Iskolarettsgi feladatlap 1.1. Mutatkozz be, mondd: neved, szletsi helyed, szletsnapod, lakcimed, desapd nevt, desanyd lenykori nevt, testvreid szmt. /14 pont/ 2. Folytasd ceruzval a gyngysor sznezst az elkezdett rend szerint! /Legalbb 6 gyngyszemet rajzoljon mg!/ /P-piros, S-srga, K-kk/

/6 pont/ 3. Anna s Pter az ABC eltt tallkoztak. Mirl beszlgethetnek? Prbld elmondani! /Minden kerek, egsz mondatrt adjon 1-1 pontot! A ksznst is pontozza! Az t mondat mr j eredmnynek szmt./ /5 pont/ 4. Rajzold meg mi hinyzik a kpekrl!

/10 pont/ 5. A kt vonal kz rajzolj egy hullmz kgyt! A megjellt pontoknl rintsd a vonalakat! /A hullmv helyessgt figyelje!/

/5 pont/ Max. 40 pont 28 pont alatt az eredmny gyenge.

Iskolarettsgi feladatlap 2.

1. Sorold el a ht napjainak nevt! Nevezd meg az vszakokat! /11 pont/ 2. Rajzold be a bbura a hinyz testrszeket! /Ne segtsen, ne sorolja! A vlltl induljanak! Pont jr a szem, a haj, a kezek, az orr, a fl, a szj s a lbak berajzolsrt/ Rajzold r a bajuszt, szemveget, nyakkendt! /Csak akkor fogadja el, ha j helyre rajzolja!/

/10 pont/ 3. Rajzold meg az res dominba a megfelel pontalakot, mondd meg mennyit kellett rajzolnod!

/6 pont/ 4. Rajzold le, milyen trgyak szerepelnek a szvegben! Jl figyelj, mert csak egyszer olvassa el anyukd/apukd! /A gyermek krsre mg egyszer felolvashat!/ Az asztalon egy pohr volt, benne nagy kanl. Mellette kis kosrkban alma s krte knlta magt. /6 pont/ 5. Sznezd ki a szalvtkat 2-2 sznnel gy, hogy kt egyforma ne legyen kztk! Kket, pirosat s srgt hasznlhatsz!

/6 pont/ Max. 39 pont

27 pont alatt az eredmny gyenge.

Iskolarettsgi feladatlap 3.1. Azt jtssztok, hogy Te vagy az anyuka/apuka, s be szeretnd iratni a kislnyodat/kisfiadat az iskolba. Anyukd/apukd az iskolai gondnok, aki felvilgostst ad. Menj ki az ajtn, csukd be, s gyere be gy, mintha igazibl trtnne a dolog! /Pontok adhatk kopogsrt, ksznsrt, bemutatkozsrt, a krds pontos megfogalmazsrt, a "segtsg megksznsrt"./ /5 pont/ 2. Csoportostsd a gombokat tbbflekppen! Te mondd meg milyen szempontok szerint csoportostod, mutasd meg melyek tartoznak az ltalad kitallt csoportba! Mondd meg azt is mennyi gomb jut gy a csoportba! /Pont jr a szempontok megnevezsrt s a csoportba tartoz gombok megmutatsrt /pl. nagyok, kicsik, ktlyukak stb./

/9 pont/ 3. Milyen sznre szneznd a napot, felht, fvet, fa trzst, rzst, havat, jszakt? /7 pont/ 4. Hol kzlekednek az albbi jrmvek? Ha a fldn, fldben - dobogj a lbaddal; ha vzen, vzben - mutass a kezeddel szst; ha levegben - repkedj a kezeddel! aut, helikopter, vzibicikli, cenjr, metr, replgp, villamos, szrf, autbusz, motorkerkpr /10 pont/ 5. nekeld el a "Csiga-biga gyere ki ..." kezdet dalt, tapsold le a ritmust! /5 pont/ Max. 36 pont 25 pont alatt az eredmny gyenge.

Iskolarettsgi feladatlap 4.1. Mondd meg hol, milyen pletben tallhatk az albbi trgyak, szemlyek! sok-sok knyv --> /knyvtr, knyvesbolt/ kpek, festmnyek --> /killts, trlat, mzeum/ orgona /hangszer/ -->/templom/ tolvajok, betrk --> /rendrsg, brtn/ orvos, fogorvos --> /rendel, krhz/ /Krdezhet olyan fogalmakat, amelyekrl a gyermeknek van ismerete!/ /5 pont/ 2. /Tegyen a gyerek el egy kpet, melyen valamilyen cselekmny zajlik!/ Meslj a kprl! Mi trtnhet itt? /Folyamatos meslsrt 5 pontot adjon! Ha akadozik kevesebbet!/ /5 pont/ 3. Mit esznek az albbi llatok?

nyl --> /rpt, kposztt/ macska --> /egeret, tejet, hst/ bka --> /legyet, sznyogot, bogarat/ glya --> /bkt, kgyt/ harkly --> /fban l frgeket, kukacot/ l --> /zabot, lucernt/ diszn --> /moslkot, dart/ rka --> /pockot, tykot/ sznyog --> /vrt szv/ tehn --> /fvet legel/ /10 pont/ 4. Ksd ssze vonallal a krtyaprokat!

/5 pont/

5. Egyenes vonallal ksd ssze a kt vonal kztt a pontokat! A fels ponttl mindig az alshoz, az alstl mindig a felshz hzd!

/Csak a biztos vonalvezets, kzel egyenes vonalakrt adjon pontot!/ /5 pont/ Max. 30 pont 21 pont alatt gyenge teljestmny.

Iskolarettsgi feladatlap 5.1. Mi a munkja az albbi embereknek? kmves --> /hzat pt/ fogorvos --> /gygytja, kihzza, betmi a rossz fogakat/ tzolt --> /eloltja a keletkezett tzet/ llattenyszt --> /llatokat etet, itat/ pedaggus --> /tantja a gyerekeket/ varrn --> /ruhkat varr/ igazgat --> /irnytja a dolgozk munkjt/ fazekas --> /cserpednyeket kszt/ elad --> /kiszolglja a vsrlkat, visszaadja a visszajr pnzt/ knyvtros --> /segt a knyvek kivlasztsban, kikeressben/ Csak akkor fogadja el a vlaszt, ha a gyermek krlrja a vgzett munka lnyegt! Egyszavas vlasz nem fogadhat el! Pl. varrn - varr. /10 pont/ 2. A piacon virgcsokrot szerettetek volna vsrolni. Sznezd ki a virgokat aszerint, ahogy a csokrokban voltak! Rajzolj a csokor fl annyi pttyt /domino alakzatba/, ahny virg van benne! A szneket lehetleg csak egyszer mondja el! 2 piros srga 1 narancssrga 1 piros 2 srga 3 kk 2 srga

/6 pont/ 3. Rajzold le, amit magad eltt ltsz, ha a "Csiga-biga" c. neket nekeled! /Csigahzzal, tlban tej, mellette vaj, esetleg a csigahzra tzet!/ /5 pont/ 4. Figyeld meg s rajzold le ugyanezeket az alakzatokat! /Kln paprra n rajzolja le /nagyobban/, a gyermek mell rajzolja!/

/4 pont/ 5. Mazsola s Mancska kln hzba, ms-ms utcba kltztek. Rajzold meg klnbz sznekkel hnyfle ton juthatnak el egymshoz? Hny sznest hasznltl el? 6-nl tbb t mr j eredmny. Annyi pontot adjon ahny utat tallt.

/5 pont/ Max. 30 pont 21 pont alatt gyenge teljestmny.

Iskolarettsgi feladatlap 6.1. Gondolkodj! Milyen tisztlkodshoz szksges trgyak tallhatk a frdszobban, melyeket te is hasznlsz? Mondd el, melyik mire val! /Egsz mondatos vlaszokat krjen!/ /szappan, trlkz, sampon, fogkefe, fogkrm, szivacs stb/ /6 pont/ 2. Vlaszd ki a krtyasorbl a klnbzt, hzd t ket! Magyarzd el miben klnbzik a tbbitl az, amit kivlasztottl!

/6 pont/

3. Tegyetek az asztalra 5 szem kockacukrot! Hnyflekppen tudjtok elosztani ketttk kztt? Oszd szt tbbflekppen! /Ahny lehetsg annyi pont/ / 0-5, 1-4, 2-3, 3-2, 4-1, 0-5/ /5 pont/ 4. nekeld el a Bjj, bjj zld g c. dalt, tapsold le a ritmust! /5 pont/ 5. Mondd az ellenttt! sovny --> /kvr/ nappal --> /jszaka/ fehr / --> /fekete/ kicsi --> /nagy/ hideg --> /meleg/ okos --> /buta/ csnya --> /szp/ j / --> /rossz/ engedelmes --> /engedetlen/ btor --> /gyva/ /10 pont/ Max. 32 pont 22 pont alatt az eredmny gyenge.

Iskolarettsgi feladatlap 7.1. Donald s Plut cukorkt vsrolnak a boltban. A vsrls utn kzs kosrba teszik. Mennyi cukor lesz a kosrban, ha

Donald 1 2 3 4 5 /Engedje,

Plut 1 2 3 4 5 cukrot vettek. hogy segdeszkzzel, pl. cukorkval szmolja!/ /5 pont/

2. A tavon vitorls versenyt rendeztek. 3 versenyz indult el egyszerre. Sznezd a 3 vitorlst klnbz sznre! Hnyfle eredmny szlethetett, vagyis ki lehetett az els? Arra is gondolj, hogy egyszerre is clba rkezhetnek!

/Lehet els a piros, a kk, a srga, a piros-srga egytt, piros-kk egytt, a srga kk egytt, s valamennyien egyszerre/ /7 pont/ 3. Vlaszd ki a "kakukktojst"! /J magyarzat esetn ms vlasz is elfogadhat!/ kerkpr, motorkerkpr, kamion - /kamion, mert nem 2, hanem tbb kereke van/ Jutka, kos, Tams - /Jutka lnynv/ zongora, bot, heged - /a bot nem hangszer/ toronyra, karra, matematika ra - /a matematika ra nem mutatja az idt/ nadrg, ing, pulver - /nadrg, mert azt nem a felstestnkre vesszk fel, nem a keznkkel kell belebjni, hanem a lbunkkal/ /5 pont/ 4. Rajzold le hromszor ugyanezt az alakzatot!

Minden alakzatrt 3 pont jr. 1 pont - a kisebbed karikrt, 1 pont - az sszekt vonalrt, 1 pont - a kt hromszgrt. /A munkban val kitartsa jl ellenrizhet ezzel a feladattal!/ /9 pont/ 5. Mondj egy-egy mondatot az albbi szavakkal! /A 4 sznl hosszabb mondatokrt plusz pontot adhat! Mondjon egy pldt, lehet, hogy nem rti, mi a mondat!/ A sz: szk. A mondat: A szken lk. papagj, tz, csirkecomb, vasal, hegy, villamos, gyertya, pkhl, vnni, rzsa /10 pont/ Max. 36 pont 25 pont alatt az eredmny gyenge.

Iskolarettsgi feladatlap 8.1. Nevezz meg 3 madarat, 3 szrs-bunds llatot, 3 olyat, amelyeknek nincs lba mgis tud haladni! Madarak: pl. galamb, verb, bagoly, fecske, tyk Szrs-bundsak: pl. rka, kutya, macska, oroszln, tigris Nincs lba: pl. sikl, kgy, hal, delfin, blna /Brmilyen helyes megolds elfogadhat/

/9 pont/ 2. Folytasd az albbi sorokat! / Legalbb 6 megolds kerljn minden feladatsor utn! Soronknt 2 pont adhat!/

/6 pont/ 3. Tegyenek az asztalra 5 szem kockacukrot a szm pontalakjnak megfelelen! Anlkl, hogy a gyermek hozznylhatna mondja meg mennyi marad, ha elvesznek belle 1, 2, 3, 4, 5-t? /Akkor adjon az eredmnyekrt 2 pontot, ha nem kellett elvennie, s gy is j eredmnyt mondott. Ha elveszi s gy mondja meg a helyes vlaszt, akkor 1 pont jr./ /10 pont/ 4. Ro-bot vagy. Csak las-san, sz-ta-gol-va tudsz be-szl-ni. Mondd el robotnyelven az albbi mondatokat! Aclbl, rzbl vagyok. Minden parancsot teljestek. A spentot /nem/ szeretem. A jl sztagolt mondatrt 2 pont jr, ha 1 hibt ejt 1 pont, ha tbb hiba van 0 pont /6 pont/ 5. Rajzolj egy kpet az albbi versrl! A verset csak egyszer olvassa el anyukd/apukd, gy nagyon figyelj! /A gyermek krsre mg egyszer felolvashatja!/

Csori Sndor: Csodakutya /rszlet/ Ha hiszitek, ha nem is, volt egy kutym nekem is, piros volt az orra, lapulevl nagy fle lelgott a porba. /kutya. piros orr, nagy flek, por/ /4 pont/ Max. 35 pont 25 pont alatt az eredmny gyenge.

Mit kell csinlnia a gyereknek? 1. el kell viselnie, hogy tvol van a szeretteitl 2. el kell viselnie az idegeneket. Tudnia kell, hogyan kzeledjen a trsaihoz, s hogy az idegenekbl bartok lehetnek. 3. el kell viselnie a tmeget 4. el kell viselnie a kritikt 5. vltakoz mennyisg dicsret mellett kell dolgoznia 6. egyedl kell dolgoznia 7. nyugodtan egy helyben kell lnie s csendben figyelnie 8. ki kell tudnia fejezni szavakban, hogy mit szeretne 9. birtokban kell lennie a szksges kszsgeknek Hogyan segthet a szl? 1. Nem biztos, hogy vigasztrgyat vihet magval az iskolba, de ha van neki ilyen, megtanulja "sszekapni" magt. 2. Lehetsget kell teremteni arra, hogy minl tbbet jtszhasson a kortrsaival. 3. Az iskola udvara ijeszt lehet. Gyakran nagy a zaj, a legtbb gyerek nagyobb nla s rohangszik. Utazzunk tmegkzlekedsi jrmveken, menjnk strandra. Tapasztalja meg, milyenek a zsfolt, zajos helyek, pl. plyaudvar, nagy forgalm stlutca, bevsrlkzpont.

4. Ha a tanr nem is kritizlja, a tbbi gyerek igen. Ezek a kritikk lehetnek megalapozottak, de kicsinyesek s rosszindulatak is. A gyereknek szksge van az nbizalmt nvel dicsretekre. Ha gyenge az nbecslse, hamar sszetrik. Mg a magabiztos gyereknek is meg kell tanulnia elviselni a kritikt. Erstsk nbizalmt, fejlesszk nuralmt. Tantsuk meg arra, hogyan kpes btortani sajt magt. 5. Brmennyire szeretnk is, a tantknak nincs idejk minden gyerek mindegyik lpst megdicsrni. Mire elkezdi az iskolt, j esetben nincs szksge lland biztatsra, de mg mindig sokat kell dicsrni, s tudnia kell, hogy a szlei bszkk az eredmnyeire. De vakodjunk a tldicsrstl is /pl. a ksz kpet tegyk ki a falra, ne pedig pontrl pontra dicsrjk a kszl mvet/ 6. A kicsik a felnttek lba alatt szeretnek jtszani. Fokozatosan le kell szoktatni ket arrl, hogy mindig a szleikkel akarjanak jtszani. Vrjuk el tle, hogy kivlassza a jtkt, egyedl jtsszon vele s utna tegye is el. 7. A meseolvass, a tvnzs, az autban val utazsm a hzimunkban val rszvtel, a frdkdban val jtk a napi program rsze. A mozgkony gyerekeknek emellett zajosabb jtkokra is szksgk van. Ha megtanulja, hogy a "zajos idszakban" kiablhat, siktozhat s rohanglhat, kpes lesz kivrni az iskolai sznetet, s akkor kiereszteni a gzt. Gyakoroltassuk vele az asztalnl lve evst. Meg kell tanulnia kivrni, mg r kerl a sort, befejezni, amit elkezdett. Jtsszon sszpontostst ignyl jtkokat. 8. A szlk ltalban olvasnak a gyerekk arckifejezsbl s testtartsbl, gy elre tudjk, hogy mire van szksge. A tanr s a tbbi gyerek nem kpes erre. Vrjuk meg, mg szl, mg ha tudjuk is, hogy mit szeretne. Krdezzk ki, hogy mi trtnt vele aznap, mg ha egytt is voltunk. Krjk ki a vlemnyt, s vegyk figyelembe a kvnsgait. Vrjuk el, hogy mondja ki, mit szeretne, s engedjk is meg neki. Szavakkal mondja el, ha figyelemre van szksge, ne knnyekkel vagy rosszalkodssal. Mondjuk meg neki, hogy szlhat, ha egy kis babusgatsra vgyik. Ezt gy rtethetjk meg vele, hogy mi is lelst krnk tle, amikor rossz a kedvnk. 9. Nem minden gyerek van a birtokban minden szksges kszsgnek, de aki igen, az gyesebbnek rzi magt. Segtsnk neki nllan dolgozni, hogy befejezze, amit elkezdett, figyeljnk oda az apr rszletekre. Biztassuk, hogy tanuljon meg bnni a ceruzval, ismertessk meg az rott szavakkal s a szmok fogalmval. rtse meg, mi az a munka.