggő gyakorlatban. A tanárok már a demokrácia, a társadalom működési mechanizmusait leképező gyakorlati mintákat közvetítenek, és azok kialakítását szorgalmazzák.

- Az életkor változásával nemcsak a kortársi kapcsolatokat, hanem a nemzedékek és a nemek közötti együttműködést, tiszteletet is alakítjuk.

19

- Az iskolákban működő, diákokat is magában foglaló szervezetek, az osztályfőnöki és történelem tantárgy programjai segítik az állampolgári ismeretek gyakorlati értelmezését.

- A pedagógusok nevelő-oktató munkájukban, gyakorlati példaadásukkal, a mindennapi életvitellel, az emberi együttműködés formáival ismertetik meg a tanulókat. A közösségi nevelésben nagy szerepet kap az együttműködés értéke a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, csoportban.

- Fontos feladat, hogy megteremtődjön az összhang az erkölcsi meggyőződés és az erkölcsi cselekvés között. Itt is mintát ad és példát mutat az iskola tantestülete. Meg kell mutatni, és mélyen tudatosítani kell, hogy az érzelem, az értelem és a cselekvés milyen összefüggésben van egymással.

4.2 A közösségi nevelés speciális feladatai, eszközei és elvárásai - A tanulók közvetlenül kapcsolódjanak be településük, közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe. Vegyenek részt osztálytermük, az iskola és udvara szépítésében, gondozásában. Őrizzék meg az épített és a természeti környezet szépségét, lépjenek fel a szándékos rongálás, környezetszennyezés ellen. A fiatalok lássák és érezzék át lakóhelyük értékeit, szépségeit. A pedagógusok fordítsanak időt és energiát az egyházi és világi épületeink, múzeumaink és gyűjteményeink, köztéri szobraink és természetvédelmi területeink bemutatására. A tanulók szerezzenek személyes tapasztalatokat a környezeti konfliktusok kezelésében, minden évben vegyenek részt hulladékgyűjtésben.

- Közvetlenül segítjük tanulóinkat az értékteremtés közös folyamatának megismerésében. Az intézmény fejlesztése, a település lakosságát szórakoztató műsorok, ünnepi megemlékezések előadása ezt a tevékenységünket szolgálja.

- A hon- és népismeret segítse elő a harmonikus kapcsolat kialakítását a természeti és társadalmi környezettel. A nemzetiségi hagyományok, a nyelv ápolása erősítse a kisebbségekkel, más népekkel való kapcsolat kiépítését. A térség szülöttje, Petőfi Sándor életútja szolgáljon példaként a hazafiság, a nép és ország tisztelete valamint a szabadság eszméje iránt. Erősítsük a néphez, Magyarországhoz való kötődést, az együvé tartozás érzését.

- A nevelő-oktató munkában arra törekszünk, hogy a tanulók nyitottak és megértők legyenek a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások, a másság iránt és becsüljék meg ezeket.

- A kommunikációs kultúra fejlesztésének középpontjába az önálló ismeretszerzést, a véleményformálás és kifejezés, a vélemények, érvek kifejezésének, értelmezésének, megvédésének képességeit állítjuk. Az iskolánknak az új információs környezetben eligazodó és azt kritikai módon használó fiatalokat kell nevelnie. Ehhez ki kell használni a közösségi formákat, osztályfőnöki és tanítási órákat.

- Pedagógusaink kialakítják a beteg, sérült és fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartást.

- Fontos feladatunknak tekintjük a közösség szakkörök, csoportok formájában kifejtett művészeti- és sporttevékenységét. A versenyek és vetélkedők jó terepet szolgáltatnak a közösség kialakításához. Ösztönözzük a közös színházlátogatásokat, kirándulásokat és táborokat. Az iskolai zenés rendezvényeket is felhasználjuk az iskolai közösség fejlesztéséhez.

20

- Szabályzataink, és azok betartatása közvetíti a társadalom által elvárt magatartási és illemszabályokat. A közös szórakozás és együttlét hozzájárul a kulturált viselkedés, az ízléses öltözködés és a megjelenés, valamint a társas kapcsolatok elsajátításához.  A kompetencia alapú oktatást alapvetően jellemző kooperatív együttműködésből adódó feladatok:

- Az intézmény közösségeinek felkészítése az SNI-s tanulók integrált nevelésére.- A másság elfogadásának támogatása.- A különböző szociális kompetenciák fejlesztése (empátia, egymásra figyelés,

együttműködés, tolerancia, alkalmazkodó készség).

4.3 A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok

4.3.1 A tanítási óra

A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a hosszabb tanítási-tanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra.

4.3.2 Osztályfőnöki óra

Az osztályfőnököknek jelentős szerepük van az új osztályközösségek kialakításában. Közös programokkal, közösségi játékokkal elősegíthetik, hogy a gyerekek minél előbb megismerjék egymást.Fontos feladat a beilleszkedési problémák kezelése. Észrevétlenül, de irányítani kell, hogy az osztályban a jó tanuló, emberileg is értékes személyek legyenek a népszerűek, a vezető egyéniségek. A negatív hatást kifejtő tanulók tevékenységét határozottan más irányba kell terelni.A közösség fejlesztésére jó lehetőséget biztosít az osztálykirándulás. Szorgalmazzuk, hogy az anyagi lehetőségek függvényében évente 1 napot biztosítunk arra a tagintézményekben, hogy tanulóink megismerjék az ország különböző területeinek nevezetességeit, természeti tájait. Színház- és múzeumlátogatásokat szervezünk.

4.4 Az egyéb foglalkozások közösségfejlesztő feladatai

4.4.1 Tehetséggondozás

A Kiskunfélegyházi Összevont Általános Iskola tagintézményeiben a tehetséges és érdeklődő gyerekek szakkörökön, illetve sportkörökön kapnak lehetőséget egyéni képességeik minél jobb kibontakoztatásához, a szabadidő hasznos eltöltéséhez.A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. Jellegüket tekintve lehetnek művészetiek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. Indításukról - a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével - minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. Szakkör vezetését olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója.

21

4.4.2 Tanulmányi és osztálykirándulások, kirándulások

A tanulmányi és a nevelőmunka segítése céljából a nevelők tanulóink számára tanulmányi kirándulásokat szerveznek osztály- és intézményi szinten. Az osztálykirándulások témája általában: városnézés, múzeumlátogatás, színházi előadás megtekintése. A szaktanárok tantervbe beépítve tanulmányi kirándulásokat szervezhetnek.

Ösztönözzük, hogy a tagintézményekben pedagógusaink természetjáró kirándulásokat, külföldi utakat, túrákat szervezzenek, amelyeken a gyerekek, tanulók megismerkedhetnek az ország egy-egy tájegységének flórájával, történelmi, kulturális értékeivel, történelmi Magyarország értékeivel, más népek kultúrájával. Támogatjuk a testvériskolákba történő látogatásokat is. Ehhez felhasználjuk a Határtalanul pályázat adta lehetőségeket.Ezek a kirándulások önkéntesek, a felmerülő költségeket a szülők fedezik. Amennyiben egy adott osztályban nem minden szülő tudja a tanulmányi kirándulás összegét biztosítani, úgy a látogatás anyaga nem kérhető számon a tanulótól!

4.5 A diákönkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai

A tanulói közösségek érdekeinek képviseletére, a szabadidős tevékenység szervezésének segítésére tagintézményeinkben diákönkormányzatok működnek. A diákönkormányzatok működését a helyi sajátosságok alapján a Házirend illetve saját működési szabályzataik alapján szervezzék. Meggyőződésünk az, hogy a diákönkormányzat segíti az iskola munkáját, másrészt igen aktív, döntéshozó testületet is alkot az iskolai szabadidő szervezésében. Szerepük azért is kulcsfontosságú, mert senki náluk jobban nem ismerheti a diákoknak a szabadidő programokra vonatkozó szokásait, igényeit. A diákság érdeklődési köre, szokásai, közösségi tevékenységei mind helyet kapnak a szabadidős elfoglaltságok körében.

4.6 A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai

Az ember természetes igénye, hogy a napi kötelező jellegű munkán és a fiziológiailag szükséges pihenésen, alváson, étkezésen stb. kívül az érdeklődésének megfelelő, lehetőség szerint szabadon választott tevékenységet is végezhessen. Ez nem csupán a pillanatnyi közérzet előfeltétele, hanem a harmonikus életé, a személyiség kiteljesedéséé, a testi-lelki, szellemi egészségé is. A minden szempontból fejlődésben lévő gyerekek és tanulók számára szabadidejük mennyisége és különösen eltöltésének minősége kiemelkedő fontosságú.

Intézményünk egésze kiemelt helyen kezeli a tanulók szabadidős programjait és felhasználja azokat a nevelésükre is. Tudjuk, hogy a diák képességeinek számottevő része az iskolai munka során rejtve marad. Ha ezeket a tanórákon kívüli tevékenységek során fel tudjuk tárni, és a továbbiakban számításba vesszük a pedagógia valamennyi terepén, a jelenleginél eredményesebbek lehetünk.A mai oktatás legnagyobb gondja a tanulóink motiválatlansága. Ezen kívánunk változtatni úgy, hogy a tanuló személyisége felől közelítő nevelés mellett a pedagógus és diák közötti emberi, érzelmi kapcsolatot is felhasználjuk a közös siker érdekében. E tevékenység jelentős energiákat szabadíthat fel mind a két oldalon. Az emberi befektetés mindig megtérül.

22

Iskolánk a szabadidős tevékenységet prevenciós eszközként is alkalmazza. Arra törekszünk, hogy az életkornak megfelelően megkezdjük a tanulók szervezett felkészítését arra, hogy sikeresen alakítsák ki pozitív értékrendjüket, különösen a konfliktusok belső és külső megoldását célzó stratégia kialakításának képességére, valamint arra, hogy létrejöjjön kellő önismeretük saját erényeiket, gyengeségüket illetően. Úgy véljük a helyes magatartásminták, a szokások kialakításának leghatékonyabb eszköze a tapasztalás, a közös cselekvés. Erre kiváló alkalmat biztosítanak a nem hagyományos tanulásszervezési módok. Az ilyen jellegű programok kialakításában, megszervezésében központi szerepet kap az osztályfőnök, pedagógus, könyvtáros.

4.6.1 Szünidei szabadidő szervezése

Erdei iskolák, nyári táborozások, többnapos osztálykirándulások.

4.6.2 Alapítványok

A tanulmányi munka színvonalának emelése érdekében, s a szabadidős tevékenységek támogatására (tanulmányi versenyek finanszírozása, erdei iskolák, táborok) tagintézményekben alapítványokat hoztak létre. Segítjük és szervezzük ezek működését.

4.6.3 Egész napra és délutánra kiterjedő szakmai és pedagógiai ellátás (napközi, tanulószoba)

A délutáni szakmai és pedagógiai feladatokat az aktuális jogszabályok alapján szervezzük meg.

4.6.4 Délutáni szabadidős foglalkozások

- sportprogramok, sportkörök, - versenyek, - vetélkedők, - játékos programok, - drogprevenciós nap, - hétvégi iskolai programok (elsősorban osztálykeretben).

4.6.5 Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozások

Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését szolgálják a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos

23

látogatások. Az e foglalkozásokon való részvétel - ha az költségekkel is jár - önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.

4.6.6 Iskolai könyvtárak

A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti. Fontosnak tartjuk, hogy ezt a lehetőséget minél több tanuló használja ki.

4.6.7 Intézmény létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata

A tanulók igényei alapján, előzetes megbeszélés után, a tagintézmények létesítményeit, illetve eszközeit (sportlétesítmények, számítógép stb.) – a tanulók pedagógusi felügyelet mellett – egyénileg vagy csoportosan használják.

4.6.8 Hit- és vallásoktatás

A hatályos jogszabályok figyelembevételével szervezzük meg a hit- és vallásoktatást. Felmenő rendszerben a 2013/2014-es tanévtől bevezetésre kerül az erkölcstan/hit-és erkölcstan tantárgy első és ötödik évfolyamon. A többi évfolyamokon a hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes.

4.6.9 Sportkörök

A Köznevelési törvény 27. § (13) bekezdésének megfelelően szervezzük meg az iskolai sportkör működését.

4.6.10 Versenyek, vetélkedők, bemutatók

A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket a tagintézményeinkben évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyekre is felkészítjük. A felkészítést a szaktanárok végzik.

5. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai

A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg.

a tanítási órákra való felkészülés, a tanulók dolgozatainak javítása,

24

a tanulók munkájának rendszeres értékelése, a megtartott tanítási órák dokumentálása, a helyettesített órák vezetése, különbözeti, felvételi, osztályozó vizsgák lebonyolítása, kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, a tanulmányi versenyek lebonyolítása és a tanulók felkészítése, tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével, felzárkóztatásával kapcsolatos feladatok, felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, iskolai kulturális és sportprogramok szervezése, osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása, gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor, tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, részvétel a munkaközösségi értekezleteken, tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása.

5.1 Az osztályfőnök feladatai és hatásköre

Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire.

Segíti a tanulóközösség kialakulását. Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az

osztály szülői munkaközösségével. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé

terjeszti. Szülői értekezletet tart. Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: napló vezetése, ellenőrzése, félévi és

év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása.

Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát. Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokra,

kapcsolatot tart az iskola gyermekvédelmi felelősével. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására

mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére. Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban.

6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység

25

Kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló:a) különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló:

aa) sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló,ab) beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló,ac) kiemelten tehetséges gyermek, tanuló,

b) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló.

Iskolai nevelő és oktató munkánk egyik alapvető feladata a kiemelt figyelmet igénylő tanulók fejlesztése, melynek alapja a tanulók egyéni képességeinek, fejlettségének, ismereteinek figyelembe vétele, a differenciálás, valamint különféle egyéni fejlesztő módszerek és szervezeti formák alkalmazása a tanítási folyamatban.

Munkánk során kiemelten kezeljük a kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló egyéni fejlesztését.

6.1 A különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló együttnevelése

Minden gyerek más és más egyéni sajátossággal rendelkező lény. Elfogadó, befogadó légkörben nevelkedő gyermek nyitottá válik az információk befogadására, a segítő közösség fejlesztő ereje sokat segíthet.

Fontos, hogy a pedagógus rendelkezzen megfelelő ismeretekkel a rábízott gyerek sajátosságairól, tanulási képességeiről, ismerje a vele való bánásmódot, a szükséges tanulási módszereket, differenciálási eljárásokat.

Az integrált nevelés-oktatás feltételei

Segítő tevékenységek- egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése- egyéni fejlesztés- egyéni foglalkozás- felzárkóztató foglalkozás- továbbtanulás irányítása, segítése, szülők, tanulók tájékoztatása a sérült tanulók

lehetőségeiről, korlátairól

Különleges bánásmódot igénylő tanulók tanulmányi feladatainak könnyítése, megsegítése érdekében a nevelőtestület pedagógusai a szakértői véleményben leírtaktól függően az alábbi kedvezmények közül választhatnak:

o dolgozatoknál kevesebb feladat;o a dolgozatok értékelésénél 10%-os kedvezmény;o teszt jellegű feladatlap;o plusz felkészülési idő (írásbeli dolgozatoknál);o ha röpdolgozat írásakor a tanuló kézfeltartással jelzi, hogy inkább szóban felelne,

akkor az üres dolgozatlapjára ráírjuk a témát, amiből felelt valamint az érdemjegyet;

26

o röpdolgozat, témazáró dolgozat szóbeli javításakor ráírjuk a tanuló dolgozatára, hogy szóban javított, az így szerzett érdemjegyét; ha a tanuló szóban jobb osztályzatot kapott, mint írásban, akkor a naplóba csak a jobb osztályzatot írjuk be;

o lehetőséget kell biztosítani egyes tantárgyak, tantárgyrészek minősítése alóli mentesítésére (szakértői javaslat alapján)

Segédeszközök használatára vonatkozó javaslatok

1. Matematika órán használható segédeszköz:o pálcika, korong,o saját készítésű szorzótábla,o zsebszámológép (szakértői/szakvélemény alapján),o képletek (témazáró dolgozatoknál), o mértani testek.

2. Magyar nyelv órán használható segédeszköz:o tanuló által készített táblázat (pl.: névmások, stb.)

3. Magyar irodalom órán igénybe vehető kedvezmény:o hosszabb vers esetén kevesebb versszak elsajátítása;o pl. ha egy héten belül két verset kell megtanulni, akkor a szakértői/szakvéleménnyel

rendelkező tanuló lehetőséget kap arra, hogy hetente csak egy verset kelljen felmondani.

4. Történelem órán használható segédeszköz:o térkép használata

5. Földrajz órán használható segédeszköz:o dolgozatoknál nem használható a földrajzi térkép, de szóbeli javítás során használhat

térképet a tanuló.

A különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló oktatása

Célunk a teljes integráció, a befogadó iskola megvalósítása a beszédfogyatékos, az akadálymentes közlekedést nem igénylő mozgáskorlátozott, a látássérült (gyengén látó), a hallássérült, az enyhén értelmi fogyatékos, pszichés fejlődés zavarával küzdő tanuló.

A speciális foglakozásokat gyógypedagógus és/vagy fejlesztő pedagógus végzi. A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók fejlesztését elláthatja tanító, szaktanár is, ha a szakvélemény ezt nem zárja ki. Ebben az esetben a fejlesztés gyógypedagógusi közreműködéssel történik.

6.1.1 Sajátos nevelési igényű tanulók

Iskolánkban a sajátos nevelési igényű tanulók nevelése, oktatása integrált formában folyik.

27

A sajátos nevelési igényű tanulók nevelését-oktatását a 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet 2. sz. mellékleteként kiadott Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve alapján szervezzük meg.

A sajátos nevelési igényű tanulók a tanítási órákon túl gyógypedagógus vezetésével – habilitációs, rehabilitációs fejlesztést szolgáló órakeretben – egyéni fejlesztési terv alapján terápiás fejlesztő foglalkozásokon vesznek részt.

A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztéséhez biztosított feltételek:o gyógypedagógus végzettségű pedagógus alkalmazása,o az Irányelvek figyelembevételével készített eltérő tanterv része az iskola helyi

tantervének,o a fogyatékosság típusának megfelelő tankönyvek, tanulási segédletek,o a tanulók képességének megfelelő differenciált foglalkoztatás,o a fogyatékos tanulók részére kidolgozott értékelési formák alkalmazása,o speciális gyógyászati, valamint tanulást, életvitelt segítő technikai eszközök,o képességfejlesztő játékok, eszközök,o számítógépek fejlesztő programokkal.

6.1.2 A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek

o szoros kapcsolat a helyi óvodai intézményekkel, nevelési tanácsadóval, és gyermekjóléti szolgálattal,

o az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése;o felzárkóztató órák, fejlesztő foglalkozások;o egyéni foglalkozások.

6.1.3 Kiemelten tehetséges gyermek, tanuló

A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek

Az iskolai tehetséggondozás minden esetben azt a célt tűzi ki maga elé, hogy az iskolába járó tehetséges gyermekek tehetségét ismerve és arra odafigyelve alakítja pedagógiai munkáját. Az iskolai tehetséggondozás leggyakrabban tantárgyakra fókuszál.Az iskola alapelveinek, célkitűzéseinek, feladatainak meghatározásánál központi helyet kap a tehetséggondozás, a képességfejlesztés. A nevelő-oktató munka minden területén arra törekszünk, hogy a képességek kibontakoztatásával a tanulók személyiségét sokoldalúan fejlesszük. Minden gyermek tehetséges valamiben!

Tehetséggondozás alkalmazási területe: - az iskola valamennyi tanulója, tehetségek felismerése - a kiválasztott tanulók, tehetségek fejlesztése.

28

Tehetséggondozás színterei: - házi versenyeken, vetélkedőkön való részvétel - ünnepélyeken, rendezvényeken való szereplés - DÖK-ben végzett munka - sportversenyeken való részvétel - külföldi utakon való részvétel - jutalomtáborban való részvétel.

A tehetséget fel kell ismerni, fejleszteni, értékelni végezetül. Szükségesnek tartjuk a dokumentációt, tehetségek nyilvántartását, eredményeiket, területenkénti foglalkoztatását.

2011. október 15-én a Kiskunfélegyházi Összevont Általános Iskolát a Nemzeti Tehetségsegítő Tanács által Akkreditált Kiváló Tehetségponttá nyilvánították. A Tehetségpont azonosító száma: TP 140 002 126. Figyelemmel kísérjük és részt veszünk olyan pályázatokon, amelyek a tehetséggondozást, a tehetségek kibontakoztatását segítik.

Iskolánkban az idegen nyelv, testnevelés, természettudományok terén kiemelt figyelmet fordítunk a tehetségek kiválasztására, gondozására.

A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység a kompetencia alapú oktatásban:

A tehetséggondozás és felzárkóztatás módszereiben az új tanulásszervezési eljárások alkalmazásával tesszük hatékonyabbá a fejlesztő munkát pl.: - differenciált tanulásszervezés - kooperatív technikák - projektmódszer - tevékenységközpontú pedagógiák - személyre szabott tanítás, tanulás - fejlesztő értékelés alkalmazása - IKT eszközök alkalmazása - SNI-s tehetségek célirányos fejlesztése.

Ezek alapján nem térnek el a beilleszkedési, magatartási gondokkal küszködő, vagy a tanulási kudarcnak kitett tanulók fejlesztésében használt eljárásoktól. Alapvetően fontos a személyre szabott tanítás- tanulás biztosítása.

6.2 A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatási törvény szerint hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanuló

A kiemelt figyelmet igénylő gyermekekkel lehetőségeink szerint egyénileg foglalkoznak pedagógusaink, együttműködve a gyógypedagógussal vagy a nevelést, oktatást segítő más szakemberekkel, hogy a bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetű tanuló felzárkózását elősegítsük.

Hátrányos helyzetű az a tanuló, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző védelembe vett, illetve akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát a jegyző megállapította. Ezen a csoportbon belül, akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülője – önkéntes nyilatkozat alapján – legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen, az halmozottan hátrányos helyzetű. Akit tartós nevelésbe vettek, halmozottan hátrányos helyzetű.

29

6.3 Az ifjúságvédelmi feladatok ellátása

A gyermek- és ifjúságvédelem sokrétű és komplex tevékenység. Felöleli mindazokat a pedagógiai, pszichológiai, egészségügyi, szociális és jogi feladatokat, amelyek a kiskorúak nevelését, gondozását, eltartását, munkába állítását, erkölcsi és anyagi érdekvédelmét biztosítja.

A gyermek- és fiatalkorúak egészséges szellemi és erkölcsi fejlődésének, érzelmi védettségének biztosítása személyi és vagyoni érdekeik védelme elsősorban a szülők kötelessége. A gyermekek és fiatalok egészséges testi, szellemi, erkölcsi fejlődését, nevelését azonban több tényező akadályozza, veszélyezteti a családban és a családon kívül.

A gyermek- és ifjúságvédelem feladata:- a veszélyeztetettség megelőzése- a veszélyeztető okok, körülmények, következmények feltárása, megszüntetése- a veszélyeztetett gyermekek és fiatalok speciális védelmének, nevelésének biztosítása.

Az iskola igazgatója felelős a gyermek és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért.

A gyermekvédelmi problémák feltárásának az a célja, hogy a gyermekek problémáit az intézmény a gyermekvédelmi szolgálatok segítségével minél hatékonyabban tudja kezelni. Az intézmény és tagintézményei közreműködnek a veszélyeztetettség megelőzésében, megszüntetésében.

A problémák feltárásában első helyen van az osztályfőnök személye.

Az osztályfőnök napi munkája, szakmai és osztályfőnöki tevékenysége keretében, személyes beszélgetések, baráti és szülői háttér-információk tudomására jutása hatására folyamatosan kialakítja tanulóinak egyéni és osztályképét. Az osztályfőnök preventív és diagnosztizáló tevékenységének szakmai hátterét az ifjúságvédelmi felelős, valamint az iskolaorvos, védőnő adja.

Az általános gyermek és ifjúságvédelmi feladatok közül az első, és a legfontosabbnak tartjuk a prevenciót.

További feladatok- A személyiség fejlesztésével kapcsolatos feladatok. - Képességfejlesztés, nevelés.- Gyermeki, tanulói jogok érvényesítése (házirend, diákönkormányzat).- Szülők szemléletformálása, motiválása, bevonása a közös és önálló feladatok

megoldásában.- Szülő, tanuló, iskola együttműködésének segítése.- Együttműködés a gyermekvédelmi feladatokat ellátó intézményekkel. (Családsegítő,

rendőrség, védőnő, gyámhivatal, gyermekjóléti szolgálat, egyházak.)- Együttnevelés: egyéni különbségekre alapozott nevelés.

A gyermek és ifjúságvédelmi feladatokat az arra kijelölt felelős az osztályfőnökökkel és a tantestület minden tagjával együtt kell, hogy végezze. Minden pedagógus közreműködik

30

intézményünkben a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében.

Az együttműködés területei és a gyermek és ifjúságvédelmi felelős feladatai:- A gyermekek, tanulók eltérő problémáinak tervszerű kiszűrése, feltárása.- Az eltérő helyzetű és szükségletű gyerekek célzott speciális kezelése, fejlesztése,

foglalkoztatása. - A kapcsolatfelvétel a problémás gyerekek, tanulók szüleivel, speciális bánásmód

alkalmazása, szükség esetén külső segítők bevonása.- Családlátogatásokon való részvétel a veszélyeztető okok feltárása érdekében.- A veszélyeztető okok megléte esetén értesíti a gyermekjóléti szolgálatot.- A tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén gyermekvédelmi támogatás

megállapítását kezdeményezi.- Tájékoztatást nyújt a tanulók részére szervezett szabadidős programokról.- Speciális szakemberek bevonása a munkába – rendőrség, védőnők.- Pályázatok figyelése, írása, a megnyert pénzek optimális felhasználása

(gyermekétkeztetésre, táborozásra, kirándulásra, kulturális programokra).- Szakirodalom figyelemmel kísérése, továbbképzéseken való részvétel.- A szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről,

amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak.

Szülői értekezleten, fogadóórán az osztályfőnökök és a gyermekvédelmi felelősök hirdessék és tudatosítsák az együttműködés területeit!

6.4 A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység

A szociális hátrányok enyhítését iskolánkban az alábbi tevékenységi formák szolgálják lehetőségeink szerint:

1. Felzárkóztató ill. tehetséggondozó programok szervezése2. Önismereti csoportok létrehozása, működtetése (pszichológus)3. Drog- és bűnmegelőzési programok – DADA4. Mentálhigiénés programok5. Pályaorientációs tevékenység6. Komplex tehetséggondozó programok (matematika, irodalom-nyelvtan, tánc-dráma,

idegen nyelv, stb.)7. Táborozások, kirándulások, országjárások. 8. Felvilágosító munka a szociális juttatások lehetőségeiről szülői értekezleteken,

fogadóórákon, családlátogatásokon. 9. Helyi, regionális, országos támogatások megszerzésének ösztönzése – pályázatok10. Motiválás arra, hogy a gyermek a délutáni szakmai és pedagógiai ellátásban (napközi,

tanulószoba) részesüljön.11. A tankönyvtámogatás. 12. Táborozási hozzájárulások.13. Pályázatok figyelése, részvétel a pályázatokon. 14. Iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tevékenysége.15. Szoros kapcsolat a gyámügyi ügyintézővel és a Gyermekjóléti Szolgálattal.

Pedagógusaink folyamatosan közreműködnek a tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében és feltárásában.

31

7. Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje

A tanulók intézményi döntési folyamatban való részvételi jogainak gyakorlásának rendje

A köznevelési törvény 48. paragrafus (3.) bekezdése alapján iskolánk tagintézményeiben diákönkormányzat működik, amelyet a tanulók érdekeinek képviseletére hoztunk létre. A diákönkormányzat munkáját e feladatra kijelölt pedagógus segíti, akit a diákönkormányzat javaslatára az intézményvezető bíz meg öt éves időtartamra.

A tanulóközösségek döntési jogkört gyakorolnak a nevelőtestület véleményének meghallgatásával:

a) saját közösségi életük megszervezésében,b) tisztségviselőik megválasztásában,c) a diák önkormányzati képviselő megválasztásában.

A diákönkormányzat a nevelőtestület véleményének kikérésével dönt:d) működéséről,e) a diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök

felhasználásáról,f) hatáskörei gyakorlásáról,g) egy tanítás nélküli munkanap programjáról.

A diákönkormányzat véleményét – a hatályos jogszabályok szerint – be kell szerezni az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt, a házirend elfogadása előtt.

8. Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel

8. 1 A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák

A szülők, családok együttműködését a közösen elfogadott és közösen végzendő pedagógiai feladatokra építjük elsősorban.

A nevelés-oktatás háromszereplős (diákok, szülők, iskola) folyamatában az iskola a szülőkkel egyenrangú kapcsolat kialakítására törekszik. A gyerekek oktatásában, nevelésében az iskola a szakmaiságot, a család pedig a biztos „hátországot” jelenti. A kettő harmonikus egységében tud legeredményesebben fejlődni a gyermek. Ezért tartjuk nagyon fontosnak, hogy az iskola, a család a lehető legtöbb értékközvetítésben megegyezzen. Ezek mellett és érdekében a rendszeres információcsere és a kölcsönös együttműködés kialakítása, fenntartása és folyamatos fejlesztése a legfontosabb.

Nemcsak kiemelt rendezvényeink nem valósulhatnak meg szülői együttműködés nélkül, de az újszerű tanulásszervezési eljárások (témahét, projektoktatás, stb.) sikeressége is nagy

32

mértékben függ a családok, szülők aktivitásától. Az egyénre szabott értékelés eredményesebb lesz, ha a szülőt sikerül a fejlesztéshez támogató partnerként megnyernünk. Ennek feltétele a rendszeres személyes kapcsolattartás.

Alkalmazási területe: Az iskola valamennyi tanára, kiemelten az osztályfőnökök, a diákönkormányzatot segítő tanár, minden diák és szülő.

A folyamat tevékenységei, módszerei, szereplői, határidők és felelősei:Tevékenység Feladatok,

módszerek, színterekKik végzik Mikor Felelősök

A belépő évfolyam szüleinek tájékoztatása.

Fórum és beíratkozás.Összevont szülői értekezlet.Tájékoztató az iskoláról.Rövidített pedagógiai program.Házirend.

igazgató,osztályfőkmk. vezetőkleendő oszt.fők

Minden év március-április.

igazgatótagintézmény-vezető

A tanév és tanév rendjének, feladatainak ismertetése.

Osztályonkénti szülői értekezlet.Házirend ismertetése.Az osztályban tanítók bemutatkozása.Tantárgyi követelményrendszer ismertetése.

osztályfőkszaktanárok

Minden év szeptember első fele.

osztályfői mk.vez.osztályfőkigazgatótagintézmény-vezető

A félév értékelése.

Osztályonként szülői értekezletek.

minden osztályfőnök és szaktanár

Február eleje. osztályfői mk. vez. osztályfőkigazgató

Tájékoztató a tanulók eredményeiről.

Osztályzatok és értékelések a tájékoztatóban. Írásos tájékoztató a szülők részére a gyermekük teljesítményéről.Fogadóestek.

Egyéni fogadóórák.

minden tanár, ofi ellenőrzi

osztályfők a szaktanárok véleménye alapján minden szaktanár

egyeztetve

Havonta.

November és április.

November és április .folyamatos

osztályfői mk.vez.

szaktanárok Tájékoztatók: nevelési és egyéb felmérések eredményeiről.

Szülői értekezleteken szóban.Adott korosztály szüleinek írásos és rövidített formában.

osztályfők Aktuális időpontban.

osztályfők,igazgató

Felmérések:-igényekről,

33

A folyamat tevékenységei, módszerei, szereplői, határidők és felelősei:Tevékenység Feladatok,

módszerek, színterekKik végzik Mikor Felelősök

-idegennyelv választás,-választható tevékenységek,-napköziről,-tan.szobáról,-menzáról,-tankönyvtá-mogatásról,-akciókról,-táborok, erdei iskola, stb.

Az adott területre érvényes, választási lehetőségekkel, igények megfogalmazásával, értékelési kritériumokkal, adott formában történő írásos felmérések, amelyek az érintettek számára teljes körűek.

osztályfők programot szervezők

Aktuális időpontok szerint.

Iskolave-zetőség.

Közös programok.

Tanévnyitó.Zenei világnap.Mikulás.Karácsony.Farsang.

Évzáró.Ünnepélyek (pl. okt.23., márc.15.)

Pályaválasztási szülői-tanulói fórum.Vizsgák.

Sportversenyek, rendezvények.

Hulladékgyűjtés.

Tanulmányi kirándulások.

Táborozás.

Osztályrendezvények.

Iskolai disco.

Jótékonysági vacsora.

6. évfolyam tanulók osztályok + szülők évente váltva alsó-felső tag.7. évfolyam8. évfolyamváltva 4.-5. évf.

6.-os és 8.-os osztályok 8.-os matem. és történelem szaktanárok osztályok, szaktanárok és szülők

szülők, DÖK

osztályok

minden osztály

szervező tanárok, szülőkosztályok, szülőkDÖK, 7.évf. és szülők szülők, iskolaszék, minden dolg.

Aug. végeSzept. 29.Aktuális időpontok szerint.

JúniusAktuális időp. szerint

NovemberDecemberMájus vége, június eleje.

Aktuális időpontok.

Aktuális időpontok.

Aktuális időpontban.Aktuális időpontban.Aktuális időpontban.Aktuális időpontban.

6.-os ofőkének-zene tanárosztályfőknapk.csop.vez.

osztályfők7-es of-őkadott of-ők

igazgató és érintett ofők, mk-vezetők, szaktanárok

oszt.fők

DÖK segítő tanárosztályfők

DÖK segítő tanármegbízott pedagógusérintett osztályfők

iskolavezetőség

34

A folyamat tevékenységei, módszerei, szereplői, határidők és felelősei:Tevékenység Feladatok,

módszerek, színterekKik végzik Mikor Felelősök

Alapítvány támogatása, működtetése.

szülők, pedagógusok, más támogatók

Aktuális időpontban.

igazgató

8.2 A szülők közösségét érintő együttműködési formák

8.2.1 A szülői közösség és a kapcsolattartás rendje

Az intézmény számít a szülők folyamatos segítésére és támogatására. A célunk közös: a gyerekeket, tanulókat a képességeiknek megfelelő legmagasabb szintre hozzuk. Tudjuk azt, hogy szülők nélkül nem lehetünk hatékonyak, nem lehetünk sikeresek. Kiemelt rendezvényeink nem valósulhatnak meg partneri együttműködésük nélkül.

8.2.2 Szülői közösség

Intézményünkben, tagintézményeinkben a szülők jogaik érvényesítésére, kötelességeik teljesítése érdekében szülői szervezetet működtethetnek.

Osztály szülői közösséget az egy osztályba járó tanulók szülei alkotják, akik soraikból elnököt és tisztségviselőt választanak.

Az iskolai szülői közösség tagjai azok a szülők, akik az iskola vezetésében a szülők képviseletét látják el. Az iskolai szülői közösséget az osztályok szülői közösségeinek elnökei alkotják, akik elnököt választanak.

Az iskola gondot fordít a szülői igények megismerésére, amelynek formái:- iskolaválasztást megelőző találkozók,- szülői közösség szervezetének működése (osztály, iskolai),- szülői értekezlet,- egyéni beszélgetések,- családlátogatás,- fogadóest,- rendezvények,- kapcsolatépítés közös fórumai (rendezvények, kirándulások, szabadidős programok,

táborok),- nyílt tanítási nap.

Az iskola gondot fordít arra, hogy ezek az igények megjelenjenek az iskolai élet szervezésében, tanítási tartalmakban:

- étkezés biztosítása,- házirend összeállítása és tartalma,- Szervezeti és Működési Szabályzat kialakításában,- társadalmi munkák szervezésében,- rendezvények, ünnepségek szervezésében,- testvériskolai kapcsolatok kialakításában,

35

- tanítási időn túli elfoglaltságok megszervezésében (szabadidős programok, kirándulás, tábor stb.),

- Pedagógiai program,- tankönyvválasztás.

8.2.3 Szülői közösséggel való kapcsolattartás

Egy osztály tanulóinak szülői szervezetével az osztályfőnök közvetlen kapcsolatot tart. A szülői szervezetek intézménnyel kapcsolatos véleményét, javaslatait a szülői szervezetek vezetői vagy a választott elnök juttatja el az igazgatóhoz, tagintézmény vezetőjéhez.

A szülői közösséget az igazgató, tagintézmény vezetője a munkatervben rögzített időpontokban, tanévenként legalább kétszer hívja össze, ahol tájékoztatást ad az intézmény munkájáról és feladatairól, valamint meghallgatja a véleményeket és javaslatokat.

8.2.4 A szülők szóbeli tájékoztatási rendje

Iskola a tanulókról a tanév során rendszeres szóbeli tájékoztatást tart. A szóbeli tájékoztatás lehet csoportos és egyéni. A csoportos tájékoztatásnak módja a szülői értekezletek, az egyéni tájékoztatás fogadóórákon történik.

8.2.5 Szülői értekezletek rendje

Az osztályok szülői közössége számára az iskola tanévenként legalább kettő, a munkatervben rögzített időpontú rendes szülői értekezletet tart az osztályfőnök vezetésével. A szeptemberi-októberi értekezleten a szülők értesülnek a tanév rendjéről, feladatairól. Ekkor bemutatják az osztályban oktató-nevelő pedagógusokat is.

Rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze az igazgató, az osztályfőnök és a szülői szervezet képviselője a tanulóközösségben felmerülő problémák megoldására.

8.2.6 A szülői értekezletekkel szemben támasztott elvárások:

- A szülői értekezlet segítse elő a szülői ház és az iskola nevelési elveinek összehangolását, a tanulók nevelésében előforduló kérdések megvitatását, személyiségfejlesztés problémáinak megoldását.

- A nevelés társadalmasításának folyamatában fontos, hogy a szülő és a pedagógus partnerként tevékenykedjék. Fontosnak tartjuk, hogy a szülők ismerjék a pedagógiai és nevelési programot, az iskola nevelési alapelveit és céljait, terveit és módszereit. Szükségesnek tartjuk, hogy a családokban folyó nevelést megismerjük.

- A szülői értekezletekre pedagógusaink mindig alaposan felkészülnek. Az osztályfőnököknek meg kell találniuk azt a megfelelő időpontot, alkalmat, amely a szülők többségének megfelel és gondoskodnia kell arról, hogy minél több szülő, tanár és más érdekelt ott megjelenhessen.

- A szülői értekezleten elhangozhat rövid tájékoztató, beszámoló az iskolát, az osztályt érintő bármilyen tanulmányi, pedagógiai, oktatáspolitikai, pszichológiai stb. kérdésről,

36

de az mindig kapcsolódjon az osztályban soron következő feladatokhoz, az ott folyó tevékenységhez.

- A szülői értekezleteknek az osztályközösség előrehaladását, a tanulmányi eredmények növekedését, a tanulók neveltségének javulását kell eredményeznie, az iskola és a család közreműködése által. A szülői értekezleteken foglalkozni kell az elfogadott terv alapján egy-egy nevelési kérdéssel is.

- A szülői értekezletek időpontját az éves munkaterv jelöli ki.

8.2.7 Az iskolai fogadóórák rendje

Az intézmény pedagógusai a szülői fogadóórákon egyéni tájékoztatást adnak a tanulókról a szülők számára. Tagintézményenként elvárás az, hogy tanévenként legalább két alkalommal, a tagintézményi munkatervben rögzített időpontban szülői fogadóórát tartson. A tanulmányaiban jelentősen visszaeső tanuló szülőjét az osztályfőnök írásban is behívhatja az iskolába, ettől eltérő időpontban is. Ha a gondviselő találkozni szeretne gyermeke pedagógusával, telefonon vagy írásban időpontot kell egyeztetni az érintett pedagógussal.

8.2.8 A szülők írásbeli tájékoztatási rendje

Tagintézményeink a tanulókról rendszeres írásbeli tájékoztatást adnak a hivatalos pecséttel ellátott tájékoztatóban. Írásban értesítjük a tanuló szüleit gyermekük magatartásáról, szorgalmáról, tanulmányi előmeneteléről. Tájékoztatjuk a szülőket az intézményi élet kiemelkedő eseményeiről és a szükséges aktuális információkról is. A pedagógusok kötelesek a tanulókra vonatkozó minden érdemjegyet és írásos bejegyzést az osztálynaplón kívül a tanuló által átnyújtott tájékoztató füzetben is feltüntetni (ha erre az tájékoztató lehetőséget ad, azt dátummal és kézjeggyel kell ellátni). A szóbeli feleletet aznap, az írásbeli számonkérés eredményét, a feladat kiosztása napján kell beírni.Az osztályfőnök havonta ellenőrzi az osztálynapló és a tájékoztató füzet érdemjegyeinek azonosságát és pótolja az tájékoztató hiányzó érdemjegyeit. Az osztályfőnök indokolt esetben, írásban értesíti a szülőket a tanulók előmeneteléről, magatartásáról és szorgalmáról.

8.2.9 A szülői közösség jogai, kötelességei

Köznevelési törvény 72. §-a alapján a szülő joga különösen, hogy megismerje a nevelési-oktatási intézmény pedagógiai programját, házirendjét, tájékoztatást kapjon az abban foglaltakról.

A szülő kötelessége, hogy biztosítsa gyermeke tankötelezettségének teljesítését, gondoskodjon gyermeke értelmi – testi - érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges feltételekről a Köznevelési törvény fenti rendelkezéseinek megfelelően.

8.3 Kapcsolattartás az iskola partnereivel

8.3.1 Óvoda-iskola kapcsolata

Iskolánk különböző kommunikációs csatornák felhasználásával (óvodai szülői értekezlet, média, bemutató foglalkozások az iskolában, az óvónők tájékoztatása „munkaértekezleten”,

37

igazgatói értekezleten, stb.) a szülőnek (az óvodán keresztül is) felajánlja az iskola nyújtotta lehetőségeket.Cél: az óvodák és iskolánk közötti – az iskolába való bekerülés előkészítését célzó – szakmai együttműködés, az óvodákban elkezdődő folyamatos és tervszerű fejlesztő munka iskolánkban való folytatása.Az óvodák nagycsoportosai részt vesznek az iskola nyílt óráin, rendezvényein, bemutató foglalkozásain, az óvoda-iskola átmenetet támogató szakmai programjain. A kapcsolatot a leendő 1. osztályos tanítók és a nagycsoporttal foglalkozó óvónők az éves munkatervekben rögzítve veszik fel.

8.3.2 Egyházak-iskola kapcsolata

Az iskolának folyamatos és korrekt kapcsolatrendszert kell kialakítania a településeken működő egyházakkal és vezetőikkel, mivel az a célunk, hogy iskolánk minden vallásos tanulója hitoktatásban részesüljön, ezáltal személyiségük és hitéleti meggyőződésük erősödjék, gazdagodjék. A hitoktatókat, mint pedagógus kollegákat, partnernek és segítőnek tekintjük nevelési feladataink megoldásában.

8.3.3 Gyermekjóléti szolgálatok-iskola kapcsolata

A nevelő-oktató munka folyamatában az intézmény a gyermekjóléti szolgálatokkal folyamatos kapcsolat kialakítására törekszik. Minden gyermeknek joga, hogy a képességeihez mért legjobb oktatásban részesüljön, figyelemmel kísérjék fejlődését, környezetét. Ezért fontos, hogy mindkét fél a kölcsönös együttműködésre, rendszeres információcserére törekedjen.

8.3.4 Kulturális intézmények és az intézmény kapcsolata

A településeken működő kulturális intézményekkel folytatjuk a kialakult jó együttműködést. Közösen lehetőséget adunk arra, hogy tanulóink megismerjék és használják ezen intézmények szolgáltatásait. Ezeket a lehetőségeket az osztályfőnöki programokban, szabadidős rendezvényekben felhasználjuk.

8.3.5 Egészségügy és az intézmény kapcsolata

A helyi egészségügyi szervekkel, iskola-egészségügyi szolgálattal a tanulók érdekében szoros kapcsolatot alakítottunk ki, melynek ápolása minden tagintézménynek és dolgozónak a kötelessége. A védőnői hálózat hozzájárul a védőoltások zavartalan megszervezéséhez. Az iskolaorvosok elvégzik az előírt szűréseket. Az intézmény fontos feladatának tekinti, hogy a tanulók fogászati szűrése teljes legyen, ezért a törvényben meghatározott kötelezettségeinek eleget téve rendszeres kapcsolatot tart az iskolafogászattal.

8.3.6 Az intézmény és a média kapcsolata

Intézményünk a megfelelő iskolakép kialakítása érdekében, a tanulók és pedagógusok eredményes munkájának ismertetésére folyamatos kapcsolatot ápol a településeken működő médiákkal. A kapcsolattartásba bevonjuk a tanulókat is, hogy megismerjék a demokrácia e fontos területét, és az e terület iránt fogékony és tehetsége tanulókat bevezessük – az ott dolgozó szakemberek segítségével – a gyakorlati újságírás és műsorkészítés rejtelmeibe.

38

8.3.7 Az intézmény és a rendőrség kapcsolata

A rendőrséggel együttműködve folytatjuk a közlekedésbiztonsági tevékenységünket és a káros szenvedélyek elleni megelőző küzdelmet. Teret adunk a jól működő „DADA” programnak is.

9. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata

9.1 A vizsgaszabályzat célja

Vizsgaszabályzatunk a 20/2012. EMMI rendeletben foglaltak szerint készült el. A fenti jogszabályban foglalt szabályozás szerint

tanulmányok alatti vizsga követelményeit, részeit (írásbeli, szóbeli, gyakorlati) és az értékelés rendjét a nevelőtestület a pedagógiai program alapján határozza meg és

a helyben szokásos módon nyilvánosságra hozza.

A tanulmányok alatti vizsgák célja:

Azon tanulók osztályzatainak megállapítása, akiknek félévi vagy év végi osztályzatait évközi teljesítményük és érdemjegyeik alapján a jogszabályok és az intézmény Pedagógiai Programja szerint nem lehetett meghatározni.

A pedagógiai programban meghatározottaknál rövidebb idő alatt (tanév összevonással) szeretné a követelményeket teljesíteni.

A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető.

9.2 A vizsgaszabályzat hatálya

Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz: osztályozó vizsgákra, különbözeti vizsgákra, javítóvizsgákra vonatkozik.

Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára: aki osztályozó vizsgára jelentkezik, akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít.

Kiterjed továbbá más intézmények olyan tanulóira akik átvételüket kérik az intézménybe és ennek feltételeként az intézmény igazgatója

különbözeti vizsga letételét írja elő.

Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira, és a vizsgabizottság megbízott tagjaira.

39

A vizsgaszabályzat hatálybalépése a 2013/2014-es tanév végén megszervezendő vizsgáktól érvényes és határozatlan időre szól.

Minden vizsga írásbeli vagy szóbeli vagy gyakorlati vizsgarészből állhat az iskola Pedagógiai Programja alapján.

9.3 A tanulmányok alatti vizsgák szervezésének legfontosabb alapelvei

A vizsgabizottság minimum három főből áll. Az általa ellátandó feladatok: elnök kérdező tanár ellenőrző tanár

Az elnök felel a szabályok betartásáért, ellenőrzi a vizsgázók adatait, vezeti a jegyzőkönyvet, ha kell szavazást rendel el

Kérdező tanár(ok): csak megfelelő tanári végzettséggel lehet lehetőség szerint ne az kérdezze a tanulót, aki vizsgára küldte.

Az igazgató felel a vizsgák szabályos lebonyolításáért.Ellenőrző tanár

lehetőség szerint szakos tanár felel a vizsga szabályszerűségéért

9.4 A vizsgatárgyak részei és követelményei

Írásbeli vizsgák általános szabályai: a tanteremben minden padban csak egy diák ülhet a feladatlapot az iskola pecsétjével kell ellátni, fel kell tüntetni a tantárgy

megnevezését, a tanuló nevét és a dátumot a feladatlap megoldásának ideje 45 perc, kivétel a nyelvi előkészítő évfolyamon a

célnyelv, ahol 60 perc áll a tanuló rendelkezésére. A vizsgán használható segédeszközöket a szaktanár tájékoztatása alapján a tanuló

hozza magával

Egy vizsganapon két írásbeli vizsga tehető le, de közöttük 10 perc pihenőidőt kell biztosítani, kivétel, pótló vizsga esetén, három írásbeli vizsga tartható.

Az írásbeli vizsga javítása: a szaktanár az adott vizsganapon piros tollal kijavítja az írásbeli dolgozatot.

A szóbeli vizsga általános szabályai

40

Egy napon három szóbeli vizsga tehető le: A vizsgázónak a vizsga előtt minimum 15 perccel kötelező megjelennie A vizsgák ideje alatti várakozáshoz lehetőség szerint pihenő helységet kell biztosítani. A szóbeli vizsgán minden vizsgázó tételt húz, a tantárgyakhoz kapcsolódó

segédeszközökkel készül az önálló feleletre A felkészülési idő legalább 20 perc, kivétel az idegen nyelv, ahol nincs felkészülési

idő A felelet során a tanuló a felkészülési idő alatt készített jegyzeteit használhatja A felelet maximum 10 percet tarthat Ha a vizsgázó az adott tételből teljes tudatlanságról tesz tanúbizonyságot, egy

alkalommal póttételt húz. Két tantárgy között a vizsgázó pihenőidőt kérhet

Ha a szóbelin a vizsgázó szabálytalanságot követ el, az elnök figyelmezteteti, jegyzőkönyvet készít és a vizsgabizottság dönt a szóbeli eredményéről.

Szabálytalanságok esetében a vizsgabizottság elnöke értesíti az igazgatót, aki a törvények alapján dönt.

9.5 Gyakorlati vizsga általános szabályai

A gyakorlati oktatás vezető tanárnak kötelező a vizsgázót tájékoztatni a gyakorlati vizsga rendjéről

A gyakorlati vizsgarész a vizsga feladatok számától függetlenül egy érdemjeggyel kell értékelni

9.6 A vizsgatárgyak követelményrendszere

Minden vizsgatantárgy követelménye azonos az adott évfolyam adott tantárgyának a követelményrendszerével.

A tantárgyak megegyeznek a helyi tanterv tantárgyaival.

10. A felvétel és az átvétel helyi szabályai

10.1 Az intézmény első évfolyamára történő felvétel

A tankötelezettség megkezdésének feltétele a gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségének megléte, annak igazolása.

A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti, legkésőbb az azt követő évben tankötelessé válik. ( NKt. 45.§ (2.) bekezdés)

41

A gyermek iskolába lépéséhez szükséges jellemzőit az Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló kormányrendelet határozza meg.

A tanköteles korba lépő gyermeket a szülő köteles beíratni az illetékes vagy a választott iskola első évfolyamára a kormányhivatal által közzétett időpontban.

Az első évfolyamra történő beiratkozáskor be kell mutatni: a gyermek személyazonosításra alkalmas, a gyermek nevére kiállított személyi

azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványt, az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérését tanúsító igazolást EMMI rendelet

20/2012. 22 § (4.) bekezdés

Az iskolába felvett tanulók osztályba vagy csoportba való beosztásáról – a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével – az igazgató dönt a NKt.51 § (4) bekezdése alapján. Ha az iskola helyhiány miatt nem tudja teljesíteni az összes felvételi kérelmet, akkor a 20/2012.EMMI rendelet 24 §(7.) bekezdése alapján dönt.

10.2 A 2. – 8. évfolyamra történő átvétel

A tanuló átvételére a tanítási év során bármikor lehetőség van. Az átvételi kérelemhez csatolni kell:

a gyermek személyi azonosítására alkalmas igazolványt az elvégzett évfolyamokat tanúsító iskolai bizonyítványt

Az iskola igazgatója köteles értesíteni a felvételi, átvételi kérelem elbírálásáról a szülőt a döntést megalapozó indoklással, továbbá átvétel esetén az előző iskola igazgatóját is. (EMMI rendelet 20/2012. 23 § (3.) bekezdés)

11. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv

Az iskola pedagógiai programja meghatározza az iskola nevelési programját, ennek keretén belül az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai tervet.

11.1 Elméleti alapvetés

Az elsősegély-nyújtási ismeretek szerves részét képezik a NAT kompetenciaterületi tudásanyagának, ahogyan ez az eddigiekben oktatott tantárgyi tartalmak közül az osztályfőnöki, egészségtan, biológia, technika és életvitel, testnevelés tematikához is köthető, így a konkrétumok átemelendőek.

11.2 Feladata, céljai

Az elsősegély azonnali segítségnyújtás vagy beavatkozás, amelyet a sérült kap valamely sérülésére vagy hirtelen egészségkárosodása miatt, a mentők, orvos vagy más személy megérkezése előtt.Az elsősegélynyújtás képessége tudáson, begyakorláson és tapasztalaton alapul.

42

Az iskolai oktatásban nagyobb hangsúlyt kap az elsősegélynyújtás. Lehetőség van az ismeretek elsajátítására az elméleti alapvetésben felsorolt tantárgyak keretein belül.Minden osztály számára fontos, hogy az iskola megfelelő számú elsősegélynyújtó ládával rendelkezzen, melyet nemcsak a mindennapok, de a kirándulások, és egyéb rendezvények (pl. hulladékgyűjtés során) alkalmával is tudnak használni.

11.2.1 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók

- ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát;- ismerjék meg az élettannal, anatómiával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat;- ismerjék fel a vészhelyzeteket;- tudják a leggyakrabban előforduló sérülések élettani hátterét, várható

következményeit;- sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegély-nyújtási módokat;- sajátítsák el, mikor és hogyan kell mentőt hívni.

11.2.2 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok

- a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek elsősegély-nyújtási alapismeretek területén;

- a tanulóknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük elsősegélynyújtás alapismereteit; - a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten tanórai foglalkozások keretében –

foglalkoznak az elsősegélynyújtással kapcsolatos legfontosabb alapismeretekkel.

11.3 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos feladatok megvalósításának elősegítése érdekében

- az iskola kapcsolatot épít ki az iskola védőnőjével, iskolaorvosával;- tanulóink bekapcsolódnak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos iskolán kívüli

vetélkedőkbe;- támogatjuk a pedagógusok elsősegély-nyújtási ismeretekkel foglalkozó

továbbképzésekre való jelentkezését.

11.4. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítását elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják

– a helyi tantervben szereplő tantárgyak tananyagaihoz kapcsolódó alábbi ismeretek:

TANTÁRGY ELSŐSEGÉLY–NYÚJTÁSI ALAPISMERETEKBiológia - rovarcsípések

- légúti akadály- artériás és ütőeres vérzés

Kémia - mérgezések- vegyszer okozta sérülések

43

- savmarás- égési sérülések- forrázás- szén-monoxid és szén-dioxid mérgezés

Fizika - égési sérülések- forrázás

Technika - elektromosság veszélyeitestnevelés - magasból esés

– az ötödik – nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott elsősegély-nyújtási ismeretek: teendők közlekedési baleset esetén, segítségnyújtás baleseteknél, a mentők hívásának helyes módja; valamint az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele az ötödik – nyolcadik évfolyamon egy-egy osztályfőnöki óra megtartásában az elsősegély-nyújtási alapismeretekkel kapcsolatosan.

44

III. Az iskola helyi tanterve

1. A választott kerettanterv megnevezése

Az érvényben lévő tantervek 2013. szeptember 01-től

TANÉV 1. évf. 2. évf. 3. évf. 4. évf. 5. évf. 6. évf. 7. évf. 8. évf.

2013 - 2014 NAT 4 NAT 3

Kntv. NAT 3 NAT 3 NAT 4 NAT 3Kntv. NAT 3 NAT 3

2014 - 2015 NAT 4 NAT 4 NAT 3

Kntv. NAT 3 NAT 4 NAT 4 NAT 3Kntv. NAT 3

2015 - 2016 NAT 4 NAT 4 NAT 4 NAT 3

Kntv. NAT 4 NAT 4 NAT 4 NAT 3Kntv.

2016 - 2017 NAT 4 NAT 4 NAT 4 NAT 4 NAT 4 NAT 4 NAT 4 NAT 4

NAT 3 – A 2007-ben módosított NAT alapján felülvizsgált kerettanterv – helyi tanterv

NAT3 Kntv. – 2012. szeptember 1-től a mindennapos testnevelést az 1. és 5. évfolyamon felmenő rendszerben kell megszervezni. A korábbi mindennapos testmozgást kifutó rendszerben kell alkalmazni.

NAT 4 – A 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről alapján kiadásra kerülő kerettanterv, és elkészítendő helyi tanterv a 2013/2014. tanévtől az 1. és 5. évfolyamon felmenő rendszerben kerül bevezetésre.

51/2012. (XII. 21.) A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről EMMI rendeletben lévő kerettanterveket építjük be a helyi tantervünkbe.

45

51/2012. (XII. 21.) A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről EMMI rendeletben lévő kerettanterveket építjük be a helyi tantervünkbe.

A 2013/2014. tanévtől kerül bevezetésre a fenti táblázat szerint.

Óraterv a kerettantervekhez – 1–4. évfolyamTantárgyak 1. évf. 2. évf. 3. évf. 4. évf.Magyar nyelv és irodalom 7 7 6 6Idegen nyelvek 2Matematika 4 4 4 4Erkölcstan/Hit- és erkölcstan 1 1 1 1Környezetismeret 1 1 1 1Ének-zene 2 2 2 2Vizuális kultúra 2 2 2 2Életvitel és gyakorlat 1 1 1 1Testnevelés és sport 5 5 5 5Szabadon tervezhető órakeret 2 2 3 3Rendelkezésre álló órakeret 25 25 25 27

Óraterv a kerettantervekhez – 5–8. évfolyamTantárgyak 5. évf. 6. évf. 7. évf. 8. évf.Magyar nyelv és irodalom 4 4 3 4Idegen nyelvek 3 3 3 3Matematika 4 3 3 3Erkölcstan/Hit- és erkölcstan 1 1 1 1Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek 2 2 2 2

Természetismeret 2 2Fizika 2 1Kémia 1 2Biológia-egészségtan 2 1Földrajz 1 2Ének-zene 1 1 1 1Dráma és tánc/Hon- és népismeret 1

Vizuális kultúra 1 1 1 1Informatika 1 1 1Technika, életvitel és gyakorlat 1 1 1Testnevelés és sport 5 5 5 5Osztályfőnöki 1 1 1 1Szabadon tervezhető órakeret 2 3 3 3Rendelkezésre álló órakeret 28 28 31 31

2. A választott kerettanterv feletti óraszám tagintézményenként NAT 4 alapján

46

A választott kerettantervek óraszámát a szabadon tervezhető órakeret terhére a következő évfolyamokon és tantárgyakban emeljük meg az alábbi óraszámokkal:

2.1 KÖÁI József Attila Általános Iskolája

Óraterv a kerettantervekhez 1 - 4. évfolyam

Tantárgyak1.

évfolyam2.

évfolyam3.

évfolyam4.

évfolyamA B A B A B A B

Magyar nyelv és irodalom 7+1 7 7+1 7 6+1 6+1 6+1 6+1Idegen nyelvek 2 2Matematika 4 4+1 4 4+1 4+1 4+1 4+1 4+1Erkölcstan/Hit- és erkölcstan 1 1 1 1 1 1 1 1Környezetismeret 1 1 1 1 1+1 1+1 1+1 1+1Ének-zene 2 2 2 2 2 2 2 2Vizuális kultúra 2 2 2 2 2 2 2 2Életvitel és gyakorlat 1 1 1 1 1 1 1 1Testnevelés és sport 5+1 5 5+1 5 5 5 5 5Sakk 1 1Rendelkezésre álló órakeret 25 25 25 25 25 25 27 27

Óraterv a kerettantervekhez 5 - 8. évfolyam

Tantárgyak 5. 6. 7. évfolyam 8. évfolyam

47

évfolyam évfolyamA B A B A B A B

Magyar nyelv és irodalom 4 4 4 4 3+1 3+1 4 4Idegen nyelvek 3 3 3 3 3 3 3 3Matematika 4 4 3+1 3+1 3 3 3+1 3+1Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek 2 2 2 2 2 2 2 2

Erkölcstan/Hit- és erkölcstan 1 1 1 1 1 1 1 1Természetismeret 2+1 2+1 2+1 2+1Biológia-egészségtan 1,5+1 1,5+1 1,5+1 1,5+1Fizika 1,5 1,5 1,5 1,5Kémia 1,5 1,5 1,5 1,5Földrajz 1,5 1,5 1,5 1,5Ének-zene 1 1 1 1 1 1 1 1Vizuális kultúra 1 1 1 1 1 1 1 1Hon-és népismeret 1 1Informatika 1 1 1 1 1 1Technika, életvitel és gyakorlat 1 1 1 1 1 1Testnevelés és sport 5 5 5 5 5 5 5 5Osztályfőnöki 1 1 1 1 1 1 1 1Természettudományi gyakorlatok 1 1 1 1 1 1 1 1Rendelkezésre álló órakeret 28 28 28 28 31 31 31 31

Szabadon tervezhető órakeret elsajátítandó tananyagára nem írunk elő további tananyagot, hanem az egyes tematikai egységek között osztjuk el (gyakorlás, elmélyítés stb.).

A döntést az iskola szaktanára kompetenciájába adjuk.

A KÖÁI József Attila Általános Iskolájában emelt szintű oktatást - 1-8. évfolyamon – testnevelés tantárgyból az évfolyam egyik osztályában folytatunk. Amennyiben biológia emelt szintű kerettanterv rendelkezésre áll, az óratervi háló átdolgozásával 7-8. évfolyamon, évfolyamonként egy csoportban bevezetjük a biológia emelt szintű oktatást a követelmények meghatározásával. 5. évfolyamon 2 angol csoport, 1 német csoport, 3 matematika csoportot indítunk, a rendelkezésünkre álló órakeret és a tantárgyfelosztás függvényében.

51/2012. (XII. 21.) A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről EMMI rendeletben lévő kerettanterveket építjük be a helyi tantervünkbe, és vezetjük be felmenő rendszerben a 2013/2014. tanévtől.

48

A kerettantervek választási lehetőségei közül az alábbiakat alkalmazzuk:

Tantárgy megnevezése VáltozatMagyar nyelv és irodalom A változatMatematika A változatFizika A változatKémia A változatBiológia-egészségtan A változatÉnek-zene felső tagozat A változatÉnek-zene alsó tagozat A változat

A sakk tantárgy kerettanterve: Képességfejlesztő sakk, és a természettudományi gyakorlat tantárgy kerettanterve a helyi tantervünk.

2.1.1 Emelt szintű testnevelés tantárgy követelményei a KÖÁI József Attila Általános Iskolájában

1. osztály

Az öltözői és a gyakorlóhely rendjének kialakítása. Alakzatok pontos, gyors felvétele és változtatása vezényszavakra.Játékos és határozott formájú szabad-, társas- és kéziszergyakorlatok végrehajtása. Gyors indulás különböző testhelyzetből. 40 méteres síkfutás. A fogójátékokban és a futásfeladatokban ütközések elkerülése, valamint térnyerés a fogóval szemben. Tartós futás 4-8 percig pihenő nélkül, illetve kisebb sétákkal. 400 méteres síkfutás. Futómozgás, szökdelések és ugrások megfelelő ritmusban. Helyből távolugrás, távolugrás 60cm-es elugrósávból. Célba és távolba dobások egy és két kézzel. Egyszerű támasz-, függő- és egyensúlygyakorlatok biztonságos kivitelezése. Mászókulcsolással mászás kötélen megadott magasságig. Labdával végzett feladatok. Néhány, az évszaknak megfelelő és a szabadban végezhető játék.

2. osztály

Az öltöző és a gyakorlóhely rendjének tudatosítása. Alakzatok gyors felvétele és változtatása vezényszavakra. Játékos és határozott formájú szabad-, társas- és kéziszergyakorlatok végrehajtása. Gyors indulás különböző testhelyzetből. 40 méteres síkfutás.Fogójátékok egy és több fogóval, térnyerés a fogóval szemben. Futások különböző feladatokkal. Tartós futás 4-8 percig pihenő nélkül. 400 méteres síkfutás. Futómozgásos feladatok, játékok végrehajtása, szökdelések és ugrások megfelelő ritmusban. Helyből távolugrás, távolugrás 60cm-es elugrósávból. Célba és távolba dobás egy és két kézzel. Egyszerű támasz-, függő- és egyensúlygyakorlatok biztonságos kivitelezése. Szabályos mászókulcsolással mászás kötélen teljes magasságig. Labdával végzett ügyességi feladatok.

3. osztály

A rendgyakorlatok pontos végrehajtása, az utasítások késlekedés nélküli végrehajtása. Az alapvető gimnasztikai alapformák pontos végrehajtása. Rajtolások jelre. Gyorsfutás 40-50 méteren versenyszerűen. 60 méteres síkfutás. Tartós futás 8-10 percen keresztül. 600 méteres

49

síkfutás. Ugrások változatosan, megfelelő ritmusban Magasugrás lépő technikával 75-85 cm. Távolugrásnál elugrás 60cm-es ugrósávból. Magasugrás lépő technikával. A hajító mozdulat dobóterpeszből. Célbadobás a dobásbiztonságot növelve. Futó-, ugró- és dobóügyesség fejlesztése különböző feltételek mellett.. A tornagyakorlatok biztonságos végrehajtása, a kivitelezés szép testtartással valósuljon meg talajon, gyűrűn és ugráson. Együttműködés a társakkal a labdás játékokban. Sportszerű test-test elleni küzdelem. Az évszaknak megfelelő és a szabadban végezhető játék alkalmazása.

4. osztály

Az órákhoz szükséges szervezési és foglalkozási formák fegyelmezett alakisággal történő végrehajtása, a testnevelési órai szokásrend betartása. Az eddig tanult és gyakorolt gimnasztikai feladatokból összeállított gyakorlatok pontos és folyamatos végzése, előtérbe helyezve a ritmus és a mozgás összhangjának megteremtését. Mászás kötélen teljes magasságig. Vágtafutások 50-60m-en, tartós futás 10-12 percig megállás nélkül. 60 és 600 méteres síkfutás Helyből és a nekifutásból történő ugrások hangsúlyozott elrugaszkodással, harmonikusan. Magasugrás lépő technikával. Távolugrás 60 cm-es ugrósávból. Kislabdahajítás neki futásból, vonal mögül. Célba dobás elvárható biztonsággal. A futó-, ugró- és dobókészség kialakítása. Testtömegük megtartása támaszban és függésben. Egyensúlyozás, térben tájékozódás. A tornagyakorlatok koordinált, pontos, szép testtartással végzett végrehajtása. A labda kézzel, illetve lábbal vezetése, továbbítása, birtokbavétele, gól vagy pont elérése. A labdás játékoknál együttműködés a társakkal, igazodás a társhoz, labdához, helyzet felismerési és megoldási lehetőséggel. A játékszabályok betartása, betartatása. A siker és a kudarc sportszerű elviselése. Az évszaknak megfelelő, szabadban végezhető játék ismerete és alkalmazása.

5. osztály

A rendgyakorlatoknál a kijelölt hely késlekedés nélküli megtalálása, az együttes mozgások vezényszavakhoz igazodó, pontos végrehajtása. Bemelegítésre és a testtartási rendellenességek megelőzésére is alkalmas gimnasztikai gyakorlatok ismerete és a pedagógus utasításainak megfelelő végzése. Gyorsfutások versenyszerűen. 100 és 200 méteres síkfutás. Kötetlen tartós futás 8-10 percig az egyéni képességeknek megfelelő szinten. 800 méteres síkfutás. Az ugrások legfontosabb mozzanatainak (fázisainak) elugrás, légmunka, talajra érkezés – ismerete, a felugrás hangsúlyosabbá tétele. Távolugrás deszkáról. A hajítás legjellegzetesebb mozdulatának, az ívképzésnek az elsajátítása. Súlylökés fiúknak és leányoknak 2kg-os súlygolyóval. A tanult talajgyakorlat-elemek, illetve azok kapcsolatának biztonságos végrehajtása; a saját testtömeg feletti uralom a támasz és függésgyakorlatokban. Gyűrűn elsajátított elemek összekapcsolása. Támaszugrásoknál a nekifutás és a támaszvétel zökkenőmentes összekapcsolása. A labdatovábbítás és –birtoklás biztonságának növelése, labdaátvételre helyezkedés üres helyre futással. Sportszerű küzdelem a test-test elleni játékokban. Szabadban végzett mozgásos játékok alkalmazása.

6. osztály

A rendgyakorlatoknál az alakzatok változtatásának biztonságos végrehajtása, mozgások zárt alakzatban. Gimnasztikai gyakorlatok, valamint a sokoldalú előkészítő feladatok egyéni és együttes végzése, azok szakkifejezéseinek ismerete. Gyors megindulások és futások jelre. 100 és 200 méteres síkfutás. Állóképességi futás 10-12 percig egyéni iramban, a futósebességnek a távhoz igazítása. 800 méteres síkfutás. Ugrások a kar- és lábmunka összhangjának

50

megteremtésével. Távolugrás deszkáról. Magasugrás lépő technikával. Távolugrás deszkáról. Kislabdahajítás a dobás hátulról történő indításával, a labda minél hosszabb úton történő gyorsításával. Súlylökés fiúk és leányoknak 2kg-os súlygolyóval. A talajon, valamint a függőszeren tanult gyakorlatoknak, és azok kapcsolatainak pontos végrehajtása. Támaszugrások erőteljes elugrással, növekvő első ívvel, egyensúlyvesztés nélküli talajra érkezéssel. Labdakezelés mozgás közben. Támadásban üres helyre helyezkedés, illetve labdatovábbítás a szabadon lévő társnak, védekezésben a labdát birtokló zavarása. Kosárlabdában helyezkedés a labda elkapásához, átadások egy és két kézzel, a labda nélküli és labdával végzett mozgások pontos kivitelezése.. Néhány önvédelmi fogás elsajátítása. A szabadban végzett mozgásos játékok alkalmazása.

7. osztály

A rendgyakorlatok pontos végrehajtása. A bemelegítést, a sokoldalú előkészítést és a testtartási rendellenességek megelőzését szolgáló gyakorlatok végzése, ezek hatásának növelését eredményező megoldások ismerete. Gyors futások 100 és 200 méteres síkfutás. 10-12 percig kitartó futás növekvő intenzitással 800 méteres síkfutás. Ugrásoknál optimális sebességű nekifutás, a kar- és láblendítés jelentőségének ismerete; a hajító és lökő mozdulat csiszolása. Súlylökés fiúknak 3 kg-os leányoknak 2 kg-os súlygolyóval. Távolugrás deszkáról. Magasugrás lépő technikával. Legalább 3-4 elemből álló összetett talajgyakorlat bemutatása. Függőszeren 2-3 gyakorlatelem végzése. Lendületes támaszugrások. Labdajátékokban a társakhoz és a labdához való igazodás, emberfogásos védekezés. A tanult technikai elemek passzív majd aktív védővel szembeni végrehajtása. Kosárlabdában a labda továbbítása egy, két kézzel, fektetett dobás, tempódobás végrehajtása különböző helyzetekből. A taktika és technika alkalmazása játék során.. Sportszerű test-test elleni küzdelem. A szabadban végzett mozgásos játékok alkalmazása.

8. osztály

Az előző évfolyamokon tanult rendgyakorlatok pontos és gyors végrehajtása, az utasítások fegyelmezett követése. A sokoldalú előkészítésre és a prevencióra alkalmas gyakorlatok önálló végzése, az ismétlésszám és az intenzitás növelésével. Az alapvető fizikai képességek optimális fejlesztése. Az atlétikai mozgások helyes technikai végrehajtása. Vágtafutások, 100 és 200 méteres síkfutás. Kitartó futás 10-12 percig, a futás távját fokozatosan növelve. 800 méteres síkfutás. Energikus elugrás, térnyerő légmunka az ugrásoknál. Távolugrás deszkáról, magasugrás lépő technikával. A hajításnál és a lökésnél a lendületszerzés és a kidobás harmonikus összekapcsolása. Súlylökés fiúknak 4 kg-os leányoknak 3 kg-os súlygolyóval. Tornában a talajon, illetve a támasz- és függőszeren a tanult mozgáselemekből összeállított gyakorlatok, lendületes, biztonságos talajra érkezéssel végrehajtva. Labdajátékokban a legáltalánosabb támadási és védekezési megoldások ismeretének birtokában a választott játék(ok) aktív és élményszerű játszása. Sportszerű küzdelem az oktatott sportág szabályainak betartásával. A szabadban végzett mozgásos játékok alkalmazása.

Úszás emelt szintű testnevelés

1. évfolyamÉv végére a mellúszás, hátúszás elsajátítása, valamint a fejesugrás.

2. évfolyam

51

Év végére a három úszásnem, a gyorsúszás elsajátítása, valamint rajtfejesek.

Tenisz emelt szintű testnevelés követelményei1. évfolyam

Edző által ejtett, szemből dobott, ütött labda eltalálása tenyeres ütéssel helyből.

2.évfolyamEdző által ejtett, szemből dobott, ütött labda eltalálása tenyeres, illetve fonák ütéssel helyből és mozgásból.

2.2 KÖÁI Dózsa György Általános Iskolája

52

Óraterv a kerettantervekhez 1 - 4. évfolyam

Tantárgyak1.

évfolyam2.

évfolyam3.

évfolyam4.

évfolyamA B A B A B A B

Magyar nyelv és irodalom 7+1 7+1 7+1 7+1 6+1 6+1 6+1 6+1Idegen nyelvek 2 2Matematika 4+1 4+1 4+1 4+1 4+1 4+1 4+1 4+1Erkölcstan/Hit- és erkölcstan 1 1 1 1 1 1 1 1Környezetismeret 1 1 1 1 1+1 1+1 1+1 1+1Ének-zene 2 2 2 2 2 2 2 2Vizuális kultúra 2 2 2 2 2 2 2 2Életvitel és gyakorlat 1 1 1 1 1 1 1 1Testnevelés és sport 5 5 5 5 5 5 5 5Rendelkezésre álló órakeret 25 25 25 25 25 25 27 27

53

Óraterv a kerettantervekhez 5 - 8. évfolyam

Tantárgyak5.

évfolyam6.

évfolyam7.

évfolyam8.

évfolyamA B A B A B A B

Magyar nyelv és irodalom 4 4 4 4 3+1 3+1 4 4Idegen nyelvek 3 3 3 3 3 3 3 3

Matematikaemelt óraszámú kerettanterv 4+1 4+1 3+2 3+2 3+1 3+1 3+2 3+2normál óraszámú kerettanterv 4 4 3+1 3+1 3 3 3+1 3+1

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek 2 2 2 2 2 2 2 2

Erkölcstan/Hit- és erkölcstan 1 1 1 1 1 1 1 1Természetismeret 2 2 2 2Biológia-egészségtan 1,5 1,5 1,5 1,5Fizika 1,5 1,5 1,5 1,5Kémia 1,5 1,5 1,5 1,5Földrajz 1,5 1,5 1,5 1,5Ének-zene 1 1 1 1 1 1 1 1Vizuális kultúra 1 1 1 1 1 1 1 1Hon-és népismeret 1 1Informatika 1 1 1 1 1 1Technika, életvitel és gyakorlat 1 1 1 1 1 1Testnevelés és sport 5 5 5 5 5 5 5 5Osztályfőnöki 1 1 1 1 1 1 1 1Természettudományi gyakorlatok 1 1 1 1 1 1 1 1Rendelkezésre álló órakeret 28 28 28 28 31 31 31 31

Szabadon tervezhető órakeret elsajátítandó tananyagára nem írunk elő további tananyagot, hanem az egyes tematikai egységek között osztjuk el (gyakorlás, elmélyítés stb.).

A döntést az iskola szaktanára kompetenciájába adjuk.

Amennyiben matematika emelt szintű kerettanterv rendelkezésre áll, az óratervi háló átdolgozásával 5-8. évfolyamon bevezetjük az évfolyam egy csoportjában a matematika emelt szintű oktatást a követelmények meghatározásával.A rendelkezésre álló órakeret az emelt óraszámú matematika csoport óraszámát tartalmazza.

51/2012. (XII. 21.) A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről EMMI rendeletben lévő kerettanterveket építjük be a helyi tantervünkbe.

54

Tantárgy megnevezése VáltozatMagyar nyelv és irodalom A változat

Matematika A változat - emelt óraszámú

Fizika A változatKémia A változatBiológia-egészségtan A változatÉnek-zene felső tagozat A változatÉnek-zene alsó tagozat A változat

A matematikai értékek megismerésével és a matematikai tudás birtokában a tanulók hatékonyan tudják használni a megszerzett kompetenciákat az élet különböző területein. A matematika a maga hagyományos és modern eszközeivel segítséget ad a természettudományok, az informatika, a technikai, a humán műveltségterületek, illetve a választott szakma ismeretanyagának tanulmányozásához, a mindennapi problémák értelmezéséhez, leírásához és kezeléséhez.Iskolánkban hagyományosan a nyolcadik év végén a nyolc év matematika anyagából a tanulók írásbeli és szóbeli vizsgát tesznek. Erre való felkészítés folyamán mind a gyakorlati, mind az elméleti ismeretanyag teljes átismétlése válik szükségessé. Szóbeli kompetenciájuk kialakítása folyamatos a négy év alatt, ezért tarjuk indokoltnak hatodik évfolyamtól a plusz egy szabadon választható órát biztosítani a normál matematika képzés során is.A normál csoportok évfolyamonkénti heti óraszáma ezért 4+4+3+4 óra lenne, tantervük a normál kerettantervnek megfelelő. A szabadon választható órákat elmélyítésre, begyakorlásra és a szóbeliség kialakítására fordítjuk. Ezáltal biztosítanánk a normál képzésen is a továbbtanuláshoz szükséges kellően megalapozott matematikai ismereteket.

55

2.3 KÖÁI Platán Utcai Általános Iskolája

Óraterv a kerettantervekhez 1 - 4. évfolyam

Tantárgyak1.

évfolyam2.

évfolyam3.

évfolyam4.

évfolyamA B A B A B A B

Magyar nyelv és irodalom 7+1 7+1 7+1 7+1 6+1 6+1 6+1 6+1Idegen nyelvek 2 2Matematika 4+1 4+1 4+1 4+1 4+1 4+1 4+1 4+1Erkölcstan/Hit- és erkölcstan 1 1 1 1 1 1 1 1Környezetismeret 1 1 1 1 1+1 1+1 1+1 1+1Ének-zene 2 2 2 2 2 2 2 2Vizuális kultúra 2 2 2 2 2 2 2 2Életvitel és gyakorlat 1 1 1 1 1 1 1 1Testnevelés és sport 5 5 5 5 5 5 5 5Rendelkezésre álló órakeret 25 25 25 25 25 25 27 27

56

Óraterv a kerettantervekhez 5 - 8. évfolyam

Tantárgyak5.

évfolyam6.

évfolyam 7. évfolyam 8. évfolyam

A B A B A B A BMagyar nyelv és irodalom 4 4 4 4 3 3 4 4Idegen nyelvek 3+1 3+1 3+1 3+1 3+1 3+1 3+1 3+1Matematika 4 4 3 3 3 3 3 3Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek 2 2 2 2 2 2 2 2

Erkölcstan/Hit- és erkölcstan 1 1 1 1 1 1 1 1Természetismeret 2 2 2+1 2+1Biológia-egészségtan 1,5 1,5 1,5+1 1,5+1Fizika 1,5 1,5 1,5 1,5Kémia 1,5 1,5 1,5 1,5Földrajz 1,5+1 1,5+1 1,5 1,5Ének-zene 1 1 1 1 1 1 1 1Vizuális kultúra 1 1 1 1 1 1 1 1Hon-és népismeret 1 1Informatika 1 1 1 1 1 1Technika, életvitel és gyakorlat 1 1 1 1 1 1Testnevelés és sport 5 5 5 5 5 5 5 5Osztályfőnöki 1 1 1 1 1 1 1 1Természettudományi gyakorlatok 1 1 1 1 1 1 1 1Rendelkezésre álló órakeret 28 28 28 28 31 31 31 31

Szabadon tervezhető órakeret elsajátítandó tananyagára nem írunk elő további tananyagot, hanem az egyes tematikai egységek között osztjuk el (gyakorlás, elmélyítés stb.).A döntést az iskola szaktanára kompetenciájába adjuk.

A KÖÁI Platán Utcai Általános Iskolájában emelt szintű oktatást idegen nyelv tantárgyból tervezünk.

Amennyiben idegen nyelv emelt szintű kerettanterv rendelkezésre áll, az óratervi háló átdolgozásával 5-8. évfolyamon bevezetjük az évfolyam egyik osztályában az idegen nyelv emelt szintű oktatást a követelmények meghatározásával.

51/2012. (XII. 21.) A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről EMMI rendeletben lévő kerettanterveket építjük be a helyi tantervünkbe.

57

A kerettantervek közül az alábbiakat alkalmazzuk:

Tantárgy megnevezése VáltozatMagyar nyelv és irodalom A változatMatematika A változatFizika A változatKémia A változatBiológia-egészségtan A változatÉnek-zene felső tagozat A változatÉnek-zene alsó tagozat A változat

2.4 KÖÁI Széchenyi István Általános Iskolája

58

Óraterv a helyi tantervhez – 1–4. évfolyam

Tantárgyak 1. évf. 2. évf. 3. évf. 4. évf.

Magyar nyelv és irodalom 7+1 7+1 6+1 6+1Idegen nyelvek 2Matematika 4+1 4+1 4+1 4+1Erkölcstan/Hit- és erkölcstan 1 1 1 1Környezetismeret 1 1 1+1 1+1Ének-zene 2 2 2 2Vizuális kultúra 2 2 2 2Életvitel és gyakorlat 1 1 1 1Testnevelés és sport 5 5 5 5Rendelkezésre álló órakeret 25 25 25 27

Szabadon tervezhető órakeret elsajátítandó tananyagára nem írunk elő további tananyagot, hanem az egyes tematikai egységek között osztjuk el (gyakorlás, elmélyítés stb.).A döntést az iskola szaktanára kompetenciájába adjuk.

Összevont alsó tagozat működik, a mindenkori létszámok határozzák meg az összevonást.

3. A tantárgyak óraszámai NAT 3 és NAT 3 Kntv. alapján tagintézményenként

59

3.1. KÖÁI József Attila Általános Iskolája

Tantárgyak

2. évfolyam 3. évfolyam 4. évfolyam

A B A B A BCsopor

tbontás

Magyar nyelv és irodalom 8 8 8 8 7 7Angol nyelv 3 3Német nyelv 3Matematika 4,5 4,5 4 4 3 3Informatika 1 1Környezetismeret 1 1 1 1 2 2Ének-zene 1 1 1,5 1,5 1 1Rajz 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5Technika 1 1 1 1 1 1Testnevelés 6 5 5 3 5 3Összesen 23 22 22 20 24,5 22,5

Amennyiben a tantárgyfelosztás ezt lehetővé teszi, biztosítjuk a csoportbontást informatika tantárgyból is felmenő rendszerben.

60

Tantárgyak6. évfolyam 7. évfolyam 8. évfolyam

A B C A B A B C

Magyar nyelv és irodalom 4 4 4 3,5 3,5 3,5 3,5 3,5

Történelem 2 2 2 2 2 2 2 2

Angol nyelv 3 3 3 3 3 3 3

Német nyelv 3

Matematika 3 3 3 3 3 3 3 3

Informatika 1 1 1 1 1 1 1 1

Természetismeret 1,5 1,5 1,5

Fizika 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5

Biológia 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5

Kémia 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5

Földrajz 1 1 1 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5

Ének-zene 1 1 1 1 1 1 1 1

Rajz 1,5 1,5 1,5 1 1 0,5 0,5 0,5

Technika 1 1 1 1 1 0,5 0,5 0,5

Osztályfőnöki 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5

Etika 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5

Médiaismeret 1 1 1

Egészségtan 0,5 0,5 0,5

Testnevelés 5 5 5 4 2,5 4 2,5 2,5

Összesen 25 25 25 26,5 25 26,5 25 25

Megjegyzés: Idegen nyelv csoportbontás: 6. évfolyamon 2 angol, 1 német csoport, 7. évfolyamon 3 angol csoport, 8. évfolyamon 3 angol, 1 német csoport. Matematika és informatika tantárgyból – a tantárgyfelosztás és a rendelkezésünkre álló órakeret függvényében – csoportbontásokkal tanítunk.

Amennyiben a tantárgyfelosztás ezt lehetővé teszi, biztosítjuk a csoportbontást felmenő rendszerben.

61

3.2. KÖÁI Dózsa György Általános Iskolája

Tantárgyak 2. évfolyam 3. évfolyam 4. évfolyam A B A B Csoportb. A B Csoportb.

Magyar nyelv és irodalom 8 8 8 8 7 7Angol nyelv 2 2 3 3Német nyelv 2 3Matematika 4,5 4,5 4 4 3 3Informatika 1 1Környezetismeret 1 1 1 1 2 2Ének-zene 1 1 1,5 1,5 1 1Rajz 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5Technika 1 1 1 1 1 1Testnevelés 5 5 3 3 3 3Összesen 22 22 22 22 22,5 22,5

Megjegyzés: 3. évfolyamon 2 angol és 1 német csoport működik 2-2 órával. 4. évfolyamon 1. angol csoport 3 óra, 2. angol csoport 3 óra, német csoport 3 óra.

Amennyiben a tantárgyfelosztás ezt lehetővé teszi, biztosítjuk a csoportbontást informatika tantárgyból is felmenő rendszerben.

Tantárgyak6. évfolyam 7. évfolyam 8. évfolyam

A B csoportb. A B C A B Csoportb

.Magyar nyelv és irodalom 4 4 3,5 3,5 3,5 3,5 3,5Történelem 2 2 2 2 2 2 2Angol nyelv 5 3 5 3 5 3Német nyelv 3 3 3Matematika 3 3 3 3 3 3 3Informatika 1 1 1 1 1 1 1Természetismeret 1,5 1,5Fizika 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5Biológia 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5Kémia 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5Földrajz 1 1 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5Ének-zene 1 1 1 1 1 1 1Rajz 1,5 1,5 1 1 1 0,5 0,5Technika 1 1 1 1 1 0,5 0,5Osztályfőnöki 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5

62

Etika 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5Médiaismeret 1 1Egészségtan 0,5 0,5Testnevelés 5 5 2,5 2,5 2,5 2,5 2,5Összesen 27 25 27 25 25 27 25

Megjegyzés: 6., 7. és 8. évfolyamon 2 angol és 1 német csoport működik: 1. angol csoport 5 óra, 2. angol csoport 3 óra, német csoport 3 óra.

Amennyiben a tantárgyfelosztás ezt lehetővé teszi, biztosítjuk a csoportbontást felmenő rendszerben.

3.3 KÖÁI Platán Utcai Általános Iskolája

Tantárgyak 2. évfolyam 3. évfolyam 4. évfolyam A B A B Csoportb. A B Csoportb.

Magyar nyelv és irodalom 8 8 8 8 7 7Angol nyelv 2 2 5 3Német nyelv 2 3Matematika 4,5 4,5 4 4 3 3Informatika 1 1Környezetismeret 1 1 1 1 2 2Ének-zene 1 1 1,5 1,5 1 1Rajz 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5Technika 1 1 1 1 1 1Testnevelés 5 5 3 3 3 3Összesen 22 22 22 22 24,5 22,5

63

Megjegyzés: 3. évfolyamon 2 angol és 1 német csoport működik 2-2 órával. 4. évfolyamon 1. angol csoport 5 óra, 2. angol csoport 3 óra, német csoport 3 óra.

Amennyiben a tantárgyfelosztás ezt lehetővé teszi, biztosítjuk a csoportbontást informatika tantárgyból is felmenő rendszerben.

Tantárgyak6. évfolyam 7. évfolyam 8. évfolyam

A B csoportb. A B C A B Csoportb.

Magyar nyelv és irodalom 4 4 3,5 3,5 3,5 3,5 3,5Történelem 2 2 2 2 2 2 2Angol nyelv 5 3 5 3 5 3Német nyelv 3 3 3Matematika 3 3 3 3 3 3 3Informatika 1 1 1 1 1 1 1Természetismeret 1,5 1,5Fizika 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5Biológia 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5Kémia 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5Földrajz 1 1 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5Ének-zene 1 1 1 1 1 1 1Rajz 1,5 1,5 1 1 1 0,5 0,5Technika 1 1 1 1 1 0,5 0,5Osztályfőnöki 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5Etika 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5Médiaismeret 1 1Egészségtan 0,5 0,5Testnevelés 5 5 2,5 2,5 2,5 2,5 2,5Összesen 27 25 27 25 25 27 25

Megjegyzés: 6., 7. és 8. évfolyamon 2 angol és 1 német csoport működik: 1. angol csoport 5 óra, 2. angol csoport 3 óra, német csoport 3 óra.

Amennyiben a tantárgyfelosztás ezt lehetővé teszi, biztosítjuk a csoportbontást felmenő rendszerben.

64

3.4 KÖÁI Széchenyi István Általános Iskolája

Tantárgyak 2. évfolyam 3. évfolyam 4. évfolyamMagyar nyelv és irodalom 8 8 7Angol nyelvNémet nyelv 3Matematika 4,5 4 3Informatika 1Környezetismeret 1 1 2Ének-zene 1 1,5 1Rajz 1,5 1,5 1,5Technika 1 1 1Testnevelés 5 3 3Összesen 22 20 22,5

Összevont alsó tagozat működik, a mindenkori létszámok határozzák meg az összevonást.

4. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei

A tankönyvrendelést oly módon kell elkészíteni, hogy a tankönyvtámogatás, a tankönyvkölcsönzés, a tankönyv tanórán kívüli elhelyezése – az iskola minden tanulója részére biztosítsa a tankönyvhöz való hozzájutás lehetőséget.

Csak olyan tankönyvet rendelhet az iskola az iskolai tankönyvrendelés keretei között, mely tankönyv a hivatalos tankönyvjegyzéken szerepel.

Az iskolai tankönyvellátás rendjének jogszabályi háttere:

A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. Törvény A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. Törvény 2011. évi CXC. Törvény- a nemzeti köznevelésről 2011. évi CLXVI. Törvény Magyarország 2012. évi költségvetését megalapozó egyes

törvények módosításáról 16/2013. (II. 28.) EMMI rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás,

valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről

Normatív kedvezményre jogosultak köre:a) tartósan beteg b) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes

előfordulása esetén halmozottan fogyatékosc) pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan

akadályozott (pl. dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar),

d) három-vagy többgyermekes családban él,

65

e) nagykorú és saját jogán családi pótlékra jogosult, f) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül.

A normatív kedvezményre való jogosultság igazolásához a következő okiratok bemutatása szükséges:

a) tartósan beteg tanuló esetén szakorvosi igazolás,b-c) testi fogyatékos vagy pszichés fejlődési zavar miatt akadályozott tanuló esetén a

szakértői vagy a rehabilitációs bizottság szakvéleménye;d-e) a családi pótlék folyósításáról szóló bérjegyzék vagy pénzintézeti számla kivonat

vagy postai igazolószelvény f) rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény esetén az erről szóló határozat.

A kiválasztott tankönyveknek meg kell felelniük az iskola Pedagógiai Programjában meghatározott céloknak, feladatoknak és fejlesztési követelményeknek.

Ezeknek a tankönyveknek tartalmazniuk kell a Pedagógiai Programban rögzített témaköröket, tartalmakat, meg kell felelniük a továbbhaladás feltételeként rögzített feltételeknek.

A tankönyvkiválasztás egyik fő szempontja, hogy iskolán belül biztosítsa a folyamatosságot 1-8. osztályig és az átjárhatóságot egy évfolyamon belül.Az angol és német nyelvkönyvek rendelésénél tekintettel kell lenni az emelt szintű oktatás – amennyiben bevezetésre kerül - követelményeire, tehát a kiválasztást úgy kell elvégezni, hogy tanév közben utánrendelésre ne legyen szükség.

Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei, illetve az egyes szaktanárok határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján.

Iskolánkban a nyomtatott taneszközökön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van, pl. tornafelszerelés, rajz felszerelés stb. A pedagógus – minőség, típus és ár megjelölése nélkül - olyan ruházati vagy más felszerelés beszerzését kérheti a tanulótól, amely nélkülözhetetlen az általa tartott ill. tanított tananyag elsajátításához, és amelyet a tanórai foglakozásokon egyidejűleg minden tanulónak rendszeresen alkalmaznia kell.

A kötelezően előírt taneszközökről minden tanév előtt a szülőket tájékoztatni kell. ( A májusi szülői értekezleten.) A taneszközök beszerzése a tanév kezdetére a szülők feladata.

Amennyiben a hivatalos tankönyvjegyzéken a matematika műveltségterület kivételével bármely tantárgy, műveltségterület vonatkozásában van olyan tankönyv, amelyet az e rendeletben a tartós tankönyvre meghatározott szabályok alapján hagytak jóvá és az ilyen tantárgyhoz vagy műveltségterülethez az iskola tankönyvet rendel, az iskola a tankönyvrendelés során a tartós tankönyvek közül választ.

Az iskola igazgatója a Nemzeti alaptanterv felmenő rendszerű bevezetésével érintett iskolai évfolyamokon bármely tantárgyhoz, műveltségi területhez csak olyan tankönyvet rendelhet az iskolai tankönyvrendelés keretei között, amelyiknek a tankönyvvé nyilvánítása a kerettantervi rendelet kihirdetését követően történt, feltéve, hogy az adott tantárgyhoz, műveltségi területhez a kerettantervi rendelet alapján került kiadásra vagy jóváhagyásra kerettanterv, továbbá szerepel ilyen tankönyv a hivatalos tankönyvjegyzéken.

66

5. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának szabályai

5.1 Az 1-2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása

Az alsó tagozat első két évében a tanulók között tapasztalható különösen jelentős egyéni fejlődésbeli különbségek pedagógiai kezelése.

Fokozatosan átvezetjük a gyermeket az óvoda játékközpontú cselekvéseiből az iskolai tanulás tevékenységeibe;

mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait;

a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével; a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával;

a tanulók rendszeresen oldjanak meg önálló feladatokat, aktívan vegyenek részt a tanítási-tanulási folyamatban;

az életkori sajátosságoknak megfelelően játékos tevékenységekkel, a fokozatosság elvének betartásával és a tapasztalatokon alapuló megismerési módszerek alkalmazásával jussanak el az ismeretekhez.

5.2 A 3-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása

Az alsó tagozat harmadik-negyedik évfolyamán meghatározóvá válnak az iskolai teljesítmény-elvárások által meghatározott tanítási-tanulási folyamatok. Fokozatosan előtérbe kerül a Nat elveiből következő motiválási és a tanulásszervezés folyamat.

A tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont: az életkori jellemzők figyelembevétele; az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása,

a kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük;

a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával; helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával;

a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek elsajátításával; a mentális képességek célirányos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önművelés alapozásával;

fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat.

5.3 Az 5-6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása

67

A felső tagozaton folyó nevelés-oktatás feladata elsősorban a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulási eredményességhez szükséges kulcskompetenciák, képesség-együttesek és tudástartalmak megalapozásának folytatása.

Az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztéséve, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban;

a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont az életkori jellemzők figyelembevétele, az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása;

fontos a tanulási szokások és technikák tanulása, a különféle források és azok használatának az információszerzés lehetőségeinek és korlátainak megismerése, az összehasonlítás és a kritikai feldolgozás képességének fejlesztése.

5.4 A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása

A felső tagozat hetedik-nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata - a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben - a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra.

6. Mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módjai

A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját a köznevelési törvény 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezzük meg.

7. A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai

Hatályos jogszabályok figyelembevételével a választható tantárgyak intézményünkben az alábbiak:

- angol és német idegen nyelv - KÖÁI József Attila Általános Iskolájában választhatja az emelt szintű testnevelést- választhat erkölcstan vagy hit- és erkölcstan tantárgyat

Hatályos jogszabályok figyelembevételével a választható foglalkozások intézményünkben az alábbiak:

- délutáni pedagógiai és szakmai foglalkozásokon való részvétel.- sportköri foglalkozáson való részvétel- énekkari foglalkozáson, szakkörökön való részvétel, ha az órakeret engedi.

A választható tantárgyakat, foglalkozásokat és a pedagógusválasztást az aktuális tantárgyfelosztások tartalmazzák. A választható tantárgyakat, foglalkozásokat a szülő írásban kéri.

8. A tanuló tanulmányi munkájának ellenőrzési és értékelési módjai, a magatartás és szorgalom minősítésének elvei

68

8.1 A pedagógiai értékelés, beszámoltatások, számonkérések formái, rendje, korlátai

A pedagógiai értékelés következő formáit alkalmazzuk: - Diagnosztikus - írásban, szóban, vagy tanulói aktivitás részeként- Fejlesztő - írásban, szóban- Szummatív - írásban

69

Beszámoltatás módja

Műv.területTantárgy

Beszámoltatás formája, ideje

Szerepe az értékelésben

Érintettek köre

Gyakorisága és korlátai

ÍRÁSBAN

Anyanyelv és irodalom

Matematika

Idegen nyelv

Társadalom-ismeret

Természet-ismeret

Földrajz

Biológia

Kémia

Fizika

Informatika

Írásbeli felelet(10-15 perces)

Rendszeres tanulás számonkérése

Tanóránként néhány tanuló

Valamennyi tanórán lehetséges

RöpdolgozatÍrásbeli felelet több óra anyagából (15-30 perces)

Rendszeres tanulás számonkérése, összefüggések felismerése

Valamennyi tanuló ill. azok egy csoportja

A heti óraszámtól függően hetente, kéthetente, havonta

Témazáró Dolgozat a tanmenetben jelzett időszakokban

Összefüggések felismerése, rendszerzések, alkalmazások

Valamennyi tanuló

Osztályonként egy napra legfeljebb két témazáró juthat, koordinálója: osztályfőnök

Diagnosztikus mérések a műv. Területek, HPP és MIP szerint

A pedagógiai munka hatékonyságát vizsgáló eszk.Pl. olvasásértés képességek %-os értékelés!

Valamennyi tanuló, ill. korosztályok

Év elején, félévkor, év végén, témakörökhöz kapcsolódóan

SZÓBAN

Valamennyi tantárgy, kivétel testnevelés

Szóbeli összefüggő felelet egy-egy óra, téma anyagából + memoriter

A rendszeres tanulás számonkérése, szóbeli kifejezőképesség fejlesztése „karikázott” jegy”

Valamennyi tanuló

A tárgyak óraszámától függően kéthetente, havonta

GYAKORLATI TEVÉKENYSÉGEK PRODUKTUMOK

Testnevelés

Rajz – képző-művészet

Ének-zene

Informatika

A tantervben, tanmenetben előírtak szerint. Befejezett munkák.Bemutatott produkciók.Befejezett alkotások, munkadarabok.

Manuális képességek, alkalmazott ismeretek, kézügyesség, gyakorlati képességek, alkotó, problémamegoldó képességek, folyamatszabályozás, előadói, kifejezői kultúra, esztétikai és ízlés fejlesztés.

Valamennyi tanuló

Havonta legalább egy értékelés

VIZSGÁKTörténelemMatematika

Külön vizsgakövetelmények és „szabályzat” szerint 8. év végén a mindenkori éves munkatervben szerepel, hogy melyik tagintézményben alkalmazzák.

70

Tanulók érdemjegyekkel történő értékelése

A diagnosztikus értékelésnél nem alkalmazunk minősítő értékelést.

A szóbeli és írásbeli érdemjegyek száma legalább havi 1, a heti 1 órában oktatott tantárgyakból pedig félévenként 3.

Elvárás az érdemjegyek adásánál:- Az osztályzatok tükrözzék a tanulók tudását.- Csak a követelményrendszerben és a tantervben előírtakat értékeljük.- Fontos az érdemjegyek súlyozása – szóbeli, dolgozat, témazáró.- Értékelésünkről a szülőket az ellenőrzőben, félévi értesítőben, év végi

bizonyítványban tájékoztatjuk.

Szöveges értékelés

Az első és a második évfolyamon félévkor és az első évfolyamon év végén a tanulók teljesítményét, előmenetelét szöveges minősítéssel értékeljük. A szöveges minősítés a tanuló teljesítményétől függően a következő lehet:

- kiválóan teljesített- jól teljesített- megfelelően teljesített- felzárkóztatásra szorul.

A második évfolyam tanév végétől a tanulók teljesítményét osztályzattal minősítjük minden tantárgyból.

8.2 Az iskolai írásbeli, szóbeli beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendje

Tanulók érdemjegyekkel történő értékelése

A szóbeli és írásbeli érdemjegyek száma legalább havi 1, a heti 1 órában oktatott tantárgyakból pedig félévenként 3.

Elvárás az érdemjegyek adásánál:- Az osztályzatok tükrözzék a tanulók tudását.- Csak a követelményrendszerben és a tantervben előírtakat értékeljük.- Fontos az érdemjegyek súlyozása – szóbeli, dolgozat, témazáró.- Értékelésünkről a szülőket az ellenőrzőben, félévi értesítőben, év végi

bizonyítványban ill. értékelőlapokon tájékoztatjuk.

71

Teljesítmények alapkészségeket alkalmazói képességeket igénylő feladatokban

Érdemjegy Szöveges értékelés

0-49 % 0-30 % Elégtelen (1) Felzárkóztatásra szorul

50-59 % 31-50 % Elégséges (2) Felzárkóztatásra szorul

60-79 % 51-75 % Közepes (3) Megfelelően teljesített

80-94 % 76-90 % Jó (4) Jól teljesített95-100 % 91-100 % Jeles (5) Kiválóan teljesített

Az érdemjegyek és az osztályzatok a következők:A tanuló tudásának értékelésénél és minősítésénél- jeles (5)- jó (4)- közepes (3)- elégséges (2)- elégtelen (1)

Jeles (5): ha a tantervi követelményeknek kifogástalanul eleget tesz. Ismeri, érti, tudja a tananyagot, mindent alkalmazni is képes. Pontosan, szabatosan fogalmaz. Lényegre mutatóan definiál, saját szavaival is vissza tudja adni a szabályt. Tud szabadon, önállóan beszélni. Bátran mer visszakérdezni.

Jó (4): ha a tantervi követelményeknek megbízhatóan, csak kevés és jelentéktelen hibával tesz eleget. Hasonló az ötöshöz, de apró bizonytalanságai vannak. Kisebb előadási hibákat vét, definíciókat bemagol.

Közepes (3): ha a tantervi követelményeknek pontatlanul, néhány hibával eleget tesz, nevelői segítségre (javításra, kiegészítésre) többször rászorul. Ismeretei felszínesek. Kevésbé tud önállóan dolgozni, beszélni. Segítséggel képes megoldani szóbeli feladatát. Rövid mondatokat mond. (Párbeszéd alakul ki a tanár és a tanuló között.)

Elégséges (2): ha a tantervi követelményeknek súlyos hiányosságokkal tesz csak eleget, de a továbbhaladáshoz szükséges minimális ismeretekkel, jártassággal rendelkezik. Egyszavas válaszokat ad. Fogalmakat nem ért. Gyakorlatban képtelen önálló feladatvégzésre. (Akar, de nem megy.)

Elégtelen (1): ha a tantervi követelményeknek a nevelői útbaigazítással sem tud eleget tenni. A minimumot sem tudja.

A kiskorú tanuló érdemjegyeiről a szülőt folyamatosan tájékoztatni kell.

72

8.3 Magasabb évfolyamra lépés feltételei

Köznevelési törvény 57. §-a értelmében a továbbhaladási követelményeket minden tanítási évre, minden tantárgyra vonatkozóan meghatározzuk.

A Pedagógiai Program 1. sz. melléklete tartalmazza a tantárgyak magasabb évfolyamra lépés követelményeit.

8.4 A tanulók magatartása és szorgalma értékelésének és minősítésének alapelvei, követelményei, formái

8.4.1 A magatartás

A tanuló viszonya az iskola értékrendjéhez, a Házirendben rögzített viselkedési normák és íratlan viselkedési szabályok betartásának szintjei, a tanuló viszonya társaihoz, tanáraihoz, az iskola dolgozóihoz.A magatartás nem azonos a magaviselettel. A magatartásjegy kialakításában a tartás, amorális tulajdonságok (becsületesség, kudarctűrés, önfegyelem) játsszák a döntő szerepet.

8.4.1.1 A magatartásjegy kialakításának elvei

A tanuló magatartásjegyében kifejezésre jut:• az iskolába járási fegyelme (a Házirendben meghatározott bizonyos igazolatlan óraszám, amely mellett a tanuló magatartásjegye – ha az egyéb feltételek teljesülnek – lehet példás, jó, változó);• társaihoz való viszonya (segítőkészség, szolidaritás, stb.);• a tanáraival szemben tanúsított magatartása (udvariasság);• beszédstílusa, a kulturált magatartás szabályaihoz való viszonya az iskolában és az iskolai szervezésű rendezvényeken;• a tanuló korábbi magatartásához képest történt (pozitív vagy negatív irányú) változás;• óra alatti magaviselet (a fegyelmezettség )

8.4.2 A szorgalom

A tanuló viszonya a tanuláshoz, aktivitás, érdeklődés.

8.4.2.1 A szorgalomjegy kialakításának elvei

A tanuló szorgalomjegyében kifejezésre jut:• a tanuló tudás iránti igénye (szelektál-e a tárgyak között vagy minden tárgyat igyekszik tanulni),• a tanuló képességéhez mért teljesítménye,• a tanuló feladattudata (kötelező feladatai megoldásának, elkészítésének minősége, igényessége),• a tanuló részvétele az órák menetében (aktivitás),

73

• a tanuló írásos és manuális munkáinak külalakja, iskolai felszerelésére vonatkozó igényessége (pl. gyakran otthon hagy-e kötelező felszerelési tárgyat).

8.4.2.2 A szorgalomjegyben kifejezett értékelés alapelvei

• az abszolút teljesítmény helyett a relatív, tehát a képességhez mért teljesítmény minősítésének eszköze,• az órai aktivitás csak a személyiségből fakadó tulajdonságok figyelembevételével minősíthető (a zárt, csendes, lassú, elmélyült tanuló nem kaphat elmarasztalást, amiért az órákon ritkábban jelentkezik, nyilvános szereplést nem szívesen vállal önként),• a szorgalomjegyben tükröződnie kell a változásnak (a korábban tanúsított szorgalom javulásának vagy romlásának),• a szorgalomjegytől – amennyire lehet – el kell különíteni a magatartásjegyet. (A fegyelmezettség önmagában nem példás szorgalom, a fegyelmezetlenség nem jelenti a szorgalom hiányát, illetve aki aktív, szorgalmas, nem biztos, hogy példás magatartású is.)

8.4.3 A magatartás és szorgalom minősítésének (a jegy kialakításának) formái

Folyamatos minősítés

• A pedagógusok folyamatosan, rendszeresen, következetesen reagálnak a tanulók megnyilvánulásaira (órán és órán kívüli szervezett foglalkozásokon).• Kirívó magatartásbeli vétség, illetve a munkamorál feltűnő romlása esetén a szülőket szóban vagy írásban tájékoztatjuk.• Kiemelkedő teljesítmény (versenyeredmény, rendezvényen való szereplés, szervezőmunkában való részvétel, stb.) jutalma szóbeli és írásbeli dicséret.

Félévi és év végi minősítés, jegy kialakítása

• a tanuló önértékelésének figyelembe vételével,• a Diákönkormányzat javaslatot tesz az osztályfőnöknek,• az osztályfőnök a tanulók, az osztályközösség által elfogadott, s az osztályfőnök a tanulók, az osztályközösség által elfogadott saját minősítésükre vonatkozó javaslatát figyelembe véve kialakítja javaslatát,• az osztályban tanító tanárok testülete megvitatja azt, • a döntést (vitás esetben szavazás segítségével) az osztályfőnök hozza meg.

Mind a magatartás, mind a szorgalom értékelése a tanulói személyiség alakításának, a tudás megszerzésére irányuló tevékenység segítésének eszköze.

Nem szabad a tanuló magatartását és szorgalmát mereven, a személyiségvonásainak figyelmen kívül hagyásával értékelni. Semmilyen körülmények között nem megengedett a kollektív büntetés (csoport vagy osztály szintű alulértékelés). Az értékelés nem tükrözhet tanári rokon- vagy ellenszenvet.

A minősítés nem büntetés és nem megtorlás, hanem folyamatos értékelés: célja minden esetben a nevelés, a jobbítás, a segítségnyújtás. Amennyiben a szülő nem ért egyet a pedagógusok által kialakított minősítéssel, az osztályfőnököknek (ill. az osztályban tanító bármely tanárnak) törekednie kell a szülő meggyőzésére.

74

Az 1. évfolyamokon a tanuló magatartását, szorgalmát havonta szövegesen minősíti az osztályfőnök. A második osztályban félévig havonta szövegesen minősíti, félév után érdemjeggyel értékeli az osztályfőnök.

Az 2-8. évfolyamon a tanuló magatartását, szorgalmát az osztályfőnök minden hónap végén érdemjegyekkel értékeli.

8.5 Mérések

A mérés munkacsoport intézményi szinten működik.

A méréseket feladatlapokon végezzük, osztályszinten egy-egy csoporttag vezetésével.

1-2. osztályos mérés: 1. osztályos bejövő mérés – szeptember 1. osztályos kontrollmérés – március-április 2. osztályos kontrollmérés – március-április

Műveleti sebességmérés: 2-8. évfolyamon – október, április

Szociometria mérés: 4., 5., 7. évfolyamon – október-november

A mérések fő célja: a pillanatnyi helyzet vizsgálata objektív mérőeszközök segítségével →értékelés → a feladatok kijelölése és az erre épülő fejlesztés.

A mérések eredményéről a szülők és a nevelők szóbeli tájékoztatást kapnak.

Lehetőségeinkhez mérten külső szakember által végzett méréseket is támogatunk.

9. Csoportbontások és egyéb foglalkozások szervezési elvei

Iskolánkban csoportbontásban tanítjuk az idegen nyelvet, matematikát, informatikát. A csoportok kialakításánál meghatározóak az osztálylétszámok és a rendelkezésünkre álló órakeret.

Célunk, ezzel az ismereteket elmélyítsük, több idő jusson a kommunikációs készségek fejlesztésére és a tanulók tudásának megalapozására.

Csoport szervezésének elvei:

Az előző évfolyam szaktanárai véleménye Szintfelmérés eredménye Szülői kérés alapján

75

Amennyiben a tantárgyfelosztás ezt lehetővé teszi, biztosítjuk a csoportbontást.

A csoportbontást a tanulók és a szülők aláírásukkal megerősítik és tudomásul veszik, hogy az értékelés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mintha kötelező tanórai foglalkozás lenne.

10. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek

Az általános fizikai teherbíró képesség mérése során feltérképezhetők az egyes képességek területén mutatkozó hiányosságok. E hiányosságok feltárása, a tanulók életmódjának ismerete kiindulási alapul szolgál mind az egyéni, mind a közösségi fejlesztő, felzárkóztató programok elkészítéséhez, lehetőséget biztosítva az egészségileg hátrányos helyzet megszüntetésére, a szükséges szint elérésére, megtartására.

A fenti kötelezettség végrehajtásának megkönnyítésére rendelkezésre álló két teszt közül intézményünk a Hugarofit-tesztet alkalmazza, amelyet az alábbi próbák alkotják:

- Cooper-teszt- helyből távolugrás- lökés egy kézzel dobóterpeszből tömött labdával- fekvőtámaszban karhajlítás és –nyújtás folyamatosan- tömött labdadobás két kézzel fej fölött hátra – hason fekvésből törzsemelés és – leengedés folyamatosan- hanyattfekvésből felülés és visszaereszkedés folyamatosan.

Cooper-tesztAz aerob, hosszú távú állóképesség műszerek nélküli mérésének, ellenőrzésének egyik világszerte elfogadott módszere. Lényege, hogy 12 perc alatt a lehető leghosszabb távot teljesítsük futással, illetve folyamatos előrehaladással.

Helyből távolugrásAz elugró vonal mögül a tanuló karlendítéssel páros lábról elugorva minél nagyobb távolságra érjen a talajra. A próba célja az alsó végtag dinamikus erejének felmérése.

Lökés egy kézzel dobóterpeszbőlA dobóvonal mögül kényelmes harántterpeszben állva, az ügyesebbik kézzel löki el a labdát. A próbánál a kar, - a törzs, - a lábizmok együttes dinamikus erejét mérjük fel.

Fekvőtámaszban karhajlítás és –nyújtás folyamatosanMellső fekvőtámaszban, vállszéles támaszból karhajlítás addig amíg a felkar vízszintes helyzetbe kerül, majd nyújtás. A feladat a vállövi és a karizmok erő-állóképességének mérését szolgálja.

Tömött labda dobás hátra két kézzel, a fej fölöttA dobóvonal mögött a dobás irányának háttal állva oldalterpeszben a fej fölött dobja el a labdát. A váll- és a törzsizmok dinamikus erejét mérjük.

Hasonfekvésből törzsemelés és – leengedés folyamatosan

76

Hasonfekvésből, tarkóratartásból a tanuló- ütemre törzsemelést végez, - ütemre könyökérintést az áll alatt,- ütemre karemelést vissza középtartásig,- ütemre visszaérkezik kiinduló helyzetbe.Ezzel mérjük a hátizmok erő – állóképességét.

Hanyattfekvésből felülés és visszaereszkedés folyamatosanA tanuló hanyattfekvésben térdeit 90 fokos szögben behajlítja, kezei a tarkóján támaszkodnak. Felüléssel könyökével megérinti a combjait, majd visszaérkezik kiinduló helyzetbe. A próba által a hasizmok erő – állóképességét ellenőrizzük.

A mérések pontos és gyors regisztrálására és a teljesítmények értékelésére intézményünk a Fitszoft 2000 számítógépes programot alkalmazza. A program kiszámítja a tanuló pontszámát próbánként és összesítve. Ez alapján besorolja a megfelelő kategóriába. Lehetővé teszi, hogy a felmérések során a tanulók életkorának megfelelően differenciálni tudjunk a próbák között.

1.-2. évfolyamon a 7-8 évesekre vonatkozó tesztet alkalmazzuk.

Ezek: Cooper-teszt, helyből távolugrás, hason fekvésből törzsemelés és leengedés, hanyattfekvésből felülés és visszaereszkedés.

3.-4. évfolyamon a Miniszoft próbáit használjuk, úgymint,

Cooper-teszt, helyből távolugrás, hason fekvésből törzsemelés és – leengedés, hanyattfekvésből felülés és visszaereszkedés, fekvőtámaszban karhajlítás és – nyújtás.

5.-8. évfolyamon az összes próba szerepel a felmérésekben.

A program segítségével különböző listák készíthetők.Az iskolára vonatkozó összesített adatlap tájékoztatja az iskolavezetést és az iskolaorvost arról, hogy évfolyamonként és osztályonként milyen kategóriába – az igen gyengétől az extráig – tartoznak tanulóink.A pontszám szerinti rangsor alapján a testnevelő képet alkothat az adott osztály tanulóinak sorrendjéről.Egyéni adatlapokat is készíthetünk a tanuló kérésére, amelyen nyomon követheti teljesítményét az egyes próbákban és figyelemmel kísérheti összteljesítményének változását egyik felméréstől a másikig, sőt több éven keresztül is.A különböző próbák, így pl. a Cooper-teszt alapján készült lista lehetővé teszi, hogy a testnevelők kiválaszthassák a legjobb képességű tanulókat a különböző – atlétika, labdajátékok stb. – sportversenyeken való szereplésre

11. Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei

11.1 Egészségnevelés

A tanulók egészségkulturáltsági szintjének emelésével egyidejűleg olyan tevékenység kialakítása, amely az ismereteket aktív magatartássá formálja.

77

EgészségfejlesztésMagába foglalja a korszerű egészségnevelés, az elsődleges prevenció, mentálhigiéné, az önsegítés feladatait, módszereit.

11.1.1 Az egészségnevelés célja

Az egészség. mint elfogadott érték épüljön be az iskola mindennapjaiba. A nevelés során növekedjen a tanulók felelősségérzete önmaguk, mások és környezetük iránt. Célunk, hogy megtanítsuk diákjainkat az egészségügyi szolgáltatások helyes és célszerű igénybevételére, a szűrővizsgálatokon való rendszeres és önkéntes részvételre.Célunk továbbá az iskolai testnevelés és sport egészségmegőrző hatásának növelése, a sport egészségmegőrző szerepének népszerűsítése, tudatosítása.

11.1.2 Az egészségnevelés alapelvei

- a szellemi, a testi és a lelki nevelést egyformán fontosnak kell tekinteni- tervszerű, szervezett, rendszeres tevékenység- kiterjed minden tanulóra- résztvevője az iskola minden dolgozója- helyes cselekedésre serkentő- segíti az „egészséges iskolai légkör” kialakulását- személyiség megerősítése- csoportfelelősség területét szélesíti, bővíti (iskolavezetés, tanár, diákcsoport).

11.1.3 Az egészségnevelési feladatok, megvalósítása, szinterei

Az intézményben az iskola-egészségügyi feladatokat a törvényi előírásnak megfelelően szervezzük meg.

Az egészségnevelés az iskola egész életét, minden színterét átható feladat, ezáltal érintett minden iskolában dolgozó. Az egészségmegőrzést az iskola személyzet „jóllétére” is vonatkoztatja, hangsúlyozza a dolgozók példaadó szerepét.A szülői támogatást és a szülőkkel való együttműködést az egészséges iskola alapvetően fontos kérdésének tartja.

Feladataink:- tudatos felvilágosító munka és megelőző tevékenység,- az elhárító mechanizmusok megismertetése,- az együttműködési készség fejlesztése,- érzelmi biztonság megteremtése,- életvezetési ismeretek nyújtása- a reális önismeret és konfliktuskezelés elsajátíttatása- a munka és a pihenés helyes arányának tudatosítása,- a drogok romboló hatásának megismertetése,- a tanulók fizikai teljesítményének mérése, értékelése, nyomon követése,- a pedagógusok és külső partnerek (egészségügyi dolgozók, rendőrség)

együttműködésének erősítése

78

Fejlesztendő készségek, képességek:- konfliktuskezelési, - problémamegoldó, - együttműködési, - kommunikációs készség, - érdekérvényesítési képesség.- stresszkezelési technikák.

Területei:- higiénia- lelki egészség- mentálhigiéné- betegség megelőzése- egészséges étkeztetés- szexuális életre nevelés- káros szenvedélyekkel kapcsolatos ismeretek, hangsúlyozva minden területen a

prevenció fontosságát.

Szinterei: Tanórai, tanórán kívüli foglalkozások, az iskola által szervezett programok. (Egyes területek kiemelt szereppel bírnak pl. egészségtan, biológia, testnevelés, környezet- illetve természetismeret, osztályfőnöki órák, valamint a mellékhelyiségek, illetve ebédlő.) Minden tanár, tanító képes arra, hogy szaktárgyába megtalálja az egészség propagálásának lehetőségeit és ezeket építse be a tananyagba. Ezt a kerettanterv sok helyen elő is írja a tantárgyak tartalmi részében. A biológia, kémia, technika, természetismeret, rajz, irodalom tantárgyak pedig különösen alkalmasak célkitűzéseink megvalósítását segíteni. Az iskolában dolgozó minden pedagógus és alkalmazott személyes példamutatása is hirdesse az egészségnevelés fontosságát.

Segítő kapcsolatok, partnerek

- ifjúságvédelmi felelősök - szülők, család - iskolai szülői munkaközösség, - iskolaorvos, háziorvos, védőnő - gyermekjóléti szolgálatok, nevelési tanácsadók, családsegítők - rendvédelmi szervek ifjúságvédelmi munkatársai (DADA program) - Magyar Vöröskereszt csoportja - ANTSZ - Országos programok koordinátorai

11.2 A környezeti nevelés fő célkitűzései - A tanulóink környezettudatos magatartásának kialakítása. - Legyenek képesek a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására elősegítve

az élő természet és társadalom fenntartható fejlődését.- Legyenek érzékenyek szűkebb és tágabb környezetük állapota iránt. Legyenek

képesek a környezet természeti, és ember alkotta értékeinek felismerésére, megőrzésére, a természet és társadalom harmóniájának megteremtésére.

- A személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartás kialakítása egyéni és közösségi szinten.

79

- Tanulóink életideáljába a természet tisztelete, a környezeti károk megelőzésére való törekvés váljék meghatározóvá.

11.2.1 A környezeti nevelés rövidtávú céljai

- A környezeti nevelés komplex folyamat, így az oktatás és nevelés valamennyi területén jelenjen meg.

- Erősíteni kell a tantárgyközi koncentrációt, hogy tanulóink egységben lássák a témához kapcsolódó ismereteket.

- Pedagógusok, szülők, felnőtt dolgozók személyes példájukkal legyenek a környezettudatos életvitel terjesztői.

- Az iskola tisztaságának javítása, a szemét mennyiségének csökkentése, az esztétikus környezet kialakítása.

- Takarékos energia (víz, villany) felhasználás. - A közös programokon való részvétel, a kirándulások, órán kívüli programok a tanulók

aktív közreműködésével jönnek létre. A tanulók megtapasztalják a pénz világát, kénytelenek az észszerűség határain belül tervezni. Fejlődik gazdálkodási képességük, személyiségük alakul.

- Legyenek tanulóink saját környezetük védelmezői.- Fejleszteni kell tanulóink problémamegoldó gondolkodási módját, az önálló

ismeretszerzési képességének megszerzését. - Képzésükben bővíteni a jövő szakembereinek látókörét a lokális ismereteken

keresztül, a globális felé. Ismernünk kell a természeti és társadalmi környezet változásait, az urbanizáció, az ipari, mezőgazdasági termelés emberi egységét veszélyeztető hatását.

- Tudatosítani kell, hogy az ember termelői-fogyasztói tevékenysége során valamennyi földi szférában változásokat okoz.

- Ismerjék a környezetbarát anyagok, technológiák fontosságát. - A szelektív hulladékgyűjtés legyen természetes számukra.

11.2.2 A környezetnevelési feladatok megvalósítása, programjai, szinterei

Tanórai foglalkozások

Minden órán megvalósul, de kiemelt jelentőségű a testnevelés, biológia, kémia, földünk és környezetünk, technika és életvitel, környezetismeret, természetismeret, az osztályfőnöki. (Természetesen akkor lehetünk elégedettek, hogy a többi foglalkozásokon, szabadidős programokon is törekszünk a pozitív környezeti szemlélet kialakítására.)

Tanórán kívüli foglalkozások, programok

- Iskolánkban megrendezésre kerül a Föld napja (április 22.). A rendezvény lehetőséget biztosít a legaktuálisabb környezeti nevelési feladatok végrehajtására. Kiállításokkal, szóróanyagokkal, hívjuk fel tanulóink figyelmén a földünket, környezetünket veszélyeztető jelenségekre.

- A környezet megismerését, értékeink megtapasztalását így annak védelmét szolgálják a túrák, tanulmányi kirándulások, illetve az ország Nemzeti Parkjainak megismerése.

80

- Tanulóinktól elvárjuk, hogy személyes példamutatással és cselekvéssel vegyen részt az iskolai környezet tisztaságának megőrzésében, karbantartásában.

- Lehetőségeink szerint pályázatokon, meghirdetett környezetvédelmi versenyeken, helyismereti vetélkedőn történő részvételünk aktív formálója a környezeti nevelésnek.

- Az erdei iskola kiemelt jelentőséggel bír a környezeti nevelés területén.

A környezetnevelési programokat rendszeresen felülvizsgáljuk, a rövidtávú faladatokat az éves munkatervbe rögzítjük. Az éves munkatervben az iskola különös figyelmet fordít az egészségnevelési és környezeti nevelési részprogram és az iskolai tevékenységrendszer koherenciájának biztosítására, különös tekintettel az eszközök, a környezet és a tanulás harmóniájára. Az iskola a környezet és az egészség kapcsolatának jelentőségét teljes tevékenységrendszerében kiemelten kezeli.

12. A gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések

Intézményünk kiemelten kezeli a gyermeki, tanulói esélyegyenlőség megvalósítását. Nevelési-oktatási tevékenységünkben igyekszünk megtalálni azokat a hátránykompenzáló módszereket, eljárásokat, amelyekkel a nevelési, a tanulási-tanítási folyamat eredményesebbé tehető.

12.1 Céljaink:

- az esélyt teremtő támogató lépések megtétele a nevelő-oktató munka minden területén, - szegregációmentes oktatási feltételek biztosítása - az egyenlő bánásmód elvének érvényesítése, - a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók nevelési-oktatási hiányainak

kompenzálása, szükség esetén a reszocializációt segítő lépések megtétele az egészségügyi és szociális ágazat képviselőivel együttműködve

- a befogadó intézményi légkör kialakítása, az SNI-s tanulók integrált oktatásának megvalósítása,

- a lemorzsolódás csökkentése, illetve megelőzése, - az oktatás hatékonyságának növelése érdekében a kompetencia alapú oktatás

megvalósítása, - megfelelő pályaorientációval a sikeres pályavá1asztás elősegítése, - az intézményben tanuló hátrányos helyzetű és HHH tanulók bevonása az iskolán

kívüli programokba, - együttműködés a szülői házzal, a társadalmi környezettel.

A tanulók esélyegyenlőségének biztosításában csak a pedagógusok, a szülők, a kisebbségi önkormányzatok, helyi civil szervezetek és a gyermekvédelmi intézmények összehangolt tevékenységével érhető el eredmény.

Nevelő-oktató munkánkban az esélyegyenlőségi program megvalósítása az első évfolyamra történő belépés előtt, az óvoda-általános iskola együttműködésével kezdődik és nem ér véget a középiskolába történő beiskolázással, mivel a pályaorientáció kiszélesítése a tanulók nyomon követését is jelenti.

81

Az esélyegyenlőség elve alapján az élethosszig tartó tanulás alapkészségeinek elsajátításához nagyon fontos feladatunk a képességek fejlesztése minden kompetencia területen, kiemelten a hátrányos helyzetű tanulók esetében. A rászoruló tanulóinknak tanórán kívül is biztosítjuk, hogy tanulás módszertani felkészítésben részesüljenek.

Az eredményes tanulás további feltétele a helyes szövegértés és logikus gondolkodás képességének kialakítása, továbbfejlesztése. Az évente elvégzett kompetenciamérések lehetővé teszik, hogy megismerjük tanulóink ilyen irányú képességeit. Az eredmények személyre szóló elemzésével ki tudjuk alakítani a továbbhaladáshoz szükséges korrekciókat. Kompetencia alapú oktatásunk lehetővé teszi, hogy a szükséges készségeket minél eredményesebben fejlesszük tanulóinknál. Ennek érdekében elsősorban a tanítási órákon alkalmazott differenciált foglalkozásokkal, vagy tanórán kívüli egyéni és felzárkóztató foglalkozásokkal kívánjuk a hátrányt csökkenteni.

A lemorzsolódás csökkentésének lehetősége a tanulók motiválása, az általunk kínált tanórai és tanórán kívüli felzárkóztató programok igénybe vétele, valamint az igényes, színvonalas nevelő-oktató munka.

A hátrányos helyzetű tanulók között vannak olyanok is, akiknek nincs szükségük felzárkóztatásra, inkább tehetségük kibontakoztatása az elsődleges feladat. Számukra tehetséggondozást végzünk. Ennek tradicionális módja a tanítási óra, illetve a tanórán kívüli tehetséggondozó foglalkozások: versenyek, vetélkedők, tantárgyi pályázatokon való részvétel. A versenyfelkészítésben, a tantárgyi pályázatok írásakor szem előtt tartjuk azokat a tehetséges tanulókat, akik korábban családi vagy egyéb hátrányos ok miatt nem tudtak részt venni ilyen jellegű programokon.

Hatékony és korrekt pályaorientálást kell végeznünk annak érdekében, hogy a mindenkori munkaerő-piaci igényeknek megfelelően tudjanak tanulóink pályát választani. Ehhez a pedagógusok, osztályfőnökök tudnak elsősorban tanácsot adni és munkájuk során szorosan együttműködnek a szülőkkel. A helyes pályaválasztás érdekében segítséget nyújtunk rászoruló tanulóinknak abban, hogy megfelelő önismerettel rendelkezzenek. Szükség esetén az intézmény szaktanárainak bevonásával önismereti foglalkozásokat szervezünk rászoruló tanulóinknak azért, hogy megismerhessék saját személyiségüket, önértékelésük reális legyen.

A szabadidő hasznos és tartalmas eltöltésének lehetőségét biztosítja az iskolánk azért, hogy a tanulók a hétköznapokban is örömüket leljék. Ez a szenvedélybetegség-megelőző tevékenység hatékony részét képezi. A szenvedélybetegség-megelőző tevékenység támogatására kiírt pályázatokat a gyermek-és ifjúságvédelmi felelős figyelemmel kíséri és nyertes pályázat esetén felel a pályázati munka megvalósulásáért.

Az egészséges életmód igényének felkeltése és az egészséges életmódra való képesség kialakítása is feladatunk a tanulók esélyegyenlőségének megvalósításában. Ezt szolgálják részben az iskola által szervezett orvosi, fogorvosi vizsgálatok, részben pedig azok a felvilágosító előadások, programok, melyeket az iskola szakértő pedagógusai, meghívott szakemberek tartanak.

Az egészség megőrzését szolgálják iskolánk sportprogramjai is, többek között a mindennapos testnevelés megvalósulása, valamint a sportversenyeken való rendszeres részvétel. Figyelünk

82

arra, hogy a hátránykompenzáció e téren is megvalósuljon és minél több olyan tanuló vegyen részt a sportrendezvényeken, akiknek korábban erre kevesebb lehetőségük adódott.

Az esélyegyenlőség megvalósítását szolgáló tevékenységeket az intézményi esélyegyenlőségi terv alapján végezzük.

Az igazgató tanév végi beszámolójában a fenntartót tájékoztatja az intézményben az esélyegyenlőség területén hozott intézkedésekről és elért eredményekről.

12.2 Tanulóink esélyegyenlőségének biztosítása érdekében tett intézkedéseink

- A beiratkozott tanulók osztályba sorolásánál figyelembe vesszük esetleges szakértői véleményüket, és mind az osztálylétszámot, mind a tanulók összetételét úgy alakítjuk ki, hogy egy osztályba, tanulócsoportba különböző képességű tanulók kerüljenek. Célunk ezzel, hogy az osztályközösségek tagjai – a tanárral együttműködve – segíteni tudják egymást a tanítási követelményeknek megfelelő tananyag feldolgozásában.

- Gyógypedagógusok, fejlesztő pedagógusokból és pedagógiai asszisztensekből álló szakemberek segítik a tanulást, beilleszkedést.

- Pedagógusaink differenciált képzés és értékelés révén biztosítják, hogy minden tanulónk egyéni képességei szerint haladhasson.

- A lemaradókat, nehézségekkel küzdőket pedagógusaink tanulószobával, felzárkóztatással, valamint egyéni képességeik szerinti fejlesztéssel segítik.

- Sajátos nevelési igényű tanulóink részére biztosítjuk a jogszabályban meghatározott feltételeket.

- A lemorzsolódás minimális szintre való csökkentése érdekében rendszeres kapcsolatot tartunk a szülőkkel, diákokkal, igyekszünk minél hatékonyabban megoldani az esetlegesen felmerülő problémákat, konfliktusokat. A gyengébben teljesítő tanulók részére korrepetálást, egyéni fejlesztést biztosítunk. Gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, Diákönkormányzat is segíti munkánkat, valamint rendszeres kapcsolatot tartunk fenn a Gyermekjóléti Szolgálattal.

- Pedagógusaink részére rendszeres módszertani képzés, fejlesztő pedagógusokkal való konzultáció lehetőségét biztosítjuk a sajátos nevelési igényű, ill. tanulási, beilleszkedési, magatartási zavarokkal küzdő, valamint a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrált képzésének minél hatékonyabb megvalósulása érdekében.

- A gyermekek védelme érdekében fontosnak tekintjük a drogprevenciót, bűnözés elleni küzdelmet. Ennek érdekében rendszeres kapcsolatot tartunk fenn a rendőrséggel és szakemberekkel, akik a témához illő előadást tartanak tanulóinknak.

- Az iskolánkba történő felvétel elbírálásánál semmiféle diszkriminációs eszközt nem alkalmazunk, mindenki azonos esélyekkel jelentkezhet intézményünkbe.

- A fegyelmezés területén is érvényesül az esélyegyenlőség. Minden tanulónk ugyanazon fegyelmi fokozatokon megy keresztül fegyelemsértés esetén. Fegyelmi tárgyalások a szülői

83

közösség és DÖK képviselői, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős jelenlétében zajlanak.

- Az iskola részt vesz olyan pályázatokban, amelynek következtében új típusú tananyag-feldolgozási, módszertani eszközökkel próbáljuk tanulóink felzárkóztatását ill. sikeres továbbhaladását biztosítani. (szövegértés, matematikai logika, szocializáció, életvezetés stb.)

- Tanulóink számára a szabadidő eltöltésének olyan értelmes és hasznos formáit biztosítjuk, amelyekhez családi hátterük, hátrányos helyzetük miatt egyébként nem férnének hozzá. Ennek részét képezik az iskola területén nyújtott különböző sport-lehetőségek, kulturális- és személyiségfejlesztő foglalkozások, valamint az iskolához és a közösséghez való kötődés erősítését szolgáló programok.

- Nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy diákjainkat az egészséges életmódra és a környezettudatos életre neveljük. Fontos tudatosítanunk, hogy életük minősége nagy mértékben függ életmódjuktól, hiszen későbbi pályafutásuk során nagyobb esélyekkel indulhatnak, ha egészségesen élnek. Ennek érdekében rendszeresen tartunk az egészséges életmóddal kapcsolatos előadásokat, foglalkozásokat.

Lényegesnek tartjuk emellett annak megértetését a fiatal korosztállyal, hogy környezetünk védelme nélkül nem élhetnek minőségi életet, ill. majdani gyermekeik jólétét, életminőségét veszélyeztetik a környezet rombolásával. Iskolánk ezért tudatosan neveli a tanulókat a szelektív hulladékgyűjtésre, a veszélyes hulladékok megfelelő tárolására, környezetük rendben tartására.

13. A tanulók jutalmazásának elvei

13.1 A tanulók jutalmazásának elvei

Azt a tanulót, aki tanulmányi munkáját képességeihez mérten kiemelkedően végzi, aki kitartó szorgalmat, vagy példamutató közösségi magatartást tanúsít, illetve hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez, az iskola dicséretben részesíti, illetve jutalmazza. Az iskola jutalmazza azt a tanulót, aki eredményes kulturális tevékenységet folytat vagy kimagasló sportteljesítményt ér el.

Az iskola tanulóinak jutalmazására javaslatot tehet a tantestület, az osztályfőnök, a szaktanárok és a diákönkormányzat.

A tanulók jutalmazásáról az iskolavezetőség, a tantestület dönthetnek.

13.1.1 A jutalmazás formái

A kiemelkedő munkát végző és példamutató magatartást tanúsított tanulók részesülhetnek dicséretben, illetve jutalmazásban:

Tanév közben: szaktanári, osztályfőnöki, igazgatói és tantestületi dicséret.

84

Tanév végén: bizonyítványba írt szaktárgyi vagy általános tanulmányi munkát elismerő dicséret, oklevél, jutalomkönyv, tárgyjutalom.

Könyvjutalom: a tanév végi bizonyítványt tanulmányi és magatartási eredménye alapján az osztályfőnök adja a szaktanárok javaslata alapján.

A KÖÁI Platán Utcai Általános Iskolájában Széchenyi Oklevéllel jutalmazzuk 8. osztály végén az arra érdemes tanulót.KÖÁI Dózsa György Általános Iskolájában „Dózsás Díjat” kap 8. osztály végén az arra érdemes tanuló.

13.1.2 Tanulócsoportok jutalmazása

A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, a példamutatóan egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni.

14. Egész napos iskola

14.1 Az egész napos iskola

A 2011. évi CXC. törvény nemzeti köznevelésről 4.§ 3. pontja értelmében egész napos iskola: iskolaszervezési forma, ahol a tanórai és más foglalkozásokat a délelőtti és délutáni időszakra egyenletesen szétosztva szervezik meg, működését, feltételrendszerét a kormány jogszabályban határozza meg.

Az emberi erőforrások miniszterének 20/2012( VIII.31.) EMMI rendelete 19.§ (1) bekezdése és (3) bekezdése alapján egész napos iskolai nevelés és oktatás esetében a kötelező tanórai és egyéb foglalkozásokat a délelőtti és délutáni időszakra egyenletesen szétosztva, egymást váltva, a tanulók arányos terhelését figyelembe véve szervezzük meg.

Az egész napos iskolai nevelés-oktatás keretében kell biztosítania) a segítségnyújtást a házi feladatok elkészítéséhezb) a tananyag megértéséhez és elsajátításához kapcsolódó többlet pedagógiai támogatást

azon tanulók részére, akik bármely okból kifolyólag egyéni tanulási nehézséggel, a tananyag értelmezési problémájával küzdenek,

c) a felzárkóztatással és a tehetséggondozással kapcsolatos feladatok ellátását.Az egész napos iskola továbbfejleszti a gyermekek önállóságát társas életük irányításában, a képességeiknek megfelelő szintű tanulásban és önművelésben, a közvetlen környezetüket formáló munkában, a szabadidő személyiségfejlődésük szempontjából optimális eltöltésében.

14.2 Az egész napos iskola szerkezete

Az egész napos iskola osztályát két pedagógus vezeti: egyikük délelőtt, másikuk délután dolgozik, műszakuk naponta váltakozik. Egy nevelő a humán tárgyakat, a másik a reál tárgyakat tanítja. Mindkettőjük irányít önálló munkát (a saját maga által tanított tantárgyakból) és szabadidős foglalkozásokat is vezet. Naponta 4-5 óra tanulást, 4-5 óra szabadidős tevékenységet (időben változhat). A gyermekek étkeztetését felváltva irányítják.

14.3 Az egész napos iskola pozitívumai

A gyermekek az iskolában az időt életkoruknak, igényeiknek megfelelően változatos tevékenységekkel töltik.

85

Elegendő idő jut a kulturált étkezésre, a tisztálkodásra A szabadidő, a tanulás utáni kikapcsolódási, feltöltődési lehetőség egyenletesen oszlik

el a nap folyamán, figyelembe véve a gyermekek életkori sajátosságait, terhelhetőségét, bioritmusukat, az agy élénkebb és lassúbb működési szakaszati.

A gyerekek aktuális állapotának megfelelően a tanító rugalmasabban kezelheti az időkeretet. (Pl. ha fáradtabbak, felcserélheti a tanórát és az azt követő szabadidős foglalkozást.)

Rengeteg lehetőséget nyújt a különböző tanulási tevékenységek integrációjára, összehangolására, a tanulási – nevelési folyamat komplex egységként kezelésére. (Pl. tanulmányi séták, színház- múzeumlátogatás, kirándulások, környezetvédelmi projektek, táncház, könyvtárlátogatás,

Megkönnyíti az óvodából az iskolába lépést. (Napirendjük az óvodában is hasonló volt.)

14.4 Az egész napos iskola oktatási– nevelési feladatai

Az oktatási – nevelési feladatok elvégzése az iskola által kitűzött célok megvalósítására, az egyén ismereteinek céltudatos felhasználására irányulnak.

A tantervi anyag elsajátíttatása Értelmi képességek fejlesztése Speciális helyzetű tanulók segítése, felzárkóztatása, tehetséges tanulók

tehetséggondozása A társas magatartás követelményeinek kialakítása Az önálló tanulás módszereinek megtanítása Az önművelés technikájának elsajátítása, egyéni érdeklődés kibontakoztatása, és

felkészítés a felső tagozatra A tanórákra való eredményes felkészülés biztosítása A hiányok pótlása Pozitív munkaszokások kialakítása Erkölcsi nevelés Kulturált szabadidő eltöltésének biztosítása Magas színvonalú, higiénikus, esztétikus, otthonias környezet biztosítása Személyi higiéniai szokások kialakítása, betartatása Étkezési kultúra kialakítása, megőrzése

14.5 A nevelési – szabadidős terv elemei

A tevékenységek feltétele:A szabadidőben kezdeményezett tevékenységek jellegét és gyakoriságát a csoport életkora,különböző területeken mutatott fejlettsége és érdeklődése határozza meg.Képzőművészeti nevelés: képi, esztétikai élménynyújtás, a különböző technikák megismertetése(papír, agyag, festék, színes kréta, ceruza, mozaik), alkotások bemutatása.· olvasóvá nevelés (mesehallgatás, könyvtárlátogatás, közös olvasás, irodalmi sorozatok)· dramatikus játékok,· bábjáték· vizuális nevelés (kézművesség, barkácsolás)· népművészeti nevelés, népművészeti ágazatok megismertetése (ünnepek, szokások)· egészségügyi kulturáltságra nevelés (napirendi szokás, testápolás)· séták, kirándulások (egészségügyi, megfigyelések, szempontok)

86

· filmnézés, elemzés, értékítéletek megfogalmazása· ének – zenei nevelés (zeneművel hallgatása, közös éneklés, zenés játékok végzése)

14.6 Módszerek használata

· didaktikus játékok – hiánypótlás· kezdeményezés, választási lehetőségek· érdeklődés felhasználása· csoportos foglalkozások· klubnapközi foglalkozások (péntek du.-ként)· kirándulások nevelése· helyzetgyakorlatok – szokásrend begyakorlása· önálló felkészülések· spontán igények megjelenítése· tananyaghoz kapcsolódó közös applikációs játékok

14.7 Az egész napos foglalkoztatási tevékenység területei

Az egyes tevékenységek iránya megcélozhatja a teljes csoportot, rászorulókat, gyakorisága pedig napi előfordulástól a féléves időszakig.

14.7.1 A magyar nyelv és irodalom tantárgyakhoz kapcsolódó tevékenységek

Tanulási tevékenységek:· tananyag elsajátítása· önellenőrzés· lexikon használata· szótárak ( helyesírás – nyelvi )· verstanulás

· olvasás korrekció· helyesírás korrekció· szóbeli kifejezőkészség fejlesztése

Szabadidős tevékenységek:· mesék, elbeszélések, versek, mondókák, nyelvtörők, ezek tanulása hallás után· a fentiek dramatizálása· a versek illusztrálása· a versek, mondókák ritmuskísérete· népi játékok· mesék, versek illusztrálása· ismeretterjesztő és szépirodalmi szövegek értelmezése· vers- és meseírási próbálkozások· mesenapló· könyvtárlátogatás· műsorok előadása, tanulása· rejtvények fejtése

87

14.7.2 Matematika tantárgyakhoz kapcsolódó tevékenységek

Tanulási tevékenységek:· tananyag elsajátítása· önellenőrzés· mérés becslés· műveletek tanulása, gyakorlása· műveletek korrekciója· szöveges feladatok megjelenítése· szöveges feladatok értelmezése

Szabadidős tevékenységek:· mérések elsajátítása – játékban· táblázatok használata· mértani eszközök alkalmazása

14.7.3 Környezetismeret tantárgyhoz kapcsolódó tevékenységek

Egészséges életmódhoz fűződő:· tisztálkodás, öltözködés· kulturált étkezés· terítés· napközis napirend

Társas magatartás fejlesztése:· szép környezet kialakítása· vélemény a magatartási szokások betartásáról· csoportszokások, hagyományok

Tanulási tevékenységek:· eszközök célszerű elrendezése, használata· szóbeli tanulási technikák gyakorlása· lexikonok, szótárak, térképek, könyvek használata

Szabadidős tevékenységek:· szerepjátékok ( foglalkozások, vendégvárás )· népmesék, népi játékok, szokások, hagyományok eljátszása· helyzetgyakorlatok – érzelmi ráhatás· gyűjtőmunka ( növény, képi, tárgyi, fotók, makettek )· más népek játéka· kirándulások ( térkép, iránytű, menetrend használata )· kísérletezés· növényültetés, gondozás

14.7.4 Rajz tantárgyhoz kapcsolódó tevékenységek

· festés, rajzolás ( tempera ,zsírkréta, akvarell )· mintázás· reprodukciók gyűjtése· bábkészítés különböző anyagokból

88

· papír, anyag felhasználása· makett, nyomatok· múzeumi látogatások

2012/2013-as tanévtől a KÖÁI József Attila Általános Iskolájában, az 1.b osztályban a gyerekek iskolaotthonos rendszerben tanulnak, melyet felmenő rendszerben kívánunk folytatni.

A 2013/2014-es tanévtől a KÖÁI József Attila Általános Iskolájában az 1. a osztályban a gyerekek egész napos rendszerben tanulnak, melyet felmenő rendszerben kívánunk folytatni.

A 2013/2014-es tanévtől a KÖÁI Széchenyi István Általános Iskolájában az összevont alsó tagozaton a gyerekek egész napos rendszerben tanulnak.

15. Iskolaváltás, tanuló átvételének szabályai

A 20/2012. EMMI rendelet 23. § értelmében a tanuló átvételére a tanítási év során bármikor lehetőség van. Az átvételi kérelemhez a rendeletben felsorolt iratokat kell mellékelni.

Az iskola igazgatója az átvételről tanulói jogviszonyt létesítő vagy a kérelmet elutasító döntést hoz. Az iskola igazgatója értesíti az átvételi kérelem elbírálásáról a szülőt a döntést megalapozó indokolással, a fellebbezésre vonatkozó tájékoztatással, továbbá átvétel esetén az előző iskola igazgatóját is. Ha az általános iskolai tanuló úgy kíván iskolát váltani, hogy az iskolatípus változtatásával is jár, az átvételre a felvételre megállapított eljárás szerint kerülhet sor.Ha a tanköteles tanuló iskolát változtat, további nyilvántartása az átadó iskola értesítése alapján az átvevő iskola feladata.

Az iskola nyilvántartásában marad az a tanköteles tanuló, aki iskolai tanulmányait külföldön folytatja. Az iskola kivezeti a nyilvántartásából azt a tanulót, akinek tanulói jogviszonya kérelmére a tankötelezettség megszűnését követően megszűnik.

16. Projektoktatás

Projektmódszer célja

Az adott tanuló, tanulócsoport érdeklődésének megfelelő, általuk fontosnak tartott újdonságértékű produktum létrehozása.

Projektmódszer értéke: a munkafolyamat- a gondolkodási folyamat

89

- gyakorlati tevékenységek megvalósítása során szerzett tapasztalatok- élmények szellemi és érzelmi hatása.

A megvalósítás során önálló, egyéni munkával és/vagy páros és/vagy csoporton belüli munkamegosztáson alapulhat. Minden olyan változás eredménynek számít, amely a tanulók tudásában, képességeiben, attitűdjeiben, magatartásában a projektmunka eredményeként végbement.

Kritériumai- kiindulópont a tanulók problémafelvető kérdése legyen- a tevékenységen keresztül kapcsolódjon a valóságos helyzetekhez- közös tervezés- egyéni munkára, csoportmunkára adjon lehetőséget- kidolgozása összefüggő, hosszabb időtartamra nyúljon el- a pedagógus szervező, tanácsadó legyen.

A projektoktatás technikái: játékok, dramatizálás, bábozás, vetélkedő, interjú, kiállítás stb.

A projektoktatásra az adott évfolyamon, adott témakörben lehetőséget biztosítunk, pl. erdei iskola keretében.

17. Az otthoni, napközis, tanulószobai felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai

17.1 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai

A tananyag feldolgozásának, az ismeretek gyarapításának, a készségek alakításának és megszilárdításának az iskolában két terepe van a tanórai és az otthoni munka.A tananyag feldolgozásának menetében minden olyan feladat, amelyet a tanítási időn kívül – otthon, napközi, tanulószoba – egyéni munkával végeznek el a tanulók ebbe a kategóriába tartoznak.Házi feladat célja: az ismeretek megszilárdítása, emlékezetbe vésése, valamint további gyakoroltatása, önálló feldolgozás, a következő tananyag előkészítése.

A házi feladat típusai:

1. Írásbeli házi feladat- Tankönyvi, feladatgyűjteményi feladatok megoldása.- Tesztek.- Házi dolgozatok.- Másolási feladatok.- Illusztráció készítése.- Kiselőadásra történő felkészülés.

90

2. Szóbeli házi feladat- Tartalmi összefüggések elsajátítása.- Szabályok, fogalmak bevésése.- Házi olvasmányok.- Memoriterek.

3. Gyűjtőmunka (pl. könyvtári, szemléltető eszközök, természetes anyagok, stb.)

4. Kísérlet (fizikai, kémiai, biológiai változások vizsgálata)

17.1.1 Írásbeli házi feladat

A pénteki napok tanóráin a tanuló ugyanannyi házi feladatot kaphat, mint a hét többi napjain. Ezek péntek délután elkészíthetők, a hétvégi zavartalan pihenést nem befolyásolják.

Célja: képet ad a nevelőnek, hogy az új ismereteket mennyire sajátították el a tanulók, hol van szükség korrekcióra, további gyakorlásra.

Írásbeli feladatok jellege – teszt, tankönyvi feladat, példatári feladat, munkafüzet feladatai, cím alapján leíró, másolás, vázlat, illusztráció készítése.

Előkészítés: a feladatokat minden esetben elő kell készíteni, azaz irányt kell mutatni a megoldáshoz.

Ellenőrzés – alsó tagozatban 1. és 2. osztályokban minden nap, 3. – 8. osztályokban a tantárgy jellegétől, a lecke gyakoriságától függően legalább havonta javítani és javíttatni kell a nevelőnek.

17.1.2 Szóbeli házi feladatok

A tanórán elsajátított ismeretek bevésése, megszilárdítása, összefüggések, szabályok, fogalmak bevésése, gyakorlása. A tanulók beszédkészségének fejlesztése.Ebbe a kategóriába soroljuk a kötelező memoritereket, melyeket a helyi tantervben határozunk meg, valamint a kötelező olvasmányokat.Szóbeli feladatot minden nap kapnak a tanulók, nincs korlátozás az időpontot illetően.

A tanulás elvárt alapja – tankönyv, munkafüzet, tanórai vázlat.

17.1.3 Elvek és korlátok

- Tartalmilag legyen összhangban az órán feldolgozott tananyaggal.- Mennyiséges legyen arányos a tanuló terhelhetőségével, az ellenőrzésre fordítható

idővel.

91

- A házi feladat kijelölésében a tanulók érdeklődésében, felkészültségében megmutatkozó egyéni különbségekhez való alkalmazkodás – az oktatás differenciálása – érvényesüljön.

- A pedagógus által kiadott házi feladat megfelelően előkészített legyen.- A házi feladat mennyiségénél és minőségénél fokozottan figyelni kell az otthoni

munka kiegészítő, ismereteket továbbfejlesztő jellegére.- Az ellenőrzés terjedjen ki a házi feladat tényére és tartalmára egyaránt.- A házi feladatot a pedagógus egyéni megítélése szerint értékelje.- Önként vállalt feladatok – referátum, gyűjtőmunka, szemléltetőeszköz készítés,

megfigyelés. Ennek értékelése szorgalmi jegyben jut kifejezésre, mely a félévi, év végi jegyet minden esetben emeli.

Az otthonra maradó feladatok belső arányainak kézbentartása folyamatos koordinációt igényel, és ez a pedagógusok feladata.

17.2 A napközis, tanulószobai felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai

17.2.1 A napközis foglalkozások

Célja: A napközi otthon - az iskola pedagógiai programjával összhangban - biztosítja a tanulók tanórán kívüli gondozását, ellátását.A család és az óvodai nevelés eredményeire építve segíti, kiegészíti, bővíti az iskola tanórai keretben folyó nevelő-oktató munkáját.A tanulók olyan személyiséggé váljanak, akik alkotó és kritikus gondolkodással rendelkeznek, akik számára fontosak a társadalmi értékek, képesek konfliktusok kezelésére, a másik személyiségét elfogadni és képesek az együttműködésre.

A napközi a gyermek- felkészülését, fejlesztését, önművelését- szabadidejük kulturált eltöltését- közösségé formálását, közéletiségre nevelését- egészséges életmódra nevelését tűzte ki célul.

A program összeállításánál figyelembe vett tényezők:- az iskola törekvései- szülők igényei- az iskola hagyományai- a tantárgyi célok, követelmények- lakóhely nevezetességei, hagyományai.

2011. évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről értelmében pedagógiai asszisztenseket alkalmazunk.

Az iskola törekvéseiA napközi otthoni foglalkozás derűs légkörben, közvetlen vezetési módszerek alkalmazásával történik. A napközi járuljon hozzá a tanórai és a tanórán kívüli nevelési hatások egységes rendszerré szervezéséhez.

Tantárgyi célok, követelmények

92

Együttműködés az egyes osztályokban tanító pedagógusokkal, egységes követelményrendszer felállítása.

Szülők igényeA családok többsége igényli gyermekei számára a napközis ellátást. A napközis nevelőnek kötelessége teljes felelősséggel gondoskodni a rábízott gyermekről.

Iskola hagyományaiEgyüttműködés az osztályfőnökkel az iskola hagyományait megőrző rendezvények esetén.Lakóhely nevezetességei, intézményei:Hattyú-ház, Móra-ház, Móra Ferenc Művelődési Központ, Kiskun Múzeum, Kálvária, Könyvtár, Posta, Polgármesteri Hivatal, Tűzoltóság, Rendőrség meglátogatása.

AlapelvekAz iskolai nevelés elsősorban a tanítás és tanulás folyamatában valósul meg, melynek során a gyermek a maga teljes személyiségében gyarapodik.

Az alapvető családi nevelés mellett az iskola, a napközi otthon felelősséggel tartozik a hiányosságokból eredő hátrányok csökkentéséért, amelyben szükség van a szülőkkel való együttműködésre is.

A nevelő-oktató munka során törekedni kell az önálló tanulás képességének kifejlesztésére, a tanuló nyitottságának, tanulási kedvének megőrzésére.

A tanulók esélyegyenlősége egyéni bánásmóddal, differenciált foglalkoztatással segíthető elő, amelynek igazodnia kell adottságaikhoz, körülményeikhez.

A nevelés-oktatás folyamatában segíteni kell a közösségi összetartó erők, a nemzethez, a hazához való kötődés kialakulását.

A pedagógus szerepe igen jelentős: a közös emberi értékek tisztelete, az ezekkel való azonosulás alakítja az emberi közösség erkölcsi tudatát.

Az egészség megkívánja a megfelelő testi fejlődést is, ezért szükséges s rendszeres mozgás iránti igény felkeltése és kielégítése, a fizikai, értelmi és akarati tulajdonságok fejlesztése.

Az ember és környezete egységes rendszert alkot. Ezért fontos, hogy a tanuló képes legyen a természetes és épített környezettel való tudatos és harmonikus együttélésre, környezetbarát életvitelre.

Az emberi teljességhez érzelemgazdaság, esztétikai érzékenység, a szépség iránti fogékonyság szükséges, melynek kialakítására minden helyzetben törekedni kell.

A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok a főbb tevékenységformák szerint:Napközi otthon az egész napos nevelés szerves részeként a tervszerű, tudatos, szervezett személyiségfejlesztéshez, a helyes önismeret kialakításához és a reális önértékek megalapozásához járul hozzá. A személyiség sokoldalú fejlesztésében a tanulás és a szabadidős tevékenységek pedagógiai jelentősége óriási, mivel ezek során alakulnak ki a gyermekek tanulási és szabadidő-töltési szokásai.

93

Tanulmányi munkaA napközi életében központi helyet foglal el a tanulás, a másnapi tanórákra való felkészülés, ami nagy figyelmet, körültekintést kíván a nevelőtől. A gyermekek tanulási képessége eltérő, feladataikat nem végzik azonos intenzitással, különböző a munkavégzésük üteme, gondolkodásuk, emlékezőtehetségük, figyelemösszpontosításuk, fáradtságuk.

Feladatok:A tanulási időben valamennyi tanuló képességének megfelelő felkészítése a másnapi tanórákra, ennek ellenőrzése, értékelése.A gyermekek számára legkedvezőbb, legeredményesebb, az egyes tantárgyak elsajátításához legmegfelelőbb, helyes tanulási módszerek, technikák megismertetése, gyakoroltatása, fejlesztése, új, hatékony technikák megtanítása.A nyugodt, figyelmes munkához szükséges objektív (kellemes tanulóhely, megfelelő iskolai és egyéni felszerelés, csend, nyugalom) és szubjektív (kipihent tanulók, kellő ráhangoltság, motiváció, dicséret) feltételek megteremtése.Taneszközök helyes használatának elsajátíttatása.Tudatos szervezésre, tervezésre szoktatás.A helyes tanulási sorrend kialakítása- könnyű, nehéz, eltérő nehézségű feladatok, szóbeli, írásbeli házi feladat.

Folyamatos megfigyelés eredményeként a helyes tanulási technikák kiválasztása, fejlesztése. Minden gyermek számára a legoptimálisabb – a tanuló életkori szintjének és aktuális szükségleteinek megfelelő- tanulási módszerek megismerése, az egyéni tanulásban az önállóság fokozása.Megfelelő munkatempó kialakítása, fokozatos gyorsítása.A nevelő által kialakított munkalégkör, a teljesítményekre való pozitív reagálás- mosoly, dicséret, apró gesztus alkalmazása, fontossága.A figyelem, akarat fejlesztése, irányítása.A tanulók természetes érdeklődésének felkeltése, ébrentartása, elmélyítése, az egyéni érdeklődés és egyéni képességek kibontakoztatása.Az önművelési igény felkeltése, az önművelés legfontosabb jártasságainak, készségeinek, képességeinek kialakítása, fejlesztése, önálló ismeretszerzésre ösztönzés.A tanórai keretben folyó nevelő-oktató munka speciális foglalkozások keretében történő megszilárdítása, kiegészítése, bővítése.A hátránnyal induló tanulók következetes fejlesztése, felzárkóztatása, a gyengébb képességűekkel való differenciált foglalkozás.A tehetséges tanulók képességeinek kibontakoztatása, fejlesztése.Segédkönyvek, kézikönyvek, lexikonok használatának megismertetése, segítségnyújtó szerepének, hasznosságának felismertetése.Önellenőrzésre, önértékelésre nevelés.Folyamatos kapcsolattartás az osztálytanítókkal és a szülőkkel.

Házi feladat megoldása kertében megvalósítható feladatok:

- Megfelelő tempójú hangos és néma olvasás gyakoroltatása.- Az olvasott szöveg megértése, saját szavakkal való visszaadása. - Lényegkiemelés, időrend, ok-okozati kapcsolatok felismerésének gyakoroltatása.- Szóbeli kifejezőkészség, szókincs fejlesztése.- Vázlatkészítés gyakorlása.

94

- Helyesírási ismeretek gyakoroltatása, megszilárdítása.- A szófajok felismerésének gyakoroltatása.- Figyelemkoncentrációs gyakorlatok.- A számolási készség alapműveletek körében való elmélyítése.- Matematikai szövegértő képesség fejlesztése.- Megoldási terv készíttetése.- Szabályszerűségek észre véttetése.- A biztosan bekövetkező, a lehetséges és a lehetetlen események megkülönböztetése.- A környezet változásainak megfigyeltetése, a megfigyelések, tapasztalatok saját szavakkal

való megfogalmaztatása.- Az egészség és a környezet egymásra hazásának észre véttetése.- A természettel szembeni emberi felelősség felismertetése, a természet megóvásának

szükségessége.- Tájékozódási gyakorlatok végzése a közvetlen környezetben és annak környékén.

Szabadidős tevékenységek

Feladatok: - A napközi otthoni nevelés valamennyi területén a tanulók önállóságának előtérbe

helyezése.- A tevékenységekhez szabad, otthonos légkör teremtése és az adott tevékenység által

megkívánt magatartási szabályok betartásának lehetővé tétele.- A tevékenység sokszínűségének biztosítása.- A többféle ajánlott tevékenység közül választási lehetőség biztosítása.- A foglalkozások irányításában nevelői kezdeményezés tervszerűségének és a gyermekek

lehetőség szerinti szabad választásának érvényesítése.- Az intellektuális képességek mellett az egyéb képességek- manuális, testi, szervező stb. –

és kreativitás fejlesztése.- A különböző tevékenységek tartalmának összehangolása, komplex szabadidős

tevékenységlánc összeállítása.- A lehetőségekhez képest a tevékenységekhez szükséges körülmények megteremtése.- A különböző szabadidős tevékenységek technikájának elsajátíttatása, a sokoldalú,

elmélyült tevékenykedés képességének kialakítása.

A napköziben a következő foglalkozásokon való részvételre van lehetőség:

- Kulturális foglalkozások- Manuális foglalkozások- Játékfoglalkozások- Nevelési beszélgetések- Iskolán kívüli foglalkozások

A napközi otthon tevékenységrendszere

A kitűzött célokat, a megjelölt feladatokat a napközi otthon sajátos módon valósítja meg. A tevékenységrendszer napi, ill. heti ciklusokra épül.

95

A napi program magában foglalja az étkezést, a tanulmányi munkát, az irányított foglalkozást és a szabad játékot.

Az étkezés ebédelési rend szerint történik a tanórák befejeződéséhez igazodva.

A napi programot a napközis nevelő állítja össze a házi feladatok, a körülmények és az aktualitások figyelembevételével.

A heti rend meghatározza, hogy a hét egy-egy napján milyen jellegű irányított foglalkozást tart a nevelő. A foglalkozás típusa az adott témától és a megvalósítás lehetőségeitől függ.

17.2.2 A tanulószobai felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai

A tanulószoba életében központi helyet foglal el a tanulás, a másnapi tanórákra való felkészülés.A gyermekek számára legkedvezőbb, legeredményesebb, az egyes tantárgyak elsajátításához legmegfelelőbb, helyes tanulási módszerek, technikák megismertetése, gyakoroltatása, fejlesztése, új, hatékony technikák megtanítása.A nyugodt, figyelmes munkához szükséges objektív (kellemes tanulóhely, megfelelő iskolai és egyéni felszerelés, csend, nyugalom) és szubjektív (kipihent tanulók, kellő ráhangoltság, motiváció, dicséret) feltételek megteremtése.Taneszközök helyes használatának elsajátíttatása.Tudatos szervezésre, tervezésre szoktatás.A helyes tanulási sorrend kialakítása- könnyű, nehéz, eltérő nehézségű feladatok, szóbeli, írásbeli házi feladat.

Folyamatos megfigyelés eredményeként a helyes tanulási technikák kiválasztása, fejlesztése. Minden gyermek számára a legoptimálisabb – a tanuló életkori szintjének és aktuális szükségleteinek megfelelő- tanulási módszerek megismerése, az egyéni tanulásban az önállóság fokozása.Megfelelő munkatempó kialakítása, fokozatos gyorsítása.A nevelő által kialakított munkalégkör, a teljesítményekre való pozitív reagálás- mosoly, dicséret, apró gesztus alkalmazása, fontossága.A figyelem, akarat fejlesztése, irányítása.A tanulók természetes érdeklődésének felkeltése, ébrentartása, elmélyítése, az egyéni érdeklődés és egyéni képességek kibontakoztatása.Az önművelési igény felkeltése, az önművelés legfontosabb jártasságainak, készségeinek, képességeinek kialakítása, fejlesztése, önálló ismeretszerzésre ösztönzés.A tanórai keretben folyó nevelő-oktató munka speciális foglalkozások keretében történő megszilárdítása, kiegészítése, bővítése.A hátránnyal induló tanulók következetes fejlesztése, felzárkóztatása, a gyengébb képességűekkel való differenciált foglalkozás.A tehetséges tanulók képességeinek kibontakoztatása, fejlesztése.Segédkönyvek, kézikönyvek, lexikonok használatának megismertetése, segítségnyújtó szerepének, hasznosságának felismertetése.Önellenőrzésre, önértékelésre nevelés.

96

Folyamatos kapcsolattartás az osztályban tanító pedagógusokkal, szaktanárokkal és a szülőkkel.

Házi feladat megoldása keretében megvalósítható feladatok:

- Megfelelő tempójú hangos és néma olvasás gyakoroltatása.- Az olvasott szöveg megértése, saját szavakkal való visszaadása. - Lényegkiemelés, időrend, ok-okozati kapcsolatok felismerésének gyakoroltatása.- Szóbeli kifejezőkészség, szókincs fejlesztése.- Vázlatkészítés gyakorlása.- Helyesírási ismeretek gyakoroltatása, megszilárdítása.- Figyelemkoncentrációs gyakorlatok.- A számolási készség alapműveletek körében való elmélyítése.- Matematikai szövegértő képesség fejlesztése.- Megoldási terv készíttetése.- Szabályszerűségek észre véttetése.

IV. Záró rendelkezések

1. A pedagógiai programot a nevelőtestület 2013. május 8-i értekezletén elfogadta és az igazgató jóváhagyta.

2. Jelen pedagógiai programot csak a nevelőtestület módosíthatja.

3. A szakmai munkaközösség véleményét – szakterületét érintően – a pedagógiai program elfogadásához beszereztük.

4. A pedagógiai program nyilvánosságát az iskola honlapján biztosítjuk.

5. A pedagógiai programot a jóváhagyást követő tanévtől felmenő rendszerben vezetjük be.

97

Kiskunfélegyháza, 2013. május 8.

98