iskolai végzettség, tanulási motivációk és képzési programok roma felnőttek körében

Iskolai végzettség, tanulási motivációk és képzési

programok roma felnőttek körében

Fónai Mihály – Nyilas Orsolya

Debrecen, 2010

A romák magyarországi helyzete A 2001-ben végzett népszámlálás adatai szerint nemzetiségi hovatar-tozás alapján

190 ezren vallották magukat cigánynak, ezzel szemben az általánosan elfogadott reprezentatív szociológiai felmé-rések

szerint a roma népesség száma 520-650 ezer főre tehető (68/2007.(VI.28.)OGY határozat).

Az említett adatok közti különbségnek számos oka van: ezek között kell említeni a társadalmi megbélyegzéstől való félelmet, illetve az asszimilációs törekvéseket is.

Az előbbi adatok miatti különbség nehézséget okoz a romáknak szánt programok kialakításánál és megvalósításánál is.

Viszont: az önbevalláson alapuló, szociális és területi szempontok, illetve ezek metszetei megfelelő eszköztárat nyújthatnak a probléma kezelésére.

Aktuális munkaerő-piaci helyzetkép az Észak-alföldi régióban

Az Észak-alföldi régió az ország második legnagyobb kiterjedésű régiója, területe 17 729 km². a régiót Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, és Szabolcs–Szatmár-

Bereg megye alkotja, településeinek száma 389, ezek kétharmada Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében található.

A régió 27 kistérsége közül – az országban egyedüliként – nem található dinamikusan fejlődő térség.

A KSH adatai szerint 2008. évben a régió lakosainak száma 1528,8 ezer fő, a legnépesebb megye Szabolcs-Szatmár-Bereg, a legalacsonyabb népességszámot pedig Jász-Nagykun-

Szolnok megyében találhatjuk.

A roma lakosság helyzete az Észak-alföldi régióban

A régió demográfiai és foglalkoztatási mutatóira igen jelentős hatással van a roma népesség magas száma.

A 2001-es népszámláláskor a magukat cigánynak vallók aránya a népesség egészén belül régiónkban 3,1%, ezzel az aránnyal a régiók sorában második helyen álltunk.

A népszámlálás hivatalos adataival szemben mértékadó becslések szerint az Észak-alföldi régió roma lakosságának száma kb. 130-140 ezer főre tehető, arányuk a teljes lakosságon belül 9-12%.

Népesség arányuk az elmúlt 20 évben mintegy 20-25%-kal növekedett. A kistérségek között a roma lakosság számát és arányát tekintve jelentős

szóródás tapasztalható: egyes kistérségekhez tartozó településeken arányuk a 70-80%-ot is eléri

(Tiszabura 85-90%, Tiszabő közel 95%).(Fónai-Filepné 2000)


Az Észak-alföldi régióban a 16. életévnél idősebb cigány népesség 40%-a nem rendelkezik befejezett 8 általános iskolai végzettséggel,

mindössze 12-13% szerzett valamilyen szakmát, százalékokban szinte alig mérhető a közép- vagy felsőfokú

végzettséggel rendelkezők aránya. (Fónai-Filepné 2000)


A cigányság alulfoglalkoztatásának fő okait a képzettségbeli hiányosságok mellett az alábbiakra vezethetjük vissza:

települési hátrányok – az apró falvakban élő romáknak legális munka-lehetőséget nem kínál a helyi munkaerőpiac,

a hagyományos cigány munkaerőt foglalkoztató gazdasági ágazatokból való kiszorulás,

a szegénységi csapdából eredő életviteli stratégiák – a szociálpolitikai támogatások gyakran meghaladják az adott munkajövedelmek nagyságát, így nincs motiváció a munkavállalásra,

az újonnan létrejövő vállalkozások elsősorban a kvalifikált munkaerőt preferálják,

folyamatosan tetten érhető, de nem bizonyítható a foglalkoztatási diszkrimináció,

a munkaerőpiacról történő tartós kiszorulás, a munkavégző képességek elvesztését vagy annak kialakulatlanságát eredményezte.


A roma munkavállalókra jellemző, hogy többségükben alulkvalifikált vagy segédmunkát végeznek, az esetek többségében csak alkalmi vagy szezonális jelleggel, ami

nem biztosít komolyabb és folyamatos jövedelmet. leggyakrabban végzett munkák pl. földmunka közműépítéseknél,

közterületek karbantartása során fűnyírás, takarítás, építőipari vagy mezőgazda-sági segédmunka stb.

A közép vagy felsőfokú végzettségűek már jobb munkaköröket is kapnak: pl. roma újságoknál, alapítványoknál, egyéb kisebbségi szervezeteknél, esetleg felméréseket, kutatásokat végeznek valamely intézmény

számára, KSH-nak, esetleg szociális jellegű munkát végeznek cigány lakókörzetekben.


Az Észak-alföldi régió felmérése szerint a legvonzóbbak a függetlenséggel járó és a szabadban végezhető munkák: saját háztartásban végzett munka: 38,6% napszám, mezőgazdasági napszám 30,6% építőipari munka 27,3%.

Érdekesnek mondható, hogy a legkevesebben választották a hagyományos roma szakmákat: 3,5%.

Észak-alföldi Regionális Munkaügyi Központ programjai

A romák társadalmi integrációját elősegítő és azzal összefüggő intézke-dések – 1021/2007. (III. 18.) kormányhatározat végrehajtását szolgáló intézkedések és projektek az Észak-alföldi Regionális Munkaügyi Központban az alábbiak:

Munkaerő-piaci programok: Segítő Pedagógus Alacsony iskolai végzettségű munkanélküliek felzárkóztató munkaerő-piaci

programja Ibrány térségében Roma közösségfejlesztő asszisztens II. Roma közösségfejlesztő asszisztens III. Pályakezdő a közoktatásban Esélyteremtés hátrányos helyzetűeknek Munkaerő-piaci menedzser

Észak-alföldi Regionális Munkaügyi Központ programjai

A Munkaügyi Központ részéről 1998 és 2008 között kizárólag a cigány etnikum számára

159 különféle szakmai és felzárkóztató képzés volt betervezve és szervezve,

viszont érdektelenség miatt 49 meghiúsult, vagyis közel az egyharmada.

A Munkaügyi Központ már azt is komoly sikerként könyveli el, ha a képzést követően a hallgatóknak az 50%-a el tud helyezkedni.

Ezt az arányt azonban ritkán sikerül elérni, később pedig elindul a folyamatos lemorzsolódás, mert a frissen végzett dolgozóknak nincs elég szakmai tapasztalata, vagy nem elég hatékonyak és magabiztosak a munkavégzés során.

Kutatási terv Kutatásunkban a foglalkoztatás területére vonatkozó feladatok megva-

lósítását szeretnénk feltárni, azokat a lehetőségeket számba venni, amiket az Észak-alföldi régió nyújt a

romáknak, valamint azt, hogy a közmunkaprogramok tervezése és végrehajtása során milyen

képzés illeszkedik a programhoz, a résztvevők munkaerőpiaci pozíciójának javítása érdekében milyen

közhasznú és közcélú munkaprogramok indulnak, amelyeket követően javulhatnak a résztvevők elsődleges munkaerőpiacra történő bekerülésének esélyei.

Nem csak a résztvevőket elemezzük, hanem a képzést is, az oktatót, az oktatás menetét, a módszerek hatékonyságát a képzés során:

milyen módszerrel tanítanak, hogyan motiválnak, mennyire veszik figyelembe a felnőttek tapasztalatait, mennyire veszik figyelembe a roma kultúra mintáit és normáit.

Életszemlélet-formáló képzés roma munkavállalók részére

2010 januárjában új közmunkaprogramot (köztéri munkák, utcaseprés, parkfenntar-tás, hóhányás stb.) indított a Munkaügyi Központ

feltétel volt, hogy a jelentkezők egy Életszemlélet-formáló képzésen vegyenek részt – melyet kizárólag roma munkavállalók részére terveztek

a képzés 80 órában zajlott

Témakörei: Alapvető higiénés szokások Mentálhigiénés ismeretek Környezettudatos életmód tréning Etikai ismeretek Elhelyezést segítő humán szolgáltatások Képességfejlesztő, önismereti és motivációs tréning Munkáltatói kapcsolattartás a gyakorlatban Kommunikációs ismeretek


100 főre tervezték a programot – 86 fő vett részt Terveink szerint:

minden résztvevővel egy 14 kérdésből álló kérdőívet akarunk kitöltetni illetve önkéntes alapon félig strukturált interjút terveztünk, természe-tesen

minél több résztvevővel. Mivel ez volt az első „kérdőív bevetésünk”

a siker és a tesztelés érdekében egyenként kérdeztük végig a részt-vevőket, segítve a kérdések értelmezését illetve az általuk legmeg-felelőbb válaszok megjelölését.

Így vált egyértelművé, mely kérdések bizonyulnak túl bonyolultnak, melyek feleslegesek illetve milyen kérdésekkel kell még kiegészítenünk a kérdőívet

Végül: 40 főt sikerült „rávenni” a kérdőív kitöltésére és az interjú elkészíté-sére – ebből 32 férfi és 8 nő.

Ez a 40 fő – 1 kivételével – hozzájárult, hogy újra megkeressük, egy után-követéses vizsgálat reményében.


Korösszetétel szerinti részvétel

Az adatok azt mutatják, hogy igen vegyes volt a képzéseken résztvevők korösszetétele. A legidősebb résztvevő 58 éves volt, míg a legfiatalabbak (4 fő) 21 évesen végezték tanfolyamot. 26 személy az, aki a 35 és 45 év közötti korosztályba tartozik 45 és 60 közötti korosztályba 6 fő tartozott

0

1

2

3

4

5

6

1964

1967

1968

1970

1971

1972

1973

1974

1975

1976

1978

1979

1981

1982

1983

1984

1985

1986

1987

1988

1989

1990

születési év / fő


Legmagasabb befejezett iskolai végzettség

a legtöbben (19 fő) csupán általános iskolai végzettséggel rendelkezik. 4 főnek még ez sincs – ők a 46-60 közötti korosztályba tartoznak. 9 fő szakmunkás végzettséggel rendelkezik (hegesztő, lakatos, betanított kőműves, könnyűgép kezelő,

útburkoló). 3 fő szakközépiskolát végzett (szakács, vendéglátós, fodrász), 4 fő gimnáziumi érettségivel rendelkezik – mindegyik esti tagozaton végzett - ebből egy fő jelenleg a Miskolci

Egyetem jogi karának levelezős hallgatója, egy pedig a Nyíregyházi Főiskola gazdálko-dás szakán levelezős hallgató.

7%0%

0%

25%

6%

48%

14%

befejezetlen általánosiskolabefejezett általánosiskolaszakmunkásképző

szakközépiskola

gimnázium

főiskola (Ba, Bsc)

egyetem (M a, M sc)


Mióta munkanélküli?

24%

6%

7%

5%nem volt mégmunkanélküli0-6 hónap

7-12 hónap

1-2 év

2 évnélrégebben


Hogyan került a tanfolyamra?

4 alternatíva állt a válaszadók rendelkezésére: Álláskeresésem során több munkahelyen is el tudtam volna helyezkedni, ha ezzel a

képesítéssel rendelkezem – 0 fő Régóta határozott elképzelésem, hogy szakmai ismereteimet ebben az irányban fejlesztem,

de nem tudom, hogy a befejezést követően el tudok-e helyezkedni - 0 fő Nem volt elképzelésem, hogy mit tanuljak, a munkaügyi központ kirendeltségén ezt

ajánlották – 3 fő Nem igazán látom mire jó ez a tanfolyam, de még mindig jobb itt, mint tétlenül otthon ülni,

ráadásul annyit fizetnek érte, mintha dolgoznék. – 34 fő

A válaszokból kiderült, hogy volt akit a Kisebbségi Önkormányzat küldte a tanfolyamra (3 fő) így a jövőben ez a válaszlehetőség is bekerül a kérdőívbe.

Sajnálattal tapasztaltuk, hogy a munkaügyi központ által csupán 3 fő élt a lehetőséggel.

A legtöbb résztvevőnek fogalma sincs mire jó ez a tanfolyam, de mert része a közmunka-programnak és még fizetnek is érte – azaz beleszámít a foglalkoztatás idejébe – így vállalta.


Hogyan ítéli meg a tanfolyam feltételeit, az elhelyezés körülményeit?

A válaszadók többsége, azaz 28 fő úgy vélekedett, hogy tökéletesen megfelelő volt a helyszín illetve a tárgyi feltétel, amit az intézmény biztosított, ami elég jó aránynak tekinthető.

Aki csak részben volt elégedett (3 fő), a hűvös tantermet kifogásolta, és a többiek „rendetlenségét” a mosdók állapota miatt.

3%22%

75%

nagyon elégedett

részben elégedett

kevésbé elégedett

elégedetlen


Milyennek tartja a tanfolyam szervezettségét?

Aki közepesnek minősítette a szervezettséget, indokként a szoros munkabeosztást – azaz 8.00-16.00 óráig tervezett órarenddel indokolta

A többiek egyedül minimális előzetes tájékoztatást kifogásolták – miszerint már az első nap a reggeli tájékoztató után 16.00 óráig ott kellett maradniuk, és ők nem így készültek (nem vittek ebédet magukkal stb.)

14%

53%

33% kiválójóközepesgyengenagyon gyenge


Kap-e rendszeres visszajelzést a foglalkozásokon előre haladása sikerességéről vagy ismeretei hiányosságairól?

Ennél a kérdésnél több választ is meg lehetett jelölni! Igen, rendszeresen a foglalkozásvezetőtől az órákon, illetve gyakorlatokon. – 33 fő Igen, rendszeresen dolgozatok és számonkérések formájában – 0 fő Igen, a részvizsgákon mutatott teljesítményem alapján – 35 fő Az előrehaladásom eredményességéről, az esetleges hiányosságaimról

rendszertelen, eseti visszajelzést kapok. – 6 fő Nem kapok visszajelzést, a hiányosságaim feltárásában magamra vagyok utalva. – 0

fő

A foglalkozásokon azt tapasztaltuk, hogy inkább dicsérnek az oktatók, mintsem elmarasztalnának valakit a hiányosságai miatt, vélhetően nem akarják kedvüket szegni, a lendületüket megtörni a hallgatóknak

A legtöbb „negatív értékelés” inkább a fegyelmezés miatt keletkezett.A tanfolyam végén modulzáró vizsgát tettek a résztvevők – teszt formájában.


Megítélése szerint milyen a tanfolyam intenzitása, a foglalkozási idő kihasználása?

Aki megerőltetőnek találta a képzést (2 fő) sokallta a 8 órát, szerintük napi 4 is elég lett volna

Csupán egy fő érezte úgy, hogy sokszor tartanak szünetet az oktatók – szerinte vannak kieső idők, amit hasznosabban is el tudna tölteni, amit a nagy csoportlétszám és a sok eltérő életkorral magyarázott – „én sokszor unom az órákat”

47%44%

8%

rendkívül intenzív, szintemegeröltető

intenzív, de akövetelményekmegeröltetés nélkülte ljesíthetőknormál intenzitású

vannak fölösleges, kiesőidők


Összességében milyennek ítéli meg a tanfolyamot?

84%

16% jól érzem magam,hasznosn töltöm elaz időtnem igazán érzemjól magam atanfolyamonSzelet 3

Szelet 4

A b. válasz esetében kértük, hogy indokolja a válaszát:• „Nem értem miről van szó”• „Nem szeretek „bezárva lenni”• „Én már az iskolában is utáltam tanulni, pont vén fejjel jönne meg a kedvem???”


A tanfolyam elvégzése után terveink szerint utánkövetéses vizsgálatra kerül sor- 20-25 fő bevonásával interjú módszerével:

egyrészt a foglalkoztatási kimenetet, a kötelező foglalkoztatást vizsgálva (terepmunka)

másrészt az egyén személyes sorsát vizsgálva, mit kezdett a tanfolyam által szerzett ismeretekkel, mennyire készítette fel a tanfolyam, az utánfoglalkoztatás megvalósult-e, illetve a képzettségével el tudott-e helyezkedni tartósan a munka

világában.

Köszönjük a figyelmet!

iskolai végzettség, tanulási motivációk és képzési programok roma felnőttek körében

Documents