irinyi jÁnos reformÁtus szakkÖzÉpiskola...

IRINYI JÁNOS REFORMÁTUS

SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS DIÁKOTTHON

RÉSZLETES TANTÁRGYI

HELYI TANTERVE

ÉRVÉNYES:

A 2013/2014-ES TANÉVTŐL

2013

1. MAGYAR NYELV ÉS KOMMUNIKÁCIÓ

Nyelvi előkészítő évfolyam

A magyar nyelv és kommunikáció tantárgy olyan pedagógiai tevékenységet takar, amelynek

célja, hogy a nyelvi előkészítő évfolyam tanulói őrizzék meg a már megszerzett ismereteiket,

készségeiket, s újakkal gazdagodjanak.

ÓRAKERETEK

Évfolyam 9.NY 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12.évf.

Heti óraszám 2 5 (4,5Ny) 4 4 5

Éves óraszám 72 72

(54Ny)+108

36+108 36+108 64+96

Magyar nyelv +

kommunikáció 1+1

Magyar nyelv +

irodalom 2 (1,5 Ny)+3 1+3 1+3 2+3

Ny Nyelvi előkészítő évfolyammal induló képzés esetén.

A MAGYAR NYELV MŰVELTSÉGTERÜLET KERETTANTERVI ELVÁRÁSAI

A magyar nyelv és irodalom tantárgy tanítás és tanulása különösen alkalmas a társadalom

közösen vallott értékeinek közvetítésére. Tartalommal tölti meg és erősíti a nyelvi és kulturális

identitást, a nemzeti önazonosságot, felkelti a megnyilatkozás iránti igényt, erősíti az etikai és erkölcsi

ítélőképességet, elősegíti más kultúrák megismerését.

Az anyanyelvi nevelés alapvető feladata a nyelv mint változó rendszer megismerése, illetve a

nyelvi kompetencia fejlesztése annak érdekében, hogy a tanulók életkoruknak megfelelő szinten

birtokolják a szóbeli és írásbeli kommunikáció eszköztárát, képessé váljanak azok funkcionális

elemzésére, gyakorlati alkalmazására. Így segítve és megalapozva a tanulók önálló ismeretszerzését,

tanulását, valamint a velük szoros összefüggésben levő differenciált gondolkodást, az élethosszig tartó

tanulás képességét és igényét.

Az anyanyelvi nevelés feladata, hogy fejlessze a különféle formában megjelenő (szóbeli,

nyomtatott, elektronikus stb.) szövegek megértését, alkotását, a helyzetnek megfelelő kifejezés

képességét, a különféle szóbeli és írásos információk célirányos és kritikus használatát, kiválasztását,

újrarendezését.

Feladata továbbá, hogy tudatosítsa és rendszerezze a korábban megszerzett tudást a nyelv

társas, társadalmi szerepéről, a nyelv és gondolkodás viszonyáról, az anyanyelv jelenbeli és múltbeli

változásairól, más nyelvekkel való azonosságairól és különbözőségeiről.

Az egyén folyamatosan fejlődő szövegértési és -alkotási tudása teszi lehetővé, hogy önállóan,

illetve másokkal együttműködve képes legyen a verbális és nem verbális kommunikáció kódjainak,

kapcsolatainak, tényezőinek azonosítására, tudatos alkalmazására, a különböző szövegek megértésére,

elemzésére, kritikai feldolgozására.

A magyar nyelvi tanulmányok, a nyelvvel és a nyelv megismerésével kapcsolatos

tevékenységek célja a tanulók szövegértési technikáinak, szókincsének, befogadói érzékenységének,

fogalomértésének és fogalomhasználatának bővítése, fejlesztése.

Kiemelt cél továbbá az anyanyelvű írásbeliség normáinak alkalmazása, olvasható írás, biztos,

problémaérzékeny helyesírás. Az anyanyelvi képzés kiemelt területe különféle hosszúságú,

bonyolultságú, műfajú, rendeltetésű (pl. szépirodalmi, dokumentum- és ismeretterjesztő) különféle

hordozókon közzétett szövegek olvasása, illetve megértésének, értelmezésének fejlesztése. A

szövegalkotási képesség fejlesztésével összefüggő, azt megelőző, illetve kísérő feladat az önálló

jegyzet és vázlatkészítés fejlesztése, az olvasott szöveg tartalmával kapcsolatos saját vélemény

megfogalmaztatása szóban és írásban.

Cél a szövegelemzés már ismert módszereinek gazdagítása a stilisztikai és szövegtani

ismeretek alkalmazásával. E tevékenységekhez járul a szöveg vizuális összetevőinek értelmezése

különféle digitális, informatikai alapú műfajokban.

A kulturált nyelvi magatartás kialakítása feltételezi az önkifejezéshez és a társas-társadalmi

párbeszédhez szükséges szóbeli nyelvi képességek fejlesztését. Átfogó cél a beszédpartnerekhez

alkalmazkodó, a beszédhelyzetnek megfelelő nyelvi magatartás kialakítása, hangzó szövegek verbális

és nem verbális kódjainak megértése és értelmezése, a hangzó szöveg különféle kommunikációs

helyzetekben, beszédszándékokkal és célokkal, a beszédpartnerek kommunikációs szándékának, nem

nyelvi jeleinek felismerése, azonosítása.

Elvárt feladat a mai magyar nyelv árnyalt és igényes használatához szükséges nyelvi,

nyelvtani ismeret továbbépítése, fejlesztése; felkészítés a nyelvtani ismereteik önállóan alkalmazására

a nyelvi-nyelvhasználati jelenségek megközelítésében.

Cél az önálló kézikönyvhasználat mellett a biztos helyesírású szövegek megírása. A nyelvi

tudatosság fejlesztésének része, hogy a tanuló képessé váljon szövegformálási, szövegszerkesztési és

helyesírási problémák megnevezésére a hibák önálló javítására.

Az irodalomtanítás feladata – szoros együttműködésben az anyanyelvi képzéssel – az olvasott,

feldolgozott irodalmi művek érzelmi, gondolati befogadásának támogatása, a művek műfaji

természetének megfelelő szöveg-feldolgozási eljárások megismerése, alkalmazása (pl. a kontextus, a

téma, a műfaj megállapítása, jelentésrétegek feltárása

A 9.NY évfolyam megőrzi és továbbfejleszti a narratív és a dráma műneméhez tartozó művek

megértését. Az irodalmi műveltség épüléséhez hozzájárul, ha a tanulók képessé válnak az olvasott,

különböző korú és világlátású művekben megjelenített témák, élethelyzetek, motívumok, formai

megoldások közötti kapcsolódási pontok azonosítására, megértésére, a megismert korszakok, művek

máig tartó kulturális, irodalmi hatásának megértésére, konkrét példák felidézésére.

A tanulási képesség fejlesztéséhez, az önállóság növeléséhez járul hozzá a felkészítés egy-egy

nagyobb anyaggyűjtést, önálló munkát igénylő, terjedelmesebb szöveg (pl. beszámoló, ismertetés,

esszé, egyszerűbb értekezés) írására; verbális és nem verbális (hangzó és képi) információk célszerű

gyűjtésére, szelekciójára, rendszerezésére, kritikájára és felhasználására.

Mind a magyar nyelv, mind az irodalomtanítás feladata az információ-felhasználás normáinak

(pl. a források megjelölését, idézést) közvetítése.

Az irodalmi nevelés kitüntetett feladata az olvasási kedv felkeltése és megerősítése, az

irodalomnak mint művészetnek, mint az emberi kommunikáció sajátos formájának megszerettetése,

közlésformáinak, kifejezési módjainak élményteremtő megismertetése. Az így megszerzett tudás

lehetőséget teremt az ön- és emberismeret, a képzelet, a kreativitás és a kritikai gondolkodás

fejlesztésére, miközben a tanulók megismerik a sokoldalú és többjelentésű hagyomány fogalmát, a

nyelvi és művészi konvenciókat.

Megtapasztalhatják, és alkotó módon megismerhetik a nyelv kifejező lehetőségeit, ezáltal az

anyanyelv szépsége mellett az önkifejezés, a szóbeli és írásbeli problémamegoldás átélt élményével

gazdagodhatnak.

A magyar nyelv és irodalom tantárgy révén közvetített fogalmi műveltség felépítésében

folyamatos tevékenység a fogalmi gondolkodás fejlesztése. A fogalmakkal kapcsolatos tudás

folyamatos bővítése és elmélyítése az értelmes tanulás egyik összetevője.

A magyar nyelv és irodalom műveltségterület tartalmai hozzájárulnak a tanulók lelki-érzelmi

nevelődéshez. Az irodalmi olvasmányok, élmények belső tartalékok is, fejlesztik az önismeretet, a

valóságismeretet, összességükben az élet értékét sugallják. A tantárgy tehát nem a konkrét

egészségfejlesztési ismeretekkel, inkább az egészségmegőrzéshez szükséges attitűdök kialakításával

járulhat hozzá a mindenkori ifjú nemzedékek jóllétéhez.

Az emberi kapcsolatok mikrotörténéseinek, a kapcsolatok szociális tartalmainak érzékelése,

felfogása, értékelése fejleszti a szociális érzékenységet, az irodalmi művek révén megismert különféle

alkatok, magatartásformák pedig támogatják az erkölcsi ítélőképességet. Az értékkeresés, az

értékválság folyamatának megfigyelése, értelmezése módot ad az együttérzés, az önismeret és az

erkölcsi tudatosság elmélyítéséhez.

A nyelvi, irodalmi tanulmányaik révén a tanulók képessé válnak annak bemutatására,

másokkal való megosztására, hogyan hordozzák és fejezik ki a magyar és a világirodalom alkotói

különböző korok és emberek tapasztalatit, élményeit, gondolatait, erkölcsi megfontolásait. Mindez

hatékonyan támogatja nyelvi és kulturális kötődések alakulását, megerősödését.

Az irodalmi alkotásokban fölmutatott változatos emberi életsorsok növelik a valóságismeretet,

több szempontból elemezhető modelleket mutatnak, hozzásegítve a diákokat sokféle emberi életút,

életpálya megismeréséhez, ezáltal is támogatva a saját életükkel, további tanulmányaikkal,

pályaválasztásukkal kapcsolatos felelős döntéseiket.

A magyar nyelv és irodalomtanítás sajátos célja, hogy a tanulók éljenek meg, szerezzenek

tapasztalatot különböző tevékenységekben, az egyéni feladatvállalásban, anyaggyűjtésben és

előadásban, a kooperatív tanulás helyzeteiben (pármunkában, csoportmunkában), dramatikus játékban,

különböző szövegértelmezési eljárások alkalmazásában. Mindez jelentősen fejleszti tanulási

képességeiket, ezáltal támogatja középiskolai tanulmányaik sikerességét is. Szövegértési és

szövegalkotási tudásuk alkalmazása minden tantárgyban érvényes és alkalmazható.

A kritikus fogyasztói magatartásra való nevelés természetes területe a szövegértés. Több

nyelvi témakör kínál módot például a reklámnyelv, a reklámhatás kritikus nyelvi elemzésére, az

információk helyes értékelésére, a manipuláció felismerésére.

A tantárgy azzal is számol, hogy az elektronikus információhordozók, a világháló

térhódításának és napi használatának közegében működik. E kihívás ugyanis jelentősen alakítja az

anyanyelvi kultúrát és hat az irodalomolvasás szellemi jelentőségére. A digitális kultúrát és a hatékony

önálló tanulást egyaránt fejlesztik az önálló adatgyűjtés módszerei, a könyvtári szolgáltatások,

katalógusok, bibliográfiák használata mellett az internet kínálta lehetőségek alkalmazása. A tantárgy

kínálta lehetőség és feladat is egyúttal a megfelelő információk kiválasztása, rendszerezése,

egyszerűbb bibliográfia, forrásjegyzék összeállítása, az információfeldolgozás, az idézés technikai

szabályainak, etikai normáinak ismerete és alkalmazása. Így a magyar nyelv és irodalom kiemelt

befogadó tantárgya a könyvtárhasználat tanításának.

Célok, feladatok

A nyelvi előkészítő évfolyamon a tanuló sokoldalú fejlesztése a cél. A magyar nyelvi és

kommunikációs órák az idegen nyelv tanulását is segítsék.

A nyelvi órák túlsúlyának ellensúlyozásaként a már megszerzett ismeretek megőrzése, illetve

új ismeretek készségek megszerzése napi feladat. A nyelvi feladatok s a kommunikációs

tevékenységek alkalmazása mellett a tanuló életkorának megfelelő mértékben fejleszti

készségeit.

Kompetenciafejlesztés

A kompetenciafejlesztés területén az anyanyelvi kommunikáció fejlesztésében az aktív

tevékenységek folytán a tantárgy jelentős szerepet játszik. A tanuló részt vesz verbális és nem

verbális kommunikációs játékokban, megtapasztalja az önkifejezés több formáját. Ezek

segítségével képes érzéseinek és véleményének kifejezésére, valamint saját és mások

tevékenységének értékelésére is. Fejlődik a tiszta, érthető, artikulált beszéd, a világos, adekvát

nyelvhasználat területén.

A tanulás tanulása területén képes saját tanulási stílusának, stratégiáinak kialakítására,

fejleszti memóriáját, szóbeli, írásbeli, mozgásos, képi stb. kifejezésmódjait.

A hatékony, önálló tanulás megalapozásaként részt vesz egész csoportos, kiscsoportos

tevékenységekben, és vállal egyéni tevékenységeket is. Megtapasztalja saját készségeit és

képességeit, felismerheti, miben kell még fejlődnie.

A kommunikációs kultúra, médiatudatosságra nevelés területén dramatikus

tevékenységek során megismeri és képes alkalmazni a tömegkommunikációs médiumok

különböző műfajait, a média eszköztárát.

Az önismeret és a társas kapcsolati kultúra fejlesztése, valamint a felelősségvállalás

másokért, önkéntesség területén képes az alkalmazkodásra és az érdekérvényesítésre.

Életkorának megfelelően megnyilvánul különböző társas helyzetekben. Képes több

szempontból is értékelni és drámajátékos tevékenységekben megmutatni egy-egy helyzetet.

A megbeszéléseken önálló véleményt fogalmaz meg, tapasztalatot szerez önmaga és társai

tevékenységének elemző értékelésében, ugyanakkor képes mások munkájának elismerésére,

tiszteletére is.

A családi életre nevelés területén a feldolgozott történetek szereplőinek kapcsolatai,

valamint életeseményeik elemzése a nevelő munka segítségére lehet.

A testi és lelki egészségre nevelés területén megismeri a figyelem összpontosítására

szolgáló különféle koncentrációs és lazító játékokat és tevékenységeket.

A pályaorientáció területén dramatikus tevékenységek során különféle ismereteket

szerez a különböző szakmák, hivatások, életpályák lehetőségeiről.

Az erkölcsi nevelés területén a tanuló az alkotások (irodalmi, média) során olyan

kérdésekkel és problémákkal találkozik, amelyek segítenek számára eligazodni az őt

körülvevő világban. A tevékenységek során megtapasztalja, hogy cselekedeteiért és azok

következményeiért viselt felelősséggel tartozik, fejlődik igazságérzete. Ezzel a tantárgy

hozzájárul a tanulók társadalmi beilleszkedésének elősegítéséhez.

A nemzeti öntudat, hazafias nevelés területén megismer több különböző népcsoporthoz

kötődő szokásrendszert vagy ünnepkörökhöz köthető hagyományt, így felkelthető érdeklődése

szűkebb és tágabb környezete kultúrája iránt, megtapasztalhatja ezek helyét Európa és a világ

szokásvilágában, fontossá válhat számára a hagyományok megismerése és megőrzése.

Az állampolgárságra, demokráciára nevelés területén nyitottá válhat a társadalmi

jelenségek iránt, ezek ábrázolására törekszik dramatikus tevékenységeiben is. Foglalkozik a

kisebb és nagyobb közösségek sajátosságaiból eredő lehetőségekkel és korlátokkal. Fejlődik

önálló kritikai gondolkodása, elemzőképessége és vitakultúrája.

A fenntarthatóság, környezettudatosság területén fejlődik közvetlen és tágabb

környezetének természeti és társadalmi értékei iránti érzékenysége. Természetes terepe a

szövegértő olvasás fejlesztéséhez felkínált, ebben alkalmazott szöveganyag, elsősorban az

ismeretterjesztő és a dokumentum típusú szövegek feldolgozása révén. Az érvelés, a vita

tanításában-tanulásában is van motiváló ereje, ha ilyen össztársadalmi érdekeltségű,

ugyanakkor az egyén mindennapjaiban is releváns témákat érintünk. Az irodalmi

olvasmányok ember és természet sokféle viszonyát mutatják fel, ezek megbeszélése, tanul-

mányozása hozzásegíthet a természeti és a teremtett környezethez való tudatos viszony

kialakításához.

TÉMAKÖRÖK:

témakörök nyelvtan/ felhasznál-

ható órakeret

kommuniká-

ció/felhasználh

ató órakeret

összesen/

felhasználható

órakeret

Bevezetés 2 2 3

Hogyan tanuljunk? 1 4 5

könyvtár 1 1 2

A kommunikáció alapjai 2 8 10

Szövegről szövegre 6 1 7

A kommunikáció és az iroda-

lom 2 2

Kommunikációs és művészeti

alapfogalmak 2 2

Helyesírásunk alapjai 10 0 10

A fogalmazás lépései 0 7 7

A magyar grammatika alapjai 10 0 10

Versenyek, pályázatok, projekt 4 4

ellenőrzés 2 1 3

felmérő dolgozat 2 4 7

összesen 36 36 72

MAGYAR NYELV ÉS KOMMUNIKÁCIÓ - FOGALMAK:

(pl.) kommunikáció, idézés, tömeg, egyéni, szubjektum, szöveg, szövegmondat,

rendszermondat, szövegegységek: bekezdés, tömb, szakasz; szövegkohézió (lineáris,

globális); szövegkapcsoló elemek: kötőszó, névmás, névelő, határozószó, előre- és visszautaló

kapcsolatok, tételmondat, kulcsszó; ismert és újságoló rész (téma, réma); szövegfonetikai

eszközök. Központozás: gondolatjel, zárójel, kettőspont, pontosvessző, idézőjel szerepe. A

helyesírás alapelvei: a kiejtés, a szóelemzés, a hagyomány, az egyszerűsítés elve.

modell, akció, dikció, dialógus, monológ, szabad függő beszéd, művelődéstörténeti korszak,

korstílus, népköltészet, antikvitás, középkor, humanizmus, reneszánsz, reformáció, barokk,

mese, mítosz, novella, regény, testamentum, evangélium, prófécia, példázat, epika, líra,

ritmus, ütemhangsúlyos, időmértékes verselés, szimultán ritmus, rím, hangszimbolika,

gondolatritmus, költői képek, alakzatok (ált. isk.-i ismeretek), dal, epigramma, dráma, eposz,

eposzi kellék, in medias res, katarzis, kardal, hármas egység; allegorikus ábrázolás

OLVASMÁNYOK:

Általános iskolából hozott művek (pl. Kincskereső kisködmön, Lassie hazatér, Szent

Péter esernyője, Kis herceg, a Pál utcai fiúk, Egri csillagok, Légy jó mindhalálig, Ta-

nár úr kérem)

A 9. évfolyamon olvasandó művek (pl. részletek a Bibliából, Homérosz eposzaiból, Is-

teni színjátékból; Antigoné, Rómeó és Júlia)

Versek (pl. Petőfi, Arany, Csokonai, Vajda, Radnóti, Kölcsey, Vörösmarty, József Atti-

la, Weöres Sándor művei)

Magyar nyelv tananyagtartalmak

Tematikai egység/

Fejlesztési cél

Bevezetés, felmérések

(diagnosztikai felmérés, tollbamondás, szövegalkotás,

olvasás, szóbeli- és írásbeli fogalmazás)

Órakeret

2 óra

Előzetes tudás Füzetvezetés, tankönyvhasználat, tanulási szokások, szóbeli és írásbeli

szövegalkotás, nyelvtani alapfogalmak,

A tematikai egység

nevelési-fejlesztési

céljai

Legyen képes szabatos nyelvhasználattal bemutatkozásra, helyzetnek

megfelelő köszönési formák ismeretére, a tanult ismeretek kreatív

tolmácsolására, felhasználására. Ismerjen fel összefüggéseket, ismerje

fel nyelvünkben működő hierarchiát (pl.: hangok, szavak, szófajok,

mondatok…)

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Megszólalások élethelyzetben.

Nyelvi fogalmak értelmezése,

tisztázása.

Ismeri a bemutatkozás formáit,

tisztelettudó magaviseletet a

kommunikációs helyzetben,

helyes viselkedési módokat; a

magyar nyelv alapvető fogalmait,

műfajait.

Felismeri a kommunikációs

kultúra alapvető szabályait

(viselkedés, öltözködés, beszéd),

Ének:

Ismert népdalok

Rajz:

Általuk ismert

művészeti alkotások

Magyar irodalom:

Kommunikációs

helyzetek, személyek az

irodalmi művekben.

Kommunikáció:

bemutatkozás

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Önismeret, viselkedés, köszönés, bemutatkozás. Szófajok, mondatok,

műnem, műfaj, vers, próza, befogadó, művészeti alkotás, anyanyelv, író,

költő, irodalmi közélet, giccs. Szókincs.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél Könyvtárhasználat Órakeret

1 óra

Előzetes tudás Az alapvető kommunikációs kapcsolatfelvételi formák ismerete és

alkalmazása: köszönés, bemutatkozás, megszólítás, kérdezés, kérés stb.

A tematikai egység


céljai

A könyvtár lehetőségei az ismeretszerzésben. Az olvasási kedv

felkeltése és megerősítése. A különféle formában megjelenő (szóbeli,

nyomtatott, elektronikus stb.) szövegek megértése, alkotása, a

helyzetnek megfelelő kifejezés képessége, a különféle szóbeli és írásos

információk célirányos és kritikus használata, kiválasztása,

újrarendezése. Néhány tömegkommunikációs műfaj megismerése. Az

új „szóbeliség” (skype, chat) jelenségei és jellemzői: Tájékozódás a

könyvtárban; Az anyaggyűjtés forrásai. A jegyzetelés technikája; Az

internet szerepe az anyaggyűjtésben.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok

Hatékony jegyzetelési és vázlatírási technikák megismerése, adekvát

alkalmazásuk.

Az anyaggyűjtés módjai írott és nem írott források felhasználásával. Segítse különféle formában megjelenő (szóbeli, nyomtatott, elektronikus

stb.) szövegek megértését, alkotását, a helyzetnek megfelelő kifejezés

képességét, a különféle szóbeli és írásos információk célirányos és kritikus

használatát, kiválasztását, újrarendezését.

Néhány tömegkommunikációs műfaj megismerése.

Az olvasási kedv felkeltése és megerősítése, az irodalomnak mint

művészetnek, mint az emberi kommunikáció sajátos formájának

megszerettetése, közlésformáinak, kifejezési módjainak

élményteremtő megismertetése.

Történelem, társadalmi

és állampolgári

ismeretek: a média

társadalmi hatása.

Etika: fogyasztói

társadalom.

www.könyvtárhasznála

t.hu

.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Könyvtár, ETO, katalógus, jegyzetelés, irodalomjegyzék, bibliográfia,

szótárak, elektronikus információhordozók, cédulázás, szerzői jogvédelem,

feldolgozás, szótárak

Tematikai egység/

Fejlesztési cél

Hogyan tanuljunk?

Órakeret

1 óra

Előzetes tudás A tanulók életkoruknak megfelelő szinten birtokolják az egyes

műveltségi területekhez és ezen belül a tantárgyakhoz tartozó tanulási

technikákat; a szóbeli és írásbeli módszerek eszköztárát.

A tematikai egység


céljai

Sajátítsák el azt a képességet, hogy valamit gyorsan, biztonsággal és

könnyedén megtanuljanak. Legyenek képesek alkalmazni a tanultakat.

Fejlesszük ki a tanulási képességet, tanuljanak meg tanulni.

Minél többet tanulnak, annál nagyobb lesz a tanulási képességük.

Világunk a tudásra épül.


A tanulásmódszertan gyakorlatok segítségével hasznos tanulási

módszereket, lényegkiemelő és vázlatírási technikákat ismerjen meg.

Részletesen:

A tanulási folyamat részei: a megértés, a megjegyzés és a felidézés.

a tanulás módszerei: A tanulás és a célok kitűzése Mindig


és állampolgári

ismeretek: a média


http://www.könyvtárhasználat.hu/http://www.könyvtárhasználat.hu/http://www.szeretet.info.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=117&Itemid=154#atanulasesacelokkituzese

igyekezzünk megérteni az anyagot, különösen a

leglényegesebb vonásokat. Inkább egyszerre kevesebbet

tanuljunk, de azt gyakran. Minden elolvasás után próbáljuk

meg könyv nélkül felidézni magunknak.

a megértés útjai: aktív, személyes részvétel a szövegben; a meg nem értett szavakon való átsiklás; monoton újraolvasás;

emlékeztető cövek; rövidzárlat veszélye:

a vázlatírás: ágrajzos, hagyományos

nem megy a fejembe: csoportosítás, mondatba foglalás, szókártyák, összefoglalás

könyv és könyvtárhasználat (könyvtári óra: adatgyűjtés az

interneten) a kiselőadás és a felelet

Etika: fogyasztói

társadalom.

www.tanulasmodszerta

n.hu)

.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél

A kommunikáció alapjai

Órakeret

2 óra

Előzetes tudás

Mindennapi kommunikációs helyzetekben való megnyilvánulás, törekvés az

érthető, kifejező beszédre. A beszéd zenei eszközei, nem verbális

kommunikáció. Szóbeli szövegek megértése, reprodukálása, utasítások

megfelelő követése, a kommunikációs partner szóbeli közlésének megértése.

Az alapvető kommunikációs kapcsolatfelvételi formák ismerete és


A tematikai egység


céljai

A hallott szöveg megértésének fejlesztése (üzenet, szándék, hatás). A

szövegértési és szövegalkotási készségek fejlesztése annak érdekében,

hogy önállóan, illetve másokkal együttműködve a tanuló képes legyen a

verbális és nem verbális kommunikáció kódjainak, kapcsolatainak,

tényezőinek azonosítására, tudatos alkalmazására, a különböző

szövegek megértésére, elemzésére, illetve kritikai feldolgozására a

kommunikációs helyzet tér, idő és résztvevői szerepeinek (kontextus)

megfelelően.


A kommunikáció tényezői és funkciói. A különféle kommunikációs

helyzetekben elhangzó üzenetek céljának dekódolása, az üzenetek

manipulatív szándékának felismerése. A hatékony kommunikáció. A

kommunikáció formái: A kommunikáció típusainak, jellemzőinek

megismerése: személyes, csoportos, nyilvános és

tömegkommunikáció. A személyközi kommunikációs helyzetek

megfigyelése, a kommunikáció folyamatának elemzése. A

kommunikációs kapcsolat: kapcsolatfelvétel, -tartás, -lezárása.

A kommunikációt kísérő nem nyelvi jelek lehetőségeinek és

korlátainak megtapasztalása: az élőszó zenei kifejezőeszközei,

nonverbális kommunikáció. A testbeszéd, a térközszabályozás szerepének ismerete, tudatos alkalmazása

különféle kommunikációs helyzetekben; dekódolása a hétköznapi

kommunikációs helyzetekben és a tömegkommunikációban. Nyilvános

beszéd; beszédrészletek; a vita.


és állampolgári

ismeretek: a média


Etika: fogyasztói

társadalom.

Mozgóképkultúra és

médiaismeret:

médiatudatosság.

Dráma és tánc:

beszédhelyzetek,

dramatikus játékok.

http://www.tanulasmodszertan.hu/http://www.tanulasmodszertan.hu/

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Kommunikáció, kommunikációs tényező (adó, vevő, kód, csatorna, üzenet,

kapcsolat, kontextus, a világról való tudás).

Kommunikációs cél és funkció (tájékoztató, felhívó, kifejező, metanyelvi,

esztétikai szerep, kapcsolatfelvétel, -fenntartás, -zárás), nem nyelvi jel (tekintet,

mimika, gesztus, testtartás, térköz, emblémák), tömegkommunikáció. A hatékony

kommunikáció.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél Szövegről szövegre Órakeret

6 óra

Előzetes tudás

A szövegértési és szövegalkotási képesség megfelelő szintje: szövegértési,

szöveg-feldolgozási stratégiák (átfutás, jóslás, előzetes tudás aktiválása,

szintézis, szelektív olvasás stb.) alkalmazása különféle megjelenésű és típusú

szövegeken. Elbeszélő, magyarázó, dokumentum típusú szövegek

kommunikációs funkcióinak, fő jellemzőinek ismerete. Beszélt és írott nyelvi,

továbbá internetes szövegek eltéréseinek azonosítása. Rendszeres könyv- és

könyvtárhasználat.

A tematikai egység


céljai

A szövegszervező erők megismertetése és alkalmazása a gyakorlatban.

A szöveg általános szerkezetének, a szövegértelem összetevőinek

megfigyelési és értelmezési képességének fejlesztése a legjellemzőbb

szövegtípusokon.

A valamilyen szempontból egymással összefüggő szövegek közötti

értelemhálózat felismertetése.

A szövegelemző képességek fejlesztése: a szövegfeldolgozás módjainak

gyakorlása a feladatnak megfelelő leghatékonyabb olvasástípus

alkalmazásával.


Témáról témára. A szöveg fogalma, jellemzőinek megfigyelése,

megnevezése, rendszerezése.

A szöveg szerkezete: a szöveg és a mondat viszonya,

szövegegységek.

Szövegek összefüggése, értelemhálózata, széljegyzet.

Egy téma több szövegtani szempontú vizsgálata.

A szövegek között. (idézet; szövegek kapcsolódása; műfaji

kapcsolatok)


és állampolgári

ismeretek: a

forrásszövegek típusai.

Idegen nyelvek: az idegen

nyelvi szöveg/ek

kultúrafüggő felépítése.

Biológia-egészségtan;

fizika; kémia; földrajz: a

természettudományos

ismeretterjesztő szövegek

témahálózata, szókincse,

felépítése.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Szöveg, szövegösszefüggés, beszédhelyzet.

Szövegmondat, bekezdés, tömb, szakasz.

Szövegkohézió (témahálózat, téma-réma, szövegtopik, szövegfókusz,

kulcsszó, cím). Intertextualitás, hipertextualitás; architextualitás.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél Helyesírásunk alapjai Órakeret

10 óra

Előzetes tudás Helyesírási alapelvek felismerése, használata, írásjelek adekvát használata, helyesírási szótárak ismerete és használata a gyakorlatban.

A tematikai egység


céljai

A nyelvi normaérzék, a normakövető írás fejlesztése.

A helyesírás rendszerszerűségének megismertetése.

A hibajavítási képesség és az önkorrekció fejlesztése.


A helyesírás alapelvei, megismert főbb szabályszerűségei. A

magánhangzók és a mássalhangzók. Hangtörvények. Helyesírási

gyakorlatok az egybe- és különírás, a gyakoribb tulajdonnevek

írására stb. A kezdőbetű. Tollbamondás. Idegen szavak helyesírása, a

latin betűs szavak átírása. Írásjelek. A szöveg központozásának

szabályai, használata, az írásjelek funkciója.

Helyesírási szótárak, elektronikus helyesírás-ellenőrző programok

szerkezetének és működésének megismerése, használatuk az iskolai

és a mindennapi szövegalkotásban. Az internetes szövegek eltérő

helyesírásának, jelhasználatának funkciója. A normától való eltérés

stilisztikai hatásának felismerése, értelmezése.

Minden tantárgy:

helyesírás.

Informatika: helyesírás-

ellenőrző programok

ismerete, használata.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Helyesírási alapelv, nyelvi norma.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél A magyar grammatika alapjai Órakeret

10 óra

Előzetes tudás Hangtani, alaktani, szótani, szószerkezettani és mondattani ismeretek és azok megfelelő használata az írott és szóbeli szövegalkotás folyamatában.

A tematikai egység


céljai

A nyelvi szintek elemző áttekintése révén az analitikus gondolkodás, a

nyelvi tudatosság fejlesztése.

A nyelvi elemek értő, elemző használatának fejlesztése.

A mondat szószerinti és pragmatikai jelentésének felismertetése, az

elsődleges és másodlagos jelentés megkülönböztetése.


Hangtani ismeretek: a magyar hangállomány ismerete,

magánhangzók és mássalhangzók rendszere, a hangok alapvető

képzési, ejtési jellemzői.

A hangkapcsolódási szabályosságok típusai és a helyesírás

összefüggése. Alaktani sajátosságok: a szótő, a szóelemek szerepe és

funkciója, kapcsolódási szabályaik. A szavak szófaji rendszerbe

sorolásának kritériumai, hagyományai, egy lehetséges szófaji

rendszer megismerése. A mondat fogalma, a mondat szerkesztettség

és mondatfajta szerinti típusai, az egyszerű és összetett mondatok

típusainak felismerése, elemzése, a helyes mondatszerkesztés a

gyakorlatban. A mondatrészek fogalma, fajtái, felismerésük

mondatban, helyes használatuk a mondatok felépítésében. A

szószerkezet fogalma, a szintagmák típusai, szerepük a mondat

felépítésében, mondatbeli viszonyaik, a vonzatok.

Idegen nyelvek: a tanult

idegen nyelv hangtana,

alaktani szerkezete,

szóalkotási módjai,

mondatszerkezete.

A magyar és az idegen nyelv néhány sajátosságának összevetése:

A magyar hangrendszer nyelvjárási eltéréseinek megfigyelése,

valamint egy tanult idegen nyelvi hangrendszerrel történő

összehasonlítás. A magyar nyelv szerkezetének összehasonlítása a

tanult idegen nyelv hangtanával, alaktani szerkezetével, szóalkotási

módjaival, mondatszerkezetével.

A nyelvi szintek elemkészletéről, rendszeréről tanultak fogalmi

szintű megnevezése, rendszerező áttekintése.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Hang, fonéma, hangtörvény, szóelem (morféma): szabad és kötött morféma, szótő,

képző, jel, rag.

Szófaj: alapszófaj, viszonyszó, mondatszó.

Szószerkezet (szintagma): alárendelő, mellérendelő szintagma. Mondatrész: alany, állítmány, tárgy, határozó, jelző. Vonzat.

Mondat, a mondat szerkesztettsége, mondatfajta; egyszerű mondat, összetett

mondat.

Kommunikáció tananyagtartalmak

Tematikai egység/

Fejlesztési cél

Bevezetés, felmérések

(olvasás, szóbeli- és írásbeli fogalmazás)

Órakeret

2 óra

Előzetes tudás

Bemutatkozás, jellemzés, köszönési formák, íráskészség, műnem,

műfaj fogalma; verstani alapismeretek; alkotó – szerző, befogadó

fogalma; népköltészet/műköltészet; próza/vers fogalma; memoriter és

olvasott irodalom

A tematikai egység


céljai

Legyen képes szabatos nyelvhasználattal bemutatkozásra, helyzetnek

megfelelő köszönési formák ismeretére, a tanult ismeretek kreatív

tolmácsolására, felhasználására. Ismerjen fel összefüggéseket, ismerje

fel nyelvünkben s az irodalomban működő hierarchiát (pl.: műnemek,

műfajok, alműfajok).

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Megszólalások élethelyzetben.

Művészetről szóló irodalmi

alkotások értelmezése, fogalmak

tisztázása.

Pl.: Kosztolányi Dezső: Kulcs

Karinthy Frigyes: A cirkusz

Arany János: Vojtina ars

poeticája

mondák, mesék

Ismeri a bemutatkozás formáit,

tisztelettudó magaviseletet a

kommunikációs helyzetben,

helyes viselkedési módokat; a

magyar irodalom alapvető

műfajait.

Felismeri a kommunikációs

kultúra alapvető szabályait

(viselkedés, öltözködés, beszéd),

irodalmi műnemeket és a

műfajokat.

Ének:

Ismert népdalok

Rajz:

Általuk ismert

művészeti alkotások

Magyar irodalom:

Kommunikációs

helyzetek, személyek az

irodalmi művekben.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Önismeret, viselkedés, köszönés, bemutatkozás. műnem, műfaj, vers, próza,

befogadó, művészeti alkotás, irodalom, szépirodalom, író, költő, irodalmi

közélet, giccs.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél Könyvtárhasználat Órakeret

1 óra

Előzetes tudás Az alapvető kommunikációs kapcsolatfelvételi formák ismerete és


A tematikai egység


céljai

A könyvtár lehetőségei az ismeretszerzésben. Az olvasási kedv

felkeltése és megerősítése. A különféle formában megjelenő (szóbeli,

nyomtatott, elektronikus stb.) szövegek megértése, alkotása, a

helyzetnek megfelelő kifejezés képessége, a különféle szóbeli és írásos

információk célirányos és kritikus használata, kiválasztása,

újrarendezése. Néhány tömegkommunikációs műfaj megismerése. Az

új „szóbeliség” (skype, chat) jelenségei és jellemzői: Tájékozódás a

könyvtárban; Az anyaggyűjtés forrásai. A jegyzetelés technikája; Az

internet szerepe az anyaggyűjtésben.


Hatékony jegyzetelési és vázlatírási technikák megismerése, adekvát

alkalmazásuk.

Az anyaggyűjtés módjai írott és nem írott források felhasználásával. Segítse különféle formában megjelenő (szóbeli, nyomtatott, elektronikus

stb.) szövegek megértését, alkotását, a helyzetnek megfelelő kifejezés

képességét, a különféle szóbeli és írásos információk célirányos és kritikus

használatát, kiválasztását, újrarendezését.

Néhány tömegkommunikációs műfaj megismerése.

Az olvasási kedv felkeltése és megerősítése, az irodalomnak mint

művészetnek, mint az emberi kommunikáció sajátos formájának

megszerettetése, közlésformáinak, kifejezési módjainak

élményteremtő megismertetése.


és állampolgári

ismeretek: a média


Etika: fogyasztói

társadalom.

www.könyvtárhasznála

t.hu

.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Könyvtár, ETO, katalógus, jegyzetelés, irodalomjegyzék, bibliográfia,

szótárak, elektronikus információhordozók, cédulázás, szerzői jogvédelem,

feldolgozás, szótárak

Tematikai egység/

Fejlesztési cél

Hogyan tanuljunk?

Órakeret

4 óra

Előzetes tudás A tanulók életkoruknak megfelelő szinten birtokolják az egyes

műveltségi területekhez és ezen belül a tantárgyakhoz tartozó tanulási

technikákat; a szóbeli és írásbeli módszerek eszköztárát.

A tematikai egység


céljai

Sajátítsák el azt a képességet, hogy valamit gyorsan, biztonsággal és

könnyedén megtanuljanak. Legyenek képesek alkalmazni a tanultakat.

Fejlesszük ki a tanulási képességet, tanuljanak meg tanulni.

Minél többet tanulnak, annál nagyobb lesz a tanulási képességük.

Világunk a tudásra épül.

http://www.könyvtárhasználat.hu/http://www.könyvtárhasználat.hu/


A tanulásmódszertan gyakorlatok segítségével hasznos tanulási

módszereket, lényegkiemelő és vázlatírási technikákat ismerjen meg.

Részletesen:

A tanulási folyamat részei: a megértés, a megjegyzés és a felidézés.

a tanulás módszerei: A tanulás és a célok kitűzése Mindig igyekezzünk megérteni az anyagot, különösen a

leglényegesebb vonásokat. Inkább egyszerre kevesebbet

tanuljunk, de azt gyakran. Minden elolvasás után próbáljuk

meg könyv nélkül felidézni magunknak.

a megértés útjai: aktív, személyes részvétel a szövegben; a meg nem értett szavakon való átsiklás; monoton újraolvasás;

emlékeztető cövek; rövidzárlat veszélye:

a vázlatírás: ágrajzos, hagyományos

nem megy a fejembe: csoportosítás, mondatba foglalás, szókártyák, összefoglalás

könyv és könyvtárhasználat (könyvtári óra: adatgyűjtés az interneten)

a kiselőadás és a felelet


és állampolgári

ismeretek: a média


Etika: fogyasztói

társadalom.

www.tanulasmodszerta

n.hu)

.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél

A kommunikáció alapjai

Órakeret

8 óra

Előzetes tudás

Mindennapi kommunikációs helyzetekben való megnyilvánulás, törekvés az

érthető, kifejező beszédre. A beszéd zenei eszközei, nem verbális

kommunikáció. Szóbeli szövegek megértése, reprodukálása, utasítások

megfelelő követése, a kommunikációs partner szóbeli közlésének megértése.

Az alapvető kommunikációs kapcsolatfelvételi formák ismerete és


A tematikai egység


céljai

A hallott szöveg megértésének fejlesztése (üzenet, szándék, hatás). A

szövegértési és szövegalkotási készségek fejlesztése annak érdekében,

hogy önállóan, illetve másokkal együttműködve a tanuló képes legyen a

verbális és nem verbális kommunikáció kódjainak, kapcsolatainak,

tényezőinek azonosítására, tudatos alkalmazására, a különböző

szövegek megértésére, elemzésére, illetve kritikai feldolgozására a

kommunikációs helyzet tér, idő és résztvevői szerepeinek (kontextus)

megfelelően.


A kommunikáció tényezői és funkciói. A különféle kommunikációs

helyzetekben elhangzó üzenetek céljának dekódolása, az üzenetek

manipulatív szándékának felismerése. A hatékony kommunikáció. A

kommunikáció formái: A kommunikáció típusainak, jellemzőinek

megismerése: személyes, csoportos, nyilvános és

tömegkommunikáció. A személyközi kommunikációs helyzetek

megfigyelése, a kommunikáció folyamatának elemzése. A


és állampolgári

ismeretek: a média


Etika: fogyasztói

társadalom.

http://www.szeretet.info.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=117&Itemid=154#atanulasesacelokkituzesehttp://www.tanulasmodszertan.hu/http://www.tanulasmodszertan.hu/

kommunikációs kapcsolat: kapcsolatfelvétel, -tartás, -lezárása.

A kommunikációt kísérő nem nyelvi jelek lehetőségeinek és

korlátainak megtapasztalása: az élőszó zenei kifejezőeszközei,

nonverbális kommunikáció. A testbeszéd, a térközszabályozás szerepének ismerete, tudatos alkalmazása

különféle kommunikációs helyzetekben; dekódolása a hétköznapi

kommunikációs helyzetekben és a tömegkommunikációban. Nyilvános

beszéd; beszédrészletek; a vita.

Mozgóképkultúra és

médiaismeret:

médiatudatosság.

Dráma és tánc:

beszédhelyzetek,

dramatikus játékok.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Kommunikáció, kommunikációs tényező (adó, vevő, kód, csatorna, üzenet,

kapcsolat, kontextus, a világról való tudás).

Kommunikációs cél és funkció (tájékoztató, felhívó, kifejező, metanyelvi,

esztétikai szerep, kapcsolatfelvétel, -fenntartás, -zárás), nem nyelvi jel (tekintet,

mimika, gesztus, testtartás, térköz, emblémák), tömegkommunikáció. A hatékony

kommunikáció.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél

A kommunikáció és az irodalom

Órakeret

2 óra

Előzetes tudás Élethelyzetek, komm. kapcsolatok, beszélő, mesélő,

Himnusz, verses epika, rím, középkor.

A tematikai egység


céljai

Kapcsolatok az irodalmi művekben; A kommunikáció és az irodalom,

mint művészet (művészet és valóság; népszerű irodalom –

szépirodalom); Kapcsolatkeresés az európai és a magyar irodalom nagy

hagyományaival, kódjaival. A történelmi és művelődéstörténeti korszakolás problémáinak megértetése,

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Szemelvények

A nép- és a műköltészet világa

(mese, monda, mítosz, (nép)dal…)

mai népszerű irodalom: (

Salinger Zabhegyező

Podnamiczky Szilárd Mély gödör

Roger E. Axtell: Gesztusok Rowling: Harry Potter, )

a líra megjelenése az interneten

(portálok felfedezése)

dramatikus (népi)játékok

A tanuló

megérti a történelmi és

művelődéstörténeti korszakolás

problémái;

tud példákat hozni a különféle

irodalomtípusokra

Vizuális kultúra; ének-

zene: építészet,

képzőművészet, zene

néhány alkotása.

Informatika: tájékozódás

a-fordításokról.

ének-zene: népszerű

operafeldolgozások

részletei,

internet

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Elbeszélő, narráció, cselekmény, akció, művészet, valóság, tükröződés,

alapjelentés, konnotációs jelentés, érték, giccs, befogadó, alkotó, irodalmi

közeg, -élet…

Tematikai egység/

Fejlesztési cél

Kommunikációs és művészeti alapfogalmak

Órakeret

2 óra

Előzetes tudás

Társalgás, párbeszéd, magán beszéd, szituáció,

epika, novella, karcolat, regény, mese, monda, mítosz, elbeszélő

költemény

Líra, himnusz, elégia, epigramma, tájleíró költemény

Dráma, tragédia, komédia, színház, előadás, párbeszéd, helyzet, jelenet,

konfliktus., ballada

A tematikai egység


céljai

Koncentráció – memorizálás; (kommunikáció tényezői, funkciói; líra,

epika, dráma); Alapvető erkölcsi értékek képviselete, azonosulás a

példaadó emberi magatartásformákkal. Dialogikus, monologikus.

művek befogadásának, értelmezésének képessége, az erkölcsi

gondolkodás fejlesztése.


Kommunikáció:

Az alkotásokban felismert

élethelyzetek értelmezése;

megfogalmazása szóban és

írásban.

líra:

Kölcsey Ferenc: Himnusz,

Vörösmarty Mihály: Szózat,

népdalok szövege

(dallamvilága); a magyar

költészet régi és új

gyöngyszemei

epika:

Az általános iskolában

megismert házi olvasmányok

rendszerező elemzése (minimum

egy alkotás elemző feldolgozása.

pl. Molnár Ferenc: A Pál utcai

fiúk, Jókai Mór: A kőszívű

ember fiai, Mikszáth Kálmán:

Gavallérok, Móricz Zsigmond:

Légy jó mindhalálig és minimum

egy novella); a magyar epikus

irodalom régi és új

gyöngyszemei

dráma:

A tanuló

képes kommunikációs

szituációk felismerésére,

alkotására, megelevenítésére.

képes dialogikus, monologikus

művek olvasására, befogadására,

értelmezésére, egy drámarészlet

előadására;

felismer különféle

magatartásformákat,

konfliktusokat, értékeket és

hibákat (harmónia, mértéktartás,

hübrisz); ezek elemzésével,

értékelésével fejlődik erkölcsi

érzéke;

pontosítja a katarzis fogalmát;

felismeri, hogy a befogadóra tett

hatások változatosak;

képes a műről szóló

vélemények kritikus

befogadására, azok

megfogalmazására.

Vizuális kultúra;

történelem, társadalmi és

állampolgári ismeretek:

görög és római

színházépítészet.

Földrajz: 1-2 fennmaradt

antik színház topológiája.

Etika; filozófia:

Arisztotelész Poétikájának

néhány alapvetése.

Dráma és tánc:

színházművészet,

színháztörténet.

színházismeret ismétlése;

Drámai előadások (tragédia és

komédia), versenyjátékok; jeles

napok szokásai (busójárás,

Gergely-járás, lakodalom,

betlehemezés vagy egyéb ismert

dramatikus játék felelevenítése)

Kulcsfogalmak/

fogalmak

kommunikáció tényezői, funkciói; líra, epika, dráma; Színház, tragikum,

komikum, tragédia, komédia, dialógus, akció, dikció, alapszituáció,

konfliktus, drámai szerkezet, kar, katarzis. Vers, rím, ritmus, versszak,

műfaj, verselés, novella, mese, mítosz, regény,

film, festmény, tárgy, kép, montázs, keret, kivágás,

időmértékes és hangsúlyos verselés; irodalom; giccs; himnusz, rím, ritmus,

szövegforma, -tagolás; műnem, (al)műfaj; balladaforma, refrén.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél Szövegről szövegre Órakeret

1 óra

Előzetes tudás

A szövegértési és szövegalkotási képesség megfelelő szintje: szövegértési,

szöveg-feldolgozási stratégiák (átfutás, jóslás, előzetes tudás aktiválása,

szintézis, szelektív olvasás stb.) alkalmazása különféle megjelenésű és típusú

szövegeken. Elbeszélő, magyarázó, dokumentum típusú szövegek

kommunikációs funkcióinak, fő jellemzőinek ismerete. Beszélt és írott nyelvi,

továbbá internetes szövegek eltéréseinek azonosítása. Rendszeres könyv- és

könyvtárhasználat.

A tematikai egység


céljai

A szövegszervező erők megismertetése és alkalmazása a gyakorlatban.

A szöveg általános szerkezetének, a szövegértelem összetevőinek

megfigyelési és értelmezési képességének fejlesztése a legjellemzőbb

szövegtípusokon.

A valamilyen szempontból egymással összefüggő szövegek közötti

értelemhálózat felismertetése.

A szövegelemző képességek fejlesztése: a szövegfeldolgozás módjainak

gyakorlása a feladatnak megfelelő leghatékonyabb olvasástípus

alkalmazásával.


Témáról témára. A szöveg fogalma, jellemzőinek megfigyelése,

megnevezése, rendszerezése.

A szöveg szerkezete: a szöveg és a mondat viszonya,

szövegegységek.

Szövegek összefüggése, értelemhálózata, széljegyzet.

Egy téma több szövegtani szempontú vizsgálata.

A szövegek között. (idézet; szövegek kapcsolódása; műfaji

kapcsolatok)


és állampolgári

ismeretek: a

forrásszövegek típusai.

Idegen nyelvek: az idegen

nyelvi szöveg/ek

kultúrafüggő felépítése.

Biológia-egészségtan;

fizika; kémia; földrajz: a

természettudományos

ismeretterjesztő szövegek

témahálózata, szókincse,

felépítése.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Szöveg, szövegösszefüggés, beszédhelyzet.

Szövegmondat, bekezdés, tömb, szakasz.

Szövegkohézió (témahálózat, téma-réma, szövegtopik, szövegfókusz,

kulcsszó, cím). Intertextualitás, hipertextualitás; architextualitás.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél A fogalmazás lépései Órakeret

7 óra

Előzetes tudás

A tanult szóbeli, írott és elektronikus szövegtípusok és jellemzőik.

Olvasási stratégiák és azok adekvát alkalmazása különböző típusú és

műfajú szövegek feldolgozásában, nyomtatott és elektronikus

adathordozókon. A szöveg információinak és gondolatainak értelmezése

és értékelése. A szövegalkotás lépései, az anyaggyűjtés technikák. A

levél-, kérvény-, önéletrajz-formai követelményei.

A tematikai egység


céljai

A szöveg tartalmának, céljának megfelelő jegyzetelési technika

kialakítása.


Az anyaggyűjtés forrásai, módjai írott és nem írott források

felhasználásával. A címek tartalma és formája. Hatékony jegyzetelési és vázlatírási technikák megismerése, adekvát alkalmazásuk. Néhány,

gyakoribb internetes szöveg szerkezetének, megjelenésének, közlési

szándékának megfigyelése, a tapasztalatok felhasználása a

szövegbefogadáskor, az internetes szövegek nyilvánosságának kérdése,

etikája. A szöveg szerkezeti egységei. Szövegszerkezetek, -típusok. Az

érvelő szöveg szerkezete. Önálló szövegfeldolgozás a szövegbefogadás

céljának megfelelő olvasási stratégia és szöveg-feldolgozási mód

megválasztásával. A szöveg és kép összefüggése.

Szövegátalakító gyakorlatok szempontváltással, a kommunikációs

célnak megfelelően: adott szempontok és terjedelem szerinti

szövegtömörítés, szövegbővítés.

A fogalmazás tartalmi és formai követelményei. A fogalmazás

lépései. A szöveg felépítése. A szöveg formálása. Szövegelemzési

gyakorlatok a központozás szerepének tanulmányozására.


és állampolgári

ismeretek: esszéírás.

Valamennyi tantárgy:

vázlatírás, jegyzetelés.

Informatika:

információkezelés,

forrásfelhasználás,

hivatkozás, szöveges

adatbázis, az

internethasználat jogi,

etikai kérdései.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Szövegtípusok és jellemzőik, olvasási stratégiák, nyomtatott és elektronikus

adathordozók, a szövegalkotás lépései, anyaggyűjtési technikák. A szöveg makro-

mikro egységei (bevezetés, tárgyalás, befejezés). A cím.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél Versenyek, pályázatok (folyamatos), projektmunkák

Órakeret

4 óra

Előzetes tudás Vers és prózamondó versenyek, drámajátékok,

A tematikai egység


céljai

Felkészülés a nagyobb anyaggyűjtést, önálló munkát igénylő szövegek

írására és előadására. Verbális és nem verbális információk gyűjtése,

szelekciója, rendszerezése. Források megjelölése, idézés. Könyvtári

információgyűjtés, gyakorlati alkalmazása.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok - A műfajok keverése egy

témára (pl. átmeneti

műfajok; projektmunka –

irodalom és valóság)

- Önálló műelemzések, csoportmunkák,

műalkotások előkészítése,

(cédulázás, tematika, vázlat

készítése)

- Irodalmi szövegek tolmácsolása – memoriterek

(minimum 4 lírai alkotás és

15-20 sor epikus ill. drámai

részlet (kifejező

előadásmódok))

- Könyvtári ismeretek alkalmazása a

feladatmegoldás során.

- A tanuló legyen képes a

megismert formák és stilisztikai,

nyelvi sajátosságok alkalmazása

a mindennapi történetmondásban

és a kreatív írásban.

- Ismerje fel a tettek és a szavak

közötti viszony szerepét a

jellemzésben; az irónia.

-A szövegek önálló

megalkotásában képes

megfelelni a beszédhelyzetet és

hallgatóságot figyelembe vevő,

az alkotói szándékból, az olvasók

igényeiből és a különféle

szövegműfajok normáiból fakadó

erkölcsi, esztétikai és kulturális

elvárásoknak.

Vizuális kultúra; ének-

zene: a reneszánsz

építészet, képzőművészet,

zene néhány alkotása.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

bibliográfia, a könyv részei, idézés, esztétikus munka, írásmű szerkezete,

katalogizálás, stílus, történet, műelemzés

AZ OKTATÁSBAN ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI

SEGÉDLETEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI

Államilag jóváhagyott tankönyv használható, amelynek kiválasztását a munkaközösség

véleménye alapján a szaktanár végez a szülők véleményét kikérve. Figyelembe

kell venni:

Tartalmi, formai megfelelést Egyéb szempontok

A tankönyv témafeldolgozása,

feladatrendszere fedje le a magyar

nyelv (irodalom) és kommunikáció

tantárgy tantervi anyagát. Tartalma a

helyi tantervvel szinkronban legyen,

A tartalom ne tartalmazzon tárgyi

tévedéseket, félreérthető, -értelmezhető

tartalmi elemeket.

Alkalmas legyen a kompetencia alapú

oktatás megvalósítására.

Rendelkezzen igényes szemléltető

anyaggal.

Vegye figyelembe a korosztály értelmi

fejlődését, életkori jellemzőit, fejlődési,

fejlesztési szükségleteit.

Adjon teret a felfedezésnek,

feladatrendszere tegye lehetővé a

felzárkóztatást, képesség és

készségfejlesztést.

A tankönyv nyelvi megformáltsága

legyen igényes., és a tanulók

életkorának megfelelő.

Szerkezete, jelrendszere áttekinthető,

könnyen értelmezhető, a tanulást

elősegítő legyen.

A tankönyv mérete, súlya, kötése

feleljen meg a tartós tankönyvek iránti

elvárásoknak, hogy könyvtári

kölcsönzésre alkalmas legyen. Tartós

legyen.

◦ A tankönyv ismeretanyaga önmagában is

szolgálja ki a tantárgy helyi tantervében

rögzített követelményeket.

◦ A tankönyvet a későbbiek folyamán,

felmenő rendszerben lehessen alkalmazni.

◦ Megvásárlása minél kevesebb anyagi

terhet rójon a szülőkre. A szülők által

megfizethető legyen

AZ OKTATÁSBAN ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI

SEGÉDLETEK ÉS TANESZKÖZÖK

Az intézmény az ingyenes tankönyvek egy részét – eleget téve a jogszabályok által előírt

kötelezettségnek – az intézmény könyvtárából való kölcsönzéssel biztosítja.

Tankönyvek Antalné Szabó Ágnes – Rátz Judit: Magyar nyelv és

kommunikáció a nyelvi előkészítő évfolyamok számára. Nemzeti

Tankönyvkiadó

Mohácsy Károly: Irodalmi szöveggyűjtemény 9.

Hajas Zsuzsa: Szövegértés, szövegalkotás középiskolásoknak 9 –

10. osztály. Pedellus Tankönyvkiadó Kft.

Irodalomtörténeti atlasz középiskolások számára, Cartographia

tankönyvkiadó Kft.

Segédkönyvek az iskolai könyvtár megfelelő állománya (folyóiratok is)

NAT és kerettanterv alapú tankönyv, szöveggyűjtemény, illetve

feladatlap és munkafüzet – tanulónként és tanáronként 1-1

szótárak, kézikönyvek, szépirodalmi művek, szakkönyvek,

tanári kézikönyvek

Multimédiás

eszközök

hangzó anyagok, audiovizuális eszközök, multimédiás eszközök

CD lemezek / műsorosak /

kazetták / versekkel, versmegzenésítésekkel /

videó kazetták / irodalmi anyagok feldolgozásaival,

ismeretterjesztő jellegűek /

képi anyagok: diák / művészettörténeti, irodalmi,

szemléltető jellegűek /

reprodukciók

eszközök CD lemezjátszó

kazettás magnó

videó magnó

diavetítő

számítógép / programokkal /

internet

aktív tábla

egyéb színházlátogatás

szereplési lehetőség / iskolai, városi műsorok /

versenyek, pályázatok

applikációs táblák

http://www.polc.hu/konyvkiado/nemzeti_tankonyvkiado/http://www.polc.hu/konyvkiado/nemzeti_tankonyvkiado/

A nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának

részletes szabályai.

ELLENŐRZÉSI ÉS ÉRTÉKELÉSI MÓD

A tanulók munkájának ellenőrzése

A KT 70. §- a rendelkezik a tanulók tudásának, előmenetelének magatartásának értékeléséről

és osztályzatokról. Ennek érdekében a tanulók munkáját folyamatosan, rendszeresen

ellenőrizni és értékelni kell. Az ellenőrzés történhet szóban és írásban, a tanulói aktivitás

értékelésével, témazáró dolgozatok, tematikus tesztek, feladatlapok íratásával, félévkor és év

végén hatékonysági vizsgálattal.

A tanulók jeggyel történő osztályzatát a szaktanárok minden esetben szóbeli értékeléssel

egészítik ki. A szóbeli és írásbeli érdemjegyek száma heti 1 -2 órás tantárgyakból félévenként

3, 4, a heti 3 vagy annál nagyobb óraszámú tantárgyaknál havonta legalább egy érdemjegy

legyen! Csak így osztályozható a tanuló.

A tanulók értékeléséről a szülőket az ellenőrző útján, szülői fogadóórákon és szülői

értekezleten tájékoztatni kell.

A tanulók tudásának értékelése félévkor illetve évvégén az évközi érdemjegyek, osztályzatok

alapján történik. Ezt a szaktanár végzi el. Ha az év végi osztályzat lényegesen eltér az évközi

érdemjegyektől - a szaktanár véleményének kikérése után - a tantestület azt módosíthatja.

Az írásbeli dolgozatokat két héten belül ki kell javítani, a kijavított dolgozatokat a tanulóknak

betekintésre vissza kell adni.

Írásbeli dolgozatok értékelésénél lehetőleg pontozást kell alkalmazni.

Elégséges érdemjegy 25 %-os teljesítményre adható.

Közepes 40%-ra,

jó 65 %-ra,

jeles 80 %-os teljesítményre adható.

Az értékelési mértékek kialakítása az érettségi szabályzatban foglaltak alapján történik.

ÉRTÉKELÉS

Az értékelés nem más, mint a célok és az eredmények összevetése, az eredmények vizsgálata

abból a szempontból, hogy céljaink szerint minek kellett volna eredményként létrejönnie. A

pedagógiai értékelés magába foglalhatja egyebek mellett a tanulók neveltségi szintjének, a

tanár munkájának, egy egész iskola vagy több iskola munkájának, a tantervnek, a

taneszközöknek stb. az értékelését.

A pedagógiai értékelés fő formái: diagnosztikus, formatív és szummatív.

diagnosztikus Amennyiben a tanár a tanulók olyan tudáselemeire kíváncsi, amelyek

szükségesek bizonyos új ismeretek feldolgozásához, meg akarja ismerni a

gyerekek előzetes tudását, akkor a diagnosztikus módszert alkalmazza.

Megjelenik: írásban, szóban, de valamilyen cselekvés, tanulói aktivitás

részeként is.

A diagnosztikus értékelés elsősorban a tanár számára szolgál visszajelzéssel

formatív Amikor egy új anyagrész feldolgozásában már teljesen elmerült a ta-

nulócsoport, és a tanár tudni szeretné, hogy a diákok ténylegesen meny-

nyit is értettek meg belőle, akkor kerül sor a formatív értékelésre.. Mivel

még nem fejeződött be teljesen az adott anyagrész feldolgozása, ezért a

hiányosságokra vissza lehet térni, az eseteleges félreértéseket, hibás ta-

nulói konstrukciókat lehet javítani.

Ebben a tanulási szakaszban az értékelés közvetlenül a tanuló, illetve

a tanulás formálását, alakítását célozza.

Végigkíséri a pedagógiai folyamatot.

Megjelenik: szóban és írásban is lehet már minősíteni, de az semmi-

képpen se számítson véglegesnek! Ki lehessen javítani, hiszen ha a diák

jól megtanulta és ténylegesen meg is értette az adott tananyagot, akkor

valójában megérdemli a jobb osztályzatot. Lehet például, hogy a tanár

csak annak a tanulónak írja be az osztályzatot, aki kéri.

A formatív értékelés esetében a visszajelzés címzettje a tanuló.

szummatív Amikor teljes mértékben befejezte a csoport az adott anyagrész feldolgozását,

következik a szummatív, lezáró, összegző értékelés.

Megjelenik: témazáró dolgozatot írnak, év végi osztályzatot kapnak, illetve

ide tartoznak a különféle külső vizsgák, mint érettségi, felvételi, nyelvvizsga,

KRESZ-vizsga szervezése stb. Az osztályzatok mindig szummatív funkciót

töltenek be még akkor is, ha formatív (megerősítési) szerepük is jelentős.

A szummatív, lezáró, összegző értékelés.

MAGYAR NYELV:

szóbeli: felelet az elméleti ismeretekből

megnyilatkozás a tanórán

kreatív feladat a nyelv használatáról

írásbeli: Diagnosztikus felmérés tanév kezdetén

témazáró feladatlap (minimum 1-1 félévente)

helyesírási, nyelvhelyességi, stilisztikai, szövegalkotási és elemzési

feladat

irodalom fogalmazás nagydolgozat nyelvi szempontú értékelése (évi 2)

kreatív feladat a nyelv használatáról.

Fejlesztő formák: tanulói gyűjtőmunka, versenyen, pályázaton való részvétel.

KOMMUNIKÁCIÓ

szóbeli: felelet az elméleti ismeretekből

tanórai aktivitás, kreativitás

kiselőadás

memoriter

szövegek, szövegrészletek elemzése

drámajáték

írásbeli: témazáró feladatlap (minimum 1-1 félévente)

elemző és értelmező feladat a tanult anyagból

házi fogalmazás adott szempont alapján

értekező fogalmazás nagydolgozat (évi 1)

kreatív feladat, szövegalkotás

Fejlesztő formák: tanulói gyűjtőmunka

versenyen, pályázaton való részvétel

részvétel az iskola, a város, a megye kulturális életében

műsorokon való aktív közreműködés

2. MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM

9 – 12. évfolyam

“Aki igaz értelmi és érzelmi életet él, az csak egyetlenegy nyelvet bírhat többé-kevésbé tökéletesen, az

anyanyelvét, melynek hajszálgyökerei visszanyúlnak a gyermekszobába, minden rejtett célzásukkal,

kedélyes, furcsa, titkos árnyalatukkal együtt. Az, hogy az illető ezenkívül más nyelven is ki tudja magát

fejezni, folyamatosan, esetleg közvetlenül is, jobban vagy rosszabbul, csak úgy magyarázható, hogy

tudásának mértékéhez képest minden esetben leszállítja szellemi igényét, s eszerint csökkenti

mondanivalóját is.” (Kosztolányi Dezső)

9 – 12. évfolyam

VÁLASZTOTT KERETTANTERV MEGNEVEZÉSE:

A kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 23/2013. (III. 29.) EMMI rendelet

mellékletei:

7. melléklet - Kerettanterv a szakközépiskolák 9-12. évfolyama számára

Kerettanterv által meghatározott óraszám:

Évfolyam 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12.évf.

Heti óraszám 5 (4,5Ny) 4 4 5

Éves óraszám 72 (54 Ny )+108 36+108 36+108 64+96

Magyar nyelv +

irodalom 2 (1,5 Ny )+3 1+3 1+3 2+3

Ny Nyelvi előkészítő évfolyammal induló képzés esetén.

A MAGYAR NYELV MŰVELTSÉGTERÜLET KERETTANTERVI ELVÁRÁSAI

Az alábbi helyi tanterv a kerettanterv útmutatásai szerint a négy évfolyamos gimnáziumok és

szakközépiskolák számára készült.

A magyar nyelv és irodalom tantárgy tanítás és tanulása különösen alkalmas a

társadalom közösen vallott értékeinek közvetítésére. Tartalommal tölti meg és erősíti a nyelvi

és kulturális identitást, a nemzeti önazonosságot, felkelti a megnyilatkozás iránti igényt,

erősíti az etikai és erkölcsi ítélőképességet, elősegíti más kultúrák megismerését.

Az anyanyelvi nevelés alapvető feladata a nyelv mint változó rendszer megismerése,

illetve a nyelvi kompetencia fejlesztése annak érdekében, hogy a tanulók életkoruknak

megfelelő szinten birtokolják a szóbeli és írásbeli kommunikáció eszköztárát, képessé

váljanak azok funkcionális elemzésére, gyakorlati alkalmazására. Így segítve és megalapozva

a tanulók önálló ismeretszerzését, tanulását, valamint a velük szoros összefüggésben levő

differenciált gondolkodást, az élethosszig tartó tanulás képességét és igényét.

Az egyén folyamatosan fejlődő szövegértési és -alkotási tudása teszi lehetővé, hogy önállóan,

illetve másokkal együttműködve képes legyen a verbális és nem verbális kommunikáció

kódjainak, kapcsolatainak, tényezőinek azonosítására, tudatos alkalmazására, a különböző

http://kerettanterv.ofi.hu/6_melleklet_9-12_szki/index_szakkozep.html

szövegek megértésére, elemzésére, kritikai feldolgozására. Mindezek birtokában alkalmassá

válik a másodlagos, átvitt kifejezésmódból adódó jelentések felismerésére, reflexiójára és

arra, hogy saját szövegek alkotása során maga is éljen velük. A szövegek önálló

megalkotásában képes megfelelni a beszédhelyzetet, a hallgatóságot figyelembe vevő, az

alkotói szándékból, az olvasók igényeiből, továbbá a különféle szövegműfajok normáiból

fakadó erkölcsi, esztétikai és kulturális elvárásoknak.

Az anyanyelvi nevelés feladata, hogy tudatosítsa a diákokban: a nyelv változó, fejlődő

rendszer, eszközszerű használata elengedhetetlen a világról való tudás megszerzéséhez és a

hatékony kifejezőképesség fejlesztéséhez. A nyelvi rendszer nem értelmezhető a beszélőtől

független létező jelenségként, a nyelvi jelentés a nyelv szóbeli és írásos működése során jön

létre.

Az anyanyelvi nevelés feladata, hogy fejlessze a különféle formában megjelenő

(szóbeli, nyomtatott, elektronikus stb.) szövegek megértését, alkotását, a helyzetnek

megfelelő kifejezés képességét, a különféle szóbeli és írásos információk célirányos és

kritikus használatát, kiválasztását, újrarendezését. Feladata továbbá, hogy tudatosítsa és

rendszerezze a korábban megszerzett tudást a nyelv társas, társadalmi szerepéről, a nyelv és

gondolkodás viszonyáról, az anyanyelv jelenbeli és múltbeli változásairól, más nyelvekkel

való azonosságairól és különbözőségeiről.

A középiskolát végzettektől elvárt nyelvi kultúra magában foglalja a beszédértés, a

beszéd, a szövegértés és a szövegalkotás képességét és mindezek minőségi alkalmazását a

szóbeli és írásbeli megnyilatkozások különféle élethelyzeteiben. (Ideértve a hangzó és írott

szövegek mellett az audiovizuális közlés és az információs társadalom különféle

jelenségeinek ismeretét, megértését, készségszintű gyakorlati alkalmazását.)

A magyar nyelv és irodalom tantárgy a tartósan elfogadott értékekkel szerves

egységben, párhuzamosan közvetíti a jelenben alakuló, változó nyelvi és irodalmi kultúrát.

Értékközvetítő feladatát a magyar nyelv és irodalomtanítás akkor tölti be, ha hiteles kérdések

és válaszok megfogalmazásával, motiváló befogadási, kifejezési helyzetek teremtésével

reagál a diákok mindennapi életvilágára, önkifejezési, értelmezési problémáira és érzelmi-

gondolati felismeréseire egyaránt.

Az irodalmi művekkel folytatott aktív párbeszéd révén jön létre a kapcsolat a múlt, a

jelen és a jövő között. A jelentős művek szembesítik a befogadót az élet alapvető kérdéseivel,

biztosítva a kultúra folytonosságát, folyamatos megújulását. Segítenek az emberi és

társadalmi problémák megértésében, átélésében, a saját és más kultúrák megismerésében, az

én és a másik közötti azonosság és különbség megfogalmazásában, tiszteletében. Az irodalmi

alkotások fejlesztik az emlékezetet, az élmények feldolgozásának és megőrzésének

képességét, hozzájárulnak ahhoz, hogy a diákokban megteremtődjék a hagyomány

elfogadásának és alakításának párhuzamos igénye.

Az irodalmi nevelés kitüntetett feladata az olvasási kedv felkeltése és megerősítése, az

irodalomnak mint művészetnek, mint az emberi kommunikáció sajátos formájának

megszerettetése, közlésformáinak, kifejezési módjainak élményteremtő megismertetése. Az

így megszerzett tudás lehetőséget teremt az ön- és emberismeret, a képzelet, a kreativitás és a

kritikai gondolkodás fejlesztésére, miközben a tanulók megismerik a sokoldalú és

többjelentésű hagyomány fogalmát, a nyelvi és művészi konvenciókat.

Az irodalomtanítás feladata, hogy a művészet hatása révén kreatív érzelmeket,

gondolatokat, intenzív élményeket közvetítsen, a megbeszélés, a szóbeli és írásbeli

szövegalkotás révén pedig az önkifejezés és a másik meghallgatásának társas élményéhez

juttassa a diákokat.

Az irodalmi műveltség elsajátítása által a diákok mindenfajta szövegnek pontosabb

értőivé válhatnak. Átélhetnek, megismerhetnek, sőt saját élményeiken, reflexióikon átszűrve

meg is érthetnek olyan élethelyzeteket, érzelmeket, döntési szituációkat, erkölcsi dilemmákat,

megoldási mintákat, magatartásformákat, értékeket, eszméket és gondolatokat, amelyek a

saját életükben is érvényesíthetők. Együtt érzővé válhatnak más magatartások, életformák,

szociális helyzetek, gondolatmenetek, világlátások, meggyőződések iránt.

Megtapasztalhatják és alkotó módon megismerhetik a nyelv kifejező lehetőségeit,

ezáltal az anyanyelv szépsége mellett az önkifejezés, a szóbeli és írásbeli problémamegoldás

átélt élményével gazdagodhatnak. Megszerezhetik azt a műveltségi anyagot, amely a magyar

és az európai kultúra hivatkozási alapja. Megismerhetnek más alternatívát a tömegkultúra

(populáris regiszter) mellett, vagy éppen a tömegkultúra jelenségeinek differenciáltabb

befogadására, alkalmazására lesznek képesek. Igényesebbé válhatnak abban, hogyan tegyenek

föl kérdéseket, mennyire mélyen és pontosan fogalmazzanak meg problémákat.

A magyar nyelv és irodalom tantárgy révén közvetített fogalmi műveltség

felépítésében folyamatos tevékenység a fogalmi gondolkodás fejlesztése. A fogalmakkal

kapcsolatos tudás folyamatos bővítése és elmélyítése az értelmes tanulás egyik összetevője.

A magyar nyelv és irodalom műveltségterület tartalmai hozzájárulnak a tanulók lelki-

érzelmi nevelődéshez. Az irodalmi olvasmányok, élmények belső tartalékok is, fejlesztik az

önismeretet, a valóságismeretet, összességükben az élet értékét sugallják. A tantárgy tehát

nem a konkrét egészségfejlesztési ismeretekkel, inkább az egészségmegőrzéshez szükséges

attitűdök kialakításával járulhat hozzá a mindenkori ifjú nemzedékek jóllétéhez.

Az emberi kapcsolatok mikrotörténéseinek, a kapcsolatok szociális tartalmainak

érzékelése, felfogása, értékelése fejleszti a szociális érzékenységet, az irodalmi művek révén

megismert különféle alkatok, magatartásformák pedig támogatják az erkölcsi ítélőképességet.

Az értékkeresés, az értékválság folyamatának megfigyelése, értelmezése módot ad az

együttérzés, az önismeret és az erkölcsi tudatosság elmélyítéséhez.

A nyelvi, irodalmi tanulmányaik révén a tanulók képessé válnak annak bemutatására,

másokkal való megosztására, hogyan hordozzák és fejezik ki a magyar és a világirodalom

alkotói különböző korok és emberek tapasztalatit, élményeit, gondolatait, erkölcsi

megfontolásait. Mindez hatékonyan támogatja nyelvi és kulturális kötődések alakulását,

megerősödését.

Az irodalmi alkotásokban fölmutatott változatos emberi életsorsok növelik a

valóságismeretet, több szempontból elemezhető modelleket mutatnak, hozzásegítve a

diákokat sokféle emberi életút, életpálya megismeréséhez, ezáltal is támogatva a saját

életükkel, további tanulmányaikkal, pályaválasztásukkal kapcsolatos felelős döntéseiket.

A magyar nyelv és irodalomtanítás sajátos célja, hogy a tanulók éljenek meg,

szerezzenek tapasztalatot különböző tevékenységekben, az egyéni feladatvállalásban,

anyaggyűjtésben és előadásban, a kooperatív tanulás helyzeteiben (pármunkában,

csoportmunkában), dramatikus játékban, különböző szövegértelmezési eljárások

alkalmazásában. Mindez jelentősen fejleszti tanulási képességeiket, ezáltal támogatja

középiskolai tanulmányaik sikerességét is. Szövegértési és szövegalkotási tudásuk

alkalmazása minden tantárgyban érvényes és alkalmazható.

A fenntarthatóságra és környezettudatosságra nevelés természetes terepe a szövegértő

olvasás fejlesztéséhez felkínált, ebben alkalmazott szöveganyag, elsősorban az

ismeretterjesztő és a dokumentum típusú szövegek feldolgozása révén. Az érvelés, a vita

tanításában-tanulásában is van motiváló ereje, ha ilyen össztársadalmi érdekeltségű,

ugyanakkor az egyén mindennapjaiban is releváns témákat érintünk. Az irodalmi

olvasmányok ember és természet sokféle viszonyát mutatják fel, ezek megbeszélése, tanul-

mányozása hozzásegíthet a természeti és a teremtett környezethez való tudatos viszony

kialakításához.

A kritikus fogyasztói magatartásra való nevelés természetes területe a szövegértés.

Több nyelvi témakör kínál módot például a reklámnyelv, a reklámhatás kritikus nyelvi

elemzésére, az információk helyes értékelésére, a manipuláció felismerésére.

A tantárgy azzal is számol, hogy az elektronikus információhordozók, a világháló

térhódításának és napi használatának közegében működik. E kihívás ugyanis jelentősen

alakítja az anyanyelvi kultúrát és hat az irodalomolvasás szellemi jelentőségére. A digitális

kultúrát és a hatékony önálló tanulást egyaránt fejlesztik az önálló adatgyűjtés módszerei, a

könyvtári szolgáltatások, katalógusok, bibliográfiák használata mellett az internet kínálta

lehetőségek alkalmazása. A tantárgy kínálta lehetőség és feladat is egyúttal a megfelelő

információk kiválasztása, rendszerezése, egyszerűbb bibliográfia, forrásjegyzék összeállítása,

az információfeldolgozás, az idézés technikai szabályainak, etikai normáinak ismerete és

alkalmazása. Így a magyar nyelv és irodalom kiemelt befogadó tantárgya a könyvtárhasználat

tanításának.

A tanterv az érettségi kategóriáinak megfelelően tartalmazza a tananyagot (Életművek,

Portrék, Látásmódok, Világirodalom, Kortárs irodalom, Színház és dráma, Irodalom és

kultúra) – a tanárnak szabad kezet biztosítva az egyes anyagrészek sorrendjének

megállapításához.

Célok, feladatok

9–10. évfolyam

A magyar nyelvi tanulmányok, a nyelvvel és a nyelv megismerésével kapcsolatos

tevékenységek célja a tanulók szövegértési technikáinak, szókincsének, befogadói

érzékenységének, fogalomértésének és fogalomhasználatának bővítése, fejlesztése. Kiemelt

cél továbbá az anyanyelvű írásbeliség normáinak alkalmazása, olvasható írás, biztos,

problémaérzékeny helyesírás. Elvárt az olvasási és szövegértési képességek folyamatos

differenciálása és mélyítése; az értő hangos és néma olvasás, amely magában foglalja a

különféle nyelvi szintek jelenségeinek felismerését, azonosítását, jelentésadó és

jelentésmódosító szerepükre való reflexiót, a megértés szóbeli és írásbeli alkalmazását az

elemi feladatmegoldástól a beszélgetésen át az önálló írásműig. Az anyanyelvi képzés kiemelt

területe különféle hosszúságú, bonyolultságú, műfajú, rendeltetésű (pl. szépirodalmi,

dokumentum- és ismeretterjesztő) különféle hordozókon közzétett szövegek olvasása, illetve

megértésének, értelmezésének fejlesztése. A szövegalkotási képesség fejlesztésével

összefüggő, azt megelőző, illetve kísérő feladat az önálló jegyzet és vázlatkészítés fejlesztése,

az olvasott szöveg tartalmával kapcsolatos saját vélemény megfogalmaztatása szóban és

írásban.

A kulturált nyelvi magatartás kialakítása feltételezi az önkifejezéshez és a társas-

társadalmi párbeszédhez szükséges szóbeli nyelvi képességek fejlesztését. Átfogó cél a

beszédpartnerekhez alkalmazkodó, a beszédhelyzetnek megfelelő nyelvi magatartás

kialakítása, hangzó szövegek verbális és nem verbális kódjainak megértése és értelmezése, a

hangzó szöveg különféle kommunikációs helyzetekben, beszédszándékokkal és célokkal, a

beszédpartnerek kommunikációs szándékának, nem nyelvi jeleinek felismerése, azonosítása.

Elvárt feladat a mai magyar nyelv árnyalt és igényes használatához szükséges nyelvi,

nyelvtani ismeret továbbépítése, fejlesztése; felkészítés a nyelvtani ismereteik önállóan

alkalmazására a nyelvi-nyelvhasználati jelenségek megközelítésében. Cél az önálló

kézikönyvhasználat mellett a biztos helyesírású szövegek megírása. A nyelvi tudatosság

fejlesztésének része, hogy a tanuló képessé váljon szövegformálási, szövegszerkesztési és

helyesírási problémák megnevezésére a hibák önálló javítására.

A magyar nyelvi fejlesztés és ismeretanyag tartalmazza szakmai-tudományos,

publicisztikai, közéleti, szépirodalmi szövegek földolgozását, értelmezését, értékelését

jelentéstani és stilisztikai szempontok érvényesítésével (pl. szinonimitás, többértelműség,

konkrét és átvitt jelentés; szóképek, alakzatok, hangszimbolika, jóhangzás). A szövegek

feldolgozásának célja az analizáló, jelentésfeltáró és a szöveget egybelátó (holisztikus)

szövegelemzési eljárások alkalmazása, a fent mondottakkal egybehangzóan szakmai-

tudományos, ismeretterjesztő, publicisztikai, közéleti szövegek jelentésének értelmezésében.

Cél a szövegelemzés már ismert módszereinek gazdagítása a stilisztikai és szövegtani

ismeretek alkalmazásával. E tevékenységekhez járul a szöveg vizuális összetevőinek

értelmezése különféle digitális, informatikai alapú műfajokban. A szövegértés fejlesztése eljut

oda, hogy a tanuló kritikai és kreatív olvasással képes szakmai-tudományos, publicisztikai –

írott, audiovizuális, digitális környezetben megjelenő – szövegek, metaforikus, metonimikus

jelentésének feltárására, értelmezésére, manipulációs szándékok, technikák felfedezésére,

szépirodalmi, szakmai, publicisztikai szóbeli és írásos szövegek értékelésében a szerkezeti és

stiláris egység, a vizuális megformáltság, a kifejtettség és információs gazdagság

fölismerésére, értékelésére. Ismeri hivatalos írásművek (meghatalmazás, elismervény,

jegyzőkönyv, szakmai önéletrajz) jellemzőit, és képes önálló (kézi és digitális)

szövegalkotásra e műfajokban. Képes a konnotatív jelentések felfedezésével a szépirodalmi

művek üzenetének teljesebb megértésére.

Az irodalomtanítás feladata – szoros együttműködésben az anyanyelvi képzéssel – az

olvasott, feldolgozott irodalmi művek érzelmi, gondolati befogadásának támogatása, a művek

műfaji természetének megfelelő szöveg-feldolgozási eljárások megismerése, alkalmazása (pl.

a kontextus, a téma, a műfaj megállapítása, jelentésrétegek feltárása). E szövegfeldolgozási

eljárások keretében k�

irinyi jÁnos reformÁtus szakkÖzÉpiskola...

Documents